CSEPEREDŐKÉRT PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 CSEPEREDŐKÉRT PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: Hajdu Eszter 1

2 Tartalom 1. Bevezető 3.o. 2. Helyzetkép 4.o. 2.1.Óvodatörténet 4.o A program erőforrásai 5.o. 3.A program alaprendszere 6.o Pedagógiai alapelvek 6.o Nevelési célok 6.o A program rendszerábrája 7.o. 4. A gyermekek személyiségfejlesztése 8.o Szomatikus nevelés 8.o Higiénés nevelés 9.o Kondicionálás 10.o Prevenció 12.o Pszicho higiénés nevelés 13.o Egészséges életvezetés 13.o Érzelmi nevelés 14.o Gyermekvédelem 16.o Szociohigénés nevelés 17.o Társas miliő 18.o Anyanyelvi nevelés és kommunikáció Személyiségfejlesztés 19.o. Az óvodai fejlesztés tevékenységformái 19.o. - Játék 20.o. - Munkajellegű tevékenység 22.o - A környezet megismerése 23.o - Vizuális tevékenységek 24.o - Mesélés, verselés, dramatizálás 26.o - Ének-zene, énekes játékok 28.o. - Matematikai tapasztalatszerzés 29.o. - Tanulás 30.o. 5. Az óvodai élet szervezése 31.o. 6. Speciális foglalkozások, szolgáltatások 32.o. 7. Az óvoda kapcsolatai, együttműködése partnereivel 34.o 8. A program dokumentum rendszere 37.o. 9. A program beválás ellenőrzése, értékelése 38.o. 10. Legitimációs záradék 40.o. 2

3 BEVEZETŐ Tisztelettel köszöntöm a Szirmabesenyői Napsugár Óvoda pedagógiai programjának olvasójaként. Az intézményi dokumentumból tájékozódhat működési feltételeinkről, szakmai elveinkről, az óvodai életünket meghatározó koncepciókról. Harmadik alkalommal érzem felelősségteljes munkának a helyi program megalkotását. Az első nevelési program 1999-ben, Bábosik István nevelési elmélete és Porkolábné dr. Balogh Katalin fejlődés-lélektani és személyiségfejlesztési filozófiája alapján készült. Kati nénitől az intézményünkben megszervezett, több napos tanfolyamon tanultuk a mindig aktuális, gyermeki személyiségfejlesztés jellemzőit, a képességfejlesztés fontosságát. Ma is módszertani alapnak tekintjük a Kudarc nélkül az iskolába program pedagógiáját, ajánlásait, játékait. Az évek alatt új pedagógiai módszereket és programokat ismertünk meg. A törvényi előírások változásai és a beválást követő vizsgálataink a program átdolgozását, kiegészítését tették szükségessé. Szakmai koncepciónkhoz nagyon jól illeszkedett az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatának tevékenysége, hiszen az egészségnevelést mindig is fontos feladatunknak tekintettük, és úgy éreztük ezekkel a tartalmakkal tudjuk leginkább megmutatni sajátosságainkat. A 2004-ben megújult, átdolgozott Cseperedőkért Nevelési Program specialitását Székely Lajos professzor egészségnevelési célkitűzéseire alapozott tartalmak alkották. A XXI. század első évtizede újabb változásokat hozott társadalmi életünkben. A globalizációval együtt járó gazdasági, technikai változások hatással voltak a családok életére. Az óvodai nevelés valamennyi szegmensét érintik a társadalmi változások, a közoktatási rendszer új kihívásai, mindezek pedig ismét indokolják programunk átdolgozását, pedagógiai gyakorlatunk innovációját. A következő oldalakon megfogalmazott pedagógiai programmal működő intézményben az egészségnevelésre alapozott fejlesztések komplex módon biztosítják a kisgyermekek optimális fejlődését. A programot szívesen ajánlom azoknak, akik hisznek a kisgyermekek mozgásra alapozott képességfejlesztésének fontosságában, az egészség értékében, akik a folyamatos fejlődést, a hasznos és konstruktív életet kedvelik, szervezik és élik az óvodákban. 3 Hajdu Eszter

4 2. Helyzetkép 2.1.Óvodatörténet Szirmabesenyőben 1952-ben nyílt meg az első óvoda ban a településen a második intézmény megnyitása után is csak mindkét szülő munkahelyének függvényében vették fel óvodába a gyermekeket tól a Vörösmarty út sz alatti épület átadásakor újabb 50 kisgyermek beóvodázásra került ben a település központjában felépült még egy 100 férőhelyes, modern óvoda. Az óvodák minden esetben nyugodt, zöldövezeti környezetben a családi nevelés segítőjeként működtek től minden óvoda iránti igény teljesült től gazdálkodási, takarékossági célból és a gyermeklétszám csökkenés indokán már csak egy intézmény / a Déryné. út.24/ látja el az óvodai szolgáltatást a településen év az óvodai udvaron EU szabvány szerinti játszóterek, eszközök kerültek kialakításra év nyarán a Napsugár Óvoda tetőszerkezetének és belső tereinek felújítása, modernizálása megtörtént A Szivárvány Óvoda épülete/vörösmarty út.12-14/ ÉMOP-4-2-1/B projekt pályázati támogatásával átépítésre került, 2011-től bölcsődei funkcióval működik. A program megvalósítás helyszíne: Napsugár Óvoda Szirmabesenyő Déryné út. 24. Telefon: [email protected] Az intézmény fenntartója: Nagyközségi Önkormányzat Szirmabesenyő Kossuth. út.5. Telefon: Az intézmény természeti környezetének jellemzői: Településünk a Sajó folyó, a Bükk hegység és Miskolc város mellett található. Az óvoda külső és belső tereiben biztonságos és esztétikus játékok, természetes anyagokból készült berendezések a törvényi előírás szerinti mennyiségben biztosítottak. A kisebb játéktárgyakat, egészséges életmódra nevelést segítő, modernebb eszközöket a fenntartói költségvetési kereten túl, alapítványi és szülői támogatásokból, pályázati forrásokból próbáljuk beszerezni. A környezeti adottságaink természet közeli tapasztalati forrásként szolgálnak, a kisgyermekek sok élménnyel gazdagodnak a közeli Király hegyen, a Sajó folyónál, és a zöldövezetben bővelkedő udvari területeken. A csoportszobákban és a tornázóban sok mozgásfejlesztést segítő eszközzel rendelkezünk. A szobák színei a Napsugár melegségét, vidámságát sugározzák. A bútorok és játékok színvilága esztétikai érzéket fejlesztő és játékra hívogató. Minden játszótérben nyugalmat és aktivitást kínáló, sok játékot biztosító, gyermek közeli élettereket alakítottunk ki. Szakmai tevékenységünk rövid ismertetése: Nevelőtestületünk tagjai szakmailag elkötelezett, megújulásra képes pedagógusok és dajkák. Nevelésünk során minden gyermeket egyediségével, különbözőségével együtt 4

5 elfogadunk, és közösségünk egyenrangú tagjaként gondoskodunk képességeinek fejlesztéséről. Tevékenységünk színvonalának és partneri elégedettségének megőrzése érdekében folyamatosan tanulunk, fejlesztjük kompetenciáinkat. KÜLDETÉSNYILATKOZAT Intézményünkben a törvényi előírások, a helyi igények szerinti szakmai szolgáltatást nyújtjuk. Az óvodások szüleivel együttműködve tevékenykedünk a gyermekek harmonikus és egészséges fejlődéséért. Pedagógiai munkánk során az emberi és környezeti értékek megőrzésére nevelünk. Mindennap szeretetteljes légkört teremtve, játékok és tevékenységek sokaságával fejlesztjük a gyermeket. Óvodánk minden munkatársa felelősséggel vállalja a gyermekek mindenek - felett álló érdekének képviseletét, a szakmai feladatok hatékony megvalósítását. 2.2.A program erőforrásai Tárgyi erőforrások Óvodának rendelkezik a helyi nevelési program megvalósításához szükséges feltételekkel. A programban meghatározott feladatok teljesítéséhez tárgyi környezetünk biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének megfelelő feltételeit. A tárgyi részletezés nélkül fontosnak tartjuk az egészségvédelmet szolgáló berendezéseket, tárgyakat. A vállalt speciális feladatainkhoz rendelkezünk az alábbi eszközökkel: - Párásító, levegőtisztító berendezésekkel - Vízszűrőkkel (a klór és kisebb szennyeződések eltávolításra a csapvízből) - Szerepjátékokkal - Gyümölcs centrifugával - Gyümölcsnapokhoz gyermek és felnőtt eszközökkel - Mozgásfejlesztő eszközök az udvaron és belső térben - Környezeti megfigyelést szolgáló eszközök (távcső, nagyító, mikroszkóp, stb) - Élősarokban növényekkel, tárgyakkal, akváriummal Személyi feltételek Személyek Óvodapedagógus Dajka Külső segítők Végzettség -minimum - előnyös Felsőfokú vagy főiskola Szakvizsga, specializáció Módszertani ismeretek (fejlesztőpedagógus, egészségfejlesztő, mentálhigiéné, gyógypedagógus) Dajkaképző Egészségnevelési tanfolyam Gyógy-testnevelő Gyógypedagógus Pszichológus Logopédus Kiemelt feladatok Befogadó, harmonikus, motiváló óvodai élet kialakítás az egészséges életmódra nevelés és gyermekek egyéni fejlesztésének megvalósítása Egészséges környezeti feltételek biztosítása, gondozás, nevelés Egyéni fejlesztések. Korrekciós és prevenciós tevékenység 5

6 Csoportonként 2fő segítése Csoportonként 1fő Minimum 1-1fő 3.A program alaprendszere 3.1. Pedagógiai alapelvek - A gyermekek jogainak, mindenekfelett álló érdekének elfogadása és érvényesítése - A gyermekszeretet, a különbözőségek elfogadása, és elfogadtatása - Az esélyegyenlőség biztosítása minden kisgyermek részére - A nevelői tevékenység mindenféle megkülönböztetéstől mentes, folyamatát a rendszeresség, tolerancia és együttműködés jellemzi - Életkor- és egyéniség specifikus személyiségfejlesztés - A fejlesztésekben a fokozatosság, a differenciálás, egyéni bánásmód meghatározó - Konstruktív életvezetés megalapozása a gyermekek életkorának megfelelő szabályokkal, és sokféle tevékenység felajánlásával - Az egészségnevelés az óvodai élet minden mozzanatát átszövő, kötelező feladat - A szabad játék és játékos tanulás meghatározó a tevékenységekben - A gyermekek fejlesztésében a fokozatosság, a rendszeresség elve érvényes - Az önkéntes és aktív tevékenységekhez támogató környezeti feltétel biztosítása - A szülőkkel közös a felelősségvállalás a gyermekek egyéni fejlődéséért - Multikulturális értékek megismertetése - Önfejlesztő aktivitás fenntartása a gyermek és a nevelői csoportoknál 3.2. Nevelési célok Az intézményünkben tartalmas és színes óvodai életet szervezünk mindennap. Célunk: - A személyiség sokoldalú kibontakoztatása, hogy minden gyermeknél a tanuláshoz szükséges készségek és képességek megfelelő szinten kialakuljanak. - Az egészséges és sikeres életvezetés megalapozása, a szülőkkel közösen 3.3. A program rendszerábrája 6

7 4. A gyermekek nevelése, fejlesztése 7

8 Mottó: Az egészség a testi, a szellemi, társas jólét állapota. (Egészségügyi Világszervezet) Programunk alapját képező neveléselmélet a nevelési folyamatban, a gyermekek célirányos aktivitásának kialakítását szabályozza, és a személyiség fejlődését segíti. Az aktivitás pedagógiai regulációja a közösségfejlesztő és az önfejlesztő magatartás és tevékenységek preferálását, megerősítését hangsúlyozza. A pedagógiai-nevelési célkitűzéseket a személyiség, ezzel összefüggésben pedig az egyén magatartási és tevékenységrepertoárjának formálása jellemzi. A személyiség sokoldalú fejlesztése során az Óvodai Nevelés Országos Alap Programjában megfogalmazott testi-lelki szükségletek kielégítését alapfeladatunknak tekintjük. Nevelési céljaink és feladataink teljesítésekor a fő hangsúlyt a kisgyermekek egészséges fejlődésének biztosítása, az egészséges életmód és magatartás kialakítása, és a testi-lelki egészséget szolgáló képességek fejlesztése jelentik. Az egészségnevelés a pedagógiai munka gyakorlatában integrálódik, valamennyi fő feladathoz, vagyis a nevelés minden mozzanatában jelen lévő tevékenység és alapvető követelmény. Az egészségnevelés szoros kölcsönhatásban áll az értelmi képességek fejlesztésével, vagyis a gyakorlati életre neveléssel, ezért az óvoda három fő feladata - egészséges, érzelmi, erkölcsi és értelmi nevelés teljesül ezekkel a komponensekkel tervezett nevelés megvalósításával Szomatikus nevelés Szomatikus nevelés során védjük a gyermek testi, szervezeti egészségét, testi szükségleteinek kielégítésére törekszünk, ellátjuk szervezetének edzését és kisebb testi korrekcióját. Az egészséges környezetről, az egészséges testi fejlődéshez szükséges feltételekről gondoskodunk. A szomatikus nevelés feladata: - a gyermek gondozása - egészséges környezet kialakítása - önismerettel a test, a szervezet megismertetése, edzése - egészségvédő magatartás kialakítása - mozgásszokások kialakítása - a gyermek egészségének védelme Önkifejező, önérvényesítő gyermeki törekvések segítése Különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés Higiénés nevelés A nevelés célja: a gyermekek egészségének védelme és a környezetből érkező ártalmak megelőzése. Személyi higiénés nevelés A higiénés szokások kialakítását, gyakorlását naponta a felnőttek segítő, megerősítő jelenlétében gyakorolják a gyermekek. Fontos, hogy minden gyermek saját tempójában végezze a testápolási, öltözködési, étkezési tevékenységet, melyet gondozásként végzünk. A gondozási feladatok teljesítésének alapja: a bensőséges gyermek-felnőtt kapcsolat. A felnőtt mintát ad, tanítja és gyakoroltatja a napi élethez szükséges szokásokat, melyek egy része az óvodáskor végére szükségletté válik. A gyermekek egészséges fejlődésének fontos feltétele az egészséges és megfelelő táplálkozás. A Szirmabesenyői Napközi Otthon konyhája által biztosított megfelelő minőségű és mennyiségű étel elfogyasztását kulturált körülmények között, részben vagy teljesen önállóan végzik az óvodások. A tízórai, az uzsonna elfogyasztása a csoport szabályrendjében meghatározott időkereten belül, a gyermek igénye alapján történik. Ezt a szervezést a 8

9 folyamatosság jellemzi, az ebédeltetés viszont állandó időpontban szerveződik. A gyermekek a számukra ismeretlen ételeket kóstolással megízlelik, majd egyéni igény szerint fogyasztanak abból. Minden nap fogyasztanak friss, nyers zöldséget, gyümölcsöt. A főétkezések mellett az alapítvány, vagy a szülők által biztosított zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak és egyes nyersanyagokból a felnőttekkel egyszerűbb ételeket, salátákat készítenek. A különböző ételallergiás gyermekek társaikkal együtt, az érzékenységnek megfelelő étellel táplálkoznak. A tisztálkodás, testápolás gyakorlását szintén a felnőttek segítségadása, ellenőrzése mellett végzik a gyermekek. Már a beszoktatáskor elindul a segítő cselekvéshez kapcsolva a helyes szokás kialakítás, miközben a gyermekek ismétlik a testrészek megnevezését, bővül a testséma ismeretük, és folyamatosan gyakorolják a térirányokat a tevékenységek végzésénél. A cselekvést beszélgetés, magyarázat kíséri, miközben a gyermekek a testápolást szolgáló eszközök használatának megismerésén túl sok új ismeretet, tevékenységet is elsajátítanak. Az időjárásnak, a hőmérsékletnek megfelelő öltözet viselésével megfelelő komfortérzet alakul ki a gyermeknél. Az öltözködés végzése közben tapasztalatokat szerez a helyes sorrendiségről, és bővülnek a testével kapcsolatos ismeretei, fejlődik érzékelése, észlelése, finommotorikája. Az aktív és passzív pihenők alkalmával a gyermekek regenerálódnak, rendszeresség, és ritmusos ismétlődés szerint élik a mindennapi óvodai életet. A testápolás, öltözködés, táplálkozás szokásrendszere: Higiénés terület Szokás kialakítás Szabályok, normák Testápolás (testrészek lemosása, tisztántartása) Mosdóban utánzással, segítséggel, gyakorlással, majd önállóan a tisztasági Az eszközök, a tevékenység megfelelő használata Saját jellel ellátott törölköző, Öltözködés (hely és hőmérsékletváltozást követő öltözék viselése) Táplálkozás (változatos és megfelelő tápanyagszükséglet felvétele) Pihenés (különböző alvásigény kielégítés) igény kialakítása Réteges és hőmérsékletnek megfelelő ruházat használata, önállóság kialakulás Önkiszolgálás, önálló, kultúrált étkezés, nyers zöldség és gyümölcs fogyasztása naponta Altató mese, dal csendes hallgatása, saját ágynemű használat 9 fogkefe, pohár és fésű használat Öltözőben a kijelölt szekrénytárolók igénybevétele, Saját váltócipő, ruha használat Naposi munka eseti végzése Kulturált étkezési szokások betartása. Folyamatosság és szervezettség a csoportban Ne zavarják egymást a pihenésben, folyamatos felkelés A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A kialakított szokások, szabályok szerint a gyermekek saját tempójukban, önállóan végzik a személyükkel kapcsolatos higiénés tevékenységeket. Készségszinten és rendeltetése szerint használják az étkezési, tisztálkodási eszközöket. Környezetükben a tevékenységek közben és végeztével igyekeznek a rendet megtartani. A tevékenységek során figyelnek saját testük igényeire, a megismert testséma fogalmakat megfelelően használják. Finommotoros mozgásuk fejlett, ügyesek az eszközök használatában, a saját külső esztétikájuk kialakításában. Társaiknak és a felnőtteknek az általuk elvégezhető feladatokban segítséget nyújtanak. Az önkiszolgálást és a naposi munkát önállóan, felelősséggel végzik. Segítik a saját maguk és környezetük gondozottságának kialakítását, megőrzését Kondicionálás A test edzése a gyermek testi fejlődését és az egészségének megőrzését szolgálja.

10 E nevelési terület a rendszeres mozgásra szoktatással, a mozgástevékenységekkel, vagyis a testneveléssel, testedzéssel foglalkozik. A nevelés célja: az egészséges életvitel megalapozása és a rendszeres, egészséges testmozgás gyakorlása, a testi képesség fejlesztése A mozgásfejlesztés feladatai: - A gyermekek mozgásigényének kielégítése, a természetes mozgáskedv megőrzése - A fizikai erőnlét fejlesztése, a mozgáskészség alakítása - A mozgáson keresztül a szociális és értelmi képességek fejlesztése - Egészséges életmódra szoktatás - Harmonikus, összerendezett, fegyelmezett mozgások kialakítása A mozgásfejlesztés a szabad játékban és a testnevelések során valósul meg. A gyermekek minden nap az óvoda udvarán a szabad levegőn tartózkodnak, ilyenkor önkéntesen, vagy szervezetten játékot játszanak, használják a mozgásfejlesztő eszközöket. A szabadban, a levegő, a napfürdő hatására szervezetük edződik, növekszik az ellenálló képességük. Heti rendszerességgel hosszabb-rövidebb sétákat, kirándulásokat tesznek a településen, a környezet megismerésére és a folyamatos mozgással testedzést is végeznek. A szabad játék az egész nap folyamán valamennyi tevékenységbe ágyazódva jelen van. A természetes nagy mozgást gyakorolják, pl. a fajátékokon egyensúlyozva, a szem- kéz-láb koordinációjuk fejlődik szinte minden darab játék használatakor. Fokozott mozgásigényük kielégítésére használják az udvar egész területét, játszóhelyszíneket váltanak folyamatosan. Az óvodás társakkal mozgásos, ügyességi játékokat játszanak, az óvó nénik kezdeményezésében önkéntesen vesznek részt. A szabad játékukra jellemző még, hogy az udvar füves, dombos területén szaladnak, versenyfutást rendeznek, az aszfaltos területen kerékpároznak, labdáznak, az eszközökre, eszközökön másznak, függeszkednek, egyensúlyoznak, különböző csúszó, mászó, kúszó, dobáló, ugráló mozgásokat végeznek. Kinn és az épületben, a csoportokban labdajátékokat, versenyeket játszanak, tárgyakat mozgatnak, rajzolnak, célba dobnak, bújócskáznak, másznak, kúsznak, stb. A játékokat kreatívan, egyéni elképzelés szerint, balesetmentesen használják. Mozgásfejlesztés a testnevelésekkel A játékok és a játékosság alapvető eszköze a szervezett mozgásfejlesztés, testnevelés. Minden csoportban, mindennap a gyermekek változatos formában, spontán vagy szervezett formában különböző eszközökkel játszanak, tornáznak. A szabadban, vagy az előtéri tornázóban alapvető mozgásformákat gyakorolnak a napi frissítő és a heti testnevelés foglalkozások alkalmával. Az irányított mozgásfejlesztésben valamennyi mozgásfunkció fejlesztése jelen van minden korosztálynál, csak a nehézségi fokok változnak az egyéni fejlettség, készségszint alapján. Az irányított tevékenységeket alapvetően Porkolábné dr. Balogh Katalin: Mozgásfejlesztési program -ja és dr.tótszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában c. könyv útmutatása alapján tervezzük. A gyermekek számára a lehetőség adott a nagymozgások gyakorlására: járnak, kúsznak, csúsznak, futnak, ugranak és függeszkednek. Az egyensúlyérzék fejlesztése érdekében gimnasztikai, álló, járó, támasz, ugró, guruló gyakorlatokat végeznek, különböző játékokat, játékokkal játszanak. A szem-kéz-láb koordináció kialakításához és a finommotoros mozgásfejlesztéséhez sok tárgyat használnak. A gyakorlatok, a játékok alatt testhelyzetüket, testmozgásukat (a minden csoportban megtalálható) tükörben is kontrollálják, miközben személyi zónáikról ismeretet szereznek. Padot, széket, kézi szereket, játékokat használnak (percepciófejlesztés) és különböző térforma alakzatokba rendeződnek. A testnevelési játékokat a felnőttek 10

11 szervezésében tanulják meg, majd azokat bármikor együtt is játszhatják. Ezek a játékok és a versenyek, a személyiségfejlődést, az erkölcsi normák, pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, együttműködés, problémamegoldó gondolkodás elsajátítását, alakítását pozitívan befolyásolják. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: - A gyermek igényévé válik a rendszeres mozgás, testedzés - Kialakul térbeli és időbeli tájékozódó képességük - Mozgásuk harmonikus, összerendezett - Szívesen vesznek részt a foglalkozásokon - Erő és állóképességük kialakul - A tornaszereket bátran, az eszközöket ügyesen használják - Önfegyelmük, figyelmük megerősödik - Kialakul az egészséges versenyszellem, a kudarctűrés - A szabályokat betartják, azokhoz alkalmazkodnak - A testneveléshez és a testsémához kapcsolódó szavakat ismerik, használják. Az óvodapedagógusok feladatai: - Az óvodában a gyermekek személyi és tárgyi higiéniájának biztosítása - Az egészséges életmódra nevelés feltételeinek kialakítása, védelme - Mozgástevékenységek szervezése rendszeresen - Személyre szóló fejlesztés és értékelés - A rendszeres mozgás megszerettetése, a napi edzések és foglalkozások tervszerű megvalósítása - Egyszerűbb korrekciós feladatok ellátása - Segítő, együttműködő kapcsolatépítés a külső szakemberekkel és családokkal Nevelést segítő személyek feladatai: - Biztonságos, tiszta környezet kialakítás és fenntartás - Közreműködés a gyermekek személyi higiénéjének kialakításában - Segítés az egészséges életmód szokás és szabályrendszerének megismertetésében - Aktív részvétel a gyermekekkel kapcsolatos gondozási tevékenységekben Prevenció A prevencióval a gyermek szervezetét, egészségét védjük a sérülésektől. A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény értelmében kiemelt cél: a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás Intézményünkben a minden pedagógiai tartalmat átszövő egészségnevelésben kezdődik a prevenció. Már a berendezések beszerzésénél a biztonságosságot és az esztétikusságot tartjuk elsődlegesnek, és a higiéniás előírások betartását is elengedhetetlen követelményként kezeljük. Szakemberek segítségével a speciális gondozó, prevenciós és korrekciós nevelési feladatokat is ellátjuk. Környezeti higiénia Az intézmény munkatársainak és partnereinek feladata: Az óvodai környezet tisztaságának, biztonságának megteremtése, megőrzése. 11

12 Az egészségre ártalmas anyagokat, termékeket a gyermek közvetlen környezetétől elkülönítve, zárt helyen tárolják, azokat az előírások szerint használják. Gondoskodnak a helyiségek ideális megvilágításáról, az eszközök, a helyiségek tisztaságáról. A gyermekek igénye szerint gondoskodnak a tiszta ivóvízről.(eszköz, vízellátás, szabályok) Az étkezéseket az egészségpedagógiai feladatok szerint szervezik.(napi ritmus, tápanyagszükséglet, étel higiénia, étkezéssegítés, erőszakmentes ételkóstoltatás, stb.) Az egészséges gyermekek védelmében, az óvodában észlelt megbetegedéskor használják az elkülönítőt, szükség esetén szakszerű elsősegélyt nyújtanak, a betegség után a közösségbe visszatérés szabályát érvényesítik.(házirend szerint) Az intézményi megelőzési tevékenységet propagálják a családok számára. A megelőzéshez kérik a szakemberek segítségét, és együttműködnek a prevencióban. A gyermek egészségének megóvása elsősorban a környezeti feltételek megteremtésével, és ehhez kapcsolódóan, a higiénés szabályok betartásával valósul meg. A gyermek testi épségének védelmében, a balesetek megelőzésének érdekében a megfelelő tárgyi eszközöket vásároljuk és építjük be. A játékpark biztonságos üzemeltetését folyamatos karbantartással próbáljuk szinten tartani. A játék felügyeletéhez és a személyi higiénia megőrzéséhez szükséges személyzet adott, a megfelelő időtartam és eszközök általában rendelkezésre állnak. A felnőtt állandó jelenlétével a biztonság érzését biztosítjuk a gyermekekben, és körültekintő szervezéssel próbáljuk a balesetek lehetőségét minimálisra csökkenteni. A mozgásfejlettséget minden nevelési év elején felmérjük, ekkor kiszűrjük a mozgásszervi problémákat. A fogászati eltéréseket, az érzékszervi funkciózavarokat a szakorvosok a félévente végzett vizsgálatkor regisztrálják. A korrekciós tevékenységet csak a speciális szakemberek végzik az intézményben, illetve szakrendelőben. A speciális gondozásra, prevencióra szorulók szűrését, állapotváltozását az egészségügyi szolgálat segítségével követjük. A fertőző betegségek megelőzését a rendszeres fertőtlenítések és tisztítások segítik. Az egészséges életvitel, a testi edzettség alakítása az évszakok szerinti sportolási, edzési lehetőségek kihasználásával történik. Személyi egészségvédelem. A gondozási, a testi nevelési és a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátása, megvalósítása, elősegíti a gyermek egészségének megóvását. Nagy hangsúlyt fektetünk a higiénés szabályok betartására, a tevékenységek szabad mozgással történő megvalósulására, a réteges öltözködésre, folyamatos levegőcserékre, zöld növényzet elhelyezésére, ápolására, a megfelelő páratartalom biztosításra, a nyugtató hatású színharmónia kialakításra. A levegőben található káros anyagok kiszűrését levegőszűrő berendezések segítik, a csoportok relatív páratartalmát párologtatással tesszük ideálissá. A gyakori szellőztetéssel és illóolajok bepermetezésével a baktériumok szaporodását csökkentjük. Prevenciós, korrekciós, fejlesztő tornákat (gerinc, lábboltozat erősítő, fejlesztő) szervezünk szakmai segítők bevonásával a gyermekek testi épségének védelmére, edzésére. A gyermekek szociális és lelki egészvédelmére vonatkozó prevenció a gyermekvédelem keretein belül valósul meg.( Fejezet.) 4.2. Pszicho higiénés nevelés 12

13 A Pszicho higiénés nevelés az egész személyiségfejlődésre kihat, hiszen a kisgyermek érzelmi életét alakítja, lelki életének alakulását befolyásolja. A Pszicho higiénés nevelés feladata: - Esélyegyenlőség biztosítása - Egészséges életvezetés megalapozása - Különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés - Érzelmi biztonság és lelki jólét kialakítása - Közösségi együttműködés, szocializálás segítése - Önismeret, önfejlesztés önérvényesítő gyermeki törekvések segítése - Erkölcsi normák közvetítése - Lelki egészség fenntartása - Stressz hatások kompenzálása - Pszichés sérülések megelőzése Egészséges életvezetés Cél: a természettel és társadalmi környezettel való harmónia, valamint a szociális egyensúly kialakítása a gyermek számára. A gyermekcsoport kapcsolatrendszerét a pozitív attitűd jellemezze. Az egészséges életvezetés kialakítását az óvoda tárgyi és személyi feltételekkel is biztosítja. Az óvodás évek alatt lehetőleg ugyanazok a felnőttek foglalkoznak a gyermekkel. A napi váltások azonos ritmusban, időtartamban történnek, hogy a gyermek érzelmi biztonsága stabil legyen. A tárgyi feltételeket úgy alakítjuk ki, hogy azok a gyermekek biztonságát, kényelmét szolgálják. A csoportokban nyugodt sarokrészek, mozgást és pihenést biztosító helyek is megtalálhatóak. A gyermek és környezetének harmóniáját a tárgyak színkiválasztásával, természetes alapanyagok felhasználásával is segítjük. A napi tevékenységek a rugalmas, de ugyanakkor ritmikus szabályozottságot jelentő napirend alapján szerveződnek. A mindennapok során egyszemélyes, vagy társas tevékenységből választhatnak a gyermekek. A tevékenységek helyes arányainak szabályozásával az idegrendszeri túlterhelés, és a funkcionális zavarok feloldására, a konfliktusok elkerülésére, de legalábbis csökkentésére törekszünk Érzelmi nevelés A kisgyermek érzelmi vezéreltségű, ezért ebben a korban magatartását, megnyilvánulásait az érzelmi töltés és kitörés jellemzi. Gyermekkorban erősen kötődik a felnőttekhez, utánozza a felnőtt mintákat. Ezek a kisgyermekek az óvodai és a családi közösségben a komfortérzést, a nyugodt, derűs otthonosságot, a biztonságosan valaki (k)hez tartozást igénylik. Óvodánkban az óvodapedagógus és a dajka viselkedésével, bánásmódjával a pozitív kapcsolat kialakítására törekszik. Az érzelmi nevelés célja: - Az érzelmi biztonságérzés, és kötődés megteremtése minde3n kisgyerek számára 13

14 - A gyermekek szocializációjának elősegítése, hátrányok csökkentése - Magatartási, erkölcsi normák megalapozása - A személyiség sokoldalú kibontakoztatása - Kommunikációs képességek fejlesztése Az érzelmi nevelés során: A gyermekek közösségi nevelése a családban kezdődik, és ez folytatódik egy tágabb közösségben, az óvodában. (másodlagos szocializáció) Az óvodai befogadás a beiratkozáskor elkezdődik. A kisgyermeket barátságos, játékokkal felszerelt szobában várjuk a szülőkkel együtt, ahol a rövid adminisztrációt követően ajándékot kapnak és belátogatnak a gyermekcsoportba, ahol játszhatnak. A felnőttekkel való kapcsolatfelvétel megkönnyítésére az első családlátogatás a beóvodázás előtt megtörténik. A beilleszkedést és a megszokott környezettől való elszakadást szülős beszoktatással megkönnyítjük, így is csökkentve a félelem és frusztráltság érzését. Az óvodában a felnőttek érzelmi biztonságot jelentő, szeretetteljes közegben elfogadó, odafigyelő kapcsolatot alakítanak ki a gyermekekkel. Az alapvető szokások, szabályok megismertetése, majd alkalmaztatása a felnőttek részéről pozitív érzelmi hatások és elfogadó magatartási megnyilvánulásokkal történnek. Nagyon fontos és lényeges a felnőttektől tapasztalható hangnem és érintéssel is kifejezett együttérzés, elfogadás. Ezek az emóciók segítik a szeretet, az együttérzés átélését és ezek alapozzák meg az érzések sokoldalú kifejezésének megtanulását. A gyermekek előbb az otthoni, majd a közös élmények érzését a játékban, a beszédben, szóbeli és metakommunikációs jelekkel kísérve fejezik ki. A kapcsolatok és tevékenykedések által a gyermek örömérzete dominál, amelyet folyamatos ismétlésekkel újból átél. A gyermektársakkal sokféle érzelmi viszonyt megtapasztal,- az öröm, a várakozás, a mellőzés, a siker, a közös játék, az ötletek adta együvé tartozás érzését. A mindennapokban belső, önérvényesítési vágya szerint cselekszik, az ünnep és jeles napokon a másképp viselkedést gyakorolja. A családtagok bevonása és jelenléte ezeken a napokon tovább fokozza a gyerek örömérzését, az ünneplés hagyományának elsajátítását. A családok részvételével szervezzük óvodánk sajátos hagyományaként a sportnapokat, a decemberi nagyi napot, egészségnapokat, kirándulásokat, gyermeknapot. A környezeti hatások, élmények alapján a gyerekek fokozatosan, és egyre választékosabban megtanulják igényük, érzésük kifejezését. Az alá és fölérendeltségi viszonyok váltakozását megtapasztalják önérvényesítő törekvéskor, miközben a mikró, és makró közösség tagjává válnak. A belső érés és a külső hatások elfogadtatják velük a közösség szabályait, kialakul a szociális érzékenységük. A megértés, megértetés, azaz a kommunikáció mellett fontos az együttműködés, a kooperáció megtanulása és alkalmazása.(kommunikáció a következő fejezetben a ) A felajánlott, választható, vagy az élményeket feldolgozó tevékenységek alatt elindul a kapcsolatfelvétel, az együttműködés. A felnőtt minta alapján a folyamatos valamit alkotás t megtapasztalva, szokássá alakul a tevékenység választás, a rendelkezésre álló anyagok, játékok használata. A közös tevékenységeknél nagy hatást gyakorol és befolyásoló tényező a felnőttek, a csoporttársak jelenléte, véleménye. Csoporttársakkal interakciókba kerülő gyermek kooperációs készsége fokozatosan változik. A kooperációs folyamatban döntéseket hoz, megtanulja a felelősségvállalást, megtapasztalja, hogy cselekedeteinek következményei lehetnek. A gyermek buzdítása, biztatása, dicsérése az énkép kialakulását, az egyéni képességek fejlődését jelentősen befolyásolja. A hiteles megerősítés és dicséret nyomán reális önképet alakít ki önmagáról is. Az egyéni képességeknek megfelelő követelmény felállításával, érvényesítésével az erkölcsi normák és a megfelelő viselkedés kialakulását segítjük.a viselkedést megerősítő jelzések (metakommunikáció, verbális) alapján kerül sor a magatartás és a cselekedetek helyességének 14

15 megítélésére. A helytelen viselkedést a tevékenység váltás, a megfelelő minta felmutatása, illetve a helyes cselekvéssel történő ismétlés korrigálja. Indokolt esetben, -ha másoknak kellemetlenség, károkozás, vagy veszélyeztetés áll fenn,- szóbeli elmarasztalás, illetve tevékenységből való kivonás ad nyomatékot a változtatásnak, a kívánatos magatartás elérésének. Magatartási és erkölcsi normák alakulása: Nevelésünk során az emberekhez, a környezethez való helyes viszonyulást és a szülőföldhöz kötődést alapozzuk, erősítjük meg az óvodásoknál. A cselekvésekben, a viselkedésekben az intézményi szabályok és normák betartása adja a közös értékek megismerését, az erkölcsi szabályok megalapozását. Az érkezőt, a távozót köszöntjük így alakul ki a köszönés, az üdvözlés hagyománya. Csoportonként változhat az ehhez kapcsolódó szokás, a különböző köszöntő szó használata, a szemkontaktus, a kézérintés, stb. Az egymás iránti tiszteletet, a különbözőség elfogadását minden szituációban gyakorolhatják a gyermekek, hiszen számtalan alkalom adódik egész nap a csoportélet folyamán, a különböző társakkal. A gyermekek megtapasztalják, hogy az udvariassági szabályok betartása mindenkinek követelmény, a felnőttek, és gyermekek szóbeli érintkezésben, viselkedésben egyaránt használják. A konfliktusok ok feltárását, békés megoldások keresését a felnőttektől megtanulva egyedül is alkalmazzák. A környezettel kapcsolatos szabályok megkívánják az értékek óvását, a közlekedési fegyelem betartását. A mások munkájának megbecsülése után a saját értékeikre is ügyelnek, az alkotásokat megőrzik, ha az óvoda és a család is értékeli, őrzi azokat. A játék, a munka és sok más tevékenység megkívánja az eszközök rendeltetésszerű használatát. A megfelelő felnőtt mintát követve a környezet szépségének és hasznosságának felismerése mellett ismerik lakóhelyük, óvodájuk értékeit, vigyáznak, ápolják, védik azokat. A szülőföld nem fogalomként tudatosul, hanem igazi kötődést jelent az érzelmi nevelés, a jelképek, szimbólumok készítése, használata, a tudatos kötődés kialakítása által. A közösségi normák elfogadásán keresztül erkölcsi értékeket különböztetnek meg, meg tudják ítélni mi a jó és rossz, az igaz-hamis közötti különbség, az őszinteség, az igazságérzet. Kialakulnak az akarati tulajdonságok: őszinteség, önállóság, feladat és szabálytudat, kudarctűrés, pozitív hozzáállás, önzetlenség, döntés, segítőkészség, stb. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A gyerekek képesek a társaikkal és a felnőttekkel, kapcsolatot teremteni, együttműködni. A közösségi szabályokhoz alkalmazkodva viselkednek és tevékenykednek, elfogadják a másságot, az egyéni különbözőségeket telerálják. Reális önképük van, ismerik képességeiket. A csoport, a társak érdekében véleményt nyilvánítanak, engedmények adására is képesek. Konfliktusaikat többnyire önállóan megoldják, vagy indokolt esetben a felnőttekhez fordulnak. Kommunikálásban megfelelően használják a verbális kifejezéseket, a metakommunikációt megértik és alkalmazzák. Kitartásuk, feladattudatuk és önfegyelmük mértéke lehetővé teszi az iskolai élet megkezdését Gyermekvédelem 15

16 A gyermekvédelem célja: a gyermeki jogok érvényesítése, a testi, lelki veszélyeztetettségének megelőzése, vagy csökkentése, esetleg megszüntetése és lehetőség szerint segítségnyújtás a családok részére. A gyermekvédelmi tevékenység valamennyi óvodai alkalmazott feladata, amelyet a Gyermekjóléti Szolgálat, az Egészségügyi Szolgálat, az óvodai gyermekvédelmi felelős és a szülők bevonásával teszünk még hatékonyabbá. A befogadó intézményi jelleget erősítjük, a halmozottan hátrányos, az egyéni bánásmódot (SNI) gyermekek elfogadását elvárásként kezeljük minden partnerünk felé. A segítő kapcsolat kialakítása érdekében minden nevelési évben családlátogatásokat végzünk, rendszeres szülői tájékoztatásokat és felvilágosító előadásokat szervezünk. Szociális hátrányok enyhítése érdekében végzett tevékenység: A törvényi rendelkezések szerint tájékoztatjuk a szülőket az igényelhető szociális támogatásokról. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás, az ingyenes étkezés, a kedvezményes normatív támogatás alanyi jogon megilleti a rászorult családokat, ezáltal gyermekeiket. Óvodai nyitvatartásinkat az aktuális nevelési év elején kinyilvánított szülői igények szerint alakítjuk ki, a hátrányos gyermekeknél az egész napos óvodai igénybevételt javasoljuk. A hátrányos helyzetű gyermekek szüleit meggyőzzük a rendszeres óvodai igénybevétel fontosságáról. A szociálisan és értelmi képességekben is elmaradt gyermekeknél még inkább érvényesítjük a differenciált, egyéni fejlesztéseket. Az intézményben megválasztott gyermekvédelmi felelős a gyermek csoportos óvodapedagógusaival együtt minden hátrányos, veszélyeztetett esetre intézkedési tervet készít és annak megvalósulását követi, majd dokumentálja. A pszichés sérülések megelőzése: Az érzelmi, akarati tulajdonságok alakítását az anamnézis és a gyermek megismerésére alapozva, az egyéni bánásmód alkalmazásával végezzük. A nehezen alkalmazkodó, a közeledéstől elzárkózó gyermekre különösen odafigyelünk, a családi háttér megismerését, az okok feltárását kezdeményezzük. A nehezen szocializálható kisgyermekeknél, a frusztrált magatartást tanúsítóknál, leginkább a dicséret és sikerhez juttatás módszerét alkalmazzuk. A lelkileg sérült gyermekek esetében is az okok feltárása után és alapján igyekszünk azokat megszüntetni. Ilyen esetben is a szülők partneri együttműködésére számítunk. (köröm rágás, újjak szopása, tik, stb.) Az érzelmi élet zavarait a közösségtől, az ismeretlentől való félelem is előidézheti, ezért nagyon fontos ezek korai, időbeli felismerése és feloldása. A szorongó, kudarctól félő gyermeket, kétszemélyes, szeretetteljes kapcsolattal, a többi gyermekhez való kötődés kialakításával, elfogadtatással próbáljuk mentesíteni problémáitól. A kortársak közötti durvaság és agresszió elkerülés nehéz feladatának megoldását elsősorban a csoport szabályok és ítéletek közös kialakításával kezdjük, majd a viselkedés súlyosságától függően keresünk hatásos módszereket az agressziómentesség megőrzéséhez. A funkcionális zavarok,(mint az étvágytalanság, bevizelés, fáradékonyság,) leginkább szakember bevonását igénylik. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint biztosítjuk. Együttműködünk a gyógypedagógussal, illetékes szakemberekkel. Pszichológust is igénybe veszünk a gyermek gyógyulásának érdekében. Indokolt esetben javaslatot teszünk további vizsgálatok elvégzésére. Az otthon keletkezett, látható testi sérülések okait minden esetben felderítjük, ezeket haladéktalanul jelezzük az illetékes hatóság felé. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekre kiemelt egyéni fejlesztési tervet készítünk. A fejlesztő foglalkoztatásra jogosultakkal a fejlesztőpedagógus végzettségű munkatársak heti rendszerességgel foglakoznak. A védőnői és a Családgondozói Gyámügyi statisztikai nyilvántartás alapján különös figyelmet fordítunk minden hátrányos helyzetű és a 3. életévét betöltött kisgyermek óvodai ellátására. 16

17 A gyermekek biztonsága érdekében érvényt szerzünk a Házirendben, az intézménybe jutás és a benntartózkodás fejezetben megfogalmazott előírásának! Az óvodapedagógus feladata: - Biztonságos, derűs és tevékeny óvodai légkör kialakítása és fenntartása - A gyermek személyének és családi körülményeinek megismerése - Rendszeres kapcsolattartás a családdal, a gyermek gondozóival, szakemberekkel - Segítségnyújtás a gyermek családjához illesztett megoldásokkal - Közösségi szabályok kialakítása és következetes érvényesítése - Megfelelő lelki vezetés és irányítás a gyermekcsoportban - A gyermek személyiségének megfelelő differenciált bánásmód alkalmazása - Viselkedéskultúra fejlesztése és gyakorlása természetes szituációkban - Erkölcsi, akarati tulajdonságok formálása - A gyermek érzelemvilágának gazdagítása - Különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés - Az ünnepek, programok körültekintő megszervezése - A gyermek szociális, kulturális hátrányainak csökkentése, a gyermekvédelmi feladatok ellátása - A szülők rendszeres tájékoztatása a gyermek magatartásáról, fejlődéséről A nevelést segítő személy feladata: - Érdeklődő, szeretetteljes kapcsolat kialakítás a gyermekekkel - Modell értékű kommunikáció, bánásmód és viselkedés - Kiegyensúlyozott, kedves, elfogadó magatartás - A csoport szokás és szabályrendszerének megismerése és alkalmazása - Egyéni bánásmód alkalmazása - A gyermek testi, lelki épségének megóvása, balesetvédelmi szabályok betartása, betartatása 4.3. Szociohigiénés nevelés A szociohigiénés nevelés a társas, társadalmi együttéléshez kapcsolódó feladatokkal foglalkozó nevelés. A társas, a közösségi együttélést pedig a közös értékrend, közös cél, és cselekvés jellemzi. Nevelésünk harmadik fő feladatát, az egyéni fejlesztéseket, a kultúra és ismeretátadást, a közösségen belül, annak segítségével és tagjaival együtt valósítjuk meg. A Szociohigiénés nevelés feladata: Kedvező társas miliőben a gyermek személyiségének fejlesztése Értelmi képességek fejlesztése, kultúra átadása A gyermek környezettel való harmonikus kapcsolatának fejlesztése Társas miliő A közösségfejlesztés célja: harmonikus embertársi kapcsolatok kialakítása az egyén(ek) és a közösség között. Az érzelmi nevelés egyik lényeges feladata, a gyermek közösségbe integrálása, az ideális társkapcsolatok kialakítása és fenntartása. A biztonságos, elfogadó, befogadó környezetben a gyermek önkifejezése és önkibontakoztatása biztosítva van. A gyermekek többsége bátran kommunikál, tevékenykedik az óvodában, betartva a közösség szabályait. Önkifejezése során eljut kreatív ötletei kinyilvánításához, azokat lehetőség szerint társaival, vagy a felnőttekkel megbeszélés után megvalósítja. A közös élmények, a tevékenységek, a komplex foglalkozások, a társas kapcsolatokat erősítik. A kisebb életkorra jellemző magányos játék után baráti kapcsolatok alakulnak ki, amelyek meghatározzák a szocializálódást. A kapcsolatokban spontán, vagy tudatos módon kommunikálnak egymással a gyermekek. 17

18 Anyanyelvi nevelés és kommunikáció A kommunikáció, a beszéd és a gondolkodás, a vélemény és az önkifejezés eszköze. Célja: A gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére és szeretetére nevelés A kapcsolatok alapja a beszéd, amelyet kisgyermekkortól az anyanyelv használatával gyakorolnak a gyermekek. A megismerési folyamatoknak szintén meghatározója a nyelvi kommunikációs fejlettség, és az aktív tapasztalatszerzés. Az óvodai nevelés minden területén, minden tevékenységben lehetőség van a gyermekek beszédének, anyanyelvi kultúrájának fejlesztésére. A gyermek megismerésekor, a beszélgetések alkalmával megfigyelhető szóhasználata, beszéd értése, hangképzése. A reggeli érkezéstől délutánig számtalan alkalom adódik a nyelv gyakorlására, mások beszédének megfigyelésére, anyanyelvi játékok eljátszására. Az otthoni és az óvodai élmények elbeszélésre, beszélgetésre motiválják a gyermeket. A természetes beszélgetések alkalmával a nyelvi ismereteket gyakorolja és újabb szavakkal, kifejezésekkel is megismerkedik. A beszéd egyszavas közlése, a rövid mondatok használata kibővül a mesék, a tájjellegű szavakat is tartalmazó hosszabb mondatos történetekkel. A beszéd fejlődését nagyon erősen befolyásolja a média, a modern technikai eszközök használata. Az érdekes és vizuálisan is érzékelhető információk indirekt módon épülnek be a gyermek kommunikációs készletébe. A különböző digitális eszközökkel eltölthető idő és téma kiválasztás a szülők felelőssége, az óvoda csak az információ feldolgozásba tud bekapcsolódni, esetleg a túlzások észlelésekor javaslatot tehet a családi szokások megváltoztatására. A gyermekek a közösségi tevékenységek végzésekor elsajátítják a párbeszéd, és a nyelvhasználat udvariassági fordulatait. A felnőttekkel, vagy a mellettük végzett tevékenységeket (különösen kisebb korban) verbális magyarázatok kísérik, így azonosíthatóvá válnak a folyamatok, pontosodnak a tárgyak megnevezései, és érthetőbbé válnak az események, a jelenségek, a kapcsolatok. Az óvodapedagógusok rendszeresen anyanyelvet és a kommunikációt fejlesztő játékokat kezdeményeznek. A gyermekek a kezdeményezések során játékos légzésgyakorlatokkal a hangképző szerveket fejlesztik, nyelv és ajakgyakorlatokat végeznek, a beszédtagolást gyakorolják. Speciális anyanyelvi játékokat játszanak a hangok megkülönböztetésére, a hangzási analízis és szintézis gyakorlásával. Az anyanyelvi játék: - kihat a beszédszervek fejlesztésére - a szókészlet bővítésére - segíti a beszédgyakorlást - fokozza a beszédkedvet és - az anyanyelv helyes használatát Az anyanyelvi játékok segítik a beszédfejlődést, lehetővé teszik a beszédösszetevők együttes használatát.(szókincs, mondatalkotás, artikuláció) A nonverbális jelzéseket (mimika, gesztus) a kommunikáció, az érzések, a gondolatok kifejezésekor is használják A kommunikáció: a kapcsolatfelvétel, a kapcsolatmélyítés, a másik megértése és a különböző információk eljuttatása, cseréje a társas kapcsolatokban A mintaadás, a környezet példamutatása nagyon lényeges, hiszen a gyermekek elsősorban a felnőttek viselkedését, tevékenységét utánozzák. A felnőttek és a társak beszédstílusa, a hanglejtés, dinamika, a hangsúly, jelzés értékkel és követendő példával jár a gyermek előtt. 18

19 A szituatív beszélgetések, a képolvasás is az iskolai olvasást, memóriafejlesztést segítik. A beszédhibák javítását, a korrekciót logopédus végzi. A gyakoroltatást, a családok és az óvónők a szakember ajánlásai szerint segítik. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére - Bátran megnyilatkoznak, beszélgetnek másokkal - Egyszerű és összetett mondatokkal fejezik ki gondolataikat, véleményüket - Élményeiket, az ismert történeteket folyamatosan elbeszélik - A korrekciót szolgáló foglalkozáson rendszeresen részt vesznek - Beszédükben az anyanyelvi szabályokat megfelelően alkalmazzák - Aktív és passzív szókincsük megfelelő az iskolai tanulás megkezdéséhez - Az anyanyelvi játékokat szívesen játsszák, azok ismétlését kezdeményezik - Alkalmazzák az udvarias párbeszédet, kifejezéseket Az óvodapedagógus feladata: - Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - A gyermek nyelvkultúrájának megismerése, fejlesztése - A beszélgetéshez és az anyanyelvi játékokhoz megfelelő körülmények biztosítása - A folyamatos beszédgyakorlás minimális korlátozása - Egymás meghallgatására nevelés - A gyermekek szókincsének folyamatos bővítése - Beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása - Mintaszerű anyanyelv használat - Hiteles közlés és metakommunikáció - Anyanyelvi játékgyűjtemény használata és bővítése A nevelést segítő személyek feladata: - A gyermekek érdeklődő meghallgatása - Tiszta, szép beszéd, megfelelő beszédstílus használata - Az anyanyelvi játék ideje alatt a nyugodt körülmények fenntartása - A gyermekekkel a párbeszéd során egyszerű, világos kifejezések, mondatok használata - A gondozási tevékenység szóbeli magyarázattal kísérése Személyiség fejlesztés A személyiségfejlesztés célja: a biológiai érésre alapozott, egyéni képességek kibontakoztatása A személyiségfejlesztésben a szomatikus, a pszichés és a szociohigiénés nevelést szinte elválaszthatatlanul van jelen, és a fejlesztések alapja az intellektuális szükségletek kielégítése. A személyiségfejlesztést a tevékenységrepertoár fejlesztéssel, az-az a gyermekek érdeklődésére alapozott játékok, tevékenységek felajánlásával, szervezésével, és azok gyakori ismétlésével, vagyis változatos cselekedtetésekkel és ismeretnyújtással végezzük. Az óvodai fejlesztés tevékenységformái A játék 19

20 Célja: A gyermek egyéni élményeinek, vágyainak, cselekvési igényének szabad kibontakoztatása, sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása. A játékfeltételek biztosítása: Az óvodapedagógusok olyan légkört, szokás és szabályrendszert alakítanak ki, hogy a gyermekek biztonságban érezve magukat, szabadon, önállóan vagy társakkal játszanak. Játszóhelyként, leginkább a csoportszobát és az udvart használjuk. A tornaszoba, a tárgyaló a szervezett foglalkozások helyiségeként funkcionál. A meglévő galériák kiváló kuckók, de a gyermek a rendelkezésre álló anyagokból bárhol ideiglenes játszóhelyet alakíthat ki. Fő szabály, hogy a játszó csoportok ne zavarják egymást, és az eszközök balesetmentesen használhatóak legyenek. Az egész napot átszövi a szabad játék, tehát a játékidő a pedagógiai alapelvet követve, folyamatos. A gyermekek a különböző játéktémákat bármely napszakban, akár több napon és héten keresztül, visszatérően is játszhatják. Addig folytatódhat a kedvelt játéktevékenység, amíg az a gyermekek számára érdekes, élményt és örömet adó. A játékeszközök: belső játéktérben alapvetően a forgalmazott, ajánlott játékszereket használjuk. Kiválasztásuknál a gyermekek élménye, ismerete, és az anyagi lehetőségek a meghatározóak. A barkácsolásból csak a praktikus, az ízléses eszközöket használjuk fel. Az udvari játékok természetes alapanyagból és mesterséges előállítással, de a szabványnak megfelelően kidolgozottak. Elsősorban a mozgásigény kielégítését szolgálják, de a sokoldalú fejlesztést segítve kreatív felhasználásra is serkentik a gyerekeket. A játék tartalma: Az óvodába érkezést követően a gyermekek a meglévő eszközök közül önállóan vagy a társakkal együtt választanak. Az eszközök segítségével élményeiket, vágyaikat szimbolizálva, a felnőtt mintákat leutánozva játszanak. A játékszereket, a kisebb berendezéseket, élményforrásnak és eszköznek tekintik a saját gondolkodásuk szerint. A játékforma hatféle változata közül a fejlettségüknek megfelelőt használják a legszívesebben. Az építő - konstruáló játékhoz gyakran kapcsolódik a szerepjáték. A kisebbek a gyakorló és egyszerűbb szerepjátékokkal tevékenykednek. A gyakorlójátékkal, megismerik a különböző játékszerek funkcióit, és kipróbálják a játékszer variálhatóságát. A nagyobbak már többet fantáziálnak a környezetükben, a médiákban hallottakról, ezért szívesen újra alkotják a képzeletük szerint az eseményeket. Szerepjátékuk hosszan tartó, ötletgazdag, játékukat előre megtervezik, a szerepek választását és az eszközök kiválasztását önállóan végzik. Bábozás - dramatizálás - a szerepjátékhoz hasonlóan, a szerepeket és az eszközöket önállóan elosztják, az ismert meséket végig eljátsszák, saját ötlettel bővítik. Minden korosztály számára kedveltek a társas és szabály játékok. A felnőttek a gyermekek egyéni képességének ismeretében, naponta több lehetőséget biztosítanak a különböző játéktevékenységek gyakorlására, újabb élmények megszerzésére. A játéktémák továbbfejlesztését a gyermekek igénye szerint és a kreativitás kibontakoztatására valósítják meg. A gyermekek az értelmi képességeket fejlesztő játékokat az óvónőtől megtanulják, majd a társakkal is játsszák. Barkácsoláskor szintén a felnőtt mintát követik, megfigyelik a javító tevékenységet, a valamit létrehozást, és segítenek, részt vesznek ebben a munkában. A bábozás, a dramatizálás a foglalkozásokon, az anyanyelvi, az irodalmi neveléshez társulva is gyakran megjelenik. A leggyakrabban használt játékfajták 20

21 1. Gyakorló játék, amikor a mozgást, a szavakat ismételgetik, a játékeszközöket egyedül, vagy egymás mellett rakosgatják a gyerekek. 2. Szerepjátékban az egyszerű cselekvéseket kicsinyített tárgyutánzatokkal a valósághoz közeli módon utánozzák. A szerepet önként felvállalják, és alkalmazkodnak a kitalált szerepszabályokhoz. Az élményeket, a megfigyelt eseményeket rekonstruálják, miközben kialakul az együttjátszás igénye. 3. A konstruáló, építő játék gyakran kapcsolódik a többi játékfajtához, ezeket az eszközök változatos felhasználásával játsszák. 4. Mozgásos, ügyességi, értelmi képességeket fejlesztő szabályjátékhoz szükséges a szabályok megértése és elfogadása. Az egyszerű, könnyen érthető játékokat aránylag hamar megismerik és játsszák, a logikus gondolkodást, taktikát igénylő játékok adta versengést, erőpróbát a nagyobb gyermekek kedvelik. 5. Dramatikus játék alkalmával kicsit ismét szerepet játszanak az ovisok. A gyermekkéz méretére készített bábbal a hétköznapi és az irodalmi élményt jelenítik meg. A jól ismert és kedvelt meséket, verseket saját átköltésben, kifejezésekkel,jelmezek, tárgyak segítségével eljátsszák. 6. Barkácsoláshoz a rendelkezésre álló anyagokat javítási, eszközkészítési szándékkal felhasználják. A tevékenység segíti a munkára nevelést, a környezetbarát életmód kialakítást, (újrahasznosítás) az alkotási vágy kiélését. A barkácsolás produktumai a játékban, az ünnepi ajándékozások alkalmával hasznosulnak. Minden játéktevékenység fejleszti a gyermek pszichikumát, képességeit, önkifejezését, akarati tulajdonságát, és a kreativitását. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére - Önállóan és társakkal együtt mindennap igénylik a játékot - Aktívak a közös játékban, pozitívan viszonyulnak a szabályokhoz - Megfelelő tapasztalatok, élmények birtokában részt vesznek a játék tervezésében, az eszközök megválasztásában - Az elképzelt játékot egyéni ötletekkel, barkácsolással kiegészítik - Egyéni szerepeket vállalnak a dramatikus játékban - Képesek a szabályok betartására, annak érvényesítését társaiktól is elvárják - A játékeszközöket megfelelően, balesetmentesen használják Az óvónő feladata a játék feltételeinek megteremtésében: - A gyermek élményeinek, személyiségének megismerése - A csoportban és az udvaron ideális feltételek, megteremtése, a folyamatos, szabad játék megvalósulásának segítése - Életkornak megfelelő játékok beszerzése és készítése - A játékeszközök használatának megtanítása - Tapasztalat- és élményszerzés biztosítása - Igény, vagy szükség esetén bekapcsolódni a gyermekek játékába, ötletekkel, barkácsolással segíteni a sokszínű játék kialakulást - Játéktémák felajánlása, továbbfejlesztése indirekt irányítással - A játékszabályok megismertetése és érvényesítése a gyermekközösségekben - Megfelelő mintaadás a gyermekek számára Munkajellegű tevékenységek 21

22 A társadalmi életre való felkészítés során fontos szerepe van a munkajellegű tevékenységeknek, amelyek a gyermek cselekvési vágyára, érdeklődésére épülnek. A munka az óvodában a cselekvő tanulás, a személyiségfejlesztés egyik eszköze. Cél: Alapvető készségek kialakítása a tevékenységek végzéséhez, a munka hasznosságának, fontosságának megtapasztaltatása és a kötelességteljesítés alakítása A gyerekek a naposi és egyéb munkákat önkéntes felvállalás alapján végzik. Munka közben a gyerekek: -Ismereteket szereznek, fejlődnek képességeik, megtapasztalják a munka gyakorlati, morális hasznosságát. -Munkavégzéskor tapasztalatot szereznek az anyagok tulajdonságairól, megmunkálhatóságáról, megtanulnak önállóan tevékenykedni, az elkészült, vagy elkészítendő dolgokra vigyázni. Bizonyos feladatoknál a munkát ők maguk szervezik, azt megosztva végzik el. -Apróbb rendetlenséget, elszennyeződést észreveszik, azok megszüntetésében kezdeményezőek, aktívak. - A délutáni pihenő előkészítésében, az udvari játékok rendbetartásában részt vesznek A munka alapvetően saját személyhez kötődik, pl. az önkiszolgálás, vagy a rendrakás. A másokért, a közösségért végzett munka hozzájárul a társas kapcsolatok, az egymás iránti tisztelet és megbecsülés kialakulásához. Önkiszolgálással sok gyermek az óvodában találkozik először. A felnőttek segítségével fokozatosan ismerkedik a személye körüli feladatokkal. Étkezéskor, tisztálkodáskor a helyes eszközhasználatra és a sorrendiségre is figyel. Az önkiszolgálást önállósodása (én már tudom) élményeként élik meg. A környezet rendjének megőrzésébe a dajkák, óvodapedagógusok fokozatosan bevonhatják őket. A közösségen, az épületen belül a tárgyak, és saját helyüket megjegyzik, ezek alapján igyekeznek a rendrakást elvégezni. Terem átrendezésében szükség szerint segítenek Kisebbek segítése: A csoporton belül szokássá válik, hogy a nagyobbak segítenek a kisebbeknek. Az étkezések előkészítését a dajka felügyelete mellett végzik. A naposok segíthetnek a darabos étel, gyümölcs kiosztásában, az étkezés utáni rendrakásban, a foglalkozási eszközök előkészítésében. Napközben a csoport szabályok szerint egyéb, rájuk bízott feladatokat is ellátnak. Növény és állatgondozásban minden kisgyermek részt vehet. Az évszakokhoz kapcsolódóan mindig tevékenykedhetnek az udvaron, a kiskertrészekben.(öntözés, takarítás, stb.) Az élő természet védelmét az óvónővel, dajkával gyakorolják, megismerik a növények életét,(rügyeztetés, ültetés, gyökér, vízszükséglet) a gondozási munka fázisait. Az akvárium halait etetik, az élősarok növényeit ápolják. A gyógynövények, termések begyűjtésénél segítenek. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - Rendbe tartják környezetüket, személyes tárgyaikat - Részt vesznek az udvari és élősarokban található növények ápolásában. - Szívesen vállalják, és önállóan végzik a naposi munkát. - Munkavégzéskor együttműködnek a felnőttekkel, gyermekekkel. - A munkaeszközöket ismerik, azokat használni tudják. - A kitűzött feladatokat helyes sorrendben elvégzik - Elismerik és értékelik a mások munkáját, alkotását. A felnőttek feladatai: 22

23 - Saját és mások munkájának elismerésére nevelés - Biztonságos feltételek és megfelelő munkaeszközök biztosítása - A feladatok elvégzésének megtanítása, gyakoroltatása, mintaadással - Munkavégzéshez szükséges képességek alakítása - Szociális és környezetbarát magatartás szabályainak megtanítása - Konkrét, a gyermek képességeihez viszonyított, reális értékelés A külső világ tevékeny megismerése Óvodáskorban a magyarság tudatalatti elemeinek beültetése, lassú kifejlesztése a feladatunk (Kodály Zoltán) A gyermek környezettel való kapcsolata a felnőttek közvetítésével valósul meg, ezért a felnőtt mintaadás itt is nagyon fontos. A családból hozott, elsajátított szokások, viszonyulások még ebben a korban alakíthatóak vagy stabilizálhatóak az elérni kívánt környezettudatos, egészséges életmód szerint. A tevékenység célja: A szülőföldhöz kötődés erősítése, a természeti és tárgyi környezet megismertetése, a biztonságos eligazodás, tájékozódás elősegítése. A természethez, a településhez kapcsolódó érzelmi kötődés kialakítása. Fontosnak tartjuk: hogy a gyermekek ismerjék hazájuk, településük alapvető értékeit, becsüljék, szeressék a természetet, váljék igényükké az őket körülvevő világ megismerése és a környezet megóvása. A cselekvések, megfigyelések és élmények segítsék elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését. Az óvodai közvetlen és tágabb környezet felfedezését az épületrészek és azok funkcióinak megismerésével kezdik a gyerekek. A gyermeki kíváncsiság, érdeklődés alapján fokozatosan bővül ismeretük a településről, az élővilágról, az őket körülvevő környezetről. Helyi adottságok szerint, közvetlen tapasztalatokat szereznek a természetben, részt vesznek különböző társadalmi ünnepeken, érzékelik a változásokat. Alkalmi megfigyeléseket végeznek az udvaron és lakóhelyen. Megismerik az emberek munkáját, a tárgyi kultúra értékeit, a környezet gondozásának fázisait. A munkavégzés hasznosságát érzékelik, annak eredményét hasznosítják. Az óvónő irányításával egyszerű kísérleteket végeznek. Az összegyűjtött terményeket, terméseket hasznosítják étkezéskor, vizuális tevékenység során. A településen és a közeli városban tett séták, kirándulások alkalmával megtapasztalják a távolságokat, a hazatérés örömét. A közlekedéssel kapcsolatos ismereteik bővülnek a repülőtér és a városi séták alkalmával. Az állatvilág témakörben, a falusi jellegből adódóan alapos tapasztalati háttérrel rendelkezzenek, ezért inkább az ismeretek mélyítése, a szükséges felzárkóztatás és rendszerezés történik a foglalkozásokon. A kirándulások során megismernek néhány gyógynövényt, mezei virágot, bogarat. Az óvodai kiskertben szintén a gyógynövényekkel kapcsolatos ismereteiket gyarapítják. A tapasztaltakat a helyszínen megbeszélik, gyakran kérdés felelet, vagy magyarázati formában. A foglalkozáson beszélgetéssel, találós kérdésekkel, feladatmegoldásokkal rögzítik ismereteiket. A környezettel kapcsolatban végzett munkák, tapasztalatok készség szinten automatizálódnak. A helyi hagyományokat, a különböző családi kultúrát, szokásokat és ünnepeket, a tárgyi kultúra értékeit megismerik, azok ápolásában részt vesznek. Közvetlen tapasztalatszerzés során érzékelik a környezet esztétikumát, a természet szépségeit. Témakörök Tevékenységek 23

24 Természeti, társadalmi környezet Magyarország és települései Lakóhelyünk Évszakok Élővilág, gondozása, védelme Növények, állatok, madarak Térbeli, időbeli tájékozódás Természeti jelenségek Bolygók, időjárás, csapadékok Ünnepek, zöld napok Életünk, egészségünk Család Életközösségek (település, óvoda, család, erdők, vizek, stb. világa) Hagyományok, ünnepek Közlekedés Az ember és munkája Kirándulások, képek nézegetése, részvétel programokon, ünnepségeken Környezetünk megfigyelése, gondozása Megfigyelések, séták, kísérletek, tevékenységek a szabadban Tisztítás, takarítás a csoportban és az udvaron Gondozó munka, kerti és gyűjtő munka, megfigyelés Játékos gyakorlás a játékban és foglalkozásokon A kirándulások a tágabb tér bemozgását, az eligazodás a közlekedés gyakorlása Megfigyelések, kísérletek új fogalmak tudatosítása, könyvek internet használat Megfigyelés, gyűjtőmunkában, védelmi munkában közreműködés, ünnepeken szereplés, közreműködés Személyes higiénia, testrészek funkcionálása a napi szükségletekhez kapcsoltan. Egészséges életmód kialakítás-játékosan, tevékenyen Ismeretek bővítése, beszélgetések, játékok Sétákon a természetes és az épített környezet megfigyelése, a helyi sajátosságok megismerése, Természet és állatvédelem gyakorlása Óvodai és települési ünnepségeken való szereplés vagy részvétel Zöldnapi programok Közvetlen tapasztalatgyűjtés, tájékozódás, közlekedés gyakorlása, ismeretek átadása A településen élők munkájának, jellemzőinek megfigyelése, játékok használata. Naposi és egyéb gyermekmunkák végzése. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - A gyermekek ismerik hazájuk, településük, óvodájuk, csoportjuk nevét, az intézményben biztonságosan eligazodnak. - Felsorolják saját és családjuk tagjainak nevét, tudják otthonuk címét - Különbséget tudnak tenni az évszakok között, felismerik azok jellemzőit - Ismerik környezetük néhány növényét, kisállatait, azok gondozásában részt vállalnak -A településen lévő intézményeket, üzemeket ismerik, tudják a legjellemzőbb foglalkozásokat - Gyakorlottak a gyalogos közlekedési szabályok alkalmazásában, a közlekedési eszközöket megkülönböztetik - Vigyáznak a környezetben az élő és az épített értékekre. - Környezetvédelmi tevékenységekben részt vesznek - A családi, óvodai hagyományokat ismerik, érzelmileg kötődnek ezekhez és szívesen vesznek részt ilyen jelegű ünnepségeken. Az óvónő feladatai a nevelés folyamatában: - A természetes környezetben történő tapasztalatszerzés feltételeinek biztosítása - A gyermek társas magatartásának alakítása, nyelvi kifejezőkészségének fejlesztése 24

25 - A környezet tevékeny megismerése során az életkornak megfelelő eligazodás, tájékozódás segítése, a technikai újdonságok iránti érdeklődés kielégítése - A spontán szerzett ismeretek kiegészítése, rendszerezése - Nemzeti ünnepeink méltó megünneplésének előkészítése, megvalósítása - A környezet matematikai tartalmú ismereteinek felhasználása a fejlesztésekhez - Életkori sajátosságoknak megfelelő közlekedési, környezetvédelmi tevékenység szervezése A nevelést segítő személyek feladatai: - A környezet megismerésének segítése - Részvétel és mintaadás a munkára nevelésben, a tevékenységekben - Az eszközök rendeltetésszerű használatára nevelés minta és segítéség adással - A sétákon, kirándulásokon kíséret biztosítása Vizuális tevékenységek / Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka/ A tevékenység célja: Az érzelmekre és élményekre épülő képességek, önkifejezés fejlesztése Esztétikai élmények befogadása, érzékenység és igényesség kialakítása A tehetséges gyermekek fejlesztése A tevékenység, a szabad önkifejezés fontos eszköze. Minden gyermekcsoportban az állandóan rendelkezésre álló eszközök motiválják a gyermeket a kipróbálásra, a lehetőségek megismerésére, a belső élmények képi, tárgyi megjelenítésére. Az ábrázolás, az alkotás alkalmával az egyéniség, a képesség kibontakozik. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Az óvodába kerülő gyermekek játszva ismerkedhetnek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés lehetőségeivel. A nyitott polcokon elhelyezett eszközöket minimális korlátozással, bármikor használhatják. Az élményeket és az óvónők által ajánlott témákat (amelyek az élményekre épülnek) egyedül, vagy mikro-csoportokban dolgozzák fel. A tevékenységi formák az építés, plasztikai munkák és képalakítás körét alkotják. Építés. A játékeszközök színükkel, formáikkal hatnak a gyermekekre. A tárgyakból, a játék során különböző alakzatokat építenek, a formákat rakosgatják, variálják. Tevékenységük során egyre bonyolultabb és több funkciós alkotásokat hoznak létre. Közben tapasztalatot szereznek a kiterjedésekről, formákról, arányokról. Plasztikai munkák, a gyurkálás, a formázás, mintázás az anyagok formálásának, díszítésének kipróbálását teszik lehetővé. Az anyagokat kézimunkával részekre tagolják, újra rendezik. A gyűjtött anyagokat is felhasználják a térbeli kompozíciók, ajándéktárgyak készítésekor. Az alakíthatóság, az ismételhetőség az önbizalmat erősíti, nem kell a kudarctól tartani sodrás, a gömbölyítés, lapítás, stb. alkalmával. Az alaptevékenységek megismerése után történeteket, mozdulatokat is megjelenítenek munkáikban. Képalakítás A gyermekek az udvaron, földön, aszfalton, papíron firkálnak, rajzolnak, festenek. Az eszközöket kipróbálják, eleinte csak firkát rajzolnak, majd megnevezik és tovább fejlesztik azokat. A szobában egyénileg választott színekkel, gombfestékkel, temperával, viasz-, és zsírkrétával célzottan tevékenykednek, a sokféle alakú, méretű, színű és anyagú kellékek felhasználásával. A különböző vastagságú ceruzák, ecsetek, filcek, kréták nyomhagyásával készítik el az elképzelt történeteket, a tárgyak leképezéseit. 25

26 Alkotásaikban az egyre aprólékosabb részletek kidolgozásáig, a színek változatos felhasználásáig is eljutnak. A tevékenységgel önmaguknak és másoknak is örömet kívánnak szerezni. Díszítés, barkácsolás Az elkészített tárgyakat, formákat technikai váltakozással, egyéb anyagok felhasználásával kidíszítik. A díszítésekhez az egyéni elképzeléseket és a népművészetből megismert formákat is használják. Az óvónők a környezet esztétikus kialakításával, formálásával, a gyermekek mellett végzett tevékenységükkel mintát adnak a dekorálások szépségének felfedezéséhez és kialakításához. A gyermekek kreatívan alkalmazzák a tapasztaltakat, az anyagok sokféle felhasználhatóságát a játék, az ajándéktárgyak készítésekor. A barkácsolást legtöbbször az anyagok újrahasznosításával végzik. A gyermekmunkákból időnként megrendezett kiállításon rácsodálkoznak mások munkájára, elismerik, a maguk módján értékelik azokat. A felnőttek munkáival és a képzőművészeti alkotásokkal a települési, iskolai kiállításokon találkozhatnak. A képzőművészeti könyvek, poszterek nézegetése hozzájárul az együtt gyönyörködés átéléséhez, a belső képi világ gazdagodásához. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén: - Ábrázolásukban jellemzővé válik a téma- és formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása. - Téralakításban, építésben ötletesek, együtt működők. - Plasztikai munkáik egyéniek, részletezők. - Képalkotásaikban egyéni módon jelenítik meg elképzeléseiket, élményeiket. - Formaábrázolásuk változatos. Emberábrázolásaikban megjelennek a részformák, a mozgások jelzései. - Fokozott önállósággal alkalmazzák a megismert technikákat, pl. vágás, ragasztás, varrás, kötözés, papírhajtogatás, stb. - Saját és mások munkájáról véleményt alkotnak. - A finom-motorikájuk fejlett, kialakul a helyes ceruzafogás, a laza csuklómozgás. Az óvodapedagógus feladatai: - Az alkotáshoz szükséges feltételek biztosítása, előkészítése mindennap - A különböző anyagok és technikák megismertetése - A takarékos, a környezetbarát anyag felhasználás megtanítása - Vizuális élmények biztosítása - A kézimunka különböző technikai eljárásainak megismertetése - Az esztétikai érzékenység és értékelő képesség fejlesztése - A gyermekek szabad alkotásának, kreativitásának kibontakoztatása - A környezet esztétikus alakítása, az ünnepi és alkalmi díszítésekbe a gyermekek bevonása. - Anyanyelvi nevelés komplexitásának használata a tevékenység alkalmával A nevelést segítő személyek feladatai: - A tevékenységhez szükséges eszközök, bútorok tisztántartása - Aktív részvétel a vizuális eszközök előkészítésében Mese, vers Mesélés, verselés, dramatizálás 26

27 A gyermekek érzelmi, erkölcsi nevelésében és értelmi képességeinek fejlesztésében is kiemelkedő helyet foglal el az irodalmi élmény; a vers és a mese. Az élmény nyújtás az anyanyelv ápolásával párosulva, az érzelmek, élmények átélése közben történik. A tevékenység célja: A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése Az anyanyelvi nevelés megalapozása Pozitív személyiségjegyek megismertetése A létrehozott kulturális értékek iránti érdeklődés megalapozása A gyermek saját vers-és mesealkotásának motiválása A kisgyermek, biztonságot keresve szívesen üldögél a felnőttek ölében, közelében. A beszoktatástól kezdve a rövid kis mondókák, ringatók, rigmusok megnyugtatják. A kevés szereplős állatmeséket megérti, azok befogadására már alkalmas. A mondókák, a versek mondogatását játékos mozgással is összeköti. A közmondások megértését az óvónői szómagyarázatok segítik. A szókincsüket bővíti minden népköltészeti és műköltészeti alkotás. A mesék, az ismételt történeteikkel maradandó élményt jelentenek és alakítják a gyermekek képzetét, fantáziáját. A mesék által tapasztalatokat gyűjtenek az emberi tulajdonságokról, a helyes és helytelen viselkedésekről. Az irodalmi és népi alkotások szemléletes bemutatása alapján ők is megpróbálnak saját verset és mesét alkotni, felidézik, ismételik a hallottakat. A mesék, versek hatására sokoldalúan fejlődik figyelmük, emlékezetük, anyanyelvi kifejezőkészségük. A mondókák, a versek ritmusa a zenei képességeiket is alakítja. Bábozás, bábszínház A bábozás, a bábjáték által a vizualitás és az auditivitás összekapcsolódása által különös élményben részesülnek. A mozgás, a látvány, az élmény egyidőben történő megjelenése fokozza érdeklődésüket a hasonló tevékenység kipróbálására, végzésére. Érzelmet, cselekvést, félelmeket, fejeznek ki és oldanak fel a bábfigurák szerepébe rejtőzve. A sokszor, és szívesen meghallgatott vers vagy mese részleteit, vagy egész történetét megjegyzik, azt saját maguk és mások előtt szívesen mondogatják. Az irodalmi élmények befogadását és előadását, a bemutatást előkészítő szertartások még jobban segítik. A csoportokban kialakított mesesarokban elhelyezett könyvek az élmények felidézését segítik és a könyv hasznosságát, fontosságát érzékeltetik. A könyv szeretetére és használatára könyvtári irodalmi foglalkozással is nevelünk. A napi lehetőségekhez igazítottan, vagy a gyermekek kérésére, általában eszköz nélkül, naponta egyszer mesét mondunk. Az évszakokhoz, vagy ünnepekhez kötve, rendkívüli élménynyújtásként bábozunk, mesét dramatizálunk, vagy bábszínházba látogatunk. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - Kialakul az irodalmi élmények iránti igény - Szívesen hallgatnak mesét, mondanak verset. - Képessé válnak a valóság és a mese tudatos megkülönböztetésére - Tudatos figyelemmel követik az eseményeket, el tudják képzelni a hallottakat - Irodalmi élményeiket, ismereteiket szívesen felidézik és visszamondják - Szívesen bekapcsolódnak a dramatikus játékokba, bábozásba - A könyvekre és irodalmi kellékekre vigyáznak - Kultúráltan viselkednek a bábszínházban, a könyvtárban Az óvodapedagógus feladatai: - Megfelelő hely, idő, eszköz, nyugodt légkör biztosítása 27

28 - Népi, klasszikus és kortárs irodalmi művek megismerése, megismertetése a gyermekekkel - Mindennapi mondókázás a tevékenységek kísérőjeként - Az irodalmi anyagok anyanyelvi helyesség szerinti előadása - A bábjáték élményszerű megjelenítése - A gyermekek beszédének fejlesztése, szókincsük bővítése - Irodalmi kellékek készítése és gondos megválasztása - Mintaszerű előadással élmények nyújtása Ének-zene, énekes játék, tánc Zenei nevelésünk a Kodály koncepció alapján épül fel, alapját a néphagyományokból meríti. Az egyszerű népi rigmusok, mondókák nyelvezete és ritmusa tökéletes egységet alkot. Ezektől a kis zenei formáktól kiindulva ismerik meg a gyermekek a népi játékokat, majd a komponált zenei anyagokat. A zenei nevelés csak akkor eredményes, ha a gyermekek örömteli élményévé válik. Az óvodai zenei nevelés anyagának kiválasztásában meghatározó Forrai Katalin: Ének az óvodában, Kodály Zoltán: Kis emberek dalai gyűjtemény és Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában kötete. A Borsodi népi játékok gyűjteményből és a gyermekjátékok kötetünkből hagyományápolási szándékkal válogatunk ki dalokat. Cél: A gyermekek zenei élményhez juttatása, a zenei képességek fejlesztése Az esztétikai, zenei ízlés és mozgáskultúra formálása A kisgyermekhez legközelebb állnak a mondókák, hiszen azokban a szövegek egyszerűen érthetők, a mozdulatok ismétlődnek, (cirógató, tapsoltató, höcögtető) az érzelmek kifejezései egyszerűek, a ritmus, a mozgás egyben játék is. A közös mondókázásban a felnőttekkel együtt érzékelik, fejezik ki az egyenletes lüktetést és a ritmust.(lovagoltató, ringató) A mondókákat és énekes játékokat gyors, lassú tempóban, ritmus vagy metrum érzékeltetésével játszzák. A népi dalos játékokkal, felelevenítik a néphagyományokat, megismerik a népi kultúrát. A környezeti, tárgyi zörejeket, hangokat felismerik, megkülönböztetik. A gyermekdalokat normál, az óvónőktől megismert hangmagasságban megtanulják, azokat magasabb, mélyebb hangon is előadják. Szívesen játszanak felelgetős, körjátékokat a csoporttársakkal. Az együtténeklés örömét mindennap átélhetik, hiszen az éneklést, a dalos játékok eljátszását bármikor kezdeményezhetik. Játszanak egymással csúfolódót, párválasztást, táncokat, stb. A zenei képesség fejlesztése többféle anyag, és eszköz segítségével történik. Az ismert dalanyagokat megváltoztatják, a jól ismert dalokból szakaszokat kihagynak, elbújtatnak. A gyermekdalokra jellemző dallamfordulatokat megjegyzik. A zenei tevékenységeken belül mozgásokat, tánclépéseket, a néptáncok és népi játékok egyszerűbb formáit sajátítják el. Az egyenletes szép járás, a dalos játékok mozgássorai, a későbbi tánclépéseket megalapozzák, egyedi formában segítik a mozgás összerendezettségének kialakulását. A dalos, táncos játékok a koordinált, ritmikus mozgást, az egyensúlyérzéküket fejlesztik Mozgáskultúrájuk fejlődését a végrehajtás minőségi igényének emelése, a változatos téri formák használata segíti. A spontán improvizációk hatására kiteljesedik a mozgás szeretetük, az alkotó képességük. A zenehallgatás a zenei érdeklődés felkeltésére szolgál. Az emberi hang, az óvónő éneklése élményt jelent a gyermeknek. A hangszeres játék láthatatlanul köti őket a hangokhoz, az eszközökhöz. Kodály szerint a nevelésben is a megelőzés a legfontosabb, ezért a zenei anyag megválasztása nagyon fontos. A zenehallgatás hangulatváltó, megnyugtató és motiváló hatása mindenkor jótékony, legyen az lágy vagy könnyed a gyermekek túlfűtött, vagy fáradt napjain. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - Önállóan kezdeményezik, vagy bekapcsolódnak a zenei tevékenységekbe 28

29 - Egyedül vagy társakkal szívesen énekelnek, táncolnak - A metrumot, a ritmust különböző mozgással, hangszerrel érzékeltetik - Megkülönböztetik a zenei párokat - Felismerik, megkülönböztetik egymás és a tárgyak hangjait - A térformákat esztétikusan alakítják, táncos mozgásuk jól koordinált - Igénylik a zenei élményt, a zenehallgatást Az óvodapedagógus feladatai: - A gyermekek képességének, kreativitásának fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal, népdalokkal és gyermekjátékokkal - A felhasznált zenei anyagok igényes kiválasztása, és megismertetése - A közös éneklés, játék és zenehallgatás örömének megéreztetése, fenntartása - Beszéd és zenei hallás fejlesztése - Zenei élménynyújtás sok énekléssel, hangszeres játékkal. Matematikai tapasztalatszerzés Programunkban a matematikai tartalmú ismeretek komplex tevékenységi kereteken belüli megvalósítását hangsúlyozzuk, és a tevékenységekhez kapcsolható ismeretnyújtásként értelmezzük. Cél: A gyermekek matematikai gondolkodásának fejlesztése Logikai készség, problémamegoldó gondolkodás kialakítás A környezet és cselekvés általi tapasztalás, ismeretbővítés A matematikai tevékenységek élményt jelentenek a gyermekeknek, közben megtanulnak önállóan cselekedni, gondolkodni, műveleteket végezni. Az ismeretszerzésben a tapasztalás jelenti az alapot, erre épül a napi nevelőmunka, a gyakorlati tanulás. A 3-5 éves kor az ismerkedés szakasza. A játék tevékenység során cselekvéssel, az érzékszerveket megmozgatva nyújtunk matematikai ismereteket. 5-7 éves kor az intenzív fejlesztés szakasza. Az iskolai élet megkezdéséhez szükséges ismereteket, a problémamegoldó gondolkodást gyakorolják a gyerekek. Az óvodai környezetben téri, formai, mennyiségi, nagyságbeli kiterjedésekről közvetlen tapasztalatokat szereznek. Önálló játékukban összehasonlítanak, szétválogatnak, sorba rendeznek tetszés, vagy megbeszélt sorrend szerint. Mintakövetés alapján halmazokat képeznek, a halmaz elemeit számolgatják. A felnőttek gondolkodtató kérdéseire cselekvéses, vagy elméleti megoldásokat keresnek. A matematikai fogalmakat használják a naposi munka, a játék és a különböző foglalkozásokon. Első geometriai tapasztalataik már csecsemőkorból megmaradnak, hiszen a színes figurák, rágókák minden gyermek életében jelen voltak. A konstruáló, építő, társas játékok alkalmával újabb ismeretket szereznek. A szervezett foglalkozáson sokféle játékos feladatot oldanak meg. A megtapasztalásokat, az ismereteket időnként az előre elkészített feladatlapokon alkalmazzák. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére - Képesek megadott szempontok szerint halmazok képzésére - A tárgyakat, tárgyképeket szín, forma, nagyság, időrendiség alapján csoportosítják - Elemi mennyiségi ismereteik vannak- egyéni fejlettség szerint - Eligazodnak a térben és a síkban, tudják az irányokat - Az elemi ok-okozati összefüggéseket megértik - Kialakul a cselekvő szemléletes képi gondolkodás és az elemi fogalmi gondolkodás 29

30 Az óvodapedagógus feladatai: - A gyermekek matematikai megtapasztalásához a feltételek kialakítása - A matematikai tevékenységek eszközeinek és konkrét tartalmának tervezése, megszervezése - A környezet mennyiségi, minőségi és térbeli viszonyainak megismertetése - A matematikai, geometriai ismeretek rendszerezése, ismételtetése játékos formában - Megismerő és probléma megoldó képesség fejlesztése Tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, a sokoldalú személyiség fejlesztését szolgálja. A gyermek számára a játék alapvető, legideálisabb élet- és tanulási forma. A játék és a tanulás ezért nevelésünkben is összekapcsolódik, egymásba olvad. Az óvodai tanulás elsősorban a gyermekek nagyfokú tevékenységi vágyára, kíváncsiságára, utánzási hajlamára épít, és kezdeményezésekkel, vagy tervezett tevékenységekkel valósulnak meg. Cél: A sokoldalú ismeretszerzés segítése Értelmi képességek fejlesztése Önálló, ítéletalkotásra és cselekvésre képes személyiség kialakítása A tanulás formái: - utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása a kötetlen és kötött tevékenységek alapvető követelményei, eszközhasználat) - spontán játékos tapasztalatszerzés a játékidőben felnőtt irányítása nélkül - gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés a tevékenységek során, a verbális aktivitás fokozása - óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, spontán ismeretnyújtás, és kezdeményezett tevékenységi formában megvalósuló tanulás - gyakorlati probléma- és feladatmegoldás a próbálkozások, felfedezések, sikerélmény átélésére Tartalma: A gyermek egész játéktevékenysége egyben a tanulást, a sokoldalú személyiségfejlődést eredményezi. Játéka során folyamatosan megtapasztal dolgokat, ismereteket gyűjt, miközben utánozza társas környezetét. Az érzelmi alapon való azonosulás, a megfigyelt személyek utánzása az én fejlődés, én megerősítés eszköze, és a tanulás kialakulásának legmeghatározóbb módja. Tanulási folyamatában jelentős szerepe van a perceptuális (észlelési), a motoros, a verbális és a szociális tanulásnak, melyek fejlettsége eredményezi az értelmes, gondolkodva tanulást. Verbális tanulás során a megismerés képességei aktivizálódnak, ezen belül a gondolkodási műveletek végzése is megvalósul. Motoros tanulása keretében a verbalitással szoros összefüggésben mozgásos feladatokat és műveleteket ismer meg. Viselkedésének többségét szociális tanulás útján, utánzással sajátítja el. Megismeri a szociális szerepeket, az én azonos viselkedést, az értékeket, normákat, a közösségbe való beilleszkedést. A komplex, erős érzelmi töltésű természetes, életszerű játékhelyzetekben a gyermek a maga természetes egységében ismerkedik a világgal. A gyermek tevékenységének fejlődése során kialakuló játéka, spontán szerzett ismeretei nyújtanak alapot célirányos fejlesztéséhez. A spontán tanulási helyzetek kialakítása elősegíti a kezdeményezőkészség és az aktivitás fejlődését. A játék, ill. a játékosan feldolgozott tanulás témakörei azonosak. Alapját ugyanazok a környezeti élmények, a gyermekek érdeklődésén alapuló témák, a tudás alapjait képező elemei ismeretek adják, jelentik. A kezdeményezett játékba integrált feladathelyzetet irányított és szabályozott tevékenység (képességfejlesztés, 30

31 ismeretnyújtás) jellemzi. A játékos tevékenységek a gyermekek egyéni fejlődési üteméhez igazodva, meghatározott képességek fejlesztésére irányulnak. Az egyéni fejlettségi szintnek megfelelő és a gyermek fejlődésével összhangban álló differenciált feladatokat tartalmazó tevékenységek biztosítják a sikeres feladatvégzést, a fejlődést, mely nagy jelentőséggel bír az önmegvalósítás szempontjából. A gyermek cselekvő aktivitására épített, közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató, a tapasztalás lehetőségét biztosító feladat-helyezetek alakítása észlelésük, érzékelésük egyre pontosabbá válását segíti elő. A képességfejlesztő játékok fokozzák az iskolai életre való felkészítést, a szabály- és feladattudatot, a kitartást. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: - Érdeklődnek a tevékenységek iránt, a kapott feladatokat sikerrel megoldják - A tanuláshoz szükséges képességek folyamatosan kifejlődnek, az érzékelés, észlelés tovább differenciálódik. - Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő az ismeretmegőrzés időtartama. - Önellenőrző képességük fejlettségi szintjüknek megfelelő. - Kialakul a pozitív viszonyulás a tanuláshoz. Az óvodapedagógus feladatai: - A spontán tapasztalatszerzés lehetőségének biztosítása. - Gyermekek kompetenciáinak fejlesztése. - Különböző, differenciált tevékenységek kezdeményezése - A gyermek aktuális vagy spontán szerzett ismereteinek bővítése. - A gyermek teljesítményének egyéni, reális, pozitív értékelése. 5. Az óvodai élet szervezése Az óvoda működése Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Az intézmény nyitvatartási rendjét a szülői igényfelmérések alapján alakítjuk ki, az SZMSZ-ben és házirendben rögzítjük. Az aktuális csoportszervezéseket az éves óvodai munkaterv tartalmazza. Csoportszervezés Az óvodai ellátást igénylő gyermekek csoportonkénti megoszlása a beiratkozott gyermekek életkorának, a szülők igényeinek, elvárásainak figyelembe vételével történik, és így részben osztott vagy vegyes életkorú csoportokat alakíthatunk ki. A heterogén és részben osztott csoportösszetétel egyaránt lehetővé teszi nevelési célkitűzéseink megvalósítását. Napirend A gyermekek életének céltudatos megszervezését, a helyes életritmus feltételeinek megteremtését a napirend biztosítja, melyben jelentős a játék időtartama. Az életkori sajátosságból adódóan folyamatos a gondozási tevékenység és a játék. A rugalmas napirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki, mindig az adott korcsoportnak megfelelően, az óvodában töltött időtartamtól és gyermeklétszámtól függően. A javasolt időkeretek csak mintaként szolgálnak, jellemzőjük a változatos, folyamatos tevékenykedés és rugalmasság. A napirend lehetővé teszi a párhuzamosan végezhető játékos tevékenységeket, szabad levegőn való hosszabb időtartamú tartózkodást, a szokásrendszer kialakítását. A hosszabb, tartalmasabb játékidőt biztosító folyamatos tevékenykedés a gyermekek igényéhez igazodó. A kötetlenség az óvónő részére a tevékenységek ismétlését, rugalmas átcsoportosítását teszi lehetővé, felismerve és felhasználva a pedagógiai szituációkban rejlő lehetőségeket az egyéni vagy kisebb csoporton belüli fejlesztésre. A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő 31

32 tevékenységek folyamatos, életritmusukhoz igazodó szervezése eredményezi, hogy minden gyermekre jobban oda tudunk figyelni, egyéni igényeiket ki tudjuk elégíteni. A játék időtartamának növelése lehetőséget biztosít az előre nem tervezett, de a gyermekek személyiségfejlődését, ismeretkörük gazdagítását szolgáló események beiktatására is. A napirend biztonságot és rugalmasságot jelent a gyermekek szabad tevékenykedéséhez, gondozásához és ismeretszerzéséhez. Heti rend Az óvodai élet folyamatosságát a tevékenységek közötti éles határok feloldásában, a gyermekek szabadabb mozgáslehetőségében, az egyéni adottságok, igények szabadabb kifejezésében látjuk. Nevelésünk alapfeladatai, a gyermek tevékenységformái, a fejlesztés tartalmi eszközei tevékenységrendszerünkben gyakran összekapcsolódnak, komplexen jelennek meg. A tevékenységek komplexitása nem formális, előre eltervezett, hanem a gyermekből kiinduló, a gyermeki elgondolásokat érvényesítő, gyermeki igényeknek megfelelő formájában valósul meg. Az óvodapedagógus kezdeményezésein való részvétel a gyermek számára kötetlen, tehát érdeklődésének, beállítottságának megfelelően vesz részt azokon. Ugyanaz a téma a hét folyamán többféle megközelítésből kezdeményezve biztosíthatja, hogy minden gyermek megtalálja a számára érdekes tevékenységet. A fejlesztő tevékenységek az aktualitásnak és a gyermekek érdeklődésének megfelelően a hét minden napján közös játéktevékenység keretében, illetve játékba ágyazottan valósulnak meg. A heti rendben a testnevelés a kötelező jellegű. A foglalkozások napjának megjelölése a csoportok közötti egyeztetések alapján, az óvodai tornázó részek beosztásával és eszközmennyiségek figyelembevételével kerülnek meghatározásra. Minden nap megvalósítandó a 20 perc időtartamú mindennapos testnevelés és a délelőtti mesélés. 6. Speciális foglalkozások, szolgáltatások Integrált nevelés az óvodában A nevelés során az eltérő családi, szociális körülmények közül érkező, különböző képességekkel rendelkező gyermekeket együtt neveljük, hogy a kortársak mintaadása, példái az intenzívebb fejlődést elősegítsék. Minden gyermeknek lehetőséget teremtünk az önmagához képest a lehető legnagyobb fejlődés eléréséhez, képességei kibontakoztatásához. Az óvodában az otthonról hozott ismereteik gyarapodnak, hiszen az óvodapedagógusok rendszeresen foglalkoznak minden gyermekkel a tervezett egyéni fejlesztési program alapján. Az óvoda minden alkalmazottja előítélet nélküli, elfogadó, együttműködő környezetet teremt a gyermekek számára, és bátorító, sikerélményt nyújtó nevelési gyakorlatot valósít meg. Az óvodapedagógusok több éves szakmai gyakorlata és széleskörű módszertani eszköztára garantálja a felzárkóztatás, tehetséggondozás eredményességét. Tevékenységüket, tervezéseiket fejlesztő pedagógus munkatárs segíti. Az integráció a nevelés valamennyi területére jellemző és érvényes. A tehetséges gyermekek nevelése A tehetséges gyermek az átlagos teljesítményt túlhaladó tevékenységre, dolgok létrehozására képes. Az óvónők megfigyeléseik, tapasztalataik alapján csoportjukban felfedezik az eltérő képességű gyermekeket. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó gyermek képességeit gyakorlással, céltudatosan fejlesztik. A tehetségkibontakoztatás érdekében fejlesztő foglalkozásokat is szerveznek. Játékidőben, vagy a szervezett, kezdeményezett foglalkozáson motiválják a gyermeket, segítik az optimális megoldások megtalálásával.( nyugodt hely, idő, eszközök biztosítása) A gyermekeket elkülönítve is segítik az ismereteik, képességük elmélyítésében. A speciális képességek közül korán feltűnnek a művészeti és a pszichomotoros képességek. 32

33 A művészeti képzés előkészítéseként kiemelten foglalkozunk a drámapedagógiai, mozgás, vizuális alkotás és a zenei tehetségfejlesztéssel. A kommunikációs képesség fejlesztése a dramatikus játékokkal, vers, mesemondással, bábozással történik. A tehetséges gyermekek hosszabb szöveges szerepet, különös megbízatásokat kapnak. Számukra a sikerélményt célzottan biztosítjuk, amikor az óvodánkat képviselik más intézményekben, rendezvényeken. A jó zenei érzékkel, ügyes mozgással rendelkezők gyermektánc foglalkozáson vesznek részt hetente egy-két alkalommal. A gyermekek dalokat tanulnak tánclépésekkel, bonyolultabb mozgás és térformákkal kombinálva. A vidám hangulatú foglalkozáson megismerik a másik csoportokból érkező társaikat, bővülnek a kapcsolataik. A vizuális tehetségek fejlesztését még inkább a napi tevékenységbe integrálva valósítjuk meg. A gyermekek a maguk módján alkotnak, csak időt és anyagokat biztosítunk számukra az élményeik kifejezéséhez, kidolgozásához. Néhány továbblendítő ötlet, vagy technikai újítás megtanítása elég ahhoz, hogy a kivitelezés minősége más legyen a többiek munkáitól. Az óvodapedagógus feladata: - Segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését - A tehetséges gyermekek fejlődését dokumentálja Szülők által igényelhető szolgáltatások Az intézményben a nevelési idő után, szolgáltatási jelleggel szervezhető egyéni, külső személyek által szervezett foglalkozás. Óvodánkban, a fenntartói engedélyeztetés után, gyermekfoglalkozásokat szerveznek külső szakemberek. A szolgáltatások igénylését a szülők írásban jelzik, a költségeket havonta, a szervezőnek, oktatónak fizetik. A szülők igénye alapján, s-melyet az első szülői értekezleten írásban rögzítünk,- különböző kulturális programot, bábszínház látogatást szervezünk a gyermekek részére. Minden óvodán kívüli programot a szülők aláírásukkal jóváhagynak. Az óvoda a délutáni órákban, heti egy alkalommal biztosít helyet a hitoktatás számára. A szülők írásban jelzik a gyermek részére igényelt, ökumenikus hitoktatáson való részvételt, amely ingyenes, és önkéntes. Programok, események Szept. Szülői értekezletek Autómentes nap Sportos délután Okt. Zöld program Október 23-i megemlékezési műsor Zenés őszi műsor Nov. Bábszínház Szülők tájékoztatása a gyermek fejlődéséről Dec. Mikulás Nagyi nap Ovi játszóház és Karácsony Jan. Zenés műsor, Téli kirándulások Febr. Farsang Szülők tájékoztatása a gyermek fejlődéséről Márc. Nemzeti ünnep Nyílt napok, szülői tájékoztatók Ápr. Húsvéti játszóház Zöld napi programok Máj. Anyáknapi köszöntő Zöld programok- Madár programok Gyermeknap Jún. Ballagó-évzáró ünnepség Erdei tábor Júl. Nyári kirándulások Aug. Befogadó délelőtt Első szülői értekezlet (új kisgyermekek szülei részére) 33

34 7. Az óvoda kapcsolatai, együttműködése partnereivel Az intézmény működését, igénybevételét befolyásolja a partnerekkel kialakított és működtetett kapcsolatrendszer. Munkatársainkkal kiemelten figyelünk a partnerközpontú működés megvalósítására. Az óvodában és a bölcsődében is a közvetlen és közvetett partnerekkel rendszeres és folyamatos kapcsolattartást, igény és véleménykérést határoztunk meg. Óvodai partnerlista táblázat Partnerek, intézmények Napsugár Óvodába járó gyermekek teljes köre Szülők Közössége Napsugár Óvoda óvodapedagógusai és Pöttömke Bölcsőde gondozónői Napsugár Óvoda és Pöttömke Bölcsőde technikai dolgozói Intézményfenntartó Szirmabesenyő Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete Szinyei Merse Pál Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Napközi Otthonos Konyha Nevelési Tanácsadó Miskolc Polgármesteri Hivatal Műszaki Csoport Gyermekjóléti Szolgálat Egészségügyi Központ Partner képviselője Minden szülő Szülői közösség Képviselői Intézményvezető, Bölcsőde szakmai vezetője Megbízott képviselő, vagy vezetők Polgármester és Jegyző Oktatási Bizottság elnöke Igazgató Munkaközösség vezetők Élelmezésvezető Logopédus, pszichológus Műszaki vezető Intézményvezető Szakorvos Védőnő Család és óvoda Az óvoda a családi nevelés kiegészítőjeként funkcionál, ezért a legfontosabb partnerünknek a szülőt, és a gyermeket tartjuk. Az együttműködés tartalma: - A gyermek otthoni életkörülményeinek megismerése, az óvodai élethez szoktatás segítése - Rendszeres tájékoztatás a gyermek fejlődéséről - Kölcsönös érdeklődés a gyermek életviteléről, a személyét érintő változásokról. - Együttműködés a gyermek nevelése, fejlesztése érdekében - Óvodai-családi együttműködés A kapcsolattartás formái Családlátogatás Személyes beszélgetések, fogadóórák A gyermek óvodába érkezésekor kölcsönös tájékozódás 34

35 Állandó lehetőség az óvodai életbe való betekintésre, az óvoda pedagógiai programjának, házirendjének megismerésére. Szülők számára igénybe vehető könyvtár működtetése. Szülői értekezletek, szülői fórumok, nyílt napok, az eredményes együttnevelés, a szülők szemléletének formálása érdekében. A faliújságon célirányos, aktuális hírközlés. Közös délelőtti, délutáni és szabadidős programok: kirándulás, rendezvények, játszóház. Szülők, nagyszülők bevonása hagyományok ápolásába, anyaggyűjtésbe. (Nagyinap, kirándulás, óvodai programok) A kapcsolatok alakulásában fontos szerepe van a Szülői Szervezetnek, melynek vezetőségét a szülők választják meg. Közvetlen kapcsolatot alakítanak ki a szülők és az óvoda között. Tevékenységük kezdeményező és koordináló a folyamatos együttműködés elősegítésében. Igény és véleménykérés kétévenként kérdőíves módszerrel. Pöttömke Bölcsőde és Óvoda kapcsolata Cél: Átmenet megkönnyítése és biztosítása a bölcsödéből az óvodába A kisgyermeknevelés nevelési céljainak közös meghatározása és közelítése A kapcsolattartás formái - Kölcsönös látogatások - az óvónő meglátogatja a gyermekeket a bölcsődében, - a gyermekek is többször ellátogatnak az óvodába gondozónőkkel - Rendezvények, ünnepek látogatása, közös programok. - Fokozatos beszoktatás az óvodába (szülő, gondozónő segítségével) - Kölcsönös tapasztalatcsere, tájékozódás és tájékoztatás a gyermekekről - Az intézményvezető részt vesz a szülői értekezleteken, közös programokon. - A szülők folyamatos tájékoztatása az együttműködésről, eredményekről Kapcsolattartás a Szinyei Merse Pál Általános és Alapfokú Művészeti Iskolával A kapcsolatépítést, a két intézmény tartalmas együttműködésének, egymásra épülésének megvalósulása, a nevelőmunka összehangolása jellemzi. A gyermekek iskolába történő zavartalan átmenetének biztosítását célozza az, hogy a gyermekek örömmel, bizalommal és érdeklődéssel várják az iskolát. Az együttműködés kölcsönös bizalomra, és nyitottságra építve a tartalmi munka színvonalának emelését, hatékonyságának mértékét szolgálja. A kapcsolattartás formái: Az intézmények nevelési alapelveinek, követelményeinek megismerése, nevelési módszerek közelítése. A nevelőmunka egymásra építésének kialakítása közös szakmai képzéseken, megbeszéléseken való részvétellel Tanítónők látogatása az óvodában, szakmai tevékenység közvetlen megismerése. Visszajelzés az iskola részéről, a tapasztalatok mérlegelése, felhasználása az óvodában. Kölcsönös látogatások, kulturális programok, tevékenységek, óvodai, iskolai rendezvények, ünnepségek, kiállítások megtekintése. A gyermekek megismertetése az iskola környezetével, a beilleszkedés segítése, a kapcsolatok kialakítása érdekében. Az óvodapedagógusok évenkénti látogatása az első osztályosoknál. 35

36 Kapcsolattartás a Petőfi Sándor Művelődési Házzal A községi szinten működő intézményben a korosztálynak megfelelő rendezvényeken, programokon keresztül alkalom nyílik közös élmények szerzésére, nevelési feladataink változatos megvalósítására. A kapcsolattartás formái: A Művelődési Ház által rendezett programok figyelemmel kísérése, a korosztálynak megfelelő rendezvényeken való részvétel Kiállítások megtekintése. Helyi hagyományaink ápolása, ünnepeink méltó megünneplése a gyermekek tágabb környezetben való részvételével. (nézőként vagy aktív résztvevőként) Könyvtárlátogatás, a gyermekek könyvek iránti érdeklődésének felkeltése. Kapcsolattartás a Szirmabesenyő Nagyközség Polgármesteri Hivatallal Óvodánk a fenntartói irányítás és finanszírozás alapján működik. A fenntartói előírásokat, igényeket figyelembe véve alakította ki Pedagógiai programjának specialitásait. Kapcsolattartásunkat a szakmai feladatok, elvárások teljesítésére törekvés, és kölcsönös tájékoztatás, véleménycsere jellemzi. Az együttműködés tartalma: A jogi szabályozást, és az intézmény törvényes működését a Jegyző felügyeli. Az intézményvezető feletti munkáltatói jogot a Polgármester látja el. Az aktuális feladatok, programok egyeztetése és az esetleges problémák megbeszélése testületi üléseken, vezetői tárgyalásokon, konszenzussal történik. Az óvodavezető írásos beszámolóval ad tájékoztatást az intézmény működéséről, szakmai tevékenységről a Nagyközségi Önkormányzat Képviselő Testületének minden évben. Nevelési értekezleteken, óvodai ünnepségeken a Polgármesteri Hivatal vezetői, és az Oktatási Bizottság, időnként a Képviselő Testület tagjai vesznek részt. A gyakorlati munka megismerésének, segítésének érdekében óvodai látogatások, szakmai munka ellenőrzésére kerül sor, helyi és külsős szakemberek bevonásával. Kapcsolattartás külső intézményekkel, szervezetekkel A Megyei Pedagógiai Intézet: Nevelőmunkánk tartalmasabbá tételét, szakmai fejlődésünket továbbképzési lehetőségek szervezésével, különböző szolgáltatások igénybevételének lehetőségével segíti. A szakértő mint külső szakember helyi programunk beválásának és szakmai tevékenységünk vizsgálatában vesz részt. Nevelési Tanácsadó: Beiskolázási problémák eldöntésében, különböző egyedi problémák vizsgálatában a nevelési tanácsadó szakembereinek segítségét igényeljük. 36

37 Óvoda és az Egészségügyi intézmények - A védőnő rendszeresen látogatja a gyermekcsoportokat, a gyermekek szűrővizsgálatát elvégzi. Segíti az óvodapedagógusok prevenciós munkáját, a szülők tájékoztatását. - A gyermekorvos évenként belgyógyászati és általános egészségi vizsgálatot tart. A diagnózist a gyermek törzslapján rögzíti, a korrekciós javaslatait, vagy szakrendelési beutalóit a szülőkhöz az óvodapedagógusokon keresztül eljuttatja. - A fogorvos minden nevelési évben fogászati vizsgálatot tart, minden kisgyermek fogazatát felméri. (Megnézi, javaslatot tesz a szülőknek a kezelések megkezdésére.) Intézményünk szakmai tevékenységének és támogatottságának növelésére hoztuk létre a Cseperedők Egészségéért Alapítványt. Az intézményünket támogatók, adományozók körét ilyen formában is igyekszünk bővíteni, és a már kialakított kapcsolatokat ápoljuk. 8. A program dokumentumrendszere A Cseperedőkért Pedagógiai Program több példányban készül. Eredeti aláírási példánnyal rendelkezik: Az intézményfenntartó, /a Szirmabesenyő Nagyközségi Önkormányzata/, az óvodai könyvtár, és az intézményvezető. Másolati példányt kap: A Szülők Közössége (Központi Faliújságon) a Szinyei Merse Pál Általános és Alapfokú Művészeti Iskolába, és az óvodai gyermekcsoportok óvodapedagógusai, és az irattár. A program alapján készül az egész intézményt érintő pedagógiai, működési terv, és az aktuális nevelési év munkaterve. A munkatervet az óvodavezető készíti el, a saját koncepciója és a nevelői közösség tervezése alapján. Intézményünkben a nevelési programhoz kapcsolódó, saját szempontjaink alapján összeállított csoportnaplót használunk. A csoportnaplót minden nevelési év elején az óvodapedagógusok nyitják meg az alap adatok kitöltésével, majd a nevelési terveket rögzítik a különböző fejezetekben. A napló megnyitása az óvodavezető aláírásával és az óvodai pecséttel válik érvényessé. A csoportnapló tartalma: - A csoport neve, óvodapedagógusai, nevelési év - A gyermekek adatai - Fejlesztő foglalkozások - Napirend - Hetirend - Programterv - Balesetvédelmi szabályok - Nevelési célok, feladatok tervezete - Nevelőmunka értékelése - Hetiterv vázlata (Külső világ tevékeny megismerése, mozgásos játékok, Ének, zene, énekes játék, gyermektánc, vizuális nevelés, vers, mese testnevelés, mozgásos foglalkozások) - Testnevelés foglalkozás - Csoportra vonatkozó feljegyzések - Nevelőmunka értékelése 37

38 - Óvodai és csoport programok - Szakmai ellenőrzések, látogatások - Szülői kérések - Gyermekek ötletei, vidám mondatai Az óvodapedagógus feladata: - Heti-rend és napirend összeállítása - Nevelési terv készítése a Cseperedőkért Pedagógiai Program alapján - Képességfejlesztési terv összeállítás - Heti nevelési, tevékenységi, ismeretátadási vázlat készítése - Szervezési feladatok rögzítése - Folyamatos megfigyelések feljegyzése - A nevelőmunka értékelése A gyermekek fejlődésének nyomon követése, a fejlesztésének tervezése és az eredmények rögzítése a személyiséglapokon történik. A személyiséglapot az első találkozástól az iskolai élet megkezdéséig vezetik az óvónők. A személyiséglapokon a gyermekek megfigyelésén és méréseken alapuló adatok kerülnek elsőként dokumentálásra. A fejlesztési tervezést, a megállapításokat havonta fogalmazzák meg az óvodapedagógusok. Az eredményekről rendszeresen tájékoztatják a szülőket, ezek időpontja és a fejlődést követő és eredményező tények szintén rögzítésre kerülnek minden gyermekről. A személyiséglap tartalma: - A gyermek adatai. Név, születési időpont, óvodai jel, óvodába kerülés időpontja - A gyermek testi, egészségi jellemzői - Családlátogatási, beszoktatási tapasztalatok - Gyermekvédelmi tevékenység - Szülői kérések - Az egyéni fejlődés, fejlesztés jellemzői - Fejlesztési tervezetek - Aktuális megjegyzések (óvónői megfigyelések, megállapítások) - Külső szakemberek vizsgálatai, feljegyzései (védőnő, logopédus, stb.) - Gyermek fejlődését illusztráló dokumentumok Az óvodapedagógus feladata: - A családlátogatás tapasztalatainak lejegyzése - Az alapadatok kitöltése, változások rögzítése - Egyéni fejlesztési terv készítése - Havi rendszerességgel feljegyzés, (vagy új terv) készítés - Felmérések készítése, gyermekmunkák melléklése, megőrzése - Szülők tájékoztatása az eredményekről, tapasztalatokról 38

39 9. A belső ellenőrzés, értékelés Az intézmény rendszerének kialakításáért, a szakmai tevékenység megvalósításáért az intézményvezető a felelős. A szakmai feladatok előírás szerinti megvalósulását rendszeres ellenőrzésekkel kontrolálja. Az ellenőrzési tevékenységbe részlegesen bevonja az óvodapedagógusokat vagy a helyettest. A nevelési év elején összeállított ellenőrzési terv a program használatának vizsgálatát is tartalmazza. Az ellenőrzés általános jellemzői Tartalmi terület Ellenőrzött terület Ellenőrzött/Alkalmazott módszer A Cseperedőkért Csoportnaplók Pedagógia tervezete, a fő Óvodapedagógus/ Program cél és feladatok Dokumentumelemzés feladatrendszere megjelenítése A program Intézményi, csoport Megfigyelés, erőforrásai Pedagógiai tevékenység és hatékonyság A program kiválasztott nevelési területe Gyermekek fejlesztése, fejlődésének dokumentálása Intézményi partnerek véleménye, elégedettsége eszközök Csoportonként a napi nevelési folyamat Munkaterv szerint Óvodapedagógusok Kapcsolattartás Programok látogatottsága Szülői jelzések összehasonlítás Óvodapedagógusok / Megfigyelés, mérés, kérdőív, beszélgetés Óvodai csoportok/ Megfigyelés, ellenőrzés, team elemzés, értékelés Óvodapedagógus/ Dokumentum elemzés Mérés, értékelés Csoportok, partnerek/kérdőívek, elemzések Ellenőrzési időpont Nevelési évenként minimum 2 alkalom Évenként Évenként 2X Nevelési évenként 2x Félévente Évente, illetve partneri kétévente 39

40 10. Legitimációs záradék A Cseperedőkért Pedagógiai Program véleményezése és jóváhagyása A Szirmabesenyői Napsugár Óvoda nevelőtestülete a Pedagógiai Programot elfogadta: Vezető helyettes A módosított Pedagógiai Programot a Napsugár Óvoda Szülői Szervezet véleményezte: Szülői Szervezet Vezető A Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete a 201. augusztusi ülésén a Nevelési Programot jóváhagyta... Jegyző Érvényességi nyilatkozat 2013 visszavonásig. Felülvizsgálat, értékelés időpont: 5év Módosítás: - Törvényi változás esetén - Feladatváltozás esetén - A nevelőtestület 2/3-os többségi kezdeményezése alapján Nyilvánosságra hozatal: - A fenntartónak 1pl, leadva - A szülőknek és a partnereknek kérésre az intézményben megtekinthető. 40