CSEPEREDŐKÉRT PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 CSEPEREDŐKÉRT PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: Hajdu Eszter 1

2 Tartalom 1. Bevezető 3.o. 2. Helyzetkép 4.o. 2.1.Óvodatörténet 4.o A program erőforrásai 5.o. 3.A program alaprendszere 6.o Pedagógiai alapelvek 6.o Nevelési célok 6.o A program rendszerábrája 7.o. 4. A gyermekek személyiségfejlesztése 8.o Szomatikus nevelés 8.o Higiénés nevelés 9.o Kondicionálás 10.o Prevenció 12.o Pszicho higiénés nevelés 13.o Egészséges életvezetés 13.o Érzelmi nevelés 14.o Gyermekvédelem 16.o Szociohigénés nevelés 17.o Társas miliő 18.o Anyanyelvi nevelés és kommunikáció Személyiségfejlesztés 19.o. Az óvodai fejlesztés tevékenységformái 19.o. - Játék 20.o. - Munkajellegű tevékenység 22.o - A környezet megismerése 23.o - Vizuális tevékenységek 24.o - Mesélés, verselés, dramatizálás 26.o - Ének-zene, énekes játékok 28.o. - Matematikai tapasztalatszerzés 29.o. - Tanulás 30.o. 5. Az óvodai élet szervezése 31.o. 6. Speciális foglalkozások, szolgáltatások 32.o. 7. Az óvoda kapcsolatai, együttműködése partnereivel 34.o 8. A program dokumentum rendszere 37.o. 9. A program beválás ellenőrzése, értékelése 38.o. 10. Legitimációs záradék 40.o. 2

3 BEVEZETŐ Tisztelettel köszöntöm a Szirmabesenyői Napsugár Óvoda pedagógiai programjának olvasójaként. Az intézményi dokumentumból tájékozódhat működési feltételeinkről, szakmai elveinkről, az óvodai életünket meghatározó koncepciókról. Harmadik alkalommal érzem felelősségteljes munkának a helyi program megalkotását. Az első nevelési program 1999-ben, Bábosik István nevelési elmélete és Porkolábné dr. Balogh Katalin fejlődés-lélektani és személyiségfejlesztési filozófiája alapján készült. Kati nénitől az intézményünkben megszervezett, több napos tanfolyamon tanultuk a mindig aktuális, gyermeki személyiségfejlesztés jellemzőit, a képességfejlesztés fontosságát. Ma is módszertani alapnak tekintjük a Kudarc nélkül az iskolába program pedagógiáját, ajánlásait, játékait. Az évek alatt új pedagógiai módszereket és programokat ismertünk meg. A törvényi előírások változásai és a beválást követő vizsgálataink a program átdolgozását, kiegészítését tették szükségessé. Szakmai koncepciónkhoz nagyon jól illeszkedett az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatának tevékenysége, hiszen az egészségnevelést mindig is fontos feladatunknak tekintettük, és úgy éreztük ezekkel a tartalmakkal tudjuk leginkább megmutatni sajátosságainkat. A 2004-ben megújult, átdolgozott Cseperedőkért Nevelési Program specialitását Székely Lajos professzor egészségnevelési célkitűzéseire alapozott tartalmak alkották. A XXI. század első évtizede újabb változásokat hozott társadalmi életünkben. A globalizációval együtt járó gazdasági, technikai változások hatással voltak a családok életére. Az óvodai nevelés valamennyi szegmensét érintik a társadalmi változások, a közoktatási rendszer új kihívásai, mindezek pedig ismét indokolják programunk átdolgozását, pedagógiai gyakorlatunk innovációját. A következő oldalakon megfogalmazott pedagógiai programmal működő intézményben az egészségnevelésre alapozott fejlesztések komplex módon biztosítják a kisgyermekek optimális fejlődését. A programot szívesen ajánlom azoknak, akik hisznek a kisgyermekek mozgásra alapozott képességfejlesztésének fontosságában, az egészség értékében, akik a folyamatos fejlődést, a hasznos és konstruktív életet kedvelik, szervezik és élik az óvodákban. 3 Hajdu Eszter

4 2. Helyzetkép 2.1.Óvodatörténet Szirmabesenyőben 1952-ben nyílt meg az első óvoda ban a településen a második intézmény megnyitása után is csak mindkét szülő munkahelyének függvényében vették fel óvodába a gyermekeket tól a Vörösmarty út sz alatti épület átadásakor újabb 50 kisgyermek beóvodázásra került ben a település központjában felépült még egy 100 férőhelyes, modern óvoda. Az óvodák minden esetben nyugodt, zöldövezeti környezetben a családi nevelés segítőjeként működtek től minden óvoda iránti igény teljesült től gazdálkodási, takarékossági célból és a gyermeklétszám csökkenés indokán már csak egy intézmény / a Déryné. út.24/ látja el az óvodai szolgáltatást a településen év az óvodai udvaron EU szabvány szerinti játszóterek, eszközök kerültek kialakításra év nyarán a Napsugár Óvoda tetőszerkezetének és belső tereinek felújítása, modernizálása megtörtént A Szivárvány Óvoda épülete/vörösmarty út.12-14/ ÉMOP-4-2-1/B projekt pályázati támogatásával átépítésre került, 2011-től bölcsődei funkcióval működik. A program megvalósítás helyszíne: Napsugár Óvoda Szirmabesenyő Déryné út. 24. Telefon: mesehaz@citromail.hu Az intézmény fenntartója: Nagyközségi Önkormányzat Szirmabesenyő Kossuth. út.5. Telefon: Az intézmény természeti környezetének jellemzői: Településünk a Sajó folyó, a Bükk hegység és Miskolc város mellett található. Az óvoda külső és belső tereiben biztonságos és esztétikus játékok, természetes anyagokból készült berendezések a törvényi előírás szerinti mennyiségben biztosítottak. A kisebb játéktárgyakat, egészséges életmódra nevelést segítő, modernebb eszközöket a fenntartói költségvetési kereten túl, alapítványi és szülői támogatásokból, pályázati forrásokból próbáljuk beszerezni. A környezeti adottságaink természet közeli tapasztalati forrásként szolgálnak, a kisgyermekek sok élménnyel gazdagodnak a közeli Király hegyen, a Sajó folyónál, és a zöldövezetben bővelkedő udvari területeken. A csoportszobákban és a tornázóban sok mozgásfejlesztést segítő eszközzel rendelkezünk. A szobák színei a Napsugár melegségét, vidámságát sugározzák. A bútorok és játékok színvilága esztétikai érzéket fejlesztő és játékra hívogató. Minden játszótérben nyugalmat és aktivitást kínáló, sok játékot biztosító, gyermek közeli élettereket alakítottunk ki. Szakmai tevékenységünk rövid ismertetése: Nevelőtestületünk tagjai szakmailag elkötelezett, megújulásra képes pedagógusok és dajkák. Nevelésünk során minden gyermeket egyediségével, különbözőségével együtt 4

5 elfogadunk, és közösségünk egyenrangú tagjaként gondoskodunk képességeinek fejlesztéséről. Tevékenységünk színvonalának és partneri elégedettségének megőrzése érdekében folyamatosan tanulunk, fejlesztjük kompetenciáinkat. KÜLDETÉSNYILATKOZAT Intézményünkben a törvényi előírások, a helyi igények szerinti szakmai szolgáltatást nyújtjuk. Az óvodások szüleivel együttműködve tevékenykedünk a gyermekek harmonikus és egészséges fejlődéséért. Pedagógiai munkánk során az emberi és környezeti értékek megőrzésére nevelünk. Mindennap szeretetteljes légkört teremtve, játékok és tevékenységek sokaságával fejlesztjük a gyermeket. Óvodánk minden munkatársa felelősséggel vállalja a gyermekek mindenek - felett álló érdekének képviseletét, a szakmai feladatok hatékony megvalósítását. 2.2.A program erőforrásai Tárgyi erőforrások Óvodának rendelkezik a helyi nevelési program megvalósításához szükséges feltételekkel. A programban meghatározott feladatok teljesítéséhez tárgyi környezetünk biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének megfelelő feltételeit. A tárgyi részletezés nélkül fontosnak tartjuk az egészségvédelmet szolgáló berendezéseket, tárgyakat. A vállalt speciális feladatainkhoz rendelkezünk az alábbi eszközökkel: - Párásító, levegőtisztító berendezésekkel - Vízszűrőkkel (a klór és kisebb szennyeződések eltávolításra a csapvízből) - Szerepjátékokkal - Gyümölcs centrifugával - Gyümölcsnapokhoz gyermek és felnőtt eszközökkel - Mozgásfejlesztő eszközök az udvaron és belső térben - Környezeti megfigyelést szolgáló eszközök (távcső, nagyító, mikroszkóp, stb) - Élősarokban növényekkel, tárgyakkal, akváriummal Személyi feltételek Személyek Óvodapedagógus Dajka Külső segítők Végzettség -minimum - előnyös Felsőfokú vagy főiskola Szakvizsga, specializáció Módszertani ismeretek (fejlesztőpedagógus, egészségfejlesztő, mentálhigiéné, gyógypedagógus) Dajkaképző Egészségnevelési tanfolyam Gyógy-testnevelő Gyógypedagógus Pszichológus Logopédus Kiemelt feladatok Befogadó, harmonikus, motiváló óvodai élet kialakítás az egészséges életmódra nevelés és gyermekek egyéni fejlesztésének megvalósítása Egészséges környezeti feltételek biztosítása, gondozás, nevelés Egyéni fejlesztések. Korrekciós és prevenciós tevékenység 5

6 Csoportonként 2fő segítése Csoportonként 1fő Minimum 1-1fő 3.A program alaprendszere 3.1. Pedagógiai alapelvek - A gyermekek jogainak, mindenekfelett álló érdekének elfogadása és érvényesítése - A gyermekszeretet, a különbözőségek elfogadása, és elfogadtatása - Az esélyegyenlőség biztosítása minden kisgyermek részére - A nevelői tevékenység mindenféle megkülönböztetéstől mentes, folyamatát a rendszeresség, tolerancia és együttműködés jellemzi - Életkor- és egyéniség specifikus személyiségfejlesztés - A fejlesztésekben a fokozatosság, a differenciálás, egyéni bánásmód meghatározó - Konstruktív életvezetés megalapozása a gyermekek életkorának megfelelő szabályokkal, és sokféle tevékenység felajánlásával - Az egészségnevelés az óvodai élet minden mozzanatát átszövő, kötelező feladat - A szabad játék és játékos tanulás meghatározó a tevékenységekben - A gyermekek fejlesztésében a fokozatosság, a rendszeresség elve érvényes - Az önkéntes és aktív tevékenységekhez támogató környezeti feltétel biztosítása - A szülőkkel közös a felelősségvállalás a gyermekek egyéni fejlődéséért - Multikulturális értékek megismertetése - Önfejlesztő aktivitás fenntartása a gyermek és a nevelői csoportoknál 3.2. Nevelési célok Az intézményünkben tartalmas és színes óvodai életet szervezünk mindennap. Célunk: - A személyiség sokoldalú kibontakoztatása, hogy minden gyermeknél a tanuláshoz szükséges készségek és képességek megfelelő szinten kialakuljanak. - Az egészséges és sikeres életvezetés megalapozása, a szülőkkel közösen 3.3. A program rendszerábrája 6

7 4. A gyermekek nevelése, fejlesztése 7

8 Mottó: Az egészség a testi, a szellemi, társas jólét állapota. (Egészségügyi Világszervezet) Programunk alapját képező neveléselmélet a nevelési folyamatban, a gyermekek célirányos aktivitásának kialakítását szabályozza, és a személyiség fejlődését segíti. Az aktivitás pedagógiai regulációja a közösségfejlesztő és az önfejlesztő magatartás és tevékenységek preferálását, megerősítését hangsúlyozza. A pedagógiai-nevelési célkitűzéseket a személyiség, ezzel összefüggésben pedig az egyén magatartási és tevékenységrepertoárjának formálása jellemzi. A személyiség sokoldalú fejlesztése során az Óvodai Nevelés Országos Alap Programjában megfogalmazott testi-lelki szükségletek kielégítését alapfeladatunknak tekintjük. Nevelési céljaink és feladataink teljesítésekor a fő hangsúlyt a kisgyermekek egészséges fejlődésének biztosítása, az egészséges életmód és magatartás kialakítása, és a testi-lelki egészséget szolgáló képességek fejlesztése jelentik. Az egészségnevelés a pedagógiai munka gyakorlatában integrálódik, valamennyi fő feladathoz, vagyis a nevelés minden mozzanatában jelen lévő tevékenység és alapvető követelmény. Az egészségnevelés szoros kölcsönhatásban áll az értelmi képességek fejlesztésével, vagyis a gyakorlati életre neveléssel, ezért az óvoda három fő feladata - egészséges, érzelmi, erkölcsi és értelmi nevelés teljesül ezekkel a komponensekkel tervezett nevelés megvalósításával Szomatikus nevelés Szomatikus nevelés során védjük a gyermek testi, szervezeti egészségét, testi szükségleteinek kielégítésére törekszünk, ellátjuk szervezetének edzését és kisebb testi korrekcióját. Az egészséges környezetről, az egészséges testi fejlődéshez szükséges feltételekről gondoskodunk. A szomatikus nevelés feladata: - a gyermek gondozása - egészséges környezet kialakítása - önismerettel a test, a szervezet megismertetése, edzése - egészségvédő magatartás kialakítása - mozgásszokások kialakítása - a gyermek egészségének védelme Önkifejező, önérvényesítő gyermeki törekvések segítése Különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés Higiénés nevelés A nevelés célja: a gyermekek egészségének védelme és a környezetből érkező ártalmak megelőzése. Személyi higiénés nevelés A higiénés szokások kialakítását, gyakorlását naponta a felnőttek segítő, megerősítő jelenlétében gyakorolják a gyermekek. Fontos, hogy minden gyermek saját tempójában végezze a testápolási, öltözködési, étkezési tevékenységet, melyet gondozásként végzünk. A gondozási feladatok teljesítésének alapja: a bensőséges gyermek-felnőtt kapcsolat. A felnőtt mintát ad, tanítja és gyakoroltatja a napi élethez szükséges szokásokat, melyek egy része az óvodáskor végére szükségletté válik. A gyermekek egészséges fejlődésének fontos feltétele az egészséges és megfelelő táplálkozás. A Szirmabesenyői Napközi Otthon konyhája által biztosított megfelelő minőségű és mennyiségű étel elfogyasztását kulturált körülmények között, részben vagy teljesen önállóan végzik az óvodások. A tízórai, az uzsonna elfogyasztása a csoport szabályrendjében meghatározott időkereten belül, a gyermek igénye alapján történik. Ezt a szervezést a 8

9 folyamatosság jellemzi, az ebédeltetés viszont állandó időpontban szerveződik. A gyermekek a számukra ismeretlen ételeket kóstolással megízlelik, majd egyéni igény szerint fogyasztanak abból. Minden nap fogyasztanak friss, nyers zöldséget, gyümölcsöt. A főétkezések mellett az alapítvány, vagy a szülők által biztosított zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak és egyes nyersanyagokból a felnőttekkel egyszerűbb ételeket, salátákat készítenek. A különböző ételallergiás gyermekek társaikkal együtt, az érzékenységnek megfelelő étellel táplálkoznak. A tisztálkodás, testápolás gyakorlását szintén a felnőttek segítségadása, ellenőrzése mellett végzik a gyermekek. Már a beszoktatáskor elindul a segítő cselekvéshez kapcsolva a helyes szokás kialakítás, miközben a gyermekek ismétlik a testrészek megnevezését, bővül a testséma ismeretük, és folyamatosan gyakorolják a térirányokat a tevékenységek végzésénél. A cselekvést beszélgetés, magyarázat kíséri, miközben a gyermekek a testápolást szolgáló eszközök használatának megismerésén túl sok új ismeretet, tevékenységet is elsajátítanak. Az időjárásnak, a hőmérsékletnek megfelelő öltözet viselésével megfelelő komfortérzet alakul ki a gyermeknél. Az öltözködés végzése közben tapasztalatokat szerez a helyes sorrendiségről, és bővülnek a testével kapcsolatos ismeretei, fejlődik érzékelése, észlelése, finommotorikája. Az aktív és passzív pihenők alkalmával a gyermekek regenerálódnak, rendszeresség, és ritmusos ismétlődés szerint élik a mindennapi óvodai életet. A testápolás, öltözködés, táplálkozás szokásrendszere: Higiénés terület Szokás kialakítás Szabályok, normák Testápolás (testrészek lemosása, tisztántartása) Mosdóban utánzással, segítséggel, gyakorlással, majd önállóan a tisztasági Az eszközök, a tevékenység megfelelő használata Saját jellel ellátott törölköző, Öltözködés (hely és hőmérsékletváltozást követő öltözék viselése) Táplálkozás (változatos és megfelelő tápanyagszükséglet felvétele) Pihenés (különböző alvásigény kielégítés) igény kialakítása Réteges és hőmérsékletnek megfelelő ruházat használata, önállóság kialakulás Önkiszolgálás, önálló, kultúrált étkezés, nyers zöldség és gyümölcs fogyasztása naponta Altató mese, dal csendes hallgatása, saját ágynemű használat 9 fogkefe, pohár és fésű használat Öltözőben a kijelölt szekrénytárolók igénybevétele, Saját váltócipő, ruha használat Naposi munka eseti végzése Kulturált étkezési szokások betartása. Folyamatosság és szervezettség a csoportban Ne zavarják egymást a pihenésben, folyamatos felkelés A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A kialakított szokások, szabályok szerint a gyermekek saját tempójukban, önállóan végzik a személyükkel kapcsolatos higiénés tevékenységeket. Készségszinten és rendeltetése szerint használják az étkezési, tisztálkodási eszközöket. Környezetükben a tevékenységek közben és végeztével igyekeznek a rendet megtartani. A tevékenységek során figyelnek saját testük igényeire, a megismert testséma fogalmakat megfelelően használják. Finommotoros mozgásuk fejlett, ügyesek az eszközök használatában, a saját külső esztétikájuk kialakításában. Társaiknak és a felnőtteknek az általuk elvégezhető feladatokban segítséget nyújtanak. Az önkiszolgálást és a naposi munkát önállóan, felelősséggel végzik. Segítik a saját maguk és környezetük gondozottságának kialakítását, megőrzését Kondicionálás A test edzése a gyermek testi fejlődését és az egészségének megőrzését szolgálja.

10 E nevelési terület a rendszeres mozgásra szoktatással, a mozgástevékenységekkel, vagyis a testneveléssel, testedzéssel foglalkozik. A nevelés célja: az egészséges életvitel megalapozása és a rendszeres, egészséges testmozgás gyakorlása, a testi képesség fejlesztése A mozgásfejlesztés feladatai: - A gyermekek mozgásigényének kielégítése, a természetes mozgáskedv megőrzése - A fizikai erőnlét fejlesztése, a mozgáskészség alakítása - A mozgáson keresztül a szociális és értelmi képességek fejlesztése - Egészséges életmódra szoktatás - Harmonikus, összerendezett, fegyelmezett mozgások kialakítása A mozgásfejlesztés a szabad játékban és a testnevelések során valósul meg. A gyermekek minden nap az óvoda udvarán a szabad levegőn tartózkodnak, ilyenkor önkéntesen, vagy szervezetten játékot játszanak, használják a mozgásfejlesztő eszközöket. A szabadban, a levegő, a napfürdő hatására szervezetük edződik, növekszik az ellenálló képességük. Heti rendszerességgel hosszabb-rövidebb sétákat, kirándulásokat tesznek a településen, a környezet megismerésére és a folyamatos mozgással testedzést is végeznek. A szabad játék az egész nap folyamán valamennyi tevékenységbe ágyazódva jelen van. A természetes nagy mozgást gyakorolják, pl. a fajátékokon egyensúlyozva, a szem- kéz-láb koordinációjuk fejlődik szinte minden darab játék használatakor. Fokozott mozgásigényük kielégítésére használják az udvar egész területét, játszóhelyszíneket váltanak folyamatosan. Az óvodás társakkal mozgásos, ügyességi játékokat játszanak, az óvó nénik kezdeményezésében önkéntesen vesznek részt. A szabad játékukra jellemző még, hogy az udvar füves, dombos területén szaladnak, versenyfutást rendeznek, az aszfaltos területen kerékpároznak, labdáznak, az eszközökre, eszközökön másznak, függeszkednek, egyensúlyoznak, különböző csúszó, mászó, kúszó, dobáló, ugráló mozgásokat végeznek. Kinn és az épületben, a csoportokban labdajátékokat, versenyeket játszanak, tárgyakat mozgatnak, rajzolnak, célba dobnak, bújócskáznak, másznak, kúsznak, stb. A játékokat kreatívan, egyéni elképzelés szerint, balesetmentesen használják. Mozgásfejlesztés a testnevelésekkel A játékok és a játékosság alapvető eszköze a szervezett mozgásfejlesztés, testnevelés. Minden csoportban, mindennap a gyermekek változatos formában, spontán vagy szervezett formában különböző eszközökkel játszanak, tornáznak. A szabadban, vagy az előtéri tornázóban alapvető mozgásformákat gyakorolnak a napi frissítő és a heti testnevelés foglalkozások alkalmával. Az irányított mozgásfejlesztésben valamennyi mozgásfunkció fejlesztése jelen van minden korosztálynál, csak a nehézségi fokok változnak az egyéni fejlettség, készségszint alapján. Az irányított tevékenységeket alapvetően Porkolábné dr. Balogh Katalin: Mozgásfejlesztési program -ja és dr.tótszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában c. könyv útmutatása alapján tervezzük. A gyermekek számára a lehetőség adott a nagymozgások gyakorlására: járnak, kúsznak, csúsznak, futnak, ugranak és függeszkednek. Az egyensúlyérzék fejlesztése érdekében gimnasztikai, álló, járó, támasz, ugró, guruló gyakorlatokat végeznek, különböző játékokat, játékokkal játszanak. A szem-kéz-láb koordináció kialakításához és a finommotoros mozgásfejlesztéséhez sok tárgyat használnak. A gyakorlatok, a játékok alatt testhelyzetüket, testmozgásukat (a minden csoportban megtalálható) tükörben is kontrollálják, miközben személyi zónáikról ismeretet szereznek. Padot, széket, kézi szereket, játékokat használnak (percepciófejlesztés) és különböző térforma alakzatokba rendeződnek. A testnevelési játékokat a felnőttek 10

11 szervezésében tanulják meg, majd azokat bármikor együtt is játszhatják. Ezek a játékok és a versenyek, a személyiségfejlődést, az erkölcsi normák, pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, együttműködés, problémamegoldó gondolkodás elsajátítását, alakítását pozitívan befolyásolják. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: - A gyermek igényévé válik a rendszeres mozgás, testedzés - Kialakul térbeli és időbeli tájékozódó képességük - Mozgásuk harmonikus, összerendezett - Szívesen vesznek részt a foglalkozásokon - Erő és állóképességük kialakul - A tornaszereket bátran, az eszközöket ügyesen használják - Önfegyelmük, figyelmük megerősödik - Kialakul az egészséges versenyszellem, a kudarctűrés - A szabályokat betartják, azokhoz alkalmazkodnak - A testneveléshez és a testsémához kapcsolódó szavakat ismerik, használják. Az óvodapedagógusok feladatai: - Az óvodában a gyermekek személyi és tárgyi higiéniájának biztosítása - Az egészséges életmódra nevelés feltételeinek kialakítása, védelme - Mozgástevékenységek szervezése rendszeresen - Személyre szóló fejlesztés és értékelés - A rendszeres mozgás megszerettetése, a napi edzések és foglalkozások tervszerű megvalósítása - Egyszerűbb korrekciós feladatok ellátása - Segítő, együttműködő kapcsolatépítés a külső szakemberekkel és családokkal Nevelést segítő személyek feladatai: - Biztonságos, tiszta környezet kialakítás és fenntartás - Közreműködés a gyermekek személyi higiénéjének kialakításában - Segítés az egészséges életmód szokás és szabályrendszerének megismertetésében - Aktív részvétel a gyermekekkel kapcsolatos gondozási tevékenységekben Prevenció A prevencióval a gyermek szervezetét, egészségét védjük a sérülésektől. A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény értelmében kiemelt cél: a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás Intézményünkben a minden pedagógiai tartalmat átszövő egészségnevelésben kezdődik a prevenció. Már a berendezések beszerzésénél a biztonságosságot és az esztétikusságot tartjuk elsődlegesnek, és a higiéniás előírások betartását is elengedhetetlen követelményként kezeljük. Szakemberek segítségével a speciális gondozó, prevenciós és korrekciós nevelési feladatokat is ellátjuk. Környezeti higiénia Az intézmény munkatársainak és partnereinek feladata: Az óvodai környezet tisztaságának, biztonságának megteremtése, megőrzése. 11

12 Az egészségre ártalmas anyagokat, termékeket a gyermek közvetlen környezetétől elkülönítve, zárt helyen tárolják, azokat az előírások szerint használják. Gondoskodnak a helyiségek ideális megvilágításáról, az eszközök, a helyiségek tisztaságáról. A gyermekek igénye szerint gondoskodnak a tiszta ivóvízről.(eszköz, vízellátás, szabályok) Az étkezéseket az egészségpedagógiai feladatok szerint szervezik.(napi ritmus, tápanyagszükséglet, étel higiénia, étkezéssegítés, erőszakmentes ételkóstoltatás, stb.) Az egészséges gyermekek védelmében, az óvodában észlelt megbetegedéskor használják az elkülönítőt, szükség esetén szakszerű elsősegélyt nyújtanak, a betegség után a közösségbe visszatérés szabályát érvényesítik.(házirend szerint) Az intézményi megelőzési tevékenységet propagálják a családok számára. A megelőzéshez kérik a szakemberek segítségét, és együttműködnek a prevencióban. A gyermek egészségének megóvása elsősorban a környezeti feltételek megteremtésével, és ehhez kapcsolódóan, a higiénés szabályok betartásával valósul meg. A gyermek testi épségének védelmében, a balesetek megelőzésének érdekében a megfelelő tárgyi eszközöket vásároljuk és építjük be. A játékpark biztonságos üzemeltetését folyamatos karbantartással próbáljuk szinten tartani. A játék felügyeletéhez és a személyi higiénia megőrzéséhez szükséges személyzet adott, a megfelelő időtartam és eszközök általában rendelkezésre állnak. A felnőtt állandó jelenlétével a biztonság érzését biztosítjuk a gyermekekben, és körültekintő szervezéssel próbáljuk a balesetek lehetőségét minimálisra csökkenteni. A mozgásfejlettséget minden nevelési év elején felmérjük, ekkor kiszűrjük a mozgásszervi problémákat. A fogászati eltéréseket, az érzékszervi funkciózavarokat a szakorvosok a félévente végzett vizsgálatkor regisztrálják. A korrekciós tevékenységet csak a speciális szakemberek végzik az intézményben, illetve szakrendelőben. A speciális gondozásra, prevencióra szorulók szűrését, állapotváltozását az egészségügyi szolgálat segítségével követjük. A fertőző betegségek megelőzését a rendszeres fertőtlenítések és tisztítások segítik. Az egészséges életvitel, a testi edzettség alakítása az évszakok szerinti sportolási, edzési lehetőségek kihasználásával történik. Személyi egészségvédelem. A gondozási, a testi nevelési és a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátása, megvalósítása, elősegíti a gyermek egészségének megóvását. Nagy hangsúlyt fektetünk a higiénés szabályok betartására, a tevékenységek szabad mozgással történő megvalósulására, a réteges öltözködésre, folyamatos levegőcserékre, zöld növényzet elhelyezésére, ápolására, a megfelelő páratartalom biztosításra, a nyugtató hatású színharmónia kialakításra. A levegőben található káros anyagok kiszűrését levegőszűrő berendezések segítik, a csoportok relatív páratartalmát párologtatással tesszük ideálissá. A gyakori szellőztetéssel és illóolajok bepermetezésével a baktériumok szaporodását csökkentjük. Prevenciós, korrekciós, fejlesztő tornákat (gerinc, lábboltozat erősítő, fejlesztő) szervezünk szakmai segítők bevonásával a gyermekek testi épségének védelmére, edzésére. A gyermekek szociális és lelki egészvédelmére vonatkozó prevenció a gyermekvédelem keretein belül valósul meg.( Fejezet.) 4.2. Pszicho higiénés nevelés 12

13 A Pszicho higiénés nevelés az egész személyiségfejlődésre kihat, hiszen a kisgyermek érzelmi életét alakítja, lelki életének alakulását befolyásolja. A Pszicho higiénés nevelés feladata: - Esélyegyenlőség biztosítása - Egészséges életvezetés megalapozása - Különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés - Érzelmi biztonság és lelki jólét kialakítása - Közösségi együttműködés, szocializálás segítése - Önismeret, önfejlesztés önérvényesítő gyermeki törekvések segítése - Erkölcsi normák közvetítése - Lelki egészség fenntartása - Stressz hatások kompenzálása - Pszichés sérülések megelőzése Egészséges életvezetés Cél: a természettel és társadalmi környezettel való harmónia, valamint a szociális egyensúly kialakítása a gyermek számára. A gyermekcsoport kapcsolatrendszerét a pozitív attitűd jellemezze. Az egészséges életvezetés kialakítását az óvoda tárgyi és személyi feltételekkel is biztosítja. Az óvodás évek alatt lehetőleg ugyanazok a felnőttek foglalkoznak a gyermekkel. A napi váltások azonos ritmusban, időtartamban történnek, hogy a gyermek érzelmi biztonsága stabil legyen. A tárgyi feltételeket úgy alakítjuk ki, hogy azok a gyermekek biztonságát, kényelmét szolgálják. A csoportokban nyugodt sarokrészek, mozgást és pihenést biztosító helyek is megtalálhatóak. A gyermek és környezetének harmóniáját a tárgyak színkiválasztásával, természetes alapanyagok felhasználásával is segítjük. A napi tevékenységek a rugalmas, de ugyanakkor ritmikus szabályozottságot jelentő napirend alapján szerveződnek. A mindennapok során egyszemélyes, vagy társas tevékenységből választhatnak a gyermekek. A tevékenységek helyes arányainak szabályozásával az idegrendszeri túlterhelés, és a funkcionális zavarok feloldására, a konfliktusok elkerülésére, de legalábbis csökkentésére törekszünk Érzelmi nevelés A kisgyermek érzelmi vezéreltségű, ezért ebben a korban magatartását, megnyilvánulásait az érzelmi töltés és kitörés jellemzi. Gyermekkorban erősen kötődik a felnőttekhez, utánozza a felnőtt mintákat. Ezek a kisgyermekek az óvodai és a családi közösségben a komfortérzést, a nyugodt, derűs otthonosságot, a biztonságosan valaki (k)hez tartozást igénylik. Óvodánkban az óvodapedagógus és a dajka viselkedésével, bánásmódjával a pozitív kapcsolat kialakítására törekszik. Az érzelmi nevelés célja: - Az érzelmi biztonságérzés, és kötődés megteremtése minde3n kisgyerek számára 13

14 - A gyermekek szocializációjának elősegítése, hátrányok csökkentése - Magatartási, erkölcsi normák megalapozása - A személyiség sokoldalú kibontakoztatása - Kommunikációs képességek fejlesztése Az érzelmi nevelés során: A gyermekek közösségi nevelése a családban kezdődik, és ez folytatódik egy tágabb közösségben, az óvodában. (másodlagos szocializáció) Az óvodai befogadás a beiratkozáskor elkezdődik. A kisgyermeket barátságos, játékokkal felszerelt szobában várjuk a szülőkkel együtt, ahol a rövid adminisztrációt követően ajándékot kapnak és belátogatnak a gyermekcsoportba, ahol játszhatnak. A felnőttekkel való kapcsolatfelvétel megkönnyítésére az első családlátogatás a beóvodázás előtt megtörténik. A beilleszkedést és a megszokott környezettől való elszakadást szülős beszoktatással megkönnyítjük, így is csökkentve a félelem és frusztráltság érzését. Az óvodában a felnőttek érzelmi biztonságot jelentő, szeretetteljes közegben elfogadó, odafigyelő kapcsolatot alakítanak ki a gyermekekkel. Az alapvető szokások, szabályok megismertetése, majd alkalmaztatása a felnőttek részéről pozitív érzelmi hatások és elfogadó magatartási megnyilvánulásokkal történnek. Nagyon fontos és lényeges a felnőttektől tapasztalható hangnem és érintéssel is kifejezett együttérzés, elfogadás. Ezek az emóciók segítik a szeretet, az együttérzés átélését és ezek alapozzák meg az érzések sokoldalú kifejezésének megtanulását. A gyermekek előbb az otthoni, majd a közös élmények érzését a játékban, a beszédben, szóbeli és metakommunikációs jelekkel kísérve fejezik ki. A kapcsolatok és tevékenykedések által a gyermek örömérzete dominál, amelyet folyamatos ismétlésekkel újból átél. A gyermektársakkal sokféle érzelmi viszonyt megtapasztal,- az öröm, a várakozás, a mellőzés, a siker, a közös játék, az ötletek adta együvé tartozás érzését. A mindennapokban belső, önérvényesítési vágya szerint cselekszik, az ünnep és jeles napokon a másképp viselkedést gyakorolja. A családtagok bevonása és jelenléte ezeken a napokon tovább fokozza a gyerek örömérzését, az ünneplés hagyományának elsajátítását. A családok részvételével szervezzük óvodánk sajátos hagyományaként a sportnapokat, a decemberi nagyi napot, egészségnapokat, kirándulásokat, gyermeknapot. A környezeti hatások, élmények alapján a gyerekek fokozatosan, és egyre választékosabban megtanulják igényük, érzésük kifejezését. Az alá és fölérendeltségi viszonyok váltakozását megtapasztalják önérvényesítő törekvéskor, miközben a mikró, és makró közösség tagjává válnak. A belső érés és a külső hatások elfogadtatják velük a közösség szabályait, kialakul a szociális érzékenységük. A megértés, megértetés, azaz a kommunikáció mellett fontos az együttműködés, a kooperáció megtanulása és alkalmazása.(kommunikáció a következő fejezetben a ) A felajánlott, választható, vagy az élményeket feldolgozó tevékenységek alatt elindul a kapcsolatfelvétel, az együttműködés. A felnőtt minta alapján a folyamatos valamit alkotás t megtapasztalva, szokássá alakul a tevékenység választás, a rendelkezésre álló anyagok, játékok használata. A közös tevékenységeknél nagy hatást gyakorol és befolyásoló tényező a felnőttek, a csoporttársak jelenléte, véleménye. Csoporttársakkal interakciókba kerülő gyermek kooperációs készsége fokozatosan változik. A kooperációs folyamatban döntéseket hoz, megtanulja a felelősségvállalást, megtapasztalja, hogy cselekedeteinek következményei lehetnek. A gyermek buzdítása, biztatása, dicsérése az énkép kialakulását, az egyéni képességek fejlődését jelentősen befolyásolja. A hiteles megerősítés és dicséret nyomán reális önképet alakít ki önmagáról is. Az egyéni képességeknek megfelelő követelmény felállításával, érvényesítésével az erkölcsi normák és a megfelelő viselkedés kialakulását segítjük.a viselkedést megerősítő jelzések (metakommunikáció, verbális) alapján kerül sor a magatartás és a cselekedetek helyességének 14

15 megítélésére. A helytelen viselkedést a tevékenység váltás, a megfelelő minta felmutatása, illetve a helyes cselekvéssel történő ismétlés korrigálja. Indokolt esetben, -ha másoknak kellemetlenség, károkozás, vagy veszélyeztetés áll fenn,- szóbeli elmarasztalás, illetve tevékenységből való kivonás ad nyomatékot a változtatásnak, a kívánatos magatartás elérésének. Magatartási és erkölcsi normák alakulása: Nevelésünk során az emberekhez, a környezethez való helyes viszonyulást és a szülőföldhöz kötődést alapozzuk, erősítjük meg az óvodásoknál. A cselekvésekben, a viselkedésekben az intézményi szabályok és normák betartása adja a közös értékek megismerését, az erkölcsi szabályok megalapozását. Az érkezőt, a távozót köszöntjük így alakul ki a köszönés, az üdvözlés hagyománya. Csoportonként változhat az ehhez kapcsolódó szokás, a különböző köszöntő szó használata, a szemkontaktus, a kézérintés, stb. Az egymás iránti tiszteletet, a különbözőség elfogadását minden szituációban gyakorolhatják a gyermekek, hiszen számtalan alkalom adódik egész nap a csoportélet folyamán, a különböző társakkal. A gyermekek megtapasztalják, hogy az udvariassági szabályok betartása mindenkinek követelmény, a felnőttek, és gyermekek szóbeli érintkezésben, viselkedésben egyaránt használják. A konfliktusok ok feltárását, békés megoldások keresését a felnőttektől megtanulva egyedül is alkalmazzák. A környezettel kapcsolatos szabályok megkívánják az értékek óvását, a közlekedési fegyelem betartását. A mások munkájának megbecsülése után a saját értékeikre is ügyelnek, az alkotásokat megőrzik, ha az óvoda és a család is értékeli, őrzi azokat. A játék, a munka és sok más tevékenység megkívánja az eszközök rendeltetésszerű használatát. A megfelelő felnőtt mintát követve a környezet szépségének és hasznosságának felismerése mellett ismerik lakóhelyük, óvodájuk értékeit, vigyáznak, ápolják, védik azokat. A szülőföld nem fogalomként tudatosul, hanem igazi kötődést jelent az érzelmi nevelés, a jelképek, szimbólumok készítése, használata, a tudatos kötődés kialakítása által. A közösségi normák elfogadásán keresztül erkölcsi értékeket különböztetnek meg, meg tudják ítélni mi a jó és rossz, az igaz-hamis közötti különbség, az őszinteség, az igazságérzet. Kialakulnak az akarati tulajdonságok: őszinteség, önállóság, feladat és szabálytudat, kudarctűrés, pozitív hozzáállás, önzetlenség, döntés, segítőkészség, stb. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A gyerekek képesek a társaikkal és a felnőttekkel, kapcsolatot teremteni, együttműködni. A közösségi szabályokhoz alkalmazkodva viselkednek és tevékenykednek, elfogadják a másságot, az egyéni különbözőségeket telerálják. Reális önképük van, ismerik képességeiket. A csoport, a társak érdekében véleményt nyilvánítanak, engedmények adására is képesek. Konfliktusaikat többnyire önállóan megoldják, vagy indokolt esetben a felnőttekhez fordulnak. Kommunikálásban megfelelően használják a verbális kifejezéseket, a metakommunikációt megértik és alkalmazzák. Kitartásuk, feladattudatuk és önfegyelmük mértéke lehetővé teszi az iskolai élet megkezdését Gyermekvédelem 15

16 A gyermekvédelem célja: a gyermeki jogok érvényesítése, a testi, lelki veszélyeztetettségének megelőzése, vagy csökkentése, esetleg megszüntetése és lehetőség szerint segítségnyújtás a családok részére. A gyermekvédelmi tevékenység valamennyi óvodai alkalmazott feladata, amelyet a Gyermekjóléti Szolgálat, az Egészségügyi Szolgálat, az óvodai gyermekvédelmi felelős és a szülők bevonásával teszünk még hatékonyabbá. A befogadó intézményi jelleget erősítjük, a halmozottan hátrányos, az egyéni bánásmódot (SNI) gyermekek elfogadását elvárásként kezeljük minden partnerünk felé. A segítő kapcsolat kialakítása érdekében minden nevelési évben családlátogatásokat végzünk, rendszeres szülői tájékoztatásokat és felvilágosító előadásokat szervezünk. Szociális hátrányok enyhítése érdekében végzett tevékenység: A törvényi rendelkezések szerint tájékoztatjuk a szülőket az igényelhető szociális támogatásokról. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás, az ingyenes étkezés, a kedvezményes normatív támogatás alanyi jogon megilleti a rászorult családokat, ezáltal gyermekeiket. Óvodai nyitvatartásinkat az aktuális nevelési év elején kinyilvánított szülői igények szerint alakítjuk ki, a hátrányos gyermekeknél az egész napos óvodai igénybevételt javasoljuk. A hátrányos helyzetű gyermekek szüleit meggyőzzük a rendszeres óvodai igénybevétel fontosságáról. A szociálisan és értelmi képességekben is elmaradt gyermekeknél még inkább érvényesítjük a differenciált, egyéni fejlesztéseket. Az intézményben megválasztott gyermekvédelmi felelős a gyermek csoportos óvodapedagógusaival együtt minden hátrányos, veszélyeztetett esetre intézkedési tervet készít és annak megvalósulását követi, majd dokumentálja. A pszichés sérülések megelőzése: Az érzelmi, akarati tulajdonságok alakítását az anamnézis és a gyermek megismerésére alapozva, az egyéni bánásmód alkalmazásával végezzük. A nehezen alkalmazkodó, a közeledéstől elzárkózó gyermekre különösen odafigyelünk, a családi háttér megismerését, az okok feltárását kezdeményezzük. A nehezen szocializálható kisgyermekeknél, a frusztrált magatartást tanúsítóknál, leginkább a dicséret és sikerhez juttatás módszerét alkalmazzuk. A lelkileg sérült gyermekek esetében is az okok feltárása után és alapján igyekszünk azokat megszüntetni. Ilyen esetben is a szülők partneri együttműködésére számítunk. (köröm rágás, újjak szopása, tik, stb.) Az érzelmi élet zavarait a közösségtől, az ismeretlentől való félelem is előidézheti, ezért nagyon fontos ezek korai, időbeli felismerése és feloldása. A szorongó, kudarctól félő gyermeket, kétszemélyes, szeretetteljes kapcsolattal, a többi gyermekhez való kötődés kialakításával, elfogadtatással próbáljuk mentesíteni problémáitól. A kortársak közötti durvaság és agresszió elkerülés nehéz feladatának megoldását elsősorban a csoport szabályok és ítéletek közös kialakításával kezdjük, majd a viselkedés súlyosságától függően keresünk hatásos módszereket az agressziómentesség megőrzéséhez. A funkcionális zavarok,(mint az étvágytalanság, bevizelés, fáradékonyság,) leginkább szakember bevonását igénylik. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint biztosítjuk. Együttműködünk a gyógypedagógussal, illetékes szakemberekkel. Pszichológust is igénybe veszünk a gyermek gyógyulásának érdekében. Indokolt esetben javaslatot teszünk további vizsgálatok elvégzésére. Az otthon keletkezett, látható testi sérülések okait minden esetben felderítjük, ezeket haladéktalanul jelezzük az illetékes hatóság felé. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekre kiemelt egyéni fejlesztési tervet készítünk. A fejlesztő foglalkoztatásra jogosultakkal a fejlesztőpedagógus végzettségű munkatársak heti rendszerességgel foglakoznak. A védőnői és a Családgondozói Gyámügyi statisztikai nyilvántartás alapján különös figyelmet fordítunk minden hátrányos helyzetű és a 3. életévét betöltött kisgyermek óvodai ellátására. 16

17 A gyermekek biztonsága érdekében érvényt szerzünk a Házirendben, az intézménybe jutás és a benntartózkodás fejezetben megfogalmazott előírásának! Az óvodapedagógus feladata: - Biztonságos, derűs és tevékeny óvodai légkör kialakítása és fenntartása - A gyermek személyének és családi körülményeinek megismerése - Rendszeres kapcsolattartás a családdal, a gyermek gondozóival, szakemberekkel - Segítségnyújtás a gyermek családjához illesztett megoldásokkal - Közösségi szabályok kialakítása és következetes érvényesítése - Megfelelő lelki vezetés és irányítás a gyermekcsoportban - A gyermek személyiségének megfelelő differenciált bánásmód alkalmazása - Viselkedéskultúra fejlesztése és gyakorlása természetes szituációkban - Erkölcsi, akarati tulajdonságok formálása - A gyermek érzelemvilágának gazdagítása - Különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés - Az ünnepek, programok körültekintő megszervezése - A gyermek szociális, kulturális hátrányainak csökkentése, a gyermekvédelmi feladatok ellátása - A szülők rendszeres tájékoztatása a gyermek magatartásáról, fejlődéséről A nevelést segítő személy feladata: - Érdeklődő, szeretetteljes kapcsolat kialakítás a gyermekekkel - Modell értékű kommunikáció, bánásmód és viselkedés - Kiegyensúlyozott, kedves, elfogadó magatartás - A csoport szokás és szabályrendszerének megismerése és alkalmazása - Egyéni bánásmód alkalmazása - A gyermek testi, lelki épségének megóvása, balesetvédelmi szabályok betartása, betartatása 4.3. Szociohigiénés nevelés A szociohigiénés nevelés a társas, társadalmi együttéléshez kapcsolódó feladatokkal foglalkozó nevelés. A társas, a közösségi együttélést pedig a közös értékrend, közös cél, és cselekvés jellemzi. Nevelésünk harmadik fő feladatát, az egyéni fejlesztéseket, a kultúra és ismeretátadást, a közösségen belül, annak segítségével és tagjaival együtt valósítjuk meg. A Szociohigiénés nevelés feladata: Kedvező társas miliőben a gyermek személyiségének fejlesztése Értelmi képességek fejlesztése, kultúra átadása A gyermek környezettel való harmonikus kapcsolatának fejlesztése Társas miliő A közösségfejlesztés célja: harmonikus embertársi kapcsolatok kialakítása az egyén(ek) és a közösség között. Az érzelmi nevelés egyik lényeges feladata, a gyermek közösségbe integrálása, az ideális társkapcsolatok kialakítása és fenntartása. A biztonságos, elfogadó, befogadó környezetben a gyermek önkifejezése és önkibontakoztatása biztosítva van. A gyermekek többsége bátran kommunikál, tevékenykedik az óvodában, betartva a közösség szabályait. Önkifejezése során eljut kreatív ötletei kinyilvánításához, azokat lehetőség szerint társaival, vagy a felnőttekkel megbeszélés után megvalósítja. A közös élmények, a tevékenységek, a komplex foglalkozások, a társas kapcsolatokat erősítik. A kisebb életkorra jellemző magányos játék után baráti kapcsolatok alakulnak ki, amelyek meghatározzák a szocializálódást. A kapcsolatokban spontán, vagy tudatos módon kommunikálnak egymással a gyermekek. 17

18 Anyanyelvi nevelés és kommunikáció A kommunikáció, a beszéd és a gondolkodás, a vélemény és az önkifejezés eszköze. Célja: A gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére és szeretetére nevelés A kapcsolatok alapja a beszéd, amelyet kisgyermekkortól az anyanyelv használatával gyakorolnak a gyermekek. A megismerési folyamatoknak szintén meghatározója a nyelvi kommunikációs fejlettség, és az aktív tapasztalatszerzés. Az óvodai nevelés minden területén, minden tevékenységben lehetőség van a gyermekek beszédének, anyanyelvi kultúrájának fejlesztésére. A gyermek megismerésekor, a beszélgetések alkalmával megfigyelhető szóhasználata, beszéd értése, hangképzése. A reggeli érkezéstől délutánig számtalan alkalom adódik a nyelv gyakorlására, mások beszédének megfigyelésére, anyanyelvi játékok eljátszására. Az otthoni és az óvodai élmények elbeszélésre, beszélgetésre motiválják a gyermeket. A természetes beszélgetések alkalmával a nyelvi ismereteket gyakorolja és újabb szavakkal, kifejezésekkel is megismerkedik. A beszéd egyszavas közlése, a rövid mondatok használata kibővül a mesék, a tájjellegű szavakat is tartalmazó hosszabb mondatos történetekkel. A beszéd fejlődését nagyon erősen befolyásolja a média, a modern technikai eszközök használata. Az érdekes és vizuálisan is érzékelhető információk indirekt módon épülnek be a gyermek kommunikációs készletébe. A különböző digitális eszközökkel eltölthető idő és téma kiválasztás a szülők felelőssége, az óvoda csak az információ feldolgozásba tud bekapcsolódni, esetleg a túlzások észlelésekor javaslatot tehet a családi szokások megváltoztatására. A gyermekek a közösségi tevékenységek végzésekor elsajátítják a párbeszéd, és a nyelvhasználat udvariassági fordulatait. A felnőttekkel, vagy a mellettük végzett tevékenységeket (különösen kisebb korban) verbális magyarázatok kísérik, így azonosíthatóvá válnak a folyamatok, pontosodnak a tárgyak megnevezései, és érthetőbbé válnak az események, a jelenségek, a kapcsolatok. Az óvodapedagógusok rendszeresen anyanyelvet és a kommunikációt fejlesztő játékokat kezdeményeznek. A gyermekek a kezdeményezések során játékos légzésgyakorlatokkal a hangképző szerveket fejlesztik, nyelv és ajakgyakorlatokat végeznek, a beszédtagolást gyakorolják. Speciális anyanyelvi játékokat játszanak a hangok megkülönböztetésére, a hangzási analízis és szintézis gyakorlásával. Az anyanyelvi játék: - kihat a beszédszervek fejlesztésére - a szókészlet bővítésére - segíti a beszédgyakorlást - fokozza a beszédkedvet és - az anyanyelv helyes használatát Az anyanyelvi játékok segítik a beszédfejlődést, lehetővé teszik a beszédösszetevők együttes használatát.(szókincs, mondatalkotás, artikuláció) A nonverbális jelzéseket (mimika, gesztus) a kommunikáció, az érzések, a gondolatok kifejezésekor is használják A kommunikáció: a kapcsolatfelvétel, a kapcsolatmélyítés, a másik megértése és a különböző információk eljuttatása, cseréje a társas kapcsolatokban A mintaadás, a környezet példamutatása nagyon lényeges, hiszen a gyermekek elsősorban a felnőttek viselkedését, tevékenységét utánozzák. A felnőttek és a társak beszédstílusa, a hanglejtés, dinamika, a hangsúly, jelzés értékkel és követendő példával jár a gyermek előtt. 18

19 A szituatív beszélgetések, a képolvasás is az iskolai olvasást, memóriafejlesztést segítik. A beszédhibák javítását, a korrekciót logopédus végzi. A gyakoroltatást, a családok és az óvónők a szakember ajánlásai szerint segítik. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére - Bátran megnyilatkoznak, beszélgetnek másokkal - Egyszerű és összetett mondatokkal fejezik ki gondolataikat, véleményüket - Élményeiket, az ismert történeteket folyamatosan elbeszélik - A korrekciót szolgáló foglalkozáson rendszeresen részt vesznek - Beszédükben az anyanyelvi szabályokat megfelelően alkalmazzák - Aktív és passzív szókincsük megfelelő az iskolai tanulás megkezdéséhez - Az anyanyelvi játékokat szívesen játsszák, azok ismétlését kezdeményezik - Alkalmazzák az udvarias párbeszédet, kifejezéseket Az óvodapedagógus feladata: - Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - A gyermek nyelvkultúrájának megismerése, fejlesztése - A beszélgetéshez és az anyanyelvi játékokhoz megfelelő körülmények biztosítása - A folyamatos beszédgyakorlás minimális korlátozása - Egymás meghallgatására nevelés - A gyermekek szókincsének folyamatos bővítése - Beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása - Mintaszerű anyanyelv használat - Hiteles közlés és metakommunikáció - Anyanyelvi játékgyűjtemény használata és bővítése A nevelést segítő személyek feladata: - A gyermekek érdeklődő meghallgatása - Tiszta, szép beszéd, megfelelő beszédstílus használata - Az anyanyelvi játék ideje alatt a nyugodt körülmények fenntartása - A gyermekekkel a párbeszéd során egyszerű, világos kifejezések, mondatok használata - A gondozási tevékenység szóbeli magyarázattal kísérése Személyiség fejlesztés A személyiségfejlesztés célja: a biológiai érésre alapozott, egyéni képességek kibontakoztatása A személyiségfejlesztésben a szomatikus, a pszichés és a szociohigiénés nevelést szinte elválaszthatatlanul van jelen, és a fejlesztések alapja az intellektuális szükségletek kielégítése. A személyiségfejlesztést a tevékenységrepertoár fejlesztéssel, az-az a gyermekek érdeklődésére alapozott játékok, tevékenységek felajánlásával, szervezésével, és azok gyakori ismétlésével, vagyis változatos cselekedtetésekkel és ismeretnyújtással végezzük. Az óvodai fejlesztés tevékenységformái A játék 19

20 Célja: A gyermek egyéni élményeinek, vágyainak, cselekvési igényének szabad kibontakoztatása, sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása. A játékfeltételek biztosítása: Az óvodapedagógusok olyan légkört, szokás és szabályrendszert alakítanak ki, hogy a gyermekek biztonságban érezve magukat, szabadon, önállóan vagy társakkal játszanak. Játszóhelyként, leginkább a csoportszobát és az udvart használjuk. A tornaszoba, a tárgyaló a szervezett foglalkozások helyiségeként funkcionál. A meglévő galériák kiváló kuckók, de a gyermek a rendelkezésre álló anyagokból bárhol ideiglenes játszóhelyet alakíthat ki. Fő szabály, hogy a játszó csoportok ne zavarják egymást, és az eszközök balesetmentesen használhatóak legyenek. Az egész napot átszövi a szabad játék, tehát a játékidő a pedagógiai alapelvet követve, folyamatos. A gyermekek a különböző játéktémákat bármely napszakban, akár több napon és héten keresztül, visszatérően is játszhatják. Addig folytatódhat a kedvelt játéktevékenység, amíg az a gyermekek számára érdekes, élményt és örömet adó. A játékeszközök: belső játéktérben alapvetően a forgalmazott, ajánlott játékszereket használjuk. Kiválasztásuknál a gyermekek élménye, ismerete, és az anyagi lehetőségek a meghatározóak. A barkácsolásból csak a praktikus, az ízléses eszközöket használjuk fel. Az udvari játékok természetes alapanyagból és mesterséges előállítással, de a szabványnak megfelelően kidolgozottak. Elsősorban a mozgásigény kielégítését szolgálják, de a sokoldalú fejlesztést segítve kreatív felhasználásra is serkentik a gyerekeket. A játék tartalma: Az óvodába érkezést követően a gyermekek a meglévő eszközök közül önállóan vagy a társakkal együtt választanak. Az eszközök segítségével élményeiket, vágyaikat szimbolizálva, a felnőtt mintákat leutánozva játszanak. A játékszereket, a kisebb berendezéseket, élményforrásnak és eszköznek tekintik a saját gondolkodásuk szerint. A játékforma hatféle változata közül a fejlettségüknek megfelelőt használják a legszívesebben. Az építő - konstruáló játékhoz gyakran kapcsolódik a szerepjáték. A kisebbek a gyakorló és egyszerűbb szerepjátékokkal tevékenykednek. A gyakorlójátékkal, megismerik a különböző játékszerek funkcióit, és kipróbálják a játékszer variálhatóságát. A nagyobbak már többet fantáziálnak a környezetükben, a médiákban hallottakról, ezért szívesen újra alkotják a képzeletük szerint az eseményeket. Szerepjátékuk hosszan tartó, ötletgazdag, játékukat előre megtervezik, a szerepek választását és az eszközök kiválasztását önállóan végzik. Bábozás - dramatizálás - a szerepjátékhoz hasonlóan, a szerepeket és az eszközöket önállóan elosztják, az ismert meséket végig eljátsszák, saját ötlettel bővítik. Minden korosztály számára kedveltek a társas és szabály játékok. A felnőttek a gyermekek egyéni képességének ismeretében, naponta több lehetőséget biztosítanak a különböző játéktevékenységek gyakorlására, újabb élmények megszerzésére. A játéktémák továbbfejlesztését a gyermekek igénye szerint és a kreativitás kibontakoztatására valósítják meg. A gyermekek az értelmi képességeket fejlesztő játékokat az óvónőtől megtanulják, majd a társakkal is játsszák. Barkácsoláskor szintén a felnőtt mintát követik, megfigyelik a javító tevékenységet, a valamit létrehozást, és segítenek, részt vesznek ebben a munkában. A bábozás, a dramatizálás a foglalkozásokon, az anyanyelvi, az irodalmi neveléshez társulva is gyakran megjelenik. A leggyakrabban használt játékfajták 20