MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

Átírás

1 MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, ÁPRILIS

2 A gazdaság fontosabb mutatószámai január 1-től a KSH az évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve januártól havi bontásban is közzétette az új indexeket, ágazati, illetve szakágazati bontásban ezek csak januárjától állnak rendelkezésre. A közzétett grafikonokban a változást a megszakított vonalak jelzik január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH új TEÁOR szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a januári ipari adatok megjelentetésekor került sor. Az évközi iparstatisztika a bányászat, feldolgozóipar és energiaipar (B, C, és D) nemzetgazdasági ágakat tekinti összes iparnak. Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron jan.-dec jan.-dec.* jan.* 1., Ipari termelés és értékesítés a) Termelés Ipari termelés 9,9 8,2-1,1 0,0-22,9 Fafeldolgozás 2,0-2,5 7,2 15,3-32,3 Bútorgyártás 14,3 12,2 17,4 22,1-21,1 b) Értékesítés Ipar belf. értékesítése 3,8 2,3-2,0-0,6-5,0 Fafeldolgozás -8,0-7,3 5,5 25,1-22,3 Bútorgyártás 16,0 17,4 20,5 29,0-27,3 Ipar exp. értékesítése 14,4 16,5-0,8 0,1-29,2 Fafeldolgozás 11,4-1,3 10,3 9,9-33,4 Bútorgyártás 11,9 4,8 14,5 15,0-10,4 2., Építőipari (építés, szerelés) termelése Termelés összesen -1,5-14,8-6,3-16,0 Ebből: Szerkezet-kész épületek építése -1,2-19,5-5,8 Épület gépészeti szerelés -0,2-4,3-8,3 Épületek építése -30,0 Egyéb építmények építése 9,8 Speciális szaképítés -11,7 Befejező építés -6,2-3,9 1,5 Új szerződések -2,1-9,8-11,8-35,7 3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron Behozatal milliárd Ft , , , ,6 millió EUR , , , ,0 Kivitel milliárd Ft , , , ,9 millió EUR , , , ,0 Egyenleg milliárd Ft -522,4-29,9-23,8-46,7 millió EUR ,2-119,7-159,0-194,1 4, Termelői árindexek, előző év azonos időszaka=100 Ipari termelői árak 6,5 0,2 5,0 5,3 Belföldi ért. árak 8,3 6,4 11,6 4,4 - Fafeldolgozó ipar 5,6 9,7 3,0 Export árak 5,2-4,8 0,6 6,0 Építőipar árindexe, (2008-tól negyedévenként jelenik 7,2 6,3 5,8.. meg) 5, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka= jan feb jan.-feb. 8,0 6,1 3,1 3,0 3,1 *TEÁOR 08 nómenklatúra alapján számítva Forrás: KSH elenti 2006/12, 2007/12, 2008/12, 2009/1 KSH Gyorstájékoztató: Ipar, december, december, január

3 Építőipar, december, december, január Külkereskedelmi Termékforgalom jan-dec., jan-dec., jan. Fogyasztói árak december, december, február Ipari termelői árak december, december, január szeptemberétől a világméretűvé vált pénzügyi válság a reálgazdaságban is mind jobban megmutatkozik. Ennek megnyilvánulása a belső és külső kereslet jelentős visszaesése, az értékesítési gondok miatti termeléscsökkenés, a mérséklődő fogyasztás és beruházás, a munkanélküliség emelkedése és az infláció lassulása. A teljesebb összkép érdekében bemutatom néhány számunkra meghatározó ország, illetve országcsoport főbb adatait: Bruttó hazai termék Előző év azonos időszaka=100 Ország, országcsoport I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év éves Ausztria a 103,1 102,4 102,1 101,4 100,6 101,8 Bulgária 106,2 107,0 107,1 106, ,0 Csehország a 106,0 105,4 104,0 102,9 100,7 104,4 Észtország 106,3 100,2 98,9 96,5 90,3 96,4 Franciaország 102,2 101,7 101,5 100,8 Lengyelország a 106,6 106,2 105,5 104,9 103,1 105,4 Litvánia a 108,9 106,9 104,7 102,1 98,9 103,1 Magyarország 101,1 101,7 102,0 100,8 97,7 100,5 Németország a 102,5 102,7 102,0 100,8 98,4 101,3 Olaszország a 101,5 100,4 99,6 98,7 97,1 99,0 Portugália a 101,9 100,9 100,6 100,4 98,2 100,0 Szlovákia 110,4 109,3 107,9 106,6 102,5 106,4 Szlovénia a 106,8 105,6 105,0 103,7 99,1 104,4 EU-27 a 102,9 102,7 101,7 100,7 98,7 100,9 USA a 102,0 102,5 102,1 100,7 99,2 101,1 apán a 102,1 101,2 100,5 99,8 95,7 99,4 a) szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva Forrás: KSH, EUROSTAT Ipari termelés volumenindexe Előző év azonos időszaka=100 Ország, országcsoport I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év éves jan. Ausztria 105,5 104,5 103,9 119,1 106,3 111,0.. Bulgária 109,1 104,2 106,5 100,7 93,0 100,6 87,9 Csehország 108,8 106,8 105,3 101,5 87,8 99,8.. Észtország 106,7 101,1 96,9 95,8 82,4 94,0 73,2 Lengyelország 109,5 109,2 107,2 101,1 94,0 102,3 87,2 Litvánia 104,0 107,2 107,5 102,5 98,5 104,9 95,3 Magyarország 107,9 108,0 105,7 97,4 86,6 100,0 79,0 Németország 106,1 105,0 103,3 100,0 92,4 100,0 80,9 Olaszország 99,8 98,8 98,7 95,9 89,7 96,7 83,3 Portugália 101,8 95,4 97,2 97,5 92,1 95,9 81,3 Románia 105,0 105,2 106,9 102,6 91,6 101,7.. Szlovákia 112,7 107,1 106,3 102,7 93,0 102,0.. Szlovénia 106,2 102,5 101,9 98,6 88,8 98,0.. EU-27 a 103,3 102,5 101,2 98,4 91,2 98,5.. USA 101,7 101,6 100,4 97, apán 102,8 102,5 101,0 98, Az adatok szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva Forrás: KSH, EUROSTAT -3-

4 Fogyasztóiár-index* Előző év azonos időszaka=100 Ország, országcsoport I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év éves jan. Ausztria 102,2 103,2 103,7 103,7 102,3 103,2 101,2 Bulgária 107,6 112,4 114,0 112,5 109,1 112,0 106,0 Csehország 103,0 107,5 106,7 106,5 104,4 106,3 101,4 Észtország 106,7 111,3 111,5 111,0 108,7 110,6 104,7 Lengyelország 102,6 104,5 104,3 104,3 103,6 104,2 103,2 Litvánia 105,8 110,8 112,3 112,0 109,5 111,1 109,5 Magyarország 107,9 106,9 106,8 106,3 104,2 106,0 102,4 Németország 102,3 103,1 103,0 103,3 101,7 102,8 100,9 Olaszország 102,0 103,3 103,8 104,0 102,9 103,5 101,4 Portugália 102,4 103,0 102,9 103,1 101,6 102,7 100,1 Románia 104,9 108,0 108,6 108,2 106,9 107,9 106,8 Szlovákia 101,9 103,4 104,0 104,4 103,9 103,9 102,7 Szlovénia 103,8 106,5 106,4 106,2 103,2 105,5 101,4 EU-27 a 102,4 103,5 103,9 104,3 102,9 103,7 101,7 USA 102,9 104,1 104,4 105,3 101,6 103,8 100,0 apán 100,1 101,0 101,4 102,2 101,0 101,4 100,0 *Harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP) az Európai Unióra és tagállamaira Forrás: KSH, EUROSTAT, OECD Munkanélküliségi ráta* % Ország, országcsoport I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év éves jan. Ausztria 4,4 4,2 3,6 3,7 3,9 3,8 4,0 Bulgária 6,9 6,6 5,9 5,4 5,3 5,6 5,3 Csehország 5,3 4,7 4,4 4,3 4,6 4,4 5,0 Észtország 4,7 4,2 3,9 6,0 7,2 5,5 8,6 Franciaország 8,3 7,4 7,7 7,8 8,0 7,7 8,3 Lengyelország 9,6 8,2 7,3 6,8 6,6 7,1 6,7 Litvánia 4,3 4,9 4,7 6,1 7,3 5,7 9,8 Magyarország 7,4 7,7 7,8 7,9 8,3 7,9 8,6 Németország 8,4 8,3 7,4 7,2 7,2 7,3 7,3 Olaszország 6,2 7,1 6,8 6, Portugália 8,1 8,1 7,6 7,8 7,8 7,7 8,1 Románia 6,4 6,6 5,9 5, Szlovákia 11,1 10,5 10,2 9,3 9,4 9,6 9,8 Szlovénia 4,9 5,1 4,4 4,4 4,6 4,5 4,9 EU-27 a 7,1 7,1 6,9 7,0 7,3 7,0 7,6 USA 4,6 4,9 5,3 6,1 6,9 5,8 7,6 apán 3,9 3,9 4,0 4,1 4,0 4,0.. *Szezonálisan kiigazított harmonizált rátáka munkaerő-felmérés szerint Forrás: KSH, EUROSTAT 2008 első felében a magyar gazdaság élénkülést mutatott az előző évi jelentős lassulást követően. Ezt a folyamatot törték meg az év második felében kibontakozó pénzügyi, majd gazdasági válságfolyamatok, ezen belül is legfőbb partnereink egyre kedvezőtlenebb helyzete. Így a GDP I. félévi közel 2%-os növekedése után a III. negyedévben 0,8%-ra mérséklődött, s az év utolsó negyedévében 2,3%-os csökkenés következett be az előző év azonos időszakához képest. Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar, építőipar) hozzáadott értéke a nemzetgazdasági átlagnál -4-

5 gyorsabban, 4,2%-kal emelkedett éves szinten. A növekedés húzóereje a mezőgazdaság teljesítménynövekedése volt. A mezőgazdaság teljesítménye IV. negyedévében 71,7%-kal, éves szinten43%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ez a kimagasló termelésbővülés egyrészt az előző évi gyenge teljesítménynek, másrészt a növénytermesztés ez évi kedvező eredményének következménye. Az ipar teljesítménye az első félévi bővüléssel szemben a második félévben jelentősen visszaesett, elsősorban az exportra támaszkodó feldolgozóipar gyenge teljesítménye következtében. Összességében 0,3%-kal visszaesett, elsősorban a feldolgozóipar teljesítményének 1,1%-os csökkenése miatt. Az építőipar visszaesése a 2007 évinél kisebb mértékű, 5,1%-os volt. Az éven belül az első három negyedévet csökkenés, az utolsó negyedévet 2,7%-os növekedés jellemezte. A szolgáltató ágak bruttó hozzáadott értéke az év egészében 1,2%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. A legjelentősebb visszaesés a pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (-2,3%), valamint az egyéb közösségi szolgáltatás (-2,3%) területén következett be. A múlt év utolsó negyedévében a nemzetgazdasági átlagnál nagyobb mértékben, 4,2%-kal csökkent a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke. Ezen belül is a pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások (-7,8%) területén volt a legjelentősebb teljesítmény csökkenés, amit a piaci folyamatok magyaráznak. Lényegesen visszaesett a pénzügyi vállalakozások teljesítménye (hitelintézeti szolgáltatások csökkenése, egyes hitelintézeti tevékenységek veszteségessé válása, biztosítási szerződésállomány csökkenése). A háztartások fogyasztásának visszafogása mutatkozott meg a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítményének 5,2%-os visszaesésében. Az ipar teljesítményének csökkenése pedig a szállítás, raktározás, posta és távközlés (-3%) visszaesésében játszott szerepet. A GDP volumenindexei % (előző év azonos időszaka=100) Év I. II. III. IV: I-IV ,0 104,1 104,4 104,2 104, ,3 104,3 104,4 104,7 104, ,6 105,1 104,9 104,6 104, ,8 104,4 104,1 104,5 104, ,8 103,7 104,2 104,0 104, ,5 100,9 100,6 100,5 101, ,7 102,0 100,8 97,7 100,5 A GDP felhasználási oldalán 2008 IV. negyedévében a háztartások végső -5-

6 fogyasztása 3,3%-kal csökkent a háztartások fogyasztási kiadásainak 4,4%-os mérséklődése, illetve a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások 1,3%-os növekedésének következtében. A közösségi fogyasztás is erőteljesen, 9,5%-kal csökkent (ebben a 2007 IV. negyedévében beérkezett Gripen vadászgépek miatti magas bázis játszik szerepet). A háztartások és a kormányzat fogyasztásának visszaesése egyúttal a végső fogyasztás 4,2%-os visszaesését eredményezte. A múlt év egészét tekintve a háztartások végső fogyasztása (háztartások fogyasztása + természetbeni társadalmi juttatások) stagnált. A közösségi fogyasztás 2,1%-kal mérséklődött, a végső fogyasztás 0,4%-os csökkenést mutat. A bruttó állóeszköz-felhalmozás a IV. negyedévben is visszaesést mutat, mértéke 2,7% volt, éves szinten pedig 2,6% a csökkenés. Ebben a három legnagyobb súlyú ágazat a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, posta és távközlés, valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás beruházásainak visszaesése tükröződik. A IV. negyedévben nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül az export 7,8%- kal, az import pedig 8,2%-kal csökkent. A nagyfokú visszaesés áruforgalmi okokra és a külkereskedelmi cserearány romlására vezethető vissza. Az áruforgalom exportja 9,8%-kal, importja 10,9%-kal csökkent, míg a szolgáltatások exportja 3,3%-kal, importja 7,3%-kal emelkedett egészében az export 4,6, az import 4%-kal emelkedett. Ezen belül az áruforgalmi export 4,6, az import 3,2%-kal nőtt, a szolgáltatások kivitele 4,3, behozatala pedig 8,6%-kal emelkedett. negyedéves növ Negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) volumenindexek, (kiigazítatlan, az előző év azonos negyedéve = 100, előző év=100) éves növekedés Forrás: KSH; Grafika: Milei -6-

7 A GDP tényezői (kiigazítatlan, változás az előző év azonos időszakához képest, %) IV. n.év A megtermelt GDP 104,1 104,2 104,8 104,01 104,1 101,1 97,7 100,5 Mezőgazdaság 90,1 99,8 153,4 98,5 94,2 77,4 171,7 143,0 Ipar összesen 101,6 106,0 103,7 103,5 105,5 106,4 91,5 99,7 Feldolgozóipar 103,6 107,2 104,0 105,2 106,3 107,0 89,3 98,9 Építőipar 112,4 96,3 103,3 103,3 101,7 92,3 102,7 94,9 Szolgáltatások 105,0 104,1 102,7 104,7 104,7 101,1 95,8 98,8 A felhasznált GDP 104,1 104,2 104,8 104,0 104,1 101,1 97,7 100,5 Háztartások végső fogyasztása 109,9 107,8 102,8 103,6 101,9 98,2 96,7 99,9 Közösségi fogyasztás 105,3 105,1 99,9 99,9 105,8 97,8 90,5 97,9 Végső fogyasztás 109,2 107,5 102,4 103,1 102,4 98,2 95,8 99,6 Bruttó állóeszköz felhalmozás 109,8 102,2 107,9 108,5 99,8 101,5 97,3 97,4 Export 103,9 106,2 115,0 111,3 118,6 115,9 92,2 104,6 Import 106,8 109,3 113,7 107,0 114,8 113,1 91,8 104,0 GDP összesen 104,1 104,2 104,8 104,0 104,1 101,1 97,7 100,5 Forrás: KSH A nemzetgazdasági beruházások volumene negyedik negyedévében az előzetes számítások szerint 3,2%-kal csökkent azonos időszakához képest egészében 3%-kal kevesebbet, 4.791,5 milliárd forintot költöttek beruházásra. Az összes beruházáson belül a gép- és berendezés-beruházások volumene 5,8%-kal csökkent a IV. negyedévben azonos negyedévéhez képest, míg az építési beruházásoké 0,9%-kal esett vissza ban a gép és berendezés beruházás 2,7%-kal bővült, ugyanakkor az építés 6,8%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A beruházási adatok 2008 évi alakulásának okai az alábbiakban foglalhatók össze: A feldolgozóipar beruházásai a beruházásokon belül kb. ¼ súlyt képvisel 3,6%- kal mérséklődtek. Az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás beruházásai 1,5%-kal csökkentek. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág beruházásai 2,9%-kal visszaestek. A szállítás, raktározás, posta és távközlés nemzetgazdasági ág beruházásaiban 6%- os csökkenés következett be. Ez az út- és autópálya-építések lassulásával, csökkenésével függ össze. A mezőgazdasági beruházások 24,4%-kal növekedtek. A kisebb súlyú ágazatok közül a legnagyobb mértékű visszaesés a bányászat (47,6%), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (28,1%), az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (15,7%) és az oktatás (13,8%) nemzetgazdasági -7-

8 ágak területén következett be. Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként mutatja a beruházások volumenének változását: Kód Nemzetgazdasági ág Volumenindex, % előző év azonos időszaka = A+B Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat 85,7 89,1 124,4 C Bányászat 85,8 124,8 52,4 D Feldolgozóipar 94,9 123,9 96,4 E Villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás 93,9 95,3 106,2 F Építőipar 96,0 89,7 109,1 G Kereskedelem, javítás 99,2 96,1 107,3 H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 106,0 109,5 110,9 I Szállítás, raktározás, posta és távközlés 105,6 98,0 94,0 Pénzügyi tevékenység 103,8 93,5 101,1 K Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 95,9 99,5 98,5 L Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 110,3 68,8 71,9 M Oktatás 101,2 86,5 86,2 N Egészségügyi, szociális ellátás 106,0 87,7 97,9 O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 98,7 89,4 84,3 Összesen 98,0 100,3 97,0 Ebből: Építés 98,1 93,2 93,2 Gép, berendezés 98,7 110,9 102,7 Forrás: KSH Az ipari termelés egészében az előző évhez képest 1,1%-kal csökkent, a 2007 évi 8,2%-os növekedést követően. Az év első felében még az előző évihez hasonló volt a növekedési ütem, júniustól szeptemberig enyhe, a negyedik negyedévben a nemzetközi válság kibontakozásával és az exportpiacok beszűkülésével már jelentősebb és egyre növekvő mértékű termeléscsökkenés következett be. A feldolgozóipar termelése 1,8% maradt el az egy évvel korábbitól második felében a feldolgozóipar teljesítménye csökkenést mutatott, s a negyedik negyedévre valamennyi feldolgozóipari ágazat termelése csökkent. A külpiaci kereslet csökkenése a hazai beszállítókon keresztül a belföldi eladásokat is érintette. Az ágazat exportorientáltsága miatt (a visszaesés az exportban volt jelentősebb) a külpiaci helyzet romlása jelenti az ipari termelés fékeződésének legjelentősebb okát. Országos szinten az ipar hazai eladásai 2%-kal mérséklődtek januárdecemberben. Az ipar belföldi eladásának csökkenésében elsősorban az exportra termelő vállalkozások hazai beszállítói rendszerét érintő megrendelések visszaesésével függ össze. A feldolgozóipar belföldi eladásai 3,4%-kal mérséklődtek

9 decemberében az ipar belföldi értékesítése 11%-kal, a feldolgozóiparé 9,7%-kal esett vissza, a fafeldolgozó-iparé 5,5%-kal, a bútoriparé 20,5%-kal bővült. 12 Month Indices Az ipari termelés indexei 12 havi index Havi index havi index Á O Á O Á O Á O Á O Á O Á O Á O Á O Á O Á O Á O havi indexs Forrás: KSH; Grafika: Milei Az ipari export 0,8%-kal csökkent 2008 egészében, a 2007 évi 16,5%-os növekedéssel szemben. A kivitel növekvő mértékű visszaesését az év során az ipari export fő felvevő piacának számító Európai Unió országaiban mélyülő gazdasági visszaesés okozta decemberében az export visszaesése már 22%-os volt. A teljes ipari értékesítés 52%-a, a feldolgozóipari értékesítés 66%-a került exportra. A feldolgozóipari kivitel 0,6%-kal volt alacsonyabb, mint az előző évben decemberében folytatódott az export visszaesése, 22,9%-kal maradt el a 2007 decemberi szinttől decemberében az ország mind hét régiójában csökkent az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb ütemű, 40,7%-os visszaesés a közép-magyarországi régióban volt. A többi hat régióban 6-24,4% közötti a csökkenés mértéke egészében a Dél-dunántúli régióban 0,8%-kal nőtt az ipari termelés, a többiben 0,2 és 6,4% közötti volumencsökkenést regisztráltak. -9-

10 Az ipar termelési volumenindexe ( ig év havi átlaga = 100, 2001-től év havi átlaga = 100) ban a létszám-kategóriák szerint képzett vállalatcsoportok közül a nagyvállalkozások (250+ fő) termelését érintette a kialakult válság. Ez a vállalati kör adja a termelési érték 70%-át. Éves szinten a nagyvállalati kör termelése 2,5%-kal csökkent, belföldi értékesítésük 9,8%-kal, kivitelük pedig 1,2%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A kis- és közepes vállalkozások termelése és értékesítése is meghaladta a 2007 évi szintet, a bővülés mértéke a közepes vállalkozások esetében volt magasabb januárjában az ipari termelés az előző év decemberéhez hasonlóan nagymértékben, 22,9%-kal visszaesett 2008 januárjához képest. A csökkenés továbbra is a feldolgozóipart érintette. A belföldi értékesítés 5%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az exportértékesítés 29%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az előző évben tapasztalt kedvezőtlen gazdasági környezet nem változott, így a legnagyobb felvevőpiacainkon folytatódó recesszió hatása megmutatkozik a termelési és értékesítési adatokban is. Eredeti Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Mj Sz Forrás: KSH; Grafika: Milei Szezonálisan és munkanappal kiigazított A fafeldolgozó-ipar termelése 2008-ban 7,2%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest, ebben a viszonylag alacsony bázis is közrejátszott (2007-ben a termelés 2,5%- kal csökkent) decemberében 15,9%-kal esett vissza a termelés az előző év decemberének 5,9%-os növekedési bázisán. A szakágazat hazai értékesítése 2008 évben 5,5%-kal bővült. Ezen belül az év első felében folyamatos növekedés volt tapasztalható, ami a második félévi kedvezőtlen világpiaci fordulat következtében lassulásba, majd csökkenésbe fordult IV -10-

11 negyedévben 6,1%-kal, ezen belül decemberben 2,1%-kal csökkent az értékesítés az előző évi 11,3%-os visszaesést követően. Az exportértékesítés is 10,3%-kal emelkedett 2008 egészében IV negyedévében 12,2%-kal, decemberben 26%-kal csökkent a szakágazat kivitele az egy évvel korábbihoz képest decemberében a 12 havi index 5,2%-os emelkedést mutatott. A fafeldolgozó-ipar termelése és értékesítése Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = 100) ,7 98,2 117, ,4 97,6 95, ,8 109,3 123, ,0 95,7 118, ,4 93,4 118, ,8 110,0 99, ,4 103,5 106, ,6 94,1 96, ,0 92,0 111, ,5 92,7 98, ,2 105,5 110, január 67,7 77,7 66,6 Forrás: KSH A hazai bútoripar termelése 17,4%-kal nőtt a múlt év egészében, 2008 első felében 30% feletti volt a bővülés, majd a harmadik negyedévben 7,4%-ra lassult a növekedés üteme. A IV. negyedévben folytatódott a folyamat, 3,7%-os volt a növekedés A belföldi értékesítés a 2008 egészében 20,5%-kal emelkedett, 2008 decemberében 7,1%-kal visszaesett. Az év folyamán a belföldi értékesítés üteme fokozatosan lassult, a negyedik negyedévre pedig visszaesésbe fordult ban a kivitel bővülési üteme meghaladta a 14%-ot, decemberben pedig 21% volt. A hazai értékesítéssel ellentétben az export egész évben közel egyenletes növekedést mutatott A bútoripar termelése és értékesítése Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = 100) ,9 116,8 117, ,7 92,0 99, ,6 120,9 127, ,7 113,0 126, ,6 143,8 95, ,2 68,4 90, ,0 100,0 121,4-11-

12 Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = 100) ,3 102,4 107, ,3 116,0 111, ,2 117,4 104, ,4 120,5 114, január 78,9 72,7 89,6 Forrás: KSH 2008-ban az ipar termelékenysége 1,5%-kal csökkent, a létszám 0,2%-os bővülése mellett. A feldolgozóipar (-2,4%) termelékenységi mutatója az ipari átlagot meghaladó mértékben esett vissza, míg a fafeldolgozó-iparban (16,2%) jelentős pozitív eltérés mutatkozik az átlaghoz, és a korábbi évek teljesítményéhez képest. % Termelékenység a fafeldolgozóiparban, (előző év azonos időszaka=100) Fafeldolgozás Feldolgozóipar Forrás: KSH; Grafika: Milei Az Ipar és a Faipar termelékenysége (előző év azonos időszaka=100) Fafeldolgozás 109,7 101,9 110,7 108,1 104,5 106,2 116,2 Feldolgozóipar 105,2 110,6 112,0 111,2 112,4 108,8 97,6 Ipar 105,1 110,2 111,6 110,7 111,9 109,2 98,5-12-

13 2008-ban az építőipar termelése 5,1%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Ez a folyamat 2006 óta tart. Decemberben az építőipar teljesítménye, kiigazítatlan adatok alapján 5,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. 140 % Építőipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka= Az építőipari vállalkozásoknál 2008-ban kötött új szerződések volumene 11,8%-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Ezen belül az épületek építésére kötött új szerződések volumene több mint 35%-kal visszaesett, az egyéb építményeké több mint 25%-kal emelkedett az előző évi bázishoz képest. A 2008 év végi szerződésállomány 23%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A múlt év decemberében megkötött új szerződések állománya 10%-kal csökkent az építőiparban, az épületek építésére megkötött szerződések volumene 40%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, míg az egyéb építmények építésére kötötteké 38,8%-kal emelkedtek. Az építőipari vállalkozások december végi összes szerződésállományának volumene 22,5%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az épületek szerződésállománya 36%-kal, az egyéb építményekre kötötteké 1,8%-kal maradt el az egy évvel korábbitól Forrás: KSH; Grafika: Milei Az épületek építése az előző évi 10%-os csökkenést követően további 10,6%-kal visszaesett 2008-ban képest. Az egyéb építmények építése 2,5%-kal emelkedett az előző évi 20,6%-os csökkenést követően decemberében az épületek építésének volumene 15,5%-kal csökkent, az egyéb építmények építéséé 39,6%-kal emelkedett

14 2007 decemberéhez képest. 2,5 Építőipari termelés építményfőcsoportok szerint Folyó áron, ezer Mrd Ft 2,0 1,5 1, előző év azonos időszaka=100 0,5 Épületek Épületek, vol.index Egyéb építmények E. építmények, vol.index 20 0, Forrás: KSH; Grafika: Milei Az alágazatok közül a szerkezet-kész épületek és egyéb építmények (62,1%-os súly) volumene 5,8%-kal, az épületgépészeti szerelésé (24%-os súly) 8,3%-kal mérséklődött, a befejező építésé (9,1%-os súly) pedig 1,5%-kal bővült egészéhez képest decemberében a szerkezet-kész épületek építése 6,4%-kal, a befejező építésé 30,4%-kal növekedett, az épületgépészeti szerelés termelése viszont 8,3%-kal mérséklődött 2007 decemberéhez viszonyítva. 250 Mrd Ft Az építőipari termelés alakulása tevékenységenként Szerkezetkész épület Ép. gépészeti sz. Befejező építés Forrás: KSH; Grafika: Milei -14-

15 2008-ban 0,2%-kal csökkent a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbihoz képest. A visszaesés részben a vállalkozói (-2%) lakásépítés teljesítményének hanyatlásából és a természetes személyek által épített lakások számának 1%-os emelkedéséből tevődik össze. A használatba vett lakások száma a városokban 13,7%-kal emelkedett, a többi település típusban csökkent: a megyei jogú városokban 6,1%-kal, a fővárosban 1,8%-kal, a községekben 10,2%-kal. A kiadott új lakásépítési engedélyek száma 0,9%-kal visszaesett az év egészében. Budapesten 9,2%-kal, a megyei jogú városokban 7,3%-kal több engedélyt adtak ki, ugyanakkor a kisvárosokban 1,6%-kal, a községekben pedig 15,5%-kal kevesebb új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. Az új lakások 77%-át építették építőipari fővállalkozásban, 19%-át pedig lakossági házilagos kivitelezésben. Saját használatra a megépített lakások 50%-a, értékesítésre 48,2%-a készült ban: a lakosság által építtetett új lakások száma 1%-kal, a vállalkozások által épített lakások száma pedig 2%-kal nőtt, az arány Lényegében stagnált a családi-házas, 20%-kal visszaesett a lakóparki építkezés, de 3,2%-kal kevesebb lakás épült új többszintes többlakásos épületben is. Az épített lakások átlagos alapterülete 90m 2, ez kb. 2,6m 2 -rel nagyobb, mint az előző évben. A kislakások építése visszaszorult, a 60 m 2 -nél nagyobb lakások száma nőtt. ezer db 60 Lakásépítés 50 Kiadott lakásépítési eng. Épített lakások Forrás: KSH; Grafika: Milei 2008-ban az építkezések területi eloszlása egyenetlen volt. A használatba vett lakások száma a közép-magyarországi és a dél-alföldi régióban növekedett, a többi ötben csökkent. Ugyanakkor változatlanul a legtöbb új lakás a közép-magyarországi -15-

16 régióban kapott használatbavételi engedélyt (49,5%). A 2008 folyamán kiadott új lakásépítési engedélyek alapján a jövőbeni építkezéseknek már több mint a fele (51,3%) ide fog koncentrálódni. A kiadott lakásépítési engedélyek száma ugyanezen időszakban a Közép-, és Nyugat-Dunántúli régiókban emelkedett, a többi négyben 5 és 20% közötti a csökkenés mértéke. A közép-magyarországi régióban 2% alatti a növekedés. A kiadott építési engedélyek alapján 2007 évhez viszonyítva 2008-ban lényegében azonos méretű lakóterület, több mint 4 millió m 2 beépítését tervezik. A nem lakóépületek esetében több mint 4,5 millió m 2 beépítésére adtak ki új építési engedélyt, ami 41%-os növekedést jelent. Építési engedélyt kapott nem lakóépületek száma és alapterülete Építési engedélyt kapott nem lakóépület Ebből: Ipari épület Mezőgazdasági épület Kereskedelmi épület Épületek száma (db) Épületek alapterülete (1000 m 2 ) 3.220, , , ,5 562, ,3 567,0 700,3 A külkereskedelmi statisztika módszertana és tájékoztatási rendje az uniós csatlakozással átalakult. Az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelem statisztikai forrása az Intrastat, az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemé, pedig az Extrastat. A külkereskedelmi forgalom e kettő összege. Ennek alapján először becslés készül a makrómutatókra, majd egy hónap múlva jelennek meg a részletes, de még mindig előzetes adatok ban a külkereskedelmi forgalom volumene exportban 3,4%-kal, importban 3,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A kivitel és a behozatal volumene euróban 5,6%-kal bővült 2007 egészéhez képest. A külkereskedelmi mérleg 159 millió euró hiányt mutatott, az előző évi 119 millió euró passzívummal szemben. Ez 40 millió euró javulást jelent. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje exportban lényegében nem változott, importban 2%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a cserearány 1,7%-kal romlott. A forint a főbb devizákhoz képest 1%-kal erősödött, amelyen belül decemberben 5-6%-os volt a forint leértékelődése. -16-

17 A külkereskedelmi forgalomalakulása, Az előző év azonos Érték Megnevezés időszaka=100 Kivitel Behozatal Kivitel Behozatal Millió euró , ,1 111,2 110,6 Millió dollár , ,7 126,0 125,5 Milliárd forint , ,5 110,0 109,3 Forrás: KSH A 2008 január-decemberi időszakban a kivitel összessége arányban, a behozatalé arányban oszlott meg az EU tagállamai, illetve az unión kívüli országok között. Az új tagállamokkal (12 újonnan csatlakozott) folytatott külkereskedelemben az import 14,7%-os, az export 20,9%-os részt képvisel. Az ezen országokba irányuló forgalom dinamikája felülmúlta az átlagosat, az export euróban 14,4%-kal, az import 10,7%-kal bővült. A régi tagállamokba irányuló export, illetve import 1%-kal bővült. Az Unió egészét tekintve a kivitel 4,3%-kal a behozatal 3%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel 104%-kal, a behozatal 11,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0, decemberében a külkereskedelmi forgalom volumene mind exportban, mind importban jelentős ütemben csökkent, a kivitel 13,5%-kal, a behozatal 17,1%-kal volt alacsonyabb mint egy évvel korábban. Az euróban számított kivitel 17,4, a behozatal 13,9%-kal maradt el a 2007 decemberi szinttől. Külkereskedelmi forgalom mrd $, 2003-tól mrd euró -1, Forrás: KSH; Grafika: Milei Import Export Egyenleg A fa alapanyagok január-decemberi forgalma negatív egyenleggel zárt akár -17-

18 csak a megelőző években, mértéke azonban 10 milliárd forinttal kedvezőbb az egy évvel korábbinál. A behozatal forintban 17,7%-kal visszaesett, kivitelünk pedig 1,7%- kal bővült. A végbement egyenlegjavulás tehát részben a csökkenő behozatalnak, részben pedig az export lassúbb ütemű visszaesésének köszönhető. A fatermékek kivitele 2008-ban 6,1%-kal emelkedett, míg behozatalunk 7%-kal mérséklődött. A kivitel növekedésének és az import visszaesésének következtében az amúgy is pozitív egyenleg tovább javult, több mint kétszerese az egy évvel korábbinak egészében a bútor és bútorelem behozatal 1%-kal mérséklődött. Az árucsoport kivitelének növekedési üteme a vizsgált időszakban 5,3%-kal volt magasabb, mint 2007-ben Fa, faáru, bútor behozatal/kivitele millió USD, 2007-től millió Euró Import Export Egyenleg Bútor és bútorelem Fa és parafa, faáru Forrás: KSH; Grafika: Milei A fa- és bútoripar külkereskedelmi forgalmának adatait a korábbi évektől eltérően forintban közlöm. Ennek oka, hogy 2007-től a szakági adatok USD helyett euróban jelennek meg, így az összehasonlíthatóság megszűnt, különös tekintettel az USD-euró árfolyam lényeges változásaira. A Fa és Faáru, valamint a Bútor és bútorelem külkereskedelmi forgalma (SITC Rev.3) Érték, M Ft Behozatal Kivitel Egyenleg %-os vált. Érték, %-os vált. Érték, előző M Ft előző év=100 M Ft év= Fa és parafa ,0 110, ,0 94, , ,7 107, ,1 100, , ,9 115, ,7 95, , ,0 86, ,6 89, , ,9 111, ,9 119, , ,3 107, ,1 103, , ,1 82, ,1 101, ,0-18-

19 Érték, M Ft Behozatal Kivitel Egyenleg %-os vált. Érték, %-os vált. Érték, előző M Ft előző év=100 M Ft év= Fa-és parafaáru ,0 123, ,0 103, , ,5 114, ,7 101, , ,5 105, ,4 104, , ,3 98, ,2 109, , ,3 121, ,9 118, , ,3 115, ,0 110, , ,5 93, ,3 106, ,8 82 Bútor és bútorelem ,0 116, ,0 99, , ,0 108, ,1 105, , ,0 108, ,7 103, , ,5 104, ,5 98, , ,2 109, ,3 110, , ,8 110, ,2 103, , ,6 99, ,2 105, ,6 Forrás: KSH Az ipari termelői árak 2008 decemberében 5,8%-kal emelkedtek az előző évhez képest, a belföldi értékesítési árak emelkedése 8,3%-os volt. Az exportértékesítési árak 3,9%-kal növekedtek egészében az ipari termelői árak 5,3%-kal haladták meg az egy évvel korábbit, ezen belül a belföldi értékesítési árak 11,6%-kal, az exportértékesítésben 0,6%-kal voltak magasabbak. A fafeldolgozó ipar termelői ára 2008-ban 3%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítési árak 1,6%-kal az export értékesítés árai 4,0%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A bútoripar termelői ára 2,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a hazai értékesítés árszintje 2,3%-kal, az exporté 2,7%-kal haladta meg a 2007 évi szintet. Termelői ár alakulása szakáganként, TEÁOR Ipari termelői Belföldi értékesítés Exportértékesítés Szakág szám árindex termelői árindexe termelői árindexe 2010 Fűrészáru-gyártás 104,0 103,3 104, Falemezgyártás 100,7 95,6 103, Épületasztalos-ipari termék gyártása 104,4 103,0 105, Tároló fatermék gyártása 104,7 105,3 103, Fatömegcikk-gyártás 103,1 103,8 101, Ülőbútor gyártása 102,6 102,3 102, Irodabútor gyártása 101,3 101,5 99, Konyhabútor gyártása 107,0 100,6 118, Egyéb bútor gyártása 102,2 102,8 101,5-19-

20 120 Az ipar árindexei, % Termelői Belföldi Export Forrás: KSH; Grafika: Milei Az építőipari tevékenység termelői árai 2008 egészében 5,8%-kal emelkedtek 2007 évhez képest. Az emelkedés negyedévről negyedévre enyhén gyorsult. A negyedik negyedévben a legmagasabb ütemű emelkedést a hivatali épületek építésekor (8,1%), a legalacsonyabbat pedig a helyi csővezetékek, távközlő- és elektromos hálózatok és műtárgyaik (5%) építésekor realizálták utolsó negyedévében az egyes építményfajták közül az egylakásos épületek ára 6,4%-kal, a két és több lakásos épületek ára 6,5%-kal, a szállodák és szálló jellegű épületek árai 6,8%-kal, a nagy és kiskereskedelmi épületek árai 7,1%-kal, az ipari épületek és raktárak árai 5,5%-kal haladták meg a 2007 év negyedik negyedévének árszintjét. % Építőipari árindex előző év azonos időszaka= Szerkezetkész épület Épületgépészeti szerelés Befejező építés Építőipar I. n.év I. n.év I. n.év Forrás: KSH; Grafika: Milei I. n.év I. n.év I. n.év I. n.év I. n.év I. n.év I.n.év -20-

21 A fogyasztóiár-index 2008-ban 6,1%-kal volt magasabb, mint 2007 egészében. Az időszak egyes hónapjaiban az árnövekedés mértéke hónapról hónapra csökkent. E tendenciák következtében az éves áremelkedés1,9 százalékponttal kisebb volt, mint egy évvel korábban. A szezonálisan kiigazított maginfláció 5,2%, a nyugdíjas fogyasztóiárindex 6,9% volt. 3,5 17,5 Változás az előző hónaphoz képest (%) 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 Fogyasztói árindex Havi árindex 12 havi árindex Maginfláció KSH Éves infl. 15,0 12,5 10,0 7,5 5,0 2,5 Vált. az előző év azonos időszakához (%) 0,0 0,0-0,5-2, Forrás: KSH; Grafika: Milei -21-

22 A hazai lakásállomány alakulása 5 000,0 ezer db Lakásállomány Magyarországon 4 000, , , ,0 0, Forrás: KSH; Grafika: Milei A lakásépítés a főbb építési formák szerint, ezer darab Község Többi város Megyei jogú város Budapest Új lakóépületben Forrás: KSH; Grafika: Milei Új családi házban Új többszintes, többlakásos épületben Új lakóparki épületben 120 Az épített lakások átlagos nagysága, m 2 113, ,8 90,1 97,1 113,0 93,3 94,9 90, ,2 66, Budapest Megyei jogú város Többi város Község Orsz. Átl. Forrás: KSH; Grafika: Milei -22-

23 A fafeldolgozó és bútoripar helyzete január-szeptember Az alább következő elemzés több, mint tíz év adatgyűjtése alapján készült. Az adatok a KSH Iparstatisztikai Főosztályától, illetve a Hivatal honlapjáról származnak és az 5 főt, vagy annál többet foglalkoztató vállalkozások adataira épül. A 49 fő feletti vállalkozások megfigyelése teljes körű, az 5-49 főt foglalkoztató vállalkozások megfigyelése reprezentatív, az 5 főnél kevesebbet foglalkoztató ipari vállalkozások tevékenységét becsléssel veszik figyelembe. A becsléshez az utolsó két év áfa-adatait, az értékesítés értékesítési irányok szerinti megoszlását és a működő vállalkozások tárgyhavi számát veszik figyelembe. A statisztikai adatgyűjtés január 1-től a statisztikai főtevékenység alapján történik (egy egység főtevékenysége az a tevékenység, amely az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre). Ennek figyelembe vételével egyes adatszolgáltatók ágazati hovatartozása a bázishoz képest megváltozott, ez érintheti az adatok időbeli összehasonlíthatóságát. Az elmúlt évben többször, többen jelezték, hogy a faipari, de elsősorban a bútoriparra vonatkozó adatok eltérnek személyes tapasztalataiktól úgymond túl optimisták. Ezért március 17-én egyeztetést folytattunk Tóth Eszterrel együtt a KSH illetékes főosztályával. Az adat gyűjtés a fenti keretes részben foglaltak szerint történik. Az évközi adatgyűjtésben az 50 fő feletti vállalkozások esetében 97-98% a válaszadási készség. Az 5-49 fős vállalkozások adatait teljes körűsítik, ami két jegyre történik. Innen bontják vissza az adatokat 4 jegyre. Az év során beérkező adatokat, illetve becsléseket folyamatosan kontrollálják. A termelési adatokat az áfa jelentésekkel vetik össze, az éves adatokat pedig a társasági adó bevallás adataival is összehasonlítják. Az ipar export adatait elemi szinten vetik össze a külkereskedelmi adatokkal. Az bútoripar adatait jelentősen befolyásolja, hogy az ülőbútorok között eddig számba vették az autóüléseket is. A hazánkban folyó jelentős gépkocsigyártás, illetve beszállítói tevékenység ezért jelentősen eltolta pozitív irányba a hagyományos bútorgyártásban meglévő tendenciákat. A 2008 januárjában megkezdett TEÁOR 08 szerinti adatgyűjtésben ez a probléma kiküszöbölődik. TERMELÉS, ÉRTÉKESÍTÉS A fa- és bútoripar volumenindexei, % (előző év azonos időszaka = 100) 144,0 Fafeldolgozás Bútorgyártás , ,9 76,5 117,4 110,3 97,5 107,2 98,2 116,8 113,5 A fafeldolgozó-ipar (TEÁOR 20) 2008 évi termelési értéke 183,9 Mrd Ft, belföldi árbevétele 76,6 Mrd Ft, export árbevétele 107,3 Mrd Ft volt. A feldolgozóipari termelés -23- Készült az Erdészeti, Fa-és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 114,9 113,1 90,9 120,5 117,1 108,7 105,5 92,7 117,9 68,5 Termelés Hazai értékesítés Export értékesítés Forrás: KSH; Grafika: Milei 95,4 96,1 114,5 110,3

24 múlt évi 1,8%-os csökkenése mellett az ágazat 7,2%-os növekedést mutat. Ezt a növekedési eredményt alacsony előző évi bázishoz képest érte el. A fafeldolgozó-ipar belföldi értékesítése 2008-ban 5,5%-kal emelkedett az előző évi 7,3%-os csökkenést követően. A fafeldolgozó ipar eredményei az ipari exportban is javultak az egy évvel korábbihoz képest, mivel a 2007 évi 1,3%-os visszaesést követően a 2008 januárdecemberi időszakban 10,3%-kal nőtt a kivitel volumene. Az ágazat összes értékesítéséből az export 58,3%-kal részesedik, így az eredményességben jelentős szerepe van utolsó negyedévében az első két negyedévben tapasztalt igen gyors ütemű növekedés csökkenésbe fordult, de még így is jóval meghaladja az ipar átlagát. A termelés 8,6%-kal, a hazai eladás 6,1%-kal, az ipar exportja pedig 12,2%-kal volt alacsonyabb, mint IV. negyedévében decemberében a termelés az országoshoz hasonlóan visszaesett, mértéke 15,9% volt, a belföldi értékesítés 2,1%-kal, az exportértékesítés pedig 26%-kal csökkent. A bútorgyártás (TEÁOR 361) 2008 évi termelési értéke 180,4 Mrd Ft, belföldi árbevétele 99,6 Mrd Ft, export árbevétele 80,8 Mrd Ft volt. A bútoripar termelésének (17,4%) növekedési üteme 2008-ban jóval meghaladta az ipari átlagot és az egy évvel korábbi (12,2%) ütemet is. A bútoripar hazai eladásai a 2007 évi 17,4%-os bővüléshez képest 2008 január-decemberben 20,5%-kal nőttek. A bútoripari export növekedési üteme nem érte el a termelés és a belföldi értékesítés bővülési ütemét, de 14,5%-os mértékével így is jelentősen meghaladta az egy évvel korábbit. A bútorgyártás negyedik negyedévi teljesítménye az exportot kivéve igen jelentős mértékben lassult a megelőző három negyedévhez képest, üteme azonban jóval meghaladja az ipar összteljesítményét. A termelés 3,7%-kal, az export 19,3%-kal nőtt 2007 azonos negyedévéhez képest. A belföldi értékesítés 7,1%-kal mérséklődött decemberében a bútoripar termelése 0,7%-kal, export értékesítése 21%-kal bővült, míg belföldi értékesítése 7,1%-kal csökkent. SZAKÁGAZATI EREDMÉNYEK FAFELDOLGOZÓ-IPAR A hazai fűrészáru gyártás óta tartó termeléscsökkenése 2006-ban megállt, sőt 15%-ot meghaladó volumennövekedést ért el ben a növekedési ütem lényegesen lelassult, éves szinten 4%-ot ért el IV. negyedévében a növekedés csökkenésbe -24- Készült az Erdészeti, Fa-és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

25 fordult. A termelés volumene 1,5%-kal, a hazai értékesítés 2,6%-kal, az export 3,5%-kal esett vissza egészében a termelés növekedési üteme áprilisig hónapról hónapra növekedett, május-július hónapokban enyhén csökkenő, augusztustól ingadozó növekedés, illetve csökkenés mutatkozik az adatokban. A belföldi értékesítés bővülésének üteme áprilisban (50%) volt a legmagasabb, májustól az adatok ingadozóak. A kivitel üteme az év első négy hónapjában gyorsult, május-júniusban lassult ugyan a növekedés üteme, de még mindig igen magas volt. Mindez az előző évi alacsony bázison következett be. úliustól a teljesítmény ezen a téren is ingadozóvá vált. Decemberben a vállalkozások teljesítményében a külső gazdasági környezet hatása tükröződik, a termelés 1%-kal emelkedett, a belföldi értékesítés 1,3%-kal, az export 0,7%-kal visszaesett Mrd Ft Termelés a fafeldolgozó iparban szakágazatonként Fűrészáru Falemez Ép.aszt. ipari term. Tároló fatermékek Fatömegcikk Forrás: KSH; Grafika: Milei A falemezgyártás, mely a fafeldolgozó ipari termelés 30%-át adja, termelése 2008 IV. negyedévében 11,6%-kal csökkent. A belföldi értékesítés 7,1%-kal, az export 15,6%-kal csökkent első öt hónapjában a termelés növekedési üteme gyorsult, júniustól havonta jelentős ingások mérhetők. Az első és harmadik negyedben a növekedés mértéke azonos 5,3%, a másodikban 10,3% volt. A belföldi értékesítés volumene a harmadik negyedévet kivéve csökkent. Az első félévi visszaesést követően a harmadik negyedévben kismértékű bővülés következett be, ami a júliusi 4,8, és a szeptemberi 14,4%-os bővülés eredménye. Az export értékesítés 2008 negyedik negyedévében 15,6%-kal visszaesett, az első negyedévi 3,5%-os csökkenést, a második negyedévi 31,5%-os és a harmadik negyedévi 19%-os növekedést követően. Az év első két és utolsó két hónapjától eltekintve a kivitel volumene hullámzó mértékben bővült. A legmagasabb növekedési ütemet áprilisban (63,1%) és szeptemberben (38,8%) mérték Készült az Erdészeti, Fa-és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

26 Decemberben a termelés volumene 24%-kal, a hazai értékesítés 11,1%-kal, az export pedig 34,6% zuhant. A fafeldolgozó ipar közel négy tizedét kitevő épületasztalos-ipari termékek gyártásában az előző évi kedvezőtlen tendenciákat követően első felében jelentős 13,4%-os növekedés ment végbe. A második félévben a termelés volumene 8,8%-kal csökkent, a harmadik negyedévi 2,8%-os és a negyedik negyedévi 14,4%-os visszaesés eredőjeként. Mrd Ft 30 Hazai értékesítés a fafeldolgozó iparban szakágazatonként Fűrészáru Falemez Ép.aszt. ipari term. Tároló fatermékek Fatömegcikk Forrás: KSH; Grafika: Milei A hazai eladások csak részben követték a termelés kedvezőtlen tendenciáját. Az első három negyedévben még növekedést regisztráltak, a negyedik negyedévben azonban már 7,1%-kal csökkent. A havi adatokat áttekintve a teljesítmény nagyon ingadozó. Az alágazat kivitele a negyedik negyedévben 18,5%-kal visszaesett, ami a negyedévet alkotó három hónap gyorsuló teljesítmény csökkenésének eredője Mrd Ft Export a fafeldolgozó iparban, szakágazatonként Fűrészáru Falemez Ép.aszt. ipari term. Tároló fatermékek Fatömegcikk Forrás: KSH; Grafika: Milei -26- Készült az Erdészeti, Fa-és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

27 Decemberben a termelés 26,8%-kal, a kivitel 35,4% csökkent, a belföldi értékesítés 0,7%-kal nőtt. A tároló fatermékek termelése, belföldi értékesítése és exportja ben évről évre csökkent első negyedévében kimagasló mértékű növekedést mértek a KSH szakemberei, s ez a tendencia folytatódott a következő negyedévekben is, bár üteme csökkenő volt. A termelés a negyedik negyedben 17%-kal, a hazai értékesítés 0,6%-kal, a kivitel 62,6%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az adatok szerint a növekedés motorját az export jelenti, bár a hazai eladások is serkentették a termelés bővülését. Éves szinten az alágazat termelése 42%-kal, hazai eladása 17,6%-kal emelkedett, exportja pedig megduplázódott (216,2%). Decemberben az általános tendenciákkal ellentétben lassulást csak a belföldi eladásokban mértek (1,4%), a termelés 18,1%-kal, az export pedig 60,6%-kal bővült. A szakágak súlya az ágazaton belül folyamatosan változik, ezt illusztrálja az alábbi táblázat: Szakág Fűrészáru gyártása 21,8% 18,0% 19,1% Falemezgyártás 27,0% 32,0% 29,7% Épület-asztalos ipari termékek gyártása 35,4% 37,0% 36,3% Tároló fatermékek gyártása 8,0% 8,0% 10,5% Fatömegcikk gyártása 7,1% 4,0% 4,0% Parafa, fonott áru gyártása 0,6% 1,0% 0,5% A fafeldolgozóipar szakágazatainak súlya, Falemez 29,7% Ép.aszt. ipari term. 36,3% Fűrészáru 19,1% Forrás: KSH; Grafika: Milei Parafa, fonott áru 0,5% Tároló fatermékek Fatömegcikk 10,5% 4,0% -27- Készült az Erdészeti, Fa-és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

28 BÚTORIPAR A 2007 évi növekedés 2008 egészében si folytatódott a bútorgyártás több, mint 50%- át kitevő ülőbútorok gyártása esetében. A termelés a IV. negyedévben 3,1%-kal, a hazai értékesítés 4,1%-kal, a kivitel 4,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az egyes hónapok adatai alapján a termelés eddigi bővülését elsősorban a hazai eladások növekedése ösztönzi. A termelés emelkedése januárban és áprilisban volt a legmagasabb, üteme a köztes hónapokban lassul, de még szeptemberben és novemberben is magas volt. A hazai értékesítés növekedési üteme is áprilisban volt a legmagasabb, de szeptemberben is még több, mint harmadával, novemberben pedig ötödével nőtt. Az export az év hét hónapjában bővült, a többi hónapban azonban csökkent. Meglepő módon az autóipar válsága ellenére az utolsó négy hónapban is bővült a kivitel. A világgazdasági válság komolyabban a decemberi adatokban jelent meg először, a termelés 7,2%-kal, a belföldi értékesítés 12,3%-kal visszaesett, az export azonban még 4,2%-kal bővült. Az irodabútorok gyártása 2007 egészében- néhány hónap kivételével - csökkent. Ugyanez a tendencia érvényesült a hazai eladások és a kivitel tekintetében is ban összességében a termelés 18,8%-kal, a belföldi értékesítés 5,6%-kal, az export pedig 67,1%-kal bővült. Az év első három negyedévében a mind a termelés, mind pedig a hazai és az export értékesítés emelkedett, bár üteme lassult. A negyedik negyedévben az export kivételével figyelemre méltó csökkenés ment végbe, a termelés 6,7%-kal, a belföldi eladás 20,6%-kal esett vissza a kivitel 58,4%-os bővülése mellett. A decemberi adatok szerint a termelés (-0,6%) és a hazai eladás (-21,6%) csökkenésének üteme lassult az előző két hónaphoz képest, az export ugyanakkor gyorsult (81%). 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Mrd Ft Ülő Iroda Konyha Egyéb Ágybetét Bútoripari termelés szakáganként Forrás: KSH; Grafika: Milei A többi alágazathoz képest magasabb ütemet azonban nem szabad túlértékelni mivel az a korábbi évek kedvezőtlen eredményeit követően, alacsony bázison következett be Készült az Erdészeti, Fa-és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából