A gazdaság fontosabb mutatószámai

Átírás

1 A gazdaság fontosabb mutatószámai január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a januári ipari adatok megjelentetésekor került sor. Az évközi iparstatisztika a bányászat, feldolgozóipar és energiaipar (B, C, és D) nemzetgazdasági ágakat tekinti összes iparnak. Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron. 1., Ipari termelés és értékesítés a) Termelés jún jan-jún. Ipari termelés 7,9 0,0-17,8 15,2 9,0 Fafeldolgozás -2,4 15,3-23,4 1,5 20,7 Bútorgyártás 10,1 22,1-26,2-10,5-20,8 b) Értékesítés Ipar belföldi értékesítése 1,7-0,6-12,5-1,5-5,1 Fafeldolgozás -7,8 25,1-11,2-23,4-2,5 Bútorgyártás 12,1 29,0-42,8-27,5-27,2 Ipar export értékesítése 15,5 0,1-18,8 9,7 12,5 Fafeldolgozás -1,5 9,9-30,3 44,4 39,2 Bútorgyártás 5,3 15,0-5,7-0,1-17,5 2., Építőipari (építés, szerelés) termelése Termelés összesen -14,4-5,0-4,3-19,7-13,8 Ebből: Épületek építése -15,9-3,4-3,5-17,2-10,4 Egyéb építmények építése -24,2-17,4 16,6-28,2-20,6 Speciális szaképítés -5,4 2,2-15,7-15,4-11,4 Új szerződések -9,8-11,8-7,4 4,2 5,9 3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron Behozatal milliárd Ft , , , , ,1 millió EUR , , , , ,5 Kivitel milliárd Ft , , , , ,5 millió EUR , , , , ,5 Egyenleg milliárd Ft -29,9-23, ,5 158,6 777,3 millió EUR -119,7-159, ,2 563, ,0 4, Termelői árindexek, előző év azonos időszaka= Ipari termelői árak 0,2 5,0 4,9 6,9 0,9 Belföldi ért. árak 6,4 11,6 1,3 9,2 4,4 - Fafeldolgozó ipar 4,6 3,8 Export árak -4,8 0,6 7,4 4,7-2,4 Építőipar árindexe, (2008-tól negyedévenként jelenik meg) 6,3 5,8 3,1-0,7 5, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka= júl jan-júl. 8,0 6,1 4,2 4,0 5,4 Forrás: KSH elenti 2007/12, 2008/12, 2009/12, 2010/6 KSH Gyorstájékoztató: Ipar, december, december, december, június Építőipar, december, december, December, június Külkereskedelmi Termékforgalom jan-dec., jan-dec., jan-dec., jan-jún. Fogyasztói árak december, december, december, júl. Ipari termelői árak dec., dec., dec., 2010 június. -2-

2 Kitekintés A világgazdaság 2010-ben az as nagy világgazdasági válsághoz hasonló méretű pénzügyi válságból kezd felépülni. A krízis mélységének csökkentését a nemzeti kormányok pénzügyi és fiskális intézkedései, magas szintű nemzetközi együttműködésük, valamint a nemzetközi és regionális pénzügyi szervezetek közreműködése segítette. A válság azonban mindenképpen hosszú távon hat majd az életszínvonalra a világ jelentős részén, valamint a nemzeti és nemzetközi szervezetek tervezési és működési tevékenységére első félévében folytatódott a múlt év második felében megindult lassú növekedés. A fejlődő országokban hamarabb indult meg a növekedés, mint a fejlett államokban. Utóbbiak esetében az egyes országok gazdasága továbbra is függ a kormányok élénkítő tevékenységétől, az év folyamán üzleti körökből azonban nőtt a nyomás ezen intézkedések visszafogására. A kormányok válságkezelő intézkedéseinek visszavonása azonban előmozdíthatja a W alakú válság kialakulását, ezért fontos, hogy elkészítsék visszavonulási stratégiájukat. Amennyiben a befektetők bizalma megrendül egyes országok, illetve kormányok válságkezelő politikájában, úgy könnyen találhatják magukat olyan helyzetben, hogy nem képesek finanszírozni piacösztönző programjaikat. Ez következett be Görögországban, majd néhány további dél-európai euro övezeti tagállamban. Amennyiben ez a jelenség tovább terjed, kialakulhat egy globális második mélypont is. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (EGB) becslése szerint 2010-ben az EU és a Világ gazdasági növekedése az alábbiak szerint alakul: Eurózóna 1,0 EU-27 1,0 EU-15 0,9 EU-12 (új csatlakozók) 1,0 Világgazdaság 4,2 Az EU-27 gazdasági teljesítménye szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva 1,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ilyen mértékű bővülés az elmúlt két évben nem volt. A növekedés motorja Németország, teljesítménye 3,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A német növekedés alapja a Kínába irányuló export jelentős bővülés volt. Számottevő (2%nál magasabb) teljesítménybővülést mértek Észtországban (3,5%), Finnországban (3,1%), Lengyelországban (3,8%), Svédországban (3,6%) és Szlovákiában (5%). A többi adatot szolgáltató tagállamban átlag körüli volt a növekedés mértéke. Kivételt képez Görögország ahol folytatódik a gazdaság teljesítményének csökkenése. Az USA GDP-je 2010 II. negyedévében 3,2%-kal bővült, az egy évvel korábbihoz képest. A háztartások fogyasztási kiadásai 1,6%-kal, a bruttó belföldi beruhá- -3-

3 zások 23,9%-kal növekedtek. A teljesebb összkép érdekében bemutatom néhány számunkra meghatározó ország, illetve országcsoport főbb adatait: Bruttó hazai termék Előző év azonos időszaka= Ország, országcsoport I. n.év II. n.év Ausztria a 103,1 102,0 96,1,2 102,0 Bulgária 106,2 106,0 95,0 96,4 98,5 Csehország a 106,0 102,5 95,9 101,1 102,2 Észtország 106,3 96,4 85,9 98,0 103,5 Lengyelország a 106,6 105,0 101,7 102,8 103,8 Litvánia a 108,9 102,8 85,2 97,3 101,4 Magyarország 101,1,6 93,7,1 101,0 Németország a 102,5 101,3 95,1 102,0 103,7 Olaszország a 101,5 99,0 95,0,5 101,1 Portugália a 101,9,0 97,4 101,8 101,4 Szlovákia 110,4 106,4 95,3 104,8 105,0 Szlovénia a 106,8 103,5 92,2 99,2 101,5 EU-27 a 102,9,8 95,8,5 101,9 USA a 102,0,4 97,4 102,4 103,2 apán a 102,1 99,3 94,8 104,4 101,9 a) szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva Forrás: KSH, EUROSTAT 2010 második negyedévében az EU-27 ipari termelése az előzetes adatok munkanappal kiigazított indexek szerint 8,4%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Görögország kivételével valamennyi tagállamban növekedett az ipari termelés. Ipari termelés volumenindexe Előző év azonos időszaka= Ország, országcsoport I. n.év II. n.év Ausztria 105,5 101,7 88,1 101,2.. Bulgária 109,1,6 81,8 97,4 101,2 Csehország 108,8 97,5 86,9 107,7 110,3 Észtország 106,7 93,8 74,1 106,0 118,9 Lengyelország 109,5 102,2 96,4 110,9 111,0 Litvánia 104,0 104,9 85,4 97,3 104,3 Magyarország 107,9 98,9 82,2 105,8 112,0 Németország 106,1,0 83,7 107,2 113,2 Olaszország 99,8 96,7 81,7 103,3 107,7 Portugália 101,8 95,9 91,5 103,8 102,7 Románia 105,0 103,1 94,1 104,2 104,2 Szlovákia 112,7 102,7 85,9 120,2 125,4 Szlovénia* 106,2 102,0 82,5 99,6 110,6 EU-27 a 103,3 98,2 86,1 104,3 108,4 USA 101,7 97,8 90,7 102,7 107,2 apán 102,8 96,8 78,7 126,0 120,2 Víz és hulladékgazdálkodás nélkül. Az adatok munkanaptényezővel kiigazítva *EUROSTAT becslés Forrás: KSH, EUROSTAT -4-

4 Fogyasztóiár-index* Előző év azonos időszaka= Ország, országcsoport I. n.év II. n.év Ausztria 102,2 103,2,4 101,3 101,8 Bulgária 107,6 112,0 102,5 102,0 102,8 Csehország 103,0 106,3,6,4 101,0 Észtország 106,7 110,6,2,0 102,9 Lengyelország 102,6 104,2 104,0 103,4 102,5 Litvánia 105,8 111,1 104,2 99,6,5 Magyarország 107,9 106,0 104,0 105,8 105,2 Németország 102,3 102,8,2,8 101,0 Olaszország 102,0 103,5,8 101,3 101,6 Portugália 102,4 102,7 99,1,3 101,0 Románia 104,9 107,9 105,6 104,6 104,3 Szlovákia 101,9 103,9,9,0,7 Szlovénia 103,8 105,5,9 101,7 102,4 EU-27 a 102,4 103,7 101,0 101,7 102,0 USA 102,9 103,8 99,6 102,4 101,8 apán,1 101,4 98,6 98,8 99,1 *Harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP) az Európai Unióra és tagállamaira Forrás: EUROSTAT, OECD Munkanélküliségi ráta* % Ország, országcsoport I. n.év. II. n.év Ausztria 4,4 3,8 4,8 4,4 4,0 Bulgária 6,9 5,6 6,8 9,3 9,7 Csehország 5,3 4,4 6,7 7,8 7,5 Észtország 4,7 5,5 13,8 19,0.. Franciaország 8,3 7,8 9,5 9,9 9,9 Lengyelország 9,6 7,1 8,2 9,7 9,7 Litvánia 4,3 5,8 13,7 17,3.. Magyarország 7,4 7,8 10,0 11,2 10,6 Németország 8,4 7,3 7,5 7,3 7,0 Portugália 8,1 7,7 9,6 10,5 10,8 Románia 6,4 5,8 6,9 7,4.. Szlovákia 11,1 9,5 12,0 14,6 14,8 Szlovénia 4,9 4,4 5,9 6,7 7,0 EU-27 a 7,1 7,0 8,9 9,6 9,6 USA 4,6 5,8 9,3 9,7 9,7 apán 3,9 4,0 5,1 4,9.. *Szezonálisan kiigazított harmonizált ráták a munkaerő-felmérés szerint Forrás: EUROSTAT Hazai folyamatok A kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény ötödik negyedéve tartó csökkenése 2010 első negyedévében megállt, 0,1%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A második negyedévben folytatódott a lassú növekedés, II. negyedévéhez képest 1% volt a bővülés mértéke. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a hazai gazdaság teljesítménye stagnált az előző negyedévhez képest. A második negyedévi növekedés elsősorban az ipari termelés és a külkereskedelmi egyenleg növe- -5-

5 kedésének eredménye. Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar, építőipar) 2010 II. negyedévi teljesítménye heterogén. Az ipar hozzáadott értéke elsősorban az exportra támaszkodó feldolgozóipar teljesítménye következtében 10,4%-kal nőtt. A feldolgozóipar teljesítménye az év második negyedévében 12,2%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az építőipar teljesítménye tovább mérséklődött (-14,1%), mind az épületek, mind az egyéb építmények építésében mutatkozó volumencsökkenés következtében. A visszaesés mértéke a mezőgazdaságban 13,6% volt, elsősorban a kedvezőtlen időjárás következtében csökkenő terméseredmények miatt második negyedévében a szolgáltató ágak bruttó hozzáadott értéke 0,2%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. A pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás teljesítménye 0,5%-kal emelkedett, ezen belül az ingatlanügyletek mérséklődése emelendő ki, amit az építőipar folyamatosan romló teljesítménye jelez. A szállítás, raktározás, posta és távközlés együttes hozzáadott értéke 3,5%-kal emelkedett, melyben az export forgalom további növekedése tükröződik. A háztartások fogyasztásának mérsékeltebb visszafogása mutatkozott meg a kereskedelem, szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás teljesítményének kisebb mértékű, 3,8%-os visszaesésében. A közigazgatás, oktatás, egészségügy teljesítménye (-0,7%) az előző negyedévivel kisebb mértékben csökkent, az ok továbbra is az államháztartásból finanszírozott egészségügyi ellátás csökkenése. A GDP volumenindexei , % (előző év azonos időszaka=) Év I. II. III. IV: I-IV ,3 104,3 104,6 104,4 104, ,4 104,3 104,5 104,8 104, ,7 105,2 105,0 104,7 104, ,4 103,9 103,6 104,0 103, ,6 103,5 104,0 103,8 104, ,3,8,5,4 101, ,9 102,2 101,4 97,5, ,3 92,5 92,9 96,0 93,7 2010,1 101,0 Forrás: KSH A GDP felhasználási oldalán 2010 II. negyedévében a háztartások végső fogyasztása 4,3%-kal visszaesett, a háztartások fogyasztási kiadásainak 4,9%-os mérséklődése következtében. Ugyanakkor a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások 2,3%-kal csökkentek. E mellett a közösségi fogyasztás 4,2%-os emelkedést muta- -6-

6 tott, így az előzőekben jelzett folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 3,2%-kal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás az év második negyedévében az előző negyedévinél kisebb mértékben 3,7%-kal esett vissza. A nagy súlyú ágazatok közül a szállítás, raktározás és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágakban jelentős a visszaesés, utóbbi mögött a lakásépítések erőteljes visszaesése áll. Ugyanakkor a feldolgozóiparban, a pénzügyi, biztosítási, a művészet, szórakoztatás, szabadidő és oktatás ágazatokban növekedés figyelhető meg. A második negyedévben is folytatódott a belföldi felhasználás visszaesése (-0,9%), a múlt évi 14,8%-os csökkenést követően II. negyedévében a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalma nőtt, az export volumene már a második negyedév folyamán bővült, de az import is emelkedett. Az export volumene 16,1%-kal bővült, míg az importé 15,4%-kal. Ennek következtében a külkereskedelmi forgalom egyenlege 534 Mrd Ft-os aktívumot mutat, javuló külkereskedelmi cserearányok mellet. negyedéves növ Negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) volumenindexek, (kiigazítatlan, az előző év azonos negyedéve =, előző év=) A GDP tényezői (kiigazítatlan, változás az előző év azonos időszakához képest, %) M 2010 Á-ú A megtermelt GDP 104,4 104,3 104,9 103,5 104,0 101,0,6 93,7,1 101,0 Mezőgazdaság 90,1 99,8 154,0 96,1 93,5 78,7 154,3 82,5 95,3 86,4 Ipar összesen 101,9 106,2 104,7 102,6 106,1 106,0,4 84,1 103,3 110,4 Feldolgozóipar 103,9 107,6 105,1 104,2 106,9 106,9,0 83,3 104,2 112,2 Építőipar 113,0 96,4 103,2 103,3,8 93,3 96,4 97,0 91,3 85,9 Szolgáltatások 105,3 104,1 102,3 104,3 104,3,6 98,2 97,7 99,3 99, éves növekedés

7 M 2010 Á-ú A felhasznált GDP 104,4 104,3 104,9 103,5 104,0 101,0,6 93,7,1 101,0 Háztartások végső fogyasztása 109,9 108,0 103,1 103,4 101,9 98,4 99,4 93,3 95,8 95,7 Közösségi fogyasztás 105,5 104,1 99,9 99,9 104,9 95,7 99,7 101,0 104,4 104,2 Végső fogyasztás 109,3 107,4 102,7 102,9 102,3 98,0 99,4 94,3 97,0 96,8 Bruttó állóeszköz felhalmozás 110,5 102,1 107,9 105,7 96,4 101,6,4 93,5 95,6 96,3 Export 103,9 106,2 115,0 111,3 118,6 116,2 105,6 90,9 113,7 116,1 Import 106,8 109,3 113,7 107,0 114,8 113,3 105,7 84,6 111,6 115,4 GDP összesen 104,4 104,3 104,9 103,5 104,0 101,0,6 93,7,1 101,0 Forrás: KSH A nemzetgazdasági beruházások volumene második negyedévében 4,9%-kal, az I. félévben pedig 5,5%-kal csökkent 2009 azonos időszakához képest. Az összes beruházáson belül a gép- és berendezés-beruházások volumene 1,3%-kal, az építési beruházásoké 7,3%-kal esett vissza. A feldolgozóipar II. negyedévi 4,7%-os növekedése néhány járműipari fejlesztés eredménye, de ez sem tudta ellensúlyozni az I. negyedév 16%-os visszaesését. A feldolgozóiparhoz hasonlóan a többi növekedést mutató ágazatban is egy-egy nagyberuházás állt a háttérben. Az oktatásban állami és uniós forrásból történtek intézménybővítések, -felújítások. Az ágazatok többségében azonban késik az élénkülés. A lakásépítések nagyarányú visszaesése miatt az ingatlanügyletek ágban 15,8%-kal csökkent a beruházások mértéke az első félévben az egy évvel korábbihoz képest. A szállítás, raktározás ágban az infrastrukturális beruházások visszaesése okozott 16%-os csökkenést I. félévéhez képest. A mezőgazdasági beruházások 14,7%-os visszaesése mögött a gépberuházásokat ösztönző támogatások csökkenése húzódik meg. Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként mutatja a beruházások volumenének változását egészében: Kód Nemzetgazdasági ág Volumenindex, % előző év azonos időszaka = ú A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 124,4 107,0 85,3 B Bányászat, kőfejtés 52,4 54,1 48,1 C Feldolgozóipar 96,4 84,8 95,3 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 106,2 108,1 110,5 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 88,3 78,0 104,4 F Építőipar 109,2 79,0 96,8 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 107,3 81,4 94,0 H Szállítás, raktározás 94,0 108,3 94,7 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 110,9 68,8 95,0 Információ, kommunikáció 94,8 91,4 96,8 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 101,1 61,2 103,9 L Ingatlanügyletek 98,5 94,6 84,2-8-

8 Kód Nemzetgazdasági ág Volumenindex, % előző év azonos időszaka = ú M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 98,1 91,9 97,8 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 96,3 68,8 94,1 O Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 71,9 85,3 105,4 P Oktatás 86,2 113,3 150,4 Q Humánegészségügyi, szociális ellátás 97,9 82,4 93,4 R Művészet, szórakoztatás, szabadidő 84,3 91,0 121,0 S Egyéb szolgáltatás 88,4 93,5 98,6 Összesen 97,0 91,4 94,5 Ebből: Építés 93,2 95,8 91,9 Gép, berendezés 102,7 86,0 98,4 Forrás: KSH 2009-ben a hazai ipar teljesítményét alapvetően a gazdasági válság miatti piacvesztés határozta meg első félévében a külpiaci lehetőségek javulása és a múlt évi alacsony bázis az ipari termelés volumenének 9%-os növekedését eredményezte Az időszakon belül a két negyedévben határozott élénkülés figyelhető meg. Az ipar teljesítménye az első negyedévben 5%-kal, a másodikban 13%-kal nőtt. A termelésnövekedés mögött az exportra termelő ágazatok teljesítménynövekedése áll. A feldolgozóipar termelése az év első hat hónapjában 10,6%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. úniusban 16,9%-kal emelkedett a feldolgozóipar teljesítménye. A nagy súlyú ágazatok közül a járműgyártásban 22,6%-os, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 17,8%-os volt a bővülés mértéke a félév során. úniusban értelemszerűen 23,2%, illetve 35,7% volt a növekedés üteme. havi index Az ipari termelés indexei 12 havi index Havi index havi indexs 70 Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á Országos szinten az ipar hazai eladásai 5,1%-kal mérséklődtek 2010 január- -9-

9 júniusában az előző év azonos időszakához képest, míg júniusban 1,5%-kal. A feldolgozóipar belföldi eladásai a második negyedévben 5,2%-kal mérséklődtek, 2010 júniusában 1,9%-kal. Ez nagyrészt a lakossági és beruházási kereslet visszaesésével függ össze. Az ipari export volumene 16,6%-kal nőtt 2010 második negyedévében, júniusban pedig 21,8%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari értékesítés 70,4%-a került exportra. A feldolgozóipari kivitel júniusban 21,9%-kal bővült, 2010 első hat hónapjában 16,4%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A 2010 I félévében az ország valamennyi régiójában emelkedett az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb ütemű, 16,8%-os növekedés az észak-magyarországi régióban volt. Az országos átlagot meghaladó mértékű volt a bővülés Közép-Magyarországon (10,2%), a Nyugat-Dunántúlon (15%) és a Dél- Dunántúlon (10,4%). A Közép-Dunántúlon, Észak- és Dél-Alföldön szerényebb, 4,5-6,4% közötti volt a növekedés mértéke. A termelés és értékesítés év végi nagyarányú visszaesése után az ipari teljesítmény ahogy azt az alábbi grafikon is mutatja 2009 folyamán inkább a évi szint alatt alakult. A fix bázison számított termelési és az exportadatok azonban már a visszaesés enyhülését jelzik, 2010 első hat hónapjában a szezonálisan és munkanappal korrigált adatok mind a termelés, mind az ipari export esetében növekedést mutatnak, míg a belföldi értékesítés továbbra is elmarad a évi szinttől Az ipar termelési volumenindexe ( ig év havi átlaga =, 2001-től év havi átlaga = 2008-tól Év havi átlaga=) Eredeti Szezonálisan és munkanappal kiigazított 70 MjSz MjSz MjSz MjSz MjSz MjSz MjSz MjSz MjSz MjSz MjSz MjSz MjSz MjSz MjSz Mj január-júniusában a létszám-kategóriák szerint képzett vállalatcsoportok közül a nagyvállalkozások (250+ fő) termelése 11,1%-kal, a közepeseké 8,5%-kal emel- -10-

10 kedett 2009 első félévéhez képest. A pozitív változás elsősorban az exportra termelő vállalkozások és azok beszállítói teljesítményének növekedéséből adódik. A kisvállalkozói kör teljesítménye 1,7%-kal csökkent ebben a félévben is, mivel ezen vállalkozói kör többnyire a hazai piacra termel. Vállalkozások Termelés (Volumenindex, előző év azonos időszaka=) ú Kisvállalkozás (5-49 fő) 83,4 98,1 Közepes vállalkozás ( fő) 81,2 108,5 Nagyvállalkozás (250+fő) 82,3 111,1 A fafeldolgozó-ipar termelése 2010 I. félévében 20,7%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ebben az igen alacsony bázis is közrejátszott (2009 január-júniusban a termelés 31,5%-kal csökkent) júniusában 1,5%-kal bővült a termelés az előző év 2%-os csökkenést követően. A szakágazat hazai értékesítése ez év első hat hónapjában 2,5%-kal, júniusban 23,4%-kal csökkent. Az exportértékesítés 39,2%-kal növekedett 2010 I félévében, júniusban pedig 44,4%-kal bővült a szakágazat kivitele az egy évvel korábbihoz képest. A fafeldolgozó-ipar termelése és értékesítése Időszak Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = ) ,8 95,1 117, ,6 95,3 120, ,7 109,2, ,6 103,7 106, ,5 94,6 97, ,8 90,6 104, ,6 92,2 98, ,3 125,1 109, ,6 89,0 69, ú 68,5 86,7 61, ú 120,7 97,5 139,2 Forrás: KSH A hazai bútoripar mélyrepülése folytatódik, termelése 20,8%-kal mérséklődött az első félévben, ezen belül júniusban 10,5% volt a volumencsökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A belföldi értékesítés 2010 első hat hónapjában 27,2%-kal, júniusban 27,5%-kal esett vissza. Az export a január-júniusi időszakban 17,5%-kal, ezen belül júniusban 0,1%-kal mérséklődött. -11-

11 A bútoripar termelése és értékesítése Időszak Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = ) ,2 114,0 127, ,8 140,7 95, ,0 69,2 90, ,2 99,6 121, ,1 101,5 103, ,8 115,3 112, ,1 112,1 105, ,1 129,0 115, ,6 57,1 93, M 75,2 56,0 96, M 79,2 72,8 82,5 Forrás: KSH 2010 I. félévében a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az ipar termelékenysége 15,3%-kal emelkedett, a létszám 5,1%-os csökkenése mellett. A feldolgozóiparban 16,6%-os volt a növekedés. Az ágazatok közül egyben csökkent az egy főre jutó termelés, míg a többiben 0,2-32,7 % közötti növekedést mértek. Az európai uniós szabályozásnak megfelelően az építőipari adatok is a TEÁOR 08 nómenklatúra szerint kerülnek közzétételre az alábbiak szerint: 41 Épületek építése 42 Egyéb építmény építése 43 Speciális szaképítés 41.1 Épületépítési projekt 43.1 Bontás, építési terület szervezése 42.1 Út, vasút építése előkészítése 41.2 Lakó- és nem lakó épület építése 42.2 Közműépítés 43.2 Épületgépészeti szerelés 42.9 M.n.s. egyéb építmény építése 43.3 Befejező építés 43.9 Egyéb speciális szaképítés Az EU-27 részben becsült építőipari termelése munkanappal kiigazított indexe szerint 0,1%-kal csökkent 2010 II. negyedévében. Építményfőcsoportok szerint az épületek építése 0,7%-kal emelkedett, az egyéb építmények építése 1,4%-kal csökkent. Az adatot szolgáltató tagállamok közül emelkedett az építőipari termelés az Egyesült Királyságban (10,5%), Svédországban (5,6%) és Németországban (4,1%) I. félévében az építőipar termelése 13,8%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, folytatódott a 2006 óta tartó visszaesés. úniusban a termeléscsökkenés 19,7% volt 2009 júniusához képest. Az első negyedévi lassuló ütemű visszaesés a második negyedévben ismét felgyorsult a lakásépítések és az útépítések jelentős visszaesése következtében. -12-

12 140 % Építőipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka= Az épületek építése főcsoport termelése 12,4%-kal, míg az egyéb építmények építése 15,5%-kal esett vissza az első félévben 2009 azonos időszakához képest. Ez év júniusában, a korábbi tendenciáknak megfelelően mindkét építményfőcsoport termelése csökkent. Az épületeken végzett munka volumene 19%-kal, az egyéb építményeken végzett munkáé 20,4%-kal mérséklődött 2009 júniusához képest ,5 Építőipari termelés építményfőcsoportok szerint 140 Folyó áron, ezer Mrd Ft 2,0 1,5 1, előző év azonos időszaka= 0,5 Épületek Épületek, vol.index Egyéb építmények E. építmények, vol.index 20 0, u 0 Az építőipari vállalkozásoknál 2010 júniusában kötött új szerződések volumene 4,2%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Ezen belül az épületek építésére kötött új szerződések volumene 3,1%-kal csökkent, az egyéb építményeké 12,4%-kal -13-

13 emelkedett az előző évi bázishoz képest. 250 Mrd Ft Az építőipari termelés alakulása tevékenységenként Speciális szaképítés Egyéb építmény építése Épületek építése 50 0 Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á A 2010 január-júniusi szerződésállomány 6%-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet, ezen belül az épületek esetében 0,5%-kal, míg az egyéb építményeké 10,4%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az építőipari ágazatok közül az épületek építése volumene 10,4%-kal, a speciális szaképítés 11,4%-kal mérséklődött, az egyéb építmények építése pedig 20,6%-kal csökkent 2010 I. félévében, 2009 azonos félévéhez képest júniusában az épületek építése 17,2%-kal, az egyéb építmények építése 18,2%-kal csökkent, míg a speciális szaképítés termelése 15,4%-kal emelkedett 2009 júniusához viszonyítva I. félévében 33,6%-kal csökkent a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbihoz képest. Már a múlt évben jelentősen csökkent a lakáscélú hitelek összege, s ez a tendencia folytatódott az év első hat hónapjában is. Az épített lakások száma Budapesten közel 40%-kal csökkent, de a többi településtípusban is 30-35% közötti volt a visszaesés mértéke. A kiadott új lakásépítési engedélyek száma 40,6%-kal visszaesett 2010 januárjúniusában, a gazdasági válság és az ezzel összefüggő hitelválság következtében. Budapesten 0,9%-kal több, a megyei jogú városokban 58,5%-kal, a kisvárosokban 51,4%- kal, a községekben pedig 54,9%-kal kevesebb új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. -14-

14 ezer db 60 Lakásépítés 50 Kiadott lakásépítési eng. Épített lakások u -u Az új lakások 86%-át építették építőipari fővállalkozásban, 11,2%-át pedig lakossági házilagos kivitelezésben. Saját használatra a megépített lakások 48,8%-a, értékesítésre 46,1%-a készült, míg a fennmaradó 5%-nyi bérbeadásra január-júniusában a lakosság által építtetett új lakások száma 31,8%-kal, a vállalkozások által épített lakások száma pedig 34,9%-kal csökkent, az arány 50,9-48,7. A családi-házas építkezés 30,5%- kal csökkent, a lakóparki építkezés stagnált (az ebben az építési formában épült lakások száma lényegesen alacsonyabb, mint a többi építési formában épülteké, aránya 7,5%), de 44%-kal kevesebb lakás épült új többszintes többlakásos épületben is. Az épített lakások átlagos alapterülete 92,3m 2, 3m 2 -rel nagyobb, mint egy évvel korábban I. félévében változatlanul igen jelentős a főváros szerepe, 33%-át adja az országos lakásépítésnek, Pest megyével együtt 55%-át. Az ország valamennyi régiójában, egy megye kivételével csökkent az épített lakások száma. Bács-Kiskun megyében 8,3%-os volt az épített lakások számának emelkedése. Az év első hat hónapjában a kiadott új lakásépítési engedélyek alapján a jövőbeni építkezések 63%-a a középmagyarországi régióban fog koncentrálódni. A kiadott lakásépítési engedélyek száma ugyanezen időszakban valamennyi régióban csökkent, legjelentősebb mértékben a Nyugat-Dunántúlon (-65,7%) és az Észak-Alföldön (-65,4%). A kiadott építési engedélyek alapján január-júniushoz viszonyítva 2010 első hat hónapjában 40%-kal kisebb lakóterület beépítését tervezik. A nem lakóépületek esetében ezer m 2 beépítésére adtak ki új építési engedélyt, ami 8%-os visszaesést jelent. -15-

15 Építési engedélyt kapott nem lakóépületek száma és alapterülete Építési engedélyt kapott nem lakóépület Ebből: Ipari épület Mezőgazdasági épület Kereskedelmi épület ú ú ú ú ú ú ú ú Épületek száma (db) Épületek alapterülete (0 m 2 ) 1.703, ,3 536,3 561,6 312,9 458,9 382,3 170,6 A külkereskedelmi statisztika módszertana és tájékoztatási rendje az uniós csatlakozással átalakult. Az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelem statisztikai forrása az Intrastat, az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemé, pedig az Extrastat. A külkereskedelmi forgalom e kettő összege. Ennek alapján először becslés készül a makrómutatókra, majd egy hónap múlva jelennek meg a részletes, de még mindig előzetes adatok I. félévében a külkereskedelmi forgalom export volumene 18%-kal, az importé 15%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az euróban számított kivitel volumene 21%-kal, a behozatalé 17,4%-kal bővült. A külkereskedelmi mérleg millió euró többletet mutatott, az előző évi 1.590,5 millió euróval szemben. Ez 1.269,5 millió euró javulást jelent. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje exportban és importban 4,5%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, így a cserearány lényegében nem változott. A forint az euróhoz viszonyítva mintegy 6,4, a dollárhoz képest pedig 6%-kal értékelődött fel. A külkereskedelmi forgalomalakulása, I. negyedévében Az előző év azonos időszaka= Érték Megnevezés Kivitel Behozatal Kivitel Behozatal Millió euró , ,5 121,0 117,4 Millió dollár , ,4 120,6 117,2 Milliárd forint 9.225, ,1 113,1 110,0 Forrás: KSH A 2010 I. félévében a kivitel összessége arányban, a behozatalé arányban oszlott meg az EU tagállamai, illetve az unión kívüli országok között. Az új tagállamokkal (12 újonnan csatlakozott) folytatott külkereskedelemben az import 15,1%-os, az export 19,4%-os részt képvisel. Az ezen országokba irányuló forgalom dinamikája az átlag körüli ütemben emelkedett, az export euróban 21,1%-kal, az import 17,5%-kal emelkedett. A régi tagállamokba irányuló export 18,5%-kal, az import 16%-kal emelkedett. Az Unió egészét tekintve a kivitel 19,1%-kal a behozatal 16,3%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben -16-

16 a kivitel 28,1%-kal, a behozatal 20%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0, júniusában a külkereskedelmi forgalom volumene mind exportban, mind importban jelentős mértékben emelkedett, a kivitel 19,8%-kal, a behozatal 14,5%-kal volt magasabb mint egy évvel korábban. Az euróban számított kivitel 24,5%-kal, a behozatal 20,9%-kal nőtt a 2009 júniusi szinthez képest Bútor és bútorelem Külkereskedelmi forgalom mrd $, 2003-tól mrd euró -1, Import Export Egyenleg Fa, faáru, bútor behozatal/kivitele millió USD, 2007-től millió Euró Import Export Egyenleg Fa és parafa, faáru ú ú A fa alapanyagok I. félévi forgalma pozitív egyenleggel zárt, mértéke meghaladja a 3,8 milliárd forintot. A behozatal forintban 8,1%-kal, kivitelünk pedig 7,7%-kal nőtt. A fatermékek kivitele ez év első félévében 6,1%-kal emelkedett, míg behozatalunk 10%-kal mérséklődött. Az egyenleg jelentős mértékben növekedett az export és import ütemnövekedésének jelentős különbsége miatt, így az 65%-kal meghaladja az egy évvel korábbit. -17-

17 2010 I. félévében a bútor és bútorelem behozatal 16,9%-kal mérséklődött. Az árucsoport kivitele a vizsgált időszakban 0,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az árucsoport egyenlege közel 8 milliárd forinttal kedvezőbben alakult, mint az előző évben. A fa- és bútoripar külkereskedelmi forgalmának adatait a korábbi évektől eltérően forintban közlöm. Ennek oka, hogy 2007-től a szakági adatok USD helyett euróban jelennek meg, így az összehasonlíthatóság megszűnt, különös tekintettel az USD-euró árfolyam lényeges változásaira. A Fa és Faáru, valamint a Bútor és bútorelem külkereskedelmi forgalma (SITC Rev.3) Időszak Érték, M Ft Behozatal Kivitel Egyenleg %-os vált. Érték, %-os vált. Érték, Előző M Ft Előző év= M Ft év= 24 Fa és parafa ,0 110, ,0 94, , ,7 107, ,1, , ,9 115, ,7 95, , ,0 86, ,6 89, , ,9 111, ,9 119, , ,3 107, ,1 103, , ,1 82, ,1 101, , ,1 74, ,2 88, , ú ,0 69, ,9 85, , ú ,6 108, ,2 107, ,6 63 Fa-és parafaáru ,0 123, ,0 103, , ,5 114, ,7 101, , ,5 105, ,4 104, , ,3 98, ,2 109, , ,3 121, ,9 118, , ,3 115, ,0 110, , ,5 93, ,3 106, , ,7 84, ,8 80, , M ,2 82, ,1 73, , ú ,8 90, ,3 106, ,5 82 Bútor és bútorelem ,0 116, ,0 99, , ,0 108, ,1 105, , ,0 108, ,7 103, , ,5 104, ,5 98, , ,2 109, ,3 110, , ,8 110, ,2 103, , ,6 99, ,2 105, , ,1 77, ,5 91, , M ,0 78, ,3 90, , ú ,4 83, ,8, ,4 Forrás: KSH -18-

18 Az ipari termelői árak 2010 júniusában 6,9%-kal emelkedtek, ennek részeként a belföldi értékesítési árak 9,2%-kal, míg az exportértékesítési árak 4,7%-kal emelkedtek az előző évhez képest I. félévében az ipari termelői árak átlagosan 0,9%-kal nőttek az egy évvel korábbi szinthez képest, ezen belül a belföldi értékesítési árak 4,4%-kal voltak magasabbak, az exportértékesítési árak pedig 2,4%-kal mérséklődtek. 120 Az ipar árindexei, % l 2000 Termelői Belföldi Export l 2001 l 2002 l 2003 A fafeldolgozó ipar termelői ára 2010 január-júniusban 8,8%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítési árak 5,3%-kal, az export értékesítés árai 11,4%-kal elmaradtak az egy évvel korábbitól. A bútoripar termelői ára az első félévben 1,3%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a hazai értékesítés árszintje 0,4%-kal, az exporté 1,9%-kal maradt el a 2009 I. félévi árszinttől. l Termelői ár alakulása szakáganként, I.félév (előző év azonos időszaka=) TEÁOR Ipari termelői Belföldi értékesítés Exportértékesítés Szakág szám árindex termelői árindexe termelői árindexe 1610 Fűrészáru-gyártás 97,8 99,5 96, Falemezgyártás 77,2 74,0 78, Parkettagyártás n.a. n.a. n.a Épületasztalos-ipari termékek gyártása 98,1,0 96, Tároló fatermék gyártása 98,6 99,5 95,7 Egyéb fa-, parafatermék, 1629 fonottáru gyártása n.a. n.a. n.a Irodabútor gyártása 98,5 98,9 97, Konyhabútor gyártása 99,9 97,2 107, Ágybetét gyártása n.a. n.a. n.a Egyéb bútor gyártása 98,6,3 97, l 2005 l 2006 l 2007 l 2008 l 2009 l

19 109 % Épületek építése Speciális szaképítés Építőipari árindex előző év azonos időszaka= Egyéb építmények építése Építőipar I.n.év II.n.év III.n.év IV.n.év I.n.év II.n.év III.n.év IV.n.év I. n.év II,n.év Az építőipari tevékenység termelői árai 2008 III. negyedéve óta csökkenő ütemben emelkednek, így a 2009 II. negyedévi 3,7%-os növekedés után ez év második negyedévében már csak 0,7%-kal emelkedtek a megelőző év azonos időszakához képest. Az épületek építése ágazatban 0,3%-kal emelkedett, az egyéb építmények építése ágazatban 0,7%-kal, a speciális szaképítés ágazatban 1%-kal volt magasabb a termelői ár, mint 2009 április júniusában második negyedévében az egyes építményfajták közül: az egylakásos épületek termelői ára 1,6%-kal, a két és több lakásos épületek ára 1,5%-kal, a szállodák és szálló jellegű épületek árai 1,7%-kal, a nagy és kiskereskedelmi épületek árai 1,3%-kal, az ipari épületek és raktárak árai 0,5%-kal haladták meg a 2009 év második negyedévének árszintjét. 3,5 3,0 2,5 Fogyasztói árindex Havi árindex 12 havi árindex Maginfláció KSH Éves infl. 17,5 15,0 12,5 Változás az előző hónaphoz képest (%) 2,0 1,5 1,0 0,5 10,0 7,5 5,0 2,5 Vált. az előző év azonos időszakához (%) 0,0 0,0-0, ,5-20-

20 A fogyasztóiár-index 2010 első hat hónapjában 5,7%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. úniusban a fogyasztói árak 5,3%-kal nőttek 2009 júniusához képest. A szezonálisan kiigazított maginfláció 3,5%, a nyugdíjas fogyasztóiár-index 4,7% volt. A hazai lakásállomány alakulása 5 000,0 ezer db Lakásállomány Magyarországon 4 000, , , ,0 0, Lakásállomány szobaszám szerint, ezer db és több szobás 2 szobás 1 szobás -21-

21 A lakásépítés a főbb építési formák szerint, ezer darab Község Többi város Megyei jogú város Budapest Új lakóépületben u Új családi házban u u Új többszintes, többlakásos épületben Új lakóparki épületben u Az épített lakások átlagos nagysága, m , u 71,5 86,8 88,3 91,3 97,1 95,9 98,3 113,0 115,0 116,3 94,9 88,8 92, , Budapest Megyei jogú város Többi város Község Orsz. Átl. -22-