Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2013/1

Átírás

1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 5 Ipar... 6 Építőipar... 7 Lakásépítés... 7 Turizmus... 7 Közúti közlekedési balesetek... 8 További információk, adatok (linkek) Elérhetőségek

2 Összefoglalás A rendelkezésre álló évközi adatgyűjtésekből származó I. negyedévi előzetes megyei adatok a gazdaság és a társadalom különböző területein eltérő irányú folyamatokat jeleznek. A megye gazdaságában fontos szerepet betöltő ipar termelése 5,1%-kal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. A megyei székhelyű építőipari vállalkozások produktuma ugyanakkor az egy évvel korábbinak több mint harmadával bővült, és a beruházások folyó áron számított teljesítményértéke is nagyobb volt a megelőző év azonos időszakáénál. A kereskedelmi szálláshelyeket az egy évvel korábbinál több belföldi és kevesebb külföldi vendég kereste fel; összességében az eltöltött vendégéjszakák száma megegyezett a I. negyedévivel. A munkaerőpiacon az előző év azonos időszakához képest alacsonyabb szintű volt a foglalkoztatás, és növekedett a munkanélküliségi ráta. Az alkalmazásban állók száma a versenyszférában 4,2%-kal bővült, a költségvetési szerveknél 7,3%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó átlagkereset növekedési üteme kissé meghaladta az országos átlagot, összege azonban továbbra is a legalacsonyabbak közé tartozik az országban. A megye fontosabb gazdasági jelzőszámainak változása, I. negyedév (az előző év azonos időszakához képest) 1. ábra Építőipari termelés v olumene 36,5 Beruházás foly ó áron 4,5 Hav i bruttó átlagkereset 3,4 Ipari termelés v olumene -5,1 Foglalkoztatottak száma -5,7 Új lakásépítési engedély ek száma -45, % Az év első három hónapjában nem történt érzékelhető élénkülés a lakáspiacon, mindössze 43 új lakás épült. A kiadott új építési engedélyek száma az egy évvel korábbinak csaknem a felére csökkent. Demográfiai helyzet 2013 I. negyedévében a megyében 816 gyermek született, 5,3%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ugyanezen időszakban 1387-en hunytak el, ami január márciushoz viszonyítva 13%-os csökkenést jelent. A halálozások számának az élveszületésekét meghaladó ütemű csökkenése miatt az egy évvel korábbinál mérsékeltebb volt a népesség természetes fogyása. A születések és halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 571 fővel 2

3 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2013/1 csökkentette a megye népességét. Az év első három hónapjában ezer élveszületésre 7,4 egy éves kor alatti elhalálozás jutott, ami magasabb az országos (4,8) mutatónál. Élveszületés, halálozás és természetes fogyás a megyében, negyedévenként 2. ábra Fő I. II. III. IV I. II. III. IV I. Élv eszületés Halálozás Természetes fogy ás A megyében 2013 I. negyedévében 133 házasságot kötöttek, 22-vel többet, mint egy évvel korábban. Országosan ugyanakkor 8,9%-kal visszaesett a házasságkötések száma az időszakban. Munkaerőpiac A KSH lakossági munkaerő-felmérése szerint 2013 I. negyedévében a megye éves népességéből 129,8 ezren foglalkoztatottak, 22,6 ezren munkanélküliek voltak, a gazdaságilag inaktívak közé pedig 136,7 ezren tartoztak. Az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak száma 7,9 ezer fővel csökkent, a munkanélkülieké 5 ezer fővel nőtt, az inaktívaké pedig lényegében stagnált. Az adatokból számítható megyei foglalkoztatási arány 44,9%, a munkanélküliségi ráta pedig 14,8% volt. Mindkét mutató kedvezőtlenebb az egy évvel korábbinál; a foglalkoztatási ráta 2,3 százalékponttal csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig 3,5 százalékponttal nőtt. Az országos átlagnál a megyei foglalkoztatási színvonal 5,1 százalékponttal alacsonyabb, a munkanélküliségi ráta pedig 3,0 százalékponttal magasabb volt. A munkaerőpiac helyzetéről más megközelítésben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartott álláskeresőkre vonatkozó adatai nyújtanak információt március végén Jász-Nagykun-Szolnok megyében összesen 32,5 ezren kerestek állást, 10%-kal többen, mint egy évvel korábban. A férfiak száma ennél nagyobb ütemben, 19%-kal, a nőké mérsékeltebben, 2,1%-kal növekedett, így a férfiak részaránya 52%-ot tett ki. A pályakezdő álláskeresők elhelyezkedési nehézségeit jelzi, hogy számuk (4116) az egy évvel korábban regisztráltakhoz képest 28%-kal növekedett. A nyilvántartott álláskeresők közül 2381 fő álláskeresési járadékban, 487 fő pedig álláskeresési segélyben részesült. A járadékosok száma az egy évvel korábbi 71%-ára csökkent, a nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülőké pedig másfélszeresére nőtt. Szociális ellátásban amely tartalmazza a rendszeres szociális segélyben és a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők számát an részesültek, 9,8%-kal többen, mint a megelőző év ugyanezen időpontjában. A március 20-i zárónapon 5449 bejelentett betöltetlen 3

4 álláshely várt kiközvetítésre a megyében, csaknem kétszerese az egy évvel korábbinak. Egy betöltetlen álláshelyre 6 álláskereső jutott. Az aktív foglalkoztatáspolitikai programokban 5526 fő volt érintett márciusban, 3,6-szer annyi, mint egy évvel korábban. Közfoglalkoztatásba közülük 2764 fő kapcsolódhatott be, képzéseken 1659 fő vett részt, bér és járulékjellegű támogatásokkal pedig 1002 fő elhelyezkedését segítették. A KSH évközi intézményi munkaügyi adatai a legalább 5 főt foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, valamint létszámhatártól függetlenül a költségvetési szerveknél és a kijelölt nonprofit szervezeteknél alkalmazásban állók számára és keresetére vonatkozóan nyújtanak információkat. Ezek alapján 2013 I. negyedévében Jász-Nagykun-Szolnok megyében 78,2 ezren álltak alkalmazásban, 0,7%-kal többen, mint egy évvel korábban. Ezen belül a létszám kétharmadát foglalkoztató versenyszférában 4,3%-kal növekedett, a költségvetési szerveknél pedig 7,3%-kal csökkent az alkalmazásban állók száma. Alkalmazásban állók száma a megyében, I. negyedév 1. tábla Állománycsoport Összesen versenyszféra Fő Ebből költségvetés Fizikai foglalkozásúak Szellemi foglalkozásúak Összesen I. negyedév = 100,0 Fizikai foglalkozásúak 101,9 104,3 90,8 Szellemi foglalkozásúak 98,7 104,2 93,7 Összesen 100,7 104,3 92,7 A versenyszféra ágazataiban eltérő irányú és ütemű létszámváltozások történtek. Bővült az alkalmazásban állók száma az ipar, az építőipar, a szállítás, raktározás, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágazataiban, a többi területen ugyanakkor csökkent. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete I. negyedévben a megyében 180,6 ezer forintot tett ki, ami az előző év azonos időszakinál 3,4%-kal magasabb. (A növekedés országos üteme 2,9% volt.) A megyei versenyszférában 2,7%-kal, a költségvetési szerveknél 4,6%-kal nőtt a bruttó átlagkereset. Állománycsoportonként tekintve a fizikai foglalkozásúak 142,2 ezer forintot, a szellemi foglalkozásúak pedig 240,6 ezer forintot kerestek. A fizikai foglalkozásúak bruttó keresete az átlagosnál valamivel nagyobb ütemben (4,5%-kal), a szellemi foglalkozásúaké pedig mérsékeltebben (3,2%-kal) növekedett. A kereseti elemeken felüli egyéb pénzbeli és természetbeni juttatásokkal növelt átlagos havi munkajövedelem a vizsgált időszakban 188,5 ezer forint volt, ami 3,8%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. Az egyéb juttatások átlagosan az összes munkajövedelem 4,2%-át, a pénzügyi, biztosítási tevékenység területén, az iparban, a szállítás, raktározás és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás gazdasági ágakban ennél nagyobb hányadát, 5,1 5,5%-át tették ki. A családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkereset havi összege a megyében 118,3 ezer forintnak felelt meg, ami 4,2%-kal haladta meg a I. negyedévit. (Országosan is ugyanilyen ütemben nőttek a nettó keresetek, havi átlagos összegük azonban 29,5 ezer forinttal meghaladta a megyeit.) 4

5 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2013/1 Gazdasági szervezetek március 31-én Jász-Nagykun-Szolnok megyei székhellyel 54,7 ezer gazdasági szervezetet, az országban bejegyzettek 3%-át tartották nyilván. Az egy évvel korábbihoz képest számuk 1,1%-kal nőtt. A gazdasági szervezetek döntő többsége, 93%-a vállalkozás volt, a nonprofit szervezetek 5,8%-ot, a költségvetési szervek 0,8%-ot képviseltek. A nyereségérdekeltségű szervezetek közül március végén 11,5 ezer társas és 39,6 ezer önálló (korábban egyéni) vállalkozóként szerepelt a nyilvántartásokban. Az előbbiek száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva 0,5%-kal csökkent, az utóbbiaké 1,8%-kal gyarapodott. A társas vállalkozásokon belül a kft-k száma 3,0%-kal nőtt, így részarányuk egy év alatt 65%-ra bővült. Ugyanakkor a betéti társaságok száma (8,0%-kal) tovább csökkent, így részarányuk 31%-ra mérséklődött. A megyei székhelyű társas vállalkozások ágazati struktúrájában legnagyobb súlyt, 24%-ot továbbra is a kereskedelem, gépjárműjavítás képviselt. Az építőipar részesedése a vállalkozások számának csökkenése mellett is 13%, amivel lényegében megegyező a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység gazdasági ágban és az iparban (12%) regisztráltak aránya is. A megyei székhelyű vállalkozások megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, március tábla Nemzetgazdasági ág Társas vállalkozások száma megoszlása, % Önálló vállalkozók száma megoszlása, % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 597 5, ,2 Ipar , ,1 Építőipar , ,2 Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 608 5, ,2 Ingatlanügyletek 508 4, ,7 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , ,3 Egyéb ágazatok , ,5 Összesen , ,0 Az önálló vállalkozók felét a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat gazdasági ágban tartották nyilván. Jelentősebb hányadukat jegyzik még az ingatlanügyletek valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás területén. A munkavégzés jellege szerint az önálló vállalkozók mindössze 31%-a dolgozott főfoglalkozásban, 42%-uk mellékfoglalkozásban, 28%-uk pedig nyugdíj mellett folytatta tevékenységét. Az önálló vállalkozók közül 13 ezer volt a vállalkozói nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozás, lényegében annyi, mint egy évvel korábban. Ezer lakosra 132 nyereségérdekeltségű szervezet jutott a megyében, így a vállalkozói aktivitást jelző mutató az országos (169) közel nyolctizedét tette ki. Beruházás A megfigyelt megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2013 I. negyedévében 14,6 milliárd forintot költöttek beruházásra, folyó áron 4,5%-kal többet, mint egy évvel korábban. A megyei fejlesztések döntő többsége a versenyszféra ágazataiba irányult. Az ide tartozó ágazatok szervezetei folyó áron összességében 6,0%-kal fordítottak többet tárgyi eszközeik bővítésére, fejlesztésére, mint egy évvel korábban. Ezen belül az ipari vállalkozások beruházásainak teljesítményértéke 18%-kal bővült, így a megyei invesztíciók 68%-át adták. A versenyszférában a mezőgazdaság, a szállítás, raktározás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, az ingatlan- 5

6 ügyletek, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató ágazatok kivételével növekedett a beruházások folyó áron számított teljesítményértéke. A közigazgatás, védelem, továbbá a túlnyomórészt ugyancsak a közszférába tartozó humán-egészségügyi és szociális ellátás, valamint az oktatás ágazataiban az egy évvel korábbinál 5,4%-kal több, összesen 1 milliárd forint szolgálta a fejlesztéseket. Ezen belül a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazatban és az oktatásban 9,0, illetve 19%-kal bővült, a humánegészségügyi, szociális ellátás ágazatban pedig 8,4%-kal visszaesett a beruházások folyó áras teljesítményértéke. A befektetések anyagi-műszaki összetételét tekintve a felhasznált összegek 70%-át gépekre, berendezésekre, járművekre, 26%-át épületek és egyéb építmények építésére fordították, a fennmaradó 4%-ot pedig egyéb célú (ültetvény, erdő, tenyész- és igásállat, föld, telek) invesztíciók adták. Ipar 2013 I. negyedévében az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások megyei telephelyein 5,1%-kal csökkent. (Országosan az ipari termelés volumene 3,2%-kal mérséklődött.) Az I. negyedév folyamán a megyei szervezetek összesen 283,8 milliárd forint ipari termelési értéket állítottak elő, és az egy lakosra jutó termelési érték 26%-kal haladta meg az országos átlagot. Az ipari termelési volumen változása negyedévenként* (az előző év azonos időszakához képest) 3. ábra % I. II. III. IV I. II. III. IV I. Jász-Nagykun-Szolnok megye Ország összesen *A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai. A megyei székhelyű közepes és nagyméretű legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások termelési értéke 7,6%-kal csökkent, és 280,3 milliárd forintot tett ki. Az export értékesítés volumene 9,5%-kal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest, így az értékesítés 85%-a irányult külföldre. A belföldi eladások értéke ugyanakkor 2,6%-kal bővült. Az ipari termelési érték legnagyobb részét (77%-át) kitevő gépipar termelése 12%-kal visszaesett, és az élelmiszeripar teljesítménye is mérséklődött (4,7%-kal). Ugyanakkor a textilipar produktuma 20%-kal haladta meg az előző év azonos időszakáét. Az előbbinél kisebb súlyú fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása ágazat 34%-kal, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása ágazat 13%-kal növelte termelési volumenét. 6

7 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2013/ I. negyedévében a megyei székhelyű közepes és nagyméretű ipari vállalkozásoknál összesen an álltak alkalmazásban, 6,0%-kal többen, mint egy évvel korábban. Az ipari termelői árak 2013 I. negyedévében országosan 0,7%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ezen belül a belföldi értékesítés árszínvonala 0,4%-kal, az exporté 0,9%-kal nőtt. Építőipar A évi 7,0%-os növekedés után az építőipari termelés volumene a legalább öt főt foglalkoztató megyei székhelyű szervezetek körében 2013 I. negyedévében 37%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest, és értéke 3,6 milliárd forintot tett ki. (Országosan a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások termelése 9,0%-kal bővült.) Az építményfőcsoportok közül az épületépítés volumene 6,8%-kal csökkent, az egyéb építményeké pedig jelentősen, csaknem a kétszeresére növekedett. Így a termelési érték 60%-át az egyéb építmények építése tette ki. Az építőipari vállalkozások március végén 27,6 milliárd forint értékű szerződésállománnyal rendelkeztek, ami összehasonlító áron az előző év március véginek több mint a háromszorosa. Az építőipar termelői árai 2013 I. negyedévében országosan átlagosan 1,4%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Lakásépítés Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2013 I. negyedévében a lakásépítések piacán nem történt jelentős változás, az előző év azonos időszakival lényegében megegyező számú (43) új lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt. Országosan ugyanakkor folytatódott a lakásépítések terén tapasztalt dekonjunktúra, és több mint felével csökkent a használatbavételek száma I. negyedévében lakossági finanszírozásban 23, míg a vállalkozások beruházásában 20 lakás készült. Így a természetes személyek által építtetett lakások súlya az összesen belül 11 százalékponttal csökkent, és 53%-ot tett ki. A tárgyidőszakban átadott lakások közel megegyező számban családi házas formában, illetve többszintes, többlakásos épületben készültek. Nagyobb részüket (84%-ukat) három- vagy több szobásra tervezték, és átlagos alapterületük 104-ről 91 m 2 -re csökkent. A tárgyidőszakban a Jász-Nagykun-Szolnok megyei építési hatóságok 22 új lakás építésére adtak ki engedélyt, 45%-kal kevesebbre, mint 2012 I. negyedévében I. negyedévében 17 lakás szűnt meg a megyében, az előző év azonos időszakinál 5-tel kevesebb. Az építések és a megszűnések egyenlegeként Jász-Nagykun-Szolnok megye lakásállománya 26 lakással bővült. Turizmus Jász-Nagykun-Szolnok megye kereskedelmi szálláshelyeinek forgalma 2013 I. negyedévében mind a vendégek, mind a vendégéjszakák számát tekintve stagnált. Ezzel egyidejűleg országosan növekedést regisztráltak, és a vendégek száma 7,7%, a vendégéjszakáiké pedig 6,7%-kal bővült I. negyedévében 22 ezer vendég 53 ezer vendégéjszakát töltött el a megye kereskedelmi szálláshelyein. Az átlagos tartózkodási idő 2,4 éjszakát tett ki. A vendégek meghatározó részét (88%-át) adó 20 ezer belföldi 46 ezer vendégéjszakára maradt a megyében. Számuk 2012 azonos időszakához képest lényegesen nem változott, vendégéjszakáik ugyanakkor kisebb mértékben (2,9%-kal) növekedtek. Országosan a belföldi vendégek aránya a megyeinél jóval alacsonyabb, 51% volt. Jász-Nagykun-Szolnok megye kereskedelmi szálláshelyeit 2013 I. negyedévében az egy évvel korábbinál 8,7%-kal kevesebb külföldi vendég (2646 fő) kereste fel, és vendégéjszakáik 7

8 száma (6705) is jelentősen (17%-kal) csökkent. A külföldiek 84%-a az Európai Unió országaiból érkezett. A vendégforgalom háromnegyedét bonyolító szállodákban a belföldi, illetve külföldi vendégek forgalma eltérően alakult. Az említett egységek vendégkörének meghatározó részét (87%-át) adó belföldiek forgalma 1,7%-kal, vendégéjszakáiké pedig 3,0%-kal emelkedett. Ezzel egyidejűleg a külföldiek kereslete jelentősen csökkent, számuk 12, vendégéjszakáiké 25%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezek együttes hatásaként 2013 I. negyedévében a szállodák vendégforgalma számottevően nem változott, vendégéjszakáik száma ugyanakkor 1,9%-kal csökkent a tavalyi év azonos időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyek 2013 I. negyedévében összesen 541 millió forint bruttó árbevételt értek el, folyó áron 2,3%-kal kevesebbet, mint 2012 I. negyedévében. A bevételek nagyobb részét (58%-át) a szállásdíjak jelentették, melynek nyolctizede a belföldi vendégektől származott. A vendéglátás bevétele 23%-ot, a szállásdíjba foglalt egyéb bevételeké 13%-ot képviselt az összes bevételből, a fennmaradó 6%-ot az egyéb szolgáltatások tették ki. A Széchenyi Pihenőkártyát elfogadó kereskedelmi szálláshelyeken mintegy 50 millió forint értékben fizettek a belföldiek a szálláshely- és egyéb kapcsolódó szolgáltatásokért. Közúti közlekedési balesetek Jász-Nagykun-Szolnok megye közútjain 2013 I. negyedévében 121 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, 15%-kal több, mint 2012 azonos időszakában. Ugyanakkor országosan 5,7%-kal csökkent a számuk. A megyében regisztrálták a hazánkban történt esetek 4,5%-át. Az I. negyedévben a balesetek közül 74 könnyű, 43 súlyos sérüléssel járt, és 4 végződött halállal. A halálos balesetek száma harmadával csökkent, a súlyos sérüléses eseteké viszont négyötödével nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. (A könnyű sérüléses esetek előfordulása lényegében nem változott.) A balesetek során 109-en könnyebben, 49-en súlyosan sérültek, 9-en pedig életüket vesztették. A súlyosan sérült személyek száma jelentősen, 63%-kal növekedett az előző év I. negyedévéhez képest. Döntően ez az emelkedés okozta a közúti közlekedési balesetet szenvedett személyek számának 16%-os növekedését. Minden nyolcadik, összesen 15 baleset alkoholos befolyásoltság következtében történt, melyekben 24-en sérültek meg. Az ilyen esetek mintegy harmadával csökkentek. A közúti balesetek túlnyomó része bő kilenctizede a járművezetők hibájára vezethető vissza, melyek aránya 3,6 százalékponttal elmaradt az egy évvel korábbitól. A vezetők leggyakrabban a balesetek csaknem felénél a sebesség nem megfelelő alkalmazásával okoztak balesetet. Az elsőbbség meg nem adása következtében a balesetek hetede történt. A gyalogosok 8 esetet idéztek elő. További információk, adatok (linkek): Részletes megyei adatok stadat-táblák Módszertan Elérhetőségek: Felelős szerkesztő: Malakucziné Póka Mária További információ: Kólyáné Sziráki Ágnes Telefon: (+36-56/ ) agnes.kolyane@ksh.hu info.szolnok@ksh.hu, telefon: (+36-56/ ) 8