Magyarország közúti közlekedésbiztonsági. nemzetközi célkitűzések tükrében

Átírás

1 Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzete a hazai és nemzetközi célkitűzések tükrében Prof. Dr. habil Holló Péter az MTA doktora, a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzora, a Széchenyi István Egyetem tanára 1/27

2 Tartalom 1.) Néhány hazai és nemzetközi idősor 2.) Meddig kell visszamenni az időben, hogy a meghaltak száma olyan alacsony legyen, mint 2010-ben? 3.) Szerepet játszik-e a gazdasági válság a közúti biztonság javulásában? 4.) Következtetések 2/27

3 1. Néhány hazai és nemzetközi idősor 1. ábra: A közúti gépjárművek, a személysérüléses balesetek és az ezek következtében meghaltak száma. A hazai közúti biztonság fő szakaszai (Forrás: Holló 2010) (A szerző elemzése a KSH adatai alapján) 3/27

4 1. Néhány hazai és nemzetközi idősor /2 2. ábra: A közúti balesetek halálos áldozatainak száma Magyarországon 1976 és 2010 között az EU és a hazai közlekedéspolitika célkitűzéseinek tükrében 4/27

5 1. Néhány hazai és nemzetközi idősor /3 Jelenleg Magyarországon két számszerű cél érvényes: az EU célkitűzése, mely 2010-ig 50%-kal kívánta csökkenteni a közúti balesetek halálos áldozatainak számát (3 rd European Road Safety Action Programme 2003), a magyar közlekedéspolitikáé, amely ugyanerre az időszakra a halálos áldozatok számának 30%-os csökkenését irányozza elő. (Magyar Közlekedéspolitika 2004). Mivel mindkét célkitűzés ún. bázis éve 2001 (amikor 1239 ember vesztette életét a magyar közutakon), 2010-ig vagy 620-ra (EU Fehér Könyv), vagy 867-re (hazai közlekedéspolitika) kellett volna csökkenteni a közúti balesetek halálos áldozatainak számát. 5/27

6 1. Néhány hazai és nemzetközi idősor /4 Mivel 2009-ben már 822-re mérséklődött ez a szám, megállapítható, hogy a hazai közlekedéspolitika célkitűzése máris túlteljesült. A KSH végleges adatai szerint 2010-ben 739 személy vesztette életét Magyarországon közúti balesetben. Ez azt jelenti, hogy 2001-hez képest (1239 halálos áldozat) több, mint 40%-os csökkenést sikerült elérni. A 739 fő majdnem az EU célkitűzés (620) és a hazai közlekedéspolitika célkitűzésének (867) számtani átlaga (744). 6/27

7 1. Néhány hazai és nemzetközi idősor /5 A és évi jelentős javulást követően 2010-ben : 8,7%-kal csökkent a személysérüléses balesetek, 10,1%-kal az ezek következtében meghaltak, 12,0%-kal a súlyos, 9,4%-kal pedig a könnyű sérültek száma. Ugyanebben az időszakban az ittasan okozott közúti balesetek száma 17,2%-kal csökkent a megelőző évhez képest. 7/27

8 3. ábra: Közúti baleset során meghaltak számának részaránya a forgalomban való részvétel módja szerint 8/27

9 1. Néhány hazai és nemzetközi idősor /6 4. ábra: Halálos közúti baleseti áldozatok számának valóságos és tervezett alakulása 1990 és 2010 között 9/27

10 1. Néhány hazai és nemzetközi idősor /7 Az EU tagországok összességében 36,0%-kal ( ről ra) mérséklődött a közúti balesetek halálos áldozatainak száma 2001-től 2009-ig. Magyarországon ugyanebben az időszakban 34,0%- os volt a csökkenés (1239-ről 822-re). Ez azért is figyelemre méltó, mert Magyarországon lényegében 2 év alatt sikerült elérni olyan mértékű csökkenést a meghaltak számában, mint amit a többi ország 8 év alatt ért el. 10/27

11 1. Néhány hazai és nemzetközi idősor /8 [%] javulás ábra: A közúti baleseti halottak számának változása 2001 és 2009 között az EU tagállamaiban 11/27 0 Lettország Spanyolország Észtország Portugália Franciaország Litvánia Németország Írország Svédország Szlovákia Szlovénia Olaszország Belgium Ciprus Finnország Cseh Köztársaság Luxemburg Magyarország Hollandia Ausztria Egyesült Királyság Dánia Görögország Lengyelország Bulgária Románia Málta

12 2. Meddig kell visszamenni az időben, hogy a meghaltak száma olyan alacsony legyen, mint 2010-ben? február 22. óta rendelkezésre áll a évi végleges statisztikai adat is: 2010-ben 739 fő veszítette életét közúti baleset következtében. Magyarországon 1976 óta alkalmazzuk a közúti balesetben meghaltak 30 napos definícióját előtt csak a 48 órás kimenetel volt érvényben után sokáig mindkét adatot regisztrálták, így ezekből meghatározható volt az ún. korrekciós tényező, mellyel a 48 órás adatot megszorozva előállítható a 30 napos adat az 1976 előtti időszakra is. 12/27

13 2. Meddig kell visszamenni az időben, hogy a meghaltak száma olyan alacsony legyen, mint 2010-ben? /2 Ez a korrekciós tényező az OECD tagországok IRTAD (International Road and Traffic Accident Database) adatbankjában 1,2. Azaz a meghaltak 30 napos száma általában 20%-kal magasabb a 48 órás adatnál. Pl ben a 48 órás adat 1398 volt. Ugyanerre az évre a becsült 30 napos érték: 1,20 = 1678 fő 1398 x Elvégezve a számítást a korábbi évekre: 13/27

14 2. Meddig kell visszamenni az időben, hogy a meghaltak száma olyan alacsony legyen, mint 2010-ben? /3 Tehát 1961-ben volt héttel több (746) a közúti baleseti halottak száma, mint 2010-ben (739). év Meghaltak 48 órás száma Meghaltak becsült 30 napos száma /27

15 2. Meddig kell visszamenni az időben, hogy a meghaltak száma olyan alacsony legyen, mint 2010-ben? /4 A tény önmagában, hogy utoljára pontosan fél évszázaddal ezelőtt (1961-ben) vesztette héttel több (746) ember életét a közutakon, mint 2010-ben, óriási eredmény. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a meghaltak számának közel 50 évvel korábbi szintre való csökkentéséhez a gépjárműtechnika hatalmas fejlődése járult hozzá elsősorban. A bennülők passzív biztonságának jelentős növekedése már olyan esetekben is túlélési esélyt kínál, amikor korábban ez elképzelhetetlennek tűnt. (Légzsákok, övfeszítős automata biztonsági övek, ütközési kísérletekkel vizsgált, energiaelnyelő zónákkal, túlélési térrel kialakított karosszériák, stb.) 15/27

16 2. Meddig kell visszamenni az időben, hogy a meghaltak száma olyan alacsony legyen, mint 2010-ben? /5 Természetesen ilyen hosszú idő alatt a mentés, az orvostudomány óriási fejlődése is kedvezően befolyásolta a balesetsúlyosság alakulását. Az 1. ábrát tanulmányozva levonhatjuk azt a következtetést, hogy nem a személysérüléses közúti balesetek, hanem azok halálos áldozatainak száma mérséklődött jelentősen. Vagyis elsősorban nem az aktív biztonság javult, nem a baleseti kockázat csökkent kiemelkedő mértékben az utóbbi évtizedekben, hanem a kimenetel, a balesetsúlyosság. 16/27

17 2. Meddig kell visszamenni az időben, hogy a meghaltak száma olyan alacsony legyen, mint 2010-ben? /6 Nem csak a halálos sérülés, hanem a személyi sérülés kockázata is mérséklődött, ha nem is olyan mértékben, mint a meghaltak száma. Egyszóval: döntően a balesetsúlyosság csökkent. A sérülési kockázat mérséklődésével a regisztrált (személysérüléses) balesetek száma is csökkent, de kisebb mértékben, mint a meghaltaké. 17/27

18 3. Szerepet játszik-e a gazdasági válság a közúti biztonság javulásában? Számos kutatás bizonyította, hogy a gazdaság élénkülése, vagy visszaesése (a GDP alakulása) közvetlen hatást gyakorolhat a közúti forgalom, azon keresztül pedig a közúti biztonság változására. A KSH évi adatai szerint: A belföldi forgalomban közúton szállított áruk tömege 12,9%-kal; a belföldi forgalom közúti árutonnakilométerteljesítménye 6,7%-kal; a belföldi helyközi forgalomban autóbusszal szállított utasok száma 6,2%-kal; a belföldi helyközi forgalomban közlekedő autóbuszok utaskilométer teljesítménye 5,0%-kal; 18/27

19 3. Szerepet játszik-e a gazdasági válság a közúti biztonság javulásában? /2 a helyi forgalomban autóbusszal szállított utasok száma 6,4%-kal ; a helyi forgalomban közlekedő autóbuszok utaskilométer-teljesítménye 7,0%-kal esett vissza a évihez képest. A Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett közúti gépjárművek száma 2009-ben volt, 53%-kal kevesebb, mint 2008-ban (227251). Hosszú idő után első alkalommal 2009-ben csökkent az országos közúti gépjárműállomány is. Míg 2008-ban volt az év végén nyilvántartott közúti gépjárművek száma, 2009-ben /27

20 3. Szerepet játszik-e a gazdasági válság a közúti biztonság javulásában? /3 A KSH évi adatai szerint: Belföldi forgalomban a közúton szállított áruk tömege 15,1%-kal; a belföldi forgalom közúti árutonnakilométer- teljesítménye 6,8%-kal csökkent; a belföldi helyközi forgalomban autóbusszal szállított utasok száma 3,2%-kal; a belföldi helyközi forgalomban közlekedő autóbuszok utaskilométer teljesítménye 4,5%-kal nőtt; 20/27

21 3. Szerepet játszik-e a gazdasági válság a közúti biztonság javulásában? /4 a helyi forgalomban autóbusszal szállított utasok száma 6,3%-kal; a helyi forgalomban közlekedő autóbuszok utaskilométer teljesítménye 5,7%-kal csökkent. A Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett közúti gépjárművek száma 2010-ben volt, ami a évi adathoz (106348) képest 16,8%- os csökkenést jelez. Az országos közúti gépjárműállomány 2010-ben volt, gyel kevesebb, mint a év végén ( ). 21/27

22 4. Következtetések Magyarországon 2001 és 2009 között 34%-kal, az EU valamennyi tagállamában 36%-kal csökkent a közúti baleset következtében meghaltak száma ban igazi áttörést sikerült elérni a közúti biztonság javításában, a javulás 2009-ben és 2010-ben is folytatódott. 22/27

23 4. Következtetések /2 Az áttörés (2008) döntően a következtetés és szigorú intézkedéseknek ( objektív felelősség, zéró tolerancia, pontrendszer szigorítása, automata sebességellenőrző kamerák, stb.) tulajdonítható, de a gazdasági visszaesés is hozzájárult a javuláshoz, főleg 2009-ben, de kisebb mértékben 2010-ben is. Az értékelés során különös figyelmet kell fordítani a módszertani kérdésekre is (pl. a 48 órás és 30 napos kimenetel különbségére.) 23/27

24 Köszönöm figyelmüket! 24/27