Közbeszerzési szabályzat. zat 2015.

Átírás

1 Közbeszerzési szabályzat zat 2015.

2 S z a b á l y z a t Oldal: 2/28. Beosztás Név Készítette Ellenőrizte Jóváhagyta mb. műszaki igazgató ügyvitel-szervező és beszerzési csoportvezető Menthy Zsolt Árpád dr. Bélteki Antónia kancellár jogtanácsos Szentgyörgyvölgyi László Zoltán dr. Bíró Barbara Szenátus nevében: a rektor Helgertné Dr. Szabó Ilona Eszter Aláírás Kelt január január január 29. Tartalomjegyzék Cél... 4 Szabályzat hatálya, alkalmazási köre... 4 Szabályzat viszonya a jogszabályokhoz... 4 Szabályzat személyi hatálya... 5 Szabályzat tárgyi hatálya... 5 Kivételek... 5 Szabályzat időbeli hatálya... 6 Kapcsolódó dokumentumok... 6 I. Fejezet... 7 Eljáró és az eljárásba bevont személyek, szervezetek... 7 A szabályzattal kapcsolatos felelősségek és kötelezettségek... 8 A közbeszerzési eljárásokban közreműködők... 8 Döntéshozó... 9 Igénylő szervezeti egység... 9 Közbeszerzési Bírálóbizottság... 9 A közbeszerzési referens Gazdasági Igazgatóság pénzügyi feladatai Hivatalos közbeszerzési tanácsadó Összeférhetetlenségi szabályok Általános eljárási szabályok, rendelkezések Értelmező rendelkezések A közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos közös rendelkezések A közbeszerzés előkészítése Közbeszerzés tervezése A közbeszerzés értékének meghatározása (becsült érték meghatározása) Közbeszerzési Terv és a statisztikai adatszolgáltatás Közbeszerzési eljárás dokumentálása... 17

3 S z a b á l y z a t Oldal: 3/28. Közbeszerzési eljárás nyilvánossága II. fejezet Közbeszerzési eljárások csoportjai Alkalmazandó eljárásrend (Kbt. 19..) A közbeszerzési eljárás fajtái (Kbt. 82. ) Előzetes összesített tájékoztató (Kbt. 32. ) Az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések szabályai A nemzeti eljárásrend Közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó egyéb rendelkezések III. Fejezet Főiskolai közbeszerzési eljárások rendje Közbeszerzési eljárás indításának feltételei Közbeszerzési eljárások lefolytatásának rendje Eljárás megindítása és dokumentáció elkészítése Bírálat Szerződéskötés Nemzeti értékhatárok alatti beszerzések Közbeszerzési eljárások ellenőrzésének rendje Kapcsolódó feljegyzések... 28

4 S z a b á l y z a t Oldal: 4/28. Kiadás Fejezet száma Változás tárgya /2014/2015. SZN határozat Kiadás Közbeszerzési szabályzat (2013) 02. kiadásának hatályon kívül helyezése Kiadás dátuma Cél 1. (1) A Károly Róbert Főiskola a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt. ) alapján a főiskola által indított közbeszerzési eljárások rendjét az alábbiak szerint szabályozza: (2) A Károly Róbert Főiskola a közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és széleskörű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében a Kbt. és a kapcsolódó jogszabályokkal összhangban alkotja meg jelen szabályzatát. A szabályzat célja továbbá a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásban való részvételének, a fenntartható fejlődés, az állam szociális célkitűzései és a jogszerű foglalkoztatás elősegítése. (3) A szabályzat meghatározza a főiskola által indított közbeszerzési eljárások előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének feladatmegosztását, felelősségi rendjét, az főiskola nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárások dokumentálási rendjét. Szabályzat hatálya, alkalmazási köre Szabályzat viszonya a jogszabályokhoz 2. (1) A Károly Róbert Főiskola a Kbt. 6. (1) bekezdésének b) pontja alapján, mint költségvetési szerv tartozik a Kbt. hatálya alá. (2) A szabályzat a Kbt. legfontosabb elemeit kiemelve alapvetően a főiskolára vonatkozó sajátos és különös szabályokat tartalmazza, ezért azt a Kbt-vel és a vonatkozó jogszabályokkal, az Európai Unió intézményeinek közbeszerzési tárgyú rendeleteivel, irányelveivel, a Közbeszerzési Hatóság ajánlásaival, tájékoztatóival együtt kell használni. Amennyiben a szabályzat valamely rendelkezése jogszabállyal ellentétes (jogszabályváltozás miatt), úgy az ilyen rendelkezés helyett a jogszabály megfelelő rendelkezését kell alkalmazni. (3) A közbeszerzési eljárásnak a Kbt-ben meghatározott szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt a Kbt. kifejezetten megengedi. Amennyiben a szabályzat rendelkezései eltérést mutatnak a Kbt. kógens rendelkezéseihez képest, úgy a Kbt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

5 S z a b á l y z a t Oldal: 5/28. Szabályzat személyi hatálya 3. (1) Jelen szabályzat szervezeti és személyi hatálya kiterjed a főiskola valamennyi szervezeti egységére és a hallgatói önkormányzatra (a továbbiakban: HÖK), valamint a főiskola valamennyi alkalmazottjára, függetlenül attól, hogy az alkalmazás közalkalmazotti-, vagy egyéb jogviszonyban történik. Szabályzat tárgyi hatálya 4. (1) Jelen szabályzatot kell alkalmazni azon közbeszerzésekben, amelyeket a főiskola visszterhes szerződés megkötése céljából köteles lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében. (2) Jelen szabályzat tárgyi hatálya kiterjed árubeszerzésre, építési beruházásra, építési koncesszióra, szolgáltatás megrendelésre, szolgáltatási koncesszióra, ha annak értéke a beszerzés megkezdésekor eléri, vagy meghaladja a közbeszerzési értékhatárokat, figyelembe véve a Kbt.-ben meghatározott összeszámítási szabályokat. (3) A főiskola a központosított közbeszerzési rendszerhez történő kötelezően csatlakozással érintett, ezért a szabályzat hatálya kiterjed a központosított közbeszerzés körébe tartozó, országosan kiemelt termékek beszerzésére is (a továbbiakban: központosított közbeszerzés). (4) A szabályzat hatálya kiterjed valamennyi, a Kbt. hatálya alá tartozó beszerzésre a pénzügyi forrástól függetlenül, az alábbiak kivételével: a) A Kbt. 9.. tartalmazza azokat az eseteket, amikor nem kell alkalmazni a Kbt. és a vonatkozó hatályos jogszabályok előírásait. b) Az uniós értékhatárokat el nem érő beszerzések esetén a Kbt a tartalmazza azokat az eseteket, amikor a nemzeti eljárásrend szerinti közbeszerzési eljárást nem kell alkalmazni. c) A központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó, országosan kiemelt termékek vonatkozásában kivétel csak a vonatkozó hatályos jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén lehetséges. Kivételek 5. (1) A Kbt. (9. (5) bekezdés) és jelen szabályzat szerinti eljárást ha a közbeszerzés tárgya szolgáltatás megrendelés nem kell alkalmazni a (főiskolára vonatkoztatva) következő esetekben: a) meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése; kivéve az ilyen szerződéssel összefüggő pénzügyi szolgáltatásra irányuló (bármilyen formában, illetve tartalommal megkötött) szerződést;

6 S z a b á l y z a t Oldal: 6/28. b) munkaszerződés, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya; c) kutatási és fejlesztési szolgáltatás; kivéve, ha annak eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenységi körében, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő teljesíti; d) ha a szolgáltatást a Kbt. 6. (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott ajánlatkérők valamelyike vagy általuk létrehozott társulás jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja; e) ha valamely közfeladat ellátását egy Kbt. 6. (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti ajánlatkérő egy másik Kbt. 6. (1) bekezdés a)-c) pontok szerinti ajánlatkérőnek adja át olyan módon, hogy az az átruházó ajánlatkérőtől teljesen függetlenül és saját felelősséggel, haszonszerzési cél nélkül végzi a feladat ellátását. (2) A Kbt. és jelen szabályzat előírásait nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő értékű beszerzések tekintetében a Kbt ban foglaltak, melyek közül a főiskolára az alábbi kitételek vonatkoztathatók: a) a Kbt. 4. melléklet szerinti szállodai és éttermi szolgáltatásokra, szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatásokra; b) a hideg élelmiszer és főzési alapanyag, friss, illetve feldolgozott zöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, kenyér és pékáru, méz, tojás, kertészeti növény beszerzésére; c) olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul; d) hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység igénybevételére. (3) Nem kell alkalmazni a Kbt. és jelen szabályzat előírásait nemzeti értékhatárok alatti beszerzések tekintetében. A nemzeti értékhatárok alatti beszerzésekre a Beszerzési szabályzatot kell alkalmazni. (4) Központosított közbeszerzés esetén - értékhatártól függetlenül - a központosított eljárás szabályait tartalmazó külön jogszabály szerint kell eljárni. Szabályzat időbeli hatálya 6. (1) Jelen szabályzat rendelkezéseit a hatályba lépése után megkezdett közbeszerzésekre, tervpályázati eljárásokra és ezen eljárások alapján megkötött szerződésekre, továbbá az ezen eljárásokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra, illetőleg kérelmezett előzetes vitarendezési eljárásokra kell alkalmazni. Kapcsolódó dokumentumok 7. A közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény;

7 S z a b á l y z a t Oldal: 7/28. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet; Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet; A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet; A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelet; 842/2011/EU rendelet a közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó hirdetményminták létrehozásáról és az 1564/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; Kapcsolódó ajánlások, útmutatók, elnöki tájékoztatók ( I. Fejezet Eljáró és az eljárásba bevont személyek, szervezetek 8. (1) A főiskola közbeszerzési tevékenységének irányítása a kancellár feladat- és hatáskörébe tartozik. (2) A közbeszerzési eljárásban részt vevő személyek és testületek: a) rektor b) kancellár c) gazdasági igazgató d) jogtanácsos e) közbeszerzési referens f) Közbeszerzési Bírálóbizottság (3) A Közbeszerzési Bírálóbizottság állandó tagjai: a) gazdasági igazgató, vagy az általa kijelölt pénzügyi szakértelemmel rendelkező munkatárs b) közbeszerzési referens c) jogtanácsos (4) A Közbeszerzési Bírálóbizottság nem állandó tagjai: a) a közbeszerzés tárgya szerinti eljárásba bevont szakértő munkatárs (a továbbiakban: szakmai szakértő), b) hivatalos közbeszerzési tanácsadó, c) az Európai Unió finanszírozásával megvalósuló projektek esetén a támogatási szerződésben meghatározott szervezet által kijelölt szakértő, d) központi költségvetési támogatással megvalósuló fejlesztés esetén a felügyeletet ellátó Minisztérium által kijelölt szakértő.

8 S z a b á l y z a t Oldal: 8/28. (5) Választási szempontokat meghatározó bizottság: A Kbt (7) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélkül indítható tárgyalásos közbeszerzési eljárások esetében az ajánlattevői kör kiválasztására felkért választási szempontokat meghatározó bizottság. A bizottság tagjait jelen szabályzat 35. -a rögzíti. (6) A szakmai szakértőt a közbeszerzés tárgya szerint a beszerzést kezdeményező szervezeti egység vezetője, pályázati forrás esetében a beszerzés tárgya szerint illetékes egység vezetőjével egyeztetve a projektvezető jelöli ki. (7) A közbeszerzési eljárás előkészítése és lefolytatása során a Közbeszerzési Bírálóbizottság állandó és a közbeszerzés tárgya szerinti bevont szakértő tagjai együttműködésre kötelezettek. (8) A Közbeszerzési Bírálóbizottság tagjai minden közbeszerzési eljárás megindítása előtt kötelesek összeférhetetlenségi nyilatkozatot aláírni. (9) Az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat a közbeszerzési referens kéri be és őrzi. A szabályzattal kapcsolatos felelősségek és kötelezettségek (1) A kancellár a jelen szabályzat elkészítéséért, a rektor a kiadásáért felelős. (2) A kancellár köteles biztosítani, hogy 9. a) a közbeszerzési eljárások vonatkozó jogszabályoknak megfelelő lefolytatásához a szükséges feltételek rendelkezésre álljanak; b) a szabályzat mindenkor feleljen meg a vonatkozó jogszabályok által támasztott követelményeknek; c) a szabályzatban előírt rendelkezések megszegésére vonatkozó minden értesülés kivizsgálásra kerüljön; és az értesülés alapján kezdődő vizsgálat az eset összes körülményére terjedjen ki. (3) A jelen szabályzat és módosításainak előkészítése a közbeszerzési referens, a szabályzat Szenátus elé terjesztése a műszaki igazgató feladata. (4) A kancellár hagyja jóvá a közbeszerzési tervet, az éves statisztikai összegezést, valamint a külső szakértőkkel kötendő szerződéseket. A közbeszerzési eljárásokban közreműködők 10. (1) A főiskola közbeszerzési eljárásaiban közreműködők munkájukat a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel a szabályzatban foglaltak maradéktalan betartásával kötelesek végezni. (2) A közbeszerzési eljárásban közreműködő a közbeszerzési eljárással kapcsolatosan munkája során tudomására jutott valamennyi információt, tényt és körülményt megőrizni köteles, azt harmadik személynek nem adhatja át, illetőleg nyilvánosságra nem hozhatja.

9 S z a b á l y z a t Oldal: 9/28. Döntéshozó 11. (1) A kancellár a közbeszerzési eljárások döntéshozója, kivéve a kutatási és fejlesztési szolgáltatás, valamint az alaptevékenységhez (felsőfokú szakképzés, alap és mesterképzés, szakirányú továbbképzés) * kapcsolódó oktatási szolgáltatást, amely esetekben a döntéshozó a rektor. a) A rektor vagy a kancellár, Kbt. 22. (5) bekezdésének megfelelően, nem lehet a Közbeszerzési Bírálóbizottság tagja. * Figyelembe véve a Kbt. 9. (1) bekezdés, valamint a Kbt szerinti kivételeket. (2) A döntéshozó feladata: a) dönt a közbeszerzési eljárás lefolytatásáról; b) közbeszerzési eljárásonként a Közbeszerzési Bírálóbizottsági tagok megbízása, a tagok közül elnök kijelölése; c) jóváhagyja a felhívást és dokumentációt; d) a Közbeszerzési Bírálóbizottság állásfoglalása és döntési javaslata alapján dönt az ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról, illetve az ajánlattevő kizárásáról, meghozza az eljárást lezáró döntést; e) dönt a közbeszerzési szerződések megkötéséről és aláírja azokat; f) közbeszerzési eljárás ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás esetén kijelöli a főiskola képviselőjét. Igénylő szervezeti egység 12. (1) Igénylő szervezeti egységek: a főiskola szervezeti egységei és a Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban: szervezeti egység). (2) Minden igénylő szervezeti egység vezetője jelen szabályzat szerint köteles a szervezeti egységére vonatkozó közbeszerzési javaslatot előkészíteni. (3) Az igénylő szervezeti egység köteles a Közbeszerzési Bírálóbizottság, valamint a közbeszerzési referens vagy közbeszerzési szakértő munkáját segítve együttműködni a közbeszerzési eljárás lefolytatásában. Közbeszerzési Bírálóbizottság 13. (1) A Közbeszerzési Bírálóbizottság a főiskola hierarchikus szervezeti struktúrájába nem illeszkedő független testület. (2) A Közbeszerzési Bírálóbizottság összetételét a Szabályzat 8. -a határozza meg. (3) A Közbeszerzési Bírálóbizottság tagjai a 11. (1) bekezdése szerint a rektor vagy a kancellár által aláírt Megbízólevél alapján végzik munkájukat.

10 S z a b á l y z a t Oldal: 10/28. (4) A Közbeszerzési Bírálóbizottság testületként működik, szakvéleményt és döntési javaslatait ülésein hozza. A Közbeszerzési Bírálóbizottság üléseit igény szerint tartja, amelyet az elnök hív össze, az ülés céljainak megjelölésével. A bizottság döntési javaslatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a Közbeszerzési Bírálóbizottság elnökének szavazata dönt. A bizottsági munkáról jegyzőkönyv készül, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálatai. (5) A Közbeszerzési Bírálóbizottság feladata: a) az értékelési részszempontok, azok súlyszámának, továbbá az értékelés során adható pontszámok alsó és felső határának meghatározása; b) az értékelési részszempontok szerinti értékelési számítási módszer meghatározása; c) a közbeszerzési referens vagy hivatalos közbeszerzési tanácsadó által összeállított, az eljárást megindító felhívás, dokumentáció véleményezése; d) az eljárások során hiánypótlást, felvilágosítást és a Kbt alapján indokolást kér; e) a jelentkezések/ajánlatok hiányosságainak megállapítása; f) a jelentkezők/ajánlattevők alkalmasságának, illetve alkalmatlanságának, a jelentkezések/ajánlatok érvényességének, illetve érvénytelenségének megállapításáról javaslat készítése a döntéshozó felé; g) a Kbt. 45. alapján az ajánlattevő/részvételre jelentkező kérésére írásban kiegészítő tájékoztatást ad; h) az érvényes ajánlatok bírálata; i) tárgyalásos eljárás esetén a tárgyalás(ok)on való részvétel; j) a döntési javaslat összeállítása és jóváhagyásra történő előterjesztése; k) előzetes vitarendezési kérelem esetén kialakítja a főiskola álláspontját; l) jogorvoslati eljárás megindítása esetén a főiskola álláspontjának kialakítása. (6) A Közbeszerzési Bírálóbizottság munkájának eredményességéért és feladatainak maradéktalan elvégzéséért a Közbeszerzési Bírálóbizottság elnöke a felelős. A közbeszerzési referens 14. (1) A közbeszerzési eljárás lebonyolítására főszabály szerint a közbeszerzési referens jogosult. (2) A műszaki igazgató javaslatára a kancellár dönthet úgy, hogy a közbeszerzési eljárás lebonyolítására külső szakértőt kér fel. Ez esetben a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat az a) b), v) y) pontok kivételével a külső szakértő köteles teljesíteni. (3) A közbeszerzési referens feladatai: a) az éves közbeszerzési terv előkészítése; b) az egyes közbeszerzési eljárások, az igénylő szervezeti egység által megadott, becsült értéke alapján az eljárás fajtájára vonatkozó javaslat elkészítése; c) az eljárást megindító felhívás és a dokumentáció (műszaki leírás) tervezetének előkészítése, azok szakmai egyeztetése a Közbeszerzési Bírálóbizottsággal, illetve a Közbeszerzési Bírálóbizottság javaslatai, véleménye alapján azok véglegesítése,

11 S z a b á l y z a t Oldal: 11/28. jóváhagyásra felterjesztése; a felhívás esetleges módosításának és helyesbítésének előkészítése, jóváhagyásra történő felterjesztése; d) a Közbeszerzési Bírálóbizottság tagjai titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatainak beszerzése az adott eljárás előkészítése során; e) az eljárás minden szakaszában az eljárási cselekmények dokumentálása és a jegyzőkönyvek elkészítése; f) az előírt hirdetmények közzétételére vonatkozó kérelmek elektronikus úton történő benyújtása a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottságához, g) a közzétételi díjak megfizetéséről való gondoskodás; h) a dokumentáció szükséges példányszámban történő előállítása, és annak biztosítása, hogy a dokumentáció a felhívásban megjelölt helyen és időpontban rendelkezésre álljon; i) az egyes eljárási cselekményekkel kapcsolatos ajánlatkérői döntések, értesítések, meghívók kiküldése; j) konzultáció esetén annak megszervezése, jegyzőkönyv készítése; k) a közbeszerzési eljárás során feltett kérdésekre adandó válaszok összeállítása, szükség esetén szakértők bevonásával; l) a jelentkezések/ajánlatok átvételének adminisztrálása és a bontás időpontjáig azok sértetlen megőrzése; m) a bontási eljárás lefolytatása és jegyzőkönyvezése; n) a Közbeszerzési Bírálóbizottság üléseinek megszervezése, jegyzőkönyvezése, továbbá részvétel a Közbeszerzési Bírálóbizottság munkájában, a bizottsági tagok szakmai munkájának támogatása; o) tárgyalásos eljárás esetén a tárgyalás(ok) jegyzőkönyvezése; p) a kizárt vagy érvénytelen jelentkezést/ajánlatot benyújtó jelentkezők/ajánlattevők írásbeli értesítése; q) a Közbeszerzési Bírálóbizottsági tagok bírálati lapjának beszerzése; r) az összegezés és a tájékoztató(k) összeállítása, s) kezdeményező dokumentáció összeállítása. t) az összegezés megküldése az ajánlattevőknek; u) a szerződés esetleges módosításáról, illetve teljesítéséről szóló tájékoztató elkészítése, v) éves statisztikai összegezés elkészítése; w) a közbeszerzési eljárások dokumentumainak nyilvántartása, a Kbt.-ben előírt határidőig történő megőrzése, irattárba helyezése; x) gondoskodik az eljárás nyilvánosságát biztosító adatoknak, információknak a szabályzat 32. -ában foglaltak szerint történő közzétételéről; y) a Közbeszerzési Hatóság, a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy más ellenőrzésre feljogosított szervezet felé a közbeszerzésre vonatkozó adatszolgáltatás teljesítése; z) előzetes vitarendezési kérelem esetén előkészíti a főiskola álláspontjának kialakításához szükséges dokumentumokat; aa) jogorvoslati eljárás megindítása esetén az eljárás dokumentumainak tételes iratjegyzékkel történő összeállítása és határidőre történő megküldése (átadása); bb) minden olyan további, döntést nem igénylő adminisztratív cselekmény megtétele, amelyet jelen Szabályzat vagy a Közbeszerzési Bírálóbizottság elnöke a feladatkörébe utal.

12 S z a b á l y z a t Oldal: 12/28. Gazdasági Igazgatóság pénzügyi feladatai 15. (1) Gondoskodik a hirdetmények Közbeszerzési Értesítőben való közzététele költségeinek a közbeszerzési referens által kért értékben és időpontban történő átutalásáról. (2) Ha az ajánlati vagy ajánlattételi dokumentáció rendelkezésre bocsátása díj fizetése ellenében történik, nyilvántartja a díjak befizetését; ha a dokumentáció ellenértéke visszajár, gondoskodik a visszautalásáról. (3) Ha az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték adásához kötött, nyilvántartja az ajánlatkérő által rendelkezésére bocsátott díjak mértékét és a rendelkezésre bocsátás időpontját. Gondoskodik az ajánlati biztosíték vagy ha az kötelező, az ajánlati biztosíték kétszeres összegének visszafizetéséről. (4) Figyelemmel kíséri, hogy a teljesítési biztosítékot a szerződéskötéskor, a jóteljesítési biztosítékot a jótállási kötelezettség kezdetének időpontjában, az egyéb biztosítékot a szerződéskötés vagy a biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhető időpontjában rendelkezésre bocsátották-e; továbbá intézi a biztosítékokkal kapcsolatos pénzügyeket. (5) A közbeszerzési szerződés szerinti ellenszolgáltatás teljesítésénél betartja a Kbt és 131. előírásait. Hivatalos közbeszerzési tanácsadó 16. (1) A főiskola az eljárások lefolytatásába jogosult hivatalos közbeszerzési tanácsadót bevonni. (2) Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetében a főiskola független közbeszerzési tanácsadót von be. (3) A főiskola megbízási szerződés keretében hivatalos közbeszerzési tanácsadót foglalkoztat. A szerződés értelmében a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység folyamatos, amelynek keretében a tevékenységeket függetlenül attól ellátja, hogy az egyes eljárások milyen értékű és milyen forrásból megvalósuló beszerzésre vonatkoznak. (4) A tanácsadó személyére a műszaki igazgató tesz javaslatot a kancellárnak. A független hivatalos közbeszerzési tanácsadó tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint felel. (5) Hivatalos közbeszerzési tanácsadó bevonása esetén a közbeszerzési eljárás lebonyolítása során a közbeszerzési referenshez tartozó feladatokért a hivatalos közbeszerzési tanácsadó a felelős. (6) A hivatalos közbeszerzési tanácsadók névsorát a Közbeszerzési Hatóság tartja nyilván.

13 S z a b á l y z a t Oldal: 13/28. Összeférhetetlenségi szabályok 17. (1) A Kbt. 24. alapján az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását. (2) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes. (3) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. Az ajánlatkérő köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha e bekezdés alapján - különösen az általa megszerzett többlet-információkra tekintettel a közbeszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne. (4) Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e szerinti összeférhetetlenség. Amennyiben az összeférhetetlenség ténye a közbeszerzési eljárás lebonyolítása során következne be, erről a tényről az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet haladéktalanul írásban nyilatkozni köteles. (5) A (3) bekezdés alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az olyan személy (szervezet) részvétele az eljárásban, akitől, illetőleg amelytől az ajánlatkérő a) az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy b) a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot kapott feltéve, hogy az a) vagy jelen pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő (részvételre jelentkező) részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt. Általános eljárási szabályok, rendelkezések Értelmező rendelkezések 18. (1) Ajánlatkérő: jelen szabályzatban ajánlatkérő a főiskola.

14 S z a b á l y z a t Oldal: 14/28. (2) Árubeszerzés: olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak vételi joggal vagy anélkül történő megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. (3) Építési beruházás: olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: a) A Kbt. 1. számú mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése. (4) Építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli. (5) Szolgáltatás megrendelése árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. Szolgáltatás megrendelésének minősül az a szerződés, amelynek árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése a tárgya, ha a szolgáltatás értéke meghaladja az árubeszerzés értékét. (6) Közbeszerzési eljárás előkészítése: az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzetés piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, az eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítése; továbbá jelen szabályzat alkalmazásában a közbeszerzési terv, az előzetes összesített tájékoztató elkészítése. (7) Közbeszerzés(i eljárás) megkezdése: a nyílt és kétszakaszos közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontja, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás megküldése. (8) Megfelelő szakértelemmel rendelkező személy: az a személy, aki a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó területen szakmai ismeretekkel, vagy a közbeszerzés területén gyakorlati tapasztalattal, szakmai (műszaki, pénzügyi, jogi stb.) ismeretekkel rendelkezik. (9) A közbeszerzés tárgya: árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetőleg a szolgáltatási koncesszió. (10) Eljárásba bevont személyek: azok a személyek, akik az eljárás bármely szakaszában az ajánlatkérő nevében részt vesznek, eljárási, vagy előkészítő cselekményt végeznek. A közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos közös rendelkezések 19. (1) A közbeszerzéssel, a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos közös rendelkezéseket teljes körűen a Kbt. III-V. fejezete tartalmazza.

15 S z a b á l y z a t Oldal: 15/28. A közbeszerzés előkészítése Közbeszerzés tervezése 20. (1) A főiskola köteles a költségvetési év elején legkésőbb március 31. napjáig éves összesített Közbeszerzési Tervet készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseiről, és azt a 25. szerint közzétenni. A közbeszerzés értékének meghatározása (becsült érték meghatározása) 21. (1) Annak eldöntéséhez, hogy az adott beszerzés közbeszerzés keretében valósul-e meg (szerepeltetni kell-e a Közbeszerzési Tervben), és ha igen, milyen eljárás alkalmazandó, továbbá, hogy a főiskola beszerzését a legkedvezőbb feltételekkel valósítsa meg, meg kell határozni a beszerzés becsült értékét. (2) A Kbt. 11. (1) bekezdése alapján a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt okban foglaltakra tekintettel megállapított legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét. (3) A becsült érték meghatározása piacfelméréssel, vagy az előző évek szakmai tapasztalatai alapján történik. (4) A piacfelmérés a beszerzést kezdeményező egységvezető felelőssége, az egységvezetőnek kell elégséges információval rendelkeznie. Ennek keretében az egységvezető vagy az általa kijelölt munkatárs az interneten keresztül, a cégek honlapjáról, vagy más alkalmas módon pl. előzetes ajánlatok bekérésével potenciális ajánlattevőktől e szabályzat 17. (5)a) 17. (5)b) pontjait figyelembe véve dokumentáltan gyűjt információt a beszerzés tárgyáért kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. A piacfelmérés keretében amennyiben a beszerzés tárgya azt lehetővé teszi legalább 3 potenciális ajánlattevőt kell megkeresni. (5) Az összegyűjtött információkat tartalmazó oldalakat az egységvezető vagy az általa kijelölt munkatárs kinyomtatja és átadja a közbeszerzési referensnek, aki meghatározza a becsült értéket. 22. (1) A becsült érték meghatározásánál különösen figyelemmel kell lenni a Kbt ban foglalt rendelkezésekre. E szerint tilos a Kbt. vagy a Kbt. Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. (2) Amennyiben egy építési beruházás vagy szolgáltatás-megrendelés, vagy hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni.

16 S z a b á l y z a t Oldal: 16/28. (3) A (2) bekezdéstől eltérően mindig a Kbt. Harmadik Része szerinti eljárás alkalmazható olyan szerződések megkötésére, amelyek becsült értéke a (2) bekezdés alkalmazása nélkül szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés, valamint az építési beruházások esetében a Kbt-ben meghatározott összegnél kevesebb, feltéve, hogy ezen egybe nem számított részek összértéke nem haladja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amit a (2) bekezdés alkalmazása esetén állapított volna meg az ajánlatkérő a teljes beszerzés becsült értékeként. (Kbt. 18. (3)) (4) Amennyiben a beszerzés becsült értéke a (2) bekezdés szerint az uniós értékhatárt elérné, a (3) bekezdés alapján nem alkalmazhatóak azok a rendelkezések, amelyeket a Kbt. Harmadik Része a törvény alkalmazása alól kivételként határoz meg [Kbt ]. (5) Amennyiben az ajánlatkérő egy közbeszerzési eljáráson belül teszi lehetővé a részekre történő ajánlattételt, minden rész értékét egybe kell számítani a közbeszerzés becsült értékének meghatározásakor. (6) Egy időben felmerülő beszerzésnek kell tekinteni a közbeszerzési terv összeállításakor már ismert igényeket tekintettel a beszerzés forrására (saját forrás, pályázati forrás). Közbeszerzési Terv és a statisztikai adatszolgáltatás 23. (1) A Közbeszerzési Terv elkészítéséhez a főiskola valamennyi egységvezetője és a hallgatói önkormányzat elnöke minden év január 30-ig köteles eljuttatni az éves beszerzési igényét a beszerzés becsült értékére vonatkozó, jelen szabályzat szerinti piacfelmérés eredményével és irataival együtt a műszaki igazgató részére. A Közbeszerzési Tervben szerepeltetni kell a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó kiemelt termékek közbeszerzésére vonatkozó igényeket is. A Közbeszerzési Terv elkészítéséért az egységvezetők által átadott információk alapján a közbeszerzési referens a felelős. (2) A Közbeszerzési Tervet a közbeszerzési referens minden év március 20-áig terjeszti fel a kancellárnak jóváhagyásra. (3) A Közbeszerzési Tervet, és annak módosításait is a kancellár hagyja jóvá. (4) A Közbeszerzési Tervet a jelen szabályzatban meghatározott formában és tartalommal kell elkészíteni. (5) A Közbeszerzési Terv elkészítése előtt a főiskola indíthat közbeszerzési eljárást, amelyet a tervben szintén megfelelően szerepeltetni kell. (6) A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. A főiskola továbbá a közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárást is lefolytathatja, ha az általa előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is. (7) A főiskola köteles a Közbeszerzési Hatóság vagy a jogszabályban az ajánlatkérő ellenőrzésére feljogosított szervek kérésére a közbeszerzési tervét megküldeni.

17 S z a b á l y z a t Oldal: 17/28. (8) Ha olyan beszerzési igény merül fel bármelyik szervezeti egységnél, amely nem szerepel az előzetes jelentésben, azt az igény felmerülésekor haladéktalanul meg kell küldeni a műszaki igazgatónak, azon dokumentumokkal együtt, amelyek alátámasztják annak tényét, hogy a beszerzési igény a Közbeszerzési Terv elkészítésekor még nem volt tudható, mert a beszerzéshez szükséges forrás a későbbiekben vált elérhetővé. (9) A Közbeszerzési Tervet az év közben felmerülő igényekkel módosítani kell. (10) A Közbeszerzési Tervet, valamint annak módosítását a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban amennyiben az Adatbázisban való közzététel valamely okból nem lehetséges a főiskola honlapján közzé kell tenni (Kbt. 31. ). A közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig elérhetőnek kell lennie. A honlapon mindig csak az aktuális közbeszerzési tervnek kell elérhetőnek lennie. (11) A tárgyévet követően május 31-éig el kell készíteni az éves statisztikai összegezést, melyre a hatályos jogszabály előírásait kell alkalmazni. Közbeszerzési eljárás dokumentálása 24. (1) A főiskola minden egyes közbeszerzési eljárását annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően írásban köteles dokumentálni. (2) A közbeszerzési referens iratgyűjtő vezetésével köteles gondoskodni arról, hogy az adott közbeszerzési eljárás valamennyi eljárási cselekménye dokumentált legyen, és valamenynyi beérkezett, illetve kiküldött irat az Iratkezelési szabályzatban foglaltak szerint iktatásra kerüljön. Az iratgyűjtőt olyan részletezéssel kell vezetni, hogy azokból a közbeszerzési eljárás folyamata, illetve az egyes eljárási cselekmények rekonstruálhatók legyenek. (3) A dokumentálás és a megőrzés a közbeszerzési referens feladata. (4) A közbeszerzési referens köteles a mindenkor hatályos Kbt.-ben meghatározott, a közbeszerezési eljárás során keletkezett, és kötelezően közzéteendő dokumentumok 25. szerinti közzétételről gondoskodni. (5) A főiskola köteles a Közbeszerzési Hatóság, vagy az illetékes szervek kérésére a közbeszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni. Az iratok határidőn belül történő megküldéséről a közbeszerzési referens gondoskodik. (6) A közbeszerzési eljárás során keletkező iratokból kivonat, illetve ezekről másolat kizárólag a kancellár engedélyével adható ki. (7) Az üzleti titoknak minősített adatokat és információkat bizalmasan kell kezelni. Minden egyéb adat és információ, így különösen az eljárás alapján megkötött szerződés tartalma közérdekű adatnak minősül. (8) A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától (Kbt. 30. (2) bekezdése), illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább az említett öt évig kell megőrizni.

18 S z a b á l y z a t Oldal: 18/28. Közbeszerzési eljárás nyilvánossága 25. (1) A Kbt. 31. alapján a főiskola köteles az alábbi adatokat, információkat, dokumentumokat a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban (KBA) amennyiben az Adatbázisban való közzététel valamely okból nem lehetséges saját honlapján közzétenni: a) a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait), a terv vagy a módosításának elfogadását követően haladéktalanul; b) a Kbt. 9. (1) bekezdés k) pontja alkalmazásával megkötött szerződéseket, a szerződéskötést követően haladéktalanul; c) az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos Kbt. 79. (2) bekezdése szerinti adatokat az előzetes vitarendezési kérelem kézhezvételét követően haladéktalanul; d) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket a szerződéskötést követően haladéktalanul; e) a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra), a szerződő felek megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét a szerződés mindegyik fél támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet által történt teljesítését követő tíz napon belül; f) a külön jogszabályban meghatározott éves statisztikai összegzést a Közbeszerzési Hatóságnak való megküldéssel egyidejűleg. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatoknak, információknak a honlapon ha a Kbt. másként nem rendelkezik a közbeszerzési eljárás lezárulásától (Kbt. 30. (2) bekezdése), illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt évig, ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább az említett öt évig kell elérhetőnek lenniük. A Közbeszerzési Tervnek a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie. II. fejezet Közbeszerzési eljárások csoportjai 26. (1) A főiskola közbeszerzéseire a Kbt-ben meghatározott általános eljárási szabályai a mérvadóak. (2) A főiskola általános eljárásait eltérő szabályok szerint kell lefolytatni a beszerzés értékétől függően. E szerint különbséget kell tenni: a) uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések és b) nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések között (nemzeti eljárásrend).

19 S z a b á l y z a t Oldal: 19/28. (3) Az egyes beszerzési tárgyakra vonatkozó uniós, valamint nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzési Hatóság minden év elején közzéteszi a Közbeszerzési Értesítőben. Alkalmazandó eljárásrend (Kbt. 19..) 27. (1) Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre a Kbt. Második Részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a Harmadik Részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha a Kbt. másként rendelkezik. (2) A Kbt. 4. melléklete szerinti szolgáltatások esetében a Kbt. Harmadik Része alkalmazható. Ha a közbeszerzés tárgya olyan összetett szolgáltatás, amely a Kbt. 3. melléklete, valamint a 4. melléklete szerinti valamely szolgáltatást is magában foglal, Kbt. Harmadik Része alkalmazható, feltéve, hogy a 4. melléklet szerinti szolgáltatás értéke meghaladja a 3. melléklet szerinti szolgáltatás értékét. (3) A Kbt. 4. melléklete szerinti jogi szolgáltatások megrendelése esetében az ajánlatkérőnek nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia, az uniós értékhatárt elérő értékű szerződés megkötéséről azonban a külön jogszabályban meghatározott hirdetményt közzé kell tenni, és a szerződést szerepeltetni kell a külön jogszabályban foglaltak szerint elkészítendő éves statisztikai összegezésben. (4) Ha a beszerzés tárgya szolgáltatási koncesszió, Kbt. Harmadik Része alkalmazandó. (5) A Kbt. Második Részét építési koncesszió esetében a XIII. Fejezet szerinti különös szabályoknak megfelelően kell alkalmazni. (6) A tervpályázati eljárásra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg. Külön jogszabály meghatározhatja a tervpályázati eljárás lefolytatásának kötelező eseteit. (7) A főiskola a nemzeti eljárásrend szerinti közbeszerzési eljárásaiban a Kbt (1) bekezdés b) pontja szerint jár el. Azaz a Kbt. Második Részében meghatározott szabályok szerint a Kbt /A. -ban foglalt eltérésekkel. A közbeszerzési eljárás fajtái (Kbt. 82. ) 28. (1) A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd lehet. Tárgyalásos eljárást és versenypárbeszédet csak akkor lehet alkalmazni, ha azt a Kbt. XII. fejezete megengedi. A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével induló vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lehet. (2) A főiskola keret-megállapodásos eljárást is alkalmazhat. (3) A főiskola dinamikus beszerzési rendszert hozhat létre és működtethet, amelynek célja, hogy meghatározott közbeszerzések megvalósítása érdekében lefolytatandó eljárásokban a részvételre jogosultakat előre kiválassza. A dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.

20 S z a b á l y z a t Oldal: 20/28. (4) A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra. Előzetes összesített tájékoztató (Kbt. 32. ) 29. (1) A főiskola jogosult előzetes összesített tájékoztatót készíteni, amelynek részletes szabályait a Kbt a tartalmazza. Az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések szabályai 30. (1) Az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések szabályait a Kbt: a) nyílt eljárás esetében a 83. -ban, b) a meghívásos eljárás esetében a okban, c) a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében a okban, d) a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében a okban, e) versenypárbeszéd esetén a okban, f) keretmegállapodásos eljárás esetén a okban, g) az építési koncesszióra vonatkozó különös szabályok esetében a okban határozza meg. A nemzeti eljárásrend 31. (1) A Kbt. Harmadik Része szerint kell eljárni az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések megvalósításakor, valamint szolgáltatási koncesszió beszerzése esetében. A Kbt. Harmadik Része szerinti eljárás alkalmazható továbbá olyan esetben, amelyre a Kbt. III. Fejezete azt lehetővé teszi [Kbt. 18. (3) bekezdés; Kbt. 19. (2) bekezdés]. (2) A közbeszerzési eljárások lehetnek: a) hirdetménnyel induló közbeszerzési eljárás, vagy b) hirdetmény közzététele nélküli eljárás. (3) A nemzeti eljárásrendbe tartozó közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések a Kbt. Harmadik rész, ok alatt találhatók teljes körűen. 32. (1) Az eljárás engedélyezését követően, a Kbt ban foglalt kivétellel, ha a közbeszerzés becsült értéke árubeszerzés vagy szolgáltatás tekintetében eléri a huszonöt millió forintot, valamint építési beruházás esetében eléri a százötven millió forintot, azonban nem éri el az uniós értékhatárt, hirdetménnyel induló közbeszerzési eljárás lefolytatása szükséges.

21 S z a b á l y z a t Oldal: 21/28. Az ajánlattételi felhívás előkészítéséért a közbeszerzési referens, illetve adott esetben a hivatalos közbeszerzési tanácsadó a felelős. 33. (1) A Kbt (7) bekezdésében foglaltak szerint hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására jogosult az alábbi feltételekkel: a) A főiskola hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást az alábbi esetekben is indíthat: aa) az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot; ab) a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az e rész szerinti eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna. b) Az aa) pont szerinti esetben a Kbt (1) bekezdése nem alkalmazandó. Az ajánlatkérő a (7) bekezdés aa) pontja szerinti esetben is köteles biztosítani a versenyt és legalább három a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes gazdasági szereplőt ajánlattételre felhívni. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőleg különösen a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény 3. (4) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés ennek megítélésekor nem alkalmazandó. c) A főiskola a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az előző évben, árubeszerzés és szolgáltatás esetén százmillió forint, építési beruházás esetén egymilliárd forint, áfa nélkül számított árbevételt el nem érő azon ajánlattevők számára, akik teljesítésükhöz a jelen bekezdés szerinti feltételnek ugyancsak megfelelő alvállalkozókat vesznek igénybe, és akik az előírt alkalmassági követelményeknek a jelen bekezdés szerinti feltételeknek ugyancsak megfelelő más szervezet kapacitására támaszkodva felelnek meg. d) A c) pont építési beruházás és építési koncesszió esetében csak akkor alkalmazható, ha a beszerzés értéke nem haladja meg az ötszázmillió forintot. 34. (1) Ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötven millió forintot és az eljárásban tárgyalás tartása nem szükséges, a főiskola olyan közbeszerzési eljárást is lefolytathat, amelyben a nyílt eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályait alkalmazza a Kbt. 122/A. -ban foglalt különbségekkel. (2) A főiskola az eljárást megindító felhívás közzététele helyett legalább három a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit a főiskola megítélése szerint teljesíteni képes gazdasági szereplőnek köteles egyidejűleg, közvetlenül írásban ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánás-

22 S z a b á l y z a t Oldal: 22/28. mód elvének megfelelően és lehetőleg különösen a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni. 35. (1) A Kbt (7) bekezdés a) pontja és a 122/A. szerint eljárás esetében az ajánlattevői kör kiválasztására bizottságot kell összehívni, amely meghatározza a választási szempontokat, amelyek a Kbt.-vel összhangban kiterjedhetnek gazdasági pénzügyi, illetve műszaki szakmai kitételekre. (2) A választási szempontok meghatározása során a szakmai felelős jelen szabályzat 21. szerinti piacfelmérést köteles elvégezni. (3) Az ajánlattevői kör meghatározása során figyelemmel kell lenni a piacfelmérés eredményére is. (4) A választási szempontokat meghatározó bizottság tagjai között minden esetben jelen kell, hogy legyen pályázati forrás esetén: a) projektvezető b) szakmai felelős c) pénzügyi felelős d) közbeszerzési referens (5) A választási szempontokat meghatározó bizottság tagjai között minden esetben jelen kell, hogy legyen saját forrás esetén: a) gazdasági igazgató vagy az általa kijelölt pénzügyi felelős b) beszerzést kezdeményező szervezeti egység vezetője c) beszerzést kezdeményező szervezeti egység szakmai felelőse d) közbeszerzési referens Közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó egyéb rendelkezések 36. (1) A közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó egyéb tudnivalókat a Kbt. külön fejezetekben taglalja, így különösen: a) a közbeszerzési szerződések megkötése, tartalma, érvénytelensége, teljesítése és módosítása szabályait a Negyedik Rész, b) a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat szabályait az Ötödik Rész, c) a Közbeszerzési Hatósággal kapcsolatos rendelkezéseket a Hatodik Rész, d) a záró rendelkezéseket a Hetedik Rész tartalmazza teljes körűen.