Villamos balesetek a nagyfeszültségű átviteli hálózaton

Átírás

1 Villamos balesetek a nagyfeszültségű átviteli hálózaton BME VIK Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Kimpián Aladár tiszteleti oktató Budapest, , 21.

2 Az átviteli 750, 400, 220 és 120 kv-os hálózat üzemeltetése (táv- és helyi kezelése, állapotfelmérése, üzemzavarelhárítása, karbantartása, javítása), illetve létesítése és felújítása során a villamos balesetek elkerülésének legfontosabb feltétele a technológiai előírások maradéktalan, ellenőrzött betartása és betartatása. Erőművek, alállomások, távvezetékek (szabadvezetékek és kábelek) és ipari, mezőgazdasági, kommunális létesítmények üzemszerűen feszültség alatt álló villamos berendezéseinek táv- és helyi kezelését általában feszültség alatt, állapotfelmérését, üzemzavar-elhárítását, karbantartását, javítását, illetve létesítését és felújítását általában feszültségmentes állapotban végzik.

3 A legfontosabb alapfogalmak: Feszültség alatti állapot: Fizikailag: az üzemi villamos berendezésnek az az állapota, amikor a villamos energia tápforrásával (-forrásaival) vezetői kapcsolatban áll, vagy feszültség alatti üzemi villamos berendezéssel induktív és/vagy kapacitív csatolásban van, és rajta a földhöz képest villamos feszültség mérhető. Jogilag: az üzemi villamos berendezésnek az az állapota, amikor nem teljesülnek rajta maradéktalanul a feszültségmentesítés szabványos feltételei.

4 Feszültségmentes állapot: Fizikailag: az üzemi villamos berendezésnek az az állapota, amikor a földhöz képesti villamos feszültsége nulla vagy közel nulla. Jogilag: az üzemi villamos berendezésnek az az állapota, amikor vezetői kapcsolata minden villamosenergiatápforrással meg van szakítva, és maradéktalanul teljesül rajta a feszültségmentesítés mind az öt szabványos feltétele. Feszültség nélküli állapot: Az üzemi villamos berendezésnek az az állapota, amikor vezetői kapcsolata minden villamosenergia-tápforrással meg van szakítva, következésképp nem áll az üzemi feszültséghez hasonló értékű földhöz képesti villamos feszültség alatt, de nem teljesülnek rajta maradéktalanul a feszültségmentesítés szabványos feltételei.

5 Feszültségmentesítés: Az a folyamat, melynek során az üzemszerűen feszültség alatt álló üzemi villamos berendezést olyan állapotba hozzák, hogy rajta (érintésével, közelében, azaz veszélyes övezetében) a villamos áramütés veszélye nélkül, biztonságosan lehet munkát végezni. Veszélyes övezet: A feszültség alatt álló csupasz (szigetelő burkolat nélküli) rész körüli olyan térség, amelyben a villamos veszély kiküszöbölését szolgáló szigetelés nincs meg az e térségbe védelmi intézkedések nélkül behatoló személy vagy eszköz és a feszültség alatt álló csupasz rész között. A veszélyes övezet külső határa egyenlő a munkavégzés legkisebb védőtávolságával.

6 A munkavégzés legkisebb védőtávolsága (a veszélyes övezet külső határa): Az a levegőben mért legkisebb távolság, amelyet a feszültség alatt álló csupasz rész és a munkavégző teste, testrésze, szerszáma, védő- vagy segédeszköze, illetve munkagépe között tartani kell ahhoz, hogy villamos átívelés (átütés) az előforduló legnagyobb villamos igénybevétel esetén se következzen be. A berendezés névleges feszültsége, kv A munkavégzés legkisebb védőtávolsága, m 10 0,18 15, 18, 20 0,3 30, 35 0, , , , ,4

7 A feszültségmentesítés öt lépése, amelyeket az erősáramú villamosmérnöknek úgy kell tudnia, mint az Ohm-törvényt: 1. Kikapcsolás, leválasztás A villamosenergia-betáplálás megszakítása minden irányból (megszakítók vagy annak minősülő készülékek kikapcsolása) és az összes betáplálási irány leválasztása (szakaszolók vagy annak minősülő készülékek KI helyzetbe hozása). Pl. egy 400/120/18 kv-os transzformátor feszültségmentesítésekor mindhárom feszültségszinten ki kell kapcsolni a megszakítókat és ki kell szakaszolni a szakaszolókat. 2. A visszakapcsolás/visszakapcsolódás meggátlása Az összes kikapcsolt megszakítót és szakaszolót KI helyzetében bénítani kell, pl. a villamos motoros hajtás működésének megakadályozásával, a hajtásban tárolt energia leeresztésével, lelakatolással.

8 3. Feszültségkémlelés (a feszültség nélküli állapot ellenőrzése) Annak ellenőrzése, hogy minden energiabetáplálási irány kikapcsolása és leválasztása dacára a feszültségmentesítendő villamos berendezés nem került-e konduktív úton vagy induktív/kapacitív áthatás révén feszültség alá. 220, 400 és 750 kv-on megfelelő szelektív eszközzel nem rendelkezvén megelégszünk annyival, hogy látjuk: az összes betáplálási irány meg van szakítva. 4. Földelés, rövidrezárás A feszültségmentesítendő berendezés azonos feszültségszintű kapcsainak kisellenállású összekötése és potenciáljuk rögzítése a földéhez. A földelő-rövidrezárót mindig először a definitív földponthoz csatlakoztatjuk és csak ezt követően zárjuk vele rövidre az azonos feszültségszintű kapcsokat.

9 5. Elhatárolás a szomszédos, feszültség alatt álló berendezésektől A feszültségmentesítendő villamos berendezés körülkerítése figyelmeztető zászlós kötélkordonnal, elhatárolása szigetelő anyagú térelválasztókkal, figyelmeztető táblák elhelyezése. Csak az az üzemi villamos berendezés tekinthető feszültségmentesnek, amelyen a felsorolt öt műveletet a fenti sorrendben végrehajtották.

10 Nagyfeszültségű távvezetékek feszültségmentesítésének járulékos teendői 1. Távvezeték feszültségmentesítésekor a távvezetéküzemeltető személyzetből vonalfelelőst kell kijelölni, aki egy személyben felelős az üzemirányító és a távvezetéken dolgozó munkacsoport közötti kapcsolattartásért. 2. Az alállomási végpontokon a távvezeték feszültségmentesítésének lépéseit (megszakítók kikapcsolása, szakaszolók kiszakaszolása, földelőszakaszolók beszakaszolása) távkezelés esetén maga az üzemirányító diszpécser végzi, helyi kezeléskor az üzemirányító utasítására a személyzet. 3. A vonalfelelős utasítására a távvezeték-üzemeltető személyzet a távvezetéki munkaterület előtt és mögött biztonsági (régebbi kifejezéssel behatároló ) földelést helyez el mindhárom fázisban.

11 4. A távvezetéket mint munkaterületet a vonalfelelős adja át a munkacsoport vezetőjének. A vonalfelelős engedélye nélkül tilos a távvezetéken munkát végezni. 5. A munkavégzés helyén a munkacsoport köteles munkahelyi földelést elhelyezni mindazokban a fázisokban, amelyekben munka folyik. 6. A munka befejezésekor a munkacsoport köteles a munkahelyi földelést eltávolítani, a csoportvezető pedig visszaadni a távvezetéket a vonalfelelősnek, és nyilatkozni, hogy a távvezeték feszültség alá helyezhető-e. 7. Ezután a vonalfelelős utasítására a távvezeték-üzemeltető személyzet eltávolítja a munkaterület előtti és mögötti biztonsági (behatároló) földeléseket. 8. Miután a távvezetékre felrakott összes munkahelyi és biztonsági földeléseket eltávolították és a munkavégzők, valamint a távvezeték-üzemeltetők levonultak, a vonalfelelős visszaadja a távvezetéket az üzemirányítónak.

12 1. sz. távvezetéki baleset (2007. június): villámcsapás Munkafeladat: A feszültségmentesített 112 km-es egyrendszerű 400 kv-os távvezeték tartó és feszítő szigetelőláncaiban a HR 85/17 és HR 85/21 típusú porcelán hosszúrúd-szigetelők cseréje kompozit hosszúrúd-szigetelőkre (közepük epoxigyantával telített üvegszál-vázas hosszúrúd, légzárványmentesen rásütött külső szilikongumi ernyőzettel). A biztonsági földelések helye: a 287. és a 297. sz. oszlopok. A munkavégzés helye: 251. sz. feszítőoszlop, a munkavégzők mindhárom fázisban elhelyeztek munkahelyi földelést. Időjárás: Tiszta,napsütéses idő, de 14:45 óra tájban hirtelen kialakuló zivatarfelhőzet a munkaterülettől kb. 20 km-re, a 200. sz. oszlop környezetében. Az esemény: 15:00 körül petárda-robbanás jellegű hanghatás, közben fényjelenség (valószínűleg a fázisvezetőt ért közvetlen villámcsapás hatására fellépő látható korona). A sérült a cserélendő szigetelőlánc-ágat meglazító szerszámon hasalt.

13 A sérült lába elzsibbadt, elgyengült. 5 perc múlva lejött a földre. Maradó sérülést nem szenvedett.

14 A baleset oka: A munkaterület (251. sz. oszlop) a biztonsági földelések által közrefogott zónán ( sz. oszlopok közén) kívül helyezkedett el. A villámcsapás által indított vándorhullám előbb érte el a feszítő szigetelőlánc-ágat meglazító fém szerszámon hasaló sérültet, mint az áramkötést az oszlopkarhoz földelő sodronyt. A baleset elkerülhető lett volna, ha betartják a munkaterület előtti és mögötti biztonsági (behatároló) földelés elhelyezésére vonatkozó szabályt: mindkét biztonsági földelés legfeljebb látótávolságra lehet a munkaterülettől (oszloptól).

15 2. sz. távvezetéki baleset: amikor az üzemirányító vét a szabályok ellen Munkafeladat: hordóelrendezésű, vegyes (220 és 120 kv) feszültségű, vegyes fáziselrendezésű távvezeték védővezetőjének cseréje Előzmények: A 220 kv-os távvezeték tartósan feszültségmentes volt. A 120 kv-os távvezeték feszültségmentesítését alállomási karbantartás végett hétfőtől péntekig kérte és kapta meg az üzemeltető vállalat Üzemelőkészítő Csoportja az áramszolgáltató vállalat Körzeti Diszpécser Szolgálatától.

16 Tudomást szerezve a 120 kv-os távvezeték ötnapos feszültségmentességéről, az üzemeltető vállalat területileg illetékes vezetékfelügyelőségének vezetője bejelentette az üzemeltető vállalat Üzemelőkészítési Csoportjának, az pedig pótlólag a Körzeti Diszpécser Szolgálat (KDSZ) üzemelőkészítőjének, hogy a 120 kv-os távvezetéken is fognak munkát végezni. Emiatt szükség volt vonalfelelős kijelölésére, aki a vezetékfelügyelőség vezetője lett (azaz nélküle sem kapcsolás, sem munka nem végezhető a távvezetéken). A KDSZ üzemelőkészítője azonban elmulasztotta informálni a KDSZ diszpécserszolgálatát arról, hogy az alállomási karbantartás mellett a távvezetéken is fognak munkát végezni, így amikor az alállomási karbantartást szerdán két nappal az engedélyezett feszültségmentesítési időtartam vége előtt befejezték, a KDSZ diszpécsere feszültség alá helyeztette a távvezetéket anélkül, hogy erről a vonalfelelőst értesítette volna.

17 Pénteken a 120 kv-os távvezeték szerda esti feszültség alá helyezéséről nem értesített vonalfelelős engedélyével a kivitelező megkezdte az arra a napra tervezett védővezetőcserét. A védővezető tartóbakja közelében beakasztott terelőkeréken keresztül műanyag (tehát szigetelő) felhúzókötéllel 16 mm átmérőjű, nagyteherbírású acél behúzókötelet kezdtek felhúzni az oszlopra, amellyel majd az új, 95/55 mm 2 -es védővezetőt becsörlőzik a régi, sérült védővezető helyére. A felemelkedő acél behúzókötelet a sérült (a vonalfelelős) védőkesztyűs kezével terelte, hogy az felhúzás közben ne súrolja a középső karon lévő tudomása szerint feszültségmentes 120 kv-os áramvezetőt. Amikor azonban az acélkötél emelkedő vége megközelítette a középső karon lévő valójában feszültség alatt álló áramvezetőt, átütés következett be, és a lenti részével a földdel jól érintkező acélsodronyon keresztül mintegy A-es 1FN rövidzárlati áram folyt le a földbe.

18 A kesztyűs kezével az acélsodronyt markoló, azzal mintegy 2 m hosszban párhuzamosan kapcsolódó sérült testén akkora söntáram folyt keresztül, amely súlyos beégést okozott a sodronyt markoló kéz hüvelyk- és mutatóujja között és áramkilépési nyomokat a talpán és cipőjén. Rövid időre eszméletét is elvesztette. A baleset oka: a KDSZ üzemelőkészítőjének mulasztása: nem közölte a diszpécserszolgálattal, hogy a 120 kv-os távvezetéken is dolgoznak.

19 3. sz. távvezetéki baleset: amikor a gyorsvágó önállósítja magát Munkafeladat: 120 kv-os táv-vezeték oszlopcsúcsán lévő védővezető-tartóbak korrodált, mozdíthatatlan csavarjainak levágása motoros gyorsvágóval (flexszel). A baleset lefolyása: a rácsos oszlopszerkezet szögvasán álló, biztonsági hevederzetének övkötelét szabályosan a rácsvas köré hurkoló, majd karabinerével beakasztó szerelő a csavarok levágása után nem várta meg, amíg a korong megáll. Gyorsvágóját úgy eresztette le maga mellé, hogy annak még gyorsan forgó korongja elvágta az övkötelet, és a szerelő kb. 30 m magasból lezuhant. Súlyos belső és külső sérüléseket szenvedett.

20 A baleset megelőzhető lett volna, ha a dolgozó munkáját nagyobb figyelemmel végzi: a gyorsvágót mindaddig kezében, övkötelétől távol tartja, amíg a vágókorong meg nem áll, használja a biztonsági hosszabbító kötelet, mely egyik végével a biztonsági hevederzet hátrészéhez csatlakozva, másik végével a megfelelő rácsrúd-csomópont köré tekerve, a zuhanás úthosszát néhány m-re csökkenti.

21 4. sz. távvezetéki baleset: hogyan szakítsuk le a távvezetékoszlop karját a hozzá kikötött emberrel együtt Munkafeladat: Kétrendszeres 120 kv-os távvezeték 2. sz. sarokfeszítő oszlopának alsó karjához csatlakozó áramvezető feszítő szerelvényének cseréje az elavult csavaros típusúról korszerű markolópréses típusúra. Technológia: A feszítő szigetelőlánc áramvezető sodrony felőli végére csörlő által húzható acélkötél beakasztása, rövid (néhány cm-es) túlhúzással a feszítő szigetelőlánc meglazítása, kiakasztása az oszlopkar felőli szerelvényből, majd a sodrony és a szigetelőlánc visszaengedése a földre. Itt a szerelvénycsere végrehajtása, majd a sodrony és a szigetelőlánc visszahúzása kis túlhúzással, a lánc beakasztása a karnál, a húzókötél visszaengedésével a feszítő szigetelőlánc megterhelése, végül a húzó acélkötél kiakasztása és visszaengedése a földre.

22 Népliget típusú, kétrendszerű 120 kv-os feszítőoszlop Az áramvezető sodrony visszaengedésének és újra behúzásának sémája

23 A baleset lefolyása: A szerelvénycsere elvégzése után az áramvezetőt és a feszítő szigetelőláncot visszahúzták, kissé túlhúzták, majd megálltak a húzással, várva, hogy az oszlopkar tövében tartózkodó két szerelő a kar végére kimenve és ott övkötelüket beakasztva, visszaakasszák a feszítő szigetelőláncot.

24 Az övköteleknek a kar közepén lévő rácsvasakhoz történő bekötése után az egyik szerelő továbbindult a karvég felé, amikor az oszlopkar mindkét felső ferde húzott főszára erős reccsenéssel kiszakadt az oszloptörzs függőleges főszárához rögzített csomólemezből. A kar lebillent, az alsó vízszintes és a felső ferde főszár közötti függőleges, illetve ferde rácsrudak M12-es csavarjai a kar 1. sz. oszlop felőli oldalán elnyíródtak, és a másik szerelő övkötele a csomópont nélkülivé vált ferde főszárról lecsúszott, a szerelő pedig a 18 m-es magasságból a földre zuhant. Sérüléseibe 2 nap múlva belehalt. A baleset oka: 1. Az oszlop vasszerkezeti terve szerint a kar felső ferde főszárát 2 db M16 csavarral kellett volna bekötni a törzs függőleges főszárához rögzített csomólemezhez, és ugyanebbe a csomópontba a csomólemez 3., Ø13 mm-es furatába kellett volna bekötni 1 db M12 csavarral az első ferde rácsrudat. Mivel ez a furat hiányzott, az oszlop 1953-as építésekor

25 a felső ferde főszárat csak 1 db M16 csavarral kötötték be, a másik Ø17 furathoz pedig hozzáerőszakolták az első ferde rácsrudat, M12 csavarral rögzítve azt a csomólemezhez és a felső ferde főszárhoz is. Így a húzott felső ferde főszárat érdemben csak 1 db M16 csavar rögzítette az eggyel kevesebb furatú csomólemezhez. 2. A kar alsó vízszintes nyomott és felső ferde húzott főszárai közötti függőleges és ferde rácsrúdak M12 bekötő csavarjait az építéskor nem húzták meg kellően, így azok az évek során korrodáltak, és a kar összecsuklásakor elpattantak. Ennek következtében a második szerelőnek a felső ferde főszárra hurkolt övkötele akadálytalanul le tudott csúszni a főszárról és okozta a szerelő lezuhanását. 3. A kar valószínűleg nem szakadt volna le, ha a karvégre akasztott terelőkerékből nem közvetlenül az oszloplábhoz kötött terelőkeréken át vezetik a húzókötelet, hanem a kar és a törzs csatlakozásához beiktatnak még egy kereket.

26 A kar felső ferde húzott főszárának és első ferde rácsrúdjának tervezett, helyes bekötése a háromfuratú csomólemezhez A kar felső ferde húzott főszárának és első ferde rácsrúdjának tényleges, helytelen bekötése a kétfuratú csomólemezhez

27 Ha kétség merül fel az oszlopkar függőleges teherbírását illetően, akkor a helyes kötélvezetés :

28 1. sz. alállomási eset: amikor a fúrógép kikapcsolja a 220/120 kv-os transzformátort Munkafeladat: A 220/120 kv-os alállomáson folyó rekonstrukció során a szerelőnek egy kiegészítő sorkapocstartó lécet kellett felerősítenie a környéket ellátó 220/120 kv-os, 160 MVA-es transzformátor kapocsszekrényében. Elfelejtett magával hosszabbítót vinni, amellyel a kb. 10 m-rel odébb lévő másik elosztószekrény kétsarkú dugaszolóaljzatáról megtáplálhatja a fúrógépet, ezért a fúrógép villásdugójának érintkezőire egyegy vezetékdarabot tekert, végeiket megcsupaszította, majd próbalámpájával nekiállt olyan sorkapcsokat keresni, amelyeken fázisfeszültség, illetve 0-feszültség van. Talált is két egymás melletti sorkapcsot, melyek közül az egyiknél a földhöz képest teljes fénnyel égett a próbalámpa, a másiknál ugyancsak a földhöz képest meg nem égett. Nagyszerű gondolta. Találtam fázist és nullát, s a két

29 sorkapocsba bekötötte a fúrógép sajátságosan meghosszabbított villásdugóját. Amint bekapcsolta a fúrógépet, kikapcsolódott a 220/120kVos transzformátor. A kikapcsolódás oka: Normál működés: Ha a transzformátorban belső zárlat keletkezik, olajlökés indul meg a konzervátor (tágulóedény) felé, ennek következtében a Buchholz-relé érintkezője zár,meghúz a Buchholz-segédrelé, ettől áramot kap a megszakító kioldó tekercse, amely kikapcsolja a hibás transzformátor megszakítóját. Amikor a szerelő éppen a Buchholz-relé sorkapcsaiba csatlakoztatta a fúrógépet, annak kis egyenáramú ellenállását párhuzamosan kapcsolta a Buchholz-relé érintkezőjével. A fúrógép bekapcsolásakor a fúrógép-motor tekercselésén átfolyó áram elegendő volt a Buchholz-segédrelé meghúzásához, ez pedig kikapcsolta a megszakító(ka)t.

30 A fúrógép bekapcsolása általi transzformátor-kikapcsolódás áramköri rajza

31 2. sz. alállomási baleset: nagyfrekvenciás csatolókondenzátor is tud 50 Hz-es áramütést okozni A távvezetéki vivőfrekvenciás (TVF) összeköttetés elvi sémája: A hullámzár soros elem, a csatolókondenzátor sönt elem. Impedanciaviszonyok: Hullámzár: X L = jωl, 50 Hz-re átereszt, nagyfrekvenciára lezár Csatolókondenzátor: X C = 1/jωC, 50 Hz-re lezár, nagyfrekvenciára átereszt

32 A hullámzárat az alállomási fogadóportál gerendájára, vagy a távvezeték végfeszítő oszlopának karjára szokás függeszteni. A csatolókondenzátort az alállomási fogadóportál alá, készüléktartó vasszerkezetre, vagy a távvezetéki végfeszítő oszlop kb. 15m magasban lévő konzoljára állítják. Ez utóbbi esetben a nagyfrekvenciás jelet Ø8 mm-es vörösréz rúddal (ún. antennavezetékkel) vezetik a csatolókondenzátor aljához. Az antennavezetéket az oszlop rácsrúdjaira szerelt 10 kv-os támszigetelők tartják és szigetelik el az oszlop földelt vasszerkezetétől. Az NF csatolás egyéb elemeit az oszlop aljába épített, kb. 3 m magasban lévő pódiumra teszik. Itt van az antennavezeték alsó pontjának földelőszakaszolója is. Munkafeladat: az elöregedett, törött 10 kv-os támszigetelők cseréje újakra és új vezetékmegfogók felszerelése. A 400 kvos távvezetéket nem kellett feszültségmentesíteni, mert az oszlop villamos és mágneses árnyékolást adott.

33 Az antennavezeték nulla potenciálját a pódiumon lévő földelőszakaszoló bekapcsolt helyzete biztosította. A baleset lefolyása: A későbbi sérült lemászott az oszlopról, újabb adag vezetékmegfogót vett magához, majd visszamászott, eközben hevederes biztonsági felszerelésének övkötelét nem kötötte be, mert ez akadályozta volna a mászásban. Felérve a 15 m-es magasságba, mielőtt elfoglalta volna munkapozícióját és bekötötte volna övkötelét, beleakadhatott a sűrű rácsozásba, egyensúlyát vesztve belekapaszkodott az antennavezetékbe, mely a dinamikus erőhatástól a közeli forrasztási helyen eltört, és az a része vált szabad potenciálúvá, amelybe kapaszkodott. Ez kismértékű áramütést okozhatott nála, melynek hatására az antennavezetéket elengedte, és a földre zuhant. Többszörös csonttörést szenvedett.

34 A baleset elkerülhető lett volna, ha a sérült az oszlopon történő minden helyzetváltoztatás közben beköti övkötelét, még akkor is, ha ez lassítja az oszlopon való közlekedést, eseti technológiai utasításban kellett volna szabályozni az antennavezeték feszültségmentesítésének rendjét, előírni, hogy a csatolókondenzátor talpához a lehető legközelebb is el kell helyezni földelést.

35 3. sz. alállomási baleset: fém festőlétra nekitámasztása feszültség alatt álló 120 kv-os gyűjtősín-szakaszolónak Az alállomás 120 kv-os szabadtéri kétgyűjtősínes kapcsolóberendezése rekonstrukció alatt állt. Az egyik gyűjtősín feszültségmentes volt, rajta szerelési munkák folytak. A másik gyűjtősín feszültség alatt állt, hozzá csatlakoztak az üzemben lévő távvezetékek és transzformátorok. Az alállomáson festők is dolgoztak, rájuk az alállomás egyik elektrikusa szerelési felügyelőként felügyelt. Ebédidő volt, a festő munkacsoport a szerelési felügyelő vezetésével a munkaterületről levonult, nagyobb méretű eszközeiket (festőlétráikat) magukkal hozva. Az ebédet még nem fejezték be, amikor az egyik festő a szerelési felügyelő tudta és engedélye nélkül egyedül, de fém létráját magával víve, nekiindult a 120 kv-os szabadtéri kapcsolóberendezésnek. Az egyik üzemben lévő mezőben megállt, fém létrájának talpát letette a földre, tetejét pedig a gyűjtősín-szakaszoló feszültség alatti szigetelőjének döntötte.

36 120 kv-os csőgyűjtősín

37 Szerencséjére, az átbillenéshez szükséges kezdősebesség megadása után a létrát elengedte. Így amikor a dőlő létrához a szakaszoló támszigetelőjének feszültség alatt álló fejrésze átütött, a festő már nem volt közvetlen érintkezésben a létrával. Az 1FN földrövidzárlat következtében kikapcsolódott az egyetlen 120 kv-os gyűjtősín, és az alállomás összes fogyasztója ellátatlanná vált. Következtetések: 1. Nagyfeszültségű kapcsolóberendezésben idegen kivitelezőnek tilos felügyelet nélkül közlekedni. 2. Tilos feszültség alatt álló részt testtel, testrésszel, szerszámmal, munkaeszközzel átütési-átívelési távolságon belül megközelíteni. 3. Nagyfeszültségű kapcsolóberendezésben végzett munkánál kiemelt felelőssége van a szerelési felügyelőnek és a biztonságtechnikai oktatást végzőnek.

38 4. sz. alállomási baleset: téves gyűjtősín-szakaszoló működtetés A 220/120/20 kv-os alállomás 20 kv-os belsőtéri, épített cellás, kétgyűjtősínes kapcsolóberendezésében az elektrikusi szolgálatnak az üzemirányító által vezényelt kapcsolást kellett végrehajtania: sínáttérést a 20 kv-os távvezetéki mezőben. Kiindulási állapot: Közbenső állapot Végállapot:

39 A 20 kv-os megszakítók (T = teljesítménykapcsoló) táv-, a gyűjtősín-szakaszolók kézi működtetésűek. A sínáttérés bekapcsolt sínáthidaló mellett történik. A szolgálatvezető elektrikus parancsot adott a távvezeték BS gyűjtősín-szakaszolójának BE működtetésére (ennek megfelelően a kapcsolótérben kigyulladt a BS gyűjtősín-szakaszoló parancsadó lámpája), ennek ellenére a helyszíni működtetést végző másodelektrikus a bekapcsolt, áramot vezető KS gyűjtősín-szakaszolót működtette KI irányban. A szakaszolóval történt árammegszakítás miatt ív keletkezett, amely a bekapcsolt sínáthidaló miatt mindkét gyűjtősín háromfázisú zárlatába ment át. (A sínáthidaló azonnali védelmi kikapcsolódása a B gyűjtősínt megmentette.)

40 Miután az eseményeket az üzemirányítónak jelentették, és a zárlatot szenvedett KS gyűjtősín-szakaszolót szemre kielégítő állapotúnak vélték, megkezdték az eredetileg tervezett állapot beállítását. Ehhez a szolgálatvezető elektrikus először kikapcsolta a távvezeték megszakítóját, majd a másodelektrikus a helyszínen megkezdte a BS szakaszoló beszakaszolását. A vélhetően sérült KS szakaszoló azonban nem bírta a BS felől jövő feszültséget és átívelt.

41 A másodelektrikus, hallva a zárlat hangját, megijedt, és visszarántotta az időközben már zárlati áramot vezető, de fázisai között még nem zárlatos BS szakaszoló kézi hajtókarját. Ekkor az ív a BS szakaszoló fázisai között is összeborult. A másodelektrikus belenézett az ívbe, és ettől hónapok alatt gyógyuló szemsérülést szenvedett. A súlyos üzemzavar és a baleset elkerülhető lett volna, ha: a másodelektrikus nem figyelmetlen, és azt a szakaszolót működteti, amelyiknek a parancsadó lámpája világított, és viseli a villamos ív fénye elleni arcvédőt; a zárlatot elszenvedett szakaszoló állapotáról szigetelésiellenállás méréssel meggyőződnek.

42 5. sz. alállomási baleset: Elfelejtettem kiszakaszolni Elsődleges munkafeladat: a 120/20 kv-os alállomás speciális kialakítású 20 kv-os belsőtéri kapcsolóberendezésében a 2. számú mező (transzformátor-leágazás) feszültségmentesítése a kisolajterű, rugóerőtárolós hajtású megszakító hajtásának gyártóművi szakemberek általi javítása céljából. Ezt a feszültségmentesítést szabályosan készítették elő és hajtották végre. Pótlólagos munkafeladat: ha már a gyártóművi szakemberek az alállomáson vannak,vizsgálják ki az 1. mező (a 20 kv-os kondenzátortelep) megszakítójának hajtáshibáját is. Az ehhez szükséges feszültségmentesítést az alállomási szolgálatvezető elektrikus soron kívül intézte az üzemirányítóval. A baleset lefolyása: A külső vállalattól érkezett megszakító-szerelők kérésére a betervezet munka (a 2. sz. mezőbeli transzformátor-megszakító hajtásának javítása) helyett az 1. mezőben kezdték a munkát.

43 A szolgálatvezető elektrikust megzavarhatta a munkacsere, így bár szabályosan megírt kapcsolási sorrend állt rendelkezésére megfeledkezett a megszakító alsó csatlakozóira feszültséget juttató B gyűjtősínszakaszoló kiszakaszolásáról, (csak a kondenzátortelep vonali szakaszolóját szakaszolta ki, és ugyan feszültségkémlelés nélkül földelte a telepet), azaz elmulasztotta a feszültségmentesítendő berendezés minden oldali leválasztását és az utána kötelező működtetés-bénítást és feszültségkémlelést.

44 Amikor a kistermetű karbantartó elektrikus (aki a bent felejtett BS gyűjtősín-szakaszolóról nem tudott) bemászott a megszakító alá, hogy a földelő-rövidrezárót a megszakító alsó kivezetéseire erősítse, először kb. 100 A-es földzárlati ív keletkezett, mely szinte azonnal kb. 10 ka-es fáziszárlati ívbe ment át. Mivel az elenyésző ellenállású földelő-rövidrezáró a föld felé folyó áramot érdemi feszültségesés nélkül vezette le, a vele párhuzamosan kapcsolódó emberi test komoly áramütést nem kapott, viszont súlyos testfelülete kb. 50%- án harmadfokú égési sérüléseket szenvedett. De életben maradt! A baleset elkerülhető lett volna, ha nem hagyják figyelmen kívül a feszültségmentesítés 1., 3. és 4. lépését, a sérült viseli a lángálló munkaruhát és a védőszemüveget, az alállomás személyzete betartja a munka-előkészítési, -végrehajtási és -ellenőrzési előírásokat.

45 6. sz. alállomási baleset: mindkét oldalán feszültségmentes és egyik oldalán feszültségmentes, másik oldalán feszültség alatt álló 120kV-os gyűjtősínszakaszoló összetévesztése Munkafeladat: A 220/120/35/20 kv-os alállomás 120 kv-os szabadtéri kapcsolóberendezésében az I. sz. transzformátor KS jelű külső gyűjtősínszakaszolójának karbantartása. A munkaterületet kialakították,de a feszültségmentesítés utolsó lépését (a berendezés elkerítését) nem hajtották végre. A K gyűjtősín a 8KFS földelőszakaszolóval, a 6KS és 6BS szakaszolók közös pontja a 6BS-nél volt földelve.

46 Karbantartáskor a háromfázisú szakaszoló alapkeretén a pólussal párhuzamosan fa pallókat helyeznek, el, mert ezeken állva a szakaszoló főérintkezői könnyen elérhetők. A baleset lefolyása: A munkafeladat és a munkaterület-kialakítás ismertetése után a karbantartó csoport vezetője átment az alállomás másik munkahelyére, a szerelési felügyelő látva, hogy a karbantartó csoport előkészült a 6KS szakaszoló karbantartásához elhagyta a munkaterületet és a vezénylőépületbe ment. Ezután a csoport valamelyik tagja (nem lehetett kideríteni, hogy ki) felhelyezte a fa pallókat (állásdeszkákat) nem a mindkét oldalán feszültségmentes 6KS, hanem az egyik oldalán 120 kv feszültség alatt álló 6BS szakaszoló alapkeretére. Azt, hogy a pallók rossz helyen vannak, senki sem vette észre. A munkacsoport egyik tagja, látva a pallót, dolgozni kezdett a 6BS (!) szakaszoló középső fázisán, a földelt oldalon.

47 A munkacsoport másik tagja elkezdett dolgozni a 6BS (!) szakaszoló hajtásszekrényén. A csoport harmadik tagja látva, hogy ketten is a 6BS (!)-en dolgoznak a szakaszoló tartóállványán felmászott a földelt és a feszültség alatt álló támszigetelő közé. Amint fel akart egyenesedni, megközelítette a feszültség alatt álló gyűjtősín felőli támszigetelő tetején lévő főérintkezőt. A túl kis légköz átütött, a szerelő ruházatán és testfelületén kb. 20 ka földrövidzárlati áram folyt le a földbe. A szerelő a padlóra zuhant, ruhája kigyulladt, testfelülete 60%-án harmadfokú égési sérüléseket szenvedett. A baleset elkerülhető lett volna, ha a feszültségmentesített berendezés szabványosan körül van kerítve, a szerelési felügyelő és a munkacsoport vezetője a helyszínen van.

48 7. sz. alállomási baleset: séta egyik oldalán földelt, másik oldalán feszültség alatt álló 120 kv-os gyűjtősín-szakaszoló támszigetelői között Munkafeladat: A 220/120 kv-os alállomás I. sz. transzformátorának feszültségmentesített 1. sz. 120 kv-os mezőjében a hordozható háromfázisú földelő-rövidrezárók eltávolítása az áramváltóról és az 1KS külső gyűjtősín-szakaszoló ún. Y-sodronyáról (a feszültség alatt álló K gyűjtősínnel ellentétes oldaláról). Az áramváltóról már levették a földelő-rövidrezárót. Következett az 1KS szakaszoló Y-sodronyán lévő földelő-rövidrezáró levétele.

49

50 A baleset lefolyása: A szolgálatvezető elektrikus létrán fölmászott, hogy levegye az 1KS szakaszoló R fázisú Y-sodronyáról a földelést, de mivel nem érte el, átmászott az R fázisú szakaszoló alapkeretére, és szorosan az Y oldali támszigetelő mellett állva, sikerült levennie az R fázisú földelést. Ahelyett, hogy visszamászott volna a létrán a földre, és azt áthelyezve az S, majd a T fázishoz, megismételte volna a földelés levételét, az alapkereten átlépett az S fázisú szakaszoló támszigetelői közé, és levette az S fázisú földelést is. Ekkor az S fázisú alapkereten talált lábnyomokból ítélve a párás, csúszós vason megcsúszhatott, és olyan közel került a gyűjtősín felőli, feszültség alatt álló támszigetelőhöz, hogy a testéhez átütés történt. A kb. 20 ka-es ív közvetlen hőhatása és meggyulladt ruhája együttesen a testfelület 60%-án harmadfokú égési sérülést okozott. A győri Honvéd Kórházban megmentették az életét.

51 A baleset elkerülhető lett volna, ha a sérült kellő hosszúságú létrát visz magával, amelyről a szakaszoló alapkeretére való átmászás nélkül is eléri a leveendő földelőostort, nem közlekedik az egyik oldalon feszültség alatt álló szakaszoló támszigetelői között, égési sérülései kisebbek lettek volna, ha viseli a helyszíni kapcsolási műveletekhez előírt íválló nomex ruházatot.