A munka a kulisszák mögött zajlott, a feladat meghatározásáról, a javaslatok kormányzati szintű menedzseléséről

Átírás

1 kórház 2012/9. A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja E lapszámunk és a magyar kórházügy támogatója:

2

3 Tisztelt Olvasóink! Dr. Szepesi András I tt van az ősz, itt van újra! Nem csak a politika gépezete indult be csikorogva, dübörögve, hanem elkezdődtek a szakmai, szakmapolitikai rendezvények is. Ez utóbbiak persze csendesen, szerényen, a média alig figyel rájuk. A hangnem udvarias, a mondanivaló szinte mindenütt súlyos, veszélyekre figyelmeztető. Érezheti ezt a feszültséget államtitkárunk is, mert az egyik konferencián arról panaszkodott, hogy bedőlt modellek mocskát kénytelen takarítani. Nem akarom túlreagálni ezt a kijelentést, a tartalmával jórészt egyet is értek, de mégis, ezzel a kifejezéssel a politikai harc durva stílusa jelent meg a szakmai közegekben. És ebből a probléma lényege is levezethető: a hatalomért, a népszerűségért, a követező választások megnyeréséért harcoló pártok, azok politikusai (politics) az elmúlt évtizedben vagy megsemmisítették, vagy maguk alá gyűrték a szakmapolitika (policy) műveléséért felelős intézményeket, szakmai testületeket, munkacsoportokat, műhelyeket. Egy olyan bonyolult, sokrétű szakterületen, mint az egészségügy, ez számtalan veszéllyel jár. Két évvel ezelőtt, az egyik legelső intézkedésként hatályon kívül helyezték az úgynevezett szakmai minimumfeltételekről szóló jogszabályt. Következő lépésben teljesen megújították a szakmai kollégiumok rendszerét, működését. Az új gré miumok első és legfontosabb feladata lett a fenti jogszabály megújításának előkészítése megalapozása. A munka a kulisszák mögött zajlott, a feladat meghatározásáról, a javaslatok kormányzati szintű menedzseléséről semmit se tudhattunk. A meglepetés akkor ért, amikor a rendelet tervezete a kötelező egyeztetés kapcsán eljutott a szakmai szervezetekhez. A Kórházszövetség szakemberei hamar jelezték, hogy a feltételek többsége teljesíthetetlen, de azt is, hogy az egyes szakterületek közötti egyenszilárdság sem megfelelő. Eközben lezajlott a fekvőbeteg-ellátó intézmények államosítása, és a csapda bezárult. A teljesíthetetlen jogszabály alkotója és az érintett intézmények tulajdonosa, irányítója, aki egyértelműen felelős a gyógyítás személyi, tárgyi feltételeinek meglétéért azonos. Hát itt számos kérdés merül fel: milyen előkészítés, tervezés mellett történt a szabályozás? Hogyan fogták össze, és rendszerezték a több mint 40 szakmai testület javaslatait? Volt-e megbízható hatásvizsgálat? Mit tud valójában az államot képviselő szaktárca az intézmények valóságos személyi, tárgyi feltételeiről? A minimumfeltételek lettek maximalisták, vagy az intézmények feltételrendszere romlott le az elmúlt években? Sok jel arra mutat, hogy az intézmények többségének az állapota sok ponton kritikus jeleket mutat. Ki a felelős a helyzetért? A tárca? A GYEMSZI? Az OEP? Az ÁNTSZ? Néhány példa: a magyar egészségügy CT-vizsgálati teljesítménye az OECD-országok átlagának 1/3-a, az MRvizsgálatok száma ennek 1/4-e! A HBCSrendszer torzulásai és TVK-korlátozások miatt egyes műtétek (pl. scoliosis műtétek) végzése lehetetlenné vált, vagy igen hosszú várólisták alakultak ki. A rettegett stroke betegség korai, hatásos ellátása a betegek többsége számára az ország nagy részén nem hozzáférhető. És ez csak a jéghegy csúcsa. A kormány túl van a ciklus félidején. Az egészségügy eddig nem volt kiemelt prioritás, átalakítása rendkívül nehéz körülmények között zajlik. Ezen változtatni kell, ha nem akarunk sokkal nagyobb bajokat elszenvedni. És a politika mellett sokkal több teret és lehetőséget kell adni a szakpolitikának, a változások szakszerű, transzparens előkészítésének, és oldani kell a fojtogató szűkösséget a pénzügyi források területén. 1 Kórház 2012/9. Aktuális Impresszum A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Golub Iván Tagok: Dr. Varga Ferenc, Dr. Rácz Jenő, Dr. Budaházy Emil, Dr. Velkey György, Grenitzer Judit Főszerkesztő: Dr. Szepesi András Felelős szerkesztő: Bene Zsolt Szerkesztőségi ügyvivő: Szlovákné Bandula Ilona Lapmenedzser: Zöldi Péter Rovatvezetők: Európai Unió: Dr. Jakab Ferencné Jogi rovat: Dr. Kőszegfalvi Edit Informatika: Dr. Édes István Infekciókontroll: Dr. Orosi Piroska Intenzív terápia: Dr. Fülesdi Béla Transzfúzió: Dr. Vezendi Klára Gyógyszer: Fekete Tibor Minőségbiztosítás: Dr. Kullmann Lajos Menedzsment: Dr. Boncz Imre Nemzetközi sajtó: Kövesi Ervin Rehabilitáció: Dr. Vekerdy Zsuzsanna Tanácsadó testület: Dr. Ajtay András, Dr. Baráth Lajos, Dr. Blaskó György, Dr. Fülöp Rudolf, Dr. Elek Attila, Dr. Kiss József, Dr. Kásler Miklós, Perényi László, Prof. dr. Repa Imre, Dr. Varga Piroska Kiadja: Magyar Kórházszövetség Felelős kiadó: dr. Rácz Jenő elnök Lapmenedzsment: Weborvos.hu 2009 Kft. Kiadó és szerkesztőség: 1113 Budapest, Ibrahim u. 19. Telefon: (1) , (1) Fax: (1) mksz@invitel.hu Internet: A Kórház szaklap aktuális tartalma a portálon tekinthető meg. Nyomdai munkák: Mega Kft. Felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató A Kórház utcai terjesztésre nem kerül, terjeszti a Feibra Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központja (ÜLK) Hírlap Üzletág. Előfizethető közvetlenül a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján, vagy Budapesten a Hírlap Területi Képviseleteken (Postacím: 1900 Budapest, hirlap@posta.hu, zöld szám: 06-80/ ), továbbá előfizethető átutalással a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központ számú bankszámlára is. További információ: Magyar Kórházszövetség(1) ISSN A posta esetleges hibás terjesztése miatti kellemetlenségekért elnézést kérünk. Kérjük, amennyiben valamelyik lapszámot nem kapja meg, jelezze ezt kiadónk felé a következő elérhetőségek valamelyikén, és a hiányt azonnal pótoljuk. Telefon: (1) , fax: (1) , mksz@invitel.hu Az Egis gyáravatás képeit Illyés Károly (MTI) készítette. Szaklapunk év I. félévében átlagosan 4200 példányban jelent meg.

4 Tartalom Kórház 2012/9. 2 Tartalom KÓRHÁZ-HÍREK 4 Kórházügyeink Kórházszövetség 6 Alapszabály-módosítás szükséges 7 Kongresszus Eger után ismét Siófok 7 Jobb, ha magasak az egészségügyi ellátás minimumfeltételei 20 Konferencia 8 Rózsa András ( ) 10 Stafétaváltás a füredi EGVE-kongresszuson 11 Vissza kell állítani az intézmények autonómiáját 13 Ha pénz nincs is, szakértelem lenne 14 Forráskivonás, gúzsba kötött kórházi menedzsment 15 Évente háromezren halnak meg szepszisben 16 Reméljük, érveink mérlegelésre és elfogadásra találnak 18 Röntgenszeme lesz az államtitkárságnak Aktuális 3 Húsz sikeres év a medencében 19 Hiányosságok a nyilvántartásban 20 Ma is minden reggel gyakorló orvosként lépem át a kórház kapuját 22 Korunk nagy betegségei: mi újság a másik oldalon? 24 Gyógyszer 24 Sem szakmai, sem gazdasági érv nem szól a gyógyszerkassza csökkentése mellett 26 Két új Egis létesítmény 27 Minőség mindenek felett 28 Nem baj, hogy elavult, ha olcsó? Informatika 31 A három nővér effektus az innováció világában 35 ISH-ból T-Systems 37 Rend és rendszer Kontrolling 33 Hiánypótló megoldás minden járóbeteg-ellátónak Sterilizálás 34 Új gyárat avatott a Steelco Képalkotó diagnosztika 38 Siemens Városi Nap Miskolcon Menedzsment 40 Mesterek munkában PARAGRAFUS 42 A munkajogi szabályok hatályba lépésével összefüggő átmeneti rendelkezések Kommunikáció 46 Szívelégtelenség-ambulanciákra lenne szükség KÓRHÁZI VIZIT 47 Hat újszíves a transzplantációs osztályon

5 Húsz sikeres év a medencében Lóránth Ida A bajai Szent Rókus kórházban idén szeptember közepén bensőséges házi ünnepségen köszöntötték egyik dolgozójukat, Vereczkei Zsoltot, aki néhány nappal korábban tért haza a Londonban megrendezett, XIV. nyári paralimpiai játékokról. 50 méteres hátúszásban olimpiai bronzérmet szerzett. Szent Rókus kórház telefonközpontjában. Megbecsülnek, szeretnek a kórház dolgozói, az orvosok, a menedzsment tagjai is. Utóbbit bizonyítja az is, hogy a napokban az igazgatóságon, a kórház vezetőinek, főorvosainak a részvételével külön kis ünnepséget tartottak nekem, 3 Kórház 2012/9. Aktuális Az úszók között az S5-ös kategóriában induló, 35 éves Vereczkei Zsolt már sokat letett a sport asztalára: eddig hat olimpián vett részt, az elsőn, 1992-ben Barcelonában rögtön aranyérmet nyert, majd négy évre rá Atlantában ismét, ahogyan 2000-ben Sidneyben és 2004-ben Athénben is ban Pekingből, az idén pedig Londonból bronzérmet hozott haza, emellett korábban az Európa- és világbajnoki címeket is megszerezte. Az idei 50 méteres hátúszásban produkált időeredménye 38,92 másodperc volt. Az első helyen végző brazil versenyző világcsúccsal győzött, az ezüstérmet egy kínai úszó nyerte. Vereczkei bronza a magyar paralimpiai csapat 11. érme volt Londonban. Élményeire a bajnok így emlékszik vissza: Annak ellenére, hogy minden eddigi olimpiai verseny óriási élmény volt számomra, az idei londoni játékok mégis talán egy kicsit különlegesebbek voltak, mert azzal a gondolattal szálltam a medencébe, hogy valószínűleg ez lesz az utolsó olimpia az életemben. Legalábbis aktív versenyzőként. A 2016-os Rio de Janeiró-i paralimpia idején már közel leszek a negyvenhez, így nem vagyok biztos benne, hogy felvehetném a versenyt az akkori húszévesekkel. Persze még nem eldöntött tény a visszavonulásom, de megfordult már a fejemben. Az sem elképzelhetetlen, hogy mégis megpróbálkozom megfelelni az újabb kihívásnak. Londonban ez a gondolat hajtott előre: mindenképpen szerettem volna éremmel hazatérni, hogy méltón zárjam le hosszú sportpályafutásomat. Sikerült, így elégedett vagyok. Mindezért köszönettel Vereczkei Zsolt tartozom az edzőmnek, Pass Ferencnek és mindazoknak, akik segítettek abban, hogy jó körülmények között készülhessek fel a paralimpiára. Egészen fiatal gyerekként kezdtem az úszást, keményen edzettem és már 15 évesen megnyertem az első aranyérmemet. A dobogó legfelső fokán érzett győzelmi mámor, a biztonságot adó, önbizalmat növelő sikerélmény folytonos keresése adott erőt ennek a hosszú sportolói pályának a teljesítéséhez. Mindig ez sarkallt a nem mindennapi fizikai terhelés elviselésére, a nehézségek leküzdésére. A siker örömteli érzésén felül rengeteg más értéket is kaptam a sporttól. Bejárhattam a világot Új-Zélandtól Argentínáig, Ausztráliától az Egyesült Államokig. A különböző sportrendezvények fogadásain olyan híres emberekkel, sportolókkal, világsztárokkal találkozhattam, akiket magánemberként sosem ismerhettem volna meg. A sport által barátokra, jó ismerősökre tehettem szert. Az úszástól kapott akaraterő, állhatatosság a magánéletben, a munkámban is segített. Több éve dolgozom a bajai ahol meglepetésként DVD-ről kétszer is lejátszották a londoni győzelmemet. Emlékplakettel is megjutalmaztak. Ezen az ünnepségen felajánlottam az olimpiai takarómat, hogy egy jótékonysági árverésen értékesítsék és a befolyt összegből vásároljanak a kórháznak valamilyen eszközt, amelyre nagy szükség lenne. A sportsikereknek köszönhetem Baja város díszpolgári címét és számos állami kitüntetést is, mint például a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. Az idén pedig a Magyar Köztársaság Középkeresztjét kaptam meg. A felsoroltakon kívül a húsz éves úszókarrier alatt még megszámlálhatatlan elismerésben és kitüntetésben részesültem mesélte hosszú sportkarrierjéről Vereczkei Zsolt.

6 KÓRHÁZ-HÍREK Kórház 2012/9. 4 Kórházügyeink Elektrofiziológiai laboratóriummal bővül a szolnoki ellátás A szívbetegségek eredményesebb gyógyításáért hamarosan új elektrofiziológiai laboratórium kezdi meg működését a szolnoki Hetényi Géza Kórház regionális kardiológiai centrumában az intézmény és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet együttműködése révén jelentette be Bene Ildikó főigazgató. A szolnoki kardiológiai centrum munkáját a kezdetektől segítő országos intézet elsősorban szakmai segítséget nyújt az új laboratórium fejlesztéséhez és működtetéséhez, míg a műszerek a Szívügyünk Szolnok Alapítványnak köszönhetően kerülnek a kórházba tette hozzá a főigazgató. Ofner Péter, az Országos Kardiológiai Intézet vezetője elmondta: az elektrofiziológiai laboratóriumban elvégezett vizsgálatokkal lehetővé válik az egyes szívritmuszavarok pontos diagnosztizálása, majd katéteres úton azok megszüntetése oly módon, hogy ezzel kiváltható a betegeknél az állandó gyógyszerszedés. Földesi Csaba, az országos intézet osztályvezető főorvosa hozzátette: a szív időszakos ritmuszavarainak pontos felderítése után a betegség nagyon jó eséllyel gyógyítható. Évente ezért katéteres beavatkozást végeznek az országban. Herczeg Béla osztályvezető kardiológus a labor felállítását mérföldkőnek minősítette a regionális kardiológiai centrum életében, megjegyezve, hogy ezzel a már folyamatosan végzett pacemaker-beültetések után teljessé vált az elektrofiziológiai profiljuk. Kérdésre válaszolva elmondta, a Szívügyünk Szolnok Alapítvány által beszerzett és a kórháznak örökös használatra átadott műszerek, valamint a kiegészítő munkák szeptember 30-ig Megvalósult szervkivételi riadó...98 Veseátültetés Májátültetés Szívátültetés Kombinált veseés hasnyálmirigy-átültetés....4 Bécsben tüdőtranszplantáción átesett magyar recipiens...13 költsége eléri az 50 millió forintot. A szolnoki kórházban a központi finanszírozástól függően évente beavatkozást végeznek majd. (MTI) Vérmentes operációk, ultrahangos vágók Az ország legmodernebb sebészeti központját alakítják ki Szegeden, az egyetem új, uniós támogatással épülő klinikai tömbjében közölte a Szegedi Tudományegyetem klinikai központjának elnökhelyettese. Lázár György sebészprofesszor a beruházásról elmondta, a tervek szerint 2013 őszére elkészülő klinikai tömb tizennégy műtőjének mindegyikébe a jelenleg elérhető legkorszerűbb nagyfrekvenciás sebészeti vágó kerül, amely lehetővé teszi a lényegében vérmentes operációt, jelentősen csökkentve a beavatkozások kockázatát. Ezek mellett az egyetem vásárolt két ultrahangos vágókészülékeket, melyeket a mellkas vagy a has megnyitása nélküli, minimálinvazív beavatkozásoknál használnak majd, valamint egy a nagykockázatú májműtéteknél alkalmazott berendezést is tudatta a professzor. A korszerű eszközök melyek cseréjére előre láthatólag tíz-tizenöt évig nem lesz szükség nagyfrekvenciájú hullámok kibocsátásával helyben hőt termelnek, így leforrasztva a kisebb és nagyobb ereket, minimalizálva ezzel a vérveszteséget magyarázta el a berendezések működési elvét az egyetemi tanár. Tapasztó Sándor, a 12,3 milliárd forintos összköltségvetésű egészségügyi beruházás projektvezetője elmondta, a 21,5 ezer négyzetméteres, ötszintes, 265 ágyas klinikai tömb kivitelezése a terveknek megfelelően halad, a szerkezetépítés várhatóan novemberben fejeződik be. Ezzel párhuzamosan már elkezdődtek a belső falazási és gépészeti munkák. Elindult a központi intenzív osztály kialakítása is a régi, 410 ágyas klinikai tömbben is, melyet szintén felújítanak tette hozzá a szakember. (MTI) Kétszáz, a háttérszolgáltatásban dolgozó embert érint a leépítés a négy Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei kórházat működtető Egészségügyi Holding Zrt.-nél. Befejeződött a mosonmagyaróvári Karolina Kórház gyermekrészlegének rekonstrukciója. A felújítás után amely része a kórházban még zajló egymilliárd forintos fejlesztésnek az osztályt civil összefogással tették valóban gyermekbaráttá. Módosítaná az orvostechnikai eszközökre és egyes diagnosztikai eszközökre vonatkozó előírásokat az Európai Bizottság: egyedi azonosítót kapnának és egységes uniós adatbázisba kerülnének. Kórházi gyógyszerek közös beszerzése Akár húszszázalékos megtakarítást is remélt az egészségügyért felelős államtitkárság a kórházi gyógyszerek közös beszerzéséből. Ez jelentős összeg lehetne, ha valamennyi készítményt központosítva vásárolnák meg, hiszen gyógyszerekre évente mintegy milliárd forintot költenek az intézmények. A Népszabadság értesülése szerint viszont egyelőre a kórházban használt hatóanyagok mindössze tíz százaléka, azaz kerülhet fel arra a listára, amelyet a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) közbeszerzéssel vásárolna meg. Tehát maximum milliárd forintnyit vásárolnak közbeszerzéssel. Hogy pontosan mely szerekről van szó, az is csak szeptember közepén derülhet ki, ha már döntött az Országos Gyógyszerterápiás Tanács. Az országos közbeszerzésben szereplő hatóanyagokon kívül más szereket is használhatnak az intézmények, de a közösen megvásároltaknak kell elsőbbséget adni. Ha az idén kiírják és elbírálják a tendert, akkor is legfeljebb jövőre várható számottevő megtakarítás. A fővárosi kórházak már túl vannak egy hasonló közbeszerzésen: azt a múlt év végén még a Budapesti Egészségközpont Zrt. bonyolította le, 12 hónapra vásárolt mintegy 866 hatóanyagot. Ebből a szerződésből legkorábban 2013 januárjára szabadulhatnak ki a fővárosi kórházak. A múlt év végi beszerzés azonban meglehetősen érdekesre sikerült. Papíron az ötmilliárd forintnyi gyógyszerhez 3,9 milliárdért jutott hozzá a 12 fővárosi kórház, a gyakorlatban azonban a nyertes három nagy cég már nem azon az áron adta az orvosságok egy részét, mint ahogy a szerződésben rögzítették. Számos készít-

7 Jövő januártól 286 szakrendelő kerülne állami kézbe, de az átvétel részletei még mindig nem ismertek. Óvatos becslések szerint is 4-5 ezer magyar orvos, a doktorok közel 20 százaléka vándorolt külföldre az utóbbi években a jobb megélhetés reményében. Letették annak az 1,3 milliárd forintos, az orosházi kórház struktúraváltoztatását szolgáló beruházásának az alapkövét, amire három évvel ezelőtt pályáztak, s amelynek a kivitelezési munkái elkezdődhettek a napokban tájékoztatott dr. Kalmár Mihály főigazgató. ményért többet kérnek a kórházaktól. A tender lebonyolításáért viszont az érintett kórházaknak akkor a teljes összeg három ezrelékét kellett leróniuk a zrt.- nek. Ez egy nagyobb kórház esetében 2 5 millió forint is lehetett. A lapunknak nyilatkozó kórházigazgatók egyértelműen veszteségként élték meg a tendert, mert mint azt többen mondták: a közbeszerzés előtt attól vásároltak gyógyszert, aki a legolcsóbban adta, most viszont több szerhez is a korábbi árnál jóval drágábban jutnak hozzá. Volt olyan kórházi vezető, aki egyértelműen azt mondta: az ő intézménye egyetlen fillért sem spórolt. (Népszabadság) Új belgyógyászati tömb Szombathelyen Több mint 5,4 milliárd forintos beruházással építik fel a szombathelyi Markusovszky Kórház új belgyógyászati tömbjét közölte az intézmény vezérigazgatója. Nagy Lajos főorvos elmondta, az Európai Unió és a magyar állam pályázati támogatását felhasználva felújítják, és korszerűbb műszerekkel szerelik fel a központi műtőket, a központi sterilizálót és az intenzív osztályt is. Ismertetése szerint a kórház a társadalmi infrastruktúra operatív program (TIOP) pályázatán nyert el 4 milliárd 819 millió forint támogatást, amelyhez saját forrásból 674 millió forint társul. Emlékeztetett: a pályázatot még 2010 februárjában nyújtották be, 2011 májusában kötötték meg a támogatási szerződést, a projekt megvalósítása pedig hivatalosan június 1-én indult. Nagy Lajos szerint az elmúlt időszakban egy kevésbé látványos előkészítő szakasz zajlott, megalakult és elkezdett dolgozni a projekt menedzsmentje, kiírták a kivitelezői közbeszerzési pályázatot, amelynek beadási határideje október 19-én jár le. Eredményes eljárás esetén a kivitelezői szerződést leghamarabb 2013 januárjában köthetik meg, a kivitelezés egy évet vehet igénybe mondta. A jelenlegi belgyógyászati tömb helyére épülő, a réginél kétszer nagyobb új komplexum helyet ad az általános belgyógyászatnak, a kardiológiai és a belgyógyászati osztálynak, a gasztroenterológiának, a reumatológiának, a bőrgyógyászatnak, az infektológiának és a neurológiának, illetve a földszinten ezen osztályok szakambulanciáinak közölte a terveket is bemutatva. Az építkezés idejére a jelenlegi belgyógyászati tömb valamennyi osztályát ideiglenesen át kell költöztetni más épületekbe, de ez alatt is zavartalan lesz a betegellátás jegyezte meg. Az osztályokon jelenleg több 4-5 ágyas kórterem is van, ahol nem ritkán kilenc betegre jut egyetlen fürdőszoba, ezzel szemben az új belgyógyászati tömbben a szobák maximum három ágyasak lesznek, mindegyik külön fürdőszobával rendelkezik majd tette hozzá. (MTI) Összevonnák a kórházi laborokat A kórházi laboratóriumok számának jelentős csökkentését tervezi az egészségügyi államtitkárság, mert ettől hasonló megtakarítást vár, mint a kórházak központosított gyógyszerbeszerzéseitől. A laborszakma képviselői szerint viszont a vizsgálatokra rendelkezésre álló forrásokat kellene növelni, mert az egy évtizede változatlan nagyságú keretből nem futja az összes életmentő kezeléshez szükséges modern vizsgálatra. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint jelenleg 242 szolgáltató végez laboratóriumi tevékenységet, ezek 80%-a állami vagy önkormányzati fenntartású, 15 százaléka magáncégé, a fennmaradó 5 százalékot pedig egyéb (nonprofit) szervezetek működtetik. Az OEP finanszírozta laborszolgáltatás a legtöbb helyen veszteséges, a kassza ugyanis zárt, az egy évre rendelkezésre álló összeget 12 hónapra elosztják, ráadásul minden labornak van egy teljesítményvolumen-korlátja, az e fölött végzett tesztekért csak a rendes ár töredékét kapják. A Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság (MLDT) elnöke, Kovács L. Gábor úgy nyilatkozott: Magyarországon évente mintegy 180 millió laborvizsgálatot végeznek, ezek 80%-át járóbetegeknél. A laborszakma képviselői szerint a sok feleslegesen megkért vizsgálat mellett financiális korlátok miatt a szakmailag szükségesnél lényegesen kevesebb valóban indokolt tesztet végeznek, nagyrészt azért, mert a járóbeteg-vizsgálatkéréseket nem ellenőrzi senki. Az évek óta változatlan nagyságrendű finanszírozás növelését szorgalmazza Kappelmayer János profeszszor, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Laboratóriumi Tagozatának elnöke is. Szerinte a szakma fejlődését jelentősen visszaveti Magyarországon az alacsony és korlátozott finanszírozás. Még akár tíz évvel ezelőtt is sok olyan betegségbe gyakran belehaltak az emberek, amelyek ma jórészt gyógyíthatók. Ilyen például a gyermekkori leukémia, amelynek kezeléséhez azonban szoros és rendkívül költséges laboratóriumi kontroll mellett alkalmazott gyógyszerek kellenek. A laborkasszán belül, arányait tekintve sokkal többet kellene költeni ezekre a drága molekuláris diagnosztikai tesztekre, ám a restrikciós gondolkodás ezt nem teszi lehetővé jelezte a professzor. (Világgazdaság) Százéves egyetem száz programja A százéves Debreceni Egyetem száz programmal várja az érdeklődőket a Kutatók éjszakáján közölte Fábián István rektor, az egyetem történetét bemutató kiállítás megnyitóján. A tárlaton az egyetem valamennyi kara bemutatkozik. Fábián István elmondta, hogy az egy hétig nyitva tartó kiállítással és a hozzá kapcsolódó délutáni előadásokkal is a Kutatók éjszakájának programjaira kívánják felhívni a Fórum bevásárlóközpont látogatóinak, köztük a fiataloknak a figyelmét. A Debreceni Egyetem a Múzeumok éjszakája után a Kutatók éjszakáján is megnyitja kapuit, hogy közérthetően bemutathassák a tudományos eredményeket és módszereket, népszerűsítsék azokat, s ezáltal minél több fiatalt meggyőzzenek arról, hogy érdemes a tudományos pályát választani hangsúlyozta a rektor. Virágos Márta, a Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár főigazgatója elmondta: valamennyi kar bemutatkozik a kiállításon, ahol bemutatják a kari szimbólumként használt gerundiumokat, az egykori debreceni kollégiumi diákok tűzoltó botjait is. Varga Zsolt tudományos igazgató felidézte, hogy tavaly 4-5 ezer látogatója volt az egyetemi programoknak, most is legalább ennyi érdeklődőt várnak. 5 Kórház 2012/9. KÓRHÁZ-HÍREK

8 Kórházszövetség Kórház 2012/9. 6 Alapszabály-módosítás szükséges Magyar Kórházszövetség elnöksége Dr. Varga Ferenc nyitotta a megbeszélést, egyben tájékoztatta a jelenlévőket, hogy dr. Rácz Jenő a későbbiekben csatlakozik az üléshez, mert a főigazgatói pályázatokat bíráló bizottságban látta el feladatát. Ezt követően felkérte dr. Fülöp Rudolfot, hogy a finanszírozási bizottság elnökeként adjon tájékoztatást az intézmények körében elindított, az adósság felmérését célzó kérdőív jelenlegi állapotáról. Kórházi adósságállomány Dr. Fülöp Rudolf elmondta, hogy a beérkezett adattáblák alapján a titkársággal együttműködve, a megadott szempontok szerint kigyűjtötték az adatokat egy összesítő táblába. Ezzel a munkával már felmérhető volt, hogy összesen 84 intézmény szolgáltatott adatot (123 tagintézményből), de a kórházak egy része sajnos nem a kért adattáblát küldte meg, ezért szükséges a pontosítás, az adatok helyenkénti letisztítása amíg ez nem történik meg, addig semmiképpen nem lehet eredményeket közölni, következtetéseket levonni, becsléseket készíteni. A szállítói tartozásállományra vonatkozó adatokat kb. 74 intézménynél lehet értékelni. A finanszírozási bizottság elnöke javasolta, hogy az elnökség kezdeményezze a minisztériumnál tárgyalások lefolytatását, melyben a rendelkezésre álló adatokat egyeztetni szükséges a minisztérium meglévő adataival, és meg kell tenni az év hátralévő részére vonatkozóan a túléléshez elengedhetetlen lépéseket. Az elnökség határozata alapján a Magyar Kórházszövetség mind a kórházaknak, mind a minisztériumnak megküldi a pénzügyi helyzetre vonatkozó, intézményektől begyűjtött, kumulált adatok eredményét. A sajtónak jelenleg csak a felmérés tényéről és az eredmények egyeztetéséről kívánnak beszélni, azt kommunikálva, hogy az adósságállomány ismételten eléri azt a mértéket, mely alapján a központi intézkedés szükségessége indokolt, erről az MKSZ tárgyalásokat kezdeményez a minisztériummal. Az elnökség a korhatáros kérdőívvel kapcsolatos kommunikációt is ugyanígy kívánja folytatni. MOK, NEK Az ülésen részt vett dr. Éger István a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki feltétlenül fontosnak érzi, hogy az ágazat szereplőinek érdekeit képviselő szervezetek, különösen az orvosi kamara és a kórházszövetség többet tudjanak egymás feladatairól, aktuális tevékenységéről, és nagyobb együttműködésben tevékenykedhessenek a jövőben. Éger István átadta az elnökségnek a MOK állásfoglalását, az Egészségügy félidőben félúton vagy tévúton? c. egyoldalas írásukat, melyben az ágazat legégetőbb problémáit foglalták össze röviden. Szintén elektronikus úton is rendelkezésre bocsátotta a dr. Gyenes Géza és dr. Nagy Ferenc által öszszeállított, Az ügyeletszervezés új szabályai című segédanyagot a kollégák számára. Harmadrészt pedig átadta az újra összehívott Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal nyílt fórumára szóló meghívót, és egyben kérte, hogy a Kórházszövetség a továbbiakban az együttműködés kifejezése érdekében tagként vagy megfigyelőként vegyen részt a kerekasztal munkáiban. Dr. Rácz Jenő megköszönte dr. Éger István elnök úr részvételét, és távozása után kérte az elnökség véleményét a szervezet Nemzeti Egészségügyi Kerekasztalba való visszalépését illetően. Az elnökség így határozott a Magyar Kórházszövetség Nemzeti Egészségügyi Kerekasztalban való részvételéről: mivel a kerekasztal fórumain és munkájában való részvétel szüneteltetését a teljes tagság (közgyűlés) határozta meg, ezért a visszalépésről is e grémiumnak van joga dönteni. Ebből adódóan a következő közgyűlés időpontjáig a NEK plenáris ülésén tagként nem áll módjában részt venni, de a meghívást fontosnak tartva a szervezet dr. Harmat György személyében megfigyelővel kívánja a jelenlétet biztosítani. Alapszabály-módosítás Dr. Rácz Jenő következő napirendi pontként az MKSZ Alapszabály módosításának kérdését vetette fel. Vitaanyagként az elnökség dr. Szép Flórián által elkészített javaslatokat használja, melyet minden elnökségi tag előzetesen megkapott. Az elnökség az Alapszabály módosításával kapcsolatban az alábbi döntéseket hozza (dr. Szép Flórián javaslata a jegyzőkönyv részét képezi, a döntések az anyag pontjaira utalnak): A javaslat 1. pontjához: az elnökség döntése szerint a Magyar Kórházszövetség rendes tagjainak továbbra is az önálló jogi személyiségként egészségügyi szolgáltatást nyújtó, fekvőbeteg-ágyakkal rendelkező intézményeket (kórházakat) tekinti. A javaslat 2. pontjához: A tisztségviselőkre vonatkozó jelenlegi szabályozást az elnökség jónak találta. A javaslat 3. pontjához: Az elnökség úgy gondolja, hogy az utóbbi évek tapasztalatai szerint az elnökség el tudja látni a két közgyűlés közötti operatív feladatokat, ezért a vezetőség funkciója értelmetlenné vált különösen az új kórházstruktúrát tekintve. A határozat szerint nincs szükség vezetőségre, helyette inkább három fővel kell növelni az elnökség létszámát, és a szakmai bizottságok munkájába a többi vezetőt is be kellene vonni. Az elnökség az alapszabály módosításának közgyűlésen történő jóváhagyása céljából rendkívüli közgyűlést kíván összehívni, hogy a 2013-ban esedékes tisztújítást már ennek megfelelően lehessen megtartani. A rendkívüli közgyűlés időpontjául 2012 novemberének utolsó vagy decemberének első hetét jelölte meg, helyszínéül pedig Budapestet (a Semmelweis Egyetemmel való egyeztetést követően). Egyéb ügyek Dr. Rácz Jenő elnök az egyebek napirendi ponton belül az alábbiakról tájékoztatta az elnökséget: A GYEMSZI által a kórházak főigazgatói posztjára kiírt pályázatok bíráló bizottságába a kórházszövetség, kérésének megfelelően, dr. Velkey György, dr. Rácz Jenő, dr. Csidei Irén és dr. Svébis Mihály személyében delegáltat küldhetett. Az MKSZ együttműködési megállapodást írt alá a GYEMSZI, a Medicina 2000 és az MGYK szervezetekkel egy egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó akkreditációs rendszer közös kidolgozására, pályázati támogatás formájában. Az EMVIO szeptember 21-én Hatvanban tartja következő rendezvényét, melyen az EGVE delegáltja a kórházszövetséget is képviseli.

9 Kongresszus Eger után ismét Siófok A kongresszus szervezői A Magyar Kórházszövetség április között rendezi meg XXV. Kongresszusát. I smét egy változás időpontja. Ezen a kongresszuson ugyanis letelik a jelenlegi tisztségviselők három éves mandátuma, és a Közgyűlés feladata lesz új képviselőket választani. Nem lesz könynyű! Kórházaink főigazgatói és gazdasági igazgatói köre változás alatt, a kiírt pályázatok egy részénél már eredményt hirdettek, máshol még folyamatban a bírálat: kik lesznek a győztesei és kik a vesztesei, még nem tudjuk. A változás azonban már biztos. A választás előtt éppoly fontos lesz megismertetnünk szervezetünket tagságunk új vezetőivel, mint a választás során a megfelelő képviselet biztosítása. Mi, a kongresszus szervezői igyekszünk ezt minél jobban segíteni, ezért is választottuk a kongresszus helyszínéül Siófokot bármennyire is szerettünk Egerben lenni. A Balaton parti Azúr hotel az elmúlt években egy új prémium kategóriájú szárnnyal bővült, így szállodai szolgáltatásai mellett megfelelő lett a kiállítóterület-kapacitása is, kedvező áraikkal pedig reményeink szerint a nehéz pénzügyi helyzet ellenére is vállalható lesz intézményeink megfelelő létszámú jelenléte. Előtte azonban lesz még egy feladatunk: november utolsó napjaiban Rendkívüli Közgyűlés keretében Alapszabályt kell módosítanunk. A megváltozott kórházi struktúra ugyanis indokolttá teszi a tisztségviselői struktúránk felülvizsgálatát, és módosítását, hogy a jövő évi választást már ennek megfelelően folytathassuk le. Találkozunk novemberben Budapesten! 7 Kórház 2012/9. KÓRHÁZSZÖVETSÉG Jobb, ha magasak az egészségügyi ellátás minimumfeltételei A Magyar Kórházszövetség szerint a biztonságos betegellátás érdekében inkább legyenek magas elvárások az egészségügyi ellátás minimumfeltételeiben, mintsem olyan alacsonyan húzzák meg a határt, ahol bárki beléphet a rendszerbe. R ácz Jenő, a szövetség elnöke azt mondta: már az új minimumfeltételek megjelenésekor tudni lehetett, hogy korrekcióra lesz szükség. Ez 1999 óta, amióta először megjelent a minimumfeltételekről szóló jogszabály, mindig így volt. A szakma egyfelől jogos elvárásokat fogalmaz meg, azok azonban inkább az egészségügyi ellátás optimális feltételei, amelyek a gyakorlatban az egészségügy jelenlegi körülményei között sajnos nem valósíthatóak meg mondta Rácz Jenő. Az egészségügyi ellátás szakmai biztonságát célzó, az egyes szolgáltatások új minimumfeltételeit tartalmazó rendelet június Dr. Rácz Jenő elsején jelent meg. A miniszteri rendelet az egészségügyi ellátáshoz szükséges szakmai és tárgyi minimumfeltételeket tartalmazza a járóbeteg-szakellátást és diagnosztikai szolgáltatást, valamint a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatókra vonatkozóan. A jogszabály a feltételeknek való megfelelésre több hónapos határidőt hagyott. Paller Judit országos tiszti főorvos a napokban, egy szakmai tanácskozáson azt mondta: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) tapasztalatai is azt igazolták, hogy Magyarországon egyetlen kórház sem felel meg minden tekintetben az új minimumfeltételeknek, ezért a hatósági ellenőrzések és az esetleges engedélyek megvonása előtt módosítani kellene a rendeletet. Az ÁNTSZ a szolgáltatás szakmai megfelelőségét és a betegbiztonságot kéri számon. Ha ez testet ölt a jogszabályban, akkor annak alapján ellenőriznek majd hangsúlyozta Paller Judit. Az egészségügyi ellátás minimumfeltételeit tartalmazó rendelet módosítása, amelyben a megfeleléshez szükséges határidőt is meghosszabbították, a Magyar Közlönyben már megjelent. Eszerint a minimumfeltételeknek való megfelelést a kórházak esetében ez év november helyett március 31-ig, a járóbeteg-szakellátást és diagnosztikai szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében jövő év márciusa helyett május 1-jéig ellenőrzi az ÁNTSZ. Rácz Jenő a minimumfeltételek mostani módosításáról az MTI-nek azt mondta: ez egy első lépés. Lehet, hogy további korrekciókra lesz szükség, de erre a meghosszabbított határidő lehetőséget ad tette hozzá. MTI

10 Konferencia Kórház 2012/9. 8 Rózsa András ( ) Dr. Szepesi András R ózsa Andrástól, a TEVA nyugalmazott vezérigazgatójától búcsúztak barátai, munkatársai, tisztelői egy kora őszi esős délutánon a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében. Nagyon okos, a gazdaságban nagyon sikeres és mégis segítőkész, melegszívű, barátságos mosolygós ember volt. Ilyen ember már nincs manapság, mondhatják a napi küzdelmekbe belefáradt emberek. De ismertünk egy ilyen embert, mondták az egybegyűltek, Andrásra emlékezve. Sohasem láttam még ilyen gyülekezetet: a FIDESZ alelnöke, szóvivője, három egykori szocialista miniszter, egykori fideszes államtitkár jelenléte mutatta, hogy minden politikai oldal tisztelte, szerette. Gyógyszeripari vezetők, akik konkurensek, piaci ellenfelek voltak, méltatták meleg szavakkal. Művészek, sportolók, tudósok, kutatók, irodalmárok emlé keztek a jó barátra, a segítőkész mecénásra, sikereik támogatójára. Orvosok, kórházigazgatók mesélték el, hogy sokkal több volt számukra, mint üzleti partner, osztozott sorsukban, segítette küzdelmeiket. Megható és felemelő volt látni, hallgatni egykori munkatársait. A hatalmas vállalatcsoportot felépítő sikeres menedzser milyen jó vezető, milyen segítőkész apafigura volt. A sikerek kovácsolása és a rengeteg munka mellett tudott figyelni munkatársaira, kollégái fejlődésére, életükre, személyes gondjaikra. Kiváló stratéga volt. Nemcsak vállalata érdekében, hanem az egészségügy gondjainak megoldása érdekében is. Több kezdeményezése feledhetetlen marad. Évtizeden át évente összehozta az egészségügy vezetőit Zell am Seeben, hogy a különféle politikai és szakmai csoportokhoz tartozó személyiségek semleges terepen tanuljanak meg egymással beszélni, gondolatokat cserélni. Még ma is érezzük ennek jó hatását. Kezdeményezője és motorja volt az Egészségügyi Baráti Társaságnak. Az a kutatás, amelyik bizonyította, hogy az egészségügy a népgazdaság termelő ágazata és a jelenkori válság egyik kitörési pontja lehetne, a következő évek egyik vezető gondolata lesz. 5 Dr. Szabó László, az utód a Teva Magyarország élén 6 Bogsch Erik, a Magyar Gyógyszergyártók Szövetségének elnöke, a Richter Nyrt. vezérigazgatója Orbán István díjat ad át Rózsa András feleségének

11 4 Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestere Nekünk is van több személyes történetünk vele őszén terveztük a KÓRHÁZ lap megújítását. A legnagyobb gondunk az új lap finanszírozhatósága, forrásainak megteremtése volt. Megismerve a terveinket, lekötött egy jelentős hirdetési felületet, és előre át is utalta a díját. Egyszerűen megbízott bennünk! A jó példa, a bizalom hozta a többit, mások is mellénk álltak. És amikor ma Kedves Olvasónk kezébe veszi lapunkat, gondoljon arra, hogy Rózsa András és a TEVA segített arra a pályára, hogy kilenc éve szolgálhatjuk a magyar kórházügyet. Néhány évvel később, amikor már látszott, hogy webes felület nélkül nem érhetünk el az olvasók széles köréhez, az általa korábban alapított portált ránk bízta, hogy független, szakmai lapként működtessük tovább. Szomorú alkalom hozott össze enynyi embert, hogy búcsút vegyünk Rózsa Andrástól. Vigasztaljon viszont az a tudat, hogy egy nagyszerű ember élt közöttünk, akit ismerhettünk, akit mindenki szeretett, tisztelt. Hatása, példája sokáig velünk lesz, és ebből erőt meríthetünk az elkövetkező küzdelmeinkhez. Nyugodjon békében. 9 Kórház 2012/9. Konferencia 5 A vendégek egy része, középen Rózsa András felesége és fiai 6 Frajna Imre egykor fideszes államtitkár, Balázs Péter egykori szocialista külügyminiszter, aki a főiskolán tanította Rózsa Andrást

12 KONFERENCIA Kórház 2012/9. 10 Stafétaváltás a füredi EGVE-kongresszuson Bene Zsolt Ari Lajossal, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) elnökével a XIX. Magyarországi Egészségügyi Napok programjának koncepciójáról beszélgettünk. Az idén méltóképpen számos előadással és kuriózumnak számító archív filmanyaggal emlékeznek meg Szentágothai János professzorról, a magyar egészségügy kiemelkedő alakjáról. Ari Lajos a kongresszus részeként tartott közgyűlésen leköszön, mostantól a korábban megválasztott jelölt elnök, Molnár Attila munkáját fogja segíteni. Hányadik a sorban az ez évi Egészségügyi Napok? A XIX. Magyarországi Egészségügyi Napok és ebből a tizedik, melyet elnökként szervezek. Ha végigtekintjük az elmúlt évtized programfüzeteit, látható, hogy a kongresszus milyen szép fejlődési íven ment keresztül. A kezdetekben kizárólag saját magunk tartottunk előadást nagyon kevés meghívottnak, most pedig tudományterületük vezető szaktekintélyeit akik ráadásul elég ritkán nyilvánulnak meg személyesen és általában nehezen elérhetők tudhatjuk előadóink között. Természetesen megmaradtak az EGVE kollegiális előadásai és a szakmapolitikai fórum, amely eddig is minden rendezvényünknek szerves része volt. Milyen jeles évforduló vagy esemény köré szervezték az idei rendezvényt, és milyen neves előadókat sikerült ehhez megnyerni? Szentágothai János professzor neve az idősebb generációnak de remélem, hogy a fiatalabbaknak is jól cseng, hiszen lenyűgöző egyénisége volt az orvostudománynak, az egyetemi oktatásnak, a közéletnek és a politikának. A magyar tudós éppen száz esztendeje született, Dr. Ari Lajos és az UNESCO ezzel is elismerve a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnökének, az iskolateremtő agykutatónak kiemelkedően tevékeny életpályáját tiszteletére 2012-t Szentágothaiemlékévvé nyilvánította. Szentágothai János egykori tanítványa s talán kevesen tudják, hogy a családtagja (a veje) is dr. Réthelyi Mikós miniszter úr, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke a tudományos eredmények mellett Szentágothai professzor művészi adottságairól, és mint az ifjú tehetségek támogatójáról is beszél. Bemutatja mint anatómust, közéleti személyiséget, zöld aktivistát, festőt és családfőt tehát az egykori kiváló professzornak a széles nyilvánosság előtt kevéssé ismert oldalairól is beszél. Gazda Istvánnal már évek óta szoros kapcsoltunk van: lenyűgöző tudománytörténeti előadásai mindig megragadják a hallgatóságot. Ezúttal neves múltbeli magyar tudósokról és feltalálókról fog megemlékezni. Úgy tudom, egy régi film segítségével a kongresszuson megidézik Szentágothai professzort. Hogyan? Emlékeztem arra, hogy az 1970-es, 80- as években a professzor egy hétrészes előadássorozatot tartott a Magyar Televízióban Az emberi test címmel. Ilyenkor vegyészként elbűvölt szemekkel néztem a tv-t. Sikerült ezeket fellelni az archívumban, és az MKB és az MTVA támogatásával a filmeket restauráltatni. A konferencián azt a 44 perces bevezető előadást fogjuk lejátszani, amelyben Szentágothai profeszszor anatómiaórát tart művészettörténeti előadásba ágyazva, vagy ha úgy tetszik, éppen fordítva: művészettörténeti ismertetés keretében mesél az anatómiáról. Folytatjuk tehát az általunk megkezdett hagyományt gondoljunk Oláh György, Herskó János Nobel-díjas tudósok vagy Kertész Imre esszéjének előadására, továbbá a gróf Széchenyi Istvánról való megemlékezésre, ugyancsak a neki szentelt emlékév kapcsán, ezúttal szintén emelkedett hangulatú, mindannyiunkhoz szóló programot igyekeztünk összeállítani. Hogyan jutott eszébe Charles Simonyit elhozni az Egészségügyi Napokra? Talán mindenki előtt ismert, hogy az informatika egyik nagy guruja Magyarországról származik, akinek édesapja egy zseniális fizikus, elektromérnök volt a Műegyetemen. A Simonyi-féle A fizika története című könyv a villamosmérnökök és a kultúrtörténet szerelmeseinek számára egyaránt afféle Biblia. A Külügyminisztérium segítségével a konferenciánkon mutatjuk be a videóinterjút az űrturistával. Ez a program még szervezés alatt van, remélem, megvalósul. A nagy egyéniségek sorában említhetem Kovács Árpádot is, aki a Költségvetési Tanács elnökeként minden bizonnyal hasznos tanácsokat, észrevételeket fog mondani a jövő évi költségvetés-

13 sel kapcsolatosan valószínűleg kritikát is hallunk majd tőle. Előadása a szakmapolitikai blokk részeként hangzik el, azt követően. Amikor az orvostudomány és a közgazdaságtan találkozik címmel is lesz előadáscsoport, melynek fókuszába ezúttal az onkológiát helyeztük. Melyik programot látná még el elnöki ajánlással? Nem terveztük, az élet hozta így: néhány kollégánk kiválik a rendszerből, életkoruk alapján nem lehetnek kórházigazgatók a jövőben, csak amíg a pályáztatások lezajlanak. Ezen sokat megélt, tapasztalt kollégáknak a gondolataival is színesítjük a kongresszust. Mindegyikük megkötés nélkül, szabadon beszélhet érzéseiről és útravalót, jó tanácsokat is szívesen fogadunk tőlük. Lesz, aki saját intézményéről, lesz, aki a finanszírozásról mond érdekes információkat. Milyen érdeklődést tapasztalt a tagság részéről az EGVE-kongresszus iránt? Idén a tavalyinál kevesebb jelentkező van mind a kiállítók, mind pedig a résztvevők között. Ez sajnálatos, de érthető és elfogadható, hiszen még nincs vége a pályáztatásoknak, érezhető a bizonytalanság, illetve tisztában vagyunk az egyre szűkülő pénzügyi lehetőségekkel is. Az egészségügyi menedzsmentbe újonnan érkezőket kérem, hogy lépjenek be az EGVÉ-be. Olvassák el honlapunkon az alapszabályt ez egy politikamentes, szakmapolitikai szervezet, amely a betegek, a kollégák és az intézmények érdekeit képviseli. A mostani közgyűlés hosszú idő óta rendhagyó lesz, már ami az elnöki pozíciót illeti. Tulajdonképpen nem történik semmi különös, hiszen az élet megy tovább, a korábban megválasztott elnök, Molnár Attila miután az elnöki beszámoló elhangzik, átveszi a stafétabotot, magam pedig leköszönő elnökként a következő ciklusban, a szabályok szerint segítem a munkáját. Mi már egy éve nagyon szorosan együttdolgozunk a zökkenőmentes váltás, a folyamatosság biztosítása érdekében. Bölcsen döntött az EGVE közgyűlése, amikor minden tisztségviselő mandátumát meghosszabbította egy évvel az elnökét kivéve, hiszen már volt jelölt elnök, mert még nem fejeződött be a pályáztatás, az igazgatóváltás, és ez nagy bizonytalanságot okozott volna a rendszerben. Nem szokott belefáradni a konferencia szervezésébe, mire megvalósul? Egy kongresszus tematikájának öszszeállítása valóban rendkívül nagy feladat sok időt vesz igénybe, nem kevés szellemi erőt köt le, rengeteg az adminisztrációja, és menet közben számos akadályt kell leküzdeni. Ugyanakkor az a kihívás, hogy a kezdeti elképzelések végül megvalósuljanak egyben hallatlanul szórakoztató is engem kifejezetten pihentet és feltölt. 11 Kórház 2012/9. KONFERENCIA Vissza kell állítani az intézmények autonómiáját Bernáth Bea Az alap- és járóbeteg-ellátás lesz a nyertese az egészségügy strukturális átalakításának jelentette ki Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár a járóbeteg-ellátás helyzetéről szeptember közepén tartott balatonfüredi konferencián. A kórházak államosítása után ráadásul olyan tapasztalatokat szereztek, hogy a még ez előtt álló, kórházfüggetlen szakrendelőknek kifejezett élvezet lesz a folyamat jövőre, mivel leküzdötték már a gyermekbetegségeket mondta az államosítást levezénylő Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója. Török Krisztina hozzátette: épp ezek miatt a tapasztalatok miatt is mérlegelni fogják, hogy mely járóbeteg-intézményeket vesznek át, Dr. Pásztélyi Zsolt mert lesznek olyanok, amelyeket nem államosítanak. A szakrendelőket is magába foglaló kórházak államosítása után összesen 315 független járóbeteg-ellátó intézmény maradt. Ez azt jelenti, hogy az összes járóbeteg-ellátó 30 százalékának a sorsa nem dőlt még el. Dr. Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 elnöke szerint a járóbeteg-ellátásban csendes leépülés zajlik, de csak azért nincsenek nagy figyelmet keltő botrányok, mert ezen a területen nincs nagy szállítói állomány. Az elnök szerint alapvetően ösztönzőkre lenne szükség a járóbeteg-szakellátás súlyának növelésére, a fekvőbeteg-szakellátás kiváltására. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy bár a kórházi ágyak leépítése miatt pluszórákat, és ezzel elvileg pluszfinanszírozást kapott a járóbetegellátás, valójában nem kapott pluszt. A forrást ugyanis a járóbeteg-ellátás miniszteri keretéből pótolták vissza, nem pedig a fekvőbeteg-ellátás kasszájából

14 KONFERENCIA Kórház 2012/9. 12 csoportosították át. A szakrendelőket tömörítő szövetség épp ezért azt javasolja, hogy a felszabaduló fekvőkapacitások finanszírozásának legalább egy részét (30 százalékát) a járóbeteg-kassza felé irányítsák át. Török Krisztina arról beszélt, hogy már tavaly óta gyűjtik az adatokat, melyek alapján elkészül a járóbeteg-szakellátási koncepció, és amelyek alapján október közepéig-végéig eldől, mely intézmények azok, amelyeknél a betegellátás szempontjából indokolt, hogy állami kézbe kerüljenek. Olyan szempontokat vesznek figyelembe a döntésnél, mint például, hogy mekkora méretű, milyen formában működik a szakrendelő, kapcsolódik-e hozzá közvetlenül alapellátás. A GYEMSZI vezetője bevallotta, nincs benne hurráoptimizmus, hiszen a már államosított kórházak fenntartására sem kaptak pénzt. Ennek ellenére reméli, hogy jövőre ez a helyzet rendeződik, és bármennyi járóbeteg-intézményt is vegyenek át, azok működtetésére már lesz forrás. Szócska Miklós biztos abban, hogy a GYEMSZI a leghatékonyabban működő közintézmény lesz. Az államosítás sikerével kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy a január elsejével állami tulajdonba került fekvőbeteg-ellátó intézmények vannak jelenleg a legstabilabb helyzetben, a következők a sorban a május elsejével átvett intézmények. A járóbetegellátó intézmények államosítása kapcsán kiemelte, hogy a kórházak átvételével valójában a járóbeteg-ellátás százaléka is már központi kézbe került, tehát csak a megmaradt kórházfüggetlenek sorsa kérdéses. Az államtitkár nem tagadta, vannak problémáik, most is a bedőlt modellek mocskát takarítjuk. Mint mondta, jelenleg válságmenedzselést folytatnak, de ennek ellenére vannak sikereik is. Hiszen miközben fenntartották a működőképességet, 10 év után még bért is emeltek. Hangsúlyozta, a bérrendezés fenntartására és folytatására pluszforrás van a jövő évi költségvetésben. A konferencián többen felvetették, hogy bár valóban nem jelentéktelen az ágazatban végrehajtott bérrendezés, 1. táblázat. A járóbeteg-ellátó intézmények helye a kasszán belül Országos járó TVK (német pont/hó) Kórházfüggetlen járók TVK-ja (német pont/hó) Kórházfüggetlen járók részaránya az országos járó TVK-ban (%) 29,6% Medicina 2000 tagok járó TVK-ja (német pont) Medicina 2000 tagok részaránya a teljes kasszához képest (%) 28,1% Kórházfüggetlen Medicina 2000 tagok járó TVK (német pont/hó) Kórházfüggetlen Medicina 2000 tagok járó TVK aránya a teljes járó kasszához képest 18,4% Kórházfüggetlenek részaránya a reprezentációja a Medicina 2000-n belül. 62,2% Kórházfüggetlen TVK bevétele (Ft/hó) Teljes szakellátási kassza (Ft/hó) Kórházfüggetlen járó részarány a teljes szakellátási kasszán belül 5,37% sokan jogtalanul maradtak ki az emelésből, ezért Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke az ombudsmanhoz is fordult. Szócska Miklós válaszában azt hangsúlyozta, hogy a korábbi adatokkal ellentétben nem 86 ezer, hanem 88 ezer 500 főt érintett az ágazatban a bérrendezés. Hozzátette: elképzelhetőnek tartja, hogy történtek hibák, kimaradtak az emelésből olyan emberek, szakmák, például a sportorvosok, akiknél minél előbb visszamenőlegesen korrekcióra van szükség. Egyértelművé tette azonban, hogy a vállalkozási formában működő egészségügyi szolgáltatók nem számíthatnak központi bérrendezésre. Sinkó Eszter arra hívta fel a figyelmet, hogy jövőre milliárd forint pluszforrás lesz az egészségügyi ágazatban, amelyet alapvetően a bérrendezésre szánnak. Az egészségügyi közgazdász szerint viszont az államtitkárságnak nem kellene megkötni az intézményvezetők kezét, hogy a pluszforrást csak bérfejlesztésre fordíthassák. A központ javaslatot tehet, de az intézményvezető tudja, hol szorít legjobban a cipő, ezért meg kell neki adni a lehetőséget, hogy maga gazdálkodjon a forrással. Az államosítással kapcsolatban az egészségügyi közgazdász azt hangsúlyozta, hogy ilyen fajta központosítás még a rendszerváltás előtt sem volt, tehát meg kell tanulni az új szerepeket. Azt mondta: egypólusú rendszerek ritkán működnek hatékonyan, tehát még mielőtt kiépülne a bürokrácia, önmérsékletet érdemes tanúsítani; a GYEMSZI és a térségi menedzsment szükséges irányítása alatt, de az 2. táblázat. A 315 független járóbeteg-ellátó intézmény finanszírozási bevételeinek megoszlása intézmény, (db) tvk (német pont/hó) ezer alatt ezer- 1 millió között millió között millió között millió fölött intézmények autonómiáját amennyire lehet vissza kell majd állítani. Sinkó Eszter beszélt arról is, hogy újra kellene gondolni a finanszírozási rendszert, mivel azt tapasztalja, hogy a drágább eseteket tömegesen utasítják el. Ennek kapcsán megjegyezte azt is, hogy talán hiba volt az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetése, amelynek működése kapcsán, ha voltak is hibák, de legalább leheletnyivel csökkentette a betegek kiszolgáltatottságát. Minderre a konferencián később Szócska Miklós úgy reagált: nonszensznek tartja, hogy egy 4 csillagos luxusépületben egy árnyékminisztérium működjön. A minimumfeltételekről beszélt a konferencián Paller Judit. Az országos tiszti főorvos szerint, ha nem módosítják a minimumfeltételekről szóló jogszabályt az ÁNTSZ előírt határidőig, novemberig tartó ellenőrzései során vissza kellene vonnia szinte valamennyi egészségügyi intézmény működési engedélyét. Ezért is tartja fontosnak, hogy nyissák meg a jogszabályt, az ÁNTSZ pedig inkább közreműködik abban, hogy a szolgáltatókkal közösen javaslatokat dolgozzanak ki arról, milyenek legyenek a tényleges minimumfeltételek. Hozzátette: ezeknél az alapvető szempontnak a betegbiztonságnak kell lennie. A konferencia után néhány nappal módosították az egészségügyi ellátás mi nimumfeltételeit tartalmazó rendeletet, így a megfeleléshez szükséges határidőt is meghosszabbították. Eszerint a minimumfeltételeknek való megfelelést a kórházak esetében ez év november helyett március 31-éig, a járóbeteg-szakellátást és diagnosztikai szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében jövő év márciusa helyett május 1-jéig ellenőrzi az ÁNTSZ. Rácz Jenő a minimumfeltételek módosításáról az MTInek azt mondta: ez az első lépés. Lehet, hogy további korrekciókra lesz szükség, de erre a meghosszabbított határidő lehetőséget ad.

15 Ha pénz nincs is, szakértelem lenne Radnai Anna A magyar egészségügyi szakdolgozók 43. országos kongresszusát Szolnokon rendezte meg augusztus között Maroska Anikó ápolási igazgató vezetésével a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézet csapata és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara. A fő témák a kiégés, az egészségügyben megjelenő agresszió, a szakmai irányelvek jelentősége és a képzés várható fejlődése voltak, de szó esett az új minimumfeltételekről és egyéb fontos kérdésekről is. A hatszáz résztvevő előzetesen közel 100 absztraktot regisztrált. Az elbírálást a Magyar Ápolástudományi Társaság segítségével anonim módon két bírálóbizottság vette górcső alá, döntésük nyomán 43 előadás született. További 24 előadás is elhangzott felkért előadóktól, egyrészt plenáris ülés keretében, másrészt az egyes szekciók elején tudtuk meg Maroska Anikótól. A tudományos program két szekcióban párhuzamosan zajlott. A csütörtöki plenáris ülésen a szakma vezetői mellett döntéshozók is részt vettek megjelent dr. Cserháti Péter helyettes államtitkár, Rauh Edit, a GYEMSZI-ETI megbízott főigazgató helyettese, Halmosné Mészáros Magdolna, a Szakmai Kollégium Ápolási Tagozatának vezetője, dr. Balogh Zoltán, a MESZK elnöke kollégájával, Babasik Tamással, és dr. Betlehem József egyetemi docens, a Magyar Ápolástudományi Társaság elnöke. Az előadások közül az öt legkiemelkedőbbet díjazták a szervezők, három előadót az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, kettőt pedig a Hetényi Géza Kórház csapata jutalmazott. A két szerv egymástól függetlenül ugyanazt az öt előadást jelölte meg legjobbként. A kongresszuson nagyobbrészt ápolók vettek részt, de többek között védőnők, mentősök, aneszteziológus szakasszisztensek, alapellátásban tevékenykedő szakdolgozók is regisztráltak. A Szolnoki Kórház ápolási igazgatója tizenkét fős csapatot mozgósított a tudományos esemény megszervezésére. A MESZK a meghívott előadók felkérésében vállalt fontos szerepet, a Kórház dolgozói pedig az absztraktok bekérését, a kiadványok elkészítését, a tájékoztatást, a szponzorációk megszerzését, a helyszín és a kulturális műsorok biztosítását intézték. Újdonság volt ebben az évben a két fórum, melyek a Nővér folyóiratról, az ápoláskutatásról és az ápolástudomány mint önálló diszciplína jelenéről és jövőjéről, valamint a civil társadalom és a szakmai szervezetek együttműködéséről, a közös érdekérvényesítés lehetőségeiről szóltak. Maroska Anikó ápolási igazgató beszélgetésünk során kiemelte: ma Magyarországon sok kitartás és elhivatottság kell ahhoz, hogy valaki egészségügyi szakdolgozóként a napi kemény munka mellett még tudományos tevékenységet is folytasson, ezért is fontos ez az esemény. A mindennapi kihívások tudományos szintű feldolgozásából mindenki erőt meríthet, akik pedig vállalkoznak a kutatásra és az előadásra, azok erkölcsi elismerést és kreditpontokat szerezhetnek. A napi munkához leginkább közelálló témák közül újnak számított az agreszszió megjelenése az egészségügyben. Azt látjuk, hogy a gazdasági-társadalmi környezet változásai egyre inkább beszűrődnek az egészségügybe is, a betegek és hozzátartozók türelmetlenebbek és agresszívabbá váltak. Ennek kezelésére nincs technikánk vagy kiforrott módszerünk, ezért mindenképpen fontos a jövőben közösen kitalálnunk, hogy miként lehet kezelni az ilyen helyzeteket nyilatkozta lapunknak Maroska Anikó. Szintén fontos téma volt a rendszeresen terítékre kerülő kiégés is a szakemberek ezúttal főként azt boncolgatták, vajon a tíz, húsz, harminc éve munkában álló szakdolgozók mindennapi munkáját hogyan lehetne érdekesebbé tenni, és ez által motiválni őket. A szervezők célja volt olyan tudományos programot összeállítani, amely valóban érdekli a résztvevőket, és ez sikerült még az utolsó napon is háromnegyedig tele volt a tudományos találkozónak otthonul szolgáló terem. A visszajelzések nagyon pozitívak, a mai napig méltatják a résztvevők a konferencia szakmai színvonalát árulta el az ápolási igazgató. Az aktuális témák megvitatása mellett már az idei programon körvonalazódtak a jövő évi találkozó meghatározó témái melyek várhatóan a már említett kiégés, illetve az egészségügyben megjelenő agresszió kezelése lesznek. Maroska Anikó még kiemelte: nagyon büszkék, hogy a MESZK-kel közösen ők szervezhették meg ezt a konferenciát és örülnek annak, hogy bemutathatták Kórházukat. Nem nagy város, nem túl ismert kórház vagyunk, de fontos szerepet töltünk be a magyar egészségügyi ellátásban fűzte hozzá. Balog Zoltán miniszter előad, dr. Balogh Zoltán MESZK elnök hallgatja 13 Kórház 2012/9. KONFERENCIA

16 Konferencia Kórház 2012/9. 14 Forráskivonás, gúzsba kötött kórházi menedzsment Sándor Judit Az ágazati intézkedések csak a feszültségeket csökkenthetik, ám Orosz Éva professzor szerint gazdasági fordulat és forrásbővülés nélkül az egészségügy nem lesz képes kitörni a 90-es évek végén kialakult ördögi körből. 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Magyarország Csehország Szlovákia Az egy főre jutó egészségügyi közkiadások alakulása, EU(14)=100% E gyelőre nem látszanak a jelei annak, hogy az elmúlt két évben sikerült volna változtatni az egészségügy kedvezőtlen társadalmigazdasági pozícióján, vélekedik dr. Orosz Éva, az ELTE Társadalomtudományi Karának tanára, aki az augusztus végi Önkormányzati Egészségügyi Napok XVI. Kongresszusán tartott előadást arról, mi okozza egyre növekvő lemaradásunkat a fejlett államoktól, sőt, immár a visegrádi országoktól is. A politikai és gazdasági vezetők körében továbbra is domináns az a gazdaság és egészségügy viszonyára vonatkozó téves nézet, mely szerint az ágazat kiadásai meg/túlterhelik a költségvetést, akadályai a gazdaság fejlődésének ezért és nem is kívánnak pluszforrásokat tenni egy rosszul működő rendszerbe, boncolgatta az okokat a professzor asszony. Holott az egészségügyi kiadások beruházást jelentenek a hosszú távú gazdasági-társadalmi fejlődésbe, szögezte le WHO- és EU-dokumentumokra hivatkozva. Az állandó forráselvonás gátjává vált az egészségügy eredményes strukturális átalakításának és modernizálásának. Éppen ezért az ágazati intézkedések csak a feszültségeket csökkenthetik, de alapvető változást nem képesek előidézni. Hozzátette: ha tovább folyik a források kivonása, a totális államosítással együtt a menedzsment gúzsba kötése, és az egészségpolitika csupán a szervezeti átalakításra fókuszál, de az ehhez szükséges ösztönző rendszer kialakítására nem, akkor a rendszer képtelen lesz kitörni a 90-es évek végén kialakult ördögi körből. Ezzel pedig tovább folytatódik a leszakadásunk a fejlett országokhoz, sőt a visegrádi államokhoz képest az egészségi állapotban, az egészségügyre fordított forrásokban és a rendszerrel kapcsolatos nézetekben. Ördögi körönként értékelte azt a folyamatot, amelynek során a 90-es évek közepe óta a közösségi források (egészségügyre fordított közkiadások) szűkülése/szűkítése akadályozta az egészségügy súlyos strukturális problémáinak enyhítését. A működés növekvő zavarai erodálták a társadalombiztosítás (közfinanszírozású egészségügy) működőképességébe vetett bizalmat. A bizalom és a szolidaritás gyengülése pedig részben Prof. dr. Orosz Éva az egészségügyön kívüli okok miatt tovább gyengítette a politikai döntéshozók tényleges elkötelezettségét a közfinanszírozás szerepének erősítésére, ami azután a gazdasági okok mellett hozzájárult a források további (abszolút vagy relatív) szűkítéséhez. A gazdasági kilátások rendkívül roszszak, 2012-ben stagfláció (az árak jelentős emelkedése, amely gazdasági visszaeséssel párosul) alakult ki, amiből rendkívül nehéz kitörni. Az elhúzódó gazdasági válság kétszeresen is negatív hatással van az egészségügyre, ugyanis növekednek a szükségletek, miközben a források szűkülnek. Ráadásul re is elmondható, hogy az elhibázott gazdaságpolitika egyik fő vesztese az egészségügy. Az elmúlt öt évet együttesen tekintve, durva becslés szerint körülbelül akkora forráskivonás történt az egészségügyből, mint amekkora az E. Alap ez évi természetbeni kiadásainak 80 százaléka. (A forráskivonást ahhoz a szinthez viszonyította a professzor asszony, mintha az E. Alap természetbeni kiadásainak a GDP-hez viszonyított aránya a 2005-ös

17 szinten maradt volna, azaz 2005 után nem romlott volna a pozíciója a GDP felhasználását tekintve. Ezek a kiadások 2005 és 2011 között valójában a GDP 5 százalékáról 4,2 százalékára csökkentek.) Az utóbbi évtizedben szerinte tovább növekedtek a társadalmi egyenlőtlenségek, gyengült a társadalmi szolidaritás, ami hozzájárul a rossz közhangulathoz is. A jóléti kiadások csökkentése ráadásul a legrosszabb helyzetű társadalmi csoportokat sújtja leginkább. A szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázata (az Eurostat adatai szerint) a lakosság közel harminc százalékát érinti kiemelkedően rossz helyzet ez az Unióban, például a csehekhez képest a duplája nálunk a kockázat. Az elmúlt évtizedekben hátrányosan növekedett a különbség hazánk és a többi uniós ország között a megelőzhető (azaz a prevencióval mérsékelhető) halálozást tekintve. Szintén növekvő egyenlőtlenségeket mutat a magyar társadalom egészségi állapota, például a férfiak halálozásában óriásira nőtt az olló az érettségizettek és nem érettségizettek között: az iskolázottak egészségi állapota javult, az aluliskolázottaké romlott. A 2000-es évek közepén kibontakozó bizalmi válság erősödése kihat az egészségügyre is. Mind a nagymértékű korrupciót, mind az országos intézmények iránti bizalmat tekintve Magyarország helyzete az egyik legrosszabb az OECD-országok között. A jövőbe vetett bizalom hiánya miatt is nehezen mobilizálhatóak a társadalomnak a válságból való kilábaláshoz szükséges energiái. Lehetséges szcenáriókat elemezve véleménye szerint van esély a kitörésre, ha sikerül az egészségügyre fordított közkiadásokat és magánkiadásokat is a hatékonyságot javító módon növelni, a kórházi struktúrát átgondoltan átalakítani, biztosítani az ehhez szükséges forrásokat, a kórházi menedzsmentnek megfelelő önállóságot adni, a minőséget, innovációt ösztönzési rendszerrel honorálni, a magánszektor megfelelő helyét kialakítani. A Semmelweis-tervben potenciálisan meglévő, ám eddig elmulasztott lehetőségek vannak. Ilyen a prioritás-képzés: szakmai prioritások az ellátórendszer struktúra-átalakításában, a krónikus betegségek ellátásában a paradigmaváltást jelentő kistérségi ellátásszervezés kiépítése, új népegészségügyi program kidolgozása. Gazdaságpolitikai fordulat és forrásbővülés nélkül azonban az egészségügy nem képes kitörni a 90-es évek végén kialakult ördögi körből, a felelősségi, bizalmi és finanszírozási válságból Orosz Éva szerint. 15 Kórház 2012/9. Konferencia Évente háromezren halnak meg szepszisben Többen halnak meg manapság szepszisben évente, mint emlő- és vastagbélrákban összesen. Mégis, nagyon keveset lehet tudni erről a betegségről. Épp ezért döntött egy hosszú távú együttműködésről, egy lehetőleg reprezentatív nemzetközi felmérés megszervezéséről az Európa számos országából összegyűlt 300 intenzívterápiás orvos a szepszisről tartott háromnapos budapesti, nemzetközi SepsEast tanácskozáson. A kutatás leginkább arra keresi majd a választ, hogy mi lehet az oka a nagy különbségnek, ami a korábban vérmérgezésnek nevezett betegség ellátásában jelentkezik a kelet- és nyugat-európai országok között. A konferencia fő szervezője, dr. Molnár Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetének igazgatója azt mondta, hogy nagyon kevés adatot ismernek erről a betegségről, de azt például tudják, hogy még Nyugat-Európában is óriási különbségek vannak az ellátásában, hiszen a túlélési arány 25 és 75 százalék között változik. Magyarországon egyébként 9 ezer szeptikus beteget kezelek évente, akik közül körülbelül 6 ezret tudnak megmenteni. Mindez azonban csak az intenzívterápiás orvosok szakmai tudásának, rutinjának köszönhető, ugyanis a körülmények, az eszközpark, a megfelelő létszám, a finanszírozás és még számos adottság híján vannak. Molnár Zsolt szerint a nyugat-, illetve kelet-európai egészségügyi intézmény tapasztalatait feldolgozó felmérés lehetőséget ad majd arra, hogy mindenki őszintén szembenézzen a hiányosságaival. Magyarországon az egyik bizonyosan a képzéssel kapcsolatos probléma lesz. Az intenzívterápiás szakvizsgáig előírt 5 év képzés, illetve gyakorlat alatt egy felmérés szerint a rezidensek valójában mindössze 11 hónapot töltenek intenzív osztályokon. A többi időben a létszámhiány miatt kihasználják őket más osztályokon, műtéteknél, tehát a napi rutin oltárán feláldozzák a szakképzésüket. Pedig a szepszis olyan összetett betegség, amelynek kezelése valóban nagy szaktudást és tapasztalatot igényel. Eleve már szakmai kihívás a kór diagnosztizálása: azon betegek felismerése, akik valamilyen fertőzés okán olyan súlyos állapotba kerülnek, hogy az életfontosságú szerveik működése (pl. keringés, légzés, veseműködés) elégtelenné válik. Tehát szepszisnél a fertőzés nem korlátozódik egy adott szervre, hanem az egész szervezet betegségévé válik. Az orvostudomány fejlődésével egyre több szepszises esetet fedeznek fel, de egyébként is nő e kór áldozatainak a száma, főleg az elöregedő társadalmak miatt. Népegészségügyi jelentősége ellenére a közvélemény sem a szepszisről, sem a kezelőorvosairól nem tud semmit, vagy alig valamit. Ezen akar változtatni az Állítsd meg a szepszist, ments életet! nemzetközi mozgalom, amely Németországból indult el. Ezen kívül idén szeptember 13-án először rendezték meg a szepszis világnapot. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott Magyarország a nemzetközi, angol nyelvű kongresszus megszervezésével, melyen több mint 40 nemzetközi szaktekintély tartott előadást, s amelyen a rezidensek, PhD hallgatók, és gyakornokok ingyenesen vehettek részt. Weborvos

18 KONFERENCIA Kórház 2012/9. 16 Reméljük, érveink mérlegelésre és elfogadásra találnak Krasznai Éva A magyar egészségügy kérdései európai összehasonlításban az orvostechnikai eszköz ellátás szempontjából címmel tartott előadást Hornyák László, az Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetsége (OSZ) elnöke egy szakmai konferencián. H ornyák László mindenekelőtt leszögezte, hogy a kormány ott spórol, ahol tud, meg ott, ahol már nem szabadna. A gyógyászati segédeszközök területén például intézkedéseivel valóban megtakarít, ám ezekkel árthatnak a betegeknek, úgy egészségi, mint lelki és anyagi terheiket növelhetik. Kijelentette, hogy nem tartható a 2011-es tényleges költésnél a csaknem 8 milliárddal szűkebbre, 43,3 milliárdra csökkentett tervezett éves keret, hiszen az idei esztendő első hét hónapjában, az időarányosnál máris 4,5 milliárd forinttal több, azaz 29,8 milliárd forint fordítódott gyógyeszköz-támogatásra. Szakmai körökben ismertek az OECD-országok es egészségügyi adatai. Ezek alapján az OSZ elnöke a honi helyzetértékelésnél József Attila Ars poeticájából elhíresült a mindenséggel mérd magad intelmet idézte. Nemcsak gyarapodik a Föld népessége túl van már a 7 milliárdon, de drámaian öregszik is, különösen Európában. Nálunk például több az időskorú, mint a jövendő eltartói. És cseppet sem mindegy, milyen minőségi életet él a lakosság apraja-nagyja, mennyire beteg, milyen kór kínozza. A magyar lakosság átlagéletkorának növekedése és mértéke az egészségügy egyik legfontosabb mércéje. Az átlagéletkor hazánkban 10%-kal alacsonyabb, mint a fejlett országokban. Ugyan az elmúlt 20 évben csaknem 10%- kal nőtt, de a különbség hazánk és a fejlett országok között nem csökkent. És sajnos nagyok a különbségek hazánk egyes területei, valamint a nők és a férfiak között. Megannyi országot hozhatnánk példának Hornyák László felsorolásából, mi ezek közül csak néhánnyal élünk. A lakosság élettartama a 2010-es adatok alapján Japánban 83 esztendő, Belgiumban 80 év, Magyarországon 74. A teljes népesség körében a férfiaké 70,5, a nőké 78 esztendő, ez azt jelenti, hogy a Hornyák László férfiak tekintetében a rangsor utolsó helyezettje vagyunk. Az iménti számok is bizonyítják, bőségesen van tennivaló az öregedő és cseppet sem egészséges népességért. Annyi biztos, hogy az eredmények, a lehetséges javulás egyik tényezője a diagnosztikai, orvosi technológiák és eszközök fejlődése, nagyobb és hatékonyabb felhasználása lehet. És természetesen az is, hogy a GDP-ből az egészségügyi kiadásokra mennyit költ egy kormány. A statisztikákat silabizálva kiderül, 2010-ben nálunk kevesebbet relatíve csak Csehország, Lengyelország, Ecuador, Mexikó és Törökország költött. De itt sem lehet örülni, hogy nem mi vagyunk az utolsók az illusztris rangsorban Nos, ha hamarabb halunk is meg, mint más OECD-országokban nem akart cinikus megjegyzés lenni, azért az életkor előre haladtával egyre több orvostechnikai eszközt és gyógyászati segédeszközt veszünk igénybe. Lássuk Hornyák László felsorolásában melyek az orvostechnikai eszközellátás főbb jellegzetességei? Például, hogy ezek többségében külföldről származó berendezések, eszközök, anyagok, igaz, a forgalomban kapható magyar gyártású termékek is: korszerűek. Számos nagyszerű fejlesztés van forgalomban például a 77 Elektronika Kft., vagy a Medicor Elektronika Zrt. jóvoltából. Mindenesetre az új beszerzéseknél és az ellátásban többségében a fejlett európai országok standard eszközei kaphatóak. Örömteljes lehetne az iménti megállapítás, mégsem az, hiszen az innovatív eszközökre, technológiákra rendkívül kevés a forrás. Pedig részben ciklikusan szükségesek a cserék, amelyek gyakorta késnek. A szükséges műtéti stb. eszközökre, az úgynevezett fogyó anyagokra nem jut elég pénz. Ilyen körülmények között bár a helyzet abnormális nem csoda, ha az adósságcsapda újratermelődik. Harminc állami egészségügyi intézmény fizetési kötelezettség állománya a beszállítók felé 2012 júliusában millió forint volt, s várhatóan az összeg az esztendő végére csak tovább emelkedik. A tartozások és a pénzhiány világában az orvostechnikai cégek miként képesek dolgozni? Milyen a beszállítók munkája és reakciója? Ahogy az OSZ elnöke elmondta, túlnyomó többségüket a hosszú távú üzleti kalkuláció és a felelős piaci magatartás jellemzi. Ez megnyilvánul a lejárt tartozások kezelésében, a konszignációs raktárak működtetésében. Hornyák László kifejtette: Érdekeltek vagyunk a piaci viszonyok átláthatóságának és kiszámíthatóságának javításában. Érdekeltek vagyunk a finanszírozás jobbításában és az új megoldások alkalmazásában. Ezek a vállalati magatartások, érdekek az Orvostechnikai Szövetség tevékenységében, javaslataiban összegződtek. Az egészségügyi kormányzat reformmunkáját konstruktívan támogattuk. Sok javaslatunk, kezdeményezésünk volt a közbeszerzések szabályozása és gyakorlata terén. És néhány különösen kritizálható esetben hallattuk is a szavunkat. Kiemelten foglalkoztunk a kintlévőségek, a lejárt tartozások ügyével és folyamataival. Számos javaslatunk volt. Például az úgynevezett nettó állami eszköz-finanszírozás konstrukcióját részletesen kidolgoztuk. Szerencsére a kifogásaink ellenére az egészségügyi kormányzattal, a társ-érdekképviseletekkel, szövetségekkel, és a gyógyító intézmények vezetőivel, menedzsmentjeivel jó a munkakapcsolatunk.

19 május június július nap alatti nap közötti 60 napon túli és átütemezett összesen Forrás: Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetsége 1. ábra. 30 állami egészségügyi intézmény adósságállománya, május július, millió Ft ,5 76,8 Arra, hogy az iménti állítás mennyire igaz, bizonyság amit az OSZ kiemelkedően fontos állomásnak és egyben elismerésnek tart, hogy a tavaszi közgyűlésükön az egészségügyi államtitkárság, a kabinetfőnöke révén stratégiai partnerségi javaslatot, szándéknyilatkozatot tett. Ezt az OSZ közgyűlése el is fogadta. Reméljük, hogy most ősszel aláírhatjuk, s attól kezdve a partneri munka és információcsere még rendszerezettebb lesz. Előadásában sajnálatosnak nevezte, hogy bár az egészségügyi ellátás fontos és milliókat érintő területe a gyógyászati segédeszköz-ellátás, mégsem értékelik eléggé. Rendkívül szerteágazó termékkörről van szó, még a szemüveg- és a fogászati ellátás eszközei is idetartoznak. Tény, hogy az utóbbiak tb-támogatása napjainkra minimálisra zsugorodott. Az OSZ tagvállalatainak két fő segédeszköz-ellátási területe van. Az egyedi, hazai gyártás, szerviz és kiskereskedelem, művégtagok, ortopédcipők stb., továbbá csaknem 400 GYSE-bolt, valamint az import, sorozatgyártású termékek kötszerek, inkontinencia-, sztómaellátás eszközei, hallókészülékek stb. Mindkét területet, illetve az egész ellátást jellemzi, hogy itt magánvállalkozások, kis és közepes cégek, valamint külföldi nagyvállalatok hazai»leányai«tevékenykednek. Végül, de nem utolsósorban sok ezer embert foglalkoztatnak! A szerteágazó segédeszköz-ellátás sokat fejlődött. Alapjaiban nem szorul reformra, és nem kell államosítani! Hornyák László szerint nem is lehet. Ahogy többször említette: a finanszírozás szűkös és egyre kevésbé elégséges. Ráadásul hangsúlyozta rendkívül bonyolult és bürokratikus a termékbefogadás, a tb-támogatás szabályozása, és hibásan a gyógyszer-szabályozás szerinti az eljárás. Nem alkalmas az innovatív, a korszerű, az igazán egészségnyereséget biztosító eszközök alkalmazására, finanszírozására. Számos területen az ellátás a valódi szükségleteknek csak negyedét, harmadát biztosítja! Mindezek miatt kihasználatlan az eszközök alkalmazásában rejlő rehabilitációs és egészség- vagy állapotmegőrző, -fejlesztő lehetőség. Pedig ennek nagy gazdasági jelentősége, hozadéka van, illetve lehetne! Évtizedeken át a GYSE-gyógyszer támogatás-felhasználási aránya a nyugat-európai 1:3-1:4 helyett hazánkban 1:7-1:10 között volt. Márpedig ezen igenis változtatni szükséges! Ismert, hogy még 2009-ben is a gyógyszerfelhasználásnál viszonylag előkelő helyen voltunk igaz, abszolút mértékben nem! De 2012-re és különösen várhatóan 2013-ra ez már korántsem igaz! Az egy más kérdés, hogy mi a csökkenés-csökkentés optimuma! Mindenesetre az arány nő, de ez nem a segédeszköz felhasználás érdemi növekedése miatt történik. Miközben 2006 és 2011 között a kumulált fogyasztói árindex 35% volt, a sorozatgyártású termékek ára 10. esztendeje (!) változatlan, illetve csökkent, azaz kevesebbe kerül. A sorozatgyártású termékeknél alig van innovatív új termék. A tb-támogatási kiadás szükséges nagyságrendje 50 milliárd Ft/év. Miközben az ÁFA 12%-ról 27%-ra nőtt! Csakhogy ismeretes: az ÁFA átlag 80%-át az állam az egyik zsebéből a másikba rakja Végre törvényjavaslat került a Tisztelt Ház asztalára. Ha elfogadják, január 1-jétől egyes 98 és a 90%-os támogatású termékek áfáját 5%-ra mérséklik. A területen a jövő évi 43,3 milliárd forintos támogatási előirányzat csak akkor reális, ha a többi termék áfáját 18%-ra csökkentik, úgy ahogyan az régebben is volt, és miként az sok európai országban máig gyakorlat. A lakosság öregedése, az eszközigények kielégítettségének növekedése, azaz a szükségletek önmagukban is évi minimum 5%-os növekedést indukálnak mondta Hornyák László. Végezetül fontosnak tartotta kiemelni, hogy kiemelkedően szoros és jó munkakapcsolatot tartanak az illetékes kormányzati felelősök és a szakmai érdekképviseletek között. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs vita a jogszabályi változtatásoknál, amikbe a sok jó mellé be-bekerülnek téves, nem egyszer az ellátást nehezítő vagy gátló elemek, lásd a házhozszállítás kérdése stb. De nem szűnünk meg remélni, hogy az érveink mérlegelésre és elfogadásra találnak. 72,8 71,7 Norvégia Dánia Luxemburg Csek Közt. Egyesült Kir. Új-Zéland Svédország Japán Izland Olaszország Észtország Franciaország Németország Ausztria Belgium Finnország Spanyolország Szlovénia Lengyelország kanada Írország Portugália Svájc Magyarország Szolvákia Görögország USA 2. ábra. Állami egészségügyi kiadások az összes egészségügyi kiadás százalékában (2010) 64,8 17 Kórház 2012/9. KONFERENCIA

20 Konferencia Kórház 2012/9. 18 Röntgenszeme lesz az államtitkárságnak Sándor Judit A különböző adatbázisok összekapcsolásával kritikus programok megjelenésére lehet számítani Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár szerint, aki egy orvostechnikával foglalkozó konferencián elismerte: az innováció szinte eltűnt a honi egészségügyből. A befejezett ellátásokban el kell mozdulni a járóbeteg- és alapellátás felé, ami technikai fejlesztéseket igényel, s ugyanígy innováció segítheti, hogy a népegészségügyi programok minél hatásosabbak legyenek, fogalmazott Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár Az orvostechnika és az orvostechnológia szerepe a magyar és a német betegellátásban címmel, szeptember 20-án rendezett Figyelő-konferencián. Az innováció szinte eltűnt a magyar egészségügyből, nagyon nehezen tud áttörni egy-egy eljárás a finanszírozási helyzet miatt, ám ettől függetlenül az ellátási modellekben igyekeznek az innovációnak teret adni, tette hozzá. Az egyik legnagyobb hazai egészségügyi innovációnak minősítette a betegutak régiókba rendezését az egyes ellátásokban mutatkozó betegáramlások alapján. Az e-health területén komoly innovációra törekszik az államtitkárság, s mint mondta, megjelenésre várnak a kritikus programok. Példaként említette a pilot jelleggel működő projektet, amelyben összekapcsolták az OEP szerződés-nyilvántartási és az ÁNTSZ működési engedélyeket tartalmazó adatbázisát, ami együttesen több információhoz juttatja az ágazati vezetést, s nem titkolta, a tervek szerint az összes adatbázis össze fogják kötni. Ennek köszönhetően tudni fogják, hány ágy van, online követni tudják, milyen ellátási formák léteznek. Készül az eszközkataszter, ami alapján megtervezhetik majd, hogy például a laboratóriumi vagy radiológiai szolgáltatások esetében az ellátórendszer melyik szintjein milyen kapacitásokra van szükség. Igaz, tette hozzá, nem lesz kétszázhatvan laborszerződés az ágazatban, viszont garantálja, hogy a hatékonyabb gazdálkodásnak köszönhetően az innovatív eljárásokra több pénz fog jutni. Az adatbázisok alapján rajzolt kapacitástérképekből látják már az ellátási egyenlőtlenségeket, ezek kiigazítását a jövedéki adó emelésének egy részéből tudják megkezdeni. A jól működő műhelyeket erősíteni Társadalmi hálózatkutatás révén kívánják szervezni az ellátási rendszert a jövőben. Már most látszik például, hogy az onkológiai ellátást a ráfordítások ellenére gyenge eredményei miatt újra kell szervezni. A betegek mozgásából képet kapnak arra vonatkozóan is, mely ellátókhoz járnak szívesen a páciensek, s ennek megfelelően fogják telepíteni az innovatív eszközöket, hogy megerősítsék a jól működő műhelyeket, fogalmazott Szócska Miklós. Az adósságállomány elemzése révén tisztában vannak azzal, kik azok, akik kvázi bankként finanszírozták a kórházak adósságát, tudják, mely orvostechnikai beszállítóknak tartoznak az intézmények. Úgy vélte, a mostani helyzetben már célzottan tudnak a gazdasági világválság idején a piacon megélni akaró partnerekkel tárgyalni, s célzottan tudják a leghatékonyabb technológiát beszerezni a transzparenssé váló rendszerben. A beszerzésekben kialakult monopolhelyzeteket Szócska Miklós előnytelennek minősítette az ágazat szempontjából. Elmondta azt is, hogy elemzik a szerződéseket, van olyan kórházigazgató, akit pazarlás miatt menesztettek, miután kiderült, hogy két klinikai információs rendszert is vásárolt, amellyel százmillió forintos indokolatlan kiadást okozott az intézménye számára. Fenntartható, hatékony egészségügyi ellátórendszer kialakításán dolgozik a szakállamtitkárság, s az államtitkár azt szeretné, ha ebben motivált, elkötelezett emberek dolgoznának. Sokat tettek az innovatív technológiák befogadásának transzparenssé tételéért, miközben saját bevallása szerint folyamatosan válságot menedzsel. Kontraszthelyzet, tette hozzá azzal, hogy erős egészségpolitikai gondolat húzódik meg mögötte: nyerjen teret az innováció, mert az öregedő társadalomban ilyen epidemiológiai adatokkal nincs más kiút. Reform háromévente? A német egészségügyi kivitelnek az orvostechnika a gyógyszerekkel együtt a hetven százalékát adja, mondta el Klaus Riedel, a német nagykövetség követe, aki úgy vélte, az orvostechnika ma is, de később még fontosabb ágazat lesz, igen magas növekedési ütemet indukálhat. Háromévente kell évszázados súlyú reformokat véghezvinni, olyan bonyolult és összetett az egészségügyi rendszer, fogalmazott Thomas Ilka, a Német Egészségügyi Minisztérium államtitkára (aki egy éve tölti be a tisztséget, és magyar felesége van). Az orvostechnika gazdasági teljesítményt szül, ezért jelentős gazdasági súlya van Németországban, valamint hasznot hajt a pácienseknek az egészségük vonatkozásában, tette hozzá. Németországban 175 ezer embert foglalkoztat a 11 ezer orvostechnikai vállalat, és további 29 ezer ember dolgozik a kiskereskedelemben. Élvonalbeli gyártók vannak köztük, olyanok, amelyeknek magyar leányvállalataik is vannak. A befogadás nagyobb sikere érdekében a német szövetségi kormány a gyártókkal közösen stratégiát dolgozott ki. Nálunk tízezer embert foglalkoztat a száz orvostechnikai vállalat, 120 milliárd forintos piacról lehet beszélni, derült ki Jakus László, az Orvostechnikai Szövetség alelnöke előadásából. Etikus partnerkapcsolat működik a szereplők között, a hazai egészségügy szakmai színvonalát jónak ítéli. Az orvosokkal folyamatosan sikerül megismertetniük az innovatív technológiákat, ám a befogadással gond van, mint mondta: olyan, mintha egyre hosszabb és egyre bonyolultabb akadálypályán kellene végighaladniuk. Nincs konzultációs lehetőségük a döntéshozókkal, a költségvetésben pedig nincs forrás az új technológiák befogadására. A közös közbeszerzésekben veszélyt látnak, hiszen olyan eszközök kerülhetnek be, amit nem használnak az orvosok. Helyette inkább árlimitet tudnának elképzelni, így az eszközöket használó orvosok ezen belül szabadon választhatnának. A generikus orvostechnikai eszközök besorolással szintén gond lehet, mert kérdés, hogy egyáltalán mi minősül generikusnak a rendkívül heterogén eszközcsoportokban. A piaci fejlődést szabályozással kellene segíteni a minőség megtartásával és megfelelő árpolitikával hangzott el.