AZ ELÍTÉLTEK NEVELÉSE, FOGLALKOZTATÁSA, VALLÁSGYAKORLÁSA

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TANSZÉK AZ ELÍTÉLTEK NEVELÉSE, FOGLALKOZTATÁSA, VALLÁSGYAKORLÁSA SZERZŐ: SZABÓ NIKOLETTA KONZULENS: DR. NAGY ANITA EGYETEMI DOCENS 1

2 UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF CRIMINAL PROCEDURE THE EDUCATE, THE EMPLOYMENT AND THE RELIGION OF THE CONVICTED AUTHOR: SZABÓ NIKOLETTA CONSULTANT: DR. NAGY ANITA UNIVERSITY DOCENT 2

3 Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék köszönetet mondani Dr. Nagy Anita egyetemi docensnek, aki vállalta a konzulens szerepét, tanácsaival és gondolataival segítette munkámat. Hálával tartozom szüleimnek, testvéremnek valamint páromnak, akik egyetemi éveim alatt mellettem álltak, lelkesítettek, támogattak a vizsgaidőszakokban, valamint szakdolgozatom elkészítése során. Köszönettel tartozom kedves barátnőmnek, Szandinak, akivel együtt végeztük az egyetemet és mindvégig kölcsönösen lelkesítettük, segítettük egymást. 3

4 Jó, mert süt a nap Felhőzik a felhő S tán kicsi, furcsa szerencsével eljő A holnap A mánál mindig különb a holnap Ady Endre 4

5 Tartalomjegyzék Bevezetés, dolgozat tárgya és célja Büntetés-végrehajtás nevelés A büntetés- végrehajtás sajátosságai Merre tart a nevelés? Nevelői profil vizsgálata Nevelői funkció változása A mai nevelés kritikája.13 II. Az elítéltek foglalkoztatása A fogvatartottak oktatása és képzése Reflexiók Az oktatás helyzete a bv. intézetben című cikkhez Az elítéltek foglalkoztatása, munkavégzés A személyi állomány mentálhigiéniás támogatásának szükségessége Munkadíj megállapítása Eredmények A Pálhalmai Agrospeciál Kft. részvétele a közmunkaprogramban Felmérések Költségvetés foglalkoztatás Az elítéltek szabadítása, szabadításra való felkészítés Elkövettem, megbántam, jóvátenném Resztoratív gyakorlatok a börtönben Szabadulás utáni élet Pártfogó felügyelet.36 III. Az elítélek vallásgyakorlása Fogság és hit Az egyház szociális ellátórendszere Összegzés Felhasznált irodalom Internetes irodalom 44 5

6 Bevezetés Dolgozat tárgya, célja: Börtönügyünk a rendszerváltás időszakában eléggé megváltozott, új módosításokat vezettek be. A régiónkban a rendszerváltás kezdetén, így a hazánkban is a bevezetett reformok közös tartalma a büntető igazságszolgáltatás területén az emberi jogi,,deficitek csökkentése, és nem utolsó sorban a bűnözésre való reagálás intézményrendszerének humanizálása volt a cél. A 80-as évek végétől e reformfolyamattal párhuzamosan elinduló politikai átalakulás és gazdasági szerkezetváltás következtében kialakuló helyzet nem marad hatás nélkül a bűnözés hazai alakulására. Magyarországon a bűnözés robbanásszerű növekedése volt tapasztalható a rendszerváltást követően. Ez az új vonásokat mutató bűnözés egyre inkább növekedett, ezáltal rendkívüli kihívás elé állította a bűnüldöző és büntető igazságszolgáltatási szerveket. 1 A Btk.-nak voltak olyan módosításai, amelyek erőteljesen hatottak az ítélkezési gyakorlat enyhülésére, mint a büntetési rendszer átalakítása, így a halálbüntetés eltörlése, vagy a szabadságjogok és az emberi jogok tiszteletének szem előtt tartásával a szigorított őrizetnek, az alkoholisták munkaterápiás intézeti kezelésének, a szigorított javító- nevelő munkának kiiktatása. A modernizáció során három, egymást kölcsönösen kiegészítő kérdéskör megoldása kívánkozott: a büntetés-végrehajtásnak a jogállami kritériumoknak, valamit az európai normáknak és elveknek való megfelelése az igazságszolgáltatási rendszer mértéke, továbbá a fogva tartás tárgyi és tartalmi feltételei A régión belül a hazánk kivételezett helyzete abból fakadt, hogy a 60-as évek közepétől a korai Kádár-korszak a törvényesség szilárdítására törekedett, másrészt a gazdaság átmeneti fellendülésének köszönhetően születhetett meg a hazai első büntetés-végrehajtási törvényi szintű szabályozás. A 90-es évek elején különös mozgásba lendült a büntetés-végrehajtás elméleti művelése, tehát a szerzők azt a közös felfogást képviselték, hogy nem képzelhető el a jogállam a büntetésvégrehajtási szervezet, a büntetés-végrehajtási jog korszerűsítése nélkül, hogy a jogalkotáshoz elengedhetetlen e jogágazat széles látókörű művelése. Úgy találták helyesnek, hogy újra kell gondolni a bűnügyi jogterület egészét a büntető igazságszolgáltatás és a végrehajtás harmóniájának megteremtése érdekében. A rendszerváltozás idején felgyorsultak az európai börtönmodellek megismerése és hazai alkalmazásukra irányuló törekvések. A változtatási igény jelentőségéből adódóan indult meg ez a fejlődés. E korszerű szakmai irányultság feltételezte az elítéltekkel való szorosabb és bizalmasabb együttműködést. 1 Lőrincz József: Börtönügyünk a rendszerváltás időszakában, Börtönügyi Szemle évi 2. szám oldal 6

7 A 80-as évek elejére lényegessé vált az a felfogás, hogy a szabadságvesztés nem nélkülözhető a büntetési rendszerből és ekkor minden államban eltekintetek attól, hogy a börtönbüntetés hatékonyságát mindenáron növelni kívánó nevelési, kezelési módszerekbe vetett elképzelésektől. Előtérbe kerül a realista felfogás, amely célként tűzte ki a börtön viszonyok humanizálását, illetve a személyiség károsító hatásának mérséklését. A rendszerváltó évet követően 1990 és 1992 közötti időszakban a fogvatartotti populáció gyors emelkedése volt tapasztalható, amit a bűnözés dinamikus növekedésével és a bűnüldözők tevékenységének látványos javulásával lehetett összefüggésbe hozni. A fogvatartotti létszám várható emelkedése nem következett be, amit az 1993 és 1995 közötti adatok is tanúsítják. A gazdasági feltételeket illetően, a rendszerváltást követő időkben romlottak a büntetés-végrehajtás feltételei. A tulajdonviszonyok és a gazdaság egész struktúrájának átalakításából eredő átmenetei költségvetési nehézségek miatt eléggé kritikussá vált a maradékelven finanszírozott büntetésvégrehajtás helyzete. Mindez már nem egyszerű gazdasági nehézséget jelentett, hanem kedvezőtlenül hatott a szakmai alaptevékenységre, a fogvatartottak elhelyezésére, ellátására nevelésére, oktatására, az intézetek biztonsági helyzetére, ezáltal az elítéltek munkával foglalkoztatása is sajátosan alakult át hazánkban. A rendszerváltozás különös terhet rótt a büntetés-végrehajtás személyi állományára. A bekövetkezett politikai-gazdasági fordulatra elég sajátosan reagált a hazai fogvatartotti állomány, ők úgy ítélték meg, hogy a rendszerváltozás akkor következik be, ha ügyükben új törvények alapján egy új igazságszolgáltatási rendszer dönt. Összességében a gazdasági és politikai rendszer változása 1989-ben új reményeket keltett a büntetés-végrehajtás szakmai körében. A hazai büntető igazságszolgáltatásban liberalizációs folyamat vette kezdetét, amelynek következtében a 90-es évek közepéig csökkent a fogvatartotti ráta. Már a 90-es évek elején nyilvánvalóvá vált, hogy az új társadalmi rendszer költségvetési terhei nem teszik lehetővé a büntetés-végrehajtás materiális feltételeinek javítását. 2 Összefoglalva a rendszerváltás időszaka jelentős befolyást gyakorolt a büntetés-végrehajtási intézmények helyzetére, tehát negatívan hatott mind az anyagi, illetve szabályozási rendszerére, amelynek következtében jelentős mértékben megnövekedett az elítéltek aránya, de később ezt sikerül orvosolni és csökken az elítéltek száma. 2 Lőrincz József: Börtönügyünk a rendszerváltás időszakában, Börtönügyi Szemle évi 2. szám oldal 7

8 I. Büntetés-végrehajtási nevelés Mo.-on a büntetés-végrehajtási nevelés eszméje már az 1843-as és az 1847/48-as börtönreform időszakában is megtalálható. Eötvös József és Lukács Móricz a Fogházjavítás c. munkájukban felvázolták a börtönreform koncepcióját, amelyben jelentős helyet töltött be az elítéltek nevelésének kérdése, mi elődlegesnek számított. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése következtében a reformtervek nem valósulhattak meg. Az 1867-i kiegyezés után a XIX. sz. végén nagy börtönépítési program keretében 10 központi, mai napig is működő börtön létesült, amelyben az elítéltek nevelése és oktatása-lelki gondozása a börtönügy szerves részévé vált, mivel ezek azok amelyek felkészítik az elítélteket egyfajta éltre és amelynek javító célja van. Ezeket a feladatokat az ún. börtöntanítók, a négy nagy vallás lelkészei végezték. A XX. század első felében kialakult és megszilárdult az átfogó börtönrendszer, és kialakult e rendszer követelményeinek megfelelő büntetés-végrehajtási nevelés is után bár a totális büntetés-végrehajtási rendszer fennmaradt, a büntetés-végrehajtási nevelés lényegesen változott. Napjainkban a büntetés-végrehajtási intézetekben (fegyházakban, börtönökben, fogházakban) nevelési szakszolgálat működik. A büntetés-végrehajtási nevelők általános pedagógiai feladata, hogy a hozzájuk beosztott elítélteket megismerjék, az egyéni nevelési programot kialakítsák, a program teljesítését biztosítsák, a szabadságvesztés letöltésének idejére a szabadulókat felkészítsék. Speciális feladatuk: az elítéltek szociális gondozása; a büntetéssel kapcsolatos ügyek intézése (pl. feltételes szabadságra bocsátás, büntetés-félbeszakítás) és a rendkívüli események (pl. személyiségzavar, szökési v. öngyilkossági kísérlet), egyéni kérelmek kezelése. A büntetés-végrehajtási nevelőnek szorosan együtt kell működnie a börtön orvosával, pszichológusával, a gyógypedagógussal és a szociális munkással/szervezővel, szükség esetén a pszichiáterrel, ennek oka az, hogy minden elítélt más-más személyiséggel és tulajdonságokkal rendelkezik, ezért személyektől függ, hogy kinek milyen probléma merül fel, amit orvosolni kell, ezért van a szükség a folyamatos kapcsolattartásra, amely a nevelők munkáját, illetve nevelési módszerüket is segíti. A büntetés-végrehajtási nevelés része a börtöniskola. 3 A szabadságvesztés-büntetés biztonságos módon történő végrehajtása a büntetés-végrehajtási rendszer egyik alapvető és legfontosabb, mindig, minden körülmények között kiemelten kezelendő feladata. 4 A büntetés-végrehajtási intézet biztonsága természetesen nemcsak a fogvatartottak szökésének megakadályozását jelenti, hanem egyebek mellett a büntetés-végrehajtás intézetekben tartózkodó személyek életének, testi épségének megvédését, az anyagi javak megóvását, továbbá a büntetés-végrehajtási feladatok zavartalan ellátását is, tehát elsődleges szempontoknak ezeket kell

9 tekinteni. 5 A büntetés-végrehajtási nevelés sajátosságai A büntetés-végrehajtási intézményrendszert az állam hozta létre, amelynek fő faladata a bíróság által hozott bírósági ítélet végrehajtása. E mellett azonban a szabadságvesztés végrehajtásának célja az, hogy e törvényben meghatározott joghátrány érvényesítése következtében elősegítse az elítélteknek a társadalomba történő visszailleszkedését a szabadulásuk után, s azt, hogy tartózkodjék újabb bűncselekmény elkövetésétől, tehát ne kövessen el ismételten bűncselekményt, ezáltal elkerüli a visszaesés veszélyét. Mindezek megvalósításában segít a büntetés-végrehajtási nevelés, melynek programja is abból indul ki, hogy minden ember formálható, így az elítélt is, ezáltal ők sem válnak kivételekké. A személyiségvonások, az emberi tulajdonságok részben alkati adottságok következményei, amely azt jelenti, hogy minden ember más és eltérő tulajdonságokkal rendelkezik, de a tanulásnak is szerepe van abban, hogy ki milyen emberré válik függetlenül attól, hogy ki milyen adottságokkal rendelkezik. 6 Ahogy a múltbeli tapasztalatok és előélet úgy a későbbiek is nyomot hagynak a személyiségre. Az elítéltekkel való foglalkozás, oktatás, nevelése, kapcsolataik alakulása, vagyis nevelésük módszerei a börtön egyedi, sajátos és zárt világa által még nehezebben megvalósítható meg. A bv. nevelés fejlesztő és korrigáló hatások, melynek rendszere összehangolt, mely zárt intézeti viszonyok között, s jogszabályi keretek mellett, az elítélt személyiségéhez igazodó differenciáltsággal segíti elő a büntetés-végrehajtás cél elérését, s a társadalmi elvárásoknak megfelelő viselkedés és magatartás kialakulását. Mind az elítélteknek, mind a társadalomnak érdekében áll, hogy az elítéltek olyan nevelési programba kapcsolódhassanak be, amely a börtönön kívüli életbe történő és társadalomba való eredményes beilleszkedést tűzte ki célul. Az elítéltek elsősorban közvetlen gyakorlati választ várnak a problémáikra, méghozzá a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban. De az egyéni problémák megoldásán túl a nevelés során általános oktatási és képzési programra is szükség van, mivel ezek is hozzájárulnak mind a börtönön belül és kívüli élet eredményes beilleszkedéshez. Ebben a folyamatban viszont az elítélt nem minden esetben ismeri fel a saját érdekeit, ennek oka az idegen környezetbe való kerülése, az elítélteknek számukra idegen emberekkel. A nevelőnek tehát már a befogadástól kezdődően segítő, támogató segítséget kell nyújtania abban, hogy az elítélt felismerje a hosszú távú érdekeit, amely a nevelés és beilleszkedés folyamatát segíti elő. Az elítéltek nevelése során alkalmazott nevelési módszerek köre lényegében Forgács Judit: Merre tart a nevelés? A nevelői profil vizsgálata, Börtönügyi Szemle évi 1. szám oldal 9

10 azonosak az általános pedagógiában leírt módszerekkel, attól függetlenül, hogy minden elítélt másmás okkal kerül oda az elérni kívánt cél minden elítélnél azonos. Természetesen másként fogalmazódnak meg a követelések, eltérő a tevékenységek tartalma, más a neveltek motivációja, mint az egyéb pedagógiai színtereken. A személyiség befolyásolásának a törvényszerűségei azonban ugyanúgy érvényesülnek, természetesen az életkori, előéleti feltételeknek megfelelően. A börtönökben ezek megvalósítására különböző módszerek, eszközök állnak a rendelkezésünkre, amelyek segítik a nevelők munkáját. 7 Ezek közül az egyik talán legfontosabb eszköz a bv. intézet egész személyi állományának azon magatartása, amely a megfelelő bánásmód, az elítéltek egyéni sajátosságaiknak a figyelembe vétele mellett követendő példát, modellt nyújt az elítéltek számára. E mellett a reintegráció fontos módszere az elítéltek munkavégzése is, hiszen a börtönben végzett munka nagy hatással van az elítéltek szociális készségének elsajátításában, a konfliktusok, a feszültségek megelőzésében, de mindezek mellett tartalmas időtöltést, s kereseti lehetőséget is biztosít. Ugyanakkor az elítéltek személyiségére is hatást gyakorol, felébreszti az elítélt érdeklődését a bűnözői életmóddal szemben életvezetés iránt. A munka mellett az oktatás, a szakképzés is igen jelentős reintegrációs tevékenység, melynek már évszázados hagyománya van. Az elmúlt évek alatt egyértelművé vált, hogy az oktatás kedvező hatással van az elítéltek börtön utáni életvitelére, csökken a visszaesés gyakorisága, gyorsabban találnak szabadulásuk után munkahelyet. Több oktatási, szakképzési lehetőség áll az elítéltek rendelkezésére, mely az önkéntességükre, önállóságukra, felelősségérzetükre alapozva segíti a társadalomba történő visszailleszkedésüket. Az elítéltek populációja igen vegyes képet mutat, így a reintegrációs programok között meg kell említenünk az elítéltek terápiás foglalkoztatását is, mely a megváltozott munkaképességükhöz, vagy egészségi állapotukhoz igazodó munkavégzés lehetőségeinek a biztosításával segíti az elítéltek személyiségének alakulást, önállóságának, önbecsülésének a fenntartását. Mindezek mellett ugyancsak fontos módszer az elítéltek sport és kulturális foglalkoztatása is. Tény, hogy ezek a tevékenységek többletmunkát jelentenek a személyi állomány tagjainak, de javítják az elítéltek közérzetét, hozzájárulnak az önképzéshez, az önállósághoz, a konfliktusok és feszültségek megelőzéséhez, s igen nagy hatással vannak a személyiség sokoldalú fejlődésére. Az előzőekben elhangzottakból már kitűnik, hogy a büntetés-végrehajtási nevelés nem egyszemélyes műfaj. Ha a nevelő nem egy személyben, hanem a társszolgálati ágak tagjaival közösen próbál hatást kifejteni az elítéltekre, akkor a tevékenysége eredményesebb lesz. Ehhez azonban szükséges, hogy pedagógiai elképzeléseihez megnyerje a kollégáit, valamint a

11 közvéleményt egyaránt. 8 A megjelölt feladat végrehajtása érdekében fel kell használni a szükséges gyógyító, oktató, erkölcsi és szellemi erőforrásokat, biztosítani kell a rendszeres munkavégzés feltételeit 9 Merre tart a nevelés? A nevelői profil vizsgálata A magyar büntetés-végrehajtásban önálló szervezeti keretek között, több mint 30 éve dolgoznak nevelők. Kezdetben a nevelés fő feladata az embertelen bánásmód ellensúlyozása volt. Később más módszereket alkalmaztak a nevelők a pszichológusokkal együtt azt próbálták elérni, hogy a társszolgálatok tagjai is szintén elfogadják az emberséges bánásmód alkalmazását, annak a fontosságát. A nevelés során sokféle cél megfogalmazódik, de megvalósítása abban az esetben is eredményes, ha közvetlenül nem is mérhető eredményről van szó. A nevelés akkor lesz célravezető, ha nem csak az elítélt ítéletének az idejére, hanem a szabadulás utáni időszakra is irányul és a sikeres társadalmi beilleszkedéshez szükséges belső motivációs rendszert igyekszik megalapozni. Ez a folyamat azonban a szabadulással nem záródik le és a cél, éppen az lenne, hogy a szabadulás után megmaradjon, így a szabadulót talán nem éri kudarc, megbélyegzés a környezete, a közvélemény részéről. A magyar börtönügy történetében óriási lépést jelentett az 1993-as büntetés-végrehajtás Kódex módosítása, amely pozitívan és ösztönzően hatott a szakemberek gondolkodására, melynek eredményeként a büntetés-végrehajtás egyik alapfeladatává a nevelési tevékenység válik. Ebben az időszakban történt egy generációváltozás, melynek tagjai különösebb fenntartások nélkül el tudták fogadni azokat új jogintézményeket, melyek alapjaiban változtatták meg fejlődésének irányát a büntetés-végrehajtásnak. A büntetés-végrehajtási neveléssel foglalkozó és kutató szakemberek, többféle irányt jósoltak a szakma továbbfejlődésének. A korábbi szakirodalmakat áttekintve észrevehető, hogy milyen éles szakmai vita alakult ki a nevelésről, a nevelés fejlődésének irányáról és a nevelői szerep változásáról. A társalgást a Szegedi Fegyház és Börtön egyik munkatársa, Szondi Miklós kezdeményezte, aki egyébként a Börtönügyi Szemle rovatszerkesztője volt. Ez a diskurzus váltotta ki azt az eredményt, hogy több szakember a témához kapcsolódóan közzétegye saját gondolatait. Ennek következtében Garami Lajos a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága képviseletében mint vezető gyakorlati szakember, majd később Ruzsonyi Péter és Módos Tamás főiskolai adjunktus jelentettek meg értékes publikációkat Bv. kódex 38 (2) bekezdés 10 Forgács Judit: Merre tart a nevelés? A nevelői profil vizsgálata, Börtönügyi Szemle évi 1. szám oldal 11

12 Nevelői funkció megítélésnek változása A 80-as évek nevelőjének feladata, hogy megfelelő emberi, politikai és erkölcsi értékrenddel rendelkezve, az államhatalom képviselőjeként megtanítsa és helyreállítsa a fogvatartottat a helyes magatartásra, és elfogadtassa vele a társadalmilag is megfelelő erkölcsi normákat. A fogvatartottakról alkotott emberkép még mindig pesszimista, azt feltételezi, hogy a bűncselekmény elkövetetője az alapvető udvariassági szabályoktól az absztraktabb erkölcsi normák ismeretéig, fogyatékosságokkal küzd. Tehát az emberek többségét tekintve, az ő nézőpontjukból szemlélve, ők bűnösek a világ előtt, mivel bűncselekményt követtek el. Az elítéltek nevelésének alapelveiben, a nevelői bánásmód megfogalmazásában a korszakra jellemző terminológia köszön vissza, bár a gyakorlatban már egyre kevesebb jelentősége volt az ideológiai befolyásolásnak. 11 A kilencvenes évek első felében a szakmapolitikai és jogszabályi változások éreztették hatásukat a büntetés-végrehajtás nevelésében. A megváltozott körülmények különösen hatottak azokra a törekvésekre, melyek ennek helyét és szerepét igyekeztek korszerűsíteni. Garami szerint elképzelhetetlen volt a jövő nevelője a jelenlegi attitűdrendszer átértékelése és megváltoztatása nélkül, tehát a nevelő feladatának mindinkább tanácsadás irányába kell elmozdulnia, nem pedig a fogvatartotti problémák felé. Tehát ezt a nézetet összegezve elmondható, hogy a nevelőre jellemző beavatkozó szerepet szükségszerűen fel kell, hogy váltsa a szervező szerep. A nevelő változó szerepét a büntetés-végrehajtási pedagógia iránybók közelítette meg Ruzsonyi és Módos. A nevelés egyfajta cselekvésszabályozás, a felfogás és meggyőzés alakítására irányul Módos szerint és a fogvatartott egész életrendjére kihat, tehát az ő véleményük szerint a büntetésvégrehajtásban történő nevelés leginkább korrekciós nevelésként fogható fel, melynek célja a konstruktív életvezetés kialakítása. A korabeli tanulmányokat összehasonlítva az vehető észre, hogy a büntetés-végrehajtási szakemberek egymástól két jól elkülönült irányvonalat alakítottak ki. Garami a szociális munka irányába képzelte el a nevelői feladatrendszer továbbfejlődését, míg Módos és Ruzsonyi a korrekciós nevelés szerepét hangsúlyozta. A nevelői profil feltérképezésének szociológia aspektusai, illetve ennek tisztázása a jelenlegi helyzet felmérésének előfeltétele. 12 Ezeket a következő elemekben határozhatjuk meg: nemek aránya életkor Forgács Judit: Merre tart a nevelés? A nevelői profil vizsgálata, Börtönügyi Szemle évi 1. szám oldal 12

13 iskolai végzettség tényleges szolgálati idő A BVOP Személyügyi és Szociális Főosztályáról kapott statisztikai adatok által a következő információk állapíthatók meg napjaink nevelőiről. A nevelők jelentékeny hányadát, mintegy 20%-át képezik. A rendelkezésre álló adatok alapján kirajzolódik, hogy az egyes szakterületek között talán az egyetlen a nevelői beosztás, ahol ennyire kiegyenlített a nők és férfiak aránya 50-50%-os, ami megakadályozza, hogy a nevelői szerepkör nemi jelleghez köthető egyensúlya felboruljon. Ha életkor szempontjából vizsgáljuk a nevelőket, akkor látható, hogy közötti korosztály létszáma emelkedik ki. Biztató, hogy a nevelők átlagos pályán maradási mutatója 13 év, ami meghaladja a tiszti munkakört betöltők tényleges szolgálati viszonyát, amely átlagosan 11 év. A nevelők képzése, a vizsgálati időszakban a dolgozó nevelők 82%-a főiskolai, 12%-a egyetemi diplomával, 6% középfokú végezettséggel rendelkezett. A mai nevelési tevékenység kritikája A nevelői munkával kapcsolatban félelem fogalmazódott meg. Módos volt, aki legjobban fogalmazta meg az eddigieknél, amikor is vizsgálatainak eredményeit elemezte, amely 2002-ben zajlott le. Az általa megkérdezettek megállapításai a következők voltak: a jövőnek szólnak a pedagógiai akciók, ezért a napi gyakorlat során a munkatársak folytonos elutasításba ütköznek; fogvatartottak pedagógiai befolyásolásának csekély az eredménye; a jelenlegi,,kétarcú gyakorlat káros, mivel a nevelők tényleges feladata nem egyezik; a nevelők a,,múlt becsontosodott kövületei nincs valós funkciójuk, ezért meg kell szüntetni beosztásukat. Az eddigieket összegezve elmondható, hogy az aktív nevelői szakembergárdát az életpálya középső szakaszában járó, előzetes munkatapasztalattal rendelkező, az intézet életében stabil pontot jelentő férfiak és nők megközelítőleg egyenlő arányban alkotják. A nevelők feladatrendszerét formális tevékenység sokasága uralja, mely ellentétbe áll a mindennapi gyakorlattal ellentétbe áll, ezért munkáját időnként súlytalannak és feleslegesnek érezheti. A nevelők szakmai kompetenciájának erősítése külső támogatásra szorul. 13 Véleményem szerint a nevelés az egyik legfontosabb, sőt a legmeghatározóbb a fogvatartottak számára az büntetés-végrehajtási intézetben töltött idő alatt, hiszen a nevelés igen sok cél elérése érdekében történik, amelyek közül az elítéltek bűnismétlésének megakadályozása a kiemelkedőbb, 13 Forgács Judit: Merre tart a nevelés? A nevelői profil vizsgálata, Börtönügyi Szemle évi 1. szám oldal 13

14 hiszen nagyon fontos őket úgy felkészíteni a kinti éltre, hogy ne kövessenek el több bűncselekményt, illetve megváltoztassák szemléletüket az éltről, tehát a helyes és a megfelelő, a társadalom által elfogadott életet éljék. Ahhoz, hogy a legjobb eredményt érjék el, más módszereket is alkalmaznak, többek között gondolok még az elítéltek foglalkoztatására, illetve oktatására, amelyek segítik a fogvatartottak fejlődését és készségét, amely az intézetben és intézeten kívül megfelelően tud hasznosítani, és amely hozzásegíti a munkavállaláshoz. A nemzetközi szakirodalom minden olyan tevékenységet felsorol, amely az elítélt mentális vagy fizikai egészségének megőrzését, illetve helyreállítását veszi célul, továbbá a társadalmi rehabilitációt, a szociális felelősségérzetet, illetve a bűnözéssel való szakítást elősegítő lépések teljes listáját. 14 II. Az elítéltek foglalkoztatása A fogvatartottak oktatása és képzése: Az elítélt munkával foglalkoztatása, amely a büntetés-végrehajtásban az elítéltek munkáltatása néven jelenik meg, amelynek formája szervezett foglalkoztatás kategóriába sorolható be. A munkát díjazás ellenében végzik. A szabadságvesztés büntetését töltő személy munkavégzése kötelező, amely a legtöbb országban szinten elengedhetetlen kötelezettség. Általánosságban véve az állampolgárok számára a munkavégzés magatartásetikai tartalmú, addig az elítélteket a törvény kötelezi a munkavégzésre. Ez a kötelezettsége folyamatosan fenn áll a szabadságvesztés ideje alatt. Az elítélt kártérítéssel tartozik, mégpedig az elítélt alapvető kötelezettsége: a munkáltatás során a megjelölt helyen és időben személyesen megjelenni, a kijelölt munkát az utasításoknak megfelelően, a tőle elvárható szakértelmemmel, a technológiai utasításokkal elvégezni. Elsősorban a munkáltatással szemben támasztott követelmények ipari vagy mezőgazdasági jellegű tevékenység. Az elítéltnek a munkavégzéssel kapcsolatos jogaira és kötelezettségeire a munkajog általános rendelkezése az irányadók, a büntetés-végrehajtás sajátosságaiból való eltéréssel 15 Jelenleg két alapvető formában tűnik fel a szervezet munkáltatás során: a büntetés-végrehajtás intézetben a költségvetés keretein belül és gazdasági társaságokban látja el az elítéltek az elítéltek munkával való foglalkoztatását. 14 Lőrincz József és Nagy Anita- Büntetés-végrehajtási jog alapfogalmak 34. o. 15 Bv kódex 45.. (1) bekezdés 14

15 Az elítélt bizonyos esetekben nem köteles munkát végezni, amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti, közeli hozzátartozója súlyos betegsége vagy halála esetén legalább két munkanapon át a látogatást, illetve temetésen való részvételt engedélyezheti a parancsnok. A büntetés-végrehajtás keretei között folyó nevelés alapvető célja az elítéltek sikeres visszavezetése a társadalomba, hogy abban megfelelően be tudjanak illeszkedni. Fontos szempont a fizikai, szellemi egészség megőrzése, helyreállítása, az önbecsülés fenntartása, a felelősségérzet kialakítása és megőrzése. A nevelés tehát a pozitív irányú befolyásolás gyűjtőfogalma a magyar büntetésvégrehajtásban, amelybe beletartozik az elítélt megismerése, foglalkoztatása, önképzése, rehabilitációs és szabadidős tevékenységének szervezése, jutalmazása, fegyelmi felelősségre vonása, a családi és társadalmi kapcsolatok támogatása. A nevelés egyik kiemelkedően fontos területe a foglalkoztatás. Ebbe a nevelés fogalmába nem csak a munkáltatás tartozik, hanem az alapfokú iskolai oktatás, a szakirányú képzés, a terápiás foglalkoztatás, a művelődési, szabadidős, sport-, személyiségfejlesztő, gyógyító, rehabilitációs programokon való részvétel is beletartozik. A foglalkoztatás a társadalomban is felhasználható alap- és szaktudás megszerzését is biztosítja, normális életvitelhez szoktat, segít elkerülni a kényszerű semmittevés okozta agressziót vagy depressziót. A fogvatartottak többségénél a szocializációs folyamatok nem a normális mértékben, vagy minőségben zajlottak, ennek a jele az alacsonyabb képzettségi szintjükben is megmutatkozik. Ebből egyértelműen következik, hogy oktatásukkal, a hiányzó műveltség pótlásával lehet elősegíteni társadalmi beilleszkedésüket. Korábban 40 éves korig kötelező volt a hiányos általános iskolai képzés pótlása, azonban napjainkban az általános tankötelezettség csak a 18. életévüket be nem töltött személyekre vonatkozik. Az utóbbi néhány évben az oktatásba történő jelentkezés, fejlődésnek indult, a jelentkezés feltételeiben pozitív irányú változások mentek végbe. Míg néhány évvel ezelőtt csak az jelentkezhetett mind általános iskolai, mind gimnáziumi képzésre, akinek a várható szabadulása a képzések végét követően vált esedékessé, napjainkra ez a szabály már nem érvényes. Ha a fogvatartott minimum fél évet el tud tölteni az oktatásban, részvételének nincs akadálya, tehát van egy minimum követelmény, aminek meg kell felelni. Ez a változtatás nagyon ésszerű tartom, abból a szempontból, hogy így a szabadulók esetében nagyobb a motiváló tényező, nagyobb az esélye van annak, hogy a börtön falain kívül is folytatni fogják tanulmányaikat. 16 A fogvatartottak iskolai végzettsége, általános képzettsége jóval alulmarad az országos átlaghoz képest, így a reintegrációs eszközök egyik legfontosabb eleme az oktatás és szakképzés rendszere. Számos esetben derült ki azonban, hogy a fogvatartott a tanulmányok folytatásához, vagy egy új 16 Kőszegi Szilvia:A fogvatartottak oktatása és képzése, Börtönügyi szemle 2010.évi.3.szám oldal 15

16 képzés megkezdéséhez szükséges iskolai bizonyítványokkal nem rendelkezik 17 A fogvatartottak megfelelő foglalkoztatásának lehetőségei a világ számos pontján elmaradnak a kívántaktól. Ennek alapvető okai a következők lehetnek: a foglalkoztatáshoz szükséges tárgyi és pénzügyi feltételek hiánya, tehát az anyagi feltételek nem adottak illetve, a programok szervezéséhez szükséges szakemberek kevés száma, nincs elegendő szakember, aki ezzel foglalkozna. A magyarországi büntetés-végrehajtási intézetekben jelenleg a munkáltatáshoz és a programokhoz a feltételek meglehetősen szűkösek. Egy modern börtönben a fogvatartottak részére létesített helyiségek 30-40%-a szolgál elhelyezésre, a többi helyiség munkáltatási, oktatási, szakképzési, művelődési, szabadidő eltöltési, testedzési és sportolási célokra létesül. A hazai büntetésvégrehajtási intézetek döntő többsége ezeknek a követelményeknek nem felel meg. A szükséges helyiségeket csak jelentős változtatásokkal illetve, átalakításokkal lehetne biztosítani, erre viszont nem áll rendelkezésre megfelelő összegű költségvetés, ezen felül akadály az intézetek zsúfoltsága. A magyarországi büntetés-végrehajtási intézetekben jelenleg a munkáltatáshoz és a programokhoz a feltételek szűkösek. 18 A büntetés-végrehajtásban folyó fogvatartotti oktatás, képzés típusai a következők: általános iskola középiskola iskolarendszeren kívüli felnőttképzés felsőfokú tanulmányok Az alábbiakban néhány olyan feladat fogalmazódik meg a fogvatartottak oktatásával, képzésével Fogvatartottak oktatása 16

17 kapcsolatosan, amelyet fontos a jövőre nézve: A Felelősen Felkészülten program egyik pontja célként fogalmazza meg a fogvatartotti oktatás egységesítésének kívánalmát. Erre azért lenne szükség, hogy az egységes tanterv, tanmenet segítségével megoldható legyen, vagy legalább enyhíteni lehessen az elítéltek tanulási nehézségeit, amelyeket az átszállításuk miatti iskolaváltás okoz számukra. Az ösztöndíjakat a tanulmányi eredményekhez kell kötni, ezzel bíztatva, ösztönözve a fogvatartottakat a képzésben való tudatos részvételre. 19 Reflexiók Az oktatás helyzete a bv. intézetekben,, című cikkhez: A büntetés-végrehajtási intézetekben felnőtt korú elítélteket oktató tanárok többsége a felnőttképzés sajátosságaival, módszertani kérdéseivel csak a gyakorlatban szembesül, a tanárok a felnőtt oktatói professzió műveléséhez szükséges ismereteket és kompetenciákat a tanulás útján szerzik meg. A felnőtt korú elítélteket oktató tanárok nem erre a területre specializálódtak, ezért többen közülük semmilyen szakvizsgával sem rendelkeznek. Kontinensünkön jelenleg a tanárok börtöntanárokként történő alkalmazásának több típusa is megtalálható párhuzamosan: önellátó modell, a tanárok a büntetés-végrehajtás állományába tartoznak; import modell, külsős iskolák oktatói párhuzamosan tanítanak a börtönben és a kinti társadalomban is; szerződéses modell, külsős tanárok kizárólag a börtönben tanítanak; vegyes modell, egyes intézetek saját iskolát üzemeltetnek saját tanári karral, ezzel párhuzamosan más helyeken a külső iskolák oktatóit veszik igénybe. Mindegyik típusnak vannak előnyei és hátrányai egyaránt, az alkalmazott modell kiválasztásánál elsősorban az adott ország büntetőpolitikai irányultsága, aktuális gazdasági lehetőségei, valamint büntetés-végrehajtási rendszerének hagyományai játszanak leginkább szerepet. Általánosságban megállapítható európai szinten is, hogy a börtönökben oktató tanárok és az ott dolgozó nevelők az ország legkülönbözőbb területeiről és eltérő képzettségi háttérrel rendelkeznek. Közös jellemzőjük, hogy legtöbbjük nem rendelkezik semmiféle speciális tréninggel, ami fogvatartottakkal történő foglalkozásra felkészítené őket. Ennek eredményeképpen, igen is szükség lenne a tanári, oktatói hivatás fejlesztésére, hogy olyan szakemberek dolgozhassanak ezen területen, ahol szociális képességek fejlesztését és a tanulók tanulását segítő módszereket ismerhetik meg, illetve sajátíthatják el Kőszegi Szilvia:A fogvatartottak oktatása és képzése, Börtönügyi szemle 2010.évi.3.szám oldal 20 Ruzsonyi Péter:Refelexiók Az oktatás helyzete a bv. intézetekben című cikkhez, Börtönügyi Szemle évi 2 szám oldal 17

18 Az elítéltek foglalkoztatása, munkavégzés: Munkáltatás: a reintegrációs tevékenység azon formája, amikor az elítéltek vagy a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy és a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető munkavégzése szervezetten, rendszeresen, haszon- vagy bevételszerzési céllal, a munka törvénykönyvében szabályozott munkaviszonytól eltérő, jogszabályban meghatározott feltételekkel és díjazás ellenében történik, az így létrejövő munkáltatási jogviszony alanyai munkáltatóként a bv. intézet, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság vagy a bv. szerv szerződése és a fogvatartott hozzájárulása alapján más gazdálkodó szervezet, valamint munkavégzőként az elítélt vagy a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy, illetve a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető 21 Az elítéltek munkáltatása, szakmai képzése, terápiás foglalkoztatása, munkavédelme: 23 Az elítéltek munkáltatása a szabadságvesztés végrehajtásának szerves része. Célja az, hogy elősegítse az elítélt testi és szellemi erejének fenntartását és fejlődését, lehetőséget biztosítson a szakmai gyakorlottság megszerzésére és fejlesztésére, s ezáltal megkönnyítse, hogy a szabadulás után gond nélkül a társadalomba beilleszkedjék, szabadulást követően is könnyen tudhasson munkát vállalni. A munka kijelölésénél figyelembe kell venni az elítélt testi és szellemi képességeit, lehetőség szerint szakmai képzettségét és érdeklődését is, mert könnyen meglehet, ha ezek szempontok figyelembe vétele nélkül, számára nem megfelelő munkát biztosítanak az nem előnyére, hanem hátrányára válhat Bv kódex 3. E törvény alkalmazásában 22 Az elítéltek munkáltatása 23 Vókó György: Magyar büntetés-végrehajtási jog 18

19 Az elítélt munkával foglalkoztatása, büntetés-végrehajtási szakkifejezéssel munkáltatása a szervezett foglalkoztatásnak az a formája, amelyben díjazás ellenében rendszeres munkát végez. Ezzel szemben nem munkáltatás az elítéltnek az intézet tisztántartásában és ellátásában való díjazás nélküli, kötelező részvétele, mindennapi feladatok ellátásra vonatkozik. Az elítéltnek a munkavégzéssel kapcsolatos jogaira és kötelezettségeire a munkajog általános rendelkezései az irányadók, a büntetés-végrehajtás sajátosságaiból adódó eltérésekkel. Gondoskodni kell az egészséges és biztonságos munkavégzésről. 24 Az elítélt munkaideje megegyezik a munkajogi rendelkezésekben megállapított munkaidővel. A munkáltatás céljának reszocializációs tartalma azt is megköveteli, hogy az elítélt munkavégzése sem súlyában sem természetében nem hordozhatja a társadalmi rosszallás jegyeit. 25 Rendkívül fontos, hogy a hazai börtönökben dolgozó, a fogvatartottak nevelését, kezelését végző szociális szakemberek mentális egészsége fennmaradjon, hosszú távon szakmai képzettségük, tudásuk megfelelő szinten bővüljön annak érdekében, hogy feladataikat minél teljesebben és hatékonyabban, szakmai szempontból magas színvonalon legyenek képesek teljesíteni. Másfelől vizsgálva a kérdést: a szakterületükön megfelelő felkészültséget mutató szakemberek feladatellátásához, továbbfejlődésükhöz elengedhetetlen a szakmai irányultságú képzésük és oktatásuk, pszichológiai mentálhigiénés irányultságú, támogató foglalkoztatásuk. Ez alapfeltétele, ami egyben szükséges a szakmai szempontból sikeres és eredményes működésüknek, tevékenységüknek. A projektben megvalósuló tréningek azt a célt szolgálták, hogy a közvetlenül a fogvatartottakkal foglalkozó szakemberek képesek legyenek a foglalkozások során elsajátított ismereteket, tudásanyagot, illetve módszereket bevonni munkájukba, alkalmazni azt a tudást, amit az oktatás során szereztek. A programban megvalósuló képzések, tréningek eredményeként olyan tudás birtokába kerülhettek a büntetés-végrehajtási szakemberek, amely a szakmai felkészültségük fejlesztésén túl a büntetésvégrehajtási tevékenység színvonalát is emelte. A projekt a Pálhalmai Országos Bv. Intézetben zajlott, közvetlen célcsoportja a fogvatartottak kezelésével, személyiségfejlesztésével foglalkozó nevelői, nevelőtiszti, szociális előadói, felügyelői állomány volt, valamint az elítéltek oktatását, képzését végző pedagógusok. A börtönben dolgozó szakemberek közül ők azok, akiknek feladatai külön kerültek megfogalmazásra, a kívánt cél megvalósítása, azaz a mindenkori fogvatartotti populáció esetében az olyan változások elérése, melynek eredményeként esélyeik jelentősen javulnak a társadalmi reintegrációs, illetve a munkaerő-piaci beilleszkedést adaptáló folyamatban. 26 A projekt egyik 24 Vókó György: Magyar büntetés-végrehajtási jog Burgulya Zoltán: A Fogvatartottakkal közvetlenül foglalkozó személyi állomány mentálhigiéniás megerősítése a munkavégzés eredményességének érdekében:börtönügyi szemle évi 4 szám old 19

20 közvetlen célja az volt, hogy a büntetés-végrehajtási nevelők alkalmassá váljanak arra, hogy az eddiginél hatékonyabban tudják bővíteni az elítélteknek az ismereteiket. A projektet végrehajtó szervezet fő tevékenységei: antiszociális magatartású, illetve disszociális személyiségzavarral rendelkező fogvatartottak, valamint az alacsony iskolai végzettséggel, esetleg az írás-olvasás készségével nem rendelkező fokozottan hátrányos helyzetű roma, illetve magyar anyanyelvű tanulók oktatása, nevelése, képzése az alacsony iskolázott emberek, bűnelkövetők, antiszociális magatartású, esetenként kriminális személyek gazdasági és társadalmi felemelkedésének segítése, helyzetük teljes és apalos megváltoztatása. 27 A különböző szintű oktatási-kutatási feladatokon túl a tevékenységi körbe tartozik még a munkaerőközvetítés, humán-egészségügyi ellátás, szociális tevékenységek, gyermek- és ifjúságvédelem, emberi- és állampolgári jogok védelme, közoktatási intézmény fenntartása és működtetése, mely területeken szakemberek nagy tapasztalatra tettek szert. Jelenleg az ország kilenc büntetésvégrehajtási intézményével vagyunk munkakapcsolatban. Terveink között szerepel új telephelyek létrehozása, ezen felül még az egyes intézmények közötti átjárhatóság biztosítása, az anyagi háttér megőrzése, az iskolarendszeren kívüli képzés biztosítása, színesítve és szélesítve ezzel tevékenységi körünket, emelve társaságunk szakmai színvonalát, elősegítve a fejlesztési folyamatok megindulását. A munkavégzés szempontjából konkrétan lehet említeni a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönt, a Jurta Bolt: A Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönben az elítéltek különböző munkákat végezhetnek: főzés, varrás, kerámia és festménykészítés, mosás. Ezek elvégzéséhez külön oktatást biztosítottak például a kerámiakészítés 2 éves tanfolyam, a többit pedig az elítéltek szakmája alapján végzik vagy pedig az egyik vezető jelöli ki őket. Az önkormányzat és a vízmű részére munkaruhát is készítenek. A fogvatartottak reggel hattól délután kettőig dolgoznak. Fontos nagyon, hogy ezt megfelelően elvégezzék és megtanulják, mert így sokkal nagyobb esélyük van arra, hogy a szabadulás után is megállják a helyüket. Az intézményben élő rabok közül néhányan a fémmegmunkáló üzemben dolgoznak, ahol német autógyárnak készítenek alkatrészeket. A fogvatartottak munkájával a megrendelő is elégedett, az üzem bővítését tervezi. A közleményben azt írták, a sátoraljaújhelyi üzlet a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága 27 Burgulya Zoltán: A Fogvatartottakkal közvetlenül foglalkozó személyi állomány mentálhigiéniás megerősítése a munkavégzés eredményességének érdekében:börtönügyi szemle évi 4 szám old 20

21 irányítása alatt álló gazdasági társaságok megerősítése, a fogvatartotti foglalkoztatás bővítése és börtöncégek eredményességének növelését célzó, komplex stratégiai munkaállomásaként nyílt meg. A megkérdezett elítéltek elmondása szerint a munkavégzés több szempontból is hasznos, de kiemelendő, hogy munka közben jobban elmegy a nap, mintha csak a zárkában kellene, vagy lennének. Az országban először Sátoraljaújhelyen merült fel az ötlete egy olyan bolt megnyitásának, ami elítéltek által készített termékeket árusít. A Jurta bolt tulajdonosa és üzemeltetője a sátoraljaújhelyi Ábránd-Ágynemű Kft. és Kalocsai Konfekcióipari Kft. összeolvadásával létesített Adorján- Tex Kft. A boltban a fogvatartottak által készített cipőipari, textilipari, papír feldolgozási, bútorüzemi termékeket értékesítik a lakosság részére

22 A személyi állomány mentálhigiénés támogatásának szükségessége: Alapvetően jelentős problémát, hiányosságot okoz hazánkban a költségvetési intézmények számára a saját dolgozóik, munkavállalóik képzése, készségfejlesztése, illetve a szociális szférában dolgozó szakemberek számára a szakmai továbbfejlődést szolgáló, valamint a kiégést megelőző továbbképzési formák szervezése, mentálhigiénés szolgáltatások nyújtása, biztosítása. Ennek oka, hogy esetenként lehet az alapvető szakmai hiányosság, képzetlenség, de többnyire az ehhez szükséges forrásokat nem tudják az intézmények biztosítani, előteremteni, emiatt lép fel hiányosság. A hiányzó források kiegészítéséhez és egyben biztosításához egyes pályázatok szerencsére jelentős segítséget nyújtanak. Ahhoz, hogy valós esélyt tudjunk nyújtani a szabadságvesztésüket töltő fogvatartottak számára a társadalmi reintegrációjukhoz, hogy a börtönből szabadultak a munkaerőpiacon jó eséllyel indulhassanak. A börtönökben történő szakirányú tevékenység az oktatás, képzés, munkaerő-piaci tréning stb. során mindenképpen figyelembe kell vennünk azt a pedagógiai, pszichológiai törvényszerűséget, mely szerint a rehabilitáció és a kezelés, utógondozás szerves egységet kell, hogy alkosson az adott egyén mentális egészsége, valamint a tudás gyakorlatra történő átvihetősége érdekében. A Pálhalmai Országos Bv. Intézetben megvalósított pályázati projekt foglalkozásai 2008 júniusa és 2008 novembere zajlottak le. A pályázatban összesen száz fő képzését vállalták ezt teljesítettük is, a résztvevők közel háromnegyede a fogvatartottakkal közvetlenül foglalkozó személyi állományból került ki. A projekt a következő modulokból állt: mentálhigiénés tanácsadás, kiégést megelőző és személyiségfejlesztő tréning, munkaerő-piaci és pályaorientációs tréning, önismeret, konfliktuskezelés, esetmegbeszélés, szupervízió. A fenti pontok tartalmának részletes kifejtésére nincs mód, közülük a munkaerő-piaci és pályaorientációs tréning bővebb magyarázatot kíván: miért is tartottuk szükségesnek, ennek a tréningnek a megtartását. 31 A projektnek köszönhetően a büntetés-végrehajtási szervezet egészére nézve pozitív hatásai vannak, illteve eredményei vannak. Ezek jelentkeznek a régióban, de mivel a Pálhalmai Országos Bv. Intézet feladatellátását tekintve országos letöltő intézet a régión túl az ország egész területét tekintve a szabaduló fogvatartottak munkaerő- piacon induló esélyei, illetve 31 Burgulya Zoltán: A Fogvatartottakkal közvetlenül foglalkozó személyi állomány mentálhigiéniás megerősítése a munkavégzés eredményességének érdekében:börtönügyi szemle évi 4 szám old 22

23 reintegrációs törekvéseik valós lehetőségei jelentősen növekednek. Munkadíj megállapítása: Az alapmunkadíj a kifizetés évét megelőző év első napján a munkaviszonyban álló dolgozókra megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegének legalább egyharmada, az országos parancsnok által normatív utasításban, évente meghatározott összeg. 32 Ha az elítélt csökkentett munkaidőben dolgozik, nem teljes munkaidőben dolgozik akkor számára az alapmunkadíj arányos része áll. A magyar büntetés-végrehajtás évi feladatait a belügyminiszter az alábbiakban határozta meg: A fogvatartottak foglalkoztatásának növelése. A belső ellátás növelése. A közmunkaprogramban való minél szélesebb körű részvétel. A meghatározott meghatározott feladatok mindegyike erősen kapcsolódik a fogvatartottak munkával való ellátásához, így sok szempontból a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok hatókörébe tartozik a feladatmegoldás. 33 A 2012-es évben a magyar büntetés-végrehajtási rendszer megreformálását határozták el, aminek egyik legkiemelkedőbb pontja, hogy a belügyminiszter a magyar büntetés-végrehajtás feladatává tűzte ki, az elítéltek foglalkoztatásának növelését, a közmunkaprogramban való széleskörű részvételt és a belső ellátás növelését. Két lényegében fontos jogszabályt hoztak, egyrészről az önfenntartást, a belső ellátást célozták meg: 9/11 BM rendelet 44/2011 Korm. rendelet. A belső ellátás azt foglalja magában, hogy a fogvatartottak számára kötelező foglalkoztatás keretében áruszolgáltatás és szolgáltatásnyújtás a kedvezményezettek részére, mely 12 olyan gazdasági társaság van, ahol dolgozhatnak az elítéltek. A fogvatartottak által leggyakrabban végzett munkák a következők: ruházat, papír, cipő, nyomtatvány, bútor készítése alaptevékenységként, Melléktevékenység bővítéssel pl. pékáru készítése, vagy mosási szolgáltatás és végül új gazdasági tevékenység kialakításával: zöldségfeldolgozás, brojlercsirke-előállítás. A büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok óriási előnye, hogy a munkaerőpiacon olcsó évi CCXL. törvény - CompLEX 33 Hetyei Gábor: Új utakon a foglalkoztatás. A Pálhalmai Agrospeciál Kft. belső ellátási tevékenysége, Börtönügyi Szemle évi 2 szám 55-23

24 munkaerőt, saját telephelyet kínálnak, ahol szervezetten és megfelelő felügyelet mellett zajlik a munka, a hátránya viszont, hogy leginkább alacsony végzettségű vagy pedig szakképzetlen munkaerővel rendelkeznek. Tevékenységük leginkább saját termék előállításra, szolgáltatásnyújtásra és bérmunkára irányul, a bérmunka a napjaink egyik legsúlyosabb problémája a növekvő munkanélküliségre is kihat. Azáltal, hogy egyre kevesebb a munkalehetőség, olcsóbb a munkaerő, ennek eredménye, hogy nő azoknak a száma, akik alacsonyabb bérért is elvállalnak egy adott munkát. A fogvatartottak foglalkoztatására a költségvetési forrásokból egyre kevesebb jut, így az intézmények rá vannak utalva arra, hogy minél inkább önfenntartók legyenek. Jelenleg a foglalkoztatható elítéltek majdnem teljes létszáma végez munkát. Nem végezhet munkát az öregségi nyugdíjkorhatárt elérők, azok akik egészségügyi okból nem vállalhatnak munkát ezenkívül az előzetesek munkavégzésre nem kötelezhetőek,mint ahogyan azok az elítéltek sem akik iskolarendszerű oktatásban vesznek részt. Munkavégzés a Pálhalmai Agrospeciál Kft.-nél: A kft három fő szolgáltatása (belső ellátás) húsellátás biztosítása a hazai büntetés-végrehajtási intézetek számára: sertéshús feldolgozása, mosodai szolgáltatás, és az elektromos és elektronikai hulladékok bontása, hasznosítása 34 Az első lépés- bekapcsolódás a büntetés-végrehajtási intézetek élelmiszer-ellátásába A kft. élősertés vágásával kapcsolódott be a belső ellátásba, amit közeli intézetek számára szállított. Ez a tevékenység nem minősül szó szerint foglalkoztatás bővítésnek, mert a már meglévő vágóhíd kihasználtságát növelték január elejétől a hazai büntetés-végrehajtási intézeteket Pálhalmáról látják el sertéshússal. Leghamarabb 2011 őszétől a fővárosi büntetés-végrehajtási intézet keretein belül megkezdődött a zöldségfeldolgozás, mint új tevékenység, ami fő előzetes fogvatartottnak biztosít munkalehetőséget, főként sárgarépát, hagymát, burgonyát, káposztát, zellert és fehérrépát. Napi 2,2-2,8 tonna készterméket állítanak elő, melyből az összes magyar büntetés-végrehajtási intézetet ellátják zöldségekkel. A második lépés- mosodai szolgáltatás a magyar egészségügy számára A kft. másik nagy szolgáltatási területe a mosodai szolgáltatás, amire óriási a kereslet az ország egész területén, ez a szolgáltatás a kft. összes szolgáltatásának 30%-át teszi ki. A megrendelők 34 Hetyei Gábor: Új utakon a foglalkoztatás. A Pálhalmai Agrospeciál Kft. belső ellátási tevékenysége, Börtönügyi Szemle évi 2 szám 55. oldal 24