A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T- ot.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTİBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt.sz.: D.241/18/2013. A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T- ot. A Döntıbizottság a Freedom-Tech Informatika Kft. (2214 Pánd, Rákóczi u 1/A., a továbbiakban: kérelmezı) által a Budapesti Gazdasági Fıiskola (1149 Budapest, Buzogány u , a továbbiakban: ajánlatkérı) Informatikai és oktatástechnikai eszközök és alkatrészek szállítása tárgyú közbeszerzési eljárása, illetıleg a 2. kérelmi elem tekintetében a Smart Info Kft. (2142 Nagytarcsa, Bartók Béla u. 2/A. A. ép. fszt. 3., a továbbiakban: kérelmezett) ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárásban a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétıl számított tizenöt napon belül keresettel a Fıvárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fıvárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, kizárólag a Döntıbizottsághoz lehet benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I N D O K O L Á S A Döntıbizottság a közbeszerzési eljárás rendelkezésre bocsátott dokumentumai, a jogorvoslati eljárás iratai, továbbá a felek írásban és szóban elıterjesztett nyilatkozatai alapján a következı tényállást állapította meg: Az ajánlatkérı a közbeszerzésekrıl szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) II. része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkezı részben meghatározott tárgyban, melynek ajánlati felhívása én került feladásra, az az Európai Unió Hivatalos Lapjában án jelent meg 2013/S számon.

2 2 Az ajánlatkérı a felhívás II.2.1) pontjában a teljes mennyiséget az alábbiak szerint határozta meg: Informatikai és oktatástechnikai eszközök és alkatrészek szállítása - éves keretösszeg: min ,- HUF + ÁFA - max ,- HUF+ÁFA. (access terminál, adapter, akkumulátor, akkumulátor töltı, aktív hangelosztó, alaplap, aljzat, átalakító, beszédmikrofon, billentyőzet, BNC toldó, bıvítı kártya, csatlakozó, csavarhúzó készlet, digital thermometer, digitális kártya, dokumentumkamera, dugó, dupla rétegő DVD lemez, DCD író, egér, elem, elem tesztelı, elosztó, fejhallgató, fogó, forrasztó, fúró/csavarozó, gyorskötözı, gyorstöltı, hangfal, hangkábel, HDD, HDD dokkoló, headset mikrofon, hosszabbító, szerver tápegység, izzó, jack dugó, kábel, kábelcsatorna, kábelrendezı, kábelrögzítı, kábelteszter, kamera, kézi antennás mikrofon, kioszk alkatrész, kontakt spray, krimpelı fogó, lézerpointer, memória, memóriakártya, memóriakártya olvasó, merevlemez, mérımőszer, microsd kártya, mikrofon, mikrofon kábel, mikroport, mini SD kártya, minidisc lemez, monitor tisztító spray, mono dibox, nagyítós lámpába lencse, oldal csípıfogó, pen mouse, pendrive, pillanatragasztó, prezenter, rádós kazettás CD lejátszó, ragasztószalag, RAID vezérlı, sata vezérlı, SD kártya, spray, SSD, sőrített levegı, switch, számítógépház, szerszám készlet, szigetelı szalag, tápegység, toldó, törésgátló, forrasztó krém, tükörreflexes digitális fényképezıgép, ujj egér, USB HUB, üvegbiztosítékok, ventilátor, vetítıvászon, vga mátrix, video kártya, videó digitalizáló, videojel elosztó rendszer, videójel szétosztó, videóvágó szoftver, voltmérı, vonalkód olvasó, webkamera, winchester). Becsült érték áfa nélkül: Pénznem: HUF. A felhívás II.3) pontjában a szállítási keretszerzıdés idıtartamát 12 hónapban jelölte meg az ajánlatkérı. Az ajánlatkérı a részekre történı ajánlattételt, illetve alternatív ajánlat tételét kizárta. A felhívásban meghatározta a kizáró okokra vonatkozó elıírásait, alkalmassági követelményrendszerét. Rögzítette, hogy az ajánlatokat a legalacsonyabb összegő ellenszolgáltatás értékelési szempontja szerint bírálja el. Az ajánlattételi határidıt napjában határozta meg. Az ajánlatkérı dokumentációt is készített, mely útmutatót, nyilatkozat- és iratmintákat, szerzıdéstervezetet és mőszaki leírást tartalmazott. Az ajánlatkérı az útmutató 9. pontjában az üzleti titok vonatkozásában az alábbiakat írta elı: 9.1 Az ajánlattevı az ajánlatában elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot [Ptk. 81. (2) bekezdése] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja a Kbt. 80. elıírásai szerint. 9.2 Az ajánlattevı nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy

3 3 adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a Kbt. 71. szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló - a Kbt. 80. (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó - részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. 9.3 Nem korlátozható vagy nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekő adatok nyilvánosságára és a közérdekbıl nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerzıdés engedményezést kizáró rendelkezése nem minısül üzleti titoknak. A Szerzıdéstervezet II. A szerzıdés tárgya 2.2. pontja rögzítette, hogy 2.2 A jelen Szerzıdés tárgyát képezı árukkal szemben támasztott részletes követelményeket és feltételeket a Szerzıdés és annak 1. sz. melléklete tartalmazza. A Szerzıdéstervezet III. A felek jogai és kötelezettségei pontja 3.1. b) alpontja kimondta, hogy 3.1 b) A Szállító az 1. sz. mellékletben megjelölt egyes árukat a Megrendelı egyedi megrendelése alapján, az 1. sz. mellékletben meghatározott díjak ellenében köteles leszállítani a Megrendelınek. A mőszaki leírás táblázatos formában az alábbi tételeket is tartalmazta: A rész B rész A beszerzendı termék megnevezése, a minimális mőszaki követelmények paraméterei /termék/típus leírás és mennyiségi egység Mőszaki leírás/termék (típus) leírás, paraméter Utalás a 310/2011. (XII.23.) Korm. rendelet 26. (6) bekezdésében foglaltakra Termék megnevezése Menynyiség db (a) Az ajánlott termék megnevezése, a vállalt mőszaki követelmények (típus leírás) és kereskedelmi ajánlat akkumulátor töltı NiMH; AA, AAA és 9v-oshoz is jó legyen; legalább 4 férıhelyes; max. 30 perces töltöttség kijelzı 2 beszédmikrofon gégecsöves, asztalra rögzíthetı, szerelvényeivel (széles karakterisztikájú), közvetlenül az asztalba/pulpitusba szerelt XLR aljzatba állítható vagy standard XLRdugós 1 dokumentumkamera L-PS600 Lumens PS6xx

4 4 dvd író IDE csatolós DVD +-W izzó HMI 575 típusú írásvetítı izzó 4 5 kábel 5m-es VGA D-SUB mama VGA D- SUB mama kamera FullHD 1080 kamera 3 db natív 16:9 progresszív 1/3 CCD optikai képstabilizátor, AVCHD formátum rögzítése SD/SDHC kártyára, minimum 10xZoom optika minimum 28mm-nél induló, XLR mikrofon csatlakozás, minimum 2 db nagykapacitású pótakkumulátor, optikai keresıvel, kézi zoom/fókusz/írisz, kamera táska a kamera és a kiegészítıkkel együtti befogadására 2 1 kézi antennás mikrofon kézi antennás mikrofon, hozzá használható asztali mikrofon állványok kristálytisztán szóló kézimikrofon. A mikrofon némítási funkciója beszédszünetekben be/kikapcsolással, illetve gombnyomással történı aktiválással is mőködtethetı, hogy az elıadást teljesen irányítása alatt tarthassa. 2 Oldal csípıfogó Oldal csípıfogó 150mm gumibetétes mőanyag nyél 150mm gumibetétes mőanyag nyél 2 2 szerszám készlet 4-16 villáskulcs készlet 3 tükörreflexes digitális fényképezıgép a mőszaki leírásban felsorolt kiegészítıkkel Canon Eos 7D ( ) minimum 5 kép/sec, ISO masszív gépház, integrált öntisztító rendszer, zársebesség 1/ sec + B záridı. Canon EF (legalább) mm f/4l IS USM objektív + napellenzı + UV szőrı üveg. Sigma (legalább) 24-70,,f2,8 EX DG ASP DF Macro canon objektív + napellenzı + UV szőrı üveg. Canon (legalább) 50/f1,4 objektív + napellenzı + UV szőrı üveg, vaku (a készülékkel kompatibilis márkaazonos nagy teljesítményő 58.as kulcsszámú), pótakku (a készülékkel kompatibilis, 2db), hordtáska (a váz, az objektívek, a vaku együttes befogadására), fényképezıállvány a fényképezıgép és a legnagyobb súlyú objektív Canon Eos 7D 1

5 5 együttes elbírásához (függetlenül állítható lábak, gömbfejes gyorstalpak, cm-ig állítható magasság. Mikrosat villanó kit, portré és tárgyfotózáshoz. Fényterelı ernyık 2 db (beltéri tárgy, illetve portréfotózáshoz). Tárgyfotó sátor min. 80x80-as. vetítıvászon vetítıvászon vetítıvászon 2,44 x 1,83 front/rear felület meglévı PROJECTA keretre 3 x 2 es front/rear felület meglévı STUMPL keretre 4 x 3-as front/rear felület meglévı STUMPL keretre csak projecta, mással nem kompatibilis!!! csak stumpl, mással nem kompatibilis csak stumpl, mással nem kompatibilis videovágó szoftver flv, avi, mpeg, mpeg2, quicktime, avchd, divx, xvid, hd, i264, mkv video szabványokat, ac3 stereo, DSR, Wav, mp3 audio szabványokat támogató. Editáló program. Pci slotban elhelyezhetı win operációs rendszert támogató usb2, usb3 fireware 400 és 800 szabványú kártya 2 webkamera 2MP, 720p HD, aut. fókusz, Carl Zeiss objektív Logitech C905 2 A táblázatot követıen rögzítésre került, hogy a A táblázat A rész -ben megnevezett termékhez tartozó paraméter (ahol szerepel) mindenhol a minimum értéket jelenti. Tehát az A. rész+ nem konkrét elıírásokat tartalmaz, hanem minimumkövetelményeket. Az ajánlatkérı én kiegészítı tájékoztatást adott, amelynek a következı részei relevánsak a jelen jogorvoslati kérelem szempontjából: 1. kérdés: A következı tételek gyártását a gyártók megszüntették, beszerzésük nem lehetséges: dvd író IDE csatolós DVD +- RW. válasz: pci-sata kártyával sata DVD író megoldható 4. kérdés: A vetítıvásznaknál a következı kérdésekre kérünk kiegészítı tájékoztatást: A vásznaknál külön-külön értendı a front illetve rear felület? Kérjük pontosítsák a kért felületeket, mivel a megadott információból ez nem derül ki.

6 6 vetítıvászon 2,44 x 1,83 front/rear felület meglévı PROJECTA keretre csak projecta, mással nem kompatibilis!!! vetítıvászon 3 x 2 es front/rear felület meglévı STUMPL keretre csak stumpl, mással nem kompatibilis vetítıvászon 4 x 3-as front/rear felület meglévı STUMPL keretre válasz: külön-külön értendı; 5 cm borderrel kérjük szállítani; 6. kérdés: Kérjük az alábbi vászon pontos specifikálását: vetítıvászon 2,44 x 1,83 front/rear felület meglévı PROJECTA keretre csak stumpl, mással nem kompatibilis csak projecta, mással nem kompatibilis!!! - melyik vászontípusra gondoltak - mekkora a meglévı keret, mi a típusa pontosan - milyen felbontás 4:3 vagy 16:9 válasz: Projecta gyártmányra gondoltunk, a fornt és a rear külön értendı; Projecta típus 2,44x1,83m a méret (szabvány); 4:3-as a felbontás. 10. kérdés: videovágó szoftver flv, avi, mpeg, mpeg2, quicktime, avchd, divx, xvid, hd, i264, mkv video szabványokat, ac3 stereo, DSR, Wav, mp3 audio szabványokat támogató. Editáló program. Pci slotban elhelyezhetı win operációs rendszert támogató usb2, usb3 fireware 400 és 800 szabványú kártya A fenti tétel esetében pontosítást kérünk, hogy videó vágó szoftverre vagy hardverre kérnek ajánlatot. válasz: videovágó szoftverre és PCI aljzatba helyezhetı hardverkártyára. A kérelmezett az ajánlata oldalán csatolta a kiadott mőszaki leírás táblázatot kitöltött "B" résszel. A kérelmezett az ajánlatának oldalát üzleti titoknak minısítette. Az ajánlatkérı án megküldte az eljárás összegezését az ajánlattevık részére. Aszerint az eljárás eredményes volt, érvényes ajánlatot tett a kérelmezett Ft + ÁFA ajánlati árral és a kérelmezı Ft + ÁFA ajánlati árral. A nyertes ajánlatot a kérelmezett tette, a nyertes ajánlatot követı legkedvezıbb ajánlattevıként a kérelmezı került megjelölésre. A kérelmezı iratbetekintési kérelmet nyújtott be én az ajánlatkérıhöz, melyre adott válaszában az ajánlatkérı közölte, hogy annak idıpontja , azonban a kérelmezett az ajánlatának jelentıs részét

7 7 üzleti titoknak minısítette, így elıre láthatólag az iratbetekintés nem a várt eredményt fogja hozni. Az ajánlatkérı én felhívta nyilatkozattételre a kérelmezettet, hogy lehetıvé teszi-e az ajánlatának és hiánypótlásának, különösen a megajánlott termékek megnevezésének és azok mőszaki tartalmának üzleti titoktól mentes megismerését. A kérelmezett nem járult hozzá. A kérelmezı én iratbetekintést tett a kérelmezett ajánlatának és hiánypótlásának üzleti titoknak nem minısített részébe. A kérelmezı án elızetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, amelyben a kérelmezett és az ajánlatkérı jogsértését állította. Az ajánlatkérı a vitarendezési kérelmet án elutasította. Válaszában hivatkozott a D.510/16/2012., D.520/11/2012. és a D.461/15/2012. számú határozatokra. A kérelmezı án nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, abban három kérelmi elem volt elkülöníthetı. 1. kérelmi elem Az ajánlat mőszaki tartalmának titkosítása bármely ajánlattevı részérıl - egyes speciális esetek kivételével - a Ptk. 81. (2) bekezdésében foglalt "jogszerő pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné" kitételnek csupán annyiban felel meg, hogy a versenytársak az ajánlatkérı számára egyébként elıírt kötelezettségnél is alaposabb vizsgálatnak vessék alá az ajánlatot, annak mőszaki tartalmát, és hiba esetén - amennyiben az nem hiánypótolható - ajánlatuk érvénytelenné váljon. Ez valóban pénzügyi és gazdasági érdek, de nem jogszerő, különösen az alábbiak miatt: Az üzleti titok fogalmát a Ptk a rendezi, az kifejezetten jogszerő érdekhez köti bármely érdek meglétét. Az ajánlat érvénytelenségének titokban tartása nem jogszerő érdek. Az üzleti titok védelme nem szolgálhat a közpénzek elköltésével kapcsolatos adatok eltitkolásának magyarázatára. Sem a hasonló tárgyban indult jogorvoslati kérelmek, sem - erre tekintettel - az adott ügyekben hozott határozatok nem foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy az ajánlatnak mely részei válnak késıbb egyértelmően nyilvános adattá, ami alapján a jelenben való korlátozásuk sem lehet jogszerő, hiszen kimerítené az adott helyzetben való joggyakorlás korlátozását. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerzıdést kötelezıen nyilvánosságra kell hozni a Kbt. 31. (1) bekezdés e) pontja alapján. A kérelmezı hivatkozott a évi CXII. törvény 33. (1) bekezdésére. Egy szállítási, vagy adásvételi szerzıdés alaki/tartalmi kelléke, hogy pontosan mi a tárgya, mit kell leszállítani, átadni és ezzel párhuzamosan az is, hogy az milyen mőszaki/alaki/tartalmi követelményeknek kell megfeleljen. Ezt a Ptk a rögzíti, és ezt az életszerőség és az általános joggyakorlat is alátámasztja. Mindezeken felül a Kbt (2) bekezdése konkrétan megjelöli,

8 8 hogy a szerzıdésnek tartalmaznia kell a nyertes ajánlat azon elemeit, melyek értékelésre kerültek. Evonatkozásban az új Kbt. sem jelent változást, a mőszaki tartalom kétséget kizáróan értékelésre kerül az ajánlat elbírálása során, következésképpen a Kbt. által elrendelve a szerzıdés részévé válik. Ennek megfelelıen a szállítási és/vagy adásvételi szerzıdések akár önmagukban, akár - a közbeszerzési eljárásokban jellemzıen - mellékletként, de mindenképp a szerzıdés elválaszthatatlan részeként tartalmazzák a szállítandó eszközök beazonosításra alkalmas megnevezését, jellemzıinek leírását. A évi CXII. tv. alapján a szerzıdés valamennyi részlete, adott esetben akár a melléklete is megismerhetı, nyilvános adat, vagyis nem minısíthetı üzleti titoknak, illetıleg legalább a nyertes ajánlat meghatározott tartalma nem kezelhetı a Kbt. 80. (4) bekezdése alapján üzleti titokként. Vizsgálni kell annak tényét, hogy jogszerő-e az üzleti titokká való minısítése valamely adatnak. Ha nem, akkor szükséges, hogy legyen olyan joga az ajánlatkérınek, mellyel jogszerően, érdeksérelem nélkül feloldhatja ezen iratok, adatok védelmét, mert az ajánlattevık maguktól csak a legritkább esetekben fogják meggondolni magukat. A Kbt. 80. (3) és (4) bekezdése között épp az a különbség, hogy a (3) bekezdés szabályozza az ajánlattevıre vonatkozóan, hogy mi az, amit eleve nem nyilváníthat(na) üzleti titoknak, míg a (4) bekezdés már az ajánlatkérı kezébe adja annak felelısségét, hogy ne korlátozza az ajánlat azon részeinek megismerését, melyek lehet, hogy épp a nyertesség révén válnak nyilvános adattá. Általánosságban csak olyan megoldás lehet üzleti titok egy közbeszerzési eljárásban, mely az ajánlattevı saját, egyedi megoldása, kifejezetten hozzá köthetı az a know-how, ami megfelelıvé teszi az adott megoldást az adott eljárás követelményei tükrében és akár saját maga sem hozta már korábban nyilvánosságra - gondolva arra, hogy maga a termék gyártója se hivatkozhasson üzleti titokra, ha az általa gyártott termék adatai, neve, mőszaki jellemzıi egyébként nyilvánosan és bárki számára megismerhetık pl. az interneten. Ezzel együtt és éppen a kivételek szőkös lehetısége miatt egy harmadik gyártó terméke, annak megnevezése, mőszaki jellemzıi, melyeket a vitatott/kérdéses ajánlattevı ajánlatában megajánlott, azért sem képezheti üzleti titok tárgyát, mert ezen adatok egyébként bárki számára hozzáférhetık, akár az interneten, akár a gyártó papír alapú prospektusaiban fellelhetıek, ezeket a gyártó nem minısítette üzleti titoknak; a termék megnevezésének (különösen márkavédett termékek esetén), annak mőszaki jellemzıinek jogtulajdonosa, "titokgazdája" maga a gyártó, nem pedig az eljárásban ajánlattevıként jelen lévı harmadik fél. A kérelmezı hivatkozott az adatvédelmi biztos 1568/K/2005. sz. állásfoglalására. Az új Kbt. miniszteri indoklása parttalan iratbetekintést említ, de számos esetben az ajánlattevık jogértelmezése parttalan titoktartást idéz elı, mely parttalan jogorvoslatokhoz vezethet, melyek kizárólag a szerzıdés megkötését követıen indulnának, hiszen ekkor válnak nyilvánossá a vitatható adatok, ekkor

9 9 derülhet fény számos jogsértésre (elsıdlegesen a mőszaki tartalom nem megfelelıségre). Lényeges megjegyezni, hogy a korábbi jogorvoslatok nagy része irányult a nyertes ajánlat mőszaki nem megfelelısége miatti mulasztásra, érvényesként való értékelésére, nem véletlen tehát, hogy az ajánlattevık titkosítani kívánják ajánlatuk közismerten támadható részletét. Ez azonban nagy veszélyeket rejt az ajánlatkérık számára is, hiszen a szerzıdés megtámadása, annak felfüggesztése, esetlegesen a jogsértés reparálhatatlansága bírságokat és további bírósági ügyeket, kártérítéseket vonhat maga után. A fentiekkel összefüggésben álláspontja szerint a Ptk ai, valamint a Kbt. 31. (1) bekezdés e)-f) pontjai alapján a Kbt. 80. (3)-(4) bekezdéseiben foglaltakat sértette meg az ajánlatkérı, továbbá a évi CXII. tv. IV. fejezet és 1. melléklet III pontjaival ellentétesen járt el. Rögzítette, mivel az elızetes vitarendezési kérelemre adott ajánlatkérıi válaszban hivatkozott határozatokban a Döntıbizottság maga hivatkozott a évi CXII. törvényre, helye van ekörben önálló jogsértés megállapításának. 2. kérelmi elem A kérelmezett megsértette a Kbt. 80. (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakat, ezen keresztül a Kbt. 2. (3) bekezdésében foglalt rendeltetésszerő joggyakorlás követelményét, melyet aztán ajánlatkérı nem tudott megfelelıen kezelni Az, hogy elsı három oldal kivételével az egész ajánlatot üzleti titoknak minısítette a kérelmezett, nem felel meg sem a Kbt. 80. (1) bekezdésében foglalt azon elıírásának, mi szerint az ajánlatban elkülönített módon lehet üzleti titkot tartalmazó iratokat elhelyezni, továbbá annak sem, hogy ezen iratok nem tartalmazhatnak a Kbt. 80. (2)-(3) bekezdés szerinti elemeket. Maga az ajánlati felhívás, a dokumentáció és a kérelmezı saját ajánlata alapján is - az iratbetekintés érdemi eredménye nélkül is - kijelenthetı, hogy a kérelmezett ajánlata a 4. oldaltól kezdıdıen becsatolt - és elkülönítetlenül elhelyezett - irataiban vannak a Kbt. 80. (2)-(3) bekezdéseiben foglalt - tilalom alá esı - elemek, úgy is mint az ajánlattevı neve, székhelyének címe. Ezen túlmenıen az elsı kérelmi elemmel összhangban a (2) bekezdést azon okból is megsértette az ajánlattevı, mert a (3) hatálya alá tartozó adatok nyilvánosságra hozatalát sem tilthatja meg, vagy korlátozhatja, márpedig a szerzıdés, vagy majdan megkötendı szerzıdés és annak részei, mellékletei ide tartoznak. 3. kérelmi elem A nyertes ajánlat egyes tételei nem felelnek meg a dokumentáció minimumkövetelményeinek, esetleg nem létezı, vagy beazonosítható termékek. Tekintettel arra, hogy a kérelmezı nem vizsgálhatta, kérte a Döntıbizottságot, hogy vizsgálja meg az egyes tételekre megajánlott termékek megfelelıségét.

10 10 A kérelmezı vélelmezte, hogy különösen az alábbi tételsoroknál lehetnek hiányos, nem egyértelmő, vagy hibás megajánlások: 14. tételsor: akkumulátor töltı, 64. tételsor: beszédmikrofon, 82. tételsor: dokumentumkamera, 92. tételsor: DVD író, 136. tételsor: izzó, 179. tételsor: kábel, 222. tételsor: kamera, 224. tételsor: kézi antennás mikrofon, tételsor: oldal csípıfogó, 279. tételsor: szerszám készlet, 309. tételsor: tükörreflexes digitális fényképezıgép a mőszaki leírásban felsorolt kiegészítıkkel, tételsor: vetítıvászon, 333. tétel: videovágó szoftver, 338. tételsor: webkamera. Az ajánlatkérı az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. 1. kérelmi elem Az ajánlatkérı a hatályos szabályozás alapján nem követett el jogsértést, mivel az iratbetekintés során a Kbt. 80. (1)-(4) bekezdésének megfelelıen járt el. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérınek bármiféle érdeke főzıdne ahhoz, hogy az egyéb érdekeltek ne ismerhessék meg a nyertes ajánlatot. Sıt, az érdekeltek esetleges észrevételei révén a Kbt. lehetıséget ad az ajánlatkérınek, hogy ezen szempontokat mérlegelve akár további eljárási cselekményekkel - módosítsa a döntését. Mindazonáltal a jelenlegi szabályozás alapján - bizonyos korlátok között - az ajánlattevık döntik el, hogy az ajánlatukban mely adatokat minısítenek üzleti titoknak, és az ajánlatkérı csak az üzleti titoknak nem minısülı dokumentumokba biztosíthatja az iratbetekintést. Az ajánlatkérı nincs abban a helyzetben, hogy minısítse ezeket az adatokat, a minısítésrıl ugyanis az üzleti titok gazdája dönt. Talán a jogalkotó maga is észlelhette, hogy a valóban túlzottan megengedı szabályozás lehetıvé tette, hogy a joggyakorlatban az üzleti titokká minısíthetı iratok köre meglehetısen kitágult, azonban a jétıl hatályos Kbt. ezt a helyzetet már kezeli. Az új szabályozás tehát már jelentısen szőkíti az üzleti titoknak minısíthetı dokumentumok köret, azonban a közbeszerzési eljárás megindításakor hatályos jogszabály a fenti szőkítést még nem alkalmazta. A Ptk. 81. (1) bekezdése alapján személyhez főzıdı jogokat sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki a magántitok vagy üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza egyéb módon visszaél. Akit

11 11 személyhez főzıdı jogában megsértenek, az a Ptk. 84. (1) bekezdésében meghatározott polgári jogi igényeket támaszthatja. Az ajánlatkérı a hatályos jogszabályok alapján nem követett el jogsértést, ugyanakkor a Kbt. 2. (3) bekezdésében meghatározott alapelveknek megfelelıen járt el, és felszólította a nyertes ajánlattevıt az üzleti titok minısítés feloldása érdekében. Mivel a nyertes ajánlattevı ennek ellenére fenntartotta a minısítést, az ajánlatkérı nem kívánta üzleti titoknak minısített dokumentumokat jogosulatlanul nyilvánosságra hozni. A jogorvoslati kérelem alapján sem látszik, hogy az ajánlatkérınek milyen szempontok szerint kellene mérlegelni, hogy az ajánlatban szereplı iratok közül melyiknél fogadható el az üzleti titokra való hivatkozás, és melyik iratnál nem, azaz ha a jogorvoslati kérelemben foglaltakat fogadnánk el, akkor az ajánlatnak szinte semelyik része nem nyilvánítható üzleti titoknak. A Kbt. rendelkezései azonban nem ezt tartalmazzák. A fentiek alapján az ajánlatkérı nincs abban a helyzetben, hogy önhatalmúlag feloldja az üzleti titoknak való minısítést, felvállalva az ezzel kapcsolatos esetleges polgári jogi követeléseket. Az értékelés alapján az ellenszolgáltatás képezte, amely vonatkozásában nem állt fenn üzleti titok. 2. kérelmi elem A 2. kérelem nem az ajánlatkérı eljárására vonatkozik, azonban az 1. kérelmi elemmel kapcsolatban kifejtettek alapján az ajánlattevı nem követett el jogsértést. 3. kérelmi elem Az ajánlatkérı álláspontja szerint a nyertes ajánlatevı ajánlata megfelel az ajánlati felhívás és dokumentáció, valamint a jogszabályok rendelkezéseinek, így a kérelemben felsorolt termékek is megfelelıek. A Smart Info Kft. kérelmezett kérte, hogy a Döntıbizottság a kérelmezı jogorvoslati kérelmét utasítsa el. Kiemelte, hogy az ajánlata megtétele és késıbbi kezelése során a Kbt napjáig hatályos elıírásaira és a kialakult joggyakorlatra tekintettel járt el. Hivatkozott a D.61/20/2013. és a D.461/15/2012 sz. határozatra. Rögzítette, hogy a Kbt. 80. (2) bekezdése alapján a teljes árazott költségvetés üzleti titokká minısíthetı. Mivel az árazott költségvetés két fı eleme (az esetleges szöveges indokolás mellett) az ajánlati árat alkotó tételek megnevezése és a tételek ára, és a Kbt. nem úgy rendelkezik, hogy csak a költségvetési tételek árát lehetne üzleti titokká minısíteni, így a Kbt. kógens jellegére tekintettel megállapítható, hogy mind az összesített ajánlati árat képezı tételek megnevezése, mind az egyes tételek árának nyilvánosságra hozatala jogszerően megtiltható. A fentiekre tekintettel az ajánlat meghatározott részének üzleti

12 12 titokká nyilvánítása jogszerő volt mivel az értékelés alapján az eljárásban egyedül az ajánlati ár képezte, ezért egyéb adatokat a felhívás közzétételekor hatályos Kbt. alapján jogszerően nyilváníthatott a kérelmezett üzleti titoknak, míg a kérelmezı állításával ellentétben nem titkosította a nevét és a címét. Rögzítette azt is a kérelmezett, hogy a megajánlott termékek köre, az, hogy milyen optimális eszközmegoldást ad az adott kiírási tételre a kérelmezett jelentıs saját hozzáadott értéke. Egy pályázati ajánlat esetén hosszú idıt nem a pályázat megírására, és a kötelezı nyilatkozatok kitöltésére fordítunk, hanem annak a mőszaki tartalomnak a meghatározására, amelyet beadunk az ajánlatban. Egy ilyen komplexitású pályázat esetén féle adatbázisból (és beszállítói ajánlatból) dolgozunk, és annak meghatározása, hogy mi kerül ezekbıl a pályázati ajánlatba, jelentıs szellemi munka. Ez a hozzáadott érték (mőszaki megoldás) adhat egy cégnek tényleges versenyelınyt más cégekkel szemben, amelynek mások általi megismerése tényleges gazdasági érdeksérelmet okozhat az adott cégnek. Az ajánlata ezen okból semmiképp sem nyilvánítható érvénytelennek. Egyéb érdekeltek az eljárásban nyilatkozatot nem tettek. A Döntıbizottság a következıkre tekintettel a jogorvoslati kérelmet elutasította. Ajánlatkérı a Kbt. II. része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított, amelyre vonatkozó eljárást megindító felhívása én jelent meg. Erre tekintettel a jelen jogorvoslati kérelem elbírálására a Kbt. ezen idıpontban hatályos rendelkezései az irányadók. A Kbt. releváns rendelkezései a következık: A Kbt. 2. (3) bekezdése a következıkrıl rendelkezik: (3) Az ajánlatkérı és a gazdasági szereplık a közbeszerzési eljárásban a jóhiszemőség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerő joggyakorlás követelményeinek megfelelıen kötelesek eljárni. A Kbt. 3. -a kimondja, hogy E törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás elıkészítése, lefolytatása, a szerzıdés megkötése és teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerzıdésekre az e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvrıl szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

13 13 A Kbt ai a következıkrıl rendelkeznek: 80. (1) Az ajánlattevı és a részvételre jelentkezı az ajánlatában, illetve a részvételi jelentkezésben, valamint a szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot [Ptk. 81. (2) bekezdése] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok ne tartalmazzanak a (2)-(3) bekezdés szerinti elemeket. (2) Az ajánlattevı nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 71. szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló - a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó - részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. (3) Nem korlátozható vagy nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekő adatok nyilvánosságára és a közérdekbıl nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerzıdés engedményezést kizáró rendelkezése nem minısül üzleti titoknak. (4) Az ajánlatok (részvételi jelentkezések) elbírálásáról készített összegezés megküldését követıen nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a (2)-(3) bekezdés körébe tartozik. Erre tekintettel ajánlattevı (részvételre jelentkezı) kérheti, hogy más ajánlattevı ajánlatának (részvételre jelentkezı részvételi jelentkezésének) azon részeibe betekinthessen, mely nem minısül üzleti titoknak. Az iratbetekintés során az iratokról feljegyzést lehet készíteni. Az iratbetekintést munkaidıben kell biztosítani, a betekintést kérı által javasolt napon. A Kbt a kimondja, hogy az ajánlatkérı az érvényes ajánlatot tevı ajánlattevı kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzıirıl és az általa tett ajánlathoz viszonyított elınyeirıl a kérés kézhezvételétıl számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevı üzleti titokhoz főzıdı érdekeit is. A Döntıbizottság elıször a kérelmezı 1. kérelmi elemét bírálta el. Ezen kérelmi elem elbírálása során a Döntıbizottság elıször az irányadó jogszabályi rendelkezéseket vizsgálta meg. A Kbt. 80. (1) bekezdése értelmében az ajánlattevı és a részvételre jelentkezı az ajánlatában, illetve a részvételi jelentkezésben, valamint a szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot [Ptk. 81. (2) bekezdése] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja azzal, hogy

14 14 az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok ne tartalmazzanak a (2)-(3) bekezdés szerinti elemeket. A Kbt. 80. (2) bekezdése szerint az ajánlattevı nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 71. szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló - a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó - részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Ugyanezen szakasz (4) bekezdése szerint az ajánlatok (részvételi jelentkezések) elbírálásáról készített összegezés megküldését követıen nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a (2)-(3) bekezdés körébe tartozik. Erre tekintettel ajánlattevı (részvételre jelentkezı) kérheti, hogy más ajánlattevı ajánlatának (részvételre jelentkezı részvételi jelentkezésének) azon részeibe betekinthessen, mely nem minısül üzleti titoknak. A Kbt a a nyertes ajánlat kapcsán rögzíti, hogy az ajánlatkérı az érvényes ajánlatot tevı ajánlattevı kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzıirıl és az általa tett ajánlathoz viszonyított elınyeirıl a kérés kézhezvételétıl számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevı üzleti titokhoz főzıdı érdekeit is. Az új Kbt. jelen jogorvoslati kérelemre irányadó rendelkezései az üzleti titok kapcsán némileg eltérnek a közbeszerzésekrıl szóló évi CXXIX. törvény rendelkezéseitıl. Egyrészt egyértelmővé tette a jogalkotó, hogy az indokolás vonatkozásában is jogosultak az ajánlattevık üzleti titok megjelölésére, de módosulás tapasztalható a Kbt. 80. (4) bekezdésében is a korábbi Kbt. 96. (3) bekezdéséhez képest. (96. (3) Az eredményhirdetéskor és azt követıen nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a 73. (2)-(3) bekezdése körébe tartozik, illetıleg amelyet az ajánlat elbírálása során - döntése meghozatalával összefüggésben - az ajánlatkérı figyelembe vett, erre tekintettel az ajánlattevı kérheti hogy más ajánlattevı ajánlatának ezen részeibe betekinthessen. Az iratbetekintést munkaidıben kell biztosítani, a betekintést kérı által javasolt napon napján hatályos szöveg.) A jogalkotó az új Kbt.-ben a régi Kbt. 96. (3) bekezdésétıl eltérıen már nem határozta meg az üzleti titok alóli kivételi körbe tartozóként azon adatokat, amelyet az ajánlat elbírálása során, döntése meghozatalával összefüggésben figyelembe vett az ajánlatkérı, pusztán a Kbt a szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerülı elemekre hivatkozott a Kbt. 80. (3) bekezdésében meghatározottakon túl. Ezt meghaladóan az új Kbt. 80. (4) bekezdése akként került megfogalmazásra, hogy az ajánlattevı azt kérheti, hogy

15 15 más ajánlattevı ajánlatának azon részeibe tekinthessen be, mely nem minısül üzleti titoknak. Az új Kbt. indokolása a következıket rögzíti a fenti szakaszokhoz kapcsolódóan: A közbeszerzési eljárásokban egyik fıszabály a nyilvánosság, azonban az üzleti titok védelmére figyelemmel felmerülhet annak szők körő korlátozása. A 80. (3) bekezdésében foglalt rendelkezések célja az, hogy továbbra is biztosított legyen az az általános elv, amely szerint a költségvetési pénzek felhasználására, valamint a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát az üzleti titok védelme nem korlátozhatja. A klasszikus ajánlatkérıkre vonatkozó közbeszerzési irányelv rendelkezései (2004/18/EK Irányelv 6. cikke) szerint az ajánlatkérı szerv nem hozhat nyilvánosságra olyan, a részére gazdasági szereplık által megadott adatokat, amelyeket azok bizalmasnak minısítettek; ilyen adatok különösen a mőszaki vagy kereskedelmi titok és az ajánlatok bizalmas vonatkozásai. A közbeszerzési eljárásokban tipikusan az ajánlattevınél merülhet fel az üzleti titok védelmének szempontja, pl. ha ajánlatában olyan megoldással, alkotással pályázik, amely részleteinek titokban maradásához méltányolható érdeke főzıdik. A fentiekre tekintettel a törvény a következı rendelkezéseket tartalmazza: az ajánlattevı vagy részvételre jelentkezı az ajánlatában, illetve részvételi jelentkezésben közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat az ajánlatban (részvételi jelentkezésben) elkülönítetten kell elhelyezni. Az üzleti titkot tartalmazó iratok elkülönítésekor azonban nem sorolhatóak ide olyan iratok, melyeket nem lehetne üzleti titoknak minısíteni. A 80. (2) bekezdése alapján az ajánlattevı nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének) valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak a nyilvánosságra hozatalát, amely az értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó - részinformációk, alapadatok (pl. az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. A törvény továbbra is rögzíti, hogy nem korlátozható, illetıleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala sem, amely a közérdekő adatok nyilvánosságára és a közérdekbıl nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. A hatályos törvény azon megfogalmazása, mely szerint nem lehet olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amelyet az elbírálása során - döntése meghozatalával összefüggésben - az ajánlatkérı figyelembe vett, olyan tág megfogalmazás, amelybe minden, az ajánlat részét képezı irat, dokumentum beleérthetı. A törvény rendelkezései ezt hivatottak kiküszöbölni, ennek megfelelıen egyértelmően rögzítik, hogy az ajánlattevı (részvételre jelentkezı)

16 16 más ajánlattevı ajánlatának (részvételi jelentkezı részvételi jelentkezésének) azon részeibe tekinthessen be kizárólag az iratbetekintés során, amely nem minısül üzleti titoknak. A törvény - a korábbi Kbt. rendelkezéseihez hasonlóan - nem alkot önálló, a törvény alkalmazása szempontjából irányadó üzleti titok fogalmat, hanem a Ptk. üzleti titok fogalmára utal vissza. A 81. értelmében az ajánlatkérı az érvényes ajánlatot tevı ajánlattevı kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzıirıl és az általa tett ajánlathoz viszonyított elınyeirıl, ilyenkor sem fedhet fel azonban olyan adatot, amelyet jogszerően minısített üzleti titoknak a nyertes ajánlattevı és különített el ajánlatában. A fentiekbıl is kitőnik, hogy a jogalkotó a jelen jogorvoslati kérelemre irányadó Kbt.-ben szőkítette azon iratok körét a régi Kbt.-hez képest, amelyekbe az ajánlattevık az összegezés megküldését követıen betekinthetnek. A fentiek figyelembevételével vizsgálta meg a Döntıbizottság a kérelmezı 1. kérelmi elemét, amely a nyertes ajánlatot tett ajánlattevıt érinti. A Kbt. 80. (1)-(3) bekezdésének a szabályozása az ajánlattevı szempontjából határozza meg az üzleti titokkal kapcsolatos rendelkezéseket. Nevezetesen miként kell közölnie, hogy ajánlatában, részvételi jelentkezésében indokolásában valamely adat üzleti titok, illetve kimondja azt is, hogy mit nem nyilváníthat üzleti titokká ajánlattevı. A nyilvánosság és az átláthatóság érvényesülése érdekében a jogalkotó a Kbt. 80. (4) bekezdésében és a 81. -ában biztosítja az összegezés megküldése idıpontjától kezdıdıen az ajánlat elbírálása során, a döntés meghozatalakor figyelembe vett adatok megismerését. A Kbt a alapján köteles tájékoztatást adni az ajánlatkérı a nyertes ajánlat jellemzıirıl és az általa tett ajánlathoz viszonyított elınyeirıl azzal, hogy a jogalkotó ekörben is kitért a nyertes ajánlattevı üzleti titokhoz főzıdı érdekei figyelembevételére. A Kbt. 80. (4) bekezdése további, részletesebb tájékoztatási kötelezettséget nem ír elı ajánlatkérı részére, csupán - egyebek mellett - azt rögzíti, hogy nem lehet olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a Kbt a szerinti értékelési szempont szerint értékelésre kerül, illetve amely a közérdekő adatok nyilvánosságára és a közérdekbıl nyilvános adatra vonatkozó külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási, tájékoztatási kötelezettség alá esik.

17 17 Ajánlatkérı a jelen esetben az ajánlatokat a legalacsonyabb összegő ellenszolgáltatás értékelési szempontja szerint bírálta el. Azaz a Kbt a szerinti értékelési szempont keretében az ajánlati ár kerül értékelésre. A Polgári törvénykönyvrıl szóló évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) 81. (2) bekezdése értelmében üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történı megszerzése vagy felhasználása a jogosult ide nem értve a magyar államot jogszerő pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. A fentiekbıl következik, hogy azt, hogy mely tény, információ, megoldás vagy adat minısül üzleti titoknak, azt a jogosult és nem az ajánlatkérı tudja eldönteni. De maga a Kbt. 80. (4) bekezdése is arról rendelkezik, hogy a kérelmezı azon iratokba történı betekintést kérheti, amelyek nem minısülnek üzleti titoknak. A fentiekre figyelemmel a jelen esetben a Döntıbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérı nem követett el jogsértést azzal, hogy a kérelmezett, mint a nyertes ajánlattevı által üzleti titoknak nyilvánított dokumentumokba nem biztosította a kérelmezı betekintését. A kérelmezı hivatkozott továbbá a kérelmezett információs önrendelkezési jogról szóló évi CXII. tv. IV. fejezet és 1. melléklet III pontjaival ellentétes eljárására. A Kbt. 80. (3) bekezdése értelmében Nem korlátozható vagy nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekő adatok nyilvánosságára és a közérdekbıl nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerzıdés engedményezést kizáró rendelkezése nem minısül üzleti titoknak. Amint azt a Döntıbizottság a fentiekben már rögzítette, a Kbt. 80. (3) bekezdése rögzíti, hogy mely körbe tartozó adatok nem minısíthetık üzleti titokká. Annak értelmében a külön törvényben meghatározott közérdekő adatra és a közérdekbıl nyilvános adatra vonatkozó adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esı adatok nyilvánosságra hozatala nem korlátozható, illetve tiltható meg üzleti titokra hivatkozással. A vonatkozó rendelkezés rögzíti azt is, hogy a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerzıdés engedményezést kizáró rendelkezése nem minısül üzleti titoknak.

18 18 Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény 32. -a szerint A közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerzıdésekre, a piaci szereplık, a magánszervezetek és - személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elısegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. A Kbt. 33. (1) bekezdése kimondja, hogy az e törvény alapján kötelezıen közzéteendı közérdekő adatokat internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is adatvesztés és -torzulás nélkül kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen kell hozzáférhetıvé tenni (a továbbiakban: elektronikus közzététel). A közzétett adatok megismerése személyes adatok közléséhez nem köthetı. A törvény 37. (1) bekezdése értelmében a közzétételre kötelezett szervek tevékenységükhöz kapcsolódóan az 1. melléklet szerinti általános közzétételi listában meghatározott adatokat az 1. mellékletben foglaltak szerint közzéteszik. Az általános közzétételi listákat tartalmazó 1. melléklet III. Gazdálkodási adatokat tartalmazó pontja egyebek mellett a következıket rögzíti: Adat Frissítés Megırzés 7. Az Európai Unió támogatásával megvalósuló fejlesztések leírása, az azokra vonatkozó szerzıdések 8. Közbeszerzési információk (éves terv, összegzés az ajánlatok elbírálásáról, a megkötött szerzıdésekrıl) Negyedévente Negyedévente Legalább 1 évig archívumban tartásával Legalább 1 évig archívumbantartásá val A Döntıbizottság a fentiek alapján sem tudta megállapítani az ajánlatkérı jogsértését. A (3) bekezdés utolsó mondatából, amely kizárja az engedményezést tiltó rendelkezés üzleti titokká nyilvánítását következik az, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött szerzıdés egyéb részei üzleti titokká nyilvánítására adott esetben sor kerülhet. Tehát az a körülmény, hogy a szerzıdés vonatkozásában az ajánlatkérınek közzétételi kötelezettsége áll fenn, nem jelenti a Kbt. rendelkezései alapján azt automatikusan, hogy az ajánlattevıi üzleti titokká nyilvánítás semmissé válik. A fentiek miatt a Döntıbizottság a kérelmezı jogorvoslati kérelme 1. kérelmi elemét elutasította. A 2. kérelmi elem kapcsán a Döntıbizottság visszautal az 1. kérelmi elem elbírálása kapcsán kifejtettekre, az ott az üzleti titokká nyilvánítás szabályozása

19 19 körében elıadottakat a Döntıbizottság jelen kérelmi elemre is irányadónak tartja. A fentiek okán a jelen jogorvoslati kérelemre irányadó jogszabályi rendelkezések alapján a kérelmezett Kbt. 80. (1)-(3) bekezdéseibe ütközı jogsértése nem volt megállapítható. Ekörben figyelemmel volt a Döntıbizottság arra, hogy a jelen jogorvoslati kérelem elbírálására irányadó Kbt. - a Ptk. rendelkezéseire történı visszahivatkozással - egyértelmően az ajánlattevıkre bízza azon kérdéskörnek a megítélését, hogy mely adatokat, tényeket, információkat vagy megoldásokat tekintik üzleti titoknak Az alapelvi jogsértés körében a Döntıbizottság rögzíti, hogy következetes álláspontja, hogy amennyiben jogsértıen kerülnek alkalmazásra a Kbt. tételesjogi rendelkezéseit, vagy jogsértıen tekintenek el az alkalmazásuktól, akkor a Kbt. tételesjogi elıírási megsértése történik. A Döntıbizottság álláspontja az, hogy ebben az esetben akkor állapítható meg alapelvi sérelem, így a verseny nyilvánossága alapelvének a sérelme is, ha a Kbt. specifikus, konkrét részletszabályain túl további olyan többlet tényállási elem is felmerül, mely alapelvi jogsérelmet valósít meg. A Döntıbizottság nem állapíthatta meg azt, hogy a kérelmezett megsértette volna a kérelmezı által megjelölt jogszabályi rendelkezéseket, és a kérelmezı Kbt. 2. (3) bekezdésének megsértésére vonatkozó jogorvoslati kérelmét sem ítélte alaposnak tekintettel arra, hogy a jelen esetben nem volt megállapítható olyan többlet tényállási elem, amely a jogszabályi keretek között a rendeltetésszerő joggyakorlás alapelve megsértésére utalt volna. Azzal, hogy a jogalkotó a Kbt ában - a Ptk. rendelkezéseire történı visszautalással - lehetıvé tette az üzleti titokká nyilvánítást, mintegy kizárta az alapelvek másodlagos alkalmazásának a lehetıségét. A fentiekre tekintettel a Döntıbizottság a kérelmezett terhére sem tudott jogsértést megállapítani a Kbt. jelenleg hatályos rendelkezései alapján. A 3. kérelmi elem kapcsán sem állapította meg a Döntıbizottság az ajánlatkérı jogsértését. A jelen esetben a kérelmezı azt rögzítette, hogy a kérelmezett egyes tételei nem felelnek meg a dokumentáció minimumkövetelményeinek, esetleg nem létezı, vagy beazonosítható termékek, így kérte, hogy a Döntıbizottság vizsgálja meg az egyes tételekre megajánlott termékek megfelelıségét. Elıadta, hogy különösen az alábbi termékek vonatkozásában lehetnek nem megfelelı, vagy hibás megajánlások: 14. tételsor: akkumulátor töltı, 64. tételsor: beszédmikrofon, 82. tételsor: dokumentumkamera, 92. tételsor: DVD író, 136.

20 20 tételsor: izzó, 179. tételsor: kábel, 222. tételsor: kamera, 224. tételsor: kézi antennás mikrofon, tételsor: oldal csípıfogó, 279. tételsor: szerszám készlet, 309. tételsor: tükörreflexes digitális fényképezıgép a mőszaki leírásban felsorolt kiegészítıkkel, tételsor: vetítıvászon, 333. tétel: videovágó szoftver, 338. tételsor: webkamera. Ezen kérelmi elem elbírálása során a Döntıbizottság megvizsgálta az ajánlatkérı elıírásait, és megállapította, hogy az ajánlattevıknek az ajánlatukat a mőszaki leírásban található táblázat "B" részének kitöltésével kellett megadniuk. A kérelmezett az ajánlatában a táblázatot kitöltötte, a táblázat valamennyi sorára a megajánlását megtette, amely megajánlást üzleti titoknak nyilvánított. Megjegyzi a Döntıbizottság, hogy az ajánlatkérı kifejezetten rögzítette a mőszaki leírásban, hogy az A részben szereplı paraméterek minimumkövetelmények. A Döntıbizottság álláspontja szerint a megtett megajánlások és a Döntıbizottság rendelkezésére álló információk, valamint a kérelmezı kérelme alapján az esetleges nem megfelelıség nem volt megállapítható, az pedig az ajánlatkérı felelısségi köre, hogy a szállítások megtörténtekor ellenırizze, hogy a nyertes ajánlattevı a vállalásának és ajánlatkérı elıírásainak megfelelıen teljesít-e. A fentiek alapján a Döntıbizottság a Kbt (2) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt (2) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan jogorvoslati kérelmet elutasította. A Kbt (4) bekezdése szerint Az ügyfelek, illetve egyéb érdekeltek a tárgyalást követıen csak a Közbeszerzési Döntıbizottság erre irányuló felhívása esetén terjeszthetnek elı további észrevételt vagy nyilatkozatot. Az ügyben tartott tárgyalást követıen a Közbeszerzési Döntıbizottság felhívása nélkül elıterjesztett további észrevételeket vagy nyilatkozatokat a Közbeszerzési Döntıbizottság nem veszi figyelembe döntése meghozatalakor. A fentiekre tekintettel a Döntıbizottság nem vehette figyelembe a kérelmezı napján, a napján tartott tárgyalást követıen a Döntıbizottság felhívása nélkül megtett, D.241/17/2013. sz. nyilatkozatát. A Döntıbizottság a Kbt (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 72. (1) bekezdés de) pontja szerint rendelkezett a költségek viselésérıl a Közbeszerzési Döntıbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntıbizottság eljárásáért fizetendı igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. (2) bekezdése utolsó mondatára