Vigh Zoltán 1 Húth Balázs 2 Bene Szabolcs 3 Polgár J. Péter 4

Átírás

1 Vigh Zoltán 1 Húth Balázs 2 Bene Szabolcs 3 Polgár J. Péter 4 A húshasznú magyar tarka tehenek új küllemi bírálati rendszerének vizsgálata Monitoring the new system for the evaluation of conformation of Hungarian Simmental beef cows vigh.zoltan@georgikon.hu 1 Pannon Egyetem, PhD hallgató 2 Kaposvári Egyetem, egyetemi docens 3 Pannon Egyetem, egyetemi docens 4 Pannon Egyetem, egyetemi docens Bevezetés és irodalmi áttekintés: A magyar tarka törzskönyvezésének fontos elemeként írta le Bocsor (1960) a küllem értékelését. A magyar tarka szarvasmarha küllemi bírálatát az 1962-ben megjelenő szabvány szerint 100 pontos rendszerben, 13 tulajdonság alapján végezték (MNOSZ 6802, 1962). A fajta tenyésztő egyesületének 1989-ben történő megalakulása után új alapokra helyezte a bírálatot, külön értékelve a kettőshasznú és húshasznú állományokat. A kettős hasznú állományok leíró bírálati rendszere az Európai Hegyitarka Tenyésztők Szövetségének bírálati rendszerét veszi alapul (MTE1 1993; MTE 2,1999),) A húshasznú állományok bírálata ennél lényegesen egyszerűbb, és kevesebb paramétert értékelt ben az európai szövetség hús és küllem munkacsoportja közösen fejlesztett ki javaslatot a húshasznú állományok küllemi paramétereinek értékelésére. Az új bírálati rendszer célja a húshasznú tehenek funkcionális küllemének minél pontosabb meghatározása. A tenyésztők a kiváló hústermelésű, hosszú hasznos élettartamú és az adott tartási viszonyok között leggazdaságosabban tartható állomány tartásában érdekeltek (MTE3, 2009). A bírálati rendszer hazai bevezetésével párhuzamosan megkezdtük az állományok főbb testméreteinek mérését is. A bírált küllem és a testméretek közötti összefüggések meghatározásával célunk a küllemi bírálati rendszer hatékonyságának javítása. A mérés és értékelés a hazai állományokban az eddig alkalmazott bírálati rendszer paramétereinek felülvizsgálatát is célozza. A küllembírálat jelentősége régóta ismert az állattenyésztésben. (Wellman, 1926) ismerte fel elsőként, hogy a küllemi bírálat célja nem más, mint annak elbírálása, hogy a külső testalakulás mennyiben áll összhangban a bírált állat haszonvételével. (Guba, 1985). A küllemi bírálat révén olyan sajátosságokat is meg tudunk ítélni, melyeket közvetlenül nem lehet mérni, de vizuálisan elbírálhatók. Régen bizonyított tény, hogy a zoológiai szépség és a termelés mennyisége között az összefüggés többnyire negatív. Nem vitatható azonban, hogy az anatómiai felépítés iránt támasztott célszerű követelmények és a testtájak morfológiájának helyes megítélése segítheti a gazdaságos termelést (Sitányi, 1991). A küllem és a várható termelés közötti összefüggés a hústermelés vonatkozásában könnyebben megállapítható, mint a tejtermelés vonatkozásában, egyrészt, mert az állat hústermelő-képessége vizuálisan értékelhető, másrészt ezeknek a küllemi jellemzőknek az öröklődhetőségi értéke viszonylag jó h² = 0,4-0,6. Az izmoltság élő, illetve vágott állapotban történő értékelése között ezek után nem meglepő a szoros r = 0,7 összefüggés. (Füller, 2010) Az állattenyésztésben gyakran szükségünk van arra, hogy egy egyed genetikai (tenyész) értékét ismerjük. A tenyészérték becslése során a rokonok közötti hasonlóságból indulunk ki, vagyis a rokon egyedek teljesítménye alapján igyekszünk következtetni az adott állat genetikai értékére. 471

2 Anyag és módszer: A szerzők a hazai húshasznú magyar tarka állomány új küllemi bírálati rendszerének előzetes vizsgálatait végezték el. A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete a húshasznú állományok új küllemi bírálati eljárásának tesztelését kezdte meg 2012 tavaszán. Az új bírálati rendszert az európai szövetség hús és küllem munkacsoportja közösen fejlesztette ki 2011-ben. Az eljárás során 5 hazai törzstenyészetben 1585 tehén küllemi bírálati adatait gyűjtöttük be, mely során 12 paramétert értékeltünk lineáris pontozásos módszerrel. A teheneket több küllembíráló pontozta, minimálisra csökkentve ezzel a szubjektivitásból fakadó eltéréseket. Az adatokat adó törzstenyészetek a következők voltak: Derecske, Őriszentpéter, Kocsér, Vasvár, Nyőgér. 1. Farmagasság 7. Lapocka izmoltsága = Típus 2. Farhossz 8. Farlejtés 6+7= Izmoltság 3. Farszélesség 9. Hátulsó láb oldalnézet = Lábszerkezet 4. Törzshossz 10. Csűd meredeksége 11+12= Tőgy 5. Törzsmélység 11. Tőgymélység 6. Comb izmoltság 12. Bimbóforma A 12 küllemi tulajdonságot 4 fő kategóriára osztottuk. A típus kialakításánál a farmagasság, farhossz, farszélesség, törzshossz és a törzsmélység játszott szerepet. Az izmoltság esetében comb izmoltság és a lapocka izmoltság volt meghatározó. A lábszerkezetet a farlejtés, a hátulsó láb oldalnézet, és a csüd meredeksége adta, míg a tőgymélység és a bimbóforma a tőgy pontszámát alakította ki. 472

3 Adatainkat spss 9.0 statisztikai szoftverrel értékeltük. A vizsgálatok során megállapítottuk az adott törzstenyészetekre jellemző átlagos értékeket, valamint az adatok szórását. A rendelkezésre álló adatok közül, jelen munkámban a lábszerkezet alakulására koncentráltam, mert ennek jelentőségét, véleményem szerint nem lehet túlbecsülni. A hasznos élettartam, legnagyobb mértékben ettől a tulajdonságtól függ, hisz ha a láb sérül, megbetegszik vagy hamar elhasználódik az gyakori gyógykezeléséhez, esetenként állat kényszervágásához vezethet, mely gazdasági szempontból nem kívánatos. Mivel a láb viseli magán az állat testsúlyát, folyamatosan használódik és elhasználódik a mindennapi életfolyamatok során, ezért az optimális lábszerkezet kialakítása, és a fajta ebbe az irányba való alakítása nélkülözhetetlen. A megelőzés mindig olcsóbb és hatékonyabb mint a gyógyítás, esetleg kármentés. Ennek legjobb módja a megfelelő lábszerkezetet örökítő szülők kiválogatása, mely során idővel, a káros változatok kiszűrése és nagyarányú lecsökkentése kivitelezhető. Az utóbbi évszázadban elterjedt betonpadlós, rácspadozatos istállók talaja nagy terhet jelent az állatok lábának. Rugalmatlansága miatt az állat által létrehozott mozgási energia az izületeken, csontokon vezetődik le, rombolva a csonteszerkezetet, izületi felszíneket, amit hosszútávon még a lengéscsillapítónak tekinthető csánk sem képes közömbösíteni. Egy gyenge lábakon álló szarvasmarha könnyen lesérülhet, vagy néhány év alatt olyan torzulások jöhetnek létre a végtagjain(krónikus izületgyulladás, talpfekély), melyek gyakori gyógykezelést vagy kényszervágást tehetnek szükségessé. A vizsgálat során összehasonlítottam az 5 különböző törzstenyészetben található állományok lábszerkezetére adott összesített pontokat, mely 3 különböző küllembírálati tulajdonság pontjai adtak meg. Ezek a farlejtés, a hátsó láb oldalnézet, illetve a csüd pontszámai voltak. Mindhárom tulajdonságot tenyészetenként külön-külön illetve a lábszerkezet pontszámait is tenyészetenként összesítettem és értékeltem. Eredmények és értékelésük: A vizsgálat során először a farlejtés adatait összesítettem törzstenyészetenként, melyet az 1. diagram szemléltet. 1. diagram: a farlejtés alakulása Farlejtés alakulása 5,44 4,85 5,32 5,38 5,06 0,80 0,83 1,14 0,92 Farlejtés Átlag Farlejtés Szórás 473

4 A farlejtés fontosságát az adja, hogy a medencéhez ezen keresztül kapcsolódik az egész lábszerkezet. Az optimális szögtől való bármilyen irányú eltérés esetén az egész láb tartása változhat, kóros irányba térhet el, mely az ízületek erősebb kopását, ízületi betegségek kialakulását, gyulladást, idézhet elő, mely gyógykezeléshez vagy kényszervágáshoz vezethet. problémát okozhat ezen kívül, hogy tornyos far esetén az ellés nehezebben valósul meg, illetve a méh tisztulása és involúciója nehézségekbe ütközik. Ez ivarzás során is gondot jelenthet. Az adatokból látható hogy a legtöbb esetben az érték az optimumtól a csapott irányba mozdul el, ami megkönnyíti a tenyésztői munkát. Derecskén (5,44) és Vasváron (5,38) ez viszonylag magas szórással valósul meg, tehát az állomány kissé heterogén, míg Kocséron és Nyőgéren sokkal egységesebb adatokat találunk. Őriszentpéter az egyetlen, ahol a tornyos irányba mozdul el homogén állomány mellett, tehát itt ez a tulajdonság javításra szorul. A csánk állapotát a hátsó láb oldalnézet írja le, melyet a 2. diagramon összesítettem. 2. diagram a hátsó láb oldalnézet. Hátsó láb oldanézetének alakulása 5,48 5,54 5,65 5,42 5,51 0,92 0,71 0,84 0,96 0,81 Hátsó láb oldalnézet Átlaga Hátsó láb oldalnézet Szórása Ez az érték a csánk állapotát mutatja az egyes törzstenyészetek állományainál. A csánk egészséges működése teszi lehetővé az állat számára az egészséges, dinamikus mozgást, sérülése erősen korlátozza ebben. Erre az ízületre nagy teher nehezedik, így nagyon fontos hogy az ízületi felszínek szabályosan érintkezzenek, kóros kopás ne jöjjön létre, mert ez, az állat élettartamának drasztikus rövidüléséhez vezethet. A 2. diagramon jól látható hogy a tenyészetek nagy részénél a csánk az optimálistól a kardos irányába tolódik el, mely nagyobb terhet jelent a szalagoknak, vagyis nem kívánatos testalakulást jelent. A legnagyobb eltérést a kocséri állománynál találtam (5,65), ugyanakkor mind Őriszentpéteren, mind Nyőgéren markáns volt az eltérés, homogén állomány mellett. A csüd pontszámait a 3. diagram foglalja össze. 474

5 3. diagram: a csüd alakulása 7,00 Csüd alakulása 6,50 6,28 5,99 5,64 5,68 1,20 1,40 1,38 1,28 1,37 Csüd Átlag Csüd Szórás A csüd az állat lábának a lengéscsillapítója, a mechanikai rezgések, ütések nagy részét ez vezeti le. Fontos hogy ez a testrész erős és rugalmas maradjon, vagyis képes legyen csökkenteni a láb sérüléseit, kopását a mozgás során, ugyanakkor elég feszes legyen ahhoz hogy ne torzuljon el az állat lába, vagyis a lábszár ne mozduljon el egészségtelen irányba és ezzel a sérüléseket, valamint a kóros kopást megelőzhessük. A vizsgált állományokban az eddig tárgyalt tulajdonságokhoz képest heterogénebb állományt találtunk. A csüd az optimálistól a feszes irányába mozdult el, vagyis kisebb a sérülés esélye. Úgy tűnik a fajta határozottan a feszesebb csüd felé fejlődik, ami egy bizonyos határig előnyös változást jelent. A legszélsőségesebb változást Derecskén (6.5) és Kocséron találtam (6,28). Ez a változás előnyére válhat a fajtának, mivel a húshasznú szarvasmarhák tartása nagyrész legeltetésre alapozva történik hazánkban. A nagyobb mechanikai igénybevétel ellen jobb védelmet nyújt egy feszesebb csüd, tehát nő a hosszú, hasznos élettartam. A Lábszerkezet, az eddig tárgyalt tulajdonságok mellett, az összképről is képet ad, ezáltal pontosabban megbecsülhető egyed szinten egy-egy állat lábszerkezete. Ezt a tulajdonságot a 4. diagramon foglaltam össze. 475

6 4. diagram: a lábszerkezet 7,00 Lábszerkezet alakulása 6,34 5,70 5,93 5,69 5,82 1,20 1,14 1,10 1,20 1,05 Átlag Szórás A lábszerkezet kialakulása az alábbi küllembírálati tulajdonságok összesítéséből jött létre. Tapasztalható, hogy az egyes tulajdonságok alakulása az összeértékelésre is hatással van. A legmarkánsabb eltérés a lábszerkezet alakulásában Kocséron jött létre. Az értékek itt 1.34 ponttal tértek el az optimálistól, vagyis meg kell vizsgálni, mely változások előnyösek az állat számára (pl: feszesebb csüd) és melyek károsak (pl.:kardos lábállás) melyeknek a meglétét kerülni kell, a tenyésztésből ki kell szűrni. A többi tenyészetben a lábszerkezet szintén elmozdult az optimális értéktől, de összeségében egységes képet mutat az ország összes vizsgált törzstenyészetében. Megállapítható tehát, hogy a tenyésztői munka eredményesnek mutatkozik, a hazai magyartarka állomány, lábszerkezet tekintetében, egységesen fejlődik, és jó irányba halad a fajta átalakítása húshasznú irányba. Következtetések, javaslatok: A vizsgálat során az alábbi megállapításokat tettem: A farlejtés főátlaga (5,1) mutatja, hogy az érték optimális, enyhén a csapott irányába mozdul el ami megkönnyíti az ellést, illetve az involúció és ivarzás során a méh tisztulását. Az állományok homogén képet mutattak. A tenyésztői előnyök egyértelműen kimutathatóak ennek a tulajdonságnak az ilyen irányú (csapott far) változásával. A hátsó láb oldalnézet pontszáma 5,5 vagyis a kardos irányába tolódik, amely javítandó a fajtában. Az állományok értékei itt is homogének voltak, egységes, de nem kívánatos fejlődésről van, szó melyet meg kell állítani a fajtában, és az optimális értékek felé kell közelíteni, hogy az állomány ellenállóbb legyen a lábsérülésekkel szemben A csüd pontszáma 5,9 vagyis kissé a meredek lábállás felé hajlik, amely kevésbé sérülékeny lábat, ezzel hosszabb hasznos élettartamot jelenthet. Ez a tulajdonság némiképp kompenzálhatja a csánk változását, de hosszú távon káros lehet. 476

7 Az adatok szórása és variációs koefficiense alapján az új küllembírálati rendszer hatékonyan működik, és pontos képet fest az állatokról. A létrehozott húshasznú küllemi bírálati adatbázis folyamatos fejlesztése nyomán elkezdődhet az örökítő érték-számítás és a tenyészértékbecslési folyamat a húshasznú bikák esetében is. Felhasznált irodalom: Füller, I. (2010) Hústermelőképesség-javításra irányuló szelekció továbbfejlesztése a magyartarka fajtában. KE Kaposvár, doktori (PhD) értekezés Guba, S. (1985): A szarvasmarha tenyésztése. Mezőgazdasági Kiadó, Bp. Sitányi, L. (1991): A szarvasmarhák küllemi bírálata. Egyetemi jegyzet Kaposvár. Szabó, F.-Bokor, Á. Polgár, P -Bene, SZ. (2011): Állatnemesítés. Pannon Egyetem - Kaposvári Egyetem Wellman, O. (1926): A szarvasmarhák bírálata és törzskönyvezése. 477