Konferencia. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény legújabb módosításairól.

Átírás

1 Konferencia a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény legújabb módosításairól ( Jogalkalmazás javítása című ÁROP kódszámú pályázat) Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 1118 Budapest, Ménesi út 5. Magyary Zoltán előadóterem Időpont: február 28. (csütörtök), 10 óra Programfüzet ÁROP

2 A konferencia programja Moderátor: dr. Bujdosó András Imre, főosztályvezető, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Hatósági Eljárási Szabályozási Főosztály A konferencia résztvevőinek köszöntése Dr. Kis Norbert, továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes, Nemzeti Közszolgálati Egyetem A konferencia megnyitása Előadó: dr. Zöld-Nagy Viktória, helyettes államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium A közigazgatási eljárásjogra vonatkozó joganyag felülvizsgálata és változásai, Előadó: dr. Orbán Szabolcs, jogi szakreferens, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Hatósági Eljárási Szabályozási Főosztály Az Egyszerű Állam kormányzati program és a Magyary Egyszerűsítési Program szerepe a hatósági eljárások átalakítása és a Ket évi módosítása kapcsán Előadó: dr. Blaskovits Márta, jogi szakreferens, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Hatósági Eljárási Szabályozási Főosztály Moderátor: dr. Bujdosó András Imre, főosztályvezető, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Hatósági Eljárási Szabályozási Főosztály Az e-közigazgatás fejlesztésének legújabb eredményei a hatósági eljárások területén Előadó: dr. Kis Gergely, főosztályvezető, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, E-közigazgatási Főosztály A Ket. módosításaival kapcsolatos jogalkalmazási tapasztalatok Előadó: dr. Szamos Márton Ádám, jogi szakreferens, Budapest Főváros Kormányhivatala, Hatósági Főosztály A közigazgatási eljárásjog változásainak aktuális irányai és további lehetőségei Előadó: dr. Bujdosó András Imre, főosztályvezető, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Hatósági Eljárási Szabályozási Főosztály Kérdések megválaszolása Zárszó A gyermekbarát közigazgatás kialakításának eljárásjogi vetületei Előadó: dr. Szeróvay Krisztina Rita, osztályvezető, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Hatósági Eljárási Szabályozási Főosztály Kérdések megválaszolása Ebédszünet

3 Dr. kis norbert Jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának főiskolai tanára, a Kormánytisztviselői Döntőbizottság elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának Jogtudományi Tanszék tanára (1995-) vezetője ( ), a Kar általános dékánhelyettese ( ), az egyetem nemzetközi rektorhelyettese ( ). Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának vendégoktatója és a Széchenyi István Egyetem bűnügyi tudományok tanszékének egyetemi docense ( ). A Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásáért felelős miniszteri biztos (2011), ezzel egyidőben a Nemzeti Közigazgatási Intézet főigazgatója, és egyben a Magyar Közigazgatás című tudományos szaklap főszerkesztője év januárjától szeptemberig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkára október 1-jétől a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet igazgatója február 1-jétől a Nemzeti Közszolgálati Egyetem továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese.

4 dr. Zöld-Nagy Viktória Önéletrajz Az Államigazgatási Főiskolán végzett igazgatásszervezői szakon, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi végzettséget 2003-ban. Pályáját Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalában kezdte törvényességi ellenőrként, majd a Belügyminisztériumban, illetve jogutódjánál az Önkormányzati EU Információs Központjának jogásza, nemzetközi kapcsolatok felelőse évtől a Közigazgatási Hivatali Jegyzői és Hatósági főosztály helyettes vezetője től a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásfejlesztési Főosztály főosztályvezetője, majd a Területi Közigazgatás-fejlesztéséért Felelős Helyettes Államtitkár. Főbb publikációi a helyi önkormányzatok jogalkotási, jogalkalmazási és jogharmonizációs kérdéseit érinti.

5 2010-ben végzett az ELTE ÁJK jogász szakán februárja óta dolgozik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Hatósági Eljárási Szabályozási Főosztályán, jogi szakreferensként. Látássérülése folytán önkéntes tevékenységet folytat a Látássérültek Szabadidős Spotegyesületében. Dr. orbán szabolcs A Nemzeti Együttműködés Programjában a Kormány vállalta, hogy a közigazgatás rendszerét az ésszerűség útjára tereli, a közjó szolgálatába állítja, a bürokrácia okozta indokolatlan társadalmi terheket határozott lépésekkel mérsékli, és ezzel összhangban - elsősorban az elhivatottság és szaktudás bázisán alapozva - javítja a közszolgáltatások színvonalát annak érdekében, hogy azok hozzájárulhassanak Hazánk gazdasági és társadalmi versenyképességének javításához. Ezzel összhangban 2010 óta több lépcsőben került sor a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) átfogó felülvizsgálatára. A felülvizsgálatok célja a hatósági ügyintézés gyorsítása, az adminisztratív terhek csökkentése mind az ügyfelek, mind a hatóságok oldaláról, az ügyfelek választási lehetőségeinek bővítése, a magas színvonalú hatósági feladatellátás kereteinek biztosítása, megerősítése, továbbá általánosan olyan rendelkezéseknek az eljárási kódexbe történő beépítése, amelyek a szabályozás modernitását, fejlesztését, kiszámíthatóságát, valamint a működés hatékonyságának növelését szolgálják. Az előadás a vonatkozó, Ket.-et módosító törvények alapján a 2011-ben és 2012-ben hatályba lépett Ket. módosítások részletes bemutatását célozza.

6 2010-ben végzett a Károli Gáspár Református Egyetem Állam és Jogtudományi Kar jogász szakán. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodás Tudományi Kar végzős hallgatója, gazdálkodás és menedzsment szak kis- és középvállalkozások szakirányon januárja óta dolgozik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Hatósági Eljárási Szabályozási Főosztályán, jogi szakreferensként. Dr. Blaskovits Márta A kormány kifejezett szándéka hazánk versenyképességének növelése, a lakosság közigazgatásba vetett bizalmának visszaállítása, a Jó Állam kiépítése. A cél eléréséhez az ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentését elősegíteni hivatott, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium koordinációjával 2011-ben elindított Magyary Egyszerűsítési Program, és a vállalkozásokat terhelő adminisztrációs költségeket csökkentő kormányzati tevékenységek irányait meghatározó Egyszerű Állam Kormányzati Program jelentős előrelépésnek tekinthető. A két Program kiegészíti egymást, amelynek eredményeként a szabályozásból fakadó adminisztrációs terhek jelentősen csökkennek, növelve ezzel hazánk versenyképességét, az ügyfelek elégedettségét. Az előadás az Egyszerű Állam Kormányzati Program, valamint a Magyary Egyszerűsítési Program célkitűzéseinek rövid ismertetését követően a vállalkozói adminisztratív költségek és az ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentésére irányuló 2013-ban hatályba lépő Ket. módosítások részletes bemutatását célozza.

7 2009-ben végzett az ELTE ÁJK jogász szakán ben infokommunikációs szakjogász végzettséget szerzett. PhD tanulmányai keretében kutatási területe az elektronikus kormányzati weboldalak felhasználóbarát jellege, valamint a domainjog márciusa óta dolgozik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Hatósági Eljárási Szabályozási Főosztályán, jelenleg osztályvezetőként. Dr. szeróvay Krisztina Rita február 15-én az Európai Bizottság kihirdette a gyermekjogok érvényesítésére vonatkozó uniós ütemtervet, ennek egyik fő intézkedése az igazságszolgáltatás gyermekbarát jellegének erősítése. E célkitűzés teljesítéseként az Országgyűlés 2012 májusában elfogadta a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósulásához kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényt, mely a büntető- és a polgári eljárás szabályozását érintette. E módosítások mellett a jogalkotó a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit is felülvizsgálta annak érdekében, hogy a hatósági eljárásokban is fokozottabb figyelem legyen fordítható a gyermekek speciális igényeire. Az előadás a vonatkozó nemzetközi irányvonalak rövid ismertetése mellett a évi CCX. törvénnyel kihirdetett, február 1-jén hatályba lépett Ket. módosítások részletes bemutatását célozza.

8 2000-ben végzett a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem Jogés Államtudományi Karán ig a Magyar Köztársaság Ügyészségén dolgozott, büntetőjogi és törvényességi felügyeleti szakterületeken és 2010 között a Legfőbb Ügyészség Számítástechnika alkalmazási és Információs Főosztályán szerzett tapasztalatokat, majd több cég számára dolgozott informatikai projektekben e-közigazgatási jogi és adatvédelmi szakértőként novemberétől vezeti a KIM E-közigazgatási Főosztályát Dr. kis gergely A Ket X. fejezetében található elektronikus ügyintézési szabályok megalkotása, és az azokat kifejtő kormányrendeletek kihirdetése óta eltelt szűk egy év tapasztalatai indokolttá tették a szabályozás további csiszolását. A bevezetett vagy bevezetni kívánt, állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatások megannyi gyakorlati tapasztalattal segítették a szabályozási munkát. A jövő fő kihívásai: az állami adatbázisok összehangolásának megteremtése, a finanszírozhatóság módszertani kimunkálása, a felügyeleti rendszer teljes körű kiépítése, valamint az egyes SZEÜSZ-ök megvalósítását segítő ajánlások kiadása mind előrevetítik azoknak az alapvető jogelméleti kérdéseknek a megkerülhetetlenségét, amelyek teljes újragondolása alapozhatja meg a közigazgatás valódi modernizációját.

9 A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán 2003-ban szerzett diplomát. Pályáját ügyvédjelöltként kezdte, majd másodfokú földhivatali tapasztalatszerzést követően a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalába nyert felvételt, amelynek jogutódjánál jelenleg is dolgozik. A fővárosi kormányhivatalban döntően az ipari és kereskedelmi igazgatás területén mélyítette el ismereteit. Egy ideig adóügyeket is intézett, jelenleg környezetvédelmi feladatkörben és néhány egyéb hatósági hatáskörben is készít elő döntéseket. Jogi szakvizsgával rendelkezik. Dr. szamos márton ádám A jogalkotó a évi CXL. törvény (Ket.) hatálybaléptetésével átfogó igényű változást kívánt elérni az eljárási jogrendben. A modern személetbeli viszonyulás alapelveinek rögzítésével, és szélesebb körű jogintézményekkel adott új kereteket a szolgáltató, ugyanakkor következetes hatósági fellépésnek. A jogszabály számos módosítást ért meg, amelyek mindinkább a gyorsabb és technikai feltételekben is korszerűbb ügyintézési szempontokat, továbbá a szolgáltató közigazgatási hatóságok képét erősítették az ügyfelek felé. A másodfokú gyakorlati tapasztalatok szerint ennek döntő részben megfelelnek a helyben eljáró hatóságok. Több olyan jogalkalmazási stílus észlelhető azonban, amely egyfelől a Ket. megváltozott rendelkezései követésének hiányára, leegyszerűsítésére, illetve másfelől a már korábban is meglévő eljárási eszközök mellőzésére vezethető vissza. A fővárosi hatósági ügyekben egyes eljárási tényállások ráadásul sokszor olyan sajátos kihívást jelentenek az eljárási törvény alkalmazásában, amelyek nem csak az elsőfokú hatóságokat, hanem a kormányhivatalt is körültekintőbb cselekvésre késztetik.

10 Dr. bujdosó andrás imre Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát 2006-ban, majd 2009-ben ugyanitt alkotmányjogból PhD-abszolutóriumot. Egyetemi tanulmányai mellett 2003-tól egy évig az Országgyűlés ösztöndíjas munkatársa volt, 2004-től 2005-ig pedig a párizsi René Descartes egyetem jogi karán Erasmus-ösztöndíjjal folytatott tanulmányokat februárja óta oktat az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékén alkotmányjogot, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (illetve jogelődje) Közigazgatás-tudományi Karán pedig a közigazgatási jogalkotással kapcsolatos ismereteket. Jelenleg KIM Hatósági Eljárási Szabályozási Főosztályának vezetője. Jogi szakvizsgával rendelkezik óta számos jogalkotási lépés történt annak érdekében, hogy a közigazgatási eljárásjog fő kódexe egyre nagyobb mértékben szolgálja az ügyelek, valamint az eljárás egyéb résztvevői jogainak biztosítását, továbbá a hatóságok működésének racionalizálását. A kormányzati ciklus hátralévő idejében is folytatódik azonban a folyamat kiteljesítése, olyan új lehetőségek szabályozásával, amelynek a kereteit már valójában az eddigi jogalkotás megteremtette. Itt említhetők meg például a közhiteles hatósági nyilvántartásokkal kapcsolatos változások, valamint a kormányablakok eljárásának racionalizálása érdekében tett lépések. Hangsúlyozni kell még az olyan alapvető már elfogadott változásokat 2014-től, mint pl. az általános ügyintézési határidő 21 napra csökkentése.