KÜLÖNÖSEN ROSSZ TANULMÁNYI EREDMÉNYŰ, LEMORZSOLÓDÁS VESZÉLYÉVEL FENYEGETETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÓ PROGRAMJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÜLÖNÖSEN ROSSZ TANULMÁNYI EREDMÉNYŰ, LEMORZSOLÓDÁS VESZÉLYÉVEL FENYEGETETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÓ PROGRAMJA"

Átírás

1 A TANULÁSSAL A TUDÁSIG, A TUDÁSSAL A KÉPZETTSÉGIG SI-HU KÜLÖNÖSEN ROSSZ TANULMÁNYI EREDMÉNYŰ, LEMORZSOLÓDÁS VESZÉLYÉVEL FENYEGETETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÓ PROGRAMJA Népi Egyetem és Kétnyelvű Középiskola, Lendva Népi Egyetem, Ptuj Első Magyar-Dán Termelő Iskola Alapítvány, Zalaegerszeg 2012

2 1. BEVEZETÉS A program szükségessége Az információs társadalomban az alkalmazható tudás rendkívüli mértékben felértékelődött, egyértelműen az egzisztenciális és gazdasági érvényesülés alapfeltételévé vált.. Ezzel egyidőben azonban egyre szélesebbre nyílt az olló a tudást birtokló és az annak hiányában lévő társadalmi csoportok között, ez utóbbiaknak szinte reménytelen a helyzetük a munkaerő-piacon való érvényesülésre. Mivel ez egyre inkább társadalmi feszültségek forrása, mindenkinek elemi érdeke, hogy a leszakadók esélyhez jussanak a felzárkózásra, a kvalifikáltabb munkavégzéshez szükséges tudás megszerzésére. Az Európai Unió illetékesei ennek fontosságát felismerve egyik legfontosabb feladatuknak tekintik a népesség munkaerő-piaci helyzetének javítását, a munkanélküliség minimalizálását. Ebből a szempontból kiemelt támogatást kapnak azok a programok, amelyek a hátrányos helyzetű rétegek felzárkózását, munkához juttatását segítik. Az Európai Szociális Alap létrehozásával megteremtették a finanszírozási feltételeket is a programok végrehajtásához. Meg kell jegyezni azonban, hogy a mai napig nem született meg az iskolai leszakadás, lemorzsolódás megakadályozására, illetve az iskolába való visszavezetésre alkalmas u.n. második esély iskoláira, illetve az u.n. híd programokra egy viszonylagos általánossággal érvényesnek tekinthető technológiai leírás. Ennek természetesen az is oka, hogy nincs két egyforma körülmény, a megoldások és a módszerek is eltérőek egymástól, de mindezek figyelembe vételével is, a hagyományos módszerekkel folyó iskolai oktatásban tapasztalható sikertelenség, a korai iskolaelhagyók számának növekedése miatt,

3 nagy szükség van eredményesebb módszerek, eljárások kidolgozására, kipróbálására és elterjesztésére. Ahhoz, hogy olyan programok szülessenek, amelyek valóban hatékonyak, érdemes megvizsgálni a teljesség igénye nélkül két, az oktatási rendszeren belül orvosolható körülményt, amelyek az iskolai oktatás egyre növekvő eredménytelenségéhez vezettek. Ezek közül az egyiket egy Mc Luhan nevű amerikai szociológus fogalmazta meg legtömörebben: Az információs társadalomban a fiatalok számára a korszerű informatikai eszközök által közvetített tudás elérése vált dominánssá, ebben az összefüggésben az iskola a maga hagyományos eszközeivel számukra unalmas. A másik tényezőt Sütő András a következőképpen írta le: A felnőtt társadalom valamilyen érthetetlen ambíciója folytán a fiatalokat mindenre előbb akarja megtanítani, mint ahogy azt ők játszva megtanulhatnák. E két, és még más okok is magyarázzák, hogy a fejlettebb országokban az utóbbi évtizedekben jelentősen nőtt a tanulás terén eredménytelen, kellő motivációval nem rendelkező fiatalok száma. Ennek a programnak a keretében a legkritikusabb életkorban lévő, az alapfokú oktatásból a középfokú oktatásba átkerülő, különösen rossz tanulmányi eredményű, lemorzsolódás veszélyével fenyegetett, illetve lermorzsolódott tanulókat segítő program kidolgozására és kipróbálására kerül sor, ezen belül néhány sztenderdizálható elem fejlesztésére, alkalmazására, amelyek széleskörű elterjesztése a hagyományos iskolai oktatáshoz képest nagyobb hatékonysággal akadályozhatja meg a fiatalok tanulmányi eredménytelenségét, lemorzsolódását. Oktatásfejlesztési alapelvek Az oktatásfejlesztési program tervezését és megvalósítását számos tényező befolyásolja, amelyek figyelembe vétele nélkül veszélybe kerül a program

4 végrehajthatósága. A konkrét programelemek meghatározásához nélkülözhetetlen a következő tényezők figyelembe vétele: A közoktatás szerkezeti, oktatási és nevelési alapkörülményei, melyek a fejlesztés kiinduló pontjául kell szolgáljanak. Rendszerszemlélet, a rendszeren belüli és rendszerközi tevékenységek összhangjának megléte, hiányosságai Az oktatási rendszeren kívüli tényezők, körülmények, hatások befolyása a fejlesztésre Az oktatásfejlesztési program indításakor figyelembe veendő legfontosabb tényezők közül kiemelhetők: A program szükségessége a program jogszabályi környezete, a program finanszírozhatósága, a program viszonya korábbi vagy párhuzamosan futó fejlesztési programokhoz, a program elhelyezkedése a közoktatás rendszerében, a program támogatottsága az oktatáspolitika, a médiumok, a közvélemény körében, a program tanulói célcsoportja, a célcsoport jellemzői, a programban érintett tanulók belépési és továbblépési lehetőségei, a program oktatói célcsoportja, a célcsoport motivációi, a programot megvalósító intézmények vezetői, a vezetők hozzáállása a programhoz, a programot megvalósító intézmények fenntartói, hozzáállásuk a programhoz, a programmenedzsment összetétele, kompetenciái, a program fenntarthatóságának lehetősége a fejlesztés befejeztével, a program kiterjeszthetőségének lehetőségei.

5 A rendszerszemlélet az oktatásfejlesztésben azt jelenti, hogy a hatékony innováció komplex, több területre terjed ki, a rendszeren belüli elemek szervesen illeszkednek egymáshoz, kapcsolódásuk van rendszerközi tevékenységekhez. Így pl. figyelembe veszi, hogy hogyan befolyásolja a tantermi munkát, hatással van-e a programban részt vevő tanulók további életútjára, befolyásolja-e a tanulók szüleinek iskolához való viszonyát, hatással van-e a programban részt vevő pedagógusok szemléletére, további munkájára, hatással van-e az oktatási intézmény egészére, kiterjed-e az intézmény menedzsmentjére, kiterjed-e az intézmények fenntartóira, hatással van-e a programban részt nem vevő oktatási intézményekre, hatással van-e az országos oktatáspolitikára. Hiába készül profi oktatásfejlesztési program, ha nem alkalmazkodik, illetve nem próbálja reálisan kezelni az oktatási rendszeren kívüli körülményeket. A közoktatáson kívüli, külső tényezők között említhető első sorban: a társadalom általános állapota, az értékekről alkotott közfelfogás, a munkaerő-piac helyzete, a család és iskola viszonya a társadalomhoz, a médiumok befolyása, az ország gazdasági helyzete, ezen belül a közoktatás finanszírozottsága.

6 Fenntarthatóság, intézményesülés, intézményesítés Az innovációs folyamatok eredményeinek fenntarthatósága az oktatásban nagyon gyakran nem tartozik a fejlesztések központi kérdései közé, miközben elvileg minden fejlesztési folyamatnak a hosszú távú folyamatokra kellene hatást gyakorolnia. Gyakran elmarad a programok hatásainak nyomon követése, egyáltalán, olyan változások létrehozása, amelyek az innovációs feladatok kivitelezésének befejeződése utánra is még hosszú ideig biztosítják az eredmények fennmaradását, a kialakult új működésmódok érvényesülését, az elsajátított új tudások hasznosulását. Elvileg egy innováció akkor tekinthető csak sikeresnek, ha a céljaiban megjelölt területeken a célba vett változások eredményei mindaddig fennmaradnak, amíg egy még annál is jobb rendszernek, működésmódnak át nem adják a helyüket. Tekintsük át, hogy elvileg egy innovációs folyamat eredményeinek milyen struktúrákban, intézményekben, működésmódokban kell fennmaradniuk! 1. A fejlesztési folyamat eredményeinek fennmaradásához az esetek döntő többségében szükség van arra, hogy jogszabályokban, határozatokban, a fejlesztésben részt vevő intézményeknek, azok irányítóinak szabályzataiban, statútumaiban olyan változtatások történjenek, amelyek kedvező feltételeket teremtenek a program eredményeinek fennmaradásához. Ha az oktatásról, iskolákról, a velük kapcsolatba kerülő intézményekről, szervezetekről van szó, akkor az ilyen jellegű változások érinthetik az oktatási törvényeket (közoktatási, felsőoktatási, szakképzési), az egyéb, e területen működő joganyagot, finanszírozási, igazgatási, irányítási szabályozókat, fenntartók, az iskola támogatásával foglalkozó intézmények határozataira lehet szükség, illetve szükségessé válhat az iskola alapító okiratának, pedagógiai programjának, benne helyi

7 tantervének, szervezeti és működési szabályzatának, s egyéb szabályozóinak megváltoztatása. 2. Egy fejlesztés eredményei hosszú távon fennmaradhatnak a résztvevők, a továbbra is az adott feladattal foglalkozók tudásában, attitűdjeiben, képességeiben, röviden: kompetenciáiban. A fejlesztés folyamatában új kompetenciák jönnek létre, meglévő kompetenciák fejlődnek, iskolákban természetesen elsősorban a pedagógusokban, de sokszor jelent ez feladatot a vezetők, az irányítók, az iskolával kapcsolatba kerülő segítő szervezetek munkatársai, az iskola kiszolgáló személyzete tudásának átalakulásával kapcsolatban is. 3. Az innováció eredményeinek fenntarthatósága múlik azokon a már korábban is létezett, vagy éppen a fejlesztés folyamatában kialakított struktúrákon, hálózatokon, amelyekben emberek, szervezetek vesznek részt, amelyekben együttműködnek egymással. Esetünkben iskolák egymás közötti, az iskolák és a velük a feladattal összefüggésben szóba jövő szervezetek közötti kapcsolatoknak, a pedagógusok bizonyos feladatok kivitelezésének elősegítésére kialakított hálózatainak van elsősorban jelentősége. Ezek a szerveződések hosszú távon fennmaradhatnak, működhetnek, mert tevékenységük beépül a folyamatos pedagógiai munka szövetébe, kikerülhetetlenné, a tevékenységek nélkülözhetetlen elemeivé válnak. 4. Nehezen megragadható ugyan, de valószínűleg jelentős mértékben hat az innovációk eredményeinek fenntarthatóságára a szervezeti kultúrának, a pedagógiai kultúrának az átalakulása, amely szoros kapcsolatban természetesen a tudás átalakulásával szokásokban, nem kodifikált működésmódokban, végső soron a részt vevő intézmények legszélesebb értelemben vett hagyományaiban ölt testet. Ennek fontos részét képezik azok a változások, amelyek az iskolák, a fenntartók, más szervezetek döntéshozó, irányító tevékenységeiben, döntéseiben jelennek meg.

8 5. A fenntarthatóság megjelenhet konkrét eszközökben, tárgyakban, infrastrukturális elemekben. Bár ezek passzívak, de létük, alkalmazásuknak a kényszere fontos lehet a változtatások hosszú távon való hatásában. Fontos kérdés, hogy vajon egy iskola a fejlesztési folyamatban kialakult eszközparkot képes lesz-e hosszú ideig működésben tartani, azaz képes lesz-e biztosítani a működtetéshez szükséges feltételeket, lesznek-e anyagi eszközei az eszközpark szervízelésére, képes lesz-e a megfelelő ütemben felújítani azt, stb. 6. Az eredmények fenntarthatóságát növeli az a folyamat, amelyben a fejlesztés során kidolgozott tudás, működésmódok, konkrét eszközök túlterjednek a programban közvetlenül részt vevők körén, elterjednek, mert hasznosnak bizonyulnak, s ez a hasznosság valóban látható és belátható. Esetünkben a kidolgozott új pedagógiai kultúrabeli elemek iskolán belüli elterjedése, és a kidolgozott képzési formának más iskolákban való megjelenése jelentheti ezt. A fenntarthatóság mellett a vizsgált kérdéskör másik alapvető fogalma az intézményesülés. Már a fenntarthatóság megjelenése terepeinek felsorolásában észrevehető, hogy a fenntarthatósághoz sok területen arra van szükség, hogy a változások hosszú távon működő struktúrák átalakulását jelentsék. Intézményessé kell válniuk abban az értelemben, hogy nem mindig újabb és újabb döntéseken múlik az innováció eredményeinek érvényesülése, hanem maguk a struktúrák, a szabályok alakulnak át, aminek következtében az új vagy megváltoztatott működésmódok természetesekké, szinte automatikussá, az intézmény életének szerves részévé válnak. Az intézményesülés az a folyamat, amelyben a fenntarthatóság feltételei létrejönnek. Az intézményesülést előidéző tudatos fejlesztési folyamat az intézményesítés.

9 Az intézményesülés folyamatában azonban nem pusztán a kodifikált változásoknak van jelentőségük. Sőt, számtalan fejlesztés esetében lesznek alapvetően fontosak azok a változások, amelyek a tudásban, az attitűdökben, a képességekben, a szokásokban, a hagyományokban következnek be. Jelentőségük akkor válik igazán láthatóvá, ha egy negatív folyamatban az ezeken a területeken nem bekövetkezett változások eredményeként fokozatosan, de akár drámai sebességű átalakulásokban visszarendeződés következik be, elvész a fejlesztés eredménye. Az innovációs folyamat ideje alatt hatnak még bizonyos, elsősorban anyagi- és presztízs szempontok, de mivel nem következik be az intézményesülés a jóllehet lágyabbnak tekinthető elemekben, hatástalanná válnak a keményebb eszközök is. Természetesen az is előfordulhat, hogy a fejlesztés eredményei fennmaradnak ugyan, de csak a felszíni működés szintjén, kényszerből tovább vitt, ám a tartalmukat, pozitív hatásukat fokozatosan elveszítő folyamatokban. Látszat tevékenység alakul ki, amely egyre nagyobb feszültséget gerjeszt a szervezetben, és szinte törvényszerűen vezet az innovációban létrejött eredmények sokszor látványos visszavonásához, a régi működésmód visszaállításához, amelyet gyakran a közösség még akár egy sajátos megtisztulási folyamatként is értelmezhet. ( Ez a púp is lekerült a hátunkról ) (Felhasznált irodalom: Kerékgyártó László, Nahalka István kéziratai a Dobbantó programban)

10 2. A PROGRAM STRUKTÚRÁJA, SZERVEZÉSI MÓDJA A képzés szerkezete A képzés moduláris felépítésű, összes óraszáma 150. Minden csoport programja 10 modulból áll, egy modul átlagos időtartama 15 tanítási óra, de ettől a tanulók előzetes tudásától, képességeitől függően el lehet térni. Mivel a rendes oktatásban a tanulási eredménytelenség, az esetleges lemorzsolódás elsősorban a félévi értékelést követően válik egyértelművé, célszerű, ha a program a második félév során kerül megszervezésre.. A program megvalósítása haladási tempó, tartalmi eszközök és módszerek szempontjából differenciált képzési csoportok és egyének szerint is. A csoportonkénti differenciálás a csoport előzetes tudásának figyelembe vételével, a tanulónkénti differenciálás a résztvevők készségeinek, képességeinek megfelelően, az egyéni képzési fejlesztési tervekben foglaltak szerint történik. Így nyílik lehetőség arra, hogy mindenki a neki megfelelő haladási sebességgel, és tanulási hiányosságait, nehézségeit legmegfelelőbben kezelő tartalmakon és módszereken keresztül érhesse el ugyanazt a kimeneti célt. Attól függően, hogy a tanulócsoport a formális oktatásban részt vevő, lemorzsolódással fenyegetett, vagy pedig onnan már lemorzsolódott tanulókból tevődik össze, a képzés időütemezése különböző lehet. A formális oktatásban részt vevő tanulók számára a program a rendes tanítást követően, szakköri vagy Szlovéniában úgynevezett nyílt kurrikulumi foglalkozások keretében szervezhető meg a tanulók és pedagógusok terhelhetőségének megfelelő heti óraszámban. A rendes oktatásból már lemorzsolódott, kiiratkozott fiatalok

11 számára ugyanez a program nagyobb intenzitással, és akár délelőtti foglalkozások keretében is lebonyolítható. Ebben az esetben elérhető az is, hogy ezek a fiatalok a tanév hátralévő részében is szervezett keretek között járjanak iskolába. A programban a modulok ismeretanyagának felhasználásával projektek szervezhetők. A programban max. 2-3 projekt megszervezésére van lehetőség. Tematikus leírás Sorszám MODULOK TÉMÁI 1. A KÖZÖSSÉG KIALAKÍTÁSA, A TANULÓK MEGISMERÉSE, A TANULÓI SIKERTELENSÉG OKAINAK FELTÁRÁSA, SZEMÉLYES KÉPZÉSI FEJLESZTÉSI TERV KÉSZÍTÉSE Javasolt óraszám A TANULÁS TANULÁSA 15 AZ OLVASÁSI ÉS ÍRÁSKÉSZSÉG FEJLESZTÉSE BESZÉDKÉSZSÉG, KOMMUNIKÁCIÓ 15 FEJLESZTÉSE 5. TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ, MÉDIAKULTÚRA SZÁMOLÁSI KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSE TERMÉSZETVÉDELEM, KÖRNYEZETVÉDELEM, EGÉSZSÉGVÉDELEM 15

12 8. VISELKEDÉSKULTÚRA, TANULÓI ÖNISMERET 15 FEJLESZTÉSE 9. A CSALÁDI ÉLET MEGSZERVEZÉSE A MUNKA VILÁGÁRA VALÓ FELKÉSZÍTÉS 15 ÖSSZESEN 150 A modulrendszer és a projektmódszer viszonya A modul egymással szoros kapcsolatban álló tananyagtartalmakat fog össze, lehetnek pl. matematikai, természettudományos, anyanyelvi, életviteli, informatikai stb. tartalmú modulok. A tantárgyaktól annyiban különböznek, hogy általában kisebb egységek, praktikusabb és könnyebben feldolgozható tudás-tartalmúak, valamint a tanulók igényeihez és lehetőségeihez rugalmasan hozzáigazíthatók, variálhatók. A modulok tartalmát témáknak nevezzük. A projekt elsősorban közvetlen célját tekintve értelmezhető, amely valamilyen konkrét produktum létrehozása. A meghatározott termék vagy szolgáltatás, amelyet a tanulók a projekt eredményeképpen létrehoznak, ezeknél a tanulóknál sokkal erősebben motiváló hatású, mint maga a tudás megszerzése. A termék létrehozása többféle tevékenység összehangolását igényli, nem mindenki végzi ugyanazt a munkát, így minden tanuló megtalálhatja a hozzá legjobban illő tevékenységformát, miközben szinte észrevétlenül tanul. Az is növeli a munkakedvet, ha a produktum esetleg népszerű a fiatalok körében, ha a tanulók tulajdonába kerülhet, ajándékozható vagy értékesíthető.

13 A projektben több modul ismeretanyaga hasznosul, jó tervezéssel és szervezéssel több tartalomterület ismeretanyaga felhasználható az eredmény eléréséhez. Egy programban általában maximum 2-3 projekt valósítható meg, a projektekhez gyakran több modulból vett ismeretanyag rendelhető hozzá. Kerülni kell azonban a kényszeres kapcsolatokat, ezért lehetséges projekten kívüli modulok vagy modulrészek megvalósítása is. Modulrendszerű programszerkezet Ebben a modulrendszerű programban egy modul időigénye kb. 15 óra, de a programban részt vevő tanulóknál különösen fontos a sikerélmény, ezért szükség szerint megvalósíthatók ettől eltérő óraszámú, illetve részmodulok is. Az egyes modulok részletes leírást adnak: a célokról, a fejlesztendő kompetenciákról, követelményekről, tartalomról, egy-egy téma feldolgozásának módszertani lehetőségeiről, a tanulói tevékenységekről, az ajánlott tanulói eszközökről, információforrásokról az értékelésről (eszköztár, módszer), az időkeretekről. A leíráshoz mellékletek (munkalapok, feladatlapok) kapcsolhatók. A modulok nem csak iskolai, osztálytermi, tanórai keretek között zajló tanulást ösztönöznek, hanem felkínálnak az előbbieken túli tanulási tevékenységeket is. A programhoz a kompetenciaterületekhez alkalmazkodva készülnek modulok.

14 A közismereti tartalmakhoz (Magyarországon a Nemzeti Alaptantervhez) szorosabban kapcsolódó és a mindennapi élethez, munka világához kötődő modulok összhangját a kompetencialapú fejlesztés figyelembe vétele alapozza meg. A tanulók sajátosságaihoz, különösen az előzetes tudásukhoz való alkalmazkodást a modulokon belül felajánlott alternatív tanulási utak lehetőségeinek kidolgozásával lehet megoldani. Minta egy tanítási-tanulási modul felépítésére A modulokban az esetek nagy részében a REA modell érvényesül: Az REA modellben az R a ráhangolódás szakasza, melynek során egy bevezető tevékenység elindítja a tanuló gondolkodását: Mi a modul célja, értelme, milyen kontextusba helyezhető? Mi köze van mindennek hozzám? Mit tudok már (pl. önértékelés végzése)? Mi az előttünk álló feladat? Mit fogunk együtt, csoportban csinálni, és mi lesz az egyéni feladatom? Mennyi idő áll rendelkezésre mindehhez? Szükség esetén kihez fordulhatok segítségért? A E az elsajátítás szakasza, amikor a tanulók az életükhöz közel álló kontextusba helyezett feladatokon keresztül új tudást, készségeket, attitűdöket sajátítanak el, mely új felismerésekhez vezet. Ezek a feladatok az önálló tanulást szolgálják. A feladatokat, az elvégzéssel kapcsolatos ajánlásokat, utasításokat tartalmazza. Például: csoportban, közösen, párban vagy egyénileg kell dolgozni,

15 milyen eszközöket, információforrásokat érdemes használni, ezeket hol lehet megtalálni.) Az REA-modellben az A az alkalmazás és transzfer szakasza, amikor a tanulók valamilyen kézzelfogható eredménnyel bizonyítják az új tudást, majd értékelik az eredményeket és a projekt feldolgozása során bejárt utat. Táblázat: Tanítási tanulási modell a modulokban Szakaszok Ráhangolódás Célok, jelentések és tartalmak kifejezése. Mit és miért tanulok? Mit tudok már? Milyen elképzeléseim és tapasztalataim vannak a témáról? Mennyi idő kell nekem erre a témára? Elsajátítás A tanulók életéhez közelálló kontextusban megjelenő feladatok. Az új ismeretek, készségek elsajátítása, ami a megértéshez vezet. Értem, amit csinálok? Alkalmazás és transzfer Új feladatok és új kontextusok integrálása. Eredmények produkálása: (esszé, kép, vers, riport, táblázat, diagram, kollázs, poszter, modell). A folyamat és az eredmények értékelése. Mi volt a legértékesebb azok között, amit tanultam? Mi ment jól? Miből tudom, hogy jól ment? Mi lesz jobb az elkövetkező időben? Milyen ideáim változtak meg a témával kapcsolatban?

16 A modell az egyes szakaszokhoz szükséges időt nem határozza meg. A tanulási és tanítási tevékenységek során alkalmazott megközelítést tükrözi, rugalmasan használható, akár egy modulon belül, akár több modulon keresztül. A modulokban és a tanulás során különböző tanulóközpontú tevékenységek állnak előtérben Projektek szervezése A projekt megközelítési stratégia, módszer, a tanítás-tanulás megszervezésének egyik formája is lehet. Alkalmazása az iskolákban rendkívül fontos, mert egyre inkább az ily módon szerzett tudás lesz használható. Azok, akiknek lehetőségük van projektekben való munkára, az iskolán kívüli világban is otthonosabban oldják meg problémáikat, meghatározó lehet egész későbbi életükre. A projekt eredménye mindig valamilyen konkrét produktum, termék vagy szolgáltatás. A projektmódszer lényege, hogy a gyerekek tapasztalatát tekinti a tanulás legfontosabb forrásának. A gyerekek számára ahogy bekerülnek az iskolába a hagyományos oktatás keretében megszűnik a világ komplexitása. A természet tantárgyakra oszlik, és ezek a tantárgyak csak néha-néha kapcsolódnak egymáshoz. A régimódi nevelés jellemző hibái a tananyag passzív elfogadása, a gyerekek mechanikai összezsúfolása és az anyag és a módszer túlságos uniformizálása. Mindez röviden abban foglalható össze, hogy a súlypont a gyermek körén kívül esik ((Dewey) A gyerekek megfelelő motiváció nélkül nem figyelnek, a motiválásnak pedig a cselekvés a legjobb módja. Így a projektoktatásban a tanulás cselekvések sora,

17 az iskolában aktív élet folyik, nem pedig passzív mélázás a pulpituson előadó tanárral szemben. Projekt minden célvezérelt tapasztalatszerzés, minden célirányos tevékenység, amelyben az uralkodó elképzelés határozza meg a tevékenység célját, rendezi el folyamatát és adja motivációs erejét. Ez nemcsak tanulási technika, pedagógiai módszer, hanem a gyerekek nevelésének, személyiségfejlesztésének nagyon hatékony eszköze. A projektmódszer lényege az egyéni vagy a csoportmunkán alapuló, önálló, a pedagógus által rejtetten irányított tevékenység, amelynek az értéke épp az, hogy a tanulók munkájában a tervezéstől a projekt tárgyában szereplő munka előkészítésén, végrehajtásán át egészen az eredmény prezentációjáig érvényesül a spontaneitás, a sokféle rögtönzés, de ezzel együtt a tervszerűség, az előre kalkuláltság is. Példák tanítási-tanulási projektcélokra Közvetlen cél, produktum: Karácsonyi ajándéktárgy készítése Szükséges főbb feltételek: A készítendő tárgy(ak) jellegének megfelelő szakoktató projektvezető és tanműhely felszereléssel, anyagok. Közvetlen cél, produktum: Helytörténeti és helyismereti dokumentum létrehozása írott és képi formában Szükséges főbb feltételek: Magyar vagy földrajz szakos projektvezető, egy településen lakó tanulók, számítógép perifériákkal, internet eléréssel, fényképező és felvevő technika, sokszorosítási lehetőség. Közvetlen cél, produktum:

18 Zenei alkotás létrehozása, a szám megtervezése, hangszeres és/vagy énekes előadása, belőle CD lemez vagy klip DVD-n való előállítása. (főleg roma tanulók esetében vált népszerűvé) Szükséges főbb feltételek: Zenei képzettségű projektvezető, hangszeres és ének tudású tanulók, próbaterem, hangszerek, számítógép perifériákkal, hangosító és felvevő technika. A portfolió, mint a projektmunka dokumentálása A portfólió, azaz a tanuló munkáinak gyűjtése, rendszerezése egyaránt szolgálhat értékelési és tanulási célokat. Az összegyűjtött munkákból értékelhetővé válik a tanuló fejlődése, az a folyamat, ahogyan beépülnek gondolkodásába a megszerzett ismeretek, ahogy fokozatosan fejlődnek különböző kompetenciái, készségei. A portfolió segítheti a tanuló saját munkáinak, projektek keretében létrehozott az új tudások megszerzését szolgáló, azt dokumentáló produktumainak rendszerezését is. A tanulók egyéni támogatása A program kulcseleme az egyéni szükségleteken alapuló személyközpontú megközelítés. Mindez érvényesült a pedagógus-diák és a vezető-pedagógus kapcsolatban egyaránt. Annak érdekében, hogy a pedagógusok képesek legyenek diákjaik felé megadni az egyéni támogatást, nekik is meg kell élniük a vezetőik részéről ezt a személyes odafigyelést. A programban az alábbi egyéni támogató hozzáállás-elemek valósítandók meg: Motiválás, amely változatos eszközökkel, alkalmazkodva a célszemély motivációs igényeihez arra ösztönzi őt, hogy megfeleljen a feléje

19 támasztott követelményeknek, legjobb képességeit felhasználva eredményes munkát végezzen. Az iskola világában a motiválás gyakori, ám meglehetősen sablonossá vált eszköz, amelynek egyedivé tétele kiemelt feladat kell, hogy legyen. Példaadás, mintaadás, amely a motiválás egyik speciális formájaként a követés, másolás lehetőségét biztosítja az érintettek számára. A mintakövető tanulás az egyik leghatékonyabb változásösztönző magatartás. Egy intézményben a legfőbb mintaadó mindig a vezető, a tanulócsoportban pedig a pedagógus. A mintájuk észrevétlenül rakódik le a mindennapi működésben. Elvárások megfogalmazása által a vezető, illetve a pedagógus világosan és egyértelműen képes munkatársai/ tanítványai felé közvetíteni intézményről/programról alkotott elképzeléseit. A tiszta elvárások megfogalmazása egyértelmű helyzetet teremt, amelyben a felek kölcsönösen kifejezhetik szándékaikat. Az elvárások közvetítése őszinte és nyílt kommunikációt igényel. Személyes támogatás, bíztatás a hatékony vezető/pedagógus eszköztárának fontos kelléke. A helyes önértékelés kialakításához, a magabiztos fellépéshez nélkülözhetetlen a pozitív megerősítés, az eredmények hangsúlyozása. A munka során mégis sokkal gyakoribb a hibák felemlegetése, az elmulasztott lehetőségek felsorolása, ami legtöbbször kedvezőtlen hatást vált ki, ezért kerülendő. Személyes kapcsolat biztosítása, mert ezzel magát kell vállalnia mindkét félnek. A személyességen keresztül teremthető meg az a bizalmi légkör, amelyben vállalhatja magát, gondolatait, elképzeléseit, viselkedését vezető, pedagógus és diák egyaránt. Ezek a bizalmi kapcsolatok lesznek képesek később közösséget formálni, létrehozni. Személyes figyelem, minőségi idő megadása, amelyre azért van szükség, mert ettől érzi magát egy pedagógus fontosnak a tantestület, egy tanuló a

20 tanulócsoport tagjaként. Az odafigyelés, a ráfigyelés teremti meg a biztonságot a nyílt, őszinte kommunikációhoz, és a problémák megoldásához. Visszajelzés bátorítása, amely azért fontos, mivel e nélkül nem alakulhat ki helyes ön- és társértékelés, illetve így válik el minősítés és az értékelés. Egyéni képzési fejlesztési terv, tanulói keretszerződés A tanulók motivációját jelentősen növelheti, ha a program során elérendő célokat saját maguk, illetve a pedagógusok velük egyetértésben fogalmazzák meg. E tevékenységnek fő dokumentuma az egyéni képzési fejlesztési terv és ezt kiegészítheti a tanulói keretszerződés. Minden diákra a diákkal (és ha bevonhatók, a szüleivel) a pedagógusok egyéni képzési fejlesztési tervet (EKFT) készítenek, mely egyrészt áll egy a diák komplex megismerését, önismeretének fejlesztését célzó részből, másrészt pedig tartalmazza a fejlesztéshez, a fejlődés elősegítéséhez kapcsolódó feladatokat, az azokért felelős személyeket, illetve módszereket, valamint meghatározott időszakonként az együttműködés eredményének értékelését. A tanulói keretszerződés lényegében az EKFT-ben együtt meghatározott teendőket írja le szerződéses formában. A szerződés a tanulóban sokkal erősebben tudatosíthatja, hogy ő vállal valamit, vállalása számon kérhető, az esetleges nem teljesítés következményekkel jár. Ez a magyarországi gyakorlatban egyes felzárkóztató jellegű programoknál elterjedt és bevált, Szlovéniában azonban nincs hagyománya, így alkalmazása nem előírt.

21 Személyközpontúság és tananyagtartalom összhangja Időről időre, élesebben vagy tompábban vetődik fel az a kérdés, hogy a diákok lemorzsolódásának megakadályozásában, önbizalmuk megerősítésében, tanulási motivációjuk felélénkítésében a személyközpontú pedagógiai gondolkodásmód vagy a kompetenciafejlesztésre épülő modulrendszerű programcsomag bír nagyobb jelentőséggel. Józan kívülálló bizonyára mindkét terület szerves egymásra épülését támogatja Ahogyan nincs kompetenciafejlesztés tartalom nélkül, ugyan úgy személyiségfejlesztés sincs. A program filozófiája mindegyik területet hangsúlyosan fontosnak tekinti, de a tanulás folyamatát a személyiségfejlesztés részének tekinti: A diákok személyközpontú támogatása olyan pedagógiai gondolkodás- és szemléletmód, mely nem a diák teljesítményét vagy felszíni viselkedését helyezi előtérbe, hanem személyét, emberi lényét mint alakítható egészet, kívánja megközelíteni, megérteni és megajándékozni a változás és fejlődés lehetőségével. E szemléletmódban a tanítás-tanulás folyamata is a segítő munka része, mint a személyek közti kapcsolattartás és kölcsönhatások összessége. Osztályozás helyett fejlesztő értékelés A projekt indulásakor világos elhatározás volt, hogy a programban nem hagyományos értékelési forma lesz, azaz a tanulói teljesítmények nem kerülnek osztályozásra. Sok problémát hozhat azonban felszínre ennek az alapelvnek a gyakorlati megvalósítása. Vannak ennek jogi aspektusai: pl. hogyan lehet lezárni a tanévet?; mi kerül a bizonyítványba?; ösztöndíj pályázatban jegyet kell megadni, stb., de pedagógusok gyakorlata is közelebb állt a szummatív értékeléshez. A pedagógusok még nehezen boldogulnak az egyéni fejlődést támogató fejlesztő értékeléssel, melynek célja nem külső normáknak, követelményeknek való megfeleltetés, hanem döntően az adott diák továbblépését igyekszik támogatni. Kulcsfontosságú a tanulók önértékelésének ösztönzése, segítése, hogy a tanulók

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat? Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés

Részletesebben

Gaskó Krisztina április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés. Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával

Gaskó Krisztina április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés. Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával Gaskó Krisztina 2011. április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával Mit várnak a pedagógusok az értékeléstől? Pontos információ a tanulók tudásáról

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0

Részletesebben

BEVEZETŐ. Grúber György igazgató

BEVEZETŐ. Grúber György igazgató BEVEZETŐ 2015. május 25-én került sor az Országos Kompetenciamérésre a 10. évfolyamos tanulók csoportjának körén. A felmérés célja a tanulók szövegértési képességének és matematikai eszköztudásának felmérése

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP / STORYLINE KERETTÖRTÉNET

XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP / STORYLINE KERETTÖRTÉNET XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 STORYLINE KERETTÖRTÉNET STORYLINE METHODE, KERETTÖRTÉNET MÓDSZER: Élményalapú, felfedeztető tanítási forma FORRÁSA,

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

A DOBBANTÓ PROGRAM TANULÁSSZERVEZÉSI KERETEI Munkaanyag. Tartalomjegyzék

A DOBBANTÓ PROGRAM TANULÁSSZERVEZÉSI KERETEI Munkaanyag. Tartalomjegyzék Készült a Tartalomfejlesztési és. a Híd csoport anyagai alapján. A DOBBANTÓ PROGRAM TANULÁSSZERVEZÉSI KERETEI Munkaanyag Tartalomjegyzék 1. A program szükségessége és jogi háttere 2. Célcsoportok 2. 1.

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h.

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h. Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Általános iskola intézményegység 1-8. évfolyam ELLENŐRZÉSI TERVE 2010/2011. tanév Az intézményen belül folyó munka eredményeinek

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola

Részletesebben

Mitől jó egy iskola? Setényi János 2015

Mitől jó egy iskola? Setényi János 2015 Mitől jó egy iskola? Setényi János setenyi@expanzio.hu 2015 Mi az hogy eredményes iskola? - Az iskola kimenete (output) megfelel a törvényi és szakmai elvárásoknak; - Az iskola pedagógiai hozzáadott értéke

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

Az értékelés rendszere

Az értékelés rendszere Az értékelés rendszere Terület, szempont Információforrás Indikátorok Súlyozás. Adminisztráció Elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet. Haladási és értékelő napló vezetése;

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

Vállalni a nyilvános kiállást?

Vállalni a nyilvános kiállást? Vállalni a nyilvános kiállást? Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 6. évfolyam Programcsomag: Én és a másik A modul szerzője: Andóczi Balogh Éva 1 MODULLEÍRÁS Ajánlott

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA VARGA ATTILA Nevelési-oktatási programok fejlesztése

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II.26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye:... ir.sz.... (település)... (utca, hsz.) Születési

Részletesebben

Visszajelző kérdőív NYILVÁTARTÁSI SZÁMA 2014/OFŐ/I. KITÖLTÉS DÁTUMA 2014. február 14.

Visszajelző kérdőív NYILVÁTARTÁSI SZÁMA 2014/OFŐ/I. KITÖLTÉS DÁTUMA 2014. február 14. Visszajelző kérdőív "Fogadd el, fogadj el!" Pedagógusok felkészítése az értelmi sérült emberek társadalmi integrációját elősegítő osztályfőnöki órák vezetésére Kedves Hallgató! Az alábbi kérdéssornak az

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ

TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ Digitális Nemzet Fejlesztési Program 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozat a Digitális Nemzet

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/ Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában

Részletesebben

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet 2008-2009-es tanév Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. 1 I. Bevezető A nevelőtestület

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási

Részletesebben

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól szóló 37/1998.(XII.15.)Kt.

Részletesebben

HEVES MEGYEI TIOK MUNKÁJA, ELÉRT EREDMÉNYEI

HEVES MEGYEI TIOK MUNKÁJA, ELÉRT EREDMÉNYEI HEVES MEGYEI TIOK MUNKÁJA, ELÉRT EREDMÉNYEI Célkitűzés A tanulók képességeit olyan szintre fejleszteni, amelyek eredményesen szolgálják az élethosszig tartó tanulás folyamatát, valamint növelik a munkaerő-piaci

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program Résztvevői ütemterv A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program A továbbképzés: alapítási engedély száma: óraszáma (megszerezhető

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

A pedagógiai projekt definíciója Richardstól származik 1900-ból- 1. valóságos feladat, 2. a feladatmegoldás egyéni tervezése. Kilpatrick (1918)- egy c

A pedagógiai projekt definíciója Richardstól származik 1900-ból- 1. valóságos feladat, 2. a feladatmegoldás egyéni tervezése. Kilpatrick (1918)- egy c A pedagógiai projekt A pedagógiai projekt definíciója Richardstól származik 1900-ból- 1. valóságos feladat, 2. a feladatmegoldás egyéni tervezése. Kilpatrick (1918)- egy cél által meghatározott tapasztalatgyűjtés,

Részletesebben

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR A KÖZNEVELÉSI RENDSZER PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE LSP_TK102G4. HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Munkaformák. Dr. Nyéki Lajos 2016

Munkaformák. Dr. Nyéki Lajos 2016 Munkaformák Dr. Nyéki Lajos 2016 Az oktatás munkaformái Az oktatási folyamat szervezésében a szervezeti formák mellett további differenciálás is lehetséges, attól függően, hogy a tanár a tanítási-tanulási

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

A diákok munkájának értékeléséről

A diákok munkájának értékeléséről A diákok munkájának értékeléséről A ZKL a 2013-2014-es tanévtől saját alternatív kerettanterve szerint dolgozik (lsd. http://www.zoldkakas.hu/) Értékelési rendszerünk alapjai Azt tanúsítjuk, amit a diák

Részletesebben

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú HEFOP/2005/3.1.3. Felkészülés a kompetenciaalapú oktatásra Esélyegyenlőség biztosítása a kompetencia-alapú tudást megalapozó oktatás bevezetésével a Ferencvárosban A projekt célja A Ferencvárosi Általános

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

TÁMOP A Én is továbbtanulok

TÁMOP A Én is továbbtanulok TÁMOP-3.3.10.A-12-2013-0018 Én is továbbtanulok A pályázat indulása Iskolánk, a Szolnoki Műszaki Szakközép és Szakiskola Pálfy-Vízügyi Tagintézménye 2013-ban pályázott a TÁMOP-3.3.10.A-12-2013 kódszámú

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV 1-8. évfolyam Módosítva Székesfehérvár 2015. TARTALOMJEGYZÉK 1. A helyi tanterv célja, koncepciója... 3 2. Tantárgyi rendszer és óraszámok...

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA Dr. Kaposi József XXI. századi közoktatás, a

Részletesebben

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program Tematikus tananyag Tanulási program / Tanulói tevékenység Produktum/teljesítmény I. Bevezetés a tanulás fejlesztésének tanulásába 1. A T.F.T. célja, témakörei

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám

Részletesebben

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben. Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázatról Dr.Karácsonyiné Handl Mária projektmenedzser Kecskéd, 2009. augusztus 27.

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4.

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ 4352 Mérk Béke utca 9. Tel/fax: 44/554-044 E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3..4./08/2-2009-027 Tisztelt Érdeklődőink! Szeretnénk rövid tájékoztatást adni iskolánk

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Intézkedési terv a es tanévre vonatkozóan, a es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján

Intézkedési terv a es tanévre vonatkozóan, a es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján Intézkedési terv a 2011-2012-es tanévre vonatkozóan, a 2010-2011-es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján Dobó István Gimnázium 3300. Eger, Széchenyi út 19. Készült: 2011. június 30.

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

A feladatlap valamennyi részének kitöltése után, küldje meg konzulensének!

A feladatlap valamennyi részének kitöltése után, küldje meg konzulensének! Beküldendő A feladatlap valamennyi részének kitöltése után, küldje meg konzulensének! 1. Mini-projektterv Záródolgozat Projekt a gyakorlatban Osztály/csoport: 5. osztály Résztvevők száma: 22 fő 9 lány

Részletesebben

PROJEKTTERV FORRÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA ÉS KÖNYVTÁR DÁVOD

PROJEKTTERV FORRÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA ÉS KÖNYVTÁR DÁVOD PROJEKTTERV FORRÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA ÉS KÖNYVTÁR DÁVOD Ha majd az erdőre kimégy, figyelve járj és lábujjhegyen. Ahogy a fák alá belépsz, és felrebben előtted az első rigó: akkor már tudnod kell,

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

Melléklet A 2013. július 3-án közzétett TÁMOP-2.2.7.A-13/1 Út a szakmaválasztáshoz c. kiemelt projekt tervezési útmutató változásai

Melléklet A 2013. július 3-án közzétett TÁMOP-2.2.7.A-13/1 Út a szakmaválasztáshoz c. kiemelt projekt tervezési útmutató változásai Módosítás történt az Út a szakmaválasztáshoz című kiemelt felhívásban Módosítás történt a TÁMOP-2.2.7.A-13/1 jelű, Út a szakmaválasztáshoz című kiemelt felhívásban. Melléklet A 2013. július 3-án közzétett

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. 2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai

Részletesebben

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge 9/A 1. Milyen elvárásai vannak iskolánkkal kapcsolatban? Kérjük, állítson fel fontossági sorrendet az 1-5 skála felhasználásával. Vigyázzon arra, hogy az 1. és 2. helyre maximum két területet jelölhet!

Részletesebben

Csoportprofil A 4.B OSZTÁLY KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGŰ TANULÓIRÓL. Tarné Éder Marianna ÚJPESTI CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

Csoportprofil A 4.B OSZTÁLY KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGŰ TANULÓIRÓL. Tarné Éder Marianna ÚJPESTI CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM Csoportprofil A 4.B OSZTÁLY KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGŰ TANULÓIRÓL Tarné Éder Marianna ÚJPESTI CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM TARTALOM A 4.B OSZTÁLY KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGŰ TANULÓI... 2 MEGKÜLÖNBÖZTETŐ

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 3-ai ülésére Tárgy: Javaslat az Erkel Ferenc Általános Iskola, a Hajós Alfréd Általános Iskola, a Damjanich János

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

IPR AKCIÓTERV. IPR alkalmazása tanév. Bárna, szeptember 1. Bárnai Általános Iskola 3126 Bárna, Petőfi út 15. Iksz: 149/130/2015.

IPR AKCIÓTERV. IPR alkalmazása tanév. Bárna, szeptember 1. Bárnai Általános Iskola 3126 Bárna, Petőfi út 15. Iksz: 149/130/2015. Bárnai Általános Iskola 3126 Bárna, Petőfi út 15. Iksz: 149/130/2015. Tárgy : Megrendelés IPR AKCIÓTERV 2015-2016. tanév IPR alkalmazása Bárna, 2015. szeptember 1. I.Helyzetelemzés Gyermekek/tanulók és

Részletesebben

A TANULÓI EREDMÉNYESSÉG HÁTTÉRTÉNYEZŐI

A TANULÓI EREDMÉNYESSÉG HÁTTÉRTÉNYEZŐI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A TANULÓI EREDMÉNYESSÉG HÁTTÉRTÉNYEZŐI Ercsei Kálmán Szemerszki Marianna ONK, Debrecen 2014. november 6 8. Az előadás

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga!

Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga! Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga! Az alábbi kérdőívben állításokat fogalmaztunk meg a pedagógusok, oktatók elégedettségére vonatkozóan. Örömünkre szolgálna, ha észrevételeivel, javaslataival

Részletesebben

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény

Részletesebben

KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK

KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK 5. osztály KOMPETENCIAFEJLESZTŐ PÉLDÁK, FELADATOK A SOKSZÍNŰ MATEMATIKA TANKÖNYVCSALÁD TANKÖNYVEIBEN ÉS MUNKAFÜZETEIBEN A matematikatanítás célja és feladata, hogy a tanulók az őket körülvevő világ mennyiségi

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

Szakértői vélemény az

Szakértői vélemény az Szakértői vélemény az EGYÜTT-ÉRTÜK ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMJÁRÓL Az intézmény székhelye: 5510 Dévaványa, Vörösmarty ú. 6-8. Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA

EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA SÁRI ÉVA Bemutatásra kerülő két képzés címe I. Szakmai megújító képzés középiskolában

Részletesebben

Az alsó tagozatos munkaközösség véleménye az intézményvezetői pályázatról

Az alsó tagozatos munkaközösség véleménye az intézményvezetői pályázatról Az alsó tagozatos munkaközösség véleménye az intézményvezetői pályázatról Alapos, részletes, jól megszerkesztett pályázatot ismertünk meg. A pályázat szövegezésében könnyen értelmezhető, szerkezete áttekinthető.

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA Tanuló neve: Oktatási azonosító: Születési hely, idő: Anyja születéskori neve: Tanuló neve: Osztálya:.. Mit nevezünk iskolai közösségi szolgálatnak? Az iskolai közösségi szolgálat

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA Tanuló neve: Oktatási azonosító: Születési hely, idő: Anyja születési neve: Mit nevezünk iskolai nak? Az iskolai egy szervezett keretek között (iskolai osztály, csoport, évfolyam,

Részletesebben

Életpályaépítés AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA

Életpályaépítés AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA Életpályaépítés AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA Az életpálya-építés olyan tevékenység, amely arra szolgál, hogy az egyén ambícióinak és lehetőségeinek megfelelően, tudatosan, tervszerűen alakítsa

Részletesebben

EFOP KERETÖSSZEG: 4,9 Mrd Ft. TÁMOGATANDÓ PÁLYÁZATOK SZÁMA: db

EFOP KERETÖSSZEG: 4,9 Mrd Ft. TÁMOGATANDÓ PÁLYÁZATOK SZÁMA: db EFOP-3.11.1-17 SZÜLŐ-SULI TANULÓK ISKOLAI ELŐMENETELÉNEK JAVÍTÁSA ÉS A KORAI LEMORZSOLÓDÁS VISSZASZORÍTÁSA AZ ISKOLA-CSALÁD EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRE ALAPOZOTT EGYÉNI FEJLESZTÉSEN KERESZTÜL PÁLYÁZAT CÉLJA: A felhívás

Részletesebben

A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban

A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban Közoktatásvezetők V. Országos Konferenciája Pécs, 2010. szeptember 23. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke l_balogh@tigris.unideb.hu

Részletesebben