A FÖLDGÁZPIAC VÁLTOZÁSAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A FÖLDGÁZPIAC VÁLTOZÁSAI"

Átírás

1 A FÖLDGÁZPIAC VÁLTOZÁSAI oktatási segédanyag gázmérnök-hallgatók részére Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék január

2 BEVEZETÉS Az energia felhasználása egész technológia fejlettségünk alapja. Energiahordozók nélkül a mai modern élet egyszerűen elképzelhetetlen: földgázzal fűtünk, olaj hajtja gépeinket, esetleg szénnel üzemelő erőműveinkben állítjuk elő a villamos energiát. Az energiahordozók felhasználása tehát ma már olyan természetes dolog, mint a levegő, melyet belélegzünk. Az energia ma már termékké vált, méghozzá egy igen keresett termékké. Azonban az energia piacát nem tekinthetjük egyszerű versenypiacnak, hiszen e piac valamely terméke minden állam számára stratégiailag is fontos. Ezen anyagban az energiapiacát kiemelten a földgáz piacát kísérlem meg bemutatni, Magyarország földrajzi helyzete és az Unióhoz való csatlakozási lehetőség miatt pusztán Európára az Európai Unióra leszűkítve. 2

3 A FÖLDGÁZ KERESLETE ÉS KÍNÁLATA A világ bizonyított gázvagyona az utóbbi két évtizedben megkétszereződött, s ma már a nagy olajtermelő országok is jelentős üzletet látnak termelésében (hosszú éveken keresztül az olajjal felszínre kerülő földgázt a Közel-Keleten egyszerűen elfáklyázták elégették). Felhasználását nehezíti, hogy szállításához jelentős csővezeték- (esetleg LNG 1 -) infrastruktúra szükséges, melynek kiépítése, biztonságos üzemeltetése igen költséges. Az Európai Unió az egyik legnagyobb földgázfelhasználó. Az egyre magasabb környezetvédelmi követelményeknek is megfelelő, tiszta, könnyen kezelhető energiahordozót számos feladatra használják: villamos energia előállítására, fűtési, főzési és vízmelegítési célokra, esetleg hűtésre. A technikai fejlődésnek köszönhetően a földgáz felhasználási palettája egyre színesebb. A közösségi energiamérlegben a földgáz jelentős arányban képviseli magát (. ábra), felhasználásának további növekedését prognosztizálják (.ábra). E gázigény-növekedés azonban számos problémát jelenthet a biztonságos és folyamatos gázellátással kapcsolatban: a már évtizedek óta kiépített európai gázhálózat fizikailag véges kapacitása miatt - egyre kevésbé tudja sikeresen betölteni feladatát. A már meglévő nagynyomású szállítóvezetékek kapacitását bővíteni, a tagországok gázhálózatait összekapcsolni szükséges s ez jelentős gazdasági erőt, pénzügyi forrást is igényel. a közösségi gázhálózat megtáplálására minél több forrást kell felkutatni, s ott helyben kiépíttetni - az szállításhoz kellő infrastruktúrát. Ez nemcsak pénzügyi, de diplomáciai befektetést is igényel a Közösségtől, hisz a lehetséges partnerországos többségében a társadalmi-politikai helyzet instabillá válhat. Egyúttal igen jelentőssé válik a jó kapcsolat fejlesztése a már meglévő beszállítókkal, elsősorban Oroszországgal. Jelentős, az egységes energiapolitikát is befolyásoló tényező a belső egységes földgázpiac megteremtése, amely lassú, körülményes feladat. A monopóliumok felszámolása, a verseny bevezetése a teljes gázvertikumban napjainkban zajlik. Az Unió gázkészletei azonban kimerülőben vannak. A jelentős gázmezőkkel rendelkező tagországok (pl. Hollandia, Nagy-Britannia) is importra szorul már valamilyen mértékben. Az Unió belső forrásai az elkövetkező években csökkeni fognak és a földgáz-igény kielégítése érdekében mindinkább importra szorul majd (1.ábra). 1 LNG (cseppfolyós földgáz): a földgázt 163 C-ra lehűtve cseppfolyós állapotban tartályhajókban szállítják, majd a célországban felmelegítve a csővezeték-rendszerbe juttatják 3

4 felhasznált energiamennyiség, Mtoe belső termelés import Forrás: European Commission, ábra Az EU-15 földgáz termelésének és -importjának várható alakulása 1990 és 2020 között A gázfelhasználás növekvő mennyiségét azonban csak részben lehet a lakosság növekvő földgázigényével magyarázni. Az előrejelzések azonban igen érdekes képet mutatnak. Az Európai Unió előrejelzései szerint a földgázigény növekedéséért az elkövetkező 15 évben nem csak az ipari felhasználók felelnek, de még az erőművi felhasználás növekedése sem lesz már jelentős. A következő másfél évtizedben a lakossági felhasználás egyenletes növekedése mellett a mezőgazdasági felhasználás növekedési üteme a legdinamikusabb. (Bár e szektor tényleges felhasználási mennyiségét csak ktoe-ben mérhetjük.) A szolgáltatási szektor melyben a kereskedelem, a piaci szolgáltatások és a kommunális szektor szerepel ugyancsak kevés gázt használ, s bár felhasználása a következő években növekedhet (pl. a gázalapú légkondicionálás miatt), de az elemzők úgy látják: 2020-ban a gáz felhasználását kezdi felváltani a villamos energia. Hogy miből tudják ezeket a növekvő igényeket kielégíteni az Unió tagországai? Az import számos országból érkezik a kontinensre. A Közösség fő importőre Oroszország, Algéria és Norvégia. A tagországok egyre inkább törekednek forrásaik diverzifikálására. Ennek azonban fizikai akadályai a az LNG terminálok hiánya és a nagy tranzitvezetékek kapacitásainak bővítése, esetleg hiánya. 4

5 A GÁZPIAC A LIBERALIZÁCIÓ ELŐTT A földgáz diadalútja az 1960-as években kezdődött Európában. A holland groningeni mező és további északi tengeri mezők megtalálásával és gazdaságos, technikailag kivitelezhető kitermelésével a lakosság és az ipar egy tisztább, könnyen kezelhető, új energiaforráshoz jutott. Elkezdődött kifejlődni az európai gázipar, kialakultak a nemzeti gázpiacok. A GÁZPIACI MODELLEK A földgáz szektor fejlődése nem minden tagállamban volt egyforma (2. ábra). A néhány országban egy integrált nemzeti monopólium uralta és irányította az ágazatot. Ezek a monopóliumok végezték az összes gázipari tevékenységet: a szállítást, a tárolást, az elosztást, a tranzitálást, az exportot és az importot. Az Unió tagállamaiban azonban az integrált monopóliumok tevékenységi körébe nem tartozott bele a gáz kitermelése. Ilyen integrált gázipari vállalkozás a British Gas, vagy az ír BGE. Forrás: Madden - White, ábra Különféle piacmodell-típusok Más tagállamban azonban egészen másképpen fejlődött ki a gázrendszer. Ekkor egyfajta két szintes monopólium-rendszer alakult ki. Ez azt jelentette, hogy a távvezetéki szállítást és a tárolási tevékenységet egy nemzeti monopólium végezte, míg a gáz elosztását, fogyasztókhoz való eljuttatatása azonban már egy-egy lokális elosztóvállalat feladata volt, amely a maga területén szintén monopóliumként működött. Ilyen a mai magyar gázipar felépítése is, valamint az Unió tagországai közül Belgium, Görögország, Finnország, Svédország, Portugália és Luxemburg gázipara. Ezzel szemben Franciaországban egy speciális modell jött létre. A domináns szereplő, egyfajta integrált nemzeti vállalkozásként működő vállalat (Gaz de France) mellett vannak még az országban gázipar vállalkozások, melyek lehetnek távvezetéki szállító vagy regionális elosztó-vállalkozások egyaránt. Ilyen modellel működik a spanyol, az olasz, az osztrák, vagy a holland gázipar. 5

6 Németországban fejlődött ki az egyetlen versenypiacnak mondható piaci felépítés. A regionális elosztó vállalkozások, melyek a saját területükön monopóliumként működnek, a távvezetéki szállítók azonban többen vannak a piacon. Verseny azonban itt sem alakul ki igazán, ugyanis az elosztó rendszerek ellátására kidolgoztak egyfajta demarkációs vonalas megállapodás, tehát felosztották a piacot a szállítók között. A 90-es években azonban az egyik gázellátó vállalat kiépítette saját távvezetéki szállító vezetékét, s ezzel megtörte a hagyományos demarkációs felépítést. Napjainkban az Uniós tagországok gázpiaca átalakulóban van, vagy már teljesen átalakult. A liberalizált piacokon megvalósulni látszik az un. gáz-gáz verseny, vagyis nem gáz már nem más energiahordozóval kerül szembe a piaci versenyben (ez eléggé ritkán volt tapasztalható a gázt tökéletesen helyettesítő termék hiánya miatt). A piacon már több szállító-, elosztó-, tároló-vállalkozás is megtalálható. 6

7 1.I A GÁZPIACI SZEREPLŐK A fentiekből következik, hogy az Unió tagállamaiban a gázszektor kevés számú szereplővel működött. Általánosságban felrajzolható a magyar gáziparra is jellemző modell (3. ábra): földgáz hazai termelésből földgáz importból GÁZÉRTÉKESÍTŐ NAGYFOGYASZTÓK REGIONÁLIS GÁZSZOLGÁLTATÓ FOGYASZTÓ a gáz útja és az üzeleti kapcsolatok 3. ábra Egy tipikus gázpiaci modell a piacnyitás előtt E modellben a szereplők feladata igen sokféle. Termelők: nem minden esetben vannak jelen a gáz piacán egy adott országban belül. A termelők nagy száma feltételezi a gazdag hazai forrást is. A termelési feladatot a gázértékesítő is elláthatja. Gázértékesítő vagy nagykereskedő: integrált gázipari vállalkozásként is jellemezhető. Feladatai: a gáz távvezetéki szállítása, a távvezeték rendszerfelügyelete, a tárolók létrehozása és működtetése, az import és az export bonyolítása, a gázzal való kereskedelem. A gázértékesítő egyetlen nagykereskedőként koordinálja az adott ország gázszükségletének fedezését. Regionális gázszolgáltató: egy-egy földrajzilag körülhatárolt tevékenységi területű vállalkozás. Feladatai: a gáz elosztóhálózatokon való szállítása, a fogyasztók biztonságos és folyamatos gázellátása. Kiskereskedelmi tevékenységet folyatat a piacon. A területi kizárólagosságért általában közszolgáltatási kötelezettség terheli, melyért cserébe jogilag monopol helyzetet biztosítanak számára. 7

8 Fogyasztók: a gáz végfelhasználói. A nagyfogyasztók egyes csoportjait a gázértékesítő is elláthatja gázzal a távvezetéki rendszeréről. Általában három fő csoportra oszthatók: a lakosságra, a kommunális fogyasztókra és az általános célú fogyasztókra. 8

9 A LIBERALIZÁLT GÁZPIAC NYITOTT PIAC SZÜLETÉSE Az Európai Unió nem rendelkezik közösen kialakított energiapolitikával, vagy közösségi szinten kialakított energiastratégiáról. Ennek oka elsődlegesen az energiaszektor stratégiai fontosságában keresendő. A tagállamok nem szívesen engedik ki a kezükből a saját energiaszektorra vonatkozó döntéseiket. Ennek ellenére a gyakorlatban kialakult egy közösségi energiapolitika, a szektor jogi szabályozása, köszönhetően az Unió négy alapszabadságának, a versenyre, valamint a gazdasági együttműködésre vonatkozó előírásoknak. Bár a Közösséget létrehozó Római Szerződés előírja a közös piac megteremtését minden olyan termék és szolgáltatás esetében, mely nem tartozik az ESZAK- vagy az Euratom-szerződés hatálya alá, a energiaszektornak elég hosszú ideig sikerült elkerülnie a versenyszabályok bevezetését. A versenypiac bevezetését a földgáz szektorban az uniós akarattól függetlenül, először Nagy- Britanniában kezdték el. Itt úgy gondolták, hogy a földgázkészletekben bővelkedő s így önellátónak mondható brit gazdaság versenyképességét fokozhatja a gázipari monopóliumok, vagyis a British Gas felszámolása. Ez megszüntetheti a monopolprofitot, s a verseny alacsonyabb gázárat eredményezhet. Az olcsó gázt felhasználó ipar versenyképessége nő, s ez a foglalkoztatottságra is hatással lehet. Így 1982-ben a British Gas-nak megszüntették a fogyasztók ellátására vonatkozó monopoljogát, majd 1986-ban privatizálták. Az árakat nyilvánosságra hozták, megtiltották a British Gas-nak az új gázmezőkben termelt gáz 90%-ánál nagyobb hányad megvásárlását, kötelezték a többi gáz átadására, s megállapítottak számára egy piaci részesedési plafont. A későbbiekben, mivel kedvező feltételek adódtak, a lakossági fogyasztók számára is kinyitották a piacot. A kedvező brit tapasztalatokat látva az Unió is elhatározta a tagországok földgázpiacainak liberalizálását. Ennek egyik fő oka az uniós gazdasági versenyképesség fokozása iránti vágy volt. Sok iparág (pl. acélipar, vegyipar) energiaköltségei elérik az összes költség 60%-át, ám Európában a gáz és villamos energia ára sokkal magasabb. A verseny földgázpiaci bevezetésétől a gázár csökkentése érdekében az alábbiakat remélték: Monopolprofit megszűnése: a már kiépült, fejlett gázipari infrastruktúrával rendelkező vállalatoknál a gázipari tevékenység kis kockázatú lett, főként az amortizálódott befektetések miatt. Így a magas hozamok fennmaradása indokolatlan. Hatékonyság növekedése és költségcsökkentés Felfedi és felszámolja az un. keresztfinanszírozásokat. A gázpiaci versenyhelyzet létrehozása szempontjából kulcsfontosságú a megfelelő szabályozás, amelynek meg kell teremteni a hatékony versenyt, de egyúttal szolgálnia kell az ellátásbiztonságot is. A versenyhelyzet megteremtését három kulcselem biztosítja: 9

10 Az unbundling, amely a gázipari vállalat szállítási, tárolási és gázkereskedelmi tevékenységeinek számviteli és menedzsment szétválasztását jelenti. Az unbundling lehetővé teszi az egyes tevékenységek részére a helyes költség allokációt, a keresztfinanszírozás megszüntetését, és ezzel alapját képezi a gázpiac nyitásának. Third-party acces (TPA) megteremtése és szabályozása, amelynek diszkriminációmentesnek kell lennie. A TPA tárgyalásos módon, egyedi szerződéskötésekkel, vagy szabályozott, előre meghirdetett feltételek és tarifák alapján jöhet létre. Az árak és a megtérülési ráták szabályozása, amely a versenypiacokon a szállításra és a tárolásra jellemző. A PIACNYITÁS FOLYAMATA A piacnyitási folyamat előkészítése természetesen éveken keresztül tartott. Az energiaszektor közösségi felügyeletét végző Európai Bizottság számos határozatot, állásfoglalást és döntést hozott az ügyben, az alábbi forgatókönyv szerint: 1985 Fehér Könyv a belső piac kiteljesítéséről A 80-as évek végén az Unió helyzete kezdett megváltozni. Az áruk (pl. nyersanyagok) szabad áramlásának tökéletesebb biztosítása egyre sürgetőbbé vált, s a tagállamok gazdaságának versenyképességét fokozni kellett. Az évtized közepén megjelent az Európai Bizottság Fehér Könyve a belső piac kiteljesítéséről, amely közel 300 irányelv módosítást tartalmaz. Ez a munka nem foglalkozik az energiaszektorral, azonban egyes tagországokat arra bátorította, hogy lépéseket tegyenek a saját energiapiacuk megváltoztatására Fehér Könyv a belső energia piacról Az Európai Bizottság Fehér könyve három lépésben határozta meg a gáz- és villamos áram-piac liberalizációjának folyamatát: 1. az első lépés: az árak átláthatóságának biztosítása, valamint a gáz és villamos áram szállítását szabályzó irányelv bevezetése, 2. a második, a versenyjog kiterjesztése az energiaszektor minden területére, és a TPA kötelező engedélyezése a nagy ipari fogyasztók (large industrial customers) számára, 3. harmadik lépés: a belső gázpiac teljessé tétele, valamint a TPA kötelező kiterjesztése az ipari fogyasztók (small industrial customers) számára /377/EC Irányelv Az árak átláthatóságáról szóló (The Price Transparency Directive) előírta a villamos áram és a földgáz tagállamok szerinti árának nyilvános közzétételét, ezzel is elősegítve az árverseny kialakulását a piacon. 10

11 /296/EC Irányelv A földgáz hálózatokon keresztül történő szállítására vonatkozó (Gas Transit Directive) irányelv célja a gázhálózatok közötti határok felszámolása, a hálózatokhoz való szabad hozzáférés biztosítása, a rendszer megbízhatóságának és tartalék kapacitásának veszélyeztetése nélkül irányelv-tervezet a gáz- és villamos energia szektorra vonatkozó kereskedelmi szabályokról (draft directive on 'Common Rules' for the gas and electicity industries) Az Európai Bizottság (European Commission) tervezete igen radikális volt: bevezette a gázszállítási irányelv alkalmazását a nemzeti határokon keresztül, eltörölte a tagállamok gáz/villamosáram ellátására, importjára és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra építésére vonatkozó saját jogait, valamint kötelezővé tette a harmadik fél jogának elismerését a rendszer hozzáféréséhez. A tervezet már a közzétételétől kezdve támadták. (pl. a monopóliumok, akik a biztonságos energiaellátás veszélyeztetését hangsúlyozták) a tervezet elutasítása A tapasztalatok birtokában az új EC elhatározta, hogy különválasztja a gázipart és a villamos szektort szabályzó tervezetet, és úgy bocsátja elfogadásra június 98/30/EC Irányelv a földgázpiac belső szabályzásáról Az Európai Parlament és Tanács (European Parliament and of the Council) által létrehozott Irányelv hatálya alá tartozik a földgázzal beleértve az LNG-t is- kapcsolatos szállítási, elosztási és tárolási tevékenység, a piachoz való hozzáférés, a rendszerek üzemeltetése, s a fentiekre vonatkozó engedélyek megadásának követelményei. A Direktíva 2000.aug.10-én lépett hatályba, így a tagállamoknak két év állt rendelkezésükre, hogy jogrendszerükbe beépítsék az előírásait augusztus 10. a Direktíva hatályba lép. A 2000 nyarán útjára induló piacnyitás még gyerekcipőben jár. Számos probléma vetődött fel az elmúlt időszakban. Kiderült, melyek a nyitott piac kialakulását akadályozó főbb tényezők: o Nem megfelelő és hatékonyságú unbundling, elégtelen szabályok. o A hálózathoz való hozzáférés megtagadásakor nem megfelelő magyarázatok o Szállítási tarifák magas szintje o Műszaki, minőségi problémák o Kapacitás problémák o Az új szereplők nehezen jutnak hozzá a gázforrásokhoz o Nincs megfelelően diverzifikálva a forrásoldal (megoldás lehet a gázfelszabadítási program bevezetése vagy a piaci részesedés korlátozása) o Túlsúlyba kerülhetnek az egész szektor értékláncát átfogó vertikális integrációk 11

12 o Még életben lévő közép és hosszú távú szerződések A vázolt problémákra válaszul felülvizsgálták a szektor szabályozását. E felülvizsgálat egyik eredménye a direktíva módosítását célzó tervezet, melyben a következő lényeges elemek találhatók: A direktíva hatályát kiterjesztik a cseppfolyós létesítményekre, valamint a biogázra és a biomasszából nyert gázra, amennyiben az a rendszerbe táplálható június 2003/55/EC Irányelv a földgázpiac belső szabályozásáról A piac bevezetése után tapasztalatok birtokában a Európai Unió módosította az eredeti irányelvet és a főbb határidőket. Az Irányelv hatáskörét kiterjesztették a biogázra, a biomasszából előállított gázra, s minden olyan egyéb gázra, melyek a földgázrendszerbe biztonságosan bejuttatható. 12

13 A GÁZDIREKTÍVA ELEMEI Az Unió célja tehát egy nyitott, egységes belső piac megteremtése, melyet a Gázdirektívával kíván elérni. Az Irányelv jogilag egy kereket képez a tagországok számára, akik ezen belül számos variációban alkalmazhatják az előírásait, melynek főbb elemei a következők: EU-15 TAGORSZÁGAI 2000-ben 2004-ben AUSZTRIA BELGIUM 47 ~ 90 DÁNIA EGYESÜLT KIRÁLYSÁG FINNORSZÁG 90 n.a. FRANCIAORSZÁG GÖRÖGORSZÁG 0 n.a. HOLLANDIA ÍRORSZÁG LUXEMBURG NÉMETORSZÁG OLASZORSZÁG PORTUGÁLIA 0 n.a. SPANYOLO SVÉDO ÚJ TAGORSZÁGOK 2004-ben ÉSZTORSZÁG 95 CIPRUS n.a. CSEHORSZÁG 0 LETTORSZÁG 0 LITVÁNIA 70 LENGYELORSZÁG 34 MAGYARORSZÁG 69 MÁLTA n.a. SZLOVÁKIA 34 SZLOVÉNIA 91 Forrás: European Union, táblázat A piacnyitás mértéke egyes tagállamokban (%) Piacnyitás (Market Opening) Az egységes belső gázpiac megteremtésének elengedhetetlen lépése a nemzeti gázpiacok megnyitása. A szabad piacra kilépő un. feljogosított fogyasztó (eligible costumer) bármely gázkereskedővel közvetlenül szerződhet a szükséges gázmennyiség vásárlására, jogosult ellátót választani. A gázpiac megnyitását az Európai Bizottság három lépcsőben képzelte el, 13

14 időt hagyva a tagállamok törvényalkotóinak és gazdasági szereplőinek a versenyre való felkészülésre. A piacnyitási lépcsők a 98/30/EC szerint alábbiak voltak: o az Irányelv augusztus 10-ei hatályba lépésekor a fogyasztók két nagy csoportja kapott feljogosított fogyasztói minősítést: a gázalapú erőművek, valamint a 25 millió m 3 éves felhasználást meghaladó fogyasztók. A piac legalább 20%-át meg kell nyitni. o augusztusára az erőművek - mint a legnagyobb fogyasztók - mellett már a 15 millió m 3 éves felhasználást meghaladó fogyasztók kaphatnak feljogosított fogyasztói minősítést, a piacnyitás minimálisan 28% kell legyen. o 2008 nyarára a erőművek mellett már az 5 millió m 3 éves felhasználást meghaladó fogyasztóknak kell belépniük a szabad piacra, melynek aránya a teljes gázpiachoz képest minimum 33 % kell legyen. Az új direktíva a piacnyitás felgyorsítása érekében ezeket a határidőket módosította: o július 1.-ig minden minősített (minden nem lakossági) fogyasztó kilép a nyitott piacra o július 1-től teljes piacnyitás valósul meg. A direktíva bevezetése óta eltelt időben a tagállamok meghatározták a számukra elfogadható piacnyitás mértékét, a belső jogszabályaik által meghatározott piacnyitási ütemet. Az 1. táblázatban régi és az új tagállamok piacnyitási mértéke látható. Harmadik fél általi hozzáférés (Third-Party Access TPA) Az Irányelv másik fő kérdésköre a piacnyitás mellett a gázhálózatokhoz (system) való szabad hozzáférés kérdése. A gázrendszeren belül ezek a következők lehetnek: o nagynyomású szállítóvezetékek, o LNG-terminálok és tárolók, o föld alatti gáztárolók, o regionális vagy lokális elosztóvezetékek, o upstream csővezetékek,stb. A 98/30/EC irányelv szerint a tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy a TPA-nak a szabályozott, vagy a tárgyalásos formáját választják, esetleg a kettő ötvözetét alkalmazzák. o Tárgyalásos TPA: a gázipari vállalkozások (az adott létesítményt üzemeltetők) és a feljogosított fogyasztók egyedi szerződéseket kötnek egymással. A rendszer használatára vonatkozó fő kereskedelmi feltételeket évente nyilvánosságra kell hozni a rendszer üzemeltetőjének. o Szabályozott TPA: A feljogosított fogyasztók előre kialakított és meghirdetett tarifák és egyéb feltételek és kötelezettségek alapján jogosultak a rendszer használatára. 14

15 Bármely formát alkalmazzák a tagállamok, az eljárásoknak diszkriminációmentesnek, átláthatónak és objektívnek kell lenniük. Biztosítani kell a jóhiszeműséget a tárgyalás során (ne éljenek vissza a tárgyalási pozíciókkal), valamint a tárgyalásokkal kapcsolatos vitás kérdések tisztázására ki kell jelölni egy független bíróságot. A hálózatot üzemeltető társaság megtagadhatja a hozzáférést kapacitáshiányra hivatkozva, vagy ha ez akadályozza őket a közszolgáltatási kötelezettségeik ellátása közben. A visszautasításhoz azonban mindig alapos indoklást kell csatolni. Az új, 2003-ban született Gázdirektívában a harmadik fél általi hozzáférés módozatáról már egy kötöttebb szabályozás található: o a szállító- és elosztóhálózatokhoz, valamint az LNG-létesítményekhez való hozzáférés kizárólag szabályzott típusú: a hatóság által előre megállapított, és kihirdetett tarifák és feltételek alapján történik o a tárolókhoz illetve a vezetékkészlethez való hozzáférés esetében a tagállamok szabadon dönthetnek a tárgyalásos és a szabályzott típus között. A direktíva a rendszerhez való hozzáférés körében beszél a célvezetékekről. A tagállamoknak meg kell határozniuk, hogy milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy egy gázipari vállalat, vagy feljogosított fogyasztó saját ellátására saját költségén célvezetéket építhessen. Ezek a vezetékek nem tartoznak sem a szállító, sem az elosztóhálózatokhoz. Tevékenységek szétválasztása (Unbundling) A gázipari vállalkozásoknak, amennyiben integráltak, minimálisan számviteli szinten szét kell választaniuk a szállítási, az elosztási, a tárolási valamint a nem-gázipari tevékenységeiket. Minden tevékenységi területre külön konszolidált mérleget, éves eredmény-kimutatást kell készíteniük, az esetleges diszkrimináció és kereszttámogatás elkerülése miatt. A tevékenységek szétválasztása azonban, a tagállamok döntésétől függően felsőbb szintű is lehet. A számviteli szintű szétválasztás után menedzseri (a vállalaton belüli különböző menedzsment), jogi (külön vállalatként működően), végül tulajdonosi szinten is el lehet különíteni a gázipar tevékenységeit. A 2003/55/EC szerint, ha az adott tevékenységet egy vertikálisan integrált vállalkozás részeként végzik, a többi tevékenységtől minimum jogilag szét kell választani (tehát pl. külön vállalatba kell szervezni). A teljes piacnyitás időpontjáig (2007. július 1.) a vállalkozások kötelesek a minősített és nem minősített fogyasztókhoz kapcsolódó tevékenységeiket külön könyvelni vagyis a versenypiac és a közüzem szét kell, hogy váljon a pénzügyi kimutatásokban. 15

16 Szabályozás (Regulation) A nyitott piac működése számos vitás kérdést vonhat maga után, éppen ezért a tagállamoknak fel kell állítaniuk egy vitát megoldó testületet. A piac szabályozására többféle formában alakíthatnak ki szervezeteket: Önálló szabályzótestület (An independent regulator): néhány tagállamban önálló szervezetet hoztak létre a szabályozási feladatok megoldására, ám ezek nemcsak a gázipart, hanem a villamos ipart is szabályozzák. Általános versenyhatóság (General Competition Authorities): egyes esetekben a szabályzó-tevékenységet a már jól működő versenyhivatal végzi. The relavant ministry, ahol szükségesnek tartották a szabályozást a kormányzati hatáskörben tartani, ott a szabályozási feladatokat a releváns minisztérium végzi. (Az Unión belül szinte minden tagállam az önálló szabályozó szerv létrehozását választotta, Németországban és Ausztirában azonban független versenyhivatal látja el a szabályozást.) A szabályzónak függetlennek kell lenni a szektor érdekeitől. Minimálisan biztosítania kell a diszkrimináció mentes hatékony versenyt, és a piac jó működését. Panasz esetén 2 baoib belül döntést hoz a vitás ügyben. Közszolgáltatási kötelezettség (PSO- Public Service Obligations) Mivel a piacnyitás a tagállamok nagy részében fokozatosan történik, a gázipari vállaltoknak a piac nem liberalizált részében továbbra is fennáll a törvényileg előírt gázszolgáltatási kötelezettségük. A két piac egymással összhangban, mégis elkülönülten működik. Take-or-pay szerződések befagyott költségek (TOP contracts) A tagországok gázigénye a liberalizáció következtében nem változik, a gázértékesítők száma azonban növekszik. Így a piacnyitás előtt monopolhelyzetben lévő cégeknek a hosszú távú szerződéseikben lekötött gázmennyiségek költségeit viselniük kell, s minden erejükkel meg kell próbálniuk e költségeket minimalizálni. Rendszerek irányítása Sok-sok vitát kiváltó kérdéskör a rendszerirányító létjogosultságának és feladatainak meghatározása. A rendszerirányító egyik fő feladata a rendszer összehangolása, egyensúlyának fenntartása. Egyes országokban a rendszerirányító egyfajta diszpécserszerepet is betölthet, összefogja és felügyeli a piac szereplőinek a kötelező 16

17 érvényű adatszolgáltatását is, de egyes elképzelések szerint egyfajta döntőbíróként is szerepelhet a szereplők közötti viták tisztázásakor. Új infrastruktúra A 2003/55/EC irányelv előírásai alól az adott tagállam szabályzóhatósága felmentést adhat, ha a megvalósult új létesítmény (LNG beruházás, tároló- vagy szállítókapacitás bővítés, tagállamokat összekötő távvezetékek): o erősíti a versenyt, növeli az ellátásbiztonságot, o a nagy befektetői kockázat miatt a felmentés nélkül nem épülne fel, o használóit díjkötelezettség terheli, o a felmentés nem sérti a versenyt, és a rendszer hatékony működését. Részleges felmentés és mentesség (Derogations and exeptions) Néhány esetben a direktíva megengedi a tagországoknak, vagy gázipari vállaltoknak a direktíva vagy csak egyes követelményei alóli részleges felmentést, vagy a teljes mentességet: Ezek az alábbiak: Hirtelen bekövetkező energia piaci válság, Ha veszély fenyegeti a rendszer integritását, vagy a személyek, berendezések fizikai biztonságát, Ha súlyos pénzügyi válság fenyegeti a társaságot take-or-pay kötelezettségeik miatt, Ha a tagállam fejlődő piacnak minősül, Ha a tagállam még nem rendelkezik megfelelő távvezetéki infrastruktúrával, vagy ezek beruházási költségei nagyok és hosszú idő alatt térülnek meg, Ha a tagállam nem kapcsolódik közvetlenül más tagállam gázhálózatához, és egyetlen külső beszállítója van (pl. Görögország), stb. 17

18 A LIBERALIZÁLT GÁZPIAC SZEREPLŐI A fentiekből következik, hogy a nyitott gázpiac egy teljesen új piaci modellt hív életre. A szektorban ez a változás főként a piaci szereplők számának növekedéséből látható, hiszen adott tagállam gázigénye nem változik a piacnyitás után, pusztán a gáz fizikai és szerződésekkel lehatárolt kereskedelmi útja válik el élesebben egymástól. A nyitott gázpiacon az alábbi szereplőkkel találkozhatunk: Termelők Az Unióban kevés ország rendelkezik igényeinek megfelelő nagyságú földgázkészlettel. Így az egyes tagországok belső piacain kevés termelő található, az országok gázimportra szorulnak. A termelő vállalatok természetesen a termelő kapacitásuk egyenletes és maximális kihasználására törekednek, s ezzel erősen meghatározhatják a kínálati oldalt. Szállító vállalkozás A nyitott piacon a gáz távvezetéki szállítása leginkább a közúti árufuvarozáshoz hasonlítható. A távvezetékeket üzemeltető társaságok kötelesek minden piaci szereplő számára biztosítani a szállítási lehetőséghez való hozzáférést, természetesen a technikai korlátok figyelembevételével. A szállításért a vállalkozás vezetékhasználati díjat kér. A gázszállítás legfőbb jellemző paraméterei: a gáz mennyisége, nyomása és a szállítási út hossza. Az országok maguk választhatják ki saját tarifa-rendszerüket a következő tarifa-formákból: Postabélyeg (Postage stamp): A szállításért egy átlagos díjat számolnak fel, amely független a gáz fizikai útjának hosszától. Zónás (Zones): A szállítási díjak zónánként fizetendők. A gáz által megtett távolságot osztják fel zónákra, melyeken belül a postabélyeg-forma érvényesül. Belépési és Kilépési Pont (Enrty/Exit): A díjak különbözőek a rendszerbe való be és kilépés alapján. Különösen tranzitszállításnál használják ezt a tarifaformát. Path-based pricing: Elsődlegesen távolságfüggő tarifaforma. Hybrid: a fenti tarifa-módozatok kombinációja A gáz fizikai szállítását minden esetben meg kell előznie egy, a szükséges szállítóvezetéki kapacitására vonatkozó szerződéskötésnek. Tevékenysége abban a tagállamban monopoltevékenységnek számít, ahol nem párhuzamosak a távvezetéki szállítórendszerek. Tároló vállalkozás A földgázszükséglet egy évben, egy héten, de még egy napon belül sem egyenletes. A szezonális ingadozást a tárolókapacitások kiépítésével lehet megoldani. E tárolók a nyitott gázpiacon működhetnek önálló vállalkozásként, vagy egy nagyobb vállalat részeként is, ez utóbbi esetben természetesen minimum számviteli szinten szét kell választani az adott 18

19 vállalkozás többi tevékenységétől. A piaci szereplők, amennyiben igénybe kívánják venni a gáz tárolásának lehetőségét, kötelesek szerződni a tároló-vállalkozásokkal: le kell kötniük a szükséges tárolókapacitást, valamint a be/ki tároló kapacitásokat. Földgázkereskedő A nyitott piacon a kereskedelmi tevékenységet minden szereplő közvetlenül folytathatja. A piacon két kereskedési típust figyelhetünk meg: megbízásos alapú kereskedelem Ez tisztán közvetítői szerepkört jelent a keresleti és a kínálati oldalon álló szereplők között. A vevői igények összegyűjtésével olcsóbb áron tud e kereskedő a termelőktől vagy más kereskedőktől földgázt vásárolni, mint a vevői külön-külön. saját számlás kereskedelem Ez a kereskedő a saját kockázatára vásárol vagy ad el földgázt, vagy azon alapuló pénzügyi terméket. A vásárlási vagy eladási döntéseiben attól függnek, hogy milyen elvárásai vannak az adott termék árára vonatkozóan hosszú vagy rövidtávon. Célja profitszerzés spekuláció útján. A nyitott piac kereskedői alapvetően háromféleképpen adhatnak el, vagy vásárolhatnak gázt: bilaterális hosszú távú szerződésekkel Ezek a hosszú távú szerződések a keresleti és a kínálati oldalnak egyaránt biztonságot jelentenek. A vásárlók hosszú évekre előre stabilan számíthatnak a szerződött mennyiségű földgázra, míg az eladók a hosszú távú take-or-pay szerződésekben látják biztosítva a gáz kitermeléséhez, szállításához, vagy tárolásához szükséges beruházásaik megtérülését. Minél inkább importra szorul egy ország, vagyis minél nagyobb az importfüggősége, annál inkább jellemző gázkereskedelmére a hosszú távú szerződések kötése. OTC (over-the-counter) piacokon Egyfajta szervezett piac. A szerződéseket rövidtávra kötik, rugalmas feltételekkel. Néhány országban egy nagy forgalmat lebonyolító szereplő tölti be a piacszervező szerepet, máshol külön szervezett jött létre erre a tevékenységi körre. energiatőzsdén keresztül Az árucsere szabályozott keretek között szabványosított termékek formájában történik. A tranzakciók paraméterei nyilvánosak, elsősorban kockázatkezelésre szolgál. Elosztó vállalkozás Adott földrajzi területen belül a földgáz elosztását végzi. Hasonlóan a szállítási vállalkozásokhoz, szolgáltatásaikért vezetékhasználati díjat kérnek. Tevékenysége az esetek nagy többségében monopoltevékenységnek számít a szállítással együtt, ugyanis gazdaságilag nem indokolt az ez elosztóvezetékeken fölös kapacitásokat létrehozni azok párhuzamosításával. 19

20 Végfelhasználók Maguk a fogyasztók, akik saját igényeik kielégítésére földgázt vásárolnak, s megfizetik annak minden költéségét (a gáz árát, a szállítási és tárolási hozzáférési díjat, valamint a rendszerszolgáltatás költségét). Minden fogyasztó maga felelős az igényeit fedező gáz biztosításárért, s megfizetésért. Szabályzó hatóság Önálló szervezet, esetleg több már meglévő szervezet együttese, amely feladata az engedélyezés, a piacfelügyelet, a vitát megoldó testület felállítása, stb. Rendszerirányító Feladata igen összetett: az egész fizikai hálózat (szállítói vezetéke és a tárolók, valamint az elosztóhálózatok) egyensúlyát biztosítania kell minden időpillanatban. Ez a nyitott sokszereplős piacon bonyolult tevékenység. Folyamatosan figyelnie kell a tényleges és a jövőbeni forgalmat, meg kell terveznie a földgázszállítás menetrendjét. Általában szállítási vállalkozás végzi e tevékenységet. A LIBERALIZÁLT GÁZPIAC MODELLJE A nyitott gázpiac modelljét tehát az alábbiak szerint lehet felvázolni: TERMELŐK SZÁLLÍTÓ VÁLLAKOZÁSOK TÁROLÓ VÁLLALKOZÁSOK ELOSZTÓ VÁLLALKOZÁSOK K E R E S K E D Ő K T Ő Z S D E VÉGFELHASZNÁLÓK a gáz fizikai útja lehetséges üzleti kapcsolatok 1. ábra: Egy tipikus gázpiaci modell a teljes piacnyitás után 20

21 Az ábrán is jól megfigyelhető a földgáznak, mint energiapiaci terméknek az a tulajdonsága, hogy viszonylag egyszerű szállítása és tárolhatósága miatt, a fizikai út és a gazdasági út teljesen különválasztható. Egy nyitott piacon a végfelhasználó már csak és kizárólag a kereskedővel van szerződésben, kapcsolatban. A kereskedő feladata biztosítani a szerződésben foglaltak szerinti gázmennyiség leszállítását a hálózat egy adott pontjáig. A szereplők száma megsokszorozódik. Egy bonyolult rendszer jön létre, ahol már nincsenek szigorú megkötések a szereplők közti kapcsolatrendszerben. A piac hatékony, biztonságos, és fogyasztók számára is kielégítő működés kulcsa a gyors, pontos és szervezetett információáramlás, adatszolgáltatás, mely ezen a piacon kötelező érvényű. Az Unió tagországainak földgázpiaca tehát egy erőteljes változási folyamaton esnek, estek át. A már meglévő piacok átszerveződtek, új szereplők jelentek meg, melyek aktív tevékenységet folytatnak. Ezek jelentős része gázkereskedő, mivel tárolási, elosztási vagy szállítási tevékenységhez jelentős beruházásokat igénylő infrastruktúrával kell rendelkeznie az újonnan belépőknek is. Az belépő kereskedők egy része un. nagyobb szereplő, amely több országban tervez nagyobb volumennel kereskedni, másik rész olyan kis szereplő, amely csak egy adott ország gázpiacán kíván érétkesíteni kisebb mennyiséggel. A piacon lévők egyre inkább a vevőik felé fordulnak, megtartásuk érdekében. E célból néhány tagállamban megfigyelhető az un. kiegészítő szolgáltatások megjelenése: rugalmassági és vételezési szolgáltatások, kockázatkezelési szolgáltatások, egyéb műszaki szolgáltatások. A Direktíva követelményeinek hatására nemcsak új szereplők léptek a piacra, de a piaci szereplők száma csökkent is. Fúziók és akvizíciók sora indult be: ipari vásárlói konzorciumok jöttek létre, szolgáltatók egyesültek, stb. 21

22 2 ÁTMENET A SZABÁLYZOTT ÉS A LIBERALIZÁLT PIAC KÖZÖTT A piacnyitás folyamata természetesen hosszú időt vesz igénybe, hiszen a piac szereplőinek fel kell készülniük egy teljesen másféle kereskedési rendre, alapvetően meg kell változtatniuk szemléletüket. Ezért a szabályzott és nyitott piac között létezik egyfajta átmeneti piaci struktúra: egy un. hibridpiac. Néhány tagországban ahol jelenleg még nem szándékoznak a teljes piacot liberalizálni ez a piaci forma évekig meghatározó lehet. 2.I A HIBRID PIAC Már az 98/30/EC irányelvben is meghatároztak egy piacnyitási ütemet, vagyis a nyitott piacra fokozatosan engedték csak belépni a fogyasztókat. A piacralépési jogosultságot az éves felhasznált gázigény függvényében határozták meg: első körben az erőművek, és a nagyfogyasztók léphettek ki a szabályzott piacból. Ez a döntés szereplők tanulási folyamatát is megkönnyítette: kevés számú végfelhasználó gázzal való ellátását kellett az új metódus szerint megoldaniuk. A nyitott piacra ki nem lépők számára természetesen továbbra is marad a régi piaci forma, a közüzem. Így az un. átmeneti piaci modell az következőképp alakul: TERMELŐK (BEL- ÉS KÜLFÖLDI) GÁZKERESKEDŐK GÁZÉRTÉKESÍTŐ SZÁLLÍTÓ VÁLLALKOZÁS NAGYFOGYASZTÓK TÁROLÓ VÁLLALKOZÁS REGIONÁLIS GÁZSZOLGÁLTATÓ ELOSZTÓ VÁLLALKOZÁS FOGYASZTÓK FELJOGOSÍTOTT FOGYASZTÓK a gáz fizikai útja lehetséges üzleti kapcsolatok a piac közüzemként működő része 2. ábra: A hibrid piac: az átmenet modellje 22

23 Az ábrán mindkét piaci forma jellegzetes szereplő fel vannak tüntetve. Természetesen egy-egy gázipari vállalkozás többféle piaci szerepet elláthat, átfedések lehetségesek a vállalkozás tevékenységi körének megfelelően. Ekkor minden tevékenységét minimum számviteli szinten szét kell választani aszerint is, hogy közüzemi vagy szabad piaci szállítást, vagy tárolást végzett adott berendezéseivel. A piac működése során ökölszabály: a közüzemnek MINDIG elsőbbsége van a nyitott piaccal szemben! 2.II AZ ÁTMENTI PIACI FORMA SZEREPLŐI A szabályzott piacból tehát kialakul egy átmeneti piaci modell. A piaci struktúrában új szereplők tűnnek fel és a régi szereplők szerepköre megváltozik. Az új szereplők: feljogosított fogyasztó Az a fogyasztó, aki ki akar és ki is léphet a nyitott piacra a szabályzott piacról. gázkereskedő A feljogosított fogyasztó felé kereskedelmi tevékenységet folytat. Gázértékesítő is lehet földgázkereskedő, amennyiben erre jogosítvánnyal rendelkezik. (Természetesen minimum számvitelileg a két tevékenysége szét van választva.) szállító vállalkozás A feljogosított fogyasztó részére szállít földgázt távvezeték segítségével. A szabályzott piac gázértékesítője is lehet, amennyiben e tevékenység a szabályzott piacon a gázértékesítő feladatai közé tartozott. tárolói vállalkozás A nyitott piacon tárol gázt a megbízási szerződése szerint. Lehet teljesen új belépő és lehet a szabályzott piac addig tároló tevékenységet is folytatott vállalkozása. ellátó vállalkozás A regionális ellátórendszert üzemelteti, a feljogosított fogyasztó felé szállítja a földgázt. Általában a rendszert párhuzamosságának hiánya miatt a szabályzott piac gázszolgáltatójából alakul, kereskedelmi tevékenységet nem folytat. régi szereplők: gázértékesítő 23

24 Kizárólag a közüzemben maradt fogyasztókat köteles ellátni földgázzal. A közüzemi fogyasztók gázigényét fedező földgáz biztosítása, annak importjának bonyolítása mellett a szállítási és tárolási tevékenységet is elvégezheti részükre amennyiben a szabályzott piacon ez is feladati közé tartozott. regionális gázszolgáltató Feladata kizárólag a közüzemben maradt fogyasztók ellátása, az ellátó vezeték üzemeltetése. Kiskereskedelmi tevékenységet folytat. Fogyasztó A közüzemben maradt, annak tarifarendszere szerinti díjat fizető végfelhasználó. 24

25 3 TULAJDONVISZONYOK A GÁZPIACON A gáz piacán uralkodó tulajdonviszonyok igen komplex képet mutatnak az Unió tagországaiban. Kialakulásuk sok tényezőtől függött: az adott ország gazdasági kultúrájától, a piac korától, a fizikai jellemzőitől, a politikában uralkodó központosítás fokától. 3.I PRIVATIZÁCIÓ Míg a háború utáni évekre az államosítás volt a jellemző, az 1980-as, 1990-es éveket a privatizáció korának is tekinthetjük. Az energia szektor vállalatainak privatizációja azonban lassan haladt, az energia ellátás stratégiai fontosságának, és annak a törekvésnek köszönhetően, amely a közszolgáltatásokat a közösség hatáskörében akarta tartani. A gázipari beruházások nagy tőkeigényűek, ezért gyakran állami segítséget igényelnek. Ezért is szereti a már privatizált vállalatoknál az állam az ellenőrzés lehetőségét. Az un. aranyrészvénnyel az államnak vétójoga lehet a fontos döntések meghozatalakor. 3.II ÁLLAMI, FEDERÁLIS VAGY ÖNKORMÁNYZATI TULAJDON Az Unió tagországaiban a közösségi tulajdonokat különféleképpen irányítja a kormányzat. A gázszállító vállalatok többnyire állami tulajdonban vannak, míg a regionális szállítóvállalatok, vagy elosztóvállalatok vezetését a helyi hatóságok végzik. A központosítás foka sokszor jellemzi az adott állam politikai központosításának fokát is. Például az Egyesült Királyságban egyetlen szállító és elosztó cég monopóliumként működik a gázhálózat létrejötte óta, ezzel szemben Olaszországban a gázszállító monopólium több mint 800 helyi gázellátó vállalatnak szállítja a gázt. E helyi vállalatok tulajdonosi köre igen változatos: lehetnek közösségi tulajdonban, esetleg csak részben privatizálva, vagy olyan magáncégek, melyek ellátási koncessziót kötöttek a helyi hatóságokkal. 3.III VERTIKÁLIS ÉS HORIZONTÁLIS INTEGRÁCIÓ Az Unió gázpiacát jellemezhetjük még a nagyfokú vertikális vagy horizontális integrációval. Vertikális integrációról abban az esetben beszélhetünk, ha egy vállalat vagy vállalatcsoport több gázipari tevékenységet is folytat: például gázt termel, szállít, elad, tárol. Tipikus példa erre az integrációra a francia Gaz de France, vagy az olasz Eni csoport. A vertikálisan integrált vállalatok gyakran nem saját cégen belül kombinálják a gázipari tevékenységeket, hanem részvényeik, részesedésük van egy másik, az övétől különböző tevékenységet végző gázipari cégben. Például a holland gázszállító cégnek a Gasunie-nak részesedése van a legnagyobb holland termelőcégben a Nam-ban, amelynek viszont a Shellben és az ExxonMobilban vannak érdekeltségei. Ez az un. indirekt vertikális integráció a későbbiekben határt is szabhat a gázszektorban a versenypiac további fejlődésének, a tulajdonviszonyok, s ezzel az érdekek bonyolult rendszere miatt. Horizontálisan integrált a vállakozás, ha egy gázipari tevékenység mellett más nem gázipari tevékenységet is folytat az adott piacon. Az Unión belül a leggyakoribb horizontális integráció a 25

26 földgáz és a villamos energia ellátó vállalkozás. De nem ritka a telekommunikáció, a távfűtés vagy a vízszolgáltatással való integrálódás sem. Az integráció célja legtöbbször a kockázatminimalizálás. Sokan a gázipar jövőjét a villamos energia-szektorral való integrációban látják, köszönhetően a villamos területen is zajló piacnyitási folyamatnak, valamint az egyre elterjedtebb földgáz tüzelésű erőműveknek. Számos példát láthattunk már erre. Egyre nagyobb horizontálisan integrálódott energiaipai vagy ahhoz szorosan kapcsolódó vállalatok jönnek létre az Unión belül. 3.IV RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOK Az Unió sok gázipari vállalkozásának vannak részvényesei. Azonban a tulajdonosi formák jelentősen eltérhetnek egymástól. Néhány vállalat részvényeivel szabadon lehet kereskedni a tőzsdén, széles körű magán vagy vállalati befektetőkkel. Példa erre a BP Amoco vagy a Shell. Néhány vállalat részvényét nem a tőzsdei kereskedésre szánták, ezeket ipari konzorciumok vagy nagyfogyasztók vásárolják fel. Például a luxemburgi gázszállító-vállalat, a Soteg tulajdonosai 50%-ban a kormányzat és 50%-ban az acélipar. 26

27 IRODALOMJEGYZÉK European Commission European energy and transport Trends to 2030, Office for Official Publications of the European Comission, Luxemburg, European Commission Report from the Commission on the Implementation of the Gas and Electricity Internal Market (COM(2004)863 final) M.Madden N. White Liberalising Gas Markets in Europe,,The Petroleum Economist Ltd, London, C. Spottiswoode A gázpiac liberalizációja, Energia Világtanács 17. Kongresszusa, Horánszky B. A magyar földgáz és az európai uniós integráció, Európai Tükör, sz, Horánszky B.- Hlatki M. A liberalizált gázpiac tapasztalatai az EU-ban és az USA-ban, XXV. Nemzetközi Olajipari Konferencia, Balatonfüred, DRI-WEFA Report for the European Comission Directorate General for Transport and Energy to determine changes after opening of the Gas Market in August 2000, July 2001 Price Waterhouse Coopers Gázpiaci szabályozás. Összehasonlítás és javaslatok, Dr. Antall György Az egységes földgázpiac szabályozása az EU-ban Az elvek és a gyakorlat. A gázpiaci liberalizáció aktuális kulcskérdései Szakkonferencia, Budapest, február 2003/55/EC irányelv 98/30/EC irányelv 27

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.22. COM(2014) 21 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Energiaárak

Részletesebben

Az ipari parkok megjelenése

Az ipari parkok megjelenése Az ipari parkok megjelenése Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés 4 2. Logisztika 5 2.1 A logisztika fogalma és rövid története 5 2.2 A logisztika feladata 6 2.3 A logisztika céljai 6 2.4 A logisztika legfıbb

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

Energiaipar: a jég hátán is megél?

Energiaipar: a jég hátán is megél? OTDK-dolgozat 2015 Energiaipar: a jég hátán is megél? A szektor kereskedelmi engedélyes vállalkozásainak beszámolóelemzése az elmúlt évek tükrében Energy industry: can he always make do? The recent year

Részletesebben

2006.9.2. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja. tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6-0076/2005),

2006.9.2. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja. tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6-0076/2005), 2006.9.2. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 33 E/425 tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére, tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi

Részletesebben

II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM

II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM Sokoró Ökológiai Park Alapítvány 9081Gyırújbarát, BM köz 1. sokoroal@axelero.hu 96/456-740 2005. 2 Témavezetı: Enyingi Tibor (Sokoró Alapítvány)

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

PROGRAMKALAUZ KULTÚRA PROGRAM (2007 2013)

PROGRAMKALAUZ KULTÚRA PROGRAM (2007 2013) KULTÚRA PROGRAM Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség EURÓPAI BIZOTTSÁG PROGRAMKALAUZ KULTÚRA PROGRAM (2007 2013) Oktatási és Kulturális Fıigazgatóság http://ec.europa.eu/culture/index

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére Tárgy: Békés Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező bizottság: valamennyi bizottság Sorszám: III/1. Döntéshozatal módja: Minősített

Részletesebben

DOKTORI ÉRTEKEZÉS SOMOSI SAROLTA

DOKTORI ÉRTEKEZÉS SOMOSI SAROLTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS SOMOSI SAROLTA Szeged 2012 Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Somosi Sarolta AZ EURÓPAI GÁZPIACI LIBERALIZÁCIÓ KIHÍVÁSAI ÉS EREDMÉNYEI Doktori

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak

Részletesebben

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Végsı változat 2007. július 1 Jelen szakértıi anyag a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült Szakértıi

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;

Részletesebben

Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás. növelésének stratégiája 2007-2020

Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás. növelésének stratégiája 2007-2020 GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM MUNKAPÉLDÁNY a Kormány álláspontját nem tükrözi Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007-2020 Budapest, 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.25. COM(2016) 289 final 2016/0152 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a területi alapú tartalomkorlátozás, illetve a vevő állampolgársága, a belső

Részletesebben

Koronikáné Pécsinger Judit

Koronikáné Pécsinger Judit Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel

Részletesebben

EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en)

EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EUCO 37/13 CO EUR 5 CO CL 3 FEDŐLAP Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EURÓPAI TA ÁCS 2013. FEBRUÁR 7 8. KÖVETKEZTETÉSEK (TÖBBÉVES

Részletesebben

A beszerzési logisztikai folyamat tervezésének és működtetésének stratégiái II.

A beszerzési logisztikai folyamat tervezésének és működtetésének stratégiái II. A beszerzési logisztikai folyamat tervezésének és működtetésének stratégiái II. Prof. Dr. Cselényi József Dr. Illés Béla PhD. egyetemi tanár tanszékvezető egyetemi docens MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási

Részletesebben

A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL VERSENYKULTÚRA KÖZPONTJÁNAK GVH VKK/2/2009. SZ. PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA

A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL VERSENYKULTÚRA KÖZPONTJÁNAK GVH VKK/2/2009. SZ. PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL VERSENYKULTÚRA KÖZPONTJÁNAK GVH VKK/2/2009. SZ. PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA Meghatározott versenyjogi és versenypolitikai, illetve piacelméleti, valamint a fogyasztói döntéshozatallal

Részletesebben

A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás

A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás Hajdu Emese Megjelent: Agrártámogatások és -pályázatok c. szakkönyvben 2008-ban. RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft, Budapest. 1. A krízis kiváltó okai és a jelenlegi

Részletesebben

Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra*

Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra* Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra* A hitelkínálat elmúlt évekbeli alakulását, szerepének jelentőségét vizsgáljuk különböző megközelítésekben,

Részletesebben

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2004.11.20. L 345/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) A BIZOTTSÁG 1973/2004/EK RENDELETE (2004. október 29.) az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket,

Részletesebben

az ALTEO Energiaszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

az ALTEO Energiaszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság A jelen összevont tájékoztató ( Tájékoztató ) az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.9.2006 COM(2006) 519 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért {SEC(2006) 1163} {SEC(2006)

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE Budapest 2012 2 Írta: Harmat Anna Somogyi Gyula Lektorálta

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3.

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI JOG Különös rész..kiadó 2008. 1 KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. Különös Rész Szerkesztette: DR. NYITRAI PÉTER TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Szerzők: DR. CZÉKMANN ZSOLT TANÁRSEGÉD

Részletesebben

A FONTOSABB HAZAI TERMÉKPÁLYÁK ÁRALKUINAK JELLEMZ I VARGA TIBOR TUNYOGINÉ NECHAY VERONIKA KEMÉNY GÁBOR

A FONTOSABB HAZAI TERMÉKPÁLYÁK ÁRALKUINAK JELLEMZ I VARGA TIBOR TUNYOGINÉ NECHAY VERONIKA KEMÉNY GÁBOR A FONTOSABB HAZAI TERMÉKPÁLYÁK ÁRALKUINAK JELLEMZ I VARGA TIBOR TUNYOGINÉ NECHAY VERONIKA KEMÉNY GÁBOR Kulcsszavak: árcentrum, ártranszmisszió, értékesítési csatorna, kointegráció, termékpálya, piaci er.

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 9. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 8. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI SZERZŐ: GÖMÖRINÉ KONYHA OLÍVIA IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT KONZULENS: NYITRAI

Részletesebben

J/ 185. számú. jelentés. a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről

J/ 185. számú. jelentés. a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/ 185. számú jelentés a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről Budapest, 2006. június TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés

Részletesebben

6. Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon

6. Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon 159 6. Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon A klaszterek létrejöttének, kialakulásának és fejlődésének, magának

Részletesebben

V. Ügyfélszolgálat. V.1. Kereskedőváltás

V. Ügyfélszolgálat. V.1. Kereskedőváltás V. Ügyfélszolgálat V.1. Kereskedőváltás Milyen előnyt jelent a vállalkozók számára a villamosenergia-versenypiac ismerete és a kereskedőváltás ajánlása? Bár 2008. január 1-jétől az egyetemes szolgáltatásra

Részletesebben

ROMÁNIA KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINAK ALAKULÁSA A MAGYAR-ROMÁN KERESKEDELEM FEJLŐDÉSE

ROMÁNIA KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINAK ALAKULÁSA A MAGYAR-ROMÁN KERESKEDELEM FEJLŐDÉSE ROMÁNIA KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINAK ALAKULÁSA A MAGYAR-ROMÁN KERESKEDELEM FEJLŐDÉSE BORZÁN ANITA 1 Bevezetés A rendszerváltó szocialista országok gazdasági érdeklődése hirtelen mélypontra zuhant egymás

Részletesebben

Korszerű szénerőművek helyzete a világban

Korszerű szénerőművek helyzete a világban Korszerű szénerőművek helyzete a világban Az Energetikai Szakkollégium Bánki Donát emlékfélévének negyedik előadásán az érdeklődők a szénalapú energiatermelés világban elfoglalt helyéről, napjaink és a

Részletesebben

PENTA UNIO OKTATÁSI CENTRUM

PENTA UNIO OKTATÁSI CENTRUM PENTA UNIO OKTATÁSI CENTRUM A fuvarozási szolgáltatás teljesítési helye 2010. előtt és napjainkban Név: Durmics Erika Szak: Okleveles forgalmi-adó szakértő Konzulens: Szilágyi Miklósné TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA w w Brüsszel, 14.07.2004 COM(2004) 470 végleges 2004/0151 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az európai audiovizuális iparágat támogató program

Részletesebben

Kockázatkezelési elvek, módszerek

Kockázatkezelési elvek, módszerek AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet nyilvánosságra hozatali tájékoztató 2012 A 234/2007. (IX. 4.) Korm. Rendelet szabályozza a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítését A jelentés

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE 10. IKTATÓSZÁM:55-3/2013. MELLÉKLET: - DB. TÁRGY: Tájékoztató a megújuló energia hasznosításával kapcsolatos Fejér megyei eredményekrıl,

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - 2008. JANUÁR NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA - TERVEZET - (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.16. COM(2016) 49 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A cseppfolyósított

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben

Sótlan vidék. 1. oldal

Sótlan vidék. 1. oldal Sótlan vidék http://wififalu.blog.hu/2009/06/30/sótlan_vidék.pdf Jelentős problémahegyet sikerült húsz év alatt kitermelni vidéken. Nem csoda, ha a kormányzó pártok kerülték a válaszadást, illetve csak

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

IFFK 2014 Budapest, 2014. augusztus 25-27. Intelligens városok közlekedése. Dr. Tánczos Lászlóné

IFFK 2014 Budapest, 2014. augusztus 25-27. Intelligens városok közlekedése. Dr. Tánczos Lászlóné IFFK 2014 Budapest, 2014. augusztus 25-27. Intelligens városok közlekedése Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék (tel.: +36-1-4633265; e-mail: ktanczos@mail.bme.hu

Részletesebben

MKB Német Részvények Tőkevédett Származtatott Befektetési Alap

MKB Német Részvények Tőkevédett Származtatott Befektetési Alap MKB Német Részvények Tőkevédett Származtatott Befektetési Alap elnevezésű nyilvános, zártvégű értékpapír befektetési alap KEZELÉSI SZABÁLYZAT Alapkezelő: MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt.

Részletesebben

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel. I.

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel. I. 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel [Vastag betűvel az 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.), vékony betűvel

Részletesebben

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum:

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum: A vidékfejlesztési miniszter 46/2012. (V. 8.) VM rendelete a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2012/54.) projekt címe: ÁROP-2216 - Jogalkalmazás

Részletesebben

9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek

9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek 9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek TARTALOM 1 Hazai stratégiai dokumentumok és programok... 3 1.1 Kvassay Jenő terv - A nemzeti Vízstratégia.... 3 1.2 Árvízi kockázatkezelés (ÁKK)... 9 1.3 Nagyvízi

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Miskolc Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Miskolc 2006. BEVEZETÉS...3 A PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE...3 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI

Részletesebben

A fosszilis energiahordozók piaca átrendeződik árak és okok

A fosszilis energiahordozók piaca átrendeződik árak és okok BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 45. k. 6. sz. 2006. p. 5 15. Az energiagazdálkodás alapjai A fosszilis energiahordozók piaca átrendeződik árak és okok A kőolaj- és a földgáz kereskedelmében

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

Tájékoztató. a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 2008. évi el irányzatairól

Tájékoztató. a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 2008. évi el irányzatairól Tervezet Tájékoztató a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 2008. évi el irányzatairól Budapest, 2007. október hó A helyi önkormányzatok támogatását a központi költségvetési kapcsolatokból származó

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.5.2007 COM(2007) 253 végleges - A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet. Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről

Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet. Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről A magyar mezőgazdaság számára 2004-től a közös agrárpolitika meghatározó szereppel bír. A közösség

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010.

GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010. K A R D O S K Ú T K Ö Z S É G I Ö N K O R M Á N Y Z A T Képviselő-testületének GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010. Kardoskút, 2007. március 22. 1 Előterjesztés Kardoskút Község Képviselő-testületének 2007.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Tizenharmadik jelentés az euróövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről. {SWD(2013) 491 final}

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Tizenharmadik jelentés az euróövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről. {SWD(2013) 491 final} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.3. COM(2013) 855 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Tizenharmadik jelentés az euróövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről {SWD(2013) 491 final} HU HU A BIZOTTSÁG

Részletesebben

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014.

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Jóváhagyva: 25/2011. (III.29) sz határozattal I. Bevezetés A gazdasági program elkészítésének célja, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj/094-019/2011. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda által képviselt ENVI Goriva d.d. (Zágráb, Horvátország)

Részletesebben

A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése

A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése Dr. Bíró Tibor Kresalek Péter Dr. Pucsek József Dr. Sztanó Imre A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése Dr. Bíró Tibor Kresalek Péter Dr. Pucsek József Dr. Sztanó Imre A vállalkozások tevékenységének

Részletesebben

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés -

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - A 2002-2005 közötti makrogazdasági folyamatok főbb jellemzői A magyar gazdaság teljesítményét befolyásoló világgazdasági háttér 2002-2005 között

Részletesebben

ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA

ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA a 2007-2013 időszakban a Közlekedési Operatív Program keretében a Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata /2014. (II. 21.) Kgy sz. határozat 2. sz. melléklete Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata Készült a DAOP-5.1.1/B-13

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. 2007. december. Nemzeti Kapcsolattartó, a Támogatási forrást nyújtó alap: Pályázati kapcsolattartó, támogatásközvetítı szervezet:

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. 2007. december. Nemzeti Kapcsolattartó, a Támogatási forrást nyújtó alap: Pályázati kapcsolattartó, támogatásközvetítı szervezet: PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ Az EGT/ Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében a magyar környezet- és természetvédelmi céllal létrejött társadalmi szervezetek támogatása, a Második Nemzeti Környezetvédelmi Program

Részletesebben

SZABÁLYZAT Bakonyi Helyi Márka védjegy szabályzata az európai területi A vidék minősége védjegynek való megfeleltetés érdekében

SZABÁLYZAT Bakonyi Helyi Márka védjegy szabályzata az európai területi A vidék minősége védjegynek való megfeleltetés érdekében SZABÁLYZAT Bakonyi Helyi Márka védjegy szabályzata az európai területi A vidék minősége védjegynek való megfeleltetés érdekében Figyelem! Szerzői jogvédelem alatt álló dokumentum. Az anyag részben vagy

Részletesebben

OTDK-DOLGOZAT 2015 1

OTDK-DOLGOZAT 2015 1 OTDK-DOLGOZAT 2015 1 Környezeti vezetői számvitel alkalmazhatóságának kérdései a szarvasmarha tenyésztés területén, kiemelten az önköltségszámításban Questions of applicability of environmental management

Részletesebben

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 d VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 5.3. egyeztetési változat 2014. július 14. Vezetői összefoglaló Életminőség, Élhető környezet, Érték-teremtés- sikeres Vas

Részletesebben

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.

Részletesebben

2005.11.19. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 302/47 2005. ÉVI NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁS AZ OLÍVAOLAJRÓL ÉS AZ ÉTKEZÉSI OLAJBOGYÓRÓL.

2005.11.19. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 302/47 2005. ÉVI NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁS AZ OLÍVAOLAJRÓL ÉS AZ ÉTKEZÉSI OLAJBOGYÓRÓL. 2005.11.19. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 302/47 AZ EGYESÜLT NEMZETEK KERESKEDELMI ÉS FEJLESZTÉSI KONFERENCIÁJA 2005. ÉVI NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁS AZ OLÍVAOLAJRÓL ÉS AZ ÉTKEZÉSI OLAJBOGYÓRÓL EGYESÜLT

Részletesebben

A tudás alapú társadalom iskolája

A tudás alapú társadalom iskolája Ollé János A tudás alapú társadalom iskolája A társadalom iskolája Az oktatásban csak nehezen lehet találni olyan életkori szakaszt, képzési területet, ahol ne lenne állandó kérdés a külvilághoz, környezethez

Részletesebben

TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA

TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA Dr. Dankó László a közgazdaságtudomány kandidátusa, tanszékvezető egyetemi docens Miskolci Egyetem Marketing Intézet Nemzetközi Marketing Tanszék A tanulmány

Részletesebben

Települési Önellátó Rendszer

Települési Önellátó Rendszer Települési Önellátó Rendszer Üzleti és pénzügyi terv Szeged, 2003. július 28. Készítette: dr. Halász József jogász, számítástechnikai szakrevizor, rendszerszervező, számítógép programozó Tartalomjegyzék

Részletesebben

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója.

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Kiskunmajsa Város Polgármesterétől E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2010. december 22-i ülésére. Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Az előterjesztés

Részletesebben

A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek első értékelésének nyomon követése

A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek első értékelésének nyomon követése C 76 E/30 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.3.25. A megbélyegzés és a társadalmi kirekesztés leküzdése 44. a médiában, az interneten, az iskolákban és a munkahelyeken megszervezendő, a nyilvánosság

Részletesebben

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár Macsinka Klára A területhasználati funkciókhoz tartozó tényleges parkolási igények modellezése (meghatározásának módszertana) a fenntartható közlekedés elvei szerint Doktori értekezés (tervezet) Témavezető:

Részletesebben

A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA

A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA 1 Tartalom BEVEZETŐ... 4 MUNKAERŐ KERESLET, MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK... 7 Munkaerő-piaci kereslet - prognózis 2013...

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN MŰKÖDŐ ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK. Doktori (PhD) értekezés 2004.

SZENT ISTVÁN EGYETEM JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN MŰKÖDŐ ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK. Doktori (PhD) értekezés 2004. SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN MŰKÖDŐ ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK BESZERZÉSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI MAGATARTÁSA Doktori (PhD) értekezés Pénzes Györgyné Gödöllő 2004. A

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA DR. RIXER ATTILA * DR. TÓTH LAJOS ** AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA 1. BEVEZETÉS Az EU közös áruszállítási logisztikai politikája önállóan nem létezik, de az EU közös közlekedéspolitikájának

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2011. július 14-i rendkívüli ülésére. Szociális és Egészségügyi Bizottság

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2011. július 14-i rendkívüli ülésére. Szociális és Egészségügyi Bizottság ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2011. július 14-i rendkívüli ülésére Minősített többség Tárgy: A munkahelyteremtés támogatásáról szóló önkormányzati rendelet Előterjesztő:

Részletesebben

II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ

II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett a Nagyvállalkozások általános képzéseinek támogatása a közép-magyarországi régióban c. pályázati felhíváshoz Kódszám:

Részletesebben

Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 4.../2013. tájékoztatás

Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 4.../2013. tájékoztatás Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 4.../2013. tájékoztatás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2013. évi ellenırzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó ellenırzési irányokról Az adózás rendjérıl szóló

Részletesebben

Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan

Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan C 210/14 Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan (2007/C 210/10) Az érdekelt felek észrevételeiket

Részletesebben

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) Stratégiai program III. Kidolgozó: Operatív program Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

kontroll környezetet folyamatokat és a folyamatgazdákat; célkitűzéseit; belső ellenőrzési Általános felmérés: külső és belső kontroll környezetének

kontroll környezetet folyamatokat és a folyamatgazdákat; célkitűzéseit; belső ellenőrzési Általános felmérés: külső és belső kontroll környezetének PÁTY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA STRATÉGIAI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVE 2014-2018 Készítette: Majláth Konrád Konstantin okl. pénzügyi adó - pénzügyi ellenőrzési szakértő, költségvetési gazdasági szakértő, közbeszerzési

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 10.11.2009 2008/0028(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről a Környezetvédelmi, Közegészségügyi

Részletesebben

AZ EURÓPAI LÉGTÉRSZERKEZET RACIONALIZÁCIÓJA A FAB CE PROGRAM ÉS A MAGYAR ÁLLAMI CÉLÚ LÉGIKÖZLEKEDÉS KAPCSOLATA

AZ EURÓPAI LÉGTÉRSZERKEZET RACIONALIZÁCIÓJA A FAB CE PROGRAM ÉS A MAGYAR ÁLLAMI CÉLÚ LÉGIKÖZLEKEDÉS KAPCSOLATA Somosi Vilmos mk. szds. AZ EURÓPAI LÉGTÉRSZERKEZET RACIONALIZÁCIÓJA A FAB CE PROGRAM ÉS A MAGYAR ÁLLAMI CÉLÚ LÉGIKÖZLEKEDÉS KAPCSOLATA Az európai légtérben végrehajtott repülések száma az elmúlt 20 évben

Részletesebben

Ingatlanvagyon értékelés

Ingatlanvagyon értékelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanvagyon értékelés 2. Számviteli alapok Szerzı: Harnos László

Részletesebben

HOMATECH-W TM technológia - innováció a gumihulladék hasznosításban. Előadó: Varga Géza

HOMATECH-W TM technológia - innováció a gumihulladék hasznosításban. Előadó: Varga Géza Zöld szervezetek zöld üzletek Hőbontásos hulladékhasznosítás a XXI. században HOMATECH-W TM technológia - innováció a gumihulladék hasznosításban Előadó: Varga Géza Kiemelt Üzletfejlesztési Menedzser Budapest,

Részletesebben