két aszályos év után

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "két aszályos év után"

Átírás

1 két aszályos év után Gyomirtási tapasztalatok és tanulságok nem csak kukoricában Benécsné dr. Bárdi Gabriella Neutex Bt., Gödöllő Az extrém időjárási körülmények között megvalósuló gazdálkodás ezen belül is az egyik fontos növényvédelmi elem, a gyomirtás tapasztalatairól két évvel ezelőtt, nyár végén számoltam be az Agrofórum hasábjain. Csak akkor éppen az árasztásos kukorica- és búzatermesztés nehézségeiről, az özönvízszerű záporokról és a sok helyen az 1200 mm-t is meghaladó éves csapadékról tudósítottam. Sokan már a bibliai Noé bárkáját emlegették, de a rákövetkező es és a mostani 2012-es esztendő is már egy másik bibliai fogalom, a hét szűk esztendő gyakori felemlítését hozta magával. A év időjárásáról A meteorológiai adatok szerint 2010 az elmúlt 100 év legcsapadékosabb, 2011 a legszárazabb éve volt (1. kép) nek még nincs vége, s remélem, nem jönnek be újabb leg -ek. De tény, az utóbbi két év aszályos volt, és 2012 már nemcsak meteorológiai, hanem hidrológiai és mezőgazdasági értelemben is. A tavalyi aszályt még jól kibekkelte az ágazat, hiszen volt bőséges víztartalék a talajokban, és a kevés csapadék eloszlása a 2011-ben betakarítással záruló kultúrák vegetációja szempontjából viszonylag jól alakult őszének rendkívüli szárazsága megnehezítette a tarlók hántását, ápolását, és sem az őszi káposztarepcének, sem az őszi kalászosoknak nem lehetett igazán jó, megfelelő minőségű magágyat készíteni. A november hónap szinte teljes csapadékmentessége pedig már komoly aggodalomra adott okot. A szokatlanul enyhe decembert átlagos január követte, aztán február közepén érkezett egy kis hópaplan, azzal a szépséghibával, hogy a megérkezése előtti héten nappali és éjszakai hidegcsúcsok dőltek meg az országban, megsanyargatva az egyébként sem túl jó kondícióban lévő őszi vetéseket. A száraz tél után március közepétől gyorsan kitavaszodott, és a hóolvadás után, április első dekádjáig már szinte egyáltalán nem esett eső. Ez a körülmény a kalászosok mérsékelt bokrosodását és terméskilátásait nagyjából be is határolta. Gondok voltak a tavasziak vetés-előkészítő talajmunkáinál, azután a májusi, júniusi csapadéknál mennyiség és eloszlás tekintetében is óriási szórás jelentkezett az ország egyes területei között, de sokszor egy megyén belül is. Például májusban a zsámboki búzakísérletemben 27, a versegiben 6, a tápiószentmártoniban 67 mm eső hullott. Június végétől aztán országosan egalizálódni kezdtek a kedvezőtlen körülmények. Sorozatos hőségnapok, égető napsütés, szárító szél, súlyos légköri és talajaszály (2. kép) következett a már mindenki által ismert negatív következményekkel a napraforgó, a kukorica és egyéb tavasziak termésfejlődésében és terméseredményeiben. A 2012-es év nem indult ígéretesen és sajnos nem is zárul így, de minden rosszból tanulni lehet és érdemes. Ezért megpróbálom öszszegezni e szélsőséges év gyombiológiai és gyomirtási tapasztalatait, tanulságait. Kukorica, napraforgó 1. kép: Ugyanaz a búzatábla június 3. hetében 2010-ben és 2012-ben A viszonylag gyorsan meginduló kitavaszodás sokakat késztetett arra, hogy a szokásosnál korábban kezdjék meg a napraforgó, majd a kukorica vetését is. Tény, hogy 90

2 2. kép: Súlyos légköri és talajaszály 2012-ben kukoricatermesztőknek egyre több olyan kukorica hibrid van, amelynek talajhőmérséklettel szemben támasztott csírázási igénye alacsonyabb C-nál, és a napraforgó is sok mindent kibír, de azért nem kell átesni a ló túloldalára. A kifejezetten korán, április első hetében elvetett kukoricák károsodtak a leglátványosabban a hőség és aszály okozta csőképződési és termékenyülési problémáktól, valamint a kései és elhúzódó gyomkelés miatt megcsúszott posztemergens gyomirtások negatív hatásaitól. A májusi és júniusi csapadék eloszlása és mennyisége, ennek országon belüli sokszínűsége változatos helyzeteket eredményezett a két fő kapáskultúra gyomviszonyaiban és gyomirtásában. Amik közös tanulságként megfogalmazhatók, azok a következők: Akár száraz, akár csapadékos évjáratról van szó, a posztemergens gyomirtásoknál nem szabad lemondani a tartamhatást is biztosító hatóanyagokról. (Ezt a növényvédőszer-gyártók és -fejlesztők is érzékelik, hiszen egyre másra jelennek meg ilyen hatóanyagokat kombinációkban tartalmazó herbicidek, vagy technológiai csomagok.) A kapásoknál elsősorban a kukoricában is előtérbe került újra a nehezen irtható egyszikűek problémája. A kakaslábfű, a fakó és zöldmuhar (3. kép), pirók ujjasmuhar nem is beszélve a laza talajokon egyre gyakoribb, inváziós átoktüskéről, vagy az újabban megjelent köles fajokról nagyon eltérő időpontokban csíráznak. Ezért újra megnő a jelentősége az osztott kezeléseknek, a talajon keresztüli tartamhatást is adó korai poszt poszt hatóanyagoknak, valamint komolyan foglalkoznunk kell egyes hatóanyagcsoportok, vagy hatóanyagok egyszikű spektrumbeli hiányos sá gaival, akár rég ismert (pl. klóracetanilidek Setaria fajok elleni mérsékeltebb hatékonysága), akár új (HPDD-gátlók hatástalansága egyes köles fajok ellen) tényekről van szó. Egyre többen számoltak be a fenyércirok csökkent érzékenységéről, feltételezett nikoszulfuron rezisztenciájáról. Az idei száraz időben, amikor a gyomnövények morfológiai és fiziológiai változásai miatt egyébként is csökkent a herbicidekkel szembeni érzékenység, a legtöbb készítmény esetében az engedélyezett dózisokból a leg- 3. kép Kakaslábfű (2010) és fakó muhar (2012) gyomosítása kukoricában 91

3 4. kép Posztemergens gyomirtások fitotoxikus hatása a kukoricán magasabbak, a sokak által szakmérnöki -nek nevezett dózisok működtek megfelelően. A posztemergens gyomirtásoknál óriási szerepe volt a különböző, technológiában is előírt, vagy a szakember döntése alapján alkalmazható segédanyagoknak, amelyek nélkül a viaszos, szőrözött levelű gyomok, vagy általában a fűfélék ellen esélyünk sem lett volna. A különböző műtrágyák (pl. ammónium-nitrát, ammónium-szulfát) permetlébe oldása, vagy műtrágyaoldatok alkalmazása szintén javította a herbicid-hatást, de ezekkel könnyen lehetett túllőni a célon és pl. UAN-oldattal komolyabb perzseléseket is előidézni a kultúrnövényeken. Általában a forró napokon a kora reggeli permetezések hatásosabbak és kevésbé fitotoxikusak voltak, mint a késő estiek, köszönhetően az alacsonyabb hőmérsékletnek, a relatíve magasabb páratartalomnak és a kultúrnövények reggel még kevésbé stresszelt, kevésbé dehidratált állapotának. Az idei aszályban, a gyengébb termőhelyeken a kései poszt gyomirtások és sorköz-kultivátorozások egy része után még megfelelő gyomirtó hatás esetén is a kukorica állományok már nem tudták kinőni a korábbi erős gyomosodás okozta depressziót és vízvesztést, hamarabb felszáradtak. Tehát szélsőségesen száraz időben a kukorica és a gyomok versengésének minél korábbi kikapcsolására kell törekedni, ilyenkor nem szabad a megszokott posztemergens technológiáink rugalmasságára számítani. Napraforgóban egyre gyakrabban választott technológia volt, hogy IMI-napraforgót vetettek, elvégezték az alapgyomirtást (sokszor nem is csak az ajánlott Winggel vagy más, alapvetően inkább egyszikű-spektrumú szerrel, hanem pl. Dual Gold + Racerrel, vagy pl. Spectrum + Goallal) és aztán a preemergens gyomirtás eredményességétől függően vagy sor került a Pulsar alkalmazására, vagy nem, vagy csak egyes táblarészeken kiegészítő jelleggel. A napraforgó hibridválaszték és a növény jelenlegi jövedelmezősége elbírja ezt a technológiát és nagyobb biztonságot ad a gyomirtásban. A túl korai vetések mellett az utóbbi két esztendőben egyre gyakrabban találkozni azzal, hogy korán lekerült kultúrák (pl. zöldborsó) után júniusban még napraforgót, ritkábban kukoricát vetnek, alapozva az egyre gyakoribb hosszú, enyhe őszökre és bevállalva az esetleges korai fagyok okozta rizikót is. Ez a 19-re még lapot húzó technológia idén elég sok helyen bejött, de a gyomirtások tervezése, kivitelezése júniusban, júliusban a forró nyarakon elég kockázatos, nem beszélve az alkalmazott szerek lehetséges utóhatásairól, hiszen a következő kultúra vetéséig a szokásosnál kevesebb az idő, és a nyári alkalmazás miatt általában kevesebb lebontó csapadék áll majd rendelkezésre. A posztemergens gyomirtásoknál a kukoricában idén is sok helyen lehetett érzékelni fitotoxikus hatást (4. kép). A károsodás mértéke, jellege elég széles skálán mozgott. Például a május eleji, közepi korai poszt kezelések idején reggel általában még elég alacsony volt a hőmérséklet, amit délre hirtelen felmelegedés, erős napsütés, majd koraestétől ismét lehűlés, hideg éjszaka követett. Az ALSgátlóknál lilulás, antociánosodás, a HPDD-gátló hatóanyagoknál jellegzetes sárgászöldes, egységes klorózis (pl. az egyébként kiváló szelektivitással rendelkező Laudisnál is) vagy gyenge márványozott klorotikus foltok jelentkeztek, de ezeket a tüneteket hamar kinőtték a nö- 92

4 5. kép: Megkésett hormonos gyomirtások hatása a búzakalászon vények következmények nélkül. A megkésett hormonos, 2,4-D-s, dikambás kezelések után azonban elég csúnya torzulások, levélkibomlási zavarok, támasztógyökér szalagosodás, kardo sodó levelek mutatkoztak, amiket nem nőtt ki mindenhol, maradéktalanul az állomány. Néhol egy-egy ilyen hatás súlyosbodva a mocskospajor kártételével és az aszállyal már nagyon komoly terméskiesést okozott, amit a gazdálkodók egy része sajnos gondolkodás nélkül csak az aszályra fogott ben egyértelműen megmutatkoztak és 2012-ben is láthatóvá váltak az előveteményhatás negatív oldalai. A napraforgó után vetett kukoricák és kalászosok a vízkészleteiből végletesen kizsarolt talaj miatt a gyengébb termőhelyeken elsőnek adták meg magukat. kukoricatermesztőknek kifejlődésében, kalászdifferenciálódásában javított a helyzeten. Hasonlóan jótékonyak voltak a sajnos már nem mindenhol érkező, aranyat érő májusi esők is. A gyomosodás viszonylag későn indult meg, és a gyomok növekedése is korlátozott volt. Még az olyan egyébként nagy vízfelvevő, vízmegszerző képességgel rendelkező évelő gyomok, mint pl. a gyökértarackos mezei acat is csak június közepére, végére nőttek fel a gabona magasságába. Számos termelő a szokásosnál később és sokszor csak egy-egy gyomosabb táblarészen (pl. csak a forgón) végezte el a vegyszeres gyomirtást, amit az is lehetővé tett, hogy a vegetáció indulásakor szinte forrt a határ a kalászos vetéseken járó fogasoktól, hengerektől, amelyeknek egyben jó kezdeti gyomirtó hatása is volt. A kései gyomirtások után a táblákat bejárva elég gyakran tapasztaltam, hogy nemcsak az aszály miatt mutatkoztak furcsa, elhaló kalászok, hanem bizony egyes herbicid hatóanyagok is belejátszottak a fejlődési zavarokba. Idén sokszor lehetett látni nehezen, vagy ki sem bomló zászlóslevél által fogvatartott, torz kalászokat, amelyeken részben ki sem fejlődtek, vagy elsorvadtak a kalászkák, görbült a kalásztengely (5. kép). A bokrosodás végéig, szárbaindulás kezdetéig, esetleg 1-2 nóduszos korig használható gyomirtó szerek megkésett kijuttatását nemcsak a későn meginduló gyomosodás, hanem az is magyarázta, hogy a gazdálkodók egy része nem vette figyelembe, hogy a szárazság és a gyors kitavaszodás miatt a gabonák fejlődése nem a szokásos módon megy végbe. Egyesek nyugodtan szórták a 2,4-D és dikamba, vagy egyéb hormonhatású herbicideket mondván, hogy még be sem fejeződött a bokrosodás, amikor valójában az volt a helyzet, hogy elmaradt a bokrosodás, az állomány pedig drámai gyorsasággal ment szárba és lökte Kalászosok A rendkívül száraz ősz, tél és az áprilisig hasonlóan csapadékszegény tavasz miatt sok helyen szinte teljesen elmaradt, vagy gyenge volt a bokrosodás. A kiszórt tavaszi szilárd fejtrágya nem tudott igazán hasznosulni. Az áprilisi csapadék az utolsó pillanatban érkezett, és bár a bokrosodás mértékén már jelentősen nem segített, de a növények 6. kép Erős héla zab fertőzés 93

5 ki a zászlóslevelet. Ez pedig azt jelenti, hogy a kalász már hasban van és éppen a terméselemek differenciálódása folyik. Tanulság, hogy mindig alaposan és közelről nézzük meg a kultúrnövény állományokat, mert a méret, a vegetatív növekedés, a mellékszárak, nóduszok száma az évjárat, az időjárás hatásai miatt (csapadék és hőmérséklet együtt!) megtéveszthet minket a növény valódi fenológiai állapotát illetően, ami a megkésett gyomirtásokon keresztül fitotoxicitáshoz és rejtett termésveszteséghez vezet. Persze nemcsak a szárazság okozhat ilyen problémát ben a bőséges tavaszi csapadék hűvös áprilissal, májussal társult, az alig cm-es, fázós kukoricák 6-7 levélben voltak, míg pl. idén az áprilisi esők után sokszor 3-4 levélben már elérték ezt a magasságbeli fejlettséget. Az extrém időjárás extrém növényi fejlődésbeli alkalmazkodást indukál, ami tőlünk is megkívánja, hogy ne sablonosan döntsünk a növényvédelmi beavatkozásokról, hanem alapos megfigyelések után. A 2012-es év gyomosodási viszonyai is rávilágítottak arra, hogy a gabonafélékben napjainkra megnövekedett a fűféle gyomok jelentősége. Elsősorban a nagy széltippan, másodsorban a héla zab (6. kép), egyes helyeken pedig speciális jelenségként a rozsnok fajok (7. kép) gyomirtása nehéz helyzet elé állította a termelőket. Akik későn ébredtek, nem is mindig jutottak hozzá a szaktanácsadóik által javasolt speciális készítményekhez, vagy ha mégis, akkor a készítmények többségének alkalmazása után csalódottan tapasztalhatták a részleges, gyenge hatást. Ennek több oka is volt: az időjárás miatt a gyompázsitfüvek is gyorsan bokrosodtak, szárba indultak, 3-5 leveles állapot felett pedig a legtöbb hatóanyagnál csak mérsékeltebb gyomirtó hatással lehet számolni; a száraz, meleg időben a fűfélék levelei besodródnak, viaszosabbak, nehéz biztosítani a permetlevek megfelelő meg tapa dását, bejutását a növénybe; a száraz, meleg idő a növények metabolikus aktivitását is jelentősen csökkenti, ami gátja a megfelelő transzlokációnak és herbicidhatásnak; széltippannál egyre inkább felvetődik a szulfonil-karbamid rezisztencia lehetősége, hiszen az elmúlt 5-6 évben német, lengyel és cseh kutatók is beszámoltak ALS-rezisztens széltippan biotípusokról. A széltippan probléma és a hoszszabb szárazság következtében a talajban elfekvő és az esők jelentkezése után robbanásszerű csírázásnak induló gyomok erősebb őszi gyomosodást válthatnak ki, ami a szokásosnál nagyobb területen teszi szükségessé kalászosokban az őszi gyomirtást. A növényvédelmi szakemberek és szaktanácsadók feladata, hogy gondolva a lehetséges rezisztenciára, a széltippant kísérő gyomokra és a tervezett vetésváltásra, megfelelő herbicideket ajánljanak. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az újra felfedezett régi (pl. izoproturon, klórtoluron) és az újabb (pl. flumioxazin) hatóanyagok megfelelő hatékonysággal csak a széltippan gyökérváltása előtt, főként 1-2 (max. 3) leveles korban dolgoznak, tehát idejében ki kell őket juttatni t a gabonafélékben a szokásosnál libaparéjosabb évnek tapasztaltuk (8. kép). A libaparéj fajok (főként a fehér és a hibrid libaparéj) a ritka kalászosban akadálytalanul csíráztak és fejlődtek, betakarításra a kalászok fölé nőttek. Idén a tarlókon is jóval több volt belőlük, mint szokásos. Sajnos sok helyen hagyták a növényeket magot is érlelni. Mivel szaporodásbiológiai szempontból a barna és fekete színű magvak eltérő nyugalmi periódusokkal és csírázási ütemmel rendelkeznek, így 5-6 évre biztosították a folyamatos csírázási és fennmaradási lehetőséget szántóföldi területeken. Idén a kapásokban is gond volt velük, 7. kép Bromus arvensis a ritka búzában 8. kép 2012 libaparéjos év volt 94

6 kukoricatermesztőknek 9. kép Klomazon utóhatás tünetei őszi kalászoson az esők után szuperszonikus sebességgel csíráztak és 2 cm-esen már 6-8 levelesek voltak, erős viaszos, lisztes bevonattal, csökkent herbicidérzékenységgel. A kalászosok tarlóin a szárazság miatt lassan indult meg a gyomosodás. Ehhez hozzájárultak a szalmazúzás és -terítés hiányosságai is. A sávokban szalmaszecska-tömeggel terített tarlón a mulcstömeg alól a magról kelők nem, inkább csak az évelők tudtak kihajtani. A gazdálkodók nem siettek a mechanikai tarlóápolásokkal, mondván, hogy így talán több vizet megőrizhetnek a talajban. Sajnos sokan akkor sem léptek, amikor már a gyomosodás mértéke indokolta volna, így a gyomok miatt a talaj végül több vizet veszített, mint amit addig megőrzött a művelés elmaradása révén. Ilyen időjárási és tarló-gyomosodási körülmények között nagyobb szerepet kellene szánni a vegyszeres tarlókezeléseknek. Ezt a vízmegőrzésen kívül az évelő gyomok (pl. az acat) újbóli erősebb felfutása is indokolja. A szárazság, az elmaradt mechanikai tarlóápolási munkák miatt gyenge volt a kalászosok árvakelése a tarlón. Emellett egyre többen lazítókkal és speciális, forgatás nélküli egymenetes, víztakarékos talajművelő eszköz-kombinációkkal készítik elő repce alá a talajt. Ezért az idei őszön a káposztarepcében komolyan foglalkozni kellett a gabona árvakelés problémájával, vegyszeres gyomirtási megoldásaival, de sok helyen október 2-3. hetére a kétszikűek is olyan tömegben keltek (tipikus őszi repce gyomok és a T4-es libaparéj, csattanó maszlag, disznóparéj is), hogy a 3-6 leveles repcében ezek ellen is védekezni kellett. Gyomirtó szerek lebomlási zavarai, utóhatás problémák Az utóbbi két esztendő konzekvens szárazsága és az idei nyár rendkívül forró és aszályos időjárása egyértelműen lassította és kedvezőtlenül befolyásolta a herbicidek degradációját. A talajban a víz hiánya közvetlenül a kémiai jellegű lebontást, közvetve pedig a csökkent talajéleten keresztül a biológiai lebontást akadályozta. További problémaként jelentkezett, hogy 2010 özönvizes időjárásában számos területen tömődött, levegőtlen talajrétegek alakultak ki, amely talajhibákat normál időjárás esetén 1-2 éven belül korrigálni lehetett volna. Azonban a sok víz után következő két extrém száraz év és a gazdálkodók gépesítettségi lehetőségei nem mindenhol biztosították a megfelelő talajállapot korrekciót. Sajnos sok helyen sokáig megőrződött a csapadékstressz negatív következménye, a levegőtlenség és tömörödöttség, illetve a mélyben 10. kép Aminopiralid utóhatás tünetei paradicsomon lévő esetleges lazítás után keletkezett nagy hantok, rögök újbóli összeállása. Az anaerob viszonyok szárazsággal párosulva szintén jelentősen módosították a hatóanyagok lebontási idejét. Az utóhatás problémák már ben is megmutatkoztak, és ha nem lesz tisztességes téli, tavaszi csapadék, akkor jövőre is találkozni fogunk a gyomirtó szerek káros maradékaira visszavezethető tünetekkel. A teljesség igénye nélkül sorolok fel példákat, amikor az idei vegetációban az elővetemény gyomirtó szerére visszavezethető bár nem mindig egyértelműen bizonyított tünetek és károsodások jelentkeztek, sokszor egy-egy komolyabb eső, vagy öntözés megkezdése után: őszi búzában klomazon után (9. kép); napraforgóban klopiralid, izoxaflutol után; borsóban, burgonyában me zotrion után; paradicsomban (10. kép), burgonyában aminopyralid után stb. Tudomásul kell vennünk, hogy a herbicidek megadott felezési idejei és vetésváltási előírásai átlagos termőhelyi, időjárási és agrotechnikai körülményekre vonatkoznak, nem extrém helyzetekre. Arra is figyelemmel kell lennünk, hogy a vetésváltásra, utóhatásra vonatkozó 95

7 adatokat nem mindig csak az engedélyokiratokban, hanem gyakran csak a címkén és/vagy a termékkatalógusokban, technológiai útmutatókban közlik. A vetésterv és a kapcsolódó gyomirtások tervezésekor érdemes alaposan átnézni a lehetséges utóhatásokat tartalmazó valamennyi potenciális információforrást, és kétségek esetén nyugodtan forduljunk kérdésekkel a cégek képviselőihez, tanácsadóihoz is. Felelős növényvédőszer-gyártók, -forgalmazók maguk is ellátják a termékeik lehetséges utóhatás kockázatára vonatkozó ismeretekkel a termelőket. Ezek a tudnivalók, ajánlások a cégek honlapjain (pl. Bayer) legtöbbször már idejében hozzáférhetőek voltak. A vonatkozó külföldi és hazai szakirodalmi adatok alapján a következő herbicidcsoportoknál és hatóanyagoknál jelentkezhetnek esetleges utóhatás problémák ( carryover potential ), figyelembe véve a hazai herbicidhasználatot: Triazinok: metribuzin, (metamitron, terbutilazin) Dinitroanilidek: benefin, pendime ta lin Benzamidok: napropamid Szulfonilureák: triaszulfuron, szulfoszulfuron, flazaszulfuron, metszulfuron-metil, proszulfuron, (jodoszulfuron-metil-na, nikoszulfuron, foramszulfuron) Imidazolinonok: imazamox Karotinoid bioszintézis gátló vegyületek közül (vegyes kémiai csoport): klomazon, (fluorkloridon) HPDD-gátlók: izoxaflutol, mezotrion, tembotrion, topramezon Protox-gátlók: Feniléterek: oxifluor fen, bifenox Dikarboxamid: flumioxazin Aromás karbonsavak: klopiralid, aminopiralid, pikloram Piridazonok: kloridazon Karbamidok: izoproturon, klórtoluron, linuron Bisz-fenilkarbamátok: fenmedifam Uracilok: lenacil Hormon, illetve regulátor jellegű hatás: 2,4-D, fluroxipir, (quinmerak, MCPA) Csírázás és növekedés gátlás: acetoklór, propizoklór, metazaklór, dimetaklór, S-metolaklór, petoxamid, (dimetenamid-p) A felsorolt hatóanyagok egy részénél az engedélyokiratok vagy a prospektusok tartalmazzák azokat a lehetőségeket és körülményeket (pl. extrém talaj-ph, vagy extrém alacsony szervesanyag-tartalom stb.), ahol utóhatás probléma jelentkezhet, valamint legtöbbször az érzékeny növényeket is ismertetik. Ugyanakkor szerepelnek a felsorolásban olyan hatóanyagok is, amelyeknél a lehetséges talajbani megmaradásra, vagy a szokásosnál lassúbb lebomlásra nem szokták felhívni a figyelmet, mert csak nagyon ritkán fordulnak elő, és adott extrém, egyedi esetben 1-4 hónapos, előre nem várt reziduális hatást produkálhatnak. Ma már ezekre a rövid utóhatás kockázatokra is figyelni kell, mert a szélsőséges időjárásban egyre gyakrabban fordul elő, hogy az elvetett kultúra kipusztul a területen, vagy éppen nekünk kell felszámolni (gondoljunk az idei év vetőmag problémáira). Ilyenkor a terület újrahasznosításánál ezekkel a ritka utóhatás lehetőségekkel is számolnunk kell. Természetesen a herbicid degradáció gyorsaságát és minőségét nagyban befolyásolja még az alkalmazott dózis (pl. átfedések a permetezésnél), valamint az alkalmazás ideje és esetleges gyakorisága is. A károk megelőzésének lehetőségei A szermaradványok okozta kellemetlen és a termesztés jövedelmezőségét csökkentő negatív hatások a következők megvalósításával elkerülhetőek: A vetésváltás gondos tervezése. Forgatásos és keverő jellegű műveletekkel a feltételezett maradékok eloszlatása, felhígítása a talajban. A talajélet serkentése minden lehetséges módon (pl. szerves trágyázás, baktériumtrágyák, mikrobiális oltóanyagok, talajkondicionáló szerek alkalma zása, folyékony műtrágyák a szilárd helyett, a bontó tevé kenységhez a talajbaktériumok megfelelő N-ellátása, öntözés stb.). Az érintett tábla talajadottságainak gondos mérlegelése (pl. kémhatás, kötöttség, szervesanyag-tartalom). A herbicidek lebomlásával, viselkedésével kapcsolatosan tanultak felidézése (pl. míg a szulfonil-karbamidoknál a magasabb, lúgos ph, addig az imidazolinonoknál pedig a savas, 6 ph alatti kémhatás okozhat a talajokban csökkent degradációt) tavaszán a túl korai vetések tudatos kerülése, a növény vetéséhez és kezdeti fejlődéséhez a minél jobb kondíciók biztosítása. Kétségek esetén házi bioteszt elvégzése: Az érintett területről lehetőleg még az őszi szántás előtt a felső cm-ből legalább helyről vegyünk talajmintát, majd a tábla közeléből, gyomirtó szerrel bizonyítottan nem kezelt részről szintén gyűjtsünk be talajt. A mintákból az esetleges növényi maradványokat, kavicsokat távolítsuk el, töltsünk meg műanyag (ne agyag!) cserepeket a kétféle talajjal, és megfelelő ismétlésben (pl. 4-4) vessünk bele a feltételezett hatóanyag-maradék kimutatására alkalmas érzékeny növényeket (pl. szulfonilureáknál repcét, klomazonnál zabot, klopira lidnál borsót, metribuzinnál fehér mustárt stb.). A csíráztatás alatt tartsuk a tenyészedényeket o C- on, kelés után pedig eleinte némileg alacsonyabb, o C hőmérsékleten. A herbicidek okozta szimptómák vagy már a csírázáskor (kelési problémák), vagy a nevelési körülményektől függően a kelés utáni 2-3. hétben, általában a valódi lomblevelek kifejlődésekor jelentkezhetnek. a talaj laboratóriumi vizsgálata nagy értékű kultúra tervezett vetése előtt. Fotó: 1-8. és a 10. kép a szerző, a 9. kép Hornyák Attila felvétele n 96

Paraj technológia. 2015. évi szezon. Talaj-előkészítés apró morzsás szerkezetű, ülepedett, sima felszínű magágyat kell készíteni.

Paraj technológia. 2015. évi szezon. Talaj-előkészítés apró morzsás szerkezetű, ülepedett, sima felszínű magágyat kell készíteni. Paraj technológia 2015. évi szezon Terület kiválasztás, elővetemény jó kultúrú, gyommentes terület, a korán lekerülő gabonafélék a legmegfelelőbbek, jó levegő- és vízgazdálkodású, könnyen melegedő terület,

Részletesebben

A nagy mennyiségű csapadék hatása az árukukorica fenológiai és növény-egészségügyi állapotára

A nagy mennyiségű csapadék hatása az árukukorica fenológiai és növény-egészségügyi állapotára A nagy mennyiségű csapadék hatása az árukukorica fenológiai és növény-egészségügyi állapotára Dr. Keszthelyi Sándor, Dr. Kazinczi Gabriella Kaposvári Egyetem ÁTK, Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszék

Részletesebben

A gyomkonkurencia a kukorica termésének 20-90 százalékát is képes elvinni, száraz években többet, csapadékos időjárás mellett kevesebbet.

A gyomkonkurencia a kukorica termésének 20-90 százalékát is képes elvinni, száraz években többet, csapadékos időjárás mellett kevesebbet. legnagyobb termésveszteséget a gyomok akkor okozzák, amikor a kukoricával együtt kelnek, és vele azonos talajrétegből veszik fel a vizet és a tápanyagokat, tehát keléstől a kukorica állapotáig. gyomirtás

Részletesebben

E x p r e s s 5 0 S X. Gyomirtó szer kizárólag E x p r e s s toleráns napraforgóban. vízben oldható granulátum (SG)

E x p r e s s 5 0 S X. Gyomirtó szer kizárólag E x p r e s s toleráns napraforgóban. vízben oldható granulátum (SG) E x p r e s s 5 0 S X Gyomirtó szer kizárólag E x p r e s s toleráns napraforgóban. vízben oldható granulátum (SG) hatóanyag: 500 g/kg (50% m/m) tribenuron-metil Kizárólag a DuPont-tól! Az emberi egészség

Részletesebben

Principal Plus Principal Plus Gold

Principal Plus Principal Plus Gold DuPont Principal Plus Principal Plus Gold A kukorica eredményes gyomirtására, változó talaj-, csapadék- és gyomnövény viszonyok között is. az E. I. du Pont de Nemours and Company bejegyzett márkaneve az

Részletesebben

VETÉSTŐL ARATÁSIG, NAGY SZÉLTIPPANTÓL ÉS KÉTSZIKŰ GYOMOKTÓL MENTES ÁLLOMÁNY

VETÉSTŐL ARATÁSIG, NAGY SZÉLTIPPANTÓL ÉS KÉTSZIKŰ GYOMOKTÓL MENTES ÁLLOMÁNY technológia növényvédelem tapasztalatok 2015. augusztus A Dow AgroSciences információs magazinja repce- és gabonatermesztőknek RUNWAY VALÓDI TALAJ-ÉS LEVÉLEN KERESZTÜLI HATÁS A REPCE ŐSZI GYOMIRTÁSÁBAN

Részletesebben

Új, hatékony lehetôség a kukorica állomány gyomirtásában a kétszikû gyomfajok és a magról kelô egyszikûek ellen

Új, hatékony lehetôség a kukorica állomány gyomirtásában a kétszikû gyomfajok és a magról kelô egyszikûek ellen Új, hatékony lehetôség a kukorica állomány gyomirtásában a kétszikû gyomfajok és a magról kelô egyszikûek ellen Magról kelô egy- és kétszikû + évelô kétszikû gyomok ellen A kukorica Magyarországon a legnagyobb

Részletesebben

Nem bűn többre vágyni! Technológiai ajánlat a repce intenzív védelmére

Nem bűn többre vágyni! Technológiai ajánlat a repce intenzív védelmére BASF Hungária Kft. Agrodivízió 1132 Budapest, Váci út 30. Telefon: (06 1) 250 9700 Fax: (06 1) 250 9709 www.agro.basf.hu www.repcesz.basf.hu Nem bűn többre vágyni! Technológiai ajánlat a repce intenzív

Részletesebben

REZISZTENCIA A HERBICIDEKKEL SZEMBEN

REZISZTENCIA A HERBICIDEKKEL SZEMBEN REZISZTENCIA A HERBICIDEKKEL SZEMBEN A tolerancia fogalma: Egész fajra jellemző tulajdonság. Adott faj egyedei képesek elviselni a herbicidet valamilyen morfológiai, élettani tulajdonságuknak köszönhetően.

Részletesebben

BURGONYA A burgonya gyomnövényei

BURGONYA A burgonya gyomnövényei BURGONYA A burgonya gyomnövényei Klasszikus termőterület: lazább, homokos talaj. Egy időben átcsúszott löszös területekre. Befolyásolja a gyomösszetételt: Jobb talajokon jellemző: DATST, Amaranthus spp.,

Részletesebben

Bálványfa, művelési ágak, herbicidek

Bálványfa, művelési ágak, herbicidek Bálványfa, művelési ágak, herbicidek 2013. október hó 14-15. napja BUGYI Ki minek nem mestere, hóhéra az annak! Szabó Roland Növényvédelmi szakmérnök, gyombiológus Szakmai és termék manager 30/407-9415

Részletesebben

A csemegekukorica védelme

A csemegekukorica védelme A csemegekukorica védelme Talajfertôtlenítés, gyomirtás Talajfertôtlenítés A kukoricabogár lárvája és egyéb talajlakó kártevôk ellen a Force 1,5 G nélkülözhetetlen. Dózisa: 12-15 kg/ha vetéssel egy menetben

Részletesebben

Principal DF. vízoldható granulátum (WG) N. környezeti veszély hatóanyag:42.9% nikoszulfuron+ 10.7% rimszulfuron. Kizárólag a DuPont-tól!

Principal DF. vízoldható granulátum (WG) N. környezeti veszély hatóanyag:42.9% nikoszulfuron+ 10.7% rimszulfuron. Kizárólag a DuPont-tól! DUPONT Principal DF formuláció: vízoldható granulátum (WG) N környezeti veszély hatóanyag:42.9% nikoszulfuron+ 10.7% rimszulfuron Széles hatásspektrumú gyomirtó szer áru- és silókukorica gyomirtására az

Részletesebben

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 15. hét Előadás áttekintése A kukorica vetőmagtermesztés legfontosabb feltételei A kukorica vetőmagtermesztés

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

Kukorica gyomirtási tapasztalatok Zeagran 340 SE-vel

Kukorica gyomirtási tapasztalatok Zeagran 340 SE-vel Nufarmer 1. évfolyam, 1. szám. 2010. május 5. Okos nyitás, sikeres végjáték Lomb- és kalászvédelem Mystic Pro-val Az aratás biztonsága repcében Kukorica gyomirtási tapasztalatok Zeagran 340 SE-vel Okos

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A környezetkímélő, takarékos művelés megvalósítási módjai Tárcsás művelés Talajmarás Jellemző műveletek: Keverés

Részletesebben

BEVEZETÉS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉS- TECHNOLÓGIÁJÁBA II.

BEVEZETÉS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉS- TECHNOLÓGIÁJÁBA II. BEVEZETÉS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉS- TECHNOLÓGIÁJÁBA II. Dr. Rádics János Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gép- és Terméktervezés Tanszék, No.: 1 Termesztett főbb szántóföldi

Részletesebben

termesztéstechnológia III.

termesztéstechnológia III. Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2013VN) Általános termesztéstechnológia III. Kertészmérnök szak (BSc) II. Vadgazda mérnök szak (BSc) II. gyakorlata 2011. október 5. Gyakorlati munka Technikai

Részletesebben

PIONEER PRÉMIUM AJÁNLAT A SIKER BENNE VAN A TARTALOMBÓL. www.dupontpioneerhirlevel.com

PIONEER PRÉMIUM AJÁNLAT A SIKER BENNE VAN A TARTALOMBÓL. www.dupontpioneerhirlevel.com 07 1. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 2013. OKTÓBER A TARTALOMBÓL PIONEER PRÉMIUM AJÁNLAT A SIKER BENNE VAN PIONEER PROTECTOR TM = KIEMELKEDŐ BIZTONSÁG! TERMELŐI INTERJÚ - TERMELÉS PIONEER VETŐMAGOKKAL AZ AFLATOXIN

Részletesebben

Szántóföldi növényvédő szerek

Szántóföldi növényvédő szerek Szántóföldi növényvédő szerek DuPont Növényvédelmi Üzletág 2016 Tartalomjegyzék DuPont megoldások a kalászosok védelmére Granstar Super gyomirtó szer... 6 Granstar SuperStar gyomirtó szer... 8 Pointer

Részletesebben

A szőlő. növényvédelme

A szőlő. növényvédelme A szőlő növényvédelme 2016 Szőlő növényvédelme A sikeres növényvédelem komoly szakértelmet, jó gyakorlati érzéket és sokszor (főleg az időjárás miatt) szerencsét is igényel. A szőlő növényvédelmét az adott

Részletesebben

Kizárólag a DuPont-tól! Az ember és a környezet veszélyeztetésének elkerülése érdekében tartsa be a használati utasítást.

Kizárólag a DuPont-tól! Az ember és a környezet veszélyeztetésének elkerülése érdekében tartsa be a használati utasítást. DUPONT T i t u s 2 5 D F formuláció: vízben diszpergálható granulátum (WG) N hatóanyag: 25 % (m/m%) rimszulfuron Széles hatásspektrumú gyomirtó szer takarmány kukorica és silókukoricában, étkezési burgonyában

Részletesebben

Kalászos gabonák. növényvédelme

Kalászos gabonák. növényvédelme Kalászos gabonák növényvédelme Szántóterületünk több mint egyharmadán termesztünk kalászosokat, túlnyomórészt ôszi búzát és árpát. A kalászosok termesztés-technológiájának meghatározó eleme a növényvédelem,

Részletesebben

ENERGIANÖVÉNY TERMESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK

ENERGIANÖVÉNY TERMESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK ENERGIANÖVÉNY TERMESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK Megyes, Attila ENERGIANÖVÉNY TERMESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK: Megyes, Attila Publication date 2013 Szerzői jog 2011 Debreceni Egyetem. Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma

Részletesebben

Kedves Partnerünk! Cégismertetô

Kedves Partnerünk! Cégismertetô 2015 Kedves Partnerünk! Üdvözlöm az Euralis csapata nevében a repce szezon küszöbén. Megszokhatta tôlünk, hogy minden évben valamilyen újdonsággal állunk elô. Az elmúlt évben nagy sikerrel vezettük be

Részletesebben

Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van. Tápanyaghiány. Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány.

Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van. Tápanyaghiány. Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány. Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van Tápanyaghiány Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány. A fák és növények alultápláltsága házi kertben is előfordul. Tünetei a rövid hajtások, a kisméretű

Részletesebben

Kizárólag a DuPont-tól! Az ember és a környezet veszélyeztetésének elkerülése érdekében tartsa be a használati utasítást.

Kizárólag a DuPont-tól! Az ember és a környezet veszélyeztetésének elkerülése érdekében tartsa be a használati utasítást. DUPONT A c c e n t 7 5 D F formuláció: vízben diszpergálható granulátum (WG) N hatóanyag: 75 % nikoszulfuron Széles hatásspektrumú gyomirtó szer takarmány kukorica és vetmag kukorica elállítás gyomirtására

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

A hazánkban használt gyomirtó szer hatóanyagok felülvizsgálata (2004-2010) a felhasználás szemszögéből

A hazánkban használt gyomirtó szer hatóanyagok felülvizsgálata (2004-2010) a felhasználás szemszögéből extra 40. a gyomirtásról A hazánkban használt gyomirtó szer hatóanyagok felülvizsgálata (2004-2010) a felhasználás szemszögéből Dr. Pethő Ágnes, Szentey László, Baranyi Tibor MgSzH Központ Növény- és Talajvédelmi

Részletesebben

GaliStop. Mezzo 20 WG. Savvy. Vasúti pályatestek, Ruderális területek. ESETiI

GaliStop. Mezzo 20 WG. Savvy. Vasúti pályatestek, Ruderális területek. ESETiI SIÓFOK 2014 Vasúti pályatestek, Ruderális területek GaliStop ESETiI magról kelő kétszikű gyomnövények, aprószulák, sövényszulák, hamvas szeder 0,4-1,0 200 g/l (20,7 % m/m) fluroxipir Savvy Mezzo 20 WG

Részletesebben

A cukorrépa. növényvédelme

A cukorrépa. növényvédelme A cukorrépa növényvédelme A cukorrépa védelme Amikor cukrot teszünk a teánkba, vagy a kávénkba, ritkán gondolunk arra, hogy abban mennyi munka van. Pedig a cukorrépa termesztés talán a legtöbb szakértelmet

Részletesebben

Az emberi egészség és a környezet veszélyeztetésének elkerülése érdekében be kell tartani a használati utasítás előírásait!

Az emberi egészség és a környezet veszélyeztetésének elkerülése érdekében be kell tartani a használati utasítás előírásait! Sharpen 330 EC Gyomirtó permetezőszer kalászosok, rizs, kukorica, napraforgó, zöldborsó, száraz borsó, lóbab, szója, dohány, lucerna, vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma, zeller, paradicsom, paprika, káposzta,

Részletesebben

A kalászos gabonák. növényvédelme

A kalászos gabonák. növényvédelme A kalászos gabonák További információért hívja területi képviselôinket: Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar megye: Borbély Béla, 20/519-2741 Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar megye: Pocsai Béla, 20/956-0385

Részletesebben

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra Iskolakultúra 2000/6 7 Liskó Ilona Szülői vélemények az általános képzés meghosszabbításáról tanulmány 1998 őszén a magyar közoktatási rendszerben bevezették a NAT-ot, amely nemcsak az oktatás tartalmának

Részletesebben

Csöppnyi gondoskodás... Csöpp Mix. Lombtrágya család. EK műtrágya. www.csoppmix.hu

Csöppnyi gondoskodás... Csöpp Mix. Lombtrágya család. EK műtrágya. www.csoppmix.hu Csöppnyi gondoskodás... B Mg Csöpp Lombtrágya család Cu Zn Fe Mn N K www.csoppmix.hu Csöpp 1. Kalászos Összetétel (m/m): Nitrogén (N) 10 % Kálium (K 2 O) 5 % (K) 4,15 % Kálcium (Ca) 2,5 % (CaO) 3,5 % Magnézium

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Õszi káposztarepce ajánlat. Jövőt vetni 1856 óta

Õszi káposztarepce ajánlat. Jövőt vetni 1856 óta Õszi káposztarepce ajánlat 2011 Jövőt vetni 1856 óta Köszöntô Tanulj a múltból, élj a mának és gondolj a jövôre! A KWS cégcsoport több évtizedre visszatekintô kutatás-fejlesztési tevékenységének köszönhetôen,

Részletesebben

Bacteriosollal kezelt tábla (A 1)

Bacteriosollal kezelt tábla (A 1) Összehasonlító talajszelvény-vizsgálat Pusztaszabolcs, 2015. szeptember 1. Vizsgált terület: Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. birtokai A Pusztaszabolcsi Zrt. összességében 0 hektáron gazdálkodik (bérelt és integrált

Részletesebben

A starter mikrogranulátum

A starter mikrogranulátum A starter mikrogranulátum A tavaszi vetésű kultúrák (pl. kukorica, napraforgó) kezdeti fejlődése alapvetően meghatározza a betakarítható termés mennyiségét. Az elhúzódó vagy egyenetlen kelés akár 40-70%-os

Részletesebben

E N G E D É L Y O K I R A T. Magyar Kwizda Kft. Budapest

E N G E D É L Y O K I R A T. Magyar Kwizda Kft. Budapest ENGEDÉLYEZÉSI IGAZGATÓSÁG ELŐADÓ: Mészáros Ferencné ENGEDÉLYSZÁM: 492/2005. TÁRGY: TITUS MTG ikercsomagolású gyomirtó permetezőszer forgalomba hozatali és felhasználási engedélye OLDALAK SZÁMA: 3 E N G

Részletesebben

BURGONYA A burgonya gyomnövényei

BURGONYA A burgonya gyomnövényei BURGONYA A burgonya gyomnövényei Klasszikus termőterület: lazább, homokos talaj. Egy időben átcsúszott löszös területekre. Befolyásolja a gyomösszetételt: Jobb talajokon jellemző: DATST, Amaranthus spp.,

Részletesebben

Mezőgazdasági növénybiztosítás

Mezőgazdasági növénybiztosítás Mezőgazdasági növénybiztosítás Különös biztosítási feltételek 1/40 AHE-11536 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 3 1.1. A biztosítás tárgya, területi és időbeli (kockázatviselési ) hatálya...

Részletesebben

Talajművelési rendszerek

Talajművelési rendszerek Talajművelési rendszerek A szántóföldi növények talajművelési rendszerei ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Talajművelési rendszer Talajművelési rendszer kialakítását meghatározó tényezők A talajművelés klasszikus sorrendje

Részletesebben

Molekuláris genetikai vizsgálatok a virágzás szabályozottságának feltárására az ürömlevelű parlagfűben (Ambrosia artemisiifolia L.

Molekuláris genetikai vizsgálatok a virágzás szabályozottságának feltárására az ürömlevelű parlagfűben (Ambrosia artemisiifolia L. Molekuláris genetikai vizsgálatok a virágzás szabályozottságának feltárására az ürömlevelű parlagfűben (Ambrosia artemisiifolia L.) NAGY ERZSÉBET MÁTYÁS KINGA KOLICS BALÁZS VIRÁG ESZTER KUTASY BARBARA

Részletesebben

Kukorica gyomirtás. Kukorica gyakoribb gyomnövényei: Magról kelő egyszikűek. Magról kelő kétszikűek. Évelő egyszikűek.

Kukorica gyomirtás. Kukorica gyakoribb gyomnövényei: Magról kelő egyszikűek. Magról kelő kétszikűek. Évelő egyszikűek. Kukorica gyomirtás Kukorica gyakoribb gyomnövényei: Magról kelő egyszikűek Magról kelő kétszikűek Évelő egyszikűek Évelő kétszikűek Kukorica gyomirtásának alapelvei: Külön kell venni a takarmány-, csemege-

Részletesebben

Éves Jelentés 2007 Generali-Providencia Biztosító Zrt.

Éves Jelentés 2007 Generali-Providencia Biztosító Zrt. Éves Jelentés 2007 Generali-Providencia Biztosító Zrt. Biztonságban az oroszlán szárnyai alatt Számunkra minden feladat ígéret. Igéret, hogy mindíg ott leszünk, ahol szükség van ránk. Ígéret, hogy erősek

Részletesebben

Tapasztalatok a konténeres uborkahajtatásról

Tapasztalatok a konténeres uborkahajtatásról 2009. június Zöldségtermesztők figyelmébe Tapasztalatok a konténeres uborkahajtatásról Rova tvezető: Dr. Terbe István egyetemi tanár Dr. Slezák Katalin BCE Kertészettudományi Kar, Zöldség- és Gombatermesztési

Részletesebben

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Engi László -MME Csongrád Megyei Csoport- Bevezetés Jelen dolgozatban azon énekesmadarak gyülekezését kívánom

Részletesebben

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 14. hét Előadás áttekintése A kukorica vegyszeres gyomirtása. A kukorica fontosabb gyomnövényei. A gyomok

Részletesebben

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű

Részletesebben

705 millió ha (45 %)

705 millió ha (45 %) A ZAB TERMESZTÉSE Zab jelentısége: Géncentruma Kis-Ázsia, egyik legısibb gabonánk. Elterjedése a ló használatával járt együtt. Gabonák közt, terület alapján a 7. a világon. Ma sportló, nyúl, takarmánykeverékek

Részletesebben

Hat é k o n y g y o m i r tá s,

Hat é k o n y g y o m i r tá s, Gyomirtás 2 A gabona tipikus gyomnövényei Gabonaterületeink gyomflórájában az egyre nehezebben leküzdhető gyomok kerülnek túlsúlyba: az ebszékfű, a mezei acat, a ragadós galaj, kiritkult gabonában a parlagfű.

Részletesebben

Pap Nárcisz 1 Pap János 2 A termésbecslés és terméselemzés jelentősége a precíziós kukoricatermesztésben

Pap Nárcisz 1 Pap János 2 A termésbecslés és terméselemzés jelentősége a precíziós kukoricatermesztésben Pap Nárcisz 1 Pap János 2 A termésbecslés és terméselemzés jelentősége a precíziós kukoricatermesztésben The importance of yield estimation and yield analysis in precision corn production narcisz.pap@gmail.com

Részletesebben

Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése. /Elméleti jegyzet/

Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése. /Elméleti jegyzet/ Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése /Elméleti jegyzet/ Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése /Elméleti jegyzet/ Szerző: Kocsisné Molnár Gitta Pannon Egyetem Georgikon Kar (12.

Részletesebben

Talajfertôtlenítési technológiák keverék

Talajfertôtlenítési technológiák keverék Talajfertôtlenítési technológiák keverék ÚJ Tartalomjegyzék Bevezetô...3 A talajfertôtlenítési technológiák szemléletváltása...4 Gazdasági veszélyt jelentô talajlakó kártevôk...5 Gazdasági veszélyt jelentô

Részletesebben

Tápanyag-gazdálkodás

Tápanyag-gazdálkodás Tápanyag-gazdálkodás A szőlő növekedése és terméshozama nagymértékben függ a talaj felvehető tápanyag-tartalmától és vízellátottságától. Trágyázás: A szőlő tápanyagigényének kielégítésére szolgáló műveletcsoport

Részletesebben

TAVASZI FAJTAAJÁNLAT 2016

TAVASZI FAJTAAJÁNLAT 2016 TAVASZI FAJTAAJÁNLAT 2016 TARTALOMJEGYZÉK KÖSZÖNTŐ......................... 1 KUKORICA......................... 2 Hibridkukorica összefoglaló táblázat................ 2 TK 175, GKT 211.......................

Részletesebben

A NÖVÉNYÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELÉNEK SZABÁLYOZÁSA

A NÖVÉNYÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELÉNEK SZABÁLYOZÁSA A NÖVÉNYÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELÉNEK SZABÁLYOZÁSA TERMÉSSZABÁLYOZÁS GYEPJAVÍTÁSI MÓDSZEREK GYEPJAVÍTÁSI MÓDSZEREK KÖZVETLEN MÓDSZEREK Gyeptörés Gyeptelepítés felülvetés KÖZVETETT MÓDSZEREK Gyomirtás, gyomszabályozás

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 005 720 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (I)

(11) Lajstromszám: E 005 720 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (I) !HU0000057T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 005 7 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 05 716021 (22) A bejelentés napja: 05.

Részletesebben

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte A TOVÁBBKÉPZÉSEK HATÁSA A PEDAGÓGUSOK SZEMLÉLETÉRE Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte el a Kht. által szervezett Integrációs program keretébe tartozó pedagógus továbbképzések

Részletesebben

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A hazai szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete viszonylag egységes képet mutat az elmúlt években. A KSH 2 adatai szerint a vetésterület több mint

Részletesebben

Klorózis megszüntetése karácsonyfatelepen

Klorózis megszüntetése karácsonyfatelepen mennyiséget tíz erdőgazdaság gyűjtötte be; valószínű, hogy Marjai Zoltánnak Az Erdő 1960. 2. számában közölt tanulmányában évi 1500 kg-ra becsült országos magszükséglet előállításához szükséges 234 q toboz

Részletesebben

26. évfolyam 1. szám 2012. január. Sikerekben gazdag évet kíván a Gabonakutató Nonprofit Kft.

26. évfolyam 1. szám 2012. január. Sikerekben gazdag évet kíván a Gabonakutató Nonprofit Kft. 26. évfolyam 1. szám 2012. január Sikerekben gazdag évet kíván a Gabonakutató Nonprofit Kft. 2012 Növénynemesítésünk látványos sikerei A 87 éve alapított, legnagyobb magyar agrárkutató intézmény a szegedi

Részletesebben

A növényvédelem szakszerű alkalmazása. Szabó Enikő növényvédő mérnök

A növényvédelem szakszerű alkalmazása. Szabó Enikő növényvédő mérnök A növényvédelem szakszerű alkalmazása Szabó Enikő növényvédő mérnök Növényvédelem A növényvédelem a kultúrnövény védelme a kórokozók, kártevők és gyomnövények ellen. A növényvédelem használ agrotechnikai

Részletesebben

43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet. a növényvédelmi tevékenységről

43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet. a növényvédelmi tevékenységről 1. oldal 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. -a (2) bekezdésének 8., 9. és 11. pontjában foglalt

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A környezetkímélő, takarékos művelés megvalósítási módjai Kultivátoros művelés A tökéletes munkához tartozik az

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások

Részletesebben

Szőlő és alma növényvédelmi előrejelzés (2014. augusztus 7.)

Szőlő és alma növényvédelmi előrejelzés (2014. augusztus 7.) Szőlő és alma növényvédelmi előrejelzés (2014. augusztus 7.) Nagykőrös-Cegléd-Monor-Kecel-Lőrinci térségére Kiadva: 2014.08.07. 12:00-kor. Érvényes: 2014.08.14-ig. Várható frissítés: 2014.08.14. 12:00-kor.

Részletesebben

Felkészülés a napraforgó betegségek elleni védelmére

Felkészülés a napraforgó betegségek elleni védelmére Felkészülés a napraforgó betegségek elleni védelmére Dr. Békési Pál ny. osztályvezető Szentendre Kissé talán meglepő, hogy ilyen korán, már a márciusi számban a napraforgó-betegségek elleni védelemre irányítjuk

Részletesebben

Szudánifű (Sorghum sudanense)

Szudánifű (Sorghum sudanense) Szudánifű (Sorghum sudanense) Mint neve is elárulja, Szudán és szavanna területeiről származó növény, aminek jó szárazságtűrő képessége részben innen eredeztethető. Földünkön ebbe a klímazónába tartozó

Részletesebben

Csávázás. Védelem a csíra-, a gyökér- és a korai lombkártevők ellen. Gombabetegségek ellen az Apron XL tartós védelmet nyújt. A napraforgó védelme

Csávázás. Védelem a csíra-, a gyökér- és a korai lombkártevők ellen. Gombabetegségek ellen az Apron XL tartós védelmet nyújt. A napraforgó védelme Csávázás Védelem a csíra-, a gyökér- és a korai lombkártevők ellen A vetőmag-forgalmazók a napraforgó-vetőmagot a csírakori kórokozók és a peronoszpórás kártétel elleni megelőző védelem érdekében általában

Részletesebben

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. Tel: 06/1/309-1000 Fax: 06/1/246-2960 E-mail: nti@nebih.gov.hu www.nebih.gov.hu

Részletesebben

A jövő erdőgazdálkodása a Szigetközben

A jövő erdőgazdálkodása a Szigetközben A jövő erdőgazdálkodása a Szigetközben LIMP TIBOR 1. Az erdőgazdálkodás vízellátási, vízháztartási igényei A Szigetközben folyó erdőgazdálkodás jövőképének kialakítása során a jelenlegi kedvezőtlen ökológiai

Részletesebben

A búza rozsdabetegségei

A búza rozsdabetegségei NÖVÉNYVÉDELEM ROVATVEZETŐ: Dr. Békési Pál c. egyetemi tanár Veszélyes növénybetegségek (II./2.) A sorozat megtervezésében és szerkesztésében közreműködik Dr. Békési Pál és Dr. Fischl Géza A burgonya Y

Részletesebben

HATÁROZAT-ot: Az engedély tulajdonos hazai képviselete: Bayer Hungária Kft., Bayer CropScience 1123 Budapest, Alkotás u. 50.

HATÁROZAT-ot: Az engedély tulajdonos hazai képviselete: Bayer Hungária Kft., Bayer CropScience 1123 Budapest, Alkotás u. 50. ELŐADÓ: Tót Erika ENGEDÉLYSZÁM: 02.5/2000/4/2008. OLDALAK SZÁMA: 8 MELLÉKLET: - TÁRGY: Decis Mega rovarölő permetezőszer forgalomba hozatali és felhasználási engedélye A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal

Részletesebben

Tájékoztatás a Felügyelet 2007. II. féléves panaszhasznosulási jelentéséről

Tájékoztatás a Felügyelet 2007. II. féléves panaszhasznosulási jelentéséről Tájékoztatás a Felügyelet 2007. II. féléves panaszhasznosulási jelentéséről Panaszhasznosulási jelentésünkben félévenként áttekintjük, hogy a Felügyeletre érkező panaszokból nyert információkat milyen

Részletesebben

Az öntözés. vízgazdálkodási tevékenység, melynek során gondoskodunk a növények pótlólagos vízellátásáról. A vízügyi hatóság engedélye szükséges

Az öntözés. vízgazdálkodási tevékenység, melynek során gondoskodunk a növények pótlólagos vízellátásáról. A vízügyi hatóság engedélye szükséges Cziráki László 2014 Fogalma: Az öntözés vízgazdálkodási tevékenység, melynek során gondoskodunk a növények pótlólagos vízellátásáról A vízügyi hatóság engedélye szükséges Feladata: A termelés biztonságának

Részletesebben

hatóanyag: 320 g/l, azaz 28.7 % (m/m %) prokloráz 160 g/l, azaz 14.3 % (m/m %) tebukonazol 40 g/l, azaz 3.6 % (m/m) proquinazid

hatóanyag: 320 g/l, azaz 28.7 % (m/m %) prokloráz 160 g/l, azaz 14.3 % (m/m %) tebukonazol 40 g/l, azaz 3.6 % (m/m) proquinazid DUPONT Xn N W i r t u o z 5 2 E C formuláció: emulzióképző koncentrátum (EC) Ártalmas Környezeti Veszély hatóanyag: 320 g/l, azaz 28.7 % (m/m %) prokloráz 160 g/l, azaz 14.3 % (m/m %) tebukonazol 40 g/l,

Részletesebben

Anyagvédelem a faházban

Anyagvédelem a faházban Publikáció Anyagvédelem a faházban : Anyagvédelem a faházban Magyar Asztalos 1995/09. 84-85. oldal A fa kiváló tulajdonságokkal rendelkező építőanyag, ami megfelelő karbantartás esetén évszázadokig is

Részletesebben

A Plantaco Kft. 2012. évi terméklistája

A Plantaco Kft. 2012. évi terméklistája A Plantaco Kft. 2012. évi terméklistája Az elmúlt évtizedekben a szántóföldi növénytermesztés eredményességét elsősorban a hektáronkénti termés mennyisége határozta meg, minimális figyelmet fordítva a

Részletesebben

NÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Új hangsúlyok a növénynemesítésben Környezeti terhelések csökkentése Növénynemesítés kihívásai

Részletesebben

agrárium Növényvédelmi melléklet

agrárium Növényvédelmi melléklet Növényvédelmi melléklet Növényvédelem 27 A növényvédelem kihívásai 2013-ban 2012 nem volt könnyû év a mezôgazdaság számára. A felhasznált növényvédô szerek értéke 2011-hez képest több mint 10%-kal növekedett.

Részletesebben

Olajos növények termesztés-technológiai ajánlat 2012

Olajos növények termesztés-technológiai ajánlat 2012 Olajos növények termesztés-technológiai ajánlat 2012 Tartalomjegyzék Bevezető 4. Napraforgó vetőmagajánlat NK Kondi 10. NK Brio 14. NK Oktava 16. NK Delfi 18. Alexandra PR 20. NK Neoma 22. NK Alego 26.

Részletesebben

GYÖKÉR- ÉS GUMÓS NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE

GYÖKÉR- ÉS GUMÓS NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE GYÖKÉR- ÉS GUMÓS NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Cukorrépa és a burgonya Szántóföldi növényeink sorában fontos szerepet játszik a gyökér- és gumós növények közé tartozó cukorrépa és a burgonya. A cukorrépa az egyik

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A 68/2012. (XII. 14.) BM

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A 68/2012. (XII. 14.) BM Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Birtalan Géza SzVMSzK Oktatási és Minőségügyi elnökhelyettes 1132 Budapest, Kádár u. 13. Telefon: 36-1-220-5690; Fax: 36-1-220-8921 ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

IPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

IPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 IPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése A borsó talaj előkészítése Tápanyagellátása Vetése Növényvédelem, növényápolás

Részletesebben

A parlagfűről, parlagfű mentesítésről

A parlagfűről, parlagfű mentesítésről A parlagfűről, parlagfű mentesítésről Összeállította: Stánitz Éva megyei tisztifőorvos Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Szabó Lajos hivatalvezető Vas Megyei Kormányhivatal

Részletesebben

Szőlő és alma növényvédelmi előrejelzés (2016. június 16.)

Szőlő és alma növényvédelmi előrejelzés (2016. június 16.) Szőlő és alma növényvédelmi előrejelzés (2016. június 16.) Nagykőrös-Cegléd-Monor-Kecel-Lőrinci térségére Kiadva: 2016.06.16. 12:00-kor. Érvényes: 2016.06.23-ig. Várható frissítés: 2016.06.23. 12:00-kor.

Részletesebben

A növényvédelmi rendelet változásáról és az új recept kiadási szabályokról

A növényvédelmi rendelet változásáról és az új recept kiadási szabályokról FMC váltás A növényvédelmi rendelet változásáról és az új recept kiadási szabályokról 2 9 Permetező gépek kötelező vizsgáztatása 10 Aktualitások, tippek ás tanácsok 2016 1. 2-nódusz Pack komplett megoldás

Részletesebben

A R I G O 5 1 W G vízben diszpergálható granulátum (WG)

A R I G O 5 1 W G vízben diszpergálható granulátum (WG) DUPONT A R I G O 5 1 W G vízben diszpergálható granulátum (WG) hatóanyag: 360 g/kg, (36 % m/m) mezotrion 120 g/kg, (12 % m/m) nikoszulfuron 30 g/kg, (3 % m/m) rimszulfuron Széles hatásspektrumú gyomirtó

Részletesebben

Elektromágneses terek

Elektromágneses terek Nem kötelező érvényű útmutató a 2013/35/EU irányelv végrehajtásával kapcsolatos bevált gyakorlatokhoz Elektromágneses terek 1. kötet: Gyakorlati útmutató Szociális Európa A jelen kiadványhoz az Európai

Részletesebben

Végtagfájdalom szindrómák

Végtagfájdalom szindrómák www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Végtagfájdalom szindrómák Verzió 2016 1. Bevezetés Számos gyermekkori betegség okozhat végtagfájdalmat. A végtagfájdalom szindróma" egy általános kifejezés

Részletesebben

kws Kukorica vetomag ajánlat

kws Kukorica vetomag ajánlat kws Kukorica vetomag ajánlat Jövőt vetni 1856 óta KWS értéket képvisel! 155 éve a vetômagpiac élvonalában a KWS a régi hagyományok megôrzése mellett értéket képvisel! Olyan kiváló genetikai háttérrel rendelkezô,

Részletesebben

Színre lép. az új tengeri mentő

Színre lép. az új tengeri mentő Színre lép az új tengeri mentő Egyszerű, modern, hatékony Kétszikű gyomok Felhasználási javaslat Új posztemergens kukorica gyomirtószer felhasználható: Takarmány és vetőmag kukoricában. Az Elumis a mesotrion

Részletesebben

T i t u s 25. hatóanyag: 250 g/kg, ( 25 % m/m) rimszulfuron. Kizárólag a DuPont-tól!

T i t u s 25. hatóanyag: 250 g/kg, ( 25 % m/m) rimszulfuron. Kizárólag a DuPont-tól! DUPONT T i t u s 25 DF vízben diszpergálható granulátum (WG) hatóanyag: 250 g/kg, ( 25 % m/m) rimszulfuron Széles hatásspektrumú gyomirtó szer takarmány kukoricában, silókukoricában, étkezési burgonyában

Részletesebben

A SZIVÁRVÁNYRA VÁRVA

A SZIVÁRVÁNYRA VÁRVA A SZIVÁRVÁNYRA VÁRVA ÁTTEKINTÉS... 2 BEFEKTETÉSI PIACOK... 2 ÉPÍTKEZÉSI AKTIVITÁS... 3 A RAKTÁRÉPÜLETEK ÚJ GENERÁCIÓJA... 4 BÉRLETI PIACOK... 8 PIACI BÉRLETI DÍJAK... 8 KÖVETKEZTETÉS... 9 A SZERKESZTŐ

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye növény-egészségügyi helyzetkép

Jász-Nagykun-Szolnok megye növény-egészségügyi helyzetkép Jász-Nagykun-Szolnok megye növény-egészségügyi helyzetkép 2014. 08. 01. - 2014. 08.15. között Időjárás 2014 augusztus első felében tovább folytatódott a változékony, mérsékelten csapadékos időjárás, magas

Részletesebben

Székely Sándornak, első nótáriusuknak köszönhetik:

Székely Sándornak, első nótáriusuknak köszönhetik: A DOHÁNY A FALU ÉLETÉBEN A telepesek a dohány művelésének, gondozásának jól bevált módszerét hozták magukkal. A legtöbb temesközi faluból, ahonnan érkeztek, a növény termesztési technológiájának kipróbált

Részletesebben