Óvoda-iskola átmenet programjának kidolgozása, a helyi sajátosságoknak megfelelően

Átírás

1 Szivárvány Óvoda 6750 Algyő, Kastélykert u. 17. Tel: 62/ Fax: TÁMOP / Kompetencia alapú oktatás fejlesztése Algyőn TÁMOP óvodai innováció Óvoda-iskola átmenet programjának kidolgozása, a helyi sajátosságoknak megfelelően Készítette: Bakosné Szöllősi Ágnes óvodapedagógus

2 Mottó:,, A gyermek fejlődésének szabadsága nem azt jelenti, hogy egyszerűen magára hagyjuk, hanem segítő szeretettel köréje emeljük a megfelelő környezetet. Minél tökéletesebb a környezet, annál kevesebb beavatkozásra van szükség a felnőtt részéről. Montessori 2

3 Tartalomjegyzék I. Településünk és óvodánk bemutatása oldal Óvodánk személyi feltételei oldal Csoportom erősségei oldal Szociális háttér oldal Óvodaképünk oldal II. Az innováció célja oldal III. Az óvoda iskola átmenet oldal Az óvoda-iskola átmenet értelmezése oldal Fejlődés jellemzői óvodáskor végére oldal Mit tehet az óvoda az átmenet megkönnyítésére oldal Az óvoda iskola átmenet könnyítésére szolgáló programunk célja oldal Mit kell átgondolnia az óvónőnek mikor a gyermekek iskolába kerülnek? oldal Mit tehet az iskola az átmenet megkönnyítésére? oldal Az óvoda iskola átmenet nehézségeinek csökkentésére a következőket alkalmazzák az Algyői Iskolában oldal Iskolára alkalmassá tétel oldal Az óvónők feladata a gyermek iskolára való alkalmassá tétele során oldal Az óvoda iskola átmenet előkészítése a programcsomagban oldal A kompetencia alapú készség és képességfejlesztés nevelési területekbe építése oldal Az óvoda iskola átmenet konkrét lépései oldal IV. Az innovációs projekt kidolgozása az átmenet megkönnyítésére oldal Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében az Algyői Szivárvány Óvodában és az Algyői Általános Iskolában az alábbi tevékenységformák (kapcsolatok) kerültek bevezetésre oldal V. Kapcsolattartási formák: Látogatás az iskolában oldal Irodalomjegyzék oldal Mellékletek oldal Kérdőív szülőknek Szülői kérdőív értékelése Kérdőív tanítónőknek 3

4 I. Településünk és az Óvodánk bemutatása Óvodánk Algyőn, Dél-Alföld napsütötte vidékén, a Tisza partján helyezkedik el. A Tisza töltés lába egészen udvarunkig ér, változatos, gazdag környezet áll a gyermekek rendelkezésére. Az udvaron árnyékot adó fák, folyamatosan nyíló virágok, sokféle növény, madár teremtenek sajátos hangulatot. Óvodánknak a Szivárvány nevet adtuk, amely arra emlékeztet, hogy a gyermek születésével egy újabb sokszínű egyéniség lépett életünkbe. A gyermek fizikai, szellemi fejlesztőségét mi szülők és pedagógusok ajándékul kaptuk, s nagy felelősség hárul ránk, amikor sokrétű színes összetételben biztosítjuk az egyénre szabott fejlődést. A 3-6 éves korú gyermekeket úgy vezetjük be a közösségben való együttélésbe, hogy eközben érzelmileg, értelmileg, szociálisan gazdagodjanak, egyéni képességeik kibontakozzanak. Tesszük ezt abban a hitben, hogy nekünk kell őriznünk, a mi felelősségünk a gyermekeink boldogsága. Az óvoda fenntartója Algyő Nagyközség Önkormányzata. Az intézmény saját költségvetéssel, részben önálló gazdálkodással működik. Szakmai, pedagógiai tekintetben önálló. Óvodánk személyi feltételei - óvodapedagógusok száma 18 fő - nevelőmunkát közvetlen segítő munkatárs dajka: 8 fő - nevelőmunkát közvetetten segítő technikai dolgozó: 4 fő - konyhai dolgozó: 2 fő - óvodai titkár: 1 fő - utazó megbízott gyógytornász, aki heti 6 órában foglalkozik a gyermekekkel: 1 fő - utazó, megbízott logopédus, aki heti 3 órában foglalkozik a gyermekekkel: 1 fő Jelenleg 8 csoport elhelyezésére, 196 fő kisgyermek nevelésére van lehetőség. Két nagycsoport, két kiscsoport (3-4 évesek), két kis-középső csoport (4-5), egy középső csoport (4-5 évesek), két nagy csoport (5-6-7 évesek) és egy vegyes csoport működik az óvodánkban (3-4-5 évesek). 4

5 A termek, öltözők, mosdók elhelyezése funkcionális, világításuk, fűtésük korszerű. A 8 terem két épületben és egy mobil csoportszobában található. A tágas udvaron biztosítottak a játék, mozgás, levegőzés feltételei. Az óvodai épületek felszereltsége az eszköznormának megfelel. Az épület, a bútorzat és a játékeszközök folyamatosan kerülnek felújításra, cserére. Csoportom erősségei Jelenleg 26 fős tiszta nagycsoportban dolgozom. A gyermekek változó szociális hátérrel rendelkeznek. A csoporton belül 6 hátrányos helyzetű -HH- kisgyermek található, akik gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek. Logopédiai fejlesztésben 8 kisgyermek részesül. Gyógytestnevelésre 5 kisgyermek jár. A csoportszobánk esztétikusan berendezett, ahol az interaktív tábla is, mint innovációs eszköz megtalálható. A gyermekek kedvenc helye a babakonyha, és az építősarok. Szekrényeink polcosak a gyermekek méreteihez igazodnak, így a játékeszközök megfelelő helyen elérhető magasságban vannak. Biztosított a szabad mozgáslehetőség, a bútorok mozgatása. A csoportszoba felszerelései között megtalálhatóak a Montessori pedagógiáját és a kompetencia alapú nevelést támogató fejlesztő eszközök és játékok (varázsládika), mely a mindennapi munkánkat segítik. Szociális háttér Településünkön a munkanélküliek száma megemelkedett. Ez a szociális helyzet a családoknál érezteti hatását. A szülők ingerültek gyerekeikkel, türelmetlenebbek, de az is előfordul, hogy túl nagyok az elvárások. A miliőártalmak a gyermekek későbbi tanulására is kihathatnak. A különböző tanulási zavaroknak lehetnek okai a biztonságos hátterek hiánya. Az óvodának és az iskolának kell átvállalni azt a feladatot, amiben a gyermekek nevelése irányul megvalósul. Ebből is látszik, hogy fontos a családias légkör kialakítása, kiépítése a két intézmény között is. Biztonság, az odafigyelés a személyes kapcsolatok megkönnyítik az intézmények átjárhatóságát. A mi feladatunk, hogy örömmel és teljes odafigyeléssel járjanak a gyermekek az intézményekbe, s ne jelentsen gondot számukra az új környezet és az új légkör. Óvodaképünk - a gyermekek személyiségének, képességeinek megfelelő differenciált fejlesztése - a gyermekek személyiségfejlődésének nyomon követése - a csapatépítés gyermekek, szülők és óvodapedagógusok között 5

6 - a partnerek, a szülők elégedettségének megőrzése és növelése - az óvodapedagógusok módszertani ismereteinek bővítése, motiváltsága - az óvodapedagógusok és a dolgozók szemléletváltása - a tárgyi erőforrások fejlesztése - óvoda iskola átmenet megkönnyítése - a kompetencia programcsomagnak a helyi programba való kiemeltebb beillesztése - inkluzív nevelés II. Az innováció célja Az algyői Szivárvány Óvoda és az Algyői Általános Iskola közös céljai: - az óvoda és az iskola közötti átmenet megkönnyítése - az óvodás és kisiskoláskor pedagógiai folyamatainak egységes értelmezése és kezelése - a sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű gyermeke hátránykompenzálása, oktatási esélyegyenlőség érvényesítése - folyamatos szakmai tapasztalatcsere szakmai látogatás - a felmerülő igények kezelésére az átmenet folyamatos továbbfejlesztése Munkánkat, az alábbi területeken kapcsoljuk össze: - környezeti nevelés - Népszokások, hagyományok - Szabadidős tevékenységek - Anyanyelvi nevelés - Egészséges életmódra nevelés - DIFER III. Az óvoda-iskola átmenet 1. Az óvoda iskola átmenet értelmezése A gyermekeink döntő többsége a családi és az óvodai nevelés eredményeként, valamint saját belső fejlődésének lehetőségeit megvalósítva 6-7 éves korra alkalmassá válnak az iskolakezdésre. Az iskolaérettség tartalma, szintje természetesen nem csak a gyerekek fejlődésétől-fejlettségétől függ, hanem az iskolák elvárásától is. Az iskola pedagógiájának és koncepciójának szerves része kell, hogy legyen a tanulás, a csoportokban történő közvetett irányítás, a szervezett életrend, amelyet a gyerekek nem egyformán képesek elfogadni. Ezért 6

7 megkísérlik harmonikussá, zökkenőmentessé tenni az átmenetet. Ez úgy valósulna meg, ha nem csak a gyermekek alkalmazkodását várnák el, hanem hogy az iskolák is illeszkedjenek a gyerekek életkori és egyéni jellemzőihez. Az iskolában a játék ugyanúgy jelen kell, hogy legyen a gyermekek életében továbbra is. Nem csupán járulékos tényező, amely csak szünetekben, napközis időben kap teret, hanem szervesen beépüljön a tanulás folyamataiba is. A gyerekekre figyelő iskolában mindazok az értékek, amelyek az óvodai nevelés egész időtartamában az élet természetes részének tekinthetők mint pl. a segítségnyújtás, a megértés, a tolerancia, a konfliktusok békében való megoldásra való törekvése. 2. Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A tapasztalatok és a kutatások egybehangzóan igazolják, hogy az óvónők nagy biztonsággal becsülik meg egy-egy gyermek iskolai beilleszkedésének sikerességét. Az óvónők az óvodai nevelés egész folyamatában készíti fel a gyerekeket az iskolára. Az eredmény -, amelyben a családnak van döntő szerepe az 1. osztályt váró, vidám, érzelmileg kiegyensúlyozott és a szükséges képességekkel rendelkező gyerek. Alapkövetelmények, melyeket egy iskolaérett gyermekkel szemben elvárhatunk: - az életkorának megfelelő testi és szellemi fejlettség - fejlett kommunikációs készséggel rendelkezik- tud-e akar e beszélni? - kifejezőkészség szóban és rajzban alapszínek ismerete, megnevezése - tudás utáni vágy - kialakult felelősség és szabálytudat - alkalmazkodó képesség-szociális érettség - önállóság (kijelölt feladat esetében, tisztálkodás, öltözködés és étkezés során) - kreativitás - aktív figyelem ( perc) - irányok, arányok, méretek meghatározása, megnevezése - saját nevének, címének megnevezése - családi viszonyok meghatározása - mozgáskoordinációs kifinomultság (finom mozgások- írás) - kellően elsajátított magatartásformák, illemszabályok 7

8 3. Mit tehet az óvoda az átmenet megkönnyítésére Az óvoda iskola kapcsolatában arra törekszünk, hogy az átmenetet minél zökkenő mentesebbé tegyük. Fontosnak tartjuk, hogy az iskola megismerje nevelőmunkánkat, módszereinket, eszközeinket, melyek segítségével úgy neveljük és fejlesztjük óvodásainkat, hogy környezetükben jól eligazodjanak, és képesek legyenek az iskolai tanulmányaik megkezdésére. A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt. Az óvoda iskola átmenet könnyítésére szolgáló programunk célja: Szorongásmentes óvodai légkör biztosítása. Az óvodában kialakított jó szokások továbbvitele Óvodai módszerekre, játékosságra épülő tanulási helyzetek teremtése a.) Mit kell átgondolnia az óvónőnek, mikor a gyermekek iskolába készülnek? Nagycsoportban minden iskolába készülő gyermekkel kapcsolatban gondoljuk át a gyerekek jellemzőit. Az átgondoláshoz segítségünkre lehetnek a gyerekekről készült készített feljegyzések a gyermekek rajzai, munkái, a szülővel folytatott beszélgetések emlékeztetői. 4. Mit tehet az iskola az átmenet megkönnyítésére? Olyan iskolai légkör kialakítására kell törekedni, ahol az elsős gyermekek fokozatosan szokhatnak hozzá az iskolás élethez, munkához, ahol jól érzik magukat. Ennek megvalósulásához a legfontosabb a szorongásmentes, bizalom teli, biztonságot nyújtó légkör, amelyben az ismeretszerzés nem kényszer, hanem örömforrás. A termek kialakításánál, berendezésénél is figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat: helyet kapnak az oviban már jól megszokott játékok, a mesesarok pihenőkuckó, és a kiscsoportos foglalkozásra alkalmas helyek. a.) Az óvoda iskola átmenet nehézségeinek csökkentésére a következőket alkalmazzák az Algyői Iskolában: a képességek fejlettségi állapotának feltérképezése a gyerekek közötti differenciák figyelembevétele egyénre szabott, differenciált minőségi oktatás elfogadó, segítő, együttműködő szemlélet állandó motiváció, játékosság az órákba építve személyes kapcsolattartás az óvoda-iskola között szülőkkel való napi kapcsolattartás sikerélményhez juttatás, pozitív értékelés szöveges értékelés 8

9 Oktató-nevelő munka célja, hogy a gyermekek szívesen járjanak iskolánkba, a tudásnak értéke legyen, s nyitott, érdeklődő, testileg - lelkileg egészséges fiatalok kerüljenek ki. Folyamatosan segítik a tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatását. Gyermekeket kreativitásra, önállóságra, reális önértékelésre nevelik! Sok-sok játékkal, képesség- és készségfejlesztéssel alapozzák meg elsőben az olvasás, írás tanulását. Késleltetetten tanulják a gyerekek az olvasást, ez azt jelenti, hogy egy alapozó előkészítő időszak után október környékén kezdik a betűtanulást. Természetesen, aki tud már olvasni, az neki való feladatokat kap. A matematika tanulásánál is tevékenységekkel: kirakással, mozgással, megformázással, leszámolással, kopogással és mindenféle érzékszervi tapasztalással megerősítve alapozzák meg a számfogalmat, a műveleteket. A kézműveskedés, a rajzolás, mozgásos játékok a tanulás fontos részei. 5. Iskolára alkalmassá tétel A gyermekeknek testileg is alkalmasnak lennie arra, hogy az iskolai életben részt vehessenek. Fontos, hogy a gyermekek túl legyenek az első megnyúlási fázison. Testi fejlettség nemcsak a súlyt és a magasságot jelenti, hanem a csontrendszer, az izomrendszer, valamint a keringési rendszer életkorának megfelelő fejlettségét is. A központi idegrendszer fejlettsége ebben az életkori szakaszban már a nagyobb kiegyensúlyozottság jeleit mutatja, a gyermek szellemileg is alkalmassá válik az iskolai életre. Elengedhetetlen, hogy bizonyos feladattudattal rendelkezzen, melynek lényeges alkotóeleme az akarat. Kellő kötelességtudattal és feladattartással rendelkezzen. Emellett az önuralom is fontos előfeltétele az osztályközösségben való tanulásnak. Ebben az időszakban a gyermek képes arra is, hogy fegyelmezetten uralkodjék mozgásvágyán, érzelmein, indulatain, és egyre inkább koordinálja, szabályozza mozgásait. Vonatkozik ez a finom mozgásokra is, melyek kellő fejlettsége elengedhetetlen feltétele az írás megtanulásának is. Összegzésként elmondható, hogy a gyermek akkor válik az iskolára alkalmassá, ha már arra is képes, hogy a vele egykorúak társaságában beilleszkedjen, és csoportkötelékben tudjon ismereteket elsajátítani. Kellően nyitott és vágyik a változásra, várja a varázslatot, hogy igazi iskolás lehessen. a.) Az óvónők feladata a gyermek iskolára való alkalmassá tétele során: munkánk során tudatosodjék bennünk, hogy ez a feladat folyamat jellegű, a gyermek óvodába fogadásával veszi kezdetét. A gyermekek adottságainak, képességeinek, készségeinek figyelembevételével tervezzük meg a gyermekek fejlesztését. 9

10 Figyelembe vesszük a gyermekek érési folyamatait. Az életkori és egyéni sajátosságokból kiindulva a gyermekeket megismerve oldjuk meg a 3-7éves életszakasz feladatait úgy, hogy előkészítjük a következő életszakaszt. A játékba integráljuk be a nevelés többi eszközét. Ellátogatunk az iskolába, megismerjük az iskola elvárásait. Ellátogatunk a gyermekekkel az iskolába Felelősségteljesen, szakmailag kompetens módon döntünk az egyes gyermekek iskolára való alkalmassága felől. Minden információs segítséget megadunk a szülők számára gyermekük fejlettségéről, fejlesztéséről. Meglátogatjuk a gyermekeket az iskolában. Kezdeményezzük a kölcsönös hospitálási lehetőségeket. 6. Az óvoda iskola átmenet előkészítése az óvodai programcsomagban Fontosnak tekintjük a nyitott óvodát és az iskolát, szűkebb környezet igényeihez igazodva a gyermekek nevelését és családi nevelés kiegészítését. A nyitottság elsősorban a családokkal és a két intézmény közötti szorosabb kapcsolatot jelenti. Feladataink: - a személyiség harmonikus fejlesztése - a személyiségi autonómia alapjainak lerakása - saját szükségletek kifejezési képességének kialakítása - társakkal való együttműködés megvalósítása - másság (különbözőség) tolerálása - értelmi gazdagság 10

11 Derűs, élmény gazdag környezetet alakítunk ki, ezzel a gyermeki szabadságot biztosítva fejlesztjük személyiségüket, még nagyobb hangsúlyt fektetve az egyedi, a másság, különbözőség elfogadására. Az értelmi fejlődésben - építve a gyermekek tapasztalataira, élményeire, érdeklődésére, kíváncsiságára-fontosnak tartjuk azt, hogy rendelkezzenek az ismeretek elsajátításához szükséges alapvető készségekkel (problémamegoldó gondolkodás, logikai műveletek végzésének képessége, pszichikus funkciók megfelelő működése) A kompetencia alapú készség és képességfejlesztés nevelési területekbe építése Az továbblépéshez új készségek és képességek kialakítása és fejlesztése szükséges a következő területeken: - óvoda-iskola átmenet - inkluzív pedagógia (befogadó) - érzelmi, erkölcsi nevelés Az óvodai és az iskolai nevelés egymásra épül. Az algyői általános iskola nyertes pályázata segíti az iskolával való együttműködést, az egymásra épültség ezáltal, biztosított. Az óvoda-iskola átmenet kérdéskörének újra értelmezése új feladatot, korszerűbb pedagógiai módszerek alkalmazását teszi szükségessé. Egymásra épülő szakmai programot dolgozunk ki az iskolával. Ismeretközpontú oktatásról, a kompetenciák fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt. Kezdeményezzük a szakmai fórumokat, bemutatókat a helyi iskolával és más óvodákkal, hogy ne csak elméletben, hanem gyakorlatban is szerezzenek tapasztalatokat a nevelőmunkáról az óvónők. Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésének a differenciálás az útja, mind az óvodában, mind az iskolában, amiben benne van a másság jelenlétének természetessége, sajátosságainak elfogadása, az egyénhez igazított fejlesztése. A befogadó inkluzív - pedagógia alkalmazásával, olyan környezetet kell kialakítani az óvodába, ahol a másság elfogadása mindenkinek természetessé válik. 11

12 2008-as tanévtől kiemelt feladatként kezeljük az SNI gyermekek fejlesztését. SNI gyermekek befogadására készülve, a feltételeket figyelembe véve tervet készítettünk, a bevezetés lépéseit meghatároztuk. 7. Óvoda iskola átmenet konkrét lépései Ha az óvónő a gyermekről kialakított összkép és a részletekre vonatkozó szempontok alapján úgy gondolja, hogy a gyermekek fejlettsége megfelelő, akkor javasolhatja az első osztályt megkezdését. Amennyiben az óvónőnek kétségei vannak, bizonytalan, mert az összkép vagy egyes tevékenységek, képességek jelentősen elmaradnak a nagycsoport végére várhatóaktól, a gyermek beszédhibás, esetleg érzelmi sérülés miatt komolyabb magatartási probléma, vagy egyéb pszichés tünet áll fenn, a külső szakember, gyermekorvos, gyermekpszichiáter, logopédus, segítségét kérheti. Érdekes és tanulságos a volt nagycsoportosok követése az első osztályban. Ha mód nyílik rá érdemes, az elsős gyermekekről iskolai beilleszkedéséről visszajelzést kérni. Az erre vonatkozó kérdőív a mellékletben található! IV. Az innovációs projekt kidolgozása az átmenet megkönnyítésére CÉLOK: Az óvoda és az iskola közötti átmenet megkönnyítése. Az óvodás és a kisiskolás kor egységes pedagógiai folyamatként történő kezelése. A sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása, oktatási esélyegyenlőség érvényesítése mindkét intézményben Folyamatos szakmai tapasztalatcsere, szakmai támogatás TERÜLETEK: Környezeti nevelés, népszokások, szabadidős tevékenységek, anyanyelvi nevelés, testi nevelés, egészséges életmódra nevelés, DIFER mérés 12

13 ÁLTALÁNOS FELADATOK: Az eredmények fenntarthatósága, erősítése és a további fejlesztési lehetőségek megvalósítása érdekében: - Az innováció kipróbálása és a beiskolázási gyakorlat erősítése - Együttműködési terv kidolgozása az óvoda iskola átmenet programja megvalósítása érdekében - Közös munkacsoport létrehozása, amely az óvoda iskola átmenetét koordinálja - Intézmények közötti folyamatos kapcsolattartás az átmenet megvalósítása érdekében - További pályázati lehetőségek kihasználása a pedagógusok módszertani támogatásának, megújulásának érdekében - DIFER mérések elvégzésének segítése, az eredmények beépítése a két intézmény, nevelési (oktatási) folyamatába - Mindkét intézmény pedagógusai legyenek nyitottak a megújulásra a nyitottság - Az eddig megszerzett ismeretek birtokában, a már meglévő tapasztalatok átadásával mind a két intézmény pedagógusai erősítik az intézményen belüli belső integrációt és a kompetencia alapú nevelést-oktatást. Az óvoda-iskola közötti átmenet segítése: - a tanév, nevelési év programjának egyeztetése az átmenet támogatására - műhelymunka- szakmai műhelyek, team munkák - módszerek tapasztalatok cseréje - DIFER mérés az óvodában és az iskolában is - nyílt napok szervezése a leendő tanítónők részére, a szülőknek, és az óvó néniknek, a leendő elsősöknek az iskolában - hospitálások, esetmegbeszélések az intézmények között - közös programok megvalósítása a jelen innovációs program szerint FELELŐS: óvodavezető, iskolaigazgató 13

14 ÉRINTETTEK, BEVONTAK KÖRE: leendő elsősök és óvodapedagógusai, leendő elsős tanító nénik A LEBONYOLÍTÁS IDŐPONTJA: 2009/2010 tanév SIKERKRITÉRIUMOK: - Az óvoda és az iskola közötti szakmai párbeszéd elkezdődik és eredményes együttműködés alakul ki - A gyermekek továbbhaladása továbbra is a következő fokra biztosítottá válik az eredményesség és problémamentesség hatja át - A gyermekek zökkenőmentes sikeres iskolakezdésének és esélyegyenlőségének megteremtése megvalósul - Az iskolaérettség kritériumai közösen, egységes szempontok alapján kerülnek meghatározásra - A gyermekeket óvodás és iskolás korukban egységes pedagógiai szemlélet veszi körül - A hospitálások és az esetmegbeszélések mindkét fél számára pozitív előrehaladást jelentenek - A közös tervezett programok megvalósulnak - A célirányos fejlesztéseink segítségével szilárd alapokra helyezzük az iskolaérettség készségeit - A szociális készségek fejlesztésével együttműködésre elfogadásra szabálykövetésre alkalmas gyermekeket nevelhetünk - Elkerüljük az iskolai kudarcok kialakulását - Érzékelhetően javul a gyermekek közérzete az első napokban az iskolában - Javulnak tanulási eredményeik - Nő az iskola elégedettsége az óvodával szemben - Nő az óvodai dolgozók elégedettsége az iskolával kialakított kapcsolatról 14

15 1.A tanítónők látogatása az óvodában Ismerkedés a leendő első osztályos gyermekekkel. A tanítónők ismerjék meg a leendő első osztályos gyermekeket különböző helyzetekben (gondozási teendők, foglalkozás alatt) A látogatás megszervezése és levezetése, a kölcsönös tapasztalatok összegyűjtése, elemzése A gyermekek felkeltése a látogatásra A tanítónők fogadása A bemutatkozó látogatás levezetése Beszélgetések a tapasztalatokról Beszélgetés a gyerekekkel a látogatás során szerzett élményekről igazgatónő vezető óvónő Óvodapedagógusok, tanítónők, iskolás gyermekek, óvodás gyermekek Minden évben tavaszi hónapban Egyeztetés az óvodapedagógusokkal, hogy mikor lehet látogatni és hány alkalommal) Sikerül mindkét fél számára megfelelő időpontot egyeztetni A bemutatkozó foglalkozás és a kölcsönös ismerkedés megvalósul Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében az Algyői Szivárvány óvodában és az Algyői Általános Iskolában az alábbi tevékenységformák (kapcsolatok) kerültek bevezetésre. Kapcsolat Cél Feladat Tevékenység Felelős Érintett Időpont határidő Eszközök módszerek Elvárt eredmény Keletkezett dokumentumok: - feljegyzés a csoportnaplóban - jelenléti ív - fényképek 15

16 2. Kapcsolat: Óvodások látogatása az iskola épületében Cél: Kölcsönös ismerkedési lehetőség biztosítása a gyermekek és leendő tanítójuk között, a gyermekek iskolától és iskolakezdéstől való félelemének csökkentése, az iskola iránti vágy felkeltése Feladat: Az iskola épületének, és helyiségeinek bemutatása, megtekintése Felelős: Igazgató, óvodavezető Érintettek: Óvodapedagógusok, tanítónők, iskolás gyermekek, óvodás gyermekek Gyakoriság: évente egyszer tavasszal Megvalósítás: 2010.február 3. Kapcsolat: Beiratkozás Cél: A gyermek iskolai jogviszonyának kialakítása, érzelmi kötődés az iskolához és a leendő tanító nénikhez Feladat: a szülők tájékoztatása az iskolai beiratkozás időpontjáról és feltételeiről. Az óvodában felhívó jellegű plakáttal hirdetjük az iskolai beíratás dátumát és a beíratáshoz szükséges dokumentumokat jelöljük. Átadjuk a gyermekek részére kiállított óvodai szakvéleményt. Felelős: csoportvezető óvónők, iskolai igazgatója által megbízott felelős Érintettek: leendő első osztályos gyermekek szülei, iskola igazgatója, leendő elsős tanító nénik Gyakoriság: Évente két nap március hónapban Megvalósítás: 2010.március 17-én és 18-án. 16

17 4. Kapcsolat: Tájékoztató szülőértekezlet az óvodában Cél: A leendő elsős tanítónők bemutatása. A beiskolázási körzetbe tartozó óvodások szüleinek megismerése. Felmerülő kérdésekre való válaszadás. Feladat: A nagycsoportos gyermekek szüleinek tájékoztatása az értekezletről, a helyszín biztosítása. A leendő első osztályos tanító nénik részvétele az óvodai szülői értekezleten alkalom nyílik a kötetlen beszélgetésekre, arra, hogy megismerkedjenek a szülők az iskola szakmai programjukkal, betekintést nyerjenek a tankönyveikbe és a tanítási módszereikbe. Bizalom elnyerése intézményük felé. A propagandaanyag kiosztása a szülőknek. Módszerek: szervezés, meghívó készítés, beszélgetés, érvelés, bemutatás Sikerkritérium: Megfelelő számú résztvevő és elégedett szülők. A beiskolázandó gyermekek magas létszáma Felelős: óvodavezető, igazgatónő Érintettek: leendő első osztályos gyermekek szülei, iskola igazgatója, leendő elsős tanító nénik, óvodapedagógusok Gyakoriság: évente egy alkalom Megvalósítás: 2010.január Kapcsolat: Óvodapedagógusok és a tanítónők közös konzultációja Cél: Ismerjék meg a pedagógusok az iskolába kerülő gyermekek DIFER méréseinek eredményeit. Sikeres tapasztalatcsere. Feladat: Ismerkedés az iskolát kezdett elsősök DIFER szűrésének eredményeivel. Alapkészségek bemeneti mérése, egyéni és csoportos fejlesztési tervekre épülő szakmai munka megbeszélése. Közös koncepciók, fejlesztési célok, feladatok megbeszélése a következő tanévre vonatkozóan. Együttműködés a képességmérésekben. Felelős: igazgatónő, óvodavezető, fejlesztő pedagógusok 17

18 Érintettek: tanítónők, óvodapedagógusok Gyakoriság: évente egy alkalommal Megvalósítás: szeptember 6. Kapcsolat: Szülői értekezlet az iskolában Cél: Az iskola bemutatása a szülőknek és a kiállítás megtekintése. A tanítónők megismerése. A szülők kapjanak választ kérdéseikre Feladat: A nagycsoportos gyermekek szüleinek tájékoztatása az értekezletről. Tájékozódás az iskola helyi pedagógiai programjáról. A szülők segítséget, illetve gyakorlati tanácsokat kapnak a gyermekek sikeres iskolakezdése érdekében. Felelős: igazgatónő Érintettek: a leendő elsősök szülei, óvodavezető, óvodapedagógusok, tanítónők, igazgatónő Gyakoriság: évente egy alkalommal Megvalósítás: január Kapcsolat: Gergely-járás (Iskolába hívogató) Cél: Iskolába hívogató műsor megtekintése a gyerekekkel. Szereplési lehetőség megteremtése. Az óvodások és az iskolások közös élményszerzési lehetőségének biztosítása. Népi hagyományok ápolása. Közös kulturális élményszerzés. Feladat: Kapcsolatfelvétel az óvodával. Műsorterv elkészítése. A műsor helyszínének biztosítása az óvodában. Az újra találkozás alkalmával ismerősként üdvözöljék a tanító néniket. Előzetes ajándékkészítés a szereplőknek és a tanító néniknek! 18

19 Ajándék: könyvjelző Módszerek: szervezés, meghívó készítés, bemutatás, szereplés, fényképezés Felelős: óvodavezető, igazgatónő Érintettek: nagycsoportosok, óvó nénik, iskolások leendő tanító nénik Gyakoriság: évente egy alkalommal Gergely napkor Megvalósítás: 2010.március 12. /A tanító néni köszönti az óvodás gyermekeket/ 19

20 / Iskolába hívogató/ /Az iskolások búcsúznak az ajándékba kapott könyvjelzővel/ 20

21 8. Kapcsolat: Rendhagyó testnevelés órák Cél: A testnevelő tanár néni módszereinek megismerése a közösen tartott foglalkozások alkalmával. A gyerekek megismertetése az iskolai tornateremmel, a tornateremben elhelyezkedő helyiségekkel, tornaeszközökkel. Feladat: Játékos tornagyakorlatokkal, mozgásos játékokkal a sportolás megszerettetése. A tornatanárnővel előre megbeszélt és tervezett foglalkozások együttes vezetése. Felelős: óvodavezető, igazgatónő Érintettek: testnevelő tanár néni, óvónők, leendő elsős gyermekek Gyakoriság: hetente egy alkalommal Megvalósítás: 2009/2010 tanév pénteki napjain 9. Kapcsolat: Szakmai találkozó, munkadélután Cél: Az óvoda és az iskola sikeres együttműködésének és a zökkenőmentes óvoda- iskola átmenet feltételeként létrehozott tapasztalatcserék megbeszélése. Innovatív megoldások keresése a felmerülő problémákra a gyermekek érdekeit figyelembe véve. Az óvoda és az iskola közötti partneri kapcsolatok mélyítése. Feladat: Felkészülés az értekezletre, helyszín biztosítása, team-munka lebonyolítása, közös megoldások keresése a beszélgetések során. Időpont egyeztetés. Fényképezés dokumnetálás. 21

22 Módszerek: szervezés, beszélgetés, magyarázat, elemzés, vita Felelős: igazgatónő, óvodavezető Érintettek: az iskola pedagógusai, óvodapedagógusok Gyakoriság: évente egyszer Megvalósítás: április 13. (publikációk- Hírmondó cikkek) 22

23 MUNKADÉLUTÁN Az algyői Szivárvány Óvoda és Általános Iskola partneri kapcsolatának mélyítésére az óvoda iskola átmenet megkönnyítésére, megsegítésére került sor 2010.április 13-án délután. A munkadélutánt vezette: Patyi Erika mentor Az óvoda-iskola átmenet hosszú évek óta komoly pedagógiai-elvi és gyakorlati-problémakör. Elvi, mert állandó kérdés, hogy melyik fél közelítsen a másikhoz, gyakorlati abban a tekintetben, hogy az átmenet milyen módon valósuljon meg. Az integráció kérdésköre - bármennyire is más, mint az óvoda-iskola átmenet a kompetencia alapú programcsomagban széles értelmezést kap, és ezért igen szorosan összefügg azzal. Minden egyes gyerek valahogy és valamikor eléri az iskolára alkalmasságot, csak nem egyformán, nem egy időben, nem egy ütemben, nem egyforma megtámogatottságban, esetleg más nem hétköznapi iskolában. (Dr. Bakonyi Anna) Ebben az évben nagyon pozitívan értékelendő, hogy, innovációs pályázatunkkal is segíteni szeretnénk az óvoda-iskola átmenetet. (iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munkát, iskolaválasztás támogatását, gyermekek fejlődésének után követését). Beindult egy hangos párbeszéd a szakemberek, pedagógusok között, ami nem hárítja a felelősségeket, hanem meg akarja oldani a problémát közös pontok keresésével. A két intézmény pedagógusainak együttműködése nélkülözhetetlen, ezért tartjuk fontosnak, hogy az elvek és a módszerek egyeztetése, a tapasztalatcserék a gyermekek fejlődését mozdítják elő! " Embert nevelni a legszebb hivatás, Légy nemes, gazdag lelkű ember, Hogy emberré tehess másokat A magad embersége által. Móricz Zsigmond Bakosné Szöllősi Ágnes Óvodapedagógus ( Algyői Hírmondó áprilisi szám) 23