Gyakran Ismételt Kérdések Vezetékjog Utólagos bejegyzési folyamat 2010.január

Átírás

1 Gyakran Ismételt Kérdések Vezetékjog Utólagos bejegyzési folyamat 2010.január 1./ Miként jegyezhetnek be az ingatlan tulajdonos megkérdezése nélkül vezetékjogot (terhet) egy ingatlanra? A villamos energiáról szóló 2007.évi LXXXVI. törvény (Vet) 172. alapján a hálózati engedélyes (EDF Démász Hálózati Elosztó Kft ) a kérelem benyújtását megelızıen tíz évvel korábban idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett közcélú hálózat, tartószerkezet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsoló-berendezés tekintetében a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivataltól (továbbiakban: Hatóság) december 31 -ig kérheti a vezetékjog bejegyzésére alkalmas határozat kiadását. A Hatóság a jogerıs határozattal megkeresi az illetékes Körzeti Földhivatalt a vezetékjog ingatlannyilvántartásba történı bejegyzése iránt. Tehát nem az EDF Démász Hálózati Elosztó Kft fordul közvetlenül a Körzeti Földhivatalokhoz! Az eljárás során az eljáró hatóságok azért nem keresik meg közvetlenül az egyes tulajdonosokat, mert a vonatkozó jogszabályok ezt nem írják elı. Azért nem írják elı, mert nem új, hanem régóta meglévı vezeték létesítésérıl van szó. Új vezeték létesítése során természetesen meg kell keresni a tulajdonosokat. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. Törvény (Ket) szerint a pontosan meg nem állapítható, jelentıs számú tulajdonosra (ügyfélre) tekintettel a vezetékjogról kiadott határozat hirdetményi úton kerül közzétételre. (Hatóság és Önkormányzat honlapja, hirdetıtáblája) Egy vezetékkel számos (akár több ezer) ingatlant érintı bejegyzési folyamat során ugyanis a tulajdonosok személye folyamatos változás alatt áll. 2./ Birtokháborítás-e a vezetékjog bejegyeztetése? Birtokháborításról a Polgári törvénykönyv alapján (188. ) akkor beszélhetünk, ha valakit jogalap nélkül a birtokától megfosztanak, vagy birtoklásában zavarják. A vezetékjogi eljárások törvényi rendelkezés (Vet.172. ) alapján folynak, így jogalapjuk is van! A bejegyzési folyamattal kifejezett célunk, hogy azon hálózatainknál, ahol az ingatlan tényleges, fizikai állapota eltér az ingatlan-nyilvántartásban rögzített adatoktól, ezt megszüntessük, és a kettıt egyezıvé tegyük. Az ilyen irányú eljárások tehát teljesen jogszerőek, a birtokháborítás esete fogalmilag kizárt. 3./ Az EDF Démász Zrt. neve ismert, az EDF Démász Hálózati Elosztó Kft neve viszont nem. Miért az ı javára történik a vezetékjog bejegyzése? A Vet rendelkezései alapján néhány évvel ezelıtt a hálózat tulajdonosa jogutódlással a Társaságcsoporton belül az EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. lett. A Cégbíróságok ezt jogerısen a Cégnyilvántartásba bejegyezték. Ezen cég a mőködési engedélye alapján villamos energia közszolgáltató tevékenységet végez a Dél-Alföldön. 4./ Mi a jogszabályi alapja a vezetékjog bejegyzésének? Jogszabályok: Polgári Törvénykönyv (módosított évi IV. törvény) 108. és A villamos energiáról szóló 2007.évi LXXXVI. (86.) törvény (Vet) 172. és

2 A villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról kiadott 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII.23.) Korm.r. A villamosmő biztonsági övezetérıl szóló 122/2004. (X.15.) GKM rendelet A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. (140.) Törvény (Ket) Az ingatlan- nyilvántartásról szóló 1997.évi CXLI. (141.) törvény (Inytv.) 5./ Mit jelent a vezetékjog és a biztonsági övezet? A hálózat, és annak biztonsági övezete által érintett területre vonatkozik a vezetékjog. A biztonsági övezet rendeltetése, hogy az ott lévı személyek, építmények, területek stb. védelme megvalósuljon. Erre nézve a villamosmő biztonsági övezetérıl szóló 122/2004. (X.15.) GKM rendelet tartalmaz részletes elıírásokat.(tilalmakat, korlátozásokat) Ezért fordulhat elı gyakran, hogy egy adott ingatlanon semmiféle vezeték nem található, viszont a tulajdoni lapra mégis történt vezetékjogi bejegyzés. Tilalmak a biztonsági övezetben: (pl.): 11. (1) A nagy- és a kisfeszültségő föld feletti szabad vezeték biztonsági övezetében tilos: a1) oszlop, torony, önálló tartószerkezet, daru, állványzat, a2) robbanás- és tőzveszélyes anyag tárolására alkalmas tartály, a3) üzemanyag töltıállomás, a4) gémeskút, nyitott állapotban föld felszínétıl mért 4 m-nél magasabb sorompó, a5) magasles, lıtér létesítése; b) robbantás; c) anyag tárolása és felhalmozása c1) ha az oszlop jármővel való megközelítését akadályozza, c2) nem éghetı anyagok 2 métert meghaladó magasságú tárolása e) a föld felszínétıl mért 3 méternél magasabb idegen létesítményhez tartozó fémhuzal, sodrony, lánc, ki- vagy átfeszítése, továbbá 3 méternél magasabb kerítés létesítése, f) komló vagy egyéb - 4 métert meghaladó - magas növéső futónövény termesztése; g) sárkányeresztés, repülımodellezés; h) a vezeték oszlopára jogosulatlan személynek felmászni. 12. Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezetében tilos: a) építeni, elhelyezni (pl. alapozás, oszlop), üzemeltetni bármilyen végleges épületet amely a földben elhelyezett vezeték - folyamatos és biztonságos üzemeltetését akadályozza, - üzemzavar elhárítását, karbantartását akadályozza, veszélyezteti vagy lehetetlenné teszi; c) a vezeték üzemben tartójának elızetes hozzájárulása nélkül minden olyan, a föld felszíne alatti és feletti tevékenység végzése, amely az élet- és vagyonbiztonságot, illetıleg a föld alatti vezeték épségét, valamint folyamatos és biztonságos üzemét veszélyezteti, vagy veszélyeztetheti. Korlátozások a biztonsági övezetben: (pl.) 14. (1) Erısáramú föld feletti vezeték biztonsági övezetében egyes tevékenységek csak a (2)-(4) bekezdésekben foglalt korlátozások megtartásával végezhetık. (2) A biztonsági övezetben b5) 1-35 kv névleges feszültségszint között 2,0 méternél, b6) kisfeszültségnél l,25 méternél jobban ne közelítse meg; csak 4 méternél alacsonyabb magasságig anyaggal rakott jármő közlekedhet, illetıleg dolgozhat; A jármő legkiállóbb része az oszlopot, kikötését, illetıleg ezek alapozását úgy közelítheti meg, hogy abban károsodást ne okozzon, az áramvezetıket pedig sem vízszintesen, sem függılegesen, a következıkben megadott távolságértékeknél jobban a legkedvezıtlenebb helyzetben és esetben sem közelítheti meg: d5) kv névleges feszültségszint között az 1,5 métert, 2

3 d6) 15 kv névleges feszültségszint alatt az 1,2 métert; f) a föld felett 3 méternél nem magasabb fémszerkezetek, fém szılıkordon, fémkerítés, fém csıvezeték (pl. öntözıberendezés csıvezetéke) érintésvédelemmel ellátva létesíthetı; g) föld alatti csıvezeték (pl. gázvezeték, öntözıberendezés csıvezetéke) érintésvédelemmel ellátott fémcsı, vagy szigetelıanyagú csı lehet; Az öntözıberendezés kötött vízsugara az áramvezetıket 1-35 kv névleges feszültség között 1,5 méternél jobban a legkedvezıtlenebb helyzetben és esetben sem közelítheti meg; j) csak olyan gyümölcs- vagy egyéb fa telepíthetı, illetve akkor hagyható meg, ha véglegesen kifejlett állapotában fa vagy növényzet esetében 1-35 kv névleges feszültség között 2 méternél, kisfeszültségnél 1,25 m-nél jobban annak legkedvezıtlenebb helyzetében sem közelíti meg az áramvezetıt. (3) A villamosmő üzemben tartójának írásbeli hozzájárulása, kell a biztonsági övezetben: a) épületnek, építménynek a létesítéséhez; c) 4,5 méternél magasabb jármő vagy rakomány közlekedéséhez, illetıleg munkavégzéséhez. e) a terepszint megemeléséhez (pl. tereprendezés, gátépítés, vízszintszabályozás, halastó vagy zagytér létesítése), amely munkákat a hozzájárulásban foglaltaknak megfelelıen kell elvégezni; g) minden olyan tevékenységhez, amely az erısáramú távvezetékek tartószerkezetének épségét vagy állékonyságát veszélyezteti 15. (1) Földben elhelyezett vezetékek biztonsági övezetében a talajfelszínt, csak a vezeték üzemben tartójának hozzájárulásával és a hozzájárulásban elıírt feltételek teljesítése mellett szabad végezni. b1) a munkát megkezdeni csak akkor szabad, ha az érintett területen fekvı kábel pontos helyét a 9. -ban foglaltak alapján megállapították, b2) ha a pontos nyomvonal (hely) a rendelkezésre álló dokumentációk alapján nem határozható meg, akkor a munkák megkezdése elıtt kábelkutató mőszerrel vagy kézi erıvel lemélyített kutatóárokkal kell a földben elhelyezett vezeték helyét meghatározni. 6./ Miért ingyenesen terhelik meg az ingatlant? Kártalanítást, vagy a villanyáram díjában kompenzációt, kisajátítást, bármiféle térítést stb. kérhetek-e? A Vet 172. (3) szerint a vezetékjog ingatlan- nyilvántartásba való bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem. Ezért semmiféle külön egyéb térítés sem igényelhetı. Kártalanítási igény a vezeték megépítésekor keletkezik és öt év múlva elévül.(polgári Törvénykönyv 324. ) Nem az ingatlan-nyilvántartásbeli bejegyzés keletkezteti a vezetékjogot, ezért a jelen bejegyeztetési folyamat nem is értékteleníti el az ingatlant A vezetékjog az ingatlan- nyilvántartásba történı bejegyzés elıtt is gyakorolható.(vet 125. (1) bek.) 7./ Az ingatlan tulajdonos akadályozhatja, gátolhatja-e az ingatlanára való bejutást a vezeték karbantartása stb. miatt? (kutyákkal való ırzés, kerítés építés, ırzı- védı szolgálat stb.) Az ingatlant folyamatos és biztonságos közszolgáltatás nyújtásához vesszük igénybe. (Polgári Törvénykönyv 387. ) Az ingatlan tulajdonosa tőrni köteles, hogy közszolgáltatás nyújtásához ingatlanát idılegesen használják (pl. karbantartás, üzemzavar elhárítás), tulajdonjogát egyébként korlátozzák. (Polgári Törvénykönyv 108. és 171. ) A Tulajdonos tehát nem akadályozhatja meg a fentiek alapján tevékenységünk gyakorlását. Abban az esetben, ha az ingatlan- tulajdonos megbízottunknak nem teszi lehetıvé a vezetékhez való hozzáférést, úgy az alábbi jogi eszközök állnak rendelkezésünkre: 3

4 a./ 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekrıl : Villamosmővel kapcsolatos kötelesség megszegése 130. (1) Aki a) a villamosmő létesítésére, átalakítására, bıvítésére, üzembe helyezésének közhírré tételére, fenntartására, üzemben tartására és üzemvitelére, valamint biztonságára, b) a villamosmő biztonsági övezetére, c) a villamosmő mőszaki felügyeletére és ellenırzésére, d) a közvilágítási berendezés jóváhagyására, valamint e) a villamos energia szolgáltatásának engedélyezésére vonatkozó jogszabályon vagy annak alapján kiadott rendelkezésen alapuló kötelezettségét megszegi, ötvenezer forintig terjedı pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bányakapitányság hatáskörébe is tartozik. b./ Polgári Törvénykönyv (1959.évi IV.tv.) a alapján birtokvédelem illeti meg a hálózat tulajdonosát c./ Súlyosabb esetben akár a Büntetı Törvénykönyv 260. alapján Közérdekő üzem mőködésének megzavarása miatt büntetıfeljelentést kényszerülünk tenni. 8./ Milyen feltételekkel kérheti a vezeték kihelyezését a Tulajdonos ingatlanáról? A Vet végrehajtására kiadott 273/2007.(X.19.) Korm. rendelet 112/A -a szerint köteles a hálózat tulajdonosa eljárni. 112/A. (1) A közcélú hálózat vagy annak tartószerkezete elhelyezésére szolgáló ingatlan tulajdonosa vagy az, akinek a közcélú hálózat vagy a tartószerkezet átalakítása, áthelyezése jogát vagy jogos érdekét érinti (a továbbiakban e -ban: egyéb érdekelt) kérheti a hálózati engedélyestıl a közcélú hálózat és tartószerkezete átalakítását vagy áthelyezését, ha annak mőszaki feltételei adottak, a villamosmő üzemeltetésében jelentıs hátrányt nem jelent, és az ingatlan tulajdonosa - vagy az egyéb érdekelt által kért áthelyezés, vagy átalakítás esetén az egyéb érdekelt - vállalja az azzal kapcsolatos költségek viselését. Összefoglalva a hálózat akkor helyezhetı át, ha: - mőszakilag megvalósítható - a vezeték áthelyezését, átalakítását kezdeményezınek kell vállalni a költségek viselését - ez egy Hatósági engedélyeztetéssel járó folyamat, ami idıigényes (pl. tervezés, szakhatóságok megkeresése stb.) 9./ Az ingatlan használatát a vezetékjog ingatlan- nyilvántartásba való bejegyzése korlátozza-e? A bejegyzés önmagában semmiképp sem korlátozza az ingatlan használatát, hiszen ezek a hálózatok a természetben több éve már ott találhatók az egyes ingatlanokon. A valós helyzet és az ingatlan- nyilvántartás kerül összhangba ezzel a folyamattal. Az építés- hatósági eljárásokhoz ( pl. új épület építése, régi bıvítése stb.) mindenképp közmőegyeztetés szükséges, tehát az új épület, építmény tervezésekor (bejegyzés nélkül is) figyelembe kell venni az elektromos hálózathoz való viszonyát, az élet és vagyonbiztonság miatt. 4

5 10./ A vezetékjog tulajdoni lapon történt széljegyzését követıen benyújtandó pályázat, hitelfelvételi kérelem esetén mit tehet a tulajdonos? Ranghelycsere iránt levélben megkeresi az EDF Démász Hálózati Elosztó Kft t nevezetesen a Vezetékjogi Projektet (6720 Szeged, Klauzál tér 1.) ill. személyesen bármely Ügyfélszolgálatát, telefonon a Telefonos Ügyfélkapcsolati Csoportot Szükség van a következıkre: - ingatlan pontos címe, helyrajzi száma, nem hiteles tulajdoni lap másolat - több tulajdonos esetén mindegyikük hozzájárulására a ranghelycseréhez Ez néhány napot igénybe vesz! 11./ Akadályozza-e a bejegyzés/széljegy a pénzintézeteknél hitel felvételét? Álláspontunk szerint a bejegyzés egy adott hitelkonstrukciónál sem jelenthet hátrányt, miszerint közérdekő használat miatti korlátozásról van szó, és nem egy pénzügyi követelés biztosítékául szolgáló bejegyzésrıl. (pl. jelzálogjog) A bejegyzés elidegenítési- és terhelési tilalmat sem jelent a tulajdonos számára, tehát az ingatlan terhelhetı. 5