ÁLDÁS REFORMÁTUS ÓVODA OM azonosító: Tornyospálca Kossuth u. 94. Helyi Nevelési Programja ~ 1 ~

Átírás

1 ÁLDÁS REFORMÁTUS ÓVODA OM azonosító: Tornyospálca Kossuth u. 94. Helyi Nevelési Programja 2014 ~ 1 ~

2 Bizony, az ÚR ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom. (Zsolt 127.3) I. Bevezető Intézmény neve: Áldás Református Óvoda Címe és székhelye: 4642 Tornyospálca Kossuth u Óvodavezető neve: Dicsőné Berecz Enikő Elérhetőség: 06/ Fenntartó neve és címe: Tornyospálca Református Egyházközség 4642 Tornyospálca Árpád tér 4. Fenntartó képviselője: Szántó József lelkipásztor Csoportok száma: 1 Felvehető gyerekek száma: 30 fő A református nevelés világnézeti alapja a Szentírás és az abból táplálkozó hitvallásunk. Keresztyén nevelésünk célja, a keresztyén értékrend átadása. A nevelés nem csupán értelmi közlés, hanem jellemnevelés, és a jellemnevelésben ízlést formál - vallja Szabó Magda író, pedagógus, presbiter. Éppen ezért nagy hangsúlyt kívánunk fektetni az intelligencia az érzelmi intelligencia fejlesztésére, a szépérzék és esztétikai érzék kialakítására. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink ismerjék meg a teremtő Isten csodálatos világát, tiszteljék és őrizzék azt. Élményekben, tapasztalásban gazdag óvodai élet során, személyiségük sokoldalú fejlődése és fejlesztése eredményeképpen, a környezetükbe jól eligazodó, boldog, kreatív és harmonikus egyéniség bontakozik ki. ~ 2 ~

3 A család és az óvoda csak együttes munkálkodásával tudja eredményesen kialakítani és megszilárdítani a gyermekben a helyes önértékelést és a keresztyén értékrendet. A nevelési példa alapján ismerjék meg az utat, mely az Úr Jézushoz vezet. Egyéni, személyre szabott komplex képességfejlesztéssel egészítjük ki a csoportfoglalkozásokat, melynek keretein belül készítjük föl gyermekeinket az iskolai életre. Foglalkozásainkon törekszünk a magyar nyelv helyes használata mellett az árnyalt és választékos kifejezésmódra. A mintaszerű magatartást elvárjuk a pedagógusainktól, és valamennyi dolgozónktól, akik közreműködést vállalnak az óvodai életünkbe. Pedagógiánk középpontjában a GYERMEK és fejlődő SZEMÉLYISÉGE áll. Hidat szeretnénk építeni a gyermek és a világ, a természet, a népi kultúránk és helyi hagyományaink közzé. A személyes tapasztalatok szerzése, a tapasztalás öröme életre szóló tudást és élményt ajándékoz gyermekeink számára. Ez a neves gyermekpszichológus Mérei Ferenc által definiált élménygondolkodás alapja. Munkánk irányvonalát ezért gyermekeink egyéniségéhez, a gyermeki gondolkodás sajátosságainak megfelelően alakítjuk ki. Módunkban áll a különleges étkezési igényeket kielégíteni. Napjainkban sajnos nagyon sok gyermeket és családot érintenek a különböző étel allergiák /lisztérzékenység, laktóz érzékenység, a diabetes, stb./ előfordulása. Intézményünkben lehetőség van arra, hogy az érintett gyermek különleges étrendjét napközben is elérhetővé tegyük. Ez a gyermek egészségét, kiegyensúlyozottságát és a szülő megnyugvását hivatott szolgálni. Bízunk benne, hogy mindenkinek tudunk olyan tevékenységet kínálni óvodai nevelésünk során, ami a boldog, sikeres gyermekkorhoz szükséges. Nevelési és pedagógiai programunk minél teljesebb megvalósítása érdekében szükségesnek tartunk néhány szabály lefektetését, ami intézményünk és gyermekeink érdekeit, biztonságát, nem utolsó sorban a zavartalan foglalkozásokat hivatottak szolgálni. ~ 3 ~

4 II. Pedagógiai Programunk koncepciója - Gyermekkép, Óvodakép 1. Gyermekkép Az ember személyiségéből kiindulva elmondható, hogy a gyermek egyedi és mással nem helyettesíthető. Személyisége individuális és szociális egyszerre. A gyermek fejlődő személyiségét befolyásolják biológiai tényezők, mint például a genetikai adottságok, és az érés sajátos törvényszerűségei, - a spontán és törvényszerűen alkalmazott tágabb környezeti hatások /milyen környéken él a gyermek, milyenek a lakáskörülményei, stb./, és a szűkebb értelembe vett elsődleges szocializációs tényező, a családi körülmények befolyásolják. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést és bánásmódot. Fontos, hogy a gyermek meglévő hátrányai enyhüljenek és a lehető legnagyobb mértékben csökkenjenek. A szeretetteljes környezet biztosítja a gyermek számára a megfelelő és optimális légkört a fejlődéshez. Ebben a támogató, kiegyensúlyozott környezetben irányelv az egyenlő bánásmód és az előítélet mentesség. 2. Óvodakép Az óvodáskorú gyermek elsődleges nevelési és szocializációs színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvóvédő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is) Az óvodai nevelésben alapelv, hogy: ~ 4 ~

5 1. a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; 2. a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek és készségeinek kibontakozását; 3. az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről; az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról; a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. II. Az óvodai nevelés feladatai Keresztyén szemléletű óvodánk minden gyermek előtt nyitva áll, szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt. Szemléletünk egyik központi helyét foglalja el az ökumenikus lelkiség, hivatásunknak tartjuk, hogy egyetlen egy vallási közösséghez tartozó gyermek se érezze idegennek intézményünket, hanem OTTHON legyen, óvodába sietve is haza érkezzen. Az óvodai nevelés feladata tehát az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: feladatunknak tekintjük - egész nap folyamán - a keresztyén erkölcs normáihoz igazodó magatartás, az emberi kapcsolatokban a szeretet, a bizalom, a türelem, az igazságosság, a szelídség megtapasztalását, befogadását és gyakorlását, ~ 5 ~

6 az egészséges életmód alakítását, az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítását, az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítását. 1. Általános feladatok 1.1. Az egészséges életmód alakítása A feladat megoldásánál hitvallásunk szerint abból indulunk ki, hogy Isten minden létezőnek Istene és mindenkor gondja van teremtményeire. Az egészséges életvitel igényének kialakítása, a testi fejlődés biztosítása, a fizikai állapot védelme, edzése óvodai nevelésünkben kiemelt jelentőséggel bír. Az egészséges életmód kialakításánál gondot fordítunk a gyermek mindenkori szükségleteihez igazodó gondozási feladatok maradéktalan elvégzésére. A gyermek egészségi állapotát jelentős mértékben befolyásolja életmódja. A helyes életritmus kialakítása az óvodában kezdődik. A test gondozása közben nemcsak a testi, lelki, hanem a szellemi egészség épülése is serkenthető. Ezért nagyon fontos feladatnak tartjuk az egészséges életvitel, életritmus igényének kialakítását. A gondozás szokásrendszerének kialakításával segítjük a gyermekeket abban, hogy igény szerint kielégítsék szükségleteiket, elősegítjük növekedésüket, fejlődésüket, jó közérzetüket, egészséges életvitel-igényüket, melyen keresztül egészségük megóvására ösztönözzük őket. Fontos számunkra, hogy: Gyermekeink élelme egészséges legyen /napi háromszori étkezés biztosításával oldjuk meg, a különleges étkezési igények kielégítésével/ A kulturált étkezés alapvető szabályait megtartva, derűs légkörben étkezünk, étkezés közben a halk beszélgetés elfogadott. A gyermekek ételeit az Áldás Diakónia konyhája biztosítja. A konyha különleges étkezési igények kielégítését is vállalja. Gyermekek napi folyadékbevitelének nyomon követése, pótlása / Intézményünkben a folyadék kínálása nem csupán étkezéshez kötött, hanem szükség szerint folyamatosan biztosított/ ~ 6 ~

7 Egészség-megőrző preventív jellegű foglalkozások folyamatos beépítése a heti és a havi munkatervbe / Falusi-vidéki környezetünkben jól megszervezhető, hogy a gyermekek ismerjék az idénygyümölcsöket és zöldségeket, melyekből folyamatos kínálatot biztosítunk. Egészségmegőrző hét keretében további programokat kínálunk gyermekeink és családjaik számára/ Folyamatos testmozgása biztosítása / Napirendbe való beépítéssel nem pusztán a gyermek mozgásigényének kielégítéséről van szó, hanem a mindennapi életvitelbe való beépítésről a SPORT, mint érték megjelenítése. Emellett megszervezett vízhez való szokatás, úszás biztosított óvodán kívüli szolgáltatásként minden gyermek számára/ A nagymozgások, test séma és test koordináció kialakítása, nem pusztán a test koordináció kialakulása szempontjából fontos, hanem a helyes Én-kép fejlesztésében is. Az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem testi-lelki és szociális jólét biztosítása. Ebből kiindulva a gyermek egészséges lelki fejlődésében hangsúlyt fektetünk a napi imára, a Teremtő Istenhez való odafordulásra, a gyermek harmonikus kapcsolatainak alakítására. A gyermek számára a másik emberhez való oda fordulás képességeit tesszük lehetővé. Megtanulja az alapvető közlés szabályait, az egészséges konfliktuskezelés lehetséges formáit. A gyermek mindennapi tevékenységéhez biztosított, testmagassághoz illő bútorzat, szerep játékok és egyéb felszerelések a komfort érzetet növeli Helyes életritmus kialakítása A beilleszkedés nehézségeit mindnyájan természetesnek tartjuk, ezért segítő, tapintatos, türelmes magatartással a gyermekek egyéni igényeinek megfelelően könnyítjük meg azt számukra. A rendszeresség, a tevékenységek állandósága a gyermek részére biztonságot jelentenek, melyek elengedhetetlen feltételei a helyes életritmus kialakításának. A helyes életritmus minden életkorban, fejlődési szakaszban más. A sajátos nevelési igényű gyermek nevelésében, fejlesztésében figyelembe vesszük a gyermekkel foglalkozó orvos, a pszichológus, a gyógypedagógus ill. más szakember véleményét, javaslatait. ~ 7 ~

8 Az Egészségügyi Világnapon (április 7.) tudatosan szervezünk egészséges életmódra nevelő programokat Kialakítandó szokások Testápolás Fontos és jelentős része a gondozási feladatainknak, hiszen a gyermekek testének, ruházatának gondozása, a szükség szerinti tisztálkodás egészségük védelmét is szolgálja. A testápolással kapcsolatos szokások kialakításában fontosnak tartjuk a bensőséges viszony kialakítását a gyermekekkel. Az óvodapedagógus és a dajka, a gyermekkel együtt tevékenykedve sajátíttatja el a testápolás helyes technikáit. Nem sürgetve, hanem segítve, ösztönözve, érjük el, hogy fokozatosan majd önállóan is képesek legyenek a gyermekek szükségleteik kielégítésére. A papír zsebkendő a csoportban a gyermek számára elérhető helyen legyen. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy használata igény és szükség szerint történjen. Az orrfújás technikájának helyességére a szülőkkel együtt tanítjuk a gyermekeket. A függönnyel elválasztható WC-k teszik lehetővé, hogy a gyermekek megtanulják, hogy ez intim helyzet, amit tiszteletben kell tartani. A mosdóban elérhető helyen elhelyezett, fogmosáshoz szükséges eszközökkel biztosítjuk a gyermekeknek a fogmosás lehetőségét. Ahhoz, hogy gyermekeinket rászoktassuk a tisztaság és gondozottság igényére, magunk is ügyelünk gondozott, ápolt megjelenésünkre, magatartásunkra Öltözködés Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink az óvodáskor végére tudjanak önállóan felöltözni. A szülőkkel egyetértésben, és egymás munkáját segítve törekszünk arra is, hogy az önálló cipő felhúzását megtanítsuk kis óvodásainkkal. Cipzár használatra, tépőzár működésére és a fokozatosság elvét betartva a cipő bekötésére inspiráljuk a gyermekeket, hagyjuk őket gyakorolni, még ha nem is minden esetben sikeres a végeredmény. Váltó ruházattal minden gyermek rendelkezik, a gyermek öltözékénél fontos szempont a kényelem. ~ 8 ~

9 Pihenés, alvás Nagyon fontos napirendi pont a gyermek egészséges fejlődése érdekében. Erre a szülők figyelmét is felhívjuk és kérjük, hogy otthon is próbálják a napirendbe beilleszteni. Az alváshoz csendet, nyugodt légkört és szellőztetéssel friss levegőt biztosítunk. Tiszteletben tartjuk a gyermekek alvási szokásait, vagyis ha alvómacit, "alvórongyot", stb. hozhatnak be az óvodába. Mesével, énekkel, vagy halk zenével teremtjük meg a nyugodt - biztonságérzetet nyújtó - légkört a gyermekek számára. A nyugtalan, zaklatott gyermekek mellé odaülünk, simogatással, kézfogással segítjük az elalvásukat. A nagyobb gyermekek számára a pihenőidő alatt lehetőséget nyújtunk csendes elfoglaltságra, könyvnézegetés, rajzolás, stb Sport, mozgás a mindennapokban A sokoldalú mozgás egész óvodai életünket átszövi. Mozgásfejlesztő eszközeinket egész nap használhatják gyermekeink. Mindennapos testneveléssel és irányított udvari szabályjátékokkal egészítjük ki az egész napos szabad mozgást. Fontos számunkra, hogy a gyermekek természetes mozgáskedvének kellő teret és időt biztosítsunk. A gyermek egészséges életmódra neveléséhez elengedhetetlen a levegőn való tartózkodás. Különösen érvényes ez a mozgásos játékra és a szabad mozgásra Gondozási feladatok összefoglalva A gondozás az óvodai nevelésben nagyon fontos szerepet tölt be. A kisgyermek alapvető szükségleteinek kielégítését jelenti, hozzájárul egészségük megőrzéséhez, jó közérzetük kialakításához. Az alváshoz, pihenéshez megfelelő feltételeket biztosítunk: nyugodt légkör, átszellőztetett csoportszoba, sötétítő függöny használata, felnőttek csendes beszéde, alvóka (puha plüss állat) használata. Alapvető higiénés szabályok kialakítása, betartatása: mosdó rendeltetésszerű használata (WC papír megfelelő használata) kézmosás során folyékony szappan, törölköző használata jellel ellátott saját fésű, fogmosó felszerelés használata ~ 9 ~

10 megfelelő orrfúvási technika elsajátíttatása a szülő ösztönzése tiszta, megfelelő méretű ruházat biztosítására váltóruha biztosítása a haj rendszeres gondozása a textíliák szükség szerinti cseréje fertőzések, egyszerűbb rendellenességek megelőzése a szezonális fertőző betegségekre való felkészülés: szellőztetés, fertőtlenítés zsebkendő állandó biztosítása csoportszobában, öltözőben, udvaron beteg gyermek elkülönítése A lelki-egészségvédelem nagyon fontos feladatunk, hiszen a lelki eredetű problémák (szorongás, félelem stb.) negatívan hatnak az általános fizikai állapotra. Ennek tudatában kiemelten is figyelünk a következőkre: mindennemű megszégyenítést elutasítunk (pl.: bepisilés balesete) nyugalom biztosítása alvásidőben, WC használatakor, megteremtjük a nyugalmat, csendet, az intimitást nem siettetjük a gyermeket alapvető tevékenységeiben nem terheljük túl gyermekeinket meghallgatjuk a problémákat biztosítjuk a rendszerességet, e mellett a rugalmasságot igyekszünk csökkenteni a konfliktusokat nem tűrjük el a gyermekek közötti megkülönböztetést, erőszakot A védelem és biztonság igényüket állandó jelenlétünkkel elégítjük ki. A gyermek fiziológiás szükségleteinek kielégítése az óvodapedagógust közvetlenül segítő dajka feladata. ~ 10 ~

11 1. 4. Betegségek megelőzése: Az óvodában a gyermekek egészséges fejlődését gyermekorvos ellenőrzi. A védőnő rendszeresen, jár óvodánkba. A fogorvos évente ellenőrzi a gyermekek fogazatát. Amennyiben a gyermeken bármilyen betegség tünetet tapasztalunk, arról a szülőt tájékoztatjuk, és szakember vizsgálatát javasoljuk Célunk és feladatunk: A gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése kiemelt fontosságú feladatunk. A gyermek óvodai életét rugalmas és természetes életritmus hassa át. A részben folyamatos napirend a gyermek egyéni tempójához igazodjon. A napirend rendszeres ismétlődése állandóságot jelentsen, támpontot adjon, ezáltal biztonságot nyújtson a gyermek számára. Az elmélyült játékhoz, tevékenységekhez egybefüggő, hosszantartó időt biztosítsunk. A helyes óvodai életritmus kialakításával segítsük a gyermek közösségi életre történő felkészülését. A környezettudatos magatartás megalapozása, környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása Óvodapedagógus szerepe: A gyermek testi épségének megóvásáról, szükségleteinek kielégítéséről, személyiségének fejlesztéséről gondoskodik. Az óvodában biztonságos, egészséges környezetet teremt. Személyes mintaadásával hozzájárul a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulásához. Az óvodai életrendet úgy kell kialakítani, hogy megfeleljen a gyermek életkorának és fejlettségének, sajátos nevelési igényű gyermek igényének, melyben biztosítja az étkezési lehetőséget, a pihenőidőt, szabadidőt, testmozgást és a sportolást. Segíti a gyermekeket abban, hogy a körülöttük lévő szűkebb és tágabb környezetben az emberi érintkezés alapvető szabályait elsajátítsák. Személyes mintaadás. Helyes életritmus begyakoroltatása ~ 11 ~

12 A sajátos nevelési igényű gyermeket az önállósodás útján segíti, annyi segítséget adva számukra, amennyi a további önálló cselekvésükhöz szükséges. 2. Érzelmi, erkölcsi, közösségi és anyanyelvi nevelés Az érzelmi, erkölcsi és a közösség nevelés Az óvodás korú gyermeket alapvetően érzelmei irányítják, befolyásolják a napi tevékenységét. Az érzelmi stabilitás kialakítása keresztyén szemléletünkből táplálkozik első sorban. Olyan szeretetteljes légkör biztosítása szükséges a gyermek számára, amelyben megtapasztalják Isten gondoskodó, feltétel nélküli szeretetét Az érzelmi nevelés tartalma: Az óvodapedagógus és a gyerek közötti pozitív érzelmek kialakításának első lehetősége az óvodába való beszoktatással kezdődik. /Kivételt képeznek ez alól a Tornyospálcai Református Egyház által fenntartott családi napközis csoportokból érkező gyermekek. Ezeknek a gyermekeknek már sem a környezet, sem pedig az óvodapedagógus személye sem lesz idegen./ A beszoktatás minősége később meghatározza a gyermek érzelmi kötődését az óvodához. Azért, hogy a gyermek biztonságban érezze magát, lehetőséget adunk arra, hogy a szülő gyermekével együtt tartózkodhasson az óvodában a beszoktatás/befogadás ideje alatt. Az "anyás" beszoktatás, a gyermek befogadásának ideje alatt a szülő is megismerheti az óvoda életét, napirendjét, szokásait, s megkönnyítheti gyermeke beilleszkedését a közösségbe. Szeretnénk, ha a szülők is megtapasztalnák szeretetteljes keresztyén, ökumenikus légkörűnket, hogy a későbbiekben a család és intézményünk közötti partneri viszony megmaradjon, és a bizalomra épülő kapcsolat segítse nevelési elveink kiteljesedését. Óvodánkban a beszoktatás/befogadás másik lehetséges módja az "időben fokozatos" beszoktatás/befogadás. Ebben az esetben a gyermek fokozatosan, de egyedül - az anya jelenléte nélkül - ismerkedik az óvodai élettel. Kezdetben rövid időt, 1-2 órát tölt az óvodában, később egy délelőttöt. Ezt követően már együtt ebédel csoporttársaival, majd az óvodában tölti a délutáni pihenést is. A beszoktatás/befogadás a kölcsönös bizalom ~ 12 ~

13 kialakításának az ideje, mely megalapozza a gyermek, az óvónők, a dajka, a szülők - tágabb értelemben - az óvoda és a család későbbi jó viszonyát. A csoportokban vidám, derűs és őszinte, biztonságot nyújtó légkört alakítunk ki, ahol a gyermekek és az óvó nénik érzelmi rezdülései is felszínre kerülhetnek, derültség, jókedv, viccelődés, lelkesedés, szomorkodás, sajnálkozás, rosszallás, stb., ahol a gyermekek önmaguk lehetnek, s szabadon élhetik meg saját személyiségüket. Pedagógiánk alapján, fontosnak tartjuk, hogy a gyermek helyesen élje meg érzelmi ingadozásait, hiszen ez is keresztyén életünk velejárója. Egymást támogatva, segítve építjük szeretetteljes közösségünket Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés pedagógiai aspektusa Az óvodás korú gyermek már bizonyos fokig képes előre látni, hogy milyen érzelmi állapotba kerülnek bizonyos helyzetekben. Ezért fontosnak tartjuk e képesség tovább fejlesztését bizonyos szabályok felállításával. A szabályok felállítása a csoport bevonásával, az óvodapedagógus koordinálásával történik, szituációk modellezése segítségével. /Pl.: több gyermeket felállítunk, és megkérjük őket, hogy mindenki egyszerre beszéljen; Cél: a gyerekek ne értsék egymás és saját szavaikat sem; Következtetés: ha egyszerre többen beszéltek, nem értjük, hogy mit szeretnének elmondani, kérni; Szabályalkotás: a csoportban kéz feltétellel jelezni szükséges, hogy szeretne szólni, felszólítás után elmondja a gondolatait, melyet a csoport meghallgat./ A gyermek világképe egocentrikus, mindennek kiindulópontja és elszenvedője ő maga. Az egocentrikus világkép fokozatosan elhalványul a csoport tagjává válva. A közösségi élet megszervezésében, a kis csoportos foglalkozások beépítésével fokozatosan fejlesztjük a mi tudatot, az összetartozás érzését. Keresztyén szemlélete e törekvésnek: Mindnyájan egyek Legyenek, amint Te énbennem, Atyám és én tebenned, hogy õ is egyek legyenek. mibennünk. Hogy elhiggye a világ, hogy Te elküldtél engem. (János 17,21) ~ 13 ~

14 Bibliai vonatkozásban, a gyermek érzelmi nevelése, tehát a keresztyén emberek egységére való nevelést, az egymás feltétlen elfogadását, és az emberi méltóság alapvető tiszteletét jelenti. Erkölcsi nevelés során szintén a gyermeki világképből indulunk ki. A gyermek alapvetően önmagát állítja a középpontba, de ezzel együtt megjelenik a MÁSIK ember, gyermek, személy. Az öntudatos érzelmek mellett képes felismerni amikor rosszat tesz. Különbséget tud tenni jó és rossz között. Megjelenik a felelősség érzet és a bűntudat. Lawrence Kohlberg kutatásaiban az erkölcsi neveléssel és érveléssel foglalkozott, ő írta le a legismertebb erkölcsi fejlődési szakaszok elméletét. Elmélete tartalmazza a morális érvelést, amely erkölcsi viselkedésen alapszik, ennek hat fejlődéstanilag és szerkezetileg elkülöníthető szakasza van - minden szakasz eggyel kielégítőbb választ ad az erkölcsi dilemmákra az előző szintnél. Számunkra az első színt a prekonvenciális szakasz jellemzői, a büntetésorientáció és a jutalomorientáció határozza meg pedagógiai attitűdünket. Szeretnénk elérni, hogy belső értéket képezzen a jó és a rossz közötti választás, ezért inkább a pozitív megerősítés eszközeivel élnénk a gyermek erkölcsi nevelése során. A büntetés eszközével csak súlyos, az egész csoportot negatívan befolyásoló esetekben kívánunk élni. Az erkölcsi nevelés másik színtere a hitéleti nevelésben körvonalazódik. Bibliai történetek feldolgozásával nyújtunk példa értékű mintát a gyerekek számára. Az egyes egyházi ünnepekre való felkészülés idején a hitéleti nevelés erkölcs formáló ereje hatványozódik, az Isteni kegyelem áradásával. Közösségi lét megélése rendkívül fontos. A közösséghez fűződő jó érzések, a gyermeki egocentrikusság mellett is felépíthető. A társadalom részévé válás első lépcsőfoka, amikor a gyermek a hitbeli közösség és a társadalmi közösség kis tagjává válik. Ebben mind az egyházi ünnepek, mind pedig az állami ünnepek közös megünneplését értjük. A közösségi értékek belsővé tétele, identifikációja a cél Anyanyelvi nevelés Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Az anyanyelvünk igényes használatát, az anyanyelvi nevelést számos pedagógiai módszerrel, árnyaltan kívánjuk megvalósítani. A mindennapos, vers, mondókatanulással, a ~ 14 ~

15 magyar nyelv ritmikájának, dallamának átvételét fejlesszük. A mindennapi meseolvasással a szókincs fejlesztését és a kifejezésmódot gyakoroltatjuk. A történetek visszakérdezésével, feldolgozásával az emlékezetet fejlesztjük. Emellett természetesen a történet megértését is ellenőrizzük. A bábszínház használatával az egyéni kifejezés képességét fejlesztjük. Az anyanyelvi nevelésünk részét képezi az óvodán kívüli szolgáltatások biztosítása közül a rendszeres színházlátogatás. Az értelmi fejlesztés szempontjából alapvetőnek tekintjük azt a tényt, hogy a gyermeki gondolkodás minőségileg és nem mennyiségileg tér el a felnőttekétől. A gyermeki gondolkodás főbb jellemzői: a gyermeki gondolkodás prelogikus /műveletek előtti Jean Piaget(1970)/ sémák alkotásával érzékel és tapasztal; tárgyi elemi megjelenítés /valamit valami mással ábrázolunk/; képi gondolkodás megjelenése, szimbólum és előfogalom használata, a miértek megválaszolásának időszaka; a pszichikai és a fizikai egybeolvad az élményben, a látszat és valóság összekeverése, érzékcsalódások; a gyermeki gondolkodás egyszempontú, a több szempont figyelembe vétele nehéz a gyermek számára; osztályba sorolás képessége. A gyermeki gondolkodás legfőbb jellemzőit tekintve, a fejletlentől fokozatosan haladunk a konkrét műveleti szakasz elérése felé, mely az óvodás kor végét és az iskolaérettséget jelenti. Pedagógiai programunkban az értelmi fejlesztés egyrészt az óvoda pedagógus mindennapi feladatai között szerepel, másrészt a gyógypedagógiai tanár pszichopedagógus minden gyermekkel külön egyéni fejlesztési terv alapján foglalkozik. Ezzel ellensúlyozzuk, az esetleges szocializációs hátrányok, képességbeli különbségek leküzdését. A számunkra legfontosabb, az óvodáskorban megalapozható értékek átadásában: az anyanyelv szeretete a hazaszeretetre nevelés (magyarságtudat, néphagyományok, népi kultúra őrzése), szülőföldhöz való kötődés a kulturált, szép és kifejező beszédmodor, viselkedés, egymás tiszteletben tartása, a másság elfogadása, emberbarátság, segítségadás, ~ 15 ~

16 a helytelen viselkedés elutasítása, megakadályozása, a munka megbecsülése, kötelességtudat, a szülők iránti tisztelet, a környezet és a természet védelme, megóvása. Helyes Isten kép kialakítása Református Egyházunkhoz való kötődés kialakítása Óvodapedagógus szerepe és feladatai az erkölcsi, közösségi, érzelmi és anyanyelvi nevelés során: Segítjük a gyermekek egymáshoz, felnőttekhez való viszonyának, társas kapcsolatainak alakulását. Elsajátíttatjuk a közösségi élet, az együttműködés magatartási szabályait, azok betartatására ösztönözzük a gyermekeket. A sajátos nevelési igényű gyermekek csoportba való integrálásának segítése, a másság elfogadtatása a gyermekekkel. Nincs MÁS ember, csak EMBER van, és az emberi méltóságát mindenkinek tiszteletben kell tartani! Igyekszünk minél több olyan irodalmi anyagot választani és minél több olyan szituációt teremteni, amelyben az erkölcsi megítélésnek szerepe van, és amelyben az erkölcsi normákat gyakorolhatják a gyermekek, hogy ezek segítségével később értékes választásokra, döntésekre legyenek képesek. Ha ezek a szabályok beépülnek a gyermek személyiségébe, betartásukat belső kényszerítő erőként éli majd meg a gyermek. Az erkölcsi normák beépülését helyes példamutatással, szeretettel próbáljuk elősegíteni. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda többi dolgozójának kommunikációja és viselkedése. A pozitív értékek és negatív helyzetek megfelelő megítélésével a gyermekeket alkalmassá tehetjük a problémák kezelésére, megoldására, amellyel felkészítjük őket a társadalomba való beilleszkedésre. A fő területek értelmezéséből kiindulva az alábbi feladatok ellátására vagyunk hivatottak. ~ 16 ~

17 Célunk: Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes önbizalmat erősítő, családias légkör megteremtése az "óvodás évek" alatt, ezáltal teremtve boldog gyermekkort. Élményszerű helyzetekben a gyermek személyiségfejlődésének elősegítése, kibontakoztatása. Pozitív érzelmekre épülő társas kapcsolatok kialakítása (az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermek és gyermek, valamint az óvodai alkalmazottak viszonyában). A gyermek erkölcsi tulajdonságainak formálása (szeretet, bizalom, őszinteség, tisztelet, becsület, segítőkészség, bíztatás, fizikai-lelki támogatás, elfogadás, sikerhez juttatás stb.) A gyermekek nevelése annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól., de az nem jelenti azt, hogy személyiségéből, képességeiből, stb. adódó eltérések rosszabbá teszik másoktól A gyermekcsoport és a szülők felkészítése a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadására. Az esélyegyenlőség megvalósítása. Az intézményre vonatkozóan Esélyegyenlőségi terv készült. /Mellékletként csatolva Pedagógiai Programunkhoz/ 3. Pedagógiai munkánk Pedagógiai programunk alappillérei: Öko - szemlélet kialakítása a gyermeki világképben: Természet közeli tapasztalást kínálunk. Amit megtapasztal a gyermek, az beépül az ismeretanyagába, tudás alapot képez. Ezt első sorban természetjárással, kirándulások és túrák szervezésével képzeljük el. Fontos, hogy megismerje, és megértse a gyermek a körülötte lévő világot. Felismeri és tudja, hogy mit kell megóvnia! A 4-5, 6-7 éves gyermekek számára a hét egy napja a felfedezésé. Lehetőség szerint a délelőtt egy részét a gyermekek közvetlen környezetükben, vagy az óvodán kívül töltik. Felfedezik, megismerik szűkebb és tágabb környezetüket. Természettel és a környezettel kapcsolatos megemlékezések - "Zöld napok" ~ 17 ~

18 1. A víz napja (március 22.)- 2. A Föld napja (április 22.) Virágültetés, kertrendezés az udvaron, közösen a családokkal. 3. A madarak és fák napja (május10.) 4. Az állatok napja (október 4.) Környezetvédelmi program 1. A takarítás világnapja (szeptember 20.) 2. Környezetvédelmi világnap (június 5.) Az értelmi nevelés feladatait az Alapprogram a kisgyermek ismereteinek fejlesztésében jelöli ki. A program értelemszerűen azt is tartalmazza, hogy a kisgyermeknek egyre több ismeretet kell megszereznie és rendszereznie szervezetének működéséről, az egészségvédelem alapkérdéseiről (pl. kórokozó, fertőzés, betegség, táplálkozás, aktív mozgás és pihenés, az érzékszervek higiénéje és védelme stb.). Népi hagyományaink tisztelete, megismerése: Megyénk népi hagyományvilágának megismertetése, helyi szokásaink felélesztése, őrzése identitást, a közösségi-lét megtapasztalását ajándékozza a gyermeknek. Módszereink között népdalok tanítása, szilvalekvár főzése rézüstben, kemencében kalács sütése, helyi betlehemezési szokások felélesztése, tanulása, stb szerepelnek. Törekszünk a személyes tapasztalatok és benyomások szerzésére. Zenei foglalkozások tartása A gyermek fejlődéséhez hozzátartozik, hogy mind a mozgásában, mind a beszédében megfelelő ritmus jelenjen meg. Rendkívül fontosnak tartjuk a ritmus érzék fejlesztését, kialakítását. Módszereinket tekintve egyfelől hangszeres /gitár/ illetve, népi hangszeres /citera, pásztor furulya/ foglalkozások tartásával próbáljuk élményszerűvé tenni a fejlesztést. Sport tevékenység folyamatos biztosítása évszaktól, időjárástól függetlenül ~ 18 ~

19 Óvodánk tornaszobája biztosítja a gyerekek számára a mozgás lehetőségét az év bármely szakaszában. Az alapvető sporteszközök megismerését, labdajátékok folyamatos gyakorlását /foci, kézilabda alapok elsajátítása, stb../ rendkívül fontosnak tartjuk. A test koordináció, egyensúlyérzék fejlesztésében szerepet szánunk a gimnasztikai és tánc alapok elsajátításának. Reméljük sok élményt, örömöt és sikert jelent ez majd gyermekeinknek! Logikus gondolkodás kialakítását segítő foglalkozások A gyermeki gondolkodás fejlődési ütemét tekintve 5-7 éves korra tehető az ok-okozati összefüggések felismerése. A logikus gondolkodás alapjait kiválóan formálják a társas játékok, kiemelt szerepet szánunk a sakk alapjainak elsajátítására, illetőleg kisgyermekeknél alkalmazható Polgár László áltál kifejlesztett csillag sakk használatára. Ezzel szeretnénk élvezetessé tenni a logikai készség fejlesztését a hagyományos módszerek mellett. A logikus gondolkozás készségeinek elsajátítása rendkívül fontos a későbbi matematika tanulásában. Ezért törekszünk a hagyományos pedagógiai módszerek mellett új módszerek kipróbálására. A számok tanulása, a rész-egész fogalom kialakítása, a csoportosítás lépessége és a szabályszerűségek gyakoroltatása ugyanúgy része a programunknak Gyógypedagógiai tanár-pszichopedagógus által vezetett egyéni és csoportos foglalkozások Egyéni fejlesztési terv alapján, a gyermek képességeihez, készségeihez leginkább igazodó foglalkozások módszeresen illeszkednek óvodai nevelésünkbe. Az esetleges hátrányok leküzdése egyéni ütemben történhet, így nem megbélyegző a gyermek számára. Másfelől a tehetséggondozásban vállal szerepet kiváló pedagógusunk. Művészetekkel való találkozások 1. Esztétikai nevelés területeinek fejlesztése (vers, mese, énekes játék, kiállítások látogatása, stb.), 2. Gyermekszínház, Bábszínház-látogatás. 3. Előadóművészek meghívása az óvodába: pl. Berecz András mesélő. ~ 19 ~

20 4. Óvónők előadása: bábozás, dramatizálás, tánc, hangszeren való játék, ének, kórus - ének (csoportban, közös ünnepeken). 5. Óvodai kiállítások: Népművészeti kiállítás szervezése a családokkal, Szülői Szervezettel-helyi gyűjtésekből. Élményeink Fotó kiállítás kirándulásainkról, túrákról, programokról, Mese-mese mátka című kiállítás Gyermekeink munkáiból, Jézus szeret minden kicsi gyereket című plakát, montázs kiállítás. Egészséges életmódra nevelés Fontosnak tartjuk a napi testmozgás igényének kialakítása mellett, az egészséges táplálkozási szokások kialakítását és megszilárdítását kis óvodásainkban. A zöldségek és gyümölcsök nyers, párolt és aszalt formában való felismerése, megkóstolása, esetlegesen közös elkészítése során tapasztalatok gyűjtését szeretnénk elősegíteni. A tapasztalati tudást kvíz vetélkedők formájában szeretnénk életszerűvé, használhatóvá tenni. Kézműves foglalkozások Foglalkozásainkon törekszünk az újra hasznosításra, a természetes alapanyagok felhasználására, és a gyermeki fantázia és képzelet fejlesztésére /pl.: kelt tészta készítésével, saját készítésű, saját főzésű gyurma használatával, stb / Alapanyagaink jelentős részét a gyermekekkel közösen gyűjtve, készítve képzeljük el. Programunk ezen pontján is szeretnénk a gyermekek családjait is megszólítani különböző programokkal, pl.: Alkotó teadélután (kézműves foglalkozások a szülőkkel közösen) Nemzeti ünnepeinkre való felkészülés Sajátos módon, vetítésekkel, múzeumlátogatásokkal, színházi darabok nézésével és feldolgozásával szeretnénk nemzeti értékeinket belsővé tenni gyermekeinkben. Az ünnepeken való közös részvételt preferáljuk, remélhetőleg jelképeink elkészítésével, megjelenítésével, versek, énekek tanulásával megértik, és megtanulják tisztelni nemzeti értékeinket. Anyanyelvünk szeretete, anyanyelvünk igényes használatát ~ 20 ~