8. jelentés: Kik az absztinensek? június

Átírás

1 8. jelentés: Kik az absztinensek? június Ahol az alkoholt ismerik, ott gyakran apró részletességgel előírják, miként fogyasszák, és azt is, hogy miként tartózkodjanak tőle. Mandelbaum, 1979 BEVEZETÉS A történelem folyamán az alkohol fogyasztása és előállítása sok társadalomban fontos szerepet játszott. Sokat foglalkoztak annak leírásával, hogy az emberek mit isznak, miért isznak, és hogyan isznak. Ugyanakkor a másik oldal, vagyis azok tábora, akik különböző okoknál fogva nem fogyasztanak alkoholt, viszonylag kevés figyelemben részesül. Az alkoholfogyasztók és az absztinensek aránya kultúránként eltér, és a társadalmi, gazdasági és politikai tényezők hatására még egy adott kultúrán belül is változhat. Ahogy a szeszesitalfogyasztók, úgy az absztinensek is az alkoholfogyasztási kultúra részét képezik. Ahogy a kulturális normák formálják az alkoholfogyasztási szokásokat, ugyanúgy kialakítják az absztinencia megnyilvánulási formáit is. Ebben a jelentésben megkíséreljük, hogy kultúrák közötti áttekintést adjunk az absztinensekről és absztinens szokásaikról, valamint a számos ok némelyikéről, amely miatt ezek az emberek tartózkodnak az alkoholfogyasztástól. A jelentésben ismertetett adatok egyben az alkohol kérdéskörét kutató szakértők körében végzett nemzetközi felmérés előzetes eredményeit is tükrözik. 20 ország válaszadói az elérhető legjobb hazai adatforrásokat jelölték meg, a további adatokat pedig publikációkból merítettük. KI SZÁMÍT ABSZTINENSNEK? Ahol vannak alkoholfogyasztók, ott - gyakran tekintélyes számban - vannak absztinensek is. A népszámlálások során megkísérlik összeírni az absztinenseket csakúgy, mint a szeszesitalfogyasztókat, ám az erre irányuló kísérletek problematikusak lehetnek. Vannak bizonyos következetlenségek az absztinensek meghatározásában, sőt abban is, ahogy maguk az absztinensek önmagukat definiálják. Egyes esetekben csak azok számítanak közéjük, akik életükben soha nem fogyasztottak alkoholt. Máskor azokat nevezik absztinenseknek, akik egy meghatározott időszakban nem fogyasztottak alkoholt, vagy egy év alatt csak adott számú alkalommal ittak. Az Egyesült Államok Nemzeti Alkohológiai Intézetének definíciója szerint 1 absztinensek azok, akik egyetlen életévükben sem fogyasztottak 12 italnál többet ben a Nemzetközi Alkoholpolitikai Központ (International Center for Alcohol Policies, ICAP) neves alkoholspecialisták körében nemzetközi felmérést készített az absztinensek természetére, relatív arányukra, demográfiájukra és absztinenciájuk okára vonatkozóan. A felmérésben az adott országok alkoholszakértői, köztük népegészségügyi szakemberek, kutatók és kormánytisztviselők vettek részt. A megfelelő szakemberek kiválasztásánál az ICAP munkatársai arra törekedtek, hogy minél több ország kerüljön bele a felmérésbe. A kapott információk elsősorban publikált adatokat tartalmaztak, amelyek az egyes országokban felmérések és hivatalos kormányzati statisztikai adatbázisok formájában álltak rendelkezésre. A következőkben a felmérésből nyert adatokat összegezzük, teljes analízisüket pedig máshelyütt publikáljuk. A jelentés egyéb, publikált felmérésekből és más elérhető anyagokból merített információkat is tartalmaz. Ahogy a felmérés eredményei mutatják, az adatgyűjtéshez használt definíciók tág határok között mozognak (ld. Táblázat). Az absztinensek köznapi meghatározásai az alábbiak:

2 egyáltalán soha nem ivók, de korábbi alkoholfogyasztók, az elmúlt 12 (vagy 24) hónapban alkoholt nem fogyasztók, és szeszesitalt évente 5-ször vagy annál kevesebbszer fogyasztók is. Az Ausztriából kapott adatok még az absztinensek csoportjai között is differenciálnak: az elsődleges absztinensek (vagyis akik egész életükben nem ittak) mellett vannak másodlagos absztinensek, akik azelőtt fogyasztottak szeszesitalt. Azonban mindkét csoportra jellemző a szinte teljes absztinencia. 2 A szöveghez fűzött magyarázó jegyzet szerint ez a szinte absztinencia még az alkoholfogyasztás ellenzői számára is engedményt tesz, hogy időnként megihassanak egy-egy italt, ugyanakkor absztinensnek tekinthessék magukat. Ez az engedmény valószínűleg egy olyan kultúrát tükröz, amely megengedő az alkohollal szemben, és amelyben az alkoholfogyasztás beleszövődik a napi élet számos vetületébe. A kulturális attitűdök az izraeli mintában is nyomon követhetőek (ld. Táblázat). Ott az absztinencia kritériuma az, hogy az elmúlt 12 hónap során az egyén társas jelleggel nem fogyasztott alkoholt, ami az alkohol társas és vallási kontextusban történő fogyasztása közötti különbségtételt jelzi. A Hollandiából kapott egyik válasz szintén kulturális beállítódásokat tükröz. Eszerint ebben az országban sok mértékletes alkoholfogyasztó (pl. azok, akik egy hónap alatt két italnál kevesebbet fogyasztanak) absztinensnek tekintheti magát. 3 A Zimbabwéból származó válaszok azt mutatják, hogy az absztinencia definíciója esetenként szintén nem zárja ki a hagyományos italok fogyasztását (ld. Táblázat). Az absztinencia-definíció kulturális befolyásoltságának talán legvégletesebb példája Moskalewicz és Zielinski értékelése egy Lengyelországban végzett felmérésről. 4 A felmérést végző kutatók megállapították, hogy azok, akik absztinensnek tartják magukat, és állításuk szerint nem isznak, szinte kivétel nélkül a vodkára értik ezt - az összes többi ital fogyasztását nem tekintik igazi ivásnak. Ahogy Heath 5 rámutat, az absztinensek definiálásának következetlenségei számos problémát okoznak, amikor az absztinensek és az alkoholfogyasztók között olyan változókat kell összehasonlítani, mint az egészségi állapot. Ezekben az esetekben fontos tisztázni, hogy az úgynevezett absztinens egyén egyáltalán nem, vagy mértékkel fogyaszt alkoholt, és hogy ebből következően olyan valakivel kell-e összehasonlítani, aki gyakrabban, vagy olyannal, aki soha nem fogyaszt alkoholt. Azonban az absztinensek eltérő definíciói ellenére úgy tűnik, hogy vannak közös vonásaik. A felmérés eredményei arra utalnak, hogy általában véve az absztinenseknek alacsonyabb a jövedelmük és az iskolai végzettségük, és nagyobb valószínűséggel idősek és nők. Ezt számos más, az absztinensek vonásait kutató vizsgálat is alátámasztja. 6 Egyes országokban az absztinensek nagyobb valószínűséggel tartoznak bizonyos szubpopulációkhoz, az Egyesült Államokban például inkább afroamerikaiak, 7 vagy valamelyik déli államból származnak, míg Ausztráliában az őslakosok körében magasabb az arányuk, mint más csoportokban. 8 Az absztinensek másik, kultúrától független közös jellemzője az, hogy nagy valószínűséggel vallásosak, és kevésbé toleránsak mások alkoholfogyasztásával szemben. 9 MIÉRT TARTÓZKODNAK AZ EMBEREK AZ ALKOHOLTÓL? Az absztinenciának számos és összetett oka van. Egyesek esetében az absztinencia személyes ízlés kérdése, másoknál vallásos meggyőződésből fakad, megint másoknál egészségi okai vannak. Az absztinenseket vizsgáló felmérések szerint a megkérdezettek az alábbi főbb okokkal magyarázzák absztinenciájukat: az alkohol morális alapon való ellenzése, az alkoholfogyasztás kellemetlen következményei, a kontroll megőrzése, valamint az absztinens 2

3 családi háttér. 10 Vannak olyanok is, akiknél az absztinencia egy gyógyulási program része, ilyenek például a Névtelen Alkoholisták. Úgy tűnik, hogy az alkoholfogyasztással és az absztinenciával kapcsolatos beállítódás már korai életkorban, külső befolyások és példaképek hatására kialakul. A családi háttér különösen a nők esetében játszik fontos szerepet az alkohollal és az absztinenciával kapcsolatos nézetek kialakításában, és az absztinensek nagyobb valószínűséggel származnak absztinens családból. 11 Mindazonáltal a társadalmi tényezők és a környezet jelentősen módosíthatják e befolyás erősségét 12. Fontos szerepet játszanak a közvetlen társas környezetben - például a kortársak és barátok körében - elfogadott alkohollal kapcsolatos normák, és az, hogy e környezet helyesli-e az alkoholfogyasztást 13. A WHO felmérést végzett az európai iskoláskorú gyermekek egészséggel kapcsolatos magatartásáról. A kutatás eredményei szerint a társas tényezők - pl. kevesebb idő eltöltése a barátokkal -, valamint az iskolai tényezők - pl. iskolakerülés és a kortársak befolyása -, különösen a fiúk körében, az absztinencia bejóslói. 14 Az absztinenciával kapcsolatos attitűd formálásának egyik legfontosabb tényezője a vallás. 15 Mindenképpen igaz ez az ICAP-felmérésben kapott válaszok esetében, a megkérdezettek többsége ugyanis a vallást jelölte meg az absztinencia okaként. Általánosságban az mondható el, hogy azok a vallások, amelyek nem integrálják az alkoholt szertartásaikba, rendszerint helytelenítik követőik alkoholfogyasztását. A keresztények között azok, akik szigorú tilalmakat követő - pl. mormon, pünkösdista és baptista - felekezetekhez tartoznak, nagyobb valószínűséggel absztinensek. Az iszlám a Koránban kifejezetten említett vallási tilalmak (haraam) részeként tiltja az alkoholfogyasztást. Azokban az országokban, amelyekben a sharia van érvényben, az alkoholfogyasztás tilalmáról nemzeti szinten rendelkeznek. Ilyen országok például Szaud- Arábia, Kuvait és Irán, ezenkívül az utóbbi időben más országokban is bevezették az iszlám törvényt és az alkoholtilalmat. Például Nigériában, ahol a két fő vallás a kereszténység és az iszlám, az északi Zamfara államban bevezették a Korán törvényét, az alkohol kereskedelmét és fogyasztását pedig átértékelik. 16 A kereszténység és az iszlám absztinenciára vonatkozó szemlélete nem egyedi. Az absztinenciát más vallások is követelményként állítják követőik elé. A buddhista szútrák felsorolják az alkoholfogyasztás hátrányait, és Buddha öt parancsa közül az utolsó kifejezetten tiltja az alkoholfogyasztást. 17 A hinduknál az alkoholfogyasztás tilos a brahmanák és a többi felsőbb kaszt tagjai számára, akik ugyanakkor Buddha szigorú vegetáriánusai is. 18 Azok a kasztok, amelyekre nem vonatkoznak ilyen étrendi megkötések a húsfogyasztással kapcsolatban, pl. a harcosok, a dolgozók és az érinthetetlenek, fogyaszthatnak alkoholt is. Indiában a társadalmi rend változásai jórészt megszűntették a kasztrendszert, az absztinencia azonban még mindig széles körben elterjedt. Az Indiai Alkotmány törekvése az alkoholtilalom, amely része Gandhi tanításainak és annak az aszketikus tradíciónak, amely szerint a nemzeti megtisztuláshoz vezető egyetlen út az alkohol törvényes betiltásán keresztül vezet. Bár a nemzeti szintű alkoholtilalom megszűnt, a prohibíció India több államában bizonyos fokig tovább él, és az alkohol továbbra sincs jelen a legtöbb vallásilag tiszta ember életében. 19 Még az olyan országokban is, ahol sokféle kulturális hagyomány létezik egymás mellett, és számos vallás képviselteti magát, megfigyelhető az absztinenciához való hagyományos ragaszkodás bizonyos csoportoknál. Ahol erősebb a közösségi szellem, ott erőteljesebb a 3

4 ragaszkodás a vallás gyakorlásához, beleértve az absztinenciát is. A kulturális homogenitás rendkívül fontos a normák elsajátítása és megerősítése szempontjából. Ezenfelül az állandó vallásgyakorlás megerősíti a konformista magatartást, az alkohol tekintetében pedig az azt fogyasztókkal szembeni kedvezőtlen attitűdöt. Ezek a hatások figyelhetők meg a dél-afrikai Cape Town muszlim családjainál végzett felmérésben, amely szerint a megkérdezettek 88%-a nem fogyaszt alkoholt. 20 Bár bortermelő vidéken, etnikai és kulturális sokféleségben élnek, ezeknek az embereknek erősek a kulturális kötődései, és fejlett a kulturális és vallási azonosságtudatuk. Ehhez hasonló jelenséggel találkozunk az Egyesült Államokban, amely szintén sokféle etnikumú és kulturálisan heterogén társadalom. Az absztinencia a déli államokban - amelyek hagyományosan vidéki jellegűek, konzervatívak és gyökereik mélyen a protestáns kultúrába ágyazódnak - a legmagasabb arányú, gyakran kétszer magasabb, mint az ország többi részében. 21 Egyes területeken nem kevesebb, mint a népesség fele - általában erkölcsi-vallási okokból - tartózkodik az alkoholfogyasztástól. 22 Az egyházak és a vallási szervezetek támogatják az absztinenciát, és még azok is, akik fogyasztanak alkoholt, nemritkán rossz szemmel nézik a szeszesital-fogyasztást. 23 Az absztinensek esetében az alkoholtól való tartózkodás másik fontos oka az egészséggel függ össze. Egyesek esetében egy bizonyos betegség vagy korábbi alkoholfüggőség és alkoholproblémák miatt tanácsos abbahagyni az alkoholfogyasztást. Másoknál, akik bizonyos gyógyszereket szednek, az alkoholfogyasztás egészségkárosodást okozhat. Megint mások egészségtelennek tartják az alkoholfogyasztást, és úgy gondolják, hogy függőséghez vezethet. Az egészség miatti aggódás volt az egyik fő ok, amelyet a felmérésben résztvevők kultúrától függetlenül megjelöltek. Érdekes azon elgondolkodni, vajon a tudományos bizonyítékok fényében, miszerint a mértékletes alkoholfogyasztás jótékonyan hat az egészségre, hosszú távon esetleg megváltoznak-e az absztinencia formái. Azokat a függő vagy problémás alkoholfogyasztókat, akik egészségi okokból lettek absztinensek, gyakran beteg leállóknak ( sick quitters ) nevezik, ami ismételten felveti az absztinencia definíciójának problematikáját, és azt, hogy vajon elemzési szempontból ezt a csoportot külön populációként kell-e kezelnünk. Egészében véve úgy tűnik azonban, hogy a tartósan vagy egész életükön át absztinens egyének jelentősen különböznek a korábbi problémás alkoholfogyasztóktól. A korábbi problémás alkoholfogyasztókkal összevetve az egész életükben absztinens emberek általában jobb fizikai és mentális egészségnek örvendenek, jobb társadalmi-gazdasági helyzetben vannak, kevesebb közöttük a munkanélküli, és alacsonyabb a szerekkel visszaélők aránya, 24 ami megnehezíti az összehasonlítást absztinensek és alkoholfogyasztók között. Végül számos országban a kormány az állapotos vagy a terhességre készülő nőknek egészségi okokból absztinenciát javasol. Bár nem mindenben egyezik a kormányok álláspontja, sok országban a hivatalos útmutatók egyértelmű tanácsokat adnak a terhes nőknek az alkoholfogyasztásra vonatkozóan. Bár tudományosan egyelőre még nem bizonyított, hogy mi az a küszöb, amelynél az alkoholfogyasztás károsíthatja a magzati fejlődést, a hivatalos útmutatók legalábbis az alkoholfogyasztás erőteljes korlátozását javasolják a terhesség idejére, és több esetben a teljes absztinenciát javallják. Ezt a témát az ICAP 6. jelentése tárgyalja részletesen. 25 4

5 ABSZTINENCIA A KÜLÖNBÖZŐ KULTÚRÁKBAN Miután körüljártuk az absztinencia néhány lehetséges okát, érdekes megvizsgálni, hogy egyes országokban az emberek milyen arányban tartózkodnak az alkoholfogyasztástól. A táblázatban összegezzük a nemzetközi felmérés során nyert és a szakirodalomban talált eredményeket, valamint - a rendelkezésre álló adatok függvényében - nemek szerinti bontásban összehasonlítjuk a demográfiai jellemzőket. Ahogy a felmérésből nyert számok mutatják, az absztinencia arányai országonként nagyon eltérően alakulnak. Az adatok elsősorban az alkoholfogyasztásról hivatalosan közzétett felmérésekből származnak. A jelentések szerint az absztinensek aránya az ausztrál összpopuláció mindössze 4%-tól (az itteni definíció szerint azok számítanak absztinensnek, akik soha nem fogyasztottak alkoholt), 26 egészen a Srí Lankán mért 70%-ig terjed. Az alkohol különböző társadalmakban játszott szerepének és a fogyasztására vonatkozó tilalmak fényében ezek a különbségek könnyen megmagyarázhatók. 27 Ami viszont kultúrától függetlenül következetesen érvényesülni látszik, az a férfiak és a nők közötti absztinenciaarány különbsége. A férfiakhoz képest a nőknek kivétel nélkül mindenütt nagyobb hányada tartózkodik az alkoholtól, ami gyakran a nők alkoholfogyasztásának társadalmi helytelenítését tükrözi. Mindazonáltal minden esetben fontos szem előtt tartani, hogy az absztinencia tendenciái csakúgy, mint az alkoholfogyasztás tendenciái egy adott ország vonatkozásában konkrét szubpopulációkon belül és régiónként eltérhetnek. Ez különösen érvényes a multikulturális és sok etnikumú társadalmakban, ahol a különböző csoportok egymástól egészen eltérő tradíciókat képviselhetnek az alkoholfogyasztás tekintetében. Indiában például az absztinensek aránya régiók szerint változik, az absztinencia a muszlimok és dzsainok között a legáltalánosabb. 28 A fentihez hasonlóan, az absztinencia aránya az Egyesült Államokban jelentős etnikai különbségeket mutat. Az NLAES adatai szerint 29 míg az alkoholt soha életükben nem fogyasztók aránya az összpopulációban 34%, ez az arány 30,7% a fehérek, 33,4% az őslakosok, 46,8% a spanyol ajkúak, 48,7% a fekete amerikaiak és 63,3% a csendes-óceániak körében. A nőket tekintve az absztinencia-arány a fehérek között a legalacsonyabb (41,6%), és az ázsiaiak között a legmagasabb (77,5%). A férfiak tekintetében az arányok hasonlóképpen a fehérek között a legalacsonyabbak (19%), és az ázsiai amerikaiak között a legmagasabbak (63,3%). Még az etnikai csoportokon belül is vannak eltérések. Például az amerikai indiánokat tekintve az absztinensek és ivók aránya törzsenként változó, ez valószínűleg a toleranciafokbeli különbségeknek tulajdonítható. 30 Hasonlóképpen az Egyesült Államokban élő latin-amerikaiak is különböző alcsoportokra oszthatók, földrajzi, osztálybeli és egyéb különbségek alapján. 31 Kimutatták, hogy a bevándorló populációkon belül az akkulturáció foka is befolyásolja az absztinencia arányát. Egy mexikói-amerikai nőkről készült vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a bevándorló nők 75%-a absztinens, míg a harmadik generációs mexikói-amerikai nők között csupán 38% ez az arány, ami már közelít a nők arányához az amerikai összpopuláción belül. 32 Ausztrália, ahol a populációt tekintve szintén jelentékeny kulturális eltérések tapasztalhatóak, az absztinensek aránya ugyancsak változik. Ahogy az Egyesült Államokban, az ázsiai bevándorlók esetében itt is valószínűbb az absztinencia, mint az ausztráliában születettek vagy a máshonnan érkezett bevándorlók között. 33 Az ausztráliai őslakosok között az absztinencia-arányok szintén magasabbak, mint az összpopuláció körében. Egy országos felmérés szerint az őslakos férfiak 31%-a, az őslakos nők 65%-a nem fogyaszt alkoholt. 34 A 5

6 városi mintákban mért arányok magasabbak, mint a vidéki populációk számarányai, de a nők itt is nagyobb valószínűséggel absztinensek, mint a férfiak. 35 Az absztinencia-arányok különbségei olyan országokban is megvannak, ahol nincs ilyen mértékű etnikai sokféleség, hanem az eltérő kultúrák és vallási hagyományok egymással keverednek. Egy 1990-ben készült angliai felmérés szerint a nőknek megközelítőleg 12%-a, a férfiaknak 8%-a nem fogyaszt alkoholt, míg Észak-Írországban a nők több mint 50%-a, a férfiak mintegy 30% absztinens. 36 KONKLÚZIÓK Ahogy e jelentés megkísérelte bemutatni, az absztinensek világára, amelyet hasonlóképpen a kultúra és a normák határoznak meg, ugyanúgy jellemző a sokféleség, mint az alkoholfogyasztókéra. A közölt információk áttekintést adnak az absztinensekről, demográfiai ismérveikről, hasonlóságaikról és különbségeikről, valamint az absztinencia okairól. Míg az alkoholfogyasztási szokásokat és kultúrákat világszerte újra és újra vizsgálják, az absztinencia kultúrájáról ez ideig jószerével nem vett tudomást a szakirodalom. Az alkoholfogyasztók és az alkoholfogyasztási szokások teljes spektrumának megértése szempontjából azonban fontos, hogy betekintést nyerjünk az absztinensek világába. Sokat tanulhatunk azokból a hatásokból, amelyek az absztinenseket és a világ változásai mellett is továbbélő kulturális normákat alakítják. IRODALOM 1. National Institute on Alcohol Abuse and Alcoholism (NIAAA). Drinking in the United States: Main Findings From the 1992 National Longitudinal Alcohol Epidemiologic Survey (NLAES) (NIH Publication No ). Bethesda, MD: USDHHS/NIH/NIAAA, Uhl, A. et al.handbuch Alkohol Österreich: Zahlen, Daten, Fakten, Trends. Vienna: Bundesministerium für Arbeit, Gesundheit und Soziales, Snel, J. Personal communications Moskalewicz, J. and A. Zielinski, A. In D. W. Heath, Ed. International Handbook on Alcohol and Culture. Westwood, CT: Greenwood Press, pp , Heath, D. W. Drinking Occasions: Comparative Perspectives on Alcohol and Culture. Philadelphia: Brunner Mazell, Lindquist, C. et al. Journal of Studies on Alcohol, 6: , 1995; Hanson, D. In D. W. Heath, Ed. International Handbook on Alcohol and Culture. Westwood, CT: Greenwood Press, pp , 1995; van Oers, J. A. M. et al. Alcohol and Alcoholism, 34: 78-88, 1999; Slater, M. D. et al. Journal on Alcohol, 60: , Lindquist, C. et al. Journal of Studies on Alcohol, 60: , Makkai, T. and I. McAllister. Patterns of Drug Use in Australia, Canberra: Australian Government Publishing Service, San Jose, B. et al. Substance Use and Misuse, 34: , 1999; Slater, M. D. et al. Journal of Studies on Alcohol, 60: , Hilton, M. E. British Journal of Addiction, 81: , 1986; Klein, H. College Student Journal, 24: 57-71, Humphrey, J. A. et al. Deviant Behavior, 10: , Rose, R. J. et al. Journal of Studies on Alcohol, 13 (Suppl.): 63-74, Epstein, J. A. et al. Journal of Studies on Alcohol, 60: , World Health Organization (WHO). Health and Health Behaviour Among Young People (EUR/ICP/IVST (A)). Copenhagen: WHO, Park, H. S. et al. Journal of Alcohol and Drug Education, 44: 34-46, Onishi, N. A Nigerian state turns to the Koran for law. New York Times, 1999, December Yamamuro, B. In M. Marshall, Ed. Beliefs, Behaviors, and Alcoholic Beverages. Ann Arbor, MI: University of Michigan Press, pp , Bennett, L. A. et al. (1998). Alcohol Health and Research World, 22: ,

7 19. Mandelbaum, D. In M. Marshall, Ed. Beliefs, Behaviors, and Alcoholic Beverages. Ann Arbor, MI: University of Michigan Press, pp , Midgley, J. In M. Marshall, Ed. Beliefs, Behaviors, and Alcoholic Beverages. Ann Arbor, MI: University of Michigan Press, pp , Dufour, M. C. Alcohol Health and Research World, 19: 77-84, 1995; Lindquist, C. et al. Journal of Studies on Alcohol, 60: , Slicker, E. K. Journal of Alcohol and Drug Education, 42: , Lindquist, C. et al. Journal of Studies on Alcohol, 60: , Fillmore, K. M. et al. Addiction, 93: , International Center for Alcohol Policies (ICAP). Government Policies on Alcohol and Pregnancy (ICAP Report No. 6). Washington, DC: ICAP, Makkai, T. and I. McAllister. Patterns of Drug Use in Australia, Canberra: Australian Government Publishing Service, Abeyasinghe, R. Personal communication Bennett, L. A. et al. Alcohol Health and Research World, 22: , National Institute on Alcohol Abuse and Alcoholism (NIAAA). Drinking in the United States: Main Findings From the 1992 National Longitudinal Alcohol Epidemiologic Survey (NLAES) (NIH Publication No ). Bethesda, MD: NIAAA, Beauvais, F. Alcohol Health and Research World, 22: , Hanson, D. In D. W. Heath, Ed. International Handbook on Alcohol and Culture. Westwood, CT: Greenwood Press, pp , Gilbert, M. J. Alcohol Health and Research World, 15: , Makkai, T. and I. McAllister. Patterns of Drug Use in Australia, Canberra: Australian Government Publishing Service, Madden, R. National Aboriginal and Torres Strait Islander Survey 1994: Detailed Findings (Catalogue No ). Canberra: Australian Bureau of Statistics, Blignault, I. and C. Ryder. Drug and Alcohol Review, 16: , Plant, M. A. In D. W. Heath, Ed. International Handbook on Alcohol and Culture. Westwood, CT: Greenwood Press, pp ,

8 Táblázat: Absztinensek demográfiai adatainak nemzetközi összehasonlítása Ország Nő Férfi Össz. Definíció Megjegyzések (a felmérés ideje) Ausztrália (1993) 1 Soha nem próbálta az alkoholt a ; már nem fogyaszt alkoholt b 31 a+b 19 a+b 4 a. (20+ év) Ausztrália (1995) 2 Ausztrália (1998) 3 Ausztria (1993/1994) 4 Bolivia (1996) 5 Chile (1997) 8 Chile (1998) 9 Costa Rica (1995) 12 Absztinens: a soha nem próbálta az alkoholt vagy nem fogyaszt 27 alkoholt; egész életében nem ivott alkoholt. b Egész életében nem ivott alkoholt. Alapvetően absztinens: soha nem fogyasztott szeszesitalt. Egész életében nem ivott alkoholt. Egész életében nem ivott alkoholt. Kevesebb, mint 5 alkalommal ivott évente, és nem részegedett le. Soha nem fogyasztott szeszesitalt. a 17 a 12,2 b (20+ év) 10,4 17,3 6, év 24,4 15,7 20,8 29,6 25,5 27,6 29,16 70,6 29,4 37,6 Dominikai Köztársaság (1992) 13 Soha életében nem ivott Ecuador (1989) 14 Soha életében nem ivott. 24,3 Fidzsi-szk. (2000) 15 Nem fogyaszt alkoholt. 40 Finnország (1996) 16 Az elmúlt 12 hónapban nem fogyasztott alkoholt Franciaország (1995/1996) 17 Soha nem ivott (önbevallás). 7,3 1,5 4,5 Guatemala (1990) 18 Soha életében nem ivott Haiti (1990) 19 Soha életében nem ivott Írország 1998) 20 Soha nem ivott (önbevallás). 28 Kanada (1996/1997) 6 Az elmúlt 12 hónapban nem fogyasztott alkoholt. a) egész életében nem ivott alkoholt 12,5 6,9 9,7 b) korábban italozott 15,4 11,5 13,5 (20+ év) (12-50 év) 13 terület felmérése (12-64 év) (12-45 év) (10+ év) Tájékozódó adatfelmérés válaszai Nemzeti statisztikai adatok (15-69 év) (18+ év) (12-45 év) (12-45 év) Nemzeti mintavétel (18+ év) 8

9 Ország (a felmérés ideje) Kanada/Quebec (1994) 7 Kína (1994) 10 Definíció Nő Férfi Az elmúlt 12 hónapban nem fogyasztott alkoholt. a) egész életében nem ivott alkoholt b) ideiglenesen absztinens Az elmúlt 12 hónapban nem fogyasztott alkoholt. Össz. 74,4 17,4 45,3 Kolumbia (1987) 11 Soha életében nem ivott Megjegyzések Területi felmérés (20+ év) Hat régió felmérése (15-65 év) (12-64 év) Táblázat: Absztinensek demográfiai adatainak nemzetközi összehasonlítása Ország Nő Ffi Össz. Definíció Megjegyzések (a felmérés ideje) Egész életében absztinens: Egyesült Államok (1992) 34 soha nem ivott 12 italnál 45,3 21,7 34 többet életében. Egyesült Államok (1997) 35 Egész életében absztinens. 22,5 13,4 28,1 Egyesült Államok Önbevallása szerint teljesen (1999) 36 absztinens. Manapság nem fogyaszt Egyesült Királyság (1996) 33 alkoholt. Egyesült Királyság (1996) 33 a) össznépesség százalékában 13 7 Egyesült Királyság b) az absztinensek élettartama (1996) 33 alatti százalék Hollandia (1998) 25 Nincs fogyasztás (0 pohár/nap) ,3 22 Hollandia (1998) 26 Önbevalló absztinens 21 9 Hollandia (1999) 27 Soha nem fogyaszt alkoholt. Hollandia (1999) 27 a) DNFCS-2 adatai 25 11,4 Hollandia (1999) 27 b) LDNFCS-3 adatai 25 11,4 Izrael (1998) 21 Az elmúlt 12 hónapban nem fogyasztott alkoholt társas célból. Izrael (1998) 21 a) éves 51,5 32,5 43,1 Izrael (1998) 21 b) éves 48, Jamaica (1990) 23 Soha életében nem ivott Lengyelország (1996) 29 Nem fogyasztott alkoholt az elmúlt 12 hónapban. 40,4 18,4 30,2 (18+ év) (12+ év) Nemzeti közvéleménykut. (18+ év) (16+ év) (16+ év) (16+ év) (16+ év) 9

10 Ország Definíció (a felmérés ideje) Lengyelország Nem fogyasztott alkoholt az (1998) 30 elmúlt 12 hónapban. Mexiko (1993) 24 Nem fogyasztott alkoholt az utolsó 24 hónapban. Olaszország (1997) 22 Nem fogyasztott szeszesitalt az elmúlt 3 hónapban. Nő Ffi Össz ,7 Oroszország (2000) 31 N/A (a meghatározás változó) 4-5 Peru (1990) 28 Soha életében nem ivott. 8 Sri Lanka (1999) 32 Soha nem fogyaszt alkoholt Venezuela (1996) 37 Zimbabwe (1971) 38 Soha életében nem fogyasztott alkoholt. Nem fogyaszt alkoholt, kivéve az afrikai sört ceremóniák alkalmával vidéken. 28,9 46 Megjegyzések (18+ év) (12-65 év) Tájékozódó adatfelmérés válaszai Vidéki felmérés (12-50 év) Tájékozódó adatfelmérés válaszai A TÁBLÁZAT HIVATKOZÁSAI 1 Makkai, T. and I. McAllister. National Drug Strategy: Patterns os Drug Use in Australia, Canberra: Commonwealth Department of Health and Family Service, Makkai, T. and I. McAllister. National Drug Strategy: Patterns os Drug Use in Australia, Canberra: Commonwealth Department of Health and Family Service, Australian Institute of Health and Welfare, 1998 National Drug Strategy Household Survey: First Results. Canberra: Australian Institute of Health and Welfare, Uhl, A. and A. Springer Studie über den Konsum von Alkohol and psychoaktiven Stoffen in Österreich unter Berücksichtigung problematischer Gebrauchsmuster: Repräsentativerhebung 1993/94. Vienna: Bundesministerium für Arbeit, Gesundheit und Soziales, Single, E. et al., Eds. Canadian Profile. Ottawa: Canadian Centre on Substance Abuse, Sacy, H. Unpublished weighted analysis of data fron Statistique Canada, Consejo Nacional para el Control de Estupefacientes (CONACE). Tercer Estudio Nacional de Consumo de Drogas. Santiago: CONACE, Hao, W. and Y. Derson. Unpublished data from six area samples, Instituto Sobre Alcoholismo y Farmacodependencia (IAFA) with the Department of Investigation. Drug Consumption in Costa Rica: 1995 National Survey Results. San Jose, Costa Rica, IAFA,

11 Plange, N. Unpublished data Stakes. Drinking Habits Studies. Helsinki: Stakes, Baudier, F. and J. Arènes. Baromètre santé: Adultes 95/96. Paris: Comité Français d Education pour la Santé, Friel, S. et al. The National Health and Lifestyle Surveys: Survey of Lifestyle, Attitudes and Nutrition (SLAN) and the Irish Health Behaviour in School-Aged Children Survey (HBSC). Dublin: Health Promotion Unit of the Department of Health and Children, Rahav, G. et al. The Use of Psychoactive Substances Among Israeli Citizens, Jerusalem: The Anti-Drug Authority, Osservatorio Permanente sui Giovanni e l Alcool. The Italians and Alcohol: Consumption, Trends and Attitudes. Rome: Vignola Editore, Nederlands Economisch Insituut (NEI). Alcoholgebruik in beeld-standaardmeetlat. The Netherlands: NEI, Centraal Bureau van de Statitiek (CBS). Yearbook The Hague: CBS Publikatie, Alcohol Research Office, TNO Nutrition and Food Research Institute Central Statistical Office (CSO). Stan zdrowia ludnosci Polski w przekroju regionalnym w Warsaw: CSO, Sieroslawski, J. Alcohol Problems in Inhabitant s Evaluation. Warsaw: Institute of Psychiatry and Neurology, Anokhina, I. Personal communication Abeyasinghe, R. Personal communcation Social Survey Division, Office of Population Censuses and Surveys. Living in Britain: Results from the General Household Survey London: Government Statistical Service, HMSO, National Institute on Alcohol Abuse and Alcoholism (NIAAA). Drinking in the United States: Main Findings from the 1992 National Longitudinal Alcohol Epidemiological Survey (NLAES). Bethesda, Maryland: NIAAA, Substance Abuse and Mental Health Service Administration. National Household Survey on Drug Abuse: Main Findings Rockcville, MD: OAS/SAMHSA/DHHS, Gallup Poll. Gallup Social and Economic Indicators: Alcohol and Drinking (September 23-26, 1999). Available: Reader, D. H. and J. May. Drinking Patterns in Rhodesia: Highfield Township. Salsbury, Rhodesia: Department of Sociology, University of Rhodesia,