Meggyes Tamás. A gyar apodás. A szóembléma (logo), képembléma-mutációval

Átírás

1 Meggyes Tamás A gyar apodás progr amja A szóembléma (logo), képembléma-mutációval Oroszlán-szimbólum A képembléma színe: 55% fekete (K). Az aláhúzás színe: 26% fekete (K) Arányok: x * 95,3% x 2006

2 Szerkesztette: Gulya István és Ocskay Gyula Grafika és tördelés: Tárnokvölgy Grafikai Stúdió Fotók: Fogarassy Zsolt, Mudrák Attila Kiadja: Esztergom Város Önkormányzata Esztergom 2006 ISBN x

3 Tisztelt Esztergomi Polgár! Városunkat a XX. század viharai más településeknél sokkal súlyosabban érintették. Az egykori királyi székhely 1920-ban elveszítette természetes vonzáskörzetét, Esztergom vármegye területének felét, és az esztergomi érsekség 90%-át. A magyar települések között kiemelkedően magas veszteségeket elszenvedő városunkat a második világháborút követő kommunista rezsim idején előbb megyei, majd járási székhelyi státuszától is megfosztották. A klerikális reakció fészkévé kinevezett Esztergom a rendszerváltást súlyosan elmaradt infrastruktúrával, igen magas (az országos szintet majdnem kétszeresen meghaladó) munkanélküliségi adatokkal, önbecsülésében megtépázva érte meg. Az elmúlt hét év történései után mégis bizakodásra van okunk: a XXI. században talán sikerül helyrehoznunk az előző évszázad által okozott károkat. Szerencsés külső körülmények mellett már e hét év alatt is látványos fejlődésen ment keresztül városunk. Ezt korábban az is akadályozta, hogy hiányzott a város hosszú távú stratégiai koncepciója. Ez a kiadvány ezt a hiányt igyekszik pótolni, amikor rövid címszavakban összefoglalja a városfejlesztési munka stratégiai elemeit. A jövőbeli fejlesztésekhez Ön is hozzászólhat, amennyiben észrevételeit levélben eljuttatja a polgármesteri hivatalba, illetve a városi honlapon a Gyarapodás programjához fűzi azokat Tegyük együtt még szebbé Esztergomot! Meggyes Tamás polgármester

4

5 Tartalom I. ESZTERGOM: BUDAPEST ÉSZAKI KAPUJa 6 1. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS 9 2. VASÚTI KÖZLEKEDÉS VÍZI KÖZLEKEDÉS LÉGI KÖZLEKEDÉS 35 II. Esztergom: a Kis magyar DetroiT AZ ESZTERGOMI IPARI PARK INGATLAN- ÉS VAGYONGAZDÁLKODÁS PÉNZGAZDÁLKODÁS CÉGVAGYON-GAZDÁLKODÁS 75 III. Esztergom: a fürdőváros A TURIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK HÁTTÉRFELTÉTELEI A TURIZMUS TERMÉKKÍNÁLATÁNAK FEJLESZTÉSE A VÁROSMARKETING JAVÍTÁSA 119 Történelmi séta EsztergombAN 122 IV. ESZTERGOM: Az élhető város A GONDOSKODÓ ÖNKORMÁNYZAT PROGRAMJA ESZTERGOM A RÉGIÓ LAKOSSÁGÁÉRT 173

6 szín: kékeszöld szín kép: híd I. ESZTERGOM: BUDAPEST ÉSZAKI KAPUJA Közlekedés földön, vízen, levegőben

7 A fejezet tartalma 1. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS 9 Kapu Európára: a Mária Valéria HÍD 9 A régió hídja 9 Historizáló híd- és utcafelújítás 9 A megszépült vámszedőház 9 Új levezető út 10 Intelligens forgalomszabályozó rendszer: a Táncsics és Lőrinc utcák védelme 11 A felújított Bottyán híd 11 A továbblépés: újabb híd a DUNÁN 13 Új teherhíd a szénrakodónál 13 Transzkontinentális és stratégiai vonatkozások 13 Változás a regionális tervezésben 14 A Retek utcai átkötés 15 A táti elkerülő szakasz megépítése 15 A tervekhez illő korszerű belső ÚTHÁLÓZAT 17 A bánomi áttörés 17 A második tengely második és harmadik üteme 17 Útburkolat-felújítás a főutcán 18 Egységes városi útfejlesztési program: a földutak felszámolása 18 A Szent István tér és környékének új forgalmi rendje 19 A Sötét kapu megnyitása 19 A Víziváros védelme 19 Az ipari-logisztikai központ fejlődő ÚTHÁLÓZATA 20 A kertvárosi iparterület belső úthálózata 20 Az Esztergomi Ipari Park új úthálózata 20 Járulékos fejlesztések az autósok, kerékpárosok és gyalogosok érdekében 21 Parkolás 21 Kerékpárutak 22 Gyaloghidak, sétálóutcák 23 Gyalogos-átkelőhelyek 23 Járdafelújítások 23 A helyi és távolsági közúti tömegközlekedés kritikus helyzete 25 Infrastrukturális fejlesztések 25 Menetrendi változások VASÚTI KÖZLEKEDÉS 28 Vasúti FEJLESZTÉSEK 28 Elővárosi vasút 28 Az állomás korszerűsítése 29 Kombinált fuvarozás VÍZI KÖZLEKEDÉS 30 SZEMÉLYFORGALOM 30 Az üdülőhajók fogadásához szükséges feltételek javítása 30 Jachtkikötő a Kis-Dunán 31 TEHERFORGALOM 31 RO-RO-komp a szénrakodónál LÉGI KÖZLEKEDÉS 35 Regionális kereskedelmi repülőtér 35 A repülőtér kifutópályája 35 Business-repülőtér 35

8 Közlekedések nem képezik az országok velejét ugyan, de csakolly hatásuk van, mint valami élő test vérereinek [ ]; valamint akadozó, vagy lázas vérforgás közt a legegészségesb velő is szolgailag lenyügözve van. (Széchenyi István) A rohamosan átalakuló világgazdasági rendszerben azok a térségek versenyképesek, amelyek könnyen és gyorsan megközelíthetőek, megfelelő háttér-infrastruktúrával és képzett munkaerővel rendelkeznek. Azok a területek, ahol a szállítás nehezen vagy költségesen oldható meg, ahol a fejlesztésekhez nincs kiépítve szolgáltató rendszer, illetve nem biztosítható megfelelően képzett (viszonylag olcsó) munkaerő, a globális versengés szempontjából elvesztek, népességmegtartó erejük csökken, és egyéb irányú fejlesztési terveikhez sem tudják biztosítani a forrásokat. Városunk ma még nem rendelkezik a fenti három tényező mindegyikével maradéktalanul. Az utóbbi években azonban jelentős lépések történtek e feltételek megteremtése érdekében. Esztergom 2001 októbere óta nem zsákutca a magyar és a nemzetközi közúti hálózatban, hanem fontos tranzitállomás a közép-európai közlekedési rendszerben. A Mária Valéria híd újjáépítésének köszönhetően olyan folyamatok indultak el térségünkben, amelyek városunk fontosságának további növekedését, ezzel együtt közlekedési kapcsolatainak javulását vetítik előre. A kedvező geopolitikai fordulatot felhasználva olyan fejlesztéseket sikerült megvalósítanunk, melyekre évtizedek óta vártak az esztergomiak. A hídról levezető út, a második közlekedési tengely első ütemének (bánomi áttörés) megépítése, a városi földutak felszámolása gyökeres változásokat hozott az esztergomi közlekedési hálózatban. Kitartó lobbizással sikerült elérnünk, hogy térségünket stratégiai jelentőségének megfelelően kezeljék az országos fejlesztések tervezésénél az illetékesek. Ennek nyomán jó esélyünk van arra, hogy egy évtized múlva autópályahíd építése kezdődik meg a szénrakodó magasságában. Több évtizedes lemaradást kellett behoznunk ra nemcsak ezt a lemaradást hoztuk be, de városunkat és térségünket az erősödő globális verseny lehetséges nyertesévé tettük. Még mindig rengeteg a tennivaló Esztergom közlekedése terén. Az elmúlt évek azonban bizakodásra adnak okot: a szerencsés történelmi körülmények kellő bátorsággal mindannyiunk javára fordíthatóak. 8

9 1. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS Tézis: Esztergom közel egy évszázadon keresztül periférikus helyzetű kisváros volt, mely zsákutca jellegű közlekedési viszonyait a Mária Valéria híd újjáépítésének köszönhetően hagyhatja maga mögött. Az egykori királyvárosnak esélye van a semmibe vezető utak korszaka után az össz-európai közúti hálózatba kapcsolódni, egyben Közép-Európa egyik legdinamikusabban fejlődő központjának, a mai magyar fővárosnak az északi kapujává válni. Kapu Európára: a Mária Valéria híd A régió hídja október 11. mérföldkő Esztergom történetében. Akik itt vagy a környékbeli településeken élnek, hosszú hónapokig érezhették a sors különös kegyeltjeinek magukat, hiszen az Európai Unió támogatásával, a két kormány és kormányfő, Mikuláš Dzurinda és Orbán Viktor egybehangzó akaratának köszönhetően Közép-Európa egyik legszebb hídja épült meg itt a Dunán, évszázados, évezredes természetes kapcsokat fűzve újra. Az elkészült híd elsősorban a két határváros hídja, hiszen belvárosokat köt öszsze. Ugyanakkor a két, addig zsákutca jellegű térség is kinyílt. Mint az átadás óta kiderült, nem csak egymás felé. Mára az esztergomi az egyik legforgalmasabb határátkelő, jóllehet a hídon 3,5 tonnás súlykorlátozás van érvényben, ami a teherszállítás lehetőségét kizárja, csak az autóbusz-közlekedés megengedett. A Mária Valéria híd egy kisrégió hídja, de megépülte olyan folyamatokat indított el az elmúlt évek során, melyek nemzetközi jelentőségűvé avatták. 31. o. RO-RO-komp a szénrakodónál 13. o. Újabb híd a Dunán Historizáló híd- és utcafelújítás A Mária Valéria híd a város hídja is. Ennek megfelelően a róla levezető utak megépítésekor messzemenően figyelembe vettük az eredeti átkelő megjelenését. Nemcsak a hídra kerültek az egykori hangulatot idéző lámpák, hanem az utat szegélyező kandeláberek és az út menti járdák is historizáló jelleggel készültek el. A Táncsics utca és a Nagy-Duna sétányon vezető tehermentesítő út ezzel olyan, a hídhoz méltó arculatot kapott, mely a városba érkezőket azonnal pozitív benyomásokkal gazdagítja. Városképi szempontból az építkezés fontos eredménye, hogy földbe kerültek a villanyvezetékek is. Mindez jelzi: az utak nem kizárólag az autósok számára épültek. A megszépült vámszedőház A rendszerváltás előtti évtizedek építészeti és arculatpolitikai gyakorlatával szakítva, a híd újjáépítését megelőzően eredeti formájában renoválták a vámszedők egykori hivatalát és lakóházát is. A régi-új hídhoz harmonikusan igazodó kis épületnek turisztikai és kulturális tájékoztató szerepet szánunk. 9

10 91. o. ESZTERGOM: A FÜRDŐVÁROS A sziget: a kikapcsolódás és rekreáció központja 91. o. ESZTERGOM: A FÜRDŐVÁROS A sziget: a kikapcsolódás és rekreáció központja Új levezető út A magyar-szlovák kormányközi megállapodásban eredetileg nem szerepelt a Mária Valéria hídról levezető elkerülő út megvalósítása, a közös beruházás kizárólag a híd újjáépítésére vonatkozott. A város és a magyar közlekedési minisztérium közötti tárgyalások során sikerült azonban világossá tennünk, hogy a várható napi újabb jármű ellehetetlenítené az esztergom-belvárosi közlekedést. Ezen tárgyalások révén elértük, hogy 1 milliárdos állami támogatással megépüljön a hídról levezető, tehermentesítő út. Ugyancsak a megállapodás részét képezte egy új Kis-Duna-híd kivitelezése is. A szigeti út mára igazolta reményeinket: a legzsúfoltabb városi átkelési szakasszal párhuzamosan alternatív tengelyként funkcionál május 17-i átadása óta. A levezető út a Palkovics padnál fordul a Nagy-Duna sétányról délkeletnek, majd a Dunán átívelő kishídon folytatódik a Hősök terei körforgalomig. A Tabán névre keresztelt kishíd valódi építészeti és iparművészeti különlegesség. A felújított, parkosított, díszkandeláberekkel kicsinosított Árok utcai beruházással, valamint a szintén bevirágosított, európai színvonalú körforgalommal együtt jelentősen megnövelte az eddig mellőzött déli városrész, az ott található lakóépületek és kereskedelmi létesítmények értékét. Közlekedéspolitikai szempontból a Tabán híd jelentőségét egyrészt az adja, hogy átadásával a Prímás-szigetet újabb műtárgy köti össze a várossal. Másrészt a sziget természetileg értékes, tömegsportra és szabadidős célokra alkalmas (felső) részét sikerült megőrizni a nagy forgalomtól. Hasonlóan fontos fejlesztés a Hősök terei körforgalom. Itt találkozik a 11-es, a Dorogra vezető 111-es, valamint a Dobogókő irányában szolgáló 1111-es út. A csomópontban elhelyezett jelzőlámpás irányítás évekig fölöslegesen lassította a forgalmat, a motorjukat járató gépkocsik erősen szennyezték a környezetet. Az Árok utcai levezetés bekötésével egy villanyrendőrös csomópont már nem tudott volna megbirkózni. A július 12-én átadásra került körforgalmi csomópont szinte folyamatos áthaladást biztosít mára a város ezen frekventált helyén. A körív kényelmes kiképzésén túl a város kiemelt figyelmet szentel a pázsit és a növények gondozására is, hogy az Esztergomba érkezőket kellemes benyomások érjék rögtön megérkezésük után. A közlekedési környezet rendezésével kapcsolatos elképzeléseket jól illusztrálhatja a már említett Árok utcai beruházás. Itt a levezető út mellett, a helyben lakók igényeihez illeszkedő szervizút került kialakításra, a szükséges parkolókkal. A nemzetközi jelentőségű közlekedéspolitikai fejlesztések és a városlakók elvárásainak összehangolására jó példa az említett szakasz. 10

11 Intelligens forgalomszabályozó rendszer: a Táncsics és Lőrinc utcák védelme A híd megépültével kapcsolatban az egyik legmegalapozottabb aggodalom az volt, hogy a határátkelőtől érkező forgalom az amúgy is túlterhelt Rákóczi téri csomóponthoz áramolva véglegesen elrekesztheti a szabad áthaladás útját a város központjában. A tapasztalatok szerint sokan választják a nagy-duna-parti elkerülő utat. A forgalom szabályozása érdekében a Lőrinc utcában a Rákóczi téri csomópont előtt (a volt taxiállomásnál) ún. hurokdetektor került a burkolatba, mely összeköttetésben van a híd tövénél, a Helischer utcai elágazásnál elhelyezett, változtatható jelzésképű táblával. A Rákóczi téri csomópontnál a detektor torlódás esetén jelet küld a táblához, amely a forgalmat a Nagy-Duna sétány irányában tereli el, megtiltva a Táncsics utcába a behajtást. Emellett a Rákóczi téren működő kamerarendszer segítségével az állami közútkezelő munkatársai Tatabányáról vagy az esztergomi telephelyről kézi vezérléssel is átállíthatják a jelzőtáblát. Ezzel a szabályozórendszerrel elérhető, hogy a Táncsics utca és a Lőrinc utca csak a kisebb forgalmú napokon és időszakokban legyen igénybe véve. Középtávon a problémát a Lőrinc utca egyirányúsításával kívánjuk megoldani. A felújított Bottyán híd A Mária Valéria hídhoz kapcsolódó utolsó beruházásként 2004 novemberében került átadásra a megszépült, felújított Bottyán híd. A 75 millió forintos beruházás keretében, melynek 20%-át a város finanszírozta, új, a Táncsics utcához illő burkolatot kapott a híd útteste és a járdák, valamint a Tabán hídéval azonos korlát és kandeláberek kerültek kihelyezésre. A korábbi, esztétikailag kifogásolható híd helyén egy turistabarát belvároshoz jobban illő építmény fogadja a szigetre érkezőket ben készülnek el a gyalogos forgalmat bonyolító Béke híd hasonló esztétikai elvek szerinti felújításának tervei, és még ugyanebben az évben sor kerülhet az átépítésre is. Így a belváros három hídja egységes arculattal járul hozzá az idegenforgalmi fejlesztésekhez. 23. o. Gyaloghidak, sétálóutcák 11

12 Gépjárm forgalom az esztergom-párkányi határátkel n ( ) Gépjárm /év Forrás: Határ rség 12

13 A továbblépés: újabb híd a Dunán Új teherhíd a szénrakodónál A Mária Valéria híd átadása óta gyökeresen változott meg Esztergom és Párkány geopolitikai helyzete. Míg az 1990-es évek közepén a komppal éves átlagban mintegy személy kelt át a Dunán, addig 2005-ben már 5,5 millióan lépték át itt a határt. A gépjárműforgalom ugyanezen időszakban több mint harmincszorosára nőtt (átlag ről 1,6 millió fölé). Az új híd katalizátor szerepet tölt be rengeteg folyamatban, elsősorban természetesen a közlekedéspolitika területén. Az már az újjáépítés előtt is egyértelmű volt, hogy Komárom és Esztergom között meg kell majd építeni egy új, teherforgalmat is kiszolgálni képes hidat, a majdan létesítendő új Esztergom-Budapest gyorsforgalmi főútvonalhoz kapcsolódva ben pályázati támogatással több változatban készült el a híd magyarországi tanulmányterve, 2006 tavaszára pedig a megvalósíthatósági tanulmány is. Esztergomban az elképzelések szerint a Suzuki útról (az új 10-es út folytatásaként) épül bekötés az új hídhoz, a Szent János-patak mentén. Maga a híd a Prímássziget csúcsa és a párkányi papírgyár között épül meg, az össz-európai közlekedési hálózatba kapcsolva a két határvárost. Párkány és Esztergom egymást kiegészítő adottságai kiválóak arra, hogy ezt a fejleményt kihasználva együtt Budapest északi logisztikai kapujává fejlődjenek. Transzkontinentális és stratégiai vonatkozások Az Európai Unió tagállamai 1997-ben Helsinkiben jelölték ki azokat a stratégiai szempontból fontos közlekedési (szállítási) útvonalakat, amelyeket a kontinens gazdasági fejlődéséhez elengedhetetlenül szükségeseknek ítéltek. Az ún. helsinki folyosók prioritást élveznek minden más hálózatfejlesztési elképzeléssel szemben, elsősorban ezek részesülnek a központi, brüsszeli támogatásokból. Esztergom és vonzáskörzete a Közép-dunántúli régió legfejlettebb térsége. A helsinki folyosók közül azonban kizárólag a Duna (VII. sz. folyosó) érinti. Az említett régión keresztülhalad a IV. (Berlin Isztambul), az V. (Trieszt Kijev), valamint az V/c (Budapest Ploče) jelű is. A csatlakozási folyamattal párhuzamosan a közép-európai államok elsősorban nyugat-keleti irányú közlekedési kapcsolataikat igyekeztek javítani, az észak-déli folyosók háttérbe szorultak. Ezért az a térség, amely a nyugat-keleti kapcsolatok mellett észak-déliekkel is rendelkezik, centrális szerephez juthat. Az Adriát a Baltikummal összekötő új EU-folyosóért az elmúlt években Bécs versenyzett Budapesttel. Mára kirajzolódni látszik két párhuzamos folyosó, melyek közül a nyugati Rostock Prága Bécs érintésével halad Szlovénia irányában, egy új, jelentős fejlesztési zónát kirajzolva. A keleti folyosó az említett V/c korridort észak felé meghosszabbítva Budapestet Besztercebányával, Zsolnával, Krakkóval, Varsóval és a Balti-tenger partján fekvő Gdańskkal köti össze. Ez az új tengely szintén egy európai léptékű beruházási övezet verőere lehet. 13

14 A jelenlegi szállítási útvonal nem kedvez a magyar fővárosnak: a délről, a szűk keresztmetszetű 6-os főúton érkező szállítmányok Budapest belvárosán (jó esetben a rakpartokon) haladnak észak felé, a 2-es főút irányában. A komáromi hídon életben lévő 20 tonnás korlátozás miatt a szállítmányok legnagyobb része Parassapusztánál hagyja el Magyarországot, egy emelkedőkkel sűrűn megtűzdelt, nehezen járható, a településeken állandó balesetveszélyt okozó főútvonalon. A szlovák határon átérve aztán először rossz minőségű utakon haladnak a kamionok, majd a Donovaly-hágón kell átküzdeniük magukat, hogy megközelíthessék a lengyel határt. Eközben Párkánytól Garamszentkeresztig gyakorlatilag sík terepen, szinte nyílegyenesen halad a főútvonal, és Körmöcbánya és Turócszentmárton között is jóval kisebb kaptatón kellene átkelni északi irányban. Turócszentmártonból mind Morvaország, mind Lengyelország felé folyóvölgyekben futnak az utak. Egy új esztergom-párkányi átkelő ezért bírna nagy jelentőséggel. 42. o. ESZTERGOM: A KIS MAGYAR DETROIT A továbblépés: határon átnyúló vállalkozásilogisztikai övezet Változás a regionális tervezésben A Közép-dunántúli régió fejlesztési elképzelései között kezdettől fogva szerepelt az új esztergomi híd terve, a fő észak-déli közúti kapcsolatot mégis a Székesfehérvár- Komárom-Nyitra vonalon képzelték el. Mára a helyzet megváltozott. Az esztergomi városvezetés a kérdés stratégiai súlyát felismerve 2000-ben kiterjedt lobbizásba kezdett az új 10-es út, valamint a 6-os utat városunkkal összekötő új budapesti körgyűrű megvalósítása érdekében. Törekvésünkben egyre több segítőtársra találtunk. A FŐMTERV munkatársai akkorra már rendelkeztek egy olyan tanulmánnyal, mely az V/c folyosó Érd Esztergom irányú továbbfejlesztését szorgalmazta, az egyre súlyosabb közlekedési gondokkal küszködő Zsámbéki-medencén keresztül. Az új elkerülő út így egyben az említett térség tehermentesítő útja is lehetne. Természetesen adódott, hogy terveink megvalósításához nyerjük meg a Zsámert kistérség településeit is. Ezzel párhuzamosan nem mondtunk le az új M10-es gyorsforgalmi út megépítéséről sem, hiszen Esztergom agglomerációs szerepét a jelenlegi túlzsúfolt közúti kapcsolattal nem képes ellátni. Ugyancsak fontos az új út logisztikai fejlesztési elképzeléseink megvalósításához is szeptember 5-én Esztergomban közel 80 (magyar és szlovák) polgármester jelenlétében rendeztük meg a kérdést komplex módon tárgyaló közlekedési konferenciát, amelynek végén a fent említett fejlesztéseket szorgalmazó memorandum aláírására is sor került. A kiterjedt lobbitevékenységnek köszönhetően ma a regionális és megyei tervek az említett zsámbéki-medencei átkötést az V/c északi szakaszaként nevezik meg. Míg Komáromnál a tervezők ma már csak 2 1 sávos híd megépítésével számolnak, addig Esztergommal kapcsolatban 2 2 sávos teherhídról beszélnek. Szlovákiai partnereink ezzel párhuzamosan elérték, hogy a Párkányt Garamszentkereszttel összekötő szakasz bekerült Nyitra megye fejlesztési koncepciójába. Ugyanakkor a szlovák közúthálózatban a korábbi Donovaly-vonalat a Garamszentkereszt Turócszentmárton átkötés váltotta fel. 14

15 Emellett számos konferenciát, szimpóziumot, munkaértekezletet rendeztünk a témában, és felvettük a kapcsolatot a lengyel és szlovák illetékesekkel is. A szakma ez alatt a hat év alatt fokozatosan változtatta meg kezdeti elutasító álláspontját tavaszára a Gazdasági Minisztérium megbízásából elkészült az új országos gyorsforgalmiút-fejlesztési koncepció és az Országos Területrendezési Terv döntéselőkészítő tanulmánya, mely az M6-os északi irányú meghosszabbításánál (a jelenlegi váci irány helyett) a zsámbék esztergomi vonallal számol, és az új autópálya építését közé prognosztizálja. Városunk hosszú távú fejlődése szempontjából kardinális jelentőségű döntést hoz meg még idén az Országgyűlés: a csatát megnyertük. A Retek utcai átkötés A 10-es főúton a rendszerváltás óta viszonylag kevés fejlesztés valósult meg. Elsőként a kesztölci új szakaszt (117-es út) kezdték megépíteni az Antall-kormány idején. Átadására 1995-ben került sor ben Piliscsabánál épült kapaszkodósáv tavaszán pedig a Széchenyi Plusz első beruházásaként megkezdődött az Esztergom-Kertvárost a Retek utcán keresztül a táti úttal (11-es főút) összekötő szakasz megépítése. A 4 km-es új tehermentesítő út (mely 2,5 milliárd forintból valósult meg 2003 elejéig) nem csak Dorog számára hozott megkönnyebbülést, az ott bevezetett súlykorlátozásnak köszönhetően. Az új úton keresztül a létesítendő teherkomp-állomástól közvetlenül a 10-es útra, illetve az esztergomi ipari parkba érkezhetnek a szállítmányok: nem kell azoknak lakott területet érinteniük. A táti elkerülő szakasz megépítése A 2002-es nagy dunai árvíz jelentős károkat okozott Tát községnek. A vízügyi és a közlekedési kormányzat ezért döntött egy védmű kialakításáról és ahhoz kapcsolódóan a 10-es főútnak a töltéskoronán történő továbbépítéséről novemberében kezdődtek meg az összesen 4 milliárdos beruházás előkészítő munkálatai. A Retek utcai átkötést követően újabb 4,7 km-en épült ki a településeket elkerülő főút, ez esetben a Tátot a Dunától védő gát tetején. Az út és a mellette futó kerékpárút átadására május végén került sor. Az újabb, 2006-os árvíz nyomán kezdeményeztük a 11-es út szintjének megemelését a Csenkei hídnál és a Hideglelős-keresztnél. Ezen a szakaszon ugyanis a közlekedést megakadályozva, mintegy másfél méter magasan hömpölygött a Duna az árvíz idején. Összességében megállapítható, hogy a térség közlekedési viszonyai jelentősen javultak az elmúlt években, bár az igazi nagy fejlesztés, az új 10-es út megépítése eddig nem kezdődött meg. 15

16 16

17 A tervekhez illő korszerű belső úthálózat A bánomi áttörés A formálódó regionáliscentrum-szerep nemcsak a város külső közúti kapcsolatainak újragondolását sürgette. Az európai színvonaltól messze elmaradó belső útrendszerünk is megújításra szorult. A legsúlyosabb probléma, mely városi fórumokon évtizedek óta meghatározó téma volt: az egytengelyes szerkezet feloldása. Esztergom körül, a város földrajzi adottságaiból kifolyólag nem építhető külső elkerülő gyűrű: egyik oldalon meredek hegyoldalak, másik oldalon a Duna határolja. A tehermentesítő útvonalakat ezért a lakott területen belül kellett kijelölni. Ezt az is indokolttá tette, hogy a korábbi egyetlen tengelyen, a Kossuth utca Fürdő Szálló Dobozi utca útvonalon elhaladó napi jármű döntő többsége helyi érdekeltségű volt. Ez az adat országos szinten is kiemelkedőnek számít, általában csak főútvonalak rendelkeznek ilyen mutatókkal. Balesetek idején, csúcsforgalmi időszakokban a központi szakaszon bedugult a város, a közlekedés kis utcákra terelődött, majd ezeken is elakadt. A gondok megoldására évtizedek óta újra és újra felmerült az ún. bánomi áttörés gondolata. Az elképzelés lényege egy a Dobogókői úttól a Petőfi utcán, a Kölcsey utcán, majd az egykori kályhagyár északi oldalán végigfutó, a Kuckländer-hegy mellett a Bánomi útba csatlakozó alternatív belső útvonal volt, mely (az előzetes becslések szerint) a főúton bonyolódó forgalomnak közel felét át tudta volna vállalni. A belvárost tehermentesítő, és ezáltal környezetvédelmi szempontból is kedvezőbb helyzetbe hozó beruházás 1999-ben még a távoli jövő tervének tűnt. A Mária Valéria híd megépítésével párhuzamosan sikerült elérnünk, hogy a közlekedési tárca is magáévá tegye a város legégetőbb közlekedési problémáját. Az országban egyedülálló módon a minisztérium hozzájárult egy belső városi út terveztetéséhez (6 millió forinttal) és megépítéséhez (a több mint egymilliárdos beruházás költségeinek felét vállalva). A szintén a már az új kormánnyal kötött megállapodásnak köszönhetően 2003 nyarára elkészült a tehermentesítő út középső és egyben legfontosabb szakasza (a Vízügyi Múzeumtól a pilismaróti vámig). A bánomi áttörés beváltotta a hozzá fűzött reményeket: a Bajcsy-Zsilinszky utcán, a Bástya áruház környékén megszűnt a korábban tapasztalt zsúfoltság, a forgalom közel fele áttevődött az új útvonalra. A második tengely második és harmadik üteme Az út további fejlesztése nem állt le. Idén elkészülnek a Petőfi utca és a Vízügyi múzeum közötti szakasz tervei, és sor kerül két ingatlan (20 millió forint értékű) kisajátítására ben a második ütem keretében megépítjük az említett útszakasz kétirányú forgalmat is lehetővé tévő újabb szakaszát a Szent István kápolna és a kórház között. Erre a szakaszra 98 millió forintot terveztünk be a 2007-es költségvetés-előirányzatba re harmadik ütemben a teljes második tengely kiépülhet a TESCO áruházig, ami a város lakhatósága és a közlekedési viszonyok javulása szempontjából meghatározó lépés. 17

18 Útburkolat-felújítás a főutcán Állami finanszírozással újult meg a belső főútvonal Múzeum cukrászdától a ferences gimnáziumig húzódó szakasza 2000-ben. A harmincmilliós beruházást újabb felújítás követte 2001-ben: az állami közútkezelő munkatársai a Béke térnél renoválták az erősen igénybe vett útburkolatot. Az említett új tehermentesítő út államivá minősítésével párhuzamosan a Kossuth utca alárendelt mellékútként is működhet, ami jelenlegi szerepének megváltoztatását is előre vetíti. Középtávon célszerű volna sebességkorlátozást bevezetni a tanítóképző és az egykori Kis Pipa vendéglő közötti részen. Hosszú távon a teherforgalmat is a második tengelyre lehetne átirányítani, a jelenlegi főutat pedig díszburkolattal ellátott belvárosi úttá átalakítani. Egységes városi útfejlesztési program: a földutak felszámolása Az ambíciózus esztergomi regionális fejlesztési tervek ismeretében legalábbis ellentmondásosnak ítélhető az a helyzet, hogy 2002 elején a városi (100 km-es) belső úthálózat közel 40%-a még burkolat nélküli földutakból állt. A rendszerváltás óta eltelt időszak e téren nem sok újat hozott. Az 1989-et megelőző évtizedekben a város periférikus helyzete, klerikálisnak bélyegzett múltja miatt komoly lemaradásba került a megye többi városával, sőt községeivel szemben is. Míg Nyergesújfalun a 90-es évek elején már a főútvonal esztétikai megújításával foglalkozhattak, addig Esztergomnak a közművek terén is súlyos restanciái voltak. Egy sikeres beruházás, négy kertvárosi utca (Pozsonyi, Dobó, Gárdonyi, Jósika) 2000-ben megvalósult kiépítésén felbuzdulva (ilyen nagy arányú útberuházás ebben a városrészben 25 éve nem történt) a városvezetés 2001-ben átfogó, az országban példa nélkül álló felújítási programba kezdett. Ennek eredményeként csak 2002-ben 54 utcában, több mint 24 km-nyi útfelületet aszfaltoztunk le. A csapadékvíz-elvezetőkkel és szikkasztókkal megvalósuló beruházások összesen 720 millió forintjába kerültek az önkormányzatnak. Pozitív jel, hogy a megújult utcákban az ott lakók azonnal hozzákezdtek az út és az ingatlanok közötti terület szépítéséhez. Az útfelújítások 2004-ben és 2005-ben is folytatódtak. 2006/2007-ben pedig pályázati támogatással összesen 200 millió forintot tervezünk útfelújításra költeni. A 15 megújuló utcán kívül ehhez vehetjük hozzá a Széchenyi tér teljes renovációját is, 2007/2008-ban pedig 72 milliós útépítési program indul Kertváros területén. A városi csatornázási beruházással párhuzamosan kerül sor 27 utca burkolatának felújítására. A programnak köszönhetően csak 2006 végéig összesen több mint 120 utca, tér, járdaszakasz és öblösödés kap új burkolatot. 18

19 A Szent István tér és környékének új forgalmi rendje Általános nyugat-európai (és újabban magyarországi) gyakorlat, hogy a műemlékileg védett városrészeket megóvják a nagy forgalomtól, és oda csak a célforgalmat engedik be. Esztergomban azonban a Várhegy térsége a Bánomi áttörés megépítéséig naponta több mint járművet eresztett át. Ez a forgalom mára jelentősen (mintegy a felére) csökkent, ugyanakkor továbbra is célunk a világörökségi címre felterjesztett királyi-érseki és egyben új oktatási központ közlekedési helyzetének megoldása. Ennek érdekében a főútvonal jelenlegi nyomvonalát áthelyezzük a Batthyány Lajos utcába, és a Dobozi Mihály és a Várfok utca sarkán egy körforgalommal csatlakoztatjuk bele a szentgyörgymezői forgalmat. Itt a hosszú távú tervek szerint elbontásra kerül a jelenlegi épületek jelentős része, és megépül a Bazilika elé eredetileg tervezett félköríves épületszárny. Az új út ennek a félkörívnek a két oldalán vezet majd tovább. Így a Majer István út kizárólag a Várhegyre irányuló célforgalom, és az Ószeminárium irányából érkező járművek számára lesz fenntartva. A Bazilika alatti parkolóból csak ugyanezen az úton lehet visszajutni a városba. Ezzel elérhető, hogy a környéken csillapodjon a forgalom. A Bazilika előtti rámpa az új (Batthyány utcán át vezető) belső főútvonalról közelíthető meg egy vegyes (gyalogosok és járművek használta) úton keresztül. Az új úton azonban menetrend szerinti autóbusz-forgalom nem bonyolódhat, az autóbuszok a Bánomi áttörést és az idén felújításra kerülő Basa utcát használhatják majd. 17. o. A bánomi áttörés 86. o. ESZTERGOM: A FÜRDŐVÁROS A Várhegy átalakítása 141. o. ESZTERGOM: Az élhető VÁROS Új iskolaközpont a Várhegyen A Sötét kapu megnyitása Az esztergomiak (s főként a szentgyörgymezőiek) régi vágya, hogy az egykor katonai okokból lezárt Sötét kaput újra nyissuk meg. Az egyházi kárpótlásnak és az érsekség fejlesztési terveinek köszönhetően 2006 végére újra élettel telik meg a Várhegy. A két kanonoksorra költöző esztergomi középiskolák és a felújított Ószeminárium jó apropót szolgáltat arra, hogy a Dózsa György teret és a 11-es főutat egy régi-új utcával kössük össze. Minthogy az utca mentén oktatási intézmények helyezkednek el, a forgalom csak korlátozott lesz ezen a szakaszon (egyirányú forgalmat engedélyezünk a Dózsa György tér felől), de a gyalogosok, kerékpárosok (s nem utolsó sorban az Erzsébet park irányából a várba érkező turisták) bizonyára örömmel használják majd ki a lehetőséget. A Víziváros védelme Műemlékvédelmi szempontból aggályos a Víziváros főutcájának jelenlegi gyűjtőút státusza, melyet már paraméterei (szűk keresztmetszet) sem láthat el. A területen egyébként is az idegenforgalmi funkciók erősítésével számol a rendezési terv, így ezeknek az utcáknak a forgalmát szintén csökkenteni kell, és erősíteni kell sétálóutca jellegüket. 89. o. ESZTERGOM: A FÜRDŐVÁROS A mesterségek utcája: a Víziváros újjáélesztése 19

20 Ezen elveknek megfelelően 2006-ban 150 milliós beruházásból újul meg a Berényi Zsigmond utca, ahol a légkábelek a föld alá kerülnek, és új burkolattal látjuk el a műemléki negyed főutcáját. Az átadást követően a nem célforgalmú behajtást megtiltjuk. Ezáltal a Víziváros turisztikai központi szerepkörét igyekszünk erősíteni. Az ipari-logisztikai központ fejlődő úthálózata A kertvárosi iparterület belső úthálózata A déli ipari övezeten belül elsőként a kertvárosi iparterület belső úthálózata épült ki a vállalkozókkal történt megegyezés nyomán még 2000-ben. Minthogy azonban a terület nem önkormányzati tulajdon, a fejlesztésben csak a háttérmunkát, valamint a szükséges hatósági engedélyek kiadásának meggyorsíttatását tudtuk biztosítani, a beruházás részben vállalkozói pénzből valósult meg; a város összesen 3,25 millió forinttal járult hozzá a kivitelezéshez. 47. o. ESZTERGOM: A KIS MAGYAR DETROIT A háttér: többlépcsős közműfejlesztési program 25. o. Infrastrukturális fejlesztések 31. o. RO-RO-komp a szénrakodónál Az Esztergomi Ipari Park új úthálózata Az 1997-ben alapított ipari park 2001-ben jutott először jelentős fejlesztési forrásokhoz: a területértékesítésből befolyt összeget ekkor fordítottuk elsőként a további infrastruktúra biztosítására. A 2006 végéig megvalósuló program keretében közel 1 milliárd forintos beruházásra kerül sor. Ennek eredményeképp nemcsak a közművek épülnek ki, hanem elkészülnek az ipari park belső útjai is. Hasonló jellegű invesztícióra a város történetében eleddig nem volt példa. Ugyancsak úttörő jellegű kezdeményezés, hogy a belvárosból az ipari parkba vezető Schweidel utca utóbbi évtizedben jelentősen leromlott állagú burkolatát az ott működő vállalkozások hozzájárulásával újítottuk fel 2005-ben. A Kincses-pataktól a Suzuki-gyárkapuig terjedő szakaszon a teljes beruházás közel 40 millió forintjából 10 milliót az említett cégek adtak össze. A legjelentősebb létesítmény a Tesco áruház mögötti, a Dobogókői utat a teherés buszforgalomtól teljesen mentesítő út lesz. Ez az út a Tescóhoz kapcsolódó 16 méter átmérőjű körforgalomba csatlakozik. Minthogy 2007-ben a buszpályaudvar is az új áruház mellé költözik, a Hősök tereihez hasonló kialakítású körforgalomra szükség is lesz. A fejlesztésekhez pályázati támogatásokat is igénybe veszünk. Az út első 400 méteres szakaszának megépítésére 2006 márciusában nyújtottunk be két pályázatot. A 2007-re megvalósuló, 318 milliós beruházáshoz a sikeres pályázatoknak köszönhetően 67 millióval kell csak hozzájárulnunk. A Tesco úton kívül az ipari parkban az igény szerinti belső utak és a teherkompot a vállalkozási övezettel összekötő új út is megépül, s ezek az idetelepülni szándékozó cégek számára vonzóbbá teszik városunkat. 20

21 Járulékos fejlesztések az autósok, kerékpárosok és gyalogosok érdekében Parkolás Az európai színvonalú vendégfogadás alapvető feltétele, hogy az ide érkező gépjárművek kulturált parkolása megoldott legyen. Városunkban gyakran (főként piacnapokon) kaotikus állapotok alakultak ki, magát a központon áthaladó forgalmat is akadályozva. A múltban nem egyszerűen a parkolóhelyek kiépítésére hiányzott az akarat, nem létezett ezeket a gondokat egységesen kezelő koncepció vagy rendelet sem ben sikerült lefektetni a koncepcióhoz szükséges alapelveket, 2004-re pedig elkészült az egyes városrészekre vonatkozó koncepció is. A belváros legfrekventáltabb területein 2003-ban bevezetett díjfizető parkolási rendszer kedvező hatással van a parkolási fegyelemre. Alapvető célunk, hogy a zöldfelületeken, parkokban történő, a közlekedést nehezítő szabálytalan várakozást ritka kivétellé tegyük Esztergomban. A parkolási díj bevezetésével párhuzamosan megkezdtük a kulturált, esztétikus várakozóhelyek, -övezetek koncepcióba illeszkedő kialakítását is. A buszpályaudvar kiköltöztetésével a város központjában a sétatérré átalakítandó Széchenyi tér, a piac és a kórház körüli területek kiváltására alkalmas parkoló építhető ki. A Hősök terétől az Arany János utcáig a két egyirányú útpálya zöld, fás, bokros sávval lesz elválasztva egymástól, parkolni mindkét sávban lehet majd. A Simor utcában a távolsági buszok forgalma megszűnik. Ez összesen mintegy 300 parkolóhelyet biztosít a városközpont közelében. Újabb területeket nyertünk a Mikszáth, Jókai és Deák utcák egyirányúsítása révén. Hasonló módon kívánjuk lehetővé tenni a várakozást a Szent Tamás-hegy jelentős részén. Az esztétikus kialakításra jó példa lehet a 2002-ben nyolcmilliós beruházás keretében a kórház szomszédságában megépült Babits utcai, vagy a 2004-ben átadott Honvéd utcai parkoló. Az Aranyhegyre szintén elkészült a fejlesztési tanulmányterv, amely az ottani viszonyokon is alapvetően javítani fog ben a Dobó Gimnázium előtti parkolót bővítettük ki. A várhegyi iskola- és konferenciaközpont szintén jelentős parkolóhely-bővítéssel jár együtt. Az északi kanonoksor előtt összesen 100 férőhelyes parkolót építünk, a déli kanonoksor revitalizációjához kapcsolódóan további 83 gépkocsi számára biztosítunk várakozóhelyet. Ezáltal a bazilika körüli parkolóhelyek száma megkétszereződik. Az újonnan megépítendő épületszárnyak alatt akár több száz parkolóhely is kialakítható. Ideiglenes parkolókat építettünk a szigeten a termálfürdővel szembeni nyári napközi udvarán (itt később szálloda épül majd), valamint a gyalogos híd mellett (a Gőzhajó utca később sétálóutca lesz, de mellette szintén nagy befogadóképességű parkoló épül). A Pala melletti, Tópart utcai parkolót is a nyári napközinél használt mart aszfalttal burkoljuk még az idén o. ESZTERGOM: Az élhető VÁROS Új iskolaközpont a Várhegyen 21

22 166. o. ESZTERGOM: A FÜRDŐVÁROS Egy új konferencia- és szabadidőközpont terve 50. o. ESZTERGOM: A KIS MAGYAR DETROIT Témabővítés: kereskedelmi övezet az ipari parkban 116. o. ESZTERGOM: A FÜRDŐVÁROS A Duna menti kerékpárút fejlesztése A Fürdő Szállóhoz kapcsolódó új szabadidőközpont alatt 100, mellette 80 férőhelyes mélygarázs létesül. A Kossuth utcai üres telken 2006 őszén kezdődik meg az építkezés, itt 4 szintes mélygarázs nyílik. Az új piac alatt, a szemüvegkeret-gyár udvarán több mint 200 gépkocsi befogadására alkalmas mélygarázs épül. Kisebb parkoló létesül a Vízivárosban a megújuló Veprech-torony mögötti területen, valamint a forgalom előtt megnyitni tervezett Főapát utcában. Az új hipermarket megnyitása a vásárlási szokások módosulását is okozza, a központ helyett sokan választják autóval a Tesco parkolóját, ez szintén enyhít a belvárosi gondokon. A P+R (parkolj és utazz) rendszer bevezetését célozza egy őrzött parkoló kialakítása a vasútállomásnál. Összességében azt szeretnénk elérni, hogy viszonylag kis kiterjedésű belvárosunkban minél többen válasszák a gyalogos közlekedést, ezáltal is csökkentve a legbelső területek zsúfoltságát. A parkolóhelyek kialakításához képest másodlagos jellegű kérdés a fizető parkolási rendszer körültekintő, a helyiek érdekeit figyelembe vevő bevezetése. Más városok gyakorlata is azt mutatja, hogy nemcsak a település bevételei nőnek egy ilyen megfontolt fejlesztés révén, hanem idővel a parkolási fegyelem is javul. Kerékpárutak Ugyancsak a fenti célokat szolgálja, ugyanakkor a város turisztikai vonzerejét is kedvezően befolyásolhatja a belső és külső hálózati kerékpárutak fejlesztése. Jóllehet, a kerékpárutak idegenforgalmi szempontból is fontosak, közlekedéspolitikai oldalról sem elhanyagolható a jelentőségük. A városon belüli kerékpárútvonalak kijelölése például alapvetően függ a tervezett közúti fejlesztési beruházásoktól. A belváros tehermentesítése, sétáló területek kialakítása, fejlesztése, a helyi járatú autóbusz-közlekedés átdolgozása révén a gyalogosok és a kerékpárosok számára várhatóan nagyobb területek nyílnak meg. Az előnyös változások kihasználása végett szükségesnek látszik a városon belüli kerékpáros közlekedés koncepciójának megalkotása, melynek alapjait az új rendezési tervek már lerakták. A város és az esztergomi kistérség települései példamutatóan működnek együtt a Duna menti (Euro Velo hálózatba tartozó) kerékpárút Süttő és Dömös közötti szakaszának megvalósítása érdekében. A közeljövőben készülnek el a kistérségi szakasz engedélyezési tervei. Ezáltal a búbánatvölgyi elágazás mellett tovább folytatható a jelenleg mindössze 6 km-es esztergomi szakasz építése Pilismarót irányában, illetve a töltés, majd a 11-es út vonalát követve megvalósulhat a Tátra vezető új kerékpárút. A táti szakaszról leágazás épül a kertvárosi Palatinus-tóhoz is. A fejlesztések során a legproblematikusabb rész az említett búbánatvölgyi, ahol a Duna és a Pilismaróti-hegység közé ékelődő főút keresztmetszete nagy költségű beavatkozásokat tesz szükségessé. A kirándulóövezetté alakítandó Búbánatvölgy irányában egy körforgalom teszi biztonságosabbá az eljutást. A Hideglelős-keresztnél viszont minden bizonnyal a Dunába építendő töltésre lesz szükség a továbbhaladás biztosításához. 22

23 Fontos kiemelni, hogy a városi kerékpárútvonalak nemzetközi hálózatokba illeszkednek: a Mária Valéria híd túloldalán is kiváló kapcsolódási pontokat találunk, mind Komárom, mind Léva irányában. Inkább a turizmus élénkítését érinti a 2004-re pályázati támogatással megvalósult pilisi és a tervezett eurorégiós terepkerékpár-útvonalak kialakítása. Gyaloghidak, sétálóutcák A meglévő és 2007-ben felújítandó Béke híd mellett újabb gyaloghidat tervezünk építeni a két strandfürdő között, a Malom utcából az élményfürdőbe. Ennek a hídnak elsősorban idegenforgalmi jelentősége lesz. A következő években jelentős mértékben bővíteni szeretnénk a gyalogosok és kerékpárosok számára fenntartott városi közterületek arányát. Ezt az teszi lehetővé, hogy a második közlekedési tengely kiépülésével a forgalom jelentős része kikerül a belvárosi övezetből. A csillapított forgalmú utcák kijelölésével (pl. Pázmány Péter, Majer István, Berényi Zsigmond utca), a forgalom elől elzárt területek (pl. Széchenyi tér, Kis-Duna sétány, Pöttyös tér), valamint a gyalogosfelületek bővítése (pl. Lőrinc utca egyirányúsításával nyert széles járda, Szent István tér forgalomból történő kivonása) által a polgári városi hangulatot szeretnénk erősíteni. Gyalogos-átkelőhelyek A gyalogosok kényelmes, biztonságos közlekedése éppolyan fontos szempont egy település fejlesztési koncepciójában, mint a járműveké. Egyrészt biztosítani kell a város útvonalai mentén a balesetmentes gyalogosközlekedés feltételeit, másrészt az utazóközönség igényeihez kell igazítani a helyi és távolsági tömegközlekedés feltételeit. Esztergomban a legutóbbi időkig hiányzott sok veszélyes, forgalmas helyen az úttesten történő átkelést biztonságosabbá tevő zebra, illetve villanyrendőr ben az önkormányzat 10 millió forintot különített el az iskolák környékén megvalósítandó ilyen irányú fejlesztésekre. Ennek keretében készült el a Dobozi M. utcán, a Dobó gimnázium és a József Attila iskola közelében egy lámpás gyalogosátkelőhely, a Dobogókői úton, a Montágh iskolánál egy sárga villogóval felszerelt zebra, valamint a kertvárosi Arany János iskola közelében egy gyalogos-átkelőhely. Ezek közvilágítását is korszerűsítették. A városvezetés feltett szándéka, hogy a lakosság igényeinek megfelelően a jövőben is folytatja a korszerű gyalogosátkelők kiépítését. Járdafelújítások Hasonló elvek szerint, a város hangulatának megfelelő, esztétikus kivitelben újult meg több járdaszakasz is. A Táncsics utca antikolt, a hídról levezető út, valamint az Árok utca járdái viakolor díszburkolatot kaptak. 23

24 24

25 Sok bosszúságot okozott a lakosságnak a kábeltévé hálózatépítése, melynek során sok helyütt elégtelen járda-helyreállításoknak lehettünk tanúi. A céggel folytatott tárgyalások eredményeképpen sikerült elérni, hogy a korábbi hibák kompenzációjaként vállaljanak részt esztergomi járdák megújításából, építéséből. A MATÁVkábelTV Kft. összességében 20 millió forint értékben vett részt ezekben a munkálatokban, a Dobogókői, a Petőfi, a Nagy Sándor József, a Táti és a Sugár úton, valamint több további kisebb szakaszon. A városvezetés saját erőből és pályázatok segítségével további felújításokat tervez: turisztikailag kiemelt területeken (pl. a Széchenyi téren, a Kis-Duna sétányon) kezdődhet meg a díszburkolat kiépítése, járdahiányos szakaszokon (pl. Táti út, Kőrösy utca) pedig a járdák kialakítása elején épült meg a járda a Martsa Alajos utcában. Fontos adalék, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően mozgáskorlátozottak számára is akadálymentessé kell tenni a városon belüli közlekedést. Ennek érdekében 2002 folyamán átfogó koncepció és operatív program készült Esztergomban, melyet szakemberek is jónak minősítettek. A következő évek feladata lesz ezen elképzelések gyakorlatba történő átültetése. A helyi és távolsági közúti tömegközlekedés kritikus helyzete Az autóbusz-közlekedés területén a rendszerváltás óta szinte semmi változás nem történt: a helyközi járatok irracionális dorogi kerülője (Kesztölc felől pl. mindössze egy közvetlen reggeli diákjárat közlekedik az új úton), a különböző számjelű helyi járatok majdnem azonos útvonala, a kulturált buszvárók és megfelelő magasságú felszálló helyek hiánya megmaradt. Új, esztétikus buszmegállók csak Kertvárosban épültek, ezek mérete azonban nem felel meg a kívánt célnak. Az autóbusz-állományát tekintve amúgy is elmaradott megyében ráadásul épp Esztergom térségében volt a legrosszabb a helyzet. Míg ben a tatai autóbuszok átlag életkora nem érte el a 13 évet, az Esztergomban jelentős környezeti terhelést előidéző járművek átlagban 18 évesek voltak. Mindez világossá tette, hogy mind a helyi, mind a helyközi tömegközlekedés terén radikális változásokra van szükség. Infrastrukturális fejlesztések A városi belső tömegközlekedés reformjához jelentős mértékben járult hozzá az első esztergomi hipermarket megjelenése ben a Tesco mellé költözik az esztergomi buszpályaudvar, melynek kiépítését (jól felfogott üzleti érdekből) maga az áruház vállalta fel. Ettől kezdve a távolsági buszjáratok a tervek szerint ide jórészt az új Tesco úton (és a Suzuki úton) keresztül jutnának el, tehermentesítve ezzel a Kiss János utca bevezető szakaszát és a Hősök terei csomópontot. Az autóbuszok várakozási helyéül egy az ipari park város felőli területén kialakítandó új telephely szolgál majd, a buszok az új pályaudvaron csak leteszik és felveszik az utasokat. 50. o. ESZTERGOM: A KIS MAGYAR DETROIT Témabővítés: kereskedelmi övezet az ipari parkban 25

26 Ugyancsak a jövő évtől kezdünk hozzá a városképbe illő buszvárók, magasított várakozóhelyek kialakításához. A mintának szánt vasútállomási buszváróhoz hasonló megállók kihelyezésére kerül sor pl. a Dobogókői úton, a Földműves utcában és a Klapka téren. Ugyanakkor sor kerül a buszvárók szintjének megemelésére is, ami megkönnyíti a felszállást decemberében állt üzembe az első korszerű (CREDO típusú) autóbusz, mely a vasútállomás és a pilismaróti vám között szállítja az utasokat. Az állami normatív támogatás adta lehetőséget kihasználva 2006 márciusában egy újabb (csuklós Mercedes) busszal gazdagodott a városi állomány, mely Kertvárosból szállítja az utasokat. Idén ősszel egy további modern autóbusz vásárlását tervezzük a fenti konstrukcióban. A gépjárműpark fejlesztésére e két év alatt mintegy 20 millió forintot költünk. Az elkövetkezendő években a teljes városi buszállomány cseréjét végre fogjuk hajtani. A tervezett beruházások várhatóan megnövelik a tömegközlekedési eszközök népszerűségét is, ami tovább csökkentheti a zsúfoltságot. 18. o. Egységes városi útfejlesztési program: a földutak felszámolása Menetrendi változások Az utóbbi évek legnagyobb eredménye, hogy a Mária Valéria hídon, az átadás utáni első munkanapon megindult a helyi járatú közlekedés a párkányi vasútállomás és az esztergomi buszpályaudvar között. A napi 8 10 fordulót megtevő buszpáron főként a nyári időszakban bonyolódik jelentős utasforgalom ben kísérleti jelleggel indítottuk el az 1Y jelű új járatot, amely a munkaügyi központ környékét kapcsolja be (sikeresen) a város vérkeringésébe. A helyközi járatokkal kapcsolatos útvonal-módosítás ügyében még 2001-ben megkezdődtek a tárgyalások a Vértes Volán vezetőivel ben elkészült egy városi szintű koncepció is. Terveink szerint a Duna menti településekről érkező buszjáratok jelentős része a ma még meglévő dorogi kerülőt kihagyva, a táti, majd a Suzuki úton keresztül éri el az új pályaudvart. Ez, valamint az úthálózat ismertetett fejlesztése a helyi járatok közlekedésében forradalmi változásokat fog előidézni. A bánomi átkötés, a Tesco út megépítése, a főutca tehermentesítése, a mellékutcák portalanítása, korszerűsítése révén az egyes járatok új útvonalakon közlekedhetnek. Az új menetrend kialakításába a lakosságot is szeretnénk bevonni; a 2007-ben megrendezendő fórumokon elhangzó véleményeket figyelembe véve alakítjuk ki a Volánnal közösen az új esztergomi buszközlekedési rendet. Az új menetrend filozófiája alapvetően fog különbözni a jelenlegitől: a Tesco melletti buszállomás biztosíthatja, hogy csak a dunakanyari irányú helyközi járatok haladjanak keresztül a városon. Az új Tesco út és a hozzá kapcsolódó külső gyűrűszakasz (a Kincses-árok keleti oldalán az áruházhoz vezető úttól a jelenlegi autós gyakorlópályáig) nemcsak a teherautó-forgalmat szorítja ki a városból, hanem a buszokat is. A hipermarkettől aztán 3 4 helyi járat indulna különböző irányokban hosszanti és kereszt irányban is átszelve a lakott területeket. Ezeket a tervek szerint a város vásárolná meg, és üzemeltetné várakozási idők nélkül. Vagyis a környezetkímélő, alacsony padlós (ezáltal mozgássérültek szállítására is alkalmas), kényelmes városi buszok folyamatosan köröznének az egyeztetett vonalakon. 26

27 További fontos újítás, hogy a járatok fordulót tesznek a fejlesztendő vasútállomásnál is, ezzel is segítve az egyes tömegközlekedési eszközök közötti átszállást. Az Ister-Granum Eurorégióban közép távon egy integrált tömegközlekedési rendszer létrehozását határoztuk el. Ez egyrészt lehetővé teszi a Duna két partján közlekedő buszok, vonatok menetrendjének összehangolását, valamint ma még hiányzó kapcsolatok (pl. az Ipoly-völgy és Esztergom között) kialakítását. Hosszú távon egy regionális tömegközlekedési vállalat létrehozása a célunk. Egy saját vállalat ugyanis (melynek az eurorégió önkormányzatai a tulajdonosai) értelemszerűen jobban figyelembe veszi majd az itt élők érdekeit o. ESZTERGOM: Az élhető VÁROS Az Ister-Granum Eurorégió q Zárszó: Esztergom regionális alcentrummá válásának egyik legfontosabb feltétele az ide vezető és a városon belüli úthálózat reformja. Ma optimista módon tekinthetünk a közeljövő felé: az össz-európai közúti közlekedési hálózatban felértékelődött középváros infrastruktúrája rohamosan fejlődik, és alkalmas a kitűzött szerepkör betöltésére. 27