Történelem mesterképzési szak tantárgytematikái
|
|
- Endre Farkas
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1..5. Történelem mesterképzési szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan is teljesíthetők). 1 Szakmai törzstárgyak és szakmai differenciált képzés tárgyai (a szakmai törzstárgyakból és a szakmai differenciált képzés tárgyaiból szerzett érdemjegyek átlaga részét képezi az oklevél minősítésének), TSZ. 86. () b) Gergely András MTD 0010 Historiográfia + 0 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Dusnoki József, Gergely András, Nagy Zsombor I. A tantárgy korszakonként és ebből fakadó nagy témánként ismerteti a történetírás és a történeti módszertan fejlődését. A görög történetírás fejlődése a logográfusoktól Hérodotoszon át Thuküdidészig. A római történetírás az annalisztikus hagyományoktól kezdve a bizánci világkrónika megszületéséig. A középkorban a lineáris történetszemlélet kerekedett felül. Számolni kell az arab tudomány hatásával és az egyetemek kisugárzó szerepével. A reneszánsz és a reformáció új történelemképe. A felvilágosodás és a természettudományos világkép hatása a történettudományra. A 19. században kialakultak a történettudomány legfontosabb szakágai, belső vitáik a történettudományon belül el foglalt hierarchikus pozíciókért. A 0. századi historiográfia: az Annales köre, a Gesellschaftsgeschichte, a New Urban History, fogalomtörténet. Az elméleti megújulás: egzisztencializmus, a marxizmus csődje, elméletellenesség, relativizmus, emlékezetkultúrák, hermeneutikai közelítések. A történettudomány a században. Legfontosabb irányzatok: pozitivizmus, szellemtörténet, gazdaság- és művelődéstörténeti iskola. A történettudomány erősségei és gyenge pontjai. Bódy Zs. Ö. Kovács J. (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 00/006. Breisach, E.: Historiográfia. Bp Gunst P.: A történetírás története. Bp Gyurgyák J. Kisantal T. (szerk.): Történetelmélet I-II. Bp Kristó Gy.: Magyar historiográfia. Bp. 00. Ibn Khaldún: Bevezetés a történelembe (Al-Muqaddima). Ford., bev., kommentálta Simon Róbert. Bp Bognár Zalán Fehér Bence, Makkai Béla, Semsey iktória MTD 000 A történelem kutatás módszertana + 0 I. 1
2 A tárgy történeti fejlődésében mutatja be a történetkutatás módszertanát. A történeti segédtudományok megjelenése az ókortól a középkor végéig. Az epigráfiai és filológiai módszerek finomodása az ókortól a középkor végéig. A szövegkritika megjelenése és vé válása. Az újkori szervezett történeti kuta tások módszertani bázisa, az első kritikai szövegkiadások. Új történeti források felfedezése és hamisítása. A történeti kritikai módszer megjelenése. Az első módszertani viták a történelem tudományban. Szakági módszertanok átvétele a 19. században: A különböző történelemtudományi ágak (régészet, művelődéstörténet, filológia, földrajz, néprajz) módszertani eredményeinek hasznosítása; a történettudomány mint e módszertannak szintetizátora. A 0. század újabb módszertani impulzusai: szociológia, antropológia, pszichológia, demográfia, beépülésük a történettudomány eszköztárába. A természettudományos módszerek megjelenése. A legújabb módszerek: oral history, mikrotörténelem, pszichohistória, diszkurzív módsze rek. A három félév egyikében a hallgatók választhatnak az egyes speciális programok oktatói által meghirdetett módszertani kurzusok közül. A tantárgy keretében egyben lehetőséget kívánunk biztosítani a szakszöveg-írás (academic writing) módszertanának elsajátítására. Benda Gyula - Szekeres András (szerk.): Az Annales. A gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténet francia változata. Bp Bertényi I.: A történelem segédtudományai. Bp. 006 Bloch, M.: A történész mestersége. Történetelméleti írások. Bp Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 00/006. Faragó Tamás Őry Péter (szerk.): Történeti Demográfiai Évkönyv 000. Bp Glatz F.: Történetíró és politika. Bp Kállay I. (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp Kaschuba, Wolfgang: Bevezetés az európai etnológiába. Debrecen, 004. Kosáry D.: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Általános rész 1. Bp. 00. Scott, Eddie M.: Ami köztudott", az igaz is? Bevezetés a kliometrikus történetírás gondolkodásmódjába. Debrecen, Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Módszertani írások és esettanulmányok. Bp Bognár Zalán Fehér Bence, Makkai Béla, Semsey iktória MTD 001 A történelem kutatás módszertana + 0 II. GYJ írásbeli A három félév egyikében a hallgatók választhatnak az egyes speciális programok oktatói által meghirdetett módszertani kurzusok közül. A tantárgy keretében egyben lehetőséget kívánunk biztosítani a szakszöveg-írás (academic writing) módszertanának elsajátítására. A tárgy történeti fejlődésében mutatja be a történetkutatás módszertanát. A történeti segédtudományok megjelenése az ókortól a középkor végéig. Az epigráfiai és filológiai módszerek finomodása az ókortól a középkor végéig. A szövegkritika megjelenése és vé válása. Az újkori szervezett történeti kutatások módszertani bázisa, az első kritikai szövegkiadások. Új történeti források felfedezése és hamisítása. A történeti kritikai módszer megjelenése. Az első módszertani viták a történelem tudományban. Szakági módszertanok átvétele a 19. században: A különböző történelemtudományi ágak (régészet, művelődéstörténet, filológia, földrajz, néprajz) módszertani eredményeinek hasznosítása; a történettudomány mint e módszertannak szintetizátora. A 0. század újabb módszertani impulzusai:
3 szociológia, antropológia, pszichológia, demográfia, beépülésük a történettudomány eszköztárába. A természettudományos módszerek megjelenése. A legújabb módszerek: oral history, mikrotörténelem, pszichohistória, diszkurzív módszerek. Benda Gyula - Szekeres András (szerk.): Az Annales. A gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténet francia változata. Bp Bertényi I.: A történelem segédtudományai. Bp. 006 Bloch, M.: A történész mestersége. Történetelméleti írások. Bp Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 00/006. Faragó Tamás Őry Péter (szerk.): Történeti Demográfiai Évkönyv 000. Bp Glatz F.: Történetíró és politika. Bp Kállay I. (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp Kaschuba, Wolfgang: Bevezetés az európai etnológiába. Debrecen, 004. Kosáry D.: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Általános rész 1. Bp. 00. Scott, Eddie M.: Ami köztudott", az igaz is? Bevezetés a kliometrikus történetírás gondolkodásmódjába. Debrecen, Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Módszertani írások és esettanulmányok. Bp Bognár Zalán Fehér Bence, Makkai Béla, Semsey iktória MTD 00 A történelem kutatás módszertana. III. GYJ írásbeli A három félév egyikében a hallgatók választhatnak az egyes speciális programok oktatói által meghirdetett módszertani kurzusok közül. A tantárgy keretében egyben lehetőséget kívánunk biztosítani a szakszöveg-írás (academic writing) módszertanának elsajátítására. A tárgy történeti fejlődésében mutatja be a történetkutatás módszertanát. A történeti segédtudományok megjelenése az ókortól a középkor végéig. Az epigráfiai és filológiai módszerek finomodása az ókortól a középkor végéig. A szövegkritika megjelenése és vé válása. Az újkori szervezett történeti kutatások módszertani bázisa, az első kritikai szövegkiadások. Új történeti források felfedezése és hamisítása. A történeti kritikai módszer megjelenése. Az első módszertani viták a történelem tudományban. Szakági módszertanok átvétele a 19. században: A különböző történelemtudományi ágak (régészet, művelődéstörténet, filológia, földrajz, néprajz) módszertani eredményeinek hasznosítása; a történettudomány mint e módszertannak szintetizátora. A 0. század újabb módszertani impulzusai: szociológia, antropológia, pszichológia, demográfia, beépülésük a történettudomány eszköztárába. A természettudományos módszerek megjelenése. A legújabb módszerek: oral history, mikrotörténelem, pszichohistória, diszkurzív módszerek. Benda Gyula - Szekeres András (szerk.): Az Annales. A gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténet francia változata. Bp Bertényi I.: A történelem segédtudományai. Bp. 006 Bloch, M.: A történész mestersége. Történetelméleti írások. Bp Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 00/006. Faragó Tamás Őry Péter (szerk.): Történeti Demográfiai Évkönyv 000. Bp. 000.
4 Glatz F.: Történetíró és politika. Bp Kállay I. (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp Kaschuba, Wolfgang: Bevezetés az európai etnológiába. Debrecen, 004. Kosáry D.: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Általános rész 1. Bp. 00. Scott, Eddie M.: Ami köztudott", az igaz is? Bevezetés a kliometrikus történetírás gondolkodásmódjába. Debrecen, Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Módszertani írások és esettanulmányok. Bp Semsey iktória MTD 000 Történetfilozófia, történelemelmélet 0 Fehér Bence Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve:. Értékelés módja: kollokvium vizsga A történelmi tudományok magas szintű műveléséhez elengedhetetlen elméleti alapvetés közt kell számontartanunk a filozófiai alapokat. Ezen belül a történetfilozófia történetelmélet tantárgy közvetlen célja, hogy a hallgató megismerje klasszikus filozófiának a történelem mibenlétéről és céljáról vallott nézeteit, a történelem helyét a tudományok között, a történelemkutatás mint tudományos tevékenység általános tudományelméleti és filozófiai alapjait. A történelemelméletben évezredek óta több konkurráló értelmezési forma létezik (ciklikus történelemelméletek és lineáris történelemelméletek, leíró és finalista történelemszemlélet, makro- és mikrotörténelem), amelyek különbségét és egymással szembeni értékeit a leendő kutatónak feltétlenül ismerni kell, nemkülönben a történelem elméleti felhasználási céljait (kutatás vs. ismeretterjesztés, világtörténelem vs. lokális történelmek). A történetfilozófia megértéséhez a filozófia társadalomképének általános ismeretére is szükség van. Mindezen ismeretek valódi, összefüggéseiben való megértéséhez eredeti forrásokon is bőven alapuló tudásbázisra van szükség, amelynek elsajátítása az előadás célja. A tantárgy során a hallgató megismerkedik a történetfilozófia és történet ókori és középkori klasszikusaival, életművükben jártasságot szerez és értelmezésének elvi és gyakorlati kérdéseivel szembesül, emellett átfogó tájékoztatáshoz jut a teljes rendelkezésre álló forrásanyag fellelhetőségéről is. Megismerkedik a szakmában elfogadott enciklopédikus művekkel, segéd- és kézikönyvekkel, bibliográfiákkal és elsődlegesen fontos gyűjteményekkel, ezeknek használati módjával. Elsajátítja a történelem mint tudományág tudományelméleti megközelítésének általánosan érvényes szabályait, a történelem elméleti és filozófiai kérdéseiben való véleményalkotás tudományos szokás- és szabályrendszerét. Megszerzi a szakirodalom megtalálásának, értékelésének és a szakmához nem tartozó irodalomtól való elkülönítésének kompetenciáját; megtanulja felismerni és elkerülni az előzetes filozófiai megfontolások alapján szándékosan torzított történelemszemléletet. Ibn Khaldún: Bevezetés a történelembe. Ford. Simon Róbert, Bp Államéletrajzok, szerk. Németh Gy., Bp , 1998 (Aristotelés és Kritias művei) Platón: Az állam. Ford. Jánosy István (Gondolat Bp , vagy Cartaphilus, Bp. 008) Arisztotelész: Politika. Ford. Szabó Miklós, Bp Marcus Aurelius: Elmélkedések. Ford. Huszty József, Bp Thukydidés I 1-1, , Sallustius: Catilina 1-4, Iugurtha 1-, Tacitus: Agricola 1-, 0-4. Polübiosz történeti könyvei, Máriabesnyő 00., XXX. könyv. 4
5 Plutarkhosz: Dión élete (in: Párhuzamos életrajzok, Bp. 005). Paulus Orosius: Histoire contre les Païens, Paris vagy Die antike Weltgeschichte in christlicher Sicht, Zürich Semsey iktória MTD 0040 Történetfilozófia, történelemelmélet 0 Fehér Bence Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: 4. Értékelés módja: kollokvium vizsga A történelmi tudományok magas szintű műveléséhez elengedhetetlen elméleti alapvetés közt kell számontartanunk a filozófiai alapokat. Ezen belül a történetfilozófia történetelmélet tantárgy közvetlen célja, hogy a hallgató megismerje klasszikus filozófiának a történelem mibenlétéről és céljáról vallott nézeteit, a történelem helyét a tudományok között, a történelemkutatás mint tudományos tevékenység általános tudományelméleti és filozófiai alapjait. A történelemelméletben évezredek óta több konkurráló értelmezési forma létezik (ciklikus történelemelméletek és lineáris történelemelméletek, leíró és finalista történelemszemlélet, makro- és mikrotörténelem), amelyek különbségét és egymással szembeni értékeit a leendő kutatónak feltétlenül ismerni kell, nemkülönben a történelem elméleti felhasználási céljait (kutatás vs. ismeretterjesztés, világtörténelem vs. lokális történelmek). A történetfilozófia megértéséhez a filozófia társadalomképének általános ismeretére is szükség van. Mindezen ismeretek valódi, összefüggéseiben való megértéséhez eredeti forrásokon is bőven alapuló tudásbázisra van szükség, amelynek elsajátítása az előadás célja. A tantárgy során a hallgató megismerkedik a történetfilozófia és történet újkori klasszikusaival, életművükben jártasságot szerez és értelmezésének elvi és gyakorlati kérdéseivel szembesül, emellett átfogó tájékoztatáshoz jut a teljes rendelkezésre álló forrásanyag fellelhetőségéről is. Megismerkedik a szakmában elfogadott enciklopédikus művekkel, segéd- és kézikönyvekkel, bibliográfiákkal és elsődlegesen fontos gyűjteményekkel, ezeknek használati módjával. Elsajátítja a történelem mint tudományág tudományelméleti megközelítésének általánosan érvényes szabályait, a történelem elméleti és filozófiai kérdéseiben való véleményalkotás tudományos szokás- és szabályrendszerét. Megszerzi a szakirodalom megtalálásának, értékelésének és a szakmához nem tartozó irodalomtól való elkülönítésének kompetenciáját; megtanulja felismerni és elkerülni az előzetes filozófiai megfontolások alapján szándékosan torzított történelemszemléletet. Jean Bodin, Az államról (ford. Máté Györgyi Csűrös Klára), Budapest II. Rákóczi Ferenc Politikai és erkölcsi végrendelete. Ford. Szávai Nándor Kovács Ilona. Budapest Georg Wilhelm Friedrich Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról (ford. Szemere Samu), Budapest , pp. Friedrich Nietzsche: A történelem hasznáról és káráról (ford. Tatár György), Budapest , Francis Fukuyama: A történelem vége? alóság 1990/ Thomas S. Kuhn, A tudományos forradalmak szerkezete (ford. Bíró Dániel), Budpaest Georg Wilhelm Friedrich Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról (ford. Szemere Samu), Budapest , Francis Fukuyama, The end of history and the last man, New York 199. F. Crick, What mad pursuit. A personal view of scientific discovery. New York
6 Farkas J., Perlekedő tudáselméletek. Budapest Frazer-Imregh Monika Csízy Katalin, Fehér Bence, Frazer-Imregh Monika, árady Zoltán Tantárgy besorolása: MTD 0110 Latin I. Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: I. Értékelés módja: GYJ írásbeli Az oktatás két szinten indul: kezdő, illetve haladó csoportban. A kezdők a BA képzés két féléve anyagát felelevenítve folytatják tanulmányaikat a leíró nyelvtanban és a szövegolvasásban. Itt a harmadik félév végére jutnak el eredeti szövegek biztos és önálló fordításához. A haladó csoportba a középfokú latin nyelvvizsgával rendelkező, illetve a BA képzésben latinból négy, esetleg hat félévet teljesített hallgatók kerülnek. Ők az MA képzés tananyagába, illetve témaköreibe vágó forrásokkal és szakszövegekkel folytatják stúdiumaikat. Ferenczi A. Monostori M.: Latin nyelvkönyv. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Nagy I. Tegyey I.: Latin nyelvtan. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Nagy F. Kováts Gy.: Latin nyelvtan a középiskolák számára. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Betts, G.: Latin nyelvkönyv. Bp Latin szöveggyűjtemény történész hallgatók számára. Szerk. Fehér B. Bp Frazer-Imregh Monika Csízy Katalin, Fehér Bence, Frazer-Imregh Monika, árady Zoltán Tantárgy besorolása: MTD 011 Latin II. Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: II. Értékelés módja: GYJ írásbeli Az oktatás két szinten indul: kezdő, illetve haladó csoportban. A kezdők a BA képzés két féléve anyagát felelevenítve folytatják tanulmányaikat a leíró nyelvtanban és a szövegolvasásban. Itt a harmadik félév végére jutnak el eredeti szövegek biztos és önálló fordításához. A haladó csoportba a középfokú latin nyelvvizsgával rendelkező, illetve a BA képzésben latinból négy, esetleg hat félévet teljesített hallgatók kerülnek. Ők az MA képzés tananyagába, illetve témaköreibe vágó forrásokkal és szakszövegekkel folytatják stúdiumaikat. 6
7 Ferenczi A. Monostori M.: Latin nyelvkönyv. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Nagy I. Tegyey I.: Latin nyelvtan. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Nagy F. Kováts Gy.: Latin nyelvtan a középiskolák számára. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Betts, G.: Latin nyelvkönyv. Bp Latin szöveggyűjtemény történész hallgatók számára. Szerk. Fehér B. Bp Frazer-Imregh Monika Csízy Katalin, Fehér Bence, Frazer-Imregh Monika, árady Zoltán Tantárgy besorolása: MTD 011 Latin III. Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: III. Értékelés módja: GYJ írásbeli Az oktatás két szinten indul: kezdő, illetve haladó csoportban. A kezdők a BA képzés két féléve anyagát felelevenítve folytatják tanulmányaikat a leíró nyelvtanban és a szövegolvasásban. Itt a harmadik félév végére jutnak el eredeti szövegek biztos és önálló fordításához. A haladó csoportba a középfokú latin nyelvvizsgával rendelkező, illetve a BA képzésben latinból négy, esetleg hat félévet teljesített hallgatók kerülnek. Ők az MA képzés tananyagába, illetve témaköreibe vágó forrásokkal és szakszövegekkel folytatják stúdiumaikat. Ferenczi A. Monostori M.: Latin nyelvkönyv. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Nagy I. Tegyey I.: Latin nyelvtan. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Nagy F. Kováts Gy.: Latin nyelvtan a középiskolák számára. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Betts, G.: Latin nyelvkönyv. Bp Latin szöveggyűjtemény történész hallgatók számára. Szerk. Fehér B. Bp Gergely András Gergely András MTD 010 Gazdasági és társadalmi struktúrák Európában I. A tantárgy feldolgozásokra és forráselemzésekre támaszkodva vizsgálja az európai gazdaság fejlődését a társadalmi szerkezet változásaival összefüggésben az ókortól a legújabb korig. Hangsúlyt kap az ókori Mediterraneum egységének bemutatása, valamint felbomlási folyamatának ábrázolása a késő antikvitás kora középkor századaiban. Kiemelten
8 foglalkozunk a hűbériség és az uradalmi rendszer kialakulásával, helyi változataival, bemutatásra kerül az a jelentős középkori agrotechnikai fejlődés ( mezőgazdasági forradalom ), amely lehetővé tette a termelékenység gyors növekedését és az egyre növekvő európai népesség ellátását. Súlypontot képez ezen felül a korai újkori szellemi és társadalmi átalakulás vizsgálata, amelyet a földrajzi, csillagászati felfedezések, a reneszánsz, a könyvnyomtatás és a reformáció megjelenésének kontextusába helyezve végzünk. ázoljuk a polgári forradalmak, majd a javarészt azt követő ipari forradalom gazdasági és társadalmi hátterét, alkalmat kerítve a nemzetállami fejlődés lehetőségeinek és kihívásainak bemutatására valamint egyes regionális specifikumok kiemelésére. A 0. század konfliktusainak korábban elsajátított részletes ismeretére alapozva bemutatjuk a társadalom újjászerveződésének európai mintáit, a társadalmi szolidaritás működtetésének különböző lehetőségeit, gazdasági támaszait és akadályait. Alföldy G.: Római társadalomtörténet, Bp. 00. Bloch, M.: A feudális társadalom. Bp Braudel, F.: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, X XIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Bp Braudel, F.: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I III. Bp Duby, G.: Emberek és struktúrák a középkorban. Bp Duby, G. Wallon, A. (eds.): Histoire de la France rurale 1-. Seuil, Tours, Furet F.:Egy illúzió múltja: esszé a 0. század kommunista ideológiájáról. Bp Habermas, J.: A posztnemzeti állapot: politikai esszék. Bp Hobsbawn E.: A forradalmak kora. Bp Hoffmann T.: Európai parasztok. I II. Bp. 1998, 001. Pirenne, H.: A középkori gazdaság és társadalom története. Bp Pounds, N.: Európa történeti földrajza. Bp Szűcs J.: ázlat Európa három történeti régiójáról. Bp. 198 Weber, M.: Gazdaság és társadalom. Bp Weber, M.: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Bp Dusnoki József Csoma Zsigmond, Dusnoki József, Imregh Monika, MTD 010 Elit kultúra és tradicionális népi kultúra Európában 1. 8 II. A tárgy a kultúra középkori differenciálódásától kezdve a 19. századig tekinti át a különböző kulturális szférákat és azok összetett kapcsolatait, de a fő hangsúlyt a népi kultúra kutatására helyezi. Ugyanakkor világossá teszi, hogy a népi kultúra kutatása nem választható el az elitkultúra kutatásától. Bemutatja a kulturális köz-vetítők, a bi- és polikulturális participáció és a kulturális transzferek jelentős szerepét. Különféle források (szövegek, képi ábrázolások, tárgyi források) segítségével illusztrálja a középkori és kora újkori kulturális, vallási és társadalmi elitek viszonyát a népi kultúrához. Bahtyin, M.: François Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája. Bp Baschet, J.: La civilisation féodale. Paris, 006. Burke, P.: Népi kultúra a kora újkori Európában. Bp Dinzelbacher, P. (ed.): Europäische Mentalitätsgeschichte. Stuttgart, 199. Dülmen, R. van Schindler, N.(eds.): olkskultur. Frankfurt/M., 1987.
9 Ginzburg, C.: A sajt és a kukacok. Bp Greyerz, K. von: Religion und Kultur. Europa Göttingen, 000. Gurevics, A. Ja.: A középkori népi kultúra. Bp Hein, D. Schulz, A. (eds.): Bürgerkultur im 19. Jahrhundert. München, Keith, Th.: Religion and the decline of magic. Penguin. London Konfessionalisierung in Ostmitteleuropa: Wirkungen des religiösen Wandels im 16. und 17. Jahrhundert in Staat, Gesellschaft und Kultur. Szerk. J. Bahlcke. Stuttgart, Le Roy Ladurie, E.: Montaillou Bp Martin, H.: Mentalités médiévales. Paris, 004. Reinhard, W.: Lebensformen Europas. Eine historische Kulturanthropologie. München, 004. Dusnoki József Csoma Zsigmond, Dusnoki József, Frazer-Imregh Monika MTD 011 Elit kultúra és tradicionális népi kultúra Európában. III. A tárgy a kultúra középkori differenciálódásától kezdve a 19. századig tekinti át a különböző kulturális szférákat és azok összetett kapcsolatait, de a fő hangsúlyt a népi kultúra kutatására helyezi. Ugyanakkor világossá teszi, hogy a népi kultúra kutatása nem választható el az elitkultúra kutatásától. Bemutatja a kulturális köz-vetítők, a bi- és polikulturális participáció és a kulturális transzferek jelentős szerepét. Különféle források (szövegek, képi ábrázolások, tárgyi források) segítségével illusztrálja a középkori és kora újkori kulturális, vallási és társadalmi elitek viszonyát a népi kultúrához. Bahtyin, M.: François Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája. Bp Baschet, J.: La civilisation féodale. Paris, 006. Burke, P.: Népi kultúra a kora újkori Európában. Bp Dinzelbacher, P. (ed.): Europäische Mentalitätsgeschichte. Stuttgart, 199. Dülmen, R. van Schindler, N.(eds.): olkskultur. Frankfurt/M., Ginzburg, C.: A sajt és a kukacok. Bp Greyerz, K. von: Religion und Kultur. Europa Göttingen, 000. Gurevics, A. Ja.: A középkori népi kultúra. Bp Hein, D. Schulz, A. (eds.): Bürgerkultur im 19. Jahrhundert. München, Keith, Th.: Religion and the decline of magic. Penguin. London Konfessionalisierung in Ostmitteleuropa: Wirkungen des religiösen Wandels im 16. und 17. Jahrhundert in Staat, Gesellschaft und Kultur. Szerk. J. Bahlcke. Stuttgart, Le Roy Ladurie, E.: Montaillou Bp Martin, H.: Mentalités médiévales. Paris, 004. Reinhard, W.: Lebensformen Europas. Eine historische Kulturanthropologie. München,
10 Balaton Petra Dusnoki József MTD 0140 Történeti demográfia, történeti statisztika Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: II. Értékelés módja: A tantárgy a történeti demográfia és a történeti statisztika legjelentősebb irányzatait és kutatási módszereit mutatja be. Az előadások érintik az európai és országi népesség fejlődésének fontosabb korszakait és azok kvantitatív kutatásainak lehetőségeit. A történeti statisztika legfontosabb képviselőinek és irányzatainak elemzésén túl foglalkozunk a történettudomány különféle ágazataiban (pl. hadtörténet, gazdaságtörténet, egyháztörténet stb.) alkalmazott statisztikai módszerekkel, így külön hangsúlyt fektetünk a politikai és katonai gondolkodás demográfiai és statisztikai aspektusaira, azok fejlődési mechanizmusának vizsgálatára. Megismerkedünk a történeti statisztikai és történeti demográfiai kutatás legfontosabb eredményeivel. Acsádi, Gy. Nemeskéri, J.: History of Human Life Span and Mortality. Bp Ariès, Philippe: Gyermek, család, halál. Bp Braudel, F.: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, X XIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Bp Faragó T. (szerk.): Bölcsőtől a koporsóig. Szöveggyűjtemény a történeti demográfia tanulmányozásához. Bp Fényes E.: Magyarország statisztikája. I III. Pest, Katus L.: A demográfiai átmenet kérdései Magyarországon a 19. században. Történelmi Szemle 1980/ Kovacsics J. (szerk.): A történeti statisztika forrásai. Bp Kovacsics J. (szerk.): Magyarország történeti demográfiája. Bp Kovacsics J. (szerk.): Magyarország történeti demográfiája ( ). Millecen tenáriumi előadások. Bp Livi-Bacci, M.: A világ népességének rövid története. Bp Clark, P. - Souden, D. C.: Migration and Society in Early Modern England. Totowa, N.J., Noiriel, G.: Population, immigration et identité nationale en France. Paris, 199. Pfister, Ch.: Bevölkerungsgeschichte und historische Demographie. München, 007. Thirring G.: Magyarország népessége II. József korában. Bp Wrigley, E. A.: Népesedés és történelem. Bp Balaton Petra Gálffy László, árady Zoltán MTD 0150 Történeti ökológia, környezettörténet Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: I. Értékelés módja: Az emberi társadalom és a természeti környezet viszonyát vizsgáló történeti stúdiumok (történeti ökológia, környezeti 10
11 régészet, környezettörténet, tájtörténet) szoros kapcsolatban állnak a természettudományokkal, felhasználják a természeti viszonyok időbeli változásaira vonatkozó új kutatási eredményeket. A kultúra és a környezet kapcsolatrendszerének vizsgálatával választ kaphatunk arra, hogy a történeti folyamatokat mennyiben határozták meg a természeti tényezők. A történeti ökológia a történettudomány egyik legfiatalabb ága, kutatása az utóbbi két évtizedben bontakozott ki. A környezeti régészet tárgyi forrásai révén az egyes mikro- vagy makro régiók környezeti rekonstrukciójára, tájtörténeti változások ábrázolására nyílik lehetőség. A hallgatók a gyakorlatban is megismerkednek a történeti ökológia és a környezeti régészet adatgyűjtési, forrásfeltáró és forráselemző módszereivel, valamint környezetrekonstrukciós projektekkel. Butzer, K. W.: Archaeology as human ecology: Method and theory for a contextual approach. Cambridge, 198. Gyulai F.: Archaeobotanika. A kultúrnövények története a Kárpát-medencében a régészeti-növénytani vizsgálatok alapján. Bp Gyulai, F.: Environment and agriculture in Bronze Age Hungary. Bp Pálóczi Horváth A.: Középkori települések környezettörténeti kutatása. Magyar Mezőgazdasági Múz. Közleményei Bp Poroszlai, I. icze, M. (eds.): SAX. Százhalombatta Archaeological Expedition. Annual Report 1. Százhalombatta, 000, 005. Rácz L.: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején. JGYFG Kiadó, Szeged, 001. Sümegi P.: A régészeti geológia és a történeti ökológia alapjai. Szeged, 00. R. árkonyi Á.: Történeti ökológia. In: A történelem segédtudományai. Szerk. Bertényi I. Bp R. árkonyi Á. Kósa L. (szerk.): Európa híres kertje. Történeti ökológia tanulmányok Magyarországról. Bp R. árkonyi Á. (szerk.): Táj és történelem. Tanulmányok a történeti ökológia világából. Bp A táj változásai a Kárpát-medencében I I. konferencia, Szerk. Füleky Gy. Gödöllő, Balaton Petra Gálffy László, árady Zoltán MTD 0151 Történeti ökológia, környezettörténet Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: II. Értékelés módja: GYJ évközi feladatok teljesítése Az emberi társadalom és a természeti környezet viszonyát vizsgáló történeti stúdiumok (történeti ökológia, környezeti régészet, környezettörténet, tájtörténet) szoros kapcsolatban állnak a természettudományokkal, felhasználják a természeti viszonyok időbeli változásaira vonatkozó új kutatási eredményeket. A kultúra és a környezet kapcsolatrendszerének vizsgálatával választ kaphatunk arra, hogy a történeti folyamatokat mennyiben határozták meg a természeti tényezők. A történeti ökológia a történettudomány egyik legfiatalabb ága, kutatása az utóbbi két évtizedben bontakozott ki. A környezeti régészet tárgyi forrásai révén az egyes mikro- vagy makro régiók környezeti rekonstrukciójára, tájtörténeti változások ábrázolására nyílik lehetőség. A hallgatók a gyakorlatban is megismerkednek a történeti ökológia és a környezeti régészet adatgyűjtési, forrásfeltáró és forráselemző módszereivel, valamint környezetrekonstrukciós projektekkel. Butzer, K. W.: Archaeology as human ecology: Method and theory for a contextual approach. Cambridge, 198. Gyulai F.: Archaeobotanika. A kultúrnövények története a Kárpát-medencében a régészeti-növénytani vizsgálatok alapján. Bp
12 Gyulai, F.: Environment and agriculture in Bronze Age Hungary. Bp Pálóczi Horváth A.: Középkori települések környezettörténeti kutatása. Magyar Mezőgazdasági Múz. Közleményei Bp Poroszlai, I. icze, M. (eds.): SAX. Százhalombatta Archaeological Expedition. Annual Report 1. Százhalombatta, 000, 005. Rácz L.: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején. JGYFG Kiadó, Szeged, 001. Sümegi P.: A régészeti geológia és a történeti ökológia alapjai. Szeged, 00. R. árkonyi Á.: Történeti ökológia. In: A történelem segédtudományai. Szerk. Bertényi I. Bp R. árkonyi Á. Kósa L. (szerk.): Európa híres kertje. Történeti ökológia tanulmányok Magyarországról. Bp R. árkonyi Á. (szerk.): Táj és történelem. Tanulmányok a történeti ökológia világából. Bp A táj változásai a Kárpát-medencében I I. konferencia, Szerk. Füleky Gy. Gödöllő, F. Romhányi Beatrix Bubnó Hedvig, Sarnyai Csaba 0 Tantárgy besorolása: MTD 0160 Egyháztörténet 1. Meghirdetés féléve: nincs Oktatás nyelve: Értékelés módja: kollokvium III. A kereszténység és a keresztény egyház(ak) csaknem kétezer éve meghatározó tényezői az európai társadalomnak, kultúrának, sőt időszakonként változó mértékben a politikának és a gazdaságnak is. A két félév tematikája ennek a kétezer éves történetnek a főbb tendenciáit és meghatározó eseményeit öleli fel az ókortól napjainkig, különös hangsúlyt helyezve a teológiai gondolkodásnak a politikai cselekvésre és a társadalmi kapcsolatokra gyakorolt hatására. A tantárgy célja az egyház kialakulásának, fejlődésének történetének bemutatása ókortól napjainkig. A téma főbb csomópontjai az egyház fokozatos megerősödése és terjedése, az ókeresztény egyház szervezete, az egyházatyák hatása a teológiai-dogmatikai intézményesülésre; a népvándorláskori népek térítésének folyamata, a mediterrán vidékről, a Brit-szigetekről, ill. a német területekről kiinduló missziók; a szerzetesség megjelenése és elterjedése; az Egyházi Állam kialakulása, politikai szerepe az ezredfordulót követő évszázadokban, a I. Lateráni zsinat; az ó- és középkori keleti és a nyugati egyházszakadások okai és következményei; a legfontosabb középkori eretnekmozgalmak története; az egyházi reformok korszaka a Konstanzi zsinattól Luther fellépéséig, a huszitizmus európai jelentősége; a protestáns egyházak megjelenése és a konfesszinalizáció folyamata, a Tridenti zsinat; a szekularizáció folyamata; az egyházak helyzete a 0. században, a diktatúrák egyházakkal szembeni politikája, a II. atikáni zsinat és az ökumenikus mozgalmak társadalmi hatásai. Részvétel az előadásokon Brown, P.: Az európai kereszténység kialakulása Bp Chaunu, P.: A klasszikus Európa. Európa kultúrtörténete. Bp Deér József: A pápaság és a normannok. Bp. Máriabesnyő,
13 Euszebiosz egyháztörténete (Ekklésiastiké historia). Ford. Baán I. Bp Handbuch der Kirchengeschichte. Hrsg. Jedin, H. Freiburg, Hussey, J.M. Louth, A.: The Orthodox Church in the Byzantine Empire. Oxford, 010. Koch, Ernst: Das konfessionelle Zeitalter Katholizismus, Luthertum, Calvinismus ( ). Leipzig, 000. Lamíbert, M.: Medieval Haeresy. Oxford, 00. Mályusz, E.: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest Péter K.: A reformáció: kényszer vagy választás. Bp Rom in der Neuzeit. Politische, kirchliche und kulturelle Aspekte. Hrsg. Elze, R. Schmidinger, H. Nordholt, H. S. Wien Rom, Tellenbach, G.: The Church in Western Europe from the Tenth to the Early Twelfth Century. Cambridge, 199. Nagy Zsombor Bubnó Hedvig, Sarnyai Csaba 0 Tantárgy besorolása: MTD 060 Egyháztörténet. Meghirdetés féléve: 1 nincs Oktatás nyelve: Értékelés módja: kollokvium I. A kereszténység és a keresztény egyház(ak) csaknem kétezer éve meghatározó tényezői az európai társadalomnak, kultúrának, sőt időszakonként változó mértékben a politikának és a gazdaságnak is. A két félév tematikája ennek a kétezer éves történetnek a főbb tendenciáit és meghatározó eseményeit öleli fel az ókortól napjainkig, különös hangsúlyt helyezve a teológiai gondolkodásnak a politikai cselekvésre és a társadalmi kapcsolatokra gyakorolt hatására. A tantárgy célja az egyház kialakulásának, fejlődésének történetének bemutatása ókortól napjainkig. A téma főbb csomópontjai az egyház fokozatos megerősödése és terjedése, az ókeresztény egyház szervezete, az egyházatyák hatása a teológiai-dogmatikai intézményesülésre; a népvándorláskori népek térítésének folyamata, a mediterrán vidékről, a Brit-szigetekről, ill. a német területekről kiinduló missziók; a szerzetesség megjelenése és elterjedése; az Egyházi Állam kialakulása, politikai szerepe az ezredfordulót követő évszázadokban, a I. Lateráni zsinat; az ó- és középkori keleti és a nyugati egyházszakadások okai és következményei; a legfontosabb középkori eretnekmozgalmak története; az egyházi reformok korszaka a Konstanzi zsinattól Luther fellépéséig, a huszitizmus európai jelentősége; a protestáns egyházak megjelenése és a konfesszinalizáció folyamata, a Tridenti zsinat; a szekularizáció folyamata; az egyházak helyzete a 0. században, a diktatúrák egyházakkal szembeni politikája, a II. atikáni zsinat és az ökumenikus mozgalmak társadalmi hatásai. Részvétel az előadásokon Brown, P.: Az európai kereszténység kialakulása Bp Chaunu, P.: A klasszikus Európa. Európa kultúrtörténete. Bp Deér József: A pápaság és a normannok. Bp. Máriabesnyő, 009. Euszebiosz egyháztörténete (Ekklésiastiké historia). Ford. Baán I. Bp. 198.
14 Handbuch der Kirchengeschichte. Hrsg. Jedin, H. Freiburg, Hussey, J.M. Louth, A.: The Orthodox Church in the Byzantine Empire. Oxford, 010. Koch, Ernst: Das konfessionelle Zeitalter Katholizismus, Luthertum, Calvinismus ( ). Leipzig, 000. Lamíbert, M.: Medieval Haeresy. Oxford, 00. Mályusz, E.: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest Péter K.: A reformáció: kényszer vagy választás. Bp Rom in der Neuzeit. Politische, kirchliche und kulturelle Aspekte. Hrsg. Elze, R. Schmidinger, H. Nordholt, H. S. Wien Rom, Tellenbach, G.: The Church in Western Europe from the Tenth to the Early Twelfth Century. Cambridge, 199. Semsey iktória Gálffy László, Gergely András MTD 0170 Politikai struktúrák és államok Európában az ókortól napjainkig II. Az állam tágabb értelemben a politikailag szervezett emberek összessége, szűkebb értelemben jelenti az állami szervek összességét. A jelen tantárgy oktatásának alapja az az angolszász felfogás, amely az állam és a kormányzati rendszer /rendszerek/ fogalmát szinonimaként használja. A történelem folyamán a szuverén közösségek (államok) adott földrajzi korlátok között, adott jogrendszer alapján létre jött egységek, amelyeket vagy egy testület (arisztokratikus köztársaság, köztársaság, demokratikus köztársaság stb.), vagy örökösödés, ill. választás útján az állam fölött fennhatóságot gyakorló személy vezet. A kronológiai sorrendben felvehető kurzusok a görög poliszoktól napjainkig követik az állam működésének alapvető rendező elvét. A hallgatók megismerik azokat az írott forrásokat, amelyekben ez a rendező elv formát ölt (törvények), a kormányzás különböző szintjei között megvalósuló hatalommegosztást (centralizált, decentralizált rendszerek), az állami szervek összességének felépítését egy-egy konkrét ország példáján illusztrálva. Alföldy G.: Római társadalomtörténet. Bp Braudel, F.: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I III. Bp Chaunu, P.: A klasszikus Európa. Bp Deér József: A pápaság és a normannok. Bp. Máriabesnyő, 010. Diószegi I.: A hatalmi politika másfél évszázada , Bp Duby, G.: Emberek és struktúrák a középkorban. Bp Grousset, R.: L'empire des steppes. Paris, 199. Németh Gy.: A poliszok világa. Bevezetés az archaikus és koraklasszikus kori görög társadalomtörénetbe. Bp Picq, J.: Une histoire de l'etat en Europe: Pouvoir, justice et droit du Moyen âge à nos jours. Paris, 009. Sashalmi E.:A nyugat-európai államfejlődés vázlata. Bp Szűcs, J.: ázlat Európa három történeti régiójáról. Bp
15 Semsey iktória Gálffy László, Gergely András MTD 0171 Politikai struktúrák és államok Európában az ókortól napjainkig III. Az állam tágabb értelemben a politikailag szervezett emberek összessége, szűkebb értelemben jelenti az állami szervek összességét. A jelen tantárgy oktatásának alapja az az angolszász felfogás, amely az állam és a kormányzati rendszer /rendszerek/ fogalmát szinonimaként használja. A történelem folyamán a szuverén közösségek (államok) adott földrajzi korlátok között, adott jogrendszer alapján létre jött egységek, amelyeket vagy egy testület (arisztokratikus köztársaság, köztársaság, demokratikus köztársaság stb.), vagy örökösödés, ill. választás útján az állam fölött fennhatóságot gyakorló személy vezet. A kronológiai sorrendben felvehető kurzusok a görög poliszoktól napjainkig követik az állam működésének alapvető rendező elvét. A hallgatók megismerik azokat az írott forrásokat, amelyekben ez a rendező elv formát ölt (törvények), a kormányzás különböző szintjei között megvalósuló hatalommegosztást (centralizált, decentralizált rendszerek), az állami szervek összességének felépítését egy-egy konkrét ország példáján illusztrálva. Alföldy G.: Római társadalomtörténet. Bp Braudel, F.: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I III. Bp Chaunu, P.: A klasszikus Európa. Bp Deér József: A pápaság és a normannok. Bp. Máriabesnyő, 010. Diószegi I.: A hatalmi politika másfél évszázada , Bp Duby, G.: Emberek és struktúrák a középkorban. Bp Grousset, R.: L'empire des steppes. Paris, 199. Németh Gy.: A poliszok világa. Bevezetés az archaikus és koraklasszikus kori görög társadalomtörénetbe. Bp Picq, J.: Une histoire de l'etat en Europe: Pouvoir, justice et droit du Moyen âge à nos jours. Paris, 009. Sashalmi E.:A nyugat-európai államfejlődés vázlata. Bp Szűcs, J.: ázlat Európa három történeti régiójáról. Bp Semsey iktória Gálffy László, Gergely András MTD 017 Politikai struktúrák és államok Európában az ókortól napjainkig 15 I. Az állam tágabb értelemben a politikailag szervezett emberek összessége, szűkebb értelemben jelenti az állami szervek összességét. A jelen tantárgy oktatásának alapja az az angolszász felfogás, amely az állam és a kormányzati rendszer /rendszerek/ fogalmát szinonimaként használja. A történelem folyamán a szuverén közösségek (államok) adott földrajzi korlátok között, adott jogrendszer alapján létre jött egységek, amelyeket vagy egy testület (arisztokratikus köztársaság, köztársaság, demokratikus köztársaság stb.), vagy örökösödés, ill. választás útján az állam fölött fennhatóságot gyakorló
16 személy vezet. A kronológiai sorrendben felvehető kurzusok a görög poliszoktól napjainkig követik az állam működésének alapvető rendező elvét. A hallgatók megismerik azokat az írott forrásokat, amelyekben ez a rendező elv formát ölt (törvények), a kormányzás különböző szintjei között megvalósuló hatalommegosztást (centralizált, decentralizált rendszerek), az állami szervek összességének felépítését egy-egy konkrét ország példáján illusztrálva. Alföldy G.: Római társadalomtörténet. Bp Braudel, F.: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I III. Bp Chaunu, P.: A klasszikus Európa. Bp Deér József: A pápaság és a normannok. Bp. Máriabesnyő, 010. Diószegi I.: A hatalmi politika másfél évszázada , Bp Duby, G.: Emberek és struktúrák a középkorban. Bp Grousset, R.: L'empire des steppes. Paris, 199. Németh Gy.: A poliszok világa. Bevezetés az archaikus és koraklasszikus kori görög társadalomtörénetbe. Bp Picq, J.: Une histoire de l'etat en Europe: Pouvoir, justice et droit du Moyen âge à nos jours. Paris, 009. Sashalmi E.:A nyugat-európai államfejlődés vázlata. Bp Szűcs, J.: ázlat Európa három történeti régiójáról. Bp Kun Miklós Fábián Zoltán, Frazer-Imregh Monika, Kurucz György, Makkai Béla, Sárközy Miklós, Semsey iktória MTD 0180 Idegen nyelvű forrás- és szakszövegolvasás GYJ I. írásbeli A tantárgy célja a történettudomány műveléséhez elengedhetetlen idegennyelvű szakirodalom értő olvasásának, valamint a források elemzésének és értelmezésének elsajátítása. Ennek keretében a hallgatók a saját leendő kutatási területükön legalább egy nyugati nyelven aktív, és egy másik, nyugati vagy más nyelven legalább passzív szinten elsajátítják a szaknyelvet. Az egyes specializációk tematikájának megfelelő, a szakirány-felelőssel és az oktatókkal egyeztetett szakirodalom. 16
17 Sárközy Miklós Gálffy László MTD 1110 Tradicionális társadalmak és gazdaságok az eurázsiai térségben I. Az iparosodás előtti, illetve központi rendeletekkel nem szabályozott tradicionális társadalmakban a természeti környezet gazdaság társadalom önszabályozó egységet képez. Az ökológiai feltételek meghatározták a gazdaság és társadalom mozgásterét, azokhoz a népesség többféle módon alkalmazkodhatott: mentálisan, demográfiai önszabályozással (termékenység, halandóság), az élettér kiterjesztésével vagy átalakításával (pl. erdőpusztítás, ill. erdővédelem). A gazdasági tényezőkhöz soroljuk a társadalom technikai színvonalát és a térbeli kommunikáció rendszereit. A tantárgy foglalkozik a térhasználatban a történeti fejlődés során létrejött különböző gazdasági-társadalmi típusokkal, amelyek ökológiai övezetekhez kötődnek. A tradicionális társadalmak agroszisztémája döntően a neolitikumban, a termelő gazdálkodásra való áttéréssel jött létre. Az ókori és középkori államokban ennek működésébe időnként már központi intézkedésekkel is beavatkoztak, azonban túlnyomórészt a hagyományos modell érvényesült. A kora újkortól a tudományos ismeretekre építő, racionális gondolkodás egyre inkább lebontotta ezt az ősi, konzervatív struktúrát, a századi Európában csak a paraszti kultúrában élt tovább. Ez utóbbi időszak tradicionális társadalmainak életét a történeti néprajz és a gazdasági antropológia kutatásai, valamint az összehasonlító etnológiai vizsgálatok révén, írott és tárgyi források segítségével ismerhetjük meg. Braudel, F.: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, X XIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Bp Ecsedy I.: Nomádok és kereskedők Kína határán. Bp Hoffman T.: Európai parasztok. Életmódjuk története I II. Bp. 1998, 001. Imreh I.: A törvényhozó székely falu. Bukarest, 198. Kósa L.: Ember és táj. Jegyzetek a nép környezetalakító munkájáról. In: Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. Szerk. Balassa I. Újváry Z. Debrecen, Pigott, S.: Az európai civilizáció kezdetei. Az őskori Európa az első földművelőktől a klasszikus ókorig. Bp Pounds, N. J. G.: Európa történeti földrajza. Bp Rácz L.: A tradicionális társadalom és a természeti környezet kapcsolatáról. Aetas 4 (1991) R. árkonyi Á. Kósa L. (szerk.): Európa híres kertje. Történeti ökológia tanulmányok Magyarországról. Bp Sárközy Miklós Gálffy László MTD 1111 Tradicionális társadalmak és gazdaságok az eurázsiai térségben 17 I. GYJ írásbeli Az iparosodás előtti, illetve központi rendeletekkel nem szabályozott tradicionális társadalmakban a természeti környezet gazdaság társadalom önszabályozó egységet képez. Az ökológiai feltételek meghatározták a gazdaság és társadalom mozgásterét, azokhoz a népesség többféle módon alkalmazkodhatott: mentálisan, demográfiai önszabályozással
18 (termékenység, halandóság), az élettér kiterjesztésével vagy átalakításával (pl. erdőpusztítás, ill. erdővédelem). A gazdasági tényezőkhöz soroljuk a társadalom technikai színvonalát és a térbeli kommunikáció rendszereit. A tantárgy foglalkozik a térhasználatban a történeti fejlődés során létrejött különböző gazdasági-társadalmi típusokkal, amelyek ökológiai övezetekhez kötődnek. A tradicionális társadalmak agroszisztémája döntően a neolitikumban, a termelő gazdálkodásra való áttéréssel jött létre. Az ókori és középkori államokban ennek működésébe időnként már központi intézkedésekkel is beavatkoztak, azonban túlnyomórészt a hagyományos modell érvényesült. A kora újkortól a tudományos ismeretekre építő, racionális gondolkodás egyre inkább lebontotta ezt az ősi, konzervatív struktúrát, a századi Európában csak a paraszti kultúrában élt tovább. Ez utóbbi időszak tradicionális társadalmainak életét a történeti néprajz és a gazdasági antropológia kutatásai, valamint az összehasonlító etnológiai vizsgálatok révén, írott és tárgyi források segítségével ismerhetjük meg. Braudel, F.: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, X XIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Bp Ecsedy I.: Nomádok és kereskedők Kína határán. Bp Hoffman T.: Európai parasztok. Életmódjuk története I II. Bp. 1998, 001. Imreh I.: A törvényhozó székely falu. Bukarest, 198. Kósa L.: Ember és táj. Jegyzetek a nép környezetalakító munkájáról. In: Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. Szerk. Balassa I. Újváry Z. Debrecen, Pigott, S.: Az európai civilizáció kezdetei. Az őskori Európa az első földművelőktől a klasszikus ókorig. Bp Pounds, N. J. G.: Európa történeti földrajza. Bp Rácz L.: A tradicionális társadalom és a természeti környezet kapcsolatáról. Aetas 4 (1991) R. árkonyi Á. Kósa L. (szerk.): Európa híres kertje. Történeti ökológia tanulmányok Magyarországról. Bp Sárközy Miklós Frazer- Imregh Monika, Gálffy László, Gergely András MTD 110 Urbanizáció és gazdasági fejlődés az európai térségben en választható 18 II. A legkorábbi élelemtermelő gazdaságok hozták létre az első városokat a Közel-Keleten, 7 8 ezer évvel ezelőtt. Ezek mezőgazdasági és kézműipari többlettermékek begyűjtésére és szétosztására szolgáló központi települések voltak, a gazdaság irányítását mint szakrális központok végezték. A civilizációs fejlődésben vitathatatlan a városok elsődleges szerepe, akár saját vonzáskörzetük, akár nagyobb térség, akár birodalmak központjaiként működtek. Az európai típusú városokban a szakrális funkció háttérbe szorul, a kereskedelmi, ipari és banktevékenység a legfőbb jellemzője az urbanizációnak. A városi polgárság és az önkormányzat a görög poliszokban jelenik meg, az ekkor megszületett polgári szabadság a mintaképe a következő korok fejlődésének, valamint az egész társadalomra kiterjedő állampolgári jogoknak. Tantárgyunk a fő történelmi korszakok szerint tagoltan foglalkozik a gazdasági és társadalmi fejlődés és az urbanizáció összefüggéseivel az ókortól napjainkig. Adams, R. McC.: Heartland of Cities. Surveys of Ancient Settlement and Land Use on the Central Floodplain of the Euphrates. Chicago London, Berend T. I. Ránki Gy.: Európa gazdasága a 19. században. Bp Braudel, F.: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I-III. Bp
19 Diederiks, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet: a rurális társadalomtól a gondoskodó államig. Bp Duncan-Jones, R.: The Economy of the Roman Empire. Cambridge, Granasztói Gy.: A középkori város. Bp Michell, H.: The Economics of Ancient Greece. Cambridge, Mols, R.: Introduction à la démographie historique des villes d Europe du XI e au XIII e siècle. I III Pirenne, H.: Les villes et les institutions urbaines. I II. Paris Bruxelles, 199. Rondo, C.: A világgazdaság rövid története. Bp Szende Katalin: Otthon a városban. Társadalom és anyagi kultúra középkori Sopronban, Pozsonyban és Eperjesen. Bp Szűcs J.: árosok és kézművesség a X. századi Magyarországon. Bp Sárközy Miklós Frazer-Imregh Monika Gálffy László, Gergely András MTD 111 Urbanizáció és gazdasági fejlődés az európai térségben en választható II. GYJ írásbeli A legkorábbi élelemtermelő gazdaságok hozták létre az első városokat a Közel-Keleten, 7 8 ezer évvel ezelőtt. Ezek mezőgazdasági és kézműipari többlettermékek begyűjtésére és szétosztására szolgáló központi települések voltak, a gazdaság irányítását mint szakrális központok végezték. A civilizációs fejlődésben vitathatatlan a városok elsődleges szerepe, akár saját vonzáskörzetük, akár nagyobb térség, akár birodalmak központjaiként működtek. Az európai típusú városokban a szakrális funkció háttérbe szorul, a kereskedelmi, ipari és banktevékenység a legfőbb jellemzője az urbanizációnak. A városi polgárság és az önkormányzat a görög poliszokban jelenik meg, az ekkor megszületett polgári szabadság a mintaképe a következő korok fejlődésének, valamint az egész társadalomra kiterjedő állampolgári jogoknak. Tantárgyunk a fő történelmi korszakok szerint tagoltan foglalkozik a gazdasági és társadalmi fejlődés és az urbanizáció összefüggéseivel az ókortól napjainkig. Adams, R. McC.: Heartland of Cities. Surveys of Ancient Settlement and Land Use on the Central Floodplain of the Euphrates. Chicago London, Berend T. I. Ránki Gy.: Európa gazdasága a 19. században. Bp Braudel, F.: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I-III. Bp Diederiks, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet: a rurális társadalomtól a gondoskodó államig. Bp Duncan-Jones, R.: The Economy of the Roman Empire. Cambridge, Granasztói Gy.: A középkori város. Bp Michell, H.: The Economics of Ancient Greece. Cambridge, Mols, R.: Introduction à la démographie historique des villes d Europe du XI e au XIII e siècle. I III Pirenne, H.: Les villes et les institutions urbaines. I II. Paris Bruxelles, 199. Rondo, C.: A világgazdaság rövid története. Bp Szende Katalin: Otthon a városban. Társadalom és anyagi kultúra középkori Sopronban, Pozsonyban és Eperjesen. Bp Szűcs J.: árosok és kézművesség a X. századi Magyarországon. Bp
20 Sárközy Miklós Frazer-Imregh Monika, Gálffy László, Gergely András MTD 11 Urbanizáció és gazdasági fejlődés az európai térségben en választható III. A legkorábbi élelemtermelő gazdaságok hozták létre az első városokat a Közel-Keleten, 7 8 ezer évvel ezelőtt. Ezek mezőgazdasági és kézműipari többlettermékek begyűjtésére és szétosztására szolgáló központi települések voltak, a gazdaság irányítását mint szakrális központok végezték. A civilizációs fejlődésben vitathatatlan a városok elsődleges szerepe, akár saját vonzáskörzetük, akár nagyobb térség, akár birodalmak központjaiként működtek. Az európai típusú városokban a szakrális funkció háttérbe szorul, a kereskedelmi, ipari és banktevékenység a legfőbb jellemzője az urbanizációnak. A városi polgárság és az önkormányzat a görög poliszokban jelenik meg, az ekkor megszületett polgári szabadság a mintaképe a következő korok fejlődésének, valamint az egész társadalomra kiterjedő állampolgári jogoknak. Tantárgyunk a fő történelmi korszakok szerint tagoltan foglalkozik a gazdasági és társadalmi fejlődés és az urbanizáció összefüggéseivel az ókortól napjainkig. Adams, R. McC.: Heartland of Cities. Surveys of Ancient Settlement and Land Use on the Central Floodplain of the Euphrates. Chicago London, Berend T. I. Ránki Gy.: Európa gazdasága a 19. században. Bp Braudel, F.: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I-III. Bp Diederiks, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet: a rurális társadalomtól a gondoskodó államig. Bp Duncan-Jones, R.: The Economy of the Roman Empire. Cambridge, Granasztói Gy.: A középkori város. Bp Michell, H.: The Economics of Ancient Greece. Cambridge, Mols, R.: Introduction à la démographie historique des villes d Europe du XI e au XIII e siècle. I III Pirenne, H.: Les villes et les institutions urbaines. I II. Paris Bruxelles, 199. Rondo, C.: A világgazdaság rövid története. Bp Szende Katalin: Otthon a városban. Társadalom és anyagi kultúra középkori Sopronban, Pozsonyban és Eperjesen. Bp Szűcs J.: árosok és kézművesség a X. századi Magyarországon. Bp Sárközy Miklós Frazer-Imregh Monika, Gálffy László, Gergely András MTD 11 Urbanizáció és gazdasági fejlődés az európai térségben en választható I. GYJ írásbeli 0
13.3.3. Tanár történelemtanár mesterképzési szak tantárgytematikái
13.3.3. Tanár történelemtanár mesterképzési szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek
Részletesebben13.2.5. Történelem mesterképzési szak tantárgytematikái
1..5. Történelem mesterképzési szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan
RészletesebbenTörténelem mesterképzési szak tantárgytematikái
1..5. Történelem mesterképzési szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan
RészletesebbenSzeminárium-vezet ő tanár: dr. Hunyadi Attila adjunktus, hunatti@gmail.com
Babes Bolyai Tudományegyetem Történelem Filozófia Kar Történelem szak Egyetemes XX. századi történelem Szemináriumi témák és olvasmányok Szeminárium-vezet ő tanár: dr. Hunyadi Attila adjunktus, hunatti@gmail.com
RészletesebbenSZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK
Indított specializációk: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK Filozófia, Esztétika, Etika, Vallástudomány,
RészletesebbenKLASSZIKA-FILOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított szakirány : latin
KLASSZIKA-FILOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított szakirány : latin Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: bölcsészettudomány mester nappali
RészletesebbenTörténelemtanár-képzés leírása Hallgatói tájékoztató
Történelemtanár-képzés leírása Hallgatói tájékoztató I) Alapozó szakmai ismeretek tantárgyi elemei Dusnoki József ovács Dávid TNT0110 A mentalitástörténettől a kultúrtörténetig N: 15 2 kollokvium vizsga
Részletesebben13.1.6. Történelem alapképzési szak tantárgytematikái
1.1.6. Történelem alapképzési szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan
RészletesebbenEGY ÚJ FÖLDRAJZI DISZCIPLÍNA? BEVEZETÉS A VALLÁSFÖLDRAJZBA Pete József 1
EGY ÚJ FÖLDRAJZI DISZCIPLÍNA? BEVEZETÉS A VALLÁSFÖLDRAJZBA Pete József 1 A keresztényeket nem különbözteti meg a többi embertől sem a táj, sem a nyelv, sem az életmód. Nem laknak ugyanis külön városokban,
RészletesebbenAZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József
AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar
RészletesebbenMódszertani ismeretek (történelemtanár)
9. Módszertani ismeretek (történelemtanár) A tantárgy neve: A történelemtanítás elmélete (történelemdidaktika) A tantárgyért felelős szervezeti egység: Pedagógiai Intézet A tantárgy kódja: (nem kell kitölteni)
RészletesebbenCIVILIZÁCIÓ 5-8. ÉVFOLYAM
CIVILIZÁCIÓ 5-8. ÉVFOLYAM 1 Civilizáció 5-8. évfolyam I. Célja, feladata: Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között oktatható célnyelvi civilizáció tantárgy tanításának az a célja,
RészletesebbenA KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK, AZ EMBER ÉS KELET-EURÓPA Egy történeti ökológiai konferencia tapasztalatai
Tér és Társadalom 4. 1990.3-4: 185-190. A KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK, AZ EMBER ÉS KELET-EURÓPA RÁCZ LAJOS A European Science Foundation Igazgató Tanácsa 1987 végén határozta el Az utolsó jégkorszakot követő
RészletesebbenCélnyelvi civilizáció tantárgy. (német nyelv) 5.-8. évfolyam
I. Bevezetés Célnyelvi civilizáció tantárgy (német nyelv) 5.-8. évfolyam Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között is oktatható célnyelvi civilizáció tantárgy tanításának az a célja,
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓS LISTA Czoch Gábor. A városok szíverek Tanulmányok Kassáról és a reformkori városokról. Pozsony, Kalligram, 2009. 210.old.
PUBLIKÁCIÓS LISTA Czoch Gábor Önálló kötet A városok szíverek Tanulmányok Kassáról és a reformkori városokról. Pozsony, Kalligram, 2009. 210.old. Szerkesztett könyvek Szolgálhat-e mintaként a francia német
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Klasszikus
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura
Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről
RészletesebbenEMBER ÉS TÁRSADALOM MŰVELTSÉGI TERÜLET 5-8. évfolyam Célok és feladatok Az Ember és társadalom műveltségterület középpontjában az ember és világa áll. Az általános iskolában ide tartozik a történelem és
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék TÁRSADALOMFILOZÓFIA. Készítette: Ludassy Mária, Reich Orsolya. Szakmai felelős: Ludassy Mária. 2010.
TÁRSADALOMFILOZÓFIA TÁRSADALOMFILOZÓFIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenAz írásbeli érettségi témakörei
Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási
RészletesebbenSZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET
SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:
RészletesebbenTÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY
16. Az R. Mellékletének TÖRTÉNELEM fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK 1.1. Releváns információk
RészletesebbenABLAKA GERGELY (SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ)
(SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ) SZEMÉLYES ADATOK: Név: Ablaka Gergely Születési hely és idő: Budapest, 1979. December 14. E-mail: ablakagergely@yahoo.com TANULMÁNYOK: 2003 szeptemberétől: Eötvös Loránd Tudományegyetem
RészletesebbenTantárgy neve: Szocializáció kreditszáma: előadás / szeminárium/ gyakorlat Tantárgyleírás 3-5 irodalom Kötelező irodalom: 1. Somlai, P. 2.
Tantárgy neve: Szocializáció Tanóra típusa: előadás / szeminárium/ gyakorlat és száma: előadás, 8 óra Számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb): kollokvium Tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 1. félév
RészletesebbenTanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához 5-8.
Tanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához 5-8. I. Bevezetés Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között is oktatható célnyelvi civilizáció
RészletesebbenVÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK TAGOZATOK - FAKULTÁCIÓK 2012/13 12. évfolyam Fibonacci / Hoppá / ZOÉ
VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK TAGOZATOK - FAKULTÁCIÓK 2012/13 12. évfolyam Fibonacci / Hoppá / ZOÉ Kedves Diákok! A tagozatos és fakultációs órák célja, hogy felkészítsen az emelt szintű, vagy a középszintű
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Gazdaságtörténet
III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdaságtörténet TÁVOKTATÁS Tanév: 2015/2016. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Gazdaságtörténet Tanszék:
RészletesebbenTÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András
TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL 2015. október 13. KPSZTI Gianone András VÁZLAT Vizsgaleírás Kompetenciák Témakörök MIÉRT MÓDOSÍTOTTÁK AZ ÉRETTSÉGIT? Új NAT új kere;anterv A 10 év alatt összegyűlt tapasztalatok
RészletesebbenELTE Bölcsészettudományi Kar Kutatási adatbázis
Kutatóhely neve: Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszék: Orosz Irodalom és Irodalomkutatás Összehasonlító Tanulmányok Doktori Program Kutatási téma címe: Turgenyev prózapoétikájának antik irodalmi gyökerei (Ovidius,
RészletesebbenXIV. FELHASZNÁLT FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM
XIV. FELHASZNÁLT FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról 1990. évi LXV. törvény
RészletesebbenTANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK. Bölcsészettudományi Kar
Indított szakképzettségek: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): Szakért felelős kar: Képzési idő TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK angoltanár, franciatanár, hon- és népismeret
RészletesebbenTantárgy adatlap Szociológiai elméletek I.
A tantárgy kódja: 7SO30NAKL3M A tantárgy megnevezése (magyarul): A tantárgy neve (angolul): Sociological Theories I. A tanóra száma (Előadás + szeminárium + gyakorlat + egyéb): 2+2 óra előadás hetente
RészletesebbenSashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium
Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium Tájékoztató 2016-2017. 9. évfolyam részére Szeretettel köszöntjük Kedves Vendégeinket! A leendő 9.osztályos tanulókat, Szüleiket,hozzátartozóikat, A leendő
RészletesebbenIdıpont, helyszín, elıadó neve 8.30-10.00 Ambrosianum 133. Somló Ágnes: Mőfordítási gyakorlatok angolról-magyarra 1. szeminárium
SZABADON LÁTOGATHATÓ ÓRÁK 2009. NOVEMBER 26.-án csütörtökön: Szak neve: Idıpont, helyszín, elıadó neve 8.30-10.00 Ambrosianum 133. Somló Ágnes: Mőfordítási gyakorlatok angolról-magyarra 1. szeminárium
RészletesebbenTudomány a 21. században
Tudomány a 21. században A kulturális diverzitás -ról Világkonferenciák: kultúrpolitika, felsõoktatás, tudomány A kulturális diverzitásról A tudásalapú társadalomról és a nyitott tudomány -ról A gazdaság
RészletesebbenTörténelemt@nítás Online történelemdidaktikai folyóirat
Történelemt@nítás Online történelemdidaktikai folyóirat (XLV.) Új folyam I. 1. (próba)szám 2010. február www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu Forrás: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/02/szucsik-agnes-husz-ev-alatt-kozel-hatvan-orszagoskozismereti-tortenelmi-verseny/
RészletesebbenPázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar. 2011. évi MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI JELENTÉS
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar 2011. évi MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI JELENTÉS 1 1) Az oktatók tudományos aktivitásának mérése A KSZKI a Kari Tanács által 2010-ben elfogadott szempontok
RészletesebbenA japán tanszék profiljába sorolható szakmai közlemények
Gergely Attila: A japán tanszék profiljába sorolható szakmai közlemények (Megjelenés nyelve: H magyar, E angol, J japán) 1. TANULMÁNYOK A. Egyéni közlemények A politikai kéregmozgások külső eredői Japánban
RészletesebbenVALLÁSTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZETEK: Ókortudományi Intézet, Filozófia Intézet
VALLÁSTUDOMÁNY (MA) TANEGYSÉGLISTA (2015) Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv =
RészletesebbenEmberi jogok és szociális munka modul
Emberi jogok és szociális munka modul TÁMOP-5.5.4-09/2-C-2009-0006 Útitársak projekt Készítette: Dr. Egresi Katalin 2011. június 1 TARTALOM Tartalom A MODUL MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ELŐFELTÉTELEI... 3 1. Előzetes
RészletesebbenTanulmányi Tájékoztató 2012/2013. tanév II. félév
Tanulmányi Tájékoztató 2012/2013. tanév II. félév i jogi szakjogász és i jogi szakokleveles tanácsadó szakirányú továbbképzési szakok Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kara 2011. év szeptemberétől
RészletesebbenTÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Történelem középszint 0713 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 9. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok
RészletesebbenKöltségvetés-gazdálkodási szakügyintéző felsőfokú szakképzés
Dunaújvárosi Főiskola Költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző felsőfokú szakképzés Tanterv. július 29. 2 Tartalomjegyzék Alapadatok:... 5 Költségvetés-gazdálkodási szakügyintéző megnevezésű elágazás szakképesítés
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Közgazdaság-és Gazdálkodástudományi Kar 1.3 Intézet Közgazdaság-és Gazdálkodástudományi
RészletesebbenSzakmai zárójelentés az F 68342 sz. A bírósági iratok kézbesítése az Európai Igazságügyi Térségben c. OTKA kutatásról
Szakmai zárójelentés az F 68342 sz. A bírósági iratok kézbesítése az Európai Igazságügyi Térségben c. OTKA kutatásról Vezető kutató: Dr. Harsági Viktória I. A kutatás célkitűzései A F 68342. számú A bírósági
RészletesebbenTársadalmi probléma és kirekesztés modul
1 A modul programja A modul kódja A modul neve (482) MA-PROB-KIR Társadalmi probléma és kirekesztés modul A modul részletes leírása A fejlesztés a konstrukció következı célkitőzéseihez kapcsolódik: - a
RészletesebbenGyakorlatvezető mentortanár pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak
DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA Gyakorlatvezető mentortanár pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak Dunaújváros T A R T A L O M J E G Y Z É K I. Képzési és kimeneti követelmény... 2 II. Képzési
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babe Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar 1.3 Intézet Kommunikáció, Közkapcsolatok
RészletesebbenElőterjesztés. A PTE BTK Kari Tanácsa.. ülésére 2007. április 18. Tárgy: A Szociológia MA szak szakindítási kérelmének elbírálása.
Előterjesztés A PTE BTK Kari Tanácsának. ülésére 2007. április 18. Előterjesztő: Dr. Szijártó Zsolt a Professzió Bizottság elnöke Tárgy: A Szociológia MA szak szakindítási kérelmének elbírálása. Előzmények:
RészletesebbenA ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM JÖVŐJE AZ ÚJ ÉVEZRED EURÓPÁJÁNAK OKTATÁSI RENDSZERÉBEN AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM PEDAGÓGIAI ÖSSZEFÜGGÉSEI
FORGÁCSNÉ GÖTTLER VIKTÓRIA A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM JÖVŐJE AZ ÚJ ÉVEZRED EURÓPÁJÁNAK OKTATÁSI RENDSZERÉBEN A katonai felsőoktatás reformja az euro-atlanti csatalakozás jegyében történik. NATO
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK
RészletesebbenÍRÁS-, KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRTÖRTÉNET I. INEK102E I. évfolyam 2014/2015. I. félév
Debreceni Egyetem Informatikai Kara Könyvtárinformatika Tanszék Informatikus könyvtáros alapképzési szak nappali tagozat ÍRÁS-, KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRTÖRTÉNET I. INEK102E I. évfolyam 2014/2015. I. félév A
RészletesebbenPedagógusnők női szerepválságban?
Rovatcím Tanulmányok Borbáth Katalin Horváth H. Attila Pedagógusnők női szerepválságban? A mai magyar nőkérdés néhány összefüggése és közvetett hatásuk a tanulókra Hol tart most a nőkérdés Magyarországon?
RészletesebbenTartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 2. Nevelési program 3. A gimnázium környezeti nevelési programja
A CEGLÉDI KOSSUTH LAJOS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2 0 1 3 Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 1.1. Az iskola adatai 2. Nevelési program 2.1. Pedagógiai alapelvek 2.2. A gimnáziumban folyó
RészletesebbenÉrvényes: 2015/2016. tanévtől. Angol nyelv és kultúra tanára
Mintatanterv kód: AN52+TR50_2015ON Mintatanterv angol nyelv és kultúra tanára - történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára szakos hallgatók számára (nappali tagozat) Önálló képzési szakasz 12 féléves
RészletesebbenÚtmutató A szakdolgozat elkészítéséhez
Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Oxyologia Tanszék Útmutató A szakdolgozat elkészítéséhez Nyíregyháza, 2002. Tartalomjegyzék Bevezető I. Témaválasztás, általános tájékozódás 1.) Témaválasztás
RészletesebbenSzlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján
Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter
RészletesebbenHUMÁNTUDOMÁNYI INTÉZET. TDK TÉMAJAVASLATOK Részletes bemutatása 2013. év
HUMÁNTUDOMÁNYI INTÉZET TDK TÉMAJAVASLATOK Részletes bemutatása 2013. év Babos Zsuzsanna A pedagógusszerep változásai korunkban Babos Zsuzsanna Dokumentum-elemzés, összehasonlítás, feldolgozás A játék személyiség/képességfejlesztő
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,
RészletesebbenA tantárgy épít a mikro- és makroökonómia, jog, marketing, vezetés-szervezés, vállalati pénzügyek és számviteli alapismeretekre.
Tantárgy neve: Stratégiai tervezés Kódja: NBG_GI832K4 Kreditszáma: 4 A tanóra típusa és száma: (2 óra előadás + 2 óra gyakorlat) / hét Az értékelés módja (kollokvium/gyakorlati jegy/egyéb): kollokvium
RészletesebbenDiskurzuselemzés és a nyelvi fordulat
TERELL CARVER Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat A diskurzuselemzés háttere egy filozófiai paradigmaváltás. Közismert, hogy a filozófia a huszadik században határozottan eltávolodott attól a felfogástól,
RészletesebbenGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖK
A DEBRECENI EGYETEM Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar KÉRELME GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖK BSc SZINTŰALAPKÉPZÉSI SZAK INDÍTÁSÁRA Agrár képzési terület Gazdasági, vidékfejlesztési és informatikus
RészletesebbenErasmus+ beszámoló Dunfermline, Egyesült Királyság 2015. augusztus 16-augusztus 28. Készítette: Szűcsné Martin Erika
Erasmus+ beszámoló Dunfermline, Egyesült Királyság 2015. augusztus 16-augusztus 28. Készítette: Szűcsné Martin Erika 1. A tanulmányút általános értékelése 1.1 Szakmai egyeztetések a tanulmányutat megelőző
RészletesebbenA populáris ezotéria és az olvasás piaca DOKTORI TÉZISEK
A populáris ezotéria és az olvasás piaca DOKTORI TÉZISEK I. Az értekezés tárgya Umberto Eco talán a Foucault-inga írása idején a következő tapasztalatáról számolt be: A Buchmesse standjai közt járva feltűnik,
RészletesebbenLII. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM Ára: 945 Ft 2008. NOVEMBER 24.
LII. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM Ára: 945 Ft 2008. NOVEMBER 24. FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2009. évi elõfizetési árainkra TARTALOM
RészletesebbenÚtjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében
Figyelő Kiss Zsuzsanna Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, Osiris, 2003. 641 o. Nehéz a Bevezetés a társadalomtörténetbe
RészletesebbenKézi Erzsébet (Neveléstörténet)
(Neveléstörténet) 2016 Interdiszciplináris pedagógia és az oktatási rendszer újraformálása a IX. Kiss Árpád emlékkonferencia el adásai a Kiss Árpád archívum könyvsorozata. Link 2015 1. Elisabeth Kézi The
RészletesebbenTörténelem 9. évfolyam. 9/6. A görög történelem kezdetei: Kréta és Mükéné. 9/8. Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi küzdelme Athénban
Történelem 9. évfolyam 9/1. Az emberré válás és az őskőkor Az újkőkor 9/2. Az első civilizáció: Mezopotámia, Óbabiloni Birodalom 9/3. Egyiptom, a Nílus ajándéka 9/4. Elő-Ázsia államai: Palesztina, Fönícia,
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK
RészletesebbenTÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Történelem középszint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 7. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok
RészletesebbenKurzuskód: PEDM-F16 Kreditértéke: 2. Szak és szint: Neveléstudomány MA Képzési forma: nappali
Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27. Tel.: 461-4552, fax.: 461-4532 E-mail: nevelestudomany@ppk.elte.hu A kurzus címe:
RészletesebbenDR. HABIL. SZEKFÜ ANDRÁS C. EGYETEMI TANÁR
DR. HABIL. SZEKFÜ ANDRÁS C. EGYETEMI TANÁR TANSZÉKVEZETŐ FŐISKOLAI TANÁR KUTATÁSI TERÜLETEK: A DOKUMENTUMFILM ELMÉLETE MAGYAR FILMTÖRTÉNET - JANCSÓ MIKLÓS FILMELMÉLET - HEVESY IVÁN, BALÁZS BÉLA VÁLSÁGKOMMUNIKÁCIÓ
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar Irodalomtudományi Intézet 1.4 Szakterület
RészletesebbenAz Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel
KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek
RészletesebbenKutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.
Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott
RészletesebbenA SZOCIOLÓGIA BÛNBEESÉSE
Figyelô 699 A több mint ezeroldalas mû oroszul három könyvben, magyarul egyetlen kötetben jelent meg, amelyet jó elnézni az asztalon, esti-éjszakai olvasását elôrevetítve, amikor azonban fektünkben elgémberedik
RészletesebbenKárolyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola
Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Célnyelvi Civilizáció Helyi tanterv 9-2.évfolyam Budapest, 20. május. TARTALOMJEGYZÉK. A tantárgy tanulásának célja 2.. Követelmények. Ellenőrzés,
RészletesebbenREFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE. SZILÁGYI PÉTER egyetemi tanár (ELTE ÁJK)
085_180_2011_3.qxd 2011.11.03. 16:06 Page 85 Iustum Aequum Salutare VII. 2011/3. 85 91. REFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE SZILÁGYI PÉTER egyetemi
RészletesebbenA Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról
86 A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról A Zrínyi Kiadó a Honvédelmi Minisztérium támogatásával és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szakmai gondozásában
RészletesebbenA Pécsi Tudományegyetem regionális hatásainak főbb területei a Diplomás Pályakövető Rendszer eredményei alapján
Kuráth Gabriella Sipos Norbert A Pécsi Tudományegyetem regionális hatásainak főbb területei a Diplomás Pályakövető Bevezető A hazai felsőoktatási piac jelentős változásokon esett át, és jelenleg is az
RészletesebbenOTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc
OTDK DOLGOZAT Jakab Melinda Msc 2013 HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK NÉMETORSZÁG- AUSZTRIA ÉS AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG HATÁRÁN CROSS-BORBER COOPERATIONS ON THE BORDER OF GERMANY-AUSTRIA AND AUSTRIA-HUNGARY
RészletesebbenHelyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig
Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára Rendelkezésre álló órakeret: 3 x 36 óra= 108 óra Tematikai Előzetes tudás A tematikai nevelésifejlesztési céljai
RészletesebbenBOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012
BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus
Részletesebben2010. február-március HÍRLÁNC
2010. február-március HÍRLÁNC A K T U Á L I S T O V Á B B K É P Z É S E K A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézetben 2010 elején induló akkreditált és
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR POLITIKATUDOMÁNYI ÉS SZOCIOLÓGIAI INTÉZET SZOCIOLÓGIA ÉS SZOCIÁLPOLITIKA TANSZÉK KÉRELEM
DEBRECENI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR POLITIKATUDOMÁNYI ÉS SZOCIOLÓGIAI INTÉZET SZOCIOLÓGIA ÉS SZOCIÁLPOLITIKA TANSZÉK KÉRELEM SZOCIÁLPOLITIKAI ALAPISMERETEK 50 KREDITPONTOS DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK
Részletesebbendr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek
dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek Konzulens: Prof. Dr. Bihari Mihály és Ph.D. Balogh Zsolt György Budapest, 2011. 11. 10. I. A
RészletesebbenPestisjárványok a késő középkorban: Vallási és orvosi reakciók (PD 75642)
Pestisjárványok a késő középkorban: Vallási és orvosi reakciók (PD 75642) Gecser Ottó A 14. századi, Fekete Halálként ismert nagy pestisjárvánnyal kezdődően az orvosi és vallási betegségfelfogás, illetve
RészletesebbenSZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Alapadatok: Név: E -mail: Telefonszám: Dr. Kaposi Zoltán kaposi@ktk.pte.hu 06-72-501-599/23105
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Alapadatok: Név: E -mail: Telefonszám: Dr. Kaposi Zoltán kaposi@ktk.pte.hu 06-72-501-599/23105 1. Munkahelyi adatok (beosztás, mikortól): Beosztás: Időpont: egyetemi adjunktus 1991-1994
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL
STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó
RészletesebbenSZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év
RészletesebbenMs 5386/9-10 Hajnal újkora
Tartalom Ms 5386/9-10 Hajnal újkora Budapest, 2002. október Bevezetés A korszakolás kérdése és a történelem dinamikája...1 Az írástörténeti koncepció...4 a) Ms 5386/9 Az újkor és középkor határáról...4
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási Babeş Bolyai Tudományegyetem intézmény 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar Irodalomtudományi Intézet 1.4 Szakterület
RészletesebbenELTE TáTK szociológia egyetemi szakra vonatkozó szakdolgozati és záróvizsga követelmények
ELTE TáTK szociológia egyetemi szakra vonatkozó szakdolgozati és záróvizsga követelmények Tartalmi követelmények Szakdolgozat követelményei Bevezető fejezet a téma megjelölése, a témaválasztás indoklása,
RészletesebbenAZ OLASZ NYELV ÉS IRODALOM (NAKI) KREDITES TANEGYSÉGLISTÁJA
AZ OLASZ NYELV ÉS IRODALOM (NAKI) KREDITES TANEGYSÉGLISTÁJA Kód Tanegység Heti óraszám Jelleg Félévi óraszám Értékelés Kredit Megjegyzés Elıfeltétel Alapképzés Nyelvi képzés BI-101 Nyelv- és stílusgyakorlat
RészletesebbenBartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása
Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv
RészletesebbenJ E G Y Z Ő K Ö N Y V
BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Ikt. szám: 9-202/14/2004. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete 2004. augusztus 26-án
RészletesebbenEGY LÉPÉS A KIVÁLÓSÁG IRÁNYÁBA KARBANTARTÁSI SZAKMENEDZSER Gaál Zoltán Balogh Ágnes Bognár Ferenc
EGY LÉPÉS A KIVÁLÓSÁG IRÁNYÁBA KARBANTARTÁSI SZAKMENEDZSER Gaál Zoltán Balogh Ágnes Bognár Ferenc Előzmények és a képzés indoklása: A karbantartás problémája attól kezdve kíséri végig a munkát végző embert,
Részletesebben