Történelem mesterképzési szak tantárgytematikái
|
|
- Erzsébet Vörös
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1..5. Történelem mesterképzési szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan is teljesíthetők). 1 Szakmai törzstárgyak és szakmai differenciált képzés tárgyai (a szakmai törzstárgyakból és a szakmai differenciált képzés tárgyaiból szerzett érdemjegyek átlaga részét képezi az oklevél minősítésének), TSZ. 86. () b) Gergely András MTD 0010 Historiográfia + 0 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Dusnoki József, Gergely András, Nagy Zsombor I. A tantárgy korszakonként és ebből fakadó nagy témánként ismerteti a történetírás és a történeti módszertan fejlődését. A görög történetírás fejlődése a logográfusoktól Hérodotoszon át Thuküdidészig. A római történetírás az annalisztikus hagyományoktól kezdve a bizánci világkrónika megszületéséig. A középkorban a lineáris történetszemlélet kerekedett felül. Számolni kell az arab tudomány hatásával és az egyetemek kisugárzó szerepével. A reneszánsz és a reformáció új történelemképe. A felvilágosodás és a természettudományos világkép hatása a történettudományra. A 19. században kialakultak a történettudomány legfontosabb szakágai, belső vitáik a történettudományon belül el foglalt hierarchikus pozíciókért. A 0. századi historiográfia: az Annales köre, a Gesellschaftsgeschichte, a New Urban History, fogalomtörténet. Az elméleti megújulás: egzisztencializmus, a marxizmus csődje, elméletellenesség, relativizmus, emlékezetkultúrák, hermeneutikai közelítések. A történettudomány a században. Legfontosabb irányzatok: pozitivizmus, szellemtörténet, gazdaság- és művelődéstörténeti iskola. A történettudomány erősségei és gyenge pontjai. Bódy Zs. Ö. Kovács J. (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 00/006. Breisach, E.: Historiográfia. Bp Gunst P.: A történetírás története. Bp Gyurgyák J. Kisantal T. (szerk.): Történetelmélet I-II. Bp Kristó Gy.: Magyar historiográfia. Bp. 00. Ibn Khaldún: Bevezetés a történelembe (Al-Muqaddima). Ford., bev., kommentálta Simon Róbert. Bp Bognár Zalán F. Romhányi Beatrix, Fehér Bence, Makkai Béla, Semsey iktória MTD 000 A történelem kutatás módszertana + 0 I. 1
2 A tárgy történeti fejlődésében mutatja be a történetkutatás módszertanát. A történeti segédtudományok megjelenése az ókortól a középkor végéig. Az epigráfiai és filológiai módszerek finomodása az ókortól a középkor végéig. A szövegkritika megjelenése és vé válása. Az újkori szervezett történeti kuta tások módszertani bázisa, az első kritikai szövegkiadások. Új történeti források felfedezése és hamisítása. A történeti kritikai módszer megjelenése. Az első módszertani viták a történelem tudományban. Szakági módszertanok átvétele a 19. században: A különböző történelemtudományi ágak (régészet, művelődéstörténet, filológia, földrajz, néprajz) módszertani eredményeinek hasznosítása; a történettudomány mint e módszertannak szintetizátora. A 0. század újabb módszertani impulzusai: szociológia, antropológia, pszichológia, demográfia, beépülésük a történettudomány eszköztárába. A természettudományos módszerek megjelenése. A legújabb módszerek: oral history, mikrotörténelem, pszichohistória, diszkurzív módsze rek. A három félév egyikében a hallgatók választhatnak az egyes speciális programok oktatói által meghirdetett módszertani kurzusok közül. A tantárgy keretében egyben lehetőséget kívánunk biztosítani a szakszöveg-írás (academic writing) módszertanának elsajátítására. Benda Gyula - Szekeres András (szerk.): Az Annales. A gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténet francia változata. Bp Bertényi I.: A történelem segédtudományai. Bp. 006 Bloch, M.: A történész mestersége. Történetelméleti írások. Bp Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 00/006. Faragó Tamás Őry Péter (szerk.): Történeti Demográfiai Évkönyv 000. Bp Glatz F.: Történetíró és politika. Bp Kállay I. (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp Kaschuba, Wolfgang: Bevezetés az európai etnológiába. Debrecen, 004. Kosáry D.: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Általános rész 1. Bp. 00. Scott, Eddie M.: Ami köztudott", az igaz is? Bevezetés a kliometrikus történetírás gondolkodásmódjába. Debrecen, Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Módszertani írások és esettanulmányok. Bp Bognár Zalán F. Romhányi Beatrix, Fehér Bence, Makkai Béla, Semsey iktória MTD 001 A történelem kutatás módszertana + 0 II. GYJ írásbeli A három félév egyikében a hallgatók választhatnak az egyes speciális programok oktatói által meghirdetett módszertani kurzusok közül. A tantárgy keretében egyben lehetőséget kívánunk biztosítani a szakszöveg-írás (academic writing) módszertanának elsajátítására. A tárgy történeti fejlődésében mutatja be a történetkutatás módszertanát. A történeti segédtudományok megjelenése az ókortól a középkor végéig. Az epigráfiai és filológiai módszerek finomodása az ókortól a középkor végéig. A szövegkritika megjelenése és vé válása. Az újkori szervezett történeti kutatások módszertani bázisa, az első kritikai szövegkiadások. Új történeti források felfedezése és hamisítása. A történeti kritikai módszer megjelenése. Az első módszertani viták a történelem tudományban. Szakági módszertanok átvétele a 19. században: A különböző történelemtudományi ágak (régészet, művelődéstörténet, filológia, földrajz, néprajz) módszertani eredményeinek hasznosítása; a történettudomány mint e módszertannak szintetizátora. A 0. század újabb módszertani impulzusai:
3 szociológia, antropológia, pszichológia, demográfia, beépülésük a történettudomány eszköztárába. A természettudományos módszerek megjelenése. A legújabb módszerek: oral history, mikrotörténelem, pszichohistória, diszkurzív módszerek. Benda Gyula - Szekeres András (szerk.): Az Annales. A gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténet francia változata. Bp Bertényi I.: A történelem segédtudományai. Bp. 006 Bloch, M.: A történész mestersége. Történetelméleti írások. Bp Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 00/006. Faragó Tamás Őry Péter (szerk.): Történeti Demográfiai Évkönyv 000. Bp Glatz F.: Történetíró és politika. Bp Kállay I. (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp Kaschuba, Wolfgang: Bevezetés az európai etnológiába. Debrecen, 004. Kosáry D.: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Általános rész 1. Bp. 00. Scott, Eddie M.: Ami köztudott", az igaz is? Bevezetés a kliometrikus történetírás gondolkodásmódjába. Debrecen, Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Módszertani írások és esettanulmányok. Bp Bognár Zalán F. Romhányi Beatrix, Fehér Bence, Makkai Béla, Semsey iktória MTD 00 A történelem kutatás módszertana. III. GYJ írásbeli A három félév egyikében a hallgatók választhatnak az egyes speciális programok oktatói által meghirdetett módszertani kurzusok közül. A tantárgy keretében egyben lehetőséget kívánunk biztosítani a szakszöveg-írás (academic writing) módszertanának elsajátítására. A tárgy történeti fejlődésében mutatja be a történetkutatás módszertanát. A történeti segédtudományok megjelenése az ókortól a középkor végéig. Az epigráfiai és filológiai módszerek finomodása az ókortól a középkor végéig. A szövegkritika megjelenése és vé válása. Az újkori szervezett történeti kutatások módszertani bázisa, az első kritikai szövegkiadások. Új történeti források felfedezése és hamisítása. A történeti kritikai módszer megjelenése. Az első módszertani viták a történelem tudományban. Szakági módszertanok átvétele a 19. században: A különböző történelemtudományi ágak (régészet, művelődéstörténet, filológia, földrajz, néprajz) módszertani eredményeinek hasznosítása; a történettudomány mint e módszertannak szintetizátora. A 0. század újabb módszertani impulzusai: szociológia, antropológia, pszichológia, demográfia, beépülésük a történettudomány eszköztárába. A természettudományos módszerek megjelenése. A legújabb módszerek: oral history, mikrotörténelem, pszichohistória, diszkurzív módszerek. Benda Gyula - Szekeres András (szerk.): Az Annales. A gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténet francia változata. Bp Bertényi I.: A történelem segédtudományai. Bp. 006 Bloch, M.: A történész mestersége. Történetelméleti írások. Bp Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 00/006. Faragó Tamás Őry Péter (szerk.): Történeti Demográfiai Évkönyv 000. Bp. 000.
4 Glatz F.: Történetíró és politika. Bp Kállay I. (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp Kaschuba, Wolfgang: Bevezetés az európai etnológiába. Debrecen, 004. Kosáry D.: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Általános rész 1. Bp. 00. Scott, Eddie M.: Ami köztudott", az igaz is? Bevezetés a kliometrikus történetírás gondolkodásmódjába. Debrecen, Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Módszertani írások és esettanulmányok. Bp Semsey iktória MTD 000 Történetfilozófia, történelemelmélet 0 Fehér Bence Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve:. Értékelés módja: kollokvium vizsga A történelmi tudományok magas szintű műveléséhez elengedhetetlen elméleti alapvetés közt kell számon tartanunk a filozófiai alapokat. Ezen belül a történetfilozófia történetelmélet tantárgy közvetlen célja, hogy a hallgató megismerje klasszikus filozófiának a történelem mibenlétéről és céljáról vallott nézeteit, a történelem helyét a tudományok között, a történelemkutatás mint tudományos tevékenység általános tudományelméleti és filozófiai alapjait. A történelemelméletben évezredek óta több konkuráló értelmezési forma létezik (ciklikus történelemelméletek és lineáris történelemelméletek, leíró és finalista történelemszemlélet, makro- és mikrotörténelem), amelyek különbségét és egymással szembeni értékeit a leendő kutatónak feltétlenül ismerni kell, nemkülönben a történelem elméleti felhasználási céljait (kutatás vs. ismeretterjesztés, világtörténelem vs. lokális történelmek). A történetfilozófia megértéséhez a filozófia társadalomképének általános ismeretére is szükség van. Mindezen ismeretek valódi, összefüggéseiben való megértéséhez eredeti forrásokon is bőven alapuló tudásbázisra van szükség, amelynek elsajátítása az előadás célja. A tantárgy során a hallgató megismerkedik a történetfilozófia és történet ókori és középkori klasszikusaival, életművükben jártasságot szerez és értelmezésének elvi és gyakorlati kérdéseivel szembesül, emellett átfogó tájékoztatáshoz jut a teljes rendelkezésre álló forrásanyag fellelhetőségéről is. Megismerkedik a szakmában elfogadott enciklopédikus művekkel, segéd- és kézikönyvekkel, bibliográfiákkal és elsődlegesen fontos gyűjteményekkel, ezeknek használati módjával. Elsajátítja a történelem mint tudományág tudományelméleti megközelítésének általánosan érvényes szabályait, a történelem elméleti és filozófiai kérdéseiben való véleményalkotás tudományos szokás- és szabályrendszerét. Megszerzi a szakirodalom megtalálásának, értékelésének és a szakmához nem tartozó irodalomtól való elkülönítésének kompetenciáját; megtanulja felismerni és elkerülni az előzetes filozófiai megfontolások alapján szándékosan torzított történelemszemléletet. Ibn Khaldún: Bevezetés a történelembe. Ford. Simon Róbert, Bp Államéletrajzok, szerk. Németh Gy., Bp , 1998 (Aristotelés és Kritias művei) Platón: Az állam. Ford. Jánosy István (Gondolat Bp , vagy Cartaphilus, Bp. 008) Arisztotelész: Politika. Ford. Szabó Miklós, Bp Marcus Aurelius: Elmélkedések. Ford. Huszty József, Bp Thukydidés I 1-1, , Sallustius: Catilina 1-4, Iugurtha 1-, Tacitus: Agricola 1-, 0-4. Polübiosz történeti könyvei, Máriabesnyő 00., XXX. könyv. Plutarkhosz: Dión élete (in: Párhuzamos életrajzok, Bp. 005). 4
5 Paulus Orosius: Histoire contre les Païens, Paris vagy Die antike Weltgeschichte in christlicher Sicht, Zürich Semsey iktória MTD 0040 Történetfilozófia, történelemelmélet 0 Fehér Bence Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: 4. Értékelés módja: kollokvium vizsga A történelmi tudományok magas szintű műveléséhez elengedhetetlen elméleti alapvetés közt kell számontartanunk a filozófiai alapokat. Ezen belül a történetfilozófia történetelmélet tantárgy közvetlen célja, hogy a hallgató megismerje klasszikus filozófiának a történelem mibenlétéről és céljáról vallott nézeteit, a történelem helyét a tudományok között, a történelemkutatás mint tudományos tevékenység általános tudományelméleti és filozófiai alapjait. A történelemelméletben évezredek óta több konkurráló értelmezési forma létezik (ciklikus történelemelméletek és lineáris történelemelméletek, leíró és finalista történelemszemlélet, makro- és mikrotörténelem), amelyek különbségét és egymással szembeni értékeit a leendő kutatónak feltétlenül ismerni kell, nemkülönben a történelem elméleti felhasználási céljait (kutatás vs. ismeretterjesztés, világtörténelem vs. lokális történelmek). A történetfilozófia megértéséhez a filozófia társadalomképének általános ismeretére is szükség van. Mindezen ismeretek valódi, összefüggéseiben való megértéséhez eredeti forrásokon is bőven alapuló tudásbázisra van szükség, amelynek elsajátítása az előadás célja. A tantárgy során a hallgató megismerkedik a történetfilozófia és történet újkori klasszikusaival, életművükben jártasságot szerez és értelmezésének elvi és gyakorlati kérdéseivel szembesül, emellett átfogó tájékoztatáshoz jut a teljes rendelkezésre álló forrásanyag fellelhetőségéről is. Megismerkedik a szakmában elfogadott enciklopédikus művekkel, segéd- és kézikönyvekkel, bibliográfiákkal és elsődlegesen fontos gyűjteményekkel, ezeknek használati módjával. Elsajátítja a történelem mint tudományág tudományelméleti megközelítésének általánosan érvényes szabályait, a történelem elméleti és filozófiai kérdéseiben való véleményalkotás tudományos szokás- és szabályrendszerét. Megszerzi a szakirodalom megtalálásának, értékelésének és a szakmához nem tartozó irodalomtól való elkülönítésének kompetenciáját; megtanulja felismerni és elkerülni az előzetes filozófiai megfontolások alapján szándékosan torzított történelemszemléletet. Jean Bodin, Az államról (ford. Máté Györgyi Csűrös Klára), Budapest II. Rákóczi Ferenc Politikai és erkölcsi végrendelete. Ford. Szávai Nándor Kovács Ilona. Budapest Georg Wilhelm Friedrich Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról (ford. Szemere Samu), Budapest , pp. Friedrich Nietzsche: A történelem hasznáról és káráról (ford. Tatár György), Budapest , Francis Fukuyama: A történelem vége? alóság 1990/ Thomas S. Kuhn, A tudományos forradalmak szerkezete (ford. Bíró Dániel), Budpaest Georg Wilhelm Friedrich Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról (ford. Szemere Samu), Budapest , Francis Fukuyama, The end of history and the last man, New York 199. F. Crick, What mad pursuit. A personal view of scientific discovery. New York Farkas J., Perlekedő tudáselméletek. Budapest
6 Frazer-Imregh Monika Csízy Katalin, F. Romhányi Beatrix, Fehér Bence, Frazer-Imregh Monika, árady Zoltán Tantárgy besorolása: MTD 0110 Latin I. Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: I. Értékelés módja: GYJ írásbeli Az oktatás két szinten indul: kezdő, illetve haladó csoportban. A kezdők a BA képzés két féléve anyagát felelevenítve folytatják tanulmányaikat a leíró nyelvtanban és a szövegolvasásban. Itt a harmadik félév végére jutnak el eredeti szövegek biztos és önálló fordításához. A haladó csoportba a középfokú latin nyelvvizsgával rendelkező, illetve a BA képzésben latinból négy, esetleg hat félévet teljesített hallgatók kerülnek. Ők az MA képzés tananyagába, illetve témaköreibe vágó forrásokkal és szakszövegekkel folytatják stúdiumaikat. Ferenczi A. Monostori M.: Latin nyelvkönyv. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Nagy I. Tegyey I.: Latin nyelvtan. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Nagy F. Kováts Gy.: Latin nyelvtan a középiskolák számára. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Betts, G.: Latin nyelvkönyv. Bp Latin szöveggyűjtemény történész hallgatók számára. Szerk. Fehér B. Bp Frazer-Imregh Monika Csízy Katalin, F. Romhányi Beatrix, Fehér Bence, Frazer-Imregh Monika, árady Zoltán Tantárgy besorolása: MTD 011 Latin II. Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: II. Értékelés módja: GYJ írásbeli Az oktatás két szinten indul: kezdő, illetve haladó csoportban. A kezdők a BA képzés két féléve anyagát felelevenítve folytatják tanulmányaikat a leíró nyelvtanban és a szövegolvasásban. Itt a harmadik félév végére jutnak el eredeti szövegek biztos és önálló fordításához. A haladó csoportba a középfokú latin nyelvvizsgával rendelkező, illetve a BA képzésben latinból négy, esetleg hat félévet teljesített hallgatók kerülnek. Ők az MA képzés tananyagába, illetve témaköreibe vágó forrásokkal és szakszövegekkel folytatják stúdiumaikat. Ferenczi A. Monostori M.: Latin nyelvkönyv. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Nagy I. Tegyey I.: Latin nyelvtan. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). 6
7 Nagy F. Kováts Gy.: Latin nyelvtan a középiskolák számára. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Betts, G.: Latin nyelvkönyv. Bp Latin szöveggyűjtemény történész hallgatók számára. Szerk. Fehér B. Bp Frazer-Imregh Monika Csízy Katalin, F. Romhányi Beatrix, Fehér Bence, Frazer-Imregh Monika, árady Zoltán Tantárgy besorolása: MTD 011 Latin III. Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: III. Értékelés módja: GYJ írásbeli Az oktatás két szinten indul: kezdő, illetve haladó csoportban. A kezdők a BA képzés két féléve anyagát felelevenítve folytatják tanulmányaikat a leíró nyelvtanban és a szövegolvasásban. Itt a harmadik félév végére jutnak el eredeti szövegek biztos és önálló fordításához. A haladó csoportba a középfokú latin nyelvvizsgával rendelkező, illetve a BA képzésben latinból négy, esetleg hat félévet teljesített hallgatók kerülnek. Ők az MA képzés tananyagába, illetve témaköreibe vágó forrásokkal és szakszövegekkel folytatják stúdiumaikat. Ferenczi A. Monostori M.: Latin nyelvkönyv. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Nagy I. Tegyey I.: Latin nyelvtan. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Nagy F. Kováts Gy.: Latin nyelvtan a középiskolák számára. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Betts, G.: Latin nyelvkönyv. Bp Latin szöveggyűjtemény történész hallgatók számára. Szerk. Fehér B. Bp Gergely András F. Romhányi Beatrix, Gergely András MTD 010 Gazdasági és társadalmi struktúrák Európában + 0 I. A tantárgy feldolgozásokra és forráselemzésekre támaszkodva vizsgálja az európai gazdaság fejlődését a társadalmi szerkezet változásaival összefüggésben az ókortól a legújabb korig. Hangsúlyt kap az ókori Mediterraneum egységének bemutatása, valamint felbomlási folyamatának ábrázolása a késő antikvitás kora középkor századaiban. Kiemelten foglalkozunk a hűbériség és az uradalmi rendszer kialakulásával, helyi változataival, bemutatásra kerül az a jelentős középkori agrotechnikai fejlődés ( mezőgazdasági forradalom ), amely lehetővé tette a termelékenység gyors növekedését és az egyre növekvő európai népesség ellátását. Súlypontot képez ezen felül a korai újkori szellemi és 7
8 társadalmi átalakulás vizsgálata, amelyet a földrajzi, csillagászati felfedezések, a reneszánsz, a könyvnyomtatás és a reformáció megjelenésének kontextusába helyezve végzünk. ázoljuk a polgári forradalmak, majd a javarészt azt követő ipari forradalom gazdasági és társadalmi hátterét, alkalmat kerítve a nemzetállami fejlődés lehetőségeinek és kihívásainak bemutatására valamint egyes regionális specifikumok kiemelésére. A 0. század konfliktusainak korábban elsajátított részletes ismeretére alapozva bemutatjuk a társadalom újjászerveződésének európai mintáit, a társadalmi szolidaritás működtetésének különböző lehetőségeit, gazdasági támaszait és akadályait. Alföldy G.: Római társadalomtörténet, Bp. 00. Bloch, M.: A feudális társadalom. Bp Braudel, F.: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, X XIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Bp Braudel, F.: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I III. Bp Duby, G.: Emberek és struktúrák a középkorban. Bp Duby, G. Wallon, A. (eds.): Histoire de la France rurale 1-. Seuil, Tours, Furet F.:Egy illúzió múltja: esszé a 0. század kommunista ideológiájáról. Bp Habermas, J.: A posztnemzeti állapot: politikai esszék. Bp Hobsbawn E.: A forradalmak kora. Bp Hoffmann T.: Európai parasztok. I II. Bp. 1998, 001. Pirenne, H.: A középkori gazdaság és társadalom története. Bp Pounds, N.: Európa történeti földrajza. Bp Szűcs J.: ázlat Európa három történeti régiójáról. Bp. 198 Weber, M.: Gazdaság és társadalom. Bp Weber, M.: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Bp Dusnoki József Csoma Zsigmond, Dusnoki József, Frazer-Imregh Monika MTD 010 Elit kultúra és tradicionális népi kultúra Európában 1. 8 II. A tárgy a kultúra középkori differenciálódásától kezdve a 19. századig tekinti át a különböző kulturális szférákat és azok összetett kapcsolatait, de a fő hangsúlyt a népi kultúra kutatására helyezi. Ugyanakkor világossá teszi, hogy a népi kultúra kutatása nem választható el az elitkultúra kutatásától. Bemutatja a kulturális köz-vetítők, a bi- és polikulturális participáció és a kulturális transzferek jelentős szerepét. Különféle források (szövegek, képi ábrázolások, tárgyi források) segítségével illusztrálja a középkori és kora újkori kulturális, vallási és társadalmi elitek viszonyát a népi kultúrához. Bahtyin, M.: François Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája. Bp Baschet, J.: La civilisation féodale. Paris, 006. Burke, P.: Népi kultúra a kora újkori Európában. Bp Dinzelbacher, P. (ed.): Europäische Mentalitätsgeschichte. Stuttgart, 199. Dülmen, R. van Schindler, N.(eds.): olkskultur. Frankfurt/M., Ginzburg, C.: A sajt és a kukacok. Bp Greyerz, K. von: Religion und Kultur. Europa Göttingen, 000. Gurevics, A. Ja.: A középkori népi kultúra. Bp
9 Hein, D. Schulz, A. (eds.): Bürgerkultur im 19. Jahrhundert. München, Keith, Th.: Religion and the decline of magic. Penguin. London Konfessionalisierung in Ostmitteleuropa: Wirkungen des religiösen Wandels im 16. und 17. Jahrhundert in Staat, Gesellschaft und Kultur. Szerk. J. Bahlcke. Stuttgart, Le Roy Ladurie, E.: Montaillou Bp Martin, H.: Mentalités médiévales. Paris, 004. Reinhard, W.: Lebensformen Europas. Eine historische Kulturanthropologie. München, 004. Dusnoki József Csoma Zsigmond, Dusnoki József, Frazer-Imregh Monika MTD 011 Elit kultúra és tradicionális népi kultúra Európában. III. A tárgy a kultúra középkori differenciálódásától kezdve a 19. századig tekinti át a különböző kulturális szférákat és azok összetett kapcsolatait, de a fő hangsúlyt a népi kultúra kutatására helyezi. Ugyanakkor világossá teszi, hogy a népi kultúra kutatása nem választható el az elitkultúra kutatásától. Bemutatja a kulturális köz-vetítők, a bi- és polikulturális participáció és a kulturális transzferek jelentős szerepét. Különféle források (szövegek, képi ábrázolások, tárgyi források) segítségével illusztrálja a középkori és kora újkori kulturális, vallási és társadalmi elitek viszonyát a népi kultúrához. Bahtyin, M.: François Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája. Bp Baschet, J.: La civilisation féodale. Paris, 006. Burke, P.: Népi kultúra a kora újkori Európában. Bp Dinzelbacher, P. (ed.): Europäische Mentalitätsgeschichte. Stuttgart, 199. Dülmen, R. van Schindler, N.(eds.): olkskultur. Frankfurt/M., Ginzburg, C.: A sajt és a kukacok. Bp Greyerz, K. von: Religion und Kultur. Europa Göttingen, 000. Gurevics, A. Ja.: A középkori népi kultúra. Bp Hein, D. Schulz, A. (eds.): Bürgerkultur im 19. Jahrhundert. München, Keith, Th.: Religion and the decline of magic. Penguin. London Konfessionalisierung in Ostmitteleuropa: Wirkungen des religiösen Wandels im 16. und 17. Jahrhundert in Staat, Gesellschaft und Kultur. Szerk. J. Bahlcke. Stuttgart, Le Roy Ladurie, E.: Montaillou Bp Martin, H.: Mentalités médiévales. Paris, 004. Reinhard, W.: Lebensformen Europas. Eine historische Kulturanthropologie. München, 004. Balaton Petra Dusnoki József MTD 0140 Történeti demográfia, történeti statisztika Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: 9
10 II. A tantárgy a történeti demográfia és a történeti statisztika legjelentősebb irányzatait és kutatási módszereit mutatja be. Az előadások érintik az európai és országi népesség fejlődésének fontosabb korszakait és azok kvantitatív kutatásainak lehetőségeit. A történeti statisztika legfontosabb képviselőinek és irányzatainak elemzésén túl foglalkozunk a történettudomány különféle ágazataiban (pl. hadtörténet, gazdaságtörténet, egyháztörténet stb.) alkalmazott statisztikai módszerekkel, így külön hangsúlyt fektetünk a politikai és katonai gondolkodás demográfiai és statisztikai aspektusaira, azok fejlődési mechanizmusának vizsgálatára. Megismerkedünk a történeti statisztikai és történeti demográfiai kutatás legfontosabb eredményeivel. Acsádi, Gy. Nemeskéri, J.: History of Human Life Span and Mortality. Bp Ariès, Philippe: Gyermek, család, halál. Bp Braudel, F.: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, X XIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Bp Faragó T. (szerk.): Bölcsőtől a koporsóig. Szöveggyűjtemény a történeti demográfia tanulmányozásához. Bp Fényes E.: Magyarország statisztikája. I III. Pest, Katus L.: A demográfiai átmenet kérdései Magyarországon a 19. században. Történelmi Szemle 1980/ Kovacsics J. (szerk.): A történeti statisztika forrásai. Bp Kovacsics J. (szerk.): Magyarország történeti demográfiája. Bp Kovacsics J. (szerk.): Magyarország történeti demográfiája ( ). Millecen tenáriumi előadások. Bp Livi-Bacci, M.: A világ népességének rövid története. Bp Clark, P. - Souden, D. C.: Migration and Society in Early Modern England. Totowa, N.J., Noiriel, G.: Population, immigration et identité nationale en France. Paris, 199. Pfister, Ch.: Bevölkerungsgeschichte und historische Demographie. München, 007. Thirring G.: Magyarország népessége II. József korában. Bp Wrigley, E. A.: Népesedés és történelem. Bp Balaton Petra Gálffy László, árady Zoltán MTD 0150 Történeti ökológia, környezettörténet Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: I. Értékelés módja: Az emberi társadalom és a természeti környezet viszonyát vizsgáló történeti stúdiumok (történeti ökológia, környezeti régészet, környezettörténet, tájtörténet) szoros kapcsolatban állnak a természettudományokkal, felhasználják a természeti viszonyok időbeli változásaira vonatkozó új kutatási eredményeket. A kultúra és a környezet kapcsolatrendszerének vizsgálatával választ kaphatunk arra, hogy a történeti folyamatokat mennyiben határozták meg a természeti tényezők. A történeti ökológia a történettudomány egyik legfiatalabb ága, kutatása az utóbbi két évtizedben bontakozott ki. A környezeti régészet tárgyi forrásai révén az egyes mikro- vagy makro régiók környezeti rekonstrukciójára, tájtörténeti változások ábrázolására nyílik lehetőség. A hallgatók a gyakorlatban is megismerkednek a történeti ökológia és a 10
11 környezeti régészet adatgyűjtési, forrásfeltáró és forráselemző módszereivel, valamint környezetrekonstrukciós projektekkel. Butzer, K. W.: Archaeology as human ecology: Method and theory for a contextual approach. Cambridge, 198. Gyulai F.: Archaeobotanika. A kultúrnövények története a Kárpát-medencében a régészeti-növénytani vizsgálatok alapján. Bp Gyulai, F.: Environment and agriculture in Bronze Age Hungary. Bp Pálóczi Horváth A.: Középkori települések környezettörténeti kutatása. Magyar Mezőgazdasági Múz. Közleményei Bp Poroszlai, I. icze, M. (eds.): SAX. Százhalombatta Archaeological Expedition. Annual Report 1. Százhalombatta, 000, 005. Rácz L.: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején. JGYFG Kiadó, Szeged, 001. Sümegi P.: A régészeti geológia és a történeti ökológia alapjai. Szeged, 00. R. árkonyi Á.: Történeti ökológia. In: A történelem segédtudományai. Szerk. Bertényi I. Bp R. árkonyi Á. Kósa L. (szerk.): Európa híres kertje. Történeti ökológia tanulmányok Magyarországról. Bp R. árkonyi Á. (szerk.): Táj és történelem. Tanulmányok a történeti ökológia világából. Bp A táj változásai a Kárpát-medencében I I. konferencia, Szerk. Füleky Gy. Gödöllő, Balaton Petra Gálffy László, árady Zoltán MTD 0151 Történeti ökológia, környezettörténet Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: II. Értékelés módja: GYJ évközi feladatok teljesítése Az emberi társadalom és a természeti környezet viszonyát vizsgáló történeti stúdiumok (történeti ökológia, környezeti régészet, környezettörténet, tájtörténet) szoros kapcsolatban állnak a természettudományokkal, felhasználják a természeti viszonyok időbeli változásaira vonatkozó új kutatási eredményeket. A kultúra és a környezet kapcsolatrendszerének vizsgálatával választ kaphatunk arra, hogy a történeti folyamatokat mennyiben határozták meg a természeti tényezők. A történeti ökológia a történettudomány egyik legfiatalabb ága, kutatása az utóbbi két évtizedben bontakozott ki. A környezeti régészet tárgyi forrásai révén az egyes mikro- vagy makro régiók környezeti rekonstrukciójára, tájtörténeti változások ábrázolására nyílik lehetőség. A hallgatók a gyakorlatban is megismerkednek a történeti ökológia és a környezeti régészet adatgyűjtési, forrásfeltáró és forráselemző módszereivel, valamint környezetrekonstrukciós projektekkel. Butzer, K. W.: Archaeology as human ecology: Method and theory for a contextual approach. Cambridge, 198. Gyulai F.: Archaeobotanika. A kultúrnövények története a Kárpát-medencében a régészeti-növénytani vizsgálatok alapján. Bp Gyulai, F.: Environment and agriculture in Bronze Age Hungary. Bp Pálóczi Horváth A.: Középkori települések környezettörténeti kutatása. Magyar Mezőgazdasági Múz. Közleményei Bp Poroszlai, I. icze, M. (eds.): SAX. Százhalombatta Archaeological Expedition. Annual Report 1. Százhalombatta, 000,
12 Rácz L.: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején. JGYFG Kiadó, Szeged, 001. Sümegi P.: A régészeti geológia és a történeti ökológia alapjai. Szeged, 00. R. árkonyi Á.: Történeti ökológia. In: A történelem segédtudományai. Szerk. Bertényi I. Bp R. árkonyi Á. Kósa L. (szerk.): Európa híres kertje. Történeti ökológia tanulmányok Magyarországról. Bp R. árkonyi Á. (szerk.): Táj és történelem. Tanulmányok a történeti ökológia világából. Bp A táj változásai a Kárpát-medencében I I. konferencia, Szerk. Füleky Gy. Gödöllő, MTD 0160 Egyháztörténet 1. F. Romhányi Beatrix 0 nincs F. Romhányi Beatrix, kollokvium Bubnó Hedvig, Sarnyai Csaba III. A kereszténység és a keresztény egyház(ak) csaknem kétezer éve meghatározó tényezői az európai társadalomnak, kultúrának, sőt időszakonként változó mértékben a politikának és a gazdaságnak is. A két félév tematikája ennek a kétezer éves történetnek a főbb tendenciáit és meghatározó eseményeit öleli fel az ókortól napjainkig, különös hangsúlyt helyezve a teológiai gondolkodásnak a politikai cselekvésre és a társadalmi kapcsolatokra gyakorolt hatására. A tantárgy célja az egyház kialakulásának, fejlődésének történetének bemutatása ókortól napjainkig. A téma főbb csomópontjai az egyház fokozatos megerősödése és terjedése, az ókeresztény egyház szervezete, az egyházatyák hatása a teológiai-dogmatikai intézményesülésre; a népvándorláskori népek térítésének folyamata, a mediterrán vidékről, a Brit-szigetekről, ill. a német területekről kiinduló missziók; a szerzetesség megjelenése és elterjedése; az Egyházi Állam kialakulása, politikai szerepe az ezredfordulót követő évszázadokban, a I. Lateráni zsinat; az ó- és középkori keleti és a nyugati egyházszakadások okai és következményei; a legfontosabb középkori eretnekmozgalmak története; az egyházi reformok korszaka a Konstanzi zsinattól Luther fellépéséig, a huszitizmus európai jelentősége; a protestáns egyházak megjelenése és a konfesszinalizáció folyamata, a Tridenti zsinat; a szekularizáció folyamata; az egyházak helyzete a 0. században, a diktatúrák egyházakkal szembeni politikája, a II. atikáni zsinat és az ökumenikus mozgalmak társadalmi hatásai. Részvétel az előadásokon Brown, P.: Az európai kereszténység kialakulása Bp Chaunu, P.: A klasszikus Európa. Európa kultúrtörténete. Bp Deér József: A pápaság és a normannok. Bp. Máriabesnyő, 009. Euszebiosz egyháztörténete (Ekklésiastiké historia). Ford. Baán I. Bp Handbuch der Kirchengeschichte. Hrsg. Jedin, H. Freiburg, Hussey, J.M. Louth, A.: The Orthodox Church in the Byzantine Empire. Oxford, 010. Koch, Ernst: Das konfessionelle Zeitalter Katholizismus, Luthertum, Calvinismus ( ). Leipzig, 000. Lamíbert, M.: Medieval Haeresy. Oxford, 00. Mályusz, E.: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest Péter K.: A reformáció: kényszer vagy választás. Bp Rom in der Neuzeit. Politische, kirchliche und kulturelle Aspekte. Hrsg. Elze, R. Schmidinger, H. Nordholt, H. S. Wien Rom, Tellenbach, G.: The Church in Western Europe from the Tenth to the Early Twelfth Century. Cambridge,
13 MTD 060 Egyháztörténet. Nagy Zsombor 0 nincs F. Romhányi Beatrix, kollokvium Bubnó Hedvig, Sarnyai Csaba I. A kereszténység és a keresztény egyház(ak) csaknem kétezer éve meghatározó tényezői az európai társadalomnak, kultúrának, sőt időszakonként változó mértékben a politikának és a gazdaságnak is. A két félév tematikája ennek a kétezer éves történetnek a főbb tendenciáit és meghatározó eseményeit öleli fel az ókortól napjainkig, különös hangsúlyt helyezve a teológiai gondolkodásnak a politikai cselekvésre és a társadalmi kapcsolatokra gyakorolt hatására. A tantárgy célja az egyház kialakulásának, fejlődésének történetének bemutatása ókortól napjainkig. A téma főbb csomópontjai az egyház fokozatos megerősödése és terjedése, az ókeresztény egyház szervezete, az egyházatyák hatása a teológiai-dogmatikai intézményesülésre; a népvándorláskori népek térítésének folyamata, a mediterrán vidékről, a Brit-szigetekről, ill. a német területekről kiinduló missziók; a szerzetesség megjelenése és elterjedése; az Egyházi Állam kialakulása, politikai szerepe az ezredfordulót követő évszázadokban, a I. Lateráni zsinat; az ó- és középkori keleti és a nyugati egyházszakadások okai és következményei; a legfontosabb középkori eretnekmozgalmak története; az egyházi reformok korszaka a Konstanzi zsinattól Luther fellépéséig, a huszitizmus európai jelentősége; a protestáns egyházak megjelenése és a konfesszinalizáció folyamata, a Tridenti zsinat; a szekularizáció folyamata; az egyházak helyzete a 0. században, a diktatúrák egyházakkal szembeni politikája, a II. atikáni zsinat és az ökumenikus mozgalmak társadalmi hatásai. Részvétel az előadásokon Brown, P.: Az európai kereszténység kialakulása Bp Chaunu, P.: A klasszikus Európa. Európa kultúrtörténete. Bp Deér József: A pápaság és a normannok. Bp. Máriabesnyő, 009. Euszebiosz egyháztörténete (Ekklésiastiké historia). Ford. Baán I. Bp Handbuch der Kirchengeschichte. Hrsg. Jedin, H. Freiburg, Hussey, J.M. Louth, A.: The Orthodox Church in the Byzantine Empire. Oxford, 010. Koch, Ernst: Das konfessionelle Zeitalter Katholizismus, Luthertum, Calvinismus ( ). Leipzig, 000. Lamíbert, M.: Medieval Haeresy. Oxford, 00. Mályusz, E.: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest Péter K.: A reformáció: kényszer vagy választás. Bp Rom in der Neuzeit. Politische, kirchliche und kulturelle Aspekte. Hrsg. Elze, R. Schmidinger, H. Nordholt, H. S. Wien Rom, Tellenbach, G.: The Church in Western Europe from the Tenth to the Early Twelfth Century. Cambridge, 199. Semsey iktória Gálffy László, Gergely András MTD 0170 Politikai struktúrák és államok Európában az ókortól napjainkig 1 II.
14 Az állam tágabb értelemben a politikailag szervezett emberek összessége, szűkebb értelemben jelenti az állami szervek összességét. A jelen tantárgy oktatásának alapja az az angolszász felfogás, amely az állam és a kormányzati rendszer /rendszerek/ fogalmát szinonimaként használja. A történelem folyamán a szuverén közösségek (államok) adott földrajzi korlátok között, adott jogrendszer alapján létre jött egységek, amelyeket vagy egy testület (arisztokratikus köztársaság, köztársaság, demokratikus köztársaság stb.), vagy örökösödés, ill. választás útján az állam fölött fennhatóságot gyakorló személy vezet. A kronológiai sorrendben felvehető kurzusok a görög poliszoktól napjainkig követik az állam működésének alapvető rendező elvét. A hallgatók megismerik azokat az írott forrásokat, amelyekben ez a rendező elv formát ölt (törvények), a kormányzás különböző szintjei között megvalósuló hatalommegosztást (centralizált, decentralizált rendszerek), az állami szervek összességének felépítését egy-egy konkrét ország példáján illusztrálva. Alföldy G.: Római társadalomtörténet. Bp Braudel, F.: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I III. Bp Chaunu, P.: A klasszikus Európa. Bp Deér József: A pápaság és a normannok. Bp. Máriabesnyő, 010. Diószegi I.: A hatalmi politika másfél évszázada , Bp Duby, G.: Emberek és struktúrák a középkorban. Bp Grousset, R.: L'empire des steppes. Paris, 199. Németh Gy.: A poliszok világa. Bevezetés az archaikus és koraklasszikus kori görög társadalomtörénetbe. Bp Picq, J.: Une histoire de l'etat en Europe: Pouvoir, justice et droit du Moyen âge à nos jours. Paris, 009. Sashalmi E.:A nyugat-európai államfejlődés vázlata. Bp Szűcs, J.: ázlat Európa három történeti régiójáról. Bp Semsey iktória Gálffy László, Gergely András MTD 0171 Politikai struktúrák és államok Európában az ókortól napjainkig III. Az állam tágabb értelemben a politikailag szervezett emberek összessége, szűkebb értelemben jelenti az állami szervek összességét. A jelen tantárgy oktatásának alapja az az angolszász felfogás, amely az állam és a kormányzati rendszer /rendszerek/ fogalmát szinonimaként használja. A történelem folyamán a szuverén közösségek (államok) adott földrajzi korlátok között, adott jogrendszer alapján létre jött egységek, amelyeket vagy egy testület (arisztokratikus köztársaság, köztársaság, demokratikus köztársaság stb.), vagy örökösödés, ill. választás útján az állam fölött fennhatóságot gyakorló személy vezet. A kronológiai sorrendben felvehető kurzusok a görög poliszoktól napjainkig követik az állam működésének alapvető rendező elvét. A hallgatók megismerik azokat az írott forrásokat, amelyekben ez a rendező elv formát ölt (törvények), a kormányzás különböző szintjei között megvalósuló hatalommegosztást (centralizált, decentralizált rendszerek), az állami szervek összességének felépítését egy-egy konkrét ország példáján illusztrálva. Alföldy G.: Római társadalomtörténet. Bp Braudel, F.: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I III. Bp
15 Chaunu, P.: A klasszikus Európa. Bp Deér József: A pápaság és a normannok. Bp. Máriabesnyő, 010. Diószegi I.: A hatalmi politika másfél évszázada , Bp Duby, G.: Emberek és struktúrák a középkorban. Bp Grousset, R.: L'empire des steppes. Paris, 199. Németh Gy.: A poliszok világa. Bevezetés az archaikus és koraklasszikus kori görög társadalomtörénetbe. Bp Picq, J.: Une histoire de l'etat en Europe: Pouvoir, justice et droit du Moyen âge à nos jours. Paris, 009. Sashalmi E.:A nyugat-európai államfejlődés vázlata. Bp Szűcs, J.: ázlat Európa három történeti régiójáról. Bp Semsey Iktória Gálffy László, Gergely András MTD 017 Politikai struktúrák és államok Európában az ókortól napjainkig I. Az állam tágabb értelemben a politikailag szervezett emberek összessége, szűkebb értelemben jelenti az állami szervek összességét. A jelen tantárgy oktatásának alapja az az angolszász felfogás, amely az állam és a kormányzati rendszer /rendszerek/ fogalmát szinonimaként használja. A történelem folyamán a szuverén közösségek (államok) adott földrajzi korlátok között, adott jogrendszer alapján létre jött egységek, amelyeket vagy egy testület (arisztokratikus köztársaság, köztársaság, demokratikus köztársaság stb.), vagy örökösödés, ill. választás útján az állam fölött fennhatóságot gyakorló személy vezet. A kronológiai sorrendben felvehető kurzusok a görög poliszoktól napjainkig követik az állam működésének alapvető rendező elvét. A hallgatók megismerik azokat az írott forrásokat, amelyekben ez a rendező elv formát ölt (törvények), a kormányzás különböző szintjei között megvalósuló hatalommegosztást (centralizált, decentralizált rendszerek), az állami szervek összességének felépítését egy-egy konkrét ország példáján illusztrálva. Alföldy G.: Római társadalomtörténet. Bp Braudel, F.: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I III. Bp Chaunu, P.: A klasszikus Európa. Bp Deér József: A pápaság és a normannok. Bp. Máriabesnyő, 010. Diószegi I.: A hatalmi politika másfél évszázada , Bp Duby, G.: Emberek és struktúrák a középkorban. Bp Grousset, R.: L'empire des steppes. Paris, 199. Németh Gy.: A poliszok világa. Bevezetés az archaikus és koraklasszikus kori görög társadalomtörénetbe. Bp Picq, J.: Une histoire de l'etat en Europe: Pouvoir, justice et droit du Moyen âge à nos jours. Paris, 009. Sashalmi E.:A nyugat-európai államfejlődés vázlata. Bp Szűcs, J.: ázlat Európa három történeti régiójáról. Bp
16 Kun Miklós F. Romhányi Beatrix, Fábián Zoltán, Imregh Monika, Kurucz György, Makkai Béla, Sárközy Miklós, Semsey iktória MTD 0180 Idegen nyelvű forrás- és szakszövegolvasás GYJ I. írásbeli A tantárgy célja a történettudomány műveléséhez elengedhetetlen idegennyelvű szakirodalom értő olvasásának, valamint a források elemzésének és értelmezésének elsajátítása. Ennek keretében a hallgatók a saját leendő kutatási területükön legalább egy nyugati nyelven aktív, és egy másik, nyugati vagy más nyelven legalább passzív szinten elsajátítják a szaknyelvet. Az egyes specializációk tematikájának megfelelő, a szakirány-felelőssel és az oktatókkal egyeztetett szakirodalom. Sárközy Miklós Csízy Katalin, Fábián Zoltán, Fehér Bence, Kopeczky Rita MTD 110 A klasszikus ókor népeinek mitológiája + 0 en választható 16 I. A tantárgy célja a nagy klasszikus ókori kultúrák vallásának bemutatása. A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a egyiptomi, görög, etruszk, római, kelta és germán vallás mítoszaival és tárgyi emlékeivel. Külön hangsúllyal szerepelnek, az adott vallási képzetekre vonatkozó legfontosabb források, azok értelmezése, lehetőségei, és nehézségei. Természetesen az írott források és a tárgyi emlékek aránya témánként változó, az egyiptomi, görög, római vallás esetében nagyobb súlyt kap a forrásfeldolgozás (mind a három nyelvet oktatjuk a karunkon), míg az etruszk, kelta és germán vallások esetében pedig a tárgyi anyag dominál. A vallástörténet elméleti kérdései közül kiemelt hangsúlyt kap a vallási szinkretizmus, mint az ókori világ globalizálódásának egyik fontos bizonyítéka. Tematikában érintjük a misztérium vallásokat és az pogány római vallás utóvédharcát a kereszténységgel szemben. Beard, M. North, J. Price, S.: Religions of Rome. ol. II. A Sourcebook. Cambridge, Burkert,W.: Ancient Mystery Cults. Harvard Univ Jones, P. Pennick, N.: A History of Pagan Europe. Routledge, London New York, 1997.
17 Kerényi K.: Halhatatlanság és Apollón-vallás. Bp Kerényi K.: Görög mitológia. Bp Köves-Zulauf, Th.: Bevezetés a római vallás és mondatörténetbe. Bp Sarkady J. (szerk): Görög vallás görög istenek, Bp Simon, E.: Die Götter der Griechen. München, Simon, E.: Die Götter der Römer. München, Sárközy Miklós Csízy Katalin, Fábián Zoltán, Fehér Bence, Kopeczky Rita MTD 111 A klasszikus ókor népeinek mitológiája + 0 en választható II. A tantárgy célja a nagy klasszikus ókori kultúrák vallásának bemutatása. A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a egyiptomi, görög, etruszk, római, kelta és germán vallás mítoszaival és tárgyi emlékeivel. Külön hangsúllyal szerepelnek, az adott vallási képzetekre vonatkozó legfontosabb források, azok értelmezése, lehetőségei, és nehézségei. Természetesen az írott források és a tárgyi emlékek aránya témánként változó, az egyiptomi, görög, római vallás esetében nagyobb súlyt kap a forrásfeldolgozás (mind a három nyelvet oktatjuk a karunkon), míg az etruszk, kelta és germán vallások esetében pedig a tárgyi anyag dominál. A vallástörténet elméleti kérdései közül kiemelt hangsúlyt kap a vallási szinkretizmus, mint az ókori világ globalizálódásának egyik fontos bizonyítéka. Tematikában érintjük a misztérium vallásokat és az pogány római vallás utóvédharcát a kereszténységgel szemben. Beard, M. North, J. Price, S.: Religions of Rome. ol. II. A Sourcebook. Cambridge, Burkert,W.: Ancient Mystery Cults. Harvard Univ Jones, P. Pennick, N.: A History of Pagan Europe. Routledge, London New York, Kerényi K.: Halhatatlanság és Apollón-vallás. Bp Kerényi K.: Görög mitológia. Bp Köves-Zulauf, Th.: Bevezetés a római vallás és mondatörténetbe. Bp Sarkady J. (szerk): Görög vallás görög istenek, Bp Simon, E.: Die Götter der Griechen. München, Simon, E.: Die Götter der Römer. München, Sárközy Miklós Csízy Katalin, Fábián Zoltán, Fehér Bence, Kopeczky Rita MTD 11 A klasszikus ókor népeinek mitológiája + 0 en választható II. GYJ írásbeli 17
18 A tantárgy célja a nagy klasszikus ókori kultúrák vallásának bemutatása. A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a egyiptomi, görög, etruszk, római, kelta és germán vallás mítoszaival és tárgyi emlékeivel. Külön hangsúllyal szerepelnek, az adott vallási képzetekre vonatkozó legfontosabb források, azok értelmezése, lehetőségei, és nehézségei. Természetesen az írott források és a tárgyi emlékek aránya témánként változó, az egyiptomi, görög, római vallás esetében nagyobb súlyt kap a forrásfeldolgozás (mind a három nyelvet oktatjuk a karunkon), míg az etruszk, kelta és germán vallások esetében pedig a tárgyi anyag dominál. A vallástörténet elméleti kérdései közül kiemelt hangsúlyt kap a vallási szinkretizmus, mint az ókori világ globalizálódásának egyik fontos bizonyítéka. Tematikában érintjük a misztérium vallásokat és az pogány római vallás utóvédharcát a kereszténységgel szemben. Beard, M. North, J. Price, S.: Religions of Rome. ol. II. A Sourcebook. Cambridge, Burkert,W.: Ancient Mystery Cults. Harvard Univ Jones, P. Pennick, N.: A History of Pagan Europe. Routledge, London New York, Kerényi K.: Halhatatlanság és Apollón-vallás. Bp Kerényi K.: Görög mitológia. Bp Köves-Zulauf, Th.: Bevezetés a római vallás és mondatörténetbe. Bp Sarkady J. (szerk): Görög vallás görög istenek, Bp Simon, E.: Die Götter der Griechen. München, Simon, E.: Die Götter der Römer. München, Pecsuk Ottó Balla Péter, Kopeczky Rita, Papp Ferenc, Pecsuk Ottó MTD 10 Az Ó- és Új szövetségi iratok történeti és kulturális háttere + 0 en választható 18 I. GYJ írásbeli A tárgy bevezetéseként az ókori Mezopotámia, Szíria, és Palesztina vallástörténetét tekintjük át vázlatosan. Különös hangsúllyal tárgyaljuk a vallástörténet ikonográfiai forrásanyagát, valamint történeti antropológiai aspektusait. Továbbiakban az egyes újszövetségi iratok, iratcsoportok, szerzők egyedi teológiájának csomópontjait, jellegzetességeit sajátíthatják el a hallgatók. A források vizsgálata mellett nagy hangsúlyt kap az óegyház kialakulása és korai szervezetének bemutatása. A szemináriumokat forrásolvasás egészíti ki, melyen részben eredeti nyelven, részben fordításban sajátítják el a hallgatók a szövegek értelmezését, elemzését és értékelését. Jones, P. Pennick, N.: A History of Pagan Europe. London New York, Albertz, R.: Religionsgeschichte Israels in der alttestamentlichen Zeit. I II. Göttingen, Hutter, M.: Religionen in der Umwelt des Alten Testaments. Stuttgart, Schweitzer, E. Teológiai bevezetés az Újszövetségbe. Bp Brown, P.: Az európai kereszténység kialakulása Bp Euszebiosz egyháztörténete (Ekklésiastiké historia). Ford. Baán I. Bp Szókratész egyháztörténete. Ford. Baán I. Bp Septuaginta Morphologically tagged Edition. Ed. Alfred Rahlfs. Stuttgart 1979 (reprint: 1996).
19 Novum Testamentum Graece et Latine. Ed. Nestlé Alland. Stuttgart, 199 Pecsuk Ottó Balla Péter, Kopeczky Rita, Papp Ferenc, Pecsuk Ottó MTD 1 Az Ó- és Új szövetségi iratok történeti és kulturális háttere en választható II. GYJ írásbeli A tárgy bevezetéseként az ókori Mezopotámia, Szíria, és Palesztina vallástörténetét tekintjük át vázlatosan. Különös hangsúllyal tárgyaljuk a vallástörténet ikonográfiai forrásanyagát, valamint történeti antropológiai aspektusait. Továbbiakban az egyes újszövetségi iratok, iratcsoportok, szerzők egyedi teológiájának csomópontjait, jellegzetességeit sajátíthatják el a hallgatók. A források vizsgálata mellett nagy hangsúlyt kap az óegyház kialakulása és korai szervezetének bemutatása. A szemináriumokat forrásolvasás egészíti ki, melyen részben eredeti nyelven, részben fordításban sajátítják el a hallgatók a szövegek értelmezését, elemzését és értékelését. Jones, P. Pennick, N.: A History of Pagan Europe. London New York, Albertz, R.: Religionsgeschichte Israels in der alttestamentlichen Zeit. I II. Göttingen, Hutter, M.: Religionen in der Umwelt des Alten Testaments. Stuttgart, Schweitzer, E. Teológiai bevezetés az Újszövetségbe. Bp Brown, P.: Az európai kereszténység kialakulása Bp Euszebiosz egyháztörténete (Ekklésiastiké historia). Ford. Baán I. Bp Szókratész egyháztörténete. Ford. Baán I. Bp Septuaginta Morphologically tagged Edition. Ed. Alfred Rahlfs. Stuttgart 1979 (reprint: 1996). Novum Testamentum Graece et Latine. Ed. Nestlé Alland. Stuttgart, 199 Pecsuk Ottó Balla Péter, Kopeczky Rita, Papp Ferenc, Pecsuk Ottó MTD 1 Az Ó- és Új szövetségi iratok történeti és kulturális háttere en választható III. GYJ írásbeli A tárgy bevezetéseként az ókori Mezopotámia, Szíria, és Palesztina vallástörténetét tekintjük át vázlatosan. Különös hangsúllyal tárgyaljuk a vallástörténet ikonográfiai forrásanyagát, valamint történeti antropológiai aspektusait. Továbbiakban az egyes újszövetségi iratok, iratcsoportok, szerzők egyedi teológiájának csomópontjait, jellegzetességeit sajátíthatják el a hallgatók. A források vizsgálata mellett nagy hangsúlyt kap az óegyház kialakulása és korai 19
20 szervezetének bemutatása. A szemináriumokat forrásolvasás egészíti ki, melyen részben eredeti nyelven, részben fordításban sajátítják el a hallgatók a szövegek értelmezését, elemzését és értékelését. Jones, P. Pennick, N.: A History of Pagan Europe. London New York, Albertz, R.: Religionsgeschichte Israels in der alttestamentlichen Zeit. I II. Göttingen, Hutter, M.: Religionen in der Umwelt des Alten Testaments. Stuttgart, Schweitzer, E. Teológiai bevezetés az Újszövetségbe. Bp Brown, P.: Az európai kereszténység kialakulása Bp Euszebiosz egyháztörténete (Ekklésiastiké historia). Ford. Baán I. Bp Szókratész egyháztörténete. Ford. Baán I. Bp Septuaginta Morphologically tagged Edition. Ed. Alfred Rahlfs. Stuttgart 1979 (reprint: 1996). Novum Testamentum Graece et Latine. Ed. Nestlé Alland. Stuttgart, 199 Fehér Bence Fábián Zoltán, Fehér Bence, Kopeczky Rita, Sárközy Miklós MTD 140 Nem keresztény világvallások + 0 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: en választható Oktatás nyelve: I. Értékelés módja: Az egyes társadalmak és államok életét évezredeken keresztül alapvetően meghatározta a vallás. Az eurázsiai térségben több olyan vallási eszmerendszer is kialakult, mely részben missziós törekvései (pl. iszlám, budhizmus), részben az adott vallási rendszer követőinek nagy száma (pl. kínai univerzalizmus) miatt különösen nagy hatást gyakoroltak a tágabb értelemben vett kultúrára. Az évszázadok folyamán ezek a nagy, világvallásnak nevezhető eszmerendszerek egymással is rendszeresen kapcsolatba kerültek, hol megtermékenyítve egymást, hol egymással élesen szemben állva. Az európai keresztény kultúra is számos alkalommal találkozott ezen nem-keresztény vallásokkal, hozzájuk való viszonya az évszázadok során sokszor és sokat változott. A globalizált világ kialakulása a vallások számára is új helyzetet teremtett, ezért alapvető fontosságú az emberek gondolkodását ma is mélyen befolyásoló vallási rendszerek megismerése. A tárgy nagy vonalakban ismerteti a mai világvallásokat (iszlám, hinduizmus, buddhizmus, kínai univerzalizmus, sintoizmus). Bemutatja szent könyveiket, főbb tanításaikat, vallásos életvitelük szabályait, figyelembe véve a vallások közötti párbeszéd jelenlegi tendenciáit. Különösen nagy figyelmet szentelünk e vallások kialakulásának, történetének, földrajzi elterjedésüknek, a külső misszióhoz való viszonyuknak, valamint az egyes vallások és kultúrák viszonyának. Az előadásokon a hallgatók példákon keresztül ismerkednek meg a vallási konfliktusok kulturális gyökereivel, jellegével, következményeivel, ill. a feloldásuk lehetőségeivel. Eliade, M.: allási hiedelmek és eszmék története. I III. Bp Glasenapp, H. van: Az öt világvallás. Bp Ions,.: Indiai mitológia. A mítoszok világa. Bp Hinnels, J. R.: Perzsa mitológia. Bp Küng, H. Ess. J. van: Párbeszéd az iszlámról. Kereszténység és világvallások. Bp Küng, H. Ess, J. van: Párbeszéd a hinduizmusról. Kereszténység és világvallások. Bp Reader:, I.: A Sintoizmus. allások világa. Bp Lin Yu Tang: Mi kínaiak. Bp
13.2.5. Történelem mesterképzési szak tantárgytematikái
1..5. Történelem mesterképzési szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan
RészletesebbenTörténelem mesterképzési szak tantárgytematikái
1..5. Történelem mesterképzési szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan
Részletesebben13.3.3. Tanár történelemtanár mesterképzési szak tantárgytematikái
13.3.3. Tanár történelemtanár mesterképzési szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek
RészletesebbenTörténelemtanár Általános iskolai tantervi háló
Történelemtanár Általános iskolai tantervi háló Neptun kód BTOTOR1N01 BTOTOR1L01 BTOTOR1N02 BTOTOR1L02 BTOTOR1N03 BTOTOR1L03 BTOTOR1N04 BTOTOR1L04 BTOTOR2N01 BTOTOR2L01 BTOTOR2N02 BTOTOR2L02 BTOTOR2N03
Részletesebben5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei
Szakmai kompetenciák A TANTÁRGY ADATLAPJA 1 A képzési program adatai 11 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 12 Kar Római Katolikus Teológia 13 Intézet Római Katolikus Didaktikai Teológia
RészletesebbenTanegységlista (BA) Történelem képzési ág. Történelem alapszak től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Történelem képzési ág Történelem alapszak 215-től fölvett hallgatóknak Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga
RészletesebbenTanegységlista (BA) Történelem képzési ág. Történelem alapszak től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Történelem képzési ág Történelem alapszak 219-től fölvett hallgatóknak Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga
RészletesebbenTematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)
Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak
RészletesebbenTÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
RészletesebbenÉrvényes: 2014/2015 tanévtől. 1. oldal, összesen: 5
Mintatanterv kód: A55+T53 2014ON Mintatanterv angol nyelv és kultúra tanára (középiskolai) -- történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára (középiskolai) szakos hallgatók számára Önálló képzési szakasz
RészletesebbenAz ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya
TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó
RészletesebbenEszterházy Károly Egyetem. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV
Eszterházy Károly Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV A doktori képzés általános rendjéről az Eszterházy Károly Egyetem Doktori és Habilitációs Szabályzata,
RészletesebbenAngol nyelv és kultúra tanára
Mintatanterv kód: AN52+TR20_2015OAN Mintatanterv angol nyelv és kultúra tanára - történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára szakos hallgatók számára (nappali tagozat) Önálló képzési szakasz 11 féléves
RészletesebbenKreditpont. típusa. BBNTÖ13300 Historiográfia 2 K k BBNTÖ00200 BBNTÖ10300
TÖRTÉNELEM ALAPSZAK (BA) TANTÁRGYLISTÁJA RÉGÉSZET SZAKIRÁNY Középkori Közép-Európa fakultatív modul, Középkori Közel-Kelet fakultatív modul, Késő antik régészet fakultatív modul, Magyar őstörténet és honfoglalás
RészletesebbenEszterházy Károly Főiskola. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV
Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV A doktori képzés általános rendjéről az Eszterházy Károly Főiskola Intézményi Doktori és Habilitációs
RészletesebbenEszterházy Károly Főiskola. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV
Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV A doktori képzés általános rendjéről az Eszterházy Károly Egyetem Doktori és Habilitációs Szabályzata,
Részletesebben2014-től felvett hallgatóknak. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható
RészletesebbenMintatanterv magyartanár -- történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára szakos hallgatók számára Közös képzési szakasz
Mintatanterv kód: M7+T76 201OOZN Mintatanterv magyartanár -- történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára szakos hallgatók számára özös képzési szakasz (/V/SZ) TÖRZSTÁRGYA - PEDAGÓGIA (13 REDIT) Tanári
RészletesebbenNemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem
Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Hittankönyv a középiskolák 10. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Az egyháztörténelem fogalma A források típusai A történelem segédtudományai
RészletesebbenTematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből)
Tematika FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) 1. hét: A magyar művelődés korai szakaszai 2. hét: A magyarok és a IX-X. századi Európa
RészletesebbenTanár történelemtanár mesterképzési szak tantárgytematikái
13.3.3. Tanár történelemtanár mesterképzési szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek
RészletesebbenTanár történelemtanár T/D levelező mesterképzési szak tantárgytematikái
13.3.3. Tanár történelemtanár T/D levelező mesterképzési szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett
RészletesebbenKelet-ázsiai kultúrák diszciplináris minor a 2017-től fölvett hallgatóknak
Kelet-ázsiai kultúrák diszciplináris minor a 2017-től fölvett hallgatóknak A minorokat elsődlegesen az ELTE BTK hallgatóinak hirdetjük meg, az előírt bemeneti követelmények figyelembevételével. A fennmaradó
RészletesebbenNappali alapképzés Történelem alapszak (BA) Mintatanterv
Nappali alapképzés Történelem alapszak (BA) Mintatanterv Neptun kód Tanegység Féléves óraszám Beszámolási kötelezettség Kredit 1. év 1. félév (1. félév) BTTON101HIS Bevezetés a filozófiatörténetbe 30 kollokvium
RészletesebbenBJPK2018BAMJN. BTK1-BN-KEL K 15 v 3
Mintatanterv kódja: BJPK218BAMJN Keleti nyelvek és kultúrák BA szak kezdő mintatanterve 218.9.1. ( félév, 18 kredit: 12 kredit japán szakirány + 5 kredit specializáció/minor + 1 kredit szabadon választható)
RészletesebbenKeleti Nyelvek és Kultúrák Intézete 2016/2017-es tanév őszi félév
Keleti nyelvek és kultúrák alapszak japán szakirány I-III. évfolyam, japán minor, Japanológia mesterképzési szak I-II. évfolyam 1 BJP 4210 Japán irodalomtörténet I. előadás 2x45 2 BJP 9210 Japán irodalomtörténet
RészletesebbenKedd A modern európai integráció története szeminárium BTOTOR6N A tömeghadseregek kora előadás BTMTNTORT
Viskolcz Noémi Fogadó óra: Sz9 10h, 401. sz. Kultúra és gondolkodás a 15 18. századi Magyarországon Politikai filozófia és eszmék a reneszánszban és a kora újkorban Írásbeliség és képi ábrázolás II. Új-
RészletesebbenTAB2107 Helytörténet tematika
TAB2107 Helytörténet tematika Tantárgyi követelményrendszer: Projektmunka és prezentáció 1. A helytörténeti kutatások elméleti háttere, diszciplináris és módszertani határai 2-3. Makro- és mikrotörténet
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
Részletesebben2016/2017-II TÖRTÉNELEM BA 2016/17. II. FÉLÉV I. ÉVFOLYAM (30 FŐ) 2 koll. 3 Forisek Péter H XII
TÖRTÉNELEM BA 2016/17. II. FÉLÉV I. ÉVFOLYAM (30 FŐ) KÓD CÍM ÓRA TELJ KR. OKTATÓ BTTR103BA Informatikai 2 koll. 2 Nemes Zoltán H. 14-16 XII BTTR116BA Történeti földrajz* 2 koll. 2 Szilágyi Zsolt K. 10-12
RészletesebbenAngol nyelv és kultúra tanára
Mintatanterv kód: AN50+ME22_2015ON Mintatanterv angol nyelv és kultúra tanára - média-, mozgókép- és kommunikációtanár szakos hallgatók számára (nappali tagozat) Önálló képzési szakasz 11 féléves képzésben
RészletesebbenTárgyfelvétel típusa. Kötelező Nincs megadva 0 MAGY0007 Helyesírás 1 Kötelező 0 Gyakorlati jegy (5 fokozatú) 2 Gúti Erika Dr.
Félév szám Min félévszám Max félévszám Tárgyfelvétel típusa Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám Kreditek a tárgycsoportban Tárgyfelelős nyomtatási neve ANYISM01 TORTKONO01 TORTKONO0
RészletesebbenA mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenOSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS - TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK TANÁRA MINTA NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2014/2015. tanévtől
OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS - TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK TANÁRA MINTA NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2014/2015. tanévtől Tárgykód Tantárgy megnevezése Előfeltétel Felvétele Kreditpont Követelmény típusa
Részletesebbena 2011-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Ókori és keleti filológia képzési ág Keleti nyelvek és kultúrák alapszak, japán szakirány a 2011-től fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz
RészletesebbenÓkori közel-keleti kultúrák diszciplináris minor a 2019-től fölvett hallgatóknak
Ókori közel-keleti kultúrák diszciplináris minor a 2019-től fölvett hallgatóknak A minorokat elsődlegesen az ELTE BTK hallgatóinak hirdetjük meg, az előírt bemeneti követelmények figyelembevételével. A
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenOrsolya egyetemi docens. egyetemi docens dr. Beretzky Ágnes egyetemi docens dr. Sárosdyné dr. Szabó Judit egyetemi docens. Szabó Judit egyetemi docens
Mintatanterv hagyományos angol szakos főiskolai diplomával rendelkező angoltanári mesterszakos hallgatók számára (T/D) (2 félév, 30 ) (A pedagógia-pszichológia modult l. a Tanárképzési tanszék honlapján)
RészletesebbenBÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,
RészletesebbenA mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
Részletesebben2011-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Ókori és keleti filológia képzési ág Keleti nyelvek és kultúrák alapszak, kínai szakirány 2011-től fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz =
RészletesebbenTÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK
TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított szakirányok: - Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudományi Képzési ciklus: mester Képzési forma (tagozat): nappali A szakért felelős kar: Bölcsészettudományi
Részletesebbena 2015-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Ókori és keleti filológia képzési ág Keleti nyelvek és kultúrák alapszak, iranisztika szakirány a 2015-től fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1 A képzési program adatai 11 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 12 Kar Római Katolikus Teológia 13 Intézet Római Katolikus Didaktikai Teológia 14 Szakterület Római
RészletesebbenA mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenHol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?
Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi
RészletesebbenRégészet BA - Szakfelelős: Dr. Nagy Levente egyetemi docens
Régészet BA - Szakfelelős: Dr. Nagy Levente egyetemi docens REGBA01 Alapozó ismeretek 32 Kötelező FILO0001 Bevezetés a filozófiába Kollokvium 2 Dr. Somos Róbert KLAF0001 KLAF0002 A latin nyelv alapjai:
RészletesebbenTanegységlista (BA) 2015-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Szabad bölcsészet alapszak kommunikáció és médiatudomány specializáció* 2015-től fölvett hallgatóknak *A 38/2014. (IV.30.) EMMI rendelet a szabad bölcsészet alapképzési szak képzési-
RészletesebbenKódszám egyenlőségjellel: a megadott kurzus párhuzamos felvétele. * : Az alapozó képzés tárgyainak elvégzése után vehető fel a tárgy.
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően
Részletesebbena 2016-tól fölvett hallgatóknak
TANEGYSÉGLISTA (BA) ÓKORI ÉS KELETI FILOLÓGIA KÉPZÉSI ÁG KELETI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK ALAPSZAK, KOREAI SZAKIRÁNY a 2016-tól fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati
RészletesebbenTANEGYSÉGLISTA (MA) EGYIPTOLÓGIA MESTERKÉPZSÉI SZAK (MA) A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET: ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SZAKRÓL: A mesterképzési szak megnevezése:
Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelezı tanegység kv = kötelezıen választható tanegység v = választható
RészletesebbenMintatanterv anglisztika BA szakos hallgatók számára angol specializációval. (6 félév, 120 kredit, nappali tagozat) érvényes: 2015/2016.
Érvényes: 201/201. tanévtől Mintatanterv kód: BAN201BAMJN Mintatanterv anglisztika BA szakos hallgatók számára angol specializációval Tantárgy ód előfeltétel kódja (//SZ) ALAPOZÓ ISMERETE - ÁLTALÁNOS BÖLCSÉSZSTÚDIUMO
Részletesebbena 2016-tól fölvett hallgatóknak
TANEGYSÉGLISTA (BA) ÓKORI ÉS KELETI FILOLÓGIA KÉPZÉSI ÁG ÓKORI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK ALAPSZAK, EGYIPTOLÓGIA SZAKIRÁNY a 2016-tól fölvett hallgatóknak Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati
RészletesebbenTANEGYSÉGLISTA (MA) KLASSZIKA-FILOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET: ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SZAKRÓL:
Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelezı tanegység kv = kötelezıen választható tanegység v = választható
Részletesebbena 2015-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Ókori és keleti filológia képzési ág Keleti nyelvek és kultúrák alapszak, török szakirány a 2015-től fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan
III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan
RészletesebbenMESTERKÉPZSÉI SZAK (MA) A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható
RészletesebbenTanegységlista (BA) a 2015-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Ókori és keleti filológia képzési ág Ókori nyelvek és kultúrák alapszak, egyiptológia szakirány a 2015-től fölvett hallgatóknak Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati
Részletesebben2015-től felvett hallgatók számára. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható
RészletesebbenFéléves óraszám1. Tárgykövetelmény. típusa. FILOL0001 Bevezetés a filozófiába 2 2 Kötelező Kollokvium 10 Dr. Somos Róbert MT-TORTALB171801
tatanterv kódja SZVBAL10 TORTBAL01 Szabadon tárgyak BA Általános kompetenciákat fejl. bölcsészettud. és társadalomtud. ismeretek 10 Kötelező 1 6 8 Kötelező FILOL0001 Bevezetés a filozófiába Kötelező Kollokvium
RészletesebbenKELETI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK ALAPSZAK (BA) TANTÁRGYLISTÁJA ARAB, HEBRAISZTIKA, KÍNAI szakirányok NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2013/2014.
KELET NYELVEK ÉS KULTÚRÁK ALAPSZAK (BA) TANTÁRGYLSTÁJA ARAB, HEBRASZTKA, KÍNA szakirányok NAPPAL TAGOZAT Érvényes a 2013/2014. tanévtől Tárgykód Tantárgy megnevezése Előfeltétel Felvétele Kreditpont Követelmény
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenTanegységlista (BA) a 2015-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Ókori és keleti filológia képzési ág Keleti nyelvek és kultúrák alapszak, hebraisztika szakirány a 201-től fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati
RészletesebbenFélév szám Min félévszám Max félévszám rgyfelvétel típu Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám2
Félév szám Min félévszám Max félévszám rgyfelvétel típu Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám Kreditek a Tárgyfelelős nyomtatási neve tárgycsoportban ANYISM01 Anyanyelvi ismeretek Kötelező
RészletesebbenHét Előadás témakörei Szeminárium témakörei
(BKS1104, Művelődéstörténet 1.) Óraszám:2+1/hét Hét Előadás témakörei Szeminárium témakörei 1. A félév feladatainak megbeszélése, a követelményrendszer ismertetése 2. A művelődéstörténet elméleti és fogalmi
RészletesebbenTanegységlista (BA) Szabad bölcsészet alapszak kommunikáció és médiatudomány szakirány től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Szabad bölcsészet alapszak kommunikáció és médiatudomány szakirány 2011-től fölvett hallgatóknak Tanegységlista Kód BBN- Tanegység félév értékelés köt.vál. óraszám kredit előfeltétel
RészletesebbenTanegységlista (BA) a 2016-tól fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Ókori és keleti filológia képzési ág Ókori nyelvek és kultúrák alapszak, klasszika-filológia szakirány a 2016-tól fölvett hallgatóknak Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G
Részletesebben2012. szeptemberétől. Heti kontakt. Félévi Kredit. Informatika AIB1001 0 2 G 2 MI Dr. Ionescu Klára X
Történelem alapszak Idegenvezető szakirány mintatanterve 2012. szeptemberétől Tantágy neve felelős Informatika AIB1001 0 2 G 2 MI Dr. Ionescu Klára Filozófiatörténet AIB1002 2 0 K 2 TR Dr. Trembeczki István
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Politológia
III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Politológia TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Politológia Tanszék: Közgazdasági
RészletesebbenÓKORI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK (Klasszika-filológia) (BA) ALAPKÉPZÉSI SZAK KREDITLISTÁJA
ÓKORI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK (Klasszika-filológia) (BA) ALAPKÉPZÉSI SZAK KREDITLISTÁJA Általános Kód Kurzus Óraszám Teljesítés Kredit Feltétel Általános képzés BTAT101BA Filozófiatörténet 2 koll. 3 BTAT102BA
RészletesebbenMintatanterv történelem BA szakos hallgatók számára szeptembertől
Mintatanterv kód: BTO2015BAMJN Mintatanterv történelem BA szakos hallgatók számára 2015. szeptembertől (6 félév, 120 kredit történelem + 10 kredit szabadon választható modul; nappali) (/V/SZ) ALAPOZÓ TÁRGYA
RészletesebbenÉrvényes: 2014/2015 tanévtől. 1. oldal, összesen: 5
Mintatanterv kód: M25+T23 2014OAAN Mintatanterv magyartanár (általános iskolai) történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára (általános iskolai) szakos hallgatók számára Önálló képzési szakasz (+2
RészletesebbenTanegységlista (BA) 2015-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Szabad bölcsészet alapszak művészettörténet specializáció* 2015-től fölvett hallgatóknak *A 38/2014. (IV.30.) EMMI rendelet a szabad bölcsészet alapképzési szak képzési- és kimeneti
RészletesebbenKódszám egyenlőségjellel: a megadott kurzus párhuzamos felvétele.. * : Az alapozó képzés tárgyainak elvégzése után vehető fel a tárgy.
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően
RészletesebbenNyelvtudományi Doktori Iskola - Japán filológia Doktori Program
Nyelvtudományi Doktori Iskola - Japán filológia Doktori Program A program rövid bemutatása: A nagy kulturális örökséggel rendelkező Japán megértése csak Japán kulturális gyökereinek és fejlődési sajátosságainak
RészletesebbenTanegységlista (BA) a 2015-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Ókori és keleti filológia képzési ág Ókori nyelvek és kultúrák alapszak, assziriológia szakirány a 2015-től fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati
RészletesebbenÁllam- és Jogtudományi Kar (ME-ÁJK) Bölcsészettudományi Kar (ME-BTK)
Állam- és Jogtudományi Kar (ME-ÁJK) felvételi elbeszélgetés Motivációs beszélgetés közéleti-szakmai tevékenységről: motiváció, szakmai tájékozottságés ismeretek, verbális képességek, elhivatottság, pályaorientáció
Részletesebben(6 félév, 180 kredit; nappali)
Mintatanterv kód: BASZOC2015BAMJN Mintatanterv szociológia BA szakos hallgatók számára NAPPALI ÉPZÉS Érvényes: 2015 szeptemberétől (6 félév, 180 kredit; nappali) (//SZ) ALAPOZÓ MODUL - BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA
Részletesebbena 2016-tól fölvett hallgatóknak
TANEGYSÉGLISTA (BA) ÓKORI ÉS KELETI FILOLÓGIA KÉPZÉSI ÁG ÓKORI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK ALAPSZAK, ASSZIRIOLÓGIA SZAKIRÁNY a 2016-tól fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati
RészletesebbenOsztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek B. Biblikumok C. Rendszeres teológia
Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek A.1. Bibliák, bibliai részletek A.2. Konkordanciák A.3. Bibliai lexikonok, fogalmi szókönyvek A.4. Bibliai atlaszok A.5. Bibliai nyelvek A.5.1. Héber és arám
RészletesebbenTanegységlista (BA) a 2015-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Ókori és keleti filológia képzési ág Keleti nyelvek és kultúrák alapszak újgörög szakirány a 2015-től fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati
RészletesebbenTÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme
RészletesebbenTÖRTÉNELEM osztatlan tanárképzés, 2016/17. II. félév
I. ÉVFOLYAM (83 FŐ) BTTR212OMA Görög történelem 2 koll. 3 Forisek Péter H. 12-14 XII BTTR213OMA Római történelem 2 koll. 3 Szabó Edit Sze. 12-14 XII 2 gyj. 2 Forisek Péter-Bacsa K. 10-12 406 Az ókor nagy
RészletesebbenTanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág. Germanisztika alapszak (BA) német szakirány 2017-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág Germanisztika alapszak (BA) német szakirány 2017-től fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium
RészletesebbenTanegységlista (BA) 2016-tól fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Szabad bölcsészet alapszak kommunikáció és médiatudomány specializáció* 2016-tól fölvett hallgatóknak *A 38/2014. (IV.30.) EMMI rendelet a szabad bölcsészet alapképzési szak képzési
Részletesebbena 2015-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Ókori és keleti filológia képzési ág Keleti nyelvek és kultúrák alapszak, tibeti szakirány a 2015-től fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz
RészletesebbenIDŐTERV. TORSANB3/ Történelem Régészet szakirány Ösvények: Történelem régészet szakirány MK-1 Bölcsész alapozó képzés
IDŐTERV TORSANB3/14-15-1 - Történelem Régészet szakirány Ösvények: Történelem régészet szakirány MK-1 Bölcsész alapozó képzés 1 2 3 4 5 6 - A mérföldkőben gyűjtendő: 10 kredit - Kötelezően teljesítendő
RészletesebbenKódszám egyenlőségjellel: a megadott kurzus párhuzamos felvétele. * : Az alapozó képzés tárgyainak elvégzése után vehető fel a tárgy.
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenTanegységlista (BA) a 2016-tól fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Ókori és keleti filológia képzési ág Keleti nyelvek és kultúrák alapszak újgörög szakirány a 2016-tól fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati
Részletesebben26. HEBRAISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: hebraisztika (Hebrew Studies)
Forrás: 18/2016. (VIII.5.) EMMI rendelet, 2019. július 18.) 26. HEBRAISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: hebraisztika (Hebrew Studies) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi
Részletesebbena 2015-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Ókori és keleti filológia képzési ág Keleti nyelvek és kultúrák alapszak, koreai szakirány a 2015-től fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz
Részletesebben2016-tól fölvett hallgatóknak
TANEGYSÉGLISTA (BA) SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPSZAK KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SPECIALIZÁCIÓ 2016-tól fölvett hallgatóknak Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
Részletesebben2016-tól felvett hallgatóknak
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció 2016-tól felvett hallgatóknak k = kötelező
RészletesebbenMintatanterv japanológia MA szakos hallgatók számára, érvényes a 2016/17. tanévtől. (4 félév, 120 kredit; nappali)
Érvényes: 0/05 tanévtől Mintatanterv kód: MJP06MAN Mintatanterv japanológia MA szakos hallgatók számára, érvényes a 06/7. tanévtől (/V/SZ) ALAPOZÓ ISMERETE ( félév, 0 kredit; nappali) REDIT Bevezetés a
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi
RészletesebbenTANEGYSÉGLISTA (MA) RÉGÉSZET MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET: ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SZAKRÓL: A mesterképzési szak megnevezése:
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően
RészletesebbenÉrvényes: 2015/2016. tanévtől. Angol nyelv és kultúra tanára. TNA v 3. TNA é 3. TNA 2210 *TNA v 3
Mintatanterv kód: AN74+MR7_2015OOZN Mintatanterv angol nyelv és kultúra tanára - magyartanár szakos hallgatók számára (nappali tagozat) özös képzési szakasz ( félév, 180 kredit) (74 kredit angol nyelv
Részletesebben