Történelem mesterképzési szak tantárgytematikái
|
|
- Vince Kerekes
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1..5. Történelem mesterképzési szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan is teljesíthetők). 1 Szakmai törzstárgyak és szakmai differenciált képzés tárgyai (a szakmai törzstárgyakból és a szakmai differenciált képzés tárgyaiból szerzett érdemjegyek átlaga részét képezi az oklevél minősítésének), TSZ. 86. () b) Gergely András MTD 0010 Historiográfia + 0 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Dusnoki József, Gergely András, Nagy Zsombor I. A tantárgy korszakonként és ebből fakadó nagy témánként ismerteti a történetírás és a történeti módszertan fejlődését. A görög történetírás fejlődése a logográfusoktól Hérodotoszon át Thuküdidészig. A római történetírás az annalisztikus hagyományoktól kezdve a bizánci világkrónika megszületéséig. A középkorban a lineáris történetszemlélet kerekedett felül. Számolni kell az arab tudomány hatásával és az egyetemek kisugárzó szerepével. A reneszánsz és a reformáció új történelemképe. A felvilágosodás és a természettudományos világkép hatása a történettudományra. A 19. században kialakultak a történettudomány legfontosabb szakágai, belső vitáik a történettudományon belül el foglalt hierarchikus pozíciókért. A 0. századi historiográfia: az Annales köre, a Gesellschaftsgeschichte, a New Urban History, fogalomtörténet. Az elméleti megújulás: egzisztencializmus, a marxizmus csődje, elméletellenesség, relativizmus, emlékezetkultúrák, hermeneutikai közelítések. A történettudomány a században. Legfontosabb irányzatok: pozitivizmus, szellemtörténet, gazdaság- és művelődéstörténeti iskola. A történettudomány erősségei és gyenge pontjai. Bódy Zs. Ö. Kovács J. (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 00/006. Breisach, E.: Historiográfia. Bp Gunst P.: A történetírás története. Bp Gyurgyák J. Kisantal T. (szerk.): Történetelmélet I-II. Bp Kristó Gy.: Magyar historiográfia. Bp. 00. Ibn Khaldún: Bevezetés a történelembe (Al-Muqaddima). Ford., bev., kommentálta Simon Róbert. Bp Semsey iktória F. Romhányi Beatrix, Fehér Bence, Makkai Béla, Semsey iktória MTD 000 A történelem kutatás módszertana + 0 I. 1
2 A tárgy történeti fejlődésében mutatja be a történetkutatás módszertanát. A történeti segédtudományok megjelenése az ókortól a középkor végéig. Az epigráfiai és filológiai módszerek finomodása az ókortól a középkor végéig. A szövegkritika megjelenése és vé válása. Az újkori szervezett történeti kuta tások módszertani bázisa, az első kritikai szövegkiadások. Új történeti források felfedezése és hamisítása. A történeti kritikai módszer megjelenése. Az első módszertani viták a történelem tudományban. Szakági módszertanok átvétele a 19. században: A különböző történelemtudományi ágak (régészet, művelődéstörténet, filológia, földrajz, néprajz) módszertani eredményeinek hasznosítása; a történettudomány mint e módszertannak szintetizátora. A 0. század újabb módszertani impulzusai: szociológia, antropológia, pszichológia, demográfia, beépülésük a történettudomány eszköztárába. A természettudományos módszerek megjelenése. A legújabb módszerek: oral history, mikrotörténelem, pszichohistória, diszkurzív módsze rek. A három félév egyikében a hallgatók választhatnak az egyes speciális programok oktatói által meghirdetett módszertani kurzusok közül. A tantárgy keretében egyben lehetőséget kívánunk biztosítani a szakszöveg-írás (academic writing) módszertanának elsajátítására. Benda Gyula - Szekeres András (szerk.): Az Annales. A gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténet francia változata. Bp Bertényi I.: A történelem segédtudományai. Bp. 006 Bloch, M.: A történész mestersége. Történetelméleti írások. Bp Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 00/006. Faragó Tamás Őry Péter (szerk.): Történeti Demográfiai Évkönyv 000. Bp Glatz F.: Történetíró és politika. Bp Kállay I. (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp Kaschuba, Wolfgang: Bevezetés az európai etnológiába. Debrecen, 004. Kosáry D.: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Általános rész 1. Bp. 00. Scott, Eddie M.: Ami köztudott", az igaz is? Bevezetés a kliometrikus történetírás gondolkodásmódjába. Debrecen, Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Módszertani írások és esettanulmányok. Bp Bognár Zalán F. Romhányi Beatrix, Fehér Bence, Makkai Béla, Semsey iktória MTD 001 A történelem kutatás módszertana + 0 II. írásbeli A három félév egyikében a hallgatók választhatnak az egyes speciális programok oktatói által meghirdetett módszertani kurzusok közül. A tantárgy keretében egyben lehetőséget kívánunk biztosítani a szakszöveg-írás (academic writing) módszertanának elsajátítására. A tárgy történeti fejlődésében mutatja be a történetkutatás módszertanát. A történeti segédtudományok megjelenése az ókortól a középkor végéig. Az epigráfiai és filológiai módszerek finomodása az ókortól a középkor végéig. A szövegkritika megjelenése és vé válása. Az újkori szervezett történeti kutatások módszertani bázisa, az első kritikai szövegkiadások. Új történeti források felfedezése és hamisítása. A történeti kritikai módszer megjelenése. Az első módszertani viták a történelem tudományban. Szakági módszertanok átvétele a 19. században: A különböző történelemtudományi ágak (régészet, művelődéstörténet, filológia, földrajz, néprajz) módszertani eredményeinek hasznosítása; a történettudomány mint e módszertannak szintetizátora. A 0. század újabb módszertani impulzusai:
3 szociológia, antropológia, pszichológia, demográfia, beépülésük a történettudomány eszköztárába. A természettudományos módszerek megjelenése. A legújabb módszerek: oral history, mikrotörténelem, pszichohistória, diszkurzív módszerek. Benda Gyula - Szekeres András (szerk.): Az Annales. A gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténet francia változata. Bp Bertényi I.: A történelem segédtudományai. Bp. 006 Bloch, M.: A történész mestersége. Történetelméleti írások. Bp Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 00/006. Faragó Tamás Őry Péter (szerk.): Történeti Demográfiai Évkönyv 000. Bp Glatz F.: Történetíró és politika. Bp Kállay I. (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp Kaschuba, Wolfgang: Bevezetés az európai etnológiába. Debrecen, 004. Kosáry D.: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Általános rész 1. Bp. 00. Scott, Eddie M.: Ami köztudott", az igaz is? Bevezetés a kliometrikus történetírás gondolkodásmódjába. Debrecen, Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Módszertani írások és esettanulmányok. Bp Bognár Zalán F. Romhányi Beatrix, Fehér Bence, Makkai Béla, Semsey iktória MTD 00 A történelem kutatás módszertana. III. írásbeli A három félév egyikében a hallgatók választhatnak az egyes speciális programok oktatói által meghirdetett módszertani kurzusok közül. A tantárgy keretében egyben lehetőséget kívánunk biztosítani a szakszöveg-írás (academic writing) módszertanának elsajátítására. A tárgy történeti fejlődésében mutatja be a történetkutatás módszertanát. A történeti segédtudományok megjelenése az ókortól a középkor végéig. Az epigráfiai és filológiai módszerek finomodása az ókortól a középkor végéig. A szövegkritika megjelenése és vé válása. Az újkori szervezett történeti kutatások módszertani bázisa, az első kritikai szövegkiadások. Új történeti források felfedezése és hamisítása. A történeti kritikai módszer megjelenése. Az első módszertani viták a történelem tudományban. Szakági módszertanok átvétele a 19. században: A különböző történelemtudományi ágak (régészet, művelődéstörténet, filológia, földrajz, néprajz) módszertani eredményeinek hasznosítása; a történettudomány mint e módszertannak szintetizátora. A 0. század újabb módszertani impulzusai: szociológia, antropológia, pszichológia, demográfia, beépülésük a történettudomány eszköztárába. A természettudományos módszerek megjelenése. A legújabb módszerek: oral history, mikrotörténelem, pszichohistória, diszkurzív módszerek. Benda Gyula - Szekeres András (szerk.): Az Annales. A gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténet francia változata. Bp Bertényi I.: A történelem segédtudományai. Bp. 006 Bloch, M.: A történész mestersége. Történetelméleti írások. Bp Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 00/006.
4 Faragó Tamás Őry Péter (szerk.): Történeti Demográfiai Évkönyv 000. Bp Glatz F.: Történetíró és politika. Bp Kállay I. (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp Kaschuba, Wolfgang: Bevezetés az európai etnológiába. Debrecen, 004. Kosáry D.: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Általános rész 1. Bp. 00. Scott, Eddie M.: Ami köztudott", az igaz is? Bevezetés a kliometrikus történetírás gondolkodásmódjába. Debrecen, Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Módszertani írások és esettanulmányok. Bp Semsey iktória MTD 000 Történetfilozófia, történelemelmélet 0 Fehér Bence Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve:. Értékelés módja: kollokvium vizsga A történelmi tudományok magas szintű műveléséhez elengedhetetlen elméleti alapvetés közt kell számontartanunk a filozófiai alapokat. Ezen belül a történetfilozófia történetelmélet tantárgy közvetlen célja, hogy a hallgató megismerje klasszikus filozófiának a történelem mibenlétéről és céljáról vallott nézeteit, a történelem helyét a tudományok között, a történelemkutatás mint tudományos tevékenység általános tudományelméleti és filozófiai alapjait. A történelemelméletben évezredek óta több konkurráló értelmezési forma létezik (ciklikus történelemelméletek és lineáris történelemelméletek, leíró és finalista történelemszemlélet, makro- és mikrotörténelem), amelyek különbségét és egymással szembeni értékeit a leendő kutatónak feltétlenül ismerni kell, nemkülönben a történelem elméleti felhasználási céljait (kutatás vs. ismeretterjesztés, világtörténelem vs. lokális történelmek). A történetfilozófia megértéséhez a filozófia társadalomképének általános ismeretére is szükség van. Mindezen ismeretek valódi, összefüggéseiben való megértéséhez eredeti forrásokon is bőven alapuló tudásbázisra van szükség, amelynek elsajátítása az előadás célja. A tantárgy során a hallgató megismerkedik a történetfilozófia és történet ókori és középkori klasszikusaival, életművükben jártasságot szerez és értelmezésének elvi és gyakorlati kérdéseivel szembesül, emellett átfogó tájékoztatáshoz jut a teljes rendelkezésre álló forrásanyag fellelhetőségéről is. Megismerkedik a szakmában elfogadott enciklopédikus művekkel, segéd- és kézikönyvekkel, bibliográfiákkal és elsődlegesen fontos gyűjteményekkel, ezeknek használati módjával. Elsajátítja a történelem mint tudományág tudományelméleti megközelítésének általánosan érvényes szabályait, a történelem elméleti és filozófiai kérdéseiben való véleményalkotás tudományos szokás- és szabályrendszerét. Megszerzi a szakirodalom megtalálásának, értékelésének és a szakmához nem tartozó irodalomtól való elkülönítésének kompetenciáját; megtanulja felismerni és elkerülni az előzetes filozófiai megfontolások alapján szándékosan torzított történelemszemléletet. Ibn Khaldún: Bevezetés a történelembe. Ford. Simon Róbert, Bp Államéletrajzok, szerk. Németh Gy., Bp , 1998 (Aristotelés és Kritias művei) Platón: Az állam. Ford. Jánosy István (Gondolat Bp , vagy Cartaphilus, Bp. 008) Arisztotelész: Politika. Ford. Szabó Miklós, Bp Marcus Aurelius: Elmélkedések. Ford. Huszty József, Bp Thukydidés I 1-1, , Sallustius: Catilina 1-4, Iugurtha 1-, Tacitus: Agricola 1-,
5 Polübiosz történeti könyvei, Máriabesnyő 00., XXX. könyv. Plutarkhosz: Dión élete (in: Párhuzamos életrajzok, Bp. 005). Paulus Orosius: Histoire contre les Païens, Paris vagy Die antike Weltgeschichte in christlicher Sicht, Zürich Semsey iktória MTD 0040 Történetfilozófia, történelemelmélet 0 Fehér Bence Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: 4. Értékelés módja: kollokvium vizsga A történelmi tudományok magas szintű műveléséhez elengedhetetlen elméleti alapvetés közt kell számontartanunk a filozófiai alapokat. Ezen belül a történetfilozófia történetelmélet tantárgy közvetlen célja, hogy a hallgató megismerje klasszikus filozófiának a történelem mibenlétéről és céljáról vallott nézeteit, a történelem helyét a tudományok között, a történelemkutatás mint tudományos tevékenység általános tudományelméleti és filozófiai alapjait. A történelemelméletben évezredek óta több konkurráló értelmezési forma létezik (ciklikus történelemelméletek és lineáris történelemelméletek, leíró és finalista történelemszemlélet, makro- és mikrotörténelem), amelyek különbségét és egymással szembeni értékeit a leendő kutatónak feltétlenül ismerni kell, nemkülönben a történelem elméleti felhasználási céljait (kutatás vs. ismeretterjesztés, világtörténelem vs. lokális történelmek). A történetfilozófia megértéséhez a filozófia társadalomképének általános ismeretére is szükség van. Mindezen ismeretek valódi, összefüggéseiben való megértéséhez eredeti forrásokon is bőven alapuló tudásbázisra van szükség, amelynek elsajátítása az előadás célja. A tantárgy során a hallgató megismerkedik a történetfilozófia és történet újkori klasszikusaival, életművükben jártasságot szerez és értelmezésének elvi és gyakorlati kérdéseivel szembesül, emellett átfogó tájékoztatáshoz jut a teljes rendelkezésre álló forrásanyag fellelhetőségéről is. Megismerkedik a szakmában elfogadott enciklopédikus művekkel, segéd- és kézikönyvekkel, bibliográfiákkal és elsődlegesen fontos gyűjteményekkel, ezeknek használati módjával. Elsajátítja a történelem mint tudományág tudományelméleti megközelítésének általánosan érvényes szabályait, a történelem elméleti és filozófiai kérdéseiben való véleményalkotás tudományos szokás- és szabályrendszerét. Megszerzi a szakirodalom megtalálásának, értékelésének és a szakmához nem tartozó irodalomtól való elkülönítésének kompetenciáját; megtanulja felismerni és elkerülni az előzetes filozófiai megfontolások alapján szándékosan torzított történelemszemléletet. Jean Bodin, Az államról (ford. Máté Györgyi Csűrös Klára), Budapest II. Rákóczi Ferenc Politikai és erkölcsi végrendelete. Ford. Szávai Nándor Kovács Ilona. Budapest Georg Wilhelm Friedrich Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról (ford. Szemere Samu), Budapest , pp. Friedrich Nietzsche: A történelem hasznáról és káráról (ford. Tatár György), Budapest , Francis Fukuyama: A történelem vége? alóság 1990/ Thomas S. Kuhn, A tudományos forradalmak szerkezete (ford. Bíró Dániel), Budpaest Georg Wilhelm Friedrich Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról (ford. Szemere Samu), Budapest , Francis Fukuyama, The end of history and the last man, New York
6 F. Crick, What mad pursuit. A personal view of scientific discovery. New York Farkas J., Perlekedő tudáselméletek. Budapest Frazer-Imregh Monika Csízy Katalin, F. Romhányi Beatrix, Fehér Bence, Frazer-Imregh Monika, árady Zoltán Tantárgy besorolása: MTD 0110 Latin I. Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: I. Értékelés módja: írásbeli Az oktatás két szinten indul: kezdő, illetve haladó csoportban. A kezdők a BA képzés két féléve anyagát felelevenítve folytatják tanulmányaikat a leíró nyelvtanban és a szövegolvasásban. Itt a harmadik félév végére jutnak el eredeti szövegek biztos és önálló fordításához. A haladó csoportba a középfokú latin nyelvvizsgával rendelkező, illetve a BA képzésben latinból négy, esetleg hat félévet teljesített hallgatók kerülnek. Ők az MA képzés tananyagába, illetve témaköreibe vágó forrásokkal és szakszövegekkel folytatják stúdiumaikat. Ferenczi A. Monostori M.: Latin nyelvkönyv. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Nagy I. Tegyey I.: Latin nyelvtan. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Nagy F. Kováts Gy.: Latin nyelvtan a középiskolák számára. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Betts, G.: Latin nyelvkönyv. Bp Latin szöveggyűjtemény történész hallgatók számára. Szerk. Fehér B. Bp Frazer-Imregh Monika Csízy Katalin, F. Romhányi Beatrix, Fehér Bence, Frazer-Imregh Monika, árady Zoltán Tantárgy besorolása: MTD 011 Latin II. Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: II. Értékelés módja: írásbeli Az oktatás két szinten indul: kezdő, illetve haladó csoportban. A kezdők a BA képzés két féléve anyagát felelevenítve folytatják tanulmányaikat a leíró nyelvtanban és a szövegolvasásban. Itt a harmadik félév végére jutnak el eredeti szövegek biztos és önálló fordításához. A haladó csoportba a középfokú latin nyelvvizsgával rendelkező, illetve a BA képzésben latinból négy, esetleg hat félévet teljesített hallgatók kerülnek. Ők az MA képzés tananyagába, illetve témaköreibe vágó forrásokkal és szakszövegekkel folytatják stúdiumaikat. 6
7 Ferenczi A. Monostori M.: Latin nyelvkönyv. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Nagy I. Tegyey I.: Latin nyelvtan. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Nagy F. Kováts Gy.: Latin nyelvtan a középiskolák számára. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Betts, G.: Latin nyelvkönyv. Bp Latin szöveggyűjtemény történész hallgatók számára. Szerk. Fehér B. Bp Frazer-Imregh Monika Csízy Katalin, F. Romhányi Beatrix, Fehér Bence, Frazer-Imregh Monika, árady Zoltán Tantárgy besorolása: MTD 011 Latin III. Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: III. Értékelés módja: írásbeli Az oktatás két szinten indul: kezdő, illetve haladó csoportban. A kezdők a BA képzés két féléve anyagát felelevenítve folytatják tanulmányaikat a leíró nyelvtanban és a szövegolvasásban. Itt a harmadik félév végére jutnak el eredeti szövegek biztos és önálló fordításához. A haladó csoportba a középfokú latin nyelvvizsgával rendelkező, illetve a BA képzésben latinból négy, esetleg hat félévet teljesített hallgatók kerülnek. Ők az MA képzés tananyagába, illetve témaköreibe vágó forrásokkal és szakszövegekkel folytatják stúdiumaikat. Ferenczi A. Monostori M.: Latin nyelvkönyv. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Nagy I. Tegyey I.: Latin nyelvtan. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Nagy F. Kováts Gy.: Latin nyelvtan a középiskolák számára. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó (több kiadás). Betts, G.: Latin nyelvkönyv. Bp Latin szöveggyűjtemény történész hallgatók számára. Szerk. Fehér B. Bp Gergely András F. Romhányi Beatrix, Gergely András MTD 010 Gazdasági és társadalmi struktúrák Európában I. A tantárgy feldolgozásokra és forráselemzésekre támaszkodva vizsgálja az európai gazdaság fejlődését a társadalmi szerkezet változásaival összefüggésben az ókortól a legújabb korig. Hangsúlyt kap az ókori Mediterraneum egységének
8 bemutatása, valamint felbomlási folyamatának ábrázolása a késő antikvitás kora középkor századaiban. Kiemelten foglalkozunk a hűbériség és az uradalmi rendszer kialakulásával, helyi változataival, bemutatásra kerül az a jelentős középkori agrotechnikai fejlődés ( mezőgazdasági forradalom ), amely lehetővé tette a termelékenység gyors növekedését és az egyre növekvő európai népesség ellátását. Súlypontot képez ezen felül a korai újkori szellemi és társadalmi átalakulás vizsgálata, amelyet a földrajzi, csillagászati felfedezések, a reneszánsz, a könyvnyomtatás és a reformáció megjelenésének kontextusába helyezve végzünk. ázoljuk a polgári forradalmak, majd a javarészt azt követő ipari forradalom gazdasági és társadalmi hátterét, alkalmat kerítve a nemzetállami fejlődés lehetőségeinek és kihívásainak bemutatására valamint egyes regionális specifikumok kiemelésére. A 0. század konfliktusainak korábban elsajátított részletes ismeretére alapozva bemutatjuk a társadalom újjászerveződésének európai mintáit, a társadalmi szolidaritás működtetésének különböző lehetőségeit, gazdasági támaszait és akadályait. Alföldy G.: Római társadalomtörténet, Bp. 00. Bloch, M.: A feudális társadalom. Bp Braudel, F.: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, X XIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Bp Braudel, F.: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I III. Bp Duby, G.: Emberek és struktúrák a középkorban. Bp Duby, G. Wallon, A. (eds.): Histoire de la France rurale 1-. Seuil, Tours, Furet F.:Egy illúzió múltja: esszé a 0. század kommunista ideológiájáról. Bp Habermas, J.: A posztnemzeti állapot: politikai esszék. Bp Hobsbawn E.: A forradalmak kora. Bp Hoffmann T.: Európai parasztok. I II. Bp. 1998, 001. Pirenne, H.: A középkori gazdaság és társadalom története. Bp Pounds, N.: Európa történeti földrajza. Bp Szűcs J.: ázlat Európa három történeti régiójáról. Bp. 198 Weber, M.: Gazdaság és társadalom. Bp Weber, M.: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Bp Dusnoki József Csoma Zsigmond, Dusnoki József, Frazer-Imregh Monika MTD 010 Elit kultúra és tradicionális népi kultúra Európában 1. II. A tárgy a kultúra középkori differenciálódásától kezdve a 19. századig tekinti át a különböző kulturális szférákat és azok összetett kapcsolatait, de a fő hangsúlyt a népi kultúra kutatására helyezi. Ugyanakkor világossá teszi, hogy a népi kultúra kutatása nem választható el az elitkultúra kutatásától. Bemutatja a kulturális köz-vetítők, a bi- és polikulturális participáció és a kulturális transzferek jelentős szerepét. Különféle források (szövegek, képi ábrázolások, tárgyi források) segítségével illusztrálja a középkori és kora újkori kulturális, vallási és társadalmi elitek viszonyát a népi kultúrához. Bahtyin, M.: François Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája. Bp Baschet, J.: La civilisation féodale. Paris, 006. Burke, P.: Népi kultúra a kora újkori Európában. Bp Dinzelbacher, P. (ed.): Europäische Mentalitätsgeschichte. Stuttgart,
9 Dülmen, R. van Schindler, N.(eds.): olkskultur. Frankfurt/M., Ginzburg, C.: A sajt és a kukacok. Bp Greyerz, K. von: Religion und Kultur. Europa Göttingen, 000. Gurevics, A. Ja.: A középkori népi kultúra. Bp Hein, D. Schulz, A. (eds.): Bürgerkultur im 19. Jahrhundert. München, Keith, Th.: Religion and the decline of magic. Penguin. London Konfessionalisierung in Ostmitteleuropa: Wirkungen des religiösen Wandels im 16. und 17. Jahrhundert in Staat, Gesellschaft und Kultur. Szerk. J. Bahlcke. Stuttgart, Le Roy Ladurie, E.: Montaillou Bp Martin, H.: Mentalités médiévales. Paris, 004. Reinhard, W.: Lebensformen Europas. Eine historische Kulturanthropologie. München, 004. Dusnoki József Csoma Zsigmond, Dusnoki József, Frazer-Imregh Monika MTD 011 Elit kultúra és tradicionális népi kultúra Európában. III. A tárgy a kultúra középkori differenciálódásától kezdve a 19. századig tekinti át a különböző kulturális szférákat és azok összetett kapcsolatait, de a fő hangsúlyt a népi kultúra kutatására helyezi. Ugyanakkor világossá teszi, hogy a népi kultúra kutatása nem választható el az elitkultúra kutatásától. Bemutatja a kulturális köz-vetítők, a bi- és polikulturális participáció és a kulturális transzferek jelentős szerepét. Különféle források (szövegek, képi ábrázolások, tárgyi források) segítségével illusztrálja a középkori és kora újkori kulturális, vallási és társadalmi elitek viszonyát a népi kultúrához. Bahtyin, M.: François Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája. Bp Baschet, J.: La civilisation féodale. Paris, 006. Burke, P.: Népi kultúra a kora újkori Európában. Bp Dinzelbacher, P. (ed.): Europäische Mentalitätsgeschichte. Stuttgart, 199. Dülmen, R. van Schindler, N.(eds.): olkskultur. Frankfurt/M., Ginzburg, C.: A sajt és a kukacok. Bp Greyerz, K. von: Religion und Kultur. Europa Göttingen, 000. Gurevics, A. Ja.: A középkori népi kultúra. Bp Hein, D. Schulz, A. (eds.): Bürgerkultur im 19. Jahrhundert. München, Keith, Th.: Religion and the decline of magic. Penguin. London Konfessionalisierung in Ostmitteleuropa: Wirkungen des religiösen Wandels im 16. und 17. Jahrhundert in Staat, Gesellschaft und Kultur. Szerk. J. Bahlcke. Stuttgart, Le Roy Ladurie, E.: Montaillou Bp Martin, H.: Mentalités médiévales. Paris, 004. Reinhard, W.: Lebensformen Europas. Eine historische Kulturanthropologie. München,
10 Balaton Petra Dusnoki József MTD 0140 Történeti demográfia, történeti statisztika Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: II. Értékelés módja: A tantárgy a történeti demográfia és a történeti statisztika legjelentősebb irányzatait és kutatási módszereit mutatja be. Az előadások érintik az európai és országi népesség fejlődésének fontosabb korszakait és azok kvantitatív kutatásainak lehetőségeit. A történeti statisztika legfontosabb képviselőinek és irányzatainak elemzésén túl foglalkozunk a történettudomány különféle ágazataiban (pl. hadtörténet, gazdaságtörténet, egyháztörténet stb.) alkalmazott statisztikai módszerekkel, így külön hangsúlyt fektetünk a politikai és katonai gondolkodás demográfiai és statisztikai aspektusaira, azok fejlődési mechanizmusának vizsgálatára. Megismerkedünk a történeti statisztikai és történeti demográfiai kutatás legfontosabb eredményeivel. Acsádi, Gy. Nemeskéri, J.: History of Human Life Span and Mortality. Bp Ariès, Philippe: Gyermek, család, halál. Bp Braudel, F.: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, X XIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Bp Faragó T. (szerk.): Bölcsőtől a koporsóig. Szöveggyűjtemény a történeti demográfia tanulmányozásához. Bp Fényes E.: Magyarország statisztikája. I III. Pest, Katus L.: A demográfiai átmenet kérdései Magyarországon a 19. században. Történelmi Szemle 1980/ Kovacsics J. (szerk.): A történeti statisztika forrásai. Bp Kovacsics J. (szerk.): Magyarország történeti demográfiája. Bp Kovacsics J. (szerk.): Magyarország történeti demográfiája ( ). Millecen tenáriumi előadások. Bp Livi-Bacci, M.: A világ népességének rövid története. Bp Clark, P. - Souden, D. C.: Migration and Society in Early Modern England. Totowa, N.J., Noiriel, G.: Population, immigration et identité nationale en France. Paris, 199. Pfister, Ch.: Bevölkerungsgeschichte und historische Demographie. München, 007. Thirring G.: Magyarország népessége II. József korában. Bp Wrigley, E. A.: Népesedés és történelem. Bp Balaton Petra Gálffy László, árady Zoltán MTD 0150 Történeti ökológia, környezettörténet Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: I. Értékelés módja: Az emberi társadalom és a természeti környezet viszonyát vizsgáló történeti stúdiumok (történeti ökológia, környezeti 10
11 régészet, környezettörténet, tájtörténet) szoros kapcsolatban állnak a természettudományokkal, felhasználják a természeti viszonyok időbeli változásaira vonatkozó új kutatási eredményeket. A kultúra és a környezet kapcsolatrendszerének vizsgálatával választ kaphatunk arra, hogy a történeti folyamatokat mennyiben határozták meg a természeti tényezők. A történeti ökológia a történettudomány egyik legfiatalabb ága, kutatása az utóbbi két évtizedben bontakozott ki. A környezeti régészet tárgyi forrásai révén az egyes mikro- vagy makro régiók környezeti rekonstrukciójára, tájtörténeti változások ábrázolására nyílik lehetőség. A hallgatók a gyakorlatban is megismerkednek a történeti ökológia és a környezeti régészet adatgyűjtési, forrásfeltáró és forráselemző módszereivel, valamint környezetrekonstrukciós projektekkel. Butzer, K. W.: Archaeology as human ecology: Method and theory for a contextual approach. Cambridge, 198. Gyulai F.: Archaeobotanika. A kultúrnövények története a Kárpát-medencében a régészeti-növénytani vizsgálatok alapján. Bp Gyulai, F.: Environment and agriculture in Bronze Age Hungary. Bp Pálóczi Horváth A.: Középkori települések környezettörténeti kutatása. Magyar Mezőgazdasági Múz. Közleményei Bp Poroszlai, I. icze, M. (eds.): SAX. Százhalombatta Archaeological Expedition. Annual Report 1. Százhalombatta, 000, 005. Rácz L.: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején. JGYFG Kiadó, Szeged, 001. Sümegi P.: A régészeti geológia és a történeti ökológia alapjai. Szeged, 00. R. árkonyi Á.: Történeti ökológia. In: A történelem segédtudományai. Szerk. Bertényi I. Bp R. árkonyi Á. Kósa L. (szerk.): Európa híres kertje. Történeti ökológia tanulmányok Magyarországról. Bp R. árkonyi Á. (szerk.): Táj és történelem. Tanulmányok a történeti ökológia világából. Bp A táj változásai a Kárpát-medencében I I. konferencia, Szerk. Füleky Gy. Gödöllő, Balaton Petra Gálffy László, árady Zoltán MTD 0151 Történeti ökológia, környezettörténet Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: II. Értékelés módja: évközi feladatok teljesítése Az emberi társadalom és a természeti környezet viszonyát vizsgáló történeti stúdiumok (történeti ökológia, környezeti régészet, környezettörténet, tájtörténet) szoros kapcsolatban állnak a természettudományokkal, felhasználják a természeti viszonyok időbeli változásaira vonatkozó új kutatási eredményeket. A kultúra és a környezet kapcsolatrendszerének vizsgálatával választ kaphatunk arra, hogy a történeti folyamatokat mennyiben határozták meg a természeti tényezők. A történeti ökológia a történettudomány egyik legfiatalabb ága, kutatása az utóbbi két évtizedben bontakozott ki. A környezeti régészet tárgyi forrásai révén az egyes mikro- vagy makro régiók környezeti rekonstrukciójára, tájtörténeti változások ábrázolására nyílik lehetőség. A hallgatók a gyakorlatban is megismerkednek a történeti ökológia és a környezeti régészet adatgyűjtési, forrásfeltáró és forráselemző módszereivel, valamint környezetrekonstrukciós projektekkel. Butzer, K. W.: Archaeology as human ecology: Method and theory for a contextual approach. Cambridge, 198. Gyulai F.: Archaeobotanika. A kultúrnövények története a Kárpát-medencében a régészeti-növénytani vizsgálatok alapján. Bp
12 Gyulai, F.: Environment and agriculture in Bronze Age Hungary. Bp Pálóczi Horváth A.: Középkori települések környezettörténeti kutatása. Magyar Mezőgazdasági Múz. Közleményei Bp Poroszlai, I. icze, M. (eds.): SAX. Százhalombatta Archaeological Expedition. Annual Report 1. Százhalombatta, 000, 005. Rácz L.: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején. JGYFG Kiadó, Szeged, 001. Sümegi P.: A régészeti geológia és a történeti ökológia alapjai. Szeged, 00. R. árkonyi Á.: Történeti ökológia. In: A történelem segédtudományai. Szerk. Bertényi I. Bp R. árkonyi Á. Kósa L. (szerk.): Európa híres kertje. Történeti ökológia tanulmányok Magyarországról. Bp R. árkonyi Á. (szerk.): Táj és történelem. Tanulmányok a történeti ökológia világából. Bp A táj változásai a Kárpát-medencében I I. konferencia, Szerk. Füleky Gy. Gödöllő, F. Romhányi Beatrix F. Romhányi Beatrix, Bubnó Hedvig, Sarnyai Csaba 0 Tantárgy besorolása: MTD 0160 Egyháztörténet 1. Meghirdetés féléve: nincs Oktatás nyelve: Értékelés módja: kollokvium III. A kereszténység és a keresztény egyház(ak) csaknem kétezer éve meghatározó tényezői az európai társadalomnak, kultúrának, sőt időszakonként változó mértékben a politikának és a gazdaságnak is. A két félév tematikája ennek a kétezer éves történetnek a főbb tendenciáit és meghatározó eseményeit öleli fel az ókortól napjainkig, különös hangsúlyt helyezve a teológiai gondolkodásnak a politikai cselekvésre és a társadalmi kapcsolatokra gyakorolt hatására. A tantárgy célja az egyház kialakulásának, fejlődésének történetének bemutatása ókortól napjainkig. A téma főbb csomópontjai az egyház fokozatos megerősödése és terjedése, az ókeresztény egyház szervezete, az egyházatyák hatása a teológiai-dogmatikai intézményesülésre; a népvándorláskori népek térítésének folyamata, a mediterrán vidékről, a Brit-szigetekről, ill. a német területekről kiinduló missziók; a szerzetesség megjelenése és elterjedése; az Egyházi Állam kialakulása, politikai szerepe az ezredfordulót követő évszázadokban, a I. Lateráni zsinat; az ó- és középkori keleti és a nyugati egyházszakadások okai és következményei; a legfontosabb középkori eretnekmozgalmak története; az egyházi reformok korszaka a Konstanzi zsinattól Luther fellépéséig, a huszitizmus európai jelentősége; a protestáns egyházak megjelenése és a konfesszinalizáció folyamata, a Tridenti zsinat; a szekularizáció folyamata; az egyházak helyzete a 0. században, a diktatúrák egyházakkal szembeni politikája, a II. atikáni zsinat és az ökumenikus mozgalmak társadalmi hatásai. Részvétel az előadásokon Brown, P.: Az európai kereszténység kialakulása Bp Chaunu, P.: A klasszikus Európa. Európa kultúrtörténete. Bp Deér József: A pápaság és a normannok. Bp. Máriabesnyő,
13 Euszebiosz egyháztörténete (Ekklésiastiké historia). Ford. Baán I. Bp Handbuch der Kirchengeschichte. Hrsg. Jedin, H. Freiburg, Hussey, J.M. Louth, A.: The Orthodox Church in the Byzantine Empire. Oxford, 010. Koch, Ernst: Das konfessionelle Zeitalter Katholizismus, Luthertum, Calvinismus ( ). Leipzig, 000. Lamíbert, M.: Medieval Haeresy. Oxford, 00. Mályusz, E.: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest Péter K.: A reformáció: kényszer vagy választás. Bp Rom in der Neuzeit. Politische, kirchliche und kulturelle Aspekte. Hrsg. Elze, R. Schmidinger, H. Nordholt, H. S. Wien Rom, Tellenbach, G.: The Church in Western Europe from the Tenth to the Early Twelfth Century. Cambridge, 199. Nagy Zsombor F. Romhányi Beatrix, Bubnó Hedvig, Sarnyai Csaba 0 Tantárgy besorolása: MTD 060 Egyháztörténet. Meghirdetés féléve: 1 nincs Oktatás nyelve: Értékelés módja: kollokvium I. A kereszténység és a keresztény egyház(ak) csaknem kétezer éve meghatározó tényezői az európai társadalomnak, kultúrának, sőt időszakonként változó mértékben a politikának és a gazdaságnak is. A két félév tematikája ennek a kétezer éves történetnek a főbb tendenciáit és meghatározó eseményeit öleli fel az ókortól napjainkig, különös hangsúlyt helyezve a teológiai gondolkodásnak a politikai cselekvésre és a társadalmi kapcsolatokra gyakorolt hatására. A tantárgy célja az egyház kialakulásának, fejlődésének történetének bemutatása ókortól napjainkig. A téma főbb csomópontjai az egyház fokozatos megerősödése és terjedése, az ókeresztény egyház szervezete, az egyházatyák hatása a teológiai-dogmatikai intézményesülésre; a népvándorláskori népek térítésének folyamata, a mediterrán vidékről, a Brit-szigetekről, ill. a német területekről kiinduló missziók; a szerzetesség megjelenése és elterjedése; az Egyházi Állam kialakulása, politikai szerepe az ezredfordulót követő évszázadokban, a I. Lateráni zsinat; az ó- és középkori keleti és a nyugati egyházszakadások okai és következményei; a legfontosabb középkori eretnekmozgalmak története; az egyházi reformok korszaka a Konstanzi zsinattól Luther fellépéséig, a huszitizmus európai jelentősége; a protestáns egyházak megjelenése és a konfesszinalizáció folyamata, a Tridenti zsinat; a szekularizáció folyamata; az egyházak helyzete a 0. században, a diktatúrák egyházakkal szembeni politikája, a II. atikáni zsinat és az ökumenikus mozgalmak társadalmi hatásai. Részvétel az előadásokon Brown, P.: Az európai kereszténység kialakulása Bp Chaunu, P.: A klasszikus Európa. Európa kultúrtörténete. Bp Deér József: A pápaság és a normannok. Bp. Máriabesnyő, 009. Euszebiosz egyháztörténete (Ekklésiastiké historia). Ford. Baán I. Bp. 198.
14 Handbuch der Kirchengeschichte. Hrsg. Jedin, H. Freiburg, Hussey, J.M. Louth, A.: The Orthodox Church in the Byzantine Empire. Oxford, 010. Koch, Ernst: Das konfessionelle Zeitalter Katholizismus, Luthertum, Calvinismus ( ). Leipzig, 000. Lamíbert, M.: Medieval Haeresy. Oxford, 00. Mályusz, E.: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest Péter K.: A reformáció: kényszer vagy választás. Bp Rom in der Neuzeit. Politische, kirchliche und kulturelle Aspekte. Hrsg. Elze, R. Schmidinger, H. Nordholt, H. S. Wien Rom, Tellenbach, G.: The Church in Western Europe from the Tenth to the Early Twelfth Century. Cambridge, 199. Semsey iktória Gálffy László, Gergely András MTD 0170 Politikai struktúrák és államok Európában az ókortól napjainkig II. Az állam tágabb értelemben a politikailag szervezett emberek összessége, szűkebb értelemben jelenti az állami szervek összességét. A jelen tantárgy oktatásának alapja az az angolszász felfogás, amely az állam és a kormányzati rendszer /rendszerek/ fogalmát szinonimaként használja. A történelem folyamán a szuverén közösségek (államok) adott földrajzi korlátok között, adott jogrendszer alapján létre jött egységek, amelyeket vagy egy testület (arisztokratikus köztársaság, köztársaság, demokratikus köztársaság stb.), vagy örökösödés, ill. választás útján az állam fölött fennhatóságot gyakorló személy vezet. A kronológiai sorrendben felvehető kurzusok a görög poliszoktól napjainkig követik az állam működésének alapvető rendező elvét. A hallgatók megismerik azokat az írott forrásokat, amelyekben ez a rendező elv formát ölt (törvények), a kormányzás különböző szintjei között megvalósuló hatalommegosztást (centralizált, decentralizált rendszerek), az állami szervek összességének felépítését egy-egy konkrét ország példáján illusztrálva. Alföldy G.: Római társadalomtörténet. Bp Braudel, F.: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I III. Bp Chaunu, P.: A klasszikus Európa. Bp Deér József: A pápaság és a normannok. Bp. Máriabesnyő, 010. Diószegi I.: A hatalmi politika másfél évszázada , Bp Duby, G.: Emberek és struktúrák a középkorban. Bp Grousset, R.: L'empire des steppes. Paris, 199. Németh Gy.: A poliszok világa. Bevezetés az archaikus és koraklasszikus kori görög társadalomtörénetbe. Bp Picq, J.: Une histoire de l'etat en Europe: Pouvoir, justice et droit du Moyen âge à nos jours. Paris, 009. Sashalmi E.:A nyugat-európai államfejlődés vázlata. Bp Szűcs, J.: ázlat Európa három történeti régiójáról. Bp
15 Semsey iktória Gálffy László, Gergely András MTD 0171 Politikai struktúrák és államok Európában az ókortól napjainkig III. Az állam tágabb értelemben a politikailag szervezett emberek összessége, szűkebb értelemben jelenti az állami szervek összességét. A jelen tantárgy oktatásának alapja az az angolszász felfogás, amely az állam és a kormányzati rendszer /rendszerek/ fogalmát szinonimaként használja. A történelem folyamán a szuverén közösségek (államok) adott földrajzi korlátok között, adott jogrendszer alapján létre jött egységek, amelyeket vagy egy testület (arisztokratikus köztársaság, köztársaság, demokratikus köztársaság stb.), vagy örökösödés, ill. választás útján az állam fölött fennhatóságot gyakorló személy vezet. A kronológiai sorrendben felvehető kurzusok a görög poliszoktól napjainkig követik az állam működésének alapvető rendező elvét. A hallgatók megismerik azokat az írott forrásokat, amelyekben ez a rendező elv formát ölt (törvények), a kormányzás különböző szintjei között megvalósuló hatalommegosztást (centralizált, decentralizált rendszerek), az állami szervek összességének felépítését egy-egy konkrét ország példáján illusztrálva. Alföldy G.: Római társadalomtörténet. Bp Braudel, F.: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I III. Bp Chaunu, P.: A klasszikus Európa. Bp Deér József: A pápaság és a normannok. Bp. Máriabesnyő, 010. Diószegi I.: A hatalmi politika másfél évszázada , Bp Duby, G.: Emberek és struktúrák a középkorban. Bp Grousset, R.: L'empire des steppes. Paris, 199. Németh Gy.: A poliszok világa. Bevezetés az archaikus és koraklasszikus kori görög társadalomtörénetbe. Bp Picq, J.: Une histoire de l'etat en Europe: Pouvoir, justice et droit du Moyen âge à nos jours. Paris, 009. Sashalmi E.:A nyugat-európai államfejlődés vázlata. Bp Szűcs, J.: ázlat Európa három történeti régiójáról. Bp Semsey iktória Gálffy László, Gergely András MTD 017 Politikai struktúrák és államok Európában az ókortól napjainkig 15 I. Az állam tágabb értelemben a politikailag szervezett emberek összessége, szűkebb értelemben jelenti az állami szervek összességét. A jelen tantárgy oktatásának alapja az az angolszász felfogás, amely az állam és a kormányzati rendszer /rendszerek/ fogalmát szinonimaként használja. A történelem folyamán a szuverén közösségek (államok) adott földrajzi korlátok között, adott jogrendszer alapján létre jött egységek, amelyeket vagy egy testület (arisztokratikus köztársaság, köztársaság, demokratikus köztársaság stb.), vagy örökösödés, ill. választás útján az állam fölött fennhatóságot gyakorló
16 személy vezet. A kronológiai sorrendben felvehető kurzusok a görög poliszoktól napjainkig követik az állam működésének alapvető rendező elvét. A hallgatók megismerik azokat az írott forrásokat, amelyekben ez a rendező elv formát ölt (törvények), a kormányzás különböző szintjei között megvalósuló hatalommegosztást (centralizált, decentralizált rendszerek), az állami szervek összességének felépítését egy-egy konkrét ország példáján illusztrálva. Alföldy G.: Római társadalomtörténet. Bp Braudel, F.: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I III. Bp Chaunu, P.: A klasszikus Európa. Bp Deér József: A pápaság és a normannok. Bp. Máriabesnyő, 010. Diószegi I.: A hatalmi politika másfél évszázada , Bp Duby, G.: Emberek és struktúrák a középkorban. Bp Grousset, R.: L'empire des steppes. Paris, 199. Németh Gy.: A poliszok világa. Bevezetés az archaikus és koraklasszikus kori görög társadalomtörénetbe. Bp Picq, J.: Une histoire de l'etat en Europe: Pouvoir, justice et droit du Moyen âge à nos jours. Paris, 009. Sashalmi E.:A nyugat-európai államfejlődés vázlata. Bp Szűcs, J.: ázlat Európa három történeti régiójáról. Bp Kun Miklós F. Romhányi Beatrix, Fábián Zoltán, Imregh Monika, Kurucz György, Makkai Béla, Sárközy Miklós, Semsey iktória MTD 0180 Idegen nyelvű forrás- és szakszövegolvasás I. írásbeli A tantárgy célja a történettudomány műveléséhez elengedhetetlen idegennyelvű szakirodalom értő olvasásának, valamint a források elemzésének és értelmezésének elsajátítása. Ennek keretében a hallgatók a saját leendő kutatási területükön legalább egy nyugati nyelven aktív, és egy másik, nyugati vagy más nyelven legalább passzív szinten elsajátítják a szaknyelvet. Az egyes specializációk tematikájának megfelelő, a szakirány-felelőssel és az oktatókkal egyeztetett szakirodalom. 16
17 Kun Miklós Bognár Zalán, Fábián Zoltán Imre, Kun Miklós, Sárközy Miklós MTD 110 Demokratikus és monolitikus politikai rendszerek en választható I. A tantárgyban feldolgozott kérdéskör alapfogalmai: a politikai rendszer, a hatalmi ágak és azok elválasztása egymástól, az állam és az állami intézményrendszer, a civil társadalom. A modern kori politikai rendszerek történelmi előzményei: az ókori Görögország és a keresztény Európa államszervezése. A kálvinista államfelfogás. Az abszolutizmus Európában. A polgári átalakulás és a polgári politikai rendszerek kialakulása. Az államalapítás és a középkori állam. A három részre szakadt ország államszervezési sajátosságai. A rendi állam intézményei és átalakulásuk 1848/49-ben. A modern polgári államberendezkedés alapjainak lerakása és az intézményrendszer változásai az I. világháborúig Magyarországon. A modern politikai pártok kialakulása és társadalmi bázisuk. A nagy társadalmi csoportok parlamenti reprezentációja a 0. század első felében. Diktatúrák Európában: Szovjetunió és Németország. A 1. századi hazai diktatúrák. A proletárdiktatúra a gyakorlatban: egy szűk csoport diktatúrája a népszuverenitás ellentéte. A hatalmi ágak elválasztása és általában a jogállamiság elvének tagadása a szocializmusban. Az évi forradalom, mint a hatalom feletti társadalmi ellenőrzés megvalósításnak kísérlete. Belényi Gy.: A sztálinizmus Magyarországon: a Rákosi rendszer. Korunk, 00/. Bihari M.: Magyar politika Bp Connor, W. D.: The Accidental proletariat. Princeton, Deér József: A pápaság és a normannok. Bp. Máriabesnyő 010. Dunn, J.: A demokrácia. Bp Easton, D.: The Analysis of Political Structure. New York, Easton, D.: The Political System. New York, 195. Gergely J. Izsák L.: A huszadik század története. Bp Gerics J.: A korai rendiség Európában és Magyarországon, Bp Hegyi K.: Török berendezkedés Magyarországon. Bp Izsák L.: Rendszerváltástól rendszerváltásig Bp Palasik M.: A jogállam megteremtésének kísérlete Magyarországon Bp Pölöskei F. Ránki Gy. (szerk.): A országi polgári államrendszerek. Bp Püski L.: A Horthy rendszer Bp Romsics I.: Magyarország története a XX. században. Bp Sashalmi E.: A nyugat-európai államfejlődés vázlata. Bp Kun Miklós Bognár Zalán, Fábián Zoltán Imre, Kun Miklós, Sárközy Miklós MTD 111 Demokratikus és monolitikus politikai rendszerek en választható I. írásbeli 17
18 A tantárgyban feldolgozott kérdéskör alapfogalmai: a politikai rendszer, a hatalmi ágak és azok elválasztása egymástól, az állam és az állami intézményrendszer, a civil társadalom. A modern kori politikai rendszerek történelmi előzményei: az ókori Görögország és a keresztény Európa államszervezése. A kálvinista államfelfogás. Az abszolutizmus Európában. A polgári átalakulás és a polgári politikai rendszerek kialakulása. Az államalapítás és a középkori állam. A három részre szakadt ország államszervezési sajátosságai. A rendi állam intézményei és átalakulásuk 1848/49-ben. A modern polgári államberendezkedés alapjainak lerakása és az intézményrendszer változásai az I. világháborúig Magyarországon. A modern politikai pártok kialakulása és társadalmi bázisuk. A nagy társadalmi csoportok parlamenti reprezentációja a 0. század első felében. Diktatúrák Európában: Szovjetunió és Németország. A 1. századi hazai diktatúrák. A proletárdiktatúra a gyakorlatban: egy szűk csoport diktatúrája a népszuverenitás ellentéte. A hatalmi ágak elválasztása és általában a jogállamiság elvének tagadása a szocializmusban. Az évi forradalom, mint a hatalom feletti társadalmi ellenőrzés megvalósításnak kísérlete. Belényi Gy.: A sztálinizmus Magyarországon: a Rákosi rendszer. Korunk, 00/. Bihari M.: Magyar politika Bp Connor, W. D.: The Accidental proletariat. Princeton, Deér József: A pápaság és a normannok. Bp. Máriabesnyő 010. Dunn, J.: A demokrácia. Bp Easton, D.: The Analysis of Political Structure. New York, Easton, D.: The Political System. New York, 195. Gergely J. Izsák L.: A huszadik század története. Bp Gerics J.: A korai rendiség Európában és Magyarországon, Bp Hegyi K.: Török berendezkedés Magyarországon. Bp Izsák L.: Rendszerváltástól rendszerváltásig Bp Palasik M.: A jogállam megteremtésének kísérlete Magyarországon Bp Pölöskei F. Ránki Gy. (szerk.): A országi polgári államrendszerek. Bp Püski L.: A Horthy rendszer Bp Romsics I.: Magyarország története a XX. században. Bp Sashalmi E.: A nyugat-európai államfejlődés vázlata. Bp Kun Miklós Bognár Zalán, Fábián Zoltán Imre, Kun Miklós, Sárközy Miklós MTD 11 Demokratikus és monolitikus politikai rendszerek en választható 18 II. A tantárgyban feldolgozott kérdéskör alapfogalmai: a politikai rendszer, a hatalmi ágak és azok elválasztása egymástól, az állam és az állami intézményrendszer, a civil társadalom. A modern kori politikai rendszerek történelmi előzményei: az ókori Görögország és a keresztény Európa államszervezése. A kálvinista államfelfogás. Az abszolutizmus Európában. A polgári átalakulás és a polgári politikai rendszerek kialakulása. Az államalapítás és a középkori állam. A három részre szakadt ország államszervezési sajátosságai. A rendi állam intézményei és átalakulásuk 1848/49-ben. A modern polgári államberendezkedés alapjainak lerakása és az intézményrendszer változásai az I. világháborúig Magyarországon. A modern politikai pártok kialakulása és társadalmi bázisuk. A nagy társadalmi csoportok parlamenti
19 reprezentációja a 0. század első felében. Diktatúrák Európában: Szovjetunió és Németország. A 1. századi hazai diktatúrák. A proletárdiktatúra a gyakorlatban: egy szűk csoport diktatúrája a népszuverenitás ellentéte. A hatalmi ágak elválasztása és általában a jogállamiság elvének tagadása a szocializmusban. Az évi forradalom, mint a hatalom feletti társadalmi ellenőrzés megvalósításnak kísérlete. Belényi Gy.: A sztálinizmus Magyarországon: a Rákosi rendszer. Korunk, 00/. Bihari M.: Magyar politika Bp Connor, W. D.: The Accidental proletariat. Princeton, Deér József: A pápaság és a normannok. Bp. Máriabesnyő 010. Dunn, J.: A demokrácia. Bp Easton, D.: The Analysis of Political Structure. New York, Easton, D.: The Political System. New York, 195. Gergely J. Izsák L.: A huszadik század története. Bp Gerics J.: A korai rendiség Európában és Magyarországon, Bp Hegyi K.: Török berendezkedés Magyarországon. Bp Izsák L.: Rendszerváltástól rendszerváltásig Bp Palasik M.: A jogállam megteremtésének kísérlete Magyarországon Bp Pölöskei F. Ránki Gy. (szerk.): A országi polgári államrendszerek. Bp Püski L.: A Horthy rendszer Bp Romsics I.: Magyarország története a XX. században. Bp Sashalmi E.: A nyugat-európai államfejlődés vázlata. Bp Horváth Csaba János Bognár Zalán, Hermann Róbert, Horváth Csaba János, Popély Gyula MTD 10 Háborúk és hadművészet története Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: en választható Oktatás nyelve: II. Értékelés módja: A tantárgy az egyetemes és a hadtörténet legfontosabb fejezeteit mutatja be. Foglalkozik az ókori és középkori államok hadseregeivel, szervezetével, fegyverzetével, harceljárásával, a jelentősebb háborúkkal, csatákkal és azok hadművészeti értékelésével. A hadtörténetet a honfoglalás kortól tekintjük át, megismerjük a középkori Magyar Királyság hadszervezetét, fegyverzetét, harceljárását, a korabeli európaitól való eltéréseit. Összegezzük a török- és Habsburg-ellenes harcok hadművészeti tapasztalatait. Bemutatjuk a katonai irodalom és gondolkodás kialakulását és fejlődését. Az egyetemes és hadtörténelem a 18. századtól az első világháború végéig. Az ipari forradalom és a nagy francia forradalom jelentős hatással volt a hadművészet fejlődésére. Értékeljük a kor fontosabb háborúinak az első világháborúig bezárólag a hadművészeti tapasztalatait, a katonai gondolkodás fejlődését és a fontosabb gondolkodók munkásságát. Ismertetjük Magyarország hadügyér a Habsburg-birodalom keretei között, az 1848/49-es szabadságharc katonai történetét és tapasztalatait, majd az első világháborús részvételt. Az első világháború végétől a második világháború végéig foglalkozunk a fontosabb államok fegyveres erőinek fejlődésével, katonai elméletekkel és elképzelésekkel a jövő háborújáról. Elemezzük a második világháború hadjáratait és hadművészeti tapasztalatait, a haderő felkészítésével és részvételével. Az 1945 után folyó helyi háborúk és hadművészeti tapasztalataik. A hidegháború és a bipoláris világrend kialakulásának illetve a tudományos-technikai forradalom vívmányainak hatása a fegyveres erők fejlődésére. A haderő 1945 után a párizsi békeszerződésig, illetve a arsói Szerződés kötelékében, majd a NATO-ba vezető úton. A tárgy oktatásának integráns része a tematikához kapcsolódó forrásismeret. 19
13.2.5. Történelem mesterképzési szak tantárgytematikái
1..5. Történelem mesterképzési szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan
Részletesebben13.2.5. Történelem mesterképzési szak tantárgytematikái
1..5. Történelem mesterképzési szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan
RészletesebbenEszterházy Károly Főiskola. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV
Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV A doktori képzés általános rendjéről az Eszterházy Károly Főiskola Intézményi Doktori és Habilitációs
RészletesebbenEszterházy Károly Főiskola. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV
Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV A doktori képzés általános rendjéről az Eszterházy Károly Egyetem Doktori és Habilitációs Szabályzata,
RészletesebbenAz ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya
TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó
RészletesebbenEszterházy Károly Egyetem. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV
Eszterházy Károly Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV A doktori képzés általános rendjéről az Eszterházy Károly Egyetem Doktori és Habilitációs Szabályzata,
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
Részletesebben13.3.3. Tanár történelemtanár mesterképzési szak tantárgytematikái
13.3.3. Tanár történelemtanár mesterképzési szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek
RészletesebbenTörténelemtanár Általános iskolai tantervi háló
Történelemtanár Általános iskolai tantervi háló Neptun kód BTOTOR1N01 BTOTOR1L01 BTOTOR1N02 BTOTOR1L02 BTOTOR1N03 BTOTOR1L03 BTOTOR1N04 BTOTOR1L04 BTOTOR2N01 BTOTOR2L01 BTOTOR2N02 BTOTOR2L02 BTOTOR2N03
RészletesebbenTÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
Részletesebben5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei
Szakmai kompetenciák A TANTÁRGY ADATLAPJA 1 A képzési program adatai 11 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 12 Kar Római Katolikus Teológia 13 Intézet Római Katolikus Didaktikai Teológia
RészletesebbenKedd A modern európai integráció története szeminárium BTOTOR6N A tömeghadseregek kora előadás BTMTNTORT
Viskolcz Noémi Fogadó óra: Sz9 10h, 401. sz. Kultúra és gondolkodás a 15 18. századi Magyarországon Politikai filozófia és eszmék a reneszánszban és a kora újkorban Írásbeliség és képi ábrázolás II. Új-
RészletesebbenTAB2107 Helytörténet tematika
TAB2107 Helytörténet tematika Tantárgyi követelményrendszer: Projektmunka és prezentáció 1. A helytörténeti kutatások elméleti háttere, diszciplináris és módszertani határai 2-3. Makro- és mikrotörténet
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
RészletesebbenTárgyfelvétel típusa. Kötelező Nincs megadva 0 MAGY0007 Helyesírás 1 Kötelező 0 Gyakorlati jegy (5 fokozatú) 2 Gúti Erika Dr.
Félév szám Min félévszám Max félévszám Tárgyfelvétel típusa Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám Kreditek a tárgycsoportban Tárgyfelelős nyomtatási neve ANYISM01 TORTKONO01 TORTKONO0
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenHol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?
Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi
RészletesebbenTanegységlista (BA) Történelem képzési ág. Történelem alapszak től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Történelem képzési ág Történelem alapszak 215-től fölvett hallgatóknak Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga
RészletesebbenTanegységlista (BA) Történelem képzési ág. Történelem alapszak től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Történelem képzési ág Történelem alapszak 219-től fölvett hallgatóknak Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga
RészletesebbenTÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenKreditpont. típusa. BBNTÖ13300 Historiográfia 2 K k BBNTÖ00200 BBNTÖ10300
TÖRTÉNELEM ALAPSZAK (BA) TANTÁRGYLISTÁJA RÉGÉSZET SZAKIRÁNY Középkori Közép-Európa fakultatív modul, Középkori Közel-Kelet fakultatív modul, Késő antik régészet fakultatív modul, Magyar őstörténet és honfoglalás
RészletesebbenAngol nyelv és kultúra tanára
Mintatanterv kód: AN52+TR20_2015OAN Mintatanterv angol nyelv és kultúra tanára - történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára szakos hallgatók számára (nappali tagozat) Önálló képzési szakasz 11 féléves
RészletesebbenBÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,
Részletesebben100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint
ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus
RészletesebbenTematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)
Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak
RészletesebbenFéléves óraszám1. Tárgykövetelmény. típusa. FILOL0001 Bevezetés a filozófiába 2 2 Kötelező Kollokvium 10 Dr. Somos Róbert MT-TORTALB171801
tatanterv kódja SZVBAL10 TORTBAL01 Szabadon tárgyak BA Általános kompetenciákat fejl. bölcsészettud. és társadalomtud. ismeretek 10 Kötelező 1 6 8 Kötelező FILOL0001 Bevezetés a filozófiába Kötelező Kollokvium
RészletesebbenFélév szám Min félévszám Max félévszám rgyfelvétel típu Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám2
Félév szám Min félévszám Max félévszám rgyfelvétel típu Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám Kreditek a Tárgyfelelős nyomtatási neve tárgycsoportban ANYISM01 Anyanyelvi ismeretek Kötelező
RészletesebbenNemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem
Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Hittankönyv a középiskolák 10. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Az egyháztörténelem fogalma A források típusai A történelem segédtudományai
RészletesebbenOsztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem
Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi
Részletesebben2016/2017-II TÖRTÉNELEM BA 2016/17. II. FÉLÉV I. ÉVFOLYAM (30 FŐ) 2 koll. 3 Forisek Péter H XII
TÖRTÉNELEM BA 2016/17. II. FÉLÉV I. ÉVFOLYAM (30 FŐ) KÓD CÍM ÓRA TELJ KR. OKTATÓ BTTR103BA Informatikai 2 koll. 2 Nemes Zoltán H. 14-16 XII BTTR116BA Történeti földrajz* 2 koll. 2 Szilágyi Zsolt K. 10-12
RészletesebbenÉrvényes: 2014/2015 tanévtől. 1. oldal, összesen: 5
Mintatanterv kód: A55+T53 2014ON Mintatanterv angol nyelv és kultúra tanára (középiskolai) -- történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára (középiskolai) szakos hallgatók számára Önálló képzési szakasz
RészletesebbenÉrettségi témakörök 2012/2013-as tanév
Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,
RészletesebbenTörténelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!
Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
RészletesebbenTematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből)
Tematika FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) 1. hét: A magyar művelődés korai szakaszai 2. hét: A magyarok és a IX-X. századi Európa
RészletesebbenOsztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Politológia
III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Politológia TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Politológia Tanszék: Közgazdasági
RészletesebbenKelet-ázsiai kultúrák diszciplináris minor a 2017-től fölvett hallgatóknak
Kelet-ázsiai kultúrák diszciplináris minor a 2017-től fölvett hallgatóknak A minorokat elsődlegesen az ELTE BTK hallgatóinak hirdetjük meg, az előírt bemeneti követelmények figyelembevételével. A fennmaradó
RészletesebbenSZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013
Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Cím: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Telefon: +36 34 309 545 E-mail: ititkar@is-kola.hu Web: www.is-kola.hu Fax: +36 34 309 549 SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM
RészletesebbenTÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK
TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított szakirányok: - Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudományi Képzési ciklus: mester Képzési forma (tagozat): nappali A szakért felelős kar: Bölcsészettudományi
RészletesebbenTörténelemtudományi Doktori Iskola témakiírás
Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok
RészletesebbenMintatanterv magyartanár -- történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára szakos hallgatók számára Közös képzési szakasz
Mintatanterv kód: M7+T76 201OOZN Mintatanterv magyartanár -- történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára szakos hallgatók számára özös képzési szakasz (/V/SZ) TÖRZSTÁRGYA - PEDAGÓGIA (13 REDIT) Tanári
RészletesebbenEGYETEMES TÖRTÉNELEM. Róma története a város alapításától Kr.u. 476-ig
EGYETEMES TÖRTÉNELEM A görög polisz és története 1. Spárta államberendezkedése és társadalma Németh György Hegyi W. György: Görög római történelem. Budapest, Osiris, 2011. 128-141. Németh György: A polisok
RészletesebbenDoktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.
Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok
RészletesebbenTanár történelemtanár mesterképzési szak tantárgytematikái
13.3.3. Tanár történelemtanár mesterképzési szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek
Részletesebben2012. szeptemberétől. Heti kontakt. Félévi Kredit. Informatika AIB1001 0 2 G 2 MI Dr. Ionescu Klára X
Történelem alapszak Idegenvezető szakirány mintatanterve 2012. szeptemberétől Tantágy neve felelős Informatika AIB1001 0 2 G 2 MI Dr. Ionescu Klára Filozófiatörténet AIB1002 2 0 K 2 TR Dr. Trembeczki István
RészletesebbenTanár történelemtanár T/D levelező mesterképzési szak tantárgytematikái
13.3.3. Tanár történelemtanár T/D levelező mesterképzési szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett
RészletesebbenTanegységlista (BA) 2015-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Szabad bölcsészet alapszak kommunikáció és médiatudomány specializáció* 2015-től fölvett hallgatóknak *A 38/2014. (IV.30.) EMMI rendelet a szabad bölcsészet alapképzési szak képzési-
RészletesebbenAngol nyelv és kultúra tanára
Mintatanterv kód: AN50+ME22_2015ON Mintatanterv angol nyelv és kultúra tanára - média-, mozgókép- és kommunikációtanár szakos hallgatók számára (nappali tagozat) Önálló képzési szakasz 11 féléves képzésben
RészletesebbenNappali alapképzés Történelem alapszak (BA) Mintatanterv
Nappali alapképzés Történelem alapszak (BA) Mintatanterv Neptun kód Tanegység Féléves óraszám Beszámolási kötelezettség Kredit 1. év 1. félév (1. félév) BTTON101HIS Bevezetés a filozófiatörténetbe 30 kollokvium
RészletesebbenTársadalomismeret tantárgyi követelmények. 1/9. évfolyam, szakközépiskola
Társadalomismeret tantárgyi követelmények 1/9. évfolyam, szakközépiskola A tanulók munkájának és előmenetelének értékelése folyamatos. A tantárgyból félévente legalább 3 érdemjeggyel kell rendelkezni ahhoz,
Részletesebben7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet
7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei Az őskor és az ókori kelet 1. A történelem forrásai. 2. Az őskőkor világa. 3. Az újkőkor változásai (gazdaság, életmód, vallás). 4. Az ókori folyamvölgyi
Részletesebben2014-től felvett hallgatóknak. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható
RészletesebbenBJPK2018BAMJN. BTK1-BN-KEL K 15 v 3
Mintatanterv kódja: BJPK218BAMJN Keleti nyelvek és kultúrák BA szak kezdő mintatanterve 218.9.1. ( félév, 18 kredit: 12 kredit japán szakirány + 5 kredit specializáció/minor + 1 kredit szabadon választható)
RészletesebbenA mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenIDŐTERV. TORSANB3/ Történelem Régészet szakirány Ösvények: Történelem régészet szakirány MK-1 Bölcsész alapozó képzés
IDŐTERV TORSANB3/14-15-1 - Történelem Régészet szakirány Ösvények: Történelem régészet szakirány MK-1 Bölcsész alapozó képzés 1 2 3 4 5 6 - A mérföldkőben gyűjtendő: 10 kredit - Kötelezően teljesítendő
RészletesebbenKeleti Nyelvek és Kultúrák Intézete 2016/2017-es tanév őszi félév
Keleti nyelvek és kultúrák alapszak japán szakirány I-III. évfolyam, japán minor, Japanológia mesterképzési szak I-II. évfolyam 1 BJP 4210 Japán irodalomtörténet I. előadás 2x45 2 BJP 9210 Japán irodalomtörténet
RészletesebbenTÖRTÉNELEM osztatlan tanárképzés, 2016/17. II. félév
I. ÉVFOLYAM (83 FŐ) BTTR212OMA Görög történelem 2 koll. 3 Forisek Péter H. 12-14 XII BTTR213OMA Római történelem 2 koll. 3 Szabó Edit Sze. 12-14 XII 2 gyj. 2 Forisek Péter-Bacsa K. 10-12 406 Az ókor nagy
RészletesebbenOSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS - TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK TANÁRA MINTA NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2014/2015. tanévtől
OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS - TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK TANÁRA MINTA NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2014/2015. tanévtől Tárgykód Tantárgy megnevezése Előfeltétel Felvétele Kreditpont Követelmény típusa
Részletesebbenjavítóvizsga tételek tanév
javítóvizsga tételek 2017-18. tanév Történelem: SZAKGIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAM 1. Egyiptom 2. A görög vallás és a mítoszok. Az olimpia. 3. Spárta. Nevelés és család az ókori görögöknél. 4. Az athéni demokrácia
RészletesebbenA vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.
Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1 A képzési program adatai 11 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 12 Kar Római Katolikus Teológia 13 Intézet Római Katolikus Didaktikai Teológia 14 Szakterület Római
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
RészletesebbenHét Előadás témakörei Szeminárium témakörei
(BKS1104, Művelődéstörténet 1.) Óraszám:2+1/hét Hét Előadás témakörei Szeminárium témakörei 1. A félév feladatainak megbeszélése, a követelményrendszer ismertetése 2. A művelődéstörténet elméleti és fogalmi
RészletesebbenETE_Történelem_2015_urbán
T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása
RészletesebbenInterdiszciplináris Doktori Iskola. A Kárpát-medence és a szomszédos birodalmak között Doktori Program. Képzési program
Interdiszciplináris Doktori Iskola A Kárpát-medence és a szomszédos birodalmak 900 1800 között Doktori Program Képzési program A KÉPZÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A 2016 szeptemberében tanulmányaikat megkezdő
Részletesebben2006. szeptemberétől. Heti kontakt óraszám. TRB1000 1 0 K 2 TR Dr. Aszalós Éva X. TRB1001 0 1 G 2 TR Dr. Aszalós Éva X
Történelem alapszak szakirányok mintatanterve 2006. szeptemberétől Tantágy neve felelős Informatika AIB1001 0 2 G 2 MI Dr. Nagy Mihály X Filozófiatörténet AIB1002 2 0 K 2 FT Dr. Trembeczki István X Kommunikáció
RészletesebbenTanegységlista (BA) Szabad bölcsészet alapszak kommunikáció és médiatudomány szakirány től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Szabad bölcsészet alapszak kommunikáció és médiatudomány szakirány 2011-től fölvett hallgatóknak Tanegységlista Kód BBN- Tanegység félév értékelés köt.vál. óraszám kredit előfeltétel
RészletesebbenTárgyfelvétel típusa. Tárgykövetelmény. SZVBA10 Szabadon választható tárgyak BA 10 Kötelező 1 6. Kötelezően választható.
tatanterv kódja SZVBA10 Szabadon tárgyak BA 10 Kötelező 1 6 TORTBA01 Általános kompetenciákat fejl. bölcsészettud. és társadalomtud. ismeretek 8 Kötelező FILO0001 Bevezetés a filozófiába Kötelező Kollokvium
RészletesebbenTanegységlista (BA) 2016-tól fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Szabad bölcsészet alapszak kommunikáció és médiatudomány specializáció* 2016-tól fölvett hallgatóknak *A 38/2014. (IV.30.) EMMI rendelet a szabad bölcsészet alapképzési szak képzési
RészletesebbenTémakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):
Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani
RészletesebbenA mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható
Részletesebben2015-től felvett hallgatók számára. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható
RészletesebbenA mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenOrsolya egyetemi docens. egyetemi docens dr. Beretzky Ágnes egyetemi docens dr. Sárosdyné dr. Szabó Judit egyetemi docens. Szabó Judit egyetemi docens
Mintatanterv hagyományos angol szakos főiskolai diplomával rendelkező angoltanári mesterszakos hallgatók számára (T/D) (2 félév, 30 ) (A pedagógia-pszichológia modult l. a Tanárképzési tanszék honlapján)
RészletesebbenÚj földrajzi irányzatok 1. Alapfogalmak, előzmények (felfedezések, földrajzi determinizmus, regionális földrajz)
Új földrajzi irányzatok 1. Alapfogalmak, előzmények (felfedezések, földrajzi determinizmus, regionális földrajz) Timár Judit Egyetemi docens DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék (MTA Közgazdasági
RészletesebbenMintatanterv anglisztika BA szakos hallgatók számára angol specializációval. (6 félév, 120 kredit, nappali tagozat) érvényes: 2015/2016.
Érvényes: 201/201. tanévtől Mintatanterv kód: BAN201BAMJN Mintatanterv anglisztika BA szakos hallgatók számára angol specializációval Tantárgy ód előfeltétel kódja (//SZ) ALAPOZÓ ISMERETE - ÁLTALÁNOS BÖLCSÉSZSTÚDIUMO
Részletesebbena 2015-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Ókori és keleti filológia képzési ág Keleti nyelvek és kultúrák alapszak, iranisztika szakirány a 2015-től fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi
RészletesebbenTÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA. Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont
TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA 1 A vizsga részei írásbeli szóbeli Írásbeli Szóbeli Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont Írásbeli
RészletesebbenTanegységlista (BA) 2015-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Szabad bölcsészet alapszak művészettörténet specializáció* 2015-től fölvett hallgatóknak *A 38/2014. (IV.30.) EMMI rendelet a szabad bölcsészet alapképzési szak képzési- és kimeneti
RészletesebbenTANEGYSÉGLISTA (MA) EGYIPTOLÓGIA MESTERKÉPZSÉI SZAK (MA) A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET: ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SZAKRÓL: A mesterképzési szak megnevezése:
Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelezı tanegység kv = kötelezıen választható tanegység v = választható
RészletesebbenKELETI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK ALAPSZAK (BA) TANTÁRGYLISTÁJA ARAB, HEBRAISZTIKA, KÍNAI szakirányok NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2013/2014.
KELET NYELVEK ÉS KULTÚRÁK ALAPSZAK (BA) TANTÁRGYLSTÁJA ARAB, HEBRASZTKA, KÍNA szakirányok NAPPAL TAGOZAT Érvényes a 2013/2014. tanévtől Tárgykód Tantárgy megnevezése Előfeltétel Felvétele Kreditpont Követelmény
Részletesebbena 2011-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Ókori és keleti filológia képzési ág Keleti nyelvek és kultúrák alapszak, japán szakirány a 2011-től fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz
Részletesebben2016-tól fölvett hallgatóknak
TANEGYSÉGLISTA (BA) SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPSZAK KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SPECIALIZÁCIÓ 2016-tól fölvett hallgatóknak Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz
RészletesebbenII. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.
Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak
RészletesebbenÉrvényes: 2014/2015 tanévtől. 1. oldal, összesen: 5
Mintatanterv kód: M25+T23 2014OAAN Mintatanterv magyartanár (általános iskolai) történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára (általános iskolai) szakos hallgatók számára Önálló képzési szakasz (+2
Részletesebben2007. szeptemberétől
Szabad bölcsészet alapszak Esztétika szakirány mintatanterve 2007. szeptemberétől Tantágy neve Filozófiatörténet Bevezetés a művészettörténetbe és a művészettörténet irodalmába Bevezetés az etikába Bevezetés
RészletesebbenMAGYAR ŐSTÖRTÉNET Tudomány és hagyományőrzés
MAGYAR ŐSTÖRTÉNET Tudomány és hagyományőrzés MTA BTK MŐT Kiadványok 1. Sorozatszerkesztők Vásáry István Fodor Pál MTA BTK MŐT Kiadványok 1. MAGYAR ŐSTÖRTÉNET Tudomány és hagyományőrzés Szerkesztették Sudár
Részletesebbena 2015-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Ókori és keleti filológia képzési ág Keleti nyelvek és kultúrák alapszak, török szakirány a 2015-től fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz
RészletesebbenKódszám egyenlőségjellel: a megadott kurzus párhuzamos felvétele.. * : Az alapozó képzés tárgyainak elvégzése után vehető fel a tárgy.
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően
RészletesebbenKódszám egyenlőségjellel: a megadott kurzus párhuzamos felvétele. * : Az alapozó képzés tárgyainak elvégzése után vehető fel a tárgy.
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenNyelvtudományi Doktori Iskola - Japán filológia Doktori Program
Nyelvtudományi Doktori Iskola - Japán filológia Doktori Program A program rövid bemutatása: A nagy kulturális örökséggel rendelkező Japán megértése csak Japán kulturális gyökereinek és fejlődési sajátosságainak
RészletesebbenKódszám egyenlőségjellel: a megadott kurzus párhuzamos felvétele. * : Az alapozó képzés tárgyainak elvégzése után vehető fel a tárgy.
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően
RészletesebbenMESTERKÉPZSÉI SZAK (MA) A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható
Részletesebben20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi
Részletesebben