Tanár történelemtanár mesterképzési szak tantárgytematikái

Átírás

1 Tanár történelemtanár mesterképzési szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan is teljesíthetők). 1 Szakmai törzstárgyak és szakmódszertani tárgyak (a szakmai törzstárgyakból szakmódszertani tárgyakból szerzett érdemjegyek átlaga részét képezi az oklevél minősítésének), TSZ. 86. (3) b) Nagy Zsombor Bognár Zalán, F. Romhányi Beatrix, Fehér Bence, Gergely András, Makkai Béla, Papp Sándor, Semsey iktória MTT 0010 A történelem kutatás módszertana I. I. írásbeli Fejlesztett kompetenciák A tanulói személyiség fejlesztése Szakterületi és szakmódszertani: A forráselemzés típusainak ismerete és gyakorlati alkalmazása A történelem tantárgy által közvetített általános és specifikus ismeretek és képességek. A tárgy a történetkutatás módszertant az előadás a maga történeti fejlődésében mutatja be. Szakági módszertanok átvétele a XIX. században: A különböző történelemtudományi ágak (régészet, művelődéstörténet, filológia, földrajz, néprajz) módszertani eredményeinek hasznosítása; a történettudomány mint e módszertannak szintetizátora. A XX. század újabb módszertani impulzusai: szociológia, antropológia, pszichológia, demográfia, - beépülésük a történettudomány eszköztárába. A természettudományos módszerek alkalmazása. A legújabb módszerek: oral history, mikrotörténelem, pszichohistória, diszkurzív módszerek, gender studies. Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium célja a forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása, az egyes korszakok és tárgykörök forrástípusainak, forrásainak bemutatása, az új szemléletű, ún. forrásközpontú történelemtanítás követelményeinek elsajátítása. GLATZ Ferenc: Történetíró és politika BLOCH, Marc: A történész mestersége. Bp Encyclopedia of Historians and Historical Writing. Ed. Kelly BOYD. vols. London, 1999 BOOTH, Wayne C. COLOMB, Gregory G. WILLIAM, Joseph M.: The Craft of Research, nd ed. University of Chicago Press, 003. MAWDSLEY, E. MUNCK, T.: Számítógép a történettudományban. Bp BORODKIN, L. I. LEERMANN, W. (szerk.): History and Computing in Eastern Europe. St. Katharinen

2 Balaton Petra Balaton Petra, Makkai Béla MTT 0014 Szótárinformatika és történettudományi adatbázisok tavaszi I. Fejlesztett kompetenciák A tanulói személyiség fejlesztése Szakterületi és szakmódszertani Kifejezőképességek Adatbázisok megismerése A hallgatók fejlődését gyakorlatok segítik. írásbeli Fábián Zoltán Imre Csízy Katalin, Fábián Zoltán Imre, Fehér Bence, Sárközy Miklós MTT 1111 Társadalom- és gazdaságtörténet I. Az antikvitás társadalma és gazdasága I. Fejlesztett kompetenciák A, illetve egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egyegy Tantárgyunk a klasszikus antikvitás társadalmainak koronként és területenként változó társadalmi és gazdasági viszonyairól kíván áttekintést nyújtani. Az első ókori civilizációk kialakulásához a termelő gazdálkodás elterjedése, az őskori technológiai fejlődés eredményei, a szárazföldi és a tengeri szállítás és kereskedelem fejlődése szolgált alapul. Megismerkedhetünk a társadalmi szerveződés egyre fejlettebb formáival, az ókori Kelet államainak és birodalmainak

3 működésével, majd a görög-római ókor jellemző gazdálkodási és társadalmi egységének, a városközpontú államnak (polis) a sajátosságaival. Az élelemtermelés problémája kapcsán kitérünk az egyes régiók gazdálkodási sajátosságaira és demográfiai viszonyaira. A római kori gazdálkodás struktúráját az ókori Pannónia viszonyain keresztül tanulmányozzuk. ALFÖLDY G.: Római társadalomtörténet. Bp KÁKOSY L.: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Bp MARÓTI E.: Az itáliai mezőgazdasági árutermelés kibontakozása (A pun háborúk kora). Bp MÓCSY A.: Die Bevölkerung von Pannonien bis zu den Markomannenkriegen. Bp NÉMETH Gy.: A polisok világa. Bevezetés az archaikus és koraklasszikus kori görög társadalomtörténetbe. Bp OPPENHEIM, A. L.: Az ókori Mezopotámia. Egy holt civilizáció portréja. Bp PIGOTT, S.: Az európai civilizáció kezdetei. Bp POLÁNYI K.: Kereskedelem, piacok, pénz az ókori Görögországban. Bp WEBER, M.: Az antik társadalmak gazdasági elmélete. In: WEBER, M.: Gazdaságtörténet. álogatott tanulmányok. Bp Gálffy László Bubnó Hedvig, F. Romhányi Beatrix Gálffy László, árady Zoltán MTT 111 Társadalom- és gazdaságtörténet II. A középkori társadalom és gazdaság 3 I. A, illetve egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egyegy Az antikvitás romjain Nyugat-Európában kialakuló feudális társadalom hosszú, több évszázados fejlődés után érte el virágkorát. Tantárgyunk a keresztény Európa ezer éves fejlődését hivatott áttekinteni. Foglalkozunk az európai feudális struktúra fő jellemzőivel, a hűbéri kapcsolatok rendszerével, a birtoklási, adózási, jogi viszonyokkal, az erősen tagolt társadalmi rétegeződéssel és annak változásaival, az intézményekkel, a középkori keresztény államszervezet kérdéseivel. Bemutatásra kerül az a jelentős középkori agrotechnikai fejlődés ( mezőgazdasági forradalom ), amely lehetővé tette a termelékenység gyors növekedését és az egyre növekvő európai népesség ellátását. Kitérünk a kolostori gazdálkodás szerepére az innovációkban. A középkor végén a gazdasági és a pénzügyi életben egyre több kapitalista vonás tapasztalható; jelentős tudományos eredmények, találmányok készítették elő a nagy földrajzi felfedezéseket. A regionális eltérések ellenére a keresztény Európa kultúrája egyre egységesebb lett. BRAUDEL, F.: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, X XIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Bp DAIES, N.: Európa története DUBY, G.: Emberek és struktúrák a középkorban. Bp

4 HOFFMANN T.: Európai parasztok. Életmódjuk története I II. Bp. 1998, 001. HUIZINGA, J.: A középkor alkonya. Bp KATUS L.: A középkor története. Bp KLANICZAY G. (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I II. Bp MÁLYUSZ E.: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp PIRENNE, H.: A középkori gazdaság és társadalom története. Bp SHAHAR, Shulamith: A negyedik rend. Nők a középkorban. Bp SZ. JÓNÁS I.(szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Bp Kurucz György Dusnoki József, Kurucz György, Papp Sándor MTT 1113 Társadalom- és gazdaságtörténet III. A kora újkor társadalmai és gazdaságai + 0 en választható tavaszi II. Fejlesztett kompetenciák A, illetve egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egyegy Amerika felfedezése után a kapitalista világgazdaság kialakulása új kihívást jelentett az eurázsiai térség államai számára. Átalakultak a termelési és elosztási struktúrák, jelentős gazdasági koncentráció következett be, földrajzilag távoli területek kerültek egymással szoros kapcsolatba. Az egyre nagyobb területtel és egyre nagyobb népességgel rendelkező nagyhatalmak minél intenzívebb, hatékonyabb államot igyekeztek működtetni. A német, angol, francia, németalföldi, itáliai kora újkori államelméleti irodalom egyre sokszínűbb, egyre differenciáltabb képet rajzolt az állam és a társadalom, az uralkodó és az alattvalók egymáshoz való viszonyáról, a felvilágosult abszolutizmus uralkodó ideáljáról. ASCH, R. G. DUCHHARDT, H. (Hg.): Der Absolutismus ein Mythos? Strukturwandel monarchischer Herrschaft in West- und Mitteleuropa. Wien, BOSBACH, F.: Monarchia Universalis. Ein politischer Leitbegriff der Frühen Neuzeit. Göttingen, BRAUDEL, F.: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, X XIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen.bp DIDERIKS, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet: a rurális társdalomtól a gondoskodó államig. Bp HAJNAL I.: Az újkor története. Bp MATUZ J.: Az Oszmán Birodalom története. Bp POÓR J. (szerk.): Kora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Bp TENIGL-TAKÁCS L.: India története. Bp

5 Makkai Béla MTT 1114 Társadalom- és gazdaságtörténet I. Társadalmi és gazdasági viszonyok a században Bubnó Hedvig, F. Romhányi Beatrix Gálffy László, árady Zoltán III. A, illetve egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egyegy Balaton Petra MTT 1115 Társadalom- és gazdaságtörténet. Magyarország társadalma és gazdasága, század Bubnó Hedvig, F. Romhányi Beatrix Gálffy László, árady Zoltán 5 III. A, illetve egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egyegy

6 Dusnoki József Bubnó Hedvig, F. Romhányi Beatrix Gálffy László, árady Zoltán MTT 1116 Társadalom- és gazdaságtörténet I. Az európai társadalom- és gazdaságtörténet forrásai tavaszi I. évközi feladatok teljesítése A, illetve egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egyegy MTT 1117 Társadalom- és gazdaságtörténet II. A Magyarországi társadalom- és gazdaságtörténet forrásai Balaton Petra Bubnó Hedvig, F. Romhányi Beatrix Gálffy László, árady Zoltán tavaszi I. évközi feladatok teljesítése A, illetve egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egyegy 6

7 MTT 0110 Történelemoktatás módszertan előadás I. 3 7 Herber Attila I. A tanulói személyiség fejlesztése A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése: A pedagógiai folyamat tervezése A forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása. Kifejezőképességek A történelem tantárgy kapcsolata, kapcsolódása a társadalomtudományokhoz és a művészeti oktatáshoz; a történettudomány és történelemtanítás nemzetközi tendenciái, különös tekintettel az EU gyakorlatára. A történelem tanításának módszertana Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális történelemtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzői, a csoportdinamika szerepe az oktatásban. A történelem tanításának jelentősége a személyiség fejlesztése érdekében. A történelem oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben. A tantárgy célja, hogy a heti előadások keretében tematikusan végigvezesse a hallgatókat a tanári munka főbb elemein, és átadja az ezekhez kapcsolódó ismereteket. A legfontosabb érintett elemek: történelemoktatás Magyarországon és az Európai Unióban; tanítási technikák; hagyományos és multimédiás eszközök; hazai és nemzetközi tankönyvek; történelemórán folyó kompetenciafejlesztés módszerei; tanmenet; tantervek; óravázlat; óratartás; vázlat; dolgozat; feleltetés; osztályzás; érettségi; A történelem oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben. BÁRDOSSY I. et al.: Kooperatív pedagógiai stratégiák az iskolában I. Pécs, 003. CSEPELA J.-né HORÁTH P. et al.: A történelemtanítás gyakorlata. Bp DÁRDAI Á.: A tankönyvkutatás alapjai. Bp. Pécs, 00. Évszámokon innen és túl Megújuló történelemtanítás. Szerk. KNAUSZ I. Bp KATONA A. SALLAI J.: A történelem tanítása. Tantárgy-pedagógiai összefoglaló. Bp. 00. KATONA A.: Tanári Kincsestár. Történelem I II. Budapest,

8 SZABÓ M. KAPOSI J.: Módszerek a források feldolgozásához SZABOLCS O.: Történelempedagógiai írások I II. Budapest, 00. Történelem tanítás módszertan. Tanulmányok a 75 éves Szabolcs Ottó tiszteletére. Bp. 00. MTT 011 Történelemoktatás módszertana I. 8 Herber Attila I. írásbeli A tanulói személyiség fejlesztése A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése: A pedagógiai folyamat tervezése A forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása. Kifejezőképességek A történelem tantárgy kapcsolata, kapcsolódása a társadalomtudományokhoz és a művészeti oktatáshoz; a történettudomány és történelemtanítás nemzetközi tendenciái, különös tekintettel az EU gyakorlatára. A történelem tanításának módszertana Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális történelemtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzői, a csoportdinamika szerepe az oktatásban. A történelem tanításának jelentősége a személyiség fejlesztése érdekében. A történelem oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben. A tantárgy célja, hogy gyakorlati oldallal egészítse ki az előadások keretében átadott elméleti ismereteket. Ennek érdekében a hallgatók olyan iskolalátogatásokon, tanulási szituációk megtekintésén vesznek részt, ahol a már megismert oktatási és módszertani elemeket nézhetik meg a életközelben. Így az óravázlat készítés, óratartás, tanári egyéniség kerül elsőként a középpontban. A hallgatók első feladata, hogy beszéljenek a kiválasztott tanárral, tisztázzák, hogy mely tankönyvből tanít és hol tart az anyagban. A második feladat egy előre egyeztetett anyagrészről tartott óra megtekintése, melyre előzőleg a hallgató is készít egy óravázlatot, majd végighallgatja az órát, és elkészíti a látott óra vázlatát. Harmadik lépésben ezt a két anyagot hasonlítja össze egyrészt az adott órát tartó kollégával való beszélgetés során, illetve a tanulságokat a szemináriumi csoport résztvevőivel közösen értékeli. A gyakorlati ismeretek elmélyítését célozza a mikrotanítás, csoportban és osztályban A második feladat a különböző tanári stílusok megismerése. Ennek érdekében 3 tanár legalább - óráját látogatják meg a hallgatók, elsősorban a tanári attitűdre és nem az oktatott anyagra koncentrálva. Az első feladathoz hasonlóan ehhez is kétlépcsős értékelés kapcsolódik. Mindkét látogatás-sorozatnál lényeges, hogy ne egy intézményhez kötődjenek a hallgatók, hanem minél több stílust, magát az oktatási valóságot, lássák. A második félév során a hallgató szakdolgozatához igazodva egy-egy szakmódszertani résztéma egyéni feldolgozására, előadására és közös megbeszélésére kerül majd sor. A főbb lehetőségek: tantárgy-történeti áttekintés, az iskolaszerkezet változása, a jogszabályi háttér változásának nyomon követése, az iskolaépületekkel szembeni elvárások változása, intézménytörténet, stb.

9 MTT 01 Történelemoktatás módszertan II. 9 tavaszi Herber Attila II. írásbeli A tanulói személyiség fejlesztése A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése: A pedagógiai folyamat tervezése A forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása. Kifejezőképességek A történelem tantárgy kapcsolata, kapcsolódása a társadalomtudományokhoz és a művészeti oktatáshoz; a történettudomány és történelemtanítás nemzetközi tendenciái, különös tekintettel az EU gyakorlatára. A történelem tanításának módszertana Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális történelemtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzői, a csoportdinamika szerepe az oktatásban. A történelem tanításának jelentősége a személyiség fejlesztése érdekében. A történelem oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben. A tantárgy célja, hogy gyakorlati oldallal egészítse ki az előadások keretében átadott elméleti ismereteket. Ennek érdekében a hallgatók olyan iskolalátogatásokon, tanulási szituációk megtekintésén vesznek részt, ahol a már megismert oktatási és módszertani elemeket nézhetik meg a életközelben. Így az óravázlat készítés, óratartás, tanári egyéniség kerül elsőként a középpontban. A hallgatók első feladata, hogy beszéljenek a kiválasztott tanárral, tisztázzák, hogy mely tankönyvből tanít és hol tart az anyagban. A második feladat egy előre egyeztetett anyagrészről tartott óra megtekintése, melyre előzőleg a hallgató is készít egy óravázlatot, majd végighallgatja az órát, és elkészíti a látott óra vázlatát. Harmadik lépésben ezt a két anyagot hasonlítja össze egyrészt az adott órát tartó kollégával való beszélgetés során, illetve a tanulságokat a szemináriumi csoport résztvevőivel közösen értékeli. A gyakorlati ismeretek elmélyítését célozza a mikrotanítás, csoportban és osztályban A második feladat a különböző tanári stílusok megismerése. Ennek érdekében 3 tanár legalább - óráját látogatják meg a hallgatók, elsősorban a tanári attitűdre és nem az oktatott anyagra koncentrálva. Az első feladathoz hasonlóan ehhez is kétlépcsős értékelés kapcsolódik. Mindkét látogatás-sorozatnál lényeges, hogy ne egy intézményhez kötődjenek a hallgatók, hanem minél több stílust, magát az oktatási valóságot, lássák. A második félév során a hallgató szakdolgozatához igazodva egy-egy szakmódszertani résztéma egyéni feldolgozására, előadására és közös megbeszélésére kerül majd sor. A főbb lehetőségek: tantárgy-történeti áttekintés, az iskolaszerkezet változása, a jogszabályi háttér változásának nyomon követése, az iskolaépületekkel szembeni elvárások változása, intézménytörténet, stb.

10 10