Csoda-Bogár Ház Óvoda Integrált nevelési program ép és sajátos nevelési igényű, éves gyermekek számára. Készítette: Nevelőtestület

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Csoda-Bogár Ház Óvoda Integrált nevelési program ép és sajátos nevelési igényű, 3-7-8 éves gyermekek számára. Készítette: Nevelőtestület"

Átírás

1 Tanítani annyi, mint megmutatni a lehetőséget. Tanulni annyi, mint élni a lehetőséggel. Paulo Coelho Csoda-Bogár Ház Óvoda ép és sajátos nevelési igényű, éves gyermekek számára Készítette: Nevelőtestület Budapest 2015.

2 TARTALOM A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE... 3 AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI BEVEZETÉS GYERMEKKÉP ÓVODAKÉP PEDAGÓGUSKÉP GYERMEKKÉP ÓVODAKÉP PEDAGÓGUSKÉP ÓVODAI HELYZETKÉP SZEMÉLYI FELTÉTELEINK TÁRGYI FELTÉTELEINK LEGFONTOSABB NEVELÉSI ALAPELVEINK, ÉRTÉKEINK CÉLKITŰZÉSÜNK PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK CÉLRENDSZERE AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSA A HIGIÉNÉS SZABÁLYOK BETARTÁSA, TISZTÁLKODÁS ÉTKEZÉS ÖLTÖZKÖDÉS MINDENNAPI MOZGÁS PIHENÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉGVÉDELEMI ALAPELVEK, CÉLOK, FELADATOK MOZGÁS PREVENCIÓ, KORREKCIÓ AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD SZOKÁSAINAK KIALAKÍTÁSA A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ESETÉBEN GYERMEK-BALESETEK MEGELŐZÉSE ÉRZELMI NEVELÉS - SZOCIALIZÁCIÓ EGYÉNI BÁNÁSMÓD A KÖZÖSSÉGI ÉLETBEN KÖZÖS ÉLMÉNYEINK - HAGYOMÁNYAINK KÖZÖSSÉGI NEVELÉS SZOCIALIZÁCIÓ SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK ÉRZELMI NEVELÉSE SZOCIALIZÁCIÓ SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ESETÉN ANYANYELVI, ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS FELADATAINK JÁTÉK VERSELÉS, MESÉLÉS ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC MOZGÁS RAJZOLÁS, FESTÉS, MITÁZÁS, KÉZI MUNKA KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS BABZSÁK TESTSÉMA A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE NAPIREND, HETIREND DOKUMENTUMAINK CSOPORTNAPLÓ FELVÉTELI ÉS MULASZTÁSI NAPLÓ, ADATLAP EGYÉNI FEJLŐDÉSI NAPLÓ, FEJLESZTÉSI TERV GYÓGYPEDAGÓGIAI DOKUMENTUMOK A PEDAGÓGUS FELADATAI AZ ÓVODA KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERE AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD

3 9.2. SZÜLŐI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK KAPCSOLATTARTÁS A TÁRSINTÉZMÉNYEKKEL GYERMEKVÉDELEM, A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT, A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK LEKÜZDÉSÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK GYERMEKVÉDELEM A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT, A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK LEKÜZDÉSÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK AZ ÓVODA SPECIÁLIS MÓDSZERTANA A VISELKEDÉSTERÁPIA AMBULÁNS SZOLGÁLTATÁSOK A NEVELÉSI PROGRAMHOZ KAPCSOLÓDÓ TÉRÍTÉSMENTES SZOLGÁLTATÁSOK GYERMEKJÓGA CRANIOSACRALIS TERÁPIA A PROGRAMHOZ KAPCSOLÓDÓ SPECIÁLIS ESZKÖZÖK

4 A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE Magyarország Alaptörvénye ( ) évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről évi CXXIV. törvény, a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról 363/2012.(XII.17.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 229/2012. (VIII. 28) kormány rendelete A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról melléklet a 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelésének irányelve 32/1997.(XI.5.) MKM rendelet A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve évi CXXV. törvény Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény l991. évi LXIV.sz.trv.29.cikk 1./a./ENSZ egyezmény a gyermekek jogairól Hatálya A Pedagógiai program az óvodavezető jóváhagyásával lép hatályba a kihirdetés napján és határozatlan időre szól. Rendelkezéseit a kihirdetés napját követő nevelési év első napjától kell alkalmazni. Ezzel egy időben hatályát veszti a II/2014/95P számon a fenntartó által jóváhagyott Nevelési program. A pedagógiai programot véleményezésre meg kell küldeni a Szülői közösségnek. Felülvizsgálata: négyévenként. Módosítása: az intézményvezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület. A módosítás lehetséges indokai: a program beválását figyelemmel kísérő ellenőrzést, értékelést követő módosítási javaslat a nevelőtestület 70%-os indítványa feladatellátás változása jogszabályi elvárás. A programmódosítás előterjesztése: írásbeli előterjesztés az óvoda fenntartójának írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőjének írásbeli előterjesztés az óvoda nevelőtestületének előterjesztést követő véleménykérés döntés módosítás elfogadása. 3

5 A pedagógiai program elfogadása (Köznevelési törvény 26.. (1) bekezdése szerint A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. A kihirdetés napja: június 19. A Pedagógiai program személyi hatálya kiterjed: az óvodával jogviszonyban álló pedagógusra, alkalmazottakra az óvodával jogviszonyban álló gyermekekre az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézményben munkát végző pedagógusra. A Pedagógiai program területi hatálya kiterjed: az óvodán belüli tevékenységekre az óvoda által szervezett óvodán kívüli programokra. A program nyilvánosságának biztosítása, a tájékoztatás adásának és tájékoztatás kérésének szabályozása: az első szülői értekezleten való tájékoztatásnyújtás (intézményvezető) szülő kérésére előre egyeztetett időpont alapján, szóban (intézményvezető) a csoport szülői értekezletek alkalmával (csoportban dolgozó pedagógusok) az óvoda honlapja egy példánya a többi intézményi szabályzattal együtt átolvasásra elkérhető. 4

6 AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI Az óvoda neve: Csoda-Bogár Ház Óvoda Pontos címe: Budapest 1184 Bethlen u. 6. Telefonszáma: 06 (20) Az óvoda fenntartója: Két Kéz Segítő Alapítvány Címe: 1191 Budapest, Kosárfonó u. 4. 8/29. Tel: 06 (20) Az intézmény OM azonosítója: Az intézmény alapfeladatai: 8510 Iskolai előkészítő oktatás Óvodai nevelés Ellátandó alapfeladat: Óvodai nevelés, ellátás A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése a következők szerint: Sajátos nevelési igényű gyermekek: értelmi (enyhe vagy nem osztályozható) vagy beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek integrált óvodai nevelése Óvodai intézményi étkeztetés Az óvodai nevelőmunka magyar nyelven folyik. Nemzetiségtől függetlenül fogadunk gyermekeket. A törvényi elvárásoknak megfelelően szülői igény szerint hitoktatási lehetőség. Az óvodai beiratkozás intézményünkben egész évben folyamatos. A gyermekeket 2,5 éves kortól várjuk, szobatisztaságtól függetlenül. 5

7 1. BEVEZETÉS Helyi nevelési programunk kidolgozásánál ügyeltünk a mindenkori törvényi szabályozásokkal való megfelelésnek. A Két Kéz Segítő Alapítvány 2010 óta részt vett egy integrált játszóház működésében, ahol egyre gyakrabban szembesültünk azzal, hogy mekkora igény jelentkezik a fejlesztő intézmények iránt nyarán döntöttük el, hogy óvodát alapítunk, amelyhez alkalmas épületet találtunk Budapest XVIII. kerületében. Az óvoda földszintes épülete családi házas környezetben, közel az Üllői úthoz, átmenő forgalomtól mentes, csendes utcában helyezkedik el. A csoportszobákon túl fejlesztő szoba, tornaszoba és egy kis udvar áll rendelkezésünkre. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú azaz minden cél és feladat meghatározásánál mindenkor a gyermekekből indulunk ki. Az ő igényük, jellemzőik, neveltségi szintjük, családi környezetük, egyéni fejlettségük adja az alapot a további munkánk elvégzéséhez. Hozzájuk igazítjuk az óvodai tevékenységek formáit, alkalmazkodunk egyéni sajátosságaikhoz. A tevékenységeken keresztül gondoskodunk az életkorhoz és az egyéni képességeikhez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. Nevelőmunkánk során a gyermekeknek egyenlő jogokat biztosítunk, hátrányos megkülönböztetéstől és előítéletektől mentesen. Ezt a szemléletet szeretnénk átadni a gyermekeknek és a szüleiknek is. Intézményünkben az óvodai nevelőmunkával párhuzamosan zajlik a fejlesztő munka, részben csoportba integrált, részben csoportból kiemelő módszerekkel, csoportos és egyéni formában. Ehhez a tanév elején végzett felmérések alapján egyéni fejlesztési terv létrehozása és alkalmazása szükséges. Ily módon egyénre szabott, differenciált fejlesztési program valósulhat meg. Jelen nevelési program elkészítésekor a hagyományos óvodai program alapelveit, célkitűzéseit és feladatait vettük alapul, amit kiegészítettünk a sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szükségleteinek kielégítésével. Az integrált neveléssel célunk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek megtanuljanak a társadalom közegében élni, és annak hasznos tagjává válni. A sajátos nevelési igényű gyermekek száma folyamatosan növekszik, ha nem tesszük elérhetővé, és nem kezdjük el időben a korai fejlesztést, akkor tíz év múlva már komoly társadalmi problémákkal kell számolnunk. Megfelelő fejlesztő program nélkül ezek a gyerekek felnőttként passzív 6

8 résztvevőként élnek majd hazánkban, ezt szeretnénk az összes elérhető és lehetséges fejlesztési eszközzel megakadályozni. Az ép gyermekek számára az integráció megtanítja, hogy felnőttkorában elfogadóbb, együttműködőbb legyen sérült emberekkel. Megértésre, toleranciára, emberségre neveljük az óvodásainkat, és környezetünket, mellette megmutatjuk a leghatékonyabb fejlesztési lehetőségeket, hogy az elérhető legjobb állapotba hozzuk a gyermekeket mire iskolába kerülnek. Intézményünkben biztosítjuk a gyermekek számára az egyenlő esélyeket, ezáltal csökkenthetjük a társadalmi kirekesztést, ami az utóbbi évek oktatáspolitikájának is kiemelt feladata. Mivel társadalmi szinten is nagy jelentősége van az integráció megvalósulásának, annak, hogy senkit semmilyen mértékben ne különböztessenek meg, ne rekesszenek ki, ezért rendkívül fontos és egyben az egyik legnagyobb kihívás az integráció sikeres megvalósítása. Kollégáink kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy rendelkezzenek tapasztalattal a sajátos nevelési igényű gyermekekről, rendelkezzenek azokkal az alapismeretekkel, amelyekkel képessé válik kezelni a csoportban adódó helyzeteket, példát mutatva a gyerekeknek ehhez. Nevelőmunkánkban hangsúlyt kap a gyermekközpontúság, egyenlő hozzáférést biztosítunk minden gyermek részére. Derűs nyugodt légkörben, természetessé válik a gyermekek számára a különbözőség, valamint az egymással való kapcsolatukban kialakul a türelem, figyelmesség, a sajátos nevelési igényű gyermek elfogadása, az egymás iránti tolerancia. Az óvoda speciális módszertana Az óvoda speciális módszertana a viselkedésterápia, viselkedéselemzés elvei mentén szerveződik. Az alapja az, hogy a gyermek megváltozatása helyett a környezet módosítása révén próbáljuk elősegíteni a gyermek viselkedésének módosulását. A kollégák az ezzel kapcsolatos tudást belső képzések keretében sajátítják el. Célunk, hogy a gyerekek egy játékos, szeretettel teli, de következetes környezetben nőjenek fel, ami kiszámíthatóvá teszi számukra a mindennapokat, ahol a sajátos nevelési igényű gyermekek is felismerik a szociális interakciók fontosságát, valamint élvezetet találnak benne. Emellett lényegesnek tartjuk, hogy önmagában ne a gyermeket változtassuk meg, hanem arra törekszünk, hogy olyan környezetet biztosítsunk számára, ahol ő változni képes. Ennek érdekében minden gyermek esetében megnézzük viselkedésének okait, célját, és csak ezt átgondolva hozunk döntéseket vele kapcsolatban, ez után cselekszünk. Ez a módszer segít bennünket leginkább abban, hogy minél kiegyensúlyozottabbak legyenek, önértékelésük pozitív legyen, szívesen járjanak óvodába, ezért biztosítjuk, hogy minél több sikerélményben részesüljenek, és minél inkább motiválttá váljanak az óvodai életben való részvételre. Óvodánkban a tevékenységformák kiegészültek, ezek megjelennek a pedagógusok tervezésében. Mindkét tevékenységi formára külön foglalkozások keretében kerül sor. Babzsák: A babzsákos foglalkozás segít a szociális és kommunikációs készségek kialakításában és fejlesztésében. Autizmus spektrumzavar esetén a gyerekek jelentős eltéréseket mutathatnak ezen készségek fejlődése során a normál fejlődésmenetű társaikhoz képet. Emiatt szükségek ezeknek a készségeknek a speciális, szisztematikus 7

9 fejlesztése, így leegyszerűsített, következetes környezetben sajátíthatják el a gyerekek a társas élet szabályait és a funkcionális kommunikáció használatát. Testséma: A sajátos nevelési igényű gyerekek észlelése, érzékelése, kognitív folyamatai eltérő ütemben fejlődnek. Ennek következtében testképük, testfogalmuk és testsémájuk nem alakul ki megfelelően. Ez megnehezíti számukra a külvilágban való tájékozódást, hiszen annak az alapja a saját test határainak kialakulása, a testrészek és azok funkcióinak ismerete, a gravitációhoz való alkalmazkodás, az izmok mozgásának megélése. A testséma foglalkozások ebben nyújtanak segítséget a gyerekek számára. Az épületben négy csoport indítására van lehetőségünk, jelenleg három csoportban fogadjuk a gyermekeket. A csoportok létszáma 4-6 fő. A negyedik csoport beindítása a jelentkezők számától függ. Beszédindító csoport Beszédindító csoportunk a délelőtt folyamán intenzív gyógypedagógiai foglalkozásokkal működik. A csoport kialakításánál figyelembe vettük a specifikumokat, ezért a csoportszoba jellegében ingerektől mentes, a gyerekek igényeit figyelembe véve működik. A napirendbe beépített gyógypedagógiai foglalkozások, rendszeres egyéni logopédiai és pszichológiai fejlesztésekkel egészülnek ki, a gyermek igénye szerint shadow (árnyék segítő) alkalmazásával. A beszédindító csoportunk célja a gyermek képességeinek olyan szintre hozása, hogy az integrált csoport tagjaként az egészséges gyerekekkel együtt működhessen. Integrált gyógypedagógiai csoport A csoportba enyhe értelmi fogyatékos, valamint autista gyermekek járnak. A csoportot gyógypedagógus kolléga vezeti, munkáját gyógypedagógiai asszisztens segíti. Elsődleges feladata a gyermekek egyéni fejlesztése az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően. Speciális hetirend alapján szervezi a csoport mindennapjait, a tevékenységek nagy részét a gyerekekkel való egyéni foglalkozás jellemzi. Az óvodai tevékenységi formák csak alapszinten vannak jelen figyelembe véve a gyermekcsoport adottságait. Ebben a két csoportban speciális hetirend alapján szervezik a pedagógusok a gyermekek mindennapjait, a tevékenységek nagy részét a gyerekekkel való egyéni foglalkozás jellemzi. Az óvodai tevékenységi formák csak alapszinten vannak jelen figyelembe véve a gyermekcsoport adottságait, főbb hangsúly a babzsák és testséma foglalkozásokon, valamint a mozgáson van. Iskola előkészítő csoport Ez a csoport hasonlít leginkább az átlagos óvodai csoporthoz, mégis sok mindenben különbözik. Hasonlóságok: megjelennek a hagyományos óvodai tevékenységek, mint a külső világ tevékeny megismerése; verselés, mesélés; ének, zene, énekes játék, gyermektánc; rajzolás, festés, mintázás, kézimunka; mozgás megjelennek a munka jellegű tevékenységek 8

10 Különbségek: a tevékenységek kibővülnek a babzsák, valamint a testséma foglalkozásokkal a foglalkoztatási forma legtöbbször frontális, mikro csoportos az egyes témák akár egy hónapon keresztül jelen vannak A tevékenységek tervezésénél, valamint a tevékenységi forma megválasztásánál fő szempontnak tartottuk a csoportunkba járó gyermekek életkori adottságait, problémájukat, fejlettségi szintjüket. Esetükben szükséges a nap legnagyobb részét szervezetten lekötni, mert figyelmük szétszórt, túl sok szabadidő esetén könnyen szétesnek, ilyenkor nem ritkák a dührohamok, dühkitörések. Önként nehezen vonhatóak be tevékenységekbe, ezáltal a játék is sok esetben irányított. A gyermekek értékelésénél az óvoda speciális módszertanát alkalmazzuk. A pozitív megerősítés során valamit hozzáadunk a környezethez, vagyis jutalmazunk. Ez lehet szociális megerősítés, tárgyi jutalom, kedvelt tevékenység, étel (általában édesség), zsetonrendszer. Mindig párosulnia kell szóbeli dicsérettel. A gyermekek csoportba sorolásának elvei A gyerekek csoportokba való sorolása óvodánkban nem az életkor alapján történik. Amikor eldöntjük, hogy egy gyermek melyik csoportba fog járni, több tényezőt is számításba veszünk. Egyrészről, a gyermeket az óvodában dolgozó szakemberek (gyógypedagógusok, óvónők, pszichológus) megfigyelik egy héten keresztül. Ilyenkor a beszédértésére, beszédprodukcióra, kommunikációs, szociális készségekre, kognitív képességekre helyezzük a fókuszt. Másrészről, amennyiben rendelkezik szakértői véleménnyel és diagnózissal, azt is figyelembe vesszük. Emellett tekintetbe vesszük a szülők által velünk megosztott információkat, hiszen úgy véljük, ők ismerik gyermeküket a legjobban. 9

11 2. GYERMEKKÉP ÓVODAKÉP PEDAGÓGUSKÉP 2.1. GYERMEKKÉP Az óvodáskorú gyermek általában életében először kerül közösségbe, szociális érése ebben a korban kezdődik meg. Személyisége fejlődik, melyet a felmenőiktől hozott genetikai adottságok és a körülvevő környezet spontán és tervszerűen alkalmazott hatásai formálnak. Gyermekeink folyamatosan tanulnak a környezetükből, a sajátos nevelési igényű gyermekek is, a mi feladatunk, hogy eldöntsük, mit tanítunk nekik. Fejlesztő nevelőmunkát leghatékonyabban a családok együttműködésével lehet végezni, hogy az óvodáskor végéhez érve empatikus, szolidáris társa legyen a többi gyermeknek. Óvodánkban nincs helye előítéleteknek, így a gyermekek együttműködővé, befogadóvá válhatnak ÓVODAKÉP Az óvoda az oktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő. Ellátja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat. Biztosítja az óvodás korú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Programunk a gyermeki személyiségből indul ki, minden gyermek személyisége egyedi. Emiatt törekszünk az egyéni bánásmódra, differenciált fejlesztésre, a gyermekek egyéni készségei, képességei kibontakoztatására, figyelembe vesszük a gyermekek eltérő fejlődési ütemét, egyéni sajátosságaikat. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Óvodánkban víztisztító berendezéssel, szelektív hulladékgyűjtéssel, energiatakarékossággal igyekszünk a gyermekeket környezettudatosságra nevelni. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermek testi és lelki szükségletének kielégítéséről érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, ahol a gyermekeket szeretet, tisztelet, elfogadás, megbecsülés és bizalom veszi körül testi, szociális és értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról 10

12 a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető szabad játékról életkorhoz és a gyermek egyéni kepésségeihez igazodó megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről a kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését és átörökítését. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megerősítését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Hangsúlyt fektetünk a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását támogató alapelvekre PEDAGÓGUSKÉP A pedagógusok és munkatársak A nevelőmunka kulcsszereplője a pedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. A pedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára, éppen ezért a pedagógusi tevékenységek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A pedagógus, dajka - mint modell legyen: hiteles megjelenésében igényes nyugalmat, elfogadást, megértést, szeretet, vidámságot árasztó a gyermekek adottságaiból eredő különbözőséget tiszteletben tartó, toleráló az átlagtól eltérő képességek és személyiségvonások problémáit felismerő- szükség szerint segítséget nyújtó, személyes érzelmi kötődések kialakulásának és megerősödésének elősegítésével az ellentétek okainak felderítésével megoldási eljárásokat kereső a gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű a pedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, viselkedése. Egész napi munkája során juttassa kifejezésre: a gyermekekkel kapcsolatos együttérzését, szeretetét, játékosságra való hajlamát, a játszani tudás képességét, a gyermekek iránti bizalmat, bátorítást, meleg és támogató következetes magatartását, egészséges optimizmusát, pozitív beállítódását, sikerorientáltságát, pedagógiai, pszichológiai ismeretekben, gyakorlati jártasságokon alapuló szakértelmét, 11

13 a gyermeki kommunikáció megértését, a gyermek, változó testi-lelki-szellemi szükségleteinek kielégítését, kulturális magatartásából eredő etikus, esztétikus, magatartását és viselkedését, igényét önmaga megismerésére, személyiségének fejlesztésére, a rábízott gyermekek fejlődése- fejlesztést elősegítő értékek, eszmék, normák közvetítését, jó szervező- és figyelemmegoszló képességét, a pedagógusok módszertani kultúrájának megerősítése, folyamatos önképzés elősegítése különös tekintettel a sajátos nevelési igényű gyermekekkel kapcsolatos új szakmai ismeretek elsajátítására, a differenciálás, kooperatív technikák alkalmazásával a pedagógusaink képesek a különböző szociális háttérrel és fejlettségi szinttel rendelkező gyerekek fogadására, együttnevelésére differenciált fejlesztésére, a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartása, az egyenlő hozzáférés biztosítása. 3. ÓVODAI HELYZETKÉP 3.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEINK Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője a pedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Elfogadó, segítő, támogató attitűdje modell értékű a gyermekek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Óvodánk dolgozóinak feladata, hogy szükség esetén megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai nevelés célkitűzéseit a migráns családok körében. Megfogalmazódik az óvodapedagógus és az óvodai nevelő munkát segítő alkalmazottak összehangolt munkájának elvárása. Intézményünkben a pedagógusok létszáma: 8 fő 1 fő óvodapedagógus, óvodavezető 2 fő óvodapedagógus 2 fő gyógypedagógus 1 fő pszichológus A pedagógiai munkát segítő dolgozók létszámának alakulása: 3 fő gyógypedagógiai asszisztens 1 fő gyógypedagógiai asszisztens, mozgásfejlesztő szakember 1 fő dajka 12

14 3.2.TÁRGYI FELTÉTELEINK Intézményünk négy csoportos óvoda. Óvodánk rendelkezik a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épülete, udvara, kertje, berendezései biztonságosak, a gyermekek kényelmét szolgálják, megfelelnek testméreteiknek, biztosítják egészségük megőrzését, fejlődését. A csoportszobai és udvari eszközökre is jellemző, hogy kielégítik a gyermekek mozgás- és játékigényét. A négy csoportszobához tartozik egy egészségügyi kiszolgáló (mosdók, zuhanyzók, WC-k melyek kapaszkodókkal vannak ellátva). Csoportszobáink berendezései esztétikusak, könnyen tisztán tarthatóak, hozzáférhetően, biztonságosan kerülnek elhelyezésre. A gyermekeket harmonikus színekkel és formákkal vesszük körül, a lehető legteljesebb mértékben természetes anyagokkal. Minden gyermeknek méretüknek megfelelő székeket biztosítottunk, melyek alkalmazkodnak a gyerekek magasságához. Játékeszközeink korcsoportnak megfelelőek, segítik a kreativitást, logikus gondolkodásukat, gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. Ízlésesek, praktikusak, alkotókészséget fejlesztőek, színesek, jó minőségűek. Ösztönzik a gyermekeket az élmények, tapasztalatok többszöri átélésére, valamint lehetővé teszik mozgásigényük kielégítését. Színes TV, DVD lejátszó, diavetítő, s a gyerekek által naponta használt zenei eszközök rendelkezésre állnak. Tornaszobánk jól, biztonságos tornaszerekkel van felszerelve: csúszásmentes gumiszőnyegek, INPP, TSMT, Ayres terápiás eszközök, mozgásfejlesztő termékek, labdák, karikák, bordásfal stb. Gyógypedagógiai fejlesztő szobában az egyéni differenciált fejlesztéshez szükséges, Ravensburger manipulatív eszközök állnak rendelkezésre. A fejlesztőeszközöket szülői támogatásokból biztosítottuk, a jövőben pályázatokból is igyekszünk a hiányokat biztosítani. Udvarunk rendelkezik biztonságos, esztétikus mozgásfejlesztő eszközökkel, amelyek további fejlesztésre várnak. Sószobát tervezünk kialakítani 2016 tavaszra, mely a légúti megbetegedések megelőzését szolgálja. Óvodánk megfelelő munkakörnyezetet biztosít a munkatársak számára, valamint lehetőséget nyújt a szülők fogadására is. 13

15 3. 3. LEGFONTOSABB NEVELÉSI ALAPELVEINK, ÉRTÉKEINK Pedagógiai alapelveink megfogalmazásánál abból indultunk ki, hogy: a gyermeket megilletik az emberi jogok; az egyenlő hozzáférés biztosításával, a gyermeket - mint fejlődő személyiséget szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg, a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda csak kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be, érvényesüljenek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek érdekében megfogalmaz, érvényesüljenek a pedagógusok pedagógiai nézeteik, értékrendjük, módszertani szabadságuk, megkötöttségeket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmazzon, ALAPELVEINK: A gyermeki személyiség egyedi és megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető individuum. Az óvodai nevelésünk befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának elősegítésére irányul, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a hátrányos megkülönböztetés, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőtlenségével kapcsolatos előítéletek lebontását. A gyermeket szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai eljárásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. Felelősek vagyunk az óvodába járó gyermekek neveléséért, fejlesztéséért, és azért, hogy az egyén a közösség erejére támaszkodva megvalósíthassa önmagát. "...elő kell segíteni a gyermek személyiségének kibontakozását, valamint szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való kifejlesztését..."/ a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény, l991. évi LXIV.sz.trv.29.cikk 1./a./ ÉRTÉKEINK: Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, minden cél és feladat meghatározásánál mindenkor a gyermekekből, a gyermeki szükségletekből indulunk ki Derűs, vidám, szeretetteljes környezetet biztosítunk a gyermekek számára Az egyéni képességek, a gyermeki játékszabadság figyelembevételével, tiszteletben tartásával a környezetében jól eligazodó, jó kapcsolatteremtő képességekkel rendelkező gyermekeket nevelünk Nevelésfelfogásunk a gyermekekhez az életkori sajátosságok és az egyéni szükségletek különbözőségeinek ismeretében közelít, tekintettel az eltérő adottságokra és képességekre, szokásokra, érésbeli, vérmérsékleti különbségekre és a családok értékrendjének sokféleségére. Lehetőséget adunk a gyermekek számára eltérő szükségleteik kielégítésére, hiányzó szokásaik kialakítására, személyiségük fejlesztésére 14

16 A mozgást, a mozgáskészség fejlesztését tudatosan, tervszerűen építjük be a képességfejlesztés minden területébe Nagy hangsúlyt fektetünk a másság elfogadására, elfogadtatására, munkánk során a prevenció előtérbe kerül Egyéni bánásmóddal, a képességek egyéni fejlesztésével segítjük a gyermekek integrációját Az elfogadás, a megbecsülés, a szeretet, bizalom a jellemző értékeink, melyek hozzájárulnak a hatékony nevelőmunkánkhoz CÉLKITŰZÉSÜNK A gyermeki személyiség kibontakoztatása az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem, a speciális gondozást igénylő gyermekek ellátásának figyelembe vételével. A gyermekek megfelelő gondozottságának biztosítása, alapvető szükségleteinek kielégítése. Érzelem gazdag óvodai élet megteremtése, melyben jól érzi magát a gyermek. Harmonikus, nyugodt, vidám, szeretetteljes, egészséges, változatos tevékenységekre lehetőséget adó környezet biztosítása. Óvodásainkat fokozatosan, türelemmel, aprólékos gonddal, egyéni fejlesztéssel készítjük elő az iskolakezdésre. Az óvoda segítse az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Jövő életünk záloga a gyermek! A kisgyermekkorban szerzett tapasztalatok, érzelemdús élmények hatnak a felnövekvő egyén cselekedeteire. Ismeretei bővülésével később érti meg, dolgozza fel, amit kapott. Ezért is kiemelkedően fontos, hogy olyan nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül, ahol önmagához képest fejlődhet. Hiszünk abban, hogy a éves életkor érzelmileg és értelmileg fogékony időszak kiemelkedően fontos az ÉN alakulása szempontjából. Nevelőmunkánkat az óvodáskorra egyedülállóan jellemző érzelmi fogékonyságra és sajátos aktivitásra kell alapoznunk. 15

17 Csoda-Bogár Ház Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK CÉLRENDSZERE 16

18 4. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 4.1. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI Az óvodai nevelésünk feladata az óvodás korú gyermek testi, lelki és szellemi szükségleteinek kielégítése a megfelelő szakemberek bevonásával, a szülők, óvodapedagógusok együttműködésében. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, egészséges táplálkozás biztosítása a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Minden gyermekre vonatkozó, általános feladatok Kommunikációs képesség fejlesztése, beszédnevelés. Érezzen motivációt a gyermek a cselekvésre. Sikertelenségek, kudarcok elkerülése. Megismerő tevékenység, kognitív képességek fejlesztése Magatartás, érzelmi, akarati tényezők nevelése Családgondozás, tanácsadás. Önellátás segítése. Segédeszközök használatának megtanítása. A személyiségfejlődés zavarainak megakadályozása. Biztosítani a sérülés specifikus módszereket, terápiákat, speciális segédeszközöket, megfelelő szakembereket A természetes mozgásigényre alapozott rendszeres (napi) testmozgás, a tanulási képességek fejlesztésének megsegítésére, megerősítésére A másságot elfogadó személyi, tárgyi környezet kialakítása Esélyegyenlőség megvalósítása A diagnózisukhoz, képességeikhez méretezett elvárási szint Felkészítés az iskolai életre; differenciált fejlesztéssel az SNI-ből adódó képesség/készség vesztések kontrolljának megtanítása; a többségi nevelési-oktatási intézmények elérése a cél A célokat, feladatokat, a megvalósításában elérendő sikerkritériumokat minden területhez meghatároztuk, és az adott témakörnél került rögzítésre, kifejtésre. 17

19 4.2. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSA Egészségfejlesztési program Célunk: Alakuljon ki a gyermekek egészséges életmód-, életvitel igénye A testmozgás egészségjavító hatásának hangsúlyozása Testileg, mentálisan, szociálisan harmonikusan fejlődjenek A lelki-testi egészség, mint érték szülői ház általi elfogadása. A gyermekek egészséges fejlődésének és a nevelés optimális feltételeinek biztosítása. az egészség (testi, szellemi, szociális) jólét állapotának megteremtése egészségvédő képesség fejlesztése, az egészséges életvitel iránti igényalakítás, egészséges életmód választása, az egészséget károsító magatartások visszaszorítása Feladatunk: Az egészséges nyugodt, biztonságos, elfogadó, bizalmat ébresztő és szeretetteljes környezet kialakítása. A gyerekek testi fejlődésének elősegítése, harmonikus összerendezett mozgásfejlődés elősegítése, mozgásigényének kielégítése, melyet alapul véve a tanulási képesség kialakítása, fejlesztése, megerősítése a cél. A különleges testi, lelki gondozási igény kielégítése, speciális gondozó, prevenciós és korrekciós nevelési feladatok elvégzése csoportos és egyéni speciális megsegítéssel, sérülés-specifikus módszerekkel, terápiákkal a szülők és a gyógypedagógusok együttműködésével. Szükséges tárgyi eszközök biztosítása, segédeszközök használatának megtanítása és elfogadtatása. A gyermekek egészségének védelme, óvása, megőrzése, edzettségének biztosítása, pedagógiai módszerekkel támogatva. A testápolás, ékezés, öltözködés, betegségmegelőzés, és egészségmegőrzés kialakítása. Egészséges táplálkozás biztosítása Anyanyelvi nevelés - kommunikáció fejlesztése Gondozás A gondozás a gyermekek legalapvetőbb szükségleteit elégíti ki. Kialakításakor előtérbe kell helyezni a gyermek egyéni személyiségjegyeit, egyéni bánásmódot. A megfelelő gondozás elősegíti a gyermekek növekedését, fejlődését, egészségének megőrzését, ezáltal hozzájárul jó közérzetéhez, személyiségének fejlődéséhez. Kizárólag a szülő és az óvoda együttműködése alapján lehet eredményeket elérni, és a testi-lelki egészség megőrzéséhez és betegség megelőzéséhez szükséges, testápolási, étkezési, öltözködési szokásokat kialakítani. A higiénés szabályok betartása, tisztálkodás Célunk: A gyermekek egészségének védelme; betegségek megelőzése; testük, ruházatuk gondozása; tisztálkodási igényük, tisztaságigényük kialakulása. 18

20 Feladatunk: Szoros érzelmi kapcsolat kialakítása példamutatással. A család és az óvoda szokásrendszerének összehangolása. Tisztaság igényük kialakítása. Egészségvédő szokások kialakítása. A napirend keretei között elegendő idő biztosítása a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. A tisztálkodási folyamat helyes sorrendjét és technikáját megismertetjük a gyermekekkel. A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítjuk a gyermekekben. Felhívjuk a figyelmüket a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolására, a ruházat higiéniájára, illetve a közvetlen környezetünk tisztántartására is hangsúlyt fektetünk. A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújtunk. Fokozatosan alakítjuk ki a gyermeki önállóságot. A gyermekek higiénés szokásainak kialakításánál elsősorban a példamutatás eszközét használjuk. Pozitív példa alapján, egyéni ütemben tanulhatják meg a helyes alap higiénés, tisztálkodási, öltözködési, étkezési szokásokat, illemszabályokat. Problémák esetén beszélgetést kezdeményezünk és magyarázatot adunk a helyes viselkedési szokások kialakítása érdekében. Így a gyermekek saját tempójukban és befogadó képességükhöz mérten leginkább utánzó képességeikre építve sajátítják el az egészségügyi szokásokat. Törekszünk az önkiszolgálás önálló öltözködés, testápolás, étkezés kialakítására, melyhez a családok segítségét is kérjük. Ha a gyermek az otthonában és az óvodában is ugyanazokkal a szabályokkal találkozik, sokkal hamarabb válik számára természetessé az adott viselkedés. Étkezés Célunk: A gyermeki szervezet egészséges fejlődésének biztosítása, meglévő egészségének fenntartása, betegségek megelőzése. Feladatunk: Egészségvédő képesség fejlesztése, az egészséges életmód támogatásával. Gondoskodni a vitamindús étrendről és a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelről. Figyelembe venni az egyéni különbségeket, igényeket és élelmiszerekkel szembeni túlérzékenységet. A napirend pontos megtervezésével a rendszerességre törekedni és biztosítani a megfelelő időt, helyet az étkezéshez. Megtanítani a kulturált étkezés szokásait. Az étkezési szokások kialakításakor is kulcsfontosságú szerepet kap az utánzás. A pedagógus példamutatásával biztosítja a helyes étkezési szokások elsajátítását. Az otthonról hozott pozitív példát erősítve megtanítjuk a helyes testtartást, evőeszközök használatát, figyelemmel kísérjük a gyermekek kiegyensúlyozott étrendjét. Rendszeresen fogyasztunk gyümölcsöket, 19

21 zöldségeket, hogy a gyermekek szervezetét még ellenállóbbá tegyük. Az eltérő étkezési kultúrákat figyelembe vesszük. Öltözködés Célunk: A gyermekek praktikus, célszerű, ízléses öltözködési igényének kialakítása, személyi higiéné, egészségük védelme, betegségek megelőzése. Feladatunk: Együttműködés a szülőkkel. Megfelelő hely és idő biztosítása az öltözködéshez. Önállóságra nevelés. Célszerű rétegesen, időjárásnak megfelelően öltöztetni a gyermekeket, melyhez megfelelő váltóruhát kérünk a szülőktől. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek a hőérzetének megfelelően megváltoztathassa öltözékét. Szükségesnek tartjuk, hogy a gyermek öltözéke sem a csoportszobában, sem az udvari játék közben ne akadályozza a mozgását, évszaknak és napi időjárásnak is megfeleljen. Kényelmes, a lábat biztonságosan ölelő lábbelit kérünk a gyerekeknek. Öltözködéskor szükség esetén az életkornak és fejlettségnek megfelelő segítséget biztosítjuk a gyermekek számára. Mindennapi mozgás Célunk: a gyermeki mozgásigény kielégítése testi képességek fejlesztése mozgásos életmód igényének kialakítása, mozgáskedv megőrzése élményorientált mozgásfejlesztés fizikailag aktív életvitel tartós magatartássá válásához szükséges tudás, készségek és képességek elsajátítása a gyermekek egészségének megőrzése, fizikai erőnlétük fejlesztése Feladatunk: Változatos napi és heti rendben biztosítani a gyermek mozgásigényének kielégítését mindennapos tervezett és szervezett egészségfejlesztő testmozgás végzése az óvodai élet minden fázisában, spontán, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenység biztosítása fejlődés és fejlettségközpontú testnevelés a gyermek mozgásigényének kielégítése, harmonikus, összerendezett mozgásának alakítása alapvető mozgásfunkciókban (járás, futás, sietés, lépcsőn járás) tudatos, célszerű, összerendezett cselekvés fejlődésének elősegítése a személyiség fejlesztés komplex mozgás és tevékenykedés során A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen a gyermekek életében. A mindennapi élet keretein belül törekszünk arra, hogy a gyermekek a lehető legtöbb időt tartózkodjanak szabad levegőn, ha ez nem lehetséges, akkor a csoportszobában rendszeres szellőztetéssel biztosítjuk a friss levegőt. A többféle mozgásfejlesztő eszközökön gyakorolhatják a gyermekek a természetes nagymozgásokat. Az óvodáskorú gyermekeknél kialakuló alakváltozás, gyakran 20

22 hanyag testtartást eredményez, ezért a gerinc deformitások megelőzése érdekében prevenciós fejlesztő tornákat végzünk. Pihenés Minden nap ebéd után lágy zene vagy mese támogatja a gyermekek pihenését. Az alvás és pihenés a legfontosabb eszköze a testi és lelki fejlődésnek, különösen az idegrendszer megfelelő kialakulásának. Minél kisebb a gyerek, annál több alvásra, pihenésre van szüksége. Alvásidő közben is biztosítjuk a friss, oxigéndús levegőt. Elalvás előtt halk zene, vagy mese nyugtatja a gyerekeket. Célunk: A gyermekek testi és lelki fejlődésének biztosítása, a gyermeki szervezet megfelelő regenerálódásának biztosítása. Feladatunk: Egyéni alvásigények figyelembevétele. Megfelelő légkör, hely és idő biztosítása. Minél otthonosabb körülmények megteremtéséhez saját ágyneműhuzat biztosítása. Levegőztetés. Szoros derekú ruhadarabok levétele. Az ágyneműk rendszeres cseréje Egészségnevelési, egészségvédelemi alapelvek, célok, feladatok Alapelveink: Az óvodában folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermek környezethez történő alkalmazkodását, felkészítsük őket és megoldási stratégiákat adjunk a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljunk a személyiséget érő változásokra. A teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen az óvodában végzett tevékenységet, a gyermekek és szülők részvételét úgy befolyásoljuk, hogy a gyermekek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. Célunk: a testi egészség (gondozás, ápolás, edzés, mozgás-fejlesztés ), a lelki egészség (értelmi fejlesztés, érzelmi biztonság nyújtása), a szociális kapcsolatok harmóniája (közösségi élet, segítés stb.) az egészségvédő képesség fejlesztése. a gyermekek egészséges életmódjának, egészségvédő szokásainak kialakítása, az óvodapedagógusok és a nem pedagógus dolgozók viselkedésének szabályozása, a szülők otthoni egészségnevelő feladatai (higiénés szokások alakítása, egészségvédő példamutatás, meleg-engedékeny nevelési módszer) az egészségügyi szolgálattal való együttműködés Feladatunk: A behozott gyümölcsöket gondosan lemossuk, ezt tudatosítjuk a gyermekekben is 21

23 A Tűz- és Balesetvédelmi felelős vezetésével a nevelőtestület bevonásával minden csoportban - a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően- végrehajtjuk a Tűzés Balesetvédelmi oktatást beágyazva egy tevékenység keretében. Fogmosás a mindennapokban. A táncos, zenés tevékenységekhez kapcsolódó kellékek előkészítése, térrendezés, a terem megfelelő szellőztetése. Az étkeztetés során az ÁNTSZ által meghatározott szabályok szigorú betartása. A védőnői- orvosi szűrővizsgálat megszervezése, lebonyolítása, az óvodapedagógus részéről a szülők tájékoztatása. A mindennapi mozgáshoz szükséges feltételek megteremtése: szellőztetés, teremrendezés, tornaterem előkészítése, udvari tevékenység előkészítése. Személyes példamutatás a helyes higiénés szokásokról. Egyéni bánásmód elvein keresztül a lelki egészségre való odafigyelés. Az egészséges életmód tudatosságát óvodáskorban kezdjük kialakítani. Nagy hangsúlyt fektetünk az egészség megőrzésére, a betegségek megelőzésére. A családokkal, védőnői szolgálattal, gyermekorvosokkal együttműködve igyekszünk az esetleges fejlődési eltéréseket időben kiszűrni, és ezáltal korai fejlesztésben részesíteni a gyerekeket. Gyógypedagógusaink, pszichológusunk és logopédusunk segítségével rendszeresen szűrjük a gyerekeket, hogy a nagyobb, komolyabb gondokat elkerülhessük. A betegségek megelőzése és terjedése érdekében a beteg gyerekeket szülő segítség bevonásával elkülönítjük társaiktól, a fertőzésveszély elkerülése kiemelt fontosságú. Az óvoda mindennapos működésében kiemelt figyelmet biztosítunk a gyermekek egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatoknak, amelyek különösen az alábbiakra terjednek ki: az egészséges táplálkozás mindennapos testnevelés, testmozgás a testi-lelki egészség fejlesztése, viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, bántalmazás, erőszak megelőzése, baleset megelőzés és elsősegélynyújtás személyi higiéné. Mozgás prevenció, korrekció Célunk: A tudatos mozgásfejlesztéssel elősegíteni a gyermekek természetes mozgásának fejlődését, így a járás, a futás, az egyensúlyozás, az ugrás, a dobás fejlődését A mozgás által alkalmazkodó, feladatmegoldó képességük fejlesztése Feladatunk: Használjuk ki a mozgás speciális hatását a fejlődés valamely területén kisebb-nagyobb elmaradással, beilleszkedési -, mozgáskoordinációs-, vagy funkciózavarokkal, tartáshibákkal küzdő gyermekek prevenciójára, korrekciójára. 22

24 A fejlesztéseknél mindig a nagymozgásoktól induljunk ki és haladjunk a finommozgások alakításának irányába, a differenciálás lehetőségének kihasználásával. Fektessünk nagy hangsúlyt a játékosságra, a fejlesztő játékokra, ezek tudatos megtervezésére, mivel az óvodás korú gyermek alapvető tevékenységi formája a játék. A gyógypedagógus és mozgásfejlesztés területén jártas kolléganő megelőző tornagyakorlatokat állítanak össze igény esetén a tartáshibák, lábboltozat erősítés és helyes légzéstechnika elősegítésének érdekében. Az egészséges életmód szokásainak kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérülés arányában, önmagához mérten a sajátos nevelési igényű kisgyermeknél is ki kell alakulnia az alkalmazkodó készségnek, az akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek. Ennek érdekében a napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a gyerek, amennyi feltétlenül szükséges, hogy később önállóan tudjon cselekedni. A sajátos nevelési igényű kisgyermekeknél több időre, türelemre, biztatásra, dicséretre, pozitív példaadásra van szükség a feladatok elvégzéséhez, mint ép társaiknál. Ellenkező esetben türelmetlenné, kapkodóvá válhat, elbizonytalanodhat, ami kudarcérzethez, frusztrációhoz vezet. Szükség van tárgyi segédeszközökre, mint pl. kapaszkodók, feljárók, támaszkodók, valamint szakszerű segítségnyújtásra a gyógypedagógus, az óvónő és az asszisztens személyében. A biztonságérzetet fokozza a tárgyi környezet állandósága, valamint az is, ha előre tudja, számára kiszámíthatóvá válik a napirendje. Az étkezésnek, a pihenésnek, a játéknak meghatározott ideje van. Jó közérzetet és harmóniát ad, biztonságérzetét segíti, ha előre tudja, és szokásává válik a napirend. A fejlesztő foglalkozások az egyéni fejlesztési terv szerint történnek, amihez nagyon fontos a megfelelő dokumentálás. Minden sajátos nevelési igényű gyermekről a kötelezően előírt Tü.- nyomtatványokon vezetjük napi szinten a fejlesztési foglalkozások célját, módszerét, tartalmát, amely információval szolgál a speciális fejlesztéshez az óvónőnek és a szülőknek. A gondozási feladatok során arra törekszünk, hogy a nem, vagy csak részben sérült funkciók tudatos fejlesztésével nagyobb teret adhassunk a kiesett funkciók kompenzálására. Gyermek-balesetek megelőzése A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI - rendelet a rögzíti, hogy az óvodában a nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermekek felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira. Olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására, fejleszteni kell a gyermekek biztonságra törekvő viselkedését. 23

25 A kisgyermekek közlekedésének biztonsága szinte teljesen a felnőttek kezében van, hiszen ő dönt arról, hogy hol tolja a babakocsit, vagy megy át az úton kisgyermekével, beszereli és rendszeresen használja-e a biztonsági gyermekülést, a kerékpáron megfelelő ülésben és csak akkor szállítja-e a gyermeket, amikor az már elég érett hozzá, egyenesen, biztosan ül. A nagyobb gyermekek és fiatalok biztonságát pedig a kisgyermekkorban alapozzuk meg. Az önálló közlekedésre nevelés hosszú folyamat, ahol a gyermek készségeit, érettségét, temperamentumát maximálisan figyelembe kell venni. A játéknak, a szabadidőtöltésnek fontos szerepe van a gyermekek és fiatalok életében. Az is fontos azonban, hogy mindeközben biztonságban legyenek, ne érje őket baleset, sérülés. Ahány féle játék, szabadidős tevékenység, annyi féle veszély, lehetséges. Alapelvek: Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. Célunk: A megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosításával a különböző eszközök, használati tárgyak folyamatos ellenőrzésével, karbantartásával, hibaforrások megszüntetésével igyekszünk megelőzni a baleseteket. A gyerekek ismerjék meg a helyes magatartási formákat, hogyan kell viselkedni közlekedés közben. A helyes viselkedés alkalmazásával a gyermekbalesetek megelőzése Feladatunk: A közlekedési szabályok megismertetése A gyermekekkel ismertetni kell az épület belső tereiben, az óvoda udvarán valamint egyéb helyszíneken (kirándulások, séták stb.) érvényes biztonsági előírásokat. - Védő-óvó előírás: az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. - A biztonsági előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül. 24

26 4.3. ÉRZELMI NEVELÉS - SZOCIALIZÁCIÓ Célunk: A szociális és egyéni neveléssel el szeretnénk érni, hogy a gyermeket az óvodába lépéstől az óvodáskor végéig kiegyensúlyozott, szeretetteljes környezet vegye körül Az óvodai szocializáció folyamatában a gyermek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján. Közösségi éltre való felkészítés, a csoport, az óvoda normáinak szabályainak elfogadtatása, betartására nevelés Képes legyen az iskolában óvodásból iskolássá szocializálódni Feladatunk: Az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, kiegyensúlyozott, derűs családias légkör megteremtése, a beszoktatástól az óvodáskor végéig A gyermekek természetes társas szükségleteinek kielégítése. Szokások és normarendszer kialakítása, megvalósítása. A közös élményekre épülő tevékenységek megszervezése. A szűkebb és tágabb környezet megismertetése, a szülőföldhöz való kötődés megalapozása. A folyamatos kommunikáció igényének felkeltése a társas kapcsolatok alakításában, modellértékű kommunikációs formák biztosítása az intézmény minden dolgozója részéről. A hagyományok kialakítása, ápolása. A közösségi élet szokásai és a közösségi magatartás kialakítása. A különbözőség elfogadtatása, tiszteletben tartása. Személyes példamutatással elősegíteni a pozitív szociális szokások kialakítását, gyarapodását. Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatban a pozitív attitűd, érzelmi töltés kialakítása A szociális készségek fejlesztése az önérvényesítés, önkifejezés megtartása mellett A sajátos nevelési igényű gyermek elfogadása, különbözőségek tisztelete, a sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztési igényének kielégítése megfelelő szakemberek közreműködésével. Az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, és viselkedése modell értékű. Az óvodáskorú gyermekek viselkedését legfőképpen az érzelmeik motiválják. Ezért különösen fontos, hogy a gyermekeket nyugodt, biztonságos érzelmi légkör vegye körül. Amikor a gyermek először meglátogatja az óvodát, már éreznie kell az otthonos, derűs attitűdöt, hogy érzelmi biztonság és kiegyensúlyozottság alakulhasson ki. A jó érzelmi kapcsolat serkenti az egyéni képességek kibontakozását, a gyermeki aktivitást, és az önállóságot, és teret enged önkifejező, önérvényesítő törekvéseiknek. Már a beszoktatás időszakában igyekszünk a megfelelő érzelmi kötődést kialakítani. Az óvodába lépés előtt lehetősége van a szülőknek gyermekével együtt bepillantást nyerni óvodánk életébe. Bejöhetnek megismerkedni a leendő óvónővel, információt kaphatnak az 25

27 óvoda életéről. A szülő jelenléte, csak megerősítő jelleggel bír. Így szeptemberben már ismerősként üdvözölhetjük egymást, ami a biztonságérzést formálja az új környezet elfogadásához. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermek társas kapcsolatainak alakulását, a szociális érzékenységet, a biztonságérzetet. Az óvodapedagógus feladata, hogy olyan szokás- és normarendszert, napirendet alakítson ki, mely minden szabad játékos tevékenység elvégzésére elegendő időt és helyet biztosít. A gyermeki önérvényesítő törekvések mellett fontosnak tartjuk a gyermeki önkifejezésnek teret adó szemlélet előtérbe helyezését. Az óvodai nevelés segíti a gyermekben együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, önállóság, feladattudat, kitartás és szabálytudat kiépítését. Fontos tudatosítani a gyermekben, hogy észre kell venni a környezetében lévő szép és jó dolgokat, melyet elsősorban példamutatással tudunk elérni. Az óvodapedagógus elsőszámú modell, példakép a társas viselkedés alakulásában, kommunikációjában, bánásmódjában, ő szervezi a gyermek életrendjét és azokat a közös tevékenységeket, amelyben a társas kapcsolatok alakulnak. Az ismétlődő közös, örömteli tevékenységek a csoport és az óvoda hagyományrendszerében épül ki és mélyíti az összetartozás élményét. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermekek kielégíthessék természetes társas szükségleteiket, megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, mely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Megteremtjük a lehetőségét a hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek az óvodai nevelés keretén belül biztosítva az önazonosság megérzését, társadalmi integrálását, az emberi jogok védelmét. Egyéni bánásmód a közösségi életben A gyerekek fejlődési tempója, élet és nevelési körülményei eltérőek. Különböznek egymástól testi, idegrendszeri sajátosságaikban, értelmi képességeik, nyelvi kifejezőkészségük, társas magatartásuk érzelmeik, aktivitásuk terén. Az egyéni bánásmódunkkal biztosítjuk, hogy gyermekeink a rájuk jellemző sajátos vonásoknak megfelelően váljanak a közösség tagjává. Nevelésünk során egyszerre segítjük a gyermekek szociális érzékenységének fejlődését és az éntudatuk kialakulását is. Az egyéni bánásmódot az óvodai életünk mindennapi területén minden gyermekre a halmozottan sérült gyermek speciális fejlesztése során is érvényesítjük. A sajátos nevelési igényű gyermekeknek egyéni fejlesztési tervet készítenek az óvodában dolgozó szakemberek, ami alapján a fejlesztési munka folyik a szülőkkel történt egyeztetést követően. Közös élményeink - hagyományaink Óvodánk a gyermekközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelőmunkáját. Célunk biztosítani a gyermekek számára a tevékenységeknek és a társas kapcsolatoknak azt a rendszerét, amelyben személyiségfejlődésük pozitív irányba mutat. Közösen készülünk az ünnepekre (Télapó, Advent, Farsang, Húsvét, a Föld napja, A Víz világnapja, Anyák napja, kirándulások, stb). Az ünnep fényét emeli az alkalomhoz illően feldíszített óvoda. A gyerekek születésnapját, névnapját minden csoport megünnepli (tortával, 26

28 énekkel, esetleg saját készítésű ajándékkal, kedvenc meséjével). Ezek a programok segítik a gyermekek közösségi érzésének erősítését, a szülői közösség alakulását, erősítik az összetartozást, és az egymásra való odafigyelést. Közösségi nevelés szocializáció Az óvodai nevelés által célunk, hogy megkönnyítsük a társadalomba való beilleszkedés folyamatát, és megfelelő szociális tanulási formákat alakítsunk ki. A szocializáció fejlődésének alapja a családi élet, erre épülhet az óvodai nevelés. A gyermekek személyisége a család és az óvoda hatásai alapján fejlődik, ezért igyekszünk az óvodai nevelést a családi neveléssel összhangba hozni. Ezáltal a gyermekek képessé válnak megfelelő viselkedéskultúra és erkölcsi gondolkodás kialakítására. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a szokás és normarendszerének megalapozását, a másság elfogadását, az esélyegyenlőség megvalósulását, a szociális hátrányok csökkenésével. Sajátos nevelési igényű gyermek érzelmi nevelése A sajátos nevelési igényű gyermekek érzelmi nevelése még több figyelmet és gondosságot igényel, mint az ép gyermekek esetén. Erősebb kötődést mutatnak az őket körülvevő személyekhez, tárgyakhoz, emiatt a változásokat nehezebben tűrik. Fontosnak tartjuk, hogy az óvodába érkezés pillanatától pozitív érzelmi hatások érjék a sajátos nevelési igényű gyermekeket. Óvodánkban tükröződik a megértés, elfogadás, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség légköre. Fontosnak érezzük a közös élmények megélését, hiszen egy zenés foglalkozás vagy az óvodai műsorban való szereplés közben, elmosódnak a gyermekek közötti különbözőségek. Ezért különös jelentőséget tulajdonítunk a különböző programok szervezésének, helyszínválasztásának, hogy a kiválasztott program az ép és a sérült gyermekek számára is meghatározó legyen. Szocializáció sajátos nevelési igényű gyermekek esetén Az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek számára általában az első helyszín, ahol a családon kívüli világgal találkoznak, így megkezdődhet integrációjuk. Az integrált nevelés a gyermekek számára természetes életszituációkat mutat be, és ép társaiktól pozitív szereptanulási modellt tanulhatnak, ugyanakkor az ép gyermekeket a különbözőségek elfogadására és tiszteletére, toleranciára és együttérzésre neveli. Ezek a gyermekek mindenek fölött gyermekek, akik valamilyen különbözőséggel bírnak. Ugyanolyan joguk és sok esetben még nagyobb igényük van a szeretetre, az emberi kapcsolatokra, a védettségre, a biztonságra, a megértésre, emberi méltóságuk tiszteletben tartására. Ennek az emberi létformának az esélyét próbáljuk biztosítani szocializációs folyamatban, a társadalom szemléletformálásában, nagy mértékben hangsúlyt fektetve a szocializációs hátrány csökkentésére, az esélyegyenlőség megvalósítása érdekében. 27

29 4.4. ANYANYELVI, ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS Célunk: Oldott, biztonságot, elfogadást sugárzó környezetben, a beszédöröm, biztonságos önkifejezés megalapozása. Beszédkészség, beszédértés, a beszédhallás és szövegértés fejlesztése. A kapcsolatfelvétel támogatása, az információ eljuttatásának segítése a másikhoz, verbális és nonverbális eszköztár kialakításával. pszichikus funkciók fejlesztése, egyéni adottságok figyelembevételével (észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) A beszédkedv felkeltése és fenntartása. A magyar nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetése, szókincsgyarapítás. Feladatunk: A beszélő környezet kialakítása A beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése Szókincs (relációs és általános) gyarapítása, szófaji gazdagság megalapozása Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása Nyelvi készség (társalgási, vagy kontextusos és elbeszélő, vagy összefüggő beszéd) fejlesztése Kommunikációs (verbális, nonverbális) jelzések felismerésének, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával, kiegészítve a gesztusnyelv és mimika tudatos kommunikációhoz kapcsolódó megerősítő mechanizmusával Szoros együttműködés kialakítása a logopédus óvodapedagógus család között a megelőzés és korrekció érdekében Ingergazdag, információkkal teli világunkban ki kell alakítanunk a tájékozódási képességet, a felfedezésre való alkalmasságot. Az óvodai nevelésünkkel ki kell fejlesztenünk az önálló tapasztalatszerzés lehetőségeit, majd megtanítjuk az ily módon spontán szerzett tapasztalatok rendszerezését, bővítését, biztosítjuk a különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlást, az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztését. Az óvodáskorú gyermek legjellemzőbb életkori sajátossága az érdeklődés és kíváncsiság. Ezt kihasználva meglévő tapasztalataira és élményeire építve változatos tevékenységek biztosításával további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés a kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében fontos feladatunk, mely valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó. A beszélő környezet, mintaadás és szabálykövetés segít elsősorban. Az anyanyelv fejlesztése és kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel az óvodai nevelőtevékenység egészében 28

30 jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére fordítunk figyelmet. Az anyanyelvi foglalkozások megtartásában logopédus szakember is részt vesz, támogatva átfogó gyógypedagógiai ismereteivel az óvónő munkáját. Sikerkritériumok az óvodás kor végére Az egészséges életmód kialakulása terén A testápolási szokásoknak megfelelően a gyerekek önállóan mosakodnak, törölköznek, figyelmeztetés nélkül kezet mosnak, amikor szükséges. Környezetükben igyekezzenek mindenütt rendet tartani, figyeljenek oda ruházatukra, megjelenésükre Egyedül mosnak fogat és fésülködnek, kulturáltan étkeznek. Önállóan öltözködnek, vetkőznek, ruhájukra, környezetükre, saját épségükre vigyáznak, és óvják ezek tisztaságát. Szobatisztaságuk legalább jelzés szinten kialakult, kommunikációjuk beszéd szintjén megfelelő a szociális és egyéb szükségleteik kifejezésére a beszédindító csoportra vonatkoztatva. Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés terén Szívesen járnak óvodába, ragaszkodnak a felnőttekhez, társaikhoz, ezt érzelmeikben is nyilvánosságra hozzák. A szokásokhoz, szabályokhoz alkalmazkodnak, azokat betartják. Közös tevékenységekben aktívan és érdeklődéssel vesznek részt. Odafigyelnek az óvónő és társaik közlésére. Konfliktus helyzetekben társaikkal képesek egyezkedni. Igyekeznek legyőzni a felmerült akadályokat, a megkezdett munkát, tevékenységet befejezni Szociálisan éretté válnak az iskolai életmódra. Anyanyelvi és értelmi képességek nevelés terén Képes vizuális és auditív érzékelésre. Térbeli viszonyokat képes felismerni, megnevezni. A keresztcsatornák működése korának megfelelő. Kérdésre minimum egyszerű mondattal válaszol. Szókincse korának megfelelő. Jól használja a metakommunikációs eszközöket. Bátran és szívesen kommunikál a társaival és a felnőttekkel. Társára odafigyel, türelmesen végighallgatja mondanivalóját, a közölt információt megérti. Kommunikációt kapcsolatfelvételre is használja, kérdez. Verbális emlékezete korának megfelelő. Egyszerűbb történetet, mesét képes önállóan is elmondani, ismeri és használja az udvariassági szavakat. 29

31 Tud szemkontaktust teremteni és tartani, élményeit és gondolatait el tudja mondani. Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés a megőrzés időtartama, a felismerés mellett nagyobb szerepet kap a felidézés Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, melynek fokozatosan növekszik tartama, terjedelme Cselekvő szemléletes és szemléletes képszerű gondolkodása mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Korának megfelelően kialakult a pontos érzékelése, észlelése. 5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS FELADATAINK 5.1. JÁTÉK Célunk: Az óvodában olyan derűs, szeretetteljes, családias légkör megteremtése, ahol a gyerekek önfeledten képesek játszani, teljesen beleélve magukat az adott játékhelyzetekbe, amely egészséges fejlődésüket biztosítja és kielégítik elemi pszichikus szükségletüket. A játék alatt szerzett információk tudatos felhasználása a gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztésében. Utánozható pozitív példa adása, amely serkent a játékban való részvételre. A játék folyamatában a tudatos jelenlét biztosítása az indirekt irányítás felelősségével, szükség és igény szerinti együttjátszással, támogató, serkentő, ösztönző magatartással. Feladatunk: A feltételek megteremtése: Légkör: nyugodt, kiegyensúlyozott, biztonságos, szeretetteljes, Hely: állandó, ideiglenes; csoportszoba, udvar, természeti környezet, Idő: a napirendben a megfelelő idő biztosítása, Eszköz: korcsoportonként változó. Élményszerzési lehetőségek biztosítása a különböző játékformákhoz. A tapasztalatszerzés lehetőségeinek a megteremtése: családi-, óvodai-, közvetlen környezetből hozott élmények (szervezett és spontán). A gyermekek elmélyült, önkéntes játéklehetőségeinek biztosítása. A játéktevékenységen keresztül a természeti és társadalmi környezet megismertetése. A szociális képességek fejlesztése (együttműködés a társakkal, konfliktushelyzetek megoldása, kapcsolatteremtés, versenyszellem). Mozgásfejlesztés a játék során (nagymozgás, finommozgás). Anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztése a játék során. Az udvari illetve csoportszobai szabad játékhoz az egészséges, biztonságos feltételek megteremtése. 30

32 A játéktevékenység általi tanulási folyamat kialakulása és fejlődése szempontjából különösen fontos feladatunk, hogy a belső motivációból származó játékot naponta elérhetővé tegyük a gyermekek számára. Figyelembe kell vennünk azonban az óvodánkba járó gyermekek életkori adottságait, problémájukat, fejlettségi szintjüket. Esetükben szükséges a nap legnagyobb részét szervezetten lekötni, mert figyelmük szétszórt, túl sok szabadidő esetén könnyen szétesnek, ilyenkor nem ritkák a dührohamok, dühkitörések. Önként nehezen vonhatóak be tevékenységekbe, ezáltal a játék is legtöbb esetben irányított. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, így a leghatékonyabb eszköz az óvodai nevelésben. A játéktevékenységben megvalósuló tanulás alapvető pszichikai szükséglet, mely segít a gyermeknek az őt ért hatásokat, tagolatlan benyomásokat tagoltan, és mélyrehatóan megélni. A játék összemossa a gyermeket ért külső és belső benyomásokat, hidat képez a való világ és a gyermek képzelete között. A kisgyermek első játszótársa a családban is és az óvodában is a felnőtt. Az óvodai nevelésben hangsúlyt fektetünk arra, hogy az óvodapedagógus utánozható mintát nyújt a gyermek számára. A felnőtt jelenléte teszi elérhetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok és a játékfolyamat kialakulását A szocializáció előre haladtával az óvodáskor végére egészséges fejlődés esetén a gyermektársak válnak az elsődleges játszótársakká. Ebben a szakaszban az óvodapedagógus bevonható társ marad, aki ötletei és javaslatai által kezdeményezővé, a szabad játékot támogató segítővé válik. A szabadjátékban az óvodapedagógus tudatos jelenlétének felelőssége hangsúlyozott. Az éves gyermekek számára biztosítjuk a több napon keresztül folytatható játéktevékenységet is. Mindig annyi időt biztosítunk a játékra, hogy a gyermek átélhesse a játék élményét, felfedezhesse a közös játék örömét. A 3-4 éves gyerekek az óvodapedagógus irányításával, kezdeményezésére játszanak. Szerepés szabályjátékokkal erősítve rá a játék fejlesztő hatásának eredményességére. A játékhoz helyre, időre, élményszerzési lehetőségre, egyszerűen alakítható, a gyermeki fantázia kibontakoztatását segítő anyagokra és játékeszközre van szükség. Az eredményes játéktevékenységhez szükséges csoportlégkör és élményszerzési lehetőségek biztosítása az óvoda és az óvodapedagógus feladata. Az óvodai játék színtere a csoportszoba és az óvoda udvara. A csoportszobában állandó játéktereket alakítunk ki, gyakran tematikus, szimbolikus játékszerekkel, például babakonyha, babák, bábok, mesesarok, autópálya szőnyeg, kézi szerszámok. A játékoknak kijelölt helyük van a gyermekek észlelési terében, amely megkönnyíti a játékkezdést és játékelrakást. A gyermekek játéktere jelentősen megnövekszik az udvaron, szabad levegőn. Az udvar lehetőséget nyújt a változatos udvari játékhoz, alkalmas nagymozgásos tevékenységhez, pl.: ügyességi és sportjátékok, közlekedési játékok, de szerepjátékokhoz is. A játéktevékenység elsődleges motivációja az élményszerzés, melyhez megfelelő eszközök biztosítása szükséges. A játékszerek mellett játékeszközzé válhat a gyermek környezetében lévő bármilyen eszköz, ezért a gyermekeknek engedjük megismerni a különböző eszközök tulajdonságait, így a különböző szituációkat kihasználva indirekt módon is bővíthetjük a gyermekek élményszerző játéktevékenységét, ismereteit. 31

33 Olyan játékeszközeink vannak, amelyek modernek, ízlésesek, praktikusak, egyszerűek, jól variálhatók és nem veszélyeztetik a gyermekek testi épségét. Rendelkezünk különböző képességeket fejlesztő játékszerekkel, például képes lottók, kártyák, kirakós játékok, érzékelőjátékok. Konstruáló játékok, építőkockák, dramatizáláshoz szükséges eszközök, pl.: bábok, jelmezek, és népi játékeszközök is megtalálhatók a csoportszobákban. A gyakorló játékok folyamán az óvodapedagógus biztosítja a gyermekek számára a játékeszközöket, és mintát ad a helyes használathoz. A gyakorló tevékenységek jól fejlesztik a szem-kéz koordinációt. A csoportok életében rendszeresen megjelenik a barkácsolás, célunk, hogy a gyermek élje át az élményt, hogy saját maga által készített eszközökkel, játékokkal, dekorációs kellékekkel játszhat. Már a legkisebbeknél is megjelenik a szimbolikus - szerepjáték. A beleélő képesség fokozása érdekében sok kelléket, jelmezt, eszközt használunk, melyet közösen készítünk el. Az eszközöket úgy helyezzük el, hogy a gyerekek bármikor használhassák őket. A gyermekek olyan egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi és szabályjátékokat játszanak, amelyek könnyen betarthatók. Igyekszünk olyan szabályjátékokat tervezni, amelyek a nagyfokú mozgásigényt kielégítik. Megadjuk a gyerekeknek azt a lehetőséget, hogy ők maguk is alkossanak szabályokat. A gyermekek játéktevékenységének megfigyelése tájékoztat bennünket a gyermekek értelmi és érzelmi állapotáról. A gyermekek játékmódja bánásmódja a játékeszközökkel, viselkedése a játék folyamán egyéb információkkal kiegészítve lehetőség az érzelmi állapot, esetenként a családi és óvodai történések tükröződésének megismerésére. A magát biztonságban érző, kiegyensúlyozott óvodás játéka elmélyült, önálló, nyugodt, ötletgazdag, kapcsolatot kezdeményez a társaival, és elfogadja mások kezdeményezését. A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. Az óvodapedagógus által kezdeményezett anyanyelvi játékok teret adnak az artikuláció, szókincs, kifejezőképesség fejlesztéséhez. Pl.: hangutánzó játékok, fonémahallás fejlesztő játékok, légzési technikát segítő játékok, szinonimakereső játékok. Sikerkritériumok az óvodáskor végére: Kialakul a csoportban, párban való játszás képessége, képesek társaikkal együtt játszani A játékeszközökön képesek megosztozni Képesek egyszerűbb szerepjátékokat játszani Képes a játékban kifejezni magát Segítséggel betartja az adott játék szabályait Elfogadja társai kezdeményezését Játékra nevelés a sajátos nevelési igényű gyerekeknél, enyhén értelmi sérülteknél A játék különféle formáin keresztül, döntő hatással van a személyiségfejlődés egészére. A sajátos nevelési igényű (autista, enyhe értelmi fogyatékos) gyermekek játékfejlődése az egészséges modelltől eltér, mivel a játékfejlődés alapvető feltétele a kíváncsiság, figyelem, fantázia, gondolkodás, képzeleti tevékenységük az átlagostól eltérő. Sérülésük befolyásolja a játéktevékenységen belüli alkalmazkodóképességüket és kitartásukat is. A gyermekek között vannak, akinél megjelenik az irányítás mellett történő konstruáló, ill. az elemi szerepjáték. Néhányan szervezett, közös játékban is részt tudnak venni rövid ideig. 32

34 Legnagyobb részük azonban megmarad az egyszerű rakosgatásnál, egyfajta játék ismételgetésénél. A játék és a játékos tevékenység így a sajátos nevelési igényű gyermekeknél kiemelt helyet kap. Gyakorlását rendszeressé tesszük. A kedvenc játék birtoklásáért, használatáért sok olyan mozgást is elvégeznek a gyermekek, amitől egyszeri utánzásra még idegenkednek, visszariadnak. A játékszereket és játékformákat a gyermekek fejlettsége szerint válogatjuk össze. Olyan követelményeket állítunk össze, amelyeket a gyermekek teljesíteni tudnak. Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermek jól átélje a játék örömét, sikerét. A játékhasználatot megtanító, a fantáziát, az elemi kreativitást fejlesztő foglalkozás, azonban leginkább irányított játék jellemzi a mindennapokat. Eltérés adódhat: A gyakorló játéknál a beszédbeli problémák hatására akadályozottá válik a hangok, szavak ismételgetése. A mozgás és ritmusvisszaadás is sérült, mely később kommunikációs problémákhoz vezethet. A játékszereket, eszközöket, az esetleges fogásbeli illetve manipulációs nehézségek miatt nem tudja megismerni, a velük való játék akadályokba ütközik. Szimbolikus - szerepjátéknál a problémát az okozza, hogy kevesebb tapasztalata van a világról, az emberekről, a jelenségekről a mozgás akadályozottsága végett. Ezért sivárabb, vagy sokszor meg sem jelenik a szerepjáték. Akadályt jelenthet a kommunikációs zavar is. Szabályjátékoknál: a gyakori mozgásos szabályjátékokban a mozgáskorlátozott gyermekek csak segítséggel vagy módosítva tudnak részt venni. Az ép gyermekeket megtanítjuk, hogy a játéktevékenység során vigyázzanak sérült társaikra, és a sérülés mértékétől függően a sajátos nevelési igényű gyermekek is igyekezzenek alkalmazkodni társaikhoz. A mozgáskorlátozott gyermekek számára nagyobb hely kell, hogy megfelelően tudjanak mozogni. Fontos a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör, hogy a gyermek biztonságban érezze magát, figyelmét a játéktevékenységre tudja összpontosítani. Igyekszünk megnövelni az együttjátszás, együttmozgás idejét és ez által sok új érdekes tapasztalathoz segítjük a gyermekeket VERSELÉS, MESÉLÉS Célunk: Alkalmassá tenni a gyermekeket az irodalmi élmények befogadására, a bennük való gyönyörködésre és az alkotásra. Az esztétikai élményeken túl, az érzelmi hatásokon keresztül alakuljanak ki erkölcsi normák, amelyek mélyen beépülnek a gyermekek érzelemvilágába. A népi hagyományok, népmesék, népi mondókák, találós kérdések megismerésével alapozódjon meg a hazaszeretet érzése, mivel e művek népi kultúrák, bölcsességek hordozói. A verstanulással, mesehallgatással érlelődjenek az olvasóvá válás feltételei. Irodalmi anyagunkban jelenjenek meg a népi, klasszikus, kortárs és világirodalmi alkotások is versek, mesék, elbeszélések formájában. 33

35 Verselés, mesélés formái: Vershallgatás, versmondás, Mesehallgatás, mesemondás, Mondókázás, Feladatunk: A mindennapos meséléssel, mondókázással, verseléssel a gyermekek mentális higiénéjének alakítása. Az állandó hely, a meghitt hangulatú nyugodt légkör, a megfelelő idő megteremtése. A felhasznált irodalmi anyag igényes kiválasztása. A kiválasztott alkotások erkölcsi tanítása legyen mintaértékű. A versek, mesék kiválasztásánál az életkor, a gyermekek képességeinek figyelembe vétele. A mesék hangulata, nyelvezete határozza meg a mesemondás formáját (felolvasás, vagy mesélés). A megtanulásra kiválasztott versek bemutatása könyv nélkül történjék. A mondókázásnál a ritmikusság kapjon hangsúlyt. Az összeállított irodalmi anyagunk tartalmazzon olyan meséket, melyek dramatizálásra, bábozásra alkalmasak. A dramatizálás, bábozás feltételeit eszközökkel is biztosítjuk. A könyv megbecsülésére, szeretetére nevelés. A vers, mese alkotása mozgással vagy ábrázolással párosuljon. Az irodalmi befogadó képesség fejlesztése. A legtöbb kisgyermek az óvodába érkezéskor már rendelkezik bizonyos fokú irodalmi élménye, amely többnyire a képeskönyvek, leporellók nézegetéséből, lapozgatásából áll. Erre az általában pozitív élményre építve óvodáskorban alapozzuk meg a gyermekek irodalomhoz fűződő viszonyát. Ezért különösen fontosnak tartjuk, hogy a verseken és meséken keresztül az anyanyelv közegén át valódi értékeket adjunk át a gyermekeknek, tanítsuk az emberi kapcsolatokra, mélyítsük az önismeretüket, segítsük a világ megismerését. Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket adnak. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok sokszínűsége jó alapot kínál a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője, a mindennapos mesélés a mentális higiéné fejlődésének elmaradhatatlan része. A mese - képi és konkrét formában - tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. A gyerekeket megismertetjük a népköltészet ízes, őszinte népies kifejezéseivel, de ezek inkább a passzív szókincsüket gyarapítják. A mai modern mesékből megtanulhatnak olyan szavakat, kifejezéseket, amelyeket a mindennapi életben is használunk. A foglalkozásokon azonban nemcsak arra van lehetőség, hogy szép, stílusos nyelvezetű műveket hallgassanak 34

36 meg, hanem arra is, hogy maguk is gyakorolják: versismétlés, mesedramatizálás, bábozás. Óvodánkban az etnikai kisebbség életmódját, kultúráját (mese, vers, ének, sajátos szín és formavilága) szokásait, hagyományait, tárgyi emlékeit tudatosan építjük foglalkozásaink keretébe. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A szeretetteljes, állandó biztonságot sugárzó légkör alapfeltétele annak, hogy a gyerekek felfigyeljenek a mesére, végig hallgassák, később maguk is kérjék. A mindennapos tevékenységgé alakult mesélés közben a gyermek eleven, belső képvilágot jelenít meg, megy az élményfeldolgozás legfontosabb formája. Különösen fontos, hogy tudatosan éljünk a kommunikáció eszközeivel, megfelelő hangerővel és tempóval, jól artikulálva, gesztusok és mimika használatával adjuk elő a műveket. A verseknél kihasználjuk a hangutánzó szavak, színek adta lehetőségeket. A verselés, mesélés mindennapos tevékenységgé válik óvodásaink életében. Kiscsoportban a rövid, mindennapos eseményeket feldolgozó és állatmesék kapnak hangsúlyos szerepet, ez felel meg a kisgyermekek érdeklődésének. A középső csoportos gyerekek már követni tudják a kissé bonyolultabb, hosszabb meséket, megértik az összetettebb jellemű mesehősöket, megérzik a mese tréfás, humoros hangulatát. Az 5 év feletti gyerekek általában már megértik és élvezik a hosszabb terjedelmű, bonyolult szerkezetű, összetettebb mondanivalót tartalmazó tündérmeséket, realisztikus, novellaszerű meséket a klasszikusaink által gyerekeknek írt elbeszéléseket, és a modern technika jelenségeivel foglalkozó elbeszéléseket, gépekkel és azok működésével kapcsolatos mesék, történetek. Minden korosztály számára élményt nyújt a többszöri ismétlés, ha többször azonosulhatnak a mese szereplőivel. A gyermeki önkifejezés alternatív lehetőségeinek biztosítása az óvodai nevelés e tevékenységeinek megvalósulásában. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Ezért különös hangsúlyt fektetünk a mesék eljátszására, bábozásra. Sajátos nevelési igényű gyermekek A mese és a vers segít a világ megismerésében, mélyíti az emberi kapcsolatokat, oldja a gyerekek félelmeit, szorongásait. Csoportjainkban legtöbbször a hőcölő, a lovagoltató, a testrészeket megismertető mondókák, versek szerepnek. Ezek nagyszerű alkalmak arra, hogy a pedagógus és a gyerek szorosabb testi kapcsolatba kerüljön egymással, kialakuljon a feltétlen bizalom, elfogadás légköre. Sokat beszélő, mesélő, megértő környezetre van szükség az óvodai élet mindennapjai során, amely a gyerek minden megnyilvánulására reagál. A sajátos nevelési igényű gyermekek számára a mese tartalma nem mindig okoz örömet, de az intonációval, átlelkesítő előadásmóddal, és a mesék feldolgozásában a bábjátékokkal felkelthetjük érdeklődésüket. A bábjátékokkal csökkenthetjük a gátlásosságot a beszédhibák esetén, hiszen a gyermek elbújhat a báb mögé, szorongásait átháríthatja a bábokra. A gyerekek számára ezekhez a tevékenységekhez eszközöket biztosítunk, melyek egy részét 35

37 barkácsolás keretében a gyerekekkel együtt készítjük el. A nem beszélő gyerekeinkhez a tevékenységek közben kérdéseinkkel, magyarázatainkkal, utasításainkkal fordulunk, így biztosítjuk, hogy ők is tevékeny részesei legyenek az eseményeknek. A hallássérült gyermeket közel ültetjük a mesélőhöz. A hallássérült gyereket is szereplési alkalomhoz juttatjuk, ez ösztönző hatással van a beszédfejlődésére. Sokat beszélünk hozzá, hiányos mondatait kiegészítjük, kijavítjuk, célunk, a hallásfigyelem fejlesztése, a beszédfejlődés, és a szókincs gyarapítása. A gyengén látó gyerekek gondolkodás és beszéd fejlődését a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális megismertetése. Játék közben fejlődik a gyerek beszéde, emlékezete, gondolkodása, szélesedik érdeklődési köre, gazdagodik érzelemvilága. Beszéd hallgatásával, reprodukálásával jól fejlődik a gyermek hallása. Meséket mondunk neki, játszunk vele és rövid versekre, mondókákra tanítjuk. Az autista gyerekek fejlesztésében a ritmikus, ciklikusan visszatérő 2-3 mondóka nagyon meghatározó. Köthető hozzájuk nagymozgás-fejlesztés, gesztus-tanítás, festés, zene. A mondókák visszatérő ritmikája, rendszeressége nyugalmat áraszt, így erősítő a ritmikával kísért cselekvés beépülését, idegrendszerbeli támogatottságát. A sajátos nevelési igényű gyermekeknek mindig annyit segítünk amennyi szükséges, lépésről lépésre adunk segítséget. Rávezető kérdésekkel irányítjuk figyelmüket a lényegre, elmagyarázzuk és megmutatjuk a tennivalókat. Sikerkritériumok az óvodáskor végén: A gyermekek szívesen mondogassák a mondókákat, verseket Igényeljék a mesehallgatást Segítséggel tudjanak rövid meséket, történeteket kitalálni Fejlődjenek nyelvi képességeik (nyelvtanilag helyes beszéd) új fogalmakkal bővüljön szókincsük. Alakuljon ki a kontextusos beszéd ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC Célunk: A zene megszerettetése, népi kultúránk megőrzése. A gyermek zenei anyanyelve a magyar népzene legyen (Kodály Zoltán). A közös éneklés, közös játék öröme által alakuljon a gyermek zenei ízlése, képességei, esztétikai fogékonysága. A dalos körjátékok és az együttes táncmozdulatok közben állóképességük, aktivitásuk, mozgáskoordinációjuk fejlesztése. A gyermek olyan zenei élményhez való juttatása, amely megalapozza zenei anyanyelvüket. A zenehallgatási lehetőségek során élő előadás, emberi hang, hangszeres játék vagy igényesen kiválasztott hangfelvétel - a gyermekek művészi fogékonyságának fejlesztése. Feladatunk: A gyermekek életkorát, és az adott csoport képességszintjét figyelembe véve, igényes zenei anyag válogatása 36

38 A megfelelő dalanyaggal és hangszerekkel éneklési készségük, ritmusérzékük, zenei hallásuk, emlékezetük, zenei önkifejezésük fejlesztése Zenei ízlésük formálását elsősorban a magyar népzenével, életkoruknak megfelelő zenei alkotásokkal, és más népek dalaival biztosítjuk Figyelembe vesszük a nemzeti, etnikai kisebbség sajátos kultúráját, helyet biztosítunk megismerésének A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal. A gyermekek diagnózisának, képességeinek figyelembevételével egyéni fejlesztésük gyógypedagógus közreműködésével (mozgás látás - hallássérült, értelmileg elmaradott gyermekek). A gyermekek hallásának, ritmusérzékének, zenei memóriájának, játékos zenei alkotókedvének, mozgáskultúrájának fejlesztése. Alapozó és maradandó zenei élmény nyújtása, amely biztosítja a zenei anyanyelv kialakulását. A dallam, ritmus és a tánc szépségének felfedeztetése, a közös éneklés örömének felismertetése. A gyermekek érdeklődésének felkeltése a zenehallgatás iránt. Az eltérő zenei képességek egyéni fejlesztése. A gyermek tevékenységére épülő zenei nevelés (kreativitás) megalapozása. Megfelelő óvodapedagógusi modell nyújtása a gyermekek zenei nevelése során. A tiszta, szép éneklés eléréséhez a megfelelő hangmagasság kiválasztása. A zenei befogadóképesség fejlesztése. Tartalma: Mondókák, ölbeli játékok Népi és komponált gyermekdalok Mozgáselemek, tánclépések énekre, zenére Hangszerekkel való ismerkedés Zenehallgatás Zenei hallást, ritmusérzéket fejlesztő játékok Komplex képességfejlesztés (formaérzék, dallam felismerés, belső hallás, improvizációs készség) A zenei nevelés az érzelmeken keresztül hat a gyermekekre. Az óvodában megfigyeljük a környezet hangjait, a közös játékokkal egybekötött énekes, zenés játékok, a népi gyermekdalok örömteli élményt nyújtanak, formálják a gyermekek zenei ízlését, felkeltik fogékonyságukat. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. Az eredményes ének-zenei nevelés hatására a gyermek szeret énekelni, játszani, dúdolgatni, szívesen hallgat zenét, eközben fejlődik hallása, éneklési készsége, ritmusérzéke, harmonikus, szép mozgása. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését, a szülőföldhöz való kötődést segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. 37

39 Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. Az ének-zenei nevelés keretében szeretnénk megszerettetni a gyermekekkel a közös énekléseket, közös játékokat. Az óvodapedagógusnak ezen a területen is példamutató szerepe van. A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik. Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése A gyermek sérülésének figyelembevételével egyéni fejlesztésük a speciális gyógypedagógus segítségével történik. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetén is folyamatos, egész napot átható zenei nevelés történik. A kommunikációs problémákkal, beszédfogyatékossággal, autizmussal élő gyermekek életében a zene egy új kommunikációs, önkifejezési formát kínálhat, amit az óvodapedagógusaink a gyógypedagógusok közreműködésével a lehető legteljesebb módon kihasználják. Hallássérült gyermekek esetén figyelemmel kísérjük a hallókészülék működőképességét, használatát, a gyermekeket pedig az óvodapedagógus közelében helyezzük el, hogy szükség esetén jól követhesse az arcmimikát, szájról olvasást. Az autista, viselkedés zavaros gyerekeknél a zene relaxációs hatású. Ezért csendes pihenő alatt relaxációs zene szól, megkönnyítve a gyermekek számára az ellazulást, megnyugvást. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetén az óvodavezető folyamatos kapcsolatot tart az óvoda gyógypedagógusaival a fejlesztési lehetőségek megbeszélése miatt. A gyermek egyéni adottságainak megfelelően ének-zenei foglalkozásokkal alakítjuk érzelmi életét, oldjuk gátlásait. Fokozottan figyelembe vesszük a gyermek igényét, csökkent koncentrációképességét, pontatlan intonációját, utánzóképességét, mozgásutánzását. Sikerkritériumok az óvodáskor végén: Szeressenek énekelni, énekes játékot játszani. Mozgásuk koordinálttá váljék, legyen harmonikus. Értsék meg a zenei fogalompárokat, és azokat segítséggel képesek énekléssel, mozgással alkalmazni. Alakuljanak ki baráti kapcsolataik énekes játék közben. Önmaguktól kezdeményezzenek énekes, zenei játékot napközben. Merjenek egyedül is énekelni Figyelmesen hallgassák végig társaikat, a felnőttet Úgy készítjük fel a gyermekeket a zenei nevelés során, hogy a zene iránt fogékonnyá váljanak, tisztába legyenek az egyes zenei alapfogalmakkal, zenei képességeik fejlettebbek legyenek. Hatékony zenei nevelésre törekszünk, mely figyelembe veszi a zenei közművelődés távlati igényeit, és ezt az óvodáskorú gyermekek életkorának megfelelően készítjük elő. 38

40 5.4. MOZGÁS Célunk: A gyermekek természetes, harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy-kis mozgásának, testi képességeinek fejlesztése rendszeres egészségfejlesztő testmozgással, játékos formában, egyéni fejlettségi szintjükhöz igazodva. A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. A játékos mozgásokkal, az egyéb egészséges életmódot erősítő tevékenységekkel és a heti szervezett formában történő tornával, a mozgás kielégítése. A mindennapos testnevelés tervezése, szervezése, biztosítása. Feladatunk: Feltételek megteremtése: Hely: csoport szobában, tornateremben, szabad levegőn Idő: a tornatermi beosztás szerint, illetve a mindennapi tevékenységekben, a csoport napirendjéhez igazodva, Eszköz: a fejlesztő feladatoktól függően (eszköz vagy eszköz nélkül Spontán vagy szervezett formában. A gyermekek egészségi állapotának, egyéni szükségleteinek, képességeinek, fáradékonyságának, teljesítőképességének szem előtt tartása. Az esztétikus mozgással a mozgáskultúra megalapozása. A gyermekek fizikailag, lelkileg, és szellemileg arányos foglalkoztatása. Az egészséges életmódra nevelés, a mozgási igény napi szintű kielégítése, az egészségtudatosságra nevelés, a test fejlődésének elősegítése érdekében a mozgásigény kielégítése és fejlesztése, a testi képességek fejlesztése: erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség területén, a mozgásműveltség segítése, a mozgás megszerettetése, valamint a mindennapos mozgás lehetőségének biztosítása, valamennyi gyermek számára az egyéni adottságok figyelembe vételével. A 3-8 éves gyerekeknek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket messzemenően figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító testi nevelés nélkül. A mindennapos mozgás tartalmát döntő mértékben a természetes mozgások, gyakorlatok képezik, melynek helyszínét az óvónő választja ki (udvar, csoportszoba vagy tornaszoba). A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), és a testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Célunk, hogy úgy fejlesszük a gyermekek személyiségét, alkalmazkodó képességét, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. A mozgásos foglalkozások kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a 39

41 helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A tornának, játékos mozgásoknak az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján - az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Sajátos nevelési igényű gyermekek mozgásfejlesztése Sajátos nevelési igényű gyermekek esetén is különösen fontosnak tartjuk a mozgás szerepét. Elsődleges célunk a sérült funkciók fejlesztése. Feladatunknak tartjuk a mozgásigény felkeltését és kielégítését, hogy megélhessék a mozgás örömét, amely növeli az önbizalmukat. A kommunikációs problémával küzdő gyermekek esetében a mozgás hasonlóan kiemelt szerepet kap, mint a zenei nevelés, hiszen eszközt ad a gyermekek kezébe az önmegvalósításra, önkifejezésre, csökkenti a gátlásokat, magabiztosságot sugall. Óvodánkban beszédindító torna foglalkozásokat indítottunk, mely speciálisan egyénre szabottan gyógypedagógiai, pszichológiai és logopédiai alapú módszerekkel került kialakításra. Nem beszélő, főként autista gyerekeknél alkalmazzuk, beszédindítás, beszédkedv felkeltésének céljából. A mozgás speciális fejlesztése szakembert igényel, aki komplex módon végzi a mozgás és a következményes, vagy társuló elváltozások, károsodások terápiáját. Az óvodai élet során az óvónőnek tisztában kell lennie a sérülés okával, a diagnózissal, a tünetekkel, a kóros mozgásformákkal valamint a legszükségesebb teendőkkel. Azonban minden esetben a szakemberre kell támaszkodnia (mozgásában korlátozott gyermek esetén szomatopedagógus). A sajátos nevelési igényű gyermekeket többször kell biztatni, helyes módon és mértékben segíteni, hogy örömét és sikerét lelje a mozgás során. Ezáltal az önbizalma is növekedni fog, és eljut oda, hogy a mozgás öröméért, az önálló helyzetváltoztatás kedvéért tudatosan képes cselekedni, a fejlesztésben tevékenyen, örömmel részt venni. Mindezekért óvodánkban nem sajnáljuk az időt és az energiát arra, hogy sérült gyerekeinket állandóan motiváljuk, késztessük a mozgásra. Az egészséges gyerekeket úgy neveljük, hogy közös mozgásos játékukba vonják be akadályoztatott társaikat is és segítsenek. A mozgáslehetőségekbe minden szinten bekapcsolódnak a sajátos nevelési igényű gyermekek, de annak kritériumait a gyógypedagógusok határozzák meg a gyermek egyéni állapotának függvényében. Feltétlenül fontos annak ismerete, melyek azok a káros mozgásformák, tevékenységek, amelyeket nem végezhetnek. Ezeket gyógypedagógusainkkal - akik legalább heti két alkalommal foglakoznak sérült gyermekeinkkel - méretjük fel és beszéljük meg. Óvodánkban a gyerekek az óvoda egész területét birtokolják mozgásigényük kielégítése céljából. A gyermek mozgástevékenysége egyben veszélyeket is rejt magában. Ezért az óvoda helységeit, udvarát, eszközeit állandó jelleggel felügyeljük, karbantartjuk. A különböző mozgásformák elsajátítását, annak szabályait a gyerekekben tudatosítjuk, hogy egyre biztonságosabban éljenek saját képességeikkel, ismerjék fel korlátaikat, ha szükséges kérjenek segítséget. 40

42 Sikerkritériumok az óvodáskor végére Örömmel, szívesen mozogjanak Alakuljon ki a természetes mozgásigény Tudjanak mozgást utánozni Értsék meg az egyszerű utasítást Az alapmozgásokban szerezzenek jártasságot Lépcsőn kapaszkodva, váltott lábbal közlekedjenek Biztosan mozogjanak tornaszeren, játszótéri játékokon Tanuljanak meg rövid ideig figyelni a felnőttre és egymásra Elemi szabályokat ismerjenek és tartsanak be Ismerjék az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. Segítséggel betartják a szabályokat a különböző versenyjátékokban és ügyességi játékokban RAJZOLÁS, FESTÉS, MITÁZÁS, KÉZI MUNKA Célunk: Hozzásegíteni a gyermekeket az alkotás élményéhez és öröméhez, egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően. Hozzájárulni belső képeik gazdagításához. Kialakítani a képi-plasztikai-, kifejező-, komponáló-, térbeli tájékozódó-, és rendezőképességüket. Formálni esztétikai érzékenységüket, igényességüket. Fejleszteni a vizuális észlelést érzékelést (tér, forma, és színképzetek gazdagítása), a rövid- és hosszútávú emlékezetet, valamint a képi gondolkodást és kreativitást. Gazdagítani élmény-, és fantáziavilágukat. Megismertetni a gyermeket az eszközök használatával; a rajzolás, mintázás és kézi munka különböző technikai alapelemeivel, eljárásaival. Feladatunk: Az esztétikai nevelés feltételeinek megteremtése. Az ábrázoló tevékenységekhez szükséges megfelelő hely, idő, eszköz biztosítása. Tapasztalat-, élménygyűjtés lehetőségeinek megszervezése. Technikai alapelemek és eljárások elsajátíttatása. A finommotorika fejlesztése (rajzolás, festés, gyurmázás, vágás, papírhajtogatás, stb.). A tevékenység ízlésformáló hatásának kihasználása: modellnyújtás, a szép iránti fogékonyság kialakítása. A vizuális befogadóképesség fejlesztése. A gyermeki személyiség fontos része a vizuális nevelés. Az ábrázoló tevékenység különböző formái a rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézi munka, ábrázolás. Az óvodapedagógus feladatai közé tartozik, hogy felkeltse a gyermekek érdeklődését a különböző anyagok, eszközök, technikák iránt, hogy szívesen rajzoljon, fessen, mintázzon, megszeretessük a gyermekekkel a képalkotást, építést, kézimunkát, környezetalakítást, műalkotásokkal, esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedést. A gyermeki alkotás a belső 41

43 képek gazdagítására épül, emiatt nem az alkotott eredmény, hanem maga a tevékenység, az önkifejezés folyamata a lényeg. Az alkotó munka elősegíti a gyermek látásának, észlelésének, finommotorikájának, szem-kéz koordinációjának fejlesztését. Teret, időt, és feltételeket biztosítunk az egész nap folyamán a gyerekek képi, plasztikai kifejező nyelvének, ábrázoló és konstruáló képességének fejlődéséhez. Példamutatással igyekszünk kialakítani az igényt az alkotásra, önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Ha az óvodapedagógusok részéről azt látják, hogy igényesek a környezet formálásában, a természetes, jó minőségű anyagokat használják a csoportszoba díszítésében is, akkor könnyebben merül fel az igény az alkotásra a gyermekek részéről is. Lehetőséget adunk, hogy a gyerekek meg tudják jeleníteni élményeiket, fantáziájukat képben és térben, így jutnak el az alkotás öröméhez. Az egyszerű munkafogásokon keresztül megismerkednek a különböző anyagok, eszközök használatával, a rajzolás, mintázás és a kézi munka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. Tekintettel vagyunk a gyermekek életkorára, fizikai teherbíró képességére, fogyatékosságára, ezért az egyes technikák bemutatása csak lépésről lépésre történhet. Az ábrázoló tevékenység az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segíti a képiplasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Az ábrázolások során csak annyi segítséget nyújtunk a gyermekek számára, amennyi szükséges ahhoz, hogy átélje az alkotás örömét. Témajavaslatokkal, témaadással segítjük, hogy felismerje, hogy a környező világban minden megjeleníthető, ábrázolható. A kollektív munkára is érdemes, fontos nagy hangsúlyt fektetni, mert a feladatok megosztásánál megtanulhatják megszervezni a munkát, tapasztalhatják az összedolgozás, együttműködés fontosságát jó lehetőség a közösség alakítására, formálására. Jó alkalom a differenciált feladatadásra, feladatvégzésre is, mindenki saját mértéke szerint vállalhat részt az alkotásban. Közös tevékenységeink jó alkalmat adnak beszélgetésre, verselésre, ami közben sokféle verbális fejlesztési lehetőségünk nyílik cselekvések, testrészek, irányok, térbeli viszonyok stb. megnevezésére, tudatosítására. Egy közös élmény elmondása illetve lerajzolása után felhívhatjuk a gyerekek figyelmét, hogy a közös élményekből mindenki mást ragad ki, mást mesél el, más szavakkal, mást rajzol le, más színekkel. Vegyék észre, hogy a rajzokból, szavakból mások is megismerik érzéseiket, gondolataikat. Támaszkodjunk a gondolkodás és a kifejezőképesség (beszéd, ábrázolás) kapcsolatára. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében célunk, hogy felkeltsük a gyermekekben a cselekvési, alkotási vágyat. Egyéni képességeikhez igazodó differenciált fejlesztést, sikerélményt biztosítunk. A vizuális ábrázolás által fejleszthetjük a kreativitást, szem-kéz koordinációt, az ingerek feldolgozásával segíthetünk a környezet pontosabb felfogására, a valóság megismertetésére. 42

44 Gyengén látóknál a vizuális észlelés fejlesztése, segíti a látásmaradvány megőrzését, fejlesztését. Az óvodapedagógus megfigyeli, milyen fényviszonyok között, milyen testhelyzetben, fejtartással, milyen távolságból lát legjobban, mely tárgyakat, színeket kedveli leginkább, és ezek alapján kialakítja számára a legmegfelelőbb helyet, eszközt. Autizmussal élő gyerekeknél az alkotásnak kiemelkedő fontosságú, gyógyító-fejlesztő hatása van. Gyógypedagógusunk, heti egyszer, rendszeresen napirendbe iktatott foglalkozásként használja a festést, mint önkifejező, nagymozgást fejlesztő, színismeretet kialakító módszert. Nagy sikerrel. Sikerkritériumok az óvodáskor végére: Bátrabbak, ötletesebbek legyenek az építésben, téralkotásban. A főbb formai jellemzőket már legyenek képesek megnevezni. Az elemi térviszonylatokat a képeik kialakításánál segítséggel egyéni módon jelezzék. Élményeiket, elképzeléseiket, képzeteiket segítséggel változatos eszközökkel fejezzék ki. Bátran használják a színeket és önállóan nevezzék meg Használják változatosan a formákat. Emberábrázolásban segítséggel jelenjenek meg a részformák (haj, ruha, stb.) legegyszerűbb mozgással próbálkoznak. Nyilvánítsanak szóbeli véleményt saját alkotásaikkal, közös munkákkal, műalkotásokkal kapcsolatban. Megfigyelés és elképzelés után formákat mintázzanak. Egyszerű játékokat, modelleket készítsenek segítséggel egyénileg és közösen is. A megismert technikákat változatosan, kis segítséggel használják (tépés, nyírás, ragasztás, hajtogatás, stb.) Kis segítséggel díszítsenek tárgyakat. Kezdjenek érdeklődni az érdekes, különleges jelenségek iránt. Véleményüket mondják el a környezetükről, és vegyenek részt annak szépítésében Rácsodálkoznak a szép látványra, gyönyörködnek bennük A közösen elkészített kompozíciónak örülnek 5.6. KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE Célunk: A gyermekkel felfedeztessük a gyermekek szűkebb és tágabb környezetét. Támogatjuk a tapasztalatszerzést, kihasználjuk a gyermekek természetes érdeklődését a környezetük iránt. A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. (kirándulások, tárgyak gyűjtése.) A környezet felfedezése során a gyermekek vegyék észre annak szépségét, értékeit, ezáltal jussanak olyan tapasztalatok birtokába, amelyek a környezetben való, életkoruknak megfelelő eligazodáshoz szükségesek. Személyiségükben alakuljon ki a környezetét óvó, védő, tisztelő felnőtté válás csírája. A gyermekek környezet megismerése közben a minket körülvevő világ mennyiségei, kiterjesztésbeli összefüggéseinek felfedezése, játékos formában matematikai tartalmú 43

45 tapasztalatokat szerezzenek, a gyerekek igényeihez, ötleteihez alkalmazkodva, ezáltal önálló gondolkodásra képes, az ismeretanyagban okosan eligazodó felnőtté váljanak. Feladatunk: Biztosítsunk elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. A környezet hangjainak, színeinek, illatainak, formáinak és az élet ritmikusságának érzékeltetése. Az óvoda és a gyermekek szűkebb környezetének megismertetése és megszerettetése, környezettudatos gondolkodásra nevelés. A tágabb környezet felfedezéséhez séták szervezése. Ok-okozati összefüggések felismertetése a gyermekekkel az időjárás és az emberek tevékenysége között. A felnőttek munkájának megismertetése Ismeretek szerzése és elsajátítása a közlekedés, az állatok, a növények, az ünnepek témakörökben. Tevékenységek szervezése szimulációs játékok, képolvasás, beszélgetés formájában, a család és tevékenységeik témakörében. Anyanyelvi képességeik fejlesztése a tevékenység folyamán. A környezet megismerése során gyermekek alapvető matematikai ismeretekhez, megoldásokhoz juttatása, mely ismereteket a gyermek a tevékenységeiben alkalmazza. Matematikai tapasztalatok nyújtása (becslés, mérés, összehasonlítás, szétválasztás, azonosítás, stb.). Az óvodapedagógus feladata, hogy lehetővé tegye a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Támogassa a szerzett tapasztalatok feldolgozását. A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. (kirándulások, tárgyak gyűjtése.) A valóság felfedezése során a gyermekeknek pozitív érzelmi viszonya alakul a természetiemberi- tárgyi világ értékei iránt, megtanulja azok védelmét, értékeik megőrzését. Az óvodapedagógus érdeklődése, lelkesedése, empátiás készsége, színes egyénisége kell ahhoz, hogy a gyerekek megszeressék környezetüket, ragaszkodjanak ahhoz, s megfelelő ismeretekkel rendelkezve eligazodjanak benne. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások a családi a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. 44

46 A környezet megismerése során a gyermek matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. Ha a gyerekek érdeklődését folyamatosan kiegészítjük, újabb feladatokra irányítjuk, fokozatosan fejlődik a matematikai ismeretszerzéshez való pozitív viszonyuk. Az érdeklődésnek különböző megnyilvánulási formái vannak. A gyerekek ebben az életkorban igen sokat kérdeznek. Kérdéseik között szerepelnek: Mennyi? Mekkora? Hogyan? ami azt mutatja, hogy a gyereket érdeklik a környezetben fellelhető dolgok, jelenségek matematikai vonatkozásai is. A gyerek kutató kíváncsiságára, érdeklődésére kell építenünk a matematikai tevékenységeket is. A gyerekek látás, hallás, tapintás és mozgás útján szereznek tapasztalatokat a tényekről, viszonyokról, műveletekről, különböző eszközökkel önállóan végzett tevékenység közben. Törekszünk arra, hogy a tapasztalatok, minél sokoldalúbban kerüljenek egymással kapcsolatba. Gyakran játszunk matematikai, logikai játékokat is. A gyerekek a megismerés közben szerzett tapasztalataikat, gondolataikat mondják el. Így van lehetőségük a helyes matematikai fogalmak, kifejezések verbális megerősítésére. Az óvodai tanulás a gyerek számára legyen érdekes. Alkalmassá kell őt tenni a megfigyelésre, elsősorban látni kell megtanítani. A folyamatos és alkalmi megfigyelésekkel lehetővé tehetjük a gyerekek számára, hogy maguk fedezzék fel környezetüket. Amit csak lehet, helyszínen, a természetben, élőben figyeltessünk és tapasztaltassunk meg a gyerekekkel. Ki kell alakítanunk azokat a szokásokat, magatartásformákat, melyek a környezettel való harmonikus együttélést biztosítják. Az ember a természet része, és így kapcsolatban van önmagával és környezetével. Ezért különös figyelmet fordítunk a környezettudatos viselkedés kialakítására, és a környezet védelmére. Az óvodai neveléssel megalapozzuk a gyermekekben a természet szeretetét, a természet tisztaságának, szépségének védelmét. Ennek érdekében az óvodába érkező gyerekek számára a beszoktatási időszak után megmutatjuk az óvodai környezetet, megismertetjük az évszakokkal, a természet szépségével, terméseket, leveleket, kavicsokat, megfelelő képeket gyűjtünk. Kipróbáljuk a gyermekekkel a rügyeztetést, csíráztatást, hajtatást, kísérletezünk a víz különböző formáival, hóval, jéggel. A környezettudatosság fejlesztése érdekében megtanítjuk a gyerekeket a szelektív hulladékgyűjtésre, újrahasznosítás elveire, takarékosságra. Elemgyűjtést, papírgyűjtést szervezünk, a környezetszennyezés ütemét, a növények fejlődési feltételeit mutatjuk be. A napi tevékenységek és környezetünk megismerése során is számtalan lehetőség kínálkozik az anyanyelvi nevelésre. Gyakran használhatunk verseket, mondókákat, dalokat a környezeti nevelés kapcsán, például évszakok, állatok, növények, testrészek, ünnepek, stb. A környezet megismertetése folyamán célunk még, hogy a gyermekek megismerjék az állatokat, növényeket, a felnőttek munkáját, a hónapokat, napokat, napszakokat, közintézményeket, közlekedési eszközöket, stb. Kiemelt fontosságú a gyerekek önálló véleményalkotásának, döntési képességének fejlesztését segítő pedagógiai attitűd a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. 45

47 A szülők támogatásával megszervezzük az állatok, víz, a Föld, a Fák és madarak napját. Környezetvédelmi szokások Célunk: A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások és a környezettudatos magatartás alakítása. Feladatunk: A helyes magatartási szabályok betartatása óvodán belül és kívül. Az élő és élettelen környezetünk megóvása. Hagyományápolás (Föld napja, Madarak és fák napja, Állatok világnapja, A víz világnapja). Részvétel biztosítása környezetvédelmi programokon, amelyek életkoruknak megfelelőek. Balesetmentes környezet kialakítása. Szűkebb és tágabb környezet megismertetése. Tiszteletben tartani, óvni az élővilág sokféleségét. A környezettudatosság fejlesztése érdekében megtanítjuk a gyerekeket a szelektív hulladékgyűjtésre, újrahasznosítás elveire, takarékosságra. Speciális feladatok a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében A sajátos nevelési igényű gyermekek esetén is fontos a környezet megismerése, de a sérülés típusától függően ezeknél a gyerekeknél többszöri ismétlésre van szükség. A környezet megismerése érdekében a gyermekeknek elegendő időt biztosítsunk. A megismerési folyamatot általában egyéni fejlesztés keretein belül erősítjük. Külön figyelmet kell fordítani az együttműködő készség, kitartás, feladattartás növelésére, a megfigyelőkészség fokozására. Sokat segíthet az adott témához illő versek, énekek alkalmazása. Az enyhe fokban értelmileg sérült gyerekek Cél a kognitív funkciók közül a válogatás, csoportosítás, rendezés (nagyság, szín, forma szerint), analógiák, a rész-egész viszony észrevétele. Az analizáló, szintetizáló készség fejlesztése. A tárgyakkal történő manipuláció mellett a foglalkozásokon a képek is jelentőséget kapnak. A tárgyat képpel, a képet képpel egyeztetik, észrevetetik a hiányt, azonosságot, különbséget, változást, rész-egész viszonyt. Meg kell tanulniuk az időrendi sorrendet, az egyszerű történetek képek segítségével történő felidézést éppúgy, mint a jobb-bal differenciálását, esetleg a névutókat is. Sikerkritériumok óvodáskor végére: A gyerekek tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, munkahelyét, óvodájuk nevét. Segítséggel tudják saját születési helyüket és idejüket. Különbséget tudjanak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudjanak szépségében. A gyerekek ismerjék a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltató üzleteket, esztétikai alkotásokat. Ismerjék a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat. 46

48 Ismerjék környezetük növényeit, azok gondozását. Gyakorlottak legyenek az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerjék a közlekedési eszközöket. A tárgyakat tudják megszámlálni legalább tízig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint. Tudják megkülönböztetni a jobbra-balra irányokat, értsék a helyeket kifejező névutókat (pl. alá, fölé, közé stb.). Alakuljon ki a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő jól érthető beszéd MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK Célunk: A gyermeki munka megszerettetésén keresztül a különböző készségek, erkölcsi és akarati tulajdonságok fejlesztése. A közös munka során a társas kapcsolatok erősítése, egymás tisztelete. Feladatunk: A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, azok feltételeinek biztosítása. A pedagógus mintaadása az eszközök használatához és a munkafázisok sorrendjének megismeréséhez. Koruknak megfelelő munkalehetőségek adása. A munkafajták fokozatos bevezetése és végeztetése a gyermekek fejlettségétől függően. A munka állandóságának és folyamatosságának biztosítása. A gyermekek önértékelésének kialakítása, a további munkavégzéshez kedv ébresztése. A játékkal megegyező sajátosságaira támaszkodva a munkára késztető indítékok erősítése a gyermekekben. A gyermeki munka tudatos pedagógiai szervezése. A munkavégzés folyamatos konkrét, reális (a gyermek saját magához mérten) fejlesztő értékelése. Az együttélési normák, a felnőtt mintaadása a munka megbecsülése érdekében. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a munka és a munka jellegű játékos tevékenység. Ilyen lehet az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusoknak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás stb. A játék és munka közötti különbséget az jelenti, hogy a munkának mindig konkrét célja van, és külső irányítással folyik. A munka a gyermek óvodai életének szerves része, önként vállalt tevékenység, melynek során megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat szereznek a környezetükről. A sikerrel végzett munka ösztönző hatása elősegíti a személyiség fejlődését, (önállóság, eredményre törekvés, 47

49 kitartás, fegyelmezettség, szabályok betartása, munkamegosztás, együttműködés, figyelem). A munka elősegíti a gyermek önértékelési képességének és társas kapcsolatainak fejlődését. A közösség által elismert munka öröme a közösségi kapcsolatok és a kötelezettségteljesítés elősegítője. Az óvodában végzett munka hozzájárul az értelmi képességek fejlődéséhez azáltal, hogy megalapozza a későbbi munka iránti tiszteletet, a munka eredményének megbecsülését. Az óvodások munka jellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorban önmagukért és a közösségért végzik. Kezdetben az óvónő segítségével, később teljesen önállóan, öntevékenyen végezzenek munkajellegű tevékenységet. Az óvodapedagógus mintát ad az eszközök használatához, és mindig a szükséges segítséget nyújtja a munka elvégzéséhez, hogy a gyermek minél többször átélje a sikeres munkavégzés általi megbecsülést. A gyermeki munka az óvodapedagógustól a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő, pozitív értékelést igényel. Az óvodába érkező gyermekeket nyitottságtól függően alkalomszerűen vonjuk be a munkába, például játékok elpakolása, tisztán tartása, teremrendezés. Első pillanattól önállóságra neveljük a gyermekeket az öltözködés, étkezés területén. Ha már készségszinten ismerik az óvodai folyamatokat, akkor elkezdjük a naposi munkát az óvodapedagógus támogatásával. Az óvodáskor vége felé haladva a gyermekek már önállóan végzik a naposi munkát, ízlésesen tálalnak, mindent a helyére tudnak tenni, önállóan végzik a környezetszépítő munkát, segítenek a kisebbeknek. Fontos, hogy a szülők is igényeljék az otthoni feladatvégzést, s a későbbi önálló életvezetés érdekében bízzák meg őket egyszerű feladatokkal. Munkajellegű tevékenységek sajátos nevelési igényű gyermekeknél A sajátos nevelési igényű gyerekek csak olyan munkafeladatokat végeznek, amelyek megfelelnek életkori és fejlettségi sajátosságaiknak. Kellő időt adunk a gyakorlásra, fokozatosan kis lépések elvét alkalmazva végezzük a különböző részfeladatokat. Kiemelkedően fontos a munka folyamatossága, a légköre, a résztvevők egyéni képességeihez igazodó munkabeosztás és az elvégzett munka értékelése. Fokozottabb odafigyelést igényel az óvónők részéről a gazdaságos munkafogások szervezési feladatok, műveleti sorrendek megtanítása. Minden gyermek elsődleges feladata a saját személyével kapcsolatos önkiszolgálás megtanulása, de lehetőség szerint adjunk részükre alkalmi megbízatást, vonjunk be mindenki képességei szerint a környezet, a növény és az állatgondozásba. Ne végezzünk el helyettük semmilyen tevékenységet, amelyre önmaguk is képesek. Legyünk mindig türelmesek, hagyjunk időt a munkavégzésre. A szülőkkel való kapcsolattartásnál hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a gyermeknek az önállóság elérése érdekében nagyon fontos, az óvodában elsajátított tevékenységek otthoni gyakorlása. Feladatunk minden életkorban megkeresni az egyéni adottságokat, figyelembe véve az optimális terhelhetőségi szintet. Olyan tevékenységre van szükség, amelyek a gyermekektől erőfeszítést igényelnek, de azokat sikerrel meg tudja oldani. 48

50 Sikerkritérium az óvodáskor végén A gyermekek szeressenek közösen dolgozni Önállóan, ügyesen végezzék a naposi munkát. Szívesen vállalkozzanak egyéni megbízatások elvégzésére Szívesen közreműködjenek növények gondozásában Segítsenek a kisebbeknek A személyükkel kapcsolatos teendőket önállóan lássák el TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS Célunk: A gyermekek képességeinek fejlesztése, hogy sikeresen használják fel, illetve alkalmazzák a már meglévő, valamint újonnan szerzett ismereteiket, tapasztalataikat az újabb azonos hasonló szituációkban. A probléma felmerülésénél keressék a megoldás lehetőségeit, felfedező készségüket. Igényeljék a folyamatos információáramlást, és maguk is vegyenek részt ebben. Érezzék a felfedezés, a tudás örömét. Feladatunk: A feltételek megteremtése tapasztalatgyűjtéshez. A gyermekek egyéni fejlettsége alapján, annak eldöntése, hogy mikor és milyen formában szervezzük a tanulási, tapasztalatszerzési folyamatokat. A gyermekek természetes kíváncsiságára, érdeklődésére épülő tapasztalat és ismeretszerzés során az anyanyelv fejlesztése: szókincsbővítés, helyes beszédkialakítás, beszédkedv felkeltése. Beszédészlelés és beszédértés fejlesztése. Önfeledt, boldog tevékenykedés biztosítása, buzdítása, személyre szabott dicsérettel, pozitív megerősítéssel, értékeléssel. Fokozatosan hozzászoktatni a gyermeket a szerzett tapasztalatok, információk tudatos tárolásához és előhívásához az adott szituációkban. A gyermek egészséges kíváncsiságát felkelteni a különböző problémahelyzetekben. Lehetőséget adni a kreativitás megjelenéséhez (önálló, eddigiektől eltérő, de eredményes ismeretszerzés, illetve feladatmegoldás). Az önkifejezési képességek fejlesztése. Az óvodai nevelés folyamán a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. A tanulás beolvad a mindennapi életbe, a gyerekek önkéntelen figyelmére és megismerési vágyára támaszkodva az óvodapedagógus irányítja a tapasztalat-, és ismeretszerzés folyamatát. Az irányított ismeretszerzés mellett kihasználjuk a természetes helyzetekben adódó alkalmakat, így a tanulási folyamat természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás során a játékosság, mint alapelv a tanulás egész folyamatában érvényesüljön. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív egyéni, fejlesztő értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. 49

51 Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Célunk, hogy a gyermekek érzékelése, észlelése, megfigyelőképessége pontosabbá váljék, legyen tartósabb figyelmük, emlékezetük, gazdagodjék fantáziájuk, fejlődjék beszédük és gondolkodásuk. Váljanak képessé problémák felismerésére és megoldására. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában: az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása), a spontán játékos tapasztalatszerzés; a cselekvéses tanulás; a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; a gyakorlati problémamegoldás Sajátos nevelési igényű gyerekek tevékenységekben megvalósuló tanulási folyamata A tanulás iránti motiváció, a spontán kíváncsiság, érdeklődés alapfeltétele lenne a hatékony, önálló tanulás területének. Autista és enyhe értelmi fogyatékos gyermekeinknél a kognitív funkciók (megismerő funkciók: figyelem, észlelés, emlékezet, gondolkodás, beszéd, képzelet) eltérő fejlődési üteme miatt kötött, kötelező foglalkozásokat indokol a tanulási folyamat. Természetesen az is fontos, hogy a gyermeki megnyilvánulásokat megfejtsük, lereagáljuk, hiszen ez is motiválja a megismerő tevékenységet. Ehhez biztosítjuk a változatos környezeti feltételeket, és a különböző élethelyzeteket. Minden gyermekhez a betegségének, állapotának figyelembe vételével közelítünk, a feladatokat, célokat, a módszereket egyénre szabottan választjuk meg. Kiemelkedő szerepe van a többszöri ismétlésnek. A legfontosabb az, hogy a gyermek fejlődését mindig önmagához mérten kell értékeljük! Nem hasonlíthatjuk össze egy átlagos gyermek nyújtotta teljesítménnyel. A tanulás idejét a gyermekek képességeitől és motiválhatóságuktól függően, az aktuális hangulatingadozások figyelembe vétele mellett differenciáltan kezeljük. A szervezeti formát a tevékenység tartalmától, a résztvevő gyermekek számától, összetételétől, fejlettségétől függően az óvónő megválasztja, differenciáltan alkalmazza. Óvodánkban jellemzően frontális, valamint mikro csoportos foglalkozatási forma a gyakoribb. Fegyelembe vesszük a gyermekek előzetes ismereteit, tapasztalatait, tudását. A kis létszámból adódóan nagyobb lehetőség nyílik az egyéni bánásmód és a differenciált foglalkoztatás megvalósítására, a gyermek egyéni fejlődési ütemének figyelembe vételére. A pedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segíti a gyermek fejlődését, személyiségének kibontakoztatását. Ehhez elengedhetetlen a bátorító környezet. Valamennyi fejlesztési területen figyelembe kell venni, hogy a sérült funkciókhoz társul még a csökkent figyelem, az együttműködési képesség, az érdeklődés, s a motiváltság hiánya. 50

52 A fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusnak megfelelően más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. A jó hatást azzal lehet elérni, ha a gyerekek: toleráns légkörben végzik a feladatokat mindig a begyakorolt, könnyebb, ismertebb feladatokkal kezdünk minden gyereket a saját teljesítményszintjéhez mérünk az értékelés mindig a teljesítményre vonatkozik, soha nem a személyre Sikerkritérium az óvodáskor végén A gyermekek érdeklődőek, bátran kérdeznek. Szívesen vesznek részt tervezett, szervezett, kezdeményezett, irányított játékban, tevékenységben. A tanuláshoz szükséges kompetenciáik koruknak (betegségük figyelembe vétele mellett) megfelelően fejlett. Kialakulnak a közösségi élet szempontjából fontos normák, együttélési szabályok.(egymás meghallgatása, segítségnyújtás) Rendelkeznek azokkal a készségekkel, képességekkel, melyek alkalmassá teszi őket a megfelelően megválasztott iskolába való tanuláshoz BABZSÁK Célunk: A szociális és kommunikációs készségek kialakítása és fejlesztése Feladatunk A szociális készségek fejlesztése. Ennek alapja a csoportban való taníthatóságot megalapozó készségek fejlesztése, az önmagukról és a másokról való tudás fejlesztése, valamint a kapcsolatteremtés készségének kialakítása. Lényeges feladat, hogy ne pusztán a kapcsolatteremtésre, hanem a kapcsolat fenntartására is képes legyen a gyermek. Feladatunk a gyerekek kommunikációs készségének fejlesztése. Lényeges, hogy változatos helyzetekben megértsék a hozzájuk intézett közléseket, a nonverbális kommunikációs jelzéseket, illetve ki tudják fejezni magukat a nonverbális és a verbális kommunikációs csatornákon keresztül, beszédprodukciójuk fejlődjön. Emellett feladatunk, a funkcionális kommunikáció kialakítása. A babzsákos fejlesztő gyakorlatok segítségével további feladatunk a kognitív készségek (szociális kogníció, emlékezet, figyelem, közös figyelem, szabálytudat, gondolkodási folyamatok) és az általános ismeretek, tudás bővítése. Az autizmus spektrumzavarral élő gyerekek számára nehézséget okoz a szociális helyzetek átlátása és a funkcionális kommunikáció használata. A babzsákos gyakorlatok segítségével a csoportos, szociális helyzeteket leegyszerűsítjük, a szabályokat átláthatóbbá tesszük, ennek 51

53 következtében a gyerekek képessé válnak szociálisan adaptív viselkedésformák alkalmazására a csoportos helyzetekben is. Sikerkritérium az óvodáskor végén: A gyerekek képesek legyenek lehetőség szerint kis segítséggel vagy önállóan interakcióba lépni egymással, és segítséggel képesek legyenek annak fenntartására verbális/nonverbális eszközökkel. A gyerekek képesek legyenek egymással és a felnőttekkel is a szemkontaktus felvételére és megtartására is. Képesek legyenek társaik megszólítására, illetve a megszólítás fogadására. A gyerekek képesek legyenek türelmesen várakozni. Segítséggel képesek legyen egymás utánzására és önállóan képesek legyenek a felnőttek utánzására is. Megértik a csoportszabályait, alkalmazkodnak hozzá, és segítséggel képesek új szabályok elsajátítására. Közös figyelmi viselkedés kialakulása. Generalizáció kialakulása TESTSÉMA Célunk: A célunk, hogy a gyermek jobban megismerje magát, kialakuljon önmagáról egy képe, ennek segítségével képes legyen magát elhelyezni a későbbiekben a külvilágban is. A külvilágban való tájékozódás alapja a stabilt testséma kialakítása, mely magában foglalja a testkép és a testfogalom fejlődését is. Feladatunk Feladatunk a testkép kialakítása tükör használatának segítségével, valamint a testrészek stimulációja révén. Feladatunk a gyerekek testrészeinek, testhatárainak a tudatosítása, a testkép kialakítása. Feladatunk a testfogalom kialakítása során bővíteni a gyermek ismereteit a saját testéről, hogy képes legyen megnevezni azokat, illetve elsajátítsaz azok funkcióját. Feladatunk különféle utánzó gyakorlatok és mondókák segítségével a testséma fejlesztése Sikerkritérium az óvodáskor végén A gyermek képes legyen önmaga azonosítására a tükör előtt. Örömmel nézegesse saját magát a tükörben. Kialakuljanak saját testének határait. Képes legyen magán és másokon megnevezni és megmutatni a testrészeket. Képes legyen funkció alapján megmutatni a testrészeit, illetve kis segítséggel képes legyen megnevezni testrészeinek funkcióját Képes legyen megtanulni rövid, testrészekkel kapcsolatos mondókákat, és közben az mondókában elhangzott testrészeket megmutatni, a bemutatott mozgásokat utánozni. 52

54 6. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE Alapelveink: A gyermek fejlődését elsősorban önmagához kell mérni. A gyermek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése az egész óvodai élet során, minden tevékenység által folyamatos minden pedagógus kötelessége a gyermekek fejlődési ütemének nyomon követése, az egyén képességeihez mért egyéni fejlesztési terv készítése Célunk: Alapvető és legfontosabb célunk képessé tenni a gyermekeket a számukra megfelelő iskolára való alkalmasságra Tartalmi vonatkozás: anamnézis, spontán és direkt megfigyelés évi két alkalommal elvégzett mérések (mozgás, szociális, érzelmi, akarati, értelmi, nyelvi-kommunikációs képességek) a mérések eredményeire épülő fejlesztési célok meghatározása A pedagógusok feladatai: óvodába lépéskor anamnézis felvétele, szülővel való konzultáció minél szélesebb körű ismeretek szerzése a gyermekről (bizottsági szakvélemények áttanulmányozása, kapcsolat felvétele a gyermek eddigi intézményével) intézményi szinten kialakított normák szerinti megfigyelés végzése és rögzítése megfigyelési eredményekre épülő éves pedagógiai munka tervezése egyéni fejlesztési tervek készítése konzultáció a gyermek fejlesztéséhez szükséges szakemberekkel 7. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE Nevelőmunkánk, az óvodai tevékenységek tervezése és időkeretei Tervező munkánkat minden esetben óvodai nevelésünk cél- és feladatrendszere határozza meg. Tervezésnél a gyermek egyéni képességeiből indulunk ki, figyelembe vesszük a Szakértői bizottságok által kiállított szakvéleményekben foglaltakat. A megvalósítandó feladatokat mindenkor ehhez igazítva tervezzük. Nagyon nagy hangsúlyt kap a gyermek folyamatos megfigyelése, s erre épül a pedagógusok negyedéves intervallumban történő tervezése. A heti tematikus terv vázlatul szolgál, készítésekor mindenkor figyelem be vesszük a gyermeki adottságokat, készségeket, képességeket és azt, hogy milyen területen kell kiemelten fejleszteni a gyermekeket. A terv rugalmasan kezelt, a gyermekek speciális összetételéből fakadóan előfordul, hogy egy-egy téma feldolgozására több héten keresztül vissza kell térni. A gyermekek megfigyelése, egyéni értékelése alapján valósul meg a makro-, mikro-csoportos és az egyéni differenciált képességfejlesztés, mely a személyiséglapon rögzítésre kerül. Az egyéni fejlesztés mindenkor komplex módon a gyermek egyéni üteméhez viszonyítva történik. 53

55 Az óvodáskor végén a programban meghatározott várható fejlődés eredményét tekintjük az iskolai alkalmasság kritériumának. A foglalkozások csoportos, félcsoportos és egyéni formában zajlanak. A csoportos foglalkozás a csoport minden tagjának kötelező. Napirend, hetirend A napirendet és a heti rendet a gyermekcsoport pedagógusai alakítják ki, gyógypedagógiai és pszichológiai támogatással. Az egész nap során érvényesülnie kell a folyamatosságnak, a szükséges mértékben biztosítjuk a napirend rugalmasságát. Figyelemmel az óvodánkba járó gyermekek sajátos problémáira, törekszünk a mindennapi élet állandóságát biztosítani, hogy lehetőleg minél kevesebb változás következzen be a napi tevékenységek során. Megerősítést nyert a gyermek egyéni szükségleteihez, különböző tevékenységekhez igazodó napirendre helyezett hangsúly az érzelmi biztonságot teremtő rendszeresség. A napirend és hetirend tervezésénél, szervezésénél biztosítjuk a feltételeket, megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységekhez. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez, és a gyermekek egyéni szükségleteihez. Fontos szerepet kap a gyermekek érzelmi biztonságának kialakítása, melyet a rendszeresség és következetesség támaszt alá. Napirend összeállításának elvei: Az óvodai élet keretét a napirend adja. A napirend kereti között a gyermekek a szükségleteinek (testi-lelki-szellemi) kielégítése történik. A napirendet a stabilitás jellemzi, mely segíti a gyermekek napi életritmusának kialakítását. A stabil pontokat, a rendszerességet, az azonos időben visszatérő tevékenységek jelentik. /étkezések időkezdése, szabad levegőn való tartózkodás, pihenési idő kezdete/. Kötelező jellegű tevékenységek /óvodánk esetében a gyermekek adottságait, problémáit figyelembe véve a tevékenységek frontális, kötött formában zajlanak/. Rugalmasság vonatkozik: A gyermekek eltérő szükségleteinek kielégítésére, például: eltérő egyéni alvásigény kielégítésére. A szabad játékba való bekapcsolódásra, befejezésére. Fontos a napirend zökkenőmentes megvalósításához az ésszerű szokás és szabályrendszer, a szervezési feladatok átgondolt kialakítása. Az évszakokhoz igazodó napirendben az időkeretek rugalmasan alakíthatók. A napirend rugalmasságával lehetővé válik, hogy egyéni tempó, teljesítőképesség, egyéni igény szerint végezzék a gyermekek a tevékenységeket. Az időkeretek az életkortól és egyéb tényezőktől függően rugalmasan változnak, mindig szem előtt tartva: lehetőség legyen az elmélyült tevékenységekre, mindig időt hagyva a tevékenységek befejezésére, pontos elvégzésére. Ez nem zárja ki, hogy egy elkezdett tevékenységet a következő napokban ne lehessen folytatni, a folyamatosságot is igyekszünk biztosítani. A napirend június 15-től augusztus 31-ig módosul az előző időszakhoz képest (szeptember 1- június 15-ig). A csoportok összevontan működnek (kevesebb gyermek), az éves szabadságok kiadása erre az időre esik. A tartalmas, szervezett, gyermeki szabadságot tiszteletben tartó nyári napirend kialakításánál, a szabadban történő tevékenységek szervezése és lebonyolítása a domináns. 54

56 A köznevelési törvényben is rögzített előírás alapján az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások, tevékenységek mindegyikét kizárólag óvodapedagógus (az intézményünk speciális jellege miatt gyógypedagógus, pszichológus kolléga is) irányíthatja. Illetve a nyári magas hőmérsékletre való tekintettel, nyári napirend kialakítására került sor. Ajánlott napirend TEVÉKENYSÉG kezdete: vége: A tevékenység megnevezése: Ügyelet: közös játék, szabadon választott tevékenység Szabad játék, szabadon választott tevékenység Tisztálkodás, terítés, előkészületek a reggelihez, reggeli Mikro csoportos tevékenység a hetirend útmutatása alapján Szabad játéktevékenység Testápolás, tízórai Fejlesztő foglalkozások az egyéni fejlesztési tervek alapján Készülődés a levegőzéshez (öltözködés) Játék a szabadban, csoportszobában, tornaszobában Öltözködés, tisztálkodás, készülődés ebédhez, ebéd Teremrendezés, ágyazás, tisztálkodás Mese, csendes percek Ágyazás, tisztálkodás, készülődés uzsonnához, uzsonnázás Játék, szabadon választott tevékenység. Ügyelet: közös játék, szabadon választott tevékenység Hetirend A hetirendben megjelennek az óvodai élet tevékenységformái, azonban mindhárom csoport esetében kiegészül a babzsák, valamint a testséma foglalkozásokkal. A tevékenységeket összehangolva tervezzük, figyelembe véve a tornaszoba használatát. A részletes hetirend a csoportnaplóban található. 55

57 8. DOKUMENTUMAINK Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését, és fejlesztését, fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, valamint az óvodapedagógusok által készített feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Kötelezően használt dokumentumaink: 8.1. CSOPORTNAPLÓ Csoportnapló tartalma: Óvoda neve, OM azonosítója Megnyitás/lezárás ideje, óvodavezető aláírása, körbélyegző lenyomata Gyermekek névsora, óvodai jele Gyermekek korcsoportok szerinti névsora Gyermekek összesített adatai Tankötelesek összesítő névsora Statisztika Születésnapok Napirend, hetirend Nyári napirend, hetirend Éves naptári emlékeztető Aktuális állapot felmérése (szeptember eleje) Negyedéves nevelési feladatok Negyedéves nevelési feladatok értékelése Negyedéves szervezési feladatok Negyedéves fejlesztési terv Negyedéves fejlesztési terv értékelése A fejlődést elősegítő tevékenységek heti bontásban Hivatalos látogatások, vezetői ellenőrzések A gyermekcsoport óvodapedagógusai A gyermekcsoportban dolgozó szakemberek Helyettesítések A gyermekekre vonatkozó balesetmegelőzési előírások Kapcsolattartás a szülőkkel Nyári óvoda: feladatok, értékelés Haladási napló Feljegyzés a csoport életéről (ünnepek, rendezvények, események) 8.2. FELVÉTELI ÉS MULASZTÁSI NAPLÓ, ADATLAP Felvételi és mulasztási napló és hozzátartozó adatlap tartalma: Óvoda neve, OM azonosítója Megnyitás/lezárás ideje, óvodavezető aláírása, körbélyegző lenyomata Korcsoport feltüntetése, neve A gyermek oktatási azonosító száma, naplóbeli sorszáma, neve, születési helye és ideje, állampolgársága, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme, A jogszerű tartózkodást megalapozó okirat száma, lakcíme/tartózkodási lakóhelyének címe, Felvétel időpontja, Apja (törvényes képviselője) neve, Anyja születéskori neve Az igazolt és igazolatlan hiányzások havi és éves összesítése (adatlapon napi, havi és éves összesítés) 56

58 a szülők napközben elérhető telefonszáma megjegyzés rovatba: SNI gyermekekre vonatkozóan a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság neve, címe, a szakvélemény kiállításának időpontja és száma továbbá a következő kötelező felülvizsgálat időpontja megjegyzés rovatba: elhelyezés megszűnésének ideje, indoka (költözés, átvétel, iskolába lépés) EGYÉNI FEJLŐDÉSI NAPLÓ, FEJLESZTÉSI TERV Egyéni fejlődési napló, fejlesztési terv tartalma: Gyermek adatai, OM azonosítója Anamnézis (kitöltendő a szülővel történő egyéni beszélgetéskor) Egészségi állapot Diagnosztika Motoros képességek Szociális képességek Érzelmi, akarati képességek Értelmi képességek Nyelvi kommunikációs képességek Fejlesztési terv Értékelés Családlátogatások, szülővel történő egyéni beszélgetések feljegyzései A speciális segítségnyújtás feljegyzései Helyi programunkhoz alkalmazkodva készítjük el csoportnaplónkat, mely dokumentumot a 2015/2016-os nevelési évben vezetünk be. Az egyéni fejlődési napló is átdolgozás alatt áll, az új dokumentum bevezetésére a 2015/2016-os nevelési évben kerül sor GYÓGYPEDAGÓGIAI DOKUMENTUMOK Gyógypedagógusaink, a logopédus által használt dokumentumok: Forgalmi napló, Munkanapló, Egyéni fejlesztési terv, gyógypedagógiai órarend, negyed éves munkaterv, fejlődést nyomon követő mérőlapok, féléves értékelés, Tü. nyomtatványok. Fejlesztési céljaink megvalósításához szükséges a fejlesztési folyamat ellenőrzése az óvodába kerüléstől az óvoda elhagyásáig. A kiinduló állapot, a fejlesztendő területek meghatározását illetően maximálisan támaszkodunk a szakértői bizottsági szakvéleményekre. Óvodapedagógusaink, gyógypedagógusaink, a pszichológus kolléga a gyermek megismerése után, a bizottsági szakvélemények figyelembe vételével elkészítik a gyermekre szabott egyéni fejlesztési tervet. A gyermekek fejlesztése csoportos és egyéni foglalkoztatás formájában történik 8.5. A PEDAGÓGUS FELADATAI: Az intézményi dokumentumok (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend, Éves vezetői munkatervnek megfelelő munkavégzés A dokumentumok előírásszerű kitöltése, naprakész vezetése. 57

59 9. AZ ÓVODA KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERE Óvodánk külső kapcsolatrendszerének ábrája 9.1. AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD A gyermek nevelése a család joga és kötelessége. Ezt tiszteletben tartva erősítjük a szülők felelősségérzetét, hangsúlyozva a családi nevelés fontosságát. Személyes kapcsolat kialakítására törekszünk a szülőkkel. A család mással nem pótolható, elsődleges szocializációs szerepét a legtöbb esetben igyekszik betölteni. Az óvodai nevelés elsősorban a családi nevelés kiegészítésére vállalkozik. Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, azzal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek legalapvetőbb feltételei a családdal való együttműködés és folyamatos kapcsolattartás. Óvodapedagógusaink figyelembe veszik a családok sajátosságait, szokásait, együttműködésünk során érvényesítik az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái: Beiratkozás alkalmával minden szülőt tájékoztatunk az integrációs programunkról, szemléletünkről, megismerkedik gyermeke leendő óvónőjével, a csoportmunkát támogató, az egyéni fejlesztéseket végző, a gyerekek állapotát nyomon követő-mérő szakemberekkel; pszichológussal, gyógypedagógussal, logopédussal 58

Mit tehet a pedagógus a gyermek egészsége érdekében? Jogszabályi keretek, intézményi pedagógiai lehetőségek.

Mit tehet a pedagógus a gyermek egészsége érdekében? Jogszabályi keretek, intézményi pedagógiai lehetőségek. Mit tehet a pedagógus a gyermek egészsége érdekében? Jogszabályi keretek, intézményi pedagógiai lehetőségek. Brassói Sándor főosztályvezető 2014. október 3. Az iskola és a jóllét, az iskolához való kötődés

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

A környezettudatos életvitel alapozása az egészséges életmódra neveléssel. Pedagógusok az egészségért Konferencia Budapest 2014. okt.3.

A környezettudatos életvitel alapozása az egészséges életmódra neveléssel. Pedagógusok az egészségért Konferencia Budapest 2014. okt.3. A környezettudatos életvitel alapozása az egészséges életmódra neveléssel Pedagógusok az egészségért Konferencia Budapest 2014. okt.3. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények

Részletesebben

A Rákosmenti Mákvirág Óvoda Pedagógiai Programja 2015

A Rákosmenti Mákvirág Óvoda Pedagógiai Programja 2015 A Rákosmenti Mákvirág Óvoda Pedagógiai Programja 2015 Személyiségfejlesztés, sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése a művészetek pedagógiai eszközeivel, az egészséges életmód alakításával

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Mosolykert Pedagógiai Program. Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Mosolykert Óvoda

Mosolykert Pedagógiai Program. Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Mosolykert Óvoda Mosolykert Pedagógiai Program Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Mosolykert Óvoda ADATLAP Az óvoda neve: Rövidített neve: Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Mosolykert Óvoda Mosolykert

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde

Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde Az aranyalma a népmesében az újjászületés, a megváltás, valamilyen jó cselekedet jutalma, csodatévő hatása van. Az alma a néphagyományban az egészség, az összetartozás

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM KERTVÁROSI ÓVODA 2015. Intézmény OM azonosítója:027000. Készítette: Kertvárosi Óvoda Nevelőtestülete

PEDAGÓGIAI PROGRAM KERTVÁROSI ÓVODA 2015. Intézmény OM azonosítója:027000. Készítette: Kertvárosi Óvoda Nevelőtestülete Intézmény OM azonosítója:027000 2015. Készítette: Kertvárosi Óvoda Nevelőtestülete TARTALOM A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE... 3 1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI... 4 2. AZ INTÉZMÉNYÜNK KÖRNYEZETI SAJÁTOSSÁGAI

Részletesebben

Pedagógiai Program felülvizsgálata 2013.04.29. Okos ember nem gondol a holnaputánra, amikor a "ma" bőven ellátja feladattal.

Pedagógiai Program felülvizsgálata 2013.04.29. Okos ember nem gondol a holnaputánra, amikor a ma bőven ellátja feladattal. Pedagógiai Program felülvizsgálata 2013.04.29 Okos ember nem gondol a holnaputánra, amikor a "ma" bőven ellátja feladattal. Syndie Maison KE PTSZIKE PTSZI 2013.04.29 A prezentációban megjelenő információk

Részletesebben

Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni. /Véghelyi Balázs/

Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni. /Véghelyi Balázs/ Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni /Véghelyi Balázs/ 1 Az óvoda hivatalos elnevezése: BALATONVILÁGOSI SZIVÁRVÁNY ÓVODA Az óvoda pontos

Részletesebben

I. BEVEZETŐ. Óvodahasználók igényeinek, szükségleteinek feltérképezése:

I. BEVEZETŐ. Óvodahasználók igényeinek, szükségleteinek feltérképezése: Intézményünk bemutatása: I. BEVEZETŐ Óvodánk 1973 óta négy csoporttal működik, 100 fő befogadására alkalmas. 1998. április 17-étől intézményünk a Bóbita Óvoda nevet viseli. Az óvodát nagy területű, parkosított

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

A BŐSÁRKÁNYI TÜNDÉRFÁTYOL ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A BŐSÁRKÁNYI TÜNDÉRFÁTYOL ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A BŐSÁRKÁNYI TÜNDÉRFÁTYOL ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: a Bősárkányi Tündérfátyol Óvoda nevelőtestülete Hatályos: 2013.szeptember 1. TARTALOM Tartalomjegyzék 2. 1.Bevezető 5. 1.2.Az óvodánk adatai

Részletesebben

Kırösi Csoma Sándor utcai Óvoda. Szombathely, Kırösi Cs. S. utca 7.

Kırösi Csoma Sándor utcai Óvoda. Szombathely, Kırösi Cs. S. utca 7. Kırösi Csoma Sándor utcai Óvoda Szombathely, Kırösi Cs. S. utca 7. A korai nevelés a legfontosabb. Amit az ember gyermekként lát, Az segíti az egész életében, Hogy jó felé orientálódjék. /Brunszvik Teréz/

Részletesebben

PILISCSABAI NAPSUGÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM

PILISCSABAI NAPSUGÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM PILISCSABAI NAPSUGÁR ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM OM azonosító 201394 2013. p.h. Készítette: Matejkáné Székely Szilvia óvodavezető Cím: 2081 Piliscsaba, Bajcsy-Zs. u. 33. Tartalomjegyzék Törvényi hivatkozások,

Részletesebben

A tételekhez segédeszközök nem használhatók.

A tételekhez segédeszközök nem használhatók. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben szereplő szakmai követelménymodulok témaköreinek mindegyikét tartalmazzák.

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Alsópáhoki Szivárvány Óvoda

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Alsópáhoki Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM Alsópáhoki Szivárvány Óvoda Alsópáhok Fő u. 41. A gyermek fejlődése szempontjából döntő fontosságú, hogy érezze nemcsak szeretik, hanem olyannak szeretik, amilyen. (Hermann Alice) Készítette:

Részletesebben

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! Műhelymunka óvoda TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani

Részletesebben

AMIT TUDNI ÉRDEMES A PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODÁRÓL

AMIT TUDNI ÉRDEMES A PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODÁRÓL AMIT TUDNI ÉRDEMES A PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODÁRÓL. KAPOSVÁR 2009 AZ INTÉZMÉNY ADATAI Hivatalos elnevezés: Petőfi Sándor Központi Óvoda Az intézmény címe: 7400. Kaposvár, Petőfi u.20 OM azonosító: 033759

Részletesebben

KIMBI PEDAGÓGIAI PROGRAM

KIMBI PEDAGÓGIAI PROGRAM KIMBI ÓVODA 1121 Budapest, Tállya utca 22. OM: 034501 KIMBI PEDAGÓGIAI PROGRAM TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető 3 1.1 Törvényi háttér 3 1.2. Az óvoda bemutatása 3 2. Gyermekkép, óvodakép 4 2.1 Hitvallás 4 2.2

Részletesebben

FARAGÓ UTCAI ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Faragó Utcai Óvoda 4029 Debrecen, Faragó u. 20-22.

FARAGÓ UTCAI ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Faragó Utcai Óvoda 4029 Debrecen, Faragó u. 20-22. FARAGÓ UTCAI ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Faragó Utcai Óvoda 4029 Debrecen, Faragó u. 20-22. Intézmény OM - azonosítója: 030871 Készítette: a Faragó Utcai Óvoda nevelőtestülete Legitimációs eljárás

Részletesebben

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP

Részletesebben

MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM

MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM Óvodai nevelés alappillérei: -Köznevelési Törvény -Óvodai nevelés Országos -Pedagógiai Program Alapprogramja ÓVODAI ÉLET, MŰKÖDÉSI PARAMÉTEREK: Gyerekekkel

Részletesebben

PESTERZSÉBETI. 1202. Budapest, Mártírok útja 205/b. PEDAGÓGIAI PROGRAM. Budapest, 2015.

PESTERZSÉBETI. 1202. Budapest, Mártírok útja 205/b. PEDAGÓGIAI PROGRAM. Budapest, 2015. PESTERZSÉBETI 1202. Budapest, Mártírok útja 205/b. PEDAGÓGIAI PROGRAM Budapest, 2015. Az óvodai pedagógiai program törvényi és jogszabályi háttere: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 A Tervezést segítő Dokumentumok: 2011. évi törvény a nemzeti köznevelésről 2010. évi LXIII. törvény a közoktatási törvény módosításáról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013.

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013. Körösladányi Általános Művelődési Központ Zöldág Napköziotthonos Óvodája és Bölcsődéje 5516 Körösladány, Arany János utca 7. E-mail: klovoda@fuzestv.hu; zoldagovi@gmail.com / Web: www.amkkorosladany.hu

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Törcsvár Utcai Óvoda

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Törcsvár Utcai Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM Törcsvár Utcai Óvoda 1112 Budapest Törcsvár utca 19-21. Az intézmény OM azonosítója: 034463 Intézményvezető: Steixnerné Strausz Ildikó Legitimációs eljárás Az érvényességet igazoló aláírások

Részletesebben

MESE-VÁR ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE (4130 Derecske, Városház u. 3) OM AZONOSÍTÓ: 030-796 BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS SZAKMAI PROGRAM

MESE-VÁR ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE (4130 Derecske, Városház u. 3) OM AZONOSÍTÓ: 030-796 BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS SZAKMAI PROGRAM MESE-VÁR ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE (4130 Derecske, Városház u. 3) OM AZONOSÍTÓ: 030-796 BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS SZAKMAI PROGRAM 2015 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A bölcsőde alapfeladata... 5 1.2. A bölcsőde helyi

Részletesebben

Hozzon a gyermeknek mindenki amit tud, játékot, zenét, örömet. /Kodály Zoltán/

Hozzon a gyermeknek mindenki amit tud, játékot, zenét, örömet. /Kodály Zoltán/ K A S T É L Y P E D A G Ó G I A I Ó V O D A P R O G R A M J A Hozzon a gyermeknek mindenki amit tud, játékot, zenét, örömet. /Kodály Zoltán/ Tartalomjegyzék I. Pedagógiai programunk törvényi háttere...

Részletesebben

KISKÖREI ÓV-LAK ÓVODA. OM azonosító: 031423 PEDAGÓGIAI PROGRAM

KISKÖREI ÓV-LAK ÓVODA. OM azonosító: 031423 PEDAGÓGIAI PROGRAM OM azonosító: 031423 ÓVODÁNK ADATAI Neve: KISKÖREI ÓV-LAK ÓVODA Címe: 3384 KISKÖRE, BÉKE ÚT 9-11. Telefon/fax: 36/358-211 Fenntartója: KISKÖRE VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT Címe: 3384 KISKÖRE, SZÉCHENYI ÚT 24. Alapító

Részletesebben

NAPSUGÁR PEDAGÓGIAI PROGRAM

NAPSUGÁR PEDAGÓGIAI PROGRAM NAPSUGÁR PEDAGÓGIAI PROGRAM BUDAPEST XVI. KERÜLETI NAPSUGÁR ÓVODA OM azonosító: 034610 Székhely: 1163 Budapest Cziráki u. 8-10. Telephelyei: Lándzsa 1163 Bp. Lándzsa u. 23. Vadvirág 1. 1163 Bp. Borotvás

Részletesebben

--------------------------------------------------------- Óvoda hosszú bélyegzője ÓVODAI CSOPORTNAPLÓ. ---------- csoport részére

--------------------------------------------------------- Óvoda hosszú bélyegzője ÓVODAI CSOPORTNAPLÓ. ---------- csoport részére --------------------------------------------------------- Óvoda hosszú bélyegzője ÓVODAI CSOPORTNAPLÓ 0kksa09 ---------- csoport részére a 2015/2016-os nevelési évre ---------------------------------------------

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak Összeállította: Dr. Bús Imre főiskolai tanár, szakfelelős Jóváhagyta: Dr. Kurucz Rózsa, intézetigazgató Csecsemő- és kisgyermeknevelő

Részletesebben

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus

Részletesebben

DOBOZI MESEKERT ÓVODA 5624 Doboz, Dobó u. 16. Tel.: 06-66/268-168 E-mail: ovoda@doboz.hu

DOBOZI MESEKERT ÓVODA 5624 Doboz, Dobó u. 16. Tel.: 06-66/268-168 E-mail: ovoda@doboz.hu Tájékoztató a Dobozi Mesekert Óvoda magyar nyelvű cigány kulturális neveléséről Magyar nyelvű cigány kulturális nevelés: A nemzetiségi nevelésnek jelen kell lenni valamennyi olyan óvodában, ahol legalább

Részletesebben

Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat

Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat Intézmény neve: Fazekas József Általános Iskola, Napközi Otthonos Óvoda és Egységes Óvoda - Bölcsőde Intézmény e-mail címe: fazekasisk@gmail.com Kitöltő neve:

Részletesebben

INTÉZMÉNYVEZETŐI/SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY SÜNI NAPKÖZI-OTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL

INTÉZMÉNYVEZETŐI/SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY SÜNI NAPKÖZI-OTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL INTÉZMÉNYVEZETŐI/SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY SÜNI NAPKÖZI-OTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL Készítette: Kovácsné Tobak Márta Intézményvezető, közoktatási szakértő ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉLEMÉNYEZÉSE Intézmény:

Részletesebben

Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Ákombákom Óvoda. Helyi Óvodai Program 2013.

Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Ákombákom Óvoda. Helyi Óvodai Program 2013. Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Ákombákom Óvoda Intézmény címe: 1155. Budapest Tóth István u. 98. OM azonosító: 201537 Helyi Óvodai Program 2013. 1 Tartalom ÓVODAI ADATLAP... 3 I. ÓVODÁINK BEMUTATÁSA...

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

A Margit Téri Óvodában közel 20 éves óvodapedagógusi- és immár 10 éves intézményvezetői gyakorlattal, látom el a vezetői feladatokat.

A Margit Téri Óvodában közel 20 éves óvodapedagógusi- és immár 10 éves intézményvezetői gyakorlattal, látom el a vezetői feladatokat. MARGIT TÉR 20. TELEFON/FAX: (52) 498-565 BEVEZETŐ GONDOLATOK A Margit Téri Óvodában közel 20 éves óvodapedagógusi- és immár 10 éves intézményvezetői gyakorlattal, látom el a vezetői feladatokat. Mint korábban,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK Helyzetkép II. A program felépítése

TARTALOMJEGYZÉK Helyzetkép II. A program felépítése TARTALOMJEGYZÉK sorszám Megnevezés Oldalszám Bevezető 5 I. Helyzetkép 6 1. Óvodánk bemutatása 6 2. Az óvoda személyi és tárgyi feltételei 7 II. A program felépítése 8 1. Gyermekképünk 8 2. Óvodaképünk

Részletesebben

EGYESÍTETT ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM

EGYESÍTETT ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM EGYESÍTETT ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: Kautzky Lászlóné intézményvezető Molnár Miklósné általános vezető helyettes A tagintézmények vezetői és nevelőtestületei Tartalomjegyzék 1. HELYZETKÉP...

Részletesebben

A ZALACSÁNYI CSÁNY LÁSZLÓ ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.

A ZALACSÁNYI CSÁNY LÁSZLÓ ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. A ZALACSÁNYI CSÁNY LÁSZLÓ ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. Tartalom I. Bevezető Helyzetkép II. Gyermekkép, Óvodakép Gyermekkép Óvodakép III. Az óvodai nevelés feladatai Az egészséges életmód alakítása

Részletesebben

MAROS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

MAROS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA MAROS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA TARTALOMJEGYZÉK 1. Az óvoda jellemző adata 1 1.1. Az óvoda személyi feltétel 3 1.2. Óvoda tárgyi dologi feltétele 6 1.2.1. Az óvoda épületének legfőbb jegyei 6 1.2.2. Az

Részletesebben

A BÖLCSŐDE SZAKMAI PROGRAMJA

A BÖLCSŐDE SZAKMAI PROGRAMJA A BÖLCSŐDE SZAKMAI PROGRAMJA KÉSZÜLT: CEGLÉDBERCEL 2009. 1 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 1. Bemutatkozás 1.1. Funkció, ellátási kötelezettség...4 1.2. Kapcsolatrendszer..4 2. Tartalmi összetevők 2.1. A bölcsődei

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv

Gyermekvédelmi munkaterv DÉVAVÁNYAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI,BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉG 5510 Dévaványa, Eötvös út 2. Telefon/fax: 06-66/483-149 E-mail: devaovik@gmail.com BÖLCSŐDEI Gyermekvédelmi munkaterv Készítette:Diósné

Részletesebben

NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZŐDLIGET PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZŐDLIGET PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZŐDLIGET PEDAGÓGIAI PROGRAMJA OM:032920 2014 Napközi Otthonos Óvoda 2133 Sződliget, Vörösmarty u. 8-12. Intézmény OM azonosítója: 032920 Készítette: Hanákné Durján Ilona óvodavezető

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA. 32 140 01 Óvodai dajka. Komplex szakmai vizsga. Szóbeli vizsgatevékenység

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA. 32 140 01 Óvodai dajka. Komplex szakmai vizsga. Szóbeli vizsgatevékenység EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 32 140 01 Óvodai dajka Komplex szakmai vizsga A vizsgafeladat időtartama: 30 perc (felkészülési idő: 15 perc, válaszadási idő: 15 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya:

Részletesebben

" A gyermek világra nyitott lény: A simogatásra simogatással, a jókedvre jókedvvel, a tevékenységre tevékenységgel felel.

 A gyermek világra nyitott lény: A simogatásra simogatással, a jókedvre jókedvvel, a tevékenységre tevékenységgel felel. " A gyermek világra nyitott lény: A simogatásra simogatással, a jókedvre jókedvvel, a tevékenységre tevékenységgel felel." ( Mérei Ferenc ) Elfogadta: a Bárdudvarnoki Óvoda-Bölcsőde nevelőtestülete ----------------

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Szombathelyi Szivárvány Óvoda

Szombathelyi Szivárvány Óvoda Szombathelyi Szivárvány Óvoda OM: 036462 Epochális rendszerű pedagógiai programja TARTALOMJEGYZÉK BEKÖSZÖNTŐ 1. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK... 1. oldal 2. ÓVODÁNK BEMUTATÁSA... 2. oldal 2.1. Óvodánk személyi

Részletesebben

Gyáli Tulipán Óvoda 2360 Gyál, Tulipán utca 23 T/F 06 29/ 341-544 e-mail:ovihir@digikabel.hu OM: 200771 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Gyáli Tulipán Óvoda 2360 Gyál, Tulipán utca 23 T/F 06 29/ 341-544 e-mail:ovihir@digikabel.hu OM: 200771 PEDAGÓGIAI PROGRAM Gyáli Tulipán Óvoda 2360 Gyál, Tulipán utca 23 T/F 06 29/ 341-544 e-mail:ovihir@digikabel.hu OM: 200771 PEDAGÓGIAI PROGRAM Intézmény OM - azonosítója: 200771 Intézményvezető:.. neve Legitimációs eljárás

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM GYAKORLÓ ÓVODÁJA OM: 030862 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

DEBRECENI EGYETEM GYAKORLÓ ÓVODÁJA OM: 030862 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. DEBRECENI EGYETEM GYAKORLÓ ÓVODÁJA OM: 030862 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. TARTALOMJEGYZÉK A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE... 4 A GYAKORLÓ ÓVODA ADATAI... 5 I. BEVEZETŐ... II. GYERMEKKÉP... 1. Gyermekkép...

Részletesebben

Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda. Esélyegyenlőségi Program

Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda. Esélyegyenlőségi Program Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda Esélyegyenlőségi Program 1. Helyzetelemzés Jakabszállás Az óvoda tanulóinak összlétszáma: 70 fő Halmozottan

Részletesebben

Alapító Okiratot módosító okirat 2

Alapító Okiratot módosító okirat 2 Alapító Okiratot módosító okirat 2 Kippkopp Óvoda és Bölcsőde, Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2012. december 13. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló

Részletesebben

Rábapordányi Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAMJA RÁBAPORÁNY, 2015.

Rábapordányi Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAMJA RÁBAPORÁNY, 2015. Rábapordányi Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAMJA RÁBAPORÁNY, 2015. 1. BEVEZETÉS...4 2. BEMUTATKOZÁS...8 2.1 AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI:...8 2.2. AZ ÓVODA SZEMÉLYI ERŐFORRÁSAI...13...13 2.3. AZ ÓVODA DOLOGI-TÁRGYI

Részletesebben

MÉNFŐCSANAKI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 1

MÉNFŐCSANAKI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 1 MÉNFŐCSANAKI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 I. Az Intézmény jellemző adatai... 2 1. Az intézmény neve... 2 2. A pedagógiai program jogháttere... 3 II. Bevezető...

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet Szász Endre Általános Iskola és AMI Schmidt Márta gyógypedagógus martaschmidt67@gmail.com 2015. május 7. - Ha van négy barackod, és adok még egyet, hány barackod

Részletesebben

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai.

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai. ESETTANULMÁNY Eset leírása: Fogyatékos személyeket ellátó bentlakásos intézményben az ellátottak napközben 40-45 fős csoportokban töltik szabadidejüket. A helyiségek tárgyi felszereltsége nem biztosítja

Részletesebben

Nagy Imre Általános Művelődési Központ Óvoda Pedagógiai Program

Nagy Imre Általános Művelődési Központ Óvoda Pedagógiai Program Nagy Imre Általános Művelődési Központ Óvoda Pedagógiai Program Tartalom Bevezető..3.old. 1. Gyermekkép...4.old. 2. Óvodakép 5.old. 3. Nevelési cél.7.old. 4. Az óvodai nevelés általános feladatai.8.old.

Részletesebben

Bukovicsné Nagy Judit közreműködésével az intézmény nevelőtestülete. OM azonosító:

Bukovicsné Nagy Judit közreműködésével az intézmény nevelőtestülete. OM azonosító: 1 Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Napraforgó Egyesített Óvoda OM azonosító: 034 388 1084 Bp. Tolnai Lajos u. 7-9. : 210-0086; fax.: 210-0086 E-mail: egyesitett.jvovoda@gmail.com

Részletesebben

DR. MOLNÁR ISTVÁN ÓVODA, ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS GYERMEKOTTHON 4220 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, RADNÓTI M. U. 5. TEL.

DR. MOLNÁR ISTVÁN ÓVODA, ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS GYERMEKOTTHON 4220 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, RADNÓTI M. U. 5. TEL. DR. MOLNÁR ISTVÁN ÓVODA, ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS GYERMEKOTTHON 4220 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, RADNÓTI M. U. 5. TEL.: - FAX: 52/561-847, 561-848 E-mail: intezet@ovisk-hboszormeny.sulinet.hu

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Készítette:Győri Borbála

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Készítette:Győri Borbála PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Készítette:Győri Borbála 1 Tartalom I. BEVEZETŐ 4 1. Nevelőtestületünk választott mottója: 4 2. Az óvoda jellemző adatai: 4 3. Törvényi szabályozás 4 4. Óvodánk rövid bemutatása

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Kisgyermekgondozó, -nevelő szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 61 02 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma:

Részletesebben

A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja Óvodájának Pedagógiai Programja 2016.

A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja Óvodájának Pedagógiai Programja 2016. A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja Óvodájának Pedagógiai Programja 2016. 2 Tartalomjegyzék Bevezető 1. Óvodánk sajátossága, pedagógusképünk, kapcsolatrendszerünk 1.1 Küldetésünk 1.2

Részletesebben

WEÖRES SÁNDOR ÓVODA PEDAGÓGIA PROGRAM

WEÖRES SÁNDOR ÓVODA PEDAGÓGIA PROGRAM OM AZONOSÍTÓ: 036472 WEÖRES SÁNDOR ÓVODA PEDAGÓGIA PROGRAM 9700 Szombathely, Márton Áron u.58. 2013. -1- Tartalom Bevezető 3.o. I. A MI ÓVODÁNK 5.o. 1. Az óvodánk jellemző adatai 5.o. 2. Programunk küldetése,

Részletesebben

A GYOMAENDRŐDI SELYEM ÚTI ÓVODA INTEGRÁLT NEVELÉSI PROGRAMJA GYOMAENDRŐD 2013.

A GYOMAENDRŐDI SELYEM ÚTI ÓVODA INTEGRÁLT NEVELÉSI PROGRAMJA GYOMAENDRŐD 2013. A GYOMAENDRŐDI SELYEM ÚTI ÓVODA INTEGRÁLT NEVELÉSI PROGRAMJA GYOMAENDRŐD 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2 1.1 Nevelőmunkánk jogszabályi háttere 2 1.2 Az óvodánk adatai 2 1.3 Óvodánk bemutatása 3 1.4

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7. ALAPÍTÓ OKIRAT Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 66.

Részletesebben

PAJKOS NEVELÉSI PROGRAM

PAJKOS NEVELÉSI PROGRAM PAJKOS NEVELÉSI PROGRAM PAJKOS ÓVODA 1119 BUDAPEST, PAJKOS U. 35. Az intézmény OM azonosítója: 034459 Intézményvezető: Csályiné Schön Mária Ph Legitimációs eljárás Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma:

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Tündérkert Óvoda Fairygarden Nursery School. Közzétételi lista. 2014. október 16.

Tündérkert Óvoda Fairygarden Nursery School. Közzétételi lista. 2014. október 16. Tündérkert Óvoda Fairygarden Nursery School Közzétételi lista 2014. október 16. 1 Tündérkert Óvoda Fairygarden Nursery School nevelési oktatási intézményi Közzétételi listája A kormány 229/2012 (VIII.

Részletesebben

A BEFOGADÓ ÓVODA JÓGYAKORLATA. Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen ( Janese Korczak)

A BEFOGADÓ ÓVODA JÓGYAKORLATA. Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen ( Janese Korczak) A BEFOGADÓ ÓVODA JÓGYAKORLATA Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen ( Janese Korczak) CSÁMIÓ NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA Óvodánk a Napközi Otthonos Óvoda

Részletesebben

M ÁLYI ÓVODA és EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE

M ÁLYI ÓVODA és EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE M ÁLYI ÓVODA és EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013-2017 1 AZ INTÉZMÉNY ADATAI Az intézmény hivatalos neve: Mályi Óvoda és Egységes Óvoda - Bölcsőde Székhely: 3434 Mályi Móra Ferenc utca

Részletesebben

MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM

MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM KŐBÁNYAI MOCORGÓ ÓVODA 1101. Budapest, Kőbányai út 30. TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető 1 II. Gyermekkép, óvodakép 4 II. 1 Gyermekkép 4 II. 2 Óvodakép 5 II.2.1.

Részletesebben

A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok. 2012. augusztus 23.

A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok. 2012. augusztus 23. A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok 2012. augusztus 23. Vonatkozó jogszabályok 2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási

Részletesebben

Cecei Óvoda és Vajtai Tagóvodája Pedagógiai Programja OM azonosító: 202733

Cecei Óvoda és Vajtai Tagóvodája Pedagógiai Programja OM azonosító: 202733 1 TARTALOM Bevezetés 4. Törvényi szabályozás 1.Bemutatkozás 5. 1.1. Cecei Óvoda 6. 1.2. Vajtai Óvoda 6. 2. Pedagógiai alapelveink 7. 2.1.Küldetésnyilatkozat 7. 2.2.Gyermekkép 7. 2.3.Óvodakép 9. 2.4.Jövőkép

Részletesebben

Előterjesztés. Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása

Előterjesztés. Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása Előterjesztés A 6. napirendi ponthoz Napirend: Előterjesztő: Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása a polgármester és az óvodavezető Előzmények: - Határozat- tervezet: az előterjesztés

Részletesebben

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki óra az emberi élet olyan területeivel foglalkozik, mint a helyes, erkölcsös magatartás, udvarias viselkedés, konfliktusmegoldás, környezettudatos

Részletesebben

1. táblázat: Bébiszitter tanulási eredmény mátrix I-CARE projekt

1. táblázat: Bébiszitter tanulási eredmény mátrix I-CARE projekt Az alábbiakban az I-CARE projekt keretében fejlesztett bébiszitter szakképesítés kompetencia mátrixát elemezzük (1. táblázat). A bébiszitter szakképesítéshez két tanulási egységet alakítottak ki: A környezeti

Részletesebben

Változás és állandóság. Szolnok Városi Óvodák

Változás és állandóság. Szolnok Városi Óvodák Változás és állandóság Pályázat szakmai igazgató helyettesi megbízás elnyerésére Feltételek: Legalább 10 év szakmai gyakorlat Széleskörű elméleti tájékozottság az óvodapedagógiában Tájékozottság a köznevelési

Részletesebben

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK Rózsa úti tagóvoda Helyi pedagógiai program Szolnok 2010 Módosítás időpontja:2013.03.31. Érvénybe lépés ideje:2013.09. 1 Tartalom 1. HELYZETELEMZÉS 4 2. A SAJÁTOS PEDAGÓGIAI ARCULAT:

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet Komplex Intézményellenorzési és -értékelési Programja INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS IV-VI. fejezet az ÓVODÁK számára Dátum:... Készítette:...... Az intézmény

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az intervenció jegyében Mohács, 2013. szeptember 28 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben