JEGYZŐKÖNYV. a bizottság tagja. Szervezési Főosztály főosztályvezető-helyettes osztályvezető

Átírás

1 JEGYZŐKÖNYV Készült: Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének Kulturális és Oktatási Bizottsága február 23-án (hétfőn) 9:00 órai kezdettel a Polgármesteri Hivatal Nagy Termében megtartott nyílt üléséről. Jelen vannak: a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről Ságiné Szűcs Klára Friedrich Tünde Jellinek János Pető Péter Oroján Sándor a bizottság elnöke a bizottság tagja a bizottság tagja a bizottság tagja a bizottság tagja a Polgármesteri Hivatal részéről: Szabó Zita Palásthy Pál Kovács János Lukács László Bitter Bettina Szervezési Főosztály főosztályvezető Szervezési Főosztály főosztályvezető-helyettes osztályvezető Törvényességi és Ellenőrzési Osztály osztályvezető jegyzőkönyvvezető Meghívottak: Lipkovics Gábor igazgató Nagy László igazgató Tóth Zsolt igazgató Mácsik Éva igazgató Zavarkóné Hargitai Katalin Kistérségi munkatárs Filep Bertalan Ped. Szaksz. Hatvan Körzeti Bizottság titkára Ságiné Szűcs Klára a bizottság elnöke köszöntötte a résztvevőket. Megállapította, hogy a bizottság tagjai közül 5 fő van jelen, így a bizottság határozatképes. A bizottság elnöke javasolta a meghívóban lévő napirendek sorrendjének módosítását, mely szerint az 1. napirend kerülne a 4. helyébe és a többi pedig átszámozásra kerülne. Ezt azért kell módosítani, mert az anyag amit megkaptak elcserélődött és így a tárgyalás időpontjáig kiosztásra kerülhet a jó. A bizottság tagjai egyhangúlag 5 igen szavazattal elfogadták a módosítást. A bizottság elnöke javasolta a bizottság jelenlévő tagjainak a meghívóban feltüntetett napirendek elfogadását a módosításokkal együtt. A bizottság egyhangúlag 5 igen szavazattal elfogadta a meghívóra tett javaslatot és az alábbi határozatot hozta: 1

2 7/2009. (II. 23.) számú Kulturális és Oktatási Bizottsági határozat A Kulturális és Oktatási Bizottság a február 23-i ülésének napirendjét a következők szerint állapította meg: 1./ Előterjesztés a 2009/2010. nevelési évre, tanévre vonatkozó beíratás előkészítéséről Előterjesztő: Kulturális és Oktatási Bizottság elnöke Előadó: Szabó Zita főosztályvezető (határozat, egyszerű többség) 2./ Előterjesztés a hatvani középiskolák további működtetéséről Előterjesztő: Hatvan város polgármestere Előadó: Kovács János osztályvezető (határozat, minősített többség) 3./ Előterjesztés Hatvan Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről szóló számvevői jelentés alapján készített intézkedési tervről Előterjesztő: Hatvan város polgármestere Előadó: Szabó Zita főosztályvezető (határozat, egyszerű többség) 4./ Előterjesztés Hatvan Körzete Kistérségi Többcélú Társulás Közoktatási Intézkedési Tervének felülvizsgálatáról Előterjesztő: Hatvan város polgármestere Előadó: Kovács János osztályvezető (határozat, egyszerű többség) 1. napirend: Előterjesztés a 2009/2010. nevelési évre, tanévre vonatkozó beíratás előkészítéséről Ságiné Szűcs Klára a bizottság elnöke ismertette a napirendet, majd elmondta, hogy ez átruházott hatáskör, így ezt csak a Kulturális és Oktatási Bizottság tárgyalja meg és dönt róla. Szabó Zita főosztályvezető elmondta, hogy Újhatvanban ettől az évtől kezdődően már csak a Baross Gábor tagiskolában lesz beíratás, ezzel az Újhatvani Óvoda és Általános Iskolának egy nagy iskolai körzete lesz. Még nem tudják pontosan, hogy mennyi első osztályos tanuló várható, hiszen a lakcímegyeztetésekre és az intézményi egyeztetésekre a beíratás időpontjának meghatározásakor kerül majd sor. Jelenleg azok a gyerekek is számításba kerülnek akik esetleg még nem kezdik el tanulmányaikat. Az óvoda esetén pedig folyamatos beiratkozásra van lehetőség. Elmondta, hogy az október 1-jei statisztika alapján készített az osztály egyfajta összesítést, melyből látható, hogy évről-évre kevesebb gyermek van. Az óvoda esetén fővel csökken átlagosan a létszám, az általános iskolákban pedig fővel számolhatják a csökkenés mértékét. Hozzátette, hogy amennyiben ezt a tendenciát mutatják továbbra is a számok, ebben az esetben előfordulhat, hogy óvodai csoportok további csökkentésére lesz szükség, de kiemelte, hogy ez nem biztos. 2

3 Elmondta, hogy az óhatvani iskolák esetében 5-6, az újhatvani iskolában 3 osztály indítása került tervezésre. Oroján Sándor a bizottság tagja azt kérdezte, hogy az Újhatvani Óvoda és Általános Iskolában ettől az évtől elindul-e ez a típusú szétválasztás vagy még csak az első osztályok indulnak egy intézményben? Hozzátette, hogy a szülők felháborodottságukat jelezték az üggyel kapcsolatosan, ami közszájon forog az utóbbi időben. Szabó Zita főosztályvezető elmondta, hogy ez már egy tavaly elfogadott terv, úgyhogy már tavaly elindult az 5. osztályokkal. Ságiné Szűcs Klára a bizottság elnöke, mint igazgató kívánt hozzá szólni. Elmondta, hogy az ha közszájon forog, az jó, mert ezek szerint a szülők egyre inkább beszélnek róla, hiszen ezt a tervet tavaly januártól a szülői értekezleteken próbálják hirdetni a szülők között. Különös tekintettel azokra akiket közvetlenül érint. Elmondta, hogy elsősorban az 5. évfolyamot érintette azaz a tavalyi 4. évfolyamot és idén is a 4-eseket érinti. Elmondta, hogy a terv szerint a Baross Gábor tagiskolába kerülne minden 1. osztály. Ennek az az oka, hogy számítások után pontosan elmondható, hogy az újhatvani iskolákban 648 gyerek van összesen. Ennyien egy intézményben is elférnének, hiszen a volt I. István Általános Iskola 800 főt is ellátott. A Baross Gábor tagiskolában a gyerekek vándorló életet élnek, hiszen a felsősöknek nincsen saját osztálya, illetve ha van is, azt óráról-órára elhagyja, szükség termei vannak, míg a székhely iskolában üres tantermek vannak. Hozzátette, hogy a Baross Gábor tagiskolában az utóbbi években nem voltak ütemes fejlesztések. Valamint kb. 20 éve a magas létszám miatt nem ebben az iskolában került kialakításra plusz tornaterem, illetve tantermek. Akkor még nem volt látható, hogy év elteltével ilyen alacsony lesz a beiskolázható gyerekek létszáma. A volt Baross Gábor Általános Iskola és az I. István Általános Iskola esetében az, hogy milyen módon történt meg a körzetek kialakítása az sem az egyik előnyére nem válik sem a másiknak nem lehet bűne. Abban az időben, aki (Pest irányába) a Rákóczi út jobb oldalán lakott az a Baross Gábor Általános Iskolába, aki a bal oldalán az az I. István Általános Iskolába került. És amennyiben a két oldalt összehasonlítjuk, akkor látjuk, hogy milyen különbségek jelentkeznek. Ebből kifolyólag a Baross Gábor Általános Iskolába mindig több elsős akart bemenni, mint amennyi befért, a másikba meg kevesebb. Ez a helyzet most is fennállna az összevonás után, hiszen a tavalyi elképzelés is azt mutatta, hogy 2 első osztály indult volna a székhelyen, 1 pedig a tagiskolában, de annyian szerettek volna menni a tagiskolába, hogy meg kellett fordítani és oda iratkozott be 2 első osztály és a székhelyre pedig csak 1. Ezt a tendenciát pedig nem lehet hosszú távon folytatni mivel ez egy intézmény, egy OM számmal és egy pedagógiai és nevelési programmal. A pedagógiai, nevelési programját úgy összedolgozták, mivel szerencséjük volt azzal, hogy mind a két iskola az Apáczai kerettantervvel és tantervcsaláddal dolgozik, mindkét iskola az Apáczai bázisiskolája és bár voltak szakmai és egyéb rivalizálások, de voltak szakmai kapcsolatok is. A Baross Gábor Általános Iskolában már 3. osztályban emeltszintű matematikaoktatásra választották ki a gyerekeket, a volt I. István Általános Iskolában pedig 4. osztálytól emeltszintű angol vagy német nyelvet oktattak. A pedagógiai programot úgy tudták összehangolni, hogy a Baross lemond a 3. osztályban való emelt oktatásnak az indításáról és 4. osztályban kezdi, akkor a székhely intézmény 4. osztályába átkerülve a gyerek már 3 emelt szintű oktatásból választhat angolt, németet vagy matematikát. Úgy gondolták, hogy egy jobban felszerelt, szaktantermekkel, tornateremmel és szép könyvtárral felszerelt iskolában biztosítják a felső tagozatos tanulóknak a lehetőséget. Az előre lépést jelent a szülők számára nem pedig vissza esést. Ezzel az is meg fog történni, hogy a Baross tagiskolában tanító felsős tanárok átkerülnek a székhelybe és a székhelyben tanító alsós tanítók pedig átkerülnek a tagintézménybe. Ezzel, bár a statisztika szerint kell épülethez kötni, de így egy tantestület alakulhat ki. A tantestület ezt elfogadta, természetesen nem mondja azt, hogy mindenki támogatta, de mint 3

4 minden szavazásnál itt is a többségi döntés valósult meg. Hozzátette, hogy a tavalyi 4. osztályos tanulók közül senkit nem vittek el az iskolából. Az utóbbi hetekben folyamatos tájékoztatások vannak a szülői értekezleteken, ahol a szülők érdeklődő kérdéseket tettek fel. Kérték a szülőket, hogy őszintén mondják el a véleményüket, ezért nem tudja elfogadni, hogy teljes mértékben fel lennének háborodva, mert mondták nekik, hogy jöjjenek, mondják el ha problémájuk van meg lehet mindent beszélni. Ez mégsem történt meg. Filep Bertalan szakszervezeti titkár elmondta, hogy amennyiben jól tudja, a tagiskoláknak is beiskolázási körzetet kell kijelölni. Tehát a két intézménynek azonos a körzete. Elmondta, hogy véleménye szerint ez valamilyen törvénynek a meghergelése. Szabó Zita főosztályvezető elmondta, hogy amennyiben mindkét feladat-ellátási helyen 1-8. osztályos oktatás indul, akkor nyilván külön-külön kell a székhelynek és tagiskolájának is. Jelen esetben itt nem ez fog történni, hanem a két intézménynek azonos a körzete, mert szervezetileg a Baross tagiskolába az 1-3. évfolyam fog tanulni, a székhelyen pedig a 4-8. évfolyam. Erről a képviselő-testület a tavalyi évben a tanév előkészítéskor lett tájékoztatva, azért mert már tavaly érintett volt az 5. osztály. Tulajdonképpen a KIR rendszerben csak annyi lesz a változtatás, hogy minden első osztály a tagiskolában indul, de minden 4-től már valamennyi gyerek a székhely intézményben folytatja tanulmányait. Tehát itt szervezeti átalakítás történik, nem marad meg a két iskolának a külön körzete, mert a 2009/2010. tanévre már a székhelyen fog tanulni az 5-6. évfolyam, hiszen az 5. évfolyam már ott van, és a Barossban az 1. évfolyam. Oroján Sándor a bizottság tagja elmondta, hogy azért fogalmazott úgy, hogy pletykaként terjed az információ, mert a szülök nem érzik úgy, hogy ez egy jól előkészített döntés lenne. Azt kérdezte, hogy volt-e valamilyen fórum esetleg ahol a szülők kérdezhettek, véleményt alkothattak? Ságiné Szűcs Klára a bizottság elnöke elmondta, hogy minden évben van a Szülők Közössége régebben az SzMK képviselőinek,októberben egy tájékoztatás az adott évi munkatervi feladatokról és lehetőségekről. Azon az idén is és a tavalyi évben is elmondták az októberi megbeszélésen, illetve az osztályok szülői értekezletein is volt erről szó. Elmondta, hogy a pályázatban is benne volt, hogy elképzelhetőnek tartja: az alsó tagozat a Barossban, a felső tagozat az I. István iskolában működjön. Oroján Sándor a bizottság tagja elmondta, hogy véleménye szerint ez egy olyan horderejű dolog, ami előtt a szülők véleményét ki kellett volna kérni. Elmondta, hogy hozzá rendszeresen fordulnak a szülők azzal a kérdéssel, hogy ez valóban meg fog történni?. Úgy látja, hogy nagyon nagy az ellenállás ebben a témában. Elmondta, hogy a szülőknek van egy olyan típusú problémája is az átszervezéssel kapcsolatosan, hogy az akinek 2 gyermeke van az elmegy az egyik, majd a másik iskolába leteszi a gyerekeket és ezáltal tulajdonképpen ingázik a két épület között. Ságiné Szűcs Klára a bizottság elnöke azt kérdezte Oroján Sándortól, a bizottság tagjától, hogy a tapasztalatai alapján, a 4. vagy az 1. évfolyamos tanulók szülei a felháborodottak. Oroján Sándor a bizottság tagja azt válaszolta, hogy változó, de véleménye szerint nem az a fontos, hiszen a szülő az szülő. Ságiné Szűcs Klára a bizottság elnöke megkérte Oroján Sándor képviselőt, hogy a kérdéseikkel hozzá forduló szülőket kérje meg, hogy keressék fel őt, mint igazgatót, valamint azokat a kollegáit, akik ezekre a kérdésekre kompetensek reagálni. Elmondta, hogy ezek a kérdések a szülői 4

5 fórumokon, a sajtónál is jelentkeztek és a bizottság előtt sem idegen, hiszen ez nem most lett kitalálva. Oroján Sándor a bizottság tagja elmondta, hogy ő ezt mind megérti csak azt sajnálta, hogy nem volt egy olyan lehetőség, ahol a szülők mindahányan összegyűltek volna és elmondhatták volna kérdéseiket, véleményeiket. Ezzel szemben ilyen-olyan fél információkból, osztályértekezleteken ahol vagy meghallják, vagy nem. És a szülők véleménye szerint úgy érzi, hogy nem voltak kellően tájékoztatva és úgy mennek hozzá mint egyfajta pletykával, nem érzik úgy, hogy ez egy jól megalapozott döntés lenne vagy kikérték volna a véleményüket. Elmondta, hogy alapvetően nem a tervezetet kifogásolja, csak amiatt, hogy a szülők ilyen felháborodottsággal kezelik. Ságiné Szűcs Klára a bizottság elnöke, mint igazgató elmondta, hogy amennyiben nem találkozik a problémákkal, akkor nem tud ellenük mit tenni. Filep Bertalan szakszervezeti titkár azt kérdezte, hogy tulajdonképpen, akkor nem tagintézmény lesz a Baross rövid időn belül? Elmondta, hogy a halmozottan hátrányos helyzetűekre, illetve a gyerekcsoportok összetételére vannak bizonyos törvényi előírások. Ez nem borítja-e fel ezt a rendszert, és nem sértenek-e törvényt ezzel? Szabó Zita főosztályvezető elmondta, hogy tagintézmény marad csak 1-3 évfolyamon működik a másik pedig 4-8 évfolyamon működik és egy intézménynek számít. Az esélyegyenlőségre visszatérve elmondta, hogy pont az a célja, hogy az osztályokban ne boruljon fel az arány, ami a székhelyintézményben egy hajszálon múlt hogy nem borult fel. Nagy László igazgató azt kérdezte, hogy ha jól értette, akkor a tagiskola jellege megmarad mindaddig, amíg van felső tagozatos osztálya kifutó jelleggel, ugyanakkor a telephellyé válás folyamata indul be. Szabó Zita főosztályvezető elmondta, hogy most még megmarad mivel vannak az iskolának más típusú osztályai is. Jellinek János a bizottság tagja elmondta, hogy a bizottság előtt az újhatvani szerkezetről, illetve a pályázatok kapcsán is már szó volt, hogy a Baross a teljes spektrumot nem tudja jó feltételekkel biztosítani, és kialakult az az elképzelés aminek most a fokozatos átmenetéről van szó. Ez azt jelentené, hogy a Baross lesz az alsó tagozatosokat ellátó intézmény. Elmondta, hogy véleménye szerint, amit a Képviselő Úr elmondott, az valóban jókor elhangzott kérdés, úgy gondolja, hogy az iskolavezetés és a tanárok is ezzel foglalkoznak, de ezt csak a döntés után lehetne megtenni. Amennyiben megvan egy döntés a következő évi beíratás feltételeiről, akkor utána kell egy nagyon teljes körű, alapos tájékoztatást megtenni a szülők körében. Véleménye szerint valóban csak a testvérek szülők általi szállítása okozhat gondot, hiszen a távolságok szempontjából ugyanolyan hátrányban volt az, aki a város kerekharaszti végén lakott, mint most. Oroján Sándor a bizottság tagja elmondta, hogy nem ért egyet azzal, hogy utólag kéne a szülőket megkérdezni, hiszen ha bárkit megkérdeznek, akkor bárki elmondhatja, hogy a Baross egy magasabb színvonalon működő iskola. Emiatt is úgy gondolja, hogy aggályos ez a fajta összevonás. A szülőket pont ezért kellene megkérdezni, mert úgy gondolja, hogy nem azért vannak, hogy helyettük döntsenek és elmondják aztán, hogy ez történt, hanem meg kell velük beszélni és megkérdezni, hogy ők mit gondolnak a helyzetről. 5

6 Jellinek János a bizottság tagja elmondta, hogy ő úgy gondolja, hogy a város önkormányzatára van az bízva, mivel az ő feladata az alapfokú intézmények működésének a biztosítása törvény szerint, hogy döntsön és ezt nevezik képviseleti demokráciának. Nem véletlenül vannak a szakmai érdekképviseletek, amelyek ezeket a döntéseket előkészítik. Oroján Sándor a bizottság tagja elmondta, hogy szerinte nem egy asztal körül ülve kellene döntéseket hozni. Véleménye szerint az embereket nem csak 4 évente egyszer kellene megkérdezni, hogy mit szeretnének, aztán meg 4 évig nélkülük dönteni. Úgy gondolja, hogy egy ilyen fontos döntés előtt igen is ki kell kérni a véleményüket. Úgy látja, hogy az alapvető probléma abból adódik, hogy a véleménye a szülőnek, pedagógusnak vagy bárkinek, aki nem ért a témával egyet, az nem számít. Pető Péter a bizottság tagja elmondta, hogy a deliberatív demokrácia Athén óta nem működik. Az hogy minden döntést a város polgárai meghoznak, az nem működik, mert ha ez így működne, akkor ilyen formán nem csak a szülők dönthetnének az iskola működtetésének a formájáról, hanem a gyereket is meg kellene kérdezni, hogy akar-e dolgozatot írni. Erre a kérdésre sem gondolja, hogy igennel válaszolnának, pedig az is az ő érdeküket szolgálja. Hiába vannak okos és felkészült gyerekek nem biztos, hogy a döntésük az ő saját érdeküket szolgálja. Elmondta, hogy a deliberatív demokráciára voltak kísérletek. Svédországban meg szerették volna ezt valósítani, kipróbálták egy kisebb település esetében, hogy mindennap, minden választópolgár szavazhatott az adott rendeletekkel kapcsolatban. Ez a kísérlet pár hónapig élt csak, mert sajnos a döntések a város életét megbénították volna, és működésképtelenné tették volna. Tehát a vélemények számítanak, de nem befolyásolhatják az ilyen volumenű döntéseket. Filep Bertalan szakszervezeti titkár azt kérdezte, hogy az a képviselő-testületi döntés, mely azt mondta ki, hogy Óhatvanban rotációban indítanak 1 vagy 2 első osztályt attól függően, hogy mennyi a beiratkozós elsős létszám, él-e még, illetve kívánják-e alkalmazni az óhatvani iskolák esetében. Úgy gondolja, hogy ez igen időszerű lenne, mert ha számolják nem lesz csak legfeljebb 8-9 első osztály ez beiratkozó létszámtól függ. És ha az újhatvani iskolák esetében a vezetőség belenyúl az osztályok tervezésébe, akkor ez Óhatvan esetében is megtörténhet. Ez úgy véli a teherelosztás kérdése. Véleménye szerint, ha megkérdeznék a szülőket és a pedagógusokat, akkor mindenki a városban 1-2 elit iskolát szeretne. Jelen pillanatban a törvény dönti el, hogy az iskolák milyen szervezetben és szerkezetben működnek. Ez lehet jó is meg nem is. Akik maximális teljesítményt szeretnének azoknak a szegregált elit iskolák a jók. Akik meg úgy gondolják, hogy mindenkinek megadnák ugyanazt a szolgáltatást, azoknak pedig az a rendszer jó, hogy hozzuk össze valamennyi társadalmi réteg valamennyi gyerekét. El lehet dönteni, hogy melyik jó és melyik nem, de úgy gondolja, hogy ilyen kérdésekben megkérdezés nélkül döntést hozni nem lehet. Ságiné Szűcs Klára a bizottság elnöke elmondta, hogy az újhatvani iskolákban mind a két tantestület magasan képzett, keményen dolgozó csapat, csak az egyiknek kicsit többet kell dolgoznia, mert ott olyan gyerekek vannak, amilyenek. Elmondta, hogy nem gondolta volna a Kodály Zoltán iskolából, hogy az I. István Általános Iskolában egy pedagógus mennyit dolgozik. Elmondta, hogy abban az iskolában másodpercről-másodpercre fogják a gyerekek kezét, folyamatosan mindenfelé ügyelnek. Elmondta, hogy nem tudja elfogadni, hogy megkülönböztetést kellene tenni bármely iskola között, hogy egyikben magasabb színvonal lenne, mint a másikban. Szegregált iskolát úgy gondolja, hogy nem lehet csinálni ma Magyarországon, mert vannak esélyegyenlőségi tervek. Tehát úgy gondolja, hogy most fognak majd csak kiegyenlítődni a helyzetek. Elit iskolát lehet egy középszinten megvalósítani, ahol tudják azt finanszírozni, de egy alapiskola esetén nem lehet. 6

7 Szabó Zita főosztályvezető elmondta, hogy a legfontosabb szempont az újhatvani iskolák átszervezésénél a tanulói létszám csökkenése és az iskolai eszközök meglétének színvonalbeli különbsége. Filep Bertalan szakszervezeti titkár kérdésére elmondta, hogy utána néz a határozatnak és aztán tud biztos választ adni. Nagy László igazgató elmondta, abszolút logikus, értelmes lépésnek tartja a két iskola belső struktúrájának ilyen típusú változtatását. Természetesen ennek vannak mind előnyei, mind hátrányai. Nyílván a szülő mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyermek a számára legmegfelelőbb környezetbe kerülhessen. Azt a veszélyt látja ebben az esetben, hogy ha kimozdulási lehetőségeket lát a szülő, mint a 6 osztályos vagy a 8 osztályos gimnázium, akkor jobbnak látja a szülő akár emiatt másik településre is iskolába járatni gyermekét, mivel a városban nincs erre lehetőség. Ságiné Szűcs Klára a bizottság elnöke kiegészítésképpen elmondta, hogy nem sokára lesz egy óvodai nagycsoportos összevont szülői értekezlet, ahol az érintettek elmondhatják véleményeiket, valamint kérdezhetnek. A későbbiekre vonatkozóan pedig minden szülő, valamint érdeklődő, amennyiben felkeresi választ kaphat kérdéseire. Ságiné Szűcs Klára a bizottság elnöke szavazásra bocsátotta az előterjesztésben foglalt javaslatot. A bizottság 4 igen, 1 tartózkodással és ellenszavazat nélkül elfogadta a javaslatot és az alábbi határozatot hozta: 8/2009. (II. 23.) számú Kulturális és Oktatási Bizottsági határozat Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének Kulturális és Oktatási Bizottsága a képviselő-testület, valamint szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 46/2006. (XII. 15.) Ökr. 4. számú melléklete szerint átruházott hatáskörében eljárva úgy dönt, hogy 2009/2010. nevelési év, tanév beiratkozási időpontját március én (hétfőn, kedden) 7:00 17:00 óráig határozza meg. Az óvodai beíratás helyszínei: - Óhatvani Óvoda és Általános Iskola Hajós Alfréd utcai tagóvodája, - Újhatvani Óvoda és Általános Iskola Bajcsy-Zsilinszky út 10 sz. alatti tagóvodája. Az általános iskolai beíratás helyszínei: - Óhatvani Óvoda és Általános Iskola (székhely), - Újhatvani Óvoda és Általános Iskola Baross Gábor tagiskolája. Más településről gyermek, tanuló felvételére csak az új nevelési év, tanév előkészítését meghatározó fenntartói döntés után, attól függően van lehetőség. Határidő: február 28. Felelős: Hatvan város jegyzője a Szervezési Főosztály útján 2. napirend: Előterjesztés a hatvani középiskolák további működtetéséről Ságiné Szűcs Klára a bizottság elnöke ismertette a napirendet. Külön köszöntötte az érintett intézmények igazgatóit. 7

8 Oroján Sándor a bizottság tagja azt kérdezte, hogy változtatnak-e valamint a vélemények, melyek érkeztek, hiszen aszerint senki sem ért tulajdonképpen egyet az összevonással? Friedrich Tünde a bizottság tagja elmondta, hogy az előző ülések egyikén, amikor szó volt arról, hogy megvizsgáltatják szakértővel a középfokú intézményeket, akkor azt ő is meg szavazta, hiszen érdekelte, hogy vannak-e az intézményeknek tartalékai. Véleménye szerint azonban ebből a szakértői véleményből nem csak ez, de semmi más sem derül ki. Azt kérdezte, hogy a szakértő volte egyáltalán ezekben az intézményekben, fizetnek-e ezért a véleményezésért és mi derül ki ebből a szakértői véleményből ami egyáltalán indokolja az intézmények átszervezését. Szabó Zita főosztályvezető válaszként a feltett kérdésre elmondta, hogy az előterjesztés a döntéshozók elé kerül és ők fognak erről szavazni. Elmondta, hogy mindenkinek kiküldték a véleményeket is teljes terjedelemben, tehát minden képviselő-testületi tag és a 3 érintett bizottság, a Kulturális és Oktatási, a Költségvetési és Pénzügyi és az Ügyrendi és Ellenőrző Bizottság tagjai is elolvashatják ezeket döntésüket megelőzően. Képviselő Asszony kérdésére válaszolva elmondta, hogy 2 szakértői anyag készült. Az első az arról szólt, hogy foglalkozzon-e a testület ezzel a témával és akkor került felkérésre a Varga Lajos szakértő úr, akinek az átszervezési javaslathoz lett csatolva a véleménye. Ezt követően az Oktatási Hivatal kijelölte dr. Dankó József szakértőt, akinek az volt a feladata, hogy megvizsgálja, hogy a megadott feltételek mellett a megfelelő színvonal biztosítható-e, valamint a tanulói terhek változását. Az, hogy a szakértő ki megy-e az iskolába vagy sem, az sajnos csak is rajta múlik. Elmondta, hogy úgy tudja, hogy a dr. Dankó József nem ment ki személyesen az iskolákba csak az intézmények vezetőivel volt külön-külön egy-egy megbeszélés. Filep Bertalan szakszervezeti titkár azt kérdezte, hogy történt-e az intézményekben előzetes elégedettség mérés, és ha nem, akkor miért nem? Kovács János osztályvezető a kérdésre válaszként elmondta, hogy a hivatal részéről nem történt ilyen típusú felmérés. Az intézmények maguk végeznek házon belül minőségi és elégedettségi méréseket. Elmondta, hogy a véleményeket minden döntéshozó olvashatja és ennek alapján a döntését meghozhatja. Oroján Sándor a bizottság tagja azt kérdezte, hogy az előterjesztésben leírt érdeksérelmek kifejezés pontosan milyen típusú sérelmeket takar? Kovács János osztályvezető elmondta, hogy önmagába véve már az is egyfajta sérelemnek fogható fel, hogy egy önálló intézmény egy nagy intézmény részeként fog a továbbiakban működni. Elmondta, hogy a névhasználati problémát minisztériumi vélemény segítségével sikerült megoldani, hiszen eleinte nagy kérdés volt az, hogy az intézmények mennyire tudják megőrizni a saját nevüket. Elmondta, hogy ami még felmerült és a véleményekben is szerepel, az az iskolai hagyományoknak a kérdése. Véleménye szerint az adott iskolai hagyományok ápolása működhet tovább, amellett hogy kialakulnak saját közös hagyományok. Elmondta, hogy hagyomány alatt gondol a ballagások, érettségi folyamatok és egyebek megvalósítására, lebonyolítására. Ezek a kérdések az általános iskolai intézmények vonatkozásában is megoldódtak. Szabó Zita főosztályvezető megerősítésképpen elmondta, hogy valóban a legnagyobb érdeksérelmet az önállóság kérdése okozza, de azt is hozzá tette, hogy a szülők és a tanulók nem érezhetnek érdeksérelmet, mert semmiféle olyan változást nem akarnak véghez vinni, amely az ő érdekeiket sértené. Elmondta, hogy a pedagógusok vonatkozásában a szűk rendszer nem adott olyan biztonságot, mint amilyet ez a mostani kialakulóban levő rendszer adna. Elmondta, hogy itt arra 8

9 gondol, hogy amennyiben a feladatellátási helyen a létszám annyi amennyire szükség van, akkor nem történik változás, de amennyiben az intézményben vannak olyan pedagógusok, akiknek nem biztosított az óraszáma, akkor egy másik intézményben lehetőséget kap arra, hogy a kötelező óraszáma biztosítva legyen. Elképzelhető az, hogy az egyik intézményben tanít és a másik intézményben is. Elmondta, hogy az is előfordulhat, hogy az óraadó pedagógus munkájára a továbbiakban nem lesz szükség, ami érdeksérelmet jelent számukra. Hozzá tette, hogy ez nem amiatt alakulhat ki, mert a szakjára nem lesz szükség, hanem amiatt, mert esetleg egy másik intézményben lesz olyan pedagógus, akinek az óraszámába ez még belefér. Filep Bertalan szakszervezeti titkár elmondta, hogy az alapfok esetében másfél éve működik ez az összevont rendszer. Azt kérdezte, hogy nem lett volna-e célszerű az alapfokon végezni egy olyan fajta felmérést, hatásmérést akár a pedagógusok, akár a szülők vonatkozásában, ami tanulságokkal szolgálhat, esetleg instrukciókat adhat a középfok átszervezésével kapcsolatosan? Elmondta, hogy véleménye szerint ez az átszervezés is meg fog történni, és ő úgy látja hogy az alapfok esetében is sántított a helyzet és még most sem az igazi. Szabó Zita főosztályvezető elmondta, hogy volt egy ilyen felmérés, melyben az óhatvani iskola és az újhatvani iskola is megfogalmazta a tapasztalatait ez elmúlt évben és ezt az anyagot tárgyalta a képviselő-testület és a bizottság is. Úgy gondolja, hogy azonban nem szabad összehasonlítani az alapfok és a középfok szervezeti átalakítását. Oroján Sándor a bizottság tagja elmondta, hogy a hatások jól láthatóak és mérhetőek a költségvetés megvizsgálásával, illetve a létszámok tekintetében. Véleménye szerint érdemes lenne megkérdezni a pedagógusokat, hogy melyik rendszerben szerettek jobban dolgozni, az előző vagy a jelenlegi felállásban. Úgy gondolja, hogy érdekes válaszarányokat kapnának. Szeretné, ha egy ilyen felmérés megvalósulna, de elmondta, hogy attól tart, hogy a döntéshozók ezt majd nem merik felvállalni egy korábbi döntéssel kapcsolatosan. Friedrich Tünde a bizottság tagja elmondta, hogy az anyagban benne van, hogy véleményük szerint az általános iskoláktól lényegesen rosszabb gyerekeket kaptak. A szakértői anyaggal kapcsolatban elmondta, hogy neki továbbra sem tisztázódtak a kérdések, hogy mit fognak nyerni vagy veszíteni az összevonással kapcsolatban, de egyet lát hogy nagyon sok pénzt fognak ezzel elkölteni, mivel ki kell építeni a székhely intézményben a főigazgató rezindenciáját, ami önmagában van vagy 10 MFT. A DISZI könyvtárát, amit több száz gyerek használ szét kell szedni és el kell költöztetni, oda ahol senki nem fogja használni. Mindez MFT azt kérdezte, hogy megengedhetik-e ezt maguknak?. Szabó Zita főosztályvezető elmondta, hogy bízik benne, hogy a főigazgatónak nem lesz rezidenciája, hanem főigazgatói szobában, helyiségben látja el a munkáját. A közoktatási szakértőnek az átszervezés vonatkozásában a közoktatási törvényben meghatározottakra kell szakmai választ adnia, tehát arra, hogy továbbra is biztosítható a megfelelő színvonal és nem jelent aránytalan terhet sem a tanulóknak, sem a szülőknek a szolgáltatás igénybevétele. Nagy László igazgató elmondta, hogy véleménye szerint az ami pénzügyileg kivonható ebből a rendszerből az a szervezeti átalakítás nélkül is megvalósítható. Az önálló gazdálkodás megvonása, a részben önálló gazdálkodásra való áttérés megvalósítható. Az áttanítás egy egyszerű fenntartói tervvel megvalósítható. A technikai dolgozók munkája egységesíthető, esetleg egy külső vállalkozással megoldható a feladatok egy része. Elmondta, hogy mindezeken túlmenően, hogyha hangsúlyozottan a hatékonyság, a minőség stb kerül előtérbe, akkor hol vannak ezek a rendszerben, amikor éppen ezeket látja veszélyben. Úgy gondolja, hogy megjelennek az érdeksérelmek. Nyilván 9

10 ahhoz, hogy többletköltséggel ne járjon az összevonás, ahhoz a kialakuló létszámot át kell csoportosítani. Nem látják azt, hogy a feladatból mi megy át, nem látni azt, hogy a hatáskörök, felelősségek és minden egyéb ami még a gyakorlati működést jelenti, hová kerül. Ha adminisztrációs munkakör csökkentésre kerül, akkor az nyilvánvalóan a pedagógust fogja terhelni, mert kire hárítaná, a takarítónőre nem háríthatja. Úgy gondolja, hogy ebben a formában fog megjelenni az érdeksérelem. Véleménye szerint azokkal a létszámokkal, amikkel a tervezetben számoltak nem valósíthatóak meg a feladatok, ugyanis azok olyan feladatok, mint az adminisztráció és munkaigényesek. A Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola augusztusban alkalmazta a 3. adminisztrációs munkatársat és azóta most kezdik utolérni magukat. Azt kétli, hogy ezekből a feladatokból annyi elmegy tőlük, hogy azt 1 fő adminisztrátor el tudná végezni. Oroján Sándor a bizottság tagja azt kérdezte, hogy készült-e gazdasági számítás ezzel az összevonással kapcsolatban, hogy mi mibe fog kerülni és mi miatt kerül annyiba? Kovács János elmondta, hogy a következő év feladatellátásával kapcsolatban egyeztetések voltak osztályok létszámával kapcsolatban. Az elkövetkezendő hetekben kerül sor az intézmény vezetők bevonásával a 2009/2010-es tanév feladatellátásával kapcsolatos számítások elvégzésére. Oroján Sándor a bizottság tagja elmondta, hogy rosszul közelítették megint meg a dolgokat, hiszen nem úgy kezdték, hogy megnézték az általános iskolai tapasztalatokat, számításokat végeztek volna, hanem egy gondolatmeneten elindultak az összevonás irányában és azt mondják, hogy majd utólag hozzáigazítják a költségeket és a hatásokat, majd meglátják, hogy mi lesz, de a jó szándék az meg van bennük. Ő ezt nem tudja elfogadni. Ha egy ilyen döntést meghozunk úgy, hogy egy bármilyen körülbelüli számítást mellé tennének, hogy mégis hogyan fog ez kinézni, ez így nem működik. Másik dolog pedig, hogy azt mondják, hogy nem lesz szükség az óraadó tanárokra, meg kellene kérdezni erről az intézményvezetőket. Úgy gondolja, hogy ennek az összevonásnak is az lesz a következménye, akárcsak az alapfok esetében, hogy megszűkítik a létszámot, az óraadó tanárokat elbocsátják, racionalizálnak, költséghatékonnyá tesznek, akkor a tanárok túlterheltek lesznek, ahogyan az Igazgató Úr is elmondta a feladatok folyamatosan fognak lefelé haladni. Ez minőségi romláshoz is vezet, hiszen nem lehet elvárni, hogy ugyanaz a szakmai színvonal megmaradjon. Amennyiben az adminisztráción csökkentések lesznek, azok a feladatok, amiket nem tudnak ellátni megint csak a pedagógusokra fognak terhelődni. Jelenleg sem mondható el, hogy túl sok lenne a pedagógus, túl sok lenne az adminisztratív személyzet és ezeket törvény miatt csökkenteni kell, ezért kell összevonni. Nem erről van szó. Úgy gondolja, hogy az érdeksérelem nem elsősorban a névhasználatról vagy a hagyományokról szól, hanem pontosan ezekről a gazdasági és adminisztrációs dolgokról. És véleménye szerint ezekre a problémákra figyelnek a legkevésbé oda, nyilván mert aki ezt a döntést hozza, az sem látja ennek a következményeit, csak sejti. Friedrich Tünde a bizottság tagjának véleménye szerint ez az egész azért szomorú dolog, mert az általános iskolák összevonása, az óvodákkal történő összekalapálása igazából nem sikerült, most ugyanezt elkövetik csak egy kicsit feljebb. Semmilyen indokot nem lát arra, hogy ezt meg kellene lépni. A másik része a dolognak szerinte az, hogy az iskolák véleményében nem olvasta sehol, hogy valaki is örülne ennek a lépésnek, éppen hogy mindenki ellenezte ezt. Ságiné Szűcs Klára a bizottság elnöke megköszönte a véleményt, de jelezte, hogy még nincs eldöntve ez a kérdés. Nagy László igazgató azt kérdezte, hogy ha itt nem a gazdasági hatékonyság az elsődleges, ahogy elmondták, akkor ő egy dologra tud gondolni, hogy ennek lesz folytatása az egységes iskola felé, erről van szó? 10

11 Szabó Zita főosztályvezető elmondta, hogy ő nem tud ilyen tervezetről. Nagy László igazgató azt kérdezte, hogy mire gondolt akkor tulajdonképpen, amikor azt mondta, hogy elsősorban nem a gazdasági hatékonyság a szempont. Szabó Zita főosztályvezető elmondta, hogy nincs szó arról, hogy az óraadókat és a részfoglalkoztatásúakat megszüntessék, arról lehet csak szó, hogy ha valaki óraadó az egyik intézményben és a másik intézményben van olyan pedagógus, akinek a kötelező óraszámába belefér a dolga és netán a másik intézmény azért fogja elbocsátani, vagy részmunkaidős állásba tenni, mert nincs meg a megfelelő órakerete. És nem túlórákról beszélnek, hanem kötelező órákról. Nagy László igazgató elmondta, hogy az óraadói státusz az olcsóbb, mint a teljes foglalkoztatás. Szabó Zita főosztályvezető elmondta, hogy néhány esetben egy kollegának azért létkérdés mert az intézmény nem tudja kiadni az óraszámát, néhány óra hiányzik, azért teszik át őt részfoglalkoztatásban egy jelenleg még főfoglalkoztatásban lévőt, akkor úgy gondolja meg kell gondolni. Filep Bertalan Szakszervezeti titkár elmondta, hogy amennyiben jól emlékszik decemberben készült el az anyag azzal kapcsolatosan, hogy kérjenek fel szakértőt a középfok összevonásával kapcsolatos felmérésekhez, akkor ő azt mondta, hogy gyakorlatilag eldöntött tényről van szó, hogy a középfok összevonása meg fog történni és akkor is azt mondták az illetékesek, hogy nem. Most megint azt mondta a Képviselő Asszony, hogy még nincs eldöntve. Itt vannak a vélemények és ez alapján fognak dönteni. Ő most is azt mondja, hogy igen. Elmondta, hogy akkor amikor az alapfok összevonásra került már októberben tudták, hogy kik fogják vezetni az intézményeket. Azt is tudták, hogy az összevonás meg fog történni és azt is, hogy milyen szerkezetben. Akkor, amikor az alapfok összevonását tervezték, egy a jelenleginél vastagabb véleményező anyag került kiosztásra, amelyben egy támogató vélemény sem volt, mégis az összevonás megtörtént, ebben sincs támogató vélemény, az összevonás meg fog történni. Reméli, hogy kevés olyan gyerek és tanár érdeksérelem lesz, hogy a tanárát, a munkáját vagy a megszokott munkarendjét elveszíti bárki. Egyetértett Oroján Sándor képviselővel abban, hogy jelenleg nem a név elvesztése, vagy a hagyományok őrzése a legfontosabb szempont, hanem az, hogy a három intézmény, mint saját intézmény létezik-e a maga hírének megfelelően. Nem tartja szükségesnek az összevonást. Elmondta, hogy véleménye szerint ez az összevonás odáig is elfajulhat, hogy a szülészetet összevonják az iskolával, óvodával utána az öregek napközi otthonával, majd a temetővel. Elmondta, hogy nem szeretné, ha félreértenék, de ha már összevonás van, akkor ha már lúd, legyen kövér. És amennyiben egyszer a városnak főiskolája lesz kíváncsian várja, hogy az összevonás hogyan fog tovább gyűrűzni, mert akkor lehet hogy az lesz oda kiírva, hogy X. Y. Egyetem főiskolai kara, Középiskola, Általános Iskola, Óvoda, Bölcsőde és Szülészet. Friedrich Tünde a bizottság tagja elmondta, hogy egyetért Filep Bertalannal abban, hogy amikor összevonták az általános iskolákat, akkor azt tudni lehetett, hogy megtörténik, tudták, hogy kik lesznek az igazgatók és hogy hogyan is alakul az egész. Most is tudják, hogy ki lesz az igazgató, tehát ez a kérdés sem kérdés. Pető Péter a bizottság tagja elmondta, hogy ő nem tudja még, hogy ki lesz az igazgató, de bízik benne, hogy időben meg fogja tudni. Úgy gondolja, hogy azt azért nem fogják megélni, hogy a főiskola és a szülészet összevonásra kerül. Úgy gondolja, hogy a középiskolákat egészen mostanáig a megyei önkormányzat működtette, ami milliárdos adósságot görget maga előtt és a lét nemlét határán billeg és nem lehetett tudni, hogy mikor tették volna ki az intézmények falára a ZÁRVA 11

12 táblát és akkor most négy-, ötszáz gyerek sorsán keseregnének. Úgy gondolja, hogy első körben Hatvan város megtette azt amit megtudott és haza hozta az intézményeit egy működési hiány nélkül működő városba, amit tudni lehet, hogy kevés van ma Magyarországon. Tehát annyiban biztosak lehetnek, hogy az intézmények stabilan állnak. Véleménye szerint egy ilyen szintű gazdasági válság esetén az a különleges politikai és egyéb ráhatások mellett a legfontosabb mindig, hogy életben maradjanak az intézmények. Azt gondolja, hogy ezt eddig is biztosították. Az előkészítőket és a döntéshozókat is elsősorban az fogja motiválni, hogy életben tartsák az intézményeket. Nem vitatja el az igazságát azoknak, akiknek a véleményét megkapta, hiszen nyilván minden érv megalapozott és mindenkinek van igazsága, minden mondatnak amit leírtak, mind a véleménynyilvánítók. Nem vitatja el másoknak a jó szándékát sem. Valószínűleg ők sem rossz indulatból cselekednek és nem az a céljuk, hogy tönkre vágják Hatvan középfokú oktatási rendszerét. Úgy gondolja, hogy egy mai bizonytalan társadalomban, gazdaságban egy nagyobb intézményegység talán még stabilabb lehet, talán biztosabb lábakon állhat. Nyilván az idő dönti el hogy mi hogyan alakul, ha a döntéshozók úgy döntenek, hogy megvalósuljon az átszervezés. Az alapfokú intézményekkel kapcsolatosan az a véleménye, hogy bár nem szokta a rokoni szálakat bevonni, de elmondta, hogy az anyukája még ma is boldogan megy dolgozni, mert az ovi esetében ő érintett, tehát ha valaki szereti a munkáját, az továbbra is szeretni fogja és ha az adott gyerek szereti az iskoláját, akkor azt továbbra is szeretni fogja. Oroján Sándor a bizottság tagja úgy gondolja, hogy ahhoz, hogy megmaradjon az intézmény elég lenne vissza venni közös fenntartásba és nem kéne összevonni. Elég világosnak tartja ennek az egésznek a célját. Ez megint arról szól hogy spóroljanak az oktatáson, hogy legyen pénz bútorra, meg függönyre a házasságkötő terembe, meg két autó cserére egy ciklusban, és a többit nem is sorolva. Tehát véleménye szerint arról van szó, hogy a költségvetés lyukait próbálják betömködni az oktatás a pénzéből. Bocsássuk el a tanárokat, terheljék túl őket és, akkor megint lesz egy-két játszótér, aminek át lehet vágni a szalagját és meg lehet vele nyerni a következő választást. A véleménye az, hogy egy ilyen összevonás előtt kellene csinálni egy SWOT elemzést, amennyiben ezt az anyagot úgy fogjuk fel, hogy ez egy SWOT analízis, akkor ennek a 90%-a a veszélyekről szól. Nem szerepelnek benne az erősségek, gyengeségek, hogy mit szeretnének változtatni, mitől lesz jobb. Pénzügyi racionalizálásról van szó, ami annyit takar, hogy hogyan vegyünk el pénzt az iskoláktól. Hiába mondják el a véleménynyilvánítók, hogy ennek számos veszélye van és hogy ez így nem jó az iskoláknak, annak ellenére ugyanúgy mennek tovább szemellenzősen, itt véleménye szerint erről van szó. Friedrich Tünde a bizottság tagja elmondta, hogy a középfokú oktatási intézményeket amikor átadták a megyének, több oka is volt amiért ellenezte. Egyrészről nem örült neki, hogy átkerült a megyéhez, másrészről miután a középfokú oktatási intézmények térségi feladatokat láttak el, ezzel Mft-ról mondtak le, amivel az alapfokú oktatási intézményeket támogatták. Egyrészt anyagi veszteség is érte a várost, nem is kicsi, másrészt, miért adták át, mert ha nem adták volna át a megyének vajon mit csinálna a megye akkor. Most kiderült, hogy a megyének nincs pénze, most visszaveszik az oktatási intézményeket, de csak felesbe, hogy a megyének azért némi munka mégis csak maradjon. A szocialista képviselők szavazták meg, hogy adják át, most hogy vegyék vissza, éppen ahogyan fúj a szél. Pető Péter a bizottság tagja elmondta, hogy egyetért azzal, hogy a megye néha begyűjt néhány intézményt és aztán visszaadja. Úgy gondolja, hogy a középiskolák színvonalait nem a függönyök befolyásolják, hanem a benne tanító pedagógusok. Véleménye szerint a játszótereken is gyerekek játszanak. 12

13 Filep Bertalan szakszervezeti titkár elmondta, hogy van egy olyan kérdése, ami jogi, tehát valószínűleg jegyző vagy jogász kell hozzá. Muszáj megcsinálni jogi szempontból úgy, hogy teljesen tiszta legyen és világos az igazgatótanács szervezeti és működési szabályzatát, mert egyetlen intézményvezető sem jogász. Ő maga sem jogász, de mégis úgy érzi, hogy valami nem stimmel. Úgy gondolja, hogy amennyiben az alapfoknál nem stimmel, mert tapasztalatai szerint nem stimmel, akkor középfokra már úgy induljanak, hogy az már jó legyen. És utána, illetőleg vele párhuzamosan meg kellene vizsgálni az alapfokon is az igazgatótanácsok működését, meg kell nézni, hogy az jó-e vagy sem. Szabó Zita főosztályvezető elmondta, hogy az igazgatótanácsok működését maga az intézmény szervezi, nem pedig képviselő-testületi jogkör. Tehát itt nagyon kell vigyázni. Abban egyetért, hogy segíthetik az igazgatótanácsnak a működését a jegyző vagy valaki jogász, de ez az intézmény belső dolga, külsőleg nem lehet diktatórikusan beleszólni. Filep Bertalan szakszervezeti titkár megköszönte a választ. Elmondta, hogy nem arra gondolt, hogy külsőleg diktatórikusan szóljon bele a jegyző, hanem azt kéri, hogy készüljön egy ajánlás, egy olyan ajánlás, hogy ezt az egészet hogyan kell elindítani és hogyan kell lebonyolítani. Tehát azt mondja a törvény, hogy a tantestületek választott képviselői, ez mit jelent, hogyan kell lebonyolítani, ki delegál, milyen jogköre van az igazgató tanácsnak, ki felett gyakorol munkáltatói jogkört, mert van neki, hogyan gyakorolja, mikor gyakorolja, miért gyakorolja, mik azok a döntések, amikben az igazgatótanácsoknak hatásköre van, milyen konkrét döntési jogköre van, és milyen az intézményvezető, tagintézmény-vezetők és az igazgatótanács jogi viszonya egymással. Úgy gondolja, hogy ezeket a kérdéseket muszáj tisztázni ajánlás képpen. Azt mondja a törvény, hogy az igazgatótanács az intézmények legmagasabb döntéshozó szerve. Nagy László igazgató elmondta, vélemény formájában a következő felvetéseket. Ha az intézmény részlegesen önállóan gazdálkodó intézmény lesz, akkor az intézményeknek lesz önálló költségvetése? Ennek a technikai része kérdéses, hogy hogyan fog működni. Elmondta, hogy valami előzetes tervezet a későbbi működésre jó lenne, hogy tudjanak esetleg előre gondolkodni. Kérdések merülnek fel ezek hiányában, például a beiskolázással kapcsolatosan, ki bonyolítja a beiskolázást, annak az adminisztrációját? Az érettségi vizsgák hol, hogyan bonyolódnak? Adminisztrációs feladatok hol lesznek, aláírási jog hol lesz? Úgy gondolja, hogy olyan alapvető kérdések merülnek fel, amikre nem is körvonalazódnak a válaszok. Számára ez az, ami aggasztó. Jellinek János a bizottság tagja elmondta, hogy többször felmerült az, hogy ez a tény már el van döntve. Úgy látja az anyagból, hogy erős a szándék ennek a lépésnek a megtételére. Elmondta, hogy az igazgató aggályait maximálisan megérti. A maga részéről ő is hiányosnak érzi a szakértői anyagot. Elmondta, hogy véleménye szerint sokkal több előkészítő lépést meg kell tenni, hogy jól működhessen ez az összevonás. Arra az aggályra amit utoljára említett az igazgató az érettségivel, az évvégi munkálatokkal kapcsolatban véleménye szerint a határozati javaslat 3. pontja bizonyos szempontból választ ad, mert június 30-át jelöli meg a váltás hivatalos időpontjának, tehát úgy gondolja, hogy addig a jelenlegi intézmény tanévre vonatkozó működése adott. És a változások a következő tanévet fogják érinteni. Szabó Zita főosztályvezető elmondta, hogy Heves Megye Közgyűlése és Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testülete közös fenntartásban intézményfenntartó társulás formájában működteti a Bajza József Gimnázium és Szakközépiskolát, valamint a Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskolát. A gesztor szerepét Hatvan látja el, tehát itt feladatellátási számítás is végezhető. A harmadik intézmény a megyénél van, tehát a megyei közgyűlés is dönt ebben a témában. Amíg a döntés nincs meg minden döntéshozó részéről, addig 13

14 tulajdonképpen nincs is jogkörük olyan jellegű dolgokat végezni, ami egy összevont intézmény működésére vonatkozik. Amennyiben a döntés az lesz, hogy nem támogatja a közgyűlés és a képviselő-testület, akkor ez a történet ezen a ponton be is fejeződik. Mindegyik intézmény előkészítheti a következő tanév indítását. Amennyiben olyan döntés lesz, hogy továbblépés, akkor egy ütemterv készül az intézményeknek. Úgy gondolja, hogy jelenleg a 3 intézmény vezetője tud segítséget nyújtani azzal kapcsolatosan, hogy az intézmények hogyan működjenek együtt tovább. Ez is csak tervezet, hiszen a főigazgató szerepköre lesz a továbbműködéssel kapcsolatos döntések elfogadása. Ez azt jelenti, hogy az intézményi szervezeti és működési szabályzatba kerül majd be a pont. Friedrich Tünde a bizottság tagja elmondta, hogy azt már tudja, hogy miért nem jó, hiszen ezer ok fel lett sorolva, de azt még mindig nem, hogy miért lenne jó, hacsak azért nem mert az a néhány óraadó az oka mindennek. Ságiné Szűcs Klára a bizottság elnöke elmondta, hogy mint ahogyan már említették ez még nincs eldöntve és két fórum is tárgyalja még az anyagot, képviselő-testület és a megyei közgyűlés is. Ságiné Szűcs Klára a bizottság elnöke szavazásra bocsátotta az előterjesztésben foglalt javaslatot. A bizottság 3 igen és 2 nem szavazattal elfogadta a javaslatot és az alábbi határozatot hozta: 9/2009. (II. 23.) számú Kulturális és Oktatási Bizottsági határozat A Kulturális és Oktatási Bizottság megtárgyalta a hatvani középiskolák további működtetéséről szóló előterjesztést és az alábbi határozati javaslatot javasolja a Képviselő-testületnek elfogadásra: 1. Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testülete mint a Hatvani Középiskolákat Működtető Intézményfenntartó Társulás tagja úgy dönt, hogy a társulásban működtetett közoktatási intézményeit átszervezi. 2. Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testülete mint a Hatvani Középiskolákat Működtető Intézményfenntartó Társulás tagja a Heves Megyei Közgyűlés egyetértésével június 30- ával jogutóddal megszünteti a társulás által fenntartott Bajza József Gimnázium és Szakközépiskolát, valamint a Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskolát. Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Társulási Tanács egyetértésével az intézmények megszüntető okiratait június 30-ig kiadja. 3. Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Heves Megyei Közgyűlés egyetértésével a megszüntetett Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola, a Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola, valamint a Damjanich János Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium költségvetési szervek jogutódjaként a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló évi CV. törvény 11. (3) bekezdése alapján július 1-jével megalapítja és intézményfenntartó társulásban működteti a Hatvani Középiskola, Szakiskola és Kollégium elnevezésű, Hatvan, Vécsey u. 2. sz. alatti székhelyű önállóan működő új költségvetési szervet. A megszűnő intézmények valamennyi alaptevékenységét továbbfolytató új közoktatási intézmény alapító okiratát Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Társulási Tanács egyetértésével legkésőbb június 30-ig adja ki. 14

15 4. Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testülete egyetért azzal, hogy a Hatvani Középiskola, Szakiskola és Kollégium önállóan működő költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatait Hatvan Város Polgármesteri Hivatala önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként ellássa. A képviselő-testület június 30-ig jóváhagyja az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési szerv közötti megállapodást, amely a munkamegosztást és felelősségvállalás rendjét rögzíti. 5. Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy március 31-ig nyilvános pályázati felhívást tesz közzé a Hatvani Középiskola, Szakiskola és Kollégium július 1-jétől megbízott magasabb vezetői, főigazgatói feladatok ellátására. A főigazgatót Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testülete bízza meg a hatályos jogszabályok és a Társulási Megállapodás szerint. 6. Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testülete július 1-jétől a Hatvani Középiskola, Szakiskola és Kollégium költségvetési támogatásához 50 %-os arányban járul hozzá. 7. Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Heves Megyei Közgyűlés egyetértésével június 30-ig felülvizsgálja és közös megegyezéssel módosítja a Hatvani Középiskolákat Működtető Intézményfenntartó Társulás Társulási Megállapodását a július 1-jétől érvényes intézményfenntartás és feladatellátás figyelembe vételével. Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testülete felhatalmazza Hatvan város polgármesterét a módosított Társulási Megállapodás aláírására. Határidő: június 30. Felelős: Hatvan város polgármestere a Szervezési Főosztály és a Költségvetési Főosztály útján 3. napirend: Előterjesztés Hatvan Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről szóló számvevői jelentés alapján készített intézkedési tervről Ságiné Szűcs Klára a bizottság elnöke ismertette a napirendet, majd átadta a szót Szabó Zitának. Szabó Zita főosztályvezető elmondta, hogy tulajdonképpen a számvevői jelentésben javaslatok fogalmazódtak meg a polgármester és az aljegyző részére és ezek alapján készült egy intézkedési terv, amit a határozati javaslat tartalmaz. A közoktatási és közművelődési intézményeket amivel a bizottság foglalkozik, tulajdonképpen ez az intézkedési terv érinti, méghozzá egyrészt a normatívával kapcsolatos ellenőrzésekről, másrészt költségvetéssel kapcsolatos tervezésekről konkrétan a 3. pont, valamint a II. fejezet. A II. fejezet azt jelenti, hogy már régebb óta így csinálják, csak a folyamatszabályozást kellett most pontosan leírni. Az intézmények rendelkeznek belső ellenőrzési tervvel és ők is végeznek belső ellenőrzéseket a normatívákra vonatkozóan is, amikor létszámot állapítanak meg és a sajátos nevelési igényű tanulókat elbírálják. És ugyan így a normatíva lemondásokat, vagy pótigényeket is előkészítik. Ez került most egy rendszerbe, tervezetbe foglalva. Filep Bertalan szakszervezeti titkár elmondta, hogy ha jól számolta akkor 16 olyan pont van az anyagban, amikor a vezetőknek a normatívával kell foglalkozniuk. Mikor végeznek szakmai munkát? 15

16 Nagy László igazgató amíg a megyénél voltak a megyei pénzügyi iroda látta el az intézményi belső ellenőrzés feladatait. Odaadtak le feladattervet, miután átkerültek nem tudja, hogy ez hogyan alakul? Szabó Zita főosztályvezető elmondta, hogy ez most szabályozásra került, hozzátette, hogy a polgármesteri hivatalnak is vannak belső ellenőrei. A képviselő-testületnek is van ellenőrzési terve és benne vannak az intézmények is. Ságiné Szűcs Klára a bizottság elnöke szavazásra bocsátotta az előterjesztésben foglalt javaslatot. A bizottság 4 igen, 1 tartózkodással és ellenszavazat nélkül elfogadta a javaslatot és az alábbi határozatot hozta: 10/2009. (II. 23.) számú Kulturális és Oktatási Bizottsági határozat A Kulturális és Oktatási Bizottság megtárgyalta a Hatvan Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről szóló számvevői jelentés alapján készített intézkedési tervről szóló előterjesztést és az alábbi határozati javaslatot javasolja a Képviselő-testületnek elfogadásra: Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta az Állami Számvevőszék Heves Megyei Ellenőrzési Irodája által Hatvan Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzésről készült számvevői jelentést. A Képviselő-testület elfogadta az alábbi intézkedési tervet: I. A számvevőszék javasolja a polgármesternek a munka színvonalának javítása érdekében: 1. kezdeményezze, hogy a számvevői jelentésben foglaltakat a Képviselő-testület tárgyalja meg és a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készíttessen intézkedési tervet a határidők és felelősök megjelölésével. Az intézkedési tervet, az elfogadását követő 30 napon belül küldje meg az ÁSZ Heves Megyei Ellenőrzési Irodája részére; Jelen előterjesztésben ismertetem a számvevőszéki jelentés javaslatait. Az intézkedési terv tartalmazza a feladatokat, határidők és felelősök megjelölésével. II. A számvevőszék javasolja a jegyzőnek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. biztosítsa az Áht. 8/A. (7) bekezdése alapján, hogy a költségvetési rendelettervezetek költségvetési bevételi és kiadási főösszegei ne tartalmazzanak finanszírozási célú bevételeket, illetve kiadásokat; A tényleges bevételek összegzését követően a működési és felhalmozási hitelfelvételi bevételeket elkülönítetten szerepeltetjük a költségvetési rendeletben. Határidő: február 15. Felelős: Hatvan város jegyzője a Költségvetési Főosztály vezetője útján 16

17 2. gondoskodjon a költségvetési rendelettervezetek összeállítása során, hogy azok az Áht. 69. (1) bekezdésében foglaltak szerint az európai uniós forrást igénylő feladatok bevételi és kiadási előirányzatát, valamit az Ámr. 29. (1) bekezdés k) pontja alapján, elkülönítetten az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit, kiadásait tartalmazzák; A finanszírozási szerződések megkötését követően az önkormányzat módosítja a költségvetési rendeletét. Határidő: február 15. Felelős: Hatvan város jegyzője a Költségvetési Főosztály vezetője útján 3. készítsen előterjesztést, amely alapján a Képviselő-testület határozza meg az Ámr (2) bekezdése a)-c) pontjaiban foglaltaknak megfelelően a költségvetési szervek elemi beszámolója felülvizsgálatának rendjét, tartalmát és felelőseit, és a szabályozás alapján gondoskodjon az Ámr (3) bekezdés d) pontjában előírtaknak megfelelően a számszaki beszámoló belső, valamint annak a költségvetési szerv ügyeleti szerve által meghatározott adatszolgáltatással való összhangjának ellenőrzéséről; A 603/2008. (XI. 27.) sz. képv. test. határozattal elfogadott évi belső ellenőrzési tervben szerepel a város valamennyi közoktatási (Óhatvani Óvoda és Általános Iskola, Újhatvani Óvoda és Általános Iskola, Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola) valamint egészségügyi (Szivárvány Szociális, Gyermekjóléti és Egészségügyi Intézmény) intézményeinél a évi normatív és kötött felhasználású állami hozzájárulások elszámolásának ellenőrzése, amely során az intézményi létszámok valamint a jogszabály által meghatározott alapdokumentumok, igazolások, egyéb okmányok kerülnek átvizsgálásra. Határidő: az ellenőrzési jelentés leadási határideje (2009. február 13.) Felelős: Hatvan város jegyzője a belső ellenőrök útján 4. egészítse ki a gazdasági szervezet ügyrendjét az Ámr. 17. (5) bekezdésében foglaltak alapján, hogy az részletesen tartalmazza a vezetők és más dolgozók feladat-, hatás- és jogkörét; A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek, a főosztályoknak ügyrendet kell készíteniük az Ámr. 17. (5) bekezdése alapján. Az ügyrend részletesen tartalmazza a vezetők és más dolgozók feladat-, hatás- és jogkörét. Határidő: február 28. Felelős: Hatvan város jegyzője a főosztályvezetők útján 5. határozza meg az eszközök és források értékelési szabályzatában, az Ámr. 145/A. (1)-(2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, az értékelések ellenőrzéséért felelős munkakör(öke)t, és gondoskodjon az érintett dolgozók munkaköri leírásainak az értékelési és ellenőrzési feladatokkal való kiegészítéséről; A Költségvetési Főosztály dolgozóinak munkaköri leírásainak módosítása, kiegészítése a javaslat alapján. Határidő: február 28. Felelős: Hatvan város jegyzője a Költségvetési Főosztály vezetője útján 17

18 6. intézkedjen a Polgármesteri hivatal FEUVE rendszerének kiegészítéséről: a) egészítse ki a Polgármesteri hivatal ellenőrzési nyomvonalát az Ámr. 145/B. (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel és az Ámr. 145/A. (3) bekezdésében hivatkozott, a pénzügyminiszter által kiadott Útmutató az ellenőrzési nyomvonal kialakításához című módszertani útmutató előírásai szerint, hogy az az egyes tevékenységek esetében jelölje ki rendszeresen az ellenőrzési pontokat és rögzítse a feladat elvégzését igazoló dokumentum fellelhetési helyét a rendszerben; Az Ámr. 145/B. (1)-, és a 145/A. (3) bekezdésében foglaltak valamint a Pénzügyminisztérium Útmutató az ellenőrzési nyomvonal kialakításához című módszertani útmutató alapján a Polgármesteri Hivatal ellenőrzési nyomvonalának - az ellenőrzési pontokkal valamint a feladat elvégzését igazoló dokumentumok fellelhetési helyével a rendszerben - kiegészítéséhez minden érintett szervezeti egység folyamatgazdáinak a közreműködése szükséges. Határidő: december 31. Felelős: Hatvan város jegyzője a belső ellenőrök útján b) biztosítsa az Ámr. 145/C. (1)-(4) bekezdésében foglaltak és az Ámr. 145/A. (3) bekezdésében hivatkozott Pénzügyminisztérium Útmutató a kockázatkezelés kialakításához módszertani útmutatója alapján, hogy a Polgármesteri hivatal kockázat kezelési szabályzata tartalmazza a Polgármesteri hivatalban elfogadható kockázati szinteken, a kockázatra adható válaszok megvalósíthatóságának mérlegelésére vonatkozó útmutatást, a válaszintézkedések folyamatát és jelölje ki a kockázati környezet rendszeres felülvizsgálatáért felelős személy(eke) t.; Az Ámr. 145/A. (3) -, és a 145/C. (1)- (4) bekezdéseiben foglaltak valamint a Pénzügyminisztérium Útmutató a kockázatkezelés kialakításához című módszertani útmutató alapján a Polgármesteri Hivatal kockázatkezelési szabályzatában elvégzendő módosításokhoz, kiegészítésekhez - idézve a PM útmutatóból: A kockázatkezelés akkor a leghatékonyabb, amikor a szervezeti vezető kijelöli az adott kockázatok folyamatgazdáit, általában saját felelősségkörükön belül. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az adott szervezet szervezeti egységeken belül, az egyes vezetői szintek felelnek a kockázatok felismeréséért, kezeléséért. A kockázatkezelési tevékenység feladat és hatáskörét, a szabályzat, a munkaköri leírások, egy szervezeti vezetői utasítás, eljárásrend tartalmazhatja. Határidő: december 31. Felelős: Hatvan város jegyzője a belső ellenőrök útján 7. a belső ellenőrzés megfelelő működése érdekében: a) gondoskodjon arról, hogy a Ber. 8. a)-b)-c) pontoknak megfelelően a Polgármesteri hivatalnál és a hozzá kapcsolt részben önállóan gazdálkodó intézményeknél a belső ellenőrzés keretében vizsgálják a FEUVE rendszer kiépítésének és működésének központi és helyi szabályoknak való megfelelését, a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét, a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást; 18

19 A 7. a) pontban a Ber. 8. a)-b)-c) pontoknak megfelelően a Polgármesteri Hivatalnál és a hozzá kapcsolt részben önállóan gazdálkodó intézményeknél a FEUVE rendszer kiépítésének és működésének vizsgálata a 6. pontban megvalósult intézkedések függvénye. Határidő: december 31. Felelős: Hatvan város jegyzője a belső ellenőrök útján b )számoljon be az Áht. 97. (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően az éves költségvetési beszámoló keretében a FEUVE működéséről; A 7. b) pontban az Áht. 97. (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően a FEUVE működtetéséről szóló beszámoló az éves költségvetési beszámoló keretében történik. Határidő: április 30. Felelős: belső ellenőrök c) gondoskodjon a belső ellenőrzési tervben foglalt ellenőrzések maradéktalan végrehajtásáról a személyi feltételek bővítésével, az Áht. 97. (1) bekezdésében, valamint a Ber. 4. (6) bekezdésében foglaltak alapján a belső ellenőrzés hatékony működtetése érdekében, illetve, hogy a belső ellenőrök száma arányban álljon a szervezet által ellátott feladatokkal; A 7. c) pontban leírtakra vonatkozóan, hogy a belső ellenőrök száma arányban álljon a szervezet által ellátott feladatokkal, erre már megtörtént az intézkedés: november 1- jétől egy fővel bővítettük a hivatalban az ellenőri létszámot. 8. gondoskodjon az Önkormányzat gazdálkodásának évi átfogó ellenőrzése során az ÁSZ által tett és nem teljesült szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok végrehajtásáról; Az ÁSZ által 2003 évben tett javaslatok, valamint a években végzett ellenőrzések során tett javaslatok összességében 72 %-ban hasznosultak, 13,9 %-ban részben és 13,9 %-ban nem teljesültek, az alábbi részletezés szerint: I. A nem vagy részben teljesült javaslatokra vonatkozó intézkedési terv: II. Részben hasznosult javaslatok A Hatvan Város Cigány Kisebbségi Önkormányzat címrendbe sorolása a évi költségvetési rendeletben megtörtént és 2005-től folyamatosan szerepel az adott évi költségvetési rendeletben. Céljelleggel az önkormányzat által nyújtott támogatások analitikus nyilvántartását től a Költségvetési Főosztály vezeti és ezen feladat szabályozását a 3/2005. (I. 28.) közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével kapcsolatos szabályokról szóló rendelet rendezi. Az önkormányzat költségvetési és zárszámadási rendeletének tartalmát az 53/2005. (XI. 25.) az önkormányzat költségvetési és zárszámadási rendeleteinek tartalmának meghatározásáról szóló önkormányzati rendelet szabályozza. Hatvan Város Önkormányzatát a költségvetési törvény alapján - megillető normatív hozzájárulások és támogatások intézményi igénylése, a dokumentumok nyilvántartása, a tervezés-, módosítás- és elszámolás rendje: 1. Intézményi belső ellenőrzési terv elkészítése a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulások és támogatások törvényességi megalapozottságának vizsgálatára és az ellenőrzési terv beküldése a Szervezési Főosztályra 19

20 Határidő: február 15. Felelősek: az intézmények igazgatói, magasabb vezetői 2. A Szervezési Főosztály ellenőrzési tervének elkészítése a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulások és támogatások törvényességi megalapozottságának vizsgálatára az önkormányzati intézményekben Határidő: február 28. Felelős: a Szervezési Főosztály főosztályvezetője 3. Vezetői értekezlet Tárgy: Az államháztartásért felelős miniszter által kibocsátott tájékoztató alapján a helyi önkormányzat által benyújtható kiegészítő igénylés Határidő: február / a tájékoztató megjelenését követő 7 napon belül Felelős: Polgármesteri Hivatal Szervezési Főosztály főosztályvezetője 4. A kiegészítő igénylés egyeztetése az intézmények és a Szervezési Főosztály között Határidő: február / a leadási határidő előtt két nappal Felelősek: Szervezési Főosztály főosztályvezetője, az intézmények igazgatói, magasabb vezetői 5. A kiegészítő igénylés leadása a Polgármesteri Hivatal Költségvetési Főosztálya felé Határidő: február / a leadási határidő előtt két nappal Felelősek: az intézmények igazgatói, magasabb vezetői 6. Normatíva lemondás egyeztetése az intézmények és a Szervezési Főosztály között Határidő: április / a leadási határidő előtt két nappal Felelősek: Szervezési Főosztály főosztályvezetője, az intézmények igazgatói, magasabb vezetői 7. Normatíva lemondás leadása a Polgármesteri Hivatal Költségvetési Főosztálya felé Határidő: április / a leadási határidő előtt két nappal Felelősek: az intézmények igazgatói, magasabb vezetői 8. Normatíva lemondás és pótigény előzetes jelzése a Szervezési Főosztály felé Határidő: június 8. Felelősek: az intézmények igazgatói, magasabb vezetői 9. Normatíva lemondás és pótigény egyeztetése az intézmények és a Szervezési Főosztály között Határidő: július /a leadási határidő előtt két nappal Felelősek: Szervezési Főosztály főosztályvezetője, az intézmények igazgatói, magasabb vezetői 10. Normatíva lemondás és pótigény leadása a Polgármesteri Hivatal Költségvetési Főosztálya felé Határidő: július / leadási határidő Felelősek: az intézmények igazgatói, magasabb vezetői 11. A normatív támogatásokat és egyéb támogatásokat megalapozó dokumentumok beszerzése az intézményekben, tanév eleji ellenőrzése Határidő: az adott év szeptember 15. Felelősek: az intézmények igazgatói, magasabb vezetői 12. Normatíva lemondás egyeztetése az intézmények és a Szervezési Főosztály között Határidő: október /a leadási határidő előtt két nappal Felelősek: Szervezési Főosztály főosztályvezetője, az intézmények igazgatói, magasabb vezetői 13. Normatíva lemondás leadása a Polgármesteri Hivatal Költségvetési Főosztálya felé Határidő: október / leadási határidő 20