2011. A KODÁLY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA. [ H A T V A N, G É Z A F E J E D E L E M U T C A 2. I d e í r h a t j a

Átírás

1 A KODÁLY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA [ H A T V A N, G É Z A F E J E D E L E M U T C A 2. I d e í r h a t j a 1 a c é g c í m é t ]

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ A MINŐSÉGRŐL ISKOLÁNK BEMUTATÁSA MÚLTUNK JELENÜNK AZ ÖNKORMÁNYZATI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM INTÉZMÉNYÜNKRE VONATKOZÓ ELEMEI AZ EDDIGI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI GYAKORLATUNK HATÁSA INTÉZMÉNYÜNKRE A szervezet szintjén Az egyén szintjén Külső partnereink szerint Beethoven MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZATUNK Jövőképünk A VEZETÉS SZEREPE, FELELŐSSÉGE ÉS ELKÖTELEZETTSÉGE A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROG- RAMBAN A VEZETÉS SZEREPE, FELELŐSSÉGE A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM MŰKÖDTETÉSÉBEN JOGI MEGFELELÉS BIZTOSÍTÁSA A jogi megfelelés biztosításának célja: JOGI KÖVETELMÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK RENDSZERE DOKUMENTUMOK KIADÁSA, KEZELÉSE Közlönyökre és szabályzatokra vonatkozó előírások TERVEZÉS Stratégiai tervezés ÉVES TERVEZÉS Rövid távú feladatok Középtávú feladatok Hosszú távú feladatok AZ ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS RENDJE Az ellenőrzés Az intézmény belső működési rendjének biztosítása A Kodály Zoltán Általános Iskola szervezeti struktúrája A KODÁLY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA FORMÁLIS INFORMÁCIÓS RENDSZERE Vezetői Tanács Igazgatóhelyettes Szülők Tanácsa, szülők Minőségügyi felelős Munkacsoportok vezetőii Gazdasági ügyintéző Nevelőtestület Tanulók Technikai dolgozók A PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS KAPCSOLATTARTÁS A KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT PARTNEREKKEL A partnerek azonosítása A partnerek igényeinek és elégedettségének mérése KOMMUNIKÁCIÓ A PARTNEREKKEL Intézményi kommunikáció a partnerkapcsolatokban Panaszkezelés AZ ELSŐ OSZTÁLYOSOK BEIRATKOZÁSI RENDJE INTÉZMÉNYI MARKETING ERŐFORRÁSOK

3 Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetésére pedagógus esetében Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetése nem pedagógus esetében TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZER CÉLJA, MŰKÖDTETÉSE A szakmai fejlesztés célja A folyamat leírása: A továbbképzés belső szabályozása A továbbképzés külső szabályozása A BELSŐ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSÉNEK LEÍRÁSA AZ IMIP 8. FEJEZETÉNEK 4. PONTJÁBAN TALÁLHATÓ Az ösztönzőrendszer működtetése EGYÉB ERŐFORRÁSOK BIZTOSÍTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA A gazdasági erőforrások biztosítása Eszköz, felszerelés, épület biztosítása Munkakörnyezet biztosítása AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDTETÉSE BESZERZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE Az eljárás leírása A beszerzések végrehajtása, felügyelete A beszerzés megvalósulásának értékelése Terven kívüli rendkívüli beszerzések GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI FELADATOK DOKUMENTUMKEZELÉSI ELJÁRÁS BIZTONSÁGOS INTÉZMÉNY AZ EGÉSZSÉGES ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAKÖRÜLMÉNYEK BIZTOSÍTÁSA A biztonságos intézmény működtetése folyamatának leírása MENTÁLHIGIÉNÉ ÉS PREVENCIÓS TEVÉKENYSÉG Eljárások a tanulói egészség és mentálhigiéné területén Mentálhigiénés szemléletformálás és prevenció NEVELÉS - OKTATÁS A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK A NEVELÉS-OKTATÁS FOLYAMATAINAK BELSŐ SZABÁLYZÓ DOKUMENTUMAI Szervezeti és Működési Szabályzat Belső működési szabályzatok Pedagógiai program Helyi tanterv Továbbképzési program Éves munkatervek Osztályközösségekben zajló folyamatok: A tanórán kívüli tevékenységeket szabályzó dokumentumok Rendezvények szervezésének folyamata TANMENET KÉSZÍTÉS A tanmenet tervezése A tanmenet ellenőrzése A tanmenet fejlesztése A tanmenet módosítása TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK Jogszabályi háttér A tankönyvek, taneszközök ellenőrzése A tankönyvek, taneszközök beválásának igazolása MÉRÉSEK, ELLENŐRZÉSEK, ÉRTÉKELÉSEK RENDSZERE A MÉRÉSEK, ELLENŐRZÉSEK, ÉRTÉKELÉSEK RENDSZERE INTÉZMÉNYÜNKBEN A NEVELŐ OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSE ÉS MÉRÉSE Ellenőrzés Mérés

4 Értékelés AZ ELLENŐRZÉS ÉS AZ ÉRTÉKELÉS KAPCSOLATRENDSZERE Mérés, ellenőrzés, értékelés célrendszere Minőségirányítással kapcsolatos mérések A szülők körében végzett mérések További partnerek igényei és elvárásainak mérése a partnerazonosítás alapján Az intézmény rendezvényei, programjai mérése A MÉRÉSEK, ELLENŐRZÉSEK ÉRTÉKELÉSEK RENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA MŰKÖDÉSI TERÜLETEKKÉNT, SZINTENKÉNT ÉS PARTNERCSOPORTONKÉNT A pedagógus és vezető értékelési rendszer kialakításának célja és feltételei Az értékelés alapelvei Az értékelés területei és követelményei Az értékelés részletes leírása A kiemelkedő elvárásokhoz kapcsolható területek A nem pedagógus alkalmazottak értékelési rendszere TANULÓI ELLENŐRZÉSEK, MÉRÉSEK, ÉRTÉKELÉSEK AZ INTÉZMÉNYBE JÁRÓ GYERMEKEKRE VONATKOZÓ MÉRÉSEK A tanulók körében végzett mérések, ellenőrzések rendszere az iskolában Az ismeretek, képességek mérésének területei: Sajátos nevelési igényű tanulók mérése A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS AZ ÖNÉRTÉKELÉS TERÜLETEI AZ IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS RÉSZTVEVŐI: AZ ÖNÉRTÉKELÉS ESZKÖZEI: AZ IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS ELŐKÉSZÍTÉSE, TERVEZÉSE AZ IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS ELEMZÉSÉNEK FOLYAMATA Vizsgált területek: Az adottságok felmérése terén alkalmazott módszerek: Az eredmények összegyűjtése terén alkalmazott módszerek: A BELSŐ AUDITOK MEGSZERVEZÉSE A folyamat meghatározása Eljárás a minőségirányítási rendszer egészére A minőségirányítási rendszer átvizsgálása Az átvizsgálás lezárása MELLÉKLETEK

5 BEVEZETŐ A többször módosított évi LXXIX. törvény a Közoktatásról 40. (10.) szerint a közoktatási intézmény a feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. Mindezt a rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni. Ebben megfogalmazza az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. A fent meghatározott törvény, valamint a 3/2002-es OM rendelet értelmében készítettük el az iskolai minőségirányítási programunkat. 1. A MINŐSÉGRŐL Minőségnek nevezzük azokat a jellemzőket, amelyek az oktatást alkalmassá teszik a felhasználók kifejezett és rejtett igényeinek minél teljesebb kielégítésére. Nem csak az oktatásban, hanem minden emberi munkában, teljesítményben is szükség van viszszajelzésre, megerősítésre és/vagy hibajelzésre. Tudnunk kell, mit hogyan csinálunk, mit kell megőriznünk, min kell változtatnunk, hogyan haladjunk tovább. Mindehhez a minőségirányítás folyamatában nyolc alapelvet tartunk szem előtt: Partnerközpontúság: A szervezetek a vevőiktől/partnereiktől függenek, ezért meg kell érteniük a jelenlegi és jövőbeli vevői igényeket, és törekedni az elvárások teljesítésére. Támogató vezetés: A vezetők hozzák létre a szervezet céljának és irányításának egységét és azt a belső környezetet, melyben a munkatársakat teljes mértékig be lehet vonni a szervezet céljainak elérésébe. A munkatársak bevonása: A szervezet lényegét minden szinten a munkatársak jelentik, és teljes bevonásuk teszi lehetővé képességeik felhasználását a szervezet javára. Folyamatszemléletű megközelítés: A kívánt célt hatékonyabban lehet elérni, ha a tevékenységeket és a hozzá kapcsolódó erőforrásokat folyamatként kezelik. Rendszerszemlélet az irányításban: Az egymással összefüggő folyamatok rendszerként való szemlélete és irányítása hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet eredményesen és hatékonyan valósítsa meg céljait. 5

6 Folyamatos fejlesztés: A szervezet állandó célja legyen átfogó, teljes működésre vonatkozó folyamatos fejlesztés. Tényeken alapuló döntéshozatal: Az eredményes döntések az adatok és egyéb információk elemzésén alapulnak. Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a közvetlen és közvetett partnerekkel: A szervezetek és a partnerek kölcsönösen függenek egymástól, értékteremtő képességeik a kölcsönösen előnyös kapcsolatok révén növekszik ISKOLÁNK BEMUTATÁSA Iskolánk Hatvan város legfiatalabb oktatási intézménye. A korábban 6. Sz. Általános Iskolaként ismert intézmény szeptember elsején nyílt meg. Az épületben 16 tanterem, különböző szaktantermek (ének zene, tánc, nyelvi labor, földrajz biológia, kémia fizika, technika, számítástechnika, videó terem), ebédlő, programok lebonyolítására alkalmas tágas aula, könyvtár, 1200m 2 -es sportcsarnok található MÚLTUNK A nevelőtestület tettrekészségét, progresszivitását mutatja, hogy rövid időn belül több szakmai-pedagógiai-szerkezeti innovációt vezetett be. Ének-zene emelt szintű oktatás 1987-től évfolyamonként egy osztályban indult. A NAT bevezetése idején az értékközvetítő programmal összhangban elsősorban a művészeti tárgyak oktatása ének-zene, furulya, tánc, színjátszás, vizuális kultúra révén vált egyre ismertebbé a városban. Az értékközvetítő és képességfejlesztő programot (ÉKP), 1988 szeptemberétől vezettük be. Minden osztály ezzel a módszerrel kezdett el dolgozni. Azokban az időkben erőt és fáradtságot nem kímélve kapcsolódtunk be úgy érezzük eredményesen 13. követő iskolaként az ÉKP-s mozgalomba. Az Új Magyar Iskoláért Pedagógiai Egyesület (UMIPE) alapító tagja volt iskolánk, majd 1991-ben Észak-Magyarországi Regionális Központtá vált. A Jászberényi Tanítóképző Főiskola hallgatói számára külső gyakorlóhelyként működtünk ( ) ben engedélyt kaptunk a szerkezeti változtatásra. Beindítottuk a 6 osztályos gimnáziumi képzést. Városunk önkormányzata 1995-ben anyagi okokra hivatkozva visszavonta az engedélyt. Két osztályunk 1998-ban és 1999-ben sikeres érettségi vizsgát tett ben kezdte munkáját a Kodály Zoltán Iskolai Alapítvány. 6

7 A hatvani Kodályban folyó könyvtári munka és a Könyvtárhasználat című tantárgy oktatása egyre nagyobb elismerést és érdeklődést vált ki a régióban és az ország különböző pontján. Modern, felújított iskolai könyvtárunk és forrásközpontunk közel 9000 könyvtári egységnek ad helyet JELENÜNK Tanítványaink a beiskolázási körzeten túl a város minden pontjáról és vidékről járnak be. Szüleik között megtalálható a többdiplomás, magasan képzett és az általános iskolát el nem végzett, a nagy jövedelmű vállalkozó és a munkanélküli, a segítőkész, érdeklődő és a passzív, érdektelen egyaránt. Feladatunk, hogy a sokféle, eltérő képességű és érdeklődésű gyermekben megtaláljuk, felismerjük az egyéni fejlesztés lehetőségeit, sikerélményhez juttassuk abban, amiben tehetséges, ösztönözzük képességei fejlesztésére, csökkentsük hátrányait. Valljuk, hogy minden gyermek tehetséges valamiben. Oktató-nevelő munkánk célja, hogy segítse diákjainkat abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré válnak. Az intézmény tanulólétszáma 8 éve stabil, fő között mozog. Integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók száma 6 fő. Iskolánkban az első két évfolyamon egész napos formában tanítunk. Harmadik osztálytól a tanórák befejezése után napközi és tanulószoba működik. Az órákra való felkészülés után a gyerekek értelmes elfoglaltsággal (fejlesztő játékok, számítógép-kezelés) tölthetik idejüket. Az iskola betonozott udvarát a szülők, pedagógusok, tanulók által telepített növények teszik hangulatosabbá, barátságosabbá. A délutáni órákban a diákok részt vehetnek szakköri munkában, tagjai lehetnek fejlesztő és hátránykompenzáló programoknak. A képességfejlesztő programban egyéni képességeiknek és tempójuknak megfelelően, csoportokban sajátíthatják el a tananyagtartalmat. Sportéletünk nagyon változatos, színes és sikeres. Sokszínű programokat nyújt tanulóik számára a diákönkormányzat is. Az iskolai belső programokon kívül hagyomány teremtett a minden tanulóra kiterjedő őszi egynapos iskolai kirándulások megszervezésével. Sok gyermekközösségünk vesz részt a tanév folyamán egy hetes, az ország különböző részén szervezett erdei iskolában. Nyaranta egyhetes táborozáson vehetnek részt diákjaink. 7

8 Az osztályok munkáját, közös életét kirándulásokkal, színházlátogatásokkal és más szabadidős programokkal tesszük érdekesebbé, tartalmasabbá. Partnereink közül a Szülők Tanácsával, és a Kodály Zoltán Iskolai Alapítvány kuratóriumával alakítottunk ki szoros és alkotó jellegű együttműködést. Jó és folyamatos, élő az iskola kapcsolata a városi óvodákkal, alap és középfokú iskolákkal és egyéb szervezetekkel. Iskolánk tanulói versenyképesek. Az elmúlt években különféle versenyen, vetélkedőn vettünk részt, s egyre több országos eredménnyel büszkélkedhetünk. E mellett szívesen közreműködünk települési ünnepeken, nevezetes alkalmakon, évfordulókon. A Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Programban az első pályázati körben nyertesként a Comenius I. modelljét építettük ki. A Comenius minőségirányítási program megvalósítása során gyűjtött tapasztalatainkat felhasználva helyi innováció eredményeként Minőségirányítási kézikönyvet alkottunk. A város oktatási intézményei összevonásának 4 éve alatt is megőrizte az iskola a 25 év alatt kialakított saját arculatát, így értékeinket megőrizve és továbbfejlesztve végeztük és végezzük nevelési-oktatási és benne minőségügyi feladatainkat AZ ÖNKORMÁNYZATI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM INTÉZMÉ- NYÜNKRE VONATKOZÓ ELEMEI A Hatvan Városi Önkormányzat iskolánkra az alábbi feladatokat határozta meg. A működési költségek biztosítását elősegítően az intézmény helyiségrendszerének kihasználása, hasznosítása; a hatékony gazdálkodás érvényesítése az osztályok, csoportok, csoportbontások szervezésekor, a humán erőforrás feladatellátásának, továbbképzésének biztosításakor; az iskola és környezete közlekedésbiztonságában történő együttműködés; a szervezeti kultúra fejlesztése elsősorban a szakmai helyi kapcsolati tőkére vonatkoztatva, az intézményi arculatot megjelenítő jegyek kellő környezeti kommunikációja; nyolcadik osztály elvégzését igazoló bizonyítvány megszerzése az általános iskolai tanulmányok alatt; a nevelési feladatok teljesítése a pedagógiai programban foglaltak szerint; komfortélmény biztosítása, értékközvetítés a tanórai és a tanórán kívüli iskolai foglalkozások során; a valamiben tehetségek felismerése s fejlesztése; 8

9 a pályaorientáció, a pályaválasztás, továbbtanulás sikeres előkészítése valamennyi nyolcadik évfolyamot végzett tanuló beiskolázását tekintve; a szociokulturális hátránnyal érkezők differenciált foglalkoztatásának, napközis elhelyezési lehetőségének biztosítása a bevezető szakaszon; a szociálisan rászoruló tanulók szervezett étkezési lehetőségének elősegítése AZ EDDIGI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI GYAKORLATUNK HATÁSA IN- TÉZMÉNYÜNKRE A szervezet szintjén Jelentősen fejlődött a szervezeti kultúra. Az elemzések, a vélemények ütköztetése, a vitakultúra módszertani eszköztára bővült. A problémák felszínre kerültek, s javítandó területekként intézkedési tervek születtek azok kiküszöbölésére. Felerősödött a már korábban is jellemző vonásunk: mind többet foglalkoztunk a jó és a jobb megoldások iskolai meghonosításán illetve azok helyi innovációs folyamatok közbeni kifejlesztésén. Megerősödött és módszertani eszköztárral kibővülve ismételten a mindennapok része lett az önértékelés iránti igény. A nyitott önértékeléstől az irányított önértékelésig terjedő út során a hibák, az elégedetlenségek feltárásán túl az objektív adatokkal igazolt elismerések, az elégedettségek pozitív megerősítést adtak a szervezet minden tagjának a küldetésnyilatkozatunkban és iskolai alkotmányunkban megfogalmazott célok teljesítéséhez. Konkrét adatokat elemzését követően, konkrét tények alapján születtek pedagógiai döntések az intézkedési tervek elkészítésétől annak megvalósításáig, a fejlesztendő területek meghatározásán túl azok kijavítását célzó feladattervek megalkotásáig. A minőségfejlesztési folyamat során megismert és alkalmazott módszerek a szervezeti tanulás eredményeképpen már megjelentek a pedagógiai reáltevékenység rendszerünk számos területén (kisebb részüket már a tanítási órán is kipróbáltuk). Tovább erősödött a tantestületünket már korábban is jellemző innovációs késztetés és hangsúlyosabbá váltak az innovációs törekvések a fejlesztési folyamatokban. Tudatosabbá vált az alkotó jellegű belső párbeszéd a feladatok eredményesebb, szervezettebb megvalósításáért. 9

10 A belső partnerek nyitottabbá váltak a feladatok előkészítésekor, a tervezéskor, a megvalósításkor és az értékelés során alkalmazott szervezetfejlesztő módszerek hatására. A célok tudatos követése, a tudatosság megjelenése valamennyi folyamat irányítása közben átláthatóbbá, rendszerszerűbbé tette az iskolai folyamatainkat. Az elemző technikák és a minőségfejlesztés során alkalmazott módszerek tanulása, az okkeresés pl. az iskolánk működését teszi hatékonyabbá. Javult a munkahelyi légkör, szélesebb körű lett és mélyebb a szakmai kommunikáció tartalma Az egyén szintjén Tények, adatok alapján születnek a pedagógiai döntések, amelyekben a pedagógus átélheti annak az élményét, hogy alkotó részese a folyamat előkészítésének, tervezésének, megvalósításának és értékelésének. A munkatársak mind nagyobb számú bevonásával az egyén fontossága érezhetővé vált a program 2-3. szakaszában. A pedagógusok szükségesnek tartják ma már intézményünkben a minőségirányítás folyamatát. A rendszerbe, feladattervbe foglalt munka átláthatóvá, tervezhetővé, ellenőrizhetővé tette az egyének és a csoportok által felvállalt feladatokat, melyeket az igényfelmérést követően megalkotott hosszú- közép és rövid távú célok megvalósítása érdekében terveztünk meg Külső partnereink szerint A külső partnereink véleménye szerint nyitottabb, átláthatóbb, aktív párbeszédet keresőnek látják iskolánkat. Látványosan javult az iskolánk PR-ja. Javult az intézményünk fenntartói megítélése is. A partnereink elismerik az iskolánk minőségfejlesztési munkáját, ezt jelzik a különböző szervezetek visszajelzései is. Nőttek a beiskolázási mutatóink. Mindezeket figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a minőségirányítás tevékenységrendszere, módszer-együttese és szemlélete beépült iskolánk mindennapjaiba a tervezésekbe a szabályozásokba a folyamatokba 10

11 a végrehajtásba az ellenőrzésbe-értékelésbe azaz a saját működésünk fejlesztésébe a partneri igények és az iskola fő stratégiai céljainak és küldetésnyilatkozatunkban megfogalmazott céloknak a minél eredményesebb és sikeresebb megvalósítási folyamatába. Az ember arra született, hogy keresse a szépet, hogy kövesse a jót, és cselekedje a legnemesebbet. Beethoven 1.4. MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZATUNK 1. A fejlesztések során kialakult képesség-együttesünkkel szervezetünk tudjon megfelelni a folyamatosan változó külső és belső partneri elvárásoknak. 2. Az élethelyzetekhez alkalmazkodni és másokra hatni tudó harmonikus személyiségek nevelése a célunk egy olyan iskola keretei között, ahol a kultúra teljes körére építve olyan pedagógiai reál-tevékenységrendszert szervezünk, amely: személyiségközpontú leköti a tanulókat komfortélményt biztosít számukra fokozza teljesítményüket a differenciált tanulásszervezéssel tágítja érdeklődésüket a különböző szakkörök szervezésével megalapozza, majd fejleszti művészeti képességeiket kiemelten az ének-zene, a képzőművészet, a kézművesség és a táncművészet területén lehetőséget teremt a családi eredetű hátrányok részbeni enyhítésére alkalmat ad a valamiben tehetséges gyerekek felismerésére és fejlesztésére a sport területén és a könyvtári kutatómunka segítségével esélyegyenlőséget teremt felkészít a továbbtanulásra, magasabb iskolafokon a követelmények teljesítésére o fogékonnyá teszi a tanulókat a környezeti problémák iránt, és kialakítja az aktív részvétel igényét környezetünk megóvásának feladataiban Iskolánk legyen autonóm, eredményesen működő, versenyképes, az ÉKP alternatív pedagógiát követő fejlesztésekkel adaptáló, sokszínű, a társadalmi és a szülői-tanulói elvárásoknak megfelelő, biztonságos és valamennyi partnere és szereplője számára minőséget nyújtó intézmény. 11

12 Jövőképünk A Kodály Zoltán Általános Iskola olyan intézménnyé kíván válni, amelyre partnerei joggal lehetnek büszkék. Célunk, hogy a leghatékonyabb módszerek kiválasztásával felkészüljünk a tudásalapú társadalom igényeinek kielégítésére. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik kötődnek városukhoz és a világban is jól tájékozódnak. Érdeklődők, nyitottak a makro- és mikrokörnyezetükhöz, önmagukat értékelni, másokat elfogadni tudók, akik társaikkal együttműködve sikeresen élnek. 12

13 2. A VEZETÉS SZEREPE, FELELŐSSÉGE ÉS ELKÖTELEZETT- SÉGE A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMBAN 2.1. A VEZETÉS SZEREPE, FELELŐSSÉGE A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM MŰKÖDTETÉSÉBEN Az intézmény vezetője elkészíti a minőségirányítási tervet. Szervezetet hoz létre és működtet a minőségfejlesztési terv végrehajtására. Elkészíti, és rendszeresen felülvizsgálja az intézmény stratégiai terveit. Biztosítja a működés feltételeit, lehetőséget biztosít a jogi követelmények megismerésére és biztosítja a jogszerű működését. Megteremti az intézményi dokumentumok összhangját a változó jogszabályokkal. Kapcsolatot tart fenn és koordinálja a partnerekkel az együttműködést. Biztosítja az intézményben jogaik gyakorolását. Menedzseli az intézményt. Személyes példamutatással segíti a rendszer megvalósulását. Felügyeli a rendszer működését. Az intézmény igazgatója és vezetősége kinyilvánítja teljes elkötelezettségét: A partneri igények és elvárások teljesítésének tudatosításában az intézmény tevékenységének minden szintjén. A minőségpolitika és a minőségügyi célok meghatározásában, betartásában, elérésében, valamint rendszeres felülvizsgálatában. A minőségirányítási rendszer időszakos átvizsgálásában. A rendszer mindenkori kifogástalan működéséhez szükséges erőforrások biztosításában. Az intézmény működését szabályozó külső, belső jogrendszer betartásában. A küldetésnyilatkozat, a pedagógiai program, éves munkatervek készítésében. A minőségirányítási rendszer időszakos átvizsgálásában, érékelésében. Az iskola vezetői felelősek azért, hogy az általuk irányított szakterület beosztottaiban fejleszszék a minőségtudatot, a szakmai hozzáértést. Az iskola minden vezetője és beosztottja felelős azért, hogy a minőségügyi előírásokat maradéktalanul betartsák, a hiányosságokat haladéktalanul jelezzék a hatáskörrel feljogosított munkatársaknak és aktívan vegyenek részt az iskolai tevékenység folyamatos javításában. 13

14 2.2. JOGI MEGFELELÉS BIZTOSÍTÁSA A jogi megfelelés biztosításának célja: Az intézményvezetés feladata arról gondoskodni, hogy az intézmény jogszerűen működjön. Ennek érdekében meghatározza azt az eljárást, ami biztosítja az intézmény használói számára, hogy az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok (törvények, különböző szintű rendeletek) hozzáférhetőek legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák. A minőségügyi dokumentumok egymáshoz való viszonyát az alábbi ábra szemlélteti. Alapító okirat, PP, (NP, Ht), MIP, SZMSZ Minőségirányítási kézikönyv Eljárásrend, eljárásleírások Szabályzatok Munkaköri leírások, munkautasítások Bizonylatok Folyamatszabályozás Az intézmény azonosította folyamatait és meghatározta egymáshoz való viszonyukat az alábbiak szerint: 14

15 JOGI KÖVETELMÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK RENDSZE- RE Szabályozás szintje Dokumentum megnevezése Jellege Hozzáférés helye Dokumentum kezelése Jogi szabályozás A közalkalmazotti törvény Törvény Végrehajtási utasítás Miniszteri rendelet Törvény A közoktatási törvény Végrehajtási utasítás Tanév rendje intézményvezetőnél intézményvezetőnél intézményvezetőnél intézményvezetőnél Alapdokumentumok Fő szabályozó dokumentumok A Munka Törvénykönyve Törvény intézményvezetőnél Törvény a gyermekek védelméről Törvény intézményvezetőnél A szociális igazgatásról és ellátásról intézményvezetőnél Hatvan Város középtávú ifjúsági Önkormányzati terv intézményvezetőnél koncepciója Hatvan Város Önkormányzata évi költségvetési koncepciója Önkormányzati terv intézményvezetőnél Alapító Okirat Okirat intézményvezetőnénöke az alapítvány el- SZMSZ Szabályzat intézményvezetőnél intézményvezető Pedagógiai program Stratégiai terv könyvtárban intézményvezető Minőségirányítási Szabályzat könyvtárban minőségügyi felelős kézikönyv Éves munkaterv Munkaterv intézményvezetőnél intézményvezető Gyermek- és ifjúságvédelmi Szabályzat titkárság gyermek- és ifjúlős terv ságvédelmi fele- Iratkezelési sza- Szabályzat titkárság gazdasági ügyin- bályzat Partneri igény és elégedettségi mérés eljárásrendje Eljárási utasítás könyvtárban téző minőségügyi felelős Vezetői ellenőrzé- Eljárási utasí- intézményveze- intézményvezető 15

16 Részterületek szabályozása si terv tás tőnél Vezetői ellenőrzési terv Eljárási utasítás intézményvezetőnél Irányított önértékelés Eljárási uta- könyvtárban eljárásrendje sítás Tanulók mérése, értékeléssítás Eljárási uta- könyvtárban Továbbképzési terv Eljárási utasítátőnél intézményveze- Beiskolázási terv Eljárási utasítátőnél intézményveze- Kiválasztás és betanulási rend Mentálhigiéné és prevenció Biztonságos intézmény megteremtése Munka-, tűz- és érintésvédelem Belső működési rend Munkaköri leírások munkarend Nem programszerű területi műveleti utasítása intézményvezetőnél Eljárási utasítás Eljárási utasítás Eljárási utasítás Szabályzat intézményvezetőnél intézményvezetőnél intézményvezetőnél intézményvezetőnél Házirend Szabályzat intézményvezetőnél Kötelező foglalkozások Szabályzat intézményveze- rendje tőnél Létesítmények, helységek használati rendje Rendezvényterv Munkaterv intézményveze- Beszerzési terv Felújítási terv Munkaterv Munkaterv tőnél intézményvezetőnél intézményvezető minőségügyi vezető minőségügyi felelős intézményvezető intézményvezető gyermek- és ifjúságvédelmi felelős intézményvezető munkavédelmi felelős intézményvezető intézményvezető munkaközösség vezető intézményvezető intézményvezető intézményvezető Karbantartási terv Munkaterv intézményvezetőnél karbantartó Iskolai Sportkör Szabályzat titkárság munkaközösség alapszabályzata vezető Kollektív Szerződés Szabályzat intézményvezetőnél szakszervezeti titkár Közalkalmazotti Szabályzat Szabályzat intézményvezetőnél közalkalmazotti tanács elnöke DÖK szabályzat Szabályzat intézményvezetőnél DÖK vezető Szülők Tanácsának SZMSZ-e Szabályzat irattár Szülők Tanácsának elnöke 16

17 Munkautasítások Iskolai könyvtár Szabályzat irattár könyvtáros tanár SZMSZ-e Balesetvédelmi szabályzat Szabályzat irattár munkavédelmi felelős Házipénztár szabályzat Szabályzat titkárság gazdasági vezető Leltározási szabályzat Szabályzat titkárság gazdasági vezető Selejtezési szabályzat Szabályzat titkárság gazdasági vezető Bizonylati szabályzat Szabályzat titkárság gazdasági vezető Védőnői munkaterv Munkaterv titkárság védőnő Munkaközösségi munkatervek Munkaterv intézményvezetőnél Éves ellenőrzési Munkaterv intézményvezetőnél terv Beiskolázási terv Munkaterv intézményvezetőnél Órafelosztás Munkaterv intézményvezetőnél Éves értékelés Munkaterv intézményvezetőnél szempontjai Partnerazonosítás Eljárásrend intézményvezetőnél eljárásrendje Intézkedési terv Munkaterv intézményvezetőnél Korrekciós terv Munkaterv intézményvezetőnél Bizonylatok Éves költségvetés Bizonylat intézményvezetőnél Kommunikációs adatbázis Prioritási szempontok Eredmények összesítése partnerekként Megbízási szerződések Jegyzőkönyv Jegyzőkönyv Jegyzőkönyv Jegyzőkönyv intézményvezetőnél Önkormányzati jóváhagyással 17

18 2.3 DOKUMENTUMOK KIADÁSA, KEZELÉSE Az iskolába érkező hivatalos küldeményeket az igazgató vagy az általa megbízott dolgozó bontja fel. Minden beérkezett hivatalos iratot (ügyiratot), valamint az iskolában hivatalból kezdeményezett, intézkedést igénylő ügyiratot, jegyzőkönyvet iktatószám alkalmazásával iktatni kell. Az iktatás az iktatókönyvben, naptári évenként újra kezdődő növekvő sorszámos rendszerben történik: iktatókönyv rovatait pontosan ki kell tölteni. Az ügyirat tárgyát úgy kell megállapítani, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki, és annak alapján a helyes mutatózás elvégezhető legyen. Az iskolában az Iratkezelési szabályzat alapján történik az ügyiratok csoportosítása Közlönyökre és szabályzatokra vonatkozó előírások Intézményünk Magyar Közlöny Oktatási Közlöny információit az Internet segítségével ismeri meg: A közlönyökben megjelent változásokról a felelősök értesítik az érintetteket, melynek módszere a következő: az érintettek tájékoztatása 2 héten belül történjen meg sürgős esetekben fénymásolattal az érintetteket aznap vagy a következő munkanapján mindenkit érintő esetben tantestületi megbeszélésen szóban közölni, majd egy példányt 2 hétre kitenni a faliújságra, melynek figyelemmel kísérése, mindenki számára munkaköri kötelesség a technikai dolgozókat is érintő tételek estén előre megbeszélt időpontban szóbeli tájékoztatás 18