A tematikus gyermekcsatornák műsorainak vizsgálata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A tematikus gyermekcsatornák műsorainak vizsgálata"

Átírás

1 A tematikus gyermekcsatornák műsorainak vizsgálata Bevezetés, módszertan A televízió és a gyermekek kapcsolata régóta kutatott terület, s úgy tűnik az elmúlt években sem csökkent számottevően a téma iránti érdeklődés. A különböző diszciplínák szakértői évről évre vizsgálják a médiatartalmakat, vitatkoznak az üzenet kódolásának és recepciójának módjáról, továbbá ennek összefüggésében a feltételezhető hatásokról, valamint nem utolsó sorban arról, hogy milyen jellemzőkkel bírnak a gyermekek számára megfelelő televíziós műsorok. A műsorszolgáltatók részéről is megnőtt az érdeklődés a fiatal közönség iránt, hiszen a marketingtevékenység egyre jelentősebb része célozza meg a 18 év alatti korosztályt. A gyermekeknek is van saját pénzük, saját vásárlóerővel rendelkeznek, de szüleik bevásárlásaira gyakorolt befolyásuk is jelentős. Nem utolsó sorban ők a jövő piaca: egyszer majd ők veszik meg a termékeket és szolgáltatásokat. A gyermekek is támasztanak elvárásokat és igényeket a televízióval szemben. Mindenekelőtt szórakozásra vágynak, néha izgalomra, esetleg kíváncsiságukat igyekeznek kielégíteni. Az aktuális szükségleteik és kívánalmaik határozzák meg, hogy mely csatornák műsoraiból választanak, s ennek kapcsán nem feltétlenül tartják magukat a szerkesztők által kifejezetten számukra koncipiált kínálathoz. De mekkora, s miből áll ez a kínálat? Mely csatornákon, milyen tartalmak hozzáférhetőek? Milyen témák dominálják a gyermekeknek szóló műsorokat? A két részből álló vizsgálatunk főképp ezekre a kérdésekre keresi a választ, azaz azt a potenciális kínálatot igyekeztünk feltérképezni, amelyekből a gyermekek - érdeklődésüknek megfelelően - válogathatnak. A 2009 elején közzétett tanulmányunk az általános tematikával bíró csatornák (MTV1, M2, Duna TV, RTL Klub, TV2, Viasat3) hétvégi délelőtti kínálatával foglalkozott. A gyermekműsorok meghatározásánál egy olyan megoldást követtünk, amely lehetőséget nyújtott mind az explicit gyermekeknek szóló művek, mind azon alkotások vizsgálatára, amelyek valamilyen szempontból számukra érdekesek vagy szórakoztatóak lehetnek, ezért implicit gyermekprogramokká válnak, annak ellenére, hogy nem speciálisan az ő igényeiket szolgálják. Jelen elemzés, amely a tematikus gyermekcsatornák műsoraival foglalkozik, vizsgálatunk második szakaszát képezi. Mivel a jelenleg fogható gyermekcsatornák nem magyar joghatóság alá tartoznak, így kínálatuk a rendszeres hatósági ellenőrzésből - legalábbis az Rttv. kiskorúak védelmét célzó rendelkezéseit illetően - kiesik. Ugyanakkor a tévénézéssel töltött idő csatornák közötti megoszlását tekintve meghatározó részesedéssel bírnak, a 4-14 év közöttiek ez irányú kikapcsolódásra fordított napi átlagos 188 percéből a

2 három tematikus csatornára összesen 45 perc jut. (Összehasonlításképpen, a két országos földfelszíni sugárzású kereskedelmi csatorna 77 percet mondhat a magáénak.) Ebből következően indokoltnak tűnik a gyermekcsatornák kínálatát - a magyar joghatóságú, általános tematikával rendelkező műsorszolgáltatók gyermekműsorainak elemzése kapcsán kimunkált szempontokkal megegyezően - egyszeri célvizsgálatnak alávetni. A gyermekcsatornák térnyerése Az elmúlt évtizedben radikális változások mentek végbe a hazai televíziózásban, amelyek átrendezték a csatornák piaci pozícióit. A két országos kereskedelmi csatorna megjelenésével a közszolgálatiak elveszítették közönségük jelentős részét: míg 1997 első felében még 72 százalékos közönségarányt tudhattak magukénak, ugyanazon év utolsó negyedére ez 34 százalékra esett vissza. Az évek folyamán a teljes lakosság tévénézésre fordított idejéből egyre kisebb hányadot sikerült a közszolgálati csatornáknak megtartaniuk: a 2008 utolsó negyedévében regisztrált adatok szerint a napi átlagos részesedésük csupán 13,2 százalék volt a kereskedelmi csatornák 76,7 százalékával szemben. 1 Ugyanez a trend érvényesült a 4-14 év közötti gyermekközönség esetében is, bár a 2000-től rendelkezésre álló AGB adatok szerint a tévézésre fordított idő a korosztály körében 2004-ig még folyamatosan növekedett, s ebből a közszolgálati adóknak (leginkább az MTVnek) is sikerült valamelyest profitálniuk (1. ábra) től azonban drasztikus visszaesés következett be, a tévénézésre fordított teljes idő az előző évhez képest 27 perccel csökkent, az MTV1 napi átlagos nézettsége pedig 15 percről 10 percre redukálódott. Azóta az első számú közszolgálati csatorna folyamatos közönségvesztést produkál ban a tévénézéssel töltött idő napi átlaga ugyan megint emelkedett (5 perccel az előző évhez képest), azonban a televízió nézésre fordított 193 percből mindössze 5 perc jutott az MTV fölfelszíni sugárzású csatornájára. Hasonló tendenciák figyelhetők meg a két országos földfelszíni sugárzású kereskedelmi műsorszolgáltatónál is, a 4-14 éves korosztály körében a csatornáknak évek óta folyamatosan csökkenő nézőszámmal kell szembenézniük. Úgy tűnik, a kiskorú nézőkért folytatott küzdelem igazi nyertesei azok az új, feltörekvő csatornák, amelyek kizárólag a gyermekkorú közönséget célozzák meg, és amelyeknek a piacra lépésük óta folyamatosan sikerült növelniük az egy főre jutó nézett időt. A Minimax a tematikus szolgáltatásával ben úttörőként jelent meg a piacon, s két évvel később már meghaladta az MTV mindkét csatornájának a korosztály körében mért együttes közönségarányát. A Jetix és a Cartoon 1 2

3 Network belépésével a tematikus csatornák előnye behozhatatlanná vált a közszolgálati adókéval szemben. Bár a gyermekek körében még mindig az országos földi sugárzású kereskedelmi csatornák a legnépszerűbbek (33,7%), de a tematikus gyermekcsatornák együttes részesedése 2008-ra már meghaladta a célcsoport egynegyedét (28,5%). 1. ábra A közönségarány megoszlása a 4-14 éves korosztály körében (percben) Köszolgálati csatornák Tematikus gyermek csatornák* Video Országos földfelszíni kereskedelmi csatornák Egyéb csatornák Teljes tévénézési idő Forrás: AGB Nielsen Mediakutató Kft./ORTT Monitoring *A Nickelodeon csak 2004-ben és 2005-ben szerepel külön a gyermekcsatornák között az AGB adatai közt, 2006-tól már nem. Egy, a kábelcsatorna trendeket vizsgáló kutatás 2 eredményei szerint a 4-14 éves korosztály 2008-ban átlagosan 102 percet fordított a kábelcsatornák kínálatára, míg az előző évben mindössze 87 percet. Ez azt jelenti, hogy 2008-ban a gyerekek tévénézéssel töltött idejének több mint 50 százalékát a kábelcsatornák kínálata kötötte le. Bár a kábelcsatornák minden korosztály körében egyre népszerűbbek, a leglátványosabb növekedés - a gyermekcsatornák szélesedő kínálatának köszönhetően - a gyerekeknél tapasztalható. Az adatok szerint a legnagyobb lefedettséggel a Minimax rendelkezik, őt a Cartoon Network, majd a Jetix követi. Mindhárom csatorna 2007-hez képest növelni tudta a potenciális elérhetőségét. A gyerekek célcsoportjában a Cartoon Network stabilan őrzi a vezető pozícióját, míg a Minimax az erős verseny ellenére is a második legnézettebb gyerekcsatorna. A Jetix, bár jelenleg a harmadik a sorban, de 2007-ről 2008-ra sikerült megdupláznia a közönségarányát a 4-14 éves korosztályon belül (4,4%-ról 9,1%-ra). 2 Kábelcsatorna trendek Az R-time, tanulmánya pdf 3

4 A tematikus gyermekcsatornák fokozatos térhódítása nagy valószínűséggel nem tekinthető lezárult folyamatnak, népszerűségük a gyermekek körében a jövőben továbbra is növekszik. A szülők jó pesztrának tartják a gyermekcsatornákat, miközben ők például a háztartási feladataikat végzik, hiszen a műsoraik kifejezetten a gyermekeket célozzák, így vélhetően nem kívánnak szülői felügyeletet. De vajon valóban így van ez? Milyen kínálattal rendelkeznek ezek a csatornák, s a gyermekek milyen jellegű igényeit elégítik ki? Milyen különbségeket lehet felfedezni az egyes tematikus csatornák kínálata között, s milyen korosztályokhoz szólnak a műsorok? Vizsgálatunk elsősorban ezekre a kérdésekre szeretne választ kapni. A gyermekműsorok meghatározása A gyermek-televíziózás a közönségének jegyében definiálja önmagát, így pontos meghatározása körül máig erős bizonytalanság tapasztalható. Mivel a hazai jogszabályok szerint gyermekkorú a 14 év alatti személy, így a gyermekműsorok célközönsége is 13 éves korig terjed. A születéstől 13 éves korig terjedő időszak a fejlődési szakaszok szempontjából azonban egy igen tág terminust ölel fel. Az ekként meghúzott felső életkori határon belül a látott információ befogadási képessége folyamatosan változik, más 3-5 éves, más 6-9 éves, illetve éves korban. A fikció és a valóság megkülönböztetése csak fokozatosan alakul ki a gyerekeknél. Míg a három évesek valóságként, fizikailag jelenlévőként értelmezik a képernyőn látottakat, a négy évesek már kezdik érteni, hogy amit látnak, azok csak képek és nem maguk az emberek, illetve a tárgyak. Ugyanakkor még bizonytalanok abban, hogy az ábrázolt események valódiak vagy képzeletbeliek-e. Az életkor előrehaladtával már egyre jobban megértik, hogy a tévéműsorok jó része nem a valóságot ábrázolja, hanem fikció. Egy történet megértése, a tartalom szerkezetének, az események időrendi sorrendjének visszaadása sem úgy alakul a gyermekeknél, ahogy azt a felnőttek értelmezik. Az óvodáskorú gyermekek a látottakat a jelenetek halmazaként élik meg, így a cselekmények és a következményeik közötti összefüggés számukra rejtve marad, a komplex cselekményvonal követésének képessége is csak fokozatosan, kb. 10 éves korra alakul ki. Ugyancsak jelentős különbséget találunk a filmes nyelv, a vizuális technikák megértésének elsajátítása terén. A gyerekek bizonyos fejlettségi szint alatt nem képesek helyesen értelmezni a beállítások és jelenetek közötti komplex kapcsolatokat, a tér és a nézőpontok változásait, a különböző filmes technikák (montázsok, ráközelítések, lassítások, vágások) dekódolásának készsége sokáig az életkori fejlettség és a tapasztalat függvénye. Annak tekintetében, hogy a kognitív és érzelmi 4

5 képességek még nem teljesen kialakultak, aligha kérdőjelezhető meg a saját televíziós kínálat szükségessége. Stefan Aufenanger, a téma avatott kutatója arról számolt be, hogy Németországban 1993 és 1994 között öt független férfi és öt női szakértőt kérdeztek meg azzal a céllal, hogy kifejtsék, mit értenek gyermekműsor alatt. 3 A médiapedagógusok és médiaszakértők egyöntetűen azon véleményüknek adtak hangot, hogy a gyermekműsoroknál meghatározott minőségi szempontoknak kell érvényesülniük. Általános definíció szerint a gyermekműsorok olyan, gyermekek számára készített produkciók, amelyek a gyermekek által szívesen nézettek, valamint fejlődési és azonosulási lehetőségeket kínálnak a számukra. A szakértők a tartalmi kritériumok között említették a gyermeki fantázia kibontakoztatását, a gyermeki gondolkodás, érzés és cselekvés figyelembe vételét, a gyermeki életvilág (reális vagy fiktív) bevonását, a fejlődési szakaszokhoz történő kapcsolódást, a szemszögükből történő érvelést és magyarázatot stb. Emellett a gyermekműsorokat bizonyos formális ismérvek is jellemzik, amelyek a gyermekműsorok ábrázolásmódjára vonatkoznak. Ennek kapcsán olyan elvárások kerültek megfogalmazásra, amelyek tekintettel vannak a gyermek kognitív fejlődésének szakaszaira: a kamera a gyermek szemmagasságában van elhelyezve, a műsort nyugodt képek dominálják, óvatos svenkek, lassú elbeszélő (kronologikus) snittek jellemzik, azaz a vizuális technikák alkalmazása megfelel a gyermek életkori sajátosságainak. Az ismert hazai pszichológus, Ranschburg Jenő szerint a televízió akkor segíti elő a gyermeki megismerés fejlődését, ha a programok összhangban állnak a különböző korosztályokat képviselő gyerekek természetes érdeklődésével. 4 Ezek a tartalmuknál fogva kötik le a gyermekek figyelmét, nem pedig a speciális effektek korlátlan tobzódása által. A program ritmusa, sebessége, technikai struktúrája sem haladhatja meg azt a szintet, amelyet a gyermek képes befogadni. Az alkotóknak tisztában kell lenniük, hogy a gyermekek milyen életszakaszokban, milyen mértékben képesek az információ fogadására, és mennyire értik a filmes nyelvet. Módszertan, minta Amint korábban kifejtésre került, a gyermekeknek szóló műsorok nemcsak megtekinthetőek számukra, hanem olyan produkciók, amelyek kifejezetten a gyermekek igényei és érdeklődése szerint készültek. A specifikusan gyermekeknek szánt alatt azt kell érteni, hogy egy 3 Stefan Aufenanger: Kindersendungen und Unterbrecherwerbung ein kritischer Beitrag zu Definitionsproblematik. 4 Ranschburg Jenő: Áldás vagy átok? Gyerekek a képernyő előtt. Budapest, p. 5

6 meghatározott korcsoportot szem előtt tartva dolgozták ki és gyártották le a műsorszámot, vagyis az adott téma összhangban áll a célcsoport természetes érdeklődésével, a gyártási technika, valamint a tartalom illeszkedik a korosztály fejlettségi szintjéhez. Például a nyelvezet megfelel a célközönségnek és nem tartalmaz olyan kifejezéseket, amelyek kizárólag az idősebb korosztály által érthetők. A megfelelő tartalom emellett azt is feltételezi, hogy a műsorszámban esetleg előforduló erőszakos, félelemkeltő elemek nem haladják meg azt a mértéket, amelyet a szóban forgó korosztály várhatóan még képes önállóan feldolgozni. Bár a gyermekműsorok többsége elsősorban a gyermek szórakozását szolgálja, s ehhez az izgalom is hozzátartozik, az alkotóknak figyelembe kell venniük az egyes életkori szakaszok terhelhetőségét. A szórakozáson és kikapcsolódáson túl, a gyermekek, akárcsak a felnőtt nézők, tájékozódni szeretnének, s a televízió az ismeretszerzés, a művelődés fontos tárházaként szolgálhat, segítheti a tanulást, előmozdíthatja a gyermek egészséges érzelmi, értelmi fejlődését a változatos műfaji, tartalmi kínálat esetén. A kizárólag a gyermek szórakoztatását célul kitűző programok, amelyek szinte kivétel nélkül animációs technikával készültek és a nemzetközi piacra szántak, nem képesek azt a sokféleséget biztosítani, amely elősegítené a gyermekek ízlésformálódását, továbbá tekintetbe venné a nézők szükségleteit, kulturális, szociális hátterét. Ezen fenti elgondolásokból kiindulva határoztuk meg azokat a fontosabb, gyermekműsorokra vonatkozó minőségi jellemzőket, amelyek alapján részletes vizsgálat alá vontuk a Magyarországon fogható tematikus gyermekcsatornák kínálatát. Bár a magyar háztartásokban - ismereteink szerint - több gyermekcsatorna is elérhető, az AGB Nielsen Médiakutató Kft. műszeres közönségmérése csupán a Minimax, Jetix (időközben Disney Channel) és Cartoon Network kínálatára terjed ki. A korlátozottan rendelkezésre álló adatokra tekintettel, továbbá a 4-14 éves korosztály hétköznapi és hétvégi nézettségi görbéit figyelembe véve - amelyen jól láthatók a munkanapokon késő délután/kora este, illetve szombat és vasárnap délelőtt mért csúcsidőszakok -, a mintavétel az említett tematikus adók egy véletlenszerűen kiválasztott átlagos hétköznap óra közötti időszakára, valamint egy-egy véletlenszerűen kiválasztott hétvégi nap (szombat/vasárnap) 8-12 óra közötti terminusára esett. 5 5 A konkrét időpontok: június 19. (hétköznap), június (hétvége), a kiválasztott csatornák: Minimax, Cartoon Network, Jetix. A 4-14 évesek hétköznapi és hétvégi nézettségi görbéit, valamint a kiválasztott csatornák fontosabb jellemzőit a Melléklet tartalmazza. 6

7 A csatornák összehasonlítása a műsorstruktúra- és a tartalomelemzés kombinációjával történt. Az elemzési egységek három szinten kerültek meghatározásra: műsorfolyam, műsorszám, valamint az azonosulási lehetőséget felkínáló főszereplők. Eredmények A teljes vizsgált minta megfelel 35 órányi bruttó műsoridőnek, amely a műsorszámokon kívül tartalmazza a reklámokat, műsorajánlókat, csatornapromóciókat és egyéb műsorelemeket is (pl. inzertek). Mivel mindhárom csatorna közzétesz kereskedelmi hirdetéseket is, a filmalkotásokkal, zenei és nem zenei szórakoztató, valamint információs műsorokkal kitöltött tartalom aránya valamennyinél közel azonosan alakult (2. ábra). Ellenben a műsorszámok átlagos időtartama csatornánként változónak bizonyult. Mivel a Minimax másfélszer annyi műsorszámot tett közzé a vizsgált időszakban, mint a Cartoon Network, ennek megfelelően a műsorszámai is jóval rövidebbek voltak. Ennek magyarázata az lehet, hogy a Minimax a műsorszerkesztésnél feltehetően inkább tekintettel van arra, hogy a gyermeki figyelem terjedelme még erősen korlátozott. Az ebből adódó torzulások elkerülése végett elemzésünkben a nettó műsoridőhöz viszonyítjuk a megoszlásokat. 1. táblázat A minta alapadatai Összes műsorszám és műsorelem (műsorszámok reklám és promóciós műsorokkal, valamint egyéb műsorelemekkel együtt) Minimax Cartoon Jetix Összesen Network db Bruttó műsoridő perc 678:53 712:00 711: :35 Közzétett műsorszámok (reklám és promóciós db műsorok, valamint egyéb műsorelemek nélkül) Nettó műsoridő (reklám és promóciós műsorok, perc 601:13 618:15 635: :25 valamint egyéb műsorelemek nélkül) Műsorszámok átlagos időtartama perc 10:56 17:10 19:52 15:05 Fikciós kínálat perc 504:03 618:15 626: :40 A reklámok és promóciók aránya A kiskorúakat célzó intenzív marketingtevékenység az egyik leggyakrabban hangoztatott kritika, amely a gyermekcsatornákkal szemben megfogalmazódik. Az aggódó szakemberek főképp azt nehezményezik, hogy a gyermekműsorok környezetében elhelyezett reklámüzenetekkel a fiatal, könnyen befolyásolható nézőket bombázzák, tisztességtelen módon visszaélve a kiszolgáltatottságukkal. Az ilyen jellegű félelmeket elemzésünk eredményei nem igazolták vissza (2. ábra). Sőt, a Cartoon Network esetében kifejezetten alacsonynak bizonyult a hirdetések aránya (2,8 %), bár ezt némiképp ellensúlyozta, hogy a 7

8 csatornapromóciók és ajánlók aránya egyúttal itt volt a legmagasabb (10,5%). A Minimax és a Jetix ugyan több mint kétszer annyi reklámot tett közzé (6% és 6,5%), mint az amerikai rajzfilmcsatorna, a kapott értékek azonban lényegesen alulmúlták a jogszabályban maximalizált 12 percet, és meg sem közelítették a kereskedelmi csatornákon korábban mért paramétereket. 6 Amennyiben valamiképpen szemléltetni szeretnénk a csatornák közötti különbségeket, akkor az eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy óránként átlagosan 1,7 percnyi reklám volt látható a Cartoon műsorán, míg a Minimax 3,6 percnyi, a Jetix pedig 3,7 percnyi hirdetést sugárzott. 2. ábra A vizsgált műsorfolyam programelemeinek megoszlása 100% 90% 80% 6,0% 2,8% 6,5% 5,4% 10,5% 4,1% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 88,6% 86,6% 89,4% Minimax Cartoon Network Jetix reklám műsorajánló, csatornapromóció és egyéb műsorelem nettó műsoridő A vizsgált csatornákra egyetlen kivételtől eltekintve - nem volt jellemző, hogy reklámmal szakították volna meg a műsoraikat (a Cartoon Network egy esetben élt a megszakítás lehetőségével). A programok között azonban eltérő módon használták ki a reklámozási lehetőségeket (3. ábra). A Jetix reklámblokkjai voltak a leghosszabbak, átlagosan két perces tömbökben tette közzé a szpotokat, nem egészen fél órás időközönként. Hasonlóan fél óránként követték egymást a Cartoon Network blokkjai, de átlagos időtartalmukat tekintve azok alig valamivel haladták meg az egy percet. A Minimax szerkesztette ugyan a legrövidebb blokkokat a műsorába (átlagosan 56 másodperceseket), a nézők azonban itt találkozhattak leggyakrabban kereskedelmi hirdetésekkel. 6 A 2008-as gyermeksáv-célvizsgálat, amely az általános tematikájú adók műsorkínálatával foglalkozott a hétvégi reggeli/délelőtti időszakokban, az alábbi reklámarányokat állapította meg: Duna TV MTV1 M2 RTL Klub TV2 Viasat3 2,55% 7,13% 6,10% 10,57% 11,75% 16,16% 8

9 3. ábra A reklámblokkok átlagos hossza és követési ideje (óránkénti bontásban, percben) Minimax 00:56 13:40 Jetix 02:01 27:39 reklámblokkok hossza Cartoon Network 01:04 32:32 reklámblokkok követési ideje A műsorok szponzorációja sem mondható elterjedt gyakorlatnak a tematikus gyermekcsatornákon. Leginkább a Jetixen regisztráltunk támogatott gyermekprogramokat, itt hozzávetőlegesen minden ötödik műsornak volt támogatója. A Minimax ezzel szemben mindössze a műsorok hét százalékánál, a Cartoon Network pedig csak egyetlen műsor esetében nevezett meg szponzort. A támogatók között játékgyártók (Luna Magica, Filly Pony), gyermek kozmetikumok (Schauma Kids Schampoo), valamint édességek (Jojo kólacukor, Kinderbueno) szerepeltek. (Előfordult, hogy a támogató megnevezése nem magyar nyelven hangzott el.) Végül érdemes kiemelnünk, a szpotok sugárzása előtt a csatornák szóban is felhívták a figyelmet, hogy reklám következik, szemben a hazai kereskedelmi csatornák gyakorlatával, amely a lehető legkisebb betűméretet alkalmazva írja ki a szöveget - a gyakran még olvasni sem tudó gyermek nézőknek. A műsorszámok műfaji és gyártási jellemzői A gyermekműsorokkal szemben gyakorta megfogalmazott elvárás, hogy műfaj és tartalom tekintetében legyenek változatosak. 7 Ennek ellenére a műsorszolgáltatók szinte kizárólag animációs alkotásokból állítják össze a gyermekeknek szóló kínálatot, mivel ezek igen kedveltek a körükben. Ez a megfigyelés a vizsgált gyermekcsatornákra is igaz, hiszen a 9

10 kínálat túlnyomó többségét animációs technikával készült művek tették ki (4. ábra). A Cartoon Network, amint neve is elárulja, egyértelműen rajzfilmcsatornaként tartható számon, műsorkínálatának 96 százaléka rajzfilmekből tevődött össze. A Minimaxon ugyancsak animációk képezték többségében a kínálatot, s egyedül a Jetix csatornáján találkoztunk számottevő arányban egyéb fikciós alkotásokkal (televíziós sorozatok, játékfilmek). A nem fikciós produkciók, mint például az ismeretterjesztő műsorok, zenei művek, mára szinte teljesen kiszorultak a gyermekeknek szánt programokból. Ez nyilvánvalóan a televíziós piac szakosodásával függ össze, hiszen az ilyen irányú igényeiket sok esetben más tematikus csatornák kínálatából elégítik ki, míg a gyermekcsatornák szinte kizárólag a gyermekek fikciós alkotásokon keresztüli szórakoztatására helyezik a hangsúlyt. 4. ábra A műsoridő műfaji megoszlása netto műsoridő arányában 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 0,1% 5,1% 2,1% 7,9% 46,2% 96,4% 84,7% 37,5% 14,7% 3,6% Minimax Cartoon Network Jetix 1,5% információs műsor zenei műsor nem zenei szórakoztató műsor egyéb drámai mű animáció sorozat játékfilm Bár az animációs műfaj igen változatos típusokat honosított meg, csak néhányat megemlítve a rajzon kívül, mint a gyurma, báb, papírkivágás, fény, a vizsgálat eredményei alapján nem állítható, hogy a csatornák kínálata tükrözné a műfaj kínálta sokszínűséget. Az animációs filmek technológiája az elmúlt években rengeteget változott, ma már a filmek 90 százalékát számítógépen állítják össze, még az ún. rajzfilmeket is. Ami a hagyományos rajzfilmből megmaradt, hogy továbbra is kockáról kockára, papíron készül az animáció, majd a rajzokat digitalizálják. A részben kézműves eljárással készült alkotások ugyan még mindig a többségét nyújtják az animációs kínálatnak, de mindhárom csatornán láthatóan már igen elterjedtek a számítógépes grafikák (5. ábra). Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az egyéb, ben tartották az első gyermek-televíziós világtalálkozót (World Summit on Children and Television) Ausztráliában, amelyen elfogadták a gyermek-televíziózás chartáját. A charta 4. pontja tartalmazza a változatosság követelményét. 10

11 hagyományos technikával gyártott alkotások szinte teljesen kiszorultak, mindössze a Minimax műsorában volt fellelhető néhány maradványa a valamikor virágzó műfajnak, a báb- és tárgyanimációnak (10,5%). Jó példája a műfajban végbemenő átalakulásoknak a világhírű bábanimáció, a Thomas, a gőzmozdony esete, amely 25 év után váltott technológiát, és az újabb epizódokat már teljes egészében számítógépen állítják elő. A műsoridő arányához mérten leggyakrabban a Cartoon Network-ön találkozhattunk számítógéppel generált animációkkal (38,9%), de a Minimax kínálatában is közel ilyen hangsúlyos volt a jelenlétük (36%). Míg az utóbbinál főképp a háromdimenziós technikával készült mesék fordultak elő, addig a kétdimenziós, illetve a flash animációk a Cartoon, valamint a Jetix műsorában foglaltak el kitüntetett helyet. 5. ábra Az alkalmazott gyártási technikák megoszlása (%) 100% 90% 10,50% 15,60% netto műsoridő arányában 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 38,90% 36,00% 30,70% 48,00% 57,50% 53,80% 5,60% 3,60% Minimax Cartoon Network Jetix egyéb hagyományos animáció számítógépes animáció rajzfilm élőszereplős film Amikor a gyermekcsatornák kínálatát a műsorok származási helyének aspektusából vizsgáljuk, elkerülhetetlenül szembesülünk a tévénézési szokások változásának egyik igen kedvezőtlen következményével, mégpedig a külföldi produkciók egyöntetű dominanciájával. Az összes vizsgált műsoridő mindössze két százaléka volt magyar produkció és 17 százaléka készült valamely európai országban. Még drasztikusabb deficitek mutatkoznak a gyártás helyének összetételében az egyes csatornákon (6. ábra). A két amerikai televízió repertoárjában - nem meglepő módon egyáltalán nem szerepelt magyar produkció, de az európai művek tekintetében is hasonlóan alakultak az adatok. A Jetix kínálatában a vizsgált időszakban nem tűnt fel az öreg kontinensen készült alkotás, a Cartoon Network műsoridejének pedig mindössze elenyésző, 5,7 százaléka készült Európában. Mindkét csatornát Londonban szerkesztik, és Magyarországon csak a terjesztésben segítő munkatársak dolgoznak. Egyedül a Minimax, amely a 90-es évek végén Magyarországon kezdte meg a 11

12 sugárzását, vonultatott fel a kínálatában magas arányban hazai és európai gyártású alkotásokat. Ugyanakkor hozzá kell tennünk, hogy az eredetileg a magyar animáció nagy lehetőségeként beharangozott adó egyetlen magyar rajzfilmet sem tűzött műsorára a vizsgált időszakban, a hazai gyártásban készült művek mindössze rövid zenei klipekre, mondókákra, illetve információs műsorokra szorítkoztak. Az adatok ismeretében joggal merülhet fel a kérdés, hogy a gyermekcsatornák kínálata valójában mennyire illeszkedik a magyar gyermekek elvárásaihoz, ha az túlnyomó részben távoli, idegen országokból származik. Annak érdekében, hogy a kérdés megválaszolásra kerülhessen, egy korábbi, a magyarországi általános tematikával rendelkező csatornák gyermekműsoraival foglalkozó célvizsgálat eredményeit is figyelembe vettük. Ennek alapján egyértelműen megállapítható, hogy az országos kereskedelmi csatornák kínálatában is hiába keresnénk hazai gyártású gyermekműsorokat, leginkább a közszolgálati adók nézői találkozhatnak magyar készítésű programokkal. Ez annál is inkább aggodalomra adhat okot, mivel a közszolgálati médiumok éves közönségaránya az adott korosztálynál mindössze négy százalék, szemben a két országos kereskedelmi adó 41 százalékával, illetve a gyermekcsatornák 25 százalékával. A hazai gyártású műsorok kiszorulása a kínálatból nemcsak a változatosságot veszélyezteti, de a nemzeti értékrend és a magyar kultúra közvetítése is háttérbe szorul, a gyermekek példaképei pedig amerikai és japán rajzfilmhősök lesznek. 6. ábra A műsoridő megoszlása a gyártás helye szerint 100% 90% netto műsoridő arányában 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 46,7% 94,3% 100,0% 45,9% 53,3% 7,4% 5,7% Minimax Cartoon Network Jetix nem európai európai magyar Akárcsak a műsorszámok gyártási helyének, a beszerzés módjának is rendszerint abban áll a jelentősége, hogy támpontot nyújtanak annak tekintetében, hogy a műsorszámok mennyire állnak közel vagy távol a fiatal közönséget közvetlenül körülvevő világtól és 12

13 tapasztalatoktól. Bár a Cartoon Network esetében a saját, illetve a koprodukciós gyártásban készült műsorok aránya magasnak mondható (60%) és az arányszám a Jetix esetében is meghaladja a kínálat egyharmadát, mégsem feltételezhető olyan szerkesztőségi befolyás, amely a magyar közönség igényeit is figyelembe venné (7. ábra). (A Cartoon vagy a Disney által előállított filmek elsődlegesen az amerikai piacra készültek, illetve olyan nemzetközi standardok alapján kerültek gyártásra, amely lehetővé teszi a nemzetközi értékesítést.) 7. ábra A műsoridő megoszlása a gyártás típusa szerint 100% netto műsoridő arányában 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 40,4% 63,0% 94,2% 59,6% 37,0% 5,8% Minimax Cartoon Network Jetix vásárolt saját/kooprodukciós gyártás Érthetőség, gyermekközpontúság A gyermekműsorok meghatározása kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy okozhat némi zavart, melyek azok a programok, amelyeket a gyermekek szeretnek és melyek kifejezetten nekik készültek, mivel az előbbi nem feltételezi szükségszerűen az utóbbit. A gyermekek által kedvelt műsorok nem biztos, hogy az igényeiket szolgálják. Különösen tetten érhető ez a diszkrepancia a kereskedelmi műsorszolgáltatók kínálata tekintetében, esetükben ugyanis más intencióról, mint a magas nézettség elérésére történő törekvés, nem igen lehet beszélni. A gyermek-televíziózás a kereskedelmi adók megjelenésével komoly átalakuláson ment át, a kezdetben elsődlegesen pedagógia-orientált médium releváns gazdasági faktorrá vált. A rajzfilmek sem automatikusan sorolhatók a gyermekműsorok közé. Amellett, hogy készülnek kifejezetten a felnőtt korosztálynak készült művek, előfordulnak olyan kevert produkciók is, amelyeknek stílusa a gyermekközönségnek szól, azonban a koncepció és a nyelvezet az idősebb korosztályhoz igazított. A gyermekműsorokkal szemben jogosan megfogalmazott elvárás, hogy vegye figyelembe a gyermek életkori sajátosságait. A gyermek növekedésével párhuzamosan 13

14 nemcsak az információ befogadási képessége, hanem a mesékkel szembeni igénye is változik. Kezdetben azok a történetek kötik le a figyelmét, amelyek hasonló korú gyermekekről, illetve saját vagy ismerős élethelyzetekről szólnak, 5-6 éves kortól már a csodák, a különlegességek világa áll az érdeklődésük középpontjában, 8-9 éves kor környékén pedig a valósághű meséket kedvelik jobban, azok a történetek kerülnek előtérbe, amelyek elképzelhetőek a hétköznapi életben is. Tíz éves kortól a gyermekek többé-kevésbé birtokában vannak azon készségeknek, amelyek a bonyolultabb cselekményszövés, a komplexebb ábrázolásmódok helyes értelmezését teszik lehetővé. Anélkül, hogy a szűkebb korcsoportokhoz köthető elvárásokba (3-5, 6-9, év) konkrétan belemennénk, három dimenzió - a téma/tartalom, a moderáció/nyelvezet, valamint az ábrázolás/prezentáció - mentén vizsgáljuk a tematikus gyermekcsatornák kínálatát. Ezen szempontok segítségével igyekeztünk képet kapni arról, hogy milyen mértékben érthetőek és gyermekekre szabottak (gyermekközpontúak) a bemutatott műsorok. Mindhárom szempont alapján a Minimax kínálata volt a leginkább tekintettel a gyermeki fejlődés sajátosságaira, valamint a gyermekek érdeklődési körére (8. ábra). Műsorai szinte kivétel nélkül könnyen követhető, logikusan felépített cselekménnyel bírtak, az elbeszélés módja összefüggő és kronologikus volt, az idősíkok keveredése nem volt jellemző az alkotásokra. Az átmenet nélküli, gyors helyszínváltozások, hirtelen plánváltások, ráközelítések, vágási trükkök ritkán jelentek meg - a vizuális technika kevéssé törte meg a jelenetek egymásutániságát. A tartalom, a témaválasztás tekintettel volt a gyermekek érdeklődési körére. A műsorszámok nyelvezete megfelelt a célközönségnek, nem tartalmazott olyan kifejezéseket, amelyeket kizárólag egy idősebb korosztály érthetett volna meg. A vizsgált műsorok felében megszólították a gyerekeket, vagy a nyelvhasználat volt a korosztályra jellemző. A legkevésbé a Cartoon Network kínálata mutatta fel a gyermekspecifikusság jegyeit. A filmes eszközök, mint a ráközelítések, a kameraállások váltakozása, ugyan fontos jelentéshordozók, melyek segítik a nézőt az összpontosításban és az üzenet dekódolásában, a kisgyermekek ellenben még nem értik ezeket a technikákat: összezavarodnak az átmenet nélküli gyors helyszínváltásoktól, hosszú részletekre és közelítésekre van szükségük, hogy megértsék a történéseket, és nem képesek egyik nézőpontból a cselekmény másik mozzanatának a helyzetére következtetni. [ ] A megértés sokat javul iskoláskorra, de a 9-10 évesek is nehezen értik azokat a gyorsan pergő műsorokat, ahol nem mutatják meg egyértelműen a cselekmény folyamatát egyik lépésről a másikra. 8 A fentiek tekintetében 8 Michaele Cole/Sheila R. Cole: Fejlődéslélektan. Budapest, p. 14

15 kijelenthető, hogy a Jetix csupán részben, a Cartoon Network kínálata ellenben alig tartalmazott az óvodás és kisiskolás korú gyermekek számára is érthető, követhető műsorokat. Különösen a Cartoon Network kapcsán fordulhat elő, hogy a fiatalabb nézők nem képesek az eseményeket követni, így a műsorok sokkal inkább az akciójelenetekkel és a speciális effektekkel vonzzák a gyermekek figyelmét. 8. ábra A gyermek-specifikus jellemzőkkel rendelkező műsorszámok előfordulása (%) ,5 88,6 netto műsoridő arányában ,2 26,5 51, ,8 Minimax Jetix Cartoon Netw ork 0 Ábrázolás/prezentáció Téma/tartalom Nyelvezet/moderáció Ártalmas tartalmak jelenléte Bár a tematikus gyermekcsatornák külföldi joghatóság alá tartoznak, így az Rttv. szerinti klasszifikációs kötelezettség nem terheli őket, mintánkat a hatósági kontroll bevált módszertani eszközeivel is vizsgáltuk. A műsorszámok kvantitatív vizsgálatakor szokásos hét tartalmi elem mentén problémás és felnőtt témák, erőszak, félelem, szexualitás, meztelenség, kábítószer és közönséges, trágár nyelvezet írtuk le a műsorszámokat, melyek esetleges előfordulása esetén az alkotásokat az egyes témakörökön belül mélyebb elemzésnek vetettük alá. Problémás téma, melyet a gyermek nem érthet, vagy félreérthet, meztelenség, szexualitás, továbbá kábítószer-használat egyáltalán nem fordult elő a műsorszámokban. Durvább kifejezések is mindössze a Jetix két műsorszámában bukkantak fel. 9 Lényegesen gyakoribbak voltak ellenben az erőszakot és a félelemkeltő elemeket tartalmazó műsorok, bár a csatornák összehasonlítása e szempontból nagy különbségeket mutat (9. ábra). A Minimax kínálata alapján elmondható, hogy műsorainak túlnyomó többsége erőszakmentes volt, nem tartalmazott olyan elemeket, amelyek a gyermekekben félelmet kelthettek volna. A Jetix 15

16 esetében azonban már nem érvényesült ilyen kedvező tendencia, a Cartoon Network kínálata pedig kifejezetten erőszakosnak mondható, hiszen a programok majdnem háromnegyedében valamilyen formában megjelent az agresszió, félelmet kiváltható elemet pedig a műsorok 58 százaléka tartalmazott. 9. ábra Az ártalmas elemeket tartalmazó műsorszámok előfordulása 100% 90% Közzétett műsorszámok 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 9,1% 72,2% 46,9% 46,9% 14,5% 58,3% Minimax Jetix 0% erőszak félelem Cartoon Netw ork Az erőszakos elemek típusainak előfordulását tekintve jól látható, hogy leggyakrabban viszonylag súlyos erőszaktípusokat, mint robbantást, emberrablást, durva harci elemeket találtunk, de a kevésbé durva agressziómódok, mint a verekedés, fizikai fenyegetés sem volt ritka a műsorokban, főképp a Cartoon Network kínálatában (10. ábra). Az erőszakos elemek többnyire nem elszigetelten jelentkeztek, az erőszak halmozott jelenléte volt a harmadik leginkább előforduló probléma. Összességében ritkábban találtunk példát az erőszakos cselekmény, illetve a következményeinek intenzív, részletező jellegű ábrázolására, mint a sérülés, szenvedés kiemelt, elnyújtott megjelenítése - bár hozzá kell tennünk, hogy az ilyen típusú prezentációk egy kivételével a Jetix kínálatára korlátozódtak. 10. ábra Erőszakos elemek előfordulása (esetszám) 9 A Született kémek című műsorban a kretén kifejezés fordult elő többször, míg az Andy, a vagány elnevezésű rajzfilmben a fafej, pofa be nyelvi durvaság kifogásolható. 16

17 súlyos erőszak közepesen súlyos erőszak, vagy fenyegetés 2 10 erőszak halmozott előfordulása 2 7 intenzív ábrázolásmód 1 4 központi téma 2 3 súlyosabb sérülés, halál kifizetődő erőszak 1 1 Cartoon Netw ork Jetix Minimax A félelemkeltő elemek szintén gyakori szereplői voltak a Cartoon Network kínálatának (11. ábra). Ijesztő zenei- és hanghatások, valamint fény- és speciális effektusok jellemezték a csatorna műsorainak közel egyharmadát. Más esetet képviselt, amikor a meselények, humanizált szereplők megjelenése, magatartása volt különösen félelemkeltő vagy fenyegető. A mesék egyik visszatérő motívuma az átváltozás. Míg az írott meséknél a hallgató fantáziájának fejlesztésére szolgál ennek elképzelése, addig a rajzfilmekben egyik pillanatról a másikra, hirtelen történnek meg a többnyire szörny képébe történő átalakulások, sokszor ijedtséget okozva a kisebbeknek. A két amerikai tulajdonú csatorna nézői gyakorta lehettek tanúi a szereplők ijesztő átváltozásainak, például a Ben 10 című sorozatban rendszeresen visszatérő, helyenként ijesztő transzformációknak (Cartoon Network), de említhetnénk az elhíresült sorozat, a Power Rangers egy újabb verziójának főhőseit is a Jetixen. Az előbbieken túl, leginkább a Minimax-on regisztráltunk olyan műsorszámokat, amelyekben a szereplőkön mások erőszakos cselekedeteinek vagy fenyegetéseinek, illetve balesetek, katasztrófák hatására hatalmasodott el a félelem, de ezek felében nem regisztráltunk szándékos agressziót. 11. ábra A félelemkeltő elemek előfordulása (esetszám) 17

18 félelemkeltő zene, hangeffektusok ijesztő fény-, speciális effektusok meselény fenyegető, félelemkeltő megjelenése elhatalmasodó félelem ijesztő átváltozások állatok fenyegető magatartása gyerek fizikai bántalmazása balesetek, katasztrófák 2 Cartoon Netw ork Jetix Minimax Bár mint azt már jeleztük a külföldi joghatóságú műsorszolgáltatókra a hazai klasszifikációs kötelezettségek nem vonatkoznak, a 123 vizsgált műsorszámból összesen 19 esetében merült fel annak a gyanúja, hogy olyan mértékben tartalmazott félelmet és támadó indulatot keltő jelenetet, amelynek önálló feldolgozására a 12 év alatti korosztály még nem képes. A hazai szabályozás szerint ezek a műsorok ugyan napközben közzétehetők, de megtekintésükhöz nagykorú felügyelete ajánlott. A potenciális ártalommal bíró műsorok előfordulása a csatornák kínálatában igen egyenlőtlenül alakult (2. táblázat). Míg a Minimaxnál mindössze egyetlen műsorszám kapcsán merült fel annak a gyanúja, hogy az azonosulásra alkalmas főhős veszélybe kerülése, amely a nyitott vég miatt nem zárult megnyugtató megoldással, szorongást válthatott ki a kisebb gyermekekben, a Cartoon Network esetében az esetleges káros hatást hordozó alkotások száma elérte a tizenkettőt. Viszonyítási alapként az amerikai rajzfilmcsatorna nettó műsoridejét tekintve, a műsorainak feléről állítható nagy valószínűséggel, hogy a kisebb gyermekek számára a megtekintése nem javallott, mivel ezen akció-rajzfilmek gyakorta emberfeletti képességekkel rendelkező hősei, bár egytől egyig az igazság bajnokai, durva, erőszakos eszközöket alkalmaznak az egyébként jó cél elérésének érdekében. Az erőszakot tartalmazó jelenetek az előfordulás gyakorisága és ábrázolásmódja szempontjából túlságosan drasztikusak, a képi hatás tekintetében nagymértékben feszültségés szorongásfokozók voltak. A harcokat kísérő irritáló fény- és hangeffektusok lángcsóvák, villanások, becsapódások, dörejek a gyermekeknél növelhetik a cselekvési készenlétet, az izgatottság állapotát, amely a tévénézést követő élethelyzetekben az arra hajlamos gyermekeknél szorongást, másoknál hiperaktivitást, figyelemzavart provokálhat ki. Hasonló megállapításokat tehetünk a Jetix-nél, bár itt kisebb mértékben fordultak elő problémás 18

19 alkotások a nettó műsoridőt tekintve a műsorszámok egyötöde kerülhetett volna magasabb korhatár-kategóriába. A vélelmezhető hatás szempontjából aggályosnak ítélt hat műsorszámból kettő egy valós szereplőkkel eljátszott sorozat, a Power Rangers Mystic Force epizódjai voltak, amelynek tulajdonképpeni cselekményét a legendás Rangerek és a sötét erőt képviselő pokolbéli szörnyek misztikus történetbe ágyazott küzdelme adta, négy műsorszám pedig az ORTT által korábban II. kategóriába sorolt Született kémek című rajzfilmsorozat részei közül toborzódott. Ezekben az akció-rajzfilmekben általában megfigyelhető egy, az agresszió legitimnek tűnő változata, amikor a károkozás feljogosítja a szereplőt arra, hogy igaza, esetleg mások életének védelme érdekében erőszakhoz forduljon. Ez a viselkedés azonban magában hordozza azt a veszélyt, hogy a gyermekek felé olyan mintát közvetít, melyben a konfliktusok megoldásának egyetlen lehetséges eszköze az erőszak alkalmazása. Az ilyen minta pedig igen fogékony talajra talál az olyan gyermekek személyében, akik kedvezőtlen családi háttérrel rendelkeznek, akiknek szülei nem nézik együtt a tévét a gyermekkel és nem kapnak a szülőktől alternatív információkat. Néhány vizsgálat azt mutatja, a televíziós agresszió extenzív nézése megváltoztathatja a gyermekeknek azt a véleményét, hogy mikor elfogadható az agresszió, így az az erkölcsi fejlődést gátolhatja. Az olyan fantázia erőszak a legerősebb hatású, amelyet hősiesnek vagy elfogadhatónak ábrázolnak. Ezeknél fennáll a veszélye, hogy a gyermekek egy része megtanulja úgy értékelni az agresszív viselkedést, mintha az normális és elfogadható válaszreakció lenne. Toleránsabbá válhatnak az agresszivitással szemben, az erőszak is jogos válaszként épülhet be a cselekvéseik közé. 2. táblázat A 12 éves kor alatti kiskorúak számára nem ajánlott műsorszámok előfordulása Nettó műsoridő Összes műsorszám Problémás műsorszám Problémás műsorszámok műsorideje (100%) (100%) db % perc % Cartoon Network 618: ,6% 303:04 49,0% Jetix 635: ,8% 130:05 20,5% Minimax 601: ,8% 21:06 3,5% Összesen 1855: ,6% 433:54 23,4% A műsorszámok hossza Mint sok egyéb készség, a gyermek figyelmének terjedelme is az életkorral változik. Az 5-7 éves gyermek átlagosan 15 percig, a 8-10 éves átlagosan 20 percig képes egy témára koncentrálni. Az intenzív figyelem éves korra 25 percre növekedhet, de a koncentráló 19

20 képességet sok egyéb tényező is befolyásolja. A különböző, kifejezetten a gyermekeknek szánt sorozatok, mesefilmek ennek a ténynek a figyelembevételével készülnek, s a csatornák is így állítják össze a kínálatukat. Kétségtelen azonban, hogy a figyelem tartósabbá tehető a színes, mozgékony jelenetek, a gyors akciók, a változó vizuális- és hangeffektusok alkalmazásával. Elemzésünk során érdekes összefüggésre leltünk a műsorszámok időtartama és az erőszakos, félelemkeltő elemek előfordulása között (12. ábra). Az említett elemeket tartalmazó műsorok átlagos időtartama hozzávetőlegesen tíz perccel volt hosszabb (23:54 perc), mint azon műsorszámoké, amelyekben egyáltalán nem, vagy csak elvétve fordult elő agresszió vagy félelemkeltő elem (13:28 perc). Fellelhető volt az eltérés a televíziók megoszlásában is, vagyis minden vizsgált csatornán átlagosan rövidebbek voltak a problémás elemet mellőző, illetve a csupán kevés aggályos elemet tartalmazó műsorok. Amikor az átlagos időtartamokat a problematikus műsorszámok között vizsgáltuk, az eltérés a rajzfilmek esetében minden csatornánál ismételten jelentkezett. Annak tisztázására, hogy az átlagok közötti eltérések mögött a véletlen vagy egy másik magyarázó tényező hatása bújik meg, variancia-analízist alkalmaztunk. Az eredmények szerint szignifikáns összefüggés áll fenn a műsorszámok hossza és az agresszív, illetve félelemkeltő tartalom között, vagyis a készítők feltehetően ezen elemeken keresztül az ismert életkori kapacitási korlátok dacára a gyermekeknél tartósabb figyelemre számítanak. Csakhogy az így nyert meghosszabbított érdeklődés már közel sem olyan intenzitású, mint eredendően volt. A folyamatos ingeráradat idő előtt kifárasztja a gyereket, amely egyre kedvezőtlenebbül érinti a feldolgozó-képességet. A figyelem fenntartásához legjobb lenne olyan elemeket használni, amelyek nem árasztják el, nem rohanják le a gyermekeket, nem fárasztják el idő előtt a feldolgozó-képességüket. Ehhez kevesebb zaj, lassabb tempó, gyermekorientált nyelvezet és egy sor olyan formai elem szükséges, melyek a feldolgozhatóságot, az elmélkedést, valamint a megértést helyezik előtérbe. A tévé műsorainak megértése ugyanis - hasonlóan más kommunikációs folyamatokhoz - aktív szellemi munka, különösen a fiatal gyermekek számára. 12. ábra A műsorszámok átlagos hossza, valamint az ártalmas tartalom típusa 20

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős

Részletesebben

A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban

A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban Baranyai Eszter Budapest, 2015. május 20. 1 Az elmúlt tizenöt évben - a kiskorúak szabadidejükből naponta legalább három órát szentelnek tévénézésre. A magyar

Részletesebben

Tanulmányunkban a televíziók adásnapjait az ORTT által meghatározott felosztást követve műsorsávokra bontottuk:

Tanulmányunkban a televíziók adásnapjait az ORTT által meghatározott felosztást követve műsorsávokra bontottuk: A VIZSGÁLAT MÓDSZERE Az ORTT tartalomelemzéses módszerrel rendszeresen vizsgálja a jelentősebb hazai tévécsatornák nem-zenés fikciós műsorainak, illetve ezek promócióinak erőszaktartalmát. Az elemzések

Részletesebben

TV PIACI KÖRKÉP 2014 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

TV PIACI KÖRKÉP 2014 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS TV PIACI KÖRKÉP 2014 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS TÉVÉNÉZÉSRE FORDÍTOTT IDŐ ATV (perc) EGY FŐRE JUTÓ NAPI TÉVÉNÉZÉSI IDŐ (PERC/FŐ/NAP) 2013 és 2014 egész év, egész nap, Total TV 400 350 370 376 300 250 286 289

Részletesebben

TV PIACI KÖRKÉP 2013 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

TV PIACI KÖRKÉP 2013 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS TV PIACI KÖRKÉP 2013 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS TÉVÉNÉZÉSRE FORDÍTOTT IDŐ ATV (perc) EGY FŐRE JUTÓ NAPI TÉVÉNÉZÉSI IDŐ (PERC/FŐ/NAP) 400 350 375 370 300 250 286 286 200 150 191 202 239 241 100 50 0 TOTAL 4+

Részletesebben

TELEVÍZIÓS KÍNÁLAT ÉS FOGYASZTÁS. Vörös Csilla 2014. Február 27.

TELEVÍZIÓS KÍNÁLAT ÉS FOGYASZTÁS. Vörös Csilla 2014. Február 27. TELEVÍZIÓS KÍNÁLAT ÉS FOGYASZTÁS Vörös Csilla 2014. Február 27. ELÉRÉS ÉS KÖZÖNSÉGARÁNY A NAPI TÉVÉNÉZÉSI IDŐ ÉS AZ ELÉRÉS Célcsoportok: Teljes lakosság (9 179 449 fő) és 18+ (7 857 565 fő) Idősáv: 02:00-25:59

Részletesebben

Forma 1 az RTL Klubon. 2009. március

Forma 1 az RTL Klubon. 2009. március Forma 1 az RTL Klubon 2009. március Sportműsorok és a programfigyelem A TV előtt a számok mögött kutatás RTL Klub GfK Hungária 2001 Műsortípusok programfigyelem szerinti rangsora Adatfelvétel 4,500 fő,

Részletesebben

Műhely. Ünnepi tévénézés. Naponta átlagosan min. 6 órát tévét nézők társadalmi csoporton belüli aránya

Műhely. Ünnepi tévénézés. Naponta átlagosan min. 6 órát tévét nézők társadalmi csoporton belüli aránya Műhely Ünnepi tévénézés Az év végi ünnepek - Karácsony, Újév és a kettő közötti időszak - a televíziós csatornák számára mindig komoly kihívást jelentenek, hiszen ezen időszak alatt a nézők különlegesen

Részletesebben

Kiket érinthet az analóg lekapcsolás?

Kiket érinthet az analóg lekapcsolás? Televíziónézési pillanatkép Kiket érinthet az analóg lekapcsolás? 2011. november Nielsen Közönségmérés - Előfizetés (vételi hierarchia) + A teljes népesség () televíziós vételi platformok szerinti kategóriái

Részletesebben

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata vizsgálata (országos reprezentatív közvélemény-kutatás 2008) Budapest, 2008. november, 29. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88088-3-7 Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021

Részletesebben

REKLÁMTORTA 2014 A 2014. évi televíziós reklámpiaci felmérés eredményei

REKLÁMTORTA 2014 A 2014. évi televíziós reklámpiaci felmérés eredményei A 2014. évi televíziós reklámpiaci felmérés eredményei 2015. február 19. Reklámtorta 2014 A Reklámtorta 2014 felmérés az elmúlt évek gyakorlatát követve készült. A piac méretének megállapításához az adatokat

Részletesebben

TV REKLÁMPIACI KÖRKÉP 2014. ELSŐ FÉLÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

TV REKLÁMPIACI KÖRKÉP 2014. ELSŐ FÉLÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS TV REKLÁMPIACI KÖRKÉP 2014. ELSŐ FÉLÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS REKLÁMOK NÉZETTSÉGE 2014 I. FÉLÉV Naponta 7,0 millió ember nézett TV-t. Ebből 6,6 millió látott reklámot. A napi TV-nézési idő 294 perc. Ebből

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

I. Bevezetés. 1 National Television Violence Study. Volume 3. (1998) Executive Summary 5. o. 2 ebenda

I. Bevezetés. 1 National Television Violence Study. Volume 3. (1998) Executive Summary 5. o. 2 ebenda I. Bevezetés A gyermekfejlődéstan elmélete szerint a csecsemők és a kisgyermekek elsősorban a körülöttük levők cselekedeteinek utánzása révén szocializálódnak. Szüleik, nevelőik véleményének és ítéleteinek

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Időeltolásos tévénézés Magyarországon

Időeltolásos tévénézés Magyarországon www.agbnielsen.hu Időeltolásos tévénézés Magyarországon A 2011. októberi TSV teszt eredményei A digitális műsorszórás beindításával, illetve az ehhez kapcsolódó időeltolásos tévénézést lehetővé tevő eszközök

Részletesebben

Ügyiratszám: TA/6333-4/2011

Ügyiratszám: TA/6333-4/2011 Ügyiratszám: TA/6333-4/2011 Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 566/2011. (IV.28.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a

Részletesebben

Összefoglaló elemzés a 2008 során a televíziókban sugárzott reklámokról

Összefoglaló elemzés a 2008 során a televíziókban sugárzott reklámokról Összefoglaló elemzés a 2008 során a televíziókban sugárzott reklámokról Az AGB Nielsen Médiakutató Kft. minden év elején összegzést készít az előző év reklámadatairól. Jelen cikkünkben több szempontból

Részletesebben

Összefoglaló elemzés a 2010 során a televíziókban sugárzott reklámokról

Összefoglaló elemzés a 2010 során a televíziókban sugárzott reklámokról Összefoglaló elemzés a 2010 során a televíziókban sugárzott reklámokról Legfrissebb tanulmányunk a Nielsen Közönségmérés 2010. évről készített Reklám (szpot) adatbázisának elemzésén alapul. Kizárólag az

Részletesebben

A kábel televíziók és közönségük

A kábel televíziók és közönségük Médiakönyv www.agb.hu 2003. szeptember 30. Vörös Csilla A kábel televíziók és közönségük (Kábelhelyzet 2000-2002) Régóta megfigyelt tény, hogy a megnövekedett csatornaválaszték, melyet többnyire kábelen

Részletesebben

Nézettségi trendek: 2009-2010

Nézettségi trendek: 2009-2010 Nézettségi trendek: 2009-2010 2010-ben a korábbi évekhez hasonlóan továbbra sem csökkent a vállalkozó kedv a hazai tv piacon, így a kínálat tovább bővülhetett és színesedhetett a tévénézők legnagyobb örömére.

Részletesebben

A M É D I A T A N Á C S R É S Z É R E

A M É D I A T A N Á C S R É S Z É R E NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG HIVATALA Szám: E L Ő T E R J E S Z T É S A M É D I A T A N Á C S R É S Z É R E Tárgy: a hallási fogyatékkal élők befogadását segítő feliratozással kapcsolatos kívánalmak

Részletesebben

A kérdés ezek után a következőképpen hangzik: Ki nézi meg a reklámokat a tévében? Egyáltalán, "nézik-e" a reklámokat vagy csak "látják" az emberek?

A kérdés ezek után a következőképpen hangzik: Ki nézi meg a reklámokat a tévében? Egyáltalán, nézik-e a reklámokat vagy csak látják az emberek? Műhely Ki nézi meg a reklámokat a tévében? Bevezető Nézői oldalról vizsgálva az elmúlt éveket, a televíziós reklámpiac nagyléptékű változásainak éveit tudhatjuk magunk mögött. Az országos kereskedelmi

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

FIATALOK A KÉPERNYŐ ELŐTT. Vörös Csilla Mérők Klubja 2014. május 29.

FIATALOK A KÉPERNYŐ ELŐTT. Vörös Csilla Mérők Klubja 2014. május 29. FIATALOK A KÉPERNYŐ ELŐTT Vörös Csilla Mérők Klubja 2014. május 29. TARTALOM 1. 2. 3. ESZKÖZÖK A HÁZTARTÁSOKBAN TÉVÉNÉZÉSI TRENDEK 4+ TÉVÉNÉZÉSI TRENDEK 15-29 2 ESZKÖZÖK A HÁZTARTÁSOKBAN 3 FELSZERELTSÉGI

Részletesebben

Összefoglaló a digitális átállásról

Összefoglaló a digitális átállásról Összefoglaló a digitális átállásról Általános információk a digitális átállásról Mit jelent? a digitális átállás során az analóg földfelszíni műsorterjesztés helyébe a -frekvenciasáv hatékonyabb és gazdaságosabb

Részletesebben

I. Bevezetés. II. A megrázó hírek gyakorisága és hossza

I. Bevezetés. II. A megrázó hírek gyakorisága és hossza I. Bevezetés Sok mindenről beszámolhatunk, de az életveszély meg a haláleset mindig előnyt élvez. Arról a híradóban soha nem tudósítanak, hogy felépült egy új ház és sokan beköltöztek, viszont ha az a

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2014. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2014. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2014. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2014. január; egész nap Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12 13-17

Részletesebben

VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT

VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT MÉDIAAJÁNLAT BEVEZETŐ ITTHON VAGYUNK Az elektronikus média egyre inkább meghatározza életünket. Gondoljunk csak a televízióra, ami ma már az

Részletesebben

Gyermekeket célzó reklámok

Gyermekeket célzó reklámok s o r s z á m Gyermekeket célzó reklámok A válaszadás önkéntes! 1. A település neve:... 2. A kérdezett neme:..... 3. A kérdezett születési éve: 1 9 4. Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? 1 kevesebb,

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni!

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! A média világa: ahol jó lenni? Ha nekünk fontos Ha az újságírónak fontos A média világa: ahol jó lenni? Mit engedhetnek meg maguknak az újságírók, és mit engedhetünk

Részletesebben

TV PIACI KÖRKÉP 2013. II. NEGYEDÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

TV PIACI KÖRKÉP 2013. II. NEGYEDÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS TV PIACI KÖRKÉP 2013. II. NEGYEDÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS ATV (perc) EGY FŐRE JUTÓ NAPI TÉVÉNÉZÉSI IDŐ 2012. és 2013. II. negyedév 400 350 300 357 346 250 270 268 200 224 226 150 180 184 100 50 0 TOTAL

Részletesebben

2014-es országgyűlési választási kampány televíziós megjelenítésének elemzése

2014-es országgyűlési választási kampány televíziós megjelenítésének elemzése 2014-es országgyűlési választási kampány televíziós megjelenítésének elemzése 2014. június 6. A Műsorfigyelő és elemző főosztály a 2014. évi országgyűlési választással kapcsolatos műsorfigyelésre vonatkozó

Részletesebben

Legjobb. Leggyorsabb. Legnézettebb

Legjobb. Leggyorsabb. Legnézettebb Legjobb Leggyorsabb Legnézettebb Forma-1 közvetítések 2009-2010 Kiemelkedő nézettség a 18-49 éves férfiakra amr% 15,7% 8,2% vasárnapi futam szombati időmérő shr% 58,0% 46,7% Forrás: AGB Nielsen, 2009 teljes

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A. (eds.): Media content and control television and social behavior. U.S. Government Printing Office, Vol. 1. 1979.

A. (eds.): Media content and control television and social behavior. U.S. Government Printing Office, Vol. 1. 1979. Az ORTT - hasonlóan az elmúlt évekhez - 23-ban is rendszeresen készít jelentést a műsorelőzetesek erőszaktartalmáról. Az előző évek gyakorlatának megfelelően, továbbra is negyedévente egy kiválasztott

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2015. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2015. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2015. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2015. január; egész nap; Live Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

PLATFORMOK ÉS NÉZŐK PILLANATKÉP AZ ANALÓG FÖLDI LEKAPCSOLÁS 2. HULLÁMÁNAK NAPJÁN MÉRŐK KLUBJA. Vörös Csilla 2013. Október 31.

PLATFORMOK ÉS NÉZŐK PILLANATKÉP AZ ANALÓG FÖLDI LEKAPCSOLÁS 2. HULLÁMÁNAK NAPJÁN MÉRŐK KLUBJA. Vörös Csilla 2013. Október 31. PLATFORMOK ÉS NÉZŐK PILLANATKÉP AZ ANALÓG FÖLDI LEKAPCSOLÁS 2. HULLÁMÁNAK NAPJÁN MÉRŐK KLUBJA Vörös Csilla 2013. Október 31. TARTALOM Digitális Mérés Technológiája Analóg Földi Lekapcsolás és Mérés Platformváltók

Részletesebben

A tévénézés individualizálódása Magyarországon I. 1997-2006

A tévénézés individualizálódása Magyarországon I. 1997-2006 I. 1997-2006 1997-ben Magyarországon a csatorna- és mősorkínálat gyökeres változásnak indult, elsısorban az idén 10 éves jubileumát ünneplı RTL Klub és a TV2, majd késıbb számos új kábelcsatorna megjelenésével.

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2014. JÚNIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2014. JÚNIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2014. JÚNIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2014. június; egész nap Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12 13-17

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2015. FEBRUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2015. FEBRUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2015. FEBRUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2015. február; egész nap; Live Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében Kutatási jelentés A kutatást a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából a

Részletesebben

A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT ÉS A RÉGIÓ KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁINAK FELMÉRÉSE A 2009. ÉVI MUNKAHELYMEGŐRZŐ PÁLYÁZATOKRÓL

A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT ÉS A RÉGIÓ KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁINAK FELMÉRÉSE A 2009. ÉVI MUNKAHELYMEGŐRZŐ PÁLYÁZATOKRÓL A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT ÉS A RÉGIÓ KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁINAK FELMÉRÉSE A 2009. ÉVI MUNKAHELYMEGŐRZŐ PÁLYÁZATOKRÓL Munkahelymegőrző támogatások felhasználásának jellemzői, hasznossága

Részletesebben

Kábelcsatorna trendek 2008

Kábelcsatorna trendek 2008 Kábelcsatorna trendek 28 Készítette: Aracsi Zoltán Varga Anett agenda ATV változás totál tv kábelpiac kábelcsatorna piac előretörése csatorna szerinti bontásban napszak szerinti bontásban lefedettség szerint

Részletesebben

TEMATIKA kiegyensúlyozott, harmonikus élethez egészséges életmód inspiráció 25-49 éves női korosztály teljes felnőtt lakosság

TEMATIKA kiegyensúlyozott, harmonikus élethez egészséges életmód inspiráció 25-49 éves női korosztály teljes felnőtt lakosság TEMATIKA A LifeNetwork elsődleges célja olyan történetek bemutatása, amelyek a kiegyensúlyozott, harmonikus élethez szolgálnak útmutatóként, szórakoztató vagy ismeretterjesztő formában. Ennek részeként

Részletesebben

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 1958/2006. (IX. 6.) sz. Határozata

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 1958/2006. (IX. 6.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület 1958/2006. (IX. 6.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

Digitális csatornakiosztas

Digitális csatornakiosztas Digitális csatornakiosztas Csatorna Frekvencia Program Jelleg, profil Nyelv S24 330 MHz Parlament TV politikai és gazdasági információs csatorna QAM256 SYm:6000 d1 TV kulturális műsorok M1 HD közszolgálati

Részletesebben

A továbbított rádióműsorok az alábbiak: Kossuth rádió (98,2 MHz) Petőfi rádió (99,8 MHz) Bartók rádió (102,5 MHz)

A továbbított rádióműsorok az alábbiak: Kossuth rádió (98,2 MHz) Petőfi rádió (99,8 MHz) Bartók rádió (102,5 MHz) Területi megjelölés: Budapest, XXI. kerület, Szigetszentmiklós Érvényes: 2015. január 01.-től I. PROGRAMCSOMAG havi előfizetési díja: 2441 Ft/hó + 659 Ft/hó Áfa = 3100 Ft/hó Program Frekvencia Csatorna

Részletesebben

Általános szerződési feltételek 6/D. melléklet

Általános szerződési feltételek 6/D. melléklet Csatornakiosztás Műholdas televízió csomagok tartalma 1. Alapkínálati csomagok tartalma A szolgáltató az Eht. 132. 2a) bekezdés a) pontja alapján - a külön feltüntetett csatornák kivételével 2015. január

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2014. DECEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2014. DECEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2014. DECEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2014. december; egész nap Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2014. ÁPRILIS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2014. ÁPRILIS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2014. ÁPRILIS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2014. április; egész nap Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12 13-17

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

Általános szerződési feltételek 6/D. melléklet

Általános szerződési feltételek 6/D. melléklet Csatornakiosztás Műholdas televízió csomagok tartalma 1.1. Alapkínálati csomagok tartalma A szolgáltató az Eht. 132. 2a) bekezdés a) pontja alapján - a külön feltüntetett csatornák kivételével 2014. július

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2014. SZEPTEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2014. SZEPTEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2014. SZEPTEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2014. szeptember; egész nap Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata a Debreceni Egyetem végzettjeinek utókövetésén keresztül Fónai Mihály Kotsis Ágnes Szűcs Edit Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen a Diplomás Pályakövető Rendszer

Részletesebben

Kivel néznek tévét a gyerekek?

Kivel néznek tévét a gyerekek? A tévénézés individualizálódása Magyarországon II. Magyarországon az elmúlt 10 év során kibıvült csatorna- és mősorkínálat, az újonnan megjelenı gyerekcsatornák, illetve a külföldi csatornák magyar nyelvővé

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2014. NOVEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2014. NOVEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2014. NOVEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2014. november; egész nap Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő

Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő a Nézőpont Intézet Médiaműhelyének elemzése Készült: 2014. január 13. 1 2014. január 13. HÍRADÓELEMZÉS 2013. IV. NEGYEDÉV ÉS ÉVES ÖSSZESÍTŐ Összefoglaló

Részletesebben

A 2012. évi televíziós és rádiós reklámpiaci felmérés. 2013. március 7.

A 2012. évi televíziós és rádiós reklámpiaci felmérés. 2013. március 7. A 2012. évi televíziós és rádiós reklámpiaci felmérés 2013. március 7. Az előző évekhez hasonlóan elkészítettük a Reklámtortát 2012-re vonatkozóan is. 54 televízió és 111 rádió volt az adatszolgáltatók

Részletesebben

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN Bányai Edit, PhD Dudás Katalin, PhD III. Felsőoktatási Marketing Konferencia, Pécs, 2010. október

Részletesebben

Általános szerződési feltételek 6/D. melléklet. Csatornakiosztás. Műholdas televízió csomagok tartalma. 1. Alapkínálati csomagok tartalma

Általános szerződési feltételek 6/D. melléklet. Csatornakiosztás. Műholdas televízió csomagok tartalma. 1. Alapkínálati csomagok tartalma Csatornakiosztás Műholdas televízió csomagok tartalma 1. Alapkínálati csomagok tartalma A szolgáltató az Eht. 132. 2a) bekezdés a) pontja alapján - a külön feltüntetett csatornák kivételével 2015. augusztus

Részletesebben

Általános szerződési feltételek 6/D. melléklet

Általános szerződési feltételek 6/D. melléklet Csatornakiosztás Műholdas televízió csomagok tartalma 1.1. Alapkínálati csomagok tartalma A szolgáltató az Eht. 132. 2a) bekezdés a) pontja alapján - a külön feltüntetett csatornák kivételével 2013. augusztus

Részletesebben

Az internetprotokollon nyújtott televízió szolgáltatás (IPTV) tartalma. IPTV televízió műsorok a Koktél, Alap, Családi és Családi+HD csomagban

Az internetprotokollon nyújtott televízió szolgáltatás (IPTV) tartalma. IPTV televízió műsorok a Koktél, Alap, Családi és Családi+HD csomagban Csatornakiosztás Az internetprotokollon nyújtott televízió szolgáltatás (IPTV) tartalma IPTV televízió műsorok a Koktél, Alap, Családi és Családi+HD csomagban A szolgáltató az Eht. 132. 2a a) pontja alapján

Részletesebben

Összefoglaló elemzés a 2011 során a televíziókban sugárzott reklámokról

Összefoglaló elemzés a 2011 során a televíziókban sugárzott reklámokról Összefoglaló elemzés a 2011 során a televíziókban sugárzott reklámokról Hagyományaihoz híven a Nielsen Közönségmérés idén is összefoglaló elemzést készített az előző esztendő Reklám (Szpot) adatbázisa

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015 TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2015. AUGUSZTUS 6. INTERNETES ESZKÖZELLÁTOTTSÁG TV+ Survey 2015, TV-s 4+ személyek Van a háztartásban INTERNET 74% ASZTALI SZÁMÍTÓGÉP LAPTOP OKOSTELEFON*

Részletesebben

A televíziókban és a rádiókban közzétett új reklámszpotok

A televíziókban és a rádiókban közzétett új reklámszpotok A televíziókban és a rádiókban közzétett új reklámszpotok (2012. július-szeptember) Budapest, 2013. június 10. Bevezetés A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tevékenységének szerves részét képezi, hogy

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

Bevezetés. Alaptézisek

Bevezetés. Alaptézisek Bevezetés Az erőszakról szóló tudósítások egyre nagyobb teret kapnak a híradókban. A műsorszolgáltatók mind gyakrabban mutatnak be olyan képeket, melyeken fedetlen holttestek, súlyosan sérült, haldokló

Részletesebben

Jól játszó család Felmérés a hazai játszási szokásokról

Jól játszó család Felmérés a hazai játszási szokásokról Jól játszó család Felmérés a hazai játszási szokásokról A Formatex kérdőíves kutatása Mintavétel: 2012. október-december 1 1. Vezetői összefoglaló A Formatex több bevásárlóközpontban és egy családi nagyrendezvényen

Részletesebben

2012. évi piacfelügyeleti, általános hatósági felügyeleti és ellenőrzési terv

2012. évi piacfelügyeleti, általános hatósági felügyeleti és ellenőrzési terv 2012. évi piacfelügyeleti, általános hatósági felügyeleti és ellenőrzési terv Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 3 PIACFELÜGYELETI TERV... 4 A JELENTŐS BEFOLYÁSOLÓ ERŐVEL RENDELKEZŐ MÉDIASZOLGÁLTATÓK BŰNÜGYI

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2014. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2014. OKTÓBER 9. A MAGYAR NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ÉS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA 9,4 M Összes személy Van a háztartásban A tévés háztartásban élő 4 éven felüli

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ATV 2012-ES NÉZETTSÉGI EREDMÉNYEIRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ATV 2012-ES NÉZETTSÉGI EREDMÉNYEIRŐL ÖSSZEFOGLALÓ AZ ATV 2012-ES NÉZETTSÉGI EREDMÉNYEIRŐL 5 indok az ATV mellett Stabil nézettség megbízhatóan tervezhető adatokkal Nézőink jómódúak és a legnagyobb arányban városiak. Hatékony reklámkörnyezet,

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2015. MÁRCIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2015. MÁRCIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2015. MÁRCIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2015. március; egész nap; Live Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Támogatási gyakorlat a legnagyobb eléréssel rendelkező televízióknál

Támogatási gyakorlat a legnagyobb eléréssel rendelkező televízióknál Támogatási gyakorlat a legnagyobb eléréssel rendelkező televízióknál (2015. JÚLIUS 1. - DECEMBER 31.) 2016. FEBRUÁR 24. Az NMHH a hatósági ellenőrző tevékenysége során kiemelt figyelemmel kíséri a kereskedelmi

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

2. Az állampolgárokra vonatkozó vizsgálat

2. Az állampolgárokra vonatkozó vizsgálat 2. Az állampolgárokra vonatkozó vizsgálat Az állampolgárokra - azaz azon állampolgárokra, akik nem ügyfelei a Hivatalunknak - vonatkozó omnibuszos kutatás lefolytatására a Marketing Centrum Országos Piackutató

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

A hallási fogyatékkal élők befogadását segítő feliratozással kapcsolatos kívánalmak ellenőrzése (2014. II. negyedév)

A hallási fogyatékkal élők befogadását segítő feliratozással kapcsolatos kívánalmak ellenőrzése (2014. II. negyedév) A hallási fogyatékkal élők befogadását segítő feliratozással kapcsolatos kívánalmak ellenőrzése (2014. II. negyedév) Budapest, 2014. december 17. 2011 szeptemberében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2015. JÚNIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2015. JÚNIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2015. JÚNIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2015. június; egész nap; Live Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2558/2006. (XI. 22.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2558/2006. (XI. 22.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2558/2006. (XI. 22.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

Előfizetői szolgáltatások és azok díjai

Előfizetői szolgáltatások és azok díjai Előfizetői szolgáltatások és azok díjai Mátészalka - Jármi - Papos Nyírmeggyes települések csatornakiosztása: O1 Kölcsey tv 49.25 regionális műsor O2 Mátészalka 1 59.25 Városi tv regionális csatorna O3

Részletesebben

TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN

TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN BIG PICTURE (MEME) Vörös Csilla 2014. November 12. TARTALOM Változások kora - Helyzetkép Időeltolásos tévénézés TV+ Kitekintés Jövőkép 2 VÁLTOZÁSOK KORA HELYZETKÉP 2014. OKTÓBER:

Részletesebben

A gyakorlati képzés a szakképzésben

A gyakorlati képzés a szakképzésben MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató Spéder Zsolt Készítették Kamarás Ferenc,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Majd ha fagy... Televíziónézés és időjárás

Nielsen Közönségmérés. Majd ha fagy... Televíziónézés és időjárás Nielsen Közönségmérés Majd ha fagy... Televíziónézés és időjárás A rossz időre való tekintettel ezen a héten valószínűleg még többen fognak tévét nézni, a jövő héten kiderül, kinek kedvez a farkasordító

Részletesebben