A kérdés ezek után a következőképpen hangzik: Ki nézi meg a reklámokat a tévében? Egyáltalán, "nézik-e" a reklámokat vagy csak "látják" az emberek?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kérdés ezek után a következőképpen hangzik: Ki nézi meg a reklámokat a tévében? Egyáltalán, "nézik-e" a reklámokat vagy csak "látják" az emberek?"

Átírás

1 Műhely Ki nézi meg a reklámokat a tévében? Bevezető Nézői oldalról vizsgálva az elmúlt éveket, a televíziós reklámpiac nagyléptékű változásainak éveit tudhatjuk magunk mögött. Az országos kereskedelmi adók indulását megelőzően a reklám a néző számára azt a néhány, végtelenül hosszúnak tűnő percet jelentette, amennyivel később kezdődött kedvenc tévéműsora az újságban megjelent időponthoz képest. Napjainkra a nézők hozzászoktak, hogy a műsorokat reklámok szakítják félbe, sőt, a szponzorációk révén néha már azt is nehéz eldönteni, mit is látunk: műsort vagy reklámot. Mindeközben a háztartások egyre nagyobb százalékában válik elérhetővé valamely kábeltelevíziós rendszer, így napról-napra egyre több csatorna, rohamosan bővülő programkínálata csábítja el új frekvenciákra a nézőket. Reklámblokk idején nyugodtan átválthat más csatornára, s ha esetleg nem volt teljesen elégedett az addig látottakkal, könnyen ott is felejtheti magát a konkurens frekvencián. Elkezdődik a "szörfözés" a műsorok között, ki-ki egyénisége, vérmérséklete szerint felfedező útra indul, mindez a reklámoknak köszönhetően. A kérdés ezek után a következőképpen hangzik: Ki nézi meg a reklámokat a tévében? Egyáltalán, "nézik-e" a reklámokat vagy csak "látják" az emberek? Az AGB Hungary Kft. műszeres televíziós nézőmérő-rendszere nyílvánvalóan nem teszi lehetővé, hogy ez utóbbi kérdésre feleletet adjunk, azonban a nézőtábor (vagy, ha úgy tetszik, a "látók") összetételéről, viselkedéséről pontos képet tudunk adni. Alapinformációk Lássuk, mely számokat érdemes ismernünk a televíziós reklámokról! Naponta a teljes népesség (négy évesnél idősebb lakosság) háromnegyede lát legalább egy reklámfilmet a televízióban. Ez azt is jelenti, hogy a népesség negyede egyetlen reklámot sem lát a nyolc megfigyelt csatornán. Egy néző átlagosan spotot lát naponta. Ez hétvégén több, hétköznap kevesebb. (Ne feledjük, ez a szám azokra vonatkozik, akik legalább egy spotot láttak, tehát a népesség háromnegyedére.) Csatornánként átlagosan 25 reklámblokkal, mindegyikben 4-5 spottal célozzák a nézőket napnta. Ez több, mint 100 spotot jelent csatornánként, a nyolc csatornán mintegy 800 spot igyekszik üzenetet eljuttatni a nézők számára (és akkor a többi, pl. műholdas csatornáról még nem is beszéltünk). Célközönség

2 Tervezéskor minden termékhez, kampányhoz elképzelünk egy ideális célcsoportot, ám bármennyire is igyekszünk a lehető legjobban pozicionálni a hirdetéseket, tartalmilag és elhelyezés tekintetében egyaránt, a ténylegesen elért közönség többnyire jelentősen eltér az ideálistól. A reklám jellemzője, hogy nemcsak a célbavett személyekhez jut el, hanem üzenete másokat is megérint, különféle reakciókat váltva ki belőlük. Az ügynökségek és hirdetők ritkán foglalkoznak az ilyen járulékos nézőkkel, minthogy potenciálisan nem ők a hirdetett termékek vásárlói (gondoljunk csak a 60 éven felüli, kistelepüléseken élő személyekre - ugyan hány terméket pozicionálnak rájuk?). A következőkben bemutatjuk a teljes népesség reklámnézésére vonatkozó legfontosabb adatokat. Nézettségi információk A reklámok nézettsége igazodik a televíziónézés napközbeni alakulásához, amely a vizsgált időszakban így festett: Reklámblokkok (break) átlagos nézettsége a nap folyamán KB Két dolog érdemel figyelmet a fenti ábrán: a főműsoridő mellett jelentős a délutáni nézők száma. A következő ábra egy másik mutatót illusztrál: hány éves egy "átlagos" reklám-néző a nap különböző szakaszaiban. Reklámok közönségének átlagéletkora a nap folyamán KB Reggel az idősebbek ébrednek elsőként, később a fiatalabb korosztály túlsúlya érvényesül - néhány óra leforgása alatt 20 évet fiatalodik az átlagnéző. Kora délután, és ettől kezdve végig kiegyensúlyozott átlagéletkort találunk. Reklám után visszajövünk? Reklám idején jellemző az ún. "szörfözés" a csatornák között, a nézők, ha tehetik, kerülik a reklámokat. Legalábbis ezt gondoljuk. De mit mutatnak a számok? Egy átlagos néző a reklámblokk műsoridejének 86%-át végignézi (pl. egy 5 perces blokkból 4 percet). Életkor, nem és iskolai végzettség függvényében változik ez a fajta "türelmi" érték. A férfiak és a fiatalok hajlamosabbak elhagyni a reklámokat, míg a hölgyek kitartóbbak, s az életkor előrehaladtával mindenki egyre türelmesebbé válik. Az iskolai végzettség emelkedésével csökken a reklám végignézésére való hajlam. Átlagos reklámblokk "végignézettség" életkor szerint KB A reklámokkal szembeni reakciókat olyan nem demogáfiai ismérvek is erősen befolyásolják, mint a napszak (délelőtt kevésbé kapcsol el a néző, mint főműsoridőben) vagy a csatorna jellege (földi sugárzású országos adók reklámjai alatt kevésbé kapcsolnak el a nézők, mint a kizárólag kábelen fogható televíziók esetében). Az egyik legfontosabb ismérv a nézői kitartással kapcsolatban mégis a reklámblokk és a műsorkörnyezet viszonya: a műsorok közötti reklámoknál jóval hatékonyabbak a műsort megszakító hirdetések. Reklámblokk "végignézettség" alakulása a nap folyamán KB Reklámblokkok nézettsége elhelyezésük szerint KB

3 Közönség-összetétel Elsőként érdemes a férfi-nő arányról szót ejteni. Éjszaka és hajnalban átmeneti "férfifölény" tapasztalható, a nézők százaléka férfi. Napközben azonban mindvégig a hölgyeké az elsőbbség, a nézők százalékát teszik ki. Életkor szerint vizsgálva a reklámok nézőit, azt kell látnunk, hogy a nézőtábor 43 százaléka éves korú, 57 százaléka ennél fiatalabb vagy idősebb. A nézők nagyobb része tehát, hirdetői oldalról nézve nem igazi célcsoport, ők a "járulékos" nézői a reklámfilmeknek. Iskolai végzettség szerint a reklámok nézőiről elmondható, hogy háromnegyed részük nem rendelkezik érettségivel, s csupán hét százalékuk bír felsőfokú végzettséggel. Reklámblokk nézőinek közönség-összetétele életkor szerint KB Mindezek után, befejezésül a célcsoportok affinitására vethetünk egy pillantást. A reklámok ugyan nem önálló vonzerőt képviselő műsorszámok, mégis érdemes összehasonlítanunk, mely célcsoportok hogyan viszonyulnak az adásidőt behálózó reklámblokkokhoz. A fővárosiak, az idősebbek, a felsőfokú végzettséggel rendekezők kiemelkedően affinisak a reklámokra, míg az egészen fiatalokat, illetve a kisebb településeken lakóit jóval átlag alatti értékek jellemzik. Nézői csoportok affinitása a reklámok idején KB Dömötör Sándor

Az RTL Klub, a TV2, illetve az m2 által sugárzott gyermekműsorok vizsgálata, különös tekintettel az Mttv. 9. -ának rendelkezéseire

Az RTL Klub, a TV2, illetve az m2 által sugárzott gyermekműsorok vizsgálata, különös tekintettel az Mttv. 9. -ának rendelkezéseire Az RTL Klub, a TV2, illetve az m2 által sugárzott gyermekműsorok vizsgálata, különös tekintettel az Mttv. 9. -ának rendelkezéseire (2014. I. és II. negyedév) Budapest, 2014. szeptember 24. A gyermekműsorok

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A M É D I A T A N Á C S R É S Z É R E

ELŐTERJESZTÉS A M É D I A T A N Á C S R É S Z É R E NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG HIVATALA Szám: ELŐTERJESZTÉS A M É D I A T A N Á C S R É S Z É R E Tárgy: közvélemény-kutatás a magyar lakosság hírfogyasztási szokásairól és a média megítéléséről

Részletesebben

Adócsalás és korrupció lakossági érintettség és elfogadottság 1

Adócsalás és korrupció lakossági érintettség és elfogadottság 1 Adócsalás és korrupció lakossági érintettség és elfogadottság 1 Semjén András Tóth István János Medgyesi Márton Czibik Ágnes Bevezetés A tanulmány amellett, hogy egy lakossági empirikus felvétel adataira

Részletesebben

A médiafogyasztás (át)alakulása az ezredfordulótól napjainkig

A médiafogyasztás (át)alakulása az ezredfordulótól napjainkig Székely Levente A médiafogyasztás (át)alakulása az ezredfordulótól napjainkig 1. BEVEZETÉS Napjainkban a médiának vitathatatlanul egyre fontosabb szerepe van az életünkben. Egyre több időt töltünk mediatizált

Részletesebben

10 kérdés az ifjúságról. Magyar Ifjúság 2012. kutatás első eredményei

10 kérdés az ifjúságról. Magyar Ifjúság 2012. kutatás első eredményei 0 kérdés az ifjúságról Magyar Ifjúság 0 kutatás első eredményei tartalom Tartalom Köszöntő... Szociodemográfiai jellemzők.... Családalapítás.... Oktatási helyzetkép... 9. Munkavállalás.... Nemzetközi

Részletesebben

Mi újság? Outdoor! 73. szám, 2003. február

Mi újság? Outdoor! 73. szám, 2003. február Mi újság? Outdoor! 73. szám, 2003. február Egy hiánypótló remek kiadvány jelent meg a közelmúltban a Stardust Publishing Kiadó jóvoltából. Incze Kinga és Pénzes Anna munkája egy szakmailag igen komoly,

Részletesebben

Által-ér vízgyűjtő területének társadalmi és gazdasági helyzete az ezredfordulón

Által-ér vízgyűjtő területének társadalmi és gazdasági helyzete az ezredfordulón Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata Által-ér vízgyűjtő területének társadalmi és gazdasági helyzete az ezredfordulón Domokos Tamás, Kulcsár László Copyright Echo Nonprofit Network, 1999 A

Részletesebben

Romák társadalmi helyzetével és médiában való megjelenésével kapcsolatos lakossági felmérés

Romák társadalmi helyzetével és médiában való megjelenésével kapcsolatos lakossági felmérés Rubeus Egyesület Szedervessző 1076 Budapest, Thököly út 8. www.rubeus.hu e-mail: rubeus@rubeus.hu Romák társadalmi helyzetével és médiában való megjelenésével kapcsolatos lakossági felmérés Kutatási jelentés

Részletesebben

EGÉSZSÉGTELEN FŐISKOLAI ÉVEK? ÉLELMISZERVÁSÁRLÁSI ÉS FOGYASZTÁSI SZOKÁSOK

EGÉSZSÉGTELEN FŐISKOLAI ÉVEK? ÉLELMISZERVÁSÁRLÁSI ÉS FOGYASZTÁSI SZOKÁSOK EGÉSZSÉGTELEN FŐISKOLAI ÉVEK? ÉLELMISZERVÁSÁRLÁSI ÉS FOGYASZTÁSI SZOKÁSOK Árpád Ferenc PAPP-VÁRY 1 Zoltán SCHWANG 2 ABSTRACT The Marketing Institute of the Budapest College of Communication, Business and

Részletesebben

Neveltségi szint vizsgálat 2000 - Miskolc, Szerencs, Edelény - kutatási beszámoló -

Neveltségi szint vizsgálat 2000 - Miskolc, Szerencs, Edelény - kutatási beszámoló - Neveltségi szint vizsgálat 2000 - Miskolc, Szerencs, Edelény - kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Kulcsár László Programkoordinátor: Domokos Tamás A kutatásra a Miskolc Városi Pedagógiai

Részletesebben

A. (eds.): Media content and control television and social behavior. U.S. Government Printing Office, Vol. 1. 1979.

A. (eds.): Media content and control television and social behavior. U.S. Government Printing Office, Vol. 1. 1979. Az ORTT - hasonlóan az elmúlt évekhez - 23-ban is rendszeresen készít jelentést a műsorelőzetesek erőszaktartalmáról. Az előző évek gyakorlatának megfelelően, továbbra is negyedévente egy kiválasztott

Részletesebben

MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ SZINGLIKNEK

MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ SZINGLIKNEK Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Újabb diplomás levelező tagozat Reklám szakirány MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ SZINGLIKNEK Készítette: Kis Katalin Budapest,

Részletesebben

Bevezetés A határvidék kutatás nem csak azért lényeges, mert a tér felosztásakor új

Bevezetés A határvidék kutatás nem csak azért lényeges, mert a tér felosztásakor új Népességföldrajzi vizsgálatok Magyarország ÉK-i határvidékén Bevezetés A határvidék kutatás nem csak azért lényeges, mert a tér felosztásakor új megközelítést igényel, amely elkülönül más társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Elôzetes adatok A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÔI

Elôzetes adatok A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÔI 2. Elôzetes adatok A NÉPESSÉG ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZÔI 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Előzetes adatok A népesség és a lakásállomány jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Előzetes

Részletesebben

A televízió és a gyermekek. Erőszakos médiatartalmak vagy társadalmi pánik?

A televízió és a gyermekek. Erőszakos médiatartalmak vagy társadalmi pánik? BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK Nappali tagozat PR és szóvivői szakirány A televízió és a gyermekek. Erőszakos médiatartalmak vagy társadalmi

Részletesebben

Lengyel György Blaskó Zsuzsa Martin József Péter: Vállalkozói félelmek és várakozások az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán

Lengyel György Blaskó Zsuzsa Martin József Péter: Vállalkozói félelmek és várakozások az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán Lengyel György Blaskó Zsuzsa Martin József Péter: Vállalkozói félelmek és várakozások az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban

Részletesebben

Tévézés nem tévén, televíziós tartalmak fogyasztása egyéb platformokon

Tévézés nem tévén, televíziós tartalmak fogyasztása egyéb platformokon Tévézés nem tévén, televíziós tartalmak fogyasztása egyéb platformokon VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Készült: Mihalik Natália MEME titkár részére Készítette: Dr. Babocsay Ádám kvalitatív kutatási igazgató Virág

Részletesebben

Nagy Gyula: Munkanélküliség a kilencvenes években

Nagy Gyula: Munkanélküliség a kilencvenes években Nagy Gyula: Munkanélküliség a kilencvenes években (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Nagy Gyula (2000): Munkanélküliség a kilencvenes években in: Társadalmi

Részletesebben

Kik tanulnak tovább? A 2008-BAN EGYETEMRE, FŐISKOLÁRA JELENTKEZŐK NÉHÁNY STATISZTIKAI MUTATÓJA

Kik tanulnak tovább? A 2008-BAN EGYETEMRE, FŐISKOLÁRA JELENTKEZŐK NÉHÁNY STATISZTIKAI MUTATÓJA FÁBRI ISTVÁN FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Kik tanulnak tovább? A 2008-BAN EGYETEMRE, FŐISKOLÁRA JELENTKEZŐK NÉHÁNY STATISZTIKAI MUTATÓJA A kilencvenes évek elejéig jellemzően igen zárt volt a hazai felsőoktatás:

Részletesebben

Jelentkezni vagy nem jelentkezni?

Jelentkezni vagy nem jelentkezni? Jelentkezni vagy nem jelentkezni? FELSÔOKTATÁSI MŰHELY A felsôfokú továbbtanulás során észlelt önkirekesztés és annak háttere Nyüsti Szilvia A tanulmány a 2009-ben és 2010-ben érettségizett diákok populációján

Részletesebben

Közvélemény-kutatások az életen át tartó tanulásról. Kutatási zárótanulmány

Közvélemény-kutatások az életen át tartó tanulásról. Kutatási zárótanulmány Közvélemény-kutatások az életen át tartó tanulásról Kutatási zárótanulmány Budapest, 2006 Sorozatszerkesztő: Lada László Összeállította: Lada László Kiadja: Nemzeti Felnőttképzési Intézet Felelős kiadó:

Részletesebben

Hogyan adjunk el valamit Másnak, ami valójában ugyanaz Sört a nőknek?!

Hogyan adjunk el valamit Másnak, ami valójában ugyanaz Sört a nőknek?! Dr. Fodor Mónika Mészáros-Pintér Szilvia Dr. Medve András Hogyan adjunk el valamit Másnak, ami valójában ugyanaz Sört a nőknek?! Hogyan adjunk el valamit Másnak, ami valójában ugyanaz Sört a nőknek?! Dr.

Részletesebben

Hírfogyasztás, pluralizmus, demokratikus részvétel A sokszínű tájékozódás esélyei

Hírfogyasztás, pluralizmus, demokratikus részvétel A sokszínű tájékozódás esélyei Hírfogyasztás, pluralizmus, demokratikus részvétel A sokszínű tájékozódás esélyei Arra a kérdésre, hogy mennyire szabad és sokszínű a média, nem csak abból az irányból érdemes választ adni, hogy milyen

Részletesebben

Foglalkoztatottak életkor, foglalkozás és képzettségi szint szerint 1995 és 2010 között (vertikális kongruenciavizsgálat)

Foglalkoztatottak életkor, foglalkozás és képzettségi szint szerint 1995 és 2010 között (vertikális kongruenciavizsgálat) Foglalkoztatottak életkor, foglalkozás és képzettségi szint szerint 1995 és 2010 között (vertikális kongruenciavizsgálat) Központi Statisztikai Hivatal 2012. november Tartalom Bevezetés... 2 A 15 74 népesség

Részletesebben

Ők nem szavaznak ma Magyarországon

Ők nem szavaznak ma Magyarországon Ők nem szavaznak ma Magyarországon A Friedrich Ebert Alapítvány és a Policy Solutions elemzése a magyarországi nemszavazókról 2013. november Vezetői összefoglaló A Policy Solutions politikai elemző intézet

Részletesebben

A hátrányos társadalmi helyzetek generációk közötti átörökítése: egy magyarországi követéses vizsgálat eredményei

A hátrányos társadalmi helyzetek generációk közötti átörökítése: egy magyarországi követéses vizsgálat eredményei Kapitány Balázs A hátrányos társadalmi helyzetek generációk közötti átörökítése: egy magyarországi követéses vizsgálat eredményei Tanulmányunk központi kérdése a különféle hátrányos helyzetek generációk

Részletesebben

A közösség véleményének téves észlelése 10-11 éves gyerekek körében

A közösség véleményének téves észlelése 10-11 éves gyerekek körében Grits Gergely, Kenyeres László, Prazsák Gergő A közösség véleményének téves észlelése 10-11 éves gyerekek körében A pluralizmus ignoranciáját vizsgáló kutatások túlnyomó többsége felnőtt megkérdezettek

Részletesebben

AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK HAVASI ÉVA KABAI IMRE A ZSKF-EN. ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK HAVASI ÉVA KABAI IMRE A ZSKF-EN. ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT ZSKF TKK FÜZETEK 14. HAVASI ÉVA KABAI IMRE: AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK A ZSKF-EN (2011. TAVASZ) AKTÍV ÉS VÉGZETT HALLGATÓK A ZSKF-EN. DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ KUTATÁSOK HAVASI ÉVA KABAI IMRE ZSIGMOND KIRÁLY

Részletesebben

Kolosi Tamás Róbert Péter: A magyar társadalom. átalakulásának és mobilitásának fő folyamatai a rendszerváltás

Kolosi Tamás Róbert Péter: A magyar társadalom. átalakulásának és mobilitásának fő folyamatai a rendszerváltás Kolosi Tamás Róbert Péter: A magyar társadalom szerkezeti átalakulásának és mobilitásának fő folyamatai a rendszerváltás óta (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban

Részletesebben