A Litéri Református Általános Iskola Pedagógiai Programja

Save this PDF as:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Litéri Református Általános Iskola Pedagógiai Programja"

Átírás

1 A Litéri Református Általános Iskola Pedagógiai Programja Litér, 2018.

2 Tartalomjegyzék Tartalom Tartalomjegyzék... 1 Intézményi adatok... 3 I. Az iskola nevelési programja Küldetésnyilatkozat Helyzetelemzés Az intézmény múltja Litér Arculatunk... 8 II. Nevelési program Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai Alapelveink A műveltségi területek oktatásának közös követelményei Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskola egészségnevelési programja A környezeti nevelés feladata: Helyi irányelvek a környezeti nevelési programhoz A környezeti nevelés tervezésekor és megvalósításánál figyelembe vett szempontok: Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Összefoglaló tájékoztató A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések Pedagógiai program kiegészítése a helyi Égigérőfa egésznapos programunkhoz Az egész napos iskola értelmezési keretei

3 Az egész napos iskola nevelési-oktatási programjának elemei Az egész napos iskola nevelés-oktatásának pedagógiai koncepciója Indok a nevelési-oktatási program fejlesztésére A tanuló bevonására és pozitívumaira építő tanulás 5 támogató pillére Konkrét támogatás a tanulási ciklusban -a modulok szerepe A modulrendszer által érintett területek A modulok helye a tanítási-tanulási folyamatban II. Tanítási-tanulási program III. A tanítási-tanulási egységek leírása, a tanulás-tanítási progamot alkotó elemek részletes kifejtése I. melléklet A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Alsó tagozat Felső tagozat Modulok Záradékok 90 2

4 Intézményi adatok Az intézmény neve: Litéri Református Általános Iskola Székhelye és címe: 8196 Litér, Petőfi utca 8. Telephelye: 8196 Litér, Petőfi utca 21. Alapítója: Litéri Református Egyházközség Litér, Dózsa György u. 47. Intézmény alapításának éve: 1732 Intézmény típusa: általános iskola Alapító okirat száma, kelte: 12/2012 presbiteri határozat, május 25. módosítva: Fenntartója: Litéri Református Egyházközség, Litér, Dózsa György u. 47. Fenntartói felügyelet: a Litéri Református Egyházközség presbitériuma Egyházi felügyeleti szerv: - Veszprémi Református Egyházmegye Esperesi Hivatala 8230 Balatonfüred-Arács Lóczy Lajos u Dunántúli Református Egyházkerület 8500 Pápa, Árok u Magyaroszági Református Egyház Zsinati Oktatásügyi Iroda 1146 Budapest, Abonyi u. 21. Törvényességi felügyelet: Veszprém Megyei Kormányhivatal, 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Az intézmény OM azonosító száma: Az intézmény szakágazati (TEÁOR) beosztása: Az intézmény bankszámlaszáma: Az intézmény adószáma: Intézmény gazdálkodásának jellege: önállóan gazdálkodó Intézmény jogállása: önálló jogi személy Működő évfolyamok száma: 8 évfolyam Iskolai tanulócsoportok: 8 évfolyamon 1 1 osztály (ebből 3 egész napos oszt.) 1 napközis csoport (4. osztály) 1 tanulószobai csoport (felső tagozat) Maximálisan felvehető tanulólétszám: 200 fő Az intézmény igazgatója: Magasabb vezető. A vezetői feladatok ellátásával a fenntartó határozott időre bízza meg. Az intézmény munkáltatói jogkörének gyakorlója. Az intézmény alaptevékenysége: Általános iskolai nappali rendszerű nevelés és oktatás Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai oktatása Alaptevékenységen belül további tevékenységek: Napközi otthoni ellátás Tanulószobai ellátás 3

5 Iskolások étkeztetése Helyiségek, eszközök bérbeadása Fejlesztő pedagógiai és logopédiai tevékenység gyógypedagógus alkalmazásával 1 8. évfolyamon Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai oktatása Táncoktatás Angol és német nyelvi előkészítő a 3. osztályban Az informatika teremben tanórán belüli és kívüli tevékenységek igények szerint Szakköri foglalkozások Sporttevékenység Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa. (Lukács 18, 16) 4

6 I. Az iskola nevelési programja Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1 Küldetésnyilatkozat A Litéri Református Általános Iskola nyolc évfolyamos, világnézetileg a keresztyén értékek mellett elkötelezett, általános alapképzést nyújtó oktató-nevelő intézmény. A gyermeket adottságával együtt Isten ajándékának tekintjük. A nevelés elsődleges színtere a család, az iskola másodlagos szerepet tölt be. Az iskola nem csorbíthatja a szülők jogait, és nem vállalhatja át kötelességeiket. Munkája hatékonyabb, ha nevelési céljainak, módszereinek megválasztásában, megvalósításában együttműködik a szülői házzal. Az iskola olyan hatályos jogszabályok alapján működő, közösség által fenntartott, a család által választott intézmény, amely: a gyermek fejlettségét a hosszú távú érdekeit figyelembe veszi, meghatározott célrendszer jegyében kiválasztott, kipróbált művelődési anyagot követi, személyiségfejlesztésre irányulóan, rendszeresen, módszeresen, folyamatosan készíti fel a gyermeket az életre, a gyermeki világ védettségének megőrzése érdekében igyekszik megóvni a külvilág ártalmas hatásaitól A református iskola célja a keresztyén szellemiségű (ökomenikusan nyitott) nevelés. Sajátos értékrendjével, kiegészítő tananyagával, tantervi-óratervi hangsúlyeltolódásaival és módszereivel elősegíti, hogy a gyermekből egészséges, jellemes, művelt keresztyén ember váljék. Boldog ember az, aki megtalálja a bölcsességeket, és az az ember, aki értelmet kap. Mert több haszna van ennek, mint ezüstnek és nagyobb jövedelme, mint a színaranynak. (Péld.3,13-14) Különös hangsúlyt kap munkánkban az esélynyújtásra, a képességek személyre szabott fejlesztésére, a korkövetelményként felmerülő idegen nyelvi és számítástechnikai ismeretek nyújtására való törekvés. 5

7 Kiemelten kezeljük a tanulók kreativitása fejlesztésének valamennyi lehetséges területét, az önképzésre történő serkentésüket, igényt támasztva személyiségükben a humán értékek elsajátítására, megbecsülésére. Az iskolánkba járó tanulókat oly módon szeretnénk megtanítani minden szükséges ismeretre, eljuttatni a kellő jártasság- és készségszintekre, hogy a falusi iskola hátrányai ne érvényesülhessenek, csak az előnyei: a családias, odafigyelő légkör, a szeretetteljes bánásmód és az egymás iránti tisztelet. Az iskolai élet jó légkörével, környezeti adottságaink tudatos kihasználásával, lehetőségeink fejlesztésével biztosítani kívánjuk a jó közérzetet, a motiváltságot. Azt szeretnénk, ha tanulóink fogékonyak lennének az új ismeretek befogadására, ha nyitottak lennének egymás és nevelőik iránt. Feladatunk olyan erkölcsi nevelést adni, ami segít megkülönböztetni a jót a rossztól. Pedagógiai hagyományaink és értékelési rendszerünk gyakorlata lehetőséget biztosít számunkra, hogy fejlesszük a gyermekek optimizmusát, pozitív világlátását, hogy személyiségük az emberi értékek számára nyitott, alkalmazkodó-képes, együttműködésre, a másság elfogadására hajlandó, szeretetet, emberi érzéseket adni és elfogadni tudó emberekké serdüljenek. 6

8 1.2 Helyzetelemzés Az intézmény múltja 1732-ben telepedtek le Litéren az olaszfalusi reformátusok preoráns tanítójukkal együtt. Az iskola alapításának ez az év tekinthető. Tanítókról 1817-től van feljegyzés dec. 8-ig csak református iskola működött Litéren, melyet Kayos Gábor kántortanító vezetett ban 56 katolikus és 55 református tanítványa volt december 8-án Bali István tanító átvette az 56 katolikus tanulót májusában államosították az iskolákat, ekkor Állami Általános Iskola lett a neve, igazgatójának Kayos Gábort nevezték ki tól folyamatosan érkeztek a pedagógiai főiskolákon frissen végzett szaktanárok (matematika-fizika, magyar, földrajz-biológia), ezzel párhuzamosan a helyi tanítók közül többen végezték levelező tagozaton a főiskola különböző szakjait (magyar, történelem, ének, orosz, földrajz, biológia). Így a felső tagozat szaktanári ellátottsága hamarosan kiépült. Az 1950/51-es tanévben összesen 7 fő pedagógus tanítja a 324 tanulót. A tanítás váltott műszakban folyt délelőtt-délután 4 különböző helyen. Az 1970-es évek végéig 9-11 fő a pedagóguslétszám. Az intézmény az as években a Balatonfűzfő nagyközségi oktatásügy egyik intézményeként működött jó szakmai hírnevet szerezve magának óta működik a község önkormányzatának fenntartásában. Árpád Fejedelem nevét 1997-ben vettük fel ben felépült a tornaterem épülete, amely még 3 tanteremnek is helyet ad. Így minden osztály kerítésen belülre került ben a kastély épületét sikerült felújítani, illetve akadálymentesíteni az összes épületet ben Litér Község Önkormányzata úgy döntött, hogy az iskola fenntartását a Litéri Református Egyházközségre bízza Litér Litér Árpád-kori falu, mely a török időkben elnéptelenedett ben az Olaszfaluból kitelepült reformátusok építettek itt új települést, s vették használatba a türelmi rendelet után az akkori templomromot. Ennek kapuzata a Chartres-i stílusú oszlopszobros kaputípus egyedüli magyarországi példája. A korábban nagyobbrészt református lakosságú településen a balatonfűzfői ipari üzemek munkássága talált otthonra. A falu lakosságának nagy részét ezen üzemek ipari munkássága tette ki, ami megváltoztatta a vallási arányokat is. Ma a község két harmada vallja magát katolikusnak, 1990-es években épült a modern stílusba katolikus templom. A privatizáció és a létszám-leépítések miatt nagyon sok litéri vált a rendszerváltás után munkanélkülivé, vagy máshol keresett munkát. Helyükre újak költöztek. 7

9 Ma Litér fejlődő település, a két felekezet templomával, a kastéllyal és udvarával mely iskolánknak ad otthont, a Csivitelő Óvodával, az Önkormányzat épületével, az Alkotmány Művelődési Házzal, Közparkkal, pezsgő közösségi életével, táncos hagyományaival Arculatunk Elődintézményünk az Árpád Fejedelem Általános Iskola szakmai-pedagógiai örökségét folytatjuk a következő területeken: Égigérő fa Saját fejlesztésű, országos elismertségű, kisiskolás átvezető program az 1. és a 2. osztályban. A Meixner-módszer olvasástanítása, a késleltetett írástanítás, képességfejlesztő kisfoglalkozások, a különböző problémákkal küzdő tanulóinknál a fejlesztő pedagógus munkája mutatja az egyéni fejlesztésre való törekvésünket. (A tanulás tanítása program módszereit alkalmazzuk oktató munkánk során. ) Idegen nyelv Az iskolában angol és német nyelvet oktatunk. A 3. osztályban nyelvi előkészítő segíti az idegen nyelv megszerettetését és elsajátítását. Felvételi felkészítés Továbbtanulásra való felkészítésünk fontos eleme, hogy a megfelelő pályaorientáción túl versenyképes tudást is nyújtsunk diákjainknak. Ennek koncentrált formája, hogy a 7 8. osztályokban felvételi előkészítő foglalkozásokat szervezünk magyar és matematika tantárgyakból. Ez a felkészítő időszak hivatott a rutin és jártasság kiépítésére, kompetencia alapú feladatsorokkal, a teljesítmény folyamatos mérésével és értékelésével. 8. osztályosok tanév végi vizsgája A 8. osztályos tanulók tanév végi vizsgáztatásának célja az általános iskolai törzsanyag rendszerezése, az alapismeretek összefoglalása, áttekintése annak érdekében, hogy a továbbtanuló diákok biztos alaptudással kezdjék meg tanulmányaikat a középfokú oktatási intézményekben. Infokommunikációs technikák, médiaismeret Jól felszerelt informatika teremben, osztálybontással ismerkedhetnek tanulóink az infokommunikációs technikákkal. Alsó tagozat 3 4. osztályában amennyiben személyi állományunk és az órarend lehetővé teszi - szakköri keretben, felső tagozatban csoportbontással tanórákon tanulják az informatikát diákjaink. Kihasználjuk a világháló adta lehetőségeket más tantárgyakban is, és egyre nagyobb teret adunk az önálló és csoportos munkának. A tantárgyi szemléltetést, feladatmegoldást interaktív táblákkal, az egyéni és csoportos munkát tanulói tabletekkel segítjük. Minden pedagógusnak iskolai laptopja van. Igyekszünk a médiaismeret tantárgyat a gyakorlat oldaláról elsajátítani. 8

10 Népi hagyományok ápolása, iskolai hagyományaink, tánc Nemzeti örökségünk, népi hagyományaink ápolására nem csak a tantárgyak keretében kerül sor, hanem iskolánkból kiinduló nemzetközi hírű Zöldág táncegyüttes munkájának bázisát is iskolánk tanulói adják. Emellett saját hagyományunkban kialakult ünnepeink, rendezvényeink erősítik tanulóink identitását. Sport Iskolánk nagy udvara, sportpályái sokféle lehetőséget teremtenek a sportolásra, mindennapos testedzésre. Kiemelten foglalkozunk kézilabda, röplabda, futball és atlétika felkészítéssel. A versenyek során diákjaink kiváló eredményekkel, sok győzelemmel öregbítik iskolánk hírnevét. Szakköri rendszer, délutáni elfoglaltságok A gyermekek igényeihez és teherbírásához igazodva szakköröket (kurzusokat) indítunk, melyek önálló szakköri tervvel, gyermekek számára meghirdetve, általában egy évnél kisebb időszakot átfogva, koncentrált formában ismertetik meg a gyerekeket egy-egy tudományággal, kulturális területtel, tevékenységgel vagy művészeti formával. 9

11 II. Nevelési program 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai Alapelveink A Magyarországi Református Egyház által fenntartott és működtetett református közoktatási intézmények célja és feladata, hogy tanulóit művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőivé, a magyar haza és nemzethűséges és önzetlen, alkotó polgáraivá formálja, akik mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani, közvetíteni és továbbadni; református tanulóit egyházunk hitvalló tagjaivá, nem református tanulóit vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére nevelje. Felekezeten kívüli tanulóit erkölcsös életre, elfogadó magatartást tanúsító személyiséggé nevelje Mindezek megvalósítása egyházunk iskoláinak évszázadok során kialakult hitbeli örökségére és pedagógiai kultúrájára épül, és azt fejleszti tovább. A keresztyén nevelés lényege a szeretet. Munkáját megbecsülő, kitartó munkára képes, abban örömét lelő, családjának örömet adó, hazáját értékelő fiatalságot szeretnénk nevelni. o Egyrészt az iskolai nevelést átható kultúrával, hangulattal, o másrészt a szabadidős, közösségi tevékenységek sokszínű lehetőségeivel biztosítjuk ezt. Szűkebb és tágabb környezetünk történelmi, kulturális értékeinek, hagyományainak megismerésére, ápolására törekszünk. Nagy hangsúlyt fektetünk a tanulók differenciált oktatására, a tehetséggondozásra, felzárkóztatásra. Figyelembe vesszük a tanulók egyéni és életkori sajátosságait. Motivációra, következetességre, bizalomra épülő nevelési-, oktatási tevékenységet szeretnénk folytatni. 10

12 2.1.2 A műveltségi területek oktatásának közös követelményei Kommunikációs kultúra A kommunikációs kultúra a megismerést, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Alapvető követelmény, hogy az iskola tanulói legyenek képesek az önálló ismeretszerzésre, véleményformálásra és kifejezésre, tudják véleményüket, érveiket kifejteni, értelmezni, megvédeni, vagyis sajátítsák el a jó kommunikációs készséget. Az egyén tudjon alkalmazkodni a közösséghez, becsülje meg, értse meg, fogadja el társát. Napjainkban az információ egy része mesterséges közvetítő rendszerekkel jut az egyénekhez, ezért az iskola feladata, hogy olyan fiatalokat neveljen, akik az új audiovizuális környezetet értik, szelektíven használják, fogékonyak az új technika iránt. Környezeti nevelés A környezeti nevelés átfogó célja elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalom fenntarthatóságát. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Óvják az iskola épületét és a hozzá tartozó parkot, tartsák feladatuknak a környező erdők és madarak védelmét, óvják a Balaton-felvidéket, a Balatont, a természetvédelmi területeket, a Mogyoróst, a Nyerges-hegyet, vegyenek részt a már hagyománnyá vált falusi szemétgyűjtésben, tudatosuljon bennük a Föld napjának jelentősége. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Ennek a számunkra kiemelt terület megvalósítása érdekében pályáztunk az Ökoiskola cím elnyerésére. Hon- és népismeret Az iskola feladata, hogy minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ismerjék a kiemelkedő magyar államférfiak, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát. Legyenek jól tájékozottak a haza földrajzában, irodalmában, történelmében, mindennapi életében, ismerjék a városi és falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Ismerjék az iskola hagyományait és vegyenek részt bennük, mint például az akadályversenyen, a Mikulás-napi ajándékozáson, a különböző ünnepi műsorok készítésében (évnyitó, okt. 23., 11

13 karácsony, márc.15., ballagás, évzáró), az Árpád-napi vásáron, a farsangon, a diáknapokon. Követelmény, hogy a hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Alakuljon ki a tanulókban pozitív viszony a közös európai értékekhez. Becsüljék meg az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét, hozzájárulásait. Legyenek érdeklődők, nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a hazánkat körülvevő országokra, népekre. Ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az országnak és lakosainak az életében. A tanulók ismerjék az egyetemes kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Szerezzenek információkat az emberiség közös (globális) főleg Magyarországot közelebbről érintő problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Az iskola és tanulói törekedjenek arra, hogy valamilyen módon közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Törekedni kell arra, hogy az iskola a falun keresztül a testvértelepülésekkel tartsa a kapcsolatot. Testi és lelki egészség Az iskolai feladataink közé tartozik a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelése. Ezt olyan tevékenységek biztosításával érhetjük el, melyek a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését szolgálják. Iskolánkban a sportszakkörrel, a napköziotthonos foglalkozásokkal, első-nyolcadik évfolyamon egy tánc és mozgás valamint négy testnevelés és sportórával, tömegsport és természetjáró szakkör szervezésével biztosítjuk a tanulók részére a mindennapos testedzés lehetőségét. Tanulóink részt vehetnek a Zöldág Gyermek Néptáncegyüttes munkájában is. Iskolánk helyet ad a Bozsik-programnak, taekwoondo edzéseknek, kosáredzéseknek, modern táncoktatásnak. Megismertetjük tanulóinkat a környezet elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés leggyakoribb, egészséget és testi épséget veszélyeztető tényezőivel és ezek elkerülésének lehetőségeivel. Támogatást igyekszünk nyújtani a káros függőségekhez vezető szokások (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás) kialakulásának megelőzésében. A krízishelyzetbe jutottakon osztályfőnöki, ifjúságvédelmi szinteken igyekszünk segíteni, ha kell pszichológus vagy ifjúságvédelmi szakember bevonásával. Szexuális felvilágosítással, a felelős, örömteli 12

14 párkapcsolatokra történő felkészítéssel, családi életre neveléssel igyekszünk megalapozni a jövő nemzedék életét. Szülői kérésre pedagógusok ajánlásával iskolapszichológus foglalkozik tanulóinkkal. Hitbeli nevelés Általános és tantárgyi célok: Egy református oktatási intézmény elsődleges célja a keresztyén értékrend megismertetésén túl a hiteles keresztyén élet megismerése, megismertetése. Elsődlegesen ennek meg kell nyilvánulnia a nevelői közösség szeretetteljes légkörében és a folyamatosan növekvő tudásban, ismeretben. Ez arculatot nyer ünnepeinkben, heti rendünkben. Ünnepek A hagyományos iskolai ünneplés kiegészül a keresztyén ünnepkör, az egyházi év eseményeivel. A korábbi iskola adventi hagyományaira épülve minden hét kezdetén, hétfői napon iskolai áhítatot tartunk, melyen az egész tanulóközösség részt vesz, pedagógusaikkal együtt. Az egyházi év ünnepei az adventi időszak megülése után a Karácsony, mint Jézus Krisztus születése, a Nagypéntek mint a kereszt ünnepe, és a Húsvét a megváltás és Urunk feltámadásának ünnepe, Pünkösd, a Szentlélek ünnepe, a Reformáció Emléknapja. Bibliai üzenet megismerése, megértése, az iskolai áhítatok feladata. Istentisztelet Szorgalmazzuk, de nem kötelezzük az iskolában a felekezeti hovatartozás szerinti templomba járást. Iskolai programjaink, melyek a szabadidő értelmes, közösségi eltöltését erősítik, szintén tartalmaznak missziós jellegű alkalmakat. Ezek lehetnek csendesnapok, táborok, vetélkedők, előadások, művészeti jellegű vagy kézműves alkalmak. Hittan, egyházi ének Tantárgyi szinten bevezetésre került 2012-től 2018-ig a hittan illetve etika oktatása. Az 1 8. évfolyamon a hittan és etika tantárgy oktatása tanrendbe iktatottan, legalább heti 2 órában kötelező, azok nem pótolhatóak, illetve nem vonhatók össze áhítattal, vagy más közösségi alkalommal. 13

15 Az egyházi ének tantárgy iskolatípusonként legalább két évig rendes tantárgyként, tanrendbe iktatottan heti 1 órában kötelező, más órával nem helyettesíthető és nem vonható össze. A magyar történelmi egyházak, illetve felekezetek a felekezetükhöz tartozó diákokat hit- és erkölcstan oktatásban részesíthetik. Ez községünk adottságaiból következőleg a reformátussal párhuzamosan katolikus hitoktatást jelent. Az etika tantárgy Egyházi iskolánk lelkiségének és az egységes nevelési elvek érvényesülésének értelmében célunk, hogy a gyermekek minél nagyobb része ismerje meg hitoktatás keretében is a keresztyén értékrend, a hit világát. Amennyiben ezzel a gyermeket beírató szülő eddig nem tudott azonosulni, választhatta az etika tantárgyat. 2018/19-es tanévtől az etika tantárgy felmenő rendszerrel kivezetésre kerül. Etika tantárgyról hittanra az átjelentkezés az aktuális tanév első hónapjában szülői kérésre megengedhető. A két felekezet hitoktatásában szintén lehetséges ebben az időszakban átjelentkezés. Hittan tartárgyat választó viszont nem léphet vissza etika csoportba. A hit- és erkölcstan, illetve az etika, valamint az egyházi ének értékelése bekerül a bizonyítványba. Tanulás A pedagógusok feladata, hogy a gyermekeket tanítsa meg tanulni. A tanulók vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában, élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák a saját pszichikus feltételeiket. A pedagógusnak fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Iskolánkban a második év első félévéig szöveges értékelés, a második félévtől kezdve osztályozás az értékelés meghatározó formája. Ezzel szeretnénk biztosítani a gyermek és a szülő felé is az egyértelmű, átlátható, könnyen értelmezhető visszajelzési feladatot. Ugyanakkor azt vettük észre, hogy a gyermekek számára az osztályozás, mint a teljesítmény értékelésének formája motiváló hatású. Ennek részleteit, követelményrendszerét megtaláljuk az iskola helyi tantervében. Pályaorientáció, felvételi előkészítés Iskolánk feladata, hogy segítse diákjait a helyes önértékelés kialakításával, megfelelő tanulási módszerek és tudás birtokában, a pályaválasztásban. 14

16 A munkaerőpiac folyamatos változásával ma már nem életre szóló szakmát választanak az iskola végzősei, hanem a kiválasztott középiskolában szakmai orientációkat, ahol a középiskolai tanulmányok során szilárdul majd meg a felsőfokú továbblépés vagy a szakmai vizsga lehetősége. Nem mindegy tehát, milyen iskolát választ a végzős diák. Célunk, hogy olyan középiskolába juttassuk tanulóinkat, amelyik képességeiknek, irányultságuknak a legmegfelelőbb. A központi felvételi vizsgára való felkészülés indirekt formában már korábban, a hagyományos tanulmányi versenyekre való felkészítéssel megkezdődik matematika és magyar nyelv tantárgyakból. Konkrét formájában a 7. évfolyam második félévében, majd a 8. év első félévében folytatjuk magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyakból. Heti egy-egy órában felvételi felkészítést, konzultációs lehetőséget tartunk, amit kiegészít a gyermekek folyamatos felkészülése házi feladatok, tesztlapok, feladatsorok megoldásával, kiértékelésével. 7. évfolyamon az addig megszerzett ismeretek összefoglalása, átismétlése, rendszerezése folyik. Ehhez feladatlapokat használunk, illetve igénybe vesszük az informatika adta lehetőségeket is. Magyar nyelvtanból a helyesírás, szövegértés, matematikából az alapműveletek, függvények gyakoroltatására különösen alkalmas számítógépes programokat vezetünk be. A tehetséggondozó iskolák felvételi gyakorlatában megjelenő szóbeli felvételit pedig szóbeli vizsgahelyzetekkel gyakoroljuk. Nyolcadik évfolyam első félévében a felvételi előkészítőkön vizsgaszituációt teremtünk. 45 perc alatt kell a tanulóknak az előző évek feladatsorait megoldani. A szaktanár a feladatlapokat kiértékeli. Az értékelés alapja a központilag meghatározott követelmény. A tanulók és a szülők ezek alapján nyomon követhetik a gyermek fejlődését, teljesítményét. Ez a munkamódszer nemcsak abban segít, hogy a tanuló felkészüljön a felvételi vizsgára, hanem kialakítja a helyes önértékelést is, amely a megfelelő iskola kiválasztásának alapja. Nyolcadik év végén végzős tanulóink előre kihirdetett tételek alapján számot adnak az általános iskolában tanultakról írásbeli és szóbeli vizsgák alkalmával. Ezekre a vizsgákra a tanév folyamán felkészítik őket a szakos tanárok. Tanulók tanulócsoportok Tanulócsoportok: egész napos, 2 tanítós: 3 Hagyományos osztály: alsós 1 felsős 4 napközis csoport: 1 felsős tanulószoba: 1 Összesen: 10 Tárgyi feltételek Épületállomány: Az intézmény az ún. technikaépület kivételével egy tömbben, kb m 2 bekerített területen, parkosított udvarral, sportpályákkal egybeépülve, a község csekély forgalmú helyén fekszik. A 15

17 beépített összterület kb m 2, amely egy tanulóra vetítve 7,2 m 2 /fő tágasnak nevezhető elhelyezési körülményeket biztosít. Mindazonáltal épületeink nem voltak korszerűek, az új épület kivételével nem iskolai céllal épültek, többszöri átalakításuk után nyerték el struktúrájukat nyarán a kastélyépület külső és belső felújítása megtörtént. Négy tantermet és egy fejlesztő szobát alakítottak ki, ahol két osztályban csoportbontásra is lehetőség nyílik nyarán a másik két tanterem átalakításával szintén megoldható lett a csoportbontás osztályon belül. Ezzel megvalósult az alsó tagozat ideális elhelyezése. Iskolánk többi belső épülete is akadálymentesítésre került. Iskolánk helyiségei: A épület -Főépület: - osztályterem 4 - fejlesztő szoba 1 - fiú-lány WC 2 - akadályment. WC 1 - tároló helyiség 1 - pince 1 C épület - Napközi épülete: - osztályterem 1 - tanári 1 - igazgatói 1 -titkári szoba 1 - szertár 1 - ebédlő 2 - melegítő konyha, mosogató, előkészítő.: 1 B épület - Tornaterem épülete - osztályterem 3 - tornaterem 1 - fiú-lány öltöző 2 - gazdasági iroda 1 - akadályment. WC 1 D épület - Számítástechnika épülete: - számítástechnikaterem 1 - fiú-lány WC 2 - műhely 1 16

18 Külső épület - tanterem 3 - szertár 2 - fiú-lány WC 2 Helyiségeink gáz központi fűtésesek, illetve gáz helyi fűtéssel ellátottak, vagy aprítékos kazán által fűtöttek. Áramfogyasztásunk költségeinek redukálását szolgálja a B épület tetején elhelyezett napkollektorok áramtermelése. A testneveléshez kapcsolódó zuhanyzó-mosdó lehetőségeink elegendőek. WC-ellátottság: összességében elegendő számú, azonban blokkosított elhelyezésű, nem minden épületben található. Az oktató munka eszközállománya Az alapvető szemléltetőeszközökkel rendelkezünk, de eszközállományunkat folyamatosan fejlesztjük. Az eszköztár további bővítése érdekében különböző pályázatokon indulunk. Könyvtár: Az állomány alapját a kötelező és ajánlott olvasmányok alkotják. Vásárlásoknál figyelembe vesszük a tanulók érdeklődési körét, kívánságait. Igyekszünk beszerezni az éppen aktuális sikerkönyveket, hogy tanulóink minél szélesebb körét nyerjük meg az olvasás számára. Biztosítjuk a pedagógusok önképzéséhez szükséges szakirodalmat is. 2011/11-es tanévtől könyvtárunkat osztályteremben tudtuk elhelyezni a kastély épületében. Videotár: A tananyagok illusztrálásához sok videofilmmel rendelkeztünk. A hagyományos VHS rendszerű kazetták és DVD alapú hordozók helyett a digitális tábláknak köszönhetően ma már inkább internetes videótárakat használunk. CD- tár: Az alapokat leraktuk, bővítése folyamatos. Számítástechnikai berendezések Hardver: Korszerű, duplamagos processzoros, szemet kímélő képernyőkkel ellátott, hálózatba kötött géptermünkben jelenleg a legkorszerűbb technológiákat tudjuk alkalmazni. Gépeink multimédiás alkalmazásra, két gépünk filmvágásra is alkalmas. Digitális videokameránk, fényképezőgépünk, modern nyomtatóink vannak. Minden osztálytermünkben van digitális tábla. Iskolánk 100%-ban wifi internetes hálózattal lefedett. Pályázati lehetőségek felhasználásával az intézmény 5, majd az iskola alapítványától kapott támogatásból 2, önerőből 1 termét interaktív táblával láttuk el. 27 db tanulói Android 17

19 táblaszámítógéppel rendelkezünk. Központi szerver is működik adataink megőrzése és belső intranetes hálózat kiépítése céljából. Szoftverállomány Célunk az informatikai eszközöket gyakorlatiasan használó gyermekek nevelése. Ezért géptermi gépeinken nem csak hagyományos operációs rendszer, hanem ennek szabadszoftveres alternatívája is megtalálható. Szeretnénk nyitni a gépek multimédiás felhasználása felé, ezért grafikai programokat, videóvágó szoftvereket is használunk. Oktatásban használható multimédiás anyagokkal rendelkezünk, de keressük ezek szabadszoftveres megoldásait és internetes adatbankok, videótárak anyagait is felhasználjuk oktatásunkban. Egyéb berendezések állapota: Sportpályák: 1 db műfüves futballpályánk, iskola kerítésén kívül 1 db többfunkciós sportpályánk van, és egy aszfaltozott kosárlabdapálya. Játszótér: 400 m 2 területen fajátékokkal, mászóvárral. 18

20 2.2 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség általános emberi és egyedi tulajdonságok összessége, amelyek jellemzik az egyént, és meghatározzák társadalmi környezetéhez, az azt felépítő, egymásba kapcsolódó kisebb és nagyobb közösségekhez fűződő viszonyát. A személyiségfejlődés az a folyamat, ami az embert az erények gyakorlásával társadalmi környezethez való egyre jobb alkalmazkodásban, és a közösség normáihoz, szokásaihoz való igazodásban, ezeknek megtanulásában, interiorizálásában nyilvánul meg, párhuzamosan az önismeret és énkép fejlődésével. A személyiségfejlesztést olyan komplex feladatnak tekintjük, amely csak személyre szóló lehet; a meglévő tapasztalatokra, képességekre, adottságokra épül; a gyermek iskolai és iskolán kívüli tanulása és egyéb tevékenységei során valósul meg; az iskolai élet minden megnyilvánulásában, szellemiségében, tevékenységében jelen van. Nevelőmunkánk eredményessége érdekében megismerjük a gyermekek értékrendjét, személyiségvonásait, családi körülményeit, társaik, osztálytársaik között elfoglalt helyzetüket, folyamatosan nyomon követjük mindezek változását, együttműködünk a szülőkkel. Olyan gyermekközösség kialakítására törekszünk, melyben az egyén is optimálisan fejlődik. A tanulók személyiségének fejlesztése az iskolai nevelési folyamat állandó feladata. A helyi tantervben képviselt követelmények azt a célt szolgálják, hogy a tanulók az iskolában szerzett ismereteket biztonsággal, alkotó módon tudják felhasználni és alkalmazni. A műveltségi területekben rejlő nevelési lehetőségek komplexitása jó alkalmat teremt azon személyiségjegyek fejlesztésére, amelyek összhangban állnak a mai kor és az erényes ember követelményeivel. A személyiségfejlesztés főbb területei: 1. A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése 2. A tanulók műveltségének, világszemléletének, világképének formálása, értelmi nevelése 3. A tanulók életvitelével kapcsolatos személyiségfejlesztési feladatok 4. A magatartás-, viselkedéskultúra jegyeinek gazdagítása, közösségi, erkölcsi nevelés 1. A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése Emocionális nevelés: Nevelési cél: Élményeik értékelésére nevelés Érzelmi sokrétűség felismerése, érzelmi reakcióik kontrolálása, 19

21 Önismeret, önkontroll kialakítása Élő és élettelen környezet jelenségeinek megismerése és megértése, pozitív kötődés kialakítása Együttérzés, önzetlenség gyakorlása Akaraterő és kitartás fejlesztése, ami a tevékenységeik sikerének kritériuma Feladat: Élményközpontú nevelés és oktatás, előtérbe kerülve a tapasztalatszerzés: cselekedtetésre, próbálgatásra, felfedezésre irányuló módszerekkel Iskolán kívül szerzett élményeik, tapasztalatok aktivizálása a munka során Adjunk lehetőséget, és fejlesszük kommunikációs képességüket, mely élményeik, belső történéseik kifejezéséhez, egyben megértéséhez szükséges Helyes mintát adjunk tanulóinknak Énkép Nevelési cél: Önismeretük fejlesztéséhez minta és segítő irányítás az alábbiakban: Ismerjék önmaguk pozitív tulajdonságait, tudják, mire képesek Akarati tulajdonságait tekintve legyenek határozottak, céltudatosak, kitartók, megbízhatók, rendszerességre törekvők Legyenek kreatívak, rendelkezzenek mobilizálható tudással, az önképzés és az életen át tartó tanulás igényével, s legyenek képesek önmaguk menedzselésére. Kiemelt feladat az 1-4. évfolyamon: A motiváltság fejlesztése (megismerési vágy, alkotásvágy, teljesítményvágy, kíváncsiság, játékszeretet, érdeklődés, felfedezési vágy) A képesség fejlesztése (felismerés, összevonás, összehasonlítás, sorképzés, kiemelés, megismerési képesség, megfigyelési képesség, írás és értő olvasás, beszéd és beszédértés, tanulási képesség, tapasztalás) Kiemelt feladat az 5-8. évfolyamon: A motiváltság fejlesztése (tanulási kötelességtudat, továbbtanulási szándék, önfejlesztési igény) A képesség fejlesztése (analizálás, absztrahálás, problémamegoldás, gondolkodás, viszonyítás, általánosítás, osztályozás, bizonyítási képesség, asszociálás) 2. A tanulók műveltségének, világszemléletének, világképének formálása, értelmi nevelése Nevelési cél: Értelmi képességek fejlesztése Önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése, A világ megismerésére való törekvés igényének felkeltése Sokoldalú tevékenység és érdeklődés jellemezze a tanulókat A tanulók nemzeti nevelése A tanulók állampolgári nevelése 20

22 Feladat: Alakítsuk ki és szilárdítsuk meg az adott képességek fejlesztéséhez szükséges ismereteket Változatos módszereket, tanulási utakat, eljárásokat mutassunk Tegyük képessé tanulóinkat az információk felkutatására és szelektálására Ismertessük meg a szülőhely és a haza múltját, jelenét, a nemzeti hagyományokat Ismertessük az alapvető állampolgári jogokat és kötelességeket Műveltségi területek Anyanyelv és irodalom Élő idegen nyelv Ember és társadalom társadalmi, történelmi ismeretek Ember és természet: matematika, fizika, kémia, biológia Földünk és környezetünk Művészetek: ének-zene, vizuális kultúra, tánc és mozgás Informatika: számítástechnika, könyvtárhasználat Életvitel és gyakorlati ismeretek: háztartástan, pályaorientáció Testnevelés és sport 3. A tanulók életvitelével kapcsolatos személyiségfejlesztési feladatok Nevelési cél: A rendszeresség, pontosság igényének kialakítása (napirend, hetirend, különböző elfoglaltságok tervezése, az iskolai munka megtervezése, tanulási terv, házi munka, szabadidős, hétvégi programok, televíziós műsorok kiválasztása, színház, mozi, szórakozás stb. helyes tervezése, kiválasztása) A tanulóinkban ki kell alakítani a pozitív életszemléletet és pozitív beállítottságot, ehhez szükséges a testi-lelki egészség óvása Kiemelt feladat az 1-4. évfolyamon: (Napirendben, projektekben) Egészségvédő öntevékenység Befogadóképesség, önkifejezési, önellátási képesség Környezettudatos viselkedés kialakítása Kiemelt feladat az 5-8. évfolyamon: egészségvédő öntevékenység, önállósulás önismerő, önértékelő, önkifejlesztő képesség kialakítása (emberismeret, tehetséggondozás, pályaválasztás) kreativitás, önkifejezés fejlesztése (műelemzés, műértelmezés) reális énkép (önbizalom, önbecsülés), öntevékenységi vágy, önállósulási vágy felkeltése 21

23 4. A magatartás-, viselkedéskultúra jegyeinek gazdagítása, közösségi, erkölcsi nevelés Magatartás-, viselkedéskultúra jegyeinek gazdagítása Nevelési cél: A tanulók viselkedésükkel, magatartásukkal járuljanak hozzá az intézmény jó hírnevéhez az intézményen kívül, nyilvános helyeken egyaránt Feladat: Tisztelettudó, intelligens, kulturált magatartás kialakítása és megkövetelése a tanulóktól az intézményen belül egymással, tanáraikkal, az intézmény minden dolgozójával, az intézménybe érkező vendégekkel A megfelelő hangnem, kulturált beszédmodor elengedhetetlen követelmény iskolánk diákjaival szemben a közösségfejlesztés érdekében Nyugodt, higgadt, a másik fél személyiségét, érdekeit tiszteletben tartó fellépés kialakítása a konfliktushelyzetekben is Kiemelt feladat az 1-4. évfolyamon: Szociális érzékenység fejlesztése: kötődés, csoportképzés, hovatartozási kötődés szokásainak kialakítása, magántulajdon tisztelete Segítés, együttműködés, versengés, siker- és kudarcfeldolgozás, alkalmazkodás Kiemelt feladat az 5-8. évfolyamon: meggyőződés, előítéletek legyőzése és a másság elfogadása empátia, tolerancia, érdekelemző szociális értékelő készség kialakítása konfliktuskezelés, vitakészség (érvelés-meggyőzés) formálása Közösségi nevelés Nevelési cél: A tanuló legyen képes önmaga és a közösség elvárásai között összhangot teremteni Társakkal, felnőttekkel való jó viszony kialakítása Feladat: Ismertessük meg az emberi együttélés szabályaival Alakítsuk ki a kulturált magatartási, kommunikációs formákat Az együttműködési készségeket alakítsuk, segítsük 22

24 Erkölcsi nevelés Nevelési cél: Szilárd szokások, helyes realitásérzék, megbízható értékítélet, normakövető magatartás kialakítása Igazodás az időtlen erkölcsi normákhoz Feladat: Ismertessük meg az alapvető emberi és keresztyén értékekkel Problémahelyzetek megoldási lehetőségeit tudatosítsuk Drámajátékokkal sokféle szituációs beleélésre adjunk lehetőséget, mutassunk helyes viselkedési mintákat 2.3 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatokat kialakítja, megteremti. Az iskola hatékonysága, eredményessége alapvetően függ attól, hogy a tanulóknak milyen a közérzetük az iskolában. Mennyire van módjuk, lehetőségük beleszólni az iskola életébe, szervezni saját életük alakulását. A tanulók érdekképviselete az iskola diákönkormányzata. 2.4 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tehetséggondozás mellett az oktatás-nevelés folyamatában kiemelkedő jelentőségű az egyéni képességekhez igazodó képességfejlesztés, fejlesztőmunka. A különböző okok miatt létrejövő beilleszkedési zavar, tanulási képességzavar és/vagy magatartási rendellenesség a gyógypedagógiai nevelés és terápia eszközeivel, valamint a környezet támogató hatásaival eredményesen csökkenthető. Ennek érdekében elsődleges és legfontosabb feladatunk a pedagógiai diagnosztizálás, mely a tünetek pontos feltárását, az okok kutatását, valamint a jelenség elemzését jelenti. Beilleszkedési, magatartási nehézség bármely életkorban, bármilyen körülmények között élő, bármilyen képességű gyereknél jelentkezhet. A felmerülő problémákkal kapcsolatban a feladatink szintjei: a felderítés, - előzetes tájékozódás, óvodai szakvélemény, iskolaérettség, a régi és az új osztályfőnökök megosztják ismereteiket, tájékoztatják egymást. megelőzés: a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekeket fokozottabban figyelemmel kísérjük. A prevenció célja a veszélyeztető tényezők kialakulásának vagy hatásának megakadályozása, visszaszorítása. Feladatunk: az értelmi képességek fejlődési elmaradásának, tanulási kudarc következményeinek megelőzése, enyhítése. okfeltárás korrekció 23

25 Ha gyermek, tanuló beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadót keressük meg. Az ő kérésükre a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt arról, hogy a fenti probléma fennáll-e. Az ő szakvéleményük dönti el azt a lényeges kérdést is: mi áll a magatartási, tanulási zavar hátterében. A fő diagnózis azonosítása, a bizottság javaslata a kezelés hatékonyságát megnöveli. Ezen tanulóknak speciális, személyre szabott támogatásra van szükségük. Ehhez, kifejezetten e feladatokra képzett szakember szükséges. Ezért a Református EGYMI által biztosított fejlesztőpedagógus-gyógypedagógus munkája mellett szükség esetén külső szakemberek segítségét is igénybe vesszük. Például gyógytornász, pszichológus, hallássérültekkel foglalkozó szurdopedagógus. logopédus. Tapasztalataink szerint az alsó tagozatos korosztályban nyílik a legnagyobb lehetőség a zavar felismerésére, a szülőkben és a gyerekekben itt van a legnagyobb fogadókészség a korrekció végrehajtására. A korai felismerés, a korai korrekció a magatartászavarok enyhítésére, a részképességek fejlesztésére eredményesen hat. A veszélyeztetettség gyors felismerése ami a gyerek közelében levő felnőtt felelőssége segítheti, hogy a tanuló ne váljon tanulási zavarral és sok esetben emiatt magatartási zavarral küzdő gyerekké. A tanulási zavarok, részképesség-kiesések fokozatosan csökkennek, a tanulók nagyobb hányadánál enyhülnek vagy teljesen megszűnnek, ha időben észrevesszük és a fejlesztő pedagógus segítségével kezeljük. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységeink területei a következők: - ha a tanulót mentesítik tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés, minősítés alól, iskolánk egyéni foglalkozás keretében, a tanulóra igazított fejlesztési terv alapján nyújt segítséget a felzárkóztatáshoz. A fejlesztési terv melyet a fejlesztő pedagógus állít össze alapjául a szakértői vélemény szolgál. A tervszerű fejlesztést iskolánkban a fejlesztő pedagógus végzi. A szükséges időkeretet a NKT ának (7) bekezdése biztosítja. Az egyéni foglalkozás tanórai foglalkozásnak számít. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosítása évi LXX. törvény alapján, az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények tükrében: 7. Az Nkt. 27. (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (7) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. A sajátos nevelési igény miatt magántanulóként tanulmányokat folytató tanulók esetében az e bekezdésben meghatározott időkereten belül kell biztosítani az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható. 24

26 2017-ben a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 4. -a következő 4a. ponttal egészül ki: 4a. egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció: a szakértői bizottság szakértői véleményében meghatározott fejlesztési területekre és a fejlesztéshez szükséges szakemberre vonatkozó javaslat figyelembevételével a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egyéni szükségleteinek támogatására, az akadályok leküzdésére, új funkciók kialakítására és a környezeti feltételek optimalizálására irányuló kötelező foglalkozás, 11. Az Nkt. a következő 56/A. -sal egészül ki: 56/A. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján fejlesztő foglalkoztatásban és az e törvényben, továbbá jogszabályban meghatározott kedvezményekben részesülnek. 19. Az Nkt a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: (1a) Az a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló, akit augusztus 31. napjáig a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól mentesítettek, a mentesítés időtartamának félbeszakadása nélkül, középfokú iskolai tanulmányainak befejezéséig egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól mentesülhet. 2.5 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Egyre hatékonyabban kell fejleszteni a tehetséges tanulókat azáltal, hogy minél nagyobb teret nyitunk aktivitásuknak és a közös feladatok, valamint az egyéni célok realizálásának. Az iskolai oktatás keretében és azon kívül közvetített információáradatban csak a lényegi tudást biztosító, rendszerező gondolkodás tud eligazodni, amely egyúttal képes az önálló ismeretszerzésre, új fogalmak és törvényszerűségek felfedezésére, valamint az ismeretek alkotó alkalmazására és problémák megoldására. A valóban fontos, a számunkra nélkülözhetetlen ismeretek megtanulása és rögzítése akkor lesz tartós, ha azokat alkalmazzuk, dolgozunk velük magasabb rendű, összetett műveletek elvégzése kapcsán. Az általános iskolában a tehetségeket széles körben kell keresni. A képességek személyre szabott fejlesztésével minden gyereknél eredményt tudunk felmutatni. A tanulási teljesítményeket: a tudást, az ismeretet, a megértést és alkalmazási készségeket, valamint a személyiségben végbement változásokat a tanulók saját korábbi teljesítményéhez kell viszonyítani. 25

27 A tehetséggondozó munka céljai - az általános intellektuális képességek fejlesztése - a speciális képességek fejlesztése - a kreativitás fejlesztése - a motivációs tényezők megléte A tehetséges gyermekek fejlesztésének módjai: Gyorsítás, léptetés Célszerű a gyermek által preferált tantárgy(ak)ból az egyéni haladás lehetőségével élni. A gyorsabb ütemű egyéni haladás miatt felszabaduló idő felhasználható az elmélyült alkotó munkára. Gazdagítás, dúsítás A tehetséges gyermekeknek mennyiségi és minőségi szempontból mást és másképpen kell nyújtanunk. Egyénre szabott ismeretelsajátítást, ún. felfedező, interdiszciplináris megközelítést kell alkalmazni. A képesség kibontakoztatásával kapcsolatos felelősségünk Az általános intellektuális képességek fejlesztése a központi feladat, hiszen ezek nélkül a speciális képességek sem fejlődnek magas szinten. Csak a fejlett pszichikus képességek (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) általánosan jó színvonala mellett remélhetünk komoly és tartós eredményeket a speciális területeken. Eredményességünket az mutatja: ha tanulóinknál megjelenik a nagyfokú komplexitás, azaz a dolgok sokoldalú megközelítése, ami magasabb rendű gondolkodási eljárások alkalmazását követeli; ha tudnak az összefüggésekre koncentrálni; ha a gondolkodás fejlődésében eljutnak az elvont fogalmakkal való ismerkedésig, ami a kreatív és kritikai gondolkodás fejlődéséhez nyújt segítséget; ha tanulóink tanulmányi átlagai javuló tendenciát mutatnak; ha jól szerepelnek iskolai és iskolán kívüli tanulmányi versenyeken; ha a pályaválasztáskor a tőlük elvárt eredménnyel szerepelnek. A tehetségfejlesztés lehetőségei és színterei az iskolában 1-3. osztályban csoportbontásos tanóra (képességek szerinti differenciálás) 1-3. osztályban képességfejlesztő kisfoglalkozások 26

28 a tanítási óra (differenciált tanulásszervezés) egyénre szabott házi feladat fakultációs programok (néptánc, alapfokú művészeti oktatás) szakkörök iskolai sportkör iskolai könyvtár házi versenyek (tanulmányi, kulturális, sport) pályázatok iskolai ünnepélyek levelező versenyek körzeti, megyei, országos versenyek szaktárgyi, tehetséggondozó táborok zeneiskola 2.6 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az intézményben nyilvántartjuk a veszélyeztetett, a halmozottan hátrányos és a hátrányos helyzetű, valamint a magatartászavaros gyermekeket. Fejlődésük figyelemmel kísérése érdekében minden tanév elején az osztályfőnökök, az ifjúságvédelmi felelős, a fejlesztő pedagógus felmérést készít ezekről a tanulókról, javaslatokat dolgoznak ki szociális támogatásukra és pedagógiai gondozásukra. Fontos a minél korábbi problémafelismerés, így az egyénre szabott pedagógiai munkával a tanulók a képességeiknek megfelelő legoptimálisabb fejlődést érhetik el. Az iskolaorvossal, védőnővel együttműködve gondoskodnak az egészségileg károsodott gyermekek megfelelő foglalkoztatásáról, pályaválasztásuk elősegítéséről. Pszichológus foglalkozik a problémákkal küszködő gyerekekkel. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a polgármesteri hivatal gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó dolgozóival, valamint a területileg illetékes családsegítő központtal, felvilágosító, megelőző előadások alkalmával a rendőrséggel. Amennyiben iskolánk pedagógusai a gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudják megoldani, segítséget kérnek a gyermekjóléti szolgálattól. Az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökök bevonásával figyelemmel kíséri a beiskolázást, az iskolába járás alól felmentett gyermekek életét, a felmentett tanulók osztályzóvizsgára való felkészítését, az értelmi, testi fogyatékos gyermekek időben történő beiskolázását Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor tájékoztatja a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. 27

29 Hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres nevelési segélyt folyósítanak. Halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője legfeljebb 8 osztályt végzett, melyről a jegyzőnek nyilatkozott is. 2.7 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulói képességek fejlesztésénél az érintett tanulók egész személyiségét figyelembe kell venni. Mindegy, milyen korú a tanuló, a fejlesztés célja az, hogy milyennek szeretnénk őt látni. Fontos tudni, hogy az átlaghoz képest hol tart. Figyelembe kell venni a normális fejlődés ontogenetikusan érvényesülő fázisait, az egyes funkciók érési idejét, ütemét. A jó képességekre kell építeni, nem szabad sem alá, sem fölé menni a képességeknek. A feladat sikerélményt nyújtson a tanulóknak. Az ellenszenv oldása bizonyos tantárgyak iránt, barátságos, elfogadó viszonyulásunk a tanulóhoz segíti a gyenge képességek fejleszthetőségét. Ha egy tanulónál felmerül a tanulási képességek zavara, vélhetően tanulási nehézségekkel küzd (pl. betűt téveszt, szótagokat cserél fel, gyenge a finommotorikája, beszédhibás, koordinálatlan a mozgása), megkeressük a nevelési tanácsadót. Az ő kérésükre a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt arról, hogy a fenti probléma valóban fennáll-e (Kt. 30. (8) bekezdés). A tanulási zavar gyakran jár együtt magatartási zavarral és/vagy okozója annak. Ezért különösen fontosnak tartjuk, hogy a szakértői vélemény, a pontos diagnózis alapján, mielőbb egyénre szabott fejlesztési terv szerint foglalkozzunk ezekkel a gyerekekkel. A pontos célkitűzés, a folyamatos megfigyelés, az ellenőrzés, értékelés eredményhez vezethet. Vizsgálatnál a hiba minőségét, ne csak a mennyiségét figyeljük. Fontos tudni, mi az, amit már elértünk, mi az, amit még tenni kell. A tanulót addig kell fejleszteni, amíg önálló ismeretszerzésre alkalmassá válik. A családdal, más intézményekkel (óvoda 2. számú melléklet, családsegítő) való kapcsolat-tartás, nevelőtestületen belüli információáramlás, konzultáció kiemelt feladat kell, hogy legyen. A nevelés és a gyermek magatartása szorosan összefüggnek egymással. Az akarati tényezőket befolyásolják az érzelmi kötődések, a már említett, elfogadó, segítő környezet. A konkrét, egyénre szabott korrekció nélkül súlyos, másodlagos személyiségzavarok alakulhatnak ki, amelyek organikus károsodást okozhatnak. Iskolánkban a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítik: fejlesztő pedagógia 1-8. osztályig a szakértői véleménnyel rendelkező gyerekek részére csoportbontás 1-3. osztályban korrepetálás 3-4. osztályban (heti 1 tanóra) korrepetálás 5-8. osztályban napközi 3-4. osztály tanulószoba 5-8. osztály egyéni foglalkozás (szakértői javaslat alapján) 28

30 Ha az 1-4. évfolyamra járó tanulónk eredményes felkészítése szükségessé teszi, hogy heti két alkalommal egyéni foglalkozáson vegyen részt. Iskolánk az egyéni foglalkozás lehetőségéről a tanulót (szülőjét) írásban értesíti, a tanuló választásától, hozzáállásától függ, hogy él-e vele. Integrált oktatás Az integráció szükségessé teszi az általános iskolai pedagógusok és a gyógypedagógus együttműködését. Az integrált oktatás feltételei: a pedagógusok és a tanulói közösségek elfogadó légkört teremtsenek; a pedagógus folyamatosan alkalmazkodjon a tanuló korlátaihoz; speciális szabályok betartása a szemléltetés és számos didaktikai feladat megvalósítása során. Figyelembe kell venni: a tanulási nehézséggel küzdő tanulóknak a feladatvégzéshez több időre van szüksége legyen a tanulónak lehetősége speciális, egyéni eszközök használatára, pl. számológép, különböző szemléltető eszközök a feladatadás és az értékelés motiváló legyen Fejlesztő pedagógia A tanulási nehézséggel, zavarral küzdő tanuló számára az iskola egyéni, illetve kiscsoportos pedagógiai fejlesztést biztosít, melyet fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus kolléga végez. Az egyéni - kiscsoportos foglalkozások mellett a fejlesztő munkának az osztálytermi folyamatokra, az órai ismeretátadási folyamatokra is ki kell terjednie. A tanulási nehézséggel küzdő tanulók korrekciójában a fejlesztés mellett a tanítási órákon megvalósított differenciálás a fejlesztőpedagógus és a gyermeket tanító pedagógusok szoros együttműködését igényli. A tanulási nehézséggel küzdő tanulóknál különösen fontos a helyes tanulási készségek kialakítása és a tanítási óra szervezése. Kiemelt figyelmet igénylő tanulók köre: -sajátos nevelési igényű tanuló, -beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló, -kiemelten tehetséges tanuló, -a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló Sajátos nevelési igényű (SNI) és BTM nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos tevékenységek: A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók egyéni lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva kell megszervezni az alábbiak figyelembe vételével: Megfelelő tanulási környezet biztosítása: eszközök, segédeszközök, bútorzat. 29

31 Szükség esetén a lehetőségekhez mérten alternatív kommunikációs eszközök, módszerek. Állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás biztosítása. Integrált, differenciált fejlesztés a tanítási órákon. Sajátos, a fogyatékossággal, állapottal összeegyeztethető tartalmak, követelmények kialakítása, teljesíttetése. Lehetőséget kapjanak adott tananyagrész hosszabb idő alatt történő elsajátítására. Segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogatni kell a tanulókat, kiemelten az önmagukhoz mért fejlődésüket, értékelve. A fejlesztési feladatok meghatározása és dokumentálása A rehabilitációs célú foglalkozásokat a mindenkori törvényi szabályozásnak megfelelően szervezzük meg és dokumentáljuk. A sajátos nevelési igény típusa szerint logopédus, gyógypedagógus, pszichológus, fejlesztőpedagógus, gyógytestnevelő szakember bevonása szükséges a fejlesztő tevékenységbe. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődéséről egyéni fejlesztési naplót kell vezetni. A fejlesztési napló tartalmazza a szakértői bizottság szakvéleményét, más orvosi és egyéb vizsgálatok eredményeit, javaslatait, a szülői nyilatkozatot, az egyéni fejlesztési programot és a fejlesztő foglalkozások leírását, vezetését. Az egyéni fejlesztési terv a szakértői bizottság által kiadott szakvélemény alapján készül háromhavi ciklusokban. A félévek végén egyéni ellenőrzés történik. A kapcsolattartás és a szakemberek munkája a dokumentációban megjelenik. A csoport- és osztálynaplóban is jelzés történik a sajátos nevelési igényű és tanulási nehézséggel küzdő gyermekekről. Alsó tagozat A fejlesztésre javasolt gyerekeket a fejlesztő pedagógus heti rendszerességgel egyéni haladási terv alapján foglalkoztatja. A készségfejlesztés az aktuális algoritmusok begyakorlását és az egyéni feladatértést szolgálja, tantárgyakhoz kapcsolódik. Működése rendszeres és folyamatos. A tanítóktól kapott jelzések beépülnek a fejlesztési programba, illetve a gyerek teljesítményének azonnali visszajelzése is rendszeres. Felső tagozat A fejlesztésre járó csoport tagjai osztályfokonként azok a tanulók, akik a szakértői véleménnyel rendelkeznek. Vannak olyanok is, akik nincsenek felmentve, de szükségük van a differenciált, egyénre szabott fejlesztésre, korrepetálásra, szükség esetén fejlesztő pedagógiai tevékenységre. Alsó tagozat óta fennmaradó részképesség-zavaraik miatt szövegértésben, szókincsben, az olvasás technikájában folyamatos fejlesztést igényelnek a szaktantárgyak elsajátításához. Velük tanórák utáni időpontban foglalkozik a fejlesztő pedagógus. Cél: Kiscsoportos vagy egyéni fejlesztő foglalkozásokkal tanulási nehézség oldása, felzárkóztatás, részképességzavarok reedukációja, adott tanuló fejlesztési tervének kidolgozása, fejlődésértékelése önmagához viszonyítva. 30

32 Feladat: Tudatosan tervezett egyéni foglalkozások vezetése a tanulási nehézség fennállása idején. Kapcsolattartás szülőkkel a tanulót tanító pedagógusokkal Tájékoztatás a gyerek állapotáról, fejlődéséről. Tanácsadás az otthoni foglalkozásokra vonatkozóan Idegen nyelv oktatása Írás és olvasás zavara esetén az oktatás kezdetben verbális szinten folyik. Lassabb haladási tempó. Több szóbeliség az órákon. Több ismétlés. Több, látott képhez rendelt hanganyag használata. Több vizuális anyag/ kép, rajz, számítógép/ használata. Több türelem. Helyesírási hibákkal szemben elnézőbb értékelés. Olyan szókincs elsajátíttatása és begyakoroltatása, amely a mindennapi élet szituációihoz kötődik. A négy alapvető nyelvi készség (beszédértés, beszédkészség, olvasási készség, írásbeli kifejezőkészség) diszlexiás tanulók esetében nem fejleszthetőek azonos szinten. Cél, hogy a tanuló a mindennapi élet alapvető szituációiban, főleg szóban, képes legyen pontosan válaszolni. 2.8 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Iskolánkban odafigyelő, családias légkörben, szeretetteljes bánásmóddal neveljük a gyermekeket. Különös gondot fordítunk a szociálisan hátrányos helyzetben élő tanulók segítésére. Ennek érdekében a nevelő fontos feladata az ilyen problémákkal küzdő gyermekek feltérképezése, gondjainak megismerése. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják iskolánkban: iskolaotthonos jellegű osztályok napközi otthon 4. évfolyamon tanulószoba az 5-8. osztályosoknak gyereklétszámtól függően bontva diákétkeztetés az iskola igazgatója a nevelőtestülettel együtt dönthet a fogyatékosok sajátos neveléséhez és oktatásához szükséges feltételek megteremtéséről egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése 31

33 fejlesztő és gyógypedagógus, pedagógiai asszisztens lehetőség szerinti alkalmazása felzárkóztató órák és foglalkozások az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a nevelők és a szülők kapcsolattartása; a szülők nevelési gondjai megoldásának segítése (fogadóóra, szülői értekezlet, iskolai elektronikus adminisztrációs rendszer - digitnapló) az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége szükség esetén a rászoruló gyermekek önkormányzati segélyezésre javasolása iskolánk minden pedagógusa közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében valamennyi pedagógus a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőket figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy a gyermek fejlődése érdekében intézkedést tart szükségesnek kapcsolattartás a családvédelmi szolgálattal Egész napos iskola Alsó tagozatunkon három osztályban (felmenő rendszerben bővülhet a teljes alsó tagozatra) működik kéttanítós rendszerű egésznapos iskola. 17 óráig igény szerint gyermekfelügyeletet biztosítunk. A szülőkkel a nevelők tartják a kapcsolatot, melynek formái fogadóóra, személyes megbeszélés, telefon, iskolai elektronikus adminisztrációs rendszer - digitnapló, levél. A tanítás nélküli munkanapokon összevont (1-4. o.) napközi otthonos csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik. Tanulószoba Az 5-8. évfolyam tanulói részére egyéni felkészülésük segítésére tanulószobai foglalkozást tartunk Elsősorban azon tanulóink fejlődéséhez szeretnénk támaszt nyújtani, akiknek gyenge a teljesítménye. Ideje a tanítási órák végétől ig tart. A szülőkkel a tanulószoba vezetője(i) tartja a kapcsolatot, melynek formái fogadóóra, személyes megbeszélés, telefon, iskolai elektronikus adminisztrációs rendszer - digitnapló, levél. Diákétkeztetés Az 1-3. osztályos tanulók igény szerint napi háromszori étkezésben részesülnek. 4. osztályban a napközibe nem járó tanulók számára igény esetén ebédet biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni. 32

34 Iskolai könyvtár és más iskolai létesítmények használata Az iskolai könyvtár az iskolában kiírt időpontokban várja a gyermekeket. Az egyéb létesítményeket előzetes egyeztetés, felelősségvállalás és tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használhatja minden tanuló. Egyéb szociális szolgáltatásaink reggeli tanári ügyelet 7 30 tól 8 óráig, délutáni ügyelet napi háromszori étkezés lehetősége alsó tagozaton, ebédelési lehetőség felső tagozaton tanulmányi versenyek, táborozások támogatása a Litéri Általános Iskoláért Alapítvány részéről 2.9 A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formáit elsősorban a közös pedagógiai feladatokra kell építenünk. Ezért azt vizsgáljuk, hogy milyen módon működhet közre, segítheti a szülő az iskolában folyó nevelőmunkát, illetőleg az iskola milyen módon és formában nyújthat segítséget a szülőnek gyermeke helyes neveléséhez. A pedagógust és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan információt illetően, amelyről hivatásának ellátása során szerzett tudomást. Az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvét biztosítjuk intézményünkben. Iskolánk tiltja a tanulók közötti különbségtételt, kizárást, korlátozást vagy kedvezést, amelynek célja vagy következménye a közoktatás terén az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása, továbbá a gyermek zaklatása. Ennek megfelelően a jelentkező tanulók mindegyikének biztosítjuk a napközis és tanulószobai ellátást, az étkeztetést, valamint a szakkörök munkájában való részvételt. Biztosítjuk diákjaink számára, hogy részt vegyenek az iskola összes rendezvényén. A felsoroltakkal célunk az, hogy tanítványaink felnőttként kiegyensúlyozott, boldog, sikeres emberek legyenek az életben. A tanár-diák kapcsolat fórumai: tanóra keretében, az oktató-nevelő munka során olyan ünnepélyek, rendezvények, programok alkalmával, amelyek kapcsolódnak az adott osztály, iskolánk, községünk vagy nemzetünk hagyományaihoz. Az intézményvezető, egyes szaktanárok, tanítók, az osztályfőnök, a nevelő testület egésze, a DÖK, a szülők közössége, illetve az említett személyek és csoportok egymással összefogva szervezhetik 33

35 meg ezeket az eseményeket, amelyek előkészítésében, lebonyolításában és lezárásában a diákjaink is aktívan részt vesznek. Pl.: farsangi bál, osztály-klubdélután, Árpád-napi vásár, diáknapok stb. tanulmányi kirándulások alatt erdei iskolában a DÖK diákok jogait érvényesítő fórumain szakköri munka közben tanulmányi versenyre, felvételi vizsgákra és elbeszélgetésekre való felkészítéskor iskolánk által szervezett nyári táborozás alkalmával, ahol elsősorban a nevelési feladataink hangsúlyosak A szülők és az iskolában tanító pedagógusok együttműködésének fórumai, lehetőségei: A szülő oly módon segítheti az iskolában folyó nevelőmunkát és gyermeke megfelelő fejlődését, hogy: megismeri a nevelési-oktatási intézmény nevelési ill. pedagógiai programját, házirendjét gondoskodik gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről elősegíti gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását rendszeresen érdeklődik gyermeke tanulmányi előmeneteléről, fejlődéséről, magaviseletéről, valamint az iskola életének eseményeiről a tájékoztató füzet és a iskolai elektronikus adminisztrációs rendszer - digitnapló figyelemmel kísérésével, a tanuló és a pedagógus megkérdezésével részt vesz az iskola által biztosított tájékoztató fórumokon, rendezvényeken (pl. szülői értekezlet, fogadóóra, stb.) igényli a családlátogatást jelzi a pedagógusnak a gondjait, észrevételeit kérheti, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezheti beszerzi és pótolja a tanuló önálló munkájához szükséges eszközöket, anyagokat, tanszereket a tőle elvárható mértékig szülőket delegál az SZM választmányába személyesen vagy képviselői útján a jogszabályban meghatározottak szerint részt vehet az érdekeit érintő döntések meghozatalában tiszteletben tartja az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát Az iskola úgy támogathatja a szülőt feladatai, kötelességei ellátásában, hogy olyan rendezvényeket tart, olyan fórumokat, forrásokat biztosít, mellyel megismerteti az intézmény nyújtotta lehetőségeket és az iskola által támasztott követelményeket. Ezáltal segítve a tanulók felkészülését a tanórákra és a továbbtanulásra. Ilyen lehetőségek: 34

36 igyekszik eszköz- és anyagigényét a közoktatási törvény előírásait figyelembe véve úgy összeállítani, hogy az beszerezhető legyen minden tanuló számára egésznapos nevelés, tanulószoba, napközi otthonos ellátás biztosítása személyes tájékoztatás nyújtása az iskola részéről, amely történhet írásban (iskolai elektronikus adminisztrációs rendszer - digitnapló, tájékoztató füzet, bizonyítvány által) vagy szóban (szülői értekezleten, fogadóórán, személyes megbeszélés során) kollektív tájékoztatás az iskola részéről (szülői értekezlet, SZM-értekezlet, iskolai elektronikus adminisztrációs rendszer - digitnapló, közösségi fórum) szakkörök működtetése különböző műveltségi területeken, a tanév elején felmért igények alapján, melyek mind szülői, mind tantestületi kezdeményezésen alapulhatnak a szülő írásbeli javaslatára 30 napon belül érdemben válaszol a családsegítő, az orvos és a védőnő tájékoztatása problémás esetekben, amelyre a titoktartási kötelezettség nem vonatkozik nyílt napok biztosítása jó kapcsolat kialakítása és fenntartása a szülői munkaközösség választmányával, és rajtuk keresztül más szülőkkel Az iskola által biztosított fórumok: A tanév első tanítási napját megelőzően tanévnyitó ünnepély megrendezése, melyen a tanév rendjével kapcsolatos információk, kérések hangoznak el. A tanév végén bizonyítványosztással egybekötött tanévzáró ünnepéllyel fejezzük be az évet. Évente két alkalommal-szeptemberben és májusban- minden osztályfőnöknek kötelező osztály szülői értekezletet tartani. A szeptemberi alkalom fő témája a tanévkezdés. A májusi szülői értekezleten a következő évi tankönyvekkel kapcsolatos információk mellett az év végi tanulmányi kirándulásról is tájékoztatja az osztályfőnök a szülőket. A 8. osztályban ezen kívül januárban a pályaválasztással kapcsolatos tudnivalókat ismerteti az osztályfőnök szülői értekezlet keretében. Egyéb esetekben is összehívható a szülői értekezlet, ha az osztályfőnök úgy ítéli meg (pl. erdei iskola előkészítése céljából stb.). Az egész tanulóközösséget érintő témában összevont szülői értekezletet hívhat össze az iskola igazgatója. A szülő a gyermekét tanító pedagógusokkal, az intézményvezetővel fogadóórák keretei között is találkozhat, ilyenkor a szülő érdeklődhet gyermeke iskolai teljesítménye, viselkedése felől, gondjait, ötleteit, problémáit elmondhatja. A fogadóórák időpontjait az éves munkaterv tartalmazza. A fogadóórák rendjéről a szülők írásbeli értesítést kapnak (tájékoztató füzet, iskolai elektronikus adminisztrációs rendszer - digitnapló). Tájékoztató füzetben, iskolai elektronikus adminisztrációs rendszer - digitnapló vagy levélben is tájékoztatást nyújthat az iskola, ha az a gyermek iskolai viselkedésével, tanulmányi munkájával kapcsolatos, vagy olyan aktuális információkat tartalmaz, amelynek minden érintett tanuló családjához el kell jutnia. A szülő előzetes kérését mérlegelve, a pedagógus vagy az intézményvezető engedélyezheti a szülő tanítási órán, foglalkozáson való részvételét. 35

37 Az első osztályban minden évben egyszer, az iskolai beíratást megelőző időszakban nyílt napon ismerkedhetnek meg a szülők az első osztályban alkalmazott tanítási módszerekkel. Más osztályokban is vállalkozhat nyílt tanítási nap megtartására a pedagógus, amennyiben igény van rá. Ilyen esetben a nyílt nap megtartását az intézményvezető engedélyezi. Az Iskola honlapja valamint a község újságja a Litéri Hírmondó is rendszeresen információkat, híreket közöl iskolánk életével kapcsolatban. Iskolánkban jó hagyományai vannak a szülői munkaközösséggel való együttműködésnek. Az SZM anyagi és erkölcsi támogatásban részesíti intézményünket. A szülői közösség választmányával az igazgató tartja a kapcsolatot, évente két alkalommal tájékoztatót tart, illetve segítségüket kéri programok lebonyolításához. Szülői Akadémiát szervezünk, melyen előadásokat és fórumbeszélgetéseket ajánlunk fel a szülőknek nevelési problémákkal kapcsolatban. Kapcsolataink továbbfejlesztésének lehetőségei: A helyi óvodában már bevált hagyományt átvéve évente egy-két alkalommal munkadélutánt szerveznénk, ahol közös munkával szülő és pedagógus együtt szépíthetné iskolánkat, vagy tanulóink részére meglepetést készíthetnének. Olyan osztályrendezvényeket szerveznénk, ahol nemcsak a tanulók, hanem szüleik is részt vehetnének. Pl. erdei túra, hétvégi kirándulás, anyák napja. A településünkön már működő civil szervezetekkel szorosabb kapcsolat kialakítása, programjavaslatok eljuttatása hozzájuk. Ezen programok megvalósításával tovább lehetne csiszolni a szülők gyermeknevelési szokásain, másrészt kevésbé hivatalos módon lehetőség nyílik az iskolánkban folyó munkáról beszélgetni. Ez utóbbi jó lehetőség pedagógiai programunk népszerűsítésére, másrészt közvetlenül reagálhatnak a szülők, iskolával kapcsolatos észrevételeiket oldottabb formában is megtehetik Az iskola egészségnevelési programja Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségmegőrzés nem elméleti feladat. A helyes táplálkozás, az aktív testmozgás, a sport, a betegségek elleni védekezés, elsősegélynyújtás, a lelki egészség ápolása mind-mind fontos eleme nevelő tevékenységünknek. Mindebben partnernek tekintjük elsősorban a szülőket, akikkel előadásainkon, értekezleteinken, a Szülői Akadémia rendezvényein az egészségfejlesztés nevelésüket érintő kérdéseit is átbeszéljük. A tanítói, tanári felkészültség mellett szakképzett partnereinkre is számítunk. Elsősorban a védőnő, iskolaorvos, családgondozó, gyermekjóléti szolgálat munkatársa, iskolapszichológus 36

38 segítségére. Iskolánkban gyógytestnevelő foglalkozásokat szervezünk heti rendszerességgel. Védőnői, iskolaorvosi előadások, orvosi, fogorvosi, ortopédusi vizsgálatok alapozzák meg a gyermekek egészségi állapotának felmérését, esetleges korrekcióját, gyógyítását. A Csivitelő Óvoda konyhája az egészséges táplálkozás szempontjából meghatározó étkeztetést biztosítja megfelelő színvonalon, igényesen, egészségközpontúan. Iskolagyümölcs programunk keretében az tanulóink minden nap gyümölcsöt ehetnek. A partner cég a gyümölcs mellett zöldséget, 100%-os gyümölcslevet, szárított gyümölcsöket is biztosít. Iskolánk benevezett az iskolatej akcióba, aminek következtében minden osztály heti rendszerességgel tejet, kakaót, joghurtot fogyaszthat. A prevenció nem csak az egészségápolás, de a szenvedélybetegségek megelőzése szempontjából is fontos. Segítjük a tanulókat az egészség helyes értelmezésben, az önmagunkkal szembeni felelősségérzet kialakításában. Feladatunknak tartjuk, hogy ismerjék meg szervezetük életkori sajátosságait, készítsük fel őket a változások helyes kezelésére! Ösztönözzük a helyes viselkedésmódok elsajátítására, egészségvédő szokásrendek kialakítására! Nyújtsunk segítséget az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi hatások felismeréséhez, adjunk tanácsokat azok kivédésére, elhárítására! Sajátítsák el azokat a technikákat, amelyek az elsősegélynyújtáshoz szükségesek! Adjunk javaslatokat az egészséges életmód kialakítására, a természet adta lehetőségek kihasználására! Az egészséges életmód példái, közvetítői a pedagógusok lehetnek. Hitelessé akkor válnak, ha életmódjukkal azt az értéket képviselik, melyet a gyerekek felé igyekeznek átadni. Ezért meg kell tennünk mindent azért, hogy testben és lélekben egészségesen álljunk tanítványaink elé. Ennek elérése érdekében a következőt tehetjük: harmonikus életvitel önképzés, továbbképzéseken való részvétel aktív pihenés, természetjárás. Az egészségnevelés és a környezeti nevelés területei Tanórai 1-4. évfolyam - A mindennapos testedzés lehetőségeinek biztosítása 5-8. évfolyam - Testnevelés órákon a testedzés biztosítása 1-4. évfolyam - Környezetismeret: Testünk és egészségünk tantervi tananyag feldolgozása 5-6. évfolyam - Természetismeret és egészségtan óra ide vonatkozó témáin keresztül 7-8. évfolyam - Biológia és egészségtan, földrajz óra ide vonatkozó témáin keresztül 1-8. évfolyam - Osztályfőnöki órákon feldolgozott ismeretek Tanórán kívüli tevékenység A témához kapcsoló vetélkedőkön, pályázatokon, versenyeken való részvétel. Az úszás lehetőségének biztosítása (alsós évfolyamokon). Sportköri és tömegsport foglalkozások. A túrázás iskolai szintű szervezése. Erdei iskolai program a 4. osztályban, lehetőség szerint a 6. osztályban is A tanulók nyári táboroztatása (alsó, felső tagozat). 37

39 A tanulók egészségügyi szűrővizsgálatának megszervezése. Papírgyűjtés évente két alkalommal. Az iskola udvarának rendben tartása. Madáretetők elhelyezése és gondozása. Ünnepkörökhöz kötődő játszóház szervezése A környezeti nevelés feladata: Az Isten által teremtett világ értékeinek felismerése, és felelősségteljes megóvása. A gyermekek felkészítése környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolat megalapozása és megerősítése az élő és az élettelen környezettel. A környezeti megismerése szándékának és képességének kifejlesztése. Az igény felkeltése a tanulókban és képessé tételük: a környezet változásainak, jelzéseinek a felfogására, összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére, a problémák megkeresésére, okainak megértésére, kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ez által, a lehetséges megoldások megkeresésére, az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben, a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. Az iskola működése környezetei nevelési szempontból Az iskolában a tantestület nagy része foglalkozik valamilyen szempontból környezeti nevelési kérdésekkel a tanulási órákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az iskolai életnek azon területe, ahol minden iskolában dolgozó pedagógus és nem pedagógus munkatársunk tevékenységére szükség van a siker eléréséhez (pl. takarítók, karbantartó, stb.) 38

40 Helyi irányelvek a környezeti nevelési programhoz Alapelvek: Bibliai alapok - Isten teremtette a világot. Mózes első könyve: A teremtésről. A környezetvédelem szemlélet, gondolkodás- és életmód, nem tudomány, és nem pusztán egy önálló program. A környezetvédelem szemléletjellegéből adódóan kritikus, az új és jobb megoldások keresésére irányul. A környezeti nevelésnek hitelesnek kell lennie, az iskolában látott és tanult dolgok nem állhatnak ellentétben egymással! A környezetvédelem összhangban van az egészség-, a munka- és a természetvédelemmel, továbbá az etikával és az anyanyelv védelmével. A bibliai integráció megvalósulása a tantárgyakban segíti a környezeti nevelést is. További alapelvek, értékek, szemlélet: Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése. Rendszerszemléletre nevelés. Holisztikus és globális szemléletmód kialakítása. Fenntarthatóságra nevelés. A környezetetika hatékony fejlesztése. Érzelmi és értelmi környezeti nevelés. Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés. Tolerancia és segítő életmód. A környezettudatos magatartás és életvitel segítése. Az állampolgári és egyéb közösségi felelősség felébresztése. Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése. Az egészség és a környezet összefüggései. Helyzetfelismerés, ok- okozati összefüggések. Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség. Globális összefüggések megértése. Fogyasztás helyébe életminőség. Létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák. Célkitűzés: Isten ránk bízta a Földet, óvjuk! A tanulók környezettudatosságának fejlesztése. A környezettudatos szemlélet, és az ehhez szükséges ismeretek átadása. A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésének összehangolása a környezeti nevelési programmal. ÖKO-iskola követelményeinek való megfelelés. 39

41 Stratégia: Az iskolában környezettudatos légkört kell kialakítani, a lehetőségekhez mérten a gyakorlatban is meg kell jeleníteni a környezetvédelmet. A legnagyobb nevelő hatása a látott dolgoknak, példának van. A környezettudatos légkörre lehet építeni célzott környezeti nevelési programjainkat: versenyek, pályázatok, erdei iskolák stb A környezeti nevelés tervezésekor és megvalósításánál figyelembe vett szempontok: Környezetvédelmi felelős választása, akinek feladata, hogy a környezetvédelem szempontjából megítélje (támogassa, vagy ellenezze) és javaslataival segítse az iskolai életet. Részt veszünk a különböző környezet-, természet-, és egészségvédelmi versenyeken, vetélkedőkön, pályázatokon. Az osztálykirándulásokat felhasználjuk a környezeti nevelésre. Az erdei iskolákat szakmai igényességgel szervezzük. Környezet- és természetvédelmi szakkört szervezünk. Az iskolában kitett reklámok mind a környezeti nevelés, mind a reklámtörvény kívánalmainak feleljenek meg. Az elem- és papírgyűjtések mellett lehetőség szerint a szelektív hulladékgyűjtési akciókat is megszervezzük. Az iskolai környezettudatosságot be kell mutatni, ki kell hangsúlyozni, modellként kell felhasználni a környezeti nevelésben. Rendszeresen (évente 1-2 alkalommal) környezetvédelmi előadásokat kell szervezni a tanári kar, a szülők részére, aktuális témához kötődően. Élet közeli tanulási környezet biztosítása Gazdag eszköztár, játékosság, sokszínű tevékenységrendszer biztosítása Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Testnevelés: A tanulók: fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket, legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében, értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes, 40

42 igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek, sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. méta, karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás, csülközés, gumizás, pányvázás) tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását Magyar nyelv és irodalom Általános iskola- alsó tagozat (6-10 év). A tanulók: ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (mesék, mondákat, népdalokat és verseket), egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeltessék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során. Általános iskola felső tagozat. A tanulók: ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben, törekedjenek az anyanyelv védelmére, sajátítsák el a média elemzésének technikáit, tudjanak disputát folytatni, A tanulókban: alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával, fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével. Történelem: A tanulók: értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet (IMóz. 1-2.) tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására, ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete, 41

43 értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Idegen nyelv: A tanulók: váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével, legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit, ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit, legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni, állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön. A tanulóban: alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben, fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika: A tanulók: váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket a tantárgyon belül alkalmazzák, legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésre, elemzésére statisztikai módszerek segítségével, tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni, logikus gondolkodásuk, a szintetizáló és a lényegkiemelő képességük fejlődjön, tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, Ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni, legyenek képesek reális becslésekre, 42

44 A tanulóban: alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás, alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Fizika, technika: A tanulók: váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára, ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatásokat (sugárzások, zaj, rezgés) ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat, tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra, mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni, ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak. Földrajz: A tanulók: szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről, érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit, ismerjék meg a világ globális problémáit, ismerjék meg és őrizzék a természeti, és ember alkotta táj szépségeit, Biológia: A tanulók: ismerjék meg a globális és a helyi környezeti problémát és azok megelőzései, illetve mérséklési lehetőségeit, ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet, ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket, ismerjék meg környezet-egészségügyi problémákat, legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére, sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban 43

45 alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Kémia: A tanulók: rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel, törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására, legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére, értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Ének-zene: A tanulók: Rajz és vizuális kultúra: A tanulók: ismerjék fel a természeti, ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát, ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait, fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban, vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét, tudják, hogy az élő, ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek, fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni ismerjék fel a természeti, ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát, ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit, ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás, a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira, ismerjék a természetes alapanyagok használatát, legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni, legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően, ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését, tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre, 44

46 kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. Összefoglaló tájékoztató Iskolánk pedagógiai programja a központilag megfogalmazott általános követelményeket egyezteti a helyi igényekkel, és középtávon megfogalmazza azokat a pedagógiai elképzeléseket, terveket, ajánlásokat, amelyek az elkövetkező 4 évre vonatkozóan keretet adnak - a tanítványok nevelési, oktatási, képzési szükségleteit, a szülők igényeit, és a nevelőtestület lehetőségeit összehangolva - az adott iskolatípusra megfogalmazott célokkal az iskolában folyó munkához. 45

47 2.11 A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját a jelen pedagógia program alapján. A pedagógiai programban található helyi tanterv szeptember 1. napjától került bevezetésre. Érvényességi ideje négy tanévre szól - azaz szeptember 1. napjától augusztus 31. napjáig. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. Mivel egy átalakuló, jellegében, lelkiségében arculatot váltó iskoláról van szó, nagyon fontos, hogy az iskola rövidtávú fejlődési törekvései tükröződjenek a pedagógiai programban, ugyanakkor a szakmai munkának stabil alapot biztosítson. A 2019/2020. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program részleges felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell. A 2021/2022-es tanévben pedig a teljes felülvizsgálatra kerül sor. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására: az iskola igazgatója; a nevelőtestület bármely tagja; a nevelők szakmai munkaközösségei; a szülői munkaközösség; az iskola fenntartója tehet javaslatot. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását szülői, illetve diákönkormányzati képviselői útján az igazgatótanácsnak javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógia programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. 46

48 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. Az iskola honlapjáról, illetve az Oktatási Hivatal adatbázisából is letölthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; Csivitelő Óvodában; 47

49 Pedagógiai program kiegészítése a helyi Égigérőfa egésznapos programunkhoz Mottó: A gyerekek akkor is tanulnak, ha jól érzik magukat. Intézményünkben óta 1. és 2. osztályban saját fejlesztésű, óvoda-iskola átmenetet segítő személyiség fejlesztő egésznapos program működik. Programunkat mindig az érvényben lévő törvényi keretekhez, a megnövekedett óraszámokhoz igazítottuk. A évi CXC. közoktatásról szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó 20/2012. EMMI rendelet alapján ezzel a kiegészítéssel tesszük aktuálissá. Az egész napos iskola törvényi megfogalmazása: 19. (1) Egész napos iskolai nevelés-oktatást akkor szervezhet az általános iskola, ha szükség esetén másik osztály indításával, ha pedig ez nem oldható meg, az érintett tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő egyetértésével a tanuló másik iskolába történő átvételével gondoskodnak annak a tanulónak az ellátásáról, aki - kiskorú tanuló esetén, akinek a szülei - nem kívánja ezt az ellátást igénybe venni. Egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni. Az iskola a pedagógiai programját az Nkt. 26. (3) bekezdésében meghatározottak alapján készíti el. (2) Az egész napos iskolai nevelés-oktatást a közoktatási törvény 52. (3) bekezdésében az adott évfolyamra meghatározott kötelező tanórai foglalkozások megtartásával, továbbá legalább az 52. (7) bekezdésében és az 53. (4) bekezdésében az adott évfolyamra meghatározott nem kötelező tanórai foglalkozások és napközis foglalkozások időkeretében kell megszervezni, biztosítva továbbá az 52. (11) bekezdésében szabályozott egyéni foglalkozások megtartását szolgáló időkeretet. (3) Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében kell biztosítani a) a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez, b) a tananyag megértéshez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást azon tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek, c) a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását. 48

50 Az egész napos iskola értelmezési keretei Annak meghatározása, hogy a projektben mit értünk egész napos iskolán, több dimenziós megközelítést igényelt. Az egész napos iskola elsősorban abban a modellben képzelhető el, amikor a tanítás és a szabadidős tevékenységek egész napra elosztott formában, rugalmas napirend kialakítására adnak lehetőséget. Így tudunk alkalmazkodni a gyerekek életkori sajátosságaihoz, valamint aktuális igényükhöz és terhelhetőségükhöz. Az Égigérőfa programunk tartalmaz egy olyan idősávot, ahol két pedagógus, bontásban, kis csoportban, differenciált munkaformában végzi a nevelő-oktató munkát. Ennek egyik előnye a tanulók egyenletesebb leterhelése, hogy az iskolában töltött időkeretbe beleférjen a tehetséggondozás, a felzárkóztatás, a mozgásos szabadidős tevékenység, valamint kézműves tevékenység. Ennek következtében nyílik lehetőség külön órakeret nélkül a differenciális pedagógia alkalmazására, a házi feladat elkészítésére és az esetleges korrepetálás és/vagy tehetséggondozás megvalósítására is. Az egész napos iskola nevelési-oktatási programjának elemei A program a nemzeti köznevelési törvény szerint egy olyan hét elemű rendszer, melynek részei az alábbiak. 1. PEDAGÓGIAI KONCEPCIÓ. Kifejti a pedagógiai rendszer fejlesztésének indokait, céljait, alkalmazásának helyét és módját, összefoglalja, elméletileg megalapozza azokat a pedagógiai elveket, amelyeken a program alapul. 2. A TANULÁSI-TANÍTÁSI PROGRAM Olyan pedagógiai terv, amely a koncepció szellemében kifejti az egész napos iskolai nevelési-oktatási program célját, követelményeit, tartalmát, a tanulási folyamat időkereteit, javasolt módszereit és eszközeit, a felhasználható szervezési módokat, utal továbbá az értékelés módjára és eszközeire. 3. A TANÍTÁSI-TANULÁSI EGYSÉGEK LEÍRÁSA, A TANULÁS-TANÍTÁSI PROGRAMOT ALKOTÓ ELEMEK RÉSZLETES KIFEJTÉSE Részletes leírások (modulok) egy-egy téma feldolgozásának menetéről, a tanulói tevékenységekről és az 49

51 ajánlott eszközökről úgy, hogy a kritérium szerinti iskolaszervezési formákhoz (a tanórai és más foglalkozások a "modulok") igazodjunk. Ide tartozónak tekintjük a tananyag megértéshez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást, a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását. 4. ESZKÖZÖK Információhordozók és feladathordozók és lehetővé teszik a tervezett tevékenységek megvalósítását, egymással szigorúan formálisan és tartalmilag is összehangoltan, támogatják a kitűzött célok elérését Információhordozók szövegek, képek, filmek, hanghordozók, makettek, CD-k stb. Feladathordozók (munkafüzetek, feladatlapok stb.), egyebek (szoftverek stb.) 5. AZ ÉRTÉKELÉS ÉS ESZKÖZEI Az értékelés eszközei illeszkednek az 1 4. pontokban leírtakhoz, elősegítik a tanulói teljesítmények, a tanulói fejlődés ellenőrzését és értékelését, az elért tudásszint mérését. 6. CÉLZOTTAN FEJLESZTETT TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAMOK Azok a továbbképzési programok, melyeknek célja felkészíteni a pedagógusokat a konkrét program alkalmazására. 7. TÁMOGATÁS, TANÁCSADÁS, SZAKMAI FÓRUMOK, A PROGRAM KARBANTARTÁSA (ENI-ben részt vevő pedagógusok tevékenységének támogatása, menedzsment és a tantestület, továbbá a szülők támogatása.) 50

52 Az egész napos iskola nevelés-oktatásának pedagógiai koncepciója Indok a nevelési-oktatási program fejlesztésére A pedagógiai rendszer (nevelési-oktatási program) célja országos szinten javítani az egész napos nevelésre-oktatásra vállalkozó intézmények nevelési-oktatási rendszereinek összehasonlíthatóságát. Intézményközi szinten törekvése előmozdítani az oktatási együttműködéseket, az intézmények szintjén átláthatóvá tenni az egymásra épülés rendszerét, az illeszkedési pontokat, a bevezetés algoritmusát, várható hatásait, a tanulók kompetenciáinak (tudásának, képességeinek, attitűdjeinek) iskolai értékét. Egyéni szinten (az egész napos iskola-program szereplői és felhasználói (tanuló egyének) számára) is megfogalmaz célokat: javítani a pedagógusok együttműködési, módszertani kultúráját, alakítani a folyamatra és a saját munkájukra vonatkozó reflektív szemléletet, elősegíti a pedagógusok új(hálózati) tanulási és együttműködési formáinak terjedését. Támogatja azokat a törekvéseket, amely elősegítik a tanulók lemaradás-kimaradás mutatóinak javulását, a felzárkózási és tehetség - kibontakoztatásának lehetőségeit. Az egész napos iskola nem csak a tanóráról és az ott alkalmazandó módszerekről szól, hanem a közösség építéséről, a szociális tér kiszélesítéséről, az egyén lehetőségeinek megteremtéséről is. Ezek a célkitűzések túlmutatnak az iskolai kereteken, mert megvalósulásuk esetén erős hatást gyakorolhatnak a társadalmi fejlődés kedvezőnek tekinthető irányára, sok más mellett a szolidaritás és a társadalmi kohézió erősödésére. Az alábbi táblázatban rendszerezzük az egész napos iskola ismérveit, folyamatait, műhelymunkák céljait és kapcsolatainak jellemzőit foglalja össze az alábbi táblázat. Az egész napos iskola ismérvei Legfontosabb ismérvek Személyre szabott pedagógia alkalmazása Kétirányú folyamatok A tudás átadásának a színhelye és a tanulás megszervezésének a színhelye. Műhelymunka, a differenciálás helyszíne A résztvevőknek egyéni tanulási céljaik vannak, Csoportbontással a lassabban és a gyorsabban haladókat képességeik szerint fejleszti, lehetőséget nyújt felzárkóztatásra és tehetséggondozásra. Kapcsolatok Aktív együttműködés az iskolán kívüli szervezetekkel, ellátásokkal. művelődési házak, színházak, uszoda, sportegyesületek, Litéri Zöldág Kulturális Egyesület, művészeti iskolák 51

53 Kompetencia alapú megközelítés. A változó és sokféle tanulói szükségletek és célok elfogadása A tanulói sokféleség kezelése, mint örömforrás, mint a kreatív munka lehetősége. Kompetenciákra épülő szakmai tudás /tanulásirányítás összekapcsolásának és az egyéni célok megvalósításához nélkülözhetetlen (tanulási) kompetenciák harmonizálásának a terepe. A pedagógus számára is a tudás megszerzésének helyszíne, együttműködések színhelye. Aktív kapcsolatok, kooperációk lehetőségének megteremtése (tanuló, pedagógus, szülő, munkatársak minden permutációjában). A tanulóknak a céljaik megvalósítására szervezett programjuk van. Egész napra elosztva ad lehetőséget sokféle, tanulókat célzó tevékenységnek a hagyományos keretek mellett. Életkori sajátosságokat figyelembe vevő napirend kialakítása. Együttműködésre lehetőséget adó keretek és szakmai tudás. Aktív együttműködés különösen a tanulókkal és a szülőkkel. Aktív együttműködés különösen a tanulókkal és a szülőkkel. A hagyományos keretek mellett több tevékenységnek is helyet ad. Fentiek alapján összegezve a pedagógiai koncepció az egész napos iskolára jellemzőnek tartja, hogy: az egész napos iskola olyan intézmény, amelyre a személyre szabott pedagógia alkalmazása, a kompetencia alapú megközelítés a jellemző, amely elfogadja a változó és sokféle szükségleteket és célokat, a tanulói sokféleség kezelését örömforrásnak tartja. Nemcsak a tudás átadásának, hanem a tanulás megszervezésének is a színhelye. Olyan műhely, amelyben a résztvevőknek egyéni tanulási céljaik és ezek megvalósítására szervezett programjuk van. Az egész napos iskola - együttműködve az iskolán kívüli szervezetekkel, ellátásokkal, szülőkkel - egész nap, az oktatás hagyományos keretei mellett több, a tanulókat és a szüleiket célzó tevékenységnek is helyet ad. 52

54 A tanuló bevonására és pozitívumaira építő tanulás 5 támogató pillére A tanuló bevonására és pozitívumaira építő tanulás megvalósulása a gyakorlatban 5 pillérre támaszkodik, melyek közül az első a fent kifejtett és hivatkozott konstruktivizmus. A PEDAGÓGIAI KONCEPCIÓ ELMÉLETI ALAPJAINAK ÖSSZEFOGLALÓ ÁBRÁJA 7 1. PILLÉR: A KONSTRUKTIVISTA DIDAKTIKA ÉS DIFFERENCIÁLIS PEDAGÓGIA Az ugyanabban a tanulócsoportban lévő gyerekek adott pillanatban és adott témában különböző tudással és eltérő képességekkel rendelkeznek. Más tényező alakítja a motiváltságukat, máshogyan kommunikálnak egy-egy területen, más a viszonyulásuk a társakkal való együttműködéshez, más a figyelmük terjedelme, más áll az érdeklődésük középpontjában, mások a tapasztalataik stb. A pedagógiai tudás a sokféleség lehető legjobb kezelését, a pedagógiai, pszichológiai eszközök ismeretét, azok felhasználni tudását és mindennapi alkalmazását jelenti a tervezésben, megvalósításban, a reflexiók kialakításában és a továbbhaladásban. Elméleti megközelítés: A pedagógiai lexikon szerint a differenciális pedagógia A gyerekek, a tanulók egyéni sajátosságaira tekintettel levő fejlődés, fejlesztés lehetőségeinek és feltételeinek biztosítása az oktatásban, azaz az iskolarendszerben és a mindennapi pedagógiai munkában, vagyis az oktatási folyamatban. 53

55 A pedagógus szerepe ebben a tanulók egyéni képességeinek, törekvéseinek, motivációjának, tanulási sajátosságainak ismeretében tervezni a a tanítási-tanulási keretben (pl. szakkör, felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás) a tananyag tartalmában a feladatok eltérő meghatározásában a követelményekben (manipulációs gondolkodás absztrakt gondolkodás szintje) a különböző elsajátítási módokat figyelembe vevő tanulásszervezéssel Gyakorlati megközelítés: A differenciálás a gyakorlatban többnyire nem azt jelenti, hogy mindig minden gyerek saját egyéni feladatot kap. A gyakorlatban a tanulási környezet szervezése, a csoportos tanulás lehetősége adja meg a kereteket a valódi differenciáláshoz. A kifejezetten heterogén összetételű csoportokban a gyerekek egymással való kapcsolata, az egymás tanítása, a viták, a megbeszélések, a konkrét, elvégzendő munka elosztása, az együttműködés mozzanatai teremtik meg a differenciális pedagógiai közeget (tanulási környezetet), ehhez a pedagógusnak jó (adekvát) feladatokat kell biztosítania, olyanokat, amelyekkel ez a hatás valóban elérhető. (Nahalka, 1997.) 2. PILLÉR: A PEDAGÓGIAI ALAPELVEK A pedagógiai alapelvek pillérben három prioritás jelenik meg: (1) a tanulók meglévő tudására építés elve, (2) a tanulói öntevékenység elve és (3) a valós kontextusba ágyazottság elve. Az alapelvek értelmezését és kifejtését minden intézmény az adott környezetének és konkrét céljainak megfelelően alakítja ki. 3. PILLÉR : A TANULÁS PEDAGÓGIAI, BIOLÓGIAI, PSZICHOLÓGIAI HÁTTERE Ez a pillér jelenti, hogy teret kap a tanuló megismerése, az egyéni különbségek jelentősége. Az egyéni különbségek esetében az elsődleges fókusz az információfeldolgozás sebességére, ezen belül az előzetes ismeretek, az asszociációs lehetőségek gazdagsága, a gyakorlottság, mint fejleszthető készség szerepére és megismerésére, aktivizálására kerül. A tanulást sokféle dolog segítheti: a látás, hallás, ízlelés, szavak, mozdulatok, tapintás, szaglás. A perceptuális (érzékelés, észlelés útján történő) tanulás azt jelenti, hogy a külvilágból látási, hallási, szaglási, ízlelési, bőr-és testérzékleti ingereket dolgozunk fel. Így tanuljuk meg a színeket és a formákat, a téri elrendeződést, képek, dallamok, tájak és személyek felismerését. A tanuló fontos jellemzője, hogy melyik érzékszervi modalitást részesíti előnyben. Érzékszerveink más és más arányban vesznek részt a tanulásban. Minél több érzékszervünket 54

56 használjuk, a tanulás annál eredményesebb lesz. (Látás 75 %, hallás 13 %, tapintás 6 %, szaglás 3 %, ízlelés 3 %). Van, aki auditív, más vizuális, megint más kinesztetikus típus. Azok az oktatási formák, amelyekre jellemző, hogy mindenkinek egyszerre magyaráznak el mindent, csak azoknak a számára biztosítanak kedvező tanulási környezetet, akik a hallás útján könnyebben, gyorsabban tanulnak. A kinesztetikus, vagyis a mozgásra, tapintásra támaszkodó tanulási stílus szorult a mi társadalmi körülményeink között a leginkább hátrányba. Pedig például azokat, akik hangosan olvasva tudnak tanulni, a szájmozgásuk is segíti a tananyag rögzítésében. A domináns (meghatározó, jellemző) tanulási stílusok személyenként változnak. Ez azt jelenti, hogy az egyik diák az egyik módszer segítségével, pl. a felfedezéses tanulással tud a legjobban tanulni, míg egy másik nem. Ha megismertük a tanulók egyéni tanulási stílusát, és arra felhívtuk az ő figyelmüket is, azzal támogathatjuk őket a legjobban, ha olyan tervet és tanulási eljárásokat segítünk kialakítani bennük, amelyek összhangban állnak a legfontosabb tanulási stílusukkal. 1) Ha valaki konkrét tapasztalatok alapján tanul a leghatékonyabban, bátran alapozhat a saját tapasztalataira, megfigyeléseire, a kipróbált eljárásokra, de megszerezheti a tudást olvasmányok, hivatkozott példák segítségével is. 2) Ha az elméleti megközelítések a legkedvezőbb hatásúak a számára, akkor lehetőséget kaphat az információ megszerzéséhez, összegyűjtéséhez az előadások során, tanulmányok készítésével, a tanultak azonnali kipróbálásának lehetőségével, hasonló dolgok összekapcsolásával, megfigyeléssel. 3) Ha a cselekvő típusú tanulási formák segítségével jut a tanuló hamarabb eredményre, biztosítania kell önmagának a kipróbálás lehetőségét, az elméleti dolgok cselekvésre fordítását ha ez egyedül nem megy, akkor eleinte különösen erősen a tanár támogató segítségével. 4) Ha valaki megfigyeléssel tanul jobban, újságok, párbeszédek, ötletbörze alkalmazása segíti a tanulását. Módszertani háttér A gazdag módszertani háttér kialakítása feltétele a mindennapi munkafolyamatok egyénhez igazított tervezésének és lebonyolításának. Lehetővé teszi olyan kooperatív technikák, makro- és mikro módszerek, munkaformák és játékok helyzethez illeszkedő alkalmazását, melyek segítenek abban, hogy a tanulói aktivitást serkentő lehetőségeket kínálhasson fel a pedagógus, támogatni tudja a kommunikatív készségek fejlesztését, a vélemény-nyilvánítást, a vitakultúra fejlesztését. A módszertani háttér megválasztásában a tanulót aktivizáló, együttműködésre, problémamegoldásra serkentő, a tevékenységközpontú pedagógiák elméleti és módszertani bázisából építkező megközelítés érvényesül. Mit tegyen a tanár a folyamatban? Elsősorban úgy alakítsa a tanulási képességeket, úgy aktivizálja a tanulók egyéni tanulási stílusát, használtassa a nekik legmegfelelőbb tanulási 55

57 stratégiákat, hogy közben igyekezzen megszabadulni a tanárközpontú, ismeretközlő módszerektől. Legyen a munkája tevékenységorientált, a tanulók öntevékenységére és szociális érzékenységüket is fejlesztő csoport-munkára támaszkodó, sok-sok kommunikatív elemmel. Hatékonnyá akkor válik a munkája, ha a tanulók is és ő is megfelelő módszertani kompetenciával rendelkeznek. A rendszeres és tudatos, helyzethez és tanulói egyéni sajátosságokhoz illeszkedő módszerek alkalmazásának járulékos haszna, hogy segíti a tanulókat új nézőpontok felfedezésében, növeli egymás különbözőségével szembeni toleranciájukat. Ahhoz is hozzájárulhat, hogy ki tudják választani, milyen személyközi készségeket kell használniuk ahhoz, hogy eredményesen tudjanak dolgozni olyanokkal, akiknek más stílusuk illetve preferenciáik vannak. Az egész napos iskolában olyan módszerek, technikák és eljárások alkalmazása javasolt, amelyek a tanulót a tanulási helyzetben aktív szerepbe hozzák. Csoportmunka A jól megszervezett, megtervezett és a megfelelő egyéni tanulói igényekhez igazított csoportmunkának sok előnye van. Fejleszti: Az interperszonális intelligenciát, a szociális készségeket azáltal, hogy munka közben a tanulók a többiekkel együttműködnek és kommunikálnak. A kognitív készségeket azáltal, hogy a többiekkel együtt kell megmagyarázni, megtárgyalni és megoldani a problémákat. Stabil érzelmi alapok létrehozását teszi lehetővé azáltal, hogy a csoport vagy a vezető egyéniségek lelkesedése motiválja a többieket. Nem jól szerveztük meg a csoportmunkát, ha a tanulók ilyen kérdéseket tesznek fel egymásnak: Hol tartasz? Én annál., Alá kell húzni? Tudsz adni egy radírt? Stb. A csoportmunkában lehet, hogy a tanulók közösen dolgoznak egyéni feladatokon, vagy csoportban dolgoznak olyan feladatokon, amelynek közös eredménye van problémamegoldás folyik a csoportban, vagy a munka eredménye valamilyen konstrukció lesz. Az is lehet, hogy az együttműködés végeredménye egy-egy kutatási téma feldolgozása, fejezet egy történethez A kooperatív tanulás A csoportban folyó kooperatív tanulás lényege, hogy a kölcsönös függőségi viszonyok között a tanulók motiváltak a közös célok elérésére, baráti viszonyok alakulnak ki közöttük, fejlődnek kommunikációs készségeik, technikáik (Falus, 1998). A kooperatív tanulás során gyakran adódnak olyan helyzetek, ahol tanítványainknak figyelniük kell egymásra, alkalmazkodniuk a másikhoz, a feladat megoldása érdekében beszélgetni, alkalmasint vitatkozniuk kell. Ezek a legtökéletesebb helyzetek a szociális és tanulási készségek tanítására. A kooperatív tanulás nagy segítség a pedagógusnak, mert olyan spontán 56

58 helyzeteket teremt, melyben alkalom nyílik az alapproblémán, esetleg a kiadott feladaton kívül egyéb hasznos ismeretet, készséget tanítani a gyermekeknek. A munka során lehetőség nyílik: Értelmező megvitatásra, amikor a tanulók egy képről, költeményről vagy más alkotásról beszélnek. A munka folyamata: ötletek összegyűjtése, tapasztalatok megbeszélése, vélemények megfogalmazása. Problémamegoldó feladatok, ha a csoportok egy nyílt végű problémát vagy helyzetet vitatnak meg, két cselekvési lehetőség között döntenek. Alkotó feladatokat oldanak meg, amikor a csoportok egy közös feladat elvégzésére szerveződnek azért, hogy közösen kézzelfogható eredményeket hozzanak létre részelemek létrehozása és összeállítása, újságszerkesztés. Összegezve Az adekvát módszertani háttér kialakításának egyik alapja a tanuló típusok azonosítása a csoportban, és ezt követően a tanítási stílusban alkalmazkodás a különböző tanulói típusokhoz. Ha az információk 80-90%-át szóban vagy írásban kapják a diákok, az egyértelműen rontja a tanulás hatékonyságát, amelynek eredménye romló tanulási teljesítmény és csökkenő motiváció. Mitől válik hatékonnyá a tanulás? A tanulás módja Tárolás a hosszú távú memóriában Olvasás 10% Meghallgatás 20% Vizuális szemléltetés 30% Meghallgatás és vizuális szemléltetés 50% Elmondás, előadás (beszéd) 70% Tevékenység és elmondás (beszéd) 90% Az egész napos iskolában fontos megválaszolandó kérdés, hogy a folyamatosan kudarcot átélő, a szorongó, bizonytalan, csak külsőleg (vagy úgy sem) motivált tanulóval mit lehet tenni, hogy a munka örömteli tevékenység legyen a számára. Az értelmes, érdekes, jó feladat, az, hogy jó együtt dolgozni, hasznom lesz belőle és ezt fel is tudom mérni típusú élmények a tanuló számára erős motivációs tényezővé válnak. 57

59 4. PILLÉR: A TANULÁSI KÖRNYEZET, ÉS ANNAK MEGTERVEZÉSE, ELEMEINEK RENDSZERBEN TÖRTÉNŐ MŰKÖDTETÉSE A tanulási környezet rendszert alkot, és elemeinek egységbe rendeződése azt jelenti, hogy gyakorlati szempontból a lehető leginkább törekedni kell azoknak együttes kezelésére az egymástól elkülönült kezelés nem fejti ki a kívánt hatást. A tanulási környezet elemei 1 : (1) térbeni és időbeni viszonylatok, (2) a tanítási-tanulási folyamat terve lásd a Nevelési-oktatási program 2. fejezetét: Tanítási-tanulási program (3) az értékelés részletesen kifejtve lásd az 5. fejezet: Az értékelés és eszközei (4) a tanulási folyamat logikája, koncepcionális háttere lásd 3. fejezet: A tanításitanulási egységek leírása, a tanulás-tanítási programot alkotó elemek részletes kifejtése (5) a munka megszervezésének körülményei, (6) speciális eljárások ld. 6. fejezet: Célzottan fejlesztett továbbképzési programok, illetve a 4. modulpillér: Pedagógusok kézikönyve (7) interakciók jellege (t-t, t-t), lehetőségei ld. 4. modulpillér: Pedagógusok kézikönyve (8) információhordozók és más eszközök ld. 4. fejezet: Eszközök Azt, hogy a pedagógusok milyen stratégiát választanak a megvalósításra, nézeteik, pedagógiai gondolkodásuk előzetes tapasztalataik erősen befolyásolják. A program erre az egyes iskolák szintjén úgy válaszol, hogy azonosítja az intézményi jellemzőket. Ennek során a tanításitanulási folyamat tervezésénél, a tanulási tevékenységek megválasztásánál alapul veszi Glaser elméletét annak azonosítására, hogy milyen helyzetből (szintről) indulhatunk. A jelen állapot lehet ha az iskolában a gyengén teljesítő tanulók felzárkóztatást kapnak, azt a nekik adott feladatok is támogatják de ha a teljesítményük változatlan, akkor a minősítésük szummatív alapon történik. ha diagnosztikus (helyzetfeltáró) értékelés alapján is sor kerülhet a felzárkóztató programok alkalmazására, amelyhez metodikai eszközök gazdag tárháza is támogatást ad illeszkedve a tanulók egyéni jellegzetességeihez. De ha a tanulók ezek elvégzése után sem tudnak javítani teljesítményükön, ugyancsak szummatív minősítést kapnak. ha a tanulók tanulási stílusának figyelembevételével iktat be a pedagógus a tanulási folyamat különböző szakaszaiban fejlesztő vagy kiegészítő, differenciált egyéni megközelítés szerint tehetséggondozó, speciális érdeklődést kielégítő programokat, feladatokat. Ebben az esetben a pedagógus a tananyag differenciálásával is próbál igazodni a tanulókhoz. ha az eredmények folyamatos nyomon követése, a diagnosztikus és formatív értékelések tanulságainak elemzése, valamint a tanulási stílusok, az egyéni igények, érdeklődések összevetése képezik a tanulás segítésének, az egyénhez igazodó 1 Nahalka István alapján 58

60 tanulásszervezésnek a szempontjait. Ez azt is jelenti, hogy a módszerek ((pl. kooperatív módszerek alkalmazása - együttműködésre törekvés, a differenciált rétegmunka ( mini frontális), az individualizált tanulás és a projekt)) gazdagodó választéka a mindennapok része, így a tananyag további differenciálása valósulhat meg. A megközelítés azt jelenti, hogy a pedagógusok a tanítási-tanulási folyamat tervezése során alternatív követelményeket állítanak fel a tanulóval szemben, az eredményeket nyomon követik és értékelik úgy, hogy a hármas összhang megvalósul: Kulcselem: a differenciálás Differenciált tananyag Differenciált követelménytámasztás Differenciált módszerek Ehhez az értékeléssel kapcsolatos gondolkodásunkat és a hozzá való viszonyulásunkat is arról az alapról kell indítani, amely szerint az ENI-AF pedagógiai tevékenységében az értékelés olyan pozitív folyamat, amely az egyéni fejlődésről és eredményről ad fontos információt, és amely felhasználható az összes tanuló fejlesztésére, nevelésének-oktatásának javítására is. Az értékelés minden egyes tanuló érdekeit szolgálja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tanulók sikeres iskolai pályafutását és aktív részvételét támogatja. Az értékelési módszerek és az értékelési alapelvek kiegészítik és támogatják egymást. Az értékelés törekszik az egyéni sajátosságok el-és megismerésére. 5. PILLÉR: A TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEK A tanulási tevékenység az egész napos iskolában azokra a tanulási stratégiákra épül, amelyek kialakításában pedagógusok- tanulók-szülők együttese vesz részt. Az élethosszig történő tanulás, mint új paradigma, ezen a területen is alapvető változásokat követel meg egyrészt az intézményszervezésben, másrészt pedig a konkrét tanulásra vonatkozó módszertan tekintetében. Az egész napos iskola koncepciója szerint a tanulás színtere az iskolák kívül kiterjed térben és időben mindazokra valóságos és virtuális terekre, amelyekkel a tanuló kapcsolatba kerül(het). Az egész napos iskola célja ezért az, hogy a tanulót felkészítse a tanórán kívül tanulási formák megismerésére és alkalmazására, amelyekre a kezdeményezés 59

61 az oktatási folyamatból indul el. A három tanulási forma az egyén élete során egymást kiegészítve működik, így biztosítva a tanulási tevékenységek variabilitását és adaptibilitását. Forrás: 0023_DP/dp5_1_pedpara_ch scorml Letölt:

62 Konkrét támogatás a tanulási ciklusban -a modulok szerepe Intézményünkben az OFI ajánlásában szereplő modul rendszert dolgoztuk át a mi meglevő tevékenységeinkhez. A modulrendszer által érintett területek Az egész napos iskolában zajló szabadidős tevékenységekre készített modulrendszer négy nagy területen kínál lehetőséget. A modulrendszer az egész napos iskola koncepcióban: Modulok Tematikus egységek Tanítási-tanulási folyamathoz köthető tevékenységek modul Tehetséggondozás Felzárkóztatás, korrepetálás Differenciálás Különleges igények Szociális kompetenciák fejlesztéséhez köthető tevékenységek modul Önismeret, együttműködés Szabadidőhöz köthető tevékenységek modul Mindennapos testnevelés Pedagógusok kézikönyve modul Módszertár Konflikuskezelés Hobbi, játék Eszköztár Beilleszkedés Életmód Útikönyv Az egész napos iskola gyakorlatában a pedagógusok konkrét feladata a tanulók képességeinek, készségeinek, kompetenciáinak tudatos fejlesztése. Ennek érdekében a tudományterületek, a hozzájuk kapcsolódó készség-, képesség-és attitűd-fejlesztések, a tanulók különböző irányú, sokféle megközelítése az elvárás. Ehhez a módszerek, a tanulásszervezési formák, tevékenységközpontú és a differenciális pedagógiák alkalmazása vezet. A folyamat személyessé tétele, egyéni különbségek szem előtt tartása támogatását biztosítja az intelligencia komponensek ismeretére (Howard Gardner, USA, 1983) alapozó tervezés. Jelesül: (a) képesség valódi, felmutatható eredmény létrehozására és/vagy kultúrájában értéknek számító teljesítményre, (b) a problémamegoldás képessége mindennapi élethelyzetekben, és (c) problémamegoldás képessége, melynek eredménye új tudás, új információ. A modulok helye a tanítási-tanulási folyamatban A délután ugyan olyan fontos, mint a délelőtt! Mindenkiben működnek a vágyak, hogy valamilyen közösséghez tartozzék, és a társadalom sokféle formációja, klubok, pártok, vallási csoportok igyekeznek ezt a vágyat kielégíteni. Ami ritkán sikerül teljes értékűen, de hosszabb-rövidebb időre valamiféle kötődés 61

A Litéri Református Általános Iskola Pedagógiai Programja

A Litéri Református Általános Iskola Pedagógiai Programja A Litéri Református Általános Iskola Pedagógiai Programja Litér, 203 Tartalomjegyzék Intézményi adatok / 3. Az iskola nevelési programja Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T

A L A P Í T Ó O K I R A T A L A P Í T Ó O K I R A T Az iskola feladatának tekinti az általános iskolai nevelés és oktatás keretében, hogy tanulóit művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé,

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények

Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények HELYI TANTERV Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények A különböző tantervek bevezetési ütemezése Az osítása

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA. A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA. A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelet alapján az alábbi adatokat tesszük közzé. Intézmény neve: Jászboldogházi

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére. Szilvási Általános Iskola

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére. Szilvási Általános Iskola Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A nevelő

Részletesebben

ENYING VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 258/2008. (VI. 25.) SZÁMÚ HATÁROZATA

ENYING VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 258/2008. (VI. 25.) SZÁMÚ HATÁROZATA ENYING VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 258/2008. (VI. 25.) SZÁMÚ HATÁROZATA A HERCEG BATTHYÁNY FÜLÖP GIMNÁZIUM ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATÁRÓL 1. A költségvetési szerv neve: Herceg Batthyány

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

KÖZZÉTÉTELI LISTA OKTÓBER 1.

KÖZZÉTÉTELI LISTA OKTÓBER 1. KÖZZÉTÉTELI LISTA 2018. OKTÓBER 1. Aktív pedagógusok munkakör szakképzettség létszám tanító tanító 11 angol műveltségi terület 1 ember- és társadalom műveltségi terület 1 ének műveltségi terület 6 fejlesztő

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola

Részletesebben

A 2016/2017. tanévben az 1. osztályosok tanítói: Juha Gyöngyi és Molnárné Kondrát Mariann

A 2016/2017. tanévben az 1. osztályosok tanítói: Juha Gyöngyi és Molnárné Kondrát Mariann különkiadás A 2016/2017. tanévben az 1. osztályosok tanítói: Juha Gyöngyi és Molnárné Kondrát Mariann Szeretettel várjuk a szülőket tájékoztató szülői értekezletre 2016. jan. 27 - én, szerdán 18 órakor,,

Részletesebben

NYÍLT NAP MAGYAR MŰHELY ÁMK GIMNÁZIUMA

NYÍLT NAP MAGYAR MŰHELY ÁMK GIMNÁZIUMA NYÍLT NAP 2018. 11. 14. MAGYAR MŰHELY ÁMK GIMNÁZIUMA Milyen célkitűzésekkel jött létre az iskola? Mezőörs és környéke fiataljainak tehetséggondozása Felelősséget vállalni a környezetért és a közösségért

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

Különös közzétételi lista A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

Különös közzétételi lista A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Különös közzétételi lista 2018. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Kőszeg: Középiskolai tanár: Általános iskolai tanár: Tanító speciális

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG 2018-2019.TANÉV A MUNKAKÖZÖSSÉG TAGJAI NÉV Mihály Anikó Békésiné Katona Tünde Nyerges Zoltán Liskáné Farkas Angéla Várnai Beáta TANTÁRGY földrajz kémia fizika kémia A természettudományi

Részletesebben

T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT

T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat a rendelkezésére álló dokumentumok alapján az 1891. évben nem megállapítható

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

EGRY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

EGRY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA EGRY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

Palonai Magyar Bálint Általános Iskola

Palonai Magyar Bálint Általános Iskola Intézmény neve: Palonai Magyar Bálint Általános Iskola Igazgató: Makkos Csaba Címe: Fonyód Fő u. 8. Telefon / fax: 85 / 361423 Email cím: mbaltisk@tonline.hu OM azonosító: 034007 Telefon: 85361423 1. Pedagógusok

Részletesebben

EGRY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

EGRY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA EGRY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények

Részletesebben

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Személyi feltételek Pedagógus-munkakörben Sorszám A pedagógus végzettsége, szakképzettsége 1. Magyar-orosz-német szakos tanár Szakvizsgázott pedagógus: közoktatási

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista 2014/2015. tanév 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre,

Részletesebben

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK:

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről,

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet alapján az alábbi adatokat tesszük közzé. Intézmény neve: Besnyői Arany

Részletesebben

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1. Általános felvételi eljárásban felvételi

Részletesebben

Palonai Magyar Bálint Általános Iskola

Palonai Magyar Bálint Általános Iskola Intézmény neve: Palonai Magyar Bálint Általános Iskola Igazgató: Makkos Csaba Címe: Fonyód Fő u. 8. Telefon / fax: 85 / 361423 Email cím: mbaltisk@tonline.hu OM azonosító: 034007 Telefon: 85361423 1. Pedagógusok

Részletesebben

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA AZ ÉRSEKVADKERTI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PROGRAMJA OM azonosító: 032189 Intézményi azonosító: 112008 Készítette: Fábián Attila igazgató 2013 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...2 1. BEVEZETŐ...4 2.

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelet alapján az alábbi adatokat tesszük közzé. Intézmény neve: Rábatamási Móra

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelet alapján az alábbi adatokat tesszük közzé. Intézmény neve: Rábatamási Móra

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2015 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

4. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások,

4. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, 4. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai 4.1 A műveltségterületek és tantárgyak viszonya: Műveltségi területek / Tantárgyak 1-4. 5. 6.

Részletesebben

Sarkadi Általános Iskola

Sarkadi Általános Iskola Sarkadi Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015. 0 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 3 1.1.1. Az nevelő-oktató munkánk sajátos pedagógiai

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE JUHÁSZ GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 2600 Vác Báthori u. 17-19 KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008 (XI.24.) OKM rendelet alapján JUHÁSZ

Részletesebben

HELYZETELEMZÉS A TELEPHELYI KÉRDŐÍV KÉRDÉSEIRE ADOTT VÁLASZOK ALAPJÁN

HELYZETELEMZÉS A TELEPHELYI KÉRDŐÍV KÉRDÉSEIRE ADOTT VÁLASZOK ALAPJÁN 2017/2018 Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta

Részletesebben

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz Közzétételi lista 2014/15-ös tanév Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Tájékoztató a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Kedves leendő első osztályosok, Tisztelt Szülők! Hamarosan első osztályba kell íratniuk

Részletesebben

BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015.

BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015. BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagógusok Végzettség, szakképzettség

Részletesebben

Közzétételi lista. német 4 fő nemzetiségi. nemzetiségi tanító főiskola tanító-magyar, német

Közzétételi lista. német 4 fő nemzetiségi. nemzetiségi tanító főiskola tanító-magyar, német Közzétételi lista A Hetvehelyi Általános Iskola a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet 23. (3) bekezdése alapján nyilvánossá teszi a törvényi előírásban meghatározott adatait: I. A pedagógusok iskolai

Részletesebben

Tantárgyi rendszer bevezetése (felmenő rendszerben) a NAT szerint elfogadott helyi tanterv alapján 2013 szeptember 1 től

Tantárgyi rendszer bevezetése (felmenő rendszerben) a NAT szerint elfogadott helyi tanterv alapján 2013 szeptember 1 től 1. számú melléklet Tantárgyi rendszer bevezetése (felmenő rendszerben) a NAT szerint elfogadott helyi tanterv alapján 2013 szeptember 1 től Tantervek: H2010 = a 2011-ben felülvizsgált és a NAT alapján

Részletesebben

Speciális Tagozat Munkaközösségének. Éves Munkaterve 2015/2016

Speciális Tagozat Munkaközösségének. Éves Munkaterve 2015/2016 Speciális Tagozat Munkaközösségének Éves Munkaterve 2015/2016 Személyi feltételek a tanév kezdéskor: Tagozatunkon a nevelő-oktató munka összevont csoportokban folyik. Tanulóink nagy része enyhe értelmi

Részletesebben

Komplex tehetséggondozó program a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodában

Komplex tehetséggondozó program a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodában Komplex tehetséggondozó program a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodában Az iskola bemutatása Ahol a tehetség kiművelése a lehető legtökéletesebbre, Istenre irányul és ahol az elismerést

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE ENDREFALVAI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008 (XI.24.) OKM rendelet alapján

Részletesebben

Tóvárosi Általános Iskola

Tóvárosi Általános Iskola Tóvárosi Általános Iskola 2009/2010-es tanév munkaterve A tantestület 2009. augusztus 31-én tartott értekezletén elfogadta. Pokrovenszki László igazgató 2009/2010-es tanév rendje A tanév 2009. szeptember

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2016 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.

Részletesebben

INTÉZMÉNYI KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI MINITORING JELENTÉS 2011/2012. TANÉV

INTÉZMÉNYI KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI MINITORING JELENTÉS 2011/2012. TANÉV 9. PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI MINITORING JELENTÉS 2011/2012. TANÉV Atkár, 2012. június 15. Készítette: Bartókné Lukács Irén igazgató Nagy Mónika GYIV felelős

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján)

HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján) 1. sz. melléklet HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján) 1. Intézményi adatok OM azonosító: 032842 Intézmény neve: Fenntartó neve: Napköziotthonos Óvoda

Részletesebben

Gimnáziumi felvételi tájékoztató. 2017/2018. tanév

Gimnáziumi felvételi tájékoztató. 2017/2018. tanév Gimnáziumi felvételi tájékoztató 2017/2018. tanév Miért érdemes gimnáziumunkat választani? Jó hangulatú iskola. Értéket közvetítő hagyományok, rendezvények, sportolási lehetőségek (úszás, kézilabda, szertorna).

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Tájékoztató a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Kedves leendő első osztályosok, Tisztelt Szülők! Hamarosan első osztályba kell íratniuk

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata, szakágazati besorolása:

ALAPÍTÓ OKIRAT. 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata, szakágazati besorolása: ALAPÍTÓ OKIRAT Arnót község Önkormányzati Képviselő-testülete és Sajópálfala község Önkormányzati Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról

Részletesebben

Különös Közzétételi Lista

Különös Közzétételi Lista Különös Közzétételi Lista 2016/2017. tanév Kisboldogasszony Katolikus Általános iskola 5932 Gádoros, Iskola u. 4. OM 201747 1. A felvételi lehetőségek Az intézmény az alábbiak szerint határozza meg a felvételi

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI EGYETEM EÖTVÖS JÓZSEF GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM ALAPÍTÓ OKIRAT

NYÍREGYHÁZI EGYETEM EÖTVÖS JÓZSEF GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM ALAPÍTÓ OKIRAT NYÍREGYHÁZI EGYETEM EÖTVÖS JÓZSEF GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM ALAPÍTÓ OKIRAT 1. Az intézmény hivatalos neve: Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium. (Az intézmény

Részletesebben

FELSŐS MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2017/2018

FELSŐS MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2017/2018 FELSŐS MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2017/2018 Készítette: Dufla Ildikó munkaközösség vezető Taszár, 2017. szeptember 18. Helyzetelemzés: Felső tagozaton tanító szaktanárok: Osztályfőnök Christ Ildikó 6.a biológia,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2013 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.

Részletesebben

Kedves Szülők! Tisztelettel köszöntjük Önöket és leendő első osztályos gyermeküket!

Kedves Szülők! Tisztelettel köszöntjük Önöket és leendő első osztályos gyermeküket! A mi iskolánk Kedves Szülők! Tisztelettel köszöntjük Önöket és leendő első osztályos gyermeküket! Minden család életében fontos esemény az iskolaválasztás és a beiratkozás. Döntésük megkönnyítéséhez szeretnénk

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola 2015 PEDAGÓGIAI PROGRAM Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola 1 I. I. Helyzetelemzés... 5 1. Az iskola rövid története..5 2. Középiskolánk hivatalos adatai...6 3. Az iskola és környezete...7

Részletesebben

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Nagy Tamásné óvodavezető Nagykállói Brunszvik Teréz Óvoda Nagykálló Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001

Részletesebben

Intézkedési terv a minőségirányítási program értékelése alapján 2011/2012-es tanév

Intézkedési terv a minőségirányítási program értékelése alapján 2011/2012-es tanév Gyulaffy László Általános Iskola 8412 Veszprém-Gyulafirátót, Vízi u. 24 OM azonosító: 037040 Intézkedési terv a minőségirányítási program értékelése alapján 2011/2012-es tanév Készítette: Fodorné Szöllősi

Részletesebben

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88., 90. és 92. -a, valamint a közoktatásról

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM KOLLÉGIUMAINAK NEVELÉSI PROGRAMJA

A NYÍREGYHÁZI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM KOLLÉGIUMAINAK NEVELÉSI PROGRAMJA PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. Nevelési program 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. Alapelvei 1.1.2. Céljai, feladatai és értékei

Részletesebben

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

FELSŐS MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2018/2019

FELSŐS MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2018/2019 FELSŐS MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2018/2019 Készítette: Borsányi Piroska munkaközösség vezető Nagyberki, 2018. szeptember 19. Helyzetelemzés: Felső tagozaton tanító szaktanárok: Horváth Szabolcs - történelem,

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEI 2016/2017-ES TANÉV

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEI 2016/2017-ES TANÉV Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta Ökoiskola

Részletesebben

2700 Cegléd, Rákóczi út 46. tel: (53)-310-934, (53)-500-525 fax:(53)-500-625 E-mail: cklg@cklg.hu www.cklg.hu

2700 Cegléd, Rákóczi út 46. tel: (53)-310-934, (53)-500-525 fax:(53)-500-625 E-mail: cklg@cklg.hu www.cklg.hu Beiskolázási tájékoztató a 2016/2017-es tanévre Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium OM azonosító: 032549 Telephely kódja: 001 2700 Cegléd, Rákóczi út 46. tel: (53)-310-934, (53)-500-525 fax:(53)-500-625 E-mail:

Részletesebben

2011/2012-es tanév rendje

2011/2012-es tanév rendje 2011/2012-es tanév rendje A tanév 2011. szeptember 1-jétől (csütörtök) 2012. június 15-ig (péntek) tart. Az első félév: 2012. január 13-ig (péntek) tart. 2012. január 20-ig (péntek) értesítés az I. félévben

Részletesebben

A Szerencsi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsőde különös közzétételi listája

A Szerencsi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsőde különös közzétételi listája A Szerencsi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsőde különös közzétételi listája Az iskola pedagógusainak végzettsége, szakképzettsége: Sorszám végzettség Tantárgyfelosztás

Részletesebben

Intézményi értékelési szabályzat

Intézményi értékelési szabályzat ÉRDI TANKERÜLETI KÖZPONT PA 4501 Százhalombattai 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. OM azonosító: 037767 Tel/Fax: 06-23-354-192, 06-23-359-845 E-mail: titkarsag@egyesiskola.hu

Részletesebben

Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos és módszertani tudást tükröz.

Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos és módszertani tudást tükröz. 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 1.1. Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? 1.1.1. Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ 2010. A magyar iskolai tehetséggondozásnak jelentős értékei vannak, ezzel Európa élvonalában vagyunk a nemzetközi értékelések alapján, de ahhoz, hogy

Részletesebben

ISKOLAHÍVOGATÓ FOGLALKOZÁS

ISKOLAHÍVOGATÓ FOGLALKOZÁS ISKOLAHÍVOGATÓ FOGLALKOZÁS Szülők számára tájékoztató Gyermekek számára iskolahívogató foglalkozás Ismerkedés minden tanítóval Hetente, csütörtök 16,30 óra Kertvárosi iskolaválasztó 2017. február 11. Beiratkozás

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 32/2008. ( XI. 24.) a nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló OKM rendelet alapján az alábbi adatokkal működik intézményünk. Intézmény neve: Általános Iskola Tápiószele

Részletesebben

Különös közzétételi lista:

Különös közzétételi lista: Különös közzétételi lista: 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. Nevelő oktató munkát segítők száma, szakképzettsége 3. Iskolai

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben

Felvételi tájékoztató

Felvételi tájékoztató Felvételi tájékoztató Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium (OM azonosító: 035282) Györgyi Albert) Az iskola dolga, hogy megtanítsa vélünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: A nevelő szakképzettsége / végzettsége.

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: A nevelő szakképzettsége / végzettsége. Közzétételi lista A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. - a értelmében az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola az alábbi adatokat, információkat honlapunkon is közzé tesszük: 1. A pedagógusok iskolai

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK:

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez

Részletesebben

Kápolnásnyéki Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola

Kápolnásnyéki Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Kápolnásnyéki Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola OM azonosító: 030175 Telefon: 06-22-368-940 E-mail:iskola@mail.knyek.sulinet.hu http://www.vmg.vm-knyek.hu/ Kápolnásnyék,

Részletesebben

Derkovits Gyula Általános Iskola

Derkovits Gyula Általános Iskola B U D A P E S T F Ő V Á R O S V I. K E R Ü L E T T E R É Z V Á R O S Ö N K O R M Á N Y Z A T A Derkovits Gyula Általános Iskola Egységes szerkezetbe foglalt módosított alapító okirata (a változások aláhúzott

Részletesebben

Beiskolázási információk

Beiskolázási információk Újbudai Teleki Blanka Általános Iskola Teleki-Blanka-Grundschule Beiskolázási információk Ö R Ö K Ö S ÖKOISK LA 2017/2018 A TELEKI Iskolánkban a pedagógiai munka legfőbb célja olyan tartalmas, bensőséges

Részletesebben

40/2009. (V. 28.) Kt. határozat Gárdonyi Géza Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Alapító Okiratának felülvizsgálata

40/2009. (V. 28.) Kt. határozat Gárdonyi Géza Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Alapító Okiratának felülvizsgálata Szám: Tárgy: 40/2009. (V. 28.) Kt. határozat Gárdonyi Géza Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Alapító Okiratának felülvizsgálata Halmaj, Kiskinizs községek önkormányzatai a közös fenntartású Gárdonyi

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

BEISKOLÁZÁS 2014/2015

BEISKOLÁZÁS 2014/2015 BEISKOLÁZÁS 2014/2015 Az iskola jellege, célkitűzése: Gimnáziumunkban az általános műveltséget megalapozó, kétszintű érettségi vizsgára, felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint a munkába állásra

Részletesebben

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008

Részletesebben

A Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium felvételt hirdet négy és nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályaiba a 2019/2020-as tanévre az alábbiak szerint

A Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium felvételt hirdet négy és nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályaiba a 2019/2020-as tanévre az alábbiak szerint A Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium felvételt hirdet négy és nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályaiba a 2019/2020-as tanévre az alábbiak szerint A.) Négy évfolyamos gimnázium (Egy osztály általános tantervű)

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Miskolci Magister Gimnázium OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 2013/2014-es tanév 11. osztály Készítette : Berecz Mária OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKATERV Az osztályfőnöki órák tematikája illeszkedik iskolánk nevelési koncepciójába

Részletesebben

PIPACSVIRÁG MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA A LEENDŐ ELSŐSÖK SZÜLEINEK TÁJÉKOZTATÓJA február 17.

PIPACSVIRÁG MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA A LEENDŐ ELSŐSÖK SZÜLEINEK TÁJÉKOZTATÓJA február 17. PIPACSVIRÁG MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA A LEENDŐ ELSŐSÖK SZÜLEINEK TÁJÉKOZTATÓJA 2014. február 17. Az iskola rövid története 2001- Az iskola megnyitja kapuit, négy osztály veszi birtokba

Részletesebben

ISKOLAI HÍRMONDÓ 2018/2019 es tanév. LÁZÁR ERVIN ÁLTALÁNOS ISKOLA Erzsébet utca 31.

ISKOLAI HÍRMONDÓ 2018/2019 es tanév. LÁZÁR ERVIN ÁLTALÁNOS ISKOLA Erzsébet utca 31. ISKOLAI HÍRMONDÓ 2018/2019 es tanév LÁZÁR ERVIN ÁLTALÁNOS ISKOLA Erzsébet utca 31. Iskolánkról néhány szóban Tisztelt Szülők! A gyermekek iskolába kerülése fontos állomás életükben, a Szülők számára pedig

Részletesebben

Különös Közzétételi Lista

Különös Közzétételi Lista Különös Közzétételi Lista 2013/2014. tanév Kisboldogasszony Katolikus Általános iskola 5932 Gádoros, Iskola u. 4. OM 201747 1. A felvételi lehetőségek Az intézmény az alábbiak szerint határozza meg a felvételi

Részletesebben