(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

Átírás

1 !HU T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E (22) A bejelentés napja: (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP A (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP B (1) Int. Cl.: A61K 36/74 (06.01) A61P 9/ (06.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO PCT/FR 04/ () Elsõbbségi adatok: FR (72) Feltalálók: FABRE, Bernard, F-31 Belberaud (FR); FORT-LACOSTE, Lydie, F-318 Labarthe sur Leze (FR); JEANJEAN, Michel, F-313 Castanet-Tolosan (FR) (73) Jogosult: Pierre Fabre Dermo-Cosmetique, 9 Boulogne-Billancourt (FR) (74) Képviselõ: Baranyi Éva, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (4) Kínafa alkalmazása az angiogenezist stimuláló gyógyszer elõállítására HU T2 A leírás terjedelme 8 oldal Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 199. évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.

2 1 HU T A találmány általánosságban a kozmetika és a gyógyszerészet területét érinti. Közelebbrõl a találmány tárgya új gyógyszer vagy kozmetikai készítmény, különösen hajápoló készítmény, amely megfelelõ inert vivõanyagban tartalmaz egy kínafát tartalmazó növényi kivonatot, és amely stimulálja az angiogenezist. A találmány tárgya pontosabban egy kínafakivonat alkalmazása hatóanyagként gyógyszer vagy kozmetikai készítmény elõállításához, amely olyan bántalom megelõzõ és/vagy gyógyító célú kezelésére szolgál, amelyben az angionegezis stimulálására van szükség. Ilyenek például a hajrendellenességek, a bõröregedés, a szervben vagy szövetben elõforduló ischaemia. Régóta próbálnak küzdeni az olyan rendellenességekkel szemben, amelyek a haj és a hajat meghatározó szerkezetek növekedését vagy fenntartását érintik. Hajrendellenességeken olyan módosulásokat értünk, amelyek a szõrtüszõ szerkezetét vagy mûködését érintik. Közelebbrõl, haj rendellenességeken olyan biológiai zavarokat értünk, amelyek a haj alkalmi vagy hosszan tartó elvesztését okozzák. A hajrendellenességek lehetnek alkalmi vagy tartós eredetûek. A hajrendellenességeknek különbözõ belsõ vagy külsõ eredetû oka lehet. Belsõ eredeten olyan zavarokat értünk, amelyek a haj növekedésével és megtartásával járó biológiai folyamatokat érintik. Megemlítjük például a hormonális metabolizmust, a faggyútermelés rendellenességeit, az ¹ -reduktáz enzimek túltermelõdését, a gyulladást, a kollagén szerkezeti módosulásait, a növekedési faktorok szerepét, az idegi faktorok vagy az érfaktorok szerepét és a genetikai komponenst. Külsõ eredeten a hajas bõr lokális flórájának a hatását, kémiai szerek (festékek, tartós hullámosító szerek, kemoterápia) hatását, a környezetszennyezést és a környezeti higiéniát értjük. Valamennyi belsõ vagy külsõ eredetû, a hajas fejbõrt érintõ rendellenesség azzal a közvetlen következménnyel jár, hogy a szõrnövekedési ciklus módosul és zavart szenved, és ez különbözõ formájú alopéciákhoz vezet. Az alopécia kifejezés magában foglalja valamennyi olyan patologikus állapotot, amely a szõrtüszõt és a szõrszál növekedési ciklusát érinti, és amelynek következménye a teljes haj vagy annak egy részének alkalmi és reverzíbilis elvesztése vagy végleges kihullása. A két legelterjedtebb alopéciatípust említjük, ezek az alopécia aeráta és az androgenetikus vagy androgén alopécia. A kutatók régóta kutatják különbözõ biológiai utakon azokat a megoldásokat, amelyek célja a haj növekedésének stimulálása vagy a haj hajas fejbõrhöz való kapcsolódásának meghosszabbítása. Ez az igyekezet még kifejezettebb az androgén alopécia területén, különösen gyakori férfiaknál, akiknél a szõrnövekedési ciklus zavara figyelhetõ meg, amely a hajhullást okozza. A szõrtüszõ alkotja az alapvetõ biológiai egységet, amely közvetlenül szerepet játszik a szõrrendszer kifejlõdésében és fennmaradásában. Különbözõ szerkezeti entitásokat foglal magában, ilyenek a bõrpapilla, a faggyúmirigy, a laphámhüvelyek, a haj fejlõdési ciklusában külön-külön vagy együtt szerepet játszó beidegzés vagy vaszkularizáció. A bõrpapilla és a hagyma közötti kapcsolat mindenesetre meghatározó a haj növekedésében [lásd Olivier R. F. Histological studies of whisker regeneration in the hooded rat. J. Embryol. Exp. Morphol. 311, 62 (1966)]. A szõrnövekedési ciklust három fõ fázisra osztjuk: Egy aktív anagén fázis vagy növekedési fázis, amely során a tüszõ behatol a bõrszövetekbe. A hagymasejtek gyors mitózisba kezdenek, amit differenciálódás követ. Napjainkban úgy tartják, hogy az anagén fázis az elsõdleges fázis a haj növekedésében, ennek felgyorsulása magyarázza a haj élettartamának megrövidülését és gyors kihullását. Egy katagén fázis, amelynek során a sejtosztódás csökken, majd leáll. Ebben a fázisban a szõrtüszõ kezd a bõrön kívülre emelkedni és összehúzódni. Ez a legrövidebb fázis, amelyet körülbelül 3 hétre becsülnek. Pihenési fázis vagy telogén fázis, amelynek során a hajat fokozatosan kiszorítja egy új anagén haj, amely ugyanazon tüszõbõl származik. A születõ haj kiváltja az érett haj kihullását. Létezik egy normális és fiziológiás hajhullás, amely egészséges haj esetén körülbelül napi 0 darab. Ezen felül a hajhullást patológikusnak tartjuk, legyen ez alkalmi vagy tartós. Napjainkig számos különféle terméket javasoltak a két típusú alopécia ellen. A legtöbb ilyenben több olyan hatóanyag van, amely képes a hajhullásban szerepet játszó biológiai paraméterekre elõnyös hatást kifejteni. A leggyakrabban elõforduló hatóanyagok közül példaként az alábbiakat említhetjük: vitaminok, például az A¹, E¹, B¹, B6¹, C¹, H¹, PP¹vitamin, oligoelemek, például a cink, a réz, a magnézium, a szilícium stb., fehérjeszármazékok, például peptidek, kéntartalmú aminosavak (metionin, cisztin, cisztein típusúak vagy ezek származékai), esszenciális olajok vagy lipofil vagy hidrofil jellegû növényi eredetû kivonatok, amelyek listája nem korlátozó, gombaellenes szerek, például a piroktonol-amin, undecilénszármazékok, a ciklopiroxol-amin stb., szintetikus kémiai molekulák, amelyek specifikusan hatnak az androgénreceptorokra vagy az ¹ -reduktázok szintézisére vagy expressziójára. Az utóbbi években tett felfedezések közül a MINOXI- DIL (vagy 2,4-diamino-6-piperidino-pirimidin-3-oxid) szerepel leginkább az androgén alopécia kezelésében. Bár hatásmechanizmusával kapcsolatban számos elmélet keletkezett, ezt egyelõre még nem tisztázták. Ezenkívül a hatékonysága korlátozott, bár számos klinikai esetben megfigyelték a hajhullás stabilizálódását, de a kezelés leállításakor azonnal újraindult a hajhullási folyamat. A szükséges napi alkalmazása valószínûleg az oka a különféle nemkívánatos mellékhatásának, amelyet a hosszú ideig alkalmazó betegeknél tapasztaltak, ilyenek a lokalizált bõrreakciók vagy a szisztemikus hatások. 2

3 1 HU T A közelmúltban a W096/09048 és W092/01437 számú szabadalmi bejelentésekben javasoltunk egy újabb molekulát az elõzõ molekula alapján, ez a 2,4- diamino-pirimidin-3-oxid vagy AMINEXIL. Az AMINE- XIL a tüszõ körüli fibrózis ellen hat, mivel gátolja a lizilhidroxiláz expresszióját, amely a felelõs a hidroxi-lizin gyorsított átalakulásáért, ami pedig azután az érett kollagén korai kialakulásához vezet. A kollagén ezen túltermelése és egyidejû térhálósodása okozza a kötõszöveti hüvely merevvé válását és egy tüszõ körüli fibrózist, ami gátolja az új haj képzõdésének folyamatát. Bár a szõr növekedése több tényezõtõl függ, az angiogenezist kiváltani képes tényezõk a legfontosabbak a vaszkularizáció kiváltása és fenntartása szempontjából a szõrtüszõ bõrpapilla szintjén, ez az a szerkezet, amely szabályozza a szõr növekedését, és amelyre jellemzõ, az anagén fázisban egy nagyon fejlett érhálózat jelenléte [lásd Richard A. Ellis, Guiseppe Moretti. Vascular patterns associated with catagen hair follicules in the human scalp. Annals New York Academy of Sciences, , ). Kimutatták, hogy ennek a papillának a sejtjei ezen stádium alatt intenzív módon expresszálnak egy VEGF (vascular endothélial growth factor) angiogén növekedési faktort [lásd S. Lachgar M. Charveron in «Hair for the next millenium» Ed S. D., J. J. Van Neste V. A. Randall H. Baden H. Ogawa et R. Oliver Elsevier Amsterdam old. (1996)]. Ez a felfedezés annál jelentõsebb, mivel a kapilláris hálózat eltûnik az anagén stádiumból a katagén stádiumba történõ átmenet alatt. Tehát úgy tûnik, hogy a szõr kifejlõdése kapcsolatban van a vérkapillárisok fenntartásával, mivel a szõr kihullása együtt jár a telogén fázis alatt a papilla kapilláris hálózatának eltûnésével. Az EP számú szabadalom egy Ruscus aculeatus kivonat alkalmazására vonatkozik, amely stimulálja a VEGF-termelést gyógyszerkészítményekben vagy hajkozmetikumokban. A találmány alapját képezõ megoldandó probléma az abnormális hajhullásnak kitett haj növekedésének fenntartása és/vagy stimulálása, mint ami az alopécia aeráta vagy androgén alopécia esetében történik. Közelebbrõl, a találmány alapját képezõ probléma olyan új hatóanyagok azonosítása, amelyek képesek az angiogenezis stimulálására, és ezáltal alkalmazhatók gyógyszer vagy kozmetikai, különösen hajápoló készítményekben. A feltalálók váratlanul kimutatták egy vörös kínafa kéreg-kivonat hatását az angiogenezis stimulálására. Tekintettel a jelen találmány többszörös irányultságára, fontos hangsúlyozni, hogy a találmány nem korlátozódik a hajra történõ alkalmazásukra, legyen az gyógyszerészeti vagy kozmetikai. A találmány kiterjed a különféle kozmetikai alkalmazásokra, ilyen az angiogenezis rendellenességeivel járó bántalmak külsõ helyi kezelése, például ilyen az arcápolás vagy testápolás, például a bõr öregedés kezelése [lásd Stefan Frank és munkatársai, The Journal of Biological Chemistry, 270. kötet, n 21, old., (1996)]. Ugyancsak kiterjed a találmány az olyan különféle gyógyszerészeti alkalmazásokra, amelyeknél az angiogenezis stimulálására van szükség, ilyenek például a szövethegesedés, a szövetischaemia, különösen szívischaemia kezelése. A találmány tárgya tehát egy kínafakivonat alkalmazása hatóanyagként olyan gyógyszerészeti vagy kozmetikai készítmény elõállítására, amely egy az angiogenezis stimulálását igénylõ bántalom megelõzõ és/vagy gyógyító kezelésére szolgál, azzal jellemezve, hogy az említett bántalmat az alábbiak közül választjuk: hajrendellenességek, bõr öregedése. Kínafakivonaton egy vagy több fajta kínafa extrakciós termékét értjük, amelyet elõnyösen a kínafa kérgébõl állítunk elõ (a különféle kínafákról összefoglaló található az alábbi irodalmi helyen: Dorvault, l Officine, 23, kiadás Vigot old.). A találmány szerinti kínafakivonatot a jelenleg ismert mintegy negyvenféle kínafa közül választjuk, ezek közül számos a hibrid is. Elõnyösen a találmány szerinti kínafát a következõk közül választjuk: szürke kínafák (Chinchona officinalis), ilyenek a Loxa és a Huanuco típusok, ezek aromásak, taninban és alkaloidákban szegények, sárga kínafák (Chinchona calisaya), ezek a leggazdagabbak az összes alkaloidákban és kininben, vörös kínafák (Chinchona succirubra), ezek gazdagok taninban, és a szürke kínafáknál gazdagabbak alkaloidákban, kinintartalmú kínafák. A kínafakéreg-kivonatok ismertek bizonyos terápiás tulajdonságaik miatt. Így például a kínafakérgek összehúzó hatásúak tanintartalmuk révén, keserû élénkítõszerek, lázcsillapító és maláriaellenes hatásúak alkaloida, különösen kinintartalmuk révén. Lázas egyének hõközpontjára depresszív hatással rendelkeznek, ebbõl adódik a lázcsillapítóként történõ felhasználásuk. A kéreg lázcsillapító tulajdonságai fõként a kininnek köszönhetõk, és kisebb mértékben a kinidin¹, cinkonin¹, cikonidin-alkaloidáknak. A kínafa élénkítõszer kinocsersav-tartalma miatt, amely kombinálódik részben az alkaloidákkal. Az élénkítõhatás a kinovinnek is köszönhetõ. A maláriaellenes tulajdonságain kívül rendelkezik fertõzésellenes és influenzaellenes hatással is. A fertõzésellenes antiszeptikus hatáson kívül, ami megmagyarázza a kínafa porok vagy kivonatok jelentõségét sebek vagy fekélyek kezelésénél, a kínafát kevéssé alkalmazták helyileg. A szürke és sárga kínafát fõként a gyógyászatban alkalmazzák lázcsillapító hatásuk miatt, 2%¹os kivonat formájában, amelyet 2 órán keresztül forrázással állítanak elõ. A vörös kínafa szerepel a gyógyteák között, ezt fõként élénkítõ tulajdonságai miatt használják (Lucas-Championnière) por és fogápoló por. Elõnyösen a találmány szerinti kínafát a vörös kínafák közül (Chinchona succirubra) választjuk. A találmány szerinti készítményben lévõ kínafakivonatot hatóanyagként és nem pedig tonizálószerként alkalmazzuk, mint ahogy néha bizonyos kozmetikai készítményekben már alkalmazták (lásd az EP

4 1 HU T2 2 számú dokumentumot). Ezért az említett készítményben a koncentrációja elõnyösen legalább 1 tömeg% kínafakivonat, elõnyösen körülbelül 1,%, körülbelül 2,%, körülbelül 3%, körülbelül %, körülbelül 7,%, körülbelül %, körülbelül 12,%, körülbelül 1 tömeg%. A gyógyszerkészítményeket a szakember által jól ismert hagyományos módon formálhatjuk egy vagy több gyógyszerészetileg vagy kozmetikailag használatos vivõanyag felhasználásával, ide tartoznak a különféle segédanyagok, adalékok és hordozók, például konzerválószerek, stabilizátorok, nedvesítõ- vagy emulgeálószerek stb. A választott formálási eljárás a kívánt adagolási módtól függ. Az említett készítmény tartalmaz továbbá egy gyógyszerészetileg vagy kozmetikailag elfogadható vivõanyagot is. A kínafakivonat elõállítására szolgáló eljárásokat a szakember jól ismeri (lásd Dorvault, l Officine, 238 Vigot kiadás, old.). Illusztrációképpen a késõbbiekben példákkal mutatjuk be az extrakciós eljárásokat, ezek azonban nem korlátozó jellegûek. A kínafakivonatok kémiai összetétele rendkívül bonyolult, és a különbözõ fajták esetében is eltérhet. Mindazonáltal a kínafakivonatok tartalmazzák az alábbi négy alkaloidát: a cinkonint és izomerjét a cinkonidint, a kinint és izomerjét a kinidint. Ezen alkaloidákhoz még egyéb különbözõ koncentrációban jelen lévõ vegyületeket is hozzá kell adni, ahol a koncentrációk a kínafa fajtájától függenek, ilyenek a: kuprein, hidrocinkonin, hidrocinkonidin, cinkonamin, hidrokinin, hidrokinidin, kinamin, paricin, aricin, cinkovalin, kuszkonin, laptokin, kartagin, pszeudokinin, paitin, cinkogenin, kininsav, cinkocsersav vagy kinocsersav és a kinovóz (a ramnóz izomerje). A találmány vonatkozik a különféle kínafakivonatok alkalmazására, amelyek extrakciós és tisztítási foka változó lehet. A találmány körébe tartozik a kínafaextraktumok tisztítása is abból a célból, hogy feldúsítsuk a kivonatot olyan vegyületekben, amelyek az angiogenezisstimuláló hatással rendelkeznek. Angiogenezisen új vérerek növekedését és fejlõdését értjük. Az angiogenezis folyamata összetett folyamat, amely magában foglalja a bazális érmembránok összetörését, az endotéliumsejtek migrálását és szaporodását, majd ezt követõen a vérerek kialakulását és érését. Egy elsõ megvalósítási mód szerint a találmány alkalmazási területe a kozmetikai, dermokozmetikai és/vagy dermatológiai terület. Közelebbrõl, a találmány tárgya egy kínafakivonat alkalmazása kozmetikai, dermokozmetikai és/vagy dermatológiai helyileg alkalmazandó készítmény elõállítására, amely az angiogenezis rendellenességeivel járó bántalmak kezelésére szolgál. A találmány vonatkozik a kozmetikai, dermokozmetikai és/vagy dermatológiai kezelési eljárásra is, amelynek során angiogenezis-rendellenességekkel járó bántalmakat kezelünk, amelyre jellemzõ, hogy egy olyan készítményt alkalmazunk, amely tartalmaz egy megfelelõ vivõanyagot és hatékony dózisban kínafát tartalmazó növényi kivonatot, amely stimulálja az angiogenezist A találmány tárgya tehát gyógyszer- és/vagy kozmetikai készítmény alkalmazása haj rendellenességek megelõzõ és/vagy gyógyító kezelésére. Elõnyösen a haj rendellenességet a következõk közül választjuk: alopécia aeráta és androgén genetikus vagy androgén alopécia. Ezenkívül a találmány szerinti készítmény tartalmaz gyógyszerészetileg és/vagy kozmetikai szempontból elfogadható segédanyagokat, amelyeket úgy választunk meg, hogy azok a beteg hajának esztétikáját javítsák, de legalábbis megõrizzék. Közelebbrõl, a találmány tárgya egy növényi kivonat alkalmazása megfelelõ vivõanyagban abból a célból, hogy azt ismételten a hajas fejbõrre fel lehessen vinni, és ott a anagén fázisban a tüszõhagyma stimulálását, tehát a haj növekedését váltsa ki. Ezen elsõ megvalósítási módjában a találmány további tárgya gyógyszer- és/vagy kozmetikai készítmény alkalmazása a bõröregedés külsõ, helyileg történõ kezelésére. Ezenkívül a készítmény tartalmaz gyógyszerészetileg és/vagy kozmetikailag elfogadható külsõ helyi alkalmazásra megfelelõ segédanyagokat. Ezen elsõ megvalósítási módban a készítmény lotion, gél, hab, sampon, adott esetben két- vagy háromfázisú olaj a vízben emulzió, víz az olajban emulzió, krém, kenõcs formában van. Ezen készítményekre nem korlátozó céllal az alábbiakban példákat mutatunk be. Egy második megvalósítási módban a találmány megelõzõ vagy gyógyító terápiás alkalmazásait írjuk le. Tulajdonképpen jelentõs igény van olyan új vegyületek és eljárások kifejlesztésére, amelyekkel egy célszervben vagy szövetben az angiogenezist ki lehet váltani és stimulálni lehet. Tulajdonképpen a véráramlás egy szervben vagy egy szövetben gyengülhet egy betegség, egy sérülés, egy sebészeti beavatkozás során vagy szöveti hegesedés vagy egyéb esemény során. Egy ilyen megelõzõ és/vagy gyógyító kezelés, amikor egy szövet vagy szerv vérellátásában fellépõ hiányt kezelünk, tehát ugyancsak a találmány tárgyát alkotja. Ugyancsak a találmány körébe tartozik a találmány szerinti kínafakivonat alkalmazása vagy annak legalább egyik aktív vegyületének alkalmazása kombinációs termékként egy második aktív vegyülettel, elõnyösen egy angiogenezist stimuláló vegyülettel együtt, amikor is ezeket egyidejûleg, külön-külön vagy idõben elválasztva alkalmazzuk az elõzõekben említett bántalmak megelõzõ és/vagy gyógyító kezelése céljából. Az említett második hatóanyag közül példaként, de nem kizárólag, az alábbiakat említhetjük: növekedési faktorok, amelyekrõl ismert, hogy az angiogenezist stimulálják, ilyenek a Fibroblast Growth Factor (FGF), a Transforming Growth Factor (TGF), a Placental Growth factor, a Platelet-derived Growth factor és a Vascular Endothelial Growth Factor (VEGF), de ide tartoznak a citokinek is, például az interleukin IL 8 és a Tumor Necrosis Factor (TNF), valamint minden olyan molekula, ami ezeket az anyagokat stimulálni képes. A gyógyszerkészítményeket a szakember által jól ismert hagyományos módon formálhatjuk úgy, hogy egy vagy több fiziológiailag alkalmazható hordozót használunk, ide tartoznak a vivõanyagok, adalékok és 4

5 1 HU T2 2 segédanyagok, például ilyenek a konzerválószerek, stabilizátorok, nedvesítõ- vagy emulgeálószerek. A választott formálási eljárás függ a kívánt adagolási módtól. A kínafakivonat vagy a betegnek adagolandó készítmény mennyisége függ a kezelendõ betegségtõl, a kívánt hatástól, például hogy gyógyhatást vagy megelõzõ hatást kívánunk, a beteg egészségi állapotától és életkorától, valamint a gyógyszer adagolásának módjától. Egy humán betegnek adagolandó terápiás vagy megelõzõ célú hatékony mennyiséget állatkísérletek alapján vagy a szakember által ismert adatok alapján határozhatunk meg. Az alábbi példák a találmány bizonyos alkalmazási módját hivatottak illusztrálni. A készítményekben említett segédanyagok egyáltalán nem korlátozóak, a szakember ezeket könnyen helyettesítheti egyéb anyagokkal. Példák 1. példa: A növény A kínafa Dél-Amerikából származik, ott ezek a fák vadon nõnek az Andok hegységében. A XVII. században spanyol misszionáriusok Peru felfedezése után ismerték fel a kínafakéreg lázcsillapító tulajdonságait, összefüggésben ezek keserû ízével (ebben az idõszakban mindent, ami keserû, lázcsillapítónak gondoltak). 16-ben Chinchon hercege (innen a Cinchona név) kigyógyult lázas állapotából ezen kérgek segítségével, és ily módon a hatóanyag ismertségének és Európába történõ bevitelének az eredetévé vált. A kínafát elõször Spanyolországba, majd Angliába és Franciaországba vitték be, mint titkos gyógyszert, neve a herceg pora, jezsuiták pora (mivel ez utóbbiak 1649-ben az elsõk voltak, akik ezzel kereskedtek), a kardinális pora (Lugo kardinális volt, aki Rómába bevitte, és õ szorgalmazta az alkalmazását) volt. Egy Talbor nevû angol (a nevét Talbot-ként franciásították) miután felfedezte a jezsuiták titkát, ezek versenytársaként lépett fel elõször saját országában, majd Franciaországban. Képes volt híres emberek, például angliai II. Károly, francia Grand Dauphin, a spanyol királynõ lázát meggyógyítani. Végül XIV. Lajos megvásárolta tõle a titkát 1679-ben, és azt közzétette. Az alkalmazás elterjedt, de csak 1737-ben La Condamine-nak köszönhetõen vált ismertté az a fa, amelyet az értékes kérget szolgáltatja. La Condamine rajzai és leírásai alapján 1742-ben Linné alkotta meg a kínafanemet. A kínafa szó a kína-kínából ered, ezek perui szavak, ami azt jelenti, hogy a kérgek kérge. A kínafa kérgét a Rubiaceae családba tartozó kínafanem különbözõ fajai szolgáltatják. A kínafák közé mintegy negyven faj tartozik, ezek nagyméretû vagy kisméretû fák, amelyek mindig zöldek, elérhetik a 1 m nagyságot is, szembenálló, levélnyéllel ellátott erezett levelekkel, amelyek hosszúkás szív alakúak, és rendelkeznek a nyél tövében két gyakran nem állandó kis melléklevéllel. A virágok, amelyek szabályosak, fehérek, rózsák, bíborszínûek, erõsen illatosak, csoportosan helyezkednek el kis ágak szélén. Gyakran kellemes illatúak A felhasznált részek a kérgek, amelyek különbözõ alkaloidákban (kinin, cinkonin, kuprein stb.) gazdagok. Több változatot különböztetünk meg: a szürke kínafa, sárga kínafa és a vörös kínafa, ez utóbbi manapság a leginkább elterjedt felhasználású. A kínafakérgek 8 % vizet, 4 % ásványi anyagot, kevés keményítõt és gumiszerû anyagot, esszenciális olajokat nyomnyi mennyiségben, szterineket ( szitoszterin) tartalmaznak. A kininsavat (hexahidrotetrahidroxi-benzoesav) ebbõl a kéregbõl már 1790 óta elválasztották, de összetételét csak körülbelül egy évszázaddal késõbb határozták meg. A katekin tanninok (kinocsersav) a kéreg 3 %¹át teszik ki. Ezek oxidációjából egy flobafén a kínafa vörös keletkezik. Egy keserû anyagot, a kinovint (ez egy glükozid) 1821-ben izoláltak. Ez a kinovozid savakkal cukorrá hidrolizálható, különösen ilyen a kinovóz és a kinovinsav. Ez az anyag okozza az alkaloidákkal együtt a hatóanyag keserûségét. A nyers kinovin a kinovinsav gulometilozidján kívül tartalmaz egy szomszédos savat, a cinkolinsavat, továbbá a kinovinsav glükozidját. Az alkaloidák nagy részt tesznek ki, a termesztett kínafa kérgének 3 1%¹át alkotják. A négy fõ alkaloida a következõ: a cinkonin, a kinin, a kinidin és a cinkonidin. Valamennyien a kinolin származékai, két sztereoizomerpárról van szó (kinin és kinidin egyrészt, és cinkonin és cinkonidin másrészt). Az alkaloidák felhalmozódnak a kéregben, különösen a törzs alsó részén lévõ kérgekben. A növény fejlõdése során az alkaloidatartalom gyorsan növekszik, a maximumot körülbelül 7 év alatt éri el. A különbözõ felhasznált fajtákban az összes alkaloidatartalom 3 és 1% között változik. 2. példa: A kínafa extrakciója 2.1. Általános elõírás A kínafakérget elõzetesen megszárítjuk, majd õröljük, az extrakciót így tesszük lehetõvé. Ez utóbbit oldószer, például víz, 1 4 szénatomos alkohol, keton vagy víz és 1 4 szénatomos alkohol vagy víz és keton tetszõleges arányú elegye segítségével végezzük, a növény/oldószer arány 1/3 és 1/ között változik. Az extrakciót végezhetjük keverés mellett vagy statikusan. Az extrakció hõmérséklete az oldószer forráspontja és szobahõmérséklet között változik, idõtartama 1 óra és 24 óra közötti. Az extrakció elvégzése után az oldatokat megfelelõ szilárd/folyadék elválasztással nyerjük ki, ilyenek például a szûrés, a dekantálás, a centrifugálás, a leszívatás stb. A seprõvel végezhetünk egy második extrakciót. A paraméterek az elsõ extrakciónál fentebb ismertetett tartományokban vannak. Ilyenkor a két oldatot egyesítjük. Ezeket felhasználhatjuk önmagukban vagy alávethetjük még kiegészítõ kezelésnek. Ehhez az oldatokat csökkentett nyomáson C és 0 C közötti hõmérsékleten lepároljuk. Ezt a besûrítést végezhetjük az oldószer teljes elpárologtatásáig, és ilyenkor szárítás után port kapunk. Ha az oldatokat részlegesen koncentráljuk, akkor koncentrátumot alkalmazhatunk. Ez utóbbit, valamint a szárítás után kapott port felhasznál-

6 1 HU T2 2 hatjuk kezelés nélkül, vagy kozmetikailag kompatibilis oldószerben, például propilénglikolban, butilénglikolban feloldhatjuk. A kivonatok kinintartalmát HPLC eljárással határozzuk meg. Az értékek 1 és % között vannak, a kivonatban található 0 g száraz anyagra vonatkoztatva Extrakciós példák a) Egy tonna száraz kínafakérget megõrlünk, majd 7 tonna abszolút alkohollal 1 órán keresztül reflux alatt keverés mellett extraháljuk. Az oldatot szûréssel nyerjük ki, a seprõt 1 tonna abszolút alkohollal mossuk. A kivonatot elemezzük, 0 g száraz anyagra a folyékony kivonatban g kinint találunk. b) 0 kg száraz kínafakérget megõrlünk, majd 1 tonna izopropanol/víz 0/0 térfogatarányú eleggyel extraháljuk szobahõmérsékleten keverés mellett 4 órán keresztül. Az extrahált oldatot szûréssel nyerjük ki. A seprõt újra extraháljuk azonos körülmények között. Az extrahált oldatokat egyesítjük, majd koncentrátum eléréséig koncentráljuk. Ez utóbbit szárítószekrényben szárazra pároljuk. 1 kg port kapunk, amelynek kinintartalma 3%. 1 c) 1 kg száraz kínafakérget extrahálunk kg C¹os metanollal 1 órán keresztül. A szûréssel kinyert szerves oldatot bepároljuk. Hozzáadunk 1 kg propilénglikolt, majd koncentráljuk úgy, hogy valamennyi metanolt eltávolítjuk. A kapott propilénglikolos oldatot szûrjük, majd meghatározzuk kinintartalmát. Ez a tartalom 0 g száraz anyagra 8 g. 3. példa: Kínafakivonat hatása neovaszkularizációra A 2. példa szerint elõállított kínafakivonat hatását a neovaszkularizációra in vitro angiogenezismodellel határoztuk meg. Humán endotéliumsejtek és humán fibroblasztok közös tenyészetérõl van szó (Bioprédic International angiogenezis kit), ezt a vizsgálandó hatóanyagok jelenlétében vagy anélkül végezzük. Az endotéliumsejtek migrálnak a mátrixon keresztül, csõszerkezeteket alkotnak, ezeket 9 napon keresztül végzett tenyésztés végén mennyiségileg meghatározzuk. A kapillárisok hosszának mennyiségi meghatározását képanalízissel végezzük. Csövecskék hossza számlálási mezõnként átlag növekedés százaléka/ összehasonlító Kezeletlen összehasonlító 612 Pozitív referencia (VEGF ng/ml) Negatív referencia (Suramine ¹tM) % Kínafakivonat 1 g/ml % Kínafakivonat g/ml % Tehát, a kínafakivonat in vitro elõsegíti, mégpedig dózisfüggõ módon a neoangiogenezist. 4. példa: Hajkezelésre használható helyileg alkalmazandó készítmények 4.1. Hajhullás elleni kétfázisú folyadék A lipofil bázis (3%) Serenoa Repens olajos kivonat Alfa-tokoferol-nikotinát 1,% Etil-linoleát Alfa-pinin Etanol Dekametil-ciklopentasziloxán P 0,g B hidrofil fázis (6%) Nikotinamid 0,% MEA laktamid 0,7% Kínafakivonat % B6-vitamin (hidroklorid) 0,% Cink-glükonát 0,1% Piroktonol-amin 0,07% Izopropil-alkohol Steril ionmentesített víz P 0,g Hajhullás elleni kezelés 2 oldat egyidejû felvitele 1. oldat Kínafakivonat 3,% Alfa-tokoferol-nikotinat 0,1% Piroktonol-amin 0,00% Nikotinamid 1% Eukaliptuszesszencia 0,0% Hexilénglikol Etanol Dekametilciklopentasziloxán P 0 g 2. oldat Alfa-pinin 3% Laurinsav 0,2% Béta-glicirretinsav 0,% Biotin 0,00% Hexilénglikol Propilénglikol Etanol P 0,g 6

7 1 HU T Hajhullásellenes, öregedésellenes szérum Kínafakivonat % D-pantenol 0,4% Piridoxin-hidroklorid 0,% Cink-glükonát 0,2% Fitoflavonok 1% Alfa-pinén 2,% Alfa-tokoferol-nikotinát 0,1% PEG hidrogénezett ricinusolaj 0,% Alkohol 3,tömeg% Steril ionmentesített víz P 0,g 4.4. Samponos hajmosás utáni hajhullásellenes ápolókrém Kínafakivonat 7% Selyemfehérje-hidrolizátum (%¹os oldat) 2% D-pantenol 1% Behenil-trimmónium-klorid Ciklometikon Karitévaj Hidroxi-propil-trimmónium-guar Rozmaring esszenciális olaj Alfa-tokoferol-nikotinát 0,3% Citromsav ph 4, Steril ionmentes víz P 0,g 4.. Hajhullás elleni krémsampon Alfa-tokoferol-nikotinát 0,% Kínafakivonat 3,% D-pantenol 0,3% Nátrium-lauret-szulfát (28%) 2% Nátrium-kokoamfoacetát (%) 12% Kokoamido-propil-betain (+) 7% PEG 7 gliceril-kokoát PEG disztearát Gliceril-palmitát 0,7% Etilénglikol-disztearát 0,7% Hidroxi-propil-guar 0,07% Citromsav ph 6, Konzerválószerek Steril ionmentes víz P 0,g 4.6. Gyakori felhasználásra alkalmas hajszesz Alfa-tokoferol-nikotinát 0,2% Diguanozin-tetrafoszfát-oldat 0,7% MEA acetamid 0,7% Cink-szulfát 0,% D-pantenol 0,1% Piridoxin-hidroklorid 0,% Kínafakivonat 1,% Dimetikon-kopoliol 96 térf.%¹os alkohol 3,tömeg% Ionmentes víz P 0,g 4.7. Kétfázisú hajhullásellenes kezelés Béta-glicirretinsav 0,3% Hexilénglikol % ¹os etanol 33% Dietil-ftalát 0,0% Nátrium-klorid 0,1% Dimetikon-kopoliol 0,1% Pfaffia folyékony kivonat 4% Diguanozin-tetrafoszfát 0,0% Liofilizátum Steril ionmentes víz % Kínafa folyékony kivonat 2,% Krotamiton 0,1% Ciklometikon P 0,g 4.8. Bõrvörösítõ gél hajhullás kezelésére Alfa-tokoferol-nikotinát 2,2% Kínafakivonat % Cédrus esszenciális olaj 0,2% Niaouli esszenciális olaj 0,1% PEG hidrogénezett ricinusolaj 1,7% Etoxi-diglikol 7% Karbomer Amino-metil-propanol Ionmentes víz 1% Etanol P 0,g Néhány tipikus modellt ismertettünk. Nyilvánvaló, hogy a felsorolás nem korlátozó, és valamennyi haj, vagy hajas fejbõr ápolására szolgáló hajápoló gyógyszerészeti formára vonatkozik, általában azonban mindenféle külsõ, helyileg alkalmazandó gyógyszerészeti formára, olyan bántalmak kezelésére, amelyeknél az angiogenezis rendellenességei szerepet játszanak, mint amilyen például a bõröregedés. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Kínafakivonat alkalmazása hatóanyagként gyógyszerkészítmény elõállítására, amely az angiogenezis stimulálása révén hajrendellenességek megelõzõ és/vagy gyógyító kezelésére szolgál. 2. Az 1. igénypont szerinti alkalmazás, azzal jellemezve, hogy a kínafa egy vörös kínafa (Cinchona succirubra). 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti alkalmazás, azzal jellemezve, hogy a készítmény tartalmaz legalább 1 tömeg% kínafakivonatot és egy gyógyszerészetileg alkalmazható vivõanyagot. 4. Az 1 3. igénypontok bármelyike szerinti alkalmazás, azzal jellemezve, hogy a hajrendellenességet az alopécia aeráta és az androgenogenetikus vagy androgén alopécia közül választjuk.. Egy kínafakivonat alkalmazása kozmetikai készítményben a bõröregedés külsõ helyi kezelésére. 6. Az 1. igénypontok bármelyike szerinti alkalmazás, azzal jellemezve, hogy a készítmény lotion, gél, hab, sampon, adott esetben két- vagy háromfázisú olaj a vízben emulzió, víz az olajban emulzió, krém, kenõcs formában van. 7

8 Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest