KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: /2011. Tárgy: Dunamenti Erőmű Zrt. százhalombattai telephelye; KTVF: /2011. számú határozattal módosított, KTVF: /2010. számon kiadott egységes környezethasználati engedélyének hivatalból történő módosítási eljárása Előadó: Pataki Szilvia Nevelős Gábor dr. Steinmetz Ádám Melléklet: Te melléklet L melléklet H A T Á R O Z A T A Dunamenti Erőmű Zrt. (2440 Százhalombatta, Erőmű út 2., Cg.: ; a továbbiakban: Környezethasználó) részére, a Százhalombatta, Erőmű út 2. szám alatti telephelyen folytatott tevékenységekre adott KTVF: /2011. számú határozattal módosított, KTVF: /2010. számon kiadott egységes környezethasználati engedélyt (a továbbiakban: Engedély) hivatalból módosítom az alábbiak szerint: Az Engedély Te melléklete helyébe jelen határozat Te melléklete lép. Az Engedély L melléklete helyébe jelen határozat L melléklete lép. Az Engedély egyéb előírásai továbbra is változatlanul hatályban maradnak. Egyidejűleg megállapítom, hogy jelen eljárásban eljárási költség nem merült fel. * Jelen döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (a továbbiakban: Felügyelőség) két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a fellebbezési eljárás illetékének mértéke Ft, azaz tízezer forint, amelyet illetékbélyegben kell leróni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. L e v e l e z é s i c í m : B u d a p e s t, P f. : E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : , T e l e f a x : H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: ig, péntek: ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: , ig, péntek: ig

2 I N D O K O L Á S Környezethasználó a Százhalombatta, Erőmű út 2. szám alatti telephelyen folytatott tevékenységekre, valamint minden ehhez műszakilag kapcsolódó, helyhez kötött műszaki egységben folytatott, továbbá a fenti műveletekkel közvetlenül együtt járó tevékenységekre Engedéllyel rendelkezik. Környezethasználó szeptember 1-én LAL alapbejelentést nyújtott be a Felügyelőségre, melyben bejelentette a G3 kombinált ciklusú blokk, és a hozzá tartozó kisegítő berendezések pontforrásait, egyúttal az F8 blokk gőzkazánjához tartozó P2 jelű pontforrás megszüntetését. A Felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet) 20. (12) bekezdése szerint az Engedély módosítására irányuló eljárást szeptember 2. napján hivatalból megindította. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (6) bekezdése értelmében, a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren ( közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte az eljárással érintett Százhalombatta Város Önkormányzat Jegyzőjének. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen működő környezetvédelmi érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. Százhalombatta Város Önkormányzat Jegyzője 2011 november 22-én érkeztetett levelében, 160-2/2011. számon tájékoztatta a Felügyelőséget a közhírré tétel megtörténtéről. Az eljárás során szakhatóságok bevonására nem került sor, mivel a tervezett módosítás a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellát szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 4. számú mellékletében szereplő szakkérdéseket nem érinti. A LAL bejelentés és az ahhoz kapcsolódó dokumentumok vizsgálata során a Felügyelőség megállapította, hogy az Engedély módosításához nem áll megfelelő mennyiségű információ a rendelkezésére, ezért a tényállás tisztázása érdekében felszólította a Környezethasználót a hiányzó adatok benyújtására. Környezethasználó a felszólításban foglaltaknak december 5-én érkeztetett 2011/ iktatószámú beadványának benyújtásával eleget tett. Az eljárással kapcsolatban észrevétel nem érkezett, az Engedély módosítása ellen kifogás nem merült fel. 2

3 A Felügyelőség a benyújtott dokumentációt értékelve az alábbi megállapításokat teszi: A Felügyelőség a Környezethasználó által benyújtott LAL alapbejelentés, valamint a 2011/ iktatószámú levelében foglaltak vizsgálatát követően az 50 MW th és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben, a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével és értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendeletben foglaltak figyelembevételével adta meg előírásait. A Felügyelőség a LAL alapbejelentés alapján az Engedély L mellékletét jelen határozat L mellékletében foglaltak szerint módosította, a tényállás tisztázása keretében benyújtott kiegészítő dokumentáció alapján a G3 blokkra vonatkozó, az Engedély Te mellékletében szereplő adatokat pedig jelen határozat Te mellékletében foglaltak szerint pontosította tekintettel arra, hogy a G3 blokk engedélyezési eljárásának lefolytatásakor a technológiai paraméterek, illetve a berendezések típusai még nem voltak ismertek. * A fentiekre tekintettel a Felügyelőség a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (12) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint hivatalból módosította az Engedélyt. A határozatot a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 71. (3) bekezdése értelmében figyelemmel a Ket. 80. (3) és (4) bekezdéseire - a hivatalában, a honlapján ( és a központi elektronikus rendszeren ( közzéteszi, valamint a határozatot megküldi az eljárásban részt vett Százhalombatta Város Önkormányzat Jegyzőjének, aki a kézhezvételt követően köteles gondoskodni annak nyilvános közzétételéről, majd tájékoztatni a Felügyelőséget a közzététel megtörténtéről. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezés előterjesztésének idejéről a Ket. 99. (1) bekezdése rendelkezik. A tárgyi eljárásban eljárási költség nem merült fel. A fellebbezési eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 29. -ában hivatkozott melléklet XIII. fejezetének 2. a) pontja írja elő. A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel a jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is megküldi. Tájékoztatom, hogy jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. 3

4 Jelen döntés fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket (1) bekezdés a) pontja alapján. A Ket. 78. (10) bekezdése alapján a döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt közölték, a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, december 22. Dolla Eszter s. k. igazgató Kapják: ügyintézői utasítás szerint 4

5 TE MELLÉKLET- a KTVF: /2011. számú határozathoz Technológiai leírás Alkalmazott technológia A technológia elvi vázlata Az erőművi körfolyamat lényege a fosszilis tüzelőanyagban lévő, kémiailag kötött energia felszabadítása légfeleslegben történő elégetéssel. Eközben mintegy C hőmérsékletű és bar nyomású gőz keletkezik, mely gőzturbinára vezetve nagy nyomatékú forgó mozgást hoz létre. A turbináról a munkát végzett gőz a kondenzátorba kerül, ahol hőelvonás hatására kondenzálódik. A csapadékvizet kondenzszivattyúk egy táptartályba viszik, miközben először kisnyomású előmelegítőkön, majd tápszivattyúk révén nagynyomású előmelegítőkön keresztül jut a kazán párologtató rendszerébe. A turbinákkal egy tengelyre szerelt háromfázisú generátorokban kv áram indukálódik, mely kv-ra feltranszformálva kerül be az országos villamostávvezeték hálózatba. C üzem A C üzem berendezései 2005-ig hideg tartalékként szerepeltek, jelenleg a C6 turbina generátor működik. Az üzemeltetés során keletkező villamos áram a 120 kv-os alállomásra kerül betáplálásra. F üzemek A 215 MW-os összteljesítményű F üzem összesen 6 blokkból áll, melyek az alábbi egységeket tartalmazzák: kazán, gőzturbina, generátor, főtranszformátor. A blokkok felépítése gyakorlatilag megegyező, az esetleges különbségek a technológia általános ismertetése kapcsán nem relevánsak. A kazánokban 670 t/h, 168 bar nyomású, 535 C -os túlhevített és 36 bar nyomású 535 C-os újrahevített gőzt állítanak elő földgáz és erőművi tüzelőolaj elégetésével 8 db automatizált olaj-gáz fenékégővel történik a tüzelőanyag égetése. A tűztérbe 2 db nyomóventillátor szállítja 2-2 kalorifer és 1-1 Ljungström léghevítőn keresztül a mintegy 300 C -os levegőt. A földgáz és a tüzelőolaj külön vezetékeken keresztül jut a kazánba, az átfolyás mennyiségi szabályzókkal és egyedi gyorszárókkal tartható kontrol alatt. A kazán természetes keringésű, 1 dobos, membránfalas, nyomott tűzterű. A túlhevítő, újrahevítő és eco fűtőfelületek a kazán 2. és 3. huzamában lettek elhelyezve. Az égés során keletkezett 120 C-os füstgáz acélcsatornán kerül a 200 m magas kéménybe. Valamennyi csatorna beleértve a füstcsatornákat is szigetelt. A túlhevített gőzhőmérséklet tartását elő- és véghőfok szabályzók biztosítják vízpermet befecskendezésével, újrahevített gőz esetében ez recirkuláltatott füstgáz és vízbefecskendezés alkalmazásával történik. A kazánvízbe zárt rendszeren keresztül kis mennyiségben az alábbi vegyi anyagok kerülnek: trisó, karbo-hidrazin, eliminox, ammónia, nátronlúg. A lúgfelesleg elvezetése szakaszosan történik, lúghűtőn és nyomáscsökkentőn keresztül egy 120 m³-es tartályba. A sótalanított víz 2 db 8 bar nyomású vezetéken érkezik a kazánhoz. Egy blokk 250 t/h pótvizet képes szállítani a főkondenzátorba. A fő kondenzszivattyú 13-bar-ral szállítja a vizet 3 kisnyomású előmelegítőn keresztül a gáztalanítóval ellátott táptartályba. Az előmelegítők fűtését a főturbinák biztosítják. A tápvizet tápturbinás szivattyú viszi a kazándobba, egy nagy nyomású előmelegítőn keresztül, melynek fűtését ugyancsak a főturbina megcsapolásával biztosítják. Innen a tápvíz 240 C-kal lép a kazándobba. A főturbina a 165 bar nyomású és 535 C -os frissgőzt szabályzó szelepeken keresztül fogadja, majd alakítja át annak energiáját forgási energiává. A főturbina kondenzációs, egyszeri újrahevítéses, akciós és reakciós fokozattal rendelkezik. A turbina egytengelyes, négyházas elektrohidraulikus szabályozással van ellátva. 5

6 Névleges teljesítménye a tengelykapcsolón 220 MW, névleges fordulata /perc. A főgőz-, szabályzó- és felfogó szelepek mozgatásához 30 bar nyomású, tűzálló folyadékot használnak, melynek tároló tartályai a turbina előtt és alatt találhatóak. A folyadékot szűrőkön és hűtőn keresztül szivattyú viszi a rendszerbe. Ugyancsak a turbina előtt és alatt található az az olajtartály, melyből szűrőkön és hűtőn keresztül jut a kenőanyag a főturbina forgó részét befogadó 5 siklócsapágyhoz. A csapágyolaj-tartályok össze vannak kötve egy olajcentrifugával és egy központi vészürítő tartállyal. A főturbina forgó részének indítását nagynyomású tengelyemelő szivattyú segíti. A főturbina egy félmerev tengelykapcsolón keresztül hajtja a generátort. A generátor kapocsfelszültsége 15,75 kv, teljesítménye 259 MVA. Az állórész hűtése vízzel, a forgórészé hidrogénnel történik. A forgórész gerjesztése statikus gerjesztővel történik. A ~100 %-os tisztaságú hidrogén vezetéken érkezik a hidrogén üzemből, 7-8 bar nyomással. A hidrogénlevegő gázcserénél közbülső semleges gázként palackos széndioxidot alkalmaznak. A hidrogén szökését a rendszerből a tengelyzárak biztosítják, melyek olajellátása a turbina csapágyolaj rendszeréről történik. A főtranszformátor és a segédüzemi transzformátor 3 fázisú, hűtésüket keringetett olaj és levegő biztosítja. A főtranszformátor teljesítménye 250 MVA, áttétele 242/15,75 kv, frekvenciája 50 Hz, olajtöltete 42 t. A segédüzemi transzformátor teljesítménye 20 MVA, áttétele 15,75/6,3 kv, olajtöltete 10,4 t. Mindkét transzformátort zajvédő fal határolja, melyen belül kármentő kavicságy található. Mind a hat blokkból lehet kiadni 16 bar nyomású és 320 C-os gőzt az 50 t/h és 80 t/h kapacitású redukálókon keresztül. A redukálók az újrahevítő hidegágak és a nagynyomású előmelegítő fűtőgőz vezetékből vannak megtáplálva. A kiadható maximális gőzmennyiség blokkonként 170 t/h. Ezen felül lehet gőzt kiadni a 100 t/h s redukálón, ami a főturbina előtti frissgőz vezetékből van megtáplálva. A hőmérséklet csökkentése víz befecskendezéssel történik. Minden blokknál lehet 16 bar nyomású gőzt fogyasztani. A 18/240 főbb gőzfogyasztó berendezések: nagynyomású előmelegítő, gáztalanító, táptartály, kaloriferek fűtése és tápturbinás szivattyú hajtása. Átfejtés és szállítás Az erőművi tüzelőolaj NA 250 és NA 250 méretű vezetéken érkezik a MOL telephelyéről, majd a telephelyen belül ágazik el a kazánok felé. Olaj visszaadására NA 150-es vezetéken keresztül van lehetőség. Valamennyi vezeték 4 m-es oszlopokon lett elhelyezve, burkolatuk szigetelt. A földgáz érkeztetése 2009-től kezdődően 1 db NA 800 vezetéken keresztül történik, 6 bar nyomással a MOL gázfogadójából. A fővezeték NA 500-as vezetékekre ágazva juttatja a gázt a kazánok redukáló állomásaihoz. A földgáz vezetékek ugyancsak 4 m-es oszlopokra lettek elhelyezve. A rendszerben lévő nyomás a kazánok előtt 1,3 bar; a blokkonként maximálisan szállítható mennyiség m³/h. A hidrogén 2 db NA 40-es vezetéken érkezik a lefejtő, tároló üzemből és ágazik el a generátorok hidrogén kamrái felé. A vezetékek 4 m magasságban futnak. G üzem A G üzem feladata villamos energia és hőenergia termelése, teljes villamos energia feszültség-kimaradás esetén a Black-Start Gázturbina indítása és a villamos energia rendszer újraindítása. Fő tevékenysége az országos energia rendszerre villamos energia termelése, továbbá a MOL Nyrt. Dunai Finomítója, Százhalombatta városa és az Erőmű fogyasztói számára hőszolgáltatás. Ugyancsak feladata az energia rendszer újraindítása diesel gépegység indításával. A G üzem főbb berendezései: - 2 db levegőhűtéses generátorra kapcsolt SIEMENS V.92.2 gázturbina - 1 db ANSALDO V94.3A4 gázturbina - 2 db levegőhűtéses generátorra kapcsolt SKODA gőzturbina - 1 db F8 jelű felújított kondenzációs gőzturbina - 3 db gázturbinákhoz kapcsolt hőhasznosító kazán - 2 db SACM gyártmányú diesel generátor - 1 db 1 MVA összkapacitású dízel generátor gépegység (G3) 6

7 G1 blokk A blokk egy SIEMENS V.94.2 típusú gázturbinából és az utána közvetlenül kapcsolt BORSIG gyártmányú hőhasznosító kazánból áll. A gázturbinával egy tengelyre szerelt 16 fokozatú axiál kompresszor a környezetből beszívott levegőt 9,5-10,5 bar nyomásra sűríti. Az égés a turbina két oldalán található 2 db, egyenként 8 kombinált égőt tartalmazó, függőleges elrendezésű kamrában történik. Az égők lehetővé teszik a vegyes tüzelést azáltal, hogy a diffúz gázégők és az olajégők egyidejűleg is üzemeltethetőek. A gázturbinát hajtó levegő-füstgáz keverék alapterhelésen 1040 C -ra, csúcsterhelésen 1060 C -ra melegszik fel. A gázturbina - a magas hőmérsékletre tekintettel belső levegőhűtéssel felszerelt 4 db álló és 4 db futó lapátsorból áll. Amennyiben a tüzelés olajjal történik, sótalanított víz befecskendezéssel lehetőség van a NOx-ok mennyiségének csökkentésére is. A gázturbina főbb műszaki paraméterei: - névleges teljesítménye: 145 MW - kilépő füstgáz hőmérséklete: 540 C - füstgáz mennyisége: 504 kg/s. A hőhasznosító kazán kényszerkeringetésű, egyutas, egy nyomásfokozatú, segédtüzelés nélküli gőzkazán. Fűtőfelületei vízszintes elrendezésűek, bordásak. - teljesítménye: 275 t/h gőz - gőz hőmérséklete: 320 C - gőznyomás: 17 bar Az üzemeltetés során előállítható gőz hőmérsékletének szabályozása telített gőzös visszahűtéssel lehetséges. A felhasznált tüzelőanyag földgáz, egyes esetekben kénmentes gázturbina olaj. G2 blokk A blokk egy SIEMENS V.94.2 típusú gázturbinából, az utána közvetlenül kapcsolt CMI gyártmányú hőhasznosító kazánból és 2 db SKODA gyártmányú gőzturbinából áll. A gázturbina felépítése azonos a G1 blokknál ismertetett gázturbináéval. A gázturbina főbb műszaki paraméterei: - névleges teljesítménye: 153,8 MW - kilépő füstgáz hőmérséklete: 565 C - füstgáz mennyisége: 511 kg/s. A CMI hőhasznosító kazán kényszerkeringetésű, egyutas, két nyomásfokozatú, segédtüzelés nélküli gőzkazán. Fűtőfelületei vízszintes elrendezésűek, bordásak. - teljesítménye: 240/40 t/h gőz - gőz hőmérséklete: 520/320 C - gőznyomás: 80/17 bar A kazán nagynyomású rendszerében megtermelt kb. 70 bar nyomású és 520 C hőmérsékletű gőz ellennyomású gőzturbinán expandálódva jut az Erőmű belső gőzrendszerébe. A kisnyomású gőzvezeték a 17 bar nyomású rendszerhez közvetlenül kapcsolódik. A hőhasznosító kazánok által megtermelt gőzzel történik a kondenzációs turbina gőzellátása, továbbá a gőz- és melegvíz szolgáltatás. A blokk részét képezi a 2 db SACM gyártmányú diesel generátor, melyeket a gázturbinák black-start indításához telepítettek. Teljesítményük egyenként 3 MW, a motorok 4400 LE-sek. Üzemanyag ellátásuk 15 m³-es föld alatti tároló tartályokból történik. 7

8 G3 blokk A blokk egy ANSALDO V94.3A4 típusú gázturbinából, az utána közvetlenül kapcsolt CMI gyártmányú hőhasznosító kazánból és a meglevő F8 jelű felújított kondenzációs gőzturbinából áll. A gázturbinával egy tengelyre szerelt 15 fokozatú axiál kompresszor a környezetből beszívott levegőt 18 bar nyomásra sűríti. A tüzelőanyag elégetése a 24 égős, gyűrűs multi-burner égőkamrában történik. A gázturbina mind gáznemű, mind pedig folyékony tüzelőanyagot képes elégetni. Olajtüzelés esetén nem szükséges sótalanított víz, vagy gőz befecskendezése az NO x mennyiségének csökkentésére. Az egytengelyű kialakítás révén a 15 fokozatú kompresszort a 4 fokozatú turbina hajtja meg, valamint ez a tengely biztosítja a különálló villamos generátor meghajtását is. A gázturbina lapátok levegőhűtésűek. - A gázturbina névleges teljesítménye: 278,4 MW e (9,7 C levegő hőmérséklet, 1001 mbar nyomás és 60% relatív páratartalom mellett) - Kilépő füstgáz hőmérséklete: 564 C - Füstgáz mennyisége: 690 kg/s A hőhasznosító kazán függőleges elrendezésű természetes cirkulációjú, három nyomásfokozatú, segédtüzelés nélküli kazán, melyben a füstgáz függőleges irányában felfelé áramolva adja át hőjét a különböző hőcserélőknek. A hőcserélők vízszintesen elhelyezett bordázott csövekből készülnek, a csöveket fordító ívek kötik össze, a hőcserélő két végén belépő és kilépő gyűjtőkamra található. frissgőz újrahevített gőz kisnyomású gőz Névleges gőztermelés [t/h] 246,3 298,4 48,5 Hőmérséklet [ C] 545,5 539,7 272,7 Nyomás [bar] 115,6 19,8 7,14 A hőhasznosító kazán által megtermelt gőzzel történik a felújított kondenzációs gőzturbina gőzellátása és max. 60 t gőz szolgáltatása a meglevő 17 bar-os rendszerre. A blokk részét képezi egy 1 MVA összkapacitású dízel generátor gépegység, amely 6 kv-on biztosítja a G3 blokk vészhelyzeti villamos energia ellátását. Átfejtés és szállítás A földgáz érkeztetése a G1 és G2 gázturbinákhoz 1 db NA 400 vezetéken keresztül történik, 20 bar nyomással az FGSZ gázfogadójából. A rendszerben lévő nyomás a gázturbinák előtt 20 bar; a maximálisan szállítható mennyiség m³/h gázturbinánként. A gázturbinákhoz a tüzelőolaj az Erőmű területén lévő 1000 m³-es napi tartályból érkezik, utántöltését a MOL Dunai Finomító biztosítja közvetlen vezetéken keresztül. A megtermelt áramot 120 és 220 kv-os állomások adják fel az országos hálózatra. A hőhasznosító kazánok megtermelt hőjéből történik a 16-os és 17-es turbinák gőzellátása, továbbá a város és a MOL melegvízzel és gőzzel történő ellátása is. A G3 projekt keretében kialakításra került az erőmű területén egy gázfogadó állomás, amelyhez az FGSZ gázállomásáról bar közötti nyomással érkezik a földgáz. A G3 gázturbina részére 28 bar nyomáson kell biztosítani a földgázt. A gázfogadó állomás hőigényét 3 db, egyenként 3150 kw névleges teljesítményű gázkazán biztosítja. A gázturbinához a tüzelőolaj az erőmű területén található olajállomásról csővezetéken érkezik. A megtermelt villamos áramot a 220 kv-os alállomás adja fel az országos hálózatra. 8

9 A G4 projekhez tartozó technológia A G4 projekt során az F9 blokk átalakítására, kiváltására kerül illetve részben került - sor. Az átalakítások lényege: a blokkot a meglévő turbogépcsoport felhasználásával, MW névleges villamos teljesítményű gázturbina és hőhasznosító kazán (HHK) beépítésével kombinált ciklusú egységgé fejlesztik. A kombinált gáz/gőz hőkörfolyamat kialakításával a tüzelőanyag hasznosításának hatásfoka a jelenlegi 37%-os hatásfokról kb. 56%-ra nő a kiadott villamos energiára vonatkoztatva. A gázturbina égőkben a nagynyomású, levegővel kevert földgázt elégetve C hőmérsékletű füstgáz keletkezik, aminek a hőenergiája a gázturbinában mechanikai energiává alakul át és meghajtja a villamos energiát termelő generátort. A gázturbinából kilépő füstgázt (600 C) a hőhasznosító kazánba vezetik, ahol a tápvízből nagynyomású túlhevített gőz termelődik. Ezt a nagynyomású, túlhevített gőzt a gőzturbinára vezetve az arra kötött generátorban villamos energia termelődik. A gőzturbinából kilépő kis energiájú gőzt Duna-vízzel lehűtik, így a kondenzátorban lecsapódva, előmelegítve és gáztalanítva a hőhasznosító kazánba visszavezethető. Az új erőművi blokk fő tüzelőanyaga az országos hálózatból vételezett földgáz, a tartalék tüzelőanyag pedig a gázturbina tüzelőolaj (GTO). A fejlesztés megvalósítása után a tüzelőanyagok beszállítása továbbra is csővezetéken történik. A felhasznált segédanyagok körében változás nem várható, azok mennyisége számottevően nem növekedik. A kiszolgáló létesítmények közül a vízelőkészítő, hulladékvíz-rendszer illeszkedik a már meglévő technológiába, így további létesítmény telepítése, a már meglévők bővítése nem indokolt. A kombinált gáz/gőz hőkörfolyamat az alábbiakban foglalható össze: a gázturbina által hajtott turbókompresszor légszűrőn keresztül szívja be a levegőt; az égőkben a nagynyomású földgáz a sűrített levegővel keveredve elég és C hőmérsékletű füstgáz keletkezik; a füstgáz hőenergiája a gázturbinában mechanikai energiává alakul át és meghajtja a mechanikai energiából villamos energiát termelő generátort; a gázturbinából a füstgáz C hőmérsékleten lép ki; a tápvízből a hőenergia nagynyomású túlhevített gőzt termel; a nagynyomású túlhevített gőzt a gőzturbinára vezetik, ahol annak hőenergiája mechanikai energiává, majd a gőzturbina által hajtott generátorban villamos energiává alakul át; a gőzturbinából kilépő kisenergiájú gőz a kondenzátorban a Duna-vízzel lehűtve lecsapódik; a keletkező kondenzvizet előmelegítve és gáztalanítva visszavezetik a hőhasznosító kazánba. A kombinált ciklusú blokk elemei: gőzturbina, gőzturbina generátora, gőzturbina generátorához kapcsolódó főtranszformátor hőhasznosító kazán és segédberendezései. A gázturbina teljesítménye folyamatos üzem mellett az igényeknek megfelelően változtatható % között. Az alacsony nitrogén-oxid (NO x ) kibocsátás érdekében ún. Dry Low NO x égőket alkalmaznak, melyek földgáztüzelés mellett, víz- vagy gőzbefecskendezés nélkül is képesek határérték alatti nitrogén-oxid kibocsátásra. A hőhasznosító kazán acélszerkezetre erősíthető könnyű panelekből álló védőburkolattal rendelkezik. Ez biztosítja a fagy elleni védelmet és a hangszigetelést is. A gázturbinás kombinált blokkhoz kétpólusú turbógenerátor kerül beépítésre, csúszócsapágyazással, 9

10 alaplemezzel, alapcsavarokkal, tengelykapcsolóféllel, kapocskivezetésekkel, statikus gerjesztő berendezéssel, beépített érzékelőkkel, kapocsdobozzal. A forgórész és az állórész hűtését levegő-víz hőcserélő biztosítja. A generátorhoz tartozik a statikus gerjesztő berendezés, az SCF indító berendezés, más generátor feszültségűberendezések, valamint a szinkronozás. A generátor által termelt villamos energia kiszállítására egy főtranszformátor, egy 19/6,3 kvos háziüzemi transzformátor és kisfeszültségű transzformátorok kerülnek beépítésre, a szükséges szerelvényekkel együtt. A technológia gázellátása: Az F blokkok és a gázturbinák gázigényének biztosításához egy kb. 2 km hosszú 63 bar maximális üzemi nyomású DN 800-as gázvezeték telepítése és üzembe helyezése valósult meg 2009 februárjában, melyet a jelenlegi gázfogadó állomástól a Dunamenti telephelyéig építettek ki. A gázvezeték a meglévő 6 bar-os gázvezeték kiváltásával a föld alatt halad, főként szántóföldeken. A G3 projekt keretében kialakításra került az Erőmű területén egy gázfogadó állomás, amelyhez a G3 gázturbina első begyújtására már bar közötti nyomással érkezik a földgáz. A gázfogadó állomás az üzembe helyezést követően az F blokkok 6 bar nyomású gázigényét folyamatos gázredukálással biztosítja, míg a G3 és G4 gázturbinák gázigényének biztosítása érdekében nyomás emelés vagy nyomás csökkentés szükséges, annak megfelelően, hogy milyen nyomáson tudja biztosítani a földgázt a szolgáltató. A gázfogadó állomás teljes hőigényét (G3 blokk, G4 blokk, F blokkok) 3 db, egyenként 3150 kw teljesítményű gázkazán biztosítja. Egy-egy kazán a maximális szükséglet 50-50%-át fedezi. A gázkazánok kéménymagassága 10 m (a kéményben lévő béléscsövek száma 3, DN 900). A gázfogadó állomás területén 1 db 15 m-es lefúvató kémény létesült, amelyben 4 db DN 150-es cső van elhelyezve. A gázturbina melletti gázszabályozó területén szintén 1 db 15 m-es lefúvató kémény került elhelyezésre 1 db DN 150-es csővel. A gázkazánok mellett a G3 blokkhoz 2 kompresszor létesül, amelyek egymás 100 %-os tartalékai. A G4 projekt során megvalósítandó gázturbina gáz paraméterei még nem ismertek, az előzetes tervek szerint ennél a blokknál is 2 db kompresszor létesül. A G3 és G4 projektekhez tartozó olajellátás, tárolás Az Erőmű kétfajta tüzelőolajat használ: erőművi könnyű tüzelőolajat (ETO) az F részen lévő kazánokhoz és gázturbina tüzelőolajat (GTO) a G1 és G2 blokk működtetéséhez. Az új G3 gázturbina alternatív tüzelésű, tartalék tüzelőanyaga a gázturbina tüzelőolaj (GTO). Ez utóbbi tárolása a meglévő tüzelőolaj ellátó rendszer főberendezéseinek és műtárgyainak megfelelő átalakítás utáni felhasználásával történik. Az előírt tárolási idő 2x8 nap, így a tárolandó mennyiség kb m³. A G3 gázturbina üzembiztos működéséhez szükséges mennyiségű GTO tárolása a jelű tartályban történik. A as tartály átalakítása már korábban megtörtént, kialakításra került egy belső úszó tető, továbbá túltöltés elleni védelmet is kapott. A G4 gázturbina működéséhez szükséges GTO a es tartály GTO tárolására történő átalakítását követően válik alkalmassá. A tartályt az alábbiak szerint szükséges átalakítani: teljes tisztítás; fenékjavítás; belső úszótető beépítése; OMH hitelesítésű új szintmérő (ENRAF) beépítése; új átlaghőmérséklet-mérő beépítése; tartály kalibrálása; tűzvédelem kialakítása. 10

11 A 3 db m³-es tárolótartály egymástól való távolsága védőgyűrű tartálypalásttól mérve 14,5 m. Irányítástechnika Az új blokkok irányítását egy új korszerű, magas automatizáltsági fokú DCS alapú irányítástechnikai berendezés látja el. A G3 és G4 gázturbina önálló és független folyamatirányító berendezéssel rendelkezik. Kiszolgáló létesítmények és technológiák Vegyi üzem / vízelőkészítő üzem Ebben az üzemben történik a csapágyak hűtéséhez és a villamos energia, illetve gőz előállításához szükséges sótalanított víz előállítása. A technológia 4 lépésből áll: nyersvízellátás biztosítása csapágyhűtővíz előállítása, tárolása és szállítása karbonát-mentesítés és kezelt víz tárolása teljes sótalanítás és sótalan víz tárolása. Csapágyhűtővíz előállításra a víz vételezése a Dunából történik a DE-I/1;2 hűtővízvezetéken keresztül. A csapágyhűtésre szánt vizet 6 db kavicsszűrőn vezetik keresztül, innen jut a 4 db, 1000 m³ össztérfogatú vasbeton medencékbe. Az egyes üzemek csapágyhűtővízzel történő ellátását 2 db, maximálisan 5,2 bar nyomású gerincvezeték végzi, melyben a folyadékot centrifugál szivattyúk mozgatják. Sótalanvíz készítéséhez téli időszakban a kondenzátorok által felmelegített hűtővizet használják, amit a DE I-es melegvíz csatornából centrifugál szivattyúval vételeznek. A nyersvíz ellátás nyáron a DE-II/1;2 hűtővíz vezetékből történik. A nyersvíz karbonát-mentesítésére 4 db Klamár reaktor lett rendszeresítve. Ezekben g/l-es mésztej és g/l-es vasszulfát adagolásával folyik a víz kezelése. A mésztej előállításához használt mészhidrát vasúton vagy közúton érkezik, az anyagot silókban tárolják. Ezekből adagolják nyomott rendszeren keresztül a mészhidrátot a mésztejkeverőhöz oly módon, hogy annak sűrűsége kb. 200 g/l legyen. A továbbiakban ennek hígításával állítják elő az g/l-es mésztejet. A vasszulfát kristályos vagy oldat formában érkezik, tárolása túltelített oldat formájában történik. A karbonát-mentesített vizet 4 db 120 m³ össztérfogatú tartályban tárolják, továbbítása a sótalanító blokkba centrifugál szivattyúkkal történik. Maga a teljes sótalanítás két lépésben megy végbe. Első lépésben a sótalanító blokkokon elősótalanítás történik, majd ezt követően kevert ágyas ioncserélő oszlopokra kerül a víz centrifugál szivattyúk segítségével. A kezelt vizet minimum 5,5 bar induló nyomással, a 2 db gerincvezetékről leágazó 3 db vezeték viszi a felhasználó üzemekhez. A rendszer folyamatos működtetéséhez az elősótalanító blokkok és a kevertágyas sótalanító közé 4 db 2300 m³ össztérfogatú tartály lett telepítve az elégséges mennyiségű elősótalanított víz tárolására. Az ioncserélő oszlopok regenerálása helyben történik 2-8 %-os sósav és 2-5 %-os nátronlúg felhasználásával. Ezekhez az oldatokhoz vasúton érkezik a 32%-os sósav és a 40%-os nátronlúg. Tárolásukra 4+1 (kármentő) és 7 tartály lett telepítve, melyek mindegyike a tartály teljes térfogatát magában foglalni képes kármentő tálcában áll. A sótalanítókról lejövő kb. 2-3 %-os regenerátumot 2 db tartályban tárolják, további felhasználására az elkarbonátosodott kavicsszűrők kezelésekor kerül sor. Hidrogénüzem Az üzem fő feladata nagy tisztaságú H 2 fogadása, tárolása és továbbítása az Erőműben üzemelő 11 db hidrogén hűtésű generátor belsőtéri hűtésére. A hidrogéngázt 2010 áprilisáig 2 db SZEU 20 típusú, azonos méretű és teljesítményű elektrolizátor biztosította, melyek az 11

12 Erőmű területének északi zónájában kialakított és körbekerített, e célra létrehozott Hidrogénüzem I-es és II-es elektrolizáló helyiségeiben lettek telepítve. Az Erőmű 2010 májusától a megfelelő tisztaságú hidrogéngázt vásárolja. A hidrogén tárolására továbbra is 10 db, egyenként 20 m³-es, 10 bar nyomású tartály szolgál. Ezek üzemi körülmények között Nm³ gázt tárolnak, 7-8 bar nyomáson. A gáz ezekből belső hálózaton keresztül, mintegy 8 bar nyomáson megy a generátorok hidrogén kamrái felé 2 db NA 40-es vezetéken. Vízmű A Vízmű fő feladata az Erőmű energiatermelő blokkjainak megfelelő mennyiségű szűrt hűtővízzel való ellátása. A Vízmű három egységből áll: hűtővízrendszer a BEAD és C blokkok vízellátására, hűtővízrendszer a VIII-IX sz. F blokkok hűtővízellátására, hűtővízrendszer a XII-XIII sz. F blokkokhoz kapcsolódva. A III. hűtővízrendszer 1995-től kezdődően tovább bővült a G2 jelű blokk kondenzációs gőzturbina hűtővízrendszerével. A Vízmű fő elemei: hidegvíz csatorna szivattyútelepek dobszűrők hidegvíz nyomóvezetékek kondenzátorok körüli csővezetékek melegvíz elvezető és visszakeverő csatornarendszer. Az I. sz. vízmű a C6 blokk, a Vízelőkészítő üzem és a MOL Dunai Finomító vízigényét elégítette ki, a II-III. sz. vízműről a DE II-III. sz. blokkokat és alternatívaként a Vízelőkészítő üzemet, továbbá a MOL Dunai Finomító ipari vízművet látják el vízzel. Az I. sz. vízkivételi mű kútszerűen süllyesztett, felépítmény nélküli vizes aknás, 25,1 x 10,5 x 17,45 m méretű építmény. A vízkivételt öt darab párhuzamosan kapcsolt szivattyúval (névleges kapacitás egyenként 5,67 m³/sec, H = 11,8 m) és dobszűrő egységgel végzik. Egy szivattyú egységhez két sor gereb, szívóakna, szivattyú, nyomás alatti dobszűrő, valamint csappantyú tartozik. A szívóakna zsiliptáblákkal zárható. Az I. sz. vízkivételi mű a szűrt vizet a két darab, NA 2600-as hidegvíz nyomóvezetékbe juttatja, melyen keresztül jelenleg a C6 turbina kondenzátora és a vízelőkészítő üzem vízellátása történik. A nyomóvezetéken leágazást alakítottak ki, melyen keresztül tűzivíz adható át a Dunai Finomító részére. A II. sz. vízkivételi mű süllyesztett szelvény kialakítású, mérete 27 x 15,4 x 21,5 m. A szelvény előtt egy 87,6 m-es előcsatornát alakítottak ki. A vízkivételt négy darab párhuzamosan kapcsolt szivattyúval (névleges kapacitás egyenként 9,56 m³/sec) és dobszűrő egységgel végzik. A szivattyúk vízszállítása 7-12 m³/sec között szabályozható. Egy szivattyú egységhez két sor gereb, szívóakna, szivattyú, nyomás alatti dobszűrő, valamint csappantyú tartozik. A szívóakna zsiliptáblákkal zárható. A III. sz. vízkivételi mű négy darab vasbeton szívócsatornás szivattyúaknából áll. A vízkivételt három darab egyenként 9,56 m³/sec (7-12 m³/sec között szabályozható) vízszállító kapacitású szivattyúval végzik. A III/1 számú szivattyú nem került telepítésre. Egy szivattyú egységhez két sor gereb, szívóakna, szivattyú, valamint csappantyú tartozik. A szűrőmedencébe három darab nyitott dobszűrő van beépítve. A szűrt víz közös medencerészből jut a nyomóvezetékbe. 12

13 A II. és III. sz. vízkivételi mű két végén táplál szűrt vizet az NA 2800 mm-es II. és III. sz. hűtővíz nyomóvezetékbe a DE II-III blokkjai számára. A nyomóvezetékből leágazást alakítottak ki a MOL tűzivíz szivattyútelep és a TEHAG számára. Olajfogadó állomás Az olajállomás területén történik a tüzelőanyagként szolgáló LFO / ETO tartályokba történő lefejtése, majd felhasználás helyére történő szállítása vezetékrendszeren keresztül. A rendszer elemei: NA 250 és NA 350 távvezeték a MOL és az Erőmű között 6 db m³-es fűtőolaj tároló 1 db 2000 m³-es manipulációs tartály 3 db m³-es olajtartály 1 db szivattyúház kettős nyomóoldali vezetékrendszer. A fűtőolajat szivattyúk viszik leágazásokon át az égőkhöz. A rendszer kettős nyomásszabályozással lett ellátva (olajállomáson és a kazánoknál), mivel az égők optimális működtetéséhez minimális nyomásingadozás megengedett. A szabályozás révén keletkező olajállomás felőli felesleg a kazántól érkező recirkulációs olajjal egyesülve jut vissza a tartályokba. A rendszer automata. A m³-es tüzelőolaj-tartályok föld felett helyezkednek el, valamennyi rendelkezik a teljes tartály töltet felfogására alkalmas döngölt agyagból kialakított védőudvarral. A tartályok felújítására és ETO tárolására történő átalakítására 2003-ban került sor. Az Erőmű területén további 3 db m³-es ( számú) dupla fenekű, acél védőgyűrűvel ellátott tartály található. Ezek közül kettő használaton kívül van, egy pedig ETO tárolására szolgál. 120 és 220 kv-os alállomások Az Erőmű az országos villamos energia-rendszerhez két feszültség szinten, egy 120 kv-os és egy 220 kv-os gyűjtősínen és több távvezetéken keresztül kapcsolódik. Az alállomások feladata a C, F és G üzem blokkjaiban termelt villamos energia országos hálózatra továbbítása. A két alállomást 160 MVA-es transzformátorok kötik össze. 120 kv-os alállomás A 120 kv-os alállomás az 1960-as évek közepén épült a DE-I. erőműrésszel együtt, majd az 1990-es évek elején megtörtént részleges felújítása. Szabadtéri kivitelű, kétgyűjtősínes, úgynevezett másfél megszakítós elrendezésű alállomás, 12 mezővel, mezőnként két leágazási lehetőséggel. A gyűjtősínek középen, hosszanti irányban osztottak. Az alállomás kezelése a szabadtér sarkánál elhelyezkedő hálózati vezénylőből történik. Az alállomás feladata részben az Erőmű egyes villamos energia fejlesztő gépei által fejlesztett villamos energia elosztóhálózatba juttatása; másrészt elosztó/átviteli hálózati csomópontot képezve fontos szerepet játszik a főváros villamos energia ellátásában. Az alállomásba 7 távvezeték csatlakozik. Ezek közül 4 budapesti távvezeték az ELMŰ kezelésében (Érd, Rózsakert, Dunavarsány, Soroksár), 2 távvezeték a MOL DUFI energiaellátását biztosítja (OLAJ-I., OLAJ-II.), és 1 távvezeték (Baracska) az E-ON kezelésében van. Az Erőmű 4 db villamos energia fejlesztő gépe csatlakozik az alállomásba: 6, 14, 16, 17 sz. gépek. Ugyancsak a 120 kv-os alállomásba csatlakozik az Erőmű 1. sz. 120/6 kv-os tartalék transzformátora; ez biztosítja a tartalék energiát DE-I. blokkjai számára. Végül, a 120 kv-os 13

14 alállomásba csatlakozik az Erőmű 120- és 220 kv-os alállomást összekötő 2 db 120/220/10 kv-os transzformátor (1., 2. sz. Booster transzformátor) 120 kv-os része. Az alállomás szabadtéri kivitelű. A megszakítók nagy része az 1960-as években készült, kis olajterű, OTKF típusú. A későbbi beruházásokkal csatlakoztatott gépek megszakítóiként korszerű, SF6 gáztöltetű, oltókamrás megszakítók kerültek beépítésre (16, 17, 6 sz. gépek). Az Erőmű 2005-ben az elhasználódott vasbeton portálszerkezetet acélportálokkal cseréltette le. 220 kv-os alállomás A 220 kv-os alállomás az 1970-es években épült a DE-II. erőmű résszel együtt. A 120 kvos alállomással azonos elrendezésű: kétgyűjtősínes, másfél megszakítós, középen hosszanti sínbontó mezővel. Az alállomás 10 teljes kiépítésű mezőjén kívül van egy megszakítóval kiépített ún. 0. (nulladik) mezője is. Kezelése az alállomás középső részén elhelyezkedő vezénylő épületből is történhet, de jelenleg távkezelt (Zuglóból). Feladata kettős: alaphálózati alállomás, másrészt az Erőmű villamos energia fejlesztő blokkjai egy részének hálózathoz történő csatlakoztatását szolgálja. Az alállomásba 9 db távvezeték csatlakozik: Ócsa-I-II, Dunaújváros-I-II, Martonvásár-I-II, Oroszlány, Albertfalva-I-II. Az Erőmű 7 db villamos energia fejlesztő blokkja csatlakozik az alállomásba: 8, 9, 10, 11, 12, 13, 15. Ezen kívül ide csatlakozik a 2 db 120/220/10 kv-os transzformátor (1., 2. sz. Booster transzformátor) 220 kv-os része. Az alállomást az Erőmű 2004-ben eladta MVM Rt-nek. Üzemeltetését az OVIT Zrt. látja el. Területileg az alállomás szigetszerűen helyezkedik el az Erőmű területén; a bejutást a 120 kvos alállomás kerítése melletti szolgalmi út biztosítja az OVIT Zrt. számára. Elkészült a 2004-ben elkezdett teljes alállomás rekonstrukció, melynek keretében a teljes primer- és szekunder berendezés lecserélésre került, a vasszerkezettel együtt. Így lecserélésre kerültek az elavult OTKF típusú, kis olajterű megszakítók is, korszerű, SF6 gáztöltetű, oltókamrás megszakítókra. A felújítás eredményeként a 0. mező teljes kiépítésű, az alállomás zárlati teljesítménye 31 ka-ről 50 ka-re nőtt, és távvezérlésre alkalmas kivitelű lett. Egyéb rendszerek Töltővezeték Az NA 250 és NA 350 vezetékek a MOL telephelyét kötik össze az Erőművel. A csővezetékek az erőművi oldal felé lejtenek, leürítésükre ott van lehetőség. Ugyancsak az erőművi oldalon az olajállomáson átfolyásmérő található. Ezen a ponton van lehetőség arra, hogy az egyes fogadó tartályok közötti elosztást szabályozzák, illetve indokolt esetben a közvetlen csővezetéki tüzelés állapotát is ezen a ponton lehet rendezni. Szívóvezeték rendszer Ez a rendszer köti össze a tartályokat a betápláló szivattyúblokkokkal. LFO szivattyúblokk Az egység a szívó- és nyomógerinc közötti szakasz, mely magában foglalja a szűrőket. A szívóoldali és a nyomóoldali gyűjtővezetékek között 3 blokk van, mely egyenként magában foglalja a szivattyúkat, szívóoldali szűrőket és a csővezetékeket. A rendszer biztonságát visszakeringtetési vezeték és a szivattyúk biztosító szelepét a szűrő előtti végággal összekötő vezeték biztosítja Nyomóvezeték rendszer A rendszer a szivattyúblokkokhoz gyűjtősínként csatlakozik, majd onnan halad a kazánelágazásokhoz és a recirkulációs vezetékrendszer végéhez. A nyomóvezeték rendszere összeköti a szivattyúházi szivattyúblokkok nyomóágait az F részi kazánokkal. Recirkulációs vezetékrendszer 14

15 A rendszer feladata a szivattyúházi és kazánházi többletszivattyúzás során megjelenő olajat visszajuttatni a tartályokhoz. A recirkuláció két ágon megy: az első ág vezérléséhez a jelet a VII. kazánnál elhelyezett nyomásérzékelő adja, s annak révén a szivattyúházi szabályzón keresztül a többletként megjelenő olajat visszakeringteti a szivattyúházi recirkulációs vezetékbe. A másik ágon kézi vezérléssel történik a visszaáramoltatás: a kazántérről a kazánok előtti elosztás végén keringető átkötés van visszavezetve az olajállomás tartályaihoz. A két ág a szivattyúházban egyesül és a recirkulációs kamrán keresztül megy a tartályhoz. Ürítő vezetékrendszer A rendszer feladata a szivattyúk leürítésének biztosítása. A szivattyúblokkoktól több vezeték kapcsolódik az ürítő vezetékhez, melynek végén egy 1 m³-es gyűjtőtartály található. Ebben egy automatikus vezérlésű szivattyú lett telepítve, ez juttatja vissza az olajat a tartályokhoz. 15

16 L MELLÉKLET - a KTVF: /2011. számú határozathoz Pontforrások és határértékek I. Az Erőmű helyhez kötött légszennyező pontforrásai: Erőmű blokk Pontforrás Jele Száma Száma Megnevezése Keresztmetszete (m 2 ) magassága (m) F 9 P3* füstcső 10, F 10 P4 füstcső 10, F 11 P5 füstcső 10, F 12 P6 füstcső 10, F 13 P7 füstcső 10, G 1 P8 gázturbina kémény 24,45 82 G 2 P13 by-pass kémény 33, G 2 P14 gázturbina kémény 24,63 79 G 3 P15 gázturbina kémény 50, P16 gázmelegítő kazán kémény 0, P17 gázmelegítő kazán kémény 0, P18 gázmelegítő kazán kémény 0, P9 Diesel aggregát kémény 0, P10 Diesel aggregát kémény 0, G 3 P19 Diesel aggregát kémény 0,01 3,2 *Az G4 turbina üzembe helyezésével a P3 pontforrást az új turbina keménye váltja fel. A P9, P10 és P19 pontforrások a diesel motorokhoz tartoznak, éves működési idejük egyenként ~4-5 óra/év. Diffúz forrás az Erőmű területén nem található. Az Erőmű által a G4 projekt során létesíteni kívánt új pontforrás: Erőmű blokk Pontforrás Jele Száma Száma Megnevezése Keresztmetszete magassága (m 2 ) (m) G4 - - G4 gázturbina kémény 50,

17 17

18 18

19 19

20 20

21 21

22 22