Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék."

Átírás

1 Kriptográfia és Információbiztonság 3. előadás Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia 2019

2 Miről volt szó az elmúlt előadáson? Klasszikus kriptográfiai rendszerek Helyettesítéses rejtjelezés: affin-titkosító Mátrixos rejtjelezés: Hill módszere matematikai modell titkos-kulcsú rendszerek: matematikai modell az OTP titkosítási rendszer tökéletes biztonság biztonság-értelmezések, osztályozások az NTL könyvtárcsomag Mátrix műveletek Javában

3 Miről lesz szó? titkos-kulcsú rendszerek: matematikai modell, osztályozások folyam-titkosító rendszerek: OTP, RC4, linear feedback shift register, A51, Salsa20

4 A titkos-kulcsú rendszerek matematikai modellje megnevezések: titkos-kulcsú rendszerek, szimmetrikus rendszerek (private-key, symmetric crypto), jelölés: SKE-vel, a (K, M, C) halmaz-hármas felett értelmezzük. 3 algoritmus: Gen, a kulcs-generáló algoritmus, polinom idejű, véletlenszerű: key R Gen(1 k ), ahol key K, k Z 0 a rendszer biztonsági paramétere (legtöbb esetben a generált kulcs bit-hossza), Enc key a rejtjelező algoritmus, polinom idejű, véletlenszerű: c R Enc key (m), a Dec key a visszafejtő algoritmus, polinom idejű, determinisztikus: m Dec key (c). Helyesség: Dec key (Enc key (m)) = m, minden m M esetében. gyakorlatban a polinom futásidejű algoritmus hatékony algoritmust jelent, például elvárjuk, hogy 1 gigabájtnyi adat titkosítását 1 perc alatt végezze el a rendszer

5 A titkos-kulcsú rendszerek osztályozása nagy adathalmaz titkosítására alkalmasak nincs megoldva a felek közötti kulcs-csere, ezt a nyilvános kulcsú kriptográfia végzi, két nagy csoportra oszthatóak: folyam-titkosító rendszerek, blokk-titkosító rendszerek.

6 Folyam-titkosító rendszerek véletlenszerűen generálnak egy bitsort, a kulcsfolyamot, amelyet legtöbbször a művelettel hozzáadnak a nyílt szöveghez, a kulcsfolyamot egyetlenegyszer használják, a rendszer biztonságát a kulcsfolyamot generáló algoritmus határozza meg álvéletlen-szám generáló algoritmusok (pseudo-random number generators) nem minden ál-véletlenszám generátor alkalmas a kriptográfiában, pl: az x n = a x n 1 + b (mod p) lineáris kongruenciával értelmezett generátor sem alkalmas.

7 Folyam-titkosító rendszerek implementációjuk általában könnyű hardver-be építve nagyon gyorsak, ezért legtöbbször hardver szintjén implementálják őket szoftver szintjén nem mindig érik el a megfelelő gyorsaságot leginkább akkor használják, amikor nem lehet tudni, hogy milyen hosszú a nyílt szöveg, pl wireless kommunikáció katonai környezetben gyakran használják: a kulcsfolyam előálĺıtást külön eszköz végzi, ez jól védett, a XOR műveletek elvégzésére pedig más eszközt használnak, amelynek biztonsága már nem olyan fontos biztonságuk vitatott, pl. az RC4, A51 kezdetben titkosak voltak, miután publikussá váltak számos gyengeséget fedeztek fel bennük

8 Az RC ben tervezte Ron Rivest, kezdetben nem volt publikus, 1994-ben ismeretlenül felkerült a Cyberpunk levelező-listájára, a HTTPS, WEP és számos más protokollban használták, ma már nem biztonságos, több sikeres támadás érte, új projekteknél nem ajánlatos használni a Internet Engineering Task Force (IETF) 2015-től tiltja a használatát Elvi működése: egy 128 bites kezdeti érték alapján, a 256 fajta bájtértéket összekeverve, előálĺıt egy 256 elemű bájt-tömböt, amely a generátor alap állapotának fog megfelelni, a kulcsfolyam egy bájtja, a 256 elemű bájttömb egy véletlenszerűen kiválasztott bájtja lesz, a kulcsfolyam bájtjait ciklikusan álĺıtja elő, amit művelettel ad hozzá a nyílt szöveghez.

9 Az RC4 Gyengeségek: 1 annak a valószínűsége, hogy a második bájt 0 lesz kellene legyen, de ez nem így van, mert ez lesz; hasonló a helyzet az első 256 bájttal is 256 megoldás: a kulcs-folyam első 256 bájtját nem használjuk fel a titkosításban a 00 szekvencia gyakrabban fordul elő, mint a 01, 10, 11 szekvencia, ha két olyan kezdeti kulcsértéket használok, amelyek közel állnak egymáshoz további feltörési stratégia válik lehetségessé: related keys attack

10 Az RC4, inicializálási szakasz void rc4_init(unsigned char *key, unsigned int key_length) { for (i = 0; i < 256; i++) S[i] = i; } for (i = j = 0; i < 256; i++) { j = (j + key[i % key_length] + S[i]) & 255; swap(s, i, j); } i = j = 0; a key tömb a kulcs bájtjait tartalmazza az i, j értékek és az S tömb globális, kezdetben megegyezik az identitás permutációval a swap függvény felcseréli a megfelelő indexű elemeket az S tömbből A 256-al történő maradékos osztás 255-tel való & (AND) művelettel helyettesíthető

11 Az RC4, kulcsfolyam-generálási fázis unsigned char rc4_output() { i = (i + 1) & 255; j = (j + S[i]) & 255; swap(s, i, j); } return S[(S[i] + S[j]) & 255]; minden lépésben sor kerül a megfelelő elemek felcserélésére és kiválasztására

12 Visszacsatolt, léptető regiszteres titkosítás, linear feedback shift register - LFSR Számos rendszer esetében használták, használják pl.: DVD titkosítása esetén a rendszer neve CSS (content scrambling system) GSM titkosítás esetén a rendszer neve A51, A52 Blutooth titkosítás esetén a rendszer neve E0 hardvare szintjén könnyedén és hatékonyan implementálható a kulcsfolyamot egy lineáris összefüggés alapján számolják, kiindulva a key = (z m,..., z 2, z 1) értékekből: z i+m = c 0z i + c 1z i c m 1z i+m 1 (mod 2), ahol i 1 és c 0, c 1,..., c m 1 rögzített konstansok a c 0, c 1,..., c m 1 konstansok helyes választása esetén a kulcsfolyam periódusa maximális lesz: 2 m 1.

13 Az LFSR támadása, feltörhetősége Példa 16 bites LFSR: z i+16 = z i + z i+2 + z i+3 + z i+5 (mod 2), Ha key = (z 16, z 15,..., z 1) = , akkor a kulcsfolyam első bitjei a pirossal kijelölt értékek lesznek: lesz a generátor periódusa

14 Az LFSR támadása, feltörhetősége az alkalmazott műveletek lineárisak, ezért a rendszer feltörhető, ha ismerjük hogy a (x 1, x 2,..., x n) nyílt szövegnek (y 1, y 2,..., y n) a rejtjele, illetve ismerjük az m értékét akkor meghatározható az alkalmazott lineáris összefüggés meghatározzuk: (x 1, x 2,..., x n) (y 1, y 2,..., y n) (z 1, z 2,..., z n) ha n 2m, akkor a támadó megtudja határozni a (c 0, c 1,..., c m 1) értékeket a következő módon (következő oldal):

15 Az LFSR támadása, feltörhetősége feĺırható: (z m+1, z m+2,..., z 2m ) = (c 0, c 1,..., c m 1 ) z 1 z 2... z m z 2 z 3... z m+1... z m z m+1... z 2m 1 és meghatározható: (c 0, c 1,..., c m 1 ) = (z m+1, z m+2,..., z 2m ) z 1 z 2... z m z 2 z 3... z m+1... z m z m+1... z 2m 1 1

16 Az LFSR támadása, feltörhetősége Feltételezzük, hogy a támadó rendelkezik a következő titkosított bit-szekvenciával: és a bit-szekvencia titkosított értékével: A fenti két bitsorozat xor-olásával megtudja határozni a kulcsfolyam első bitjeit: Tudva azt is, hogy 5-bites LFSR-t alkalmaztak a titkosítás során, a következő eljárással a támadó megtudja határozni a kulcsfolyamot kigeneráló lineáris összefüggést: (0, 1, 0, 0, 0) = (c 0, c 1, c 2, c 3, c 4 )

17 Az LFSR támadása, feltörhetősége Meghatározható: ahonnan: (c 0, c 1, c 2, c 3, c 4 ) = (0, 1, 0, 0, 0) = = (1, 0, 1, 1, 1) Tehát a kulcsfolyam kigenerálásához alkalmazott lineáris összefüggés a következő: z i+5 = (z i + z i+2 + z i+3 + z i+4 ) (mod 2).

18 Az A51 a GSM technológiában használják, hardware szinten szokták implementálni, három léptető regiszterrel dolgozik, X, Y, Z-vel amelyek összesen 64 bitet kezelnek az X 19 bites: (x 0, x 1,..., x 18), az Y 22 bites: (y 0, y 1,..., y 21), a Z 23 bites: (z 0, z 1,..., z 22), a kulcs 64 bites, amellyel feltöltik a három regisztert a következő belső majoráló/növelő függvényt számoljuk ki minden óraimpulzusban: { 0, ha a három bit között több a 0-ás m = maj(x 8, y 10, z 10) = 1, ha a három bit között több az 1-es ha x 8 = m, akkor X-et léptetjük ha y 10 = m, akkor az Y-t léptetjük ha z 10 = m, akkor az Z-t léptetjük

19 Az A51 A kulcsfolyam előálĺıtása a következőképpen történik: X léptetése: Y léptetése: Z léptetése: t = x 13 x 16 x 17 x 18 x i = x i 1, i = 18, 17,... 1 re x 0 = t t = y 20 y 21 y i = y i 1, i = 21, 20,..., 1 re y 0 = t t = z 7 z 20 z 21 z 22 z i = z i 1, i = 22, 21,..., 1 re z 0 = t a kulcsfolyam aktuális s bitje: s = x 18 y 21 z 22

20 A Salsa20 a 2008-ban lezáruló estream projekthez beküldött folyam-titkosító, tervezője D.J.Bernstein; teljesen publikus: úgy hardver, mint softver implementációja ismert, feltörési módszerek: az eddigi leghatásosabb módszer az összes kulcs kipróbálásának módszere, hatékonysága: 643 Mb/sec, 6-szor gyorsabb mint az RC4.

21 A Salsa20 a kulcs mérete: 128 vagy 256-bit hossz, ha a kulcs mérete 128 bit, akkor a következő a specifikáció: a k kulcs mellett a bemenetnek meg kell adni egy 64 bites r nonce (number use at once) értéket, ahol a összefűzést jelent: Salsa20 : {0, 1} 128 {0, 1} 64 {0, 1} n Salsa20(k, r) = H(k r 0)) H(k r 1)..., A H függvényt a k r i bemeneten hajtjuk végre, ahol az i számláló értékét 64 biten tároljuk, A H függvény a 32 bájtból (256 bit) 64 bájtot álĺıt elő: (k r i) (t 0 k t 1 r i t 2 k t 3), melyen 10-szer alkalmaz egy invertálható h : {0, 1} 64 {0, 1} 64 függvényt. a H függvény kimenetét 4 bájtonként (mod 2 32 ) szerinti összeadást végezve adjuk hozzá a nyílt szöveghez.

22 Valós rendszerek biztonsági problémái Közvetett vagy közvetlen módon felmerül a kulcs többszöri felhasználása: Venona projekt: célja az orosz titkosszolgálat üzeneteinek a megfejtése volt, között. Az amerikai hadsereg kb üzenetet fejtett meg ebben a periódusban mert többször birtokába került két-két olyan titkosított érték, ahol mindkét esetben ugyanazt a kulcsot használták a titkosítás során. MS-PPTP (windows NT): szerver és kliensek közti kommunikáció esete, volt egy megosztott titkos kulcs, ahol a szerver és kliens oldalon is ugyanazzal a kulcs-folyammal végezték a titkosítást a kulcs többszöri felhasználása. Megoldás: kulcspár használata, amelyet a szerver és a kliens is ismer, egyik érték a szerver, másik érték a kliens oldali titkosításhoz.

23 Valós rendszerek biztonsági problémái Közvetett vagy közvetlen módon felmerül a kulcs többszöri felhasználása: b WEP, több probléma, az egyik: egy 24 bites inicializáló érték (IV) alkalmazása lehetővé tette a WEP feltörését, mert túl kicsi volt az IV bithossza: millio IV érték után az IV-k ciklikusan ismétlődtek.

Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék.

Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék. Kriptográfia és Információbiztonság 2. előadás Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2018 Miről volt szó az elmúlt előadáson? Követelmények,

Részletesebben

Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék.

Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék. Kriptográfia és Információbiztonság 2 előadás Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@mssapientiaro 2016 Miről volt szó az elmúlt előadáson? Félévi áttekintő

Részletesebben

Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék.

Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék. Kriptográfia és Információbiztonság 7. előadás Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2018 Miről volt szó az elmúlt előadáson? Kriptográfiai

Részletesebben

Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék.

Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék. Kriptográfia és Információbiztonság 8. előadás Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2018 Miről volt szó az elmúlt előadáson? az RSA titkosító

Részletesebben

Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék.

Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék. Kriptográfia és Információbiztonság 8. előadás Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2017 Miről volt szó az elmúlt előadáson? A Crypto++

Részletesebben

Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék. mgyongyi@ms.sapientia.ro

Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék. mgyongyi@ms.sapientia.ro Kriptográfia és Információbiztonság 10. előadás Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2015 Vizsgatematika 1 Klasszikus kriptográfiai rendszerek

Részletesebben

Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék. mgyongyi@ms.sapientia.ro

Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék. mgyongyi@ms.sapientia.ro Kriptográfia és Információbiztonság 5. előadás Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2015 Miről volt szó az elmúlt előadáson? AES (Advanced

Részletesebben

Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék.

Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék. Kriptográfia és Információbiztonság 11. előadás Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2018 Miről volt szó az elmúlt előadáson? hash függvények

Részletesebben

Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék. mgyongyi@ms.sapientia.ro

Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék. mgyongyi@ms.sapientia.ro Kriptográfia és Információbiztonság 4. előadás Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2015 Miről volt szó az elmúlt előadáson? blokk-titkosító

Részletesebben

Diszkrét matematika I.

Diszkrét matematika I. Diszkrét matematika I. középszint 2014. ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 11. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2014. ősz Kongruenciák Diszkrét matematika I. középszint 2014.

Részletesebben

Titkosítási rendszerek CCA-biztonsága

Titkosítási rendszerek CCA-biztonsága Titkosítási rendszerek CCA-biztonsága Doktori (PhD) értekezés szerző: MÁRTON Gyöngyvér témavezető: Dr. Pethő Attila Debreceni Egyetem Természettudományi Doktori Tanács Informatikai Tudományok Doktori Iskola

Részletesebben

2018, Diszkre t matematika. 10. elo ada s

2018, Diszkre t matematika. 10. elo ada s Diszkre t matematika 10. elo ada s MA RTON Gyo ngyve r mgyongyi@ms.sapientia.ro Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tansze k Marosva sa rhely, Roma nia 2018, o szi fe le v MA RTON Gyo ngyve r 2018,

Részletesebben

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Nagy Gábor  compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz Diszkrét matematika 1. középszint 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 11. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra

Részletesebben

Kriptográfiai alapfogalmak

Kriptográfiai alapfogalmak Kriptográfiai alapfogalmak A kriptológia a titkos kommunikációval foglalkozó tudomány. Két fő ága a kriptográfia és a kriptoanalízis. A kriptográfia a titkosítással foglalkozik, a kriptoanalízis pedig

Részletesebben

Kriptográfia I. Kriptorendszerek

Kriptográfia I. Kriptorendszerek Kriptográfia I Szimmetrikus kulcsú titkosítás Kriptorendszerek Nyíltszöveg üzenettér: M Titkosított üzenettér: C Kulcs tér: K, K Kulcsgeneráló algoritmus: Titkosító algoritmus: Visszafejt algoritmus: Titkosítás

Részletesebben

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Nagy Gábor  compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz Diszkrét matematika 1. estis képzés 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. estis képzés 9. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján

Részletesebben

2018, Diszkrét matematika

2018, Diszkrét matematika Diszkrét matematika 3. előadás mgyongyi@ms.sapientia.ro Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia 2018, őszi félév Miről volt szó az elmúlt előadáson? számtartományok: természetes

Részletesebben

Best of Criptography Slides

Best of Criptography Slides Best of Criptography Slides Adatbiztonság és Kriptográfia PPKE-ITK 2008. Top szlájdok egy helyen 1 Szimmetrikus kulcsú rejtjelezés Általában a rejtjelező kulcs és a dekódoló kulcs megegyezik, de nem feltétlenül.

Részletesebben

Webalkalmazás-biztonság. Kriptográfiai alapok

Webalkalmazás-biztonság. Kriptográfiai alapok Webalkalmazás-biztonság Kriptográfiai alapok Alapfogalmak, áttekintés üzenet (message): bizalmas információhalmaz nyílt szöveg (plain text): a titkosítatlan üzenet (bemenet) kriptoszöveg (ciphertext):

Részletesebben

2016, Diszkrét matematika

2016, Diszkrét matematika Diszkrét matematika 8. előadás Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2016, őszi félév Miről volt szó az elmúlt előadáson? a Fibonacci számsorozat

Részletesebben

Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék. mgyongyi@ms.sapientia.ro

Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék. mgyongyi@ms.sapientia.ro Kriptográfia és Információbiztonság 1. előadás Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2016 Követelmények, osztályozás Jelenlét: A laborgyakorlat

Részletesebben

Dr. Beinschróth József Kriptográfiai alkalmazások, rejtjelezések, digitális aláírás

Dr. Beinschróth József Kriptográfiai alkalmazások, rejtjelezések, digitális aláírás 2017.10.13. Dr. Beinschróth József Kriptográfiai alkalmazások, rejtjelezések, digitális aláírás 1 Tartalom Alapvetések Alapfogalmak Változatok Tradicionális Szimmetrikus Aszimmetrikus Kombinált Digitális

Részletesebben

Titkosítás NetWare környezetben

Titkosítás NetWare környezetben 1 Nyílt kulcsú titkosítás titkos nyilvános nyilvános titkos kulcs kulcs kulcs kulcs Nyilvános, bárki által hozzáférhető csatorna Nyílt szöveg C k (m) Titkosított szöveg Titkosított szöveg D k (M) Nyílt

Részletesebben

SSL elemei. Az SSL illeszkedése az internet protokoll-architektúrájába

SSL elemei. Az SSL illeszkedése az internet protokoll-architektúrájába SSL 1 SSL elemei Az SSL illeszkedése az internet protokoll-architektúrájába 2 SSL elemei 3 SSL elemei 4 SSL Record protokoll 5 SSL Record protokoll Az SSL Record protokoll üzenet formátuma 6 SSL Record

Részletesebben

Hírek kriptográfiai algoritmusok biztonságáról

Hírek kriptográfiai algoritmusok biztonságáról Hírek kriptográfiai algoritmusok biztonságáról Dr. Berta István Zsolt K+F igazgató Microsec Kft. http://www.microsec.hu Mirıl fogok beszélni? Bevezetés Szimmetrikus kulcsú algoritmusok

Részletesebben

Adat és Információvédelmi Mesteriskola 30 MB. Dr. Beinschróth József SAJÁTOS LOGIKAI VÉDELEM: A KRIPTOGRÁFIA ALKALMAZÁSA

Adat és Információvédelmi Mesteriskola 30 MB. Dr. Beinschróth József SAJÁTOS LOGIKAI VÉDELEM: A KRIPTOGRÁFIA ALKALMAZÁSA 30 MB Dr. Beinschróth József SAJÁTOS LOGIKAI VÉDELEM: A KRIPTOGRÁFIA ALKALMAZÁSA Tartalom Alapvetések - kiindulópontok Alapfogalmak Változatok Tradicionális módszerek Szimmetrikus kriptográfia Aszimmetrikus

Részletesebben

Vezetéknélküli technológia

Vezetéknélküli technológia Vezetéknélküli technológia WiFi (Wireless Fidelity) 802.11 szabványt IEEE definiálta protokollként, 1997 Az ISO/OSI modell 1-2 rétege A sebesség függ: helyszíni viszonyok, zavarok, a titkosítás ki/be kapcsolása

Részletesebben

IP alapú távközlés. Virtuális magánhálózatok (VPN)

IP alapú távközlés. Virtuális magánhálózatok (VPN) IP alapú távközlés Virtuális magánhálózatok (VPN) Jellemzők Virtual Private Network VPN Publikus hálózatokon is használható Több telephelyes cégek hálózatai biztonságosan összeköthetők Olcsóbb megoldás,

Részletesebben

2017, Diszkrét matematika

2017, Diszkrét matematika Diszkrét matematika 10. előadás Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2017, őszi félév Miről volt szó az elmúlt előadáson? a prímszámtétel prímszámok,

Részletesebben

2016, Diszkrét matematika

2016, Diszkrét matematika Diszkrét matematika 11. előadás Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2016, őszi félév Miről volt szó az elmúlt előadáson? legnagyobb közös

Részletesebben

Modern szimmetrikus kulcsú rejtjelezők kriptoanalízise

Modern szimmetrikus kulcsú rejtjelezők kriptoanalízise Modern szimmetrikus kulcsú rejtjelezők kriptoanalízise - kimerítő kulcskeresés: határa ma 64 bit számítási teljesítmény költsége feleződik 18 havonta 25 éven belül 80 bit - differenciális kriptoanalízis:

Részletesebben

Data Security: Access Control

Data Security: Access Control Data Security 1. Alapelvek 2. Titkos kulcsú rejtjelezés 3. Nyilvános kulcsú rejtjelezés 4. Kriptográfiai alapprotokollok I. 5. Kriptográfiai alapprotokollok II. Data Security: Access Control A Rossz talált

Részletesebben

Véletlenszám generátorok és tesztelésük HORVÁTH BÁLINT

Véletlenszám generátorok és tesztelésük HORVÁTH BÁLINT Véletlenszám generátorok és tesztelésük HORVÁTH BÁLINT Mi a véletlen? Determinisztikus vs. Véletlen esemény? Véletlenszám: számok sorozata, ahol véletlenszerűen követik egymást az elemek Pszeudo-véletlenszám

Részletesebben

Diszkrét matematika 2.

Diszkrét matematika 2. Diszkrét matematika 2. A szakirány 11. előadás Ligeti Péter turul@cs.elte.hu www.cs.elte.hu/ turul Nagy hálózatok Nagy hálózatok jellemzése Internet, kapcsolati hálók, biológiai hálózatok,... globális

Részletesebben

2018, Diszkrét matematika

2018, Diszkrét matematika Diszkrét matematika 12. előadás mgyongyi@ms.sapientia.ro Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, ománia 2018, őszi félév Miről volt szó az elmúlt előadáson? a diszkrét logaritmus,

Részletesebben

2016, Diszkrét matematika

2016, Diszkrét matematika Diszkrét matematika 7. előadás Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2016, őszi félév Miről volt szó az elmúlt előadáson? az ord, chr függvények

Részletesebben

Data Security: Public key

Data Security: Public key Nyilvános kulcsú rejtjelezés RSA rejtjelező El-Gamal rejtjelező : Elliptikus görbe kriptográfia RSA 1. Véletlenszerűen választunk két "nagy" prímszámot: p1, p2 2. m= p1p2 φ ( ) = ( p -1)( p -1) m 1 2 3.

Részletesebben

2018, Diszkrét matematika

2018, Diszkrét matematika Diszkrét matematika 7. előadás mgyongyi@ms.sapientia.ro Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia 2018, őszi félév Miről volt szó az elmúlt előadáson? számrendszerek számrendszerek

Részletesebben

2018, Diszkre t matematika. 8. elo ada s

2018, Diszkre t matematika. 8. elo ada s Diszkre t matematika 8. elo ada s MA RTON Gyo ngyve r mgyongyi@ms.sapientia.ro Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tansze k Marosva sa rhely, Roma nia 2018, o szi fe le v MA RTON Gyo ngyve r 2018,

Részletesebben

Adja meg, hogy ebben az esetben mely handshake üzenetek kerülnek átvitelre, és vázlatosan adja meg azok tartalmát! (8p)

Adja meg, hogy ebben az esetben mely handshake üzenetek kerülnek átvitelre, és vázlatosan adja meg azok tartalmát! (8p) Adatbiztonság a gazdaságinformatikában PZH 2013. december 9. 1. Tekintsük a következő rejtjelező kódolást: nyílt üzenetek halmaza {a,b}, kulcsok halmaza {K1,K2,K3,K4,K5}, rejtett üzenetek halmaza {1,2,3,4,5}.

Részletesebben

Data Security: Access Control

Data Security: Access Control Data Security 1. Alapelvek 2. Titkos kulcsú rejtjelezés 3. Nyilvános kulcsú rejtjelezés 4. Kriptográfiai alapprotokollok I. 5. Kriptográfiai alapprotokollok II. Data Security: Access Control A Rossz talált

Részletesebben

2018, Funkcionális programozás

2018, Funkcionális programozás Funkcionális programozás 10. előadás Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2018, tavaszi félév Miről volt szó? a foldl és foldr függvények lista

Részletesebben

IT hálózat biztonság. A WiFi hálózatok biztonsága

IT hálózat biztonság. A WiFi hálózatok biztonsága 9. A WiFi hálózatok biztonsága A vezeték nélküli WIFI hálózatban a csomagokat titkosítottan továbbítják. WEP A legegyszerűbb a WEP (Wired Equivalent Privacy) (1997-2003), 40 vagy 104 bit kulcshosszú adatfolyam

Részletesebben

Hálózati biztonság (772-775) Kriptográfia (775-782)

Hálózati biztonság (772-775) Kriptográfia (775-782) Területei: titkosság (secrecy/ confidentality) hitelesség (authentication) letagadhatatlanság (nonrepudiation) sértetlenség (integrity control) Hálózati biztonság (772-775) Melyik protokoll réteg jöhet

Részletesebben

Készítette: Fuszenecker Róbert Konzulens: Dr. Tuzson Tibor, docens

Készítette: Fuszenecker Róbert Konzulens: Dr. Tuzson Tibor, docens A nyílt kulcsú titkosítás és a digitális aláírás Készítette: Fuszenecker Róbert Konzulens: Dr. Tuzson Tibor, docens Budapest Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Műszaki Főiskolai Kar Műszertechnikai és Automatizálási

Részletesebben

Algoritmuselmélet gyakorlat (MMN111G)

Algoritmuselmélet gyakorlat (MMN111G) Algoritmuselmélet gyakorlat (MMN111G) 2014. január 14. 1. Gyakorlat 1.1. Feladat. Adott K testre rendre K[x] és K(x) jelöli a K feletti polinomok és racionális törtfüggvények halmazát. Mutassuk meg, hogy

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok. 7. gyakorlat

Számítógépes Hálózatok. 7. gyakorlat Számítógépes Hálózatok 7. gyakorlat Gyakorlat tematika Hibajelző kód: CRC számítás Órai / házi feladat Számítógépes Hálózatok Gyakorlat 7. 2 CRC hibajelző kód emlékeztető Forrás: Dr. Lukovszki Tamás fóliái

Részletesebben

Waldhauser Tamás december 1.

Waldhauser Tamás december 1. Algebra és számelmélet előadás Waldhauser Tamás 2016. december 1. Tizedik házi feladat az előadásra Hányféleképpen lehet kiszínezni az X-pentominót n színnel, ha a forgatással vagy tükrözéssel egymásba

Részletesebben

2015, Diszkrét matematika

2015, Diszkrét matematika Diszkrét matematika 4. előadás Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2015, őszi félév Miről volt szó az elmúlt előadáson? Számtartományok:

Részletesebben

LEGO robotok. XII. rész

LEGO robotok. XII. rész LEGO robotok XII. rész III.1.22. Változók és konstansok A változó fogalma a matematikában egy értelmezési tartománnyal rendelkező, ebből bármilyen értéket felvehető objektum, melynek értéke logikailag

Részletesebben

Biztonságos kulcscsere-protokollok

Biztonságos kulcscsere-protokollok Biztonságos kulcscsere-protokollok Összefoglalás (Victor Shoup: On Formal Methods for Secure Key Exchange alapján) II. rész Tóth Gergely 1 Bevezetés A következőkben a Shoup által publikált cikk fő vonulatának

Részletesebben

Digitális aláírás és kriptográfiai hash függvények. 1. az aláírás generálása (az X üzenetet küldő A fél végzi): A B: X, D A (X)

Digitális aláírás és kriptográfiai hash függvények. 1. az aláírás generálása (az X üzenetet küldő A fél végzi): A B: X, D A (X) Digitális aláírás és kriptográfiai hash függvények A digitális aláírás protokollok feladatai: 1. az aláírás generálása (az X üzenetet küldő A fél végzi): A B: X, D A (X) 2. az aláírás ellenőrzése (B címzett

Részletesebben

Adatbiztonság PPZH 2011. május 20.

Adatbiztonság PPZH 2011. május 20. Adatbiztonság PPZH 2011. május 20. 1. Mutassa meg, hogy a CBC-MAC kulcsolt hashing nem teljesíti az egyirányúság követelményét egy a k kulcsot ismerő fél számára, azaz tetszőleges MAC ellenőrzőösszeghez

Részletesebben

A Z E L E K T R O N I K U S A L Á Í R Á S J O G I S Z A B Á L Y O Z Á S A.

A Z E L E K T R O N I K U S A L Á Í R Á S J O G I S Z A B Á L Y O Z Á S A. JOGI INFORMATIKA A Z E L E K T R O N I K U S A L Á Í R Á S J O G I S Z A B Á L Y O Z Á S A. A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve

Részletesebben

Elektronikus rendszerek a közigazgatásban elektronikus aláírás és archiválás elméletben

Elektronikus rendszerek a közigazgatásban elektronikus aláírás és archiválás elméletben Copyright 2011 FUJITSU LIMITED Elektronikus rendszerek a közigazgatásban elektronikus aláírás és archiválás elméletben Előadó: Erdősi Péter Máté, CISA elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási

Részletesebben

Véletlen sorozatok ellenőrzésének módszerei. dolgozat

Véletlen sorozatok ellenőrzésének módszerei. dolgozat Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Komputeralgebra Tanszék Véletlen sorozatok ellenőrzésének módszerei dolgozat Témavezető: Dr. Iványi Antal Miklós egyetemi tanár Készítette: Potempski Dániel

Részletesebben

2016, Diszkrét matematika

2016, Diszkrét matematika Diszkrét matematika 2. előadás Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2016, őszi félév Miről volt szó az elmúlt előadáson? Követelmények,

Részletesebben

IT BIZTONSÁGTECHNIKA. Tanúsítványok. Nagy-Löki Balázs MCP, MCSA, MCSE, MCTS, MCITP. Készítette:

IT BIZTONSÁGTECHNIKA. Tanúsítványok. Nagy-Löki Balázs MCP, MCSA, MCSE, MCTS, MCITP. Készítette: IT BIZTONSÁGTECHNIKA Tanúsítványok Készítette: Nagy-Löki Balázs MCP, MCSA, MCSE, MCTS, MCITP Tartalom Tanúsítvány fogalma:...3 Kategóriák:...3 X.509-es szabvány:...3 X.509 V3 tanúsítvány felépítése:...3

Részletesebben

Véges állapotú gépek (FSM) tervezése

Véges állapotú gépek (FSM) tervezése Véges állapotú gépek (FSM) tervezése F1. A 2. gyakorlaton foglalkoztunk a 3-mal vagy 5-tel osztható 4 bites számok felismerésével. Abban a feladatban a bemenet bitpárhuzamosan, azaz egy időben minden adatbit

Részletesebben

5.1 Környezet. 5.1.1 Hálózati topológia

5.1 Környezet. 5.1.1 Hálózati topológia 5. Biztonság A rendszer elsodleges célja a hallgatók vizsgáztatása, így nagy hangsúlyt kell fektetni a rendszert érinto biztonsági kérdésekre. Semmiképpen sem szabad arra számítani, hogy a muködo rendszert

Részletesebben

7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II.

7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II. 7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II. Tárolók Bevezetés Bevezetés Regiszterek Számlálók Memóriák Regiszter DEFINÍCIÓ Tárolóegységek összekapcsolásával, egyszerű bemeneti kombinációs hálózattal kiegészítve

Részletesebben

Programozás II. előadás

Programozás II. előadás Nem összehasonlító rendezések Nem összehasonlító rendezések Programozás II. előadás http://nik.uni-obuda.hu/prog2 Szénási Sándor Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar Programozás II. 2 Rendezés

Részletesebben

Készítette: Trosztel Mátyás Konzulens: Hajós Gergely

Készítette: Trosztel Mátyás Konzulens: Hajós Gergely Készítette: Trosztel Mátyás Konzulens: Hajós Gergely Monte Carlo Markov Chain MCMC során egy megfelelően konstruált Markov-lánc segítségével mintákat generálunk. Ezek eloszlása követi a céleloszlást. A

Részletesebben

A WiFi hálózatok technikai háttere

A WiFi hálózatok technikai háttere 802.11 biztonság Mire jó a WiFi? Nagy sebesség kábelek nélkül Kényelmes, mobil munka Egyszerű megoldás, amikor rövid időre kell kapcsolat Hatalmas területek lefedésére alkalmas Megoldás lehet oda, ahol

Részletesebben

Modern titkosírások és a matematika

Modern titkosírások és a matematika Modern titkosírások és a matematika Az Enigma feltörése Nagy Gábor Péter Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézet, Geometria Tanszék Kutatók Éjszakája 2015. szeptember 25. 1 / 20 Tagolás 1 A titkosírások

Részletesebben

Matematikai alapok. Dr. Iványi Péter

Matematikai alapok. Dr. Iványi Péter Matematikai alapok Dr. Iványi Péter Számok A leggyakrabban használt adat típus Egész számok Valós számok Bináris számábrázolás Kettes számrendszer Bitek: 0 és 1 Byte: 8 bit 128 64 32 16 8 4 2 1 1 1 1 1

Részletesebben

15. tétel. Adatszerkezetek és algoritmusok vizsga Frissült: 2013. január 30.

15. tétel. Adatszerkezetek és algoritmusok vizsga Frissült: 2013. január 30. 15. tétel Adatszerkezetek és algoritmusok vizsga Frissült: 2013. január 30. Edényrendezés Tegyük fel, hogy tudjuk, hogy a bemenő elemek (A[1..n] elemei) egy m elemű U halmazból kerülnek ki, pl. " A[i]-re

Részletesebben

Adatvédelem titkosítással

Adatvédelem titkosítással Dr. Kanizsai Viktor Adatvédelem titkosítással Bevezetés A biztonsági rendszereknek mindig nyerniük kell, de a támadónak elég csak egyszer győznie. A számítógépek, rendszerek és informatikai hálózatok korszakában

Részletesebben

prímfaktoriz mfaktorizáció szló BME Villamosmérn és s Informatikai Kar

prímfaktoriz mfaktorizáció szló BME Villamosmérn és s Informatikai Kar Kvantumszámítógép hálózat zat alapú prímfaktoriz mfaktorizáció Gyöngy ngyösi LászlL szló BME Villamosmérn rnöki és s Informatikai Kar Elemi kvantum-összead sszeadók, hálózati topológia vizsgálata Az elemi

Részletesebben

Véges állapotú gépek (FSM) tervezése

Véges állapotú gépek (FSM) tervezése Véges állapotú gépek (FSM) tervezése F1. Tervezzünk egy soros mintafelismerőt, ami a bemenetére ciklikusan, sorosan érkező 4 bites számok közül felismeri azokat, amelyek 3-mal vagy 5-tel oszthatók. A fenti

Részletesebben

Emlékeztet! matematikából

Emlékeztet! matematikából Kriptográfia 2 Aszimmetrikus megoldások Emlékeztet matematikából Euklidész algoritmus - legnagyobb közös osztó meghatározása INPUT Int a>b0; OUTPUT gcd(a,b). 1. if b=0 return(a); 2. return(gcd(b,a mod

Részletesebben

Fábián Zoltán Hálózatok elmélet

Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Információ fajtái Analóg az információ folytonos és felvesz minden értéket a minimális és maximális érték között Digitális az információ az idő adott pontjaiban létezik.

Részletesebben

Hatékonyság 1. előadás

Hatékonyság 1. előadás Hatékonyság 1. előadás Mi a hatékonyság Bevezetés A hatékonyság helye a programkészítés folyamatában: csak HELYES programra Erőforrásigény: a felhasználó és a fejlesztő szempontjából A hatékonyság mérése

Részletesebben

Az adatfeldolgozás és adatátvitel biztonsága. Az adatfeldolgozás biztonsága. Adatbiztonság. Automatikus adatazonosítás, adattovábbítás, adatbiztonság

Az adatfeldolgozás és adatátvitel biztonsága. Az adatfeldolgozás biztonsága. Adatbiztonság. Automatikus adatazonosítás, adattovábbítás, adatbiztonság Az adatfeldolgozás és adatátvitel biztonsága Automatikus adatazonosítás, adattovábbítás, adatbiztonság Az adatfeldolgozás biztonsága A védekezés célja Védelem a hamisítás és megszemélyesítés ellen Biztosított

Részletesebben

Struktúra nélküli adatszerkezetek

Struktúra nélküli adatszerkezetek Struktúra nélküli adatszerkezetek Homogén adatszerkezetek (minden adatelem azonos típusú) osztályozása Struktúra nélküli (Nincs kapcsolat az adatelemek között.) Halmaz Multihalmaz Asszociatív 20:24 1 A

Részletesebben

BABEŞ BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA KAR BBTE Matek-Infó verseny 1. tételsor INFORMATIKA írásbeli. A versenyzők figyelmébe:

BABEŞ BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA KAR BBTE Matek-Infó verseny 1. tételsor INFORMATIKA írásbeli. A versenyzők figyelmébe: BABEŞ BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA KAR BBTE Matek-Infó verseny 1. tételsor INFORMATIKA írásbeli A versenyzők figyelmébe: 1. A tömböket 1-től kezdődően indexeljük. 2. A rácstesztekre

Részletesebben

Elektronikus hitelesítés a gyakorlatban

Elektronikus hitelesítés a gyakorlatban Elektronikus hitelesítés a gyakorlatban Tapasztó Balázs Vezető termékmenedzser Matáv Üzleti Szolgáltatások Üzletág 2005. április 1. 1 Elektronikus hitelesítés a gyakorlatban 1. Az elektronikus aláírás

Részletesebben

Algoritmusok Tervezése. 6. Előadás Algoritmusok 101 Dr. Bécsi Tamás

Algoritmusok Tervezése. 6. Előadás Algoritmusok 101 Dr. Bécsi Tamás Algoritmusok Tervezése 6. Előadás Algoritmusok 101 Dr. Bécsi Tamás Mi az algoritmus? Lépések sorozata egy feladat elvégzéséhez (legáltalánosabban) Informálisan algoritmusnak nevezünk bármilyen jól definiált

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 10 X. SZIMULÁCIÓ 1. VÉLETLEN számok A véletlen számok fontos szerepet játszanak a véletlen helyzetek generálásában (pénzérme, dobókocka,

Részletesebben

VÉLETLEN PERMUTÁCIÓ ELŐÁLLÍTÁSA

VÉLETLEN PERMUTÁCIÓ ELŐÁLLÍTÁSA VÉLETLEN PERMUTÁCIÓ ELŐÁLLÍTÁSA Az alábbi algoritmusban X(1..N) tömb elemeinek egy véletlen permutációját állítjuk elő. Természetesen elvárjuk, hogy a HalmazFelsorolás(X) előfeltétel teljesüljön. Talán

Részletesebben

Áttekintés a GPG/PGP-ről Mohácsi János NIIF Intézet

Áttekintés a GPG/PGP-ről Mohácsi János NIIF Intézet Áttekintés a GPG/PGP-ről Mohácsi János NIIF Intézet 2007.10.07. Tartalomjegyzék Bevezetés Technikai háttér Web of trust GPG/PGP használata Kulcs aláírási est NIIF http://www.niif.hu 2 Történelem 1991:

Részletesebben

2. fejezet Hálózati szoftver

2. fejezet Hálózati szoftver 2. fejezet Hálózati szoftver Hálózati szoftver és hardver viszonya Az első gépek összekötésekor (azaz a hálózat első megjelenésekor) a legfontosabb lépésnek az számított, hogy elkészüljön az a hardver,

Részletesebben

Információs társadalom alapismeretek

Információs társadalom alapismeretek Információs társadalom alapismeretek Szabó Péter Gábor Titkosítás és számítástechnika Titkosítás alapfogalmai A Colossus Kriptográfia A rejtjelezés két fı lépésbıl áll: 1) az üzenet titkosítása (kódolás)

Részletesebben

2015, Diszkrét matematika

2015, Diszkrét matematika Diszkrét matematika 5. előadás Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2015, őszi félév Miről volt szó az elmúlt előadáson? számtani, mértani,

Részletesebben

Kiegészítő részelőadás 1. Az algoritmusok hatékonyságának mérése

Kiegészítő részelőadás 1. Az algoritmusok hatékonyságának mérése Kiegészítő részelőadás 1. Az algoritmusok hatékonyságának mérése Dr. Kallós Gábor 2014 2015 1 Az Ordó jelölés Azt mondjuk, hogy az f(n) függvény eleme az Ordó(g(n)) halmaznak, ha van olyan c konstans (c

Részletesebben

Data Security: Concepts

Data Security: Concepts Data Security 1. Alapelvek 2. Titkos kulcsú rejtjelezés 3. Nyilvános kulcsú rejtjelezés 4. Kriptográfiai alapprotokollok I. 5. Kriptográfiai alapprotokollok II. Data Security: Concepts 1. Hozzáférésvédelem

Részletesebben

2018, Funkcionális programozás

2018, Funkcionális programozás Funkcionális programozás 6. előadás Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2018, tavaszi félév Miről volt szó? Haskell modulok, kompilálás a

Részletesebben

Flynn féle osztályozás Single Isntruction Multiple Instruction Single Data SISD SIMD Multiple Data MISD MIMD

Flynn féle osztályozás Single Isntruction Multiple Instruction Single Data SISD SIMD Multiple Data MISD MIMD M5-. A lineáris algebra párhuzamos algoritmusai. Ismertesse a párhuzamos gépi architektúrák Flynn-féle osztályozását. A párhuzamos lineáris algebrai algoritmusok között mi a BLAS csomag célja, melyek annak

Részletesebben

E mail titkosítás az üzleti életben ma már követelmény! Ön szerint ki tudja elolvasni bizalmas email leveleinket?

E mail titkosítás az üzleti életben ma már követelmény! Ön szerint ki tudja elolvasni bizalmas email leveleinket? E mail titkosítás az üzleti életben ma már követelmény! Ön szerint ki tudja elolvasni bizalmas email leveleinket? Egy email szövegében elhelyezet információ annyira biztonságos, mintha ugyanazt az információt

Részletesebben

Kvantumszámítógép a munkára fogott kvantummechanika

Kvantumszámítógép a munkára fogott kvantummechanika Kvantumszámítógép a munkára fogott kvantummechanika Széchenyi Gábor ELTE, Anyagfizikai Tanszék Atomoktól a csillagokig, 2019. április 25. Kvantumszámítógép a hírekben Egy új technológia 1940-es 1980-as

Részletesebben

Virtualoso BackUp / BackUp Light szolgáltatás Szerver archiválási útmutató

Virtualoso BackUp / BackUp Light szolgáltatás Szerver archiválási útmutató Virtualoso BackUp / BackUp Light szolgáltatás Szerver archiválási útmutató Virtualoso BackUp - Szerver archiválás útmutató 1 A szolgáltatás kiválasztása BackUp vagy BackUp Light? Üdvözöljük! A következô

Részletesebben

2018, Funkcionális programozás

2018, Funkcionális programozás Funkcionális programozás 7. előadás Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2018, tavaszi félév Miről volt szó? összefésüléses rendezés (merge

Részletesebben

Data Security: Protocols Integrity

Data Security: Protocols Integrity Integrity Az üzenethitelesítés (integritásvédelem) feladata az, hogy a vételi oldalon detektálhatóvá tegyük azon eseményeket, amelyek során az átviteli úton az üzenet valamilyen módosulást szenvedett el.

Részletesebben

Véletlenszám generátorok

Véletlenszám generátorok Véletlenszám generátorok Bevezetés Nincs elfogadott megközelítése a témának Alapvetően 2 fajta generátor: Szoftveres Hardveres Egyik legjobb szoftveres generátor: Mersenne Twister 2^19937 1 periódusú,

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék 2016/17 2. félév 8. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Kereső algoritmusok alkalmazása

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5

Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5 Fehér Béla Raikovich Tamás,

Részletesebben

RSA algoritmus. P(M) = M e mod n. S(C) = C d mod n. A helyesség igazoláshoz szükséges számelméleti háttér. a φ(n) = 1 mod n, a (a 1,a 2,...

RSA algoritmus. P(M) = M e mod n. S(C) = C d mod n. A helyesség igazoláshoz szükséges számelméleti háttér. a φ(n) = 1 mod n, a (a 1,a 2,... RSA algoritmus 1. Vegyünk véletlenszerűen két különböző nagy prímszámot, p-t és q-t. 2. Legyen n = pq. 3. Vegyünk egy olyan kis páratlan e számot, amely relatív prím φ(n) = (p 1)(q 1)-hez. 4. Keressünk

Részletesebben

2016, Funkcionális programozás

2016, Funkcionális programozás Funkcionális programozás 11. előadás Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2016, tavaszi félév Miről volt szó? Haskell I/O műveletek, feladatok:

Részletesebben

és az instanceof operátor

és az instanceof operátor Java VIII. Az interfacei és az instanceof operátor Krizsán Zoltán Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2005. 10. 24. Java VIII.: Interface JAVA8 / 1 Az interfészről általában

Részletesebben