155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, no vem ber 30., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 4048, Ft. Oldal

Átírás

1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, no vem ber 30., szerda 155. szám Ára: 4048, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: CXXVIII. tv. Az Euró pai Nuk le á ris Ku ta tá si Szer ve zet ki vált sá ga i ról és men - tes sé ge i rõl szóló Jegy zõ könyv kihirdetésérõl : CXXIX. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság Kor mány a és Ro má nia Kor mány a között a Ma gyar Ro mán Gozs du Köz ala pít vány lét re ho zá sá - ról szóló Meg álla po dás kihirdetésérõl : CXXX. tv. A Pol gá ri per rend tar tás ról szóló évi III. tör vé ny mó do sí - tá sá ról : CXXXI. tv. Egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és ha tás kö rö ket meg ál la pí tó tör vé nyek szer ve zet vál to zás sal össze függõ módosításáról : CXXXII. tv. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vo nat ko zó egyes sza bá lyok ról szóló évi LXXVIII. tör - vény módosításáról : CXXXIII. tv. A sze mély- és va gyon vé del mi, valamint a ma gánnyo mo zói te vé - keny ség sza bá lya i ról /2005. (XI. 30.) Korm. r. A decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási progra - mok elõirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának rész le tes sza bá lya i ról szóló 27/2005. (II. 14.) Korm. rendelet módosításáról /2005. (XI. 30.) BM r. A Riasztási és Segítségnyújtási Tervrõl, a hivatásos önkormányzati és az ön kén tes tûz ol tó sá gok mû kö dé si te rü le té rõl, valamint a tûz - ol tó sá gok vo nu lá sa i val kapcsolatos költségek megtérítésérõl /2005. (XI. 30.) GKM r. A kedvtelési célú vízijármûvek tervezésérõl, építésérõl és megfele - lõ sé gé nek ta nú sí tá sá ról szóló 2/2000. (VII. 26.) Kö ViM rendelet módosításáról /2005. (XI. 30.) OGY h. Az agrárgazdaság évi helyzetérõl szóló jelentés elfogadásáról /2005. (XI. 30.) Korm. h. A Hor vát or szág gal és Tö rök or szág gal meg kez dõ dött euró pai uni ós csatlakozási tárgyalások hazai intézményrendszerérõl és az Európai Unió dön tés ho za ta li te vé keny sé gé ben való rész vé tel rõl és az eh hez kap cso ló dó kor mány za ti ko or di ná ci ó ról szóló 1007/2004. (II. 12.) Korm. határozat módosításáról /2005. (XI. 30.) ME h. Központi tiszt cím megszûnésének megállapításáról /2005. (XI. 30.) ME h. Központi tiszt cím megszûnésének megállapításáról /2005. (XI. 30.) ME h. Központi tiszt cím megszûnésének megállapításáról A pénz ügy mi nisz ter köz le mé nye az ön hi bá ju kon kí vül hát rá nyos hely zet ben levõ he lyi ön kor mány za tok évi má so dik üte mû támogatásáról Az Oktatási Minisztérium tájékoztatója a évi LXXXVI. tör - vény, valamint a vég re haj tá sá ra ki adott 13/2004. (IV. 27.) OM ren de let 1. (1) be kez dé sé ben fog lal tak alap ján tel je sí ten dõ be - jelentkezési kötelezettségrõl, illetve a évi szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolásáról, bevallásáról és be - fizetésérõl A Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány Alapító Okirata (módosításokkal egységes szer - kezetben) A Magyary Zoltán Felsõoktatási Közalapítvány Alapító Okirata (módosításokkal egységes szerkezetben) A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány Alapító Okirata (módosításokkal egységes szerkezetben) A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye Helyesbítés Oldal

2 8940 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/155. szám II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények évi CXXVIII. törvény az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet kiváltságairól és mentességeirõl szóló Jegyzõkönyv kihirdetésérõl* 1. Az Or szág gyû lés e tör vénnyel fel ha tal ma zást ad az Euró pai Nuk le á ris Ku ta tá si Szer ve zet ki vált sá ga i ról és men tes sé ge i rõl szóló Jegy zõ könyv (a to váb bi ak ban: Egyez mény) kö te le zõ ha tá lyá nak el is me ré sé re. 2. Az Or szág gyû lés az Egyez ményt e tör vénnyel ki - hir de ti. 3. Az Egyez mény hi te les szö veg e és annak hi va ta los ma gyar nyel vû for dí tá sa a kö vet ke zõ: Protocol on the privileges and immunities of the European Organization for Nuclear Research Preamble The Sta tes par ti es to this Pro to col, con si de ring the Con ven ti on for the Es tab lish ment of a Eu ro pe an Or ga ni za ti on for Nuc le ar Re se arch (CERN) and the Fi nan ci al Pro to col an ne xed the re to, sig ned on 1 st July 1953, en te red into for ce on 29 Sep tem ber 1954 and amen ded on 17 Ja nu a ry 1971, con si de ring that the Or ga ni za ti on has its seat in Ge ne va, Swit zer land, and that its sta tus in Swit zer land is de fi ned by the Ag re e ment bet we en the Swiss Fe de ral Co un cil and the Or ga ni za ti on da ted 11 June 1955, con si de ring that the Or ga ni za ti on is also es tab lis hed in Fran ce, whe re its sta tus is de fi ned by the Ag re e ment bet we en the Go vern ment of the French Re pub lic and the Or ga ni za ti on da ted 13 Sep tem ber 1965, as re vi sed on 16 June 1972, con si de ring also the Con ven ti on bet we en the Fe de ral Co un cil of the Swiss Con fe de ra ti on and the Go vern ment of the French Re pub lic da ted 13 Sep tem ber 1965 con cer ning the ex ten si on of the Or ga ni za ti on s site to inc lu de French ter ri to ry, * A tör vényt az Or szág gyû lés a no vem ber 21-i ülés nap ján fogadta el. con si de ring that the Or ga ni za ti on s ac ti vi ti es are inc re a singly ex ten ding into the ter ri to ry of all the Sta tes par ti es to the Con ven ti on, with a con se qu ent subs tan ti al inc re a se in the mo bi lity of per sons and go ods as sig ned to and used for its re se arch pro gram mes, de si ring to en su re the ef fi ci ent per for man ce of the Or ga ni za ti on s func ti ons as sig ned to it by the Con ven ti on, in par ti cu lar Ar tic le II de fi ning the Or ga ni za ti on s pur po ses, and to gu a ran tee it equ al tre at ment on the ter ri to ry of all the Sta tes par ti es to the Con ven ti on, ha ving re sol ved to this end, in ac cor dan ce with Ar tic le IX of the Con ven ti on, to grant to the Or ga ni za ti on the pri vi le ges and im mu ni ti es ne ces sa ry for the exer ci se of its of fi ci al ac ti vi ti es, have ag re ed as fol lows: Article 1 Definitions For the pur po se of this Pro to col: a) the Con ven ti on re fers to the Con ven ti on for the Es tab lish ment of a Eu ro pe an Or ga ni za ti on for Nuc le ar Re se arch and the Fi nan ci al Pro to col an ne xed the re to, sig ned on 1 st July 1953, en te red into for ce on 29 Sep tem ber 1954 and amen ded on 17 Ja nu a ry 1971; b) the Or ga ni za ti on re fers to the Eu ro pe an Organization for Nuc le ar Re se arch; c),,of fi ci al ac ti vi ti es re fers to the ac ti vi ti es of the Or ga ni za ti on set out in the Con ven ti on, in par ti cu lar its Ar tic le II, inc lu ding its ac ti vi ti es of an ad mi nist ra ti ve na tu re; d),,of fi ci als re fers to the mem bers of per son nel as de fi ned in the Staff Ru les and Re gu lat ions of the Or ga ni za ti on; e),,co-ope rat ion Ag re e ment re fers to a bi la te ral ag re e ment, conc lu ded bet we en the Or ga ni za ti on and a non-mem ber Sta te or a sci en ti fic ins ti tu te es tab lis hed in that Sta te, de fi ning the con di ti ons go ver ning its par ti ci pa ti on in the ac ti vi ti es of the Or ga ni za ti on; f),,as so ci a ti on Ag re e ment re fers to a bi la te ral ag re e ment, conc lu ded bet we en the Or ga ni za ti on and a Sta te ine li gib le to be co me a Mem ber Sta te, es tab lis hing a clo se ins ti tu ti o nal part ners hip bet we en that Sta te and the Or ga ni za ti on in or der to al low it to be en ga ged more de eply in the ac ti vi ti es of the Or ga ni za ti on. Article 2 International legal personality 1. The Or ga ni za ti on shall have in ter na ti o nal le gal per so na lity and le gal ca pa city on the res pec ti ve ter ri to ri es of the Sta tes par ti es to this Pro to col.

3 2005/155. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y The Or ga ni za ti on shall in par ti cu lar have the ca pa city to cont ract, to ac qu i re and to dis po se of mo vab le and im mo vab le pro perty and to par ti ci pa te in le gal pro ce e dings. Article 3 Inviolability of grounds, buildings and premises 1. The gro unds, bu il dings and pre mi ses of the Or ga ni za ti on shall be in vi o lab le. 2. No agent of the pub lic aut ho ri ti es may en ter them wit ho ut the exp ress con sent of the Di rec tor-ge ne ral or his duly aut ho ri sed rep re sen ta ti ve. 3. In case of fire or ot her di sas ter re qu i ring prompt pro tec ti ve ac ti on, whe re the se e king of such exp ress con sent is not prac ti cab le, the aut ho ri za ti on of the Di rec tor-ge ne ral may be con si de red as gran ted. 4. The Or ga ni za ti on shall not al low its bu il dings or pre mi ses to ser ve as a re fu ge to a per son wan ted for com mit ting, at temp ting to com mit or just ha ving com mit ted a cri me or of fen ce or for whom a war rant of ar rest or de por tat ion or der has been is su ed or who has been con vic ted of a cri me or of fen ce by the com pe tent aut ho ri ti es. Article 4 Inviolability of archives and documents The ar chi ves of the Or ga ni za ti on and all do cu ments in wha te ver form held by the Or ga ni za ti on or be lon ging to it, whe re ver lo ca ted and by whom so e ver held, shall be in vi o lab le. Article 5 Immunity from legal process and from execution 1. In the exer ci se of its of fi ci al ac ti vi ti es, the Or ga ni za ti on shall en joy im mu nity from le gal pro cess, ex cept: a) in so far as such im mu nity is wa i ved in a par ti cu lar case by the Co un cil of the Or ga ni za ti on; b) in res pect of a cla im by a third party for da ma ge ari sing from an ac ci dent ca u sed by a mo tor ve hic le be lon ging to, or ope ra ted on be half of, the Or ga ni za ti on, or in res pect of a mo tor traf fic of fen ce in vol ving such a ve hic le; c) in res pect of the en for ce ment of an ar bit ra ti on award made un der Ar tic le 16 or 18 of this Pro to col; d) in res pect of a co un ter-cla im re lat ing di rectly to and int ro du ced in the pro ce du ral fra me work of a cla im bro ught by the Or ga ni za ti on. 2. The Or ga ni za ti on s pro perty and as sets, whe re ver lo ca ted, shall en joy im mu nity from eve ry form of re qu i si ti on, con fis ca ti on, exp rop ri a ti on, se qu est ra ti on and any ot her form of se i zu re or in ter fe ren ce whet her by exe cu ti ve, ad mi nist ra ti ve, ju di ci al or le gis la ti ve ac ti on, ex cept: a) in so far as such im mu nity is wa i ved in a par ti cu lar case by the Co un cil of the Or ga ni za ti on; b) in so far as may be tem po ra rily ne ces sa ry in con nec ti on with the pre ven ti on or in ves ti ga ti on of ac ci dents in vol ving mo tor ve hic les be lon ging to, or ope ra ted on be half of, the Or ga ni za ti on; c) in the event of an at tach ment of sa la ry, en for ced for a debt of an of fi ci al of the Or ga ni za ti on, pro vi ded that such at tach ment re sults from a fi nal and en for ce ab le de ci si on in ac cor dan ce with the ru les and re gu lat ions in for ce on the territory of enforcement. Article 6 Fiscal and customs arrangements 1. Wit hin the sco pe of its of fi ci al ac ti vi ti es, the Or ga ni za ti on, its pro perty and in co me shall be exempt from di rect ta xes. 2. When, in the exer ci se of its of fi ci al ac ti vi ti es, the Or ga ni za ti on ma kes pur cha ses of, or uses, go ods or ser vi ces of subs tan ti al va lue, in the pri ce of which ta xes, du ti es or ot her char ges are inc lu ded, app rop ri a te me a su res shall be ta ken by the Sta te party to this Pro to col which has le vi ed the ta xes, du ti es or ot her char ges to re mit or re im bur se the amo unt of such ta xes, du ti es or ot her char ges whe re they are iden ti fi ab le. 3. The im por ta ti on and ex por tat ion by or on be half of the Or ga ni za ti on of go ods and ma te ri als in the exer ci se of its of fi ci al ac ti vi ti es shall be exempt from all im port and ex port ta xes, du ti es and ot her char ges. 4. No exemp ti on or re im bur se ment shall be gran ted for du ti es, ta xes or ot her char ges of any kind which only cons ti tu te re mu ne ra ti on for ser vi ces rend ered. 5. The pro vi si ons of pa rag raphs 2 and 3 of this Ar tic le are not app li cab le to the pur cha se or use of go ods or ser vi ces or the im port of go ods in ten ded for the per so nal use of the of fi ci als and of the Di rec tor-ge ne ral of the Or ga ni za ti on. 6. Go ods and ma te ri als be lon ging to the Or ga ni za ti on which have been ac qu i red or im por ted in ac cor dan ce with the pro vi si ons of pa rag raph 2 or 3 of this Ar tic le shall not be sold or do na ted on the ter ri to ry of the Sta te which has

4 8942 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/155. szám gran ted the exemp ti on ex cept un der the con di ti ons laid down by that Sta te. Article 7 Free disposal of funds The Or ga ni za ti on may fre ely re ce i ve, hold and trans fer any kind of funds, cur ren cy and cash; it may dis po se of them fre ely for its of fi ci al ac ti vi ti es and hold ac co unts in any cur ren cy to the ex tent re qu i red to meet its ob li ga ti ons. Article 8 Official communications The cir cu la ti on of pub li ca ti ons and ot her in for mat ion ma te ri al, re ce i ved or sent by the Or ga ni za ti on in wha te ver form in the exer ci se of its of fi ci al ac ti vi ti es, shall not be rest ric ted in any way. Article 9 Privileges and immunities of the States representatives 1. The rep re sen ta ti ves of the Sta tes par ti es to this Pro to col shall en joy, in the exer ci se of the ir func ti ons and in the co ur se of jo ur ne ys to and from the pla ce of me e tings of the Or ga ni za ti on, the fol lo wing pri vi le ges and im mu ni ti es: a) im mu nity from per so nal ar rest, de ten ti on and se i zu re of the ir per so nal ef fects; b) im mu nity from le gal pro cess, even af ter the ter mi na ti on of the ir mis si on, in res pect of acts, inc lu ding words spo ken or writ ten, done by them in the exer ci se of the ir func ti ons; this im mu nity shall not apply, ho we ver, in the case of a mo tor ve hic le of fen ce com mit ted by a rep re sen ta ti ve of a Sta te party, nor in the case of da ma ge ca u sed by a mo tor ve hic le be lon ging to or dri ven by her or him; c) in vi o la bi lity of all of fi ci al do cu ments in wha te ver form held; d) the right to use co des and to re ce i ve do cu ments and cor res pon den ce by co u ri er or se a led lug ga ge; e) for them and the ir spo u ses, exemp ti on from all me a su res rest ric ting ent ry and ali ens re gist ra ti on for ma li ti es; f) the same fa ci li ti es con cer ning cur ren cy and ex chan ge re gu lat ions as tho se gran ted to the rep re sen ta ti ves of fo re ign Go vern ments on tem po ra ry of fi ci al mis si ons; g) the same cus toms fa ci li ti es as re gards the ir per so nal lug ga ge as tho se gran ted to dip lo ma tic agents. 2. No Sta te party to this Pro to col shall be ob li ged to ac cord the pri vi le ges and im mu ni ti es set out in this Ar tic le to its own na ti o nals or to per sons who, at the mo ment of ta king up the ir du ti es in that Sta te party, are per ma nent re si dents the re of. Article 10 Privileges and immunities of the officials of the Organization 1. The of fi ci als of the Or ga ni za ti on shall en joy im mu nity, even af ter the ter mi na ti on of the ir func ti ons, from le gal pro cess in res pect of acts, inc lu ding words spo ken or writ ten done by them in the exer ci se of the ir func ti ons and wit hin the li mits of the ir du ti es. This im mu nity shall not apply, ho we ver, in the case of a mo tor ve hic le of fen ce com mit ted by an of fi ci al of the Or ga ni za ti on nor in the case of da ma ge ca u sed by a mo tor ve hic le be lon ging to or dri ven by her or him. 2. The of fi ci als of the Or ga ni za ti on shall en joy the fol lo wing pri vi le ges: a) the right to im port free of duty the ir fur ni tu re and per so nal ef fects at the time of ta king up the ir ap po int ment with the Or ga ni za ti on in the Sta te con cer ned and the right, on the ter mi na ti on of the ir func ti ons in that Sta te, to ex port free of duty the ir fur ni tu re and per so nal ef fects, sub ject, in both ca ses, to the con di ti ons im po sed by the laws and re gu lat ions of the Sta te whe re the right is exer ci sed; b) (i) sub ject to the con di ti ons and fol lo wing the pro ce du res laid down by the Co un cil of the Or ga ni za ti on, the of fi ci als and the Di rec tor-ge ne ral of the Or ga ni za ti on shall be sub ject to a tax, for the be ne fit of the Or ga ni za ti on, on sa la ri es and emo lu ments paid by the Or ga ni za ti on. Such sa la ri es and emo lu ments shall be exempt from na ti o nal in co me tax, (ii) the Sta tes Par ti es to this Pro to col shall not be ob li ged to exempt from in co me tax pen si ons or an nu i ti es paid by the Or ga ni za ti on to its for mer of fi ci als and Di rec tors-ge ne ral in res pect of the ir ser vi ce with the Or ga ni za ti on; c) for them sel ves and the fa mily mem bers for ming part of the ir ho u se hold, the same exemp ti on from im mig ra ti on rest ric ti ons and ali ens re gist ra ti on for ma li ti es as are nor mally gran ted to of fi ci als of in ter na ti o nal or ga ni za ti ons; d) in vi o la bi lity of all of fi ci al do cu ments, in wha te ver form held; e) for them sel ves and the fa mily mem bers for ming part of the ir ho u se hold, the same re pat ri a ti on fa ci li ti es in time of in ter na ti o nal cri sis as the mem bers of dip lo ma tic missions;

5 2005/155. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 8943 f) in res pect of trans fers of funds and cur ren cy ex chan ge and cus toms fa ci li ti es, the pri vi le ges ge ne rally gran ted to the of fi ci als of in ter na ti o nal or ga ni za ti ons. 3. No Sta te party to this Pro to col shall be ob li ged to ac cord the pri vi le ges and im mu ni ti es re fer red to in pa rag raphs 2 a), c), e) and f) of this Ar tic le to its own na ti o nals or to per sons who, at the mo ment of ta king up the ir du ti es in that Sta te party, are per ma nent re si dents the re of. Article 11 Social security The Or ga ni za ti on and the of fi ci als emp lo y ed by the Or ga ni za ti on shall be exempt from all com pul so ry cont ri bu ti ons to na ti o nal so ci al se cu rity sche mes, on the un ders tan ding that such per sons are pro vi ded with equ i va lent so ci al pro tec ti on co ve ra ge by the Or ga ni za ti on. Article 12 Privileges and immunities of the Director-General 1. In ad di ti on to the pri vi le ges and im mu ni ti es pro vi ded for in Ar tic les 10 and 11 of this Pro to col, the Di rec tor-ge ne ral shall en joy thro ug ho ut the du ra ti on of her or his func ti ons the pri vi le ges and im mu ni ti es gran ted by the Vi en na Con ven ti on on Dip lo ma tic Re lat ions of 18 Ap ril 1961 to dip lo ma tic agents of com pa rab le rank. 2. No Sta te party to this Pro to col shall be ob li ged to ac cord the pri vi le ges and im mu ni ti es re fer red to in this Ar tic le to its own na ti o nals or to per sons who, at the mo ment of ta king up the ir du ti es in that Sta te party, are per ma nent re si dents the re of. Article 13 Object and limits of the immunities 1. The pri vi le ges and im mu ni ti es pro vi ded for in Ar tic les 9, 10 and 12 of this Pro to col are gran ted so lely to en su re the unim pe ded func ti o ning of the Or ga ni za ti on and the comp le te in de pen den ce of the per sons to whom they are ac cor ded. They are not gran ted for the per so nal be ne fit of the in di vi du als con cer ned. 2. Such im mu ni ti es may be wa i ved: a) in the case of the Di rec tor-ge ne ral, by the Co un cil of the Or ga ni za ti on, b) in the case of of fi ci als, by the Di rec tor-ge ne ral or the per son ac ting in his ste ad as pro vi ded in Ar tic le VI, pa rag raph 1 b), of the Con ven ti on, c) in the case of Sta te rep re sen ta ti ves, by the Sta te party con cer ned, and the re is a duty to do so in any par ti cu lar case whe re they wo uld im pe de the co ur se of jus ti ce and can be wa i ved without pre ju di ce to the pur po se for which they are accorded. Article 14 Co-operation with the States parties to this Protocol The Or ga ni za ti on shall co-ope ra te with the com pe tent aut ho ri ti es of the Sta tes par ti es to this Pro to col in or der to fa ci li ta te the pro per ad mi nist ra ti on of jus ti ce, the ob ser van ce of laws and re gu lat ions on po li ce, pub lic he alth, he alth and sa fety at work and on the en vi ron ment, and to pre vent any abu se of pri vi le ges, im mu ni ti es and fa ci li ti es pro vi ded for in this Pro to col. Article 15 Security and public order 1. The right of a Sta te party to this Pro to col to take pre ca u ti o na ry me a su res in the in ter est of its se cu rity shall not be pre ju di ced by any pro vi si on in this Pro to col. 2. If a Sta te party to this Pro to col con si ders it ne ces sa ry to take me a su res for its se cu rity or for the ma in te nan ce of pub lic or der, it shall, ex cept whe re this is not prac ti cab le, app ro ach the Or ga ni za ti on as ra pidly as cir cums tan ces al low in or der to de ter mi ne, by mu tu al ag re e ment, the me a su res ne ces sa ry to pro tect the in ter ests of the Or ga ni za ti on. 3. The Or ga ni za ti on shall co-ope ra te with the Go vern ment of such Sta te party to this Pro to col to avo id any pre ju di ce to the se cu rity or pub lic or der of such Sta te party to this Pro to col re sul ting from its ac ti vi ti es. Article 16 Disputes of a private nature 1. The Or ga ni za ti on shall make pro vi si on for app rop ri a te mo des of sett le ment of: a) dis pu tes ari sing from cont racts to which the Or ga ni za ti on is a party; the Or ga ni za ti on shall inc lu de, in all writ ten cont racts into which it en ters, ot her than tho se re fer red to in pa rag raph 1 d) of this Ar tic le, an ar bit ra ti on cla u se un der which any dis pu tes ari sing out of the in terp re ta ti on or exe cu ti on of the cont ract shall, at the re qu est of eit her

6 8944 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/155. szám party, be sub mit ted to ar bit ra ti on or, if so ag re ed by the par ti es, to anot her app rop ri a te mode of sett le ment; b) dis pu tes ari sing out of da ma ges ca u sed by the Or ga ni za ti on or in vol ving any ot her non-cont rac tu al li a bi lity of the Or ga ni za ti on; c) dis pu tes in vol ving an of fi ci al of the Or ga ni za ti on who en jo ys im mu nity from le gal pro cess, if such im mu nity has not been wa i ved in ac cor dan ce with the pro vi si ons of Ar tic le 5 of this Pro to col; d) dis pu tes ari sing bet we en the Or ga ni za ti on and its of fi ci als; the Or ga ni za ti on shall sub mit all dis pu tes ari sing from the app li ca ti on and in terp re ta ti on of cont racts conc lu ded with of fi ci als of the Or ga ni za ti on on the ba sis of the Staff Ru les and Re gu lat ions of the Or ga ni za ti on to the ju ris dic ti on of the In ter na ti o nal La bo ur Or ga ni za ti on Ad mi nist ra ti ve Tri bu nal (ILOAT) or to any ot her app rop ri a te in ter na ti o nal ad mi nist ra ti ve tri bu nal to the ju ris dic ti on of which the Or ga ni za ti on is sub mit ted fol lo wing a de ci si on by the Council. 2. For dis pu tes for which no par ti cu lar mode of sett le ment is spe ci fi ed in pa rag raph 1 of this Ar tic le, the Or ga ni za ti on may re sort to any mode of sett le ment it de ems app rop ri a te, in par ti cu lar to ar bit ra ti on or to re fer ral to a na ti o nal tri bu nal. 3. Any mode of sett le ment se lec ted un der this Ar tic le shall be ba sed on the prin cip les of due pro cess of law, with a view to the ti mely, fair, im par ti al and bin ding sett le ment of the dis pu te. Article 17 Disputes between States parties to this Protocol 1. Any dif fe ren ce of opi ni on con cer ning the app li ca ti on or in terp re ta ti on of this Pro to col which is not sett led ami cably bet we en the par ti es may be sub mit ted by eit her party to an in ter na ti o nal Ar bit ra ti on Tri bu nal, in ac cor dan ce with Ar tic le 19 of this Pro to col. 2. If a Sta te party to this Pro to col in tends to sub mit a dis pu te to ar bit ra ti on, it shall no ti fy the Di rec tor-ge ne ral, who shall im me di a tely in form each Sta te party to this Pro to col of such no ti fi ca ti on. Article 18 Disputes between States parties to this Protocol and the Organization 1. Any dif fe ren ce of opi ni on bet we en one or more Sta tes par ti es to this Pro to col and the Or ga ni za ti on con cer ning the app li ca ti on or in terp re ta ti on of this Pro to col which is not sett led ami cably bet we en the par ti es [one or more Sta te(s) party(ies) to this Pro to col cons ti tu ting one party to the dis pu te and the Or ga ni za ti on cons ti tu ting the ot her party] may be sub mit ted by eit her party to an in ter na ti o nal Ar bit ra ti on Tri bu nal, in ac cor dan ce with Ar tic le 19 of this Pro to col. 2. The Di rec tor-ge ne ral shall im me di a tely in form the ot her Sta tes par ti es to this Pro to col of the no ti fi ca ti on gi ven by the Party app lying for ar bit ra ti on. Article 19 International Arbitration Tribunal 1. The in ter na ti o nal Ar bit ra ti on Tri bu nal re fer red to in Ar tic les 17 and 18 of this Pro to col (,,the Tri bu nal ) shall be go ver ned by the pro vi si ons of this Ar tic le. 2. Each party to the dis pu te shall ap po int one mem ber of the Tri bu nal. The mem bers thus ap po in ted shall jo intly cho o se a third mem ber, who shall be the Cha ir man of the Tri bu nal. In the event of di sag re e ment bet we en the mem bers of the Tri bu nal on the cho i ce of Cha ir man, the lat ter shall be ap po in ted by the Pre si dent of the In ter na ti o nal Co urt of Jus ti ce at the re qu est of the mem bers of the Tri bu nal. 3. If one of the par ti es to the dis pu te fa ils to ap po int a mem ber of the Tri bu nal and has not ta ken steps to do so wit hin two months fol lo wing a re qu est by the ot her party, the ot her party may re qu est the Pre si dent of the In ter na ti o nal Co urt of Jus ti ce to make the ap po int ment. 4. The Tri bu nal shall de ter mi ne its own pro ce du re. 5. The re shall be no right of ap pe al aga inst the award of the Tri bu nal, which shall be fi nal and bin ding on the par ti es. In the event of a dis pu te con cer ning the im port or sco pe of the award, it shall be in cum bent upon the Tri bu nal to give an in terp re ta ti on at the re qu est of eit her party. Article 20 Implementation of the Protocol The Or ga ni za ti on may, if the Co un cil of the Or ga ni za ti on so de ci des, conc lu de ad di ti o nal Ag re e ments with one or more Sta tes par ti es to this Pro to col in or der to imp le ment the pro vi si ons of this Pro to col. Article 21 Amendment Procedure 1. Amend ments to this Pro to col may be pro po sed by any Sta te party to the Con ven ti on and shall be

7 2005/155. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 8945 com mu ni ca ted by the Di rec tor-ge ne ral of the Or ga ni za ti on to the ot her Sta tes par ti es to this Pro to col. 2. The Di rec tor-ge ne ral shall con ve ne a me e ting of the Sta tes par ti es to this Pro to col. If the me e ting adopts, by a two-thirds ma jo rity of the Sta tes par ti es pre sent and vo ting, the pro po sed text of the amend ment, it shall be for war ded by the Di rec tor-ge ne ral to Sta tes par ti es to this Pro to col for ac cep tan ce in ac cor dan ce with the ir res pec ti ve cons ti tu ti o nal re qu i re ments. 3. Any such amend ment shall come into for ce on the thir ti eth day af ter all Sta tes par ti es to this Pro to col have no ti fi ed the Di rec tor-ge ne ral of the ir ra ti fi ca ti on, ac cep tan ce or app ro val the re of. Article 22 Particular Agreements 1. The pro vi si ons of this Pro to col shall not li mit or pre ju di ce the pro vi si ons of ot her in ter na ti o nal ag re e ments conc lu ded bet we en the Or ga ni za ti on and a Sta te Party to this Pro to col by re a son of the lo ca ti on in the ter ri to ry of that Sta te party of its he ad qu ar ters, re gi o nal of fi ces, la bo ra to ri es or ot her ins tal la ti ons. In case of conf lict bet we en the pro vi si ons of this Pro to col and tho se of such an in ter na ti o nal ag re e ment, the pro vi si ons of that in ter na ti o nal ag re e ment shall prevail. 2. Not hing in this Pro to col shall prec lu de Sta tes par ti es to this Pro to col from conc lu ding ot her in ter na ti o nal ag re e ments with the Or ga ni za ti on con fir ming, supp le men ting, ex ten ding or amp li fy ing the pro vi si ons of this Pro to col. Article 23 Signature, ratification and accession 1. This Pro to col shall be open for sig na tu re from 19 De cem ber 2003 un til 19 De cem ber 2004 by the Sta tes par ti es to the Con ven ti on and by the Sta tes which have conc lu ded a Co-ope rat ion or an As so ci a ti on Ag re e ment with the Or ga ni za ti on. 2. This Pro to col shall be sub ject to ra ti fi ca ti on, ac cep tan ce or app ro val by sig na to ry Sta tes. The inst ru ments of ra ti fi ca ti on, ac cep tan ce or app ro val shall be de po si ted with the Di rec tor-ge ne ral of the Uni ted Na ti ons Edu ca ti o nal, Sci en ti fic and Cul tu ral Or ga ni za ti on (UNESCO). 3. This Pro to col shall re ma in open for ac ces si on by the Sta tes par ti es to the Con ven ti on and by the Sta tes which have conc lu ded a Co-ope rat ion or an As so ci a ti on Ag re e ment with the Or ga ni za ti on. The inst ru ments of ac ces si on shall be de po si ted with the Di rec tor-ge ne ral of UNESCO. Article 24 Entry into force 1. This Pro to col shall en ter into for ce thirty days af ter the date on which the twelfth inst ru ment of ra ti fi ca ti on, ac cep tan ce, app ro val or ac ces si on by a Sta te party to the Con ven ti on is de po si ted. 2. For each Sta te ra ti fy ing, ac cep ting, app ro ving or ac ce ding to this Pro to col af ter its ent ry into for ce, this Pro to col shall en ter into for ce on the thir ti eth day fol lo wing the de po sit with the Di rec tor-ge ne ral of UNESCO of its inst ru ment of ra ti fi ca ti on, ac cep tan ce, app ro val or ac ces si on. Article 25 Notification The Di rec tor-ge ne ral of UNESCO shall no ti fy all sig na to ry and ac ce ding Sta tes of this Pro to col and the Di rec tor-ge ne ral of the Or ga ni za ti on of the de po sit of each inst ru ment of ra ti fi ca ti on, ac cep tan ce, app ro val or ac ces si on, of the ent ry into for ce of this Pro to col, as well as of any no ti fi ca ti on of its de nun ci a ti on. Article 26 Registration The Di rec tor-ge ne ral of the Uni ted Na ti ons Edu ca ti o nal, Sci en ti fic and Cul tu ral Or ga ni za ti on (UNESCO) shall, upon the ent ry into for ce of this Pro to col, re gis ter it with the Sec re ta ri at of the Uni ted Na ti ons in ac cor dan ce with Ar tic le 102 of the Char ter of the Uni ted Na ti ons. Article 27 Denunciation Any Sta te party to this Pro to col may, at any time, by writ ten no ti fi ca ti on add res sed to the Di rec tor-ge ne ral of UNESCO, de no un ce this Pro to col. The de nun ci a ti on shall take ef fect on the date one year af ter the date of re ce ipt of such no ti fi ca ti on, un less the no ti fi ca ti on spe ci fi es a la ter date.

8 8946 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/155. szám In wit ness whe re of, the un der sig ned rep re sen ta ti ves, ha ving been duly aut ho ri zed the re to by the ir res pec ti ve Go vern ments, have sig ned this Pro to col. Done at Ge ne va, on..., in the Eng lish and French lan gu a ges, both texts be ing equ ally aut ho ri ta ti ve and de po si ted in the ar chi ves of the Uni ted Na ti ons Edu ca ti o nal, Sci en ti fic and Cul tu ral Or ga ni za ti on (UNESCO), the Di rec tor-ge ne ral of which shall trans mit a cer ti fi ed copy to all sig na to ry and ac ce ding Sta tes. Jegyzõkönyv az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet kiváltságairól és mentességeirõl Preambulum A jegy zõ könyv ré szes ál la mai, fi gye lem mel az Euró pai Nuk le á ris Ku ta tá si Szer ve zet (CERN) lét re ho zá sá ról szóló, jú li us 1-jén alá írt, szep tem ber 29-én ha tály ba lé pett és ja nu ár 17-én mó do sí tott egyez mény re és az ah hoz csa tolt pénz - ügyi jegy zõ könyv re, fi gye lem mel arra, hogy a szer ve zet szék he lye a sváj ci Genf ben van, és sváj ci stá tu szát az jú ni us 11-én a Sváj ci Szö vet sé gi Ta nács és a szer ve zet kö zött lét re jött meg álla po dás ha tá roz za meg, fi gye lem mel arra, hogy a szer ve zet nek Fran cia or szág - ban is van szék he lye, ahol stá tu szát a Fran cia Köz tár sa ság Kor mány a és a szer ve zet kö zött szep tem ber 13-án lét re jött meg álla po dás ha tá roz za meg, fi gye lem mel a Sváj ci Szö vet sé gi Ta nács és a Fran cia Köz tár sa ság Kor mány a kö zött szep tem ber 13-án lét - re jött, a szer ve zet te rü le té nek fran cia te rü let tel való ki bõ - ví té sé rõl szóló meg ál la po dás ra is, fi gye lem mel arra, hogy a szer ve zet te vé keny sé ge egy re in kább ki ter jed az egyez mény ben ré szes va la mennyi ál lam te rü le té re, ami együtt jár a CERN ku ta tá si prog ram ja i ban részt vevõ sze mé lyek, illetve a ku ta tá si prog ra mok nak jut - ta tott és az azok ban fel hasz nált áruk mo bi li tá sá nak lé nye - ges fo ko zó dá sá val, az zal az óhaj jal, hogy biz to sít sák a szer ve zet lét re ho zá - sá ról szóló egyez mény ben és kü lö nö sen annak a szer ve zet cél ja it meg ha tá ro zó II. cik ké ben a szer ve zet szá má ra elõ írt fel ada tok ha té kony tel je sí té sét, és hogy a szer ve zet nek azo nos bá nás mó dot ga ran tál ja nak az egyez mény ben ré - szes va la mennyi ál lam te rü le tén, az zal az el ha tá ro zás sal, hogy e cél ból az egyez mény IX. cik ké vel össz hang ban meg ad ják a szer ve zet nek a hi va - ta los mû kö dé sé hez szük sé ges ki vált sá go kat és men tes sé - ge ket, a kö vet ke zõk ben ál la pod tak meg: 1. cikk Fogalommeghatározások E jegy zõ könyv al kal ma zá sá ban: a),,egyez mény : az Euró pai Nuk le á ris Ku ta tá si Szer - ve zet (CERN) lét re ho zá sá ról szóló, jú li us 1-jén alá - írt, szep tem ber 29-én ha tály ba lé pett és ja nu ár 17-én mó do sí tott egyez mény és a hoz zá csa tolt pénz ügyi jegy zõ könyv; b),,szer ve zet : az Euró pai Nuk le á ris Ku ta tá si Szer ve - zet; c),,hi va ta los te vé keny ség : a szer ve zet nek az egyez - mény ben, kü lö nö sen annak II. cik ké ben meg je lölt te vé - keny sé gei, be le ért ve a szer ve zet ad mi niszt ra tív jel le gû te - vé keny sé gét is; d),,tiszt vi se lõk : a sze mély zet tag jai, a szer ve zet sze mély ze ti sza bály za tá ban meg ha tá ro zot tak sze rint; e),,együtt mû kö dé si meg álla po dás : a szer ve zet és egy nem tag or szág vagy egy nem tag or szág ban ala pí tott tu do - má nyos in té zet kö zöt ti két ol da lú meg álla po dás, amely meg ha tá roz za a szer ve zet te vé keny sé ge i ben való rész vé tel fel té te le it; f),,tár su lá si meg álla po dás : a szer ve zet és egy, a tag - ság fel té te le i nek ele get nem tevõ ál lam kö zöt ti két ol da lú meg álla po dás, amely szo ros in téz mé nyi part ner sé get hoz lét re az il le tõ ál lam és a szer ve zet kö zött annak ér de ké ben, hogy az adott ál lam fo ko zot tab ban részt ve hes sen a szer ve - zet te vé keny sé gé ben. 2. cikk Nemzetközi jogi személyiség 1. A jegy zõ köny vet alá író ál la mok sa ját te rü le tü kön el - is me rik a szer ve zet nem zet kö zi jogi sze mé lyi sé gét és jog - ké pes sé gét. 2. A szer ve zet jog ké pes sé ge ki ter jed kü lö nö sen a szer - zõ dés kö tés re, az ingó és in gat lan va gyon szer zé sé re és el - ide ge ní té sé re, to váb bá a bí ró ság elõt ti el já rás ra. 3. cikk A telephelyek, épületek és helyiségek sérthetetlensége 1. A szer ve zet te lep he lyei, épü le tei és he lyi sé gei sért - he tet le nek. 2. A ha tó sá gok egyet len kép vi se lõ je sem lép het be az em lí tett te rü le tek re a fõ igaz ga tó vagy meg fele lõen meg ha - tal ma zott kép vi se lõ je ki fe je zett hoz zá já ru lá sa nél kül. 3. Azon na li vé dõ in téz ke dést kí vá nó tû ze set vagy egyéb ka taszt ró fa ese tén, ami kor ilyen hoz zá já ru lás igény - lé sé re nincs mód, a fõ igaz ga tó hoz zá já ru lá sa meg adott nak te kint he tõ.

9 2005/155. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A szer ve zet nem en ged he ti meg, hogy épü le tei vagy lé te sít mé nyei me ne dé kül szol gál ja nak olyan sze mély szá - má ra, akit bûn cse lek mény el kö ve té se vagy kí sér le te miatt kö röz nek, vagy akit bûn cse lek mény el kö ve té sén tet ten ér - tek, to váb bá aki vel szem ben le tar tóz ta tá si pa ran csot vagy ki uta sí tá si ha tá ro za tot hoz tak, illetve akit az ille té kes ha tó - sá gok bûn cse lek mény el kö ve té se miatt el ítél tek. 4. cikk Az irattár és a dokumentumok sérthetetlensége A szer ve zet irat tá ra és a szer ve zet hez tar to zó vagy az ál - ta la tá rolt bár mi lyen for má tu mú va la mennyi do ku men tum, te kin tet nél kül a tá ro lás he lyé re és a tá ro lás sal meg bí zott sze mély re, sért he tet len. 5. cikk Mentesség a bírósági eljárás és végrehajtás alól 1. Hi va ta los te vé keny sé gei gya kor lá sa so rán a szer ve - ze tet men tes ség il le ti meg a bí ró sá gi el já rá sok alól, ki vé ve a) ha a men tes sé get a szer ve zet ta ná csa egy meg ha tá ro - zott ügy ben fel füg gesz ti; b) a szer ve zet hez tar to zó vagy a szer ve zet ne vé ben mû - köd te tett gép jár mû ál tal oko zott bal eset miatt ke let ke zett kár te kin te té ben har ma dik fél ál tal be nyúj tott kár té rí té si igény, vagy egy ilyen jár mû vel oko zott köz le ke dé si sza - bály sér tés vo nat ko zá sá ban; c) az e jegy zõ könyv 16. vagy 18. cik ke alap ján ho zott vá lasz tott bí ró sá gi dön tés vég re haj tá sa vo nat ko zá sá ban; d) a szer ve zet ál tal be nyúj tott ke re set te kin te té ben és annak el já rá si ke re té ben be nyúj tott vi szont ke re set vo nat - ko zá sá ban. 2. A szer ve zet tu laj do nát és va gyo nát, bár hol ta lál ha tó is, men tes ség il le ti meg az igény be vé tel, el kob zás, ki sa já - tí tás vagy zár alá vé tel bár mely for má ja, illetve a le fog la lás és be avat ko zás bár mely más mód ja alól vég re haj tá si, köz - igaz ga tá si, bí ró sá gi vagy tör vényhozási in téz ke dés so rán, ki vé ve a) ha a men tes sé get a szer ve zet ta ná csa egy meg ha tá ro - zott ügy ben fel füg gesz ti; b) ha erre ide ig le ne sen szük ség van a szer ve zet hez tar - to zó vagy a szer ve zet ne vé ben mû köd te tett gép jár mû vek ál tal oko zott bal ese tek meg elõ zé sé vel vagy ki vizs gá lá sá - val kap cso lat ban; c) fi ze tés le til tás ese tén a szer ve zet egy tiszt vi se lõ je adós sá gá nak vég re haj tá sa kor, amennyi ben a le til tás egy, az ér vény ben lévõ vég re haj tá si elõ írásoknak és sza bá lyo - zás nak meg fe le lõ vég le ges és vég re hajt ha tó dön tés ered - mé nye. 6. cikk Adó- és vámrendelkezések 1. Hi va ta los te vé keny sé gi kö rén be lül a szer ve zet, annak tu laj do na és jö ve del me men tes min den köz vet len adó alól. 2. Amennyi ben a szer ve zet hi va ta los te vé keny sé ge gya kor lá sa so rán olyan je len tõs ér té kû árut, illetve szol gál - ta tást vá sá rol vagy vesz igény be, amely nek ára adót, vá - mot vagy egyéb ter het tar tal maz, az adót, vá mot vagy egyéb ter het ki ve tõ ré szes ál la mok meg te szik a meg fe le lõ in téz ke dé se ket azok vissza uta lá sá ra vagy vissza té rí té sé re, amennyi ben össze gük meg ál la pít ha tó. 3. A szer ve zet ál tal vagy a szer ve zet ne vé ben hi va ta los te vé keny sé ge gya kor lá sa so rán be ho zott vagy ki vitt áruk és anya gok men te sek min den faj ta im port- és ex port adók, vá mok vagy egyéb ter hek alól. 4. Nem jár men tes ség vagy vissza té rí tés a szol gál ta tá - sok nyúj tá sá nak dí já ba fog lalt vá mok, adók vagy egyéb ter hek te kin te té ben. 5. E cikk 2. és 3. be kez dé sé nek ren del ke zé sei nem al - kal maz ha tók a szer ve zet tiszt vi se lõ i nek és a fõ igaz ga tó nak a sze mé lyes hasz ná la tá ra szol gá ló áruk vá sár lá sa vagy az ilyen szol gál ta tá sok igény be vé te le, illetve áruk be ho za ta la ese tén. 6. A szer ve zet hez tar to zó, e cikk 2. és 3. be kez dé se ren - del ke zé se i nek meg fele lõen szer zett vagy be ho zott áru kat és anya go kat csak az il le tõ ál lam ál tal meg ha tá ro zott fel té - te lek sze rint le het el ad ni vagy el aján dé koz ni annak az ál - lam nak a te rü le tén, amely a men te sí tést adta. 7. cikk Pénzeszközökkel való szabad rendelkezés A szer ve zet sza ba don fo gad hat, tart hat és utal hat át min - den ne mû pénz esz közt, va lu tát és kész pénzt; sza ba don ren - del kez het azok ról hi va ta los te vé keny sé ge ér de ké ben, és szám lá kat tart hat fent bár mely va lu tá ban a kö te le zett sé gei tel je sí té sé hez szük sé ges mér ték ben. 8. cikk Hivatalos tájékoztatás A szer ve zet hi va ta los te vé keny sé ge so rán fo ga dott vagy kül dött bár mely for má jú ki ad vá nyá nak és egyéb in for má - ci ós anya ga i nak ter jesz té se sem mi fé le mó don nem kor lá - toz ha tó.

10 8948 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/155. szám 9. cikk Az államok képviselõinek kiváltságai és mentességei 1. E jegy zõ könyv ré szes ál la ma i nak kép vi se lõ it fel ada - ta ik gya kor lá sa, illetve a szer ve zet ülé se i nek hely szí né re tör té nõ uta zá suk és on nan való vissza té ré sük so rán az aláb bi ki vált sá gok és men tes sé gek il le tik meg: a) men tes ség a sze mé lyes õri zet be vé tel, fog va tar tás és sze mé lyes hasz ná la ti tár gya ik le fog la lá sa alól; b) men tes ség a bí ró sá gi el já rá sok alól még ki kül de té - sük be fe je zé se után is fel ada ta ik gya kor lá sa so rán vég - zett cse le ke de te ik, szó be li vagy írás be li megnyilatkozá - saik te kin te té ben; ez a men tes ség nem al kal ma zan dó egy ré szes ál lam kép vi se lõ je ál tal gép jár mû vel el kö ve tett sza - bály sér tés ese tén, sem olyan kár ese tén, ame lyet a fen tebb em lí tett sze mély tu laj do ná ba tar to zó vagy ál ta la ve ze tett gép jár mû vel okoz tak; c) va la mennyi hi va ta los do ku men tum sért he tet len sé ge, for má tum tól füg get le nül; d) a kód hasz ná lat és a fu tár igény be vé te lé vel vagy le - pe csé telt kül de ménnyel tör té nõ le ve le zés joga; e) szá muk ra és há zas tár sa ik szá má ra men te sí tés min - den be lé pé si kor lá to zás és kül föl di ek nyil ván tar tás ba vé te - lé vel kap cso la tos ala ki ság alól; f) a va lu ta- és de vi za sza bá lyok kal kap cso lat ban ugyan - azok a könnyí té sek, mint ame lye ket a kül föl di kor má nyok kép vi se lõi él vez nek ide ig le nes hi va ta los ki kül de té se ik so - rán; g) sze mé lyi poggyá szuk kal kap cso lat ban ugyan azok a vám könnyí té sek, mint ame lye ket a dip lo má ci ai kép vi se - lõk él vez nek. 2. E jegy zõ könyv egyet len ré szes ál lam a sem kö te les az e cikk ben meg ál la pí tott ki vált sá go kat és men tes sé ge ket meg ad ni sa ját ál lam pol gá ra i nak, illetve azok nak a sze mé - lyek nek, akik a ré szes ál lam be li szol gá la tuk meg kez dé se idõ pont já ban ugyan ott ál lan dó la ko sok vol tak. 10. cikk A szervezet tisztviselõinek kiváltságai és mentességei 1. A szer ve zet tiszt vi se lõi men tes sé get él vez nek még hi va ta los te vé keny sé gük be fe je zé se után is fel ada ta ik gya kor lá sa so rán és azok ke re te in be lül vég zett cse le ke de - te ik, szó be li vagy írás be li meg nyi lat ko zá sa ik te kin te té ben. Ez a men tes ség nem al kal ma zan dó egy ré szes ál lam kép vi - se lõ je ál tal gép jár mû vel el kö ve tett sza bály sér tés ese tén, sem olyan kár ese tén, ame lyet a fen tebb em lí tett sze mély tu laj do ná ba tar to zó vagy ál ta la ve ze tett gép jár mû vel okoz - tak. 2. A szer ve zet tiszt vi se lõ it az aláb bi ki vált sá gok il le tik meg: a) a szer ve zet nél foly ta tott te vé keny sé gük meg kez dé - se kor vám men te sen vi he tik be bú to ra i kat és sze mé lyes hol mi ju kat az érin tett ál lam ba, valamint fel ada ta ik meg - szû né se kor on nan vám men te sen ki vi he tik azo kat, mind két eset ben az érin tett ál lam tör vényei és ren de le tei ál tal meg - ha tá ro zott fel té te lek re is fi gye lem mel; b) (i) a szer ve zet ta ná csa ál tal meg ha tá ro zott fel té te lek nek és el já rás nak meg fele lõen a szer ve zet tiszt vi se lõi és fõ - igaz ga tó ja a szer ve zet tõl ka pott fi ze té sük és jö ve del mük után a szer ve zet szá má ra kö te le zõ be fi ze té se ket tel je sí te - nek. Ezek a fi ze té sek és jö ve del mek men te sek a nem ze ti jö ve de lem adó alól, (ii) e jegy zõ könyv ré szes ál la mai nem kö te le sek a szer - ve zet ko ráb bi tiszt vi se lõ i nek és fõ igaz ga tó i nak a szer ve - zet nél foly ta tott te vé keny sé gük vo nat ko zá sá ban ka pott nyug dí ját vagy a szer ve zet ál tal fo lyó sí tott já ra dé ka it men - te sí te ni a jö ve de lem adó alól; c) sa ját ma guk és ve lük egy ház tar tás ban élõ csa lád tag - ja ik szá má ra ugyan azok a men tes sé gek ér vé nye sek a be lé - pé si kor lá to zá sok és kül föl di ek nyil ván tar tás ba vé te lé vel kap cso la tos ala ki sá gok te kin te té ben, mint ame lye ket ál ta - lá ban a nem zet kö zi szer ve ze tek tiszt vi se lõi meg kap nak; d) va la mennyi hi va ta los do ku men tum sért he tet len sé ge, for má tum tól füg get le nül; e) nem zet kö zi krí zis ese tén sa ját ma guk és ve lük egy ház tar tás ban élõ csa lád tag ja ik szá má ra ugyan azok a ha za - té ré si könnyí té sek ér vé nye sek, mint a dip lo má ci ai kép vi - se le tek tag jai szá má ra; f) a nem zet kö zi szer ve ze tek tiszt vi se lõi szá má ra ál ta lá - ban biz to sí tott ki vált sá gok pénz esz kö zök át uta lá sa, va lu - ta át vál tás és vám könnyí té sek te kin te té ben. 3. E jegy zõ könyv egyet len ré szes ál lam a sem kö te les az e cikk 2. be kez dé sé nek a), c), e) és f) pont já ban meg ál la - pí tott ki vált sá go kat és men tes sé ge ket meg ad ni sa ját ál lam - pol gá ra i nak, illetve azok nak a sze mé lyek nek, akik a ré szes ál lam be li szol gá la tuk meg kez dé se idõ pont já ban ugyan ott ál lan dó la ko sok vol tak. 11. cikk Társadalombiztosítás A szer ve zet és tiszt vi se lõi men te sek a nem ze ti tár sa da - lom biz to sí tá si rend sze rek hez való bár mely kö te le zõ hoz - zá já ru lás alól, az zal a fel té tel lel, hogy eze ket a sze mé lye - ket a szer ve zet azo nos mér té kû szo ciá lis vé de lem ben ré - sze sí ti. 12. cikk A fõigazgató kiváltságai és mentességei 1. Az e jegy zõ könyv 10. és 11. cik ke i ben nyúj tott ki - vált sá go kon és men tes sé ge ken kí vül a fõ igaz ga tót meg bí - za tá sá nak ide je alatt meg il le tik a dip lo má ci ai kap cso la tok - ról szóló áp ri lis 18-i bé csi szer zõ dés ál tal a meg fe le -

11 2005/155. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 8949 lõ ran gú dip lo má ci ai kép vi se lõk nek nyúj tott ki vált sá gok és men tes sé gek is. 2. E jegy zõ könyv egyet len ré szes ál lam a sem kö te les az e cikk ben meg ál la pí tott ki vált sá go kat és men tes sé ge ket meg ad ni sa ját ál lam pol gá ra i nak, illetve azok nak a sze mé - lyek nek, akik a ré szes ál lam be li szol gá la tuk meg kez dé se idõ pont já ban ugyan ott ál lan dó la ko sok vol tak. meg egye zés sel meg ha tá roz zák a szer ve zet ér de ke i nek vé - del mé hez szük sé ges in téz ke dé se ket. 3. A szer ve zet együtt mû kö dik e jegy zõ könyv érin tett ré szes ál la má nak kor má nyá val annak ér de ké ben, hogy a jegy zõ könyv érin tett ré szes ál lam a biz ton sá gá nak vagy köz rend jé nek a szer ve zet te vé keny sé gé bõl ere dõ sé rel mét el ke rül jék. 13. cikk A mentességek tárgya és korlátai 1. Az e jegy zõ könyv 9., 10. és 12. cik ké ben meg adott ki vált sá gok és men tes sé gek ki zá ró lag a szer ve zet aka dály - ta lan mû kö dé sé nek és a ked vez mé nye zett sze mé lyek tel jes füg get len sé gé nek biz to sí tá sá ra és nem az érin tett sze mé - lyek sze mé lyes ja vá ra szol gál nak. 2. A men tes sé gek fel füg geszt he tõk: a) a fõ igaz ga tó ese té ben a szer ve zet ta ná csa ál tal, b) a tiszt vi se lõk ese té ben a fõ igaz ga tó vagy a he lyet te el já ró sze mély ál tal, az egyez mény VI. cik ke (1) be kez dé - sé nek b) pont já ban meg ha tá ro zot tak sze rint, c) az ál la mok kép vi se lõi ese té ben az érin tett ré szes ál - lam ál tal, illetve a men tes sé ge ket fel kell füg gesz te ni min den olyan eset ben, ahol azok aka dá lyoz nák az igaz ság szol gál ta tás me ne tét, a meg ál la pí tá su kat in dok ló cél sé rel me nél kül. 14. cikk Együttmûködés e jegyzõkönyv részes államaival A szer ve zet együtt mû kö dik e jegy zõ könyv ré szes ál la - ma i nak ille té kes ha tó sá ga i val a meg fe le lõ igaz ság szol gál - ta tás, a rend õrségre, a köz egész ség ügy re, a mun ka he lyi egész ség vé de lem re és biz ton ság ra és a kör nye zet re vo nat - ko zó tör vények és ren de le tek tisz te let ben tar tá sá nak meg - könnyí té se, valamint az e jegy zõ könyv ál tal nyúj tott ki - vált sá gok kal, men tes sé gek kel és könnyí té sek kel kap cso la - tos vissza élé sek meg aka dá lyo zá sa ér de ké ben. 15. cikk Biztonság és közrend 1. E jegy zõ könyv egyet len ren del ke zé se sem sér ti ré - szes ál la mai azon jo gát, hogy sa ját biz ton sá guk ér de ké ben meg elõ zõ in téz ke dé se ket te gye nek. 2. Amennyi ben e jegy zõ könyv egy ré szes ál lam a in téz - ke dé sek meg té te lét tart ja szük sé ges nek sa ját biz ton sá ga vagy a köz rend fenn tar tá sa ér de ké ben, a kö rül mé nyek hez ké pest leg gyor sab ban érint ke zés be kell lép nie a szer ve zet - tel ki vé ve, ha ez nem meg va ló sít ha tó, hogy köl csö nös 16. cikk Magánjogi jogviták 1. A szer ve zet gon dos ko dik az aláb bi jog vi ták meg fe - le lõ mó don tör té nõ ren de zé sé rõl: a) a szer ve zet ál tal kö tött szer zõ dé sek bõl szár ma zó jog vi ták; a szer ve zet nek az e cikk 1. be kez dé sé nek d) pont já ban meg ha tá ro zot tak ki vé te lé vel min den ál ta la kö tött írás be li szer zõ dés be bele kell fog lal nia egy vá lasz tott bí ró sá gi ki - kö tést, mely nek ér tel mé ben a szer zõ dés ér tel me zé sé bõl vagy vég re haj tá sá ból ere dõ jog vi ták kal bár mely fél ké ré - sé re a vá lasz tott bí ró ság hoz kell for dul ni, vagy, ha a fe lek úgy egyez nek meg, más mó don kell azo kat ren dez ni; b) a szer ve zet ál tal oko zott ká rok ból szár ma zó, vagy egyéb, a szer ve zet szer zõ dé sen kí vü li fe le lõs sé gé vel kap - cso la tos jog vi ták; c) olyan jog vi ták, ame lyek ben érin tett a szer ve zet egy bí ró sá gi el já rá sok alól men tes sé get él ve zõ tiszt vi se lõ je is, amennyi ben e men tes sé ge nem ke rült fel füg gesz tés re e jegy zõ könyv 5. cik ke ren del ke zé se i nek ér tel mé ben; d) a szer ve zet és tiszt vi se lõi kö zöt ti jog vi ták; a szer ve zet min den olyan jog vi tát, amely a szer ve zet tiszt vi se lõ i vel a szer ve zet sze mély ze ti sza bály za ta alap ján kö tött szer zõ dé sek al kal ma zá sa és ér tel me zé se kap csán ke let ke zett, a Nem zet kö zi Mun ka ügyi Szer ve zet Köz igaz - ga tá si Bí ró sá ga (ILOAT) vagy bár mely olyan meg fe le lõ nem zet kö zi köz igaz ga tá si bí ró ság elé ter jeszt, mely jog ha - tó sá gá nak a szer ve zet a ta nács dön té se alap ján alá ve ti ma - gát. 2. Az olyan jog vi ták ese té ben, me lyek ren de zé si mód - ját e cikk 1. be kez dé se nem ha tá roz za meg, a szer ve zet bár - mely ál ta la meg fe le lõ nek tar tott ren de zé si mód hoz, ne ve - ze te sen vá lasz tott bí ró ság hoz vagy nem ze ti bí ró ság hoz for - dul hat. 3. Az e cikk alap ján vá lasz tott bár mely ren de zé si mód - nak meg fe le lõ tör vényi el já rá son kell ala pul nia, a jog vi ta idõ ben tör té nõ, tisz tes sé ges, pár tat lan és kö te le zõ ren de zé - sét szem elõtt tart va. 17. cikk A jegyzõkönyv részes államai közötti jogviták 1. Az e jegy zõ könyv al kal ma zá sá val és ér tel me zé sé vel kap cso la tos, a fe lek kö zött bé kés úton nem ren de zett vé le -