82. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú ni us 18., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 184, Ft. Oldal

Átírás

1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, jú ni us 18., szombat 82. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: LIII. tv. Az egyé nek vé del mé rõl a sze mé lyes ada tok gépi fel dol go zá sa során, Stras bo urg ban, ja nu ár 28-án kelt Egyez mény - nek a fel ügye lõ ha tó sá gok ról és a sze mé lyes ada tok ország - határokat át lé põ áram lá sá ról szóló, Stras bo urg ban, november 8-án kelt Ki egé szí tõ Jegy zõ köny ve ki hir de té sé rõl : LIV. tv. A nem zet kö zi köz úti áru fu va ro zá si szer zõ dés rõl szóló Egyez - ményt (CMR) ki egé szí tõ, Genf ben, jú li us 5-én kelt Jegy zõ könyv ki hir de té sé rõl /2005. (VI. 18.) BM r. Az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 16/2003. (IV. 18.) BM ren de let módosításáról /2005. (VI. 18.) FVM r. A szõlõfeldolgozás és a borkészítés során keletkezõ melléktermé - kek le pár lá sá ról és ki vo ná sá ról szóló 75/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról A Nemzeti Kegyeleti Bizottság közleménye Oldal Ára: 184, Ft

2 4064 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/82. szám II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények con si de ring that, with the inc re a se in ex chan ges of per so nal data ac ross na ti o nal bor ders, it is ne ces sa ry to en su re the ef fec ti ve pro tec ti on of hu man rights and fun da men tal fre e doms, and in par ti cu lar the right to pri va cy, in re lat ion to such ex chan ges of per so nal data, have ag re ed as fol lows: évi LIII. törvény az egyének védelmérõl a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, január 28-án kelt Egyezménynek a felügyelõ hatóságokról és a személyes adatok országhatárokat átlépõ áramlásáról szóló, Strasbourgban, november 8-án kelt Kiegészítõ Jegyzõkönyve kihirdetésérõl* (A Ma gyar Köz tár sa ság meg erõ sí tés rõl szóló ok ira tá - nak le tét be he lye zé se az Eu ró pa Ta nács fõ tit ká rá nál má jus 4-én meg tör tént. A Ki egé szí tõ Jegy zõ könyv a Ma - gyar Köz tár sa ság vo nat ko zá sá ban szep tem ber 1-jén lép ha tály ba.) 1. Az Or szág gyû lés az egyé nek vé del mé rõl a sze mé - lyes ada tok gépi fel dol go zá sa so rán, Stras bo urg ban, ja nu ár 28-án kelt Egyez mény nek a fel ügye lõ ha tó sá gok ról és a sze mé lyes ada tok or szág ha tá ro kat át lé põ áram lá sá ról szóló, Stras bo urg ban, no vem ber 8-án kelt Ki egé szí - tõ Jegy zõ köny vét e tör vénnyel ki hir de ti. 2. A Ki egé szí tõ Jegy zõ könyv ere de ti an gol nyel vû szö ve ge és hi va ta los ma gyar nyel vû for dí tá sa a kö vet ke zõ: Additional Protocol to the convention for the protection of individuals with regard to automatic processing of personal data, regarding supervisory authorities and transborder data flows Pre amb le The Par ti es to this ad di ti o nal Pro to col to the Con ven ti on for the Pro tec ti on of In di vi du als with re gard to Au to ma tic Pro ces sing of Per so nal Data, ope ned for sig na tu re in Stras bo urg on 28 Ja nu a ry 1981 (he re af ter re fer red to as the Con ven ti on ), con vin ced that su per vi so ry aut ho ri ti es, exer ci sing the ir func ti ons in comp le te in de pen den ce, are an ele ment of the ef fec ti ve pro tec ti on of in di vi du als with re gard to the pro ces sing of per so nal data, con si de ring the im por tan ce of the flow of in for mat ion bet we en pe op les, * A tör vényt az Or szág gyû lés a jú ni us 13-i ülés nap ján fo gad ta el. Article 1 Supervisory authorities 1. Each Party shall pro vi de for one or more aut ho ri ti es to be res pon sib le for en su ring comp li an ce with the me a su res in its do mes tic law gi ving ef fect to the prin cip les sta ted in Chap ters II and III of the Con ven ti on and in this Pro to col. 2. a) To this end, the said aut ho ri ti es shall have, in par ti cu lar, po wers of in ves ti ga ti on and in ter ven ti on, as well as the po wer to en ga ge in leg al pro ce e dings or bring to the at ten ti on of the com pe tent ju di ci al aut ho ri ti es vi o lat ions of pro vi si ons of do mes tic law gi ving ef fect to the prin cip les ment io ned in pa rag raph 1 of Ar tic le 1 of this Pro to col. b) Each su per vi so ry aut ho rity shall hear cla ims lod ged by any per son con cer ning the pro tec ti on of his/her rights and fun da men tal fre e doms with re gard to the pro ces sing of per so nal data wit hin its com pe ten ce. 3. The su per vi so ry aut ho ri ti es shall exer ci se the ir func ti ons in comp le te in de pen den ce. 4. De ci si ons of the su per vi so ry aut ho ri ti es, which give rise to comp la ints, may be ap pe a led aga inst thro ugh the co urts. 5. In ac cor dan ce with the pro vi si ons of Chap ter IV, and wit ho ut pre ju di ce to the pro vi si ons of Ar tic le 13 of the Con ven ti on, the su per vi so ry aut ho ri ti es shall co-ope ra te with one anot her to the ex tent ne ces sa ry for the per for man ce of the ir du ti es, in par ti cu lar by ex chan ging all use ful in for mat ion. Article 2 Transborder flows of personal data to a recipient which is not subject to the jurisdiction of a Party to the Convention 1. Each Party shall pro vi de for the trans fer of per so nal data to a re ci pi ent that is sub ject to the ju ris dic ti on of a Sta te or or ga ni sa ti on that is not Party to the Con ven ti on only if that Sta te or or ga ni sa ti on en su res an ade qu a te le vel of pro tec ti on for the in ten ded data trans fer. 2. By way of de ro ga ti on from pa rag raph 1 of Ar tic le 2 of this Pro to col, each Party may al low for the trans fer of per so nal data:

3 2005/82. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4065 a) if do mes tic law pro vi des for it be ca u se of: spe ci fic in ter ests of the data sub ject, or le gi ti ma te pre va i ling in ter ests, es pe ci ally im por tant pub lic in ter ests, or b) if sa fe gu ards, which can in par ti cu lar re sult form cont rac tu al cla u ses, are pro vi ded by the cont rol ler res pon sib le for the trans fer and are fo und ade qu a te by the com pe tent aut ho ri ti es ac cor ding to do mes tic law. Article 3 Final provisions 1. The pro vi si ons of Ar tic les 1 and 2 of this Pro to col shall be re gar ded by the Par ti es as ad di ti o nal ar tic les to the Con ven ti on and all the pro vi si ons of the Con ven ti on shall apply ac cor dingly. 2. This Pro to col shall be open for sig na tu re by Sta tes Sig na to ri es to the Con ven ti on. Af ter ac ce ding to the Con ven ti on un der the con di ti ons pro vi ded by it, the Eu ro pe an Com mu ni ti es may sign this Pro to col. This Pro to col is sub ject to ra ti fi ca ti on, ac cep tan ce or app ro val. A Sig na to ry to this Pro to col may not ra ti fy, ac cept or app ro ve it un less it has pre vi o usly or si mul ta ne o usly ra ti fi ed, ac cep ted or app ro ved the Con ven ti on or has ac ce ded to it. Inst ru ments of ra ti fi ca ti on, ac cep tan ce or app ro val of this Pro to col shall be de po si ted with the Sec re ta ry Ge ne ral of the Co un cil of Eu ro pe. 3. a) This Pro to col shall en ter into for ce on the first day of the month fol lo wing the ex pi ry of a pe ri od of three months af ter the date on which five of its Sig na to ri es have exp res sed the ir con sent to be bo und by the Pro to col in ac cor dan ce with the pro vi si ons of pa rag raph 2 of Ar tic le 3. b) In res pect of any Sig na to ry to this Pro to col which sub se qu ently exp res ses its con sent to be bo und by it, the Pro to col shall en ter into for ce on the first day of the month fol lo wing the ex pi ry of a pe ri od of three months af ter the date of de po sit of the inst ru ment of ra ti fi ca ti on, ac cep tan ce or app ro val. 4. a) Af ter the ent ry into for ce of this Pro to col, any Sta te which has ac ce ded to the Con ven ti on may also ac ce de to the Pro to col. b) Ac ces si on shall be ef fec ted by the de po sit with the Sec re ta ry Ge ne ral of the Co un cil of Eu ro pe of an inst ru ment of ac ces si on, which shall take ef fect on the first day of the month fol lo wing the ex pi ry of a pe ri od of three months af ter the date of its de po sit. 5. a) Any Party may at any time de no un ce this Pro to col by me ans of a no ti fi ca ti on add res sed to the Sec re ta ry Ge ne ral of the Co un cil of Eu ro pe. b) Such de nun ci a ti on shall be co me ef fec ti ve on the first day of the month fol lo wing the ex pi ry of a pe ri od of three months af ter the date of re ce ipt of such no ti fi ca ti on by the Sec re ta ry Ge ne ral. 6. The Sec re ta ry Ge ne ral of the Co un cil of Eu ro pe shall no ti fy the mem ber Sta tes of the Co un cil of Eu ro pe, the Eu ro pe an Com mu ni ti es and any ot her Sta te which has ac ce ded to this Pro to col of: a) any sig na tu re; b) the de po sit of any inst ru ment of ra ti fi ca ti on, ac cep tan ce or app ro val; c) any date of ent ry info for ce of this Pro to col in ac cor dan ce with Ar tic le 3; d) any ot her act, no ti fi ca ti on or com mu ni ca ti on re lat ing to this Pro to col. In wit ness whe re of the un der sig ned, be ing duly aut ho ri sed the re to, have sig ned this Pro to col. Done at Stras bo urg, the 8th day of No vem ber 2001, in Eng lish and in French, both texts be ing equ ally aut hen tic, in a sing le copy which shall be de po si ted in the ar chi ves of the Co un cil of Eu ro pe. The Sec re ta ry Ge ne ral of the Co un cil of Eu ro pe shall trans mit cer ti fi ed co pi es to each mem ber Sta te of the Co un cil of Eu ro pe, the Eu ro pe an Com mu ni ti es and any Sta te in vi ted to ac ce de to the Con ven ti on. Kiegészítõ Jegyzõkönyv az egyének védelmérõl a személyes adatok gépi feldolgozása során Egyezményhez a felügyelõ hatóságokról és a személyes adatok országhatárokat átlépõ áramlásáról Pre am bu lum Az egyé nek vé del mé rõl a sze mé lyes ada tok gépi fel dol - go zá sa so rán, Stras bo urg ban, ja nu ár 28-án alá írás ra meg nyílt Egyez mény hez (a továb biak ban: az Egyez mény) lét re ho zott je len Ki egé szí tõ Jegy zõ könyv ré szes Fe lei, meg gyõ zõd ve ar ról, hogy a fel ada ta i kat tel je sen füg get - le nül el lá tó fel ügye lõ ha tó sá gok az egyé nek ha té kony vé - del mé nek szer ves ré szei a sze mé lyes ada tok fel dol go zá sa so rán, fi gye lem mel a né pek kö zöt ti in for má ció áram lás fon tos - sá gá ra, figye lembe véve, hogy a sze mé lyes ada tok or szág ha tá - ro kat át lé põ cse ré jé nek nö ve ke dé sé vel biz to sí ta ni szük sé - ges az em ber i jo gok és alap ve tõ sza bad sá gok, és kü lö nö - sen a ma gán élet tisz te let ben tar tá sá hoz való jog ha té kony vé del mét a sze mé lyes ada tok ilyen cse ré jé re te kin tet tel, a kö vet ke zõk ben ál la pod tak meg: 1. Cikk Felügyelõ hatóságok 1. Min den egyes Fél lét re hoz egy vagy több ha tó sá got, amely fe le lõs azért, hogy az Egyez mény II. és III. Fe je ze - té ben és a je len Jegy zõ könyv ben meg ha tá ro zott alap el vek ha zai jog rend jük ben tör té nõ ér vé nye sü lé sét biz to sí tó ren - del ke zé se ket meg fele lõen al kal maz zák.

4 4066 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/82. szám 2. a) En nek ér de ké ben az em lí tett ha tó sá gok jog kö re, töb bek kö zött, ki ter jed arra, hogy vizs gá la tot foly tas sa nak és be avat koz za nak, va la mint arra, hogy jogi el já rá sok ban részt ve gye nek, vagy hogy fel hív ják az ille té kes igaz ság - szol gál ta tá si ha tó sá gok fi gyel mét a je len Jegy zõ könyv 1. Cik ké nek 1. pont já ban em lí tett alap el vek ér vé nye sü lé - sét biz to sí tó ha zai jogi ren del ke zé sek meg sér té sé re. b) Min den egyes fel ügye lõ ha tó ság nak joga van arra, hogy ki vizs gál ja a ha tás kö ré be tar to zó, bár ki ál tal elõ ter - jesz tett azon pa na szo kat, ame lyek a pa na szos jo ga i nak vagy alap ve tõ sza bad sá ga i nak vé del mét érin tik a sze mé - lyes ada tok ke ze lé sé re te kin tet tel. 3. A fel ügye lõ ha tó sá gok fel ada ta ik gya kor lá sa so rán tel je sen füg get le nek. 4. A fel ügye lõ ha tó sá gok sé rel mes nek ta lált dön té sei el len bí ró ság hoz le het for dul ni. 5. Az Egyez mény IV. Fe je ze té nek ren del ke zé se i vel össz hang ban és az Egyez mény 13. Cik ké ben fog lal ta kat meg tart va, a fel ügye lõ ha tó sá gok a fel ada ta ik el lá tá sá hoz szük sé ges mér ték ben együtt mû köd nek egy más sal, kü lö - nö sen vo nat ko zik ez a hasz nos in for má ci ók cse ré jé re. 2. Cikk Személyes adatok országhatárt átlépõ továbbítása olyan címzett részére, aki vagy amely nem tartozik az Egyezményhez részes Fél joghatósága alá 1. Min den egyes Fél csak ak kor en ge dé lyez he ti a sze - mé lyes ada tok to váb bí tá sát olyan cím zett ré szé re, aki vagy amely olyan ál lam vagy szer ve zet jog ha tó sá ga alá tar to zik, amely nem ré sze se az Egyez mény nek, ha az az ál lam vagy szer ve zet meg fe le lõ szin tû vé del met biz to sít a cél zott adat - to váb bí tás so rán. 2. Je len Jegy zõ könyv 2. Cik ké nek 1. pont já ban fog lal - tak tól el té rõn, min den egyes Fél en ge dé lyez he ti a sze mé - lyes ada tok to váb bí tá sát: a) ha ezt ha zai joga le he tõ vé te szi: az adat alany meg ha tá ro zott ér de ké re te kin tet tel, vagy jog sze rû nyo mós ér dek re, kü lö nö sen fon tos köz ér - dek re te kin tet tel, vagy b) ha a to váb bí tá sért fe le lõs adat ke ze lõ olyan, el sõ sor - ban szer zõ dés ben ki kö tött, biz ton sá gi in téz ke dé se ket tesz, ame lye ket az ille té kes fel ügye lõ ha tó sá gok a ha zai jog szem pont já ból meg fe le lõ nek ta lál nak. 3. Cikk Záró rendelkezések 1. Je len Jegy zõ könyv 1. és 2. Cik két a Fe lek az Egyez - mény ki egé szí tõ Cik ke i nek te kin tik, és az Egyez mény valamennyi ren del ke zé sét en nek meg fele lõen kell al kal - maz ni. 2. Je len Jegy zõ könyv az Egyez ményt alá írt Ál la mok ré szé re áll nyit va alá írás ra. Mi u tán az Egyez mény ben meg ha tá ro zott fel té te lek kel csat la ko zott ah hoz, az Eu ró pai Kö zös ség is alá ír hat ja je len Jegy zõ köny vet. A Jegy zõ - köny vet meg kell erõ sí te ni, il let ve el kell fo gad ni vagy jóvá kell hagy ni. Je len Jegy zõ könyv alá író ja csak ak kor erõ sít he ti meg, fo gad hat ja el vagy hagy hat ja jóvá azt, ha ezt meg elõ zõ en vagy ez zel egy ide jû leg meg erõ sí tet te, el - fo gad ta vagy jó vá hagy ta az Egyez ményt, il let ve csat la ko - zott ah hoz. A meg erõ sí tés rõl, el fo ga dás ról vagy jó vá ha - gyás ról szóló ok ira tot az Eu ró pa Ta nács fõ tit ká rá nál kell le tét be he lyez ni. 3. a) Je len Jegy zõ könyv azt az idõ pon tot kö ve tõ há - rom hó na pos idõ szak le jár ta utá ni hó nap elsõ nap ján lép ha tály ba, ami kor az alá írói kö zül öt ki fe jez te be le egye zé - sét abba, hogy a Jegy zõ köny vet a 3. Cikk 2. pont já nak ren - del ke zé se i vel össz hang ban ma gá ra néz ve kö te le zõ nek te - kin ti. b) Mind azon, a je len Jegy zõ köny vet alá író vo nat ko zá - sá ban, amely ezt köve tõen fe je zi ki kö te le zõ ér vé nyû be le - egye zé sét, a Jegy zõ könyv a meg erõ sí tés rõl, el fo ga dás ról vagy jó vá ha gyás ról szóló ok irat le tét be he lye zé sé nek idõ - pont ját kö ve tõ há rom hó na pos idõ szak le jár ta utá ni hó nap elsõ nap ján lép ha tály ba. 4. a) Je len Jegy zõ könyv ha tály ba lé pé sét köve tõen bár mely olyan Ál lam csat la koz hat hoz zá, amely már csat - la ko zott az Egyez mény hez. b) A csat la ko zá si szán dé kot ki fe je zõ ok ira tot az Eu ró - pa Ta nács fõ tit ká rá nál kell le tét be he lyez ni, a csat la ko zás a szán dé kot ki fe je zõ ok irat le tét be he lye zé sé nek idõ pont ját kö ve tõ há rom hó na pos idõ szak le jár ta utá ni hó nap elsõ nap já tól ha tá lyos. 5. a) Bár me lyik Fél bár mi kor fel mond hat ja je len Jegy - zõ köny vet az Eu ró pa Ta nács fõ tit ká rá hoz in té zett ér te sí - téssel. b) A fel mon dás a Fõ tit kár hoz in té zett ér te sí tés be ér ke - zé sé nek nap ját kö ve tõ há rom hó na pos idõ szak el tel te utá ni hó nap elsõ nap já tól ha tá lyos. 6. Az Eu ró pa Ta nács fõ tit ká ra ér te sí ti az Eu ró pa Ta - nács tag ál la ma it, az Eu ró pai Kö zös sé get és min den olyan Ál la mot, amely csat la ko zott a je len Jegy zõ könyv höz: a) min den alá írás ról, b) min den meg erõ sí tés rõl, el fo ga dás ról vagy jó vá ha - gyás ról szóló ok irat le tét be he lye zé sé rõl, c) min den, a je len Jegy zõ könyv ha tály ba lé pé sé vel kap - cso la tos idõ pont ról a 3. Cik kel össz hang ban, d) min den más cse lek mény rõl, ér te sí tés rõl vagy köz - lés rõl, ami a je len Jegy zõ köny vet érin ti. Fen ti ek hi te lé ül alul írot tak, erre néz ve kel lõ en fel ha tal - maz va, a je len Jegy zõ köny vet alá ír ták. Kelt Stras bo urg ban, no vem ber 8. nap ján, an gol és fran cia nyel ven, mind két szö veg egy aránt hi te les, egyet len pél dány ban, ame lyet az Eu ró pa Ta nács le vél tá rá ban kell el he lyez ni. Az Eu ró pa Ta nács fõ tit ká ra hi te les má so la to - kat küld az Eu ró pa Ta nács va la mennyi tag ál la má nak, az Eu ró pai Kö zös ség nek és min den olyan ál lam nak, ame lyet az Egyez mény hez való csat la ko zás ra fel kér tek.

5 2005/82. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Ez a tör vény a ki hir de té sét kö ve tõ 15. na pon lép hatályba. A Ki egé szí tõ Jegy zõ könyv ben fog lal ta kat szep tem ber 1. nap já tól kez dõ dõ en kell al kal maz ni. Mádl Fe renc s. k., Man dur Lász ló s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyûlés alelnöke évi LIV. törvény a nemzetközi közúti árufuvarozási szerzõdésrõl szóló Egyezményt (CMR) kiegészítõ, Genfben, július 5-én kelt Jegyzõkönyv kihirdetésérõl* 1. Az Or szág gyû lés a nem zet kö zi köz úti árufuvaro - zási szer zõ dés rõl szóló Egyez ményt (CMR) ki egé szí tõ, Genf ben, jú li us 5-én kelt Jegy zõ köny vet e tör - vénnyel hir de ti ki. (A csat la ko zá si ok irat le tét be he lye zé se jú ni us 18-án meg tör tént, a Jegy zõ könyv szep tem ber 16-án a Ma gyar Köz tár sa ság te kin te té ben ha tály ba lé pett.) 2. A nem zet kö zi köz úti áru fu va ro zá si szer zõ dés rõl szóló Egyez ményt (CMR) ki egé szí tõ, Genf ben, július 5-én kelt Jegy zõ könyv hi te les an gol nyel vû szö ve ge és an nak hi va ta los ma gyar nyel vû for dí tá sa a kö vet ke zõ: Protocol to the Convention on the Contract for the International Carriage of Goods by Road (CMR) The Par ti es to the pre sent Pro to col, be ing Par ti es to the Con ven ti on on the Cont ract for the In ter na ti o nal Car ri a ge of Go ods by Road (CMR), done at Ge ne va on 19 May 1956, have ag re ed as fol lows: Article 1 For the pur po se of the pre sent Pro to col Con ven ti on me ans the Con ven ti on on the Cont ract for the In ter na ti o nal Car ri a ge of Go ods by Road (CMR). (2) At the end of this ar tic le the fol lo wing pa rag raphs 7, 8 and 9 are ad ded: 7. The unit of ac co unt ment io ned in this Con ven ti on is the Spe ci al Dra wing Right as de fi ned by the In ter na ti o nal Mo ne ta ry Fund. The amo unt ment io ned in pa rag raph 3 of this ar tic le shall be con ver ted into the na ti o nal cur ren cy of the Sta te of the Co urt se i zed of the case on the ba sis of the va lue of that cur ren cy on the date of the jud ge ment or the date ag re ed upon by the Par ti es. The va lue of the na ti o nal cur ren cy, in terms of the Spe ci al Dra wing Right, of a Sta te which is a mem ber of the In ter na ti o nal Mo ne ta ry Fund shall be cal cu la ted in ac cor dan ce with the met hod of va lu a ti on app li ed by the In ter na ti o nal Mo ne ta ry Fund in ef fect at the date in qu es ti on for its ope rat ions and tran sac ti ons. The va lue of the na ti o nal cur ren cy, in terms of the Spe ci al Dra wing Right, of a Sta te which is not a mem ber of the In ter na ti o nal Mo ne ta ry Fund, shall be cal cu la ted in a man ner de ter mi ned by that Sta te. 8. Ne vert he less, a Sta te which is not a mem ber of the In ter na ti o nal Mo ne ta ry Fund and who se law does not per mit the app li ca ti on of the pro vi si ons of pa rag raph 7 of this ar tic le may, at the time of ra ti fi ca ti on of or ac ces si on to the Pro to col to the CMR or at any time the re af ter, dec la re that the li mit of li a bi lity pro vi ded for in pa rag raph 3 of this ar tic le to be app li ed in its ter ri to ry shall be 25 mo ne ta ry units. The mo ne ta ry unit re fer red to in this pa rag raph cor res ponds to 10/31 gram of gold of mil le si mal fi ne ness nine hund red. The con ver si on of the amo unt spe ci fi ed in this pa rag raph into the na ti o nal cur ren cy shall be made ac cor ding to the law of the Sta te con cer ned. 9. The cal cu la ti on ment io ned in the last sen ten ce of pa rag raph 7 of this ar tic le and the con ver si on ment io ned in pa rag raph 8 of this ar tic le shall be made in such a man ner as to exp ress in the na ti o nal cur ren cy of the Sta te as far as pos sib le the same real va lue for the amo unt in pa rag raph 3 of this ar tic le as is exp res sed the re in units of ac co unt. Sta tes shall com mu ni ca te to the Sec re ta ry-ge ne ral of the Uni ted Na ti ons the man ner of cal cu la ti on pur su ant to pa rag raph 7 of this ar tic le or the re sult of the con ver si on in pa rag raph 8 of this ar tic le as the case may be, when de po si ting an inst ru ment re fer red to in ar tic le 3 of the Pro to col to the CMR and whe ne ver the re is a chan ge in eit her. Article 2 Article 23 of the Convention is amended as follows: (1) Pa rag raph 3 is rep la ced by the fol lo wing text: 3. Com pen sa ti on shall not, ho we ver, ex ce ed 8.33 units of ac co unt per ki lo gram of gross we ight short. * A tör vényt az Or szág gyû lés a jú ni us 13-i ülés nap ján fo gad ta el. Final provisions Article 3 1. This Pro to col shall be open for sig na tu re by Sta tes which are sig na to ri es to, or have ac ce ded to the Con ven ti on and are eit her mem bers of the Eco no mic Com mis si on for Eu ro pe or have been ad mit ted to that Com mis si on in a con sul ta ti ve ca pa city un der pa rag raph 8 of that Com mis si on s terms of re fe ren ce.

6 4068 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/82. szám 2. This Pro to col shall re ma in open for ac ces si on by any of the Sta tes re fer red to in pa rag raph 1 of this ar tic le which are Par ti es to the Con ven ti on. 3. Such Sta tes as may par ti ci pa te in cer ta in ac ti vi ti es of the Eco no mic Com mis si on for Eu ro pe in ac cor dan ce with pa rag raph 11 of that Com mis si on s terms of re fe ren ce which have ac ce ded to the Con ven ti on may be co me Cont rac ting Par ti es to this Pro to col by ac ce ding the re to af ter its ent ry into for ce. 4. This Pro to col shall be open for sig na tu re at Ge ne va from 1 Sep tem ber 1978 to 31 Au gust 1979 inc lu si ve. The re af ter, it shall be open for ac ces si on. 5. This Pro to col shall be sub ject to ra ti fi ca ti on af ter the Sta te con cer ned has ra ti fi ed or ac ce ded to the Con ven ti on. 6. Ra ti fi ca ti on or ac ces si on shall be ef fec ted by the de po sit of an inst ru ment with the Sec re ta ry-ge ne ral of the Uni ted Na ti ons. 7. Any inst ru ment of ra ti fi ca ti on or ac ces si on de po si ted af ter the ent ry into for ce of an amend ment to the pre sent Pro to col with res pect to all Cont rac ting Par ti es or af ter the comp le ti on of all me su res re qu i red for the ent ry into for ce of the amend ment with res pect to all Cont rac ting Par ti es shall be de e med to apply to the Pro to col as mo di fi ed by the amend ment. less than five, this Pro to col shall ce a se to be in for ce from the date on which the last of such de nun ci a ti ons ta kes ef fect. It shall also ce a se to be in for ce from the date on which the Convention ceases to be in force. Article 7 1. Any Sta te may, at the time of de po si ting its inst ru ment of ra ti fi ca ti on or ac ces si on or at any time the re af ter, dec la re by a no ti fi ca ti on add res sed to the Sec re ta ry-ge ne ral of the Uni ted Na ti ons that this Pro to col shall ex tend to all or any of the ter ri to ri es for who se in ter na ti o nal re lat ions it is res pon sib le and in res pect of which it has made a dec la ra ti on in ac cor dan ce with ar tic le 46 of the Con ven ti on. This Pro to col shall ex tend to the ter ri to ry or ter ri to ri es na med in the no ti fi ca ti on as from the ni ne ti eth day af ter its re ce ipt by the Sec re ta ry-ge ne ral or, if on that day the Pro to col has not yet en te red into for ce, as from the time of its ent ry into for ce. 2. Any Sta te which has made a dec la ra ti on un der the preceding paragraph extending this Protocol to any territory for whose international relations it is responsible may denounce the Protocol separately in respect of that territory in accordance with the provisions of article 5 above. Article 4 1. This Pro to col shall en ter into for ce on the ni ne ti eth day af ter five of the Sta tes re fer red to in ar tic le 3, pa rag raphs 1 and 2 of this Pro to col, have de po si ted the ir inst ru ments of ra ti fi ca ti on or ac ces si on. 2. For any Sta te ra ti fy ing or ac ce ding to it af ter five Sta tes have de po si ted the ir inst ru ments of ra ti fi ca ti on or ac ces si on, this Pro to col shall en ter into for ce on the ni ne ti eth day af ter the said Sta te has de po si ted its inst ru ment of ra ti fi ca ti on or ac ces si on. Article 5 1. Any Cont rac ting Party may de no un ce this Pro to col by so no ti fy ing the Sec re ta ry-ge ne ral of the Uni ted Na ti ons. 2. De nun ci a ti on shall take ef fect twel ve months af ter the date of re ce ipt by the Sec re ta ry-ge ne ral of the no ti fi ca ti on of de nun ci a ti on. 3. Any Cont rac ting Party which ce a ses to be Party to the Con ven ti on shall on the same date ce a se to be Party to this Pro to col. Article 6 If, af ter the ent ry into for ce of this Pro to col, the num ber of Contracting Parties is reduced, as a result of denunciations, to Article 8 Any dis pu te bet we en two or more Cont rac ting Par ti es re lat ing to the in terp re ta ti on or app li ca ti on of this Pro to col which the Par ti es are unab le to sett le by ne go ti a ti on or ot her me ans may, at the re qu est of any one of the Cont rac ting Parts con cer ned, be re fer red for sett le ment to the In ter na ti o nal Co urt of Jus ti ce. Article 9 1. Each Cont rac ting Party may, at the time of sig ning, ra ti fy ing, or ac ce ding to this Pro to col, dec la re by a no ti fi ca ti on add res sed to the Sec re ta ry-ge ne ral of the Uni ted Na ti ons that it does not con si der it self bo und by ar tic le 8 of this Pro to col. Ot her Cont rac ting Par ti es shall not be bo und by ar tic le 8 of this Pro to col in res pect of any Cont rac ting Party which has en te red such a re ser va ti on. 2. The dec la ra ti on re fer red to in pa rag raph 1 of this ar tic le may be withd rawn at any time by a no ti fi ca ti on add res sed to the Sec re ta ry-ge ne ral of the Uni ted Na ti ons. 3. No ot her re ser va ti on to this Pro to col shall be per mitted. Article Af ter this Pro to col has been in for ce for three ye ars, any Cont rac ting Party may, by no ti fi ca ti on to the Sec re ta ry-ge ne ral of the Uni ted Na ti ons, re qu est that a

7 2005/82. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4069 con fe ren ce be con ve ned for the pur po se of re vi e wing this Pro to col. The Sec re ta ry-ge ne ral shall no ti fy all Cont rac ting Par ti es of the re qu est and a re vi ew con fe ren ce shall be con ve ned by the Sec re ta ry-ge ne ral if, wit hin a pe ri od of four months fol lo wing the date of no ti fi ca ti on by the Sec re ta ry-ge ne ral not less than one-fo urth of the Cont rac ting Par ti es no ti fy him of the ir con cur ren ce with the re qu est. 2. If a con fe ren ce is con ve ned in ac cor dan ce with the pre ce ding pa rag raph, the Sec re ta ry-ge ne ral shall no ti fy all the Cont rac ting Par ti es and in vi te them to sub mit wit hin a pe ri od of three months such pro po sals as they may wish the Con fe ren ce to con si der. The Sec re ta ry-ge ne ral shall cir cu la te to all Cont rac ting Par ti es the pro vi si o nal agen da for the Con fe ren ce to get her with the texts of such pro po sals at le ast three months be fo re the data on which the Con fe ren ce is to meet. 3. The Sec re ta ry-ge ne ral shall in vi te to any con fe ren ce con ve ned in ac cor dan ce with this ar tic le all Sta tes re fer red to in ar tic le 3, pa rag raphs 1 and 2 and Sta tes which have be co me Cont rac ting Par ti es un der ar tic le 3, pa rag raph 3 of this Pro to col. Article 11 In ad di ti on to the no ti fi ca ti ons pro vi ded for in ar tic le 10, the Sec re ta ry-ge ne ral of the Uni ted Na ti ons shall no ti fy the Sta tes re fer red to in ar tic le 3, pa rag raphs 1 and 2, of this Pro to col and the Sta tes which have be co me Cont rac ting Par ti es un der ar tic le 3, pa rag raph 3, of this Pro to col, of: a) ra ti fi ca ti ons and ac ces si ons un der ar tic le 3; b) the da tes of ent ry into for ce of this Pro to col in ac cor dan ce with ar tic le 4; c) com mu ni ca ti ons re ce i ved un der ar tic le 2, pa rag raph (2); d) de nun ci a ti ons un der ar tic le 5; e) the ter mi na ti on of this Pro to col in ac cor dan ce with ar tic le 6; f) no ti fi ca ti ons re ce i ved in ac cor dan ce with ar tic le 7; g) dec la ra ti ons and no ti fi ca ti ons re ce i ved in ac cor dan ce with ar tic le 9, pa rag raphs 1 and 2. Article 12 Af ter 31 Au gust 1979, the ori gi nal of this Pro to col shall be de po si ted with the Sec re ta ry-ge ne ral of the Uni ted Na ti ons, who shall trans mit cer ti fi ed true co pi es to each of the Sta tes ment io ned in ar tic le 3, pa rag raphs 1, 2 and 3 of this Pro to col. A Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerzõdésrõl szóló Egyezményt (CMR) kiegészítõ jegyzõkönyv A Jegy zõ könyv ré szes fe lei, akik fe lei a Genf ben, má jus 19-én kelt, a Nem zet - kö zi Köz úti Áru fu va ro zá si Szer zõ dés rõl szóló Egyez - mény nek (CMR), meg ál la pod tak a kö vet ke zõk ben: 1. cikk A Jegy zõ könyv ben az Egyez mény a Nem zet kö zi Köz úti Áru fu va ro zá si Szer zõ dés rõl szóló Egyez ményt (CMR) je len ti. 2. cikk Az Egyez mény 23. cik ke a kö vet ke zõ kép pen mó do sul: (1) A 3. be kez dés he lyé re a kö vet ke zõ szö veg ke rül: A kár té rí tés azon ban nem le het több mint a hi ány zó brut tó súly min den ki lo gramm ja után 8.33 el szá mo lá si egy ség 1. (2) Ez a cikk a kö vet ke zõ 7., 8. és 9. be kez dé sek kel egé - szül ki: 7. Az Egyez mény ben em lí tett el szá mo lá si egy ség a Nem zet kö zi Va lu ta alap meg ha tá ro zá sa sze rin ti kü lön le ges le hí vá si jog. A je len cikk 3. be kez dé sé ben em lí tett össze - get át kell vál ta ni az eset ben el já ró bí ró ság sze rin ti ál lam nem ze ti va lu tá já ra, az adott va lu ta vég zés nap ján vagy a fe lek kö zöt ti meg ál la po dás sze rin ti na pon ér vé nyes ér té ke alap ján. Azok nál az ál la mok nál, me lyek a Nem zet kö zi Va - lu ta alap tag jai, a nem ze ti va lu ta ér té két a kü lön le ges le hí - vá si jog szem pont já ból a Nem zet kö zi Va lu ta alap ál tal mû - ve le te i nél és ügy le te i nél al kal ma zott, adott idõ pont ban ha - tály ban lévõ ér té ke lé si mód szer rel kell ki szá mí ta ni. Azok - nál az ál la mok nál, me lyek nem tag jai a Nem zet kö zi Va lu - ta alap nak, az adott ál lam ál tal meg ha tá ro zott mó don kell ki szá mí ta ni a nem ze ti va lu ta ér té két a kü lön le ges le hí vá si jog szem pont já ból. 8. Mind azon ál tal, amennyi ben egy ál lam nem tag ja a Nem zet kö zi Va lu ta alap nak, és jog sza bá lyai nem en ge dik meg a je len cikk 7. be kez dé sé ben fog lal tak al kal ma zá sát, a CMR Egyez mény Jegy zõ köny ve ra ti fi ká lá sa vagy a Jegy - zõ könyv höz csat la ko zás idõ pont já ban az ál lam ki je lent he - ti, hogy a je len cikk 3. be kez dé sé ben sza bá lyo zott kár té rí - té si kö te le zett ség az ál lam te rü le tén 25 pénz egy ség. Az eb - ben a be kez dés ben em lí tett pénz egy ség 10/31 g sú lyú 0,900 fi nom sá gú arany nak fe le l meg. Az eb ben a be kez - dés ben meg ha tá ro zott összeg nem ze ti va lu tá ra tör té nõ át - vál tá sa az érin tett ál lam jog sza bá lyai sze rint tör té nik. 1 SDR= kü lön le ges le hí vá si jog.

8 4070 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/82. szám 9. A je len cikk 7. be kez dé se utol só mon da tá ban em lí - tett szá mí tást, il let ve a je len cikk 8. be kez dé sé ben em lí tett át vál tást úgy kell el vé gez ni, hogy a je len cikk 3. be kez dé - sé ben sze rep lõ összeg ál lam nem ze ti va lu tá já ban ki fe je zett össze gé nek a re ál ér té ke, amennyi re csak le het, ugyan az le - gyen, mint a 3. be kez dés ben el szá mo lá si egy ség ben ki fe je - zett össze gé. A CMR Egyez mény Jegy zõ köny ve 3. cik ké - ben em lí tett ok ira tok le tét be he lye zé sé nek idõ pont já ban, il let ve az azok ban be kö vet ke zõ vál to zás ese tén az ál la - mok nak tá jé koz tat ni uk kell az Egye sült Nem ze tek Szer ve - ze te Fõ tit ká rát a je len cikk 7. be kez dé se sze rin ti szá mí tá si mód ról, il let ve a je len cikk 8. be kez dé sé ben sze rep lõ át - vál tás ered mé nyé rõl. Záró rendelkezések 3. cikk 1. A je len Jegy zõ könyv alá írás ra nyit va áll azon Ál la - mok szá má ra, ame lyek alá ír ták az Egyez ményt, vagy csat - la koz tak hoz zá, és ame lyek tag jai az Eu ró pai Gaz da sá gi Bi zott ság nak, vagy ame lyek e Bi zott ság ha tás kö ri sza bály - za tá nak 8. sza ka sza ér tel mé ben a Bi zott ság ban ta nács ko zó jog gal vesz nek részt. 2. A Jegy zõ könyv höz a je len cikk 1. be kez dé sé ben em - lí tett bár mely ál lam csat la koz hat, amennyi ben az Egyez - mény ben sze rep lõ fe lek közé tar to zik. 3. Azok az ál la mok, ame lyek az Eu ró pai Gaz da sá gi Bizottság ha tás kö ri sza bály za ta 11. sza ka szá nak meg fele - lõen a Bi zott ság egyes mun ka bi zott sá ga i ban részt ve het - nek, és csat la koz tak az Egyez mény hez, a Jegy zõ könyv élet be lé pé se után csat la ko zás sal szer zõ dõ fél lé vál - hatnak. 4. A je len Jegy zõ könyv, Genf ben, szep tem ber 1-jétõl au gusz tus 31-ig be zá ró lag áll nyit va alá írás - ra. Ezen idõ pont után a Jegy zõ könyv höz csat la koz ni le het. 5. A je len Jegy zõ köny vet ra ti fi kál ni kell, azt köve tõen, hogy az ér de kelt ál lam ra ti fi kál ta az Egyez ményt, vagy csat la ko zott az Egyez mény hez. 6. A ra ti fi ká lás vagy csat la ko zás úgy tör té nik, hogy az ál lam le tét be he lye zi az ar ról szóló ok ira tot az Egye sült Nem ze tek Szer ve ze te Fõ tit ká rá nál. 7. A je len Jegy zõ könyv min den szer zõ dõ fél re vo nat - ko zó mó do sí tá sá nak hatályba lépését köve tõen vagy a min - den szer zõ dõ fél re vo nat ko zó mó do sí tás hatályba - lépéséhez szük sé ges összes in téz ke dés meg té te lét köve - tõen le tét be he lye zett csat la ko zá si vagy ra ti fi ká lás ról szóló ok ira tot a mó do sí tott Jegy zõ könyv re vo nat ko zó nak kell te kin te ni. 4. cikk 1. Ez a Jegy zõ könyv azt a na pot kö ve tõ ki lenc ve ne dik na pon lép élet be, ami kor a Jegy zõ könyv 3. cik ke 1. és 2. be kez dé se i ben em lí tet tek kö zül leg alább öt ál lam le tét - be he lyez te a ra ti fi ká lás ról, il let ve a csat la ko zás ról szóló ok ira tát. 2. Min den olyan ál lam te kin te té ben, amely azt köve - tõen ra ti fi kál ja a Jegy zõ köny vet, vagy csat la ko zik ah hoz, ami kor az öt ál lam a ra ti fi ká lás ról, il let ve a csat la ko zás ról szóló ok ira to kat le tét be he lyez te, a je len Jegy zõ könyv az il le tõ or szág ra ti fi ká lás ról vagy csat la ko zá sá ról szóló ok - ira tá nak le tét be he lye zé sé tõl szá mí tott ki lenc ve ne dik na - pon lép ha tály ba. 5. cikk 1. Bár mely szer zõ dõ fél jo go sult a je len Jegy zõ köny vet az Egye sült Nem ze tek Szer ve ze te Fõ tit ká rá hoz in té zett ér - te sí tés ben fel mon da ni. 2. A fel mon dás ti zen két hó nap pal azon idõ pont után vá lik ha tá lyos sá, ami kor a Fõ tit kár a vo nat ko zó ér te sí tést meg kap ta. 3. At tól a pil la nat tól fog va, hogy egy szer zõ dõ fél már nem az Egyez mény ben sze rep lõ fél, a Jegy zõ könyv ben sze rep lõ fe lek közé sem tar to zik. 6. cikk Ha a Jegy zõ könyv élet be lé pé se után a szer zõ dõ fe lek szá ma fel mon dá sok kö vet kez té ben öt nél ke ve sebb re csök ken, a Jegy zõ könyv azon a na pon ha tá lyát vesz ti, ami - kor a fel mon dá sok kö zül az utol só ha tá lyos sá vá lik. Szin - tén ha tá lyát vesz ti azon a na pon, ami kor az Egyez mény ha - tá lyát vesz ti. 7. cikk 1. Bár mely ál lam a ra ti fi ká lás ról vagy csat la ko zás ról szóló ok ira tá nak le tét be he lye zé se kor vagy más ké sõb bi idõ pont ban az Egye sült Nem ze tek Szer ve ze te Fõ tit ká rá - hoz in té zett be je len tés ben kö zöl he ti, hogy a je len Jegy zõ - könyv ha tá lya mind azok ra a te rü le tek re, vagy azok nak egy ré szé re ki ter jed, ame lye ket az il le tõ ál lam nem zet kö zi sí - kon kép vi sel, és ame lyek re vo nat ko zó an az Egyez mény 46. cik ke sze rin ti nyi lat ko za tot tett. A je len Jegy zõ könyv az ér te sí tés ben em lí tett te rü le tek re vagy te rü let ré szek re at - tól a nap tól szá mí tott ki lenc ve ne dik na pon vá lik al kal maz - ha tó vá, ami kor a Fõ tit kár ezt az ér te sí tést meg kap ta, il le tõ - leg ha ezen a na pon a je len Jegy zõ könyv még nem lé pett ha tály ba a Jegy zõ könyv hatályba lépésének nap ján. 2. Min den olyan ál lam, amely az elõb bi be kez dés nek meg fele lõen olyan nyi lat ko za tot tett, amely nek foly tán a je len Jegy zõ könyv ha tá lya az ál ta la nem zet kö zi sí kon kép - vi selt va la mely te rü let re ki ter jed, a je len Jegy zõ köny vet a fen ti 5. cikk ren del ke zé se i vel össz hang ban az em lí tett te - rü let re vo nat ko zó an fel mond hat ja.

9 2005/82. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y cikk Min den olyan vi tát, amely a Jegy zõ könyv ér tel me zé se vagy al kal ma zá sa te kin te té ben két vagy több szer zõ dõ fél kö zött ke let ke zett, és ame lyet a fe lek tár gya lás út ján vagy más mó don nem tud tak ren dez ni, bár mely ér de kelt szer zõ - dõ fél kí ván sá gá ra dön tés re a Nem zet kö zi Bí ró ság elé le - het ter jesz te ni. 9. cikk 1. A je len Jegy zõ könyv alá írá sa, ra ti fi ká lá sa vagy ah - hoz tör té nõ csat la ko zá sa al kal má val bár mely szer zõ dõ fél ki je lent he ti az Egye sült Nem ze tek Szer ve ze te Fõ tit ká rá - hoz in té zett ér te sí tés ben, hogy a je len Jegy zõ könyv 8. cik - két nem te kin ti ma gá ra néz ve kö te le zõ nek. A 8. cikk ren - del ke zé sei a töb bi szer zõ dõ fe let sem kö tik az zal a szer zõ - dõ fél lel szem ben, amely az em lí tett fenn tar tás sal élt. 2. Min den szer zõ dõ fél, amely a je len cikk 1. be kez dé - sé ben meg ha tá ro zott ki je len tést tet te, azt az Egye sült Nem ze tek Szer ve ze te Fõ tit kár hoz cím zett ér te sí tés út ján bár mi kor vissza von hat ja. 3. A je len Jegy zõ könyv vel szem ben sem mi fé le más fenn tar tás nem fo gad ha tó el. 10. cikk 1. A je len Jegy zõ könyv há rom éven át tör té nõ ha tály - ban lé tét köve tõen, az Egye sült Nem ze tek Szer ve ze te Fõ - tit ká rá hoz in té zett ér te sí tés út ján bár mely szer zõ dõ fél kér - he ti a je len Jegy zõ könyv fe lül vizs gá lá sa cél já ból ér te kez - let össze hí vá sát. A Fõ tit kár er rõl a ké re lem rõl mind egyik szer zõ dõ fe let ér te sí ti, és ha az ál ta la kül dött ér te sí tés kel - té tõl szá mí tott négy hó na pon be lül a szer zõ dõ fe lek leg - alább egy ne gye de köz li, hogy eh hez a ké re lem hez hoz zá - já rul, össze hív ja a fe lül vizs gá lás ra irá nyu ló ér te kez le tet. 2. Ha az elõ zõ pont ér tel mé ben az ér te kez le tet össze - hív ják, a Fõ tit kár er rõl mind egyik szer zõ dõ fe let tá jé koz - tat ja, és fel ké ri õket, hogy há rom hó na pon be lül ter jesszék elõ azo kat a ja vas la to kat, ame lyek nek az ér te kez le ten való meg vizs gá lá sát kí vá na tos nak tart ják. A Fõ tit kár leg alább há rom hó nap pal az ér te kez let elõtt köz li a szer zõ dõ fe lek - kel az ér te kez let ide ig le nes na pi rend jét, va la mint ezek nek a ja vas la tok nak a szö ve gét. 3. A Fõ tit kár a je len cikk nek meg fele lõen össze hí vott min den ér te kez let re meg hív ja a 3. cikk 1. és 2. be kez dé sé - ben jel zett ál la mo kat, va la mint azo kat, ame lyek a je len Jegy zõ könyv 3. cik ke 3. be kez dé se al kal ma zá sa foly tán vál tak szer zõ dõ fe lek ké. 11. cikk A 10. cikk ben elõ írt ér te sí té se ken kí vül az Egye sült Nem ze tek Szer ve ze te Fõ tit ká ra ér te sí ti a je len Jegy zõ - könyv 3. cik ké nek 1. és 2. be kez dé sé ben em lí tett ál la mo - kat és azo kat, ame lyek a je len Jegy zõ könyv 3. cik ke 3. be - kez dé se al kal ma zá sa so rán vál tak szer zõ dõ fe lek ké: a) a 3. cikk ér tel mé ben tör tént ra ti fi ká ci ók ról és csat la - ko zá sok ról; b) ar ról az idõ pont ról, ami kor a je len Jegy zõ könyv a 4. cikk nek meg fele lõen ha tály ba lép; c) a 2. cikk (2) be kez dé se ér tel mé ben be je len tett köz lé - sek rõl; d) az 5. cikk sze rin ti fel mon dá sok ról; e) a je len Jegy zõ könyv ér vé nyé nek a 6. cikk sze rint tör - té nõ meg szû né sé rõl; f) a 7. cikk nek meg fele lõen ka pott ér te sí té sek rõl; g) a 9. cikk 1. és 2. be kez dé se alap ján ka pott nyi lat ko - za tok ról és ér te sí té sek rõl. 12. cikk A je len Jegy zõ könyv ere de ti pél dá nyát au gusz tus 31-e után le tét be kell he lyez ni az Egye sült Nem ze tek Szer - ve ze te Fõ tit ká rá nál, aki az ere de ti rõl ké szí tett hi te le sí tett má so la to kat meg kül di a je len Jegy zõ könyv 3. cik ké nek 1., 2. és a 3. be kez dé sé ben em lí tett va la mennyi ál lam nak. 3. (1) E tör vény a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha - tály ba. (2) A tör vény vég re haj tá sá ról a gaz da sá gi és köz le ke dé - si mi nisz ter gon dos ko dik. Mádl Fe renc s. k., Man dur Lász ló s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyûlés alelnöke A Kor mány tag ja i nak rendeletei A belügyminiszter 28/2005. (VI. 18.) BM rendelete az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 16/2003. (IV. 18.) BM rendelet módosításáról A szak kép zés rõl szóló évi LXXVI. tör vény 5. -a (1) be kez dé sé nek a) pont já ban, va la mint a közterületfelügyeletrõl szóló évi LXIII. tör vény 29. -ának b) pont já ban fog lalt fel ha tal ma zás alap ján, az ok ta tá si mi - nisz ter rel egyet ér tés ben, a kö vet ke zõ ket ren de lem el:

10 4072 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/82. szám 1. Az egyes szak ké pe sí té sek szak mai és vizs ga kö ve tel mé - nye i nek ki adá sá ról szóló 16/2003. (IV. 18.) BM ren de let (a továb biak ban: R.) 16. szá mú mel lék le te he lyé be e ren - de let 1. mel lék le te lép, 28. szá mú mel lék le te he lyé be e ren - de let 2. mel lék le te lép. 2. Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha tály - ba, ez zel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a köz te rü let-fel ügye - lõi vizs ga kö ve tel mény rend sze ré nek rész le tes sza bá lya i ról ki adott 42/1999. (XI. 24.) BM ren de let. Dr. Lam perth Mó ni ka s. k., bel ügy mi nisz ter 1. melléklet a 28/2005. (VI. 18.) BM rendelethez [16. számú melléklet a 16/2003. (IV.18.) BM rendelethez] A közterület-felügyelõ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatai 1. A szak ké pe sí tés azo no sí tó szá ma: A szak ké pe sí tés meg ne ve zé se: Köz te rü let-fel ügye lõ 3. Hoz zá ren delt FEOR szám: A kép zés meg kez dé sé hez szük sé ges is ko lai és szak - mai elõ kép zett ség: érett sé gi vizs ga 5. Elõ ze tes szak mai gya kor lat: 6. Pá lya al kal mas sá gi, il let ve szak mai al kal mas sá gi kö - ve tel mé nyek: a köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló, évi XXIII. tör vény ben meg ha tá ro zott sze mé lyi fel té te lek meg lé te (ál ta lá nos al kal ma zá si fel té te lek) 7. Elõ írt gya kor lat: 8. Kép zé si idõ, ma xi má lis óra szám: 360 óra 9. El mé let ará nya: 70% 10. Gya kor lat ará nya: 30% 11. Év fo lya mok szá ma: II. A szakképesítés egyéb adatai 12. Szak mai alap kép zés idõ tar ta ma: 13. Szint vizs ga: III. A szakképesítés munkaterülete 1. A szak ké pe sí tés sel leg jel lem zõb ben be tölt he tõ mun - ka kö rök, fog lal ko zá sok FEOR száma A mun ka kör, fog lal ko zás FEOR megnevezése 5355 Köz te rü let-fel ügye lõ 3529 Egyéb élet- és va gyon vé del mi ügy - in té zõk 5366 Va gyon õr 9121 Portás 9122 Éj je li õr, te lep õr 9129 Egyéb õrök és ha son ló jel le gû egy - sze rû fog lal ko zá sok 2. A mun ka te rü let rö vid, jel lem zõ le írá sa A köz te rü let-fel ügye lõ fel ada ta a köz te rü le tek jog sze rû hasz ná la tá nak, rend jé nek és tisz ta sá gá nak vé del me, va la - mint az an nak rend jét meg bon tó, a kör nye ze tet sér tõ, vagy ve szé lyez te tõ jog sér té sek ha té kony meg elõ zé se, meg aka - dá lyo zá sa, meg szün te té se, szank ci o ná lá sa, az ön kor mány - za ti va gyon vé del me, to váb bá a köz te rü le ten foly ta tott en - ge dély hez, il let ve út ke ze lõi hoz zá já ru lás hoz kö tött te vé - keny ség sza bály sze rû sé gé nek el len õr zé se, va la mint köz - re mû kö dés az épí tett és a ter mé sze ti kör nye zet, a köz rend, a köz biz ton ság vé del mé ben. 3. A szak ké pe sí tés sel ro kon szak ké pe sí tés azo no sí tó szá ma A szakképesítéssel rokon szakképesítések megnevezése Sze mély- és va gyon õr IV. A szakképesítés szakmai követelményei 1. A fog lal ko zás gya kor lá sa so rán elõ for du ló leg fon to - sabb fel adat cso por tok, fel ada tok 1.1. Sze mé lyi sza bad sá got és más ál lam pol gá ri jo go kat kor lá to zó, vagy azo kat köz vet le nül érin tõ in téz ke dé sek: a) Köz te rü let vé del mi in téz ke dé sek: iga zol ta tás; fel tar tóz ta tás; elõ ál lí tás; áru vissza tar tás;

11 2005/82. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4073 gép jár mû ke rék bi lincs al kal ma zás; ha tó sá gi jel zés sel nem ren del ke zõ jár mû el tá vo lí tás. b) Va gyon vé del mi in téz ke dé sek: te rü let (épü let, épít mény stb.) le zá rá sa; il le ték te len sze mély nek a le zárt te rü let re tör té nõ be lé - pé sé nek meg aka dá lyo zá sa; le zárt te rü le ten il le ték te le nül tar tóz ko dók eltávolí - tása. c) Adat ke ze lés: meg ha tá ro zott nyil ván tar tá si ada tok ké ré se; ha tó sá gi el len õr zés vég zé se; sze mély rõl, lé nye ges kör nye zet rõl, kö rül mény rõl, tárgy ról kép- vagy hang fel vé tel ké szí té se. d) Szank ci ók: a hely szí ni bír ság ki sza bá sa. e) Kény szer in téz ke dé sek: tes ti erõ al kal ma zá sa; könny gáz szó ró pa lack al kal ma zá sa; szol gá la ti ku tya al kal ma zá sa; a jo gos vé de lem re, a vég szük ség ese té re meg en ge dett kény szer in téz ke dé sek al kal ma zá sa Sze mé lyi sza bad sá got és más ál lam pol gá ri jo got nem kor lá to zó in téz ke dé sek: a) In téz ke dé sek: fel vi lá go sí tás ké rés; tõle el vár ha tó se gít ség nyúj tás; az el kö ve tõ fel hí vá sa a sza bály sér tés azon na li vagy éssze rû ha tár idõn be lü li meg szün te té sé re; kö te le zett fel hí vá sa a köz te rü let hasz ná la tá ra vo nat - ko zó jog erõs ha tá ro zat ban, a tu laj do no si (ke ze lõi) hoz zá - já ru lás ban fog lal tak, vagy mu lasz tás ese tén az elõ írások be tar tá sá ra; fel je len tés meg té te le. b) Ha tó sá gi el len õr zés: a hely szín, a szem le tárgy meg te kin té se; az ira tok és más do ku men tu mok ta nul má nyo zá sa; a mû sze res vizs gá la tok vég zé se; be lé pés az el len õr zött sze mély vagy szerv min den olyan he lyi sé gé be, amely a ha tó sá gi el len õr zés ered mé - nyes el lá tá sá hoz szük sé ges; a mun ka fo lya ma tok meg fi gye lé se; az ügy fél tõl vagy kép vi se lõ jé tõl fel vi lá go sí tás ké - rése; a bi zo nyí tá si el já rás le foly ta tá sa. 2. Szak mai kö ve tel mé nyek 2.1. Jogi is me re tek a) A bün te tõ jo gi, bün te tõ el já rás-jo gi, va la mint az államtudományi is me re tek al kal ma zá sá nak te rü le tén: Ismerje: a bûn cse lek mény fo gal mát, a bûn cse lek mény el kö ve - tõ it, a bün te tõ jo gi fe le lõs ség re vo nás aka dá lya it; a bün te tõ el já rás ál ta lá nos alap el ve it, a bün te tõ el já rás ala nya it, azok jo ga it és kö te le zett sé ge it; a bün te tõ el já rás sza ka sza it, az el já rás meg in dí tás nak mód ját, a fel je len tés re vo nat ko zó fõbb sza bá lyo kat; a hi va ta li, a hi va ta los sze mély el le ni, a ha mis vád, a ha tó ság fél re ve ze té se, a ha mis ta nú zás, a ha mis ta nú zás ra fel hí vás, a vesz te ge tés, az ön bí rás ko dás, az ál lat kín zás bûn cse lek mé nye ket; a men tel mi jo got él ve zõ sze mé lyek re, il let ve a dip lo - má ci ai vagy nem zet kö zi jo gon ala pu ló men tes ség gel ren - del ke zõ, to váb bá a nem zet kö zi leg vé dett sze mé lyek kel kap cso la tos el já rás sza bá lya it. Le gyen jár tas: a kény szer, a fe nye ge tés, a té ve dés, a jo gos vé de lem, a vég szük ség ele me i nek; a hi va ta li, a hi va ta los sze mély el le ni bûn cse lek mé - nyek, a ha mis vád, a ha tó ság fél re ve ze té se, a ha mis ta nú - zás, a ha mis ta nú zás ra fel hí vás, a vesz te ge tés, az ön bí rás - ko dás, az ál lat kín zás bûn cse lek mé nyek tény ál lá si ele me i - nek ér tel me zé sé ben. b) A sza bály sér té si tör vény és más sza bály sér té si jog - sza bá lyok te rü le tén: Ismerje: az egyes sza bály sér té si tény ál lá sok kö zül: a köz er kölcs meg sér té se, a ve szé lyez te tés ku tyá val, a csend há bo rí tás, a köz tisz ta sá gi sza bály sér tés, a hir det mé - nyek kel kap cso la tos sza bály sér tés, a ve szé lyez te tés tár - gyak el he lye zé sé vel, el do bá sá val, a sze szes ital-áru sí tás, -ki szol gá lás és -fo gyasz tás ti lal má nak meg sze gé se, a til tott für dés, a jé gen tar tóz ko dás sza bá lya i nak meg sze gé se, a köz úti köz le ke dé si sza bá lyok ki sebb fokú meg sér té se, az út ügyi sza bály sér tés, a vá sá ri és pi a ci sza bá lyok meg sze - gé se, a sze mély azo nos ság iga zo lá sá val kap cso la tos kö te - les sé gek meg sze gé se, a kol du lás, a köz épü le tek fel lo bo gó - zá sa sza bá lya i nak meg sér té se, a köz biz ton ság ra kü lö nö sen ve szé lyes esz köz zel kap cso la tos sza bály sér tés, az ön ké - nyes be köl tö zés, az ipar i rob ban tó anyag gal és pi ro tech ni - kai ter mé kek kel kap cso la tos sza bály sér tés, a rend za va rás, a gyer mek kel kol du lás, a ter mé szet vé del mi sza bály sér tés, a kör nye zet vé del mi sza bály sér tés, a va lót lan be je len tés, a til tott sze ren cse já ték, a tu laj don el le ni sza bály sér tés ele - me it. Le gyen jár tas: a sza bály sér té si tör vény és a sza bály sér té si jog sza bá - lyok és a köz igaz ga tá si el já rá si jog sza bá lyok al kal ma zá sa - kor azok nak a té nyek nek a fel is me ré sé ben, ame lyek re a bi - zo nyí tás nak ki kell tér nie, va la mint ab ban, hogy mi lyen bi - zo nyí tá si esz kö zö ket le het a bi zo nyí tá si el já rás so rán igény be ven ni; az em ber i, a jogi és az ezek hez kap cso ló dó szak mai prob lé mák fel is me ré sé ben, meg ér té sé ben és kul tu rált ke - ze lé sé ben, a hu má num, a má sok irán ti tisz te let, az igaz sá - gos ság és a de mok ra ti kus el vek tisz te let ben tar tá sá ban; a köz te rü let-fel ügye lõi mun ka vég zést érin tõ, sza - bály sér té si tény ál lá sok elem zé sé ben.

12 4074 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/82. szám c) A köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás te rü le tén: Ismerje: A köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta - lá nos sza bá lya i ról szóló évi CXL. tör vény ren del ke - zé se it. Le gyen jár tas: A ha tó sá gi el já rás köz te rü let-fel ügye lõi te vé keny ség - re vo nat ko zó sza bá lya i nak al kal ma zá sá ban. d) A pol gá ri jog te rü le tén: Ismerje: a va gyon vé de lem jogi alap ja it, a tu laj don vé de lem re vo nat ko zó al kot má nyos el ve ket és egyéb ál ta lá nos jogi el - ve ket; a tu laj don és a bir tok fo gal mát és vé del mé nek pol gá ri jogi esz kö ze it; ön kor mány za ti va gyon meg vé dés ének esz kö ze it és mód sze re it Szak mai is me re tek Ismerje: a köz te rü let-fel ügye let jog ál lá sát, a szer ve zé si sza bá - lya it, fel ada ta it, a köz tiszt vi se lõ jog ál lá sá ra vo nat ko zó alap ve tõ sza bá lyo kat; a köz te rü let-fel ügye lõi in téz ke dé sek ál ta lá nos, és az egyes in téz ke dé sek konk rét vég re haj tá si sza bá lya it; a köz te rü let-fel ügye lõi adat ke ze lés sza bá lya it; a fel adat vég re haj tá sá nak esz kö ze it és azok al kal ma - zá si sza bá lya it; a jog or vos lat, a pa nasz el já rá si sza bá lya it; a rend vé del mi, az ön kor mány za ti szer vek kel és egyéb ál la mi el len õr zõ, il let ve, tár sa dal mi szer ve ze tek kel, így kü lö nö sen a pol gár õr ség he lyi szer ve ze té vel va la - mint a fel ada tai el lá tá sá hoz se gít sé get nyúj tó egyes szer ve - ze tek kel való együtt mû kö dés sza bá lya it; az ön kor mány zat köz te rü let-fel ügye le té re vo nat ko zó sza bá lyo kat; az em be rek kö zöt ti in ter ak ci ó kat, az in ter per szo ná lis kap cso la to kat, a kom mu ni ká ci ós és a me ta kom mu ni ká ci ós meg nyil vá nu lá so kat. Le gyen jár tas: az egyes köz te rü let-fel ügye lõi in téz ke dé sek al kal ma - zá sá ban; a köz te rü let-fel ügye lõi te vé keny ség in téz ke dé si kö - ré be tar to zó sza bály sér té si jog sza bá lyok al kal ma zá sá ban; hely szí ni bír sá go lá si el já rás gya kor la ti al kal ma zá sá - ban; a fel adat vég re haj tá sa esz kö ze i nek al kal ma zá sá ban; ál lam pol gá ri be je len té sek fo ga dá sá ban, ke ze lé sé ben és a szük sé ges in téz ke dé sek meg té te lé ben; az õr- és jár õr szol gá lat sza bá lya i nak al kal ma zá sá ban. Le gyen ké pes: a tör vé nyességet ér vény re jut tat ni, va la mint a ha tá - lyos jog sza bá lyo kat, il let ve az ál la mi irá nyí tás egyéb esz - kö ze it meg fele lõen ér tel mez ni, azo kat a gya kor la ti mun ká - ja so rán al kal maz ni; el dön te ni, hogy mi lyen ese tek ben, ki vel szem ben és mi lyen mó don in dít ha tó sza bály sér té si el já rás; az em ber i jo go kat be tar ta ni, az ál ta lá nos em ber i és de mok ra ti kus ér té ke ket vé del mez ni; a szol gá la ti ese mé nyek rõl je len tést írni; a rend sze re sí tett ok má nyo kat és nyom tat vá nyo kat sza ba to san ki töl te ni; fel je len tést ké szí te ni; ér vé nye sí te ni a fel ügye lõi in téz ke dé sek, va la mint mun ká ja so rán a to le ran ci át, az em pá ti át és a kont rol lált ma ga tar tás ele me it; a fel adat el lát ása so rán ke let ke zett konf lik tu sok ke ze - lé sé re, il let ve a konf lik tus ke ze lõ tech ni kák al kal ma zá sá ra Bûn meg elõ zé si is me re tek Ismerje: az ön kor mány za tok köz biz ton ság gal kap cso la tos sze re pét, és a he lyi bûn meg elõ zés le het sé ges ön kor - mány za ti esz kö ze it; az ön kor mány za tok és a rend õrség együtt mû kö dé sé - nek fõbb sza bá lya it; a köz te rü let és köz te rü le ti rend fo gal mát; a köz te rü le ti jog sér té sek köz biz ton ság gal való össze - füg gé se it; a köz te rü le ti prob lé mák köz te rü le ti ren de zet len - ség fõbb jel lem zõ it. Le gyen ké pes: fel mér ni a köz te rü le ti ren de zet len ség és jog sér té sek oka it; ja vas la tot ten ni a köz te rü le ti ren de zet len ség és jog - sér té sek meg szün te té sé re; a fel adat kö ré be tar to zó va gyon vé del mi fel ada tok el - lá tá sá ra Ön vé del mi is me re tek Le gyen jár tas: a tá ma dás el há rí tá sá ban, az ön vé del mi tech ni kák (üté sek, rú gá sok) al kal ma zá sá ban; a kü lön bö zõ fo gá sok ból tör té nõ sza ba du lá sá ban; az esz kö zök kel tör té nõ tá ma dá sok el há rí tás ában; az el len sze gü lõ sze mély tes ti erõ vel való kény sze rí té - sé ben, kí sé re té ben; a kü lön bö zõ fegy ve res vagy fel fegy ver ke zett tá ma - dá sok el há rí tá sá ban; a rend sze re sí tett tá ma dás el há rí tó esz kö zök szak sze rû al kal ma zá sá ban. V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei A köz te rü let-fel ügye lõi szak mai vizs gát a szak kép zés - rõl szóló l993. évi LXXVI. tör vény (Szt.), va la mint a szak - mai vizs gáz ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról és el já rá si rend jé - rõl szóló 26/2001. (VII. 27.) OM ren de let elõ írásai sze rint ki ala kí tott szak mai vizs ga bi zott ság elõtt kell le ten ni. A szak mai vizs gát a szak kép zés re vo nat ko zó jog sza bá lyok elõ írásai sze rint kell meg szer vez ni és le foly tat ni.

13 2005/82. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A szak mai vizs gá ra bo csá tás fel té te lei: a köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló, mó do sí tott évi XXIII. tör vény ben meg ha tá ro zott fel té te lek meg lé te; a sze mé lyi fel té te lek, mint szak mai al kal mas ság meg - lé te; a kö zép is ko lai érett sé gi iga zo lá sa; a 360 órás szak mai fel ké szí tõ tan fo lyam leg alább 80%-án való rész vé tel iga zo lá sa. A tan fo lyam lá to ga tá sá - ról szóló iga zo lást a tan fo lyam szer ve zõ in téz mény adja ki a fel ké szí tés vé gén név re szólóan a részt ve võ ré szé re. 2. A szak mai vizs ga ré szei: A szak mai vizs ga írás be li, szó be li és gya kor la ti vizs ga - rész bõl áll Az el mé le ti vizs ga szak anya ga és idõ tar ta ma: a) Írás be li vizs ga rész: Az egyes szak mai tan tár gyak is me ret és jár tas ság szin tû té ma kö re i bõl össze ál lí tott a szak ké pe sí tés egé szét át - fogó fel adat sort kell meg ol da ni. Az írás be li vizs ga rész kér dé se it a bel ügy mi nisz ter hagy ja jóvá. A vizs ga idõ tar ta ma: 180 perc. Az írás be li vizs ga nap ján más vizs ga rész nem szer vez - he tõ. b) Szó be li vizs ga rész: A bel ügy mi nisz ter ál tal jó vá ha gyott té tel so rok ból a Jogi is me re tek tan tárgy ból ket tõ (jogi és sza bály sér - té si), a Bûn meg elõ zé si is me re tek tan tárgy ból egy, a Szak mai is me re tek tan tárgy ból két té ma kör fel hasz - ná lá sá val ki ala kí tott té telt kell meg vá la szol ni. A vizs ga rész idõ tar ta ma: ma xi mum 30 perc/fõ A gya kor la ti vizs ga rész szak anya ga és idõ tar ta ma: A bel ügy mi nisz ter ál tal meg ha tá ro zott szak mai kö ve tel - mé nyek alap ján Szak mai is me re tek tan tárgy ból ket tõ, jár tas ság vagy ké pes ség kö ve tel mény szin tû té ma kör bõl ki ala kí tott fel te - vés (szi tu á ció) meg ol dá sa, Ön vé del mi is me re tek tan tárgy ból há rom meg ha tá ro - zott gya kor lat (tech ni ka) be mu ta tá sa. A vizs ga rész idõ tar ta ma: ma xi mum 30 perc/fõ. Amennyi ben a fel té te lek le he tõ vé te szik, a gya kor la ti és a szó be li vizs ga rész egy na pon is le foly tat ha tó. 3. A szak mai vizs gán szá mon kér he tõ fel ada tok a szint meg je lö lé sé vel A vizs ga kö ve tel mé nyek meg egyez nek a kép zé si kö ve - tel mé nyek III. fe je ze té ben tan tár gyan ként meg ha tá ro zott kö ve tel mé nyek kel és kö ve tel mény szin tek kel. Az írás be li és a szó be li vizs ga ré szen írás ban és szó - ban a Jo gi, a Bûn meg elõ zé si és a Szak mai is me re tek, is - me ret és jár tas ság kö ve tel mény szin tû anyag ré sze it, míg a gya kor la ti vizs ga ré szen a szak mai és az ön vé del mi is me re - tek te rü le té rõl a jár tas ság és a ké pes ség követelmény - szintû té ma kö rök be mu ta tá sát, il let ve al kal maz ni tu dá sát kell szá mon kér ni. 4. A szak mai vizs ga és an nak ré szei aló li fel men tés fel - té te lei Az írás be li és a gya kor la ti vizs ga rész tel je sí té se alól, an - nak komp le xi tá sa miatt, fel men tés nem ad ha tó. A szó be li vizs ga ré szen a vizs gá zó ké rel me alap ján az egyes szak - mai tan tár gyak kö ve tel mé nye i nek tel je sí té se aló li fel men - tés meg íté lé sé re a szak kép zé si tör vény elõ írásait kell al - kal maz ni. Ezen kí vül egyéb fel men tés nem ad ha tó. 5. A szak mai vizs ga ér té ke lé se A szak mai vizs gát a szak mai vizs gáz ta tás ál ta lá nos sza - bá lya i ról és el já rá si rend jé rõl szóló 26/2001. (VII. 27.) OM ren de let elõ írásai, va la mint a szak kép zett ség vizs ga - kö ve tel mé nyé nek elõ írásai sze rint kell ér té kel ni. A szak mai vizs ga ak kor ered mé nyes, ha a vizs gá zó min - den vizs ga rész bõl, il let ve vizs ga tan tárgy ból leg alább elég - sé ges (2) ér dem je gyet ka pott. Az írás be li és a szó be li vizs ga részt egy ér dem jeggyel kell ér té kel ni. Az írás be li vizs ga rész tel je sí té sé hez a kér - dé sek meg vá la szo lá sá ra ad ha tó össz pont szám leg alább fe - lét (50%-át) el kell érni. A szó be li vizs ga ré szen min den vizs ga té tel re leg alább elég sé ges (2) vá laszt kell adni. A szak mai vizs ga el mé le ti ér dem je gyét az írás be li és a szó be li vizs ga rész ér dem je gye i nek át la ga adja. A gya kor la ti vizs ga rész ér dem je gyét a fel te vés (szi tu á - ció) meg ol dá sá ra és az ön vé del mi tech ni kai ele mek be mu - ta tá sá ra adott je gyek át la ga alap ján kell meg ha tá roz ni. 6. Egyéb tud ni va lók A szak mai vizs gán a vizs ga bi zott ság ka ma rai (har ma - dik) tag ját a Te le pü lé si Ön kor mány za tok Or szá gos Szö - vet sé ge de le gál ja. VI. Egyéb feltételek A be is ko lá zás fel té te le az érett sé gi vizs ga, va la mint a köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló évi XXIII. tör - vény ben meg ha tá ro zott sze mé lyi fel té te lek (szak mai al - kal mas ság) meg lé te.

14 4076 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/82. szám 2. melléklet a 28/2005. (VI. 18.) BM rendelethez [28. szá mú mel léklet a 16/2003. (IV. 18.) BM ren de let hez] A belügyi ágazatba tartozó az Országos Képzési Jegyzékben szereplõ szakképesítések OKJ szám A szakképesítés megnevezése Szakmacsoport száma Biz ton ság szer ve zõ I Biz ton ság szer ve zõ II Épí té si mû sza ki el len õr I. (a szak irány meg je lö lé sé vel) Épí té si mû sza ki el len õr II. (a szak irány meg je lö lé sé vel) Fel vo nó- és moz gó lép csõ el len õr Fel vo nó- és moz gó lép csõ kar ban tar tó sze re lõ Ha tár ren dész Ha tár ren dész szer ve zõ (tiszt) In gat lan ke ze lõ In gat lan köz ve tí tõ Ka taszt ró fa- és tûz vé del mi szer ve zõ (tiszt) Ka taszt ró fa- és tûz vé del mi tech ni kus Ka taszt ró fa vé del mi elõ adó Ka taszt ró fa vé del mi fõ elõ adó Ké mény sep rõ és tü ze lés tech ni kai kar ban tar tó Köz te rü let-fel ügye lõ Ku tya ve ze tõ Ma gán nyo mo zó Nyil ván tar tá si és ok mány ügy in té zõ Rend õr Rend õr szer ve zõ (tiszt) Sze mély- és va gyon õr Tár sas ház ke ze lõ Te le pü lés fej lesz té si szak elõ adó Te met ke zé si szol gál ta tó Tûz ol tó Tûz vé del mi elõ adó Tûz vé del mi fõ elõ adó 19

15 2005/82. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4077 A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 55/2005. (VI. 18.) FVM rendelete a szõlõfeldolgozás és a borkészítés során keletkezõ melléktermékek lepárlásáról és kivonásáról szóló 75/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról A szõ lõ ter mesz tés rõl és a bor gaz dál ko dás ról szóló évi XVIII. tör vény 57. -a (1) be kez dé sé nek f) pont - já ban, va la mint a me zõ gaz da sá gi és vi dék fej lesz té si tá mo - ga tá sok hoz és egyéb in téz ke dé sek hez kap cso ló dó eljárás egyes kér dé se i rõl, és az ez zel össze füg gõ tör vény - módosításokról szóló évi LXXIII. tör vény 45. -ának (2) be kez dés c) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés ben a kö vet - ke zõ ket ren de lem el: 1. (1) A szõ lõ fel dol go zás és a bor ké szí tés so rán kelet - kezõ mel lék ter mé kek le pár lá sá ról és ki vo ná sá ról szóló 75/2004. (V. 4.) FVM ren de let (a továb biak ban: R.) 14. -ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ f) és g) pon tok kal egé szül ki: (Bor sep rõ ese té ben ki vo nás ként a kö vet ke zõ el já rá - so kat le het al kal maz ni:) f) egyéb meg sem mi sí tés (ki ön tés), g) ége tõ mû ben tör té nõ ár tal mat la ní tás. (2) Az R a a kö vet ke zõ (7) (8) be kez dé sek kel egé szül ki: (7) A bo rá sza ti mel lék ter mé kek le pár lá sá ra kö te le zet - tek ab ban az eset ben vá laszt hat ják mel lék ter mé ke ik el len - õr zés mel let ti ki vo ná sát, ha bi zo nyít ják, hogy az en ge dé - lye zett le pár lók nem vet ték át a fel aján lott melléktermé - keket, vagy az el uta sí tás ra meg sza bott ha tár idõn be lül a ter me lõ a le pár ló tól nem ka pott ér te sí tést az el uta sí tás ról. A le pár lás ra fel aján lott mel lék ter mék át vé te lé nek el uta sí - tá sát az en ge dé lye zett le pár lók nak írás ban kell megten - niük a bor pi a ci év jú ni us 30-ig. (8) Akik a 14. (7) be kez dés ben elõ írt le he tõ ség sze rint járnak el, azok írásban, a bizonyíték csatolása mellett legkésõbb a borpiaci év végéig tájékoztatják az MVH-t. 3. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. VI. rész Gráf Jó zsef s. k., föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK A Nemzeti Kegyeleti Bizottság közleménye A te me tõk rõl és a te met ke zés rõl szóló évi XLIII. tör vény 15. (1) be kez dé se ér tel mé ben a Nem ze ti Sír kert - hez tar to zó te me tõ ket, hõsi te me tõ ket, hõsi te me té si he lye - ket, te met ke zé si em lék he lye ket, ke gye le ti em lék he lye ket és te me té si he lye ket a Nem ze ti Ke gye le ti Bi zott ság ha tá - roz za meg. E fel ha tal ma zás, il let ve a Nem ze ti Ke gye le ti Bi zott ság szer ve ze té rõl és fel ada ta i ról szóló 146/1999. (X. 1.) Korm. ren de let 3. a) pont já ban biz to sí tott dön té si jog alap ján a Nem ze ti Ke gye le ti Bi zott ság az aláb bi ha tá - ro za to kat hoz ta: már ci us 21-én tar tott so ros ülé sén 16/2005. szá mú ha tá ro za tá val az aláb bi sír he lye ket a Nem ze ti Sír kert ré - szé vé nyil vá ní tot ta: Egy ko ri Né met völ gyi te me tõ te rü le tén: Gesz te nyés kert 1849-ben, Buda ost ro ma so rán el esett hon vé dek kö zös sír ja. Temetõ Parcella Szakasz Sor Sír Bu da fo ki te me tõ (Bp. XXII., Te me tõ u. 12.) Cse pe li te me tõ (Bp. XXI., Rá kó czi F. u. 270.) / sír - bolt 2-2 kö rönd (krip- ta) 2. Az R a új (3) be kez dés sel egé szül ki, egy ide jû leg a je len le gi (3) be kez dés je lö lé se (4) be kez dés re mó do sul: (3) A 14. (2) be kez dé sé nek f) pont ja au gusz tus 1-jén ha tá lyát vesz ti. Cin ko tai te me tõ (Bp. XVI., Ba rát ság u. 1.) 1/1 11 dup la fülke sövényes 1 35/36

16 4078 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/82. szám Te me tõ Par cel la Sza kasz Sor Sír Pes ter zsé be ti te me tõ (Bp. XX., Te me tõ sor) Kispesti Öreg te me tõ (Bp. XIX., Za la - eger sze gi út 67.) Kis pes ti Új te me tõ (Bp. XIX., Új te me tõ u. 1.) Pest szent lõ rin ci te me tõ (Bp. XVIII., Ne fe lejcs út) 2 I 1 1/ bal /83 F-sírb K VI III 0 51/ krip ta Te me tõ Par cel la Sza kasz Sor Sír Megy eri úti (Új pes ti) te me tõ (Bp. IV., Megy eri út 45.) Rákospalotai temetõ (Bp. XV., Szent - mihályi út 111.) / A 34 III 0 1/ / /43 kriptasor 1 35/ Jó kai Anna s. k., a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnöke Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1 3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Bu da pest VIII., So mo gyi Bé la u. 6. Te le fon: Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Bu da pest VIII., So mo gyi Bé la u. 6., 1394 Bu da pest 62. Pf. 357, vagy fa xon Elõ fi ze tés ben ter jesz ti a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó a FÁMA Rt. köz re mû kö dé sé vel. Te le fon/fax: In for má ció: tel./fax: , /245, 357 mel lék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: ) szám alatti közlönyboltjában, illetve megrendelhetõ a internetcímen évi éves elõ fi ze té si díj: Ft. Egy pél dány ára: 184 Ft 16 ol dal ter je de le mig, utá na +8 ol da lan ként +161 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN Nyom ja a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó La jos mi zsei Nyom dá ja. Fe le lõs ve ze tõ: Bur ján Nor bert.