173. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 30., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 184, Ft. Oldal

Átírás

1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, de cem ber 30., péntek 173. szám Ára: 184, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: CLXXXIX. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság és az In di ai Köz tár sa ság kö zött a be - ruházások ösz tön zé sé rõl és vé del mé rõl Új del hi ben, november 3-án alá írt Meg álla po dás kihirdetésérõl /2005. (XII. 30.) Korm. r. A szénipari szerkezetátalakítási támogatás meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól /2005. (XII. 30.) KE h. Gémesi Ferenc rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti kinevezésé rõl /2005. (XII. 30.) KE h. Hor váth Lász ló rend kí vü li kö ve ti és meg ha tal ma zott mi nisz te ri ki - nevezésérõl /2005. (XII. 30.) KE h. Jári Ferenc rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti kinevezésérõl /2005. (XII. 30.) KE h. Lov ró Csa ba rend kí vü li és meg ha tal ma zott nagy kö ve ti kinevezé - sérõl /2005. (XII. 30.) KE h. Pos ta Ist ván rend kí vü li és meg ha tal ma zott nagy kö ve ti kinevezé - sérõl /2005. (XII. 30.) KE h. Rend õr dan dár tá bor nok nyug ál lo mány ba he lye zé sé rõl /2005. (XII. 30.) KE h. Büntetés-végrehajtási vezérõrnagyi kinevezésrõl Oldal Helyesbítés

2 12480 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/173. szám II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények évi CLXXXIX. törvény a Magyar Köztársaság és az Indiai Köztársaság között a beruházások ösztönzésérõl és védelmérõl Újdelhiben, november 3-án aláírt Megállapodás kihirdetésérõl* (A Ma gyar Köz tár sa ság vo nat ko zá sá ban a Meg álla po - dás ja nu ár 2-án lép ha tály ba.) 1. Az Or szág gyû lés a Ma gyar Köz tár sa ság és az In di ai Köz tár sa ság kö zött a be ru há zá sok ösz tön zé sé rõl és vé del - mé rõl Új del hi ben, no vem ber 3-án alá írt Meg ál la po - dást e tör vénnyel ki hir de ti. 2. A Ma gyar Köz tár sa ság és az In di ai Köz tár sa ság között a be ru há zá sok ösz tön zé sé rõl és vé del mé rõl Újdel - hiben, no vem ber 3-án alá írt Meg álla po dás hi te les an gol és ma gyar nyel vû szö veg e a kö vet ke zõ: Agreement between the Republic of Hungary and the Republic of India for the Promotion and Protection of Investments The Re pub lic of Hun ga ry and the Re pub lic of In dia (he re i naf ter re fer red to as the Cont rac ting Par ti es ), de si ring to in ten si fy eco no mic co o pe ra ti on to the mu tu al be ne fit of both Cont rac ting Par ti es, in ten ding to cre a te con di ti ons fa vo u rab le for fos te ring gre a ter in vest ment by in ves tors of one Cont rac ting Party in the ter ri to ry of the ot her Cont rac ting Party, re cog ni sing that the en co u ra ge ment and re cip ro cal pro tec ti on un der in ter na ti o nal ag re e ment of such in vest ment will be con du ci ve to the sti mu la ti on of in di vi du al bu si ness ini ti a ti ve and will inc re a se pros pe rity in both Cont rac ting Par ti es. have ag re ed as fol lows: Article 1 Definitions For the pur po ses of this Ag re e ment: * A tör vényt az Or szág gyû lés a de cem ber 19-i ülés nap ján fogadta el. 1. in vest ment me ans eve ry kind of as set es tab lis hed or ac qu i red, in con nec ti on with eco no mic ac ti vi ti es by an in ves tor of one Cont rac ting Party in the ter ri to ry of the ot her Cont rac ting Party in ac cor dan ce with the na ti o nal laws of the Cont rac ting Party in who se ter ri to ry the in vest ment is made and in par ti cu lar, tho ugh not exc lu si vely, inc lu des: (a) mo vab le and im mo vab le pro perty as well as ot her rights such as mort ga ges, li ens or pled ges; (b) sha res in and stock and de ben tu res of a com pany and any ot her si mi lar forms of par ti ci pa ti on in a com pany; (c) rights to mo ney or to any per for man ce un der cont ract ha ving an eco no mic va lue; (d) in tel lec tu al pro perty rights, inc lu ding pa tents, co py rights, tra de marks and re gis te red de signs, in ac cor dan ce with the re le vant laws of the res pec ti ve Cont rac ting Party; (e) any right or bu si ness con ces si ons con fer red by law or un der cont ract and any li cen ses pur su ant to law, inc lu ding the con ces si ons to se arch for, exp lo it or ext ract oil and ot her na tu ral re so ur ces. Any al te ra ti on of the form in which as sets are in ves ted shall not af fect the ir cha rac ter as in vest ment. 2. in ves tor me ans any na ti o nal or com pany of a Cont rac ting Party who in vests in the ter ri to ry of the ot her Cont rac ting Party. 3. na ti o nal me ans na tu ral per sons ha ving the na ti o na lity of eit her Cont rac ting Party in ac cor dan ce with its laws. 4. com pany me ans: (a) in res pect of Hun ga ry: any en tity with or wit ho ut le gal per so na lity in cor po ra ted or cons ti tu ted in ac cor dan ce with its laws; (b) in res pect of In dia: cor po ra ti ons, firms and as so ci a ti ons in cor po ra ted or cons ti tu ted or es tab lis hed un der the law in for ce in any part of In dia. 5. re turns me ans amo unts yi el ded by an in vest ment and in par ti cu lar, tho ugh not exc lu si vely, inc lu des pro fits, in ter est, ca pi tal ga ins, di vi dends, ro y al ti es and fees. 6. ter ri to ry me ans: (a) in res pect of the Re pub lic of Hun ga ry: when used in a ge og rap hi cal sen se, the ter ri to ry of the Re pub lic of Hun ga ry; (b) in res pect of the Re pub lic of In dia: the ter ri to ry of the Re pub lic of In dia inc lu ding its ter ri to ri al wa ters and the airs pa ce abo ve it and ot her ma ri ti me zo nes inc lu ding the Exc lu si ve Eco no mic Zone and con ti nen tal shelf over which the Re pub lic of In dia has so ve re ignty, so ve re ign rights or exc lu si ve ju ris dic ti on in ac cor dan ce with its laws in for ce, the 1982 Uni ted Na ti ons Con ven ti on on the Law of the Sea and In ter na ti o nal Law. 7. fre ely con ver tib le cur ren cy me ans a cur ren cy which is wi dely used to make pa y ments for in ter na ti o nal

3 2005/173. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y tran sac ti ons and wi dely tra ded in the prin ci pal in ter na ti o nal fo re ign ex chan ge mar kets. Article 2 Scope of the Agreement This Ag re e ment shall apply to all in vest ments made by in ves tors of eit her Cont rac ting Party in the ter ri to ry of the ot her Cont rac ting Party, ac cep ted as such in ac cor dan ce with its laws and re gu lat ions, whet her made be fo re or af ter the co ming into for ce of this Ag re e ment, but shall not apply to any dis pu te con cer ning an in vest ment which aro se, or any cla im which was sett led be fo re its ent ry into force. Article 3 Promotion and Protection of Investments 1. Each Cont rac ting Party shall en co u ra ge and cre a te fa vo u rab le con di ti ons for in ves tors of the ot her Cont rac ting Party to make in vest ments in its ter ri to ry and ad mit such in vest ments in ac cor dan ce with its laws and re gu lat ions. 2. In vest ments and re turns of in ves tors of each Cont rac ting Party shall at all ti mes be ac cor ded fair and equ i tab le tre at ment and shall en joy full pro tec ti on and se cu rity in the ter ri to ry of the ot her Cont rac ting Party. Article 4 National Treatment and Most-Favoured-Nation Treatment 1. Each Cont rac ting Party shall ac cord to in vest ments and re turns of in ves tors of the ot her Cont rac ting Party, tre at ment which shall not be less fa vo u rab le than that ac cor ded eit her to in vest ments of its own in ves tors or to in vest ments of in ves tors of any third Sta te. 2. Each Cont rac ting Party shall in its ter ri to ry ac cord to in ves tors of the ot her Cont rac ting Party, as re gards ma na ge ment, ma in te nan ce, use, en jo y ment or dis po sal of the ir in vest ment, tre at ment which is fair and equ i tab le and not less fa vo u rab le than that which it ac cords to its own in ves tors or of any third Sta te, whi che ver is more fa vo u rab le. 3. The pro vi si ons of pa rag raph 1 and 2 of this Ar tic le shall not be const ru ed so as to ob li ge one Cont rac ting Party to ex tend to the in ves tors of the ot her the be ne fit of any tre at ment, pre fe ren ce or pri vi le ge which may be ex ten ded by the for mer Cont rac ting Party by vir tue of: (a) Any cus toms un ion or free tra de area or a mo ne ta ry un ion or si mi lar in ter na ti o nal ag re e ments le ad ing to such un ions or ins ti tu ti ons or ot her forms of co o pe ra ti on to which eit her of the Cont rac ting Par ti es is or may be co me a party; (b) Any mat ter per ta i ning wholly or ma inly to ta xa ti on. Article 5 Expropriation 1. In vest ments of in ves tors of eit her Cont rac ting Party shall not be na ti o na li sed, exp rop ri a ted or sub jec ted to me a su res ha ving ef fect equ i va lent to na ti o na li sa ti on or exp rop ri a ti on (he re i naf ter re fer red to as exp rop ri a ti on ) in the ter ri to ry of the ot her Cont rac ting Party ex cept for a pub lic pur po se in ac cor dan ce with the laws of the Cont rac ting Party ma king the exp rop ri a ti on, on a non-disc ri mi na to ry ba sis and aga inst fair com pen sa ti on. Such com pen sa ti on shall amo unt to the mar ket va lue of the in vest ment exp rop ri a ted im me di a tely be fo re the exp rop ri a ti on or be fo re the im pen ding exp rop ri a ti on be ca me pub lic know led ge, whi che ver is the ear li er, shall inc lu de in ter est at a fair rate from the date of exp rop ri a ti on un til the date of pa y ment, shall be made wit ho ut un re a so nab le de lay, be ef fec ti vely re a li zab le and be fre ely trans fe rab le in a fre ely con ver tib le cur ren cy. 2. The in ves tor af fec ted shall have a right, in ac cor dan ce with the laws of the Cont rac ting Party ma king the exp rop ri a ti on to re vi ew, by a ju di ci al or ot her in de pen dent aut ho rity of that Cont rac ting Party, of his or its case and of the va lu a ti on of his or its in vest ment in ac cor dan ce with the prin cip les set out in this Ar tic le. 3. The pro vi si ons of pa rag raph 1 of this Ar tic le shall also apply whe re a Cont rac ting Party exp rop ri a tes the as sets of a com pany which is in cor po ra ted or cons ti tu ted un der the law in for ce in any part of its own ter ri to ry, and in which in ves tors of the ot her Cont rac ting Party own sha res. Article 6 Compensation for Losses 1. In ves tors of one Cont rac ting Party who se in vest ments in the ter ri to ry of the ot her Cont rac ting Party suf fer los ses owing to war or ot her ar med conf lict, a sta te of na ti o nal emer gen cy, re volt, ci vil dis tur ban ces or si mi lar events of such se ri o us na tu re shall be ac cor ded by the lat ter Cont rac ting Party tre at ment, as re gards res ti tu ti on, in dem ni fi ca ti on, com pen sa ti on or ot her sett le ment, no less fa vo u rab le than that which the lat ter Cont rac ting Party ac cords to its own in ves tors or to in ves tors of any third Sta te. Re sul ting pa y ments shall be fre ely trans fe rab le in a fre ely con ver tib le cur ren cy.

4 12482 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/173. szám 2. Wit ho ut pre ju di ce to pa rag raph 1 of this Ar tic le, in ves tors of one Cont rac ting Party who in any of the events re fer red to in that pa rag raph suf fer los ses in the ter ri to ry of the ot her Cont rac ting Party re sul ting from: (a) re qu i si ti o ning of the ir pro perty by its for ces or aut ho ri ti es, (b) dest ruc ti on of the ir pro perty by its for ces or aut ho ri ti es which was not ca u sed in com bat ac ti on or was not re qu i red by the ne ces sity of the si tu a ti on shall be ac cor ded just and ade qu a te com pen sa ti on for the los ses sus ta i ned du ring the pe ri od of the re qu i si ti o ning or as a re sult of the dest ruc ti on of the pro perty. Re sul ting pa y ments shall be fre ely trans fe rab le in a fre ely con ver tib le cur ren cy wit ho ut un due de lay. Article 7 Repatriation of Investment, Returns and Transfers 1. Each Cont rac ting Party shall per mit all funds of an in ves tor of the ot her Cont rac ting Party re la ted to the in vest ment in its ter ri to ry to be fre ely trans fer red, wit ho ut un re a so nab le de lay. Such funds may inc lu de: (a) Ca pi tal and ad di ti o nal ca pi tal amo unts used to ma in ta in and inc re a se in vest ments; (b) Net pro fits, di vi dends and in ter est; (c) Re pa y ments of any loan, inc lu ding in ter est the re on, re lat ing to the in vest ment; (d) Pa y ment of ro y al ti es and ser vi ce fees re lat ing to the in vest ment; (e) Pro ce eds re ce i ved by in ves tors in case of sale of sha res in the in vest ment; (f) Pro ce eds re ce i ved by in ves tors in case of sale of sha res or par ti al sale or li qu i da ti on of the in vest ment; (g) The ear nings of ci ti zens/na ti o nals of one Cont rac ting Party who work in con nec ti on with in vest ment in the ter ri to ry of the ot her Cont rac ting Party. 2. Not hing in pa rag raph (1) of this Ar tic le shall af fect the trans fer of any com pen sa ti on un der Ar tic le 5 and 6 of this Ag re e ment. 3. Un less ot her wi se ag re ed to bet we en the par ti es, cur ren cy trans fer un der pa rag raph 1 of this Ar tic le shall be per mit ted in any fre ely con ver tib le cur ren cy. Such trans fers shall be made at the pre va i ling mar ket rate of ex chan ge on the date of trans fer. Article 8 Subrogation Whe re one Cont rac ting Party or its de sig na ted agen cy has gu a ran te ed any in dem nity aga inst non-com mer ci al risks in res pect of an in vest ment by any of its in ves tors in the ter ri to ry of the ot her Cont rac ting Party and has made pa y ment to such in ves tors in res pect of the ir cla ims un der any such gu a ran tee, the ot her Cont rac ting Party ag re es that the first Cont rac ting Party or its de sig na ted agen cy is en tit led by vir tue of sub ro ga ti on to exer ci se the rights and as sert the cla ims of tho se in ves tors. The sub ro ga ted rights or cla ims shall not ex ce ed the ori gi nal rights or cla ims of such in ves tors. Article 9 Settlement of Disputes between an Investor and a Contracting Party 1. Any dis pu te which may ari se bet we en an in ves tor of one Cont rac ting Party and the ot her Cont rac ting Party in con nec ti on with an in vest ment on the ter ri to ry of the ot her Cont rac ting Party shall, as far as pos sib le, be sett led ami cably thro ugh ne go ti a ti ons bet we en the par ti es in dis pu te. 2. Any such dis pu te which has not been ami cably sett led wit hin a pe ri od of six months may be sub mit ted: (a) at the cho i ce of the in ves tor for re so lu ti on, in ac cor dan ce with the laws of the Cont rac ting Party in who se ter ri to ry the in vest ment has been made to that Cont rac ting Party s com pe tent ju di ci al, ar bit ral or ad mi nist ra ti ve bo di es; or (b) if both par ti es to the dis pu te so ag ree and both Cont rac ting Par ti es are par ti es to the Con ven ti on on the Sett le ment of In vest ment Dis pu tes bet we en Sta tes and Na ti o nals of ot her Sta tes, 1965, and the in ves tor con sents in wri ting to sub mit the dis pu te to the In ter na ti o nal Cent re for the Sett le ment of In vest ment Dis pu tes, such a dis pu te shall be re fer red to the Cent re; or (c) to an ad hoc ar bit ral tri bu nal by eit her party to the dis pu te in ac cor dan ce with the Ar bit ra ti on Ru les of the Uni ted Na ti ons Com mis si on on In ter na ti o nal Tra de Law, 1976, sub ject to the fol lo wing mo di fi ca ti ons: (i) The ap po in ting aut ho rity un der Ar tic le 7 of the Ru les shall be the Pre si dent, the Vi ce-pre si dent or the next se ni or Jud ge of the In ter na ti o nal Co urt of Jus ti ce, who is not a na ti o nal of eit her Cont rac ting Party. The third ar bit ra tor shall not be a na ti o nal of eit her Cont rac ting Party. (ii) The par ti es shall ap po int the ir res pec ti ve ar bit ra tors wit hin two months. (iii) The ar bit ral award shall be made in ac cor dan ce with the pro vi si ons of this Ag re e ment and shall be bin ding for the par ti es in dis pu te. Article 10 Disputes between the Contracting Parties 1. Dis pu tes bet we en the Cont rac ting Par ti es con cer ning the in terp re ta ti on or app li ca ti on of this

5 2005/173. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Ag re e ment sho uld, as far as pos sib le, be sett led thro ugh ne go ti a ti on. 2. If a dis pu te bet we en the Cont rac ting Par ti es can not thus be sett led wit hin six months from the time the dis pu te aro se, it shall upon the re qu est of eit her Cont rac ting Party be sub mit ted to an ar bit ral tri bu nal. 3. Such an Ar bit ral Tri bu nal shall be cons ti tu ted for each in di vi du al case in the fol lo wing way. Wit hin two months of the re ce ipt of the re qu est for ar bit ra ti on, each Cont rac ting Party shall ap po int one mem ber of the Tri bu nal. Tho se two mem bers shall then se lect a na ti o nal of a third Sta te who on app ro val by the two Cont rac ting Par ti es shall be ap po in ted Cha ir man of the Tri bu nal. The Cha ir man shall be ap po in ted wit hin two months from the date of ap po int ment of the ot her two mem bers. 4. If wit hin the pe ri ods spe ci fi ed in pa rag raph (3) of this Ar tic le the ne ces sa ry ap po int ments have not been made, eit her Cont rac ting Party may, in the ab sen ce of any ot her ag re e ment, in vi te the Pre si dent of the In ter na ti o nal Co urt of Jus ti ce to make any ne ces sa ry ap po int ments. If the Pre si dent is a na ti o nal of eit her Cont rac ting Party or if he is ot her wi se pre ven ted from dis char ging the said func ti on, the Vi ce-pre si dent shall be in vi ted to make the ne ces sa ry ap po int ments. If the Vi ce-pre si dent is a na ti o nal of eit her Cont rac ting Party or if he too is pre ven ted from dis char ging the said func ti on, the Mem ber of the In ter na ti o nal Co urt of Jus ti ce next in se ni o rity who is not a na ti o nal of eit her Cont rac ting Party shall be in vi ted to make the ne ces sa ry ap po int ments. 5. The Ar bit ral Tri bu nal shall re ach its de ci si on by a ma jo rity of vo tes. Such de ci si on shall be bin ding on both Cont rac ting Par ti es. Each Cont rac ting Party shall bear the cost of its own mem ber of the Tri bu nal and of its rep re sen ta ti on in the ar bit ral pro ce e dings; the cost of the Cha ir man and the re ma in ing costs shall be bor ne in equ al parts by the Cont rac ting Par ti es. The Tri bu nal may, ho we ver, in its de ci si on di rect that a hig her pro port ion of costs shall be bor ne by one of the two Cont rac ting Par ti es, and this award shall be bin ding on both Cont rac ting Par ti es. The Tri bu nal shall de ter mi ne its own pro ce du re. Article 11 Entry and Sojourn of Personnel A Cont rac ting Party shall, sub ject to its laws app li cab le from time to time re lat ing to the ent ry and so jo urn of non-ci ti zens, per mit na tu ral per sons who are na ti o nals of the ot her Cont rac ting Party and per son nel emp lo y ed by com pa ni es of the ot her Cont rac ting Party to en ter and re ma in in its ter ri to ry for the pur po se of en ga ging in ac ti vi ti es con nec ted with in vest ments made by the in ves tors of the ot her Cont rac ting Party. Article 12 Applicable Laws 1. Ex cept as ot her wi se pro vi ded in this Ag re e ment, all in vest ments shall be go ver ned by the laws in for ce in the ter ri to ry of the Cont rac ting Party in which such in vest ments are made. 2. Not withs tan ding pa rag raph 1 of this Ar tic le not hing in this Ag re e ment prec lu des the host Cont rac ting Party from ta king ac ti on for the pro tec ti on of its es sen ti al se cu rity in ter ests or in cir cums tan ces of ext re me emer gen cy in ac cor dan ce with its laws nor mally and re a so nably app li ed on a non disc ri mi na to ry ba sis. Article 13 Application of other Rules If the pro vi si ons of law of eit her Cont rac ting Party or ob li ga ti ons un der in ter na ti o nal law exis ting at pre sent or es tab lis hed he re af ter bet we en the Cont rac ting Par ti es in ad di ti on to the pre sent Ag re e ment con ta in ru les, whet her ge ne ral or spe ci fic, en tit ling in vest ments by in ves tors of the ot her Cont rac ting Party to a tre at ment more fa vo u rab le than is pro vi ded for by the pre sent Ag re e ment, such ru les, shall to the ex tent that they are more fa vo u rab le, pre va il over the pre sent Ag re e ment. Article 14 Entry into Force This Ag re e ment shall be sub ject to ra ti fi ca ti on and shall en ter into for ce ni nety days af ter the date of ex chan ge of Inst ru ments of Ra ti fi ca ti on. Article 15 Duration and Termination 1. This Ag re e ment shall re ma in in for ce for a pe ri od of ten ye ars and the re af ter it shall be de e med to have been au to ma ti cally ex ten ded un less eit her Cont rac ting Party gi ves to the ot her Cont rac ting Party a writ ten no ti ce of its in ten ti on to ter mi na te the Ag re e ment. The Ag re e ment shall stand ter mi na ted one year from the date of re ce ipt of such writ ten no ti ce. 2. Not withs tan ding the ter mi na ti on of this Ag re e ment pur su ant to pa rag raph (1) of this Ar tic le, the Ag re e ment shall con ti nue to be ef fec ti ve for a furt her pe ri od of fif te en ye ars from the date of its ter mi na ti on in res pect of in vest ments made or ac qu i red be fo re the date of ter mi na ti on of this Ag re e ment.

6 12484 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/173. szám In witness whereof, the un der sig ned duly aut ho ri zed the re to, have sig ned this Ag re e ment. Done at New Del hi on this 3 rd day of No vem ber, 2003, in dup li ca te each in the Hun ga ri an, Hin di and Eng lish lan gu a ges, all texts be ing equ ally aut hen tic. In case of any di ver gen ce, the Eng lish text shall pre va il. For the Re pub lic of Hun ga ry * * * H. E. Mr. Ist van Csil lag Mi nis ter of Eco no my & Trans port of the Re pub lic of Hun ga ry Bu da pest Hun ga ry Ex cel len cy, For the Re pub lic of In dia No vem ber 3, 2003 I have the ho no ur to re fer to the Ag re e ment bet we en the Re pub lic of In dia and the Re pub lic of Hun ga ry for the Pro mo ti on and Pro tec ti on of In vest ments that was sig ned to day and to con firm, on be half of the Re pub lic of In dia, the fol lo wing un ders tan ding re a ched bet we en the Cont rac ting Par ti es: With re fe ren ce to the text con cer ned of Ar tic le 4 (3) (a) that is the fol lo wing: Any cus toms un ion or free tra de area or a mo ne ta ry un ion or si mi lar in ter na ti o nal ag re e ments le ad ing to such un ions or ins ti tu ti ons or ot her forms of co o pe ra ti on to which eit her of the Cont rac ting Par ti es is or may be co me a party; In this text the phra se ot her forms of co o pe ra ti on is un ders to od as in ter na ti o nal re gi o nal co o pe ra ti on ag re e ments and in ter na ti o nal ag re e ments co ve ring in vest ments conc lu ded bet we en more than two par ti es. I ava il my self of this op por tu nity to ex tend to Your Ex cel len cy the as su ran ce of my hig hest con si de ra ti on. Yo urs sin ce rely Jas want Singh Fi nan ce Mi nis ter of In dia Megállapodás a Magyar Köztársaság és az Indiai Köztársaság között a beruházások ösztönzésérõl és védelmérõl A Ma gyar Köz tár sa ság és az In di ai Köz tár sa ság (a továb biak ban: Szer zõ dõ Fe lek ), at tól az óhaj tól ve zet ve, hogy a gaz da sá gi együtt mû kö - dést mind két Szer zõ dõ Fél ja vá ra erõ sít sék, az zal a szán dék kal, hogy ked ve zõ fel té te le ket te remt se - nek ah hoz, hogy elõ se gít sék az egyik Szer zõ dõ Fél be ru - há zó i nak be ru há zá sa it a má sik Szer zõ dõ Fél te rü le tén, és annak tu da tá ban, hogy az ilyen be ru há zá sok nak nem - zet kö zi szer zõ dés sel tör té nõ elõ se gí té se és köl csö nös vé - del me hoz zá já rul az egyé ni üz le ti kez de mé nye zé sek ösz - tön zé sé hez és fo koz za mind két Szer zõ dõ Fél gaz da sá gi fel len dü lé sét, meg ál la pod tak a kö vet ke zõk ben: 1. Cikk Meghatározások A Meg álla po dás al kal ma zá sá ban: 1. A be ru há zás ki fe je zés min den faj ta olyan va gyo ni ér té ket je len t, me lyet az egyik Szer zõ dõ Fél va la mely be - ru há zó ja gaz da sá gi te vé keny ség gel össze füg gõ en ho zott lét re vagy szer zett a má sik Szer zõ dõ Fél te rü le tén annak a Szer zõ dõ Fél nek a nem ze ti tör vényeivel össz hang ban, amely nek te rü le tén a be ru há zást lét re hoz ták és kü lö nö sen de nem ki zá ró lag a kö vet ke zõ ket fog lal ja ma gá ban: a) az ingó és in gat lan tu laj dont, valamint min den egyéb jo got, mint pél dá ul a jel zá lo got, a zá log jo got, vagy egyéb zá lo got; b) a vál la la ti rész vé nye ket, üz let ré sze ket és köt vé nye - ket, illetve a tár sa sá gi ér de kelt ség egyéb, ha son ló for má it; c) pénz kö ve te lé se ket vagy gaz da sá gi ér ték kel bíró, szer zõ dés alap ján tör té nõ tel je sí tés nyúj tá sá ra vo nat ko zó kö ve te lé se ket; d) a szel lem i tu laj don hoz fû zõ dõ jo go kat, ide ért ve a sza ba dal ma kat, szer zõi jo go kat, véd je gye ket, be jegy zett min tá kat, az érin tett Szer zõ dõ Fe lek ide vo nat ko zó tör - vényeivel össz hang ban; e) min den jog sza bály vagy szer zõ dés ál tal biz to sí tott jo got vagy üz le ti kon cesszi ót és jog sza bá lyon ala pu ló min - den faj ta en ge délyt, be le ért ve az olaj és más ter mé sze ti erõ - for rá sok ku ta tá sá ra, ki ter me lé sé re vagy ki ak ná zá sá ra vonatkozó kon cesszi ó kat. A va gyo ni ér ték be ru há zá si for má já nak ké sõb bi meg - vál to zá sa nem érin ti annak be ru há zás jel le gét. 2. A be ru há zó ki fe je zés az egyik Szer zõ dõ Fél olyan ál lam pol gá rát vagy tár sa sá gát je len ti, aki a má sik Szer zõ - dõ Fél te rü le tén be ru há zást esz kö zöl. 3. Az ál lam pol gár ki fe je zés min den olyan ter mé sze - tes sze mélyt je len t, aki bár me lyik Szer zõ dõ Fél ál lam pol - gár sá gá val ren del ke zik, annak jog sza bá lya i val össz hang - ban;

7 2005/173. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A tár sa ság ki fe je zés je len ti: a) Ma gyar or szág te kin te té ben: bár mely jogi sze mé lyi - sé gû vagy jogi sze mé lyi ség nél kü li jog alanyt, amely annak tör vényeivel össz hang ban jött lét re, illetve ke rült be jegy - zés re. b) In dia te kin te té ben: azo kat a vál lal ko zá so kat, cé ge ket és tár su lá so kat, ame lye ket In dia bár mely ré szén az ér vény - ben lévõ tör vényekkel össz hang ban je gyez tek be, hoz tak lét re, illetve ala pí tot tak. 5. A ho zam ki fe je zés a be ru há zás ból szár ma zó ered - ményt je len ti, és ma gá ban fog lal ja kü lö nö sen, de nem kizárólagosan a nye re sé get, ka ma tot, tõ ke nye re sé get, osz ta lé kot, jog dí ja kat és egyéb dí ja kat. 6. A te rü let ki fe je zés je len ti: a) a Ma gyar Köz tár sa ság te kin te té ben: föld raj zi ér te - lem ben hasz nál va, a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tét; b) az In di ai Köz tár sa ság te kin te té ben: az In di ai Köz tár - sa ság te rü le tét, be le ért ve a par ti vi ze ket, a lég te rét és más ten ge ri öve ze te ket, be le ért ve a Ki zá ró la gos Gaz da sá gi Öve ze tet, kon ti nen tá lis ta lap za tot, amely fö löt t az In di ai Köz tár sa ság fel ség jo go kat és ki zá ró la gos fenn ha tó sá got gya ko rol ha tá lyos tör vényeivel, valamint az Egye sült Nem ze tek 1982-ben meg kö tött Ten ger jo gi Egyez mé nyé - vel össz hang ban. 7. A sza ba don át vált ha tó pénz nem ki fe je zés azt a pénz ne met je len ti, ame lyet szé les kör ben hasz nál nak fi ze - tés re nem zet kö zi üz le ti tranz ak ci ók ese té ben és szé les kör - ben for gal maz nak a ve ze tõ nem zet kö zi de vi za pi a co kon. 2. Cikk A Megállapodás hatálya Je len Meg álla po dás min den olyan be ru há zás ra al kal ma - zan dó, ame lyet bár me lyik Szer zõ dõ Fél be ru há zói hoz tak lét re a má sik Szer zõ dõ Fél te rü le tén, annak tör vényeivel és jog sza bá lya i val össz hang ban a Meg álla po dás ha tály ba lé - pé se elõtt vagy azt köve tõen, de nem al kal maz ha tó olyan, be ru há zás sal kap cso la tos jog vi tá ra, amely a ha tály ba lé pés elõtt me rült fel, vagy kö ve te lés re, ame lyet a ha tály ba lé pés elõtt ren dez tek. 3. Cikk A beruházások ösztönzése és védelme 1. Mind két Szer zõ dõ Fél ösz tön zi a má sik Szer zõ dõ Fél be ru há zó it, és ked ve zõ kö rül mé nye ket te remt szá muk ra annak ér de ké ben, hogy te rü le tén be ru há zá so kat esz kö zöl - je nek, to váb bá tör vényeivel és jog sza bá lya i val össz hang - ban le he tõ vé te szi az ilyen be ru há zá sok lét re ho zá sát. 2. Mind egyik Szer zõ dõ Fél be ru há zói ál tal esz kö zölt be ru há zá sok és azok ho za mai a má sik Szer zõ dõ Fél te rü le - tén min den kor igaz sá gos és mél tá nyos bá nás mód ban ré - sze sül nek, to váb bá tel jes körû vé del met és biz ton sá got él - vez nek. 4. Cikk Nemzeti és legnagyobb kedvezményes elbánás 1. Mind két Szer zõ dõ Fél olyan bá nás mód ban ré sze sí ti a má sik Szer zõ dõ Fél be ru há zó i nak a be ru há zá sa it és hozamait, amely nem ked ve zõt le nebb, mint amit a sa ját be ru há zói be ru há zá sa i nak, illetve bár mely har ma dik ál lam be ru há zói be ru há zá sa i nak biz to sí t. 2. Mind két Szer zõ dõ Fél olyan bá nás mód ban ré sze sí ti a te rü le tén a má sik Szer zõ dõ Fél be ru há zó it be ru há zá sa ik irá nyí tá sa, fenn tar tá sa, hasz ná la ta, él ve ze te vagy a ve lük való ren del ke zés te kin te té ben, amely igaz sá gos és mél tá - nyos és nem ked ve zõt le nebb, mint a sa ját be ru há zói vagy bár me lyik har ma dik ál lam be ru há zói szá má ra biz to sí tott bá nás mód kö zül a ked ve zõbb. 3. E Cikk 1. és 2. be kez dé sé nek ren del ke zé sei nem ér - tel mez he tõk úgy, hogy az egyik Szer zõ dõ Fe let arra kö te - le zik, hogy ki ter jessze a má sik be ru há zó i ra bár mi lyen olyan bá nás mód nak, pre fe ren ci á nak vagy ki vált ság nak az elõ nye it, ame lyet az elõb bi Szer zõ dõ Fél a kö vet ke zõk alap ján nyújt hat: a) hogy tag ja vagy tag já vá vá lik va la mely vám uni ó nak, sza bad ke res ke del mi öve zet nek vagy pénz ügyi uni ó nak, illetve ré sze se vagy ré sze sé vé vá lik az ilyen uni ók, in téz - mé nyek lét re ho zá sá hoz ve ze tõ ha son ló nem zet kö zi meg - állapodásnak, vagy az együtt mû kö dés más for má i nak; b) bár mely ügy, amely egész ben vagy nagy részt az adó zás sal kap cso la tos. 5. Cikk Kisajátítás 1. Egyik Szer zõ dõ Fél be ru há zó i nak be ru há zá sa it sem ál la mo sít hat ják, sa já tít hat ják ki vagy vet he tik olyan in téz - ke dé sek alá a má sik Szer zõ dõ Fél te rü le tén, me lyek ha tá sa meg egye zik az ál la mo sí tás sal vagy ki sa já tí tás sal (a továb - biak ban: ki sa já tí tás ), ki vé ve, ha az a ki sa já tí tást vég zõ Szer zõ dõ Fél tör vényeiben meg ha tá ro zott köz ér dek bõl tör té nik. A ki sa já tí tást hát rá nyos meg kü lön böz te té sek tõl men te sen, meg fe le lõ kár pót lás el le né ben kell vég re haj ta - ni. A kár pót lás nak egyen ér té kû nek kell len nie a be ru há - zás nak a ki sa já tí tást meg elõ zõ idõ pont ban, illetve a kö zel - gõ ki sa já tí tás köz is mert té vá lá sát köz vet le nül meg elõ zõ idõ pont ban ame lyik a ko ráb bi ér vé nyes pi a ci ér té ké vel, to váb bá tar tal maz nia kell a ki sa já tí tás nap já tól a fi ze tés

8 12486 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/173. szám nap já ig ter je dõ idõ szak ra vo nat ko zó, mél tá nyos mér té kû ka ma to kat, in do ko lat lan ké se de lem nél kül tel je sí ten dõ - nek, tény le ge sen hoz zá fér he tõ nek és sza ba don át vált ha tó pénz nem ben sza ba don át utal ha tó nak kell len nie. 2. Az érin tett be ru há zó nak joga van a ki sa já tí tást vég zõ Szer zõ dõ Fél tör vényeivel össz hang ban, annak bí rói vagy egyéb füg get len ha tó sá ga ál tal az ügyét, és be ru há zá sá nak az e Cikk ben rög zí tett el vek kel össz hang ban tör té nõ ér té - ke lé sét fe lül vizs gál tat ni. 3. A je len Cikk 1. be kez dé sé nek ren del ke zé sei meg - fele lõen al kal ma zan dók, ami kor va la me lyik Szer zõ dõ Fél egy olyan tár sa ság va gyo nát sa já tít ja ki, amely ezen Szer - zõ dõ Fél te rü le té nek bár mely ré szén az ér vé nyes jog sza bá - lyok alap ján jött lét re, illetve ke rült be jegy zés re, és amely - ben a má sik Szer zõ dõ Fél be ru há zói üz let ré szek kel bír nak. 6. Cikk Kártalanítás veszteségekért 1. Az egyik Szer zõ dõ Fél be ru há zó it, akik nek be ru há - zá sai a má sik Szer zõ dõ Fél te rü le tén há bo rú vagy egyéb fegy ve res össze üt kö zés, or szá gos szük ség ál la pot, fel ke lés, pol gá ri za var gás, vagy egyéb ha son ló an sú lyos ese mény miatt vesz te sé get szen ved nek, az utób bi Szer zõ dõ Fél a hely re ál lí tás, kár ta la ní tás, kár pót lás vagy egyéb ren de zés te kin te té ben olyan bá nás mód ban ré sze sí ti, amely nem ked ve zõt le nebb an nál, mint amit az utób bi Ál lam a sa ját be ru há zó i nak vagy bár me lyik har ma dik ál lam be ru há zó i - nak biz to sí t. A fel me rü lõ ki fi ze té sek nek sza ba don át vált - ha tó pénz nem ben, sza ba don át utal ha tó nak kell len ni. 2. Nem érint ve a je len Cikk 1. be kez dé sé ben fog lal ta - kat, az egyik Szer zõ dõ Fél azon be ru há zói szá má ra, akik a hi vat ko zott be kez dés ben fog lalt ese mé nyek kap csán a má - sik Szer zõ dõ Fél te rü le tén vesz te sé ge ket szen ved nek abból ki fo lyó lag, hogy a) tu laj do nu kat a má sik Szer zõ dõ Fél erõi, illetve ha tó - sá gai igény be vet ték, b) tu laj do nu kat a má sik Szer zõ dõ Fél erõi, illetve ha tó - sá gai meg sem mi sí tet ték, és erre nem har ci cse lek mé nyek foly tán vagy a hely zet szük ség sze rû sé ge miatt ke rült sor, igaz sá gos és meg fe le lõ kár ta la ní tást kell nyúj ta ni az igény - be vé tel idõ sza ka alatt el szen ve dett vagy a tu laj don meg - sem mi sü lé se kö vet kez té ben elõ állt vesz te sé ge i kért. A fel - me rü lõ ki fi ze té se ket sza ba don át vált ha tó pénz nem ben sza ba don és in do ko lat lan ké se de lem nél kül kell át utal ni. 7. Cikk A beruházás és a hozam repatriálása, átutalások 1. A Szer zõ dõ Fe lek le he tõ vé te szik a má sik Szer zõ dõ Fél be ru há zó i nak a te rü le tü kön lévõ be ru há zá sa ik kal kap - cso la tos pénz össze gek sza bad és in do ko lat lan ké se de lem - tõl men tes át utal ha tó sá gát. Az ilyen pénz össze gek a kö vet - ke zõ ket fog lal ják ma guk ban: a) a tõ két és a be ru há zás fenn tar tá sá ra vagy nö ve lé sé re for dí tott pót ló la gos tõke össze ge ket; b) a tisz ta nye re sé get, osz ta lé kot és ka ma tot; c) bár mely be ru há zás sal kap cso la tos hi tel vissza fi ze té - sé re szol gá ló össze get, amely tar tal maz za a ka ma tot is; d) a be ru há zás sal kap cso la tos jog dí ja kat és szol gál ta tá - si dí ja kat; e) a be ru há zás rész vé nye i nek el adá sá ból a be ru há zó részére be fo lyó össze ge ket; f) a rész vé nye k el adá sá ból, vagy a be ru há zás rész le ges el adá sá ból vagy fel szá mo lá sá ból a be ru há zó ré szé re be fo - lyó össze ge ket; g) az egyik Szer zõ dõ Fél ál lam pol gá ra i nak ke re se tét, akik a be ru há zás sal kap cso la to san dol goz nak a má sik Szer zõ dõ Fél te rü le tén. 2. Ezen Cikk 1. be kez dé sé ben fog lal tak nem be fo lyá - sol hat ják az ezen Meg álla po dás 5. és 6. Cik kei sze rin ti kár ta la ní tás át uta lá sát. 3. A fe lek kö zöt ti el té rõ meg egye zés hi á nyá ban a je len Cikk 1. be kez dé se sze rin ti de vi za át uta lás bár mely sza ba - don át vált ha tó de vi zá ban meg en ge dett. Ilyen át uta lá sok az át uta lás nap ján ér vé nyes pi a ci ár fo lya mon tör tén nek. 8. Cikk Jogátruházás Amennyi ben az egyik Szer zõ dõ Fél vagy annak ki je lölt ügy nök sé ge ga ran tál ta a be ru há zói ál tal a má sik Szer zõ dõ Fél te rü le tén lét re ho zott be ru há zá sok kal kap cso la to san a nem ke res ke del mi koc ká za tok kal szem be ni kár té rí tést, to - váb bá ki fi ze tést tel je sí tett ezen be ru há zók ré szé re egy ilyen ga ran cia sze rin ti igény te kin te té ben, a má sik Szer zõ - dõ Fél el is me ri, hogy az elõb bi Szer zõ dõ Fél vagy annak ki je lölt ügy nök sé ge a jog át ru há zás ré vén jo go sult, hogy gya ko rol ja ezen be ru há zók jo ga it és ér vé nye sít se azok kö - ve te lé se it. Az át ru há zott jo gok és kö ve te lé sek nem ha lad - hat ják meg a be ru há zó ere de ti jo ga it és kö ve te lé se it. 9. Cikk Beruházó és Szerzõdõ Fél közötti viták rendezése 1. Az egyik Szer zõ dõ Fél be ru há zó ja és a má sik Szer - zõ dõ Fél kö zöt ti, az utób bi Szer zõ dõ Fél te rü le tén lévõ be - ru há zás sal kap cso la tos vi tá kat, amennyi ben le het sé ges, a vi tá ban álló fe lek nek ba rá ti lag, tár gya lá sok út ján kell egy - más közt ren dez ni ük. 2. Min den ilyen vita, amely hat hó na pon be lül nem ren - dez he tõ ba rá ti lag, be ter jeszt he tõ:

9 2005/173. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y a) a dön tés re váró be ru há zó vá lasz tá sa sze rint annak a Szer zõ dõ Fél nek a tör vényeivel össz hang ban, amely ben a be ru há zás meg va ló sult, azon Szer zõ dõ Fél ille té kes bí ró - sá gi, vá lasz tott bí ró sá gi, vagy köz igaz ga tá si tes tü le té hez; vagy b) amennyi ben mind két vi tá ban álló fél meg egye zik és mind két Szer zõ dõ Fél ré sze se az Ál la mok és más ál la mok ter mé sze tes és jogi sze mé lyei kö zöt ti be ru há zá si vi ták ren - de zé sé rõl szóló, Was hing ton ban, már ci us 18-án kelt Egyez mény nek, to váb bá a be ru há zó írás ban jó vá hagy ja a vita elõ ter jesz tését a Be ru há zá si Vi ták Ren de zé sé nek Nem zet kö zi Köz pont já hoz (ICSID), a vi tát a Köz pont hoz le het be nyúj ta ni; vagy c) olyan bár me lyik vi tá ban álló fél sze rin ti ad hoc vá lasz tott bí ró ság hoz, amely az Egye sült Nem ze tek Nem - zet kö zi Ke res ke del mi Jogi Bi zott sá gá nak (UNCITRAL) Vá lasz tott Bí ró sá gi Sza bá lyai (1976) sze rint jött lét re, az aláb bi mó do sí tá sok figye lembe véte lével: (i) A ki je lö lõ ha tó ság a Sza bá lyok 7. Cik ke ér tel mé ben az el nök, az al el nök, vagy a Nem zet kö zi Bí ró ság nak az a rang idõs bí ró ja lesz, aki egyik Szer zõ dõ Fél nek sem ál lam - pol gá ra. A har ma dik vá lasz tott bíró nem le het egyik Szer - zõ dõ Fél nek sem ál lam pol gá ra. (ii) A fe lek két hó na pon be lül ki je lö lik a sa ját vá lasz tott bí ró i kat. (iii) A vá lasz tott bí ró ság dön té se össz hang ban van je len Meg álla po dás ren del ke zé se i vel és kö te le zõ ér vé nyû a vi tá - ban részt ve võ fe lek szá má ra. 10. Cikk A Szerzõdõ Felek közötti viták 1. A Szer zõ dõ Fe lek kö zött je len Meg álla po dás ér tel - me zé sé vel vagy al kal ma zá sá val kap cso la to san fel me rült vi tá kat le he tõ ség sze rint tár gya lá sok út ján kell ren dez ni. 2. Ha a Szer zõ dõ Fe lek kö zöt ti vita a fel me rü lé sé tõl szá mí tott hat hó na pon be lül ily mó don nem ren dez he tõ, azt bár me lyik Szer zõ dõ Fél ké ré sé re vá lasz tott bí ró ság elé kell ter jesz te ni. 3. Az ilyen vá lasz tott bí ró sá got min den egyes eset ben a kö vet ke zõ mó don kell meg ala kí ta ni. A vá lasz tott bí ró sá gi el já rás irán ti ké re lem kéz hez vé te lé tõl szá mí tott két hó na - pon be lül mind két Szer zõ dõ Fél ki je lö li a bí ró ság egy-egy tag ját. Ezen két tag nak az után egy har ma dik ál lam ál lam - pol gá rát kell ki vá lasz ta nia, akit a két Szer zõ dõ Fél jó vá ha - gyá sa után a bí ró ság el nö ké vé kell ki je löl ni. A bí ró ság el - nö két a két má sik tag ki je lö lé sé nek idõ pont já tól szá mí tott két hó na pon be lül ki kell je löl ni. 4. Amennyi ben a je len Cikk 3. be kez dé sé ben meg ha tá - ro zott idõ sza kon be lül a szük sé ges ki je lö lé sek nem tör tén - tek meg, úgy el té rõ meg egye zés hi á nyá ban bár me lyik Szer zõ dõ Fél fel kér he ti a Nem zet kö zi Bí ró ság el nö két a szük sé ges ki je lö lé sek meg té te lé re. Ha a Nem zet kö zi Bí ró - ság el nö ke va la me lyik Szer zõ dõ Fél ál lam pol gá ra, vagy va la mi lyen más ok aka dá lyoz za az em lí tett tiszt ség el lá tá - sá ban, az al el nö köt kell fel kér ni a szük sé ges ki je lö lé sek meg té te lé re. Ha az al el nök va la me lyik Szer zõ dõ Fél állampolgára, vagy õ is aka dá lyoz tat va van az em lí tett tiszt ség el lá tá sá ban, a Nem zet kö zi Bí ró ság nak azt a rang - idõs tag ját kell fel kér ni a szük sé ges ki je lö lé sek meg té te lé - re, aki egyik Szer zõ dõ Fél nek sem ál lam pol gá ra. 5. A vá lasz tott bí ró ság dön té sét egy sze rû sza va zat több - ség gel hoz za. Ez a dön tés kö te le zõ ér vé nyû mind két Szer - zõ dõ Fél szá má ra. Mind két Szer zõ dõ Fél maga vi se li a bíróság ál ta la vá lasz tott tag já nak, valamint a bí ró sá gi el já - rás ban való kép vi se le té nek a költ sé ge it; az el nök költsé - geit és a fenn ma ra dó költ sé ge ket a Szer zõ dõ Fe lek egyen lõ arány ban vi se lik. Mind azon ál tal a vá lasz tott bí ró ság ha tá - roz hat úgy, hogy a Szer zõ dõ Fe lek egyi ke na gyobb mér - ték ben vi sel je a költ sé ge ket és ez a dön tés kö te le zõ mind - két Szer zõ dõ Fél szá má ra. A bí ró ság el já rá si sza bá lya it maga ha tá roz za meg. 11. Cikk A személyzet belépése és ideiglenes tartózkodása Az egyik Szer zõ dõ Fél te kin tet tel a kül föl di ek be lé pé - sé re és ide ig le nes tar tóz ko dá sá ra vo nat ko zó jog sza bá lya i - ra en ge dé lye zi a má sik Szer zõ dõ Fél ál lam pol gár sá gá val ren del ke zõ ter mé sze tes sze mé lyek, illetve a má sik Szer zõ - dõ Fél tár sa sá gai ál tal al kal ma zott sze mély zet ré szé re, hogy te rü le té re be lép je nek, és ott tar tóz kod ja nak a má sik Szer zõ dõ Fél be ru há zó i nak be ru há zá sa i val kap cso la tos te - vé keny ség vég zé se cél já ból. 12. Cikk Alkalmazandó jogszabályok 1. Amennyi ben je len Meg álla po dás más képp nem ren - del ke zik, min den be ru há zás ra annak a Szer zõ dõ Fél nek a jog sza bá lyai vo nat koz nak, ame lyik nek a te rü le tén a be ru - há zást lét re hoz ták. 2. Te kin tet nél kül je len Cikk 1. be kez dé sé re, ezen Meg állapodás ren del ke zé sei nem aka dá lyoz hat ják a be ru - há zást be fo ga dó Szer zõ dõ Fe let, hogy alap ve tõ biz ton sá gi ér de ke i nek meg óvá sa cél já ból, illetve szél sõ sé ges vész - hely zet ben olyan in téz ke dé se ket te gyen, ami össz hang ban van a tör vényeivel, in do kol tan és hát rá nyos meg kü lön böz - te té sek tõl men te sen al kal maz va azo kat.

10 12488 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/173. szám 13. Cikk Egyéb szabályok alkalmazása Amennyi ben bár mely Szer zõ dõ Fél jog sza bá lyai, illetve a je len leg ér vény ben lévõ vagy a je len Meg ál la po dá son kí vül a Szer zõ dõ Fe lek kö zött ez után lét re jö võ, nem zet - kö zi jog ál tal elõ írt kö te le zett sé gek tar tal maz nak olyan általános vagy kü lön le ges sza bá lyo kat, ame lyek a má sik Szer zõ dõ Fél be ru há zói be ru há zá sa i nak ked ve zõbb el bá - nást biz to sí ta nak, mint a je len Meg álla po dás, azok a sza - bá lyok fog nak ér vé nye sül ni je len Meg ál la po dás sal szem - ben a ked vez mény te kin te té ben. 14. Cikk Hatálybalépés Je len Meg ál la po dást meg kell erõ sí te ni, a Meg álla po dás ki lenc ven nap pal a meg erõ sí tés rõl szóló ok ira tok ki cse ré - lé se után lép ha tály ba. 15. Cikk Idõbeli hatály és felmondás 1. A je len Meg álla po dás tíz éves idõ tar tam ra ma rad ha - tály ban, és azt köve tõen is mind ad dig ha tály ban ma rad, amíg az egyik Szer zõ dõ Fél írás ban nem tá jé koz tat ja a má - si kat ar ról a szán dé ká ról, hogy fel kí ván ja mon da ni a Meg - ál la po dást. A Meg álla po dás az írá sos ér te sí tés kéz hez vé te - lé tõl szá mí tott egy év után vesz ti ha tá lyát. 2. Te kin tet nél kül e Meg álla po dás je len Cikk 1. be kez - dé se sze rin ti fel mon dá sá ra, a Meg álla po dás a fel mon dást kö ve tõ to váb bi ti zen öt évig ér vény ben ma rad a fel mon dás elõt ti idõ szak ban meg va ló sí tott be ru há zá sok te kin te té ben. En nek hi te lé ül az arra kel lõ fel ha tal ma zás sal ren del ke zõ alul írot tak a Meg ál la po dást alá ír ták. Ké szült Új del hi ben, no vem ber 3-án, két ere de ti pél dány ban, ma gyar, hin di és an gol nyel ven. Mind há rom szö veg egy aránt hi te les. Ér tel me zés be li el té ré sek ese tén az an gol szö veg az irány adó. Csil lag Ist ván úr a Ma gyar Köz tár sa ság Gaz da sá gi és Köz le ke dé si Mi nisz te re Bu da pest Ma gyar or szág Ex cel len ci ás uram! no vem ber 3. Van sze ren csém hi vat koz ni az In di ai Köz tár sa ság és a Ma gyar Köz tár sa ság kö zött ma alá írt Meg ál la po dás ra a be ru há zá sok ösz tön zé sé rõl és vé del mé rõl, és az In di ai Köz tár sa ság ne vé ben meg erõ sí te ni a Szer zõ dõ Fe lek között lét re jött meg ál la po dást: Hi vat ko zás sal a 4. Cikk 3. be kez dé sé nek a) pont já ra, ami a kö vet ke zõ: a) hogy tag ja vagy tag já vá vá lik va la mely vám uni ó - nak, sza bad ke res ke del mi öve zet nek vagy pénz ügyi uni ó - nak, illetve ré sze se vagy ré sze sé vé vá lik az ilyen uni ók, in - téz mé nyek lét re ho zá sá hoz ve ze tõ ha son ló nem zet kö zi meg állapodásnak, vagy az együtt mû kö dés más for má i - nak; A hi vat ko zott szö veg ben az együtt mû kö dés más for - mái ki fe je zés alatt a nem zet kö zi re gi o ná lis együtt mû kö - dé si meg ál la po dá sok, valamint az olyan, be fek te té sek re vo nat ko zó egyez mé nyek ér ten dõk, ame lyek több mint két fél kö zött jöt tek lét re. Meg ra ga dom az al kal mat, hogy Ex cel len ci á dat nagy ra - be csü lé sem rõl biz to sít sam. Üd vöz let tel Jas want Singh In dia pén zügy mi nisz te re 3. (1) E tör vény ja nu ár 2-án lép ha tály ba. (2) E tör vény vég re haj tá sá hoz szük sé ges in téz ke dé sek - rõl a pénz ügy mi nisz ter gon dos ko dik. Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyûlés elnöke A Kormány rendeletei A Kormány 336/2005. (XII. 30.) Korm. rendelete a szénipari szerkezetátalakítási támogatás meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól A Ma gyar Köz tár sa ság ne vé ben Az In di ai Köz tár sa ság ne vé ben A Kor mány a vil la mos ener gi á ról szóló évi CX. tör vény (a továb biak ban: VET) 4. -ának l) pont já ban

11 2005/173. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y és a ának a) pont já ban fog lalt fel ha tal ma zás alap - ján, a VET a (3) be kez dé sé nek vég re haj tá sá ra a kö - vet ke zõ ket rendeli el: 2010-ben a 6,9 mil li árd fo rin tot, valamint kö - zött nap tá ri éven ként csök ke nõ mér té kû és leg fel jebb 41,456 mil li árd fo rint le het. 1. Szén ipa ri szer ke zet át ala kí tá si tá mo ga tás ra a VET 3. -ának 48. pont já ban meg ha tá ro zott bá nya vál lal ko zó - ként a Vér te si Erõ mû Rt. vagy annak jog utód ja (a továb - biak ban együtt: bá nya vál lal ko zó) jo go sult. 2. E ren de let al kal ma zá sá ban: 1. pi a ci ár: a vil la mos ener gia-pi a con ér té ke sí tett vil la - mos ener gia Ma gyar Ener gia Hi va tal (a továb biak ban: Hivatal) ál tal adott idõ sza kok ra és villamosenergiatermékekre (órás, napi, havi, ne gyed éves, fél éves, éves) vo nat ko zó ada to kat figye lembe véve szá mí tott át la gá ra; 2. in do kolt rá for dí tás: a bá nya vál lal ko zó ál tal ter melt szén fel hasz ná lá sá val elõ ál lí tott vil la mos ener gia-ter me lés in do kolt rá for dí tá sa, ame lyet a Hi va tal nap tá ri éven ként ha tá roz meg; 3. el adá si ár be vé tel: adott idõ szak ra a bá nya vál lal ko zó ál tal ér té ke sí tett vil la mos ener gi á ból szár ma zó ár be vé tel; 4. szén ipa ri szer ke zet át ala kí tá si díj elem: a mi nisz ter ál tal a ha tó sá gi árak és ár al kal ma zá si fel té te lek meg ál la pí - tá sa kor a kö vet ke zõ nap tá ri évre meg ha tá ro zott díj elem, me lyet az adott nap tá ri év ben a rend szer irá nyí tá si díj ré - sze ként a rend szer irá nyí tó nál el kü lö ní tett szám lá ra a fo - gyasz tók fi zet nek meg. 3. (1) A bá nya vál lal ko zó az in do kolt rá for dí tá sá nak és a vil la mos ener gia-ér té ke sí tés bõl szár ma zó el adá si ár be vé te - lé nek kü lön bö ze te alap ján szá mí tott tá mo ga tás ra jo go sult. (2) A tá mo ga tás a pi a ci ár mel lett el ér he tõ ár be vé tel és az erõ mû adott idõ szak ra vo nat ko zó in do kolt rá for dí tá sá - nak kü lönb sé ge alap ján szá mí tan dó, ha az erõ mû adott idõ szak ban vil la mos ener gia-ér té ke sí tés bõl el ért ér té ke sí - té si ár be vé te le a pi a ci ár mel lett el ér he tõ ár be vé tel nél ki - sebb. (3) Ha a bá nya vál lal ko zó kü lön jog sza bály ban meg ál la - pí tott tá mo ga tás ban is ré sze sül, ak kor az (1) és (2) be kez - dé sek alap ján ad ha tó tá mo ga tást a kü lön jog sza bály sze - rin ti tá mo ga tás mér té ké vel csök ken te ni kell. (4) A szén ipa ri szer ke zet át ala kí tá si tá mo ga tás nem ha - lad hat ja meg év ben a 10,053 mil li árd fo rin tot és 4. A szén ipa ri szer ke zet át ala kí tá si tá mo ga tás meg va ló sí tá - sa so rán a szén ipar ré szé re nyúj tott ál lam i tá mo ga tás ról szóló, jú li us 23-i 1407/2002/EK ta ná csi ren de let ben (a továb biak ban: Ren de let) meg ha tá ro zott sza bá lyok kal össz hang ban kell el jár ni. A Ren de let 9. cik ké ben fog lalt adat szol gál ta tá si és je len tés té te li kö te le zett sé ge ket a Gaz - da sá gi és Köz le ke dé si Mi nisz té rium tel je sí ti. 5. (1) A Hi va tal éven te becs lést ké szít a kö vet ke zõ év ben vár ha tó a) in do kolt rá for dí tás ról, b) a sza bad vil la mos ener gia-pi a con és a szer ve zett vil - la mos ener gia-pi a con ki ala ku ló árak nak egyes idõ szak ra és egyes vil la mos ener gia-ter mé kek re vo nat ko zó ára i ból szá - mí tott át lag ár ról a meg elõ zõ idõ szak ada ta i nak és nem zet - kö zi leg el fo ga dott ener ge ti kai szer ve zet, vagy mû kö dõ euró pai ener gia tõzs de nyil vá nos elõ re jel zé si ada ta i nak fel hasz ná lá sá val, c) szén ipa ri szer ke zet át ala kí tá si tá mo ga tás mér té ké rõl. (2) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott becs lés el ké szí - té sé hez a bá nya vál lal ko zó a Hi va tal ál tal össze ál lí tott kér - dõ ív alap ján adat szol gál ta tást nyújt a Hi va tal nak. (3) A Hi va tal a vil la mos ener gia-el lá tás ban al kal ma zott ha tó sá gi árak és ár al kal ma zá si fel té te lek elõ ké szí té se kor az (1) be kez dés alap ján el ké szí tett becs lés re fi gye lem - mel tesz ja vas la tot a szén ipa ri szer ke zet át ala kí tá si díj - elem mér té ké re. 6. A rend szer irá nyí tó nak a szén ipa ri szer ke zet át ala kí tá si díj elem ke ze lé sé re szol gá ló szám lá ja ter hé re tör té nõ bár - mi lyen ki fi ze tés csak a mi nisz ter ha tá ro za ta alap ján tör - ténhet. 7. (1) A bá nya vál lal ko zó a nap tá ri év ben fel me rült tá mo - ga tás irán ti igé nyé re vo nat ko zó ké rel mét a nap tá ri évet kö - ve tõ év ja nu ár 5. nap já ig nyújt ja be a Hi va tal hoz.