A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Átírás

1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, de cem ber 8., szerda 185. szám Ára: 805, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2004: CXVI. tv. A pol gá ri és ke res ke del mi ügyek ben kül föl dön tör té nõ bi zo nyí - tás fel vé tel rõl szóló, Há gá ban, már ci us 17. nap ján kelt Egyezmény kihirdetésérõl : CXVII. tv. Az Or szá gos Rá dió és Te le ví zió Tes tü let évi költségveté - sérõl /2004. (XII. 8.) GKM r. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyes támogatási prog - ram ja i nak rész le tes sza bá lya i ról szóló 19/2004. (II. 27.) GKM rendelet módosításáról /2004. (XII. 8.) GKM r. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyes elõirányzatai fel - használásában, kezelésében részfeladatokat ellátó közremûködõ szer ve ze tek rõl szóló 80/2004. (V. 18.) GKM ren de let, va la mint a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelõirányzatainak szabá - lyo zá sá ról szóló 1/2001. (I. 5.) GM rendelet módosításáról /2004. (XII. 8.) GKM r. Az M0 Gö döl lõi át kö tés (M31) au tó pá lya (M0 M3 kö zöt ti) nyom - vo na lá nak ki je lö lé sé rõl /2004. (XII. 8.) NKÖM r. Az art mo zik mi nõ sí té sé nek, va la mint a film al ko tá sok kor ha tár szerinti megjelölésének feltételeirõl /2004. (XII. 8.) AB h. Az Alkotmánybíróság határozata /2004. (XII. 8.) KE h. Közigazgatási államtitkár kinevezésérõl Az Állami Számvevõszék pályázati felhívása az Állami Privatizá - ciós és Vagyonkezelõ Részvénytársaság könyvvizsgálói felada - tainak ellátására Tájékoztató az Országos Érdekegyeztetõ Tanács november 12-i ülésérõl A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye Oldal Tárgy mu ta tó a no vem ber hó nap ban ki hir de tett jog sza bá lyok - ról, illetve közzétett határozatokról és közleményekrõl F E L H Í V J U K tisz telt elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a Ma gyar Köz löny utol só oldalán közzétett évi elõfizetési árakra.

2 14302 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/185. szám II. rész JOGSZABÁLYOK Tör vé nyek évi CXVI. törvény a polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történõ bizonyításfelvételrõl szóló, Hágában, március 17. napján kelt Egyezmény kihirdetésérõl* (A Ma gyar Köz tár sa ság csat la ko zá si ok ira tá nak le tét be he lye zé se jú li us 13. nap ján meg tör tént, az Egyez - mény a Ma gyar Köz tár sa ság vo nat ko zá sá ban szep - tem ber 11. nap ján ha tály ba lé pett.) 1. Az Or szág gyû lés a pol gá ri és ke res ke del mi ügyek - ben kül föl dön tör té nõ bi zo nyí tás fel vé tel rõl szóló, Há gá - ban, már ci us 17. nap ján kelt Egyez ményt e tör - vénnyel ki hir de ti. 2. Az Egyez mény an gol nyel vû ere de ti szö veg e és annak ma gyar for dí tá sa a kö vet ke zõ: Convention on the taking of evidence abroad in civil or commercial matters (Concluded March 18, 1970) The Sta tes sig na to ry to the pre sent Con ven ti on, De si ring to fa ci li ta te the trans mis si on and exe cu ti on of Lett ers of Re qu est and to furt her the ac com mo da ti on of the dif fe rent met hods which they use for this pur po se, De si ring to imp ro ve mu tu al ju di ci al co-ope rat ion in ci vil or com mer ci al matt ers, Have re sol ved to conc lu de a Con ven ti on to this ef fect and have ag re ed upon the fol lo wing pro vi si ons: Chapter I Letters of Request Article 1 In ci vil or com mer ci al matt ers a ju di ci al aut ho rity of a Cont rac ting Sta te may, in ac cor dan ce with the pro vi si ons of the law of that Sta te, re qu est the com pe tent aut ho rity of anot her Cont rac ting Sta te, by me ans of a Let ter of Re qu est, to ob ta in evi den ce, or to per form some ot her ju di ci al act. * A törvényt az Országgyûlés a november 29-i ülésnapján fogadta el. A Let ter shall not be used to ob ta in evi den ce which is not in ten ded for use in ju di ci al pro ce e dings, com men ced or con temp la ted. The exp res si on ot her ju di ci al act does not co ver the ser vi ce of ju di ci al do cu ments or the is su an ce of any pro cess by which judg ments or or ders are exe cu ted or en for ced, or or ders for pro vi si o nal or pro tec ti ve me a su res. Article 2 A Cont rac ting Sta te shall de sig na te a Cent ral Aut ho rity which will un der ta ke to re ce i ve Lett ers of Re qu est co ming from a ju di ci al aut ho rity of anot her Cont rac ting Sta te and to trans mit them to the aut ho rity com pe tent to exe cu te them. Each Sta te shall or ga ni ze the Cent ral Aut ho rity in ac cor dan ce with its own law. Lett ers shall be sent to the Cent ral Aut ho rity of the Sta te of exe cu ti on wit ho ut be ing trans mit ted thro ugh any ot her aut ho rity of that Sta te. Article 3 A Let ter of Re qu est shall spe ci fy a) the aut ho rity re qu es ting its exe cu ti on and the aut ho rity re qu es ted to exe cu te it, if known to the re qu es ting aut ho rity; b) the na mes and add res ses of the par ti es to the pro ce e dings and the ir rep re sen ta ti ves, if any; c) the na tu re of the pro ce e dings for which the evi den ce is re qu i red, gi ving all ne ces sa ry in for mat ion in re gard the re to; d) the evi den ce to be ob ta i ned or ot her ju di ci al act to be performed. Whe re app rop ri a te, the Let ter shall spe ci fy, in ter alia e) the na mes and add res ses of the per sons to be exa mi ned; f) the qu es ti ons to be put to the per sons to be exa mi ned or a sta te ment of the sub ject-mat ter abo ut which they are to be exa mi ned; g) the do cu ments or ot her pro perty, real or per so nal, to be ins pec ted; h) any re qu i re ment that the evi den ce is to be gi ven on oath or af fir ma ti on, and any spe ci al form to be used; i) any spe ci al met hod or pro ce du re to be fol lo wed un der Ar tic le 9. A Let ter may also ment ion any in for mat ion ne ces sa ry for the app li ca ti on of Ar tic le 11. No le ga li za ti on or ot her like for ma lity may be re qu i red.

3 2004/185. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Article 4 A Let ter of Re qu est shall be in the lan gu a ge of the aut ho rity re qu es ted to exe cu te it or be ac com pa ni ed by a trans la ti on into that lan gu a ge. Ne vert he less, a Cont rac ting Sta te shall ac cept a Let ter in eit her Eng lish or French, or a trans la ti on into one of the se lan gu a ges, un less it has made the re ser va ti on aut ho ri zed by Ar tic le 33. A Cont rac ting Sta te which has more than one of fi ci al lan gu a ge and can not, for re a sons of in ter nal law, ac cept Lett ers in one of the se lan gu a ges for the who le of its ter ri to ry, shall, by dec la ra ti on, spe ci fy the lan gu a ge in which the Let ter or trans la ti on the re of shall be exp res sed for exe cu ti on in the spe ci fi ed parts of its ter ri to ry. In case of fa i lu re to comply with this dec la ra ti on, wit ho ut jus ti fi ab le ex cu se, the costs of trans la ti on into the re qu i red lan gu a ge shall be bor ne by the Sta te of ori gin. A Cont rac ting Sta te may, by dec la ra ti on, spe ci fy the lan gu a ge or lan gu a ges ot her than tho se re fer red to in the pre ce ding pa rag raphs, in which a Let ter may be sent to its Cent ral Aut ho rity. Any trans la ti on ac com pa nying a Let ter shall be cer ti fi ed as cor rect, eit her by a dip lo ma tic of fi cer or con su lar agent or by a sworn trans la tor or by any ot her per son so aut ho ri zed in eit her Sta te. Article 5 If the Cent ral Aut ho rity con si ders that the re qu est does not comply with the pro vi si ons of the pre sent Con ven ti on, it shall promptly in form the aut ho rity of the Sta te of ori gin which trans mit ted the Let ter of Re qu est, spe ci fy ing the ob jec ti ons to the Let ter. Article 6 If the aut ho rity to whom a Let ter of Re qu est has been trans mit ted is not com pe tent to exe cu te it, the Let ter shall be sent forth with to the aut ho rity in the same Sta te which is com pe tent to exe cu te it in ac cor dan ce with the pro vi si ons of its own law. Article 7 The re qu es ting aut ho rity shall, if it so de si res, be in for med of the time when, and the pla ce whe re, the pro ce e dings will take pla ce, in or der that the par ti es con cer ned, and the ir rep re sen ta ti ves, if any, may be pre sent. This in for mat ion shall be sent di rectly to the par ti es or the ir rep re sen ta ti ves when the aut ho rity of the Sta te of ori gin so re qu ests. Article 8 A Cont rac ting Sta te may dec la re that mem bers of the ju di ci al per son nel of the re qu es ting aut ho rity of anot her Cont rac ting Sta te may be pre sent at the exe cu ti on of a Let ter of Re qu est. Pri or aut ho ri za ti on by the com pe tent aut ho rity de sig na ted by the dec la ring Sta te may be re qu i red. Article 9 The ju di ci al aut ho rity which exe cu tes a Let ter of Re qu est shall apply its own law as to the met hods and pro ce du res to be fol lo wed. Ho we ver, it will fol low a re qu est of the re qu es ting aut ho rity that a spe ci al met hod or pro ce du re be fol lo wed, un less this is in com pa tib le with the in ter nal law of the Sta te of exe cu ti on or is im pos sib le of per for man ce by re a son of its in ter nal prac ti ce and pro ce du re or by re a son of prac ti cal dif fi cul ti es. A Let ter of Re qu est shall be exe cu ted ex pe di ti o usly. Article 10 In exe cu ting a Let ter of Re qu est the re qu es ted aut ho rity shall apply the app rop ri a te me a su res of com pul si on in the ins tan ces and to the same ex tent as are pro vi ded by its in ter nal law for the exe cu ti on of or ders is su ed by the aut ho ri ti es of its own co unt ry or of re qu ests made by par ti es in in ter nal pro ce e dings. Article 11 In the exe cu ti on of a Let ter of Re qu est the per son con cer ned may re fu se to give evi den ce in so far as he has a pri vi le ge or duty to re fu se to give the evi den ce a) un der the law of the Sta te of exe cu ti on; or b) un der the law of the Sta te of ori gin, and the pri vi le ge or duty has been spe ci fi ed in the Let ter, or, at the ins tan ce of the re qu es ted aut ho rity, has been ot her wi se con fir med to that aut ho rity by the re qu es ting aut ho rity. A Cont rac ting Sta te may dec la re that, in ad di ti on, it will res pect pri vi le ges and du ti es exis ting un der the law of Sta tes ot her than the Sta te of ori gin and the Sta te of exe cu ti on, to the ex tent spe ci fi ed in that dec la ra ti on. Article 12 The exe cu ti on of a Let ter of Re qu est may be re fu sed only to the ex tent that a) in the Sta te of exe cu ti on the exe cu ti on of the Let ter does not fall wit hin the func ti ons of the ju di ci a ry; or

4 14304 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/185. szám b) the Sta te add res sed con si ders that its so ve re ignty or se cu rity wo uld be pre ju di ced the re by. Exe cu ti on may not be re fu sed so lely on the gro und that un der its in ter nal law the Sta te of exe cu ti on cla ims exc lu si ve ju ris dic ti on over the sub ject-mat ter of the ac ti on or that its in ter nal law wo uld not ad mit a right of ac ti on on it. Article 13 The do cu ments es tab lis hing the exe cu ti on of the Let ter of Re qu est shall be sent by the re qu es ted aut ho rity to the re qu es ting aut ho rity by the same chan nel which was used by the lat ter. In eve ry ins tan ce whe re the Let ter is not exe cu ted in who le or in part, the re qu es ting aut ho rity shall be in for med im me di a tely thro ugh the same chan nel and ad vi sed of the re a sons. Article 14 The exe cu ti on of the Let ter of Re qu est shall not give rise to any re im bur se ment of ta xes or costs of any na tu re. Ne vert he less, the Sta te of exe cu ti on has the right to re qu i re the Sta te of ori gin to re im bur se the fees paid to ex perts and in ter pret ers and the costs oc ca si o ned by the use of a spe ci al pro ce du re re qu es ted by the Sta te of ori gin un der Ar tic le 9, pa rag raph 2. The re qu es ted aut ho rity who se law ob li ges the par ti es them sel ves to se cu re evi den ce, and which is not able it self to exe cu te the Let ter, may, af ter ha ving ob ta i ned the con sent of the re qu es ting aut ho rity, ap po int a su i tab le per son to do so. When se e king this con sent the re qu es ted aut ho rity shall in di ca te the app ro xi ma te costs which wo uld re sult from this pro ce du re. If the re qu es ting aut ho rity gi ves its con sent it shall re im bur se any costs in cur red; wit ho ut such con sent the re qu es ting aut ho rity shall not be li ab le for the costs. A Cont rac ting Sta te may dec la re that evi den ce may be ta ken by a dip lo ma tic of fi cer or con su lar agent only if per mis si on to that ef fect is gi ven upon app li ca ti on made by him or on his be half to the app rop ri a te aut ho rity de sig na ted by the dec la ring Sta te. Article 16 A dip lo ma tic of fi cer or con su lar agent of a Cont rac ting Sta te may, in the ter ri to ry of anot her Cont rac ting Sta te and wit hin the area whe re he exer ci ses his func ti ons, also take the evi den ce, wit ho ut com pul si on, of na ti o nals of the Sta te in which he exer ci ses his func ti ons or of a third Sta te, in aid of pro ce e dings com men ced in the co urts of a Sta te which he rep re sents, if a) a com pe tent aut ho rity de sig na ted by the Sta te in which he exer ci ses his func ti ons has gi ven its per mis si on eit her ge ne rally or in the par ti cu lar case, and b) he comp li es with the con di ti ons which the com pe tent aut ho rity has spe ci fi ed in the per mis si on. A Cont rac ting Sta te may dec la re that evi den ce may be ta ken un der this Ar tic le wit ho ut its pri or per mis si on. Article 17 In ci vil or com mer ci al matt ers, a per son duly ap po in ted as a com mis si o ner for the pur po se may, wit ho ut com pul si on, take evi den ce in the ter ri to ry of a Cont rac ting Sta te in aid of pro ce e dings com men ced in the co urts of anot her Cont rac ting Sta te, if a) a com pe tent aut ho rity de sig na ted by the Sta te whe re the evi den ce is to be ta ken has gi ven its per mis si on eit her ge ne rally or in the par ti cu lar case; and b) he comp li es with the con di ti ons which the com pe tent aut ho rity has spe ci fi ed in the per mis si on. A Cont rac ting Sta te may dec la re that evi den ce may be ta ken un der this Ar tic le wit ho ut its pri or per mis si on. Chapter II Taking of evidence by diplomatic officers, consular agents and commissioners Article 15 In ci vil or com mer ci al matt ers, a dip lo ma tic of fi cer or con su lar agent of a Cont rac ting Sta te may, in the ter ri to ry of anot her Cont rac ting Sta te and wit hin the area whe re he exer ci ses his func ti ons, take the evi den ce wit ho ut com pul si on of na ti o nals of a Sta te which he rep re sents in aid of pro ce e dings com men ced in the co urts of a Sta te which he rep re sents. Article 18 A Cont rac ting Sta te may dec la re that a dip lo ma tic of fi cer, con su lar agent or com mis si o ner aut ho ri zed to take evi den ce un der Ar tic les 15, 16 or 17, may apply to the com pe tent aut ho rity de sig na ted by the dec la ring Sta te for app rop ri a te as sis tan ce to ob ta in the evi den ce by com pul si on. The dec la ra ti on may con ta in such con di ti ons as the dec la ring Sta te may see fit to im po se. If the aut ho rity grants the app li ca ti on it shall apply any me a su res of com pul si on which are app rop ri a te and are presc ri bed by its law for use in in ter nal pro ce e dings.

5 2004/185. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Article 19 The com pe tent aut ho rity, in gi ving the per mis si on re fer red to in Ar tic les 15, 16 or 17, or in gran ting the app li ca ti on re fer red to in Ar tic le 18, may lay down such con di ti ons as it de ems fit, in ter alia, as to the time and pla ce of the ta king of the evi den ce. Si mi larly it may re qu i re that it be gi ven re a so nab le ad van ce no ti ce of the time, date and pla ce of the ta king of the evi den ce; in such a case a rep re sen ta ti ve of the aut ho rity shall be en tit led to be pre sent at the ta king of the evi den ce. Chapter III General claues Article 23 A Cont rac ting Sta te may at the time of sig na tu re, ra ti fi ca ti on or ac ces si on, dec la re that it will not exe cu te Lett ers of Re qu est is su ed for the pur po se of ob ta i ning pre-tri al dis co ve ry of do cu ments as known in Com mon Law co unt ri es. Article 20 In the ta king of evi den ce un der any Ar tic le of this Chap ter per sons con cer ned may be le gally rep re sen ted. Article 21 Whe re a dip lo ma tic of fi cer, con su lar agent or com mis si o ner is aut ho ri zed un der Ar tic les 15, 16 or 17 to take evi den ce a) he may take all kinds of evi den ce which are not in com pa tib le with the law of the Sta te whe re the evi den ce is ta ken or cont ra ry to any per mis si on gran ted pur su ant to the abo ve Ar tic les, and shall have po wer wit hin such li mits to ad mi nis ter an oath or take an af fir ma ti on; b) a re qu est to a per son to ap pe ar or to give evi den ce shall, un less the re ci pi ent is a na ti o nal of the Sta te whe re the ac ti on is pen ding, be drawn up in the lan gu a ge of the pla ce whe re the evi den ce is ta ken or be ac com pa ni ed by a trans la ti on into such lan gu a ge; c) the re qu est shall in form the per son that he may be le gally rep re sen ted and, in any Sta te that has not fi led a dec la ra ti on un der Ar tic le 18, shall also in form him that he is not com pel led to ap pe ar or to give evi den ce; d) the evi den ce may be ta ken in the man ner pro vi ded by the law app li cab le to the co urt in which the ac ti on is pen ding pro vi ded that such man ner is not for bid den by the law of the Sta te whe re the evi den ce is ta ken; e) a per son re qu es ted to give evi den ce may in vo ke the pri vi le ges and du ti es to re fu se to give the evi den ce con ta i ned in Ar tic le 11. Article 22 The fact that an at tempt to take evi den ce un der the pro ce du re laid down in this Chap ter has fa i led, owing to the re fu sal of a per son to give evi den ce, shall not pre vent an app li ca ti on be ing sub se qu ently made to take the evi den ce in ac cor dan ce with Chap ter I. Article 24 A Cont rac ting Sta te may de sig na te ot her aut ho ri ti es in ad di ti on to the Cent ral Aut ho rity and shall de ter mi ne the ex tent of the ir com pe ten ce. Ho we ver, Lett ers of Re qu est may in all ca ses be sent to the Cent ral Aut ho rity. Fe de ral Sta tes shall be free to de sig na te more than one Cent ral Aut ho rity. Article 25 A Cont rac ting Sta te which has more than one le gal sys tem may de sig na te the aut ho ri ti es of one of such sys tems, which shall have exc lu si ve com pe ten ce to exe cu te Lett ers of Re qu est pur su ant to this Con ven ti on. Article 26 A Cont rac ting Sta te, if re qu i red to do so be ca u se of cons ti tu ti o nal li mi ta ti ons, may re qu est the re im bur se ment by the Sta te of ori gin of fees and costs, in con nec ti on with the exe cu ti on of Lett ers of Re qu est, for the ser vi ce of pro cess ne ces sa ry to com pel the ap pe a ran ce of a per son to give evi den ce, the costs of at ten dan ce of such per sons, and the cost of any transc ript of the evi den ce. Whe re a Sta te has made a re qu est pur su ant to the abo ve pa rag raph, any ot her Cont rac ting Sta te may re qu est from that Sta te the re im bur se ment of si mi lar fees and costs. Article 27 The pro vi si ons of the pre sent Con ven ti on shall not pre vent a Cont rac ting Sta te from a) dec la ring that Lett ers of Re qu est may be trans mit ted to its ju di ci al aut ho ri ti es thro ugh chan nels ot her than tho se pro vi ded for in Ar tic le 2; b) per mit ting, by in ter nal law or prac ti ce, any act pro vi ded for in this Con ven ti on to be per for med upon less rest ric ti ve con di ti ons;

6 14306 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/185. szám c) per mit ting, by in ter nal law or prac ti ce, met hods of ta king evi den ce ot her than tho se pro vi ded for in this Con ven ti on. Article 28 The pre sent Con ven ti on shall not pre vent an ag re e ment bet we en any two or more Cont rac ting Sta tes to de ro ga te from a) the pro vi si ons of Ar tic le 2 with res pect to met hods of trans mit ting Lett ers of Re qu est; b) the pro vi si ons of Ar tic le 4 with res pect to the lan gu a ges which may be used; c) the pro vi si ons of Ar tic le 8 with res pect to the pre sen ce of ju di ci al per son nel at the exe cu ti on of Lett ers; d) the pro vi si ons of Ar tic le 11 with res pect to the pri vi le ges and du ti es of wit nes ses to re fu se to give evi den ce; e) the pro vi si ons of Ar tic le 13 with res pect to the met hods of re tur ning exe cu ted Lett ers to the re qu es ting aut ho rity; f) the pro vi si ons of Ar tic le 14 with res pect to fees and costs; g) the pro vi si ons of Chap ter II. Article 29 Bet we en Par ti es to the pre sent Con ven ti on who are also Par ti es to one or both of the Con ven ti ons on Ci vil Pro ce du re sig ned at The Ha gue on the 17th of July 1905 and the 1st of March 1954, this Con ven ti on shall rep la ce Ar tic les 8 16 of the ear li er Con ven ti ons. Article 30 The pre sent Con ven ti on shall not af fect the app li ca ti on of Ar tic le 23 of the Con ven ti on of 1905, or of Ar tic le 24 of the Con ven ti on of Article 31 Supp le men ta ry Ag re e ments bet we en Par ti es to the Con ven ti ons of 1905 and 1954 shall be con si de red as equ ally app li cab le to the pre sent Con ven ti on un less the Par ti es have ot her wi se ag re ed. by this Con ven ti on to which the Cont rac ting Sta tes are, or shall be co me Par ti es. Article 33 A Sta te may, at the time of sig na tu re, ra ti fi ca ti on or ac ces si on exc lu de, in who le or in part, the app li ca ti on of the pro vi si ons of pa rag raph 2 of Ar tic le 4 and of Chap ter II. No ot her re ser va ti on shall be per mit ted. Each Cont rac ting Sta te may at any time withd raw a re ser va ti on it has made; the re ser va ti on shall ce a se to have ef fect on the six ti eth day af ter no ti fi ca ti on of the withd ra wal. When a Sta te has made a re ser va ti on, any ot her Sta te af fec ted the re by may apply the same rule aga inst the re ser ving Sta te. Article 34 A Sta te may at any time withd raw or mo di fy a dec la ra ti on. Article 35 A Cont rac ting Sta te shall, at the time of the de po sit of its inst ru ment of ra ti fi ca ti on or ac ces si on, or at a la ter date, in form the Mi nist ry of Fo re ign Af fa irs of the Net her lands of the de sig na ti on of aut ho ri ti es, pur su ant to Ar tic les 2, 8, 24 and 25. A Cont rac ting Sta te shall li ke wi se in form the Mi nist ry, whe re app rop ri a te, of the fol lo wing a) the de sig na ti on of the aut ho ri ti es to whom no ti ce must be gi ven, who se per mis si on may be re qu i red, and who se as sis tan ce may be in vo ked in the ta king of evi den ce by dip lo ma tic of fi cers and con su lar agents, pur su ant to Ar tic les 15, 16 and 18 res pec ti vely; b) the de sig na ti on of the aut ho ri ti es who se per mis si on may be re qu i red in the ta king of evi den ce by com mis si o ners pur su ant to Ar tic le 17 and of tho se who may grant the as sis tan ce pro vi ded for in Ar tic le 18; c) dec la ra ti ons pur su ant to Ar tic les 4, 8, 11, 15, 16, 17, 18, 23 and 27; d) any withd ra wal or mo di fi ca ti on of the abo ve de sig na ti ons and dec la ra ti ons; e) the withd ra wal of any re ser va ti on. Article 32 Wit ho ut pre ju di ce to the pro vi si ons of Ar tic les 29 and 31, the pre sent Con ven ti on shall not de ro ga te from con ven ti ons con ta i ning pro vi si ons on the matt ers co ve red Article 36 Any dif fi cul ti es which may ari se bet we en Cont rac ting Sta tes in con nec ti on with the ope rat ion of this Con ven ti on shall be sett led thro ugh dip lo ma tic chan nels.

7 2004/185. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Article 37 The pre sent Con ven ti on shall be open for sig na tu re by the Sta tes rep re sen ted at the Ele venth Ses si on of the Ha gue Con fe ren ce on Pri va te In ter na ti o nal Law. It shall be ra ti fi ed, and the inst ru ments of ra ti fi ca ti on shall be de po si ted with the Mi nist ry of Fo re ign Af fa irs of the Net her lands. Article 38 The pre sent Con ven ti on shall en ter into for ce on the six ti eth day af ter the de po sit of the third inst ru ment of ratification referred to in the second paragraph of Article 37. The Con ven ti on shall en ter into for ce for each sig na to ry Sta te which ra ti fi es sub se qu ently on the six ti eth day af ter the de po sit of its inst ru ment of ra ti fi ca ti on. Article 39 Any Sta te not rep re sen ted at the Ele venth Ses si on of the Ha gue Con fe ren ce on Pri va te In ter na ti o nal Law which is a Mem ber of this Con fe ren ce or of the Uni ted Na ti ons or of a spe ci a li zed agen cy of that Or ga ni za ti on, or a Party to the Sta tu te of the In ter na ti o nal Co urt of Jus ti ce may ac ce de to the pre sent Con ven ti on af ter it has en te red into for ce in ac cor dan ce with the first pa rag raph of Ar tic le 38. The inst ru ment of ac ces si on shall be de po si ted with the Mi nist ry of Fo re ign Af fa irs of the Net her lands. The Con ven ti on shall en ter into for ce for a Sta te ac ce ding to it on the six ti eth day af ter the de po sit of its inst ru ment of ac ces si on. The ac ces si on will have ef fect only as re gards the re lat ions bet we en the ac ce ding Sta te and such Cont rac ting Sta tes as will have dec la red the ir ac cep tan ce of the ac ces si on. Such dec la ra ti on shall be de po si ted at the Mi nist ry of Fo re ign Af fa irs of the Net her lands; this Mi nist ry shall for ward, thro ugh dip lo ma tic chan nels, a cer ti fi ed copy to each of the Cont rac ting Sta tes. The Con ven ti on will en ter into for ce as bet we en the ac ce ding Sta te and the Sta te that has dec la red its ac cep tan ce of the ac ces si on on the six ti eth day af ter the de po sit of the dec la ra ti on of ac cep tan ce. Article 40 Any Sta te may, at the time of sig na tu re, ra ti fi ca ti on or ac ces si on, dec la re that the pre sent Con ven ti on shall ex tend to all the ter ri to ri es for the in ter na ti o nal re lat ions of which it is res pon sib le, or to one or more of them. Such a dec la ra ti on shall take ef fect on the date of ent ry into for ce of the Con ven ti on for the Sta te con cer ned. At any time the re af ter, such ex ten si ons shall be no ti fi ed to the Mi nist ry of Fo re ign Af fa irs of the Net her lands. The Con ven ti on shall en ter into for ce for the ter ri to ri es ment io ned in such an ex ten si on on the six ti eth day af ter the no ti fi ca ti on in di ca ted in the pre ce ding pa rag raph. Article 41 The pre sent Con ven ti on shall re ma in in for ce for five ye ars from the date of its ent ry into for ce in ac cor dan ce with the first pa rag raph of Ar tic le 38, even for Sta tes which have ra ti fi ed it or ac ce ded to it sub se qu ently. If the re has been no de nun ci a ti on, it shall be re ne wed ta citly eve ry five ye ars. Any de nun ci a ti on shall be no ti fi ed to the Mi nist ry of Fo re ign Af fa irs of the Net her lands at le ast six months be fo re the end of the five year pe ri od. It may be li mi ted to cer ta in of the ter ri to ri es to which the Con ven ti on app li es. The de nun ci a ti on shall have ef fect only as re gards the Sta te which has no ti fi ed it. The Con ven ti on shall re ma in in for ce for the ot her Cont rac ting Sta tes. Article 42 The Mi nist ry of Fo re ign Af fa irs of the Net her lands shall give no ti ce to the Sta tes re fer red to in Ar tic le 37, and to the Sta tes which have ac ce ded in ac cor dan ce with Ar tic le 39, of the fol lo wing a) the signatures and ratifications referred to in Article 37; b) the date on which the pre sent Con ven ti on en ters into for ce in ac cor dan ce with the first pa rag raph of Ar tic le 38; c) the ac ces si ons re fer red to in Ar tic le 39 and the da tes on which they take ef fect; d) the ex ten si ons re fer red to in Ar tic le 40 and the da tes on which they take ef fect; e) the de sig na ti ons, re ser va ti ons and dec la ra ti ons re fer red to in Ar tic les 33 and 35; f) the de nun ci a ti ons re fer red to in the third pa rag raph of Ar tic le 41. In wit ness whe re of the un der sig ned, be ing duly aut ho ri zed the re to, have sig ned the pre sent Con ven ti on. Done at The Ha gue, on the 18th day of March, 1970, in the Eng lish and French lan gu a ges, both texts be ing equ ally aut hen tic, in a sing le copy which shall be de po si ted in the ar chi ves of the Go vern ment of the Net her lands, and of which a cer ti fi ed copy shall be sent, thro ugh the dip lo ma tic chan nel, to each of the Sta tes rep re sen ted at the Ele venth Ses si on of the Ha gue Con fe ren ce on Pri va te In ter na ti o nal Law.

8 14308 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/185. szám Egyezmény a polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történõ bizonyításfelvételrõl (Kelt Hágában, március 18. napján.) Je len Egyez mény Alá író Ál la mai at tól az óhaj tól ve zé rel vén, hogy a jog se gély ké rel mek to váb bí tá sát és tel je sí té sét meg könnyít sék, to váb bá hogy az en nek so rán al kal ma zott kü lön bö zõ el já rá sok har mo ni - zá ci ó ját elõ moz dít sák, az zal a szán dék kal, hogy a pol gá ri és ke res ke del mi ügyek ben való köl csön ös igaz ság ügyi együtt mû kö dést ha - té ko nyab bá te gyék, el ha tá roz ták, hogy evé gett Egyez ményt köt nek, és meg - állapodtak az aláb bi ak ban: I. Fejezet A jogsegély iránti megkeresések 1. cikk Pol gá ri vagy ke res ke del mi ügyek ben az egyik Szer zõ dõ Ál lam bí ró sá ga sa ját bel sõ jog sza bá lya i nak meg fele lõen meg ke res he ti va la mely má sik Szer zõ dõ Ál lam ille té kes ha tó sá gát az iránt, hogy bi zo nyí tást fo ga na to sít son vagy egyéb bí rói cse lek ményt tel je sít sen. Nem in téz he tõ jog se gély irán ti meg ke re sés olyan bi zo - nyí tás fel vé te le ér de ké ben, ame lyet nem va la mely már fo - lya mat ban lévõ vagy meg in dí ta ni ter ve zett bí ró sá gi el já - rás ban szán dé koz nak fel hasz nál ni. Az egyéb bí rói cse lek mény ki fe je zés nem fog lal ja ma gá ban a bí ró sá gi ira tok kéz be sí té sét, a biz to sí tá si in téz - ke dé se ket és a vég re haj tást. 2. cikk Min den Szer zõ dõ Ál lam ki je löl egy Köz pon ti Ha tó sá - got, amely fo gad ja a va la mely má sik Szer zõ dõ Ál lam bí ró - sá ga ál tal elõ ter jesz tett jog se gély irán ti meg ke re sé se ket, és to váb bít ja azo kat tel je sí tés re az ille té kes ha tó ság hoz. A Köz pon ti Ha tó sá got min den Szer zõ dõ Ál lam sa ját jo gá nak meg fele lõen szer ve zi meg. A jog se gély irán ti meg ke re sé se ket a meg ke re sett Ál lam Köz pon ti Ha tó sá ga ré szé re ezen Ál lam egyéb ha tó sá ga i - nak köz be ik ta tá sa nél kül kell to váb bí ta ni. 3. cikk A jog se gély irán ti meg ke re sés nek tar tal maz nia kell az aláb bi a kat: a) a meg ke re sõ és amennyi ben is mert a meg ke re sett ha tó ság meg je lö lé sét; b) az el já rás ban érin tett fe lek, va la mint eset le ges kép - vi se lõ ik ne vét és cí mét; c) az ügy jel le gét, tár gyát és a tény ál lás rö vid ismerte - tését; d) a fo ga na to sí tan dó bi zo nyí tás fel vé tel vagy egyéb bíró i cse lek mény meg je lö lé sét. A meg ke re sés nek ezen kí vül az ügy kö rül mé nye i tõl füg gõ en tar tal maz nia kell: e) a meg hall ga tan dó sze mé lyek ne vét, cí mét; f) a meg hall ga tan dó sze mé lyek hez in té zen dõ kér dé se - ket vagy azon té nye ket, ame lyek te kin te té ben õket meg kell hall gat ni; g) az ok ira tok nak vagy azok nak az egyéb tár gyak nak a meg je lö lé sét, ame lye ket meg kell vizs gál ni; h) adott eset ben az arra irá nyuló ké rel met, hogy a meg - hall ga tást eskü alatt vagy eskü ere jé vel bíró meg erõ sí tés mel lett tett nyi lat ko zat fel vé te le út ján fo ga na to sít sák, va la - mint az ilyen kor hasz ná lan dó for mu lát; i) adott eset ben az arra irá nyuló ké rel met, hogy a 9. cikk sze rint kü lön le ges el já rá si mó dot al kal maz za nak. A meg ke re sés tar tal maz za a 11. cikk al kal ma zá sá hoz szük sé ges in for má ci ó kat is. Hi te le sí tés vagy más ha son ló ala ki ság nem kö ve tel he tõ meg. 4. cikk A jog se gély irán ti meg ke re sést a meg ke re sett ha tó ság nyel vén kell el ké szí te ni, vagy ezen a nyel ven ké szült for - dí tás sal kell el lát ni. Mind azon ál tal va la mennyi Szer zõ dõ Ál lam el kell hogy fo gad jon ha csak nem tett fenn tar tást a 33. cikk sze rint an gol vagy fran cia nyel vû, vagy e nyel vek va la me lyi kén ké szült for dí tás sal el lá tott meg ke re sé se ket is. Az a Szer zõ dõ Ál lam, ame lyik nek több hi va ta los nyelv e van, de az ezek egyi kén ké szült meg ke re sést bel sõ jo gá - nál fog va nem fo gad hat ja a tel jes te rü le te vo nat ko zá sá - ban, nyi lat ko zat tal je lö li meg azt a nyel vet, ame lyen a meg ke re sést, ille tõ leg annak for dí tá sát el kell ké szí te ni ahho z, hogy te rü le té nek egyes ré sze in az tel je sí tés re ke rül - jön. Amennyi ben e nyi lat ko zat nak ala pos ok nél kül nem tesz nek ele get, a meg kí vánt nyelv re tör té nõ for dí tás költ sé gei a meg ke re sõ Ál la mot terhelik. Az elõ zõ be kez dé sek ben meg ha tá ro zott nyel ve ken kí - vül va la mennyi Szer zõ dõ Ál lam nyi lat ko zat ban meg je löl - het egy vagy több to váb bi nyel vet, amely(ek)en a jog se - gély irán ti meg ke re sés to váb bít ha tó Köz pon ti Ha tó sá ga ré szé re. A jog se gély irán ti meg ke re sés hez csa tolt for dí tást dip - lo má ci ai vagy kon zu li tiszt vi se lõ nek, hi te les for dí tó nak vagy va la mely más, erre jo go sí tott sze mély nek kell hi te le - sí te nie a két Ál lam va la me lyi ké ben.

9 2004/185. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y cikk Amennyi ben a Köz pon ti Ha tó ság úgy íté li meg, hogy a meg ke re sés nem fe le l meg az Egyez mény nek, er rõl ha la - dék ta la nul tá jé koz tat ja a meg ke re sõ Ál lam nak azt a ha tó - sá gát, amely a meg ke re sést to váb bí tot ta, pon to san meg je - lö li a meg ke re sés sel szem ben tá masz tott ki fo gá sa it. 6. cikk Ha a meg ke re sett ha tó ság nem ille té kes, a jog se gély irán ti meg ke re sést hi va tal ból ha la dék ta la nul át te szi a sa ját Ál la má nak joga sze rint ille té kes ha tó ság hoz. 7. cikk A meg ke re sõ ha tó sá got ké ré sé re ér te sí te ni kell a fo ga - na to sí tan dó cse lek mény idõ pont já ról és hely szí né rõl annak ér de ké ben, hogy az el já rás ban ér de kelt fe lek és eset - le ges kép vi se lõ ik je len le hes se nek. Az ér te sí tést a meg ke - re sõ ha tó ság ké ré sé re köz vet le nül kell meg kül de ni a fe lek - nek vagy kép vi se lõ ik nek. 8. cikk Bár mely Szer zõ dõ Ál lam ki nyil vá nít hat ja, hogy va la - mely má sik Szer zõ dõ Ál lam meg ke re sõ bí ró sá gá nak tag jai je len le het nek a jog se gély irán ti meg ke re sés tel je sí té sé nél. A je len lét füg gõ vé te he tõ a nyi lat ko za tot tevõ Ál lam erre ki je lölt ille té kes ha tó sá gá nak elõ ze tes en ge dé lyé tõl. 9. cikk A jog se gély irán ti meg ke re sés tel je sí té se so rán a bí ró ság sa ját Ál la má nak joga sze rint jár el. Mind azon ál tal ele get kell ten ni a meg ke re sõ ha tó ság azon ké ré sé nek, hogy a meg ke re sett bí ró ság al kal maz zon kü lön le ges el já rá si mó dot, ki vé ve, ha ez az el já rás össze - egyez tet he tet len a meg ke re sett Ál lam jo gá val, vagy annak al kal ma zá sa a meg ke re sett Ál lam bí rói gya kor la ta sze rint, avagy gya kor la ti aka dá lyok foly tán nem le het sé ges. A jog se gély ké rel met a le he tõ leg gyor sab ban kell telje - síteni. 10. cikk A jog se gély irán ti meg ke re sés tel je sí té se so rán a meg - ke re sett ha tó ság ugyan azok ban az ese tek ben és ugyan - olyan ter je de lem ben al kal maz meg fe le lõ kény sze rí tõ esz - kö zö ket, mint ahogy azt a meg ke re sett Ál lam joga a sa ját ha tó sá ga i tól szár ma zó meg ke re sés vagy va la mely ér de kelt fél ré szé rõl ilyen cél ból elõ ter jesz tett ké re lem tel je sí té sé - nél elõ ír ja. 11. cikk A jog se gély irán ti meg ke re sés nem tel je sít he tõ, ha az érin tett sze mély a val lo más té tel meg ta ga dá sá nak jo gá ra vagy a val lo más té tel ti lal má ra hi vat ko zik, amely a) a meg ke re sett Ál lam joga sze rint áll fenn, vagy b) a meg ke re sõ Ál lam joga sze rint áll fenn, és ezt a meg ke re sés ben fel tün tet ték, illetve szük ség ese tén a meg ke re sett ha tó ság ké ré sé re ezt a meg ke re sõ ha tó ság iga zol ta. Bár mely Szer zõ dõ Ál lam ki nyil vá nít hat ja, hogy a val lo - más té tel meg ta ga dá sá ra vo nat ko zó olyan jo go kat, ille tõ leg a val lo más té tel re vo nat ko zó olyan ti lal ma kat, ame lyek a meg ke re sõ és a meg ke re sett Ál la mon kí vü li egyéb Ál lam joga sze rint áll nak fenn, úgy szin tén figye lembe vesz, olyan ter je de lem ben, aho gyan azt nyi lat ko za tá ban meg ha - tá roz ta. 12. cikk A jog se gély irán ti meg ke re sés tel je sí té se ki zá ró lag abba n az eset ben ta gad ha tó meg, ha a) a meg ke re sés tel je sí té se a meg ke re sett Ál lam ban nem tar to zik a bí rói ha tás kör be; b) a meg ke re sett Ál lam úgy íté li meg, hogy a meg ke re - sés tel je sí té se szu ve re ni tá sát vagy biz ton sá gát ve szé lyez - tet né. A meg ke re sés tel je sí té se nem ta gad ha tó meg pusz tán ab ból az ok ból, hogy a meg ke re sett Ál lam nak sa ját bel sõ joga alap ján ki zá ró la gos jog ha tó sá ga van az ügy tár gyá ra, avagy a bel sõ joga olyan el já rást, amely ben a meg ke re sést elõ ter jesz tet ték, nem is mer. 13. cikk A jog se gély irán ti meg ke re sés tel je sí té sé nek ered mé - nye ként ke let ke zett ira to kat a meg ke re sett ha tó ság ugyan - azon az úton jut tat ja el a meg ke re sõ ha tó ság hoz, ame lyen ez utób bi a meg ke re sést elõ ter jesz tet te. Amennyi ben a meg ke re sést rész ben vagy egész ben nem tel je sí tik, er rõl a meg ke re sõ ha tó sá got, az okok meg je lö lé - se mel lett, ugyan azon az úton, ha la dék ta la nul ér te sí te ni kell. 14. cikk A jog se gély irán ti meg ke re sés tel je sí té sé ért sem mi fé le díj vagy költ ség té rí tés nem kö ve tel he tõ.

10 14310 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/185. szám A meg ke re sett Ál lam mind azon ál tal kö ve tel he ti a meg - ke re sõ Ál lam tól a szak ér tõk vagy a tol má csok ré szé re fi ze - tett dí jak nak, va la mint az annak foly tán fel me rült ki adá - sok nak a meg té rí té sét, hogy a meg ke re sõ Ál lam ké ré sé re a 9. cikk má so dik be kez dé se ér tel mé ben kü lön le ges el já rá si mó dot al kal maz tak. Az a meg ke re sett ha tó ság, amely nek joga ér tel mé ben a fe lek nek kell gon dos kod ni uk a bi zo nyí tás ról, és amely a jog se gély irán ti meg ke re sést maga nem tel je sít he ti, a tel je - sí tés sel meg bíz hat va la mely erre meg fe le lõ sze mélyt, fel - té ve, hogy a meg ke re sõ ha tó ság hoz zá já ru lá sát be sze rez te. A hoz zá já ru lás be szer zé se so rán a meg ke re sett ha tó ság köz li azon költ sé gek nek a hoz zá ve tõ le ges össze gét, ame - lyek a meg ke re sés tel je sí té sé nek e mód já ból ki fo lyó lag fel me rül het nek. A hoz zá já ru lás sal a meg ke re sõ ha tó ság kö te les sé get vál lal a fel me rü lõ költ sé gek meg té rí té sé re. Hoz zá já ru lás hi á nyá ban a meg ke re sõ ha tó ság e költ sé gek meg té rí té sé re nem köteles. II. Fejezet Bizonyításfelvétel diplomáciai vagy konzuli képviselõ által és megbízottak útján 15. cikk Pol gá ri vagy ke res ke del mi ügyek ben az egyik Szer zõ dõ Ál lam dip lo má ci ai vagy kon zu li kép vi se lõ je va la mely má - sik Szer zõ dõ Ál lam te rü le tén, ab ban a kör zet ben, ahol fel - ada ta it el lát ja, kény szer al kal ma zá sa nél kül bi zo nyí tást fo - ga na to sít hat olyan el já rás cél já ra, amely az ál ta la kép vi selt Ál lam va la mely bí ró sá ga elõtt van fo lya mat ban, fel té ve, hogy ez ki zá ró lag az ál ta la kép vi selt Ál lam pol gá ra it érin ti. Bár mely Szer zõ dõ Ál lam ki nyil vá nít hat ja, hogy a bi zo - nyí tás ilyen mó don tör té nõ fo ga na to sí tá sá ra csak ak kor ke - rül het sor, ha azt a nyi lat ko za tot tevõ Ál lam erre ki je lölt ille té kes ha tó sá ga a dip lo má ci ai vagy kon zu li kép vi se lõ álta l vagy az õ ne vé ben elõ ter jesz tett ké re lem alap ján en - ge dé lyez te. a) ezt a fo ga dó Ál lam erre ki je lölt ille té kes ha tó sá ga ál ta lá nos ság ban vagy a konk rét eset re vo nat ko zó an en - ge dé lyez te, és b) azo kat a fel té te le ket, ame lye ket az ille té kes ha tó ság en ge dé lyé ben meg ha tá ro zott, a dip lo má ci ai vagy kon zu li kép vi se lõ tel je sí ti. Bár me lyik Szer zõ dõ Ál lam ki nyil vá nít hat ja, hogy az e cikk sze rin ti bi zo nyí tás fel vé tel re elõ ze tes en ge dé lye nélkü l is sor ke rül het. 17. cikk Pol gá ri vagy ke res ke del mi ügyek ben min den olyan sze - mély, akit erre a cél ra meg bí zott ként ki je löl tek, kény szer al kal ma zá sa nél kül bi zo nyí tást fo ga na to sít hat va la mely Szer zõ dõ Ál lam te rü le tén olyan el já rás cél já ra, amely va - la mely má sik Szer zõ dõ Ál lam bí ró sá ga elõtt van fo lya mat - ban, amennyi ben a) ezt azon Ál lam ki je lölt ille té kes ha tó sá ga, ahol a bi - zo nyí tást fo ga na to sí ta ni kell ál ta lá nos ság ban vagy a konk rét eset re vo nat ko zó an en ge dé lyez te, és b) azo kat a fel té te le ket, ame lye ket az ille té kes ha tó ság en ge dé lyé ben meg ha tá ro zott, a meg bí zott tel je sí ti. Bár me lyik Szer zõ dõ Ál lam ki nyil vá nít hat ja, hogy az e cikk sze rin ti bi zo nyí tás fel vé tel re elõ ze tes en ge dé lye nél - kül is sor ke rül het. 18. cikk Bár mely Szer zõ dõ Ál lam ki nyil vá nít hat ja, hogy a 15., 16., illetve 17. cik kek ér tel mé ben bi zo nyí tás fel vé tel re jo go sult dip lo má ci ai vagy kon zu li kép vi se lõ, ille tõ leg meg bí zott ké re lem mel for dul hat a nyi lat ko za tot tevõ Ál - lam erre ki je lölt ha tó sá gá hoz annak ér de ké ben, hogy az kény sze rí tõ esz kö zök út ján nyújt son tá mo ga tást a bi zo nyí - tás fel vé tel hez. Nyi lat ko za tá ban az Ál lam meg je löl he ti azon fel té te le ket, ame lye ket cél sze rû nek lát. Amennyi ben a ha tó ság helyt ad a ké re lem nek, al kal - maz nia kell azon meg fe le lõ kény sze rí tõ esz kö zö ket, ame - lye ket sa ját joga a bel sõ el já rá sok te kin te té ben ír elõ. 16. cikk Az egyik Szer zõ dõ Ál lam dip lo má ci ai vagy kon zu li kép vi se lõ je va la mely má sik Szer zõ dõ Ál lam te rü le tén, abba n a kör zet ben, ahol fel ada ta it el lát ja, olyan el já rás cél - já ra, amely az ál ta la kép vi selt Ál lam va la mely bí ró sá ga elõtt van fo lya mat ban, kény szer al kal ma zá sa nél kül bi zo - nyí tást fo ga na to sít hat ab ban az eset ben is, ha az a fo ga dó Ál lam nak vagy egy har ma dik Ál lam nak a pol gá ra it érin ti, fel té ve, hogy 19. cikk Az ille té kes ha tó ság ha a 15., 16. vagy 17. cikk ben meg ha tá ro zott en ge délyt meg ad ja, ille tõ leg a 18. cikk ben meg ha tá ro zott ké re lem nek helyt ad meg szab hat ja az által a cél sze rû nek tar tott fel té te le ket, kü lö nö sen a bi zo nyí - tás fel vé tel he lyét és idõ pont ját il le tõ en. Meg kö ve tel he ti azt is, hogy a bi zo nyí tás fel vé tel idõ pont já ról és he lyé rõl kel lõ idõ ben elõ re ér te sít sék; eb ben az eset ben a ha tó ság kép vi se lõ je jo go sult je len len ni a bi zo nyí tás fel vé tel nél.

11 2004/185. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y cikk Azon sze mé lyek, aki ket az e Fe je zet va la mely cik ké ben meg ha tá ro zott bi zo nyí tás fel vé tel érint, jogi kép vi se lõt ve - het nek igény be. 21. cikk Amennyi ben va la mely dip lo má ci ai vagy kon zu li kép vi - se lõ, illetve va la mely meg bí zott a 15., 16., ille tõ leg 17. cikk ér tel mé ben jo go sult a bi zo nyí tás fel vé te lé re, a) fo ga na to sít hat bár mely bi zo nyí tá si cse lek ményt, amennyi ben az nem össze egyez tet he tet len a bi zo nyí tás fel - vé tel he lye sze rin ti Ál lam jo gá val, avagy nem el len té tes a fent em lí tett cik kek alap ján meg adott en ge déllyel, to váb bá ugyan ezen fel té te lek mel lett es küt vagy eskü ere jé vel bíró meg erõ sí tést (af fir ma ti on) is fel ve het; b) minden, a bizonyításfelvételnél történõ megjelenésre vagy az abban történõ közremûködésre szóló idézést a bizonyításfelvétel helyének nyelvén kell elkészíteni, avagy ezen a nyel ven ké szült for dí tás sal kell el lát ni, ki vé ve, ha a bi zo - nyításfelvétel által érintett személy annak az Államnak a polgára, amelyben az eljárás folyamatban van; c) az idé zés ben tá jé koz tat ni kell az érin tett sze mélyt arró l, hogy jogi kép vi se lõt ve het igény be, to váb bá azon Ál la mok ban, ame lyek nem tet tek a 18. cikk sze rin ti nyi lat - ko za tot ar ról is, hogy nem kö te les meg je len ni, ille tõ leg a bi zo nyí tás fel vé tel ben köz re mû köd ni; d) a bi zo nyí tás fel ve he tõ azon bí ró ság joga ál tal elõ írt mó don is, amely elõtt az el já rás fo lya mat ban van, ki vé ve, ha a bi zo nyí tás e mód ját tilt ja azon Ál lam joga, amely nek te rü le tén a bi zo nyí tás fel vé tel tör té nik; e) a bi zo nyí tás fel vé tel ál tal érin tett sze mély a 11. cikk - ben fog lal tak sze rint hi vat koz hat a val lo más té tel meg ta ga - dá sá nak jo gá ra, ille tõ leg a val lo más té tel ti lal má ra. 22. cikk Az a kö rül mény, hogy a bi zo nyí tás fel vé te le az e Fe je - zet ben elõ írt el já rás ke re té ben az érin tett sze mély együtt - mû kö dé sé nek hi á nyá ban nem volt le het sé ges, nem zár ja ki, hogy utóbb ugyan azon tárgy ban az I. Fe je zet sze rint ter jessze nek elõ jog se gély ké rel met. III. Fejezet Általános rendelkezések 23. cikk Je len Egyez mény alá írá sá nak, meg erõ sí té sé nek vagy az ah hoz tör té nõ csat la ko zás al kal má val bár mely Szer zõ dõ Ál lam ki nyil vá nít hat ja, hogy nem tel je sí ti az olyan meg ke - re sé se ket, ame lye ket a Com mon Law jog rend sze rû or - szá gok ban pre-tri al dis co ve ry of do cu ments né ven is - mert el já rás tár gyá ban ter jesz tet tek elõ. 24. cikk Bár mely Szer zõ dõ Ál lam ki je löl het a Köz pon ti Ha tó ság mel lett to váb bi ha tó sá go kat is, meg ha tá roz va azok ille té - kességét. A jog se gély irán ti meg ke re sé sek azon ban min - den eset ben meg küld he tõk a Köz pon ti Ha tó ság hoz. Szö vet sé gi ál la mok jo go sul tak arra, hogy több Köz - ponti Ha tó sá got je löl je nek ki. 25. cikk Bár mely olyan Szer zõ dõ Ál lam, amely ben több jog - rend szer van ha tály ban, ren del kez het úgy, hogy e jog rend - sze rek va la me lyi ké nek ha tó sá gai ren del kez nek ki zá ró la - gos ille té kességgel az Egyez mény sze rin ti jog se gély irán ti meg ke re sé sek tel je sí té sé re. 26. cikk Amennyi ben al kot mány jo gi ren del ke zé sei ezt meg kö - ve te lik, bár mely Szer zõ dõ Ál lam igé nyel he ti a meg ke re sõ Ál lam tól azok nak a dí jak nak, ille tõ leg költ sé gek nek a meg té rí té sét, ame lyek a jog se gély ké re lem tel je sí té se so rán az idé zés kéz be sí té se, a meg hall ga tott sze mély ré szé re fi - ze tett díj és a bi zo nyí tás fel vé tel rõl fel vett jegy zõ könyv ki - ál lí tá sa foly tán me rül tek fel. Amennyiben valamely Állam a fenti bekezdés szerinti igényt tá maszt, ezen Ál lam tól min den más Szer zõ dõ Ál lam követelheti a hasonló díjak és költségek megtérítését. 27. cikk Je len Egyez mény a Szer zõ dõ Ál la mok egyi két sem gá - tol ja ab ban, hogy a) ki nyil vá nít sa, mi sze rint a jog se gély irán ti meg ke re - sé se ket bí ró sá gai ré szé re a 2. cikk ben elõ ír tak tól el té rõ úton is el le het jut tat ni; b) bel sõ joga vagy ki ala kult gya kor la ta alap ján hoz zá - já rul jon ah hoz, hogy az Egyez mény ha tá lya alá tar to zó cse lek mé nye ket ke vés bé kor lá to zó fel té te lek mel lett fo ga - na to sít sa nak; c) bel sõ joga vagy ki ala kult gya kor la ta alap ján hoz zá - já rul jon az Egyez mény ben meg ha tá ro zot tak tól el té rõ bi - zo nyí tás fel vé te li el já rá sok al kal ma zá sá hoz.

12 14312 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/185. szám 28. cikk Je len Egyez mény nem ké pe zi aka dá lyát annak, hogy két vagy több Szer zõ dõ Ál lam meg ál la pod jon ab ban, hogy el - te kin te nek a) a 2. cikk ren del ke zé se i tõl, a jog se gély irán ti meg - keresések to váb bí tá sát il le tõ en; b) a 4. cikk ren del ke zé se i tõl a nyelv hasz ná la tot ille - tõen; c) a 8. cikk ren del ke zé se i tõl, a bí ró ság tag já nak a bi zo - nyí tás fel vé tel nél tör té nõ je len lé tét il le tõ en; d) a 11. cikk ren del ke zé se i tõl, a val lo más té tel meg ta ga - dá sá nak jo gát, ille tõ leg a val lo más té tel ti lal mát il le tõ en; e) a 13. cikk ren del ke zé se i tõl, a jog se gély irán ti meg - ke re sés tel je sí té se so rán ke let ke zett ira tok to váb bí tá sát il - le tõ en; f) a 14. cikk ren del ke zé se i tõl a költ sé gek sza bá lyo zá sát il le tõ en; g) a II. Fe je zet ren del ke zé se i tõl. 29. cikk Azon Ál la mok vi szony la tá ban, ame lyek je len Egyez - mé nyen kí vül ré sze sei a pol gá ri el já rás ra vo nat ko zó, Hágába n, jú li us 17. nap ján kelt Egyez mény nek és a pol gá ri el já rás ra vo nat ko zó, Há gá ban, már ci us 1. nap ján kelt Egyez mény nek vagy ezek egyi ké nek, je len Egyez mény a két ko ráb bi Egyez mény cik ke i nek helyéb e lép. 30. cikk Je len Egyez mény nem érin ti az évi Egyez mény 23. cik ké nek és az évi Egyez mény 24. cik ké nek alkalm azását. 31. cikk A Szer zõ dõ Ál la mok kö zött az és az évi Egyez mé nyek hez lét re jött ki egé szí tõ meg ál la po dá so kat to vább ra is al kal maz ni kell, ha csak az ér de kelt Szer zõ dõ Ál la mok el té rõ en nem ál la pod nak meg. 32. cikk Nem érint vén a 29. és 31. cik kek ren del ke zé se it, je len Egyez mény nem te szi ha tály ta lan ná azon egyez mé nye ket, ame lyek a je len Egyez mény ál tal sza bá lyo zott kér dé sek kel kap cso la tos ren del ke zé se ket tar tal maz nak, és ame lyek nek a Szer zõ dõ Ál la mok ré sze sei vagy ré sze sei lesz nek. 33. cikk Je len Egyez mény alá írá sá nak, meg erõ sí té sé nek vagy az ah hoz tör té nõ csat la ko zás al kal má val bár mely Ál lam rész - ben vagy egész ben ki zár hat ja a 4. cikk má so dik be kez dé - sé nek, va la mint a II. Fe je zet nek az al kal ma zá sát. Egyéb fenn tar tás té te le nem meg en ge dett. Az ál ta la tett fenn tar tást bár mely Szer zõ dõ Ál lam bár - mi kor vissza von hat ja; a fenn tar tás a vissza vo ná sá ról szóló be je len tés tõl szá mí tott hat va na dik na pon vesz ti ha tá lyát. Ha va la mely Ál lam fenn tar tást tett, min den más Ál lam, ame lyet a fenn tar tás érint, ugyan azon sza bá lyo kat al kal - maz hat ja vele szem ben. 34. cikk A nyilatkozatát bármely Állam bármikor visszavonhatja vagy módosíthatja. 35. cikk A meg erõ sí tés rõl vagy csat la ko zás ról szóló ok ira tá nak le tét be he lye zé se kor vagy va la mely ké sõb bi idõ pont ban min den Szer zõ dõ Ál lam ér te sí ti Hol lan dia Kül ügy mi nisz - té ri u mát a 2., 8., 24. és 25. cik kek nek meg fele lõen ki je lölt ha tó sá gok ról. Szük ség hez ké pest min den Szer zõ dõ Ál lam ha son ló mó don ér te sí ti a Mi nisz té ri u mot a) azon ha tó sá gok ki je lö lé sé rõl, ame lyek hez a dip lo - má ci ai vagy kon zu li kép vi se lõk nek a 16. cikk sze rint for - dul ni uk kell, va la mint ame lyek a 15., 16. és 18. cik kek sze - rin ti en ge dé lye ket, ille tõ leg tá mo ga tást meg ad hat ják, illetve nyújt hat ják; b) azon ha tó sá gok ki je lö lé sé rõl, ame lyek a meg bí zot - tak ré szé re a 17. cikk ben meg ha tá ro zott en ge délyt, ille tõ - leg a 18. cikk ben elõ írt tá mo ga tást meg ad hat ják, illetve nyújt hat ják; c) a 4., 8., 11., 15., 16., 17., 18., 23. és 27. cik kek sze - rint tett nyi lat ko za tok ról; d) a fent em lí tett ha tó ság ki je lö lé sek vagy nyi lat ko za tok vissza vo ná sá ról vagy mó do sí tá sá ról; e) va la mely fenn tar tás vissza vo ná sá ról. 36. cikk A Szer zõ dõ Ál la mok kö zött az Egyez mény al kal ma zá sa so rán fel me rült né zet el té ré se ket dip lo má ci ai úton kell rendez ni. 37. cikk Je len Egyez mény azon Ál la mok szá má ra áll nyit va alá - írás ra, ame lyek a Há gai Nem zet kö zi Ma gán jo gi Ér te kez let ti zen egye dik ülés sza kán kép vi sel tet ték ma gu kat.

13 2004/185. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Az Egyez ményt meg kell erõ sí te ni, és a meg erõ sí tés rõl szóló ok ira to kat Hol lan dia Kül ügy mi nisz té ri u má nál kell le tét be he lyez ni. 38. cikk Je len Egyez mény a meg erõ sí tés rõl szóló har ma dik ok - irat nak a 37. cikk má so dik be kez dé se sze rin ti le tét be he - lye zé sé tõl szá mí tott hat va na dik na pon lép ha tály ba. Az Egyez mény min den olyan Alá író Ál lam tekinte - tében, amely azt ké sõbb erõ sí ti meg, a meg erõ sí tés rõl szóló ok ira tá nak le tét be he lye zé sé tõl szá mí tott hat va na dik na pon lép ha tály ba. 39. cikk Bár mely, ma gát a Há gai Nem zet kö zi Ma gán jo gi Ér te - kez let ti zen egye dik ülés sza kán nem kép vi sel te tõ Ál lam, amely tag ja az Ér te kez let nek, az Egye sült Nem ze tek Szer - ve ze té nek vagy e szer ve zet va la mely sza ko sí tott szer ve ze - té nek, avagy szer zõ dõ ál lam a a Nem zet kö zi Bí ró ság Sta tú - tu má nak, csat la koz hat je len Egyez mény hez azt köve tõen, hogy az a 38. cikk elsõ be kez dé se ér tel mé ben ha tály ba lé - pett. A csat la ko zá si ok ira tot Hol lan dia Kül ügy mi nisz té ri u - má nál kell le tét be he lyez ni. Az Egyez mény a csat la ko zó Ál lam te kin te té ben a csat - la ko zá si ok ira tá nak le tét be he lye zé sé tõl szá mí tott hat va - na dik na pon lép ha tály ba. A csat la ko zás csak a csat la ko zó Ál lam és azon Szer zõ dõ Ál la mok vi szony la tá ban lesz ha tá lyos, ame lyek úgy nyi - lat koz nak, hogy a csat la ko zást el fo gad ják. Az ilyen nyi lat - ko za tot Hol lan dia Kül ügy mi nisz té ri u má nál kell le tét be he lyez ni; a Mi nisz té rium a nyi lat ko zat hi te le sí tett pél dá - nyát dip lo má ci ai úton min den Szer zõ dõ Ál lam nak meg - kül di. Az Egyez mény a csat la ko zó Ál lam és azon Ál lam vi - szony la tá ban, amely a csat la ko zás el fo ga dá sá ról nyi lat ko - zott, az el fo ga dó nyi lat ko zat le tét be he lye zé sé tõl szá mí tott hat va na dik na pon lép ha tály ba. 40. cikk Az alá írás kor, a meg erõ sí tés kor vagy a csat la ko zás kor bár mely Ál lam ki nyil vá nít hat ja, hogy je len Egyez mény ha tá lya mind azon te rü le tek re ki ter jed, ame lyek nek kül - kap cso la ta it el lát ja, avagy e te rü le tek kö zül egye sek re. Az ilyen nyi lat ko zat ak kor vá lik ha tá lyos sá, ami kor az Egyez mény ha tály ba lép azon Ál lam te kin te té ben, amely azt tet te. Min den ké sõb bi ki ter jesz tõ nyi lat ko za tot Hol lan dia Kül ügy mi nisz té ri u má nál kell be je len te ni. Az Egyez mény azon te rü le tek te kin te té ben, ame lyek - re annak ha tá lyát ki ter jesz tet ték, a má so dik be kez dés - ben em lí tett be je len tés tõl szá mí tott hat va na dik na pon lép ha tályb a. 41. cikk Je len Egyez mény a 38. cikk elsõ be kez dé se sze rin ti ha - tály ba lé pé sé nek nap já tól szá mí tott öt évig ma rad ha tály - ban, azon Ál la mok te kin te té ben is, ame lyek azt ké sõbb erõ sí tet ték meg, vagy ah hoz ké sõbb csat la koz tak. Az Egyez mény ha tá lya fel mon dás hi á nyá ban öt éven - ként hall ga tó la go san meg hosszab bo dik. A fel mon dást leg alább hat hó nap pal az öt éves idõ szak le jár tát meg elõ zõ en le het be je len te ni Hol lan dia Kül ügy - mi nisz té ri u má nál. A fel mon dás kor lá to zód hat egyes te rü le tek re is, ame - lyek re az Egyez mény ha tá lya ki ter jed. A fel mon dás csak azon Ál lam ra hat ki, amely azt be je - len tet te. A töb bi Szer zõ dõ Ál lam te kin te té ben az Egyez - mény ha tá lya fenn ma rad. 42. cikk Hol lan dia Kül ügy mi nisz té ri u ma ér te sí ti a 37. cikk ben meg ha tá ro zott Ál la mo kat, to váb bá azon Ál la mo kat, ame - lyek a 39. cikk ér tel mé ben csat la koz tak a) a 37. cikk sze rin ti alá írá sok ról és meg erõ sí té sek rõl; b) ar ról az idõ pont ról, ami kor az Egyez mény a 38. cikk elsõ be kez dé se ér tel mé ben ha tály ba lép; c) a 39. cikk sze rin ti csat la ko zá sok ról és azon idõ pont - ról, ami kor azok ha tá lyos sá vál nak; d) a 40. cikk sze rin ti ki ter jesz tõ nyi lat ko za tok ról és azon idõ pont ról, ami kor azok ha tá lyos sá vál nak; e) a 33. és 35. cikk sze rin ti ki je lö lé sek rõl, fenn tar tás ról és nyi lat ko za tok ról; f) a 41. cikk har ma dik be kez dé se sze rin ti fel mon dá sok - ról. En nek hi te lé ül a kel lõ en meg ha tal ma zott alul írot tak jele n Egyez ményt alá ír ták. Ké szült Há gá ban, már ci us 18. nap ján, an gol és fran cia nyel ven, mind két szö veg egy aránt hi te les, egy pél - dány ban, amely Hol lan dia Kor má nyá nak le vél tá rá ban ke - rül el he lye zés re, és amely rõl dip lo má ci ai úton hi te les má - so lat ke rül meg kül dés re azon Ál la mok nak, ame lyek a Hága i Nem zet kö zi Ma gán jo gi Ér te kez let ti zen egye dik ülés sza kán kép vi sel tet ték ma gu kat. 3. A Ma gyar Köz tár sa ság az Egyez mény hez csat la - ko zá si ok ira tá nak le tét be he lye zé se kor az aláb bi fenn - tartásokat, ille tõ leg nyi lat ko za to kat tet te:

14 14314 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/185. szám a) fenn tar tá sok az Egyez mény 33. cik ke alap ján a 4. cikk má so dik be kez dé sé hez: A Ma gyar Köz tár sa ság az Egyez mény 4. cik ke má so - dik be kez dé sé nek al kal ma zá sát ki zár ja. a 16. cikk hez: A Ma gyar Köz tár sa ság az Egyez mény 16. cik ké nek al - kal ma zá sát ki zár ja. a 18. cikk hez: A dip lo má ci ai vagy kon zu li kép vi se lõ ál tal az Egyez - mény 15. cik ke, ille tõ leg a meg bí zott ál tal az Egyez mény 17. cik ke alap ján tör té nõ bi zo nyí tás fel vé tel hez a ma gyar ha tó sá gok nem nyúj ta nak tá mo ga tást kény sze rí tõ esz kö - zök al kal ma zá sa út ján. b) nyi lat ko za tok az Egyez mény hez a 2. cikk hez: A Ma gyar Köz tár sa ság ban az Egyez mény 2. cik ke sze - rin ti Köz pon ti Ha tó ság fel ada ta it az Igaz ság ügyi Mi nisz té - rium lát ja el. a 8. cikk hez: A meg ke re sõ bí ró ság tag jai a ma gyar Köz pon ti Ha tó - ság elõ ze tes hoz zá já ru lá sá val je len le het nek a meg ke re sett bí ró ság ál tal fo ga na to sí tott bi zo nyí tás fel vé te li cse lek - mény nél. a 15. cikk hez: Az Egyez mény 15. cik ke alap ján más Szer zõ dõ Ál lam dip lo má ci ai vagy kon zu li kép vi se lõ je a Ma gyar Köz tár sa - ság te rü le tén a ma gyar ha tó sá gok elõ ze tes hoz zá já ru lá sa nél kül fo ga na to sít hat bi zo nyí tá si cse lek ményt az ál ta la kép vi selt Szer zõ dõ Ál lam ban fo lya mat ban lévõ el já rás cél já ra, fel té ve, hogy az olyan sze mélyt érint, aki ki zá ró lag a dip lo má ci ai vagy kon zu li kép vi se lõ kül dõ Ál la má nak pol gár a. A bi zo nyí tá si cse lek mény kény szer, ille tõ leg hát - rá nyos jog kö vet kez mény al kal ma zá sá val vagy ki lá tás ba he lye zé sé vel nem jár hat. a 17. cikk hez: Az Egyez mény 17. cik ké nek má so dik be kez dé se sze - rin ti en ge délyt a Ma gyar Köz tár sa ság ban a Köz pon ti Ha - tó ság jo go sult meg ad ni. a 23. cikk hez: A ma gyar ha tó sá gok nem tel je sí te nek olyan meg ke re - sé se ket, ame lye ket pre-tri al dis co ve ry of do cu ments né - ven is mert el já rás tár gyá ban ter jesz tet tek elõ. 4. (1) Az Egyez mény 17. cik ké nek má so dik be kez dé se sze rin ti en ge dély irán ti ké rel met az Igaz ság ügyi Mi nisz té - ri um hoz kell be nyúj ta ni ma gyar, an gol, fran cia vagy né - met nyel ven. A ké re lem ben meg kell je löl ni az aláb bi a kat: a) az el já ró kül föl di bí ró ság meg ne ve zé sét és ügy szá - mát; b) az el já rá sá ban érin tett fe lek, illetve kép vi se lõ ik ne - vét és la kó he lyét; c) az el já rás tár gyát; d) az ügy tény ál lá sá nak rö vid le írá sát; e) annak a sze mély nek a ne vét és la kó he lyét, aki meg - bí zott ként a bi zo nyí tá si cse lek ményt bel föl dön fo ga na to sí - ta ni kí ván ja; f) a bel föl dön fo ga na to sí tan dó bi zo nyí tá si cse lek mény pon tos meg je lö lé sét; g) annak a sze mély nek a ne vét és la kó he lyét, aki nek köz re mû kö dé se a bi zo nyí tá si cse lek mény fo ga na to sí tá sá - hoz szük sé ges. (2) A ké re lem hez csa tol ni kell a bi zo nyí tást foganato - sító meg bí zott ként el já ró sze mély ré szé re szóló, a kül föl di bí ró ság ál tal ho zott ki ren de lést vagy az zal egy te kin tet alá esõ ok ira tot. Az ok ira tot nem zet kö zi szer zõ dés el té rõ ren del ke zé se hi á nyá ban az ille té kes ma gyar kül kép vi se - le ti ha tó ság gal fe lül kell hi te le sít tet ni. (3) Az Igaz ság ügyi Mi nisz té rium a ké re lem nek nem ad helyt, amennyi ben a fo ga na to sí ta ni szán dé ko zott bi zo nyí - tá si cse lek mény a ma gyar köz rend be üt köz ne. (4) Amennyi ben a bi zo nyí tá si cse lek mény va la mely sze mély meg hall ga tá sá ra irá nyul, a meg hall ga tás a ma gyar bí ró ság fel ügye le te mel lett fo ga na to sít ha tó. Ha az Igaz ság - ügyi Mi nisz té rium a ké re lem nek helyt ad, ér te sí ti azt a he - lyi bí ró sá got, amely nek ille té kességi te rü le tén a meg hall - gat ni kí vánt sze mély bel föl di la kó he lye vagy szo ká sos tar - tóz ko dá si he lye ta lál ha tó. E sze mélyt meg hall ga tá sát meg - elõ zõ en tá jé koz tat ni kell ar ról, hogy a) köz re mû kö dé se ön kén tes, annak meg ta ga dá sa miatt bel föl dön jog hát rány nem ér he ti, b) a meghallgatás során jogosult anyanyelvét használni, c) jogi kép vi se lõ je a meg hall ga tás so rán je len le het, to váb bá ta nú ként tör té nõ ki hall ga tá sa ese tén õt ki kell ta ní ta ni a Pol gá ri per rend tar tás ról szóló évi III. tör - vény ai ban fog lal tak ról. (5) Amennyi ben a meg hall ga tás fo ga na to sí tá sá hoz tol - mács köz re mû kö dé se szük sé ges, a tol mács díj át a meg bí - zott ként el já ró sze mély kö te les meg té rí te ni. (6) Az igaz ság ügy -m inis zter az e sze rin ti bi zo nyí tás - fel vé tel en ge dé lye zé se kor egyéb fel té te le ket is meg - szabhat. 5. Fel ha tal ma zást kap az igaz ság ügy -m inis zter, hogy el lás sa az Egyez mény 2. cik ke sze rin ti Köz pon ti Ha tó ság fel adat kö rét, és meg ál la pít sa az e mi nõ ség ben vég zen dõ fel ada tai el lá tá sá hoz szük sé ges rész le tes sza bá lyo kat. 6. (1) Ez a tör vény a ki hir de té se nap ján lép ha tály ba. (2) A tör vény ai az Egyez mény 39. cik ké nek har - ma dik be kez dé sé ben meg ha tá ro zott idõ pont ban lép nek ha tály ba. Mádl Fe renc s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyûlés elnöke

15 2004/185. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi CXVII. törvény az Országos Rádió és Televízió Testület évi költségvetésérõl* 1. (1) Az Or szág gyû lés a rá di ó zás ról és a te le ví zi ó zás - ról szóló, mó do sí tott évi I. tör vény (a továb - biakban: Rtv.) 32. (1) be kez dé sé ben fog lal tak nak meg - fele lõen, az Or szá gos Rá dió és Te le ví zió Tes tü let (a továb - biak ban: ORTT) évi költ ség ve té sé nek a) ki adá si fõ össze gét 1 031,196 M Ft-ban, azaz egy mil - li árd-har minc egy mil lió-száz ki lenc ven hat ezer fo rint ban, b) be vé te li fõ össze gét 1 031,196 M Ft-ban, azaz egy - milliárd-harmincegymillió-százkilencvenhatezer forintban, c) az ORTT költ ség ve té sen kí vü li, ORTT ke ze lé sû évi ki adá si elõ irány za tát 6 297,937 M Ft, azaz hat - milliárd-kettõszázkilencvenhétmillió-ki lenc száz har minc - hét ezer fo rint ban, d) az ORTT költségvetésen kívüli, ORTT kezelésû évi be vé te li elõ irány za tát 6 297,937 M Ft, azaz hatmilliárd-kettõszázkilencvenhétmillió-kilencszázharminchétezer forintban hagy ja jóvá. (2) Az (1) be kez dés a) pont já ban meg ál la pí tott ki adá si fõ összeg, va la mint a c) pont ban meg ál la pí tott költ ség ve té - sen kí vü li ki adá si elõ irány zat rész le te zé sét e tör vény 1. szá mú mel lék le te, az (1) be kez dés b) pont já ban meg - állapított be vé te li fõ összeg, va la mint a d) pont ban meg - állapított költ ség ve té sen kí vü li be vé te li elõ irány zat rész le - te zé sét e tör vény 2. szá mú mel lék le te tar tal maz za. * A tör vényt az Or szág gyû lés a no vem ber 29-i ülés nap ján fogadta el. 2. Az ORTT fel ha tal ma zást kap arra, hogy az 1. (1) be kez dés b) pont já ban meg ha tá ro zott be vé te li fõösszegen be lül in do kolt eset ben az idõ ará nyos fi nan szí - ro zás tól el tér jen. 3. Az ORTT a évi költ ség ve té sé nek vég re haj tá - sá ról az Rtv. 32. (3) be kez dé se sze rint be szá mo lót ké szít, me lyet az Rtv ának (6) be kez dé se sze rin ti a Mû - sor szol gál ta tá si Alap évi költ ség ve té sé nek vég re - haj tá sá ról szóló be szá mo lót tar tal ma zó mel lék let tel együtt má jus 31-ig ter jesz ti az Or szág gyû lés elé. 4. (1) Az Or szág gyû lés az Rtv ában és a 77. (6) be kez dé sé ben fog lal tak nak meg fele lõen az ORTT költ ség ve té sé nek mel lék le te ként jó vá hagy ja a Mûsorszolgáltatási Alap költ ség ve té sét (3. szá mú mel - léklet). (2) Az Or szág gyû lés a Mû sor szol gál ta tá si Alap évi költ ség ve té sé nek a) ki adá si fõ össze gét M Ft-ban, azaz har minc - két mil li árd-száz negy ven nyolc mil lió fo rint ban, b) be vé te li fõ össze gét M Ft-ban, azaz har minc - két mil li árd-száz negy ven nyolc mil lió fo rint ban hagy ja jóvá. 5. Az ORTT jo go sult az ezen tör vény ben jó vá ha gyott költ ség ve té sek ki adá si elõ irány za tai kö zöt ti átcsoporto - sításra. 6. Ez a tör vény ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. Mádl Fe renc s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyûlés elnöke

16 14316 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/185. szám 1. számú melléklet a évi CXVII. törvényhez Az Országos Rádió és Televízió Testület évi költségvetésének kiadási oldala Elõirányzat száma Elõirányzat neve Elõirányzat összege M Ft-ban 1. Sze mé lyi jut ta tá sok 550, Mun ka adó kat ter he lõ já ru lé kok 172, Do lo gi ki adá sok 276, Fel hal mo zá si ki adá sok 31,660 Összesen: 1 031,196 Költségvetésen kívüli ORTT kezelésû évi kiadási elõirányzat Elõirányzat száma Elõirányzat neve Elõirányzat összege M Ft-ban 1. Mû sor szol gál ta tá si díj 4 906, Frekvencia pályázati díj 1, Támogatási pályázati díj 76, Óva dék 19, Köt bér 20, Bír ság 20, Ké se del mi ka mat 4, ÁFA 1 249,831 Összesen: 6 297, számú melléklet a évi CXVII. törvényhez Az Országos Rádió és Televízió Testület évi költségvetésének bevételi oldala Elõirányzat száma Elõirányzat neve Elõirányzat összege M Ft-ban 1. Fix össze gû költ ség ve té si tá mo ga tás 1 031,196 Összesen: 1 031,196 Költségvetésen kívüli ORTT kezelésû évi bevételi elõirányzat Elõirányzat összege M Ft-ban 1. Mû sor szol gál ta tá si díj 4 906, Frek ven cia pá lyá za ti díj 1, Tá mo ga tá si pá lyá za ti díj 76, Óva dék 19, Köt bér 20, Bír ság 20, Ké se del mi ka mat 4, ÁFA 1 249,831 Összesen: 6 297,937 Elõirányzat száma Elõirányzat neve

17 2004/185. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y számú melléklet a évi CXVII. törvényhez I. BEVÉTELEK év Kiemelt elõirányzat Kiemelt elõirányzat Kiemelt elõirányzat Mil lió fo rint ban Elõirányzat Elõirányzat Elõirányzat 1. Üzem ben tar tá si díj pót lá sa Mû sor szol gál ta tá si díj MTM-SBS Te le ví zió Rt Ma gyar RTL Te le ví zió Rt Or szá gos Ke res ke del mi Rá dió Rt Slá ger jo go sult ság Nem or szá gos mû sor szol gál ta tá si jo go sult sá gok Pá lyá za ti dí jak Köt bér, kár té rí tés, bír ság Ön kén tes be fi ze té sek 0 6. Egyéb be vé te lek 284 Költ ség ve té si be vé te lek Pénz ma rad vány vál to zás (egyéb for rá sok ter hé re fo lyó sí tott ki adá sok sza bad keret ) ÖSSZES BEVÉTEL Költ ség ve té si be vé te lek Költ ség ve té si ki adá sok Egyen leg II. KIADÁSOK Kiemelt elõirányzat Kiemelt elõirányzat Kiemelt elõirányzat év Elõirányzat Elõirányzat Elõirányzat 1. To vább uta lan dó üzem ben tar tá si díj Ma gyar Te le ví zió Rt Ma gyar Rá dió Rt Duna Te le ví zió Rt ORTT Köza la pít vá nyok össze sen Cél tá mo ga tá sok Köz szol gá la ti mû sor szá mok tá mo ga tá sa Köz szol gá la ti mû so rok tá mo ga tá sa Mû sor szó rás és -el osz tás fej lesz té se Nem nye re ség ér de kelt mû sor szol gál ta tók tá mo ga tá sa Köz mû sor-szol gál ta tók tá mo ga tá sa To vább uta lan dó mû sor szol gál ta tá si díj Ma gyar Te le ví zió Rt Duna Te le ví zió Rt Ma gyar Rá dió Rt Ki egé szí tõ tá mo ga tá sok ORTT Köza la pít vá nyok össze sen 207

18 14318 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/185. szám II. KIADÁSOK Kiemelt elõirányzat Kiemelt elõirányzat Kiemelt elõirányzat év Elõirányzat Elõirányzat Elõirányzat 5. Igaz ga tó ság Sze mé lyi jut ta tá sok Mun ka adót ter he lõ já ru lé kok Dolo gi ki adá sok Fel hal mo zá si ki adá sok Szer zõi jog dí jak Pá lyá za tok bí rá la tá nak költ sé gei Az ORTT-t ter he lõ, mû sor szol gál ta tók ál tal be nem fi ze tett áfa Rend kí vü li fi nan szí ro zás az ORTT ré szé re 158 Költ ség ve té si ki adá sok ÖSSZES KIADÁS A Kormány tag ja i nak rendeletei A gazdasági és közlekedési miniszter 127/2004. (XII. 8.) GKM rendelete a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyes támogatási programjainak részletes szabályairól szóló 19/2004. (II. 27.) GKM rendelet módosításáról Az ál lam ház tar tás ról szóló évi XXXVIII. tör vény 24. -ának (8) és (9) be kez dé sé ben, va la mint 49. -ának o) pont já ban, a kis- és kö zép vál lal ko zá sok ról, fej lõ dé sük tá mo ga tá sá ról szóló évi XXXIV. tör vény 21. -ának (2) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján, az ál lam - ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let nek a fel adat fi nan szí roz ás kö ré be vont elõ - irány za tok fel hasz ná lá sá nak rend jé rõl szóló VII. fe je ze té - ben és az azo nos tá mo ga tá si célt szol gá ló fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány za tok, illetve az el kü lö ní tett ál lam i pénz ala pok pénz esz kö zei fel hasz ná lá sá nak spe ci á lis sza bá lya i ról szóló VIII. fe je ze té ben foglalt rendelkezésekkel össz - hangban a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következõket rendelem el: 1. (1) A Gaz da sá gi és Köz le ke dé si Mi nisz té rium egyes tá - mo ga tá si prog ram ja i nak rész le tes sza bá lya i ról szóló 19/2004. (II. 27.) GKM ren de let (a továb biak ban: R.) 2. -ának (9) be kez dé se he lyé be a következõ rendelkezés lép: (9) Az Ámr. 82. (1) be kez dé sé nek b) pont ja sze rin ti tá mo ga tá sok nál a tá mo ga tás fel té te le i re a pá lyá zat ra és a pályázati eljárásra vonatkozó rendelkezések kivételével e ren de let ren del ke zé se it meg fele lõen al kal maz ni kell az - zal, hogy a tá mo ga tás fel té te le it a pá lyá za ti fel hí vás he lyett a dön tés ho zó egye di leg ál la pít ja meg. Ahol a pá lyá za ti fel - hí vás e ren de let tõl el tér het, ott pá lyá za ton kí vü li tá mo ga - tás ese tén a dön tés ho zó ál la pít hat meg el té rõ sza bá lyo kat. A ren de let ha tá lya alá tar to zó cél elõ irány za tok ból egye di dön tés alap ján fej lesz té si célú tá mo ga tás ki zá ró lag az Euró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál lam i tá mo ga tá sok kal kap cso la tos el já rás ról és a re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Korm. ren de let) 1. -ának 18. pont já ban meg ha tá ro zott nagy be ru - há zá sok hoz nyújt ha tó, az zal az el té rés sel, hogy re gi o ná lis szol gál ta tó köz pon tok lé te sí té sé re irá nyuló be ru há zás ese - té ben az el szá mol ha tó költ ség, azaz az új on nan fel vett mun ka vál lalók [az új on nan lé te sí tett mun ka he lyek szá má - nak net tó nö ve ke dé se az érin tett vál lal ko zás ban, a mun ka - hely fo gal má ba be le ért ve a köl csön vett mun ka erõt a köl - csön ve võ nél, amennyi ben a kö csö na dó a köl csön ve võ be - ru há zá sá nak meg kez dé sé ig nyi lat ko zik a köl csön ve võ nek, hogy a köl csön adott mun ka erõ te kin te té ben az Euró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik ké nek (1) be kez - dé se sze rin ti ál lam i tá mo ga tást nem vett és nem is vesz igény be] a szám vi tel rõl szóló évi C. tör vény 79. -a sze rint el szá mol ha tó, sze mé lyi jel le gû rá for dí tá sa i nak (köl csön vett mun ka erõ ese tén a köl csön ve võ ál tal a köl - csön adó nak fi ze tett meg bí zá si díj nak a köl csön adó nyi lat - ko za ta alap ján az új on nan lé te sí tett mun ka he lyek nek mi - nõ sü lõ köl csön vett mun ka erõ te kin te té ben a köl csön adó ál tal el szá molt sze mé lyi jel le gû rá for dí tá so kat meg nem

19 2004/185. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y ha la dó össze ge) elsõ 24 havi össze ge legalább 25 millió eurónak megfelelõ forintösszeg. (2) Az R. 2. -a a kö vet ke zõ (10) be kez dés sel egé szül ki, egy ide jû leg a (10) be kez dés szá mo zá sa (11) be kez dés re változik: (10) A Korm. ren de let 1. -ának 18. pont já ban meg ha - tá ro zott nagy be ru há zás hoz ál lam i tá mo ga tás ab ban az eset ben nyújt ha tó, amennyi ben az új on nan lé te sí tett mun - ka he lyek szá ma leg alább 100, illetve az Észak-Magyar - ország, Észak-Al föld, Dél-Al föld, Kö zép-du nán túl, Dél-Du nán túl ter ve zé si-sta tisz ti kai ré gi ó ban, vagy a Nyu - gat-du nán túl ter ve zé si sta tisz ti kai ré gió cell dö möl ki, le te - nyei, õri szent pé te ri, téti, vasvári és zalaszentgróti kis - térségben legalább Az R. 3. -a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé szül ki: (3) A 9. (4) be kez dé se alap ján fi ze ten dõ díj össze ge net tó fo rint. 3. Az R. 5. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (4) Amennyi ben a pá lyá zó a pro jek tet több sé gé ben ál - lam i, ön kor mány za ti vagy az Euró pai Unió for rá sa i ból ka - pott tá mo ga tás ból kí ván ja meg va ló sí ta ni, és a köz be szer - zé si el já rás le foly ta tá sá nak fel té te lei egyéb ként fenn áll - nak, a be ru há zás a tá mo ga tá si dön tés kéz hez vé te lé ig nem kezd he tõ meg, ki vé ve, ha a pá lyá za ti fel hí vás le he tõ vé te - szi, hogy a pá lyá zó a köz be szer zé si eljárást a támogatási döntés kézhezvételét megelõzõen önként lefolytathassa. hagyása nap já ig, illetve a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál - lalt kö te le zett sé gek nem tel je sí té se esetén a keletkezett visszafizetési kötelezettség teljesítéséig a Minisztérium javára jelzálogjog kerüljön bejegyzésre; d) vagy óva dé ki szer zõ dés vagy köz jegy zõi ok irat ba fog lalt kész fi ze tõ ke zes ség vál la lá si szer zõ dés amely a tá mo ga tá si szer zõ dés be is fog lal ha tó ren del ke zés re bo - csá tá sa. A köz jegy zõi ok irat ba fog lalt kész fi ze tõ ke zes - ség vál la lá si szer zõ dés ak kor fo gad ha tó el, ha a Mi nisz té - rium meg gyõ zõ dött a ke zes fi ze tõ ké pes sé gé rõl, valamint a kezesi kötelezettségek teljesíthetõségérõl. (2) Az R. 9. -a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé szül ki, egy ide jû leg a (3) (5) be kez dé sek szá mo zá sa (4) (6) be - kez dé sek re változik: (3) A (2) be kez dés a) és c) pont já ban meg ha tá ro zott jel zá log szer zõ dést köz jegy zõi ok irat ba kell foglalni. (3) Az R. 9. -ának ere de ti (4) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (4) A (2) be kez dés a) pont ja sze rin ti sze mé lyek dön té - sük tõl füg gõ en a tá mo ga tás biz to sí té ka ként a (2) be kez dés b) d) pont ja sze rin ti bank ga ran cia, biz to sí tá si szer zõ dés alap ján ki ál lí tott ke ze si kö te lez vény, óva dé ki szer zõ dés vagy köz jegy zõi ok irat ba fog lalt kész fi ze tõ ke zes ség vál la - lá si szer zõ dés amely a tá mo ga tá si szer zõ dés be is fog lal - ha tó ren del ke zés re bo csá tá sát, illetve a (2) be kez dés b) pont ja sze rin ti sze mé lyek dön té sük tõl füg gõ en a tá mo - ga tás biz to sí té ka ként a (2) be kez dés d) pont ja sze rin ti óva - dé ki szer zõ dés vagy köz jegy zõi ok irat ba fog lalt kész fi ze tõ ke zes ség vál la lá si szer zõ dés amely a tá mo ga tá si szer zõ - dés be is fog lal ha tó ren del ke zés re bo csá tá sát is vá laszt - hat ják a tá mo ga tá si szer zõ dés ha tá lya alatt, min den tárgy - év ben leg fel jebb egy al ka lom mal a 3. (3) bekezdés szerinti módosítási díj közremûködõ szervezet számára történõ megfizetése mellett. Az elsõ módosítás díjának fizetése alól a támogatott mentesül. 4. (1) Az R. 9. -a (2) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, és az aláb bi d) pont tal egészül ki: [(2) Amennyi ben az (1) be kez dés nek meg fele lõen a pá - lyá za ti fel hí vás vagy pá lyá za ton kí vü li tá mo ga tás ese tén a dön tés ho zó más képp nem ren del ke zik, a szer zõ dés kö tés fel té te le a be ru há zás meg va ló sí tá si költ sé ge i hez nyúj tott 5 mil lió fo rint összeget meghaladó támogatás esetén] a) a ter mé sze tes sze mély, va la mint a mik ro-, kis- és kö - zép vál lal ko zás ál tal kö tött, a tá mo ga tá si szer zõ dés sel egy - ide jû leg alá írás ra ke rült jel zá log szer zõ dés, amely ben fel - té tel nél kül és vissza von ha tat la nul hoz zá já rul ah hoz, hogy az oda ítélt tá mo ga tás biz to sí té ka ként fel aján lott, a Mi nisz - té rium ál tal el fo ga dott in gat lan ra vagy 10 mil lió fo rint össze gû tá mo ga tá sig ingó do log ra leg alább a tá mo ga tá si összeg és já ru lé kai mér té ké ig a 11. (2) be kez dés sze rin ti zá ró jegy zõ könyv nek az ér de kel tek ál tal tör té nõ jóvá - 5. Az R a (7) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: [(7) Tá mo ga tá si elõ leg fo lyó sí tá sá nak igény lé se ese tén, ha a tá mo ga tá si dön tés ked vez mé nye zett je a pá lyá za ti fel - hí vás alap ján, vagy a 9. (2) be kez dé se sze rin ti biz to sí ték adá sá ra egyéb ként nem len ne kö te les, ak kor az elõ leg fo - lyó sí tá sá nak fel té te le ként vá lasz tá sa sze rint kö te les a tá mo ga tá si szerzõdésben meghatározott céltól eltérõ felhasználás esetére] b) a tá mo ga tá si szer zõ dés ben rög zí tett el szá mo lá si ha - tár idõt kö ve tõ 60. na pig, vagy ha a tá mo ga tás igény be vé - te le ezt az idõ pon tot meg elõ zi a tá mo ga tás igény be vé te - lé nek a tá mo ga tá si szer zõ dés ben meg ha tá ro zott nap ját kö - ve tõ 60. na pig ter je dõ idõ szak ra ked vez mé nye zett ként a Mi nisz té ri u mot meg je lö lõ, az igé nyelt tá mo ga tá si elõ leg össze gé vel és já ru lé ka i val azo nos összeg re szóló, fel té tel

20 14320 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/185. szám nél kü li és vissza von ha tat lan bank ga ran ci át, biz to sí tá si szer zõ dés alap ján ki ál lí tott ke ze si kö te lez vényt, óva dé ki szerzõdést vagy közjegyzõi okiratba foglalt készfizetõ kezességvállalási szerzõdést rendelkezésre bocsátani. 6. Az R ának (3) és (4) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (3) El len õr zés re kü lö nö sen a pá lyá zat be nyúj tá sát köve tõen a dön tés elõ ké szí tés fo lya ma tá ban, illetve a szer - zõ dés kö tést meg elõ zõ en (elõ ze tes ellen õr zés), a tá mo ga tás fel hasz ná lá sa so rán a pénz ügyi el szá mo lás, illetve a fi nan - szí ro zás fo lya ma tá ban (köz ben sõ ellen õr zés), a tá mo ga tott prog ram, pro jekt pénz ügyi le zá rá sát köz vet le nül meg - elõzõen vagy az üze mel te té si és fenn tar tá si kö te le zett ség ide je alatt (utó el len õr zés), va la mint a tá mo ga tá si prog ram, pro jekt le zá rá sát és a zá ró jegy zõ könyv jó vá ha gyá sát megelõzõ en (zá ró el len õr zés) ke rül het sor. A pá lyá zó kö te - les hoz zá já rul ni a pályázat benyújtásakor a pályázat elõ ze - tes helyszíni és dokumentumok alapján történõ ellenõrzéséhez. (4) A pá lyá za ti fel hí vás elõ ír hat ja, hogy a tá mo ga tott a tá mo ga tá si szer zõ dés ben meg ha tá ro zott kö te le zett sé gek tel je sí té sé rõl, a pá lyá za ti fel hí vás ban meg ha tá ro zott idõ - sza kon ként és mó don be szá mol ni kö te les. A pá lyá za ti fel - hí vás kö te le zõ vé te he ti a 100 mil lió fo rint fe let ti tá mo ga - tás sal meg va ló su ló prog ram, pro jekt pénz ügyi be szá mo ló - já nak au di tá lá sát (könyv vizs gá ló ál tal történõ ellenõrzését) is, amelyet a támogatási szerzõdésben is rögzíteni szükséges. 7. (1) Ez a ren de let a (2) be kez dés ben fog lalt ki vé tel lel a kihirdetését követõ 5. napon lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyes elõirányzatai felhasználásában, kezelésében részfeladatokat ellátó közremûködõ szervezetekrõl szóló 80/2004. (V. 18.) GKM rendelet 9. -ának (3) bekezdése. (2) E ren de let a és a 8. -a ja nu ár 1. nap ján lép ha tály ba, ezzel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti az R. 2. -ának (4) be kez dé se, va la mint az R. a) 1. -ából a Tu risz ti kai cél elõ irány zat ból szö veg - rész; b) 2. -ának (1) be kez dé sé bõl az és a Tu risz ti kai cél - elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza - bá lya i ról szóló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM ren de let (a továb biak ban: TC ren de let) 8. -ának (2) be kez dé sé - ben és a va la mint a TC rendelet 3. -ában szövegrész; c) 2. -ának (5) be kez dé sé bõl a Tu risz ti kai cél elõ - irány zat szö veg rész; d) 5. -ának (3) be kez dé sé bõl vagy a TC ren de let 11. (6) be kez dé se szö veg rész; e) 10. -ának (3) be kez dé sé bõl az és a TC ren de let 11. (5) be kez dés a) pont já ban szö veg rész. 8. E ren de let 2. -ának, va la mint 4. -a (1) és (3) be kez dé - sé nek ren del ke zé se it a ha tály ba lé pést meg elõ zõ en meg hir - de tett pá lyá za tok és az azok alap ján kö tött tá mo ga tá si szer - zõ dé sek ese té ben is al kal maz ni kell. E tá mo ga tá si szer zõ - dé sek nél az R. 3. -ának (3) be kez dé se sze rin ti elsõ díj fi - ze té si kö te le zett ség e ren de let ha tály ba lé pé sét kö ve tõ másodszor történõ biztosítéki szerzõdés módosításánál keletkezik. Dr. Kóka Já nos s. k., gazdasági és közlekedési miniszter A gazdasági és közlekedési miniszter 128/2004. (XII. 8.) GKM rendelete a Gaz da sá gi és Köz le ke dé si Mi nisz té rium egyes elõ irány za tai fel hasz ná lá sá ban, ke ze lé sé ben részfeladatokat ellátó közremûködõ szervezetekrõl szóló 80/2004. (V. 18.) GKM ren de let, va la mint a Gaz da sá gi Mi nisz té rium vál lal ko zá si cél elõ irány za ta i nak sza bá lyo zá sá ról szóló 1/2001. (I. 5.) GM ren de let mó do sí tá sá ról Az ál lam ház tar tás ról szóló évi XXXVIII. tör vény 24. -ának (8) és (9) be kez dé sé ben, va la mint 49. -ának o) pont já ban, a kis- és kö zép vál lal ko zá sok ról, fej lõ dé sük tá mo ga tá sá ról szóló évi XXXIV. tör vény 21. -ának (2) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján, az ál lam - ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let nek a fel adat fi nan szí roz ás kö ré be vont elõ - irány za tok fel hasz ná lá sá nak rend jé rõl szóló VII. fe je ze té - ben és az azo nos tá mo ga tá si célt szol gá ló fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány za tok, illetve az el kü lö ní tett ál lam i pénz ala pok pénz esz kö zei fel hasz ná lá sá nak spe ci á lis sza bá lya i ról szóló VIII. fe je ze té ben fog lalt ren del ke zé sek kel össz hang - ban a pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés ben a kö vet ke zõ - ket ren de lem el: 1. A Gaz da sá gi és Köz le ke dé si Mi nisz té rium egyes elõ - irány za tai fel hasz ná lá sá ban, ke ze lé sé ben rész fel ada to kat el lá tó köz re mû kö dõ szer ve ze tek rõl szóló 80/2004.

21 2004/185. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (V. 18.) GKM ren de let (a továb biak ban: R1.) 1. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 1. A ren de let ha tá lya a Gaz da sá gi és Köz le ke dé si Mi - nisz té rium (a továb biak ban: Mi nisz té rium) fe je ze té hez tar to zó Be ru há zá sösz tön zé si cél elõ irány zat ra, Ener gia fel - hasz ná lá si ha té kony ság ja ví tá sa cél elõ irány zat ra és Ener - gia Köz pont Kht. köz hasz nú fel ada tai elõ irány zat ra, Kisés kö zép vál lal ko zói cél elõ irány zat ra, Köz úti köz le ke dés - biz ton ság egyes ál lam i fel ada tai elõ irány zat ra, Kom bi nált fu va ro zás fej lesz té se elõ irány zat ra, Lo gisz ti kai köz pon tok fej lesz té se elõ irány zat ra, az Aka dály men tes köz le ke dés fej lesz té se elõ irány zat ra és a Ma gyar ta lál má nyok kül föl di be je len té se cél elõ irány zat ra terjed ki. 2. (1) Az R ának (6) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (6) Az MVf Kht. a be ru há zá sösz tön zé si tá mo ga tá si rend szer ben el lát ja a pá lyá za tok kal kap cso la tos pénz ügyi le bo nyo lí tás fel ada tát, a Be ru há zá sösz tön zé si cél elõ irány - zat ter hé re tör té nõ kö te le zett ség vál la lá sok pénz ügyi ke ze - lé sét, to váb bá az ál ta la meg kö tött tá mo ga tá si szer zõ dé sek és az azok hoz kap cso ló dó biz to sí té ki szer zõ dé sek mó do sí - tá sát és nyil ván tar tá sát. A Be ru há zá sösz tön zé si cél elõ - irány zat tal kap cso lat ban ve ze ti a kö te le zett ség vál la lá sok nyil ván tar tá sát, és el vég zi a pénz ügyi, szám vi te li, be szá - mo ló ké szí té si, adat szol gál ta tá si, adat ke ze lé si, el len õr zé si és kö ve te lés ke ze lé si te en dõ ket a sa ját nyil ván tar tá sok és a töb bi köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal szol gál ta tott ada tok alap ján. Az MVf Kht. el lát ja to váb bá a Re gi o ná lis gaz da - ság épí té si cél elõ irány zat egyes fejlesztési célú pályázatai alapján kötött támogatási szerzõdések és a hozzájuk kapcsolódó biztosítéki szerzõdések módosításával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat. (2) Az R ának (8) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (8) A Ma gyar Ál lam kincs tár a be ru há zá sösz tön zé si tá - mo ga tá si rend szer ben a pá lyá za ti tá mo ga tá sok kal kap cso - la to san el lát ja a szám la be fo ga dást, azok el len õr zé sét, a tá - mo ga tá si szer zõ dé sek tel je sí té sé nek el len õr zé sé vel be le - ért ve a fo lya mat ba épí tett köz ben sõ, va la mint utó la gos és hely szí ni el len õr zést kap cso la tos fel ada to kat, en nek ke - re té ben zá ró jegy zõ könyv fel vé te lé vel, va la mint a tá mo ga - tá si prog ram le zá rá sá val össze füg gõ te en dõ ket, kö ve te lés - ke ze lést, va la mint a tá mo ga tá si szer zõ dé sek nyil ván tar tá - sát, to váb bá az RE-9-es támogatási program támogatásai esetében a mûszaki és pénzügyi teljesítésigazolásokat és ellenõrzéseket végzi. 3. Az R a (2) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: [(2) Az Ener gia Köz pont Kht. el lát ja] a) az ener ge ti kai pá lyá za ti rend szer ben a pá lyá zat ke ze - lé si és egyéb tá mo ga tá sok kal össze füg gõ fel ada to kat, enne k ke re té ben vég zi a tá mo ga tá si dön tés elõ ké szí té sé vel és a dön té sek do ku men tá ci ó já val, a tá mo ga tá si szer zõ dé - sek és az azok hoz kap cso ló dó biz to sí té ki szer zõ dé sek meg kö té sé vel, mó do sí tá sá val és meg szün te té sé vel, jogi ügy in té zé sé vel, a pá lyá za tok el len õr zé sé vel, mo ni tor ing - gal és a tá mo ga tá si szer zõ dé sek el len õr zé sé vel be le ért ve a fo lya mat ba épí tett elõ ze tes és köz ben sõ, va la mint utó la - gos és hely szí ni el len õr zést és a tá mo ga tá si prog ram le - zá rá sá val kap cso la tos te en dõ ket, ügy fél szol gá lat tal és pa - nasz ügy in té zés sel, va la mint az Ener gia fel hasz ná lá si ha té - kony ság ja ví tá sa cél elõ irány zat tal kap cso la tos pénz ügyi, szám vi te li és el len õr zé si te en dõ ket; 4. (1) Az R ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A KAVOSZ Rt. el lát ja a Szé che nyi Kár tya konst - ruk ció le bo nyo lí tá sá val kap cso la tos fel ada to kat, és a Midih itel konst ruk ció meg is mer te té sé vel kapcsolatos tevékenységet. (2) Az R ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (4) A Ma gyar Fej lesz té si Bank el lát ja a Mi di hi tel és a Mik ro hi tel konst ruk ció le bo nyo lí tá sá val össze füg gõ fel - ada to kat, to váb bá a Kis- és kö zép vál lal ko zói cél elõ irány - zat tá mo ga tá si rend sze ré ben egyes pá lyá za ti tá mo ga tá sok - ra vo nat ko zó an a tá mo ga tá si szer zõ dé sek tel je sí té sé nek utó el len õr zé sé vel be le ért ve a hely szí ni el len õr zést és a zá ró jegy zõ könyv fel vé te lé vel kap cso la tos teendõket, és vizsgálati adatokat szolgáltat a támogatási program lezárásához. (3) Az R ának (6) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (6) Az MVf Kht. a pénz ügyi prog ra mok ki vé te lé vel a Kis- és kö zép vál lal ko zói cél elõ irány zat ter hé re meg kö - tött tá mo ga tá si és egyéb szer zõ dé sek kel kap cso la to san el - lát ja a pénz ügyi és szám vi te li fel ada to kat, ezen be lül el - vég zi a kö te le zett ség vál la lá sok és be vé te li elõ írások nyil - ván tar tá sá val, át uta lá sok bo nyo lí tá sá val, be vé te lek be sze - dé sé vel, tá mo ga tá si és egyéb szer zõ dé sek nyil ván tar tá sá - val, pénz ügyi le zá rá sá val, tá mo ga tot tak szer zõ dés sze gé sé - vel, a kö ve te lé sek ke ze lé sé vel össze füg gõ, va la mint az ér - vé nye sí té si, utal vá nyo zá si, utal vá nyo zás el len jegy zé si fel - ada to kat, to váb bá el lát ja a be szá mo ló ké szí té si, adat- és in - for má ció szol gál ta tá si, adat ke ze lé si és irat tá ro zá si fel ada - to kat a sa ját nyil ván tar tá sok és a töb bi köz re mû kö dõ szer - ve zet ál tal szol gál ta tott ada tok alap ján. A pá lyá zat ke ze lés ke re té ben a fen ti e ken túl el lát ja a tá mo ga tá si dön té sek elõ - ké szí té sé vel, a tá mo ga tá si szer zõ dé sek és az azok hoz kap - cso ló dó biz to sí té ki szer zõ dé sek meg kö té sé vel, mó do sí tá -

22 14322 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/185. szám sá val, va la mint a tá mo ga tá si szer zõ dé sek tel je sí té sé nek ellenõrzé sével be le ért ve a fo lya mat ba épí tett elõ ze tes és köz ben sõ, va la mint utó la gos és hely szí ni el len õr zést és a tel je sí tés iga zo lás sal kap cso la tos fel ada to kat. A pénz ügyi prog ra mok Szé che nyi Kár tya, Mi di hi tel, Lánc híd Fak - tor ing, BVK hi tel konst ruk ció és a ga ran cia díj-tá mo ga tá si konst ruk ció ese té ben az adat ke ze lé si, el len õr zé si és utal - vá nyo zá si fel ada to kat lát ja el. en nek ke re té ben el lát ja a tá mo ga tá si dön tés elõ ké szí té sé - vel, a tá mo ga tá si szer zõ dé sek meg kö té sé vel, mó do sí tá sá - val, nyil ván tar tá sá val kap cso la tos te en dõ ket, va la mint a Ma gyar ta lál má nyok kül föl di be je len té se cél elõ irány zat ter hé re tör té nõ kö te le zett ség vál la lá sok pénz ügyi ke ze lé - sét, könyv ve ze té si, be szá mo ló ké szí té si fel ada ta it, kö te le - zett ség vál la lá sa i nak nyil ván tar tá sát és adat szol gál ta tá si kö te le zett sé ge i nek tel je sí té sét. 5. Az R a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 7. (1) A Közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatai elõirányzata felhasználásával kapcsolatos közleke - désbiztonsági kutatás-fejlesztési részfeladatokat és azok koordinálását, valamint a Kombinált fuvarozás fejlesztése elõirányzat, a Logisztikai központok fejlesztése elõirányzat és az Akadálymentes közlekedés fejlesztése elõirányzat vonat - kozásában kutatási részfeladatokat közremûködõ szervezetként a Közlekedéstudományi Intézet Közhasznú Társaság (a továbbiakban: KTI Kht.) látja el kizárólagos joggal. (2) A KTI Kht. vég zi a köz le ke dés biz ton ság te rü le tén a ha zai és nem zet kö zi kö te le zett sé gek hez kap cso ló dó adat - gyûj tést, sza bá lyo zást meg ala po zó mé rést és vizs gá la tot, ku ta tá si ered mé nye i vel hoz zá já rul a Mi nisz té rium köz le - ke dés biz ton sá gi stra té gia al ko tó mun ká já hoz, va la mint mo ni tor ing és ko or di ná ló te vé keny sé get vé gez a köz le ke - dés biz ton sá gi ku ta tá si-tech no ló gia fej lesz té si szak te rü le - ten. (3) A köz úti jár mû vek köz le ke dés biz ton sá gá nak fo ko - zá sa ér de ké ben a KTI Kht. vég zi a for ga lom ba he lye zés re és for ga lom ban tar tás ra vo nat ko zó sza bá lyo zá sok és vizs - gá la ti eljárások szakmai elõkészítését. (4) A KTI Kht. vég zi a köz for gal mú köz le ke dés te rü le - té nek szak mai irá nyí tá sá hoz szük sé ges in for má ció bá zis ke ze lést; ku ta tá si ered mé nye i vel, sza bá lyo zást meg ala po - zó mé ré sek és vizs gá la tok vég zé sé vel hoz zá já rul a mi nisz - té rium köz le ke dés po li ti ká já nak meg va ló sí tá sá hoz, va la - mint mo ni tor ing és ko or di ná ló te vé keny sé get vé gez a köz - for gal mú köz le ke dés fej lesz té sét szol gá ló ku ta tás tech no - ló gi ai szakterületen. (5) A KTI Kht. vég zi a köz le ke dés okoz ta lég szennye - zés, a zaj- és ta laj szennye zés csök ken té se ér de ké ben szük - sé ges mo ni tor ing fel ada to kat és a jog sza bá lyok meg ala po - zá sát szol gá ló adat gyûj tést, mé ré se ket, va la mint a kü lön - bö zõ be avat ko zá sok környezeti hatásainak elõrebecslését. (6) A közúti jármûvek jóváhagyásával összefüggõ hazai álláspont koordinálása érdekében a KTI Kht. mûködteti az EU-ENSZ EGB Jármû-mûszaki Koordinációs Központot. 6. Az R1. a kö vet ke zõ új 7/A. -sal egé szül ki: 7/A. Az MVf Kht. a ma gyar ta lál má nyok be je len té sét tá mo ga tó rend szer ben pá lyá zat ke ze lé si fel ada to kat vé gez, 7. (1) A Gaz da sá gi Mi nisz té rium vál lal ko zá si cél elõ irány - za ta i nak sza bá lyo zá sá ról szóló 1/2001. (I. 5.) GM ren de let (a továb biak ban: R2.) 5/A. -ának (1) be kez dé se he lyé be a következõ rendelkezés lép: (1) A 18. (1) be kez dé sé nek a) v) és x) pont jai, (2) be - kez dé se, a 18. (3) be kez dé sé nek f) i) pont jai, a 19. (1) be kez dé sé nek a) k) pont jai, a 19. (2) be kez dé sé nek a) k) és m) o) pont jai, va la mint a 20. b), g) és j) m) pont jai alap ján nyúj tott tá mo ga tá sok az Euró pai Kö zös sé - get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cikk (1) be kez dé sé nek ha tá lya alá tar to zó ál lam i tá mo ga tás nak mi nõ sül nek, ezért azok ra a (2) (9) be kez dé sek ben fog lal ta kat meg fele lõen al kal - maz ni kell. Ezen jog cí me ken ki zá ró lag a (2) (9) be kez dé - sek ben meg ha tá ro zott tá mo ga tás nyújt ha tó. (2) Az R2. 5/A. -ának (3) és (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) A 18. (1) be kez dés a) b), d) g), k), n), o) és p), va la mint a 18. (3) be kez dés h) pont jai alap ján nyúj tan dó tá mo ga tá sok be ru há zá si tá mo ga tás nak mi nõ sül nek, ezért ezen tá mo ga tá sok ra a nem ze ti re gi o ná lis tá mo ga tás ról szóló bi zott sá gi irány mu ta tás ban (98/C 74/06) fog lalt ren - del ke zé sek és az Euró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál lam i tá mo ga tá sok kal kap cso la tos el já rás ról és a re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Korm. ren de let) 30. -a az irány adó, nagy be ru há zá sok ese - tén eze ken kí vül a nagy be ru há zá si pro jek tek hez nyúj tott re gi o ná lis tá mo ga tá sok ra vo nat ko zó mul ti szek to rá lis ke - ret sza bály ról szóló bi zott sá gi köz le mény (2002/C 70/04) ren del ke zé se it is figye lembe kell ven ni. Amennyi ben a 18. (1) be kez dé sé nek t) pont ja alap ján nyúj tott tá mo ga tás be ru há zá si tá mo ga tás nak mi nõ sül, arra szin tén a nem ze ti re gi o ná lis tá mo ga tás ról szóló bi zott sá gi irány mu ta tás ban (98/C 74/06) fog lalt ren del ke zé sek és a Korm. ren de let 30. -a, nagy be ru há zá sok esetén ezenkívül a nagy - beruházási projektekhez nyújtott regionális támogatásokra vonatkozó multiszektorális keretszabályról szóló bizott - sági közlemény (2002/C 70/04) rendelkezései irányadók. (4) A 18. (2) be kez dé sé nek b) pont já ban, a 19. (1) be kez dés m) pont já ban, va la mint a 20. (1) be kez dé - sé nek b), e), g h) és j m) pont ja i ban meg ha tá ro zott cé lok tá mo ga tá sa kör nye zet vé del mi tá mo ga tás nak mi nõ sül, arra a kör nye zet vé de lem ál lam i tá mo ga tá sá ról szóló kö zös sé gi

23 2004/185. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y irány mu ta tás ban (2001/C 37/03) foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) Az R2. 5/A. -ának (7) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (7) A 18. (1) be kez dés i), j), l) és s) pont ja i ban fog lalt cé lok tá mo ga tá sa kis- és kö zép vál lal ko zá sok tá mo ga tá sá - nak mi nõ sül, arra az Euró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer - zõ dés 87. és 88. cik ke i ben fog lal tak nak a kis- és kö zép vál - lal ko zá sok nak nyúj tott ál lam i tá mo ga tá sok ra való al kal - ma zá sá ról szóló ja nu ár 12-i 70/2001/EK bi zott sá gi ren de let ben fog lal tak és a Korm. ren de let 30. -a az irány - adó. Amennyi ben a 19. (1) be kez dés a) k), va la mint a 19. (2) be kez dé sé nek c) k) és o) pont ja i ban meg ha tá ro - zott jog cí me ken nyúj tott tá mo ga tá sok kis- és kö zép vál lal - ko zá sok tá mo ga tá sá nak mi nõ sül nek, azok ra szin tén az Euró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. és 88. cik ke i - ben fog lal tak nak a kis- és kö zép vál lal ko zá sok nak nyúj tott ál lam i tá mo ga tá sok ra való al kal ma zá sá ról szóló ja - nu ár 12-i 70/2001/EK bi zott sá gi ren de let ben fog lalt ren - del ke zé se ket és a Korm. ren de let 30. -át kell alkalmazni. 8. (1) Ez a ren de let a (2) be kez dés ben fog lalt ki vé tel lel a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha tály ba, egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a Gaz da sá gi és Köz le ke dé si Mi nisz té rium egyes tá mo ga tá si prog ram ja i nak rész le tes sza bá lya i ról szóló 19/2004. (II. 27.) GKM ren de let 19. -ának az R2. 5/A. -ának (1) bekezdését megállapító rendelkezése. (2) E ren de let 1. -a ja nu ár 1. nap ján lép ha tály ba, ezzel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti az R1. 2. és 6. -a. Dr. Kóka Já nos s. k., gazdasági és közlekedési miniszter A gazdasági és közlekedési miniszter 129/2004. (XII. 8.) GKM rendelete az M0 Gödöllõi átkötés (M31) autópálya (M0 M3 közötti) nyomvonalának kijelölésérõl A Ma gyar Köz tár sa ság gyors for gal mi köz út há ló za tá - nak köz ér de kû sé gé rõl és fej lesz té sé rõl szóló évi CXXVIII. tör vény 6. -ának (1) be kez dé sé ben ka pott fel - ha tal ma zás alap ján a te rü let fej lesz té sért és a kör nye zet - vé de le mért fe le lõs mi nisz te rek kel egyetértésben a következõket rendelem el: 1. (1) Az M0 Gö döl lõi át kö tés (M31) au tó pá lya (M0 M3 kö zöt ti) nyom vo na lát e ren de let 1. szá mú mel lék le té ben je - lö löm ki. (2) Az út ten ge lyé tõl szá mí tott szé les te rü let - sáv ál tal érin tett in gat la nok hely raj zi szám jegy zé két e ren - de let 2. szá mú mel lék le te tar tal maz za, te le pü lé sek sze rin ti bon tás ban. 2. Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 6. na pon lép ha - tály ba. Dr. Kóka Já nos s. k., gazdasági és közlekedési miniszter 1. számú melléklet a 129/2004. (XII. 8.) GKM rendelethez M0 Gödöllõi átkötés (M31) autópálya (M0 M3 közötti) nyomvonala úttengelyének EOV koordinátái Km sz. X Y Ív ada tok Át me ne ti ív pa ra mé te re: Kör ív su ga ra: 3000 m Át me ne ti ív pa ra mé te re: Át me ne ti ív pa ra mé te re: Kör ív su ga ra: 2700 m Át me ne ti ív pa ra mé te re: Át me ne ti ív pa ra mé te re: 800

24 14324 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/185. szám Km sz. X Y Ív ada tok Kör ív su ga ra: 2600 m Át me ne ti ív pa ra mé te re: Át me ne ti ív pa ra mé te re: Kör ív su ga ra: 2400 m Át me ne ti ív pa ra mé te re: Át me ne ti ív pa ra mé te re: Kör ív su ga ra: 900 m Át me ne ti ív pa ra mé te re: Át me ne ti ív pa ra mé te re: Kör ív su ga ra: 850 m Át me ne ti ív pa ra mé te re: Át me ne ti ív pa ra mé te re: Kör ív su ga ra: 1500 m Át me ne ti ív pa ra mé te re: Át me ne ti ív pa ra mé te re: Kör ív su ga ra: 295 m számú melléklet a 129/2004. (XII. 8.) GKM rendelethez Te le pü lés: Nagy tar csa Az M31-es autópálya által érintett földrészletek helyrajzi szám listája Teljes földrészlet Metszett földrészletek 018/21 037/10 083/28 012/3 074/19 029/4 037/11 083/29 018/2 075/16 029/5 037/12 083/30 018/3 075/38 030/17 040/1 083/31 018/ /18 043/1 083/62 018/ /19 043/2 083/63 018/6 083/2 030/20 043/3 083/64 018/7 083/3 030/21 043/4 083/65 018/8 083/11

25 2004/185. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Tel jes föld rész let Met szett föld rész le tek 030/ /66 018/19 083/12 030/23 075/17 083/67 018/20 083/13 030/24 075/18 083/68 019/2 083/15 030/25 075/19 083/ /16 030/26 075/20 083/70 029/3 083/17 030/27 075/21 083/71 030/16 083/18 035/1 075/22 083/72 030/28 083/22 035/2 075/23 083/73 030/29 083/23 035/3 075/24 083/74 035/8 083/32 035/4 075/25 083/75 035/9 083/33 035/5 075/26 083/76 035/13 083/34 035/6 075/27 083/77 035/14 083/35 035/7 075/28 083/78 037/7 083/36 035/15 075/29 083/ /37 035/16 075/30 085/15 040/2 083/38 035/17 075/31 085/16 043/5 083/39 035/18 075/32 085/17 045/1 083/51 035/19 075/33 085/18 045/2 083/56 035/20 075/34 085/19 051/2 083/57 035/21 075/35 085/20 061/43 083/58 035/22 075/36 085/39 061/44 083/59 035/23 075/37 085/40 061/45 083/60 035/24 083/19 085/41 061/46 083/61 035/25 083/20 085/42 061/47 083/80 035/26 083/21 085/43 061/48 083/81 035/27 083/24 085/44 061/49 083/ /25 085/45 061/50 083/83 037/8 083/26 085/46 061/51 083/87 037/9 083/27 085/47 061/52 083/90 061/53 084/2 061/54 085/22 061/55 085/23 061/56 085/32 061/57 085/33 061/58 085/ / / /37 074/18 085/38

26 14326 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/185. szám Te le pü lés: Ke re pes tar csa Teljes földrészlet Metszett földrészletek 099/ / / / / / /2 0163/1 099/ / / /2 099/ / / /1 0163/ / / / / / / / /7 099/ / / /8 099/ / / /2 0165/9 099/ / / / /10 099/ / / / /11 099/ / / / /12 099/ / / / /13 099/ / / / / / / /10 099/ / /8 0101/3 0167/ /2 0101/ /9 0101/4 0167/ / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / /2 0101/ / / / / / / / / / / / /2 0101/ / / / /3 0101/ / / / / / / / / / / / / / / /3 0278/ / / / / / /8 0105/5 0280/6 0101/ / /9 0105/6 0280/7 0101/ / / /7 0280/ / /5 0111/4 0283/6 0111/5 0283/7 0115/ / /5 0295

27 2004/185. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Te le pü lés: Gö döl lõ Teljes földrészlet Metszett földrészletek 019/42 068/89 068/ / /6 099/12 021/2 068/90 068/ / /40 099/13 021/4 068/91 068/ / /41 099/ /92 068/ / /2 099/15 024/6 068/93 068/ / /2 099/16 024/9 068/94 068/ / /1 099/17 041/1 068/95 068/ / /2 099/18 042/1 068/96 068/ / /3 099/19 068/4 068/ / / /4 099/25 068/5 068/ / / /5 099/28 068/6 068/ / / /6 099/34 068/7 068/ / / /2 0101/5 068/8 068/ / / /3 0101/22 068/9 068/ / / /23 068/10 068/ / / /24 068/11 068/ / / /2 0101/25 068/12 068/ / / /3 0101/26 068/13 068/ / / / /36 068/14 068/ / / / /37 068/15 068/ / / / /38 068/16 068/ / / / /39 068/17 068/ / / / /40 068/18 068/ / / / /41 068/64 068/ / / / /45 068/65 068/ / / / /47 068/66 068/ / / / /48 068/67 068/ / / / /49 068/68 068/ / / / /51 068/69 068/ / / / /55 068/70 068/ / / / /56 068/71 068/ / / / /57 068/72 068/ / / / /73 068/ / /20 068/ /1 068/74 068/ / /21 068/ /75 068/ / /22 068/ /3 068/76 068/ / /29 068/ /1 068/77 068/ / /30 068/ /2 068/78 068/ / /6 068/ /79 068/ / /27 068/ /81 068/ / /28 068/ /82 068/ / /29 068/ /83 068/ / / /84 068/ / /31 071/1 6890/2 068/85 068/ / /32 071/2 6890/3 068/86 068/ / /33 081/ /87 068/ / / /88 068/ / /2 099/ /10

28 14328 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/185. szám Te le pü lés: Mo gyo ród Teljes földrészlet Metszett földrészletek 0125/ / /1 Te le pü lés: Szada Teljes földrészlet Metszett földrészletek 093/ / /24 093/16 093/25 093/23 093/62 093/48 093/63 093/49 093/64 093/ /3 093/51 093/59 093/60 093/61 093/69 093/74 093/75 093/76 093/78 093/ /62 A nemzeti kulturális örökség miniszterének 24/2004. (XII. 8.) NKÖM rendelete az art mozik minõsítésének, valamint a filmalkotások korhatár szerinti megjelölésének feltételeirõl A moz gó kép rõl szóló évi II. tör vény (a továb biak - ban: Tv.) 37. (2) be kez dés a) pont já ban, a Tv. 24. (1) be - kezdésében, illetve a 4 5. tekintetében az illetékekrõl szóló évi XCIII. tör vény 67. (2) be kez dé sé ben fog - lalt felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: I. Fejezet Az art mozi besorolás feltételei 1. (1) A Nem ze ti Film iro da (a továb biak ban: Iro da) a mo - zi üze mel te tõ ké rel mé re art mi nõ sí tést ad a mo zi nak vagy mo zi te rem nek, ha az az aláb bi fel té te lek nek meg - felel: a) üze mel te tõ je vál lal ja a (2) (3) be kez dés ben meg ha - tá ro zott fel té te lek be tar tá sát, b) leg alább negy ven fõs, egy sé ges né zõ tér rel rendel - kezik, c) a jog sza bály ban elõ írt biz ton sá gi elõ írásoknak meg - fe lel, d) a mozi vagy mo zi te rem nincs ki zár va az art mozi (mo zi te rem) mi nõ sí té si kör bõl. (2) Art mo zi nak mi nõ sül az a mozi, amely ne gyed - éven te az összes, nyil vá no san meg hir de tett já ték ren di elõ - adá sa i nak leg alább 60%-ában, és a hét min den nap ján mo - zi ter men ként leg alább egy elõ adás ban art be so ro lá sú vagy ma gyar film al ko tást ve tít. (3) Art mo zi te rem nek mi nõ sül az a mo zi te rem, amely tel je sí ti a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott fel té te le ket. 2. (1) A be so ro lás irán ti ké re lem ben meg kell je löl ni a be - so ro lás ra ke rü lõ mozi ne vét, cí mét, a mozi ve ze tõ jé nek ne -

29 2004/185. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y vét, az üze mel te tõ ne vét, szék he lyét, cég jegy zék szá mát, az üze mel te tõ kép vi se lõ jé nek ne vét, va la mint nyi lat koz ni kell ar ról, hogy az üze mel te tõ a tárgy év re vo nat ko zó an vál lal ja az art mozi, illetve az art mo zi te rem mi nõ sí - tés re vo nat ko zó fel té te lek be tar tá sát, és az en nek ellen - õrzéséhez szük sé ges, e ren de let ben meg ha tá ro zott ada to - kat az Iro da ren del ke zé sé re bo csát ja. A ké re lem mel egy - ide jû leg meg kell fi zet ni a be so ro lá si dí jat. (2) A be so ro lás ha tá lyát vesz ti, ha az Iro da a mo zit vagy mo zi ter met a 3. alap ján ki zár ja az art mi nõ sí té si kör - bõl, vagy az üze mel te tõ kéri a be so ro lás meg szün te té sét. 3. (1) Nem ad ha tó art mi nõ sí tés azon mozi vagy mo zi te - rem üze mel te tõ jé nek, ame lyet a Tv. 28. (7) be kez dé se alap ján az Iro da nem vett nyil ván tar tás ba, vagy on nan tö - rölt. A nyil ván tar tás ból való tör lés sel egy ide jû leg az Iro da az elõ zõ leg ki adott art mozi vagy mo zi te rem mi nõ sí tést vissza von ja. (2) A Nem ze ti Film iro da szer ve ze té nek, el já rá sá nak és mû kö dé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szóló 14/2004. (VI. 9.) NKÖM PM együt tes ren de let 10. (4) be kez dé se sze rin ti adat szol gál ta tás alap ján az Iro da ne gyed éven te ellen õr zi az art mozi mi nõ sí tés re vo nat ko zó fel té te lek be tar tá sát. Az ellen õr zés so rán az Iro da össze ve ti a mozi és a for gal ma zó ál tal szol gál ta tott ada to kat, és szük ség sze - rint hely szí ni el len õr zést is vé gez het. A hely szí ni ellen õr - zés so rán az Iro da mun ka tár sa jo go sult a mozi elõ adá sa i - nak nyil ván tar tá sá ba be te kin te ni. A hely szí ni el len õr zés - rõl az Iro da mun ka tár sa jegy zõ köny vet vesz fel, me lyet a mozi kép vi se lõ je vagy egyéb meg ha tal ma zott mun ka tár sa is alá ír. (3) Ha a mo zi üze mel te tõ az adat szol gál ta tá si kö te le zett - sé gét el mu laszt ja, vagy az adat szol gál ta tást hi á nyo san tel - je sí ti, és azt az Iro da írás be li fel szó lí tá sa el le né re, ti zen öt na pon be lül nem pó tol ja, az Iro da a mo zit elsõ al ka lom mal hat hó nap ra, az egy éven be lü li újabb mu lasz tás ese tén pe - dig egy évre ki zár ja az art mozi (mo zi te rem) mi nõ sí té si kör bõl. (4) Ha a mo zi üze mel te tõ és a for gal ma zó ál tal szol gál ta - tott ada tok kö zött az el té rés olyan mér té kû, hogy az be fo - lyá sol ja a mozi, illetve mo zi te rem be so ro lá sát, az Iro da hely szí ni el len õr zést vé gez. Ha az Iro da meg ál la pít ja, hogy a mo zi üze mel te tõ va lót lan ada to kat szol gál ta tott, az el té rés mér té ké tõl és gya ko ri sá gá tól füg gõ en a mo zit hat hó nap tól két évig tar tó idõ tar tam ra ki zár ja az art mozi (mo zi te rem) mi nõ sí té si kör bõl. (5) Az Iro da az art mozi (mo zi te rem) mi nõ sí té si kör - bõl való ki zá rás ról ér te sí ti az art mo zik szá má ra tá mo ga - tást nyúj tó szer ve ze te ket. 4. A 2. sze rin ti be so ro lá si el já rás díja: a) egy ter mes mozi ese tén fo rint, a má sod fo kú el já rás díja fo rint, b) több ter mes mozi ese tén be so ro lan dó ter men ként fo rint, a má sod fo kú el já rás díja 5000 fo rint. 5. (1) Az Iro da el já rá sa i ért a dí ja kat a Nem ze ti Film - irodának a Ma gyar Ál lam kincs tár nál ve ze tett szá mú elõ irány zat-fel - hasz ná lá si ke ret szám lá já ra kell át uta lás sal be fi zet ni. (2) A dí jak ke ze lé sé re, el szá mo lá sá ra, nyil ván tar tá sá ra, va la mint vissza té rí té sé re a költ ség ve tés alap ján gaz dál ko - dó szer vek be szá mo lá si és könyv ve ze té si kö te le zett sé gé - rõl szóló elõ írásokat kell meg fele lõen al kal maz ni. (3) Az Iro da el já rá sa i nak dí ja i ra vo nat ko zó an ked vez - mény nek és men tes ség nek nincs he lye. Ha az Iro da va la - mely el já rá sá ban a dí jat nem fi zet ték meg, az ügy fe let hiánypótlásra kell fel hív ni. Ha az ügy fél a dí jat a hi ány pót - lás kéz hez vé te lé tõl szá mí tott nyolc na pon be lül sem fi ze ti meg, az Iro da a ké rel met vissza vont nak te kin ti, és az el já - rást meg szün te ti. (4) Az art mi nõ sí tés re vo nat ko zó ha tá ro zat el le ni fel - leb be zés díj át a ké rel me zõ ré szé re vissza kell té rí te ni, ha a ha tá ro zat jog sza bály sér tõ volt. II. Fejezet A filmalkotások korhatár szerinti megjelölése 6. (1) A film al ko tá sok nak a Tv ában meg ha tá ro zott be so ro lá si ka te gó ri á it a Tv. 24. (1) be kez dé se alap ján az e ren de let sze rin ti jel zé sek út ján kell köz zé ten ni. Az egyes ka te gó ri ák jel zé sei pik to gram ból és a ka te gó ri á hoz ren delt mi nõ sí tés bõl áll nak. A jel zé sek ve tí tés kor, illetve nyom ta - tás ban vagy elekt ro ni kus úton való tel jes és egy sze rû sí tett meg je le ní té sé nek rész le tes fel té te le it e ren de let mel lék le te ha tá roz za meg. (2) A meg ál la pí tott ka te gó ria sze rin ti jel zést a for ga lom - ba ho zott film al ko tás, illetve a film al ko tást nép sze rû sí tõ rek lá mok ele jén kell kö zöl ni, ki vé ve a te le ví zi ós rek lá mo - kat. A kor ha tár be so ro lás sze rin ti, leg alább há rom má sod - perc idõ tar tal mú jel zés nek jól ol vas ha tó nak, a hát tér bõl ki - emelt nek kell len nie, és a kép leg alább öt ven szá za lé kát le kell fed nie. A te le ví zi ós rek lá mok ese té ben a jel zés nek leg alább ket tõ má sod perc idõ tar tam ban, a kép er nyõ há rom szá za lé ká ban kell je len len nie.

30 14330 MAGYAR KÖZLÖNY (3) Televíziós mûsorszámban való megjelenéskor, amennyiben a mûsorszám a filmalkotás részletével vagy elõzetesével megszakításra kerül, a filmalkotás minden részletének elején három másodpercnyi idõtartamban a kép legalább három százalékában fel kell tüntetni a korhatár besorolás szerinti jelzést. 2004/185. szám Melléklet a 24/2004. (XII. 8.) NKÖM rendelethez 1. A korhatár besorolás szerinti teljes (piktogramból és minõsítésbõl álló) jelzések közzététele: (4) A megállapított korhatár besorolás szerinti jelzést, a filmalkotás azonosító számával együtt, a vásárolható és kölcsönözhetõ, illetve a promóciós céllal (VHS, DVD, VCD vagy egyéb formában) forgalomba kerülõ adathordozó borítójának elsõ oldalán az e rendelet mellékletében meghatározott módon és méretben úgy kell feltüntetni, hogy a jelzés alsó széle a borító alsó széléhez, bal oldalvonala a borító bal oldalához illeszkedjen. (5) A filmalkotás reklámja a mozikban 20 óra elõtt csak a besorolási kategóriájával azonos vagy annál magasabb kategóriába sorolt filmalkotások elõtt mutatható be. Rádióban közzétett reklámok elõtt a korhatár-kategóriát nem kell közölni. 7. (1) Sajtótermékekben, plakátokon és egyéb nyomdai úton elõállított termékeken a jelzést jól látható és olvasható módon úgy kell közzétenni, hogy az a termék teljes felületének két százalékát lefedje, és a jelzés alsó széle a termék alsó széléhez, bal oldalvonala a termék bal oldalához illeszkedjen. Az A/5-nél nagyobb méretû nyomdai termékek esetén a jelzés fekete háttere mellõzhetõ. (2) A nyomtatott és az elektronikus (online) sajtóban, kiadványokban megjelenõ mozimûsor-ismertetõ esetén a filmalkotás címe mellett a rendelet mellékletében feltüntetett egyszerûsített jelzést (piktogramot), valamint oldalanként a jelmagyarázatot kell feltüntetni. (3) Azon nyomtatott kiadványok esetén, amelyekben egyszínû nyomást használnak, a rendelet mellékletében feltüntetett jelzést jól látható és olvasható módon kell feltüntetni. III. Fejezet Záró rendelkezések 8. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba. (2) A jelen rendelet hatálybalépését megelõzõen a Magyar Mozgókép Közalapítvány által kiadott art -mozi minõsítések december 31-ig maradnak hatályban. Dr. Hiller István s. k., a nemzeti kulturális örökség minisztere A jelzés mérete: magasság 16 mm, szélesség 48 mm. A fehér szegély vonalvastagsága 3 pt, a kitöltés színe fekete. Az I. kategória megjelenítése: A kör átmérõje 10 mm, zöld, telített. A szegély vastagsága 1 pt, színe fehér. A kör színkoordinátái: R 17 G221 B 27 (C:60, M:0, Y:100, K:0). A minõsítés szövegének betûtípusa és mérete Arial Narrow, félkövér 8-as méret. A II. kategória megjelenítése: A kör átmérõje 10 mm. A sárga körgyûrû vastagsága 1,25 mm. A körgyûrû színkoordinátái: R 255 G 255 B0 (C:0, M:0, Y:100, K:0). A szegély vastagsága 1 pt, színe fehér. A kör közepében helyet foglaló szám fehér színû, Arial Black betûtípusú, árnyékolt, 8-as méret. A minõsítés szövegének betûtípusa és mérete a Tizenkét éven aluliak számára szövegrész vonatkozásában

31 2004/185. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Ari al Nar row, fél kö vér 8-as mé ret, az a meg te kin té se nagy ko rú fel ügye le te mel lett aján lott szö veg rész vo nat - ko zá sá ban Ari al Nar row, fél kö vér 7-es mé ret. A III. ka te gó ria meg je le ní té se: A kör át mé rõ je 10 mm. A sár ga kör gyû rû vas tag sá ga 2,5 mm. A kör gyû rû szín ko or di ná tái: R 255 G 255 B0 (C:0, M:0, Y:100, K:0). A sze gély vas tag sá ga 1 pt, szí ne fe hér. A kör kö ze pé ben he lyet fog la ló szám fe hér szí nû, Ari al Black be tû tí pu sú, ár nyé kolt, 12-es mé ret. A mi nõ sí tés szö ve gé nek be tû tí pu sa és mé re te Ari al Narrow, félkövér 8-as méret. A IV. ka te gó ria meg je le ní té se: A kör át mé rõ je 10 mm. A pi ros kör gyû rû vas tag sá ga 1,25 mm. A kör gyû rû szín ko or di ná tái: R 255 G 50 B 50 (C:0, M:100, Y:100, K:0). A sze gély vas tag sá ga 1 pt, szí ne fe hér. A kör kö ze pé ben he lyet fog la ló szám fe hér szí nû, Ari al Black be tû tí pu sú, ár nyé kolt, 12-es mé ret. A mi nõ sí tés szö ve gé nek be tû tí pu sa és mé re te Ari al Narrow, félkövér 8-as méret. Az V. ka te gó ria meg je le ní té se: A kör át mé rõ je 12 mm, pi ros te lí tett. A kör szín ko or - di ná tái: R 255 G 50 B 50 (C:0, M:100, Y:100, K:0). A kör kö ze pén he lyet fog la ló X jel zés fe hér szí nû, fe ke te kon túr ral. A be tû tí pu sa Ti mes New Ro man, fél kö - vér, 28-as mé ret. 2. A korhatár besorolás szerinti egyszerûsített (csak pik to gram ból álló) jel zé sek köz zé té te le: Az I. ka te gó ria meg je le ní té se: A pik to gram zöld, te lí tett kör. A kör szín ko or di ná tái: R 17 G221 B 27 (C:60, M:0, Y:100, K:0). Az ilyen film al ko tás mi nõ sí té se: kor ha tár ra te kin tet nél kül meg te kint he tõ. A II. ka te gó ria meg je le ní té se: A pik to gram sár ga kör gyû rû ben 12-es szám. A kör - gyû rû vas tag sá ga a tel jes kör su ga rá nak 25 szá za lé ka. A szám fe hér szí nû, Ari al Black be tû tí pu sú. A szám ma gas - sá ga a tel jes kör át mé rõ jé nek leg alább 30 szá za lé ka. A kör - gyû rû szín ko or di ná tái: R 255 G 255 B0 (C:0, M:0, Y:100, K:0). Az ilyen film al ko tás mi nõ sí té se: ti zen két éven alu li ak szá má ra a meg te kin té se nagy ko rú fel ügye le te mel lett aján - lott. A III. ka te gó ria meg je le ní té se: A pik to gram vas tag sár ga kör gyû rû ben 16-os szám. A kör gyû rû vas tag sá ga a tel jes kör su ga rá nak 50 száza - léka. A szám fe hér szí nû, Ari al Black be tû tí pu sú. A szám ma gas sá ga a tel jes kör át mé rõ jé nek leg alább 30 szá za lé ka. A kör gyû rû szín ko or di ná tái: R 255 G 255 B0 (C:0, M:0, Y:100, K:0). Az ilyen film al ko tás mi nõ sí té se: ti zen hat éven alu li ak szá má ra nem aján lott. A IV. ka te gó ria meg je le ní té se: A pik to gram pi ros kör gyû rû ben 18-as szám. A kör - gyû rû vas tag sá ga a kör su ga rá nak 25 szá za lé ka. A szám fe - hér szí nû, Ari al Black be tû tí pu sú. A szám ma gas sá ga a tel - jes kör át mé rõ jé nek leg alább 30 szá za lé ka. A kör gyû rû szín ko or di ná tái: R 255 G 50 B 50 (C:0, M:100, Y:100, K:0). Az ilyen film al ko tás mi nõ sí té se: ti zen nyolc éven alu - li ak szá má ra nem aján lott. Az V. ka te gó ria meg je le ní té se: A pik to gram pi ros, te lí tett kör ben X. A betû fe hér szí nû, Ti mes New Ro man be tû tí pu sú, fe ke te kon túr ral. A betû ma gas sá ga a tel jes kör át mé rõ jé nek leg alább 40 szá - za lé ka. A kör szín ko or di ná tái: R 255 G 50 B 50 (C:0, M:100, Y:100, K:0). Az ilyen film al ko tás mi nõ sí té se: csak fel nõt tek szá - má ra aján lott. A mi nõ sí tés szö ve gé nek be tû tí pu sa Ari al Nar row, fél - kö vér. A be tûk ma gas sá ga a tel jes kör át mé rõ jé nek leg - alább 30%-a. A 7. (2) be kez dé sé nek al kal ma zá sa kor az egy sze rû sí - tett jel zés (pik to gram) mé re te a be so rolt film al ko tás cí mé - nek be tû mé re té vel egye zik meg. Ha ez ki sebb, mint 1,5 mm, a jel zés a kor ha tár nak meg fe le lõ szám (az I. ka te - gó ria ese té ben O betû) zá ró jel ben való fel tün te té sé vel is kö zöl he tõ. III. rész HATÁROZATOK Az Alkot mány bíró ság ha tá ro za tai Az Alkotmánybíróság 51/2004. (XII. 8.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkot mány bíró ság jog sza bály alkot mány elle - nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyuló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ határozatot: 1. Az Alkot mány bíró ság meg ál la pít ja, hogy a fel sõ ok - ta tás ról szóló évi LXXX. tör vény 72. -ának s) pont -

32 14332 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/185. szám ja, illetve a alkot mány elle nes, ezért azo kat meg - sem mi sí ti. 2. Az Alkot mány bíró ság meg ál la pít ja, hogy a több cik - lu sú, li ne á ris fel sõ ok ta tá si kép zé si szer ke zet be ve ze té sé - nek egyes sza bá lya i ról és az elsõ kép zé si cik lus in dí tá sá - nak fel té te le i rõl szóló 252/2004. (VIII. 30.) Korm. ren de - let alkot mány elle nes, ezért azt meg sem mi sí ti. Az Alkot mány bíró ság ezt a ha tá ro za tát a Ma gyar Közlönyb en köz zé te szi. INDOKOLÁS I. Az in dít vá nyo zó az egyes ok ta tá si tár gyú, az ok ta tá si jo - gok ér vé nye sí té sé nek elõ se gí té sét, va la mint a fel sõ ok ta tá - si in téz mény- és kép zé si rend szer fej lesz té sét szol gá ló tör - vé nyek mó do sí tá sá ról szóló évi LX. tör vény (a továb biak ban: Fotm.) 4. (2) be kez dé se, va la mint a több cik lu sú, li ne á ris fel sõ ok ta tá si kép zé si szer ke zet be ve - ze té sé nek egyes sza bá lya i ról és az elsõ kép zé si cik lus in dí - tá sá nak fel té te le i rõl szóló 252/2004. (VIII. 30.) Korm. ren - de let (a továb biak ban: Korm. ren de let) alkot mány elle - nességének meg ál la pí tá sát és meg sem mi sí té sét kez de mé - nyez te az Al kot mány bí ró ság nál. Az in dít vá nyo zó hi vat ko zott arra, hogy a Fotm. 4. (2) be kez dé se a fel sõ ok ta tás ról szóló évi LXXX. tör - vény (a továb biak ban: Fot.) 72. -át egy új, s) pont tal egé - szí tet te ki. A Fot ának s) pont ja ad a Kor mány nak fel ha tal ma zást arra, hogy meg ha tá roz za a 129. sze rin ti a ban fog lal tak tól el té rõ szer ke ze tû, tar tal mú és idõ tar ta mú az ok ta tá si mi nisz ter kü lön en ge dé lye alap ján in dít ha tó több cik lu sú kép zés be ve ze té sé nek sza bá lya it és a kép zés fel té te le it. En nek az új törvényi fel - hatalmazásnak az eredményeként született meg a Korm. rendelet. Az in dít vá nyo zó a ki fo gás olt tör vé nyi ren del ke zés és a Korm. ren de let alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát az Al kot mány 8. (1) és (2) be kez dé sé re, 16. -ára, 70/F. (1) és (2) be kez dé sé re, va la mint 70/G. (1) be kez dé sé re, illetve a jog al ko tás ról szóló évi XI. tör vény (a továb - biak ban: Jat.) 5. i) pontjára hivatkozva kezdeményezte. Az in dít vá nyo zó a Korm. ren de let tar tal mát ele mez ve rá mu ta tott arra, hogy a Korm. ren de let a Fot.-ban sza bá - lyo zott ok ta tás szer ke ze ti meg ol dás he lyett más ok ta tás - szer ve zé si for ma be ve ze té sét te szi kö te le zõ vé. Az in dít vá - nyo zó ál lás pont ja sze rint a Korm. ren de let ben meg ha tá ro - zott ok ta tás szer ve zé si for ma el len té tes az Al kot mány nak az if jú ság vé del mé rõl szóló ren del ke zé sé vel, va la mint a mûvelõdéshez való alkotmányos joggal, illetve a tudo - mányos élet szabadságával. Az in dít vá nyo zó ki fo gás ol ta to váb bá, hogy a Fotm. 4. (2) be kez dé se fel ha tal ma zást adott a Kor mány nak egy olyan sza bá lyo zás meg al ko tá sá ra, ame lyet a mû ve lõ dés - hez való al kot má nyos jog gal, a tu do má nyos élet sza bad sá - gá val, va la mint az Al kot mány 8. (1) és (2) be kez dé sé vel, illetve a Jat. 5. i) pont já val össze füg gés ben min den kép - pen tör vé nyi szin tû jog sza bály ban kel lett vol na meg ha tá - roz ni. Az in dít vá nyo zó sze rint még a Fotm. elõ ter jesz tõ je is egyet ér tett az zal, hogy a Fotm. 4. (2) be kez dé se tör - vény ho zá si tárgy kör be tar to zó sza bá lyo zás meg al ko tá sá ra adott fel ha tal ma zást a Kor mány nak. A Fotm. 4. (2) be - kez dé sé nek hi va ta los (a Kormány ál tal elõ ter jesz tett) in - do ko lá sa sze rint ugyan is a Fot.-ba be ik ta tott új fel ha tal ma - zó ren del ke zés alap ján a Kor mány nak csak a fel sõ ok ta tás kép zé si szer ke ze tét meg vál toz ta tó tör vé nyi sza bá lyo zást meg elõ zõ idõ szak ban kell ren de le tet al kot nia. Az in dít - vá nyo zó sze rint te hát a ké sõbb meg al ko tan dó tör vényt kí - ván ták kor mány ren de let tel pó tol ni. II. 1. Az Al kot mány nak az in dít vánnyal érin tett ren del ke - zé sei: 8. (1) A Ma gyar Köz tár sa ság el is me ri az em ber sért - he tet len és el ide ge nít he tet len alap ve tõ jo ga it, ezek tisz te - let ben tar tá sa és vé del me az ál lam el sõ ren dû kö te les sé ge. (2) A Ma gyar Köz tár sa ság ban az alap ve tõ jo gok ra és kö te les sé gek re vo nat ko zó sza bá lyo kat tör vény ál la pít ja meg, alap ve tõ jog lé nye ges tar tal mát azon ban nem kor lá - toz hat ja. 16. A Ma gyar Köz tár sa ság kü lö nös gon dot for dít az if jú ság lét biz ton sá gá ra, ok ta tá sá ra és ne ve lé sé re, vé del me - zi az ifjúság érdekeit. 35. (1) A Kormány (...) b) biz to sít ja a tör vé nyek vég re haj tá sát; (...) 35. (2) A Kormány a maga fel adat kör ében ren de le te - ket bo csát ki, és ha tá ro za to kat hoz. Eze ket a mi nisz ter el - nök írja alá. A Kormány ren de le te és ha tá ro za ta tör vénnyel nem le het el len té tes. A Kormány ren de le te it a hi va ta los lapban ki kell hirdetni. 37. (3) A Kormány tag jai fel ada tuk el lá tá sa kö ré ben ren de le te ket ad hat nak ki. Ezek azon ban tör vénnyel vagy a Kormány ren de le té vel és ha tá ro za tá val nem le het nek el - len té te sek. A ren de le te ket a hi va ta los lapban ki kell hirdetni. 70/F. (1) A Ma gyar Köz tár sa ság biz to sít ja az ál lam - pol gá rok szá má ra a mû ve lõ dés hez való jogot. (2) A Ma gyar Köz tár sa ság ezt a jo got a köz mû ve lõ dés ki ter jesz té sé vel és ál ta lá nos sá té te lé vel, az in gye nes és kö - te le zõ ál ta lá nos is ko lá val, ké pes sé gei alap ján min den ki szá má ra hoz zá fér he tõ kö zép- és fel sõ fo kú ok ta tás sal, to - váb bá az ok ta tás ban részesülõk anyagi támogatásával valósítja meg.

33 2004/185. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y /G. (1) A Ma gyar Köz tár sa ság tisz te let ben tart ja és tá mo gat ja a tu do má nyos és mû vé sze ti élet sza bad sá gát, a tan sza bad sá got és a tanítás szabadságát. 2. A Jat. érin tett ren del ke zé sei: 5. Az ál lam pol gá rok alap ve tõ jo gai és kö te les sé gei kö ré ben tör vény ben kell sza bá lyoz ni különösen (...) i) az ok ta tást és a köz mû ve lõ dést, (...) 15. (1) A vég re haj tá si jog sza bály al ko tá sá ra adott fel - ha tal ma zás ban meg kell ha tá roz ni a fel ha tal ma zás jo go - sult ját, tár gyát és ke re te it. A fel ha tal ma zás jo go sult ja a jogi sza bá lyo zás ra más nak további felhatalmazást nem adhat. (2) A sza bá lyo zás tárgy kö ré be tar to zó alap ve tõ jo gok és kö te les sé gek sza bá lyo zá sá ra nem le het fel ha tal ma zást adni. 3. A Fot. érin tett ren del ke zé sei: 72. A Kormány a fel sõ ok ta tás sal kap cso la tos fel ada - tai körében (...) s) meg ha tá roz za a 129. sze rin ti a ban fog lal - tak tól el té rõ szer ke ze tû, tar tal mú és idõ tar ta mú az ok ta - tá si mi nisz ter kü lön en ge dé lye alap ján in dít ha tó több cik - lu sú kép zés be ve ze té sé nek sza bá lya it és a kép zés felté - teleit. 84. (1) A fel sõ ok ta tá si in téz mé nyek ben fel sõ fo kú szak kép zés, egye te mi és fõ is ko lai szin tû alap kép zés, ál ta - lá nos és szak irá nyú to vább kép zés, va la mint dok to ri kép - zés foly hat nap pa li ta go za ton, il le tõ leg más formában (pl. esti, levelezõ, távoktatás). (2) A kép zés szint jei: a) fel sõ fo kú szak kép zés; b) fõ is ko lai szin tû kép zés fõ is ko lai szin tû alap kép zés, szak irá nyú to vább kép zés; c) egye te mi szin tû alap kép zés; d) poszt gra du á lis kép zés szak irá nyú to vább kép zés, dok to ri, illetve mes ter kép zés. (3) A fõ is ko lák fel sõ fo kú szak kép zést, fõ is ko lai szin tû alap kép zést, fõ is ko lai szak irá nyú to vább kép zést, az egye - te mek fel sõ fo kú szak kép zést, fõ is ko lai és egye te mi szin tû alap kép zést, szak irá nyú to vább kép zést, dok to ri kép zést, a mû vé sze ti egye te mek, va la mint más egye te mek mû vé sze ti szak ja i kon mes ter kép zést foly tat nak. A fõ is ko lák egyes sza ko kon a meg fe le lõ akk re di tá ci ós eljárás alapján egyetemi szintû alapképzést is folytathatnak. (4) Táv ok ta tás ban a ké pe sí té si kö ve tel mé nyek kel meg - ha tá ro zott, illetve szak in dí tá si en ge déllyel ren del ke zõ alap kép zé si vagy szak irá nyú to vább kép zé si sza kok vagy fel sõ fo kú szak kép zé sek ak kor in dít ha tók, ha a Ma gyar Akk re di tá ci ós Bi zott ság a fel sõ ok ta tá si in téz mény ké ré sé - re a kép zés tan anya ga, az ok ta tás ban al kal ma zott is me ret - át adá si, ta nu lá si mód sze rek, az eh hez ké szí tett spe ci á lis tan esz kö zök alap ján azo kat olyan nak ítélte, amelyek birtokában a képesítési, illetve képzési követelmények teljesíthetõk. 85. (1) Fel sõ fo kú szak kép zés ben fel sõ fo kú szak ké pe - sí tést iga zo ló bi zo nyít ványt a szak mai kö ve tel mé nyek sze - rin ti leg alább két éves kép zés ben lehet megszerezni. (2) A fõ is ko lai vég zett sé get a ké pe sí té si kö ve tel mé nyek sze rin ti leg alább há rom éves nap pa li kép zés ben lehet megszerezni. (3) Az egye te mi vég zett sé get a ké pe sí té si kö ve tel mé - nyek sze rin ti, leg alább négy éves nap pa li kép zés ben lehet megszerezni. (4) Az egye te mi alap kép zés ké pe sí té si kö ve tel mé nyek sze rin ti ta nul má nyi ide je az öt évet ki vé te les eset ben ha - lad hat ja meg. A fõ is ko lai alap kép zés ké pe sí té si kö ve tel - mé nyek sze rin ti ta nul má nyi ideje négy évnél hosszabb nem lehet. (5) A szak irá nyú to vább kép zés a ké pe sí té si kö ve tel mé - nyek sze rint, nap pa li kép zés ke re té ben leg alább egy, leg - fel jebb három év. (6) Más ok ta tá si for mák ban a kép zé si idõ az al kal ma - zott ok ta tá si for má tól és mód sze rek tõl füg gõ en a (2) (3) és (5) be kez dés ben meg ha tá ro zott idõ tar tam mal azonos vagy hosszabb. (7) A dok to ri kép zés ben a ta nul má nyi idõ tar ta ma há - rom év. (8) A fõ is ko lai vég zett ség a ké pe sí té si kö ve tel mé nyek sze rint fel jo go sít a ta nul má nyok egye te mi folytatására. 86. (1) A fel sõ ok ta tá si in téz mény ben meg sze rez he tõ vég zett ség, il le tõ leg a szak ké pe sí tés szak mai kö ve tel mé - nye it a ké pe sí té si követelmények határozzák meg. (2) Az alap kép zés ben és a szak irá nyú to vább kép zés ben a ké pe sí té si kö ve tel mé nyek sza kok sze rint tar tal maz zák a kép zé si cél meg ha tá ro zá sát, az ok ta tan dó fõbb ta nul má nyi te rü le te ket és ezek ará nya it, a kép zé si idõt fél évek ben meg ha tá roz va, a leg ki sebb tel je sít ményt össz óra szám ban, illetve kre dit ben vagy egyéb meg fe le lõ szá mí tá si mó don meg ha tá roz va, a szi gor la ti tár gya kat, a zá ró vizs ga tí pu sát, tár gya it, ered mé nyé nek ki szá mí tá si mód ját, a szak dol go - zat, dip lo ma mun ka kö ve tel mé nye it, a vég zett ség szint jét, a szak kép zett sé get és a hoz zá juk kapcsolódó cím megnevezését, továbbá a szak (szakterület) szempontjából lényeges más rendelkezéseket. (3) A dok to ri fo ko zat meg szer zé sé nek fel té te le it az egye tem a dok to ri sza bály za tá ban állapítja meg szep tem ber 1-jé ig a fel sõ ok ta tá si in téz mé - nyek alap kép zés ben az Ftv ai ban fog lal tak tól el - té rõ szer ke ze tû, tar tal mú és idõ tar ta mú több cik lu sú kép - zést, kor mány ren de let ben meg ha tá ro zott fel té te lek sze rint, az ok ta tá si miniszter külön engedélyével indíthatnak. 4. A Fotm. érin tett ren del ke zé sei: 4. (2) Az Ftv a a kö vet ke zõ s) pont tal egé szül ki:

34 14334 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/185. szám (A Kormány a fel sõ ok ta tás sal kap cso la tos fel ada tai kö - ré ben)»s) meg ha tá roz za a 129. sze rin ti a ban fog - lal tak tól el té rõ szer ke ze tû, tar tal mú és idõ tar ta mú az ok - ta tá si mi nisz ter kü lön en ge dé lye alap ján in dít ha tó több - cik lu sú kép zés be ve ze té sé nek szabályait és a képzés feltételeit.«5. (2) Az Ftv a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép:» szep tem ber 1-jé ig a fel sõ ok ta tá si in téz - mé nyek alap kép zés ben az Ftv ai ban fog lal tak tól el té rõ szer ke ze tû, tar tal mú és idõ tar ta mú több cik lu sú kép - zést, kor mány ren de let ben meg ha tá ro zott fel té te lek sze rint, az ok ta tá si mi nisz ter kü lön en ge dé lyé vel in dít hat nak.«iii. Az in dít vány meg ala po zott. Az Alkot mány bíró ság egy ko ráb bi ha tá ro za tá nak meg - fele lõen rá mu tat arra, hogy ha az in dít vá nyo zó egy új ren - del ke zés tar tal má nak alkot mány elle nességét ál lít ja, ak kor az Alkot mány bíró ság nem az új ren del ke zést ha tály ba lép - te tõ, ha nem a mó do sí tás ré vén az új ren del ke zést ma gá ba fog la ló (in kor po rá ló) jog sza bály alkot mány elle nességét vizs gál ja meg. [8/2003. (III. 14.) AB ha tá ro zat, ABH 2003, 74, 81.] En nek meg fele lõen az Alkot mány bíró ság az al kot má nyos sá gi vizs gá la tot a je len eset ben is az in dít vá - nyo zó ál tal tá ma dott Fotm. 4. (2) be kez dé se he lyett, az új ren del ke zést ma gá ba fog la ló Fot ának s) pontjával kapcsolatban végezte el. 1. Az Alkot mány bíró ság el sõ sor ban azt az in dít vá nyi ele met vizs gál ta, amely sze rint alkot mány elle nesnek mi - nõ sül az, hogy a tör vény ho zá si tárgy kör be tar to zó sza bá - lyo zást a Fot ának s) pont ja sze rin ti fel ha tal ma zás alap ján kormányrendeletbe foglalták. Az Alkot mány bíró ság a sza bá lyo zá si szint kér dé sé vel már több ször fog lal ko zott. Az Alkot mány bíró ság ko ráb bi ha tá ro za tá ban már rá mu ta tott arra, hogy az ál lam nak az alap jo gok biz to sí tá sá ra vo nat ko zó kö te le zett sé gé bõl ma - gá tól ér te tõ dõ en kö vet ke zik, hogy az alap ve tõ jo go kat csak az Al kot mány ban meg en ge dett mó don kor lá toz hat ja. Erre vo nat ko zó an az Al kot mány 8. (2) be kez dé se az irány adó, amely sze rint az alap ve tõ jo gok ra és kö te les sé - gek re vo nat ko zó sza bá lyo kat tör vény ál la pít ja meg. [27/2002. (VI. 28.) AB ha tá ro zat, ABH 2002, 143, 146.] Az Alkot mány bíró ság 4/1993. (II. 12.) AB ha tá ro za ta hi vat koz va a 64/1991. (XII. 17.) AB ha tá ro zat ra az alap ve tõ jo gok kor lá to zá sá val kap cso lat ban ki fej tet te to - váb bá, hogy az alap jog nem min den vo nat ko zá sá ban tör - vény ho zá si tárgy. Az Alkot mány bíró ság meg ál la pí tot ta, hogy»nem min den faj ta össze füg gés az alap jo gok kal kö - ve te li meg a tör vé nyi szin tû sza bá lyo zást. Va la mely alap - jog tar tal má nak meg ha tá ro zá sa és lé nye ges ga ran ci á i nak meg ál la pí tá sa csa kis tör vény ben tör tén het, tör vény kell to - váb bá az alap jog köz vet len és je len tõs kor lá to zá sá hoz is. Köz ve tett és tá vo li össze füg gés ese té ben azon ban ele gen - dõ a ren de le ti szint is. Ha nem így len ne, min dent tör vény - ben kel le ne sza bá lyoz ni«. Eb bõl az Alkot mány bíró ság azt a kö vet kez te tést is le von ta, hogy»min dig csak a konk rét sza bá lyo zás ról ál la pít ha tó meg, hogy az alap jog gal való kap cso la ta in ten zi tá sá tól füg gõ en tör vény be kell-e fog - lal ni vagy sem«. (ABH 1993, 48, 60.) 2. Az Alkot mány bíró ság a ko ráb bi gya kor la tá nak meg - fele lõen te hát a továb biak ban azt vizs gál ta, hogy a Fot ának s) pont ja sze rin ti fel ha tal ma zás alap ján meg al - ko tott Korm. ren de let tör vény ho zá si tárgy kör be tar to zó sza bá lyo zást tar tal maz-e vagy sem. En nek meg ál la pí tá sá - hoz az Alkot mány bíró ság elõ ször is szük sé ges nek tar tot ta, hogy össze ha son lít sa egy más sal a Fot ában fog - lal ta kat, illetve a Fot ának s) pont ja sze rin ti fel ha tal - ma zás ered mé nye ként az et tõl el té rõ sza bá lyo zást tar tal - ma zó Korm. ren de le tet. Az Alkot mány bíró ság ezt köve - tõen vont le kö vet kez te tést a vizs gált sza bá lyo zás nak az alap jo gok kal fenn ál ló kap cso la tá ra vonatkozóan A Fot. fel sõ fo kú kép zés rõl szóló ha to dik ré szé nek az ele jén a ál la pít ja meg a fel sõ ok ta tá si kép zé si szer ke zet re vo nat ko zó lé nye ges sza bá lyo kat. A Fot a, mint ahogy arra a tör vény 21. fe je ze té nek címe is hi vat ko zik, meg ha tá roz za a fel sõ ok ta tá si in téz mé nyek - ben foly tat ha tó kép zé si szin te ket, va la mint a fel sõ fo kú kép zés szak mai kö ve tel mé nye it, vagyis a ké pe sí té si kö ve - tel mé nye ket. A Fot a sze rint a fel sõ ok ta tá si in téz mé - nyek ben fel sõ fo kú szak kép zés, egye te mi és fõ is ko lai szin - tû alap kép zés, ál ta lá nos és szak irá nyú to vább kép zés, va la - mint dok to ri kép zés foly tat ha tó. A 84. rög zí ti to váb bá azt is, hogy a fel sõ ok ta tá si in téz mé nyek kö zül a fõ is ko lák és az egye te mek az elõbb fel so rol tak kö zül mi lyen szin tû kép zést foly tat hat nak. Az egyes kép zé si szin tek hez kap - cso ló dó an a 85. -ban ke rül meg ha tá ro zás ra a kép zés nek meg fe le lõ vég zett ség meg szer zé sé hez szük sé ges idõ. Fel - sõ fo kú szak ké pe sí tést iga zo ló bi zo nyít ványt leg alább két - éves, fõ is ko lai vég zett sé get leg alább há rom éves nap pa li, egye te mi vég zett sé get leg alább négy éves nap pa li kép zés alap ján le het meg sze rez ni. Az egye te mi alap kép zés ta nul - má nyi ide je az öt évet ki vé te les eset ben ha lad hat ja meg, míg a fõ is ko lai alap kép zés ta nul má nyi ide je négy év nél hosszabb nem le het. A szak irá nyú to vább kép zés nap pa li kép zés ke re té ben leg alább egy, leg fel jebb há rom év. A dok to ri kép zés ben a ta nul má nyi idõ tar ta ma há rom év. A Fot a ál la pít ja meg to váb bá, hogy az alap kép zés és a szak irá nyú to vább kép zés szak mai kö ve tel mé nye it a ké pe - sí té si kö ve tel mé nyek ha tá roz zák meg, s ál ta lá nos jel leg gel rög zí ti, hogy a ké pe sí té si kö ve tel mé nyek mit tartal maz - zanak. A Fot ához ké pest a Korm. ren de let a fel sõ ok - ta tá si in téz mé nyek ben foly tat ha tó kép zé si szer ke ze tet a tör vény tõl tel je sen el té rõ mó don ha tá roz za meg, vagyis a

35 2004/185. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y fel sõ ok ta tás új, a ko ráb bi tól tel je sen el té rõ kép zé si szer ke - ze tét hoz za lét re, és egy út tal en nek az új kép zé si szer ke zet - nek (több cik lu sú, li ne á ris fel sõ ok ta tá si kép zé si szer ke zet) a be ve ze té sé rõl ren del ke zik. A fel sõ ok ta tá si kép zést két, illetve há rom szint re (a Korm. ren de let meg fo gal ma zá sa sze rint: cik lus) ta gol ja. A Korm. ren de let sze rint az alap - kép zés a fel sõ fo kú kép zés elsõ cik lu sa. Az alap kép zés leg - alább há rom-, leg fel jebb négy éves, amely nek el vég zé se után a hall ga tók alap fo ko za tot sze rez nek (alap fo ko zat, bac ca la u res, ba che lor). Az alap fo ko zat vég zett sé get és szak kép zett sé get nyújt a mun ka erõ pi a con tör té nõ el he - lyez ke dés hez, to váb bá fel ké szít a kép zé si rend szer má so - dik, mes ter kép zé si cik lu sá ba tör té nõ be lé pés re. A fel sõ fo - kú kép zés má so dik cik lu sa az ún. mes ter kép zés, amely nek idõ tar ta ma más fél, leg fel jebb két év. A mes ter kép zés vé - gén mes ter fo ko zat (ma gis ter, mas ter) sze rez he tõ, mely szin tén vég zett sé get ta nú sít és szak kép zett sé get nyújt a mun ka erõ pi a con tör té nõ el he lyez ke dés hez, to váb bá fel ké - szít im má ron a kép zé si rend szer har ma dik, dok to ri kép zé si cik lu sá ba tör té nõ be lé pés re. A mes ter kép zést te hát kö vet - he ti a dok tor kép zés, a fel sõ fo kú kép zés har ma dik cik lu sa. A Korm. ren de let 1. szá mú mel lék le te az új kép zé si szer - ke zet re való át té rés ér de ké ben az egész fel sõ ok ta tás ra vo - nat ko zó an kép zé si te rü le tek re, és azon be lül kép zé si ágak - ra le bont va egyen ként meg ne ve zi az alap kép zés ben in dít - ha tó sza ko kat (alap szak), az alap szak hoz kap cso ló dó kép - zé si kre di te ket és a fel vé te li je lent ke zés mód ját. A Korm. ren de let 2. szá mú mel lék le te pe dig a több cik lu sú, li ne á ris kép zé si rend szer szak ja i nak és ké pe sí té si kö ve tel mé nye - ket meg ha tá ro zó jog sza bá lyok sze rint szak in dí tá si en ge - dély alap ján in dí tott egye te mi és fõ is ko lai szin tû alap kép - zé si sza kok nak a meg fe lel te té sé rõl ren del ke zik. En nek ke - re té ben szin tén kép zé si te rü le tek re, és azon be lül kép zé si ágak ra le bont va rög zí ti, hogy a Korm. ren de let alap ján in - dít ha tó alap sza kok fõ is ko lai, illetve egye te mi szin tû szak - nak mi nõ sül nek, s a ké pe sí té si kö ve tel mé nyek sze rin ti sza - ko kon az egész or szág ra vo nat ko zó an ta xa tí ve meg ha tá - roz za a szak in dí tá si en ge délyt ka pott fel sõ ok ta tá si in téz - mé nye ket. A Korm. ren de let to váb bá ge ne rá lis jel leg gel sza bá lyoz za az alap sza kok lé te sí té si és in dí tá si el já rá sát. Az új kép zé si szer ke zet be ve ze té sé vel a Korm. ren de let a tör vé nyi ké pe sí té si kö ve tel mé nyek tõl is el tér, s ál ta lá nos jel leg gel meg ha tá roz za az alap szak kép zé si és ki me ne ti kö ve tel mé nye it. Eh hez kap cso ló dó an a Korm. ren de let rög zí ti az alap sza kok kép zé si és ki me ne ti kö ve tel mé nye i - nek a meg al ko tá sá ra vo nat ko zó el já rást, illetve a 13. (4) be kez dé se sze rint az alap sza kok kép zé si és ki me ne ti kö ve tel mé nye it szep tem ber 1-jé tõl fel me nõ rend - szer ben kell élet be lép tet ni Meg ál la pít ha tó te hát, hogy a fel sõ fo kú kép zés két egy más tól tel je sen el té rõ szer ke ze tét sza bá lyoz za a Fot a is és a Korm. ren de let is. Az Alkot mány bíró ság ezért a továb biak ban a fel sõ fo kú kép zés szer ke ze té re vo - nat ko zó sza bá lyo zás nak az alapjogokkal való kapcsolatát vizsgálta. Az Alkot mány bíró ság ko ráb ban már rá mu ta tott arra, hogy az Al kot mány 70/F. -a ér tel mé ben a Ma gyar Köz - tár sa ság biz to sít ja az ál lam pol gá rok szá má ra a mû ve lõ dés - hez való jo got, még pe dig a köz mû ve lõ dés ki ter jesz té sé vel és ál ta lá nos sá té te lé vel, az in gye nes és kö te le zõ ál ta lá nos is ko lá val, ké pes sé gei alap ján min den ki szá má ra hoz zá fér - he tõ kö zép- és fel sõ fo kú ok ta tás sal, to váb bá az ok ta tás ban ré sze sü lõk anyagi tá mo ga tá sá val. [18/1994. (III. 31.) AB ha tá ro zat, ABH 1994, 88, 89.] Az Alkot mány bíró ság ki fej tet te to váb bá, hogy az ok ta - tás hoz való jog nak az Al kot mány 70/F. (2) be kez dé sé - ben ta lál ha tó meg fo gal ma zá sa a fel sõ ok ta tás te kin te té ben a meg fe le lõ ké pes ség gel ren del ke zõk szá má ra biz to sít ja a fel sõ ok ta tá si in téz mény ben fel sõ fo kú ta nul má nyok foly ta - tá sá hoz való jo got. En nek alap ján az ál lam ra sok irá nyú sza bá lyo zá si, szer ve zé si és el lá tá si fel ada tok há rul nak az ál lam i és a nem ál lam i fel sõ ok ta tá si in téz mé nyek mû kö dé - si fel té te le i nek ki ala kí tá sá ban. [35/1995. (VI. 2.) AB ha - tá ro zat, ABH 1995, 163, 166.] Az ok ta tás hoz való jog ré sze ként a fel sõ fo kú ta nul má - nyok foly ta tá sá hoz való jog gya kor lá sa te hát csak úgy biz - to sít ha tó, ha az ál lam meg te rem ti a fel sõ fo kú ta nul má nyok foly ta tá sá nak a fel té te le it. A fel sõ fo kú ta nul má nyok foly - ta tá sá nak el en ged he tet len fel té te le, hogy meg ha tá ro zás ra ke rül je nek azok a kép zé si for mák, vagyis a fel sõ fo kú kép - zés szer ke ze te, amely nek ke re té ben fel sõ fo kú ta nul má - nyok foly ta tá sá ra le he tõ ség nyí lik. A fel sõ fo kú ta nul má - nyok foly ta tá sát le he tõ vé tevõ kép zé si for mák a fel sõ ok ta - tá si in téz mény ben meg sze rez he tõ vég zett ség szak mai kö - ve tel mé nye i nek, vagyis a ké pe sí té si kö ve tel mé nyek ál ta lá - nos jel le gû sza bá lyo zá sá val nyer nek tar tal mi meg ha tá ro - zást. Min den nek kö vet kez té ben a kép zé si for mák nak, a fel sõ fo kú kép zés szer ke ze té nek, va la mint a ké pe sí té si kö - ve tel mé nyek nek ál ta lá nos jel leg gel tör té nõ sza bá lyo zá sa a fel sõ fo kú ta nul má nyok foly ta tá sá nak, s ez ál tal a fel sõ fo kú ta nul má nyok foly ta tá sá hoz való jog biz to sí tá sá nak is lé - nye ges ga ran ci á ját je len ti. Te kin tet tel az Al kot mány 8. (2) be kez dé sé re az Al kot - mány 70/F. (2) be kez dé se sze rin ti mû ve lõ dés hez való alap jog tar tal má nak meg ha tá ro zá sa és lé nye ges garan - ciáinak meg ál la pí tá sa csa kis tör vény ben tör tén het [4/1993. (II. 12.) AB ha tá ro zat, ABH 1993, 48, 60.]. Az alap jog gal való köz vet len és je len tõs össze füg gés ese tén el en ged he tet len a tör vé nyi szin tû sza bá lyo zás. Ezt a kö ve - tel ményt rög zí ti a Jat. 5. -a is, ami kor az alap ve tõ jo gok - kal és kö te les sé gek kel össze füg gés ben a tör vé nyi sza bá - lyo zást igény lõ tárgy kö rö ket fel so rol ja. A Jat. 5. i) pont ja az alap ve tõ jo gok kal való kap cso lat ra te kin tet tel az ok - ta tást és a köz mû ve lõ dést is fel ve szi a tör vény ho zá si tárgy - kö rök közé. Az ok ta tást és köz mû ve lõ dést érin tõ tör vény - ho zá si tárgy kö rök te kin te té ben te hát csak azok kal köz ve - tett és tá vo li össze füg gés ben lévõ tárgy kö rök ese té ben ak kor is csak meg fe le lõ tör vé nyi fel ha tal ma zás alap ján ele gen dõ a ren de le ti szin tû sza bá lyo zás. 3. A fel sõ fo kú kép zés szer ke ze té vel, a kép zé si szin tek - kel és a ké pe sí té si kö ve tel mé nyek kel kap cso la to san a

36 14336 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/185. szám Korm. ren de let meg al ko tá sá ra a Fot ának s) pont ja adott fel ha tal ma zást. A Fot ának s) pont já val, illetve az annak alap ján ki bo csá tott Korm. ren de let tel alap ve tõ jog tar tal mát meg ha tá ro zó, te hát tör vény ho zá si tárgy kör be tar to zó tárgy kör nek vég re haj tá si jog sza bály ba fog la lá sá ra ke rült sor. A Fot ában fog lal tak tól el té rõ szer ke - ze tû, tar tal mú és idõ tar ta mú több cik lu sú kép zés be ve ze té - sé nek sza bá lyai és a kép zés fel té te lei meg ha tá ro zá sá val a Fot ának s) pont ja, illetve az annak alap ján ki bo csá - tott Korm. ren de let nem a tör vény ál tal már sza bá lyo zott fel sõ fo kú kép zé si szer ke zet nek és kép zé si fel té te lek nek a tör vény sze rin ti vég re haj tá sá ról ren del ke zett. A fel ha tal - ma zó ren del ke zés és a vég re haj tá si jog sza bály épp hogy a Fot ában fog lal tak tól el té rõ kép zé si szer ke zet be ve ze té sé re és kép zé si fel té te lek meg ha tá ro zá sá ra vo nat - ko zott. Az ál lam i szer vek köz tük a Kormány jog al ko tó ha - tás kö rét át fo gó an az Al kot mány és a Jat. sza bá lyoz za. A Jat ának (1) be kez dé se sze rint a vég re haj tá si jog sza - bály al ko tá sá ra adott fel ha tal ma zás ban meg kell ha tá roz ni a fel ha tal ma zás jo go sult ját, tár gyát és ke re te it. A Jat. 15. (2) be kez dé se ér tel mé ben a sza bá lyo zás tárgy kö ré be tar to - zó alap ve tõ jo gok és kö te le zett sé gek sza bá lyo zá sá ra nem le het fel ha tal ma zást adni. Az alap jo gok tar tal mát meg ha - tá ro zó sza bá lyo zást azért nem le het vég re haj tá si jog sza - bály ba fog lal ni, mert az alap ve tõ jo gok ra és kö te les sé gek - re vo nat ko zó sza bá lyo kat az Al kot mány 8. (2) be kez - dé se sze rint min den eset ben tör vény nek kell meg ál la pí - ta nia. A Kormány az Al kot mány 35. (1) be kez dés b) pont já ban fog lalt fel ha tal ma zás alap ján csu pán a tör - vé nyek vég re haj tá sát biz to sít ja és eh hez ha tás kö ré ben el - jár va ren de le te ket bo csát hat ki (507/B/1995. AB ha tá ro - zat, ABH 1996, 527, 528.), de tör vény ho zá si tárgy kör ben a Kormány nem al kot hat ren de le tet. Amennyi ben te hát alap ve tõ jo gok és kö te le zett sé gek tar tal má nak a sza bá lyo zá sá ra fel ha tal ma zást ad nak a Kor - mány nak, ak kor az el len té tes az Al kot mány 8. (2) be kez - dé sé ben és 35. (1) be kez dés b) pont já ban, va la mint a Jat. 15. (2) be kez dé sé ben fog lal tak kal. Az Al kot mány 8. (2) be kez dé sé vel, 35. (1) be kez dés b) pont já val, to váb bá a Jat. 15. (2) be kez dé sé vel el len té tes fel ha tal ma zás alap - ján ki adott vég re haj tá si jog sza bály pe dig az Alkot mány - bíró ság korábbi határozataiban foglaltaknak megfelelõen az Al kot mány 35. (2) be kez dé sé nek, illetve 37. (3) be - kez dé sé nek sé rel mét is meg va ló sít ja [pl. 27/2002. (VI. 28.) AB ha tá ro zat, ABH 2002, 143, 148.]. A tör vény - ho zá si tárgy kör vég re haj tá si sza bály ként való meg al ko tá - sá ra adott fel ha tal ma zás ese té ben nem csak az ilyen tör vé - nyi fel ha tal ma zás, ha nem az al kot mány- és tör vény sér tõ fel ha tal ma zás alap ján ki adott vég re haj tá si jog sza bály is alkot mány elle nesnek mi nõ sül. Ezért mi nõ sí tet te alkot - mány elle nesnek és sem mi sí tet te meg az Alkot mány bíró - ság a fen ti ek ben már hi vat ko zott 64/1991. (XII. 17.) AB ha tá ro za tá ban a tör vény ho zá si tárgy kör be tar to zó sza - bá lyo zás meg al ko tá sá ra vo nat ko zó tör vé nyi fel ha tal ma - zás sal együtt a fel ha tal ma zás alap ján meg al ko tott vég re - haj tá si sza bályt is (ABH 1991, 297, ). A je len eset ben a tör vény ho zá si tárgy kör be tar to zó sza - bá lyo zás meg al ko tá sá ra vo nat ko zó fel ha tal ma zást a Fot ának s) pont ja tar tal maz ta, s a Korm. ren de let vég re - haj tá si ren de let ként tör vény ho zá si tárgy kör be tar to zó sza - bá lyo zást fog lalt ma gá ba. A ki fej tet tek alap ján az Alkot - mány bíró ság a tör vény ho zá si tárgy kör be tar to zó sza bá lyo - zás meg al ko tá sá ra irá nyuló fel ha tal ma zó ren del ke zést és az annak alap ján meg al ko tott vég re haj tá si jog sza bályt alkot mány elle nesnek mi nõ sí tet te és meg sem mi sí tet te. Jól le het a tör vény ho zá si tárgy kör be tar to zó sza bá lyo zás meg al ko tá sá ra vo nat ko zó fel ha tal ma zást csak a Fot ának s) pont ja tar tal maz ta, ez a ren del ke zés azon ban szo ros össze füg gés ben állt a Fot ával, amely nek ha tá lyos szö ve gét szin tén a Fotm., még pe dig annak 5. (2) be kez dé se ál la pí tot ta meg. A Fot ában fog lalt mi nisz te ri jo go sít vány és a Fot ának s) pont já ban fog lalt fel ha tal ma zás egy mást ki egé szí tõ sza bá lyok. A Fot a sze rin ti mi nisz te ri jo go sít vány csak a Fot ának s) pont já ba fog lalt alkot mány elle nes fel ha tal - ma zás alap ján ki bo csá tott alkot mány elle nes vég re haj tá si jog sza bály ban meg ha tá ro zott fel té te lek sze rint lett vol na al kal maz ha tó. A Fot ának s) pont ja to váb bá a Fot ára fi gye lem mel adott alkot mány elle nes fel ha tal - ma zást. Az Alkot mány bíró ság a szo ros össze füg gés re te - kin tet tel a Fot.-nak az elõb bi ek kel össze füg gõ át is alkot mány elle nesnek mi nõ sí tet te és meg sem mi sí tet te. Az Alkot mány bíró ság ál lan dó gya kor la tá nak meg - fele lõen [30/2000. (X. 11.) AB ha tá ro zat, ABH 2000, 202, 209.] a Fot a s) pont já nak és a Korm. ren de let nek for mai ok ból tör té nõ meg sem mi sí té se miatt az Al kot mány 16. -ával, 70/F. (1) és (2) be kez dé sé vel, va la mint 70/G. (1) be kez dé sé vel kap cso la tos tar tal mi alkot mány - elle nességet már nem vizs gál ta. A ha tá ro zat köz zé té te le az Al kot mány bí ró ság ról szóló évi XXXII. tör vény 41. -án ala pul. Dr. Bagi Ist ván s. k., alkot mány bíró Dr. Er dei Ár pád s. k., alkot mány bíró Dr. Kiss Lász ló s. k., alkot mány bíró Dr. Stra usz Já nos s. k., alkot mány bíró Dr. Hol ló And rás s. k., az Alkot mány bíró ság el nö ke Dr. Bi ha ri Mi hály s. k., elõ adó alkot mány bíró Dr. Har mat hy At ti la s. k., alkot mány bíró Dr. Ku ko rel li Ist ván s. k., alkot mány bíró Dr. Tersztyánszkyné dr. Vas adi Éva s. k., alkot mány bíró Al kot mány bí ró sá gi ügy szám: 1024/B/2004.

37 2004/185. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A Köztársasági Elnök határozatai A Köztársaság Elnökének 165/2004. (XII. 8.) KE határozata közigazgatási államtitkár kinevezésérõl A Kormány tag jai és az ál lam tit ká rok jog ál lá sá ról és fe - le lõs sé gé rõl szóló évi LXXIX. tör vény 26. -a alap - ján, a mi nisz ter el nök javaslatára dr. Kon do ro si Fe ren cet az Igaz ság ügyi Mi nisz té rium köz igaz ga tá si ál lam tit ká - rává de cem ber 2-i ha tállyal ki ne ve zem. Bu da pest, de cem ber 6. El len jegy zem: Mádl Fe renc s. k., a Köztársaság elnöke Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök KEH ügy szám: V-1/4653/2004. VI. rész KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK Az Állami Számvevõszék pályázati felhívása az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság könyvvizsgálói feladatainak ellátására Az Ál la mi Szám ve võ szék (1052 Bu da pest, Apá czai Cse re Já nos u. 10.) el nö ke az ál lam tu laj do ná ban lévõ vál - lal ko zói va gyon ér té ke sí té sé rõl szóló évi XXXIX. törvény 11. és 15. -ának ren del ke zé se i re, to váb bá az Ál - la mi Pri va ti zá ci ós és Va gyon ke ze lõ Rész vény tár sa ság több ször mó do sí tott 1047/1995. (VI. 17.) Korm. ha tá ro - zat tal jó vá ha gyott Ala pí tó Ok ira tá ban fog lal tak ra, va la - mint a gaz da sá gi tár sa sá gok ról szóló évi CXLIV. törvény (a továb biak ban: Gt.) 41. -ára, ja vas lat té te li jo gá - nak meg ala po zá sa cél já ból a köz be szer zé si tör vény ha tá - lya alá nem tar to zó nyilvános pályázatot hir det az Ál la mi Pri va ti zá ci ós és Va gyon ke ze lõ Rész vény - tár sa ság (ÁPV Rt.) könyv vizs gá lói fel ada tá nak ellátására. 1. A meg bí zás idõ tar ta ma: a üz le ti év tõl kez dõ dõ en az ÁPV Rt. meg szû - né sé ig, de leg fel jebb a ja nu ár 1-jétõl kez dõ dõ há rom üz le ti év. 2. A pá lyá zó fel ada tai a) Az ÁPV Rt. sa ját és hoz zá ren delt va gyo ná ról és az ál lam tu laj do ná ban lévõ vál lal ko zói va gyon ér té ke sí té sé - rõl szóló évi XXXIX. tör vény és a szám vi tel rõl szóló évi C. tör vény, va la mint az Ál la mi Privatizá - ciós és Va gyon ke ze lõ Rész vény tár sa ság éves be szá mo ló ké szí té si és könyv ve ze té si kö te le zett sé gé nek sa já tos sá ga i - ról szóló 219/2000. (XII. 11.) Korm. ren de let sze rint el ké - szí tett éves be szá mo ló va ló di sá gá nak, jog sza bály sze rû sé - gé nek vizsgálata, és arról könyvvizsgálói jelentés és záradék ki bo csá tá sa. b) A könyv vizs gá lat ke re té ben az ÁPV Rt. Igaz ga tó sá - ga elé ter jesz tett min den lé nye ges üz le ti je len tés, elõ ter - jesz tés vizs gá la ta ab ból a szem pont ból, hogy az ab ban sze - rep lõ ada tok a va lós ada to kat tar tal maz zák-e, illetve meg - fe lel nek-e a jogszabályi elõ írásoknak. c) Fo lya ma tos együtt mû kö dés az Ál la mi Szám ve võ - szék kel és fo lya ma tos kap cso lat tar tás és együtt mû kö dés az ÁPV Rt.-vel, va la mint igény ese tén az ÁPV Rt. fe lett rész vény esi jo go kat gya kor ló pénz ügy mi nisz ter rel. d) Az Ál la mi Szám ve võ szék ré szé re ké szü lõ, az ÁPV Rt. fél éves és éves be szá mo ló i nak fe lül vizs gá la ta, mely rõl fe lül vizs gá la ti jelentést ké szít. e) A könyv vizs gá la ti fel ada tok hoz kap cso ló dó szak mai ta nács adás. f) Egyéb jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zott fel ada tok. 3. A pá lyá zat be nyúj tá sá nak ide je: ja nu ár óra között. 4. A pá lyá zat be nyúj tá sá nak he lye: Ál la mi Szám ve võ - szék, 1052 Bu da pest, Apá czai Cse re Já nos u. 10. II. eme let 219-es szoba. 5. Rész vé te li fel té te lek a) A pá lyá za ton bel föl di ter mé sze tes és jogi sze mé lyek ve het nek részt, akik ren del kez nek a ma gyar jog sza bá lyok sze rin ti könyv vizs gá lói jo go sult ság gal, és iga zol ják a Ma - gyar Könyv vizs gá lói Kamarai tagságukat.

38 14338 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/185. szám b) Ha a pá lyá zó jogi sze mély, a pá lyá zat nak tar tal maz - nia kell a pá lyá zat te võ nek a be adás ide jé hez ké pest 30 nap nál nem ré geb bi cég ki vo na tát, a ter mé sze tes sze - mély könyv vizs gá lói meg ne ve zé sét és ada ta it, va la mint a ter mé sze tes sze mély Ma gyar Könyv vizs gá lói Ka ma rai tag sá gá nak szá mát. c) Mind a ter mé sze tes, mind a jogi sze mé lyek ese té ben csa tol ni kell a fe le lõs ség biz to sí tá si köt vé nyük má so la tát. A pá lyá zat nak tar tal maz nia kell a pá lyá zó rész le tes, kö te - le zõ ere jû nyilatkozatát az alábbiakra: a pá lyá zó neve, szék he lye, te le fon szá ma, te le fax-szá - ma, rö vid be mu ta tá sa, a könyv vizs gá lói díj mér té ké nek és a fi ze té si fel té te - lek meg ha tá ro zá sa, a pá lyá zat be nyúj tá sá nak ha tár ide jé tõl szá mí tott mi - ni mum 90 nap pá lyá za ti kö tött ség vállalása, a pá lyá zó nak nyi lat koz nia kell arra vo nat ko zó an, hogy a Gt ában, va la mint az évi XXXIX. törvény 13. és 16. -ai ban, to váb bá az évi LV. tör - vény ben fog lalt fe le lõs sé gi és össze fér he tet len sé gi sza bá - lyo kat is me ri, és a fel so rol tak sze rin ti, va la mint egyéb össze fér he tet len ség nem áll fenn, szak mai re fe ren ci ák meg je lö lé se, a könyv vizs gá lat ra vo nat ko zó fel adat terv ének, mun - ka prog ram já nak ismertetése, pri va ti zá ci ós és va gyon ke ze lé si kör nye zet ben szer - zett ta pasz ta la tok ismertetése, a fel ada tok ha tár idõn be lü li vég re haj tá sá ra vonat - kozó nyilatkozat, nyi lat ko zat, amely ben a pá lyá zó nyer tes sé ge ese té - re hoz zá já rul pá lyá za tá nak igény ese tén az ÁPV Rt., va - la mint a pénz ügy mi nisz ter ré szé re történõ átadására, nyi lat ko zat, mely ben kö te le zõ en el is me ri az ÁPV Rt. ti tok vé del mi és biz ton sá gi elõ írásait. 6. Ér vé nyes sé gi fel té te lek a) Kama rai tag ság és ezek nek iga zo lá sa. b) Fele lõs ség biz to sí tás meg lé té nek iga zo lá sa. c) A rész vé te li fel té te lek ben meg ha tá ro zott pályázat - tétel hi ány ta lan teljesítése. 7. A pá lyá za tok fel bon tá sa A pá lyá za tok fel bon tá sá ra a pá lyá za tok be nyúj tá sá ra nyit va álló ha tár idõ le jár tát köve tõen az Ál la mi Szám - vevõszék hi va ta los he lyi sé gé ben ke rül sor. A bon tá si el já - rá son ki zá ró lag a pá lyá zat ki író já nak képviselõje és a közjegyzõ vesz részt. A köz jegy zõ a pá lyá za tok le adá sá nak és fel bon tá sá nak kö rül mé nye i rõl a hely szí nen ok ira tot ál lít ki. A bon tás ról köz jegy zõ ál tal hi te le sí tett jegy zõ könyv készül. 8. A pá lyá za tok ér té ke lé se a) A pá lyá za tok fel bon tá sát köve tõen a ki író ál tal lét re - ho zott bi zott ság meg vizs gál ja a pá lyá za tok rész vé te li fel - té te le i nek meg fe le lõ ér vé nyes sé gét, majd a ki írt szem - pontok sze rint ér té ke li azo kat, és ja vas la tot tesz a pá lyá zat nyer te sé re. A nyer tes pályázóról az Állami Számvevõszék elnöke dönt. b) Az ér vé nyes pá lyá za tok ér té ke lé se során a könyv vizs gá lói mun ka prog ram, az ár pá lyá zat, a szak mai re fe ren ci ák, a pri va ti zá ci ós és va gyon ke ze lé si kör nye zet ben szer - zett ta pasz ta la tok, a fe le lõs ség biz to sí tás mér té ke ke rül nek ér té ke lés re. c) A pá lyá za tok ér té ke lé se so rán a ki író ál tal lét re ho - zott bi zott ság az aláb bi súllyal ve szi figye lembe a pá lyá zat egyes elemeit: 1. Könyv vizs gá lói mun ka prog ram, max. 30 pont 2. Ár pá lyá zat nagy sá ga, max. (a pon to zás so rán figye lembevételre ke rül az ár mér té ke és annak idõ be li üte mezése) 30 pont 3. Szak mai re fe ren ci ák, max. 20 pont 4. Pri va ti zá ci ós és va gyon ke ze lé si kör - nye zet ben szer zett ta pasz ta la tok, max. 30 pont 5. Fe le lõs ség biz to sí tás mér té ke 10 Mrd Ft vagy an nál ma ga sabb biz to sí tás, max. 10 pont Az 5. szem pont sze rin ti biz to sí tá si összeg nél ke ve sebb biz to sí tá si összeg ese tén a pont szám ará nyo san csökken. 9. El bí rá lá si ha tár idõ: feb ru ár 10-ig. 10. Egyéb fon tos in for má ci ók a) A pá lyá za to kat a pá lyá za ti fel hí vás ban meg je lölt cím re és idõ pont ban, zárt, cég jel zés nél kü li bo rí ték ban, 5 pél dány ban, ma gyar nyel ven kell be nyúj ta ni. b) A pá lyá za to kat a pá lyá za ti fel hí vás ban meg adott ha - tár idõ ben és he lyen, sze mé lye sen vagy meg ha tal ma zott út - ján kell az át ve võ ré szé re le ad ni. A meg ha tal ma zott kö te - les iga zol ni kép vi se le ti jo go sult sá gát. c) A bo rí té kon fel kell tün tet ni az aláb bi szö ve get: Pá - lyá zat az Ál la mi Pri va ti zá ci ós és Va gyon ke ze lõ Rész - vény tár sa ság könyv vizs gá lói fel ada ta i nak el lá tá sá ra. d) A pá lyá zó kö te les az ere de ti pél dányt meg je löl ni EREDETI fel írás sal. Ha a pá lyá zó ezt el mu laszt ja, a ki - író vá laszt egyet a be ér ke zett pél dá nyok kö zül, ami a továb biak ban az ere de ti pél dány funk ci ó ját töl ti be. Ha a pél dá nyok kö zött el té rés adó dik, az így meg je lölt pél dány az irány adó. e) A pá lyá za tok ha tár idõn be lü li be ér ke zé sét az át ve võ ál tal ki ál lí tott át vé te li el is mer vény bi zo nyít ja. A ha tár idõn túl ér ke zett pá lyá za tok nem ke rül nek át vé tel re. f) A pá lyá zat tal kap cso lat ban az Ál la mi Szám ve võ szék ré szé rõl fel vi lá go sí tást adni jo go sult: dr. La jos Béla osztályvez etõ a te le fon szá mon. Dr. Ko vács Ár pád s. k., az Állami Számvevõszék elnöke

39 2004/185. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Tájékoztató az Országos Érdekegyeztetõ Tanács november 12-i ülésérõl Az Or szá gos Ér dek egyez te tõ Ta nács a szep tem ber 13-i, a szep tem ber 24-i, az ok tó ber 8-i, az ok tó ber 22-i, az ok tó - ber 26-i, az ok tó ber 29-i, a no vem ber 3-i és a no vem ber 12-i tár gya lá sok ered mé nye ként meg ál la po dott a évi költ ség ve tést, az adó- és já ru lék rend szert érin tõ egyes kér - dé sek rõl, va la mint a évi mi ni mál bér össze gé rõl és a évi ke re set nö ve ke dés aján lott mér té ké rõl az aláb - biak sze rint: I. Megállapodás a évi költségvetést és az adó- és járulékrendszert érintõ egyes kérdésekrõl, a évi minimálbérrõl és a évi keresetnövekedés ajánlott mértékérõl A) Az adó- és já ru lék rend szer évre vo nat ko zó mó do - sí tá sa te kin te té ben az OÉT egyet ért a kö vet ke zõ ja vas la - tok kal: 1. Az adó men te sen ad ha tó me leg- és hi deg ét ke zé si hoz zá já ru lás összeg ha tá ra emel ke dik, me leg ét kez te tés nél 6 ezer fo rint ról 8 ezer fo rint ra, hi deg ét kez te tés nél 3,5 ezer forintról 4 ezer forintra. 2. Az adó men te sen, leg fel jebb évi há rom al ka lom mal ad ha tó csekély ér ékû aján dék ér ték ha tá ra emel ke dik, a havi mi ni mál bér 10 szá za lé kát meg nem ha la dó ré szig ter - jed az adó men tes ség; az e fe let ti jut ta tás ese tén csak az adó men tes ha tá ron fe lü li rész esik adó kö te le zett ség alá, és utal vány for má já ban is adó men te sen ad ha tó. 3. A ter mé szet be ni jut ta tás ként adó men te sen ad ha tó is - ko la kez dé si tá mo ga tás összeg ha tá ra Ft-ra emel - kedik. 4. A ka mat ked vez mény bõl szár ma zó jö ve de lem át me - ne ti, két éves mo ra tó ri u mi sza bá lya meg hosszab bo dik, azaz a no vem ber 30. elõtt meg kö tött szer zõ dé sek alap ján nyúj tott hi tel fu tam ide je alatt ke let ke zõ ka mat ked - vez mény bõl szár ma zó jö ve de lem utá ni adót a ki fi ze tõ fi - ze ti meg, és a ma gán sze mélyt ezzel össze füg gés ben nem ter he li adó kö te le zett ség. 5. Az egyé ni vál lal ko zá sok nál az áta lány adó zás ér ték - ha tá ra emel ke dik: az ál ta lá nos be vé te li ha tár ese té ben 4 mil lió fo rint ról 8 mil lió fo rint ra, ille tõ leg ke res ke dõ nél 22 mil lió fo rint ról 40 mil lió fo rint ra. 6. A me zõ gaz da sá gi, vad és erdõ ága zat ba so rolt kis- és kö zép vál lal ko zá sok, ille tõ leg az egyé ni vál lal ko zók ese té - ben a kö zös sé gi sza bá lyok ból adó dó adó- és adó alap-ked - vez mé nyek igény be vé te lé nek egyes ága za tok ra vo nat ko zó kor lá to zá sa meg szû nik, így más a nem me zõ gaz da sá gi, vad- és er dõ gaz da sá gi te vé keny sé ge ik te kin te té ben igény be ve he tik a kis- és kö zép vál lal ko zá sok ra vo nat ko zó adó- és adó alap-ked vez mé nye ket. 7. A bank i kü lön adó be ve ze té sé vel össze füg gés ben nem ter he li adó fi ze té si és adó elõ leg-fi ze té si kö te le zett ség azt a szö vet ke ze ti hi tel in té ze tet, amely az egyes pénz- és tõ ke pi a ci tár gyú tör vé nyek mó do sí tá sá ról szóló évi LXIV. tör vény 278. (1) be kez dé sé nek ha tá lya alá esik, va la mint sa ját tõ ké je az adó évet meg elõ zõ adó év ben nem éri el a két száz öt ven mil lió fo rin tot, és az adó év re vo nat ko - zó an tag ja i nak ré sze se dést nem ál la pít meg. B) 1. Az Or szá gos Ér dek egyez te tõ Ta nács a évi ke - re set nö ve lé si aján lás el fo ga dá sa so rán a kö vet ke zõ fel té te - lek bõl indult ki: A brut tó nem ze ti ter mék (GDP) 4%-kal emel ke dik. A fog lal koz ta tás 0,5 1%-kal bõ vül. A nem zet gaz da sá gi szin tû mun ka ter me lé keny ség 3 3,5%-kal emel ke dik. A sze mé lyi jö ve de lem adó csök ke né sé nek ha tá sá ra az aján lott brut tó ke re set nö ve ke dést át la go san 2 szá za lék - pont tal meg ha la dó net tó ke re set nö ve ke dés va ló sul meg. A fo gyasz tói ár szín vo nal éves át lag ban 4,5%-kal emel ke dik. 2. Az Or szá gos Ér dek egyez te tõ Ta nács a re ál ke re se tek 3 4%-os nö ve ke dé sé nek meg va ló su lá sa ér de ké ben meg - ál la po dott ar ról, hogy a) 2005-ben a brut tó ke re se tek át la go san 6%-os nö ve - lé sét ajánl ja a vál lal ko zá si szfé rá nak, a kol lek tív bér tár - gya lá so kat foly ta tó szo ciá lis part ne rek nek; b) a kö te le zõ leg ki sebb mun ka bér (mi ni mál bér) ja nu ár 1-jé tõl ha tá lyos össze ge havi fo rint le gyen. 3. Az Or szá gos Ér dek egyez te tõ Ta nács a ren del ke zés re álló év kö zi tény ada tok és az éves elõ re jel zé sek alap ján szep tem ber 15-ig ér té ke li a ke re set nö ve lé si aján lás tel je sü lé sét, va la mint a ki in du ló fel té tel ként figye lembe vett mak ro gaz da sá gi mu ta tók ala ku lá sát. A mak ro gaz da - sá gi fel té tel rend szer nek, illetve a vál lal ko zá si szfé ra ke re - set ala ku lá sá nak a meg ál la po dás ko ri ér té kek hez ké pest el - té rõ ala ku lá sa ese tén a szo ciá lis part ne rek tár gya lást foly - tat nak a 2. pont ban fog lalt cé lok a gaz da ság tel je sí tõ ké - pes sé gé vel össz hang ban álló meg va ló su lá sát szol gá ló kö zös ja vas la tuk ról. 4. Az Or szá gos Ér dek egyez te tõ Ta nács ja va sol ja, hogy az Or szá gos Mun ka biz ton sá gi és Mun ka ügyi Fõ fel ügye lõ - ség 2005-ben ki e mel ten fog lal koz zon a mi ni mál bér re vo - nat ko zó elõ írások be tar tá sá nak az el len õr zé sé vel. 5. Az Or szá gos Ér dek egyez te tõ Ta nács a ha zai mun ka - pi a ci fej le mé nyek re te kin tet tel ki emel ke dõ je len tõ sé get tu laj do nít annak, hogy a jól kép zett, szor gal mas, sok ol da lú gya kor la ti is me re tek kel ren del ke zõ szak mun ká sok bé re zé -

40 14340 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/185. szám si fel té te lei ha tá ro zot tan ja vul ja nak. Cél, hogy már a pá lya - vá lasz tás, a mun ka pi ac ra lé pés so rán újra von zó és tár sa - dal mi lag meg be csült le gyen ha zánk ban a szak mun kás élet pá lya. A bér meg ál la po dás sal kap cso lat ban az Au to nóm Szak - szer ve ze tek Szö vet sé gé nek kép vi se lõ je kü lön vé le mé nyét nyil vá ní tot ta ki. Ál lás pont ja sze rint a meg ál la po dás ban sze rep lõ Ft-os mi ni mál bér nem tel je sí ti azt a kö ve tel ményt, hogy annak na gyobb ütem ben kell emel ked ni a bér aján lás mér - té ké nél, az emel ke dés re ál ér té ke nem kom pen zál ja az idei év vesz te sé ge it. Annak ér de ké ben azon ban, hogy a leg ala cso nyabb ke - re se tû, leg ne he zebb vi szo nyok kö zött élõ mun ka vál lalók 2005-ben ma ga sabb össze gû bért kap has sa nak, az Au to - nóm Szak szer ve ze tek Szö vet sé ge nem emelt vé tót a meg - álla po dás ellen. Az ülé sen na pi rend elõt ti fel szó la lá sá ban az Au to - nóm Szak szer ve ze tek Szö vet sé gé nek kép vi se lõ je sür get te a kor ked vez mé nyes nyug díj rend szer fe lül vizs gá la tá nak meg kez dé sét, va la mint a köz úti sze mély szál lí tás ban fog - lal koz ta tot tak kor ked vez mé nyé nél a tí pus füg gõ ség meg - szün te té sét. A Kor mány kép vi se lõ je ígé re tet tett a tár gya - lá sok meg kez dé sé re. A vá laszt a szö vet ség kép vi se lõ je nem fo gad ta el. II. A bér tár gya lá sok so rán az OÉT ok tó ber 29-i ülé sén a mun ka vál la lói ol dal a kol lek tív szer zõ dé sek vé - del me ér de ké ben emelt szót. Csök ken a kol lek tív szer zõ - dé sek ál tal vé dett mun ka vál lalók szá ma, mely nek mér té ke 2003-ban 41,1% volt, 2004-ben ez 39,5%-ra csök kent. Ta pasz ta la tuk sze rint ter jed az a gya kor lat, hogy a mun - kál ta tók, nem va lós ok miatt mon da nak fel kol lek tív szer - zõ dést. (En nek pél dá ja a Gyu lai Hús kom bi nát.) Ezért fel hí vás sal for dult a mun ka adói ol dal hoz a kol lek - tív szer zõ dé sek vé del me ér de ké ben, míg a Kor mány tól azt igé nyel te, hogy a kol lek tív szer zõ dést in do ko lat la nul fel - mon dó gaz dál ko dó szer ve zet nek nyúj tott ál lam i tá mo ga - tást füg gessze fel. A mun ka adói ol dal ki fej tet te, hogy vál to zat la nul tá mo - gat ja a ren de zett mun ka ügyi kap cso la to kat és ösz tön zi a kol lek tív szer zõ dé se ket. Ál lás pont ja sze rint, ha a KSZ-t egyik fél fel mond ja, abbó l még nem le het ál ta lá no sít ha tó kö vet kez te té se ket le - von ni, míg az ál lam i tá mo ga tás meg vo ná sá val nem ért egyet. A Kormány kép vi se lõ je ki fej tet te, hogy ab ban ér de kelt, hogy a kol lek tív szer zõ dés sel tör té nõ le fe dett ség mi nél szé le sebb körû le gyen. Tá mo gat ta egy olyan fel hí vás ki - adá sát, hogy kol lek tív vita ese tén a he lyi ér dek kép vi se le - tek a mun kál ta tók kal együtt kér jék az MKDSZ köz re mû - kö dé sét. Az ál lam i tá mo ga tá sok le ál lí tá sát nem tar tot ta el - fo gad ha tó nak. A mun ka vál la lói ol dal fel hí vás sal for dult a mun kál ta - tók hoz és a Kor mány hoz annak ér de ké ben, hogy de cem ber 24-én, dél után órá tól az üz le tek tart sa nak zár va. A Kor mány és a mun ka adói ol dal egyet ér tett az zal, hogy a Ke res ke del mi Ága zat Pár be széd Bi zott sá ga kez de - mé nyez zen egyez te tést az érin tet tek be vo ná sá val annak ér de ké ben, hogy a ke res ke de lem ben dol go zók is ér vé nye - sít hes sék pi he nés hez való jo gu kat. Or szá gos Ér dek egyez te tõ Ta nács Tit kár sá ga A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye A BM Köz pon ti Hi va tal a 35/2000. (XI. 30.) BM ren delet 73. (1) be kez dé se alap ján az ed dig köz zé tet te ken kí vül az aláb bi el ve szett, meg sem mi sült gép jár mû törzs köny vek sor szá mát te szi köz zé: B A A B A D A D B B C B B A A C C A A A A C D B A E B C C B C A C A B D B C C C

41 2004/185. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A B B B A E D D C A C B D B B B A D C E E D C C D D D D B E D E B B B B A C B C B E D A A E D C B C C D B A D E C A C A A A A D D A C A A A D E D E D D A D D B B C B B B A D B D E C A C A A B A B A D E C B B D E B A B B D C D C C D C C D D B D D B E D A C D D C B E C B A A B D C D D B C C C C D D C D A A D C A B A D A A C Köz le ke dé si Nyil ván tar tó Osz tály

42 14342 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/185. szám MEGJELENT a MAGYAR KÖZLÖNY TÁRGYMUTATÓJA a november hó nap ban ki hir detett jogszabályokról, illetve közzétett határozatokról és köz le mé nyek rõl. A tárgy mu ta tót a Ma gyar Köz löny 185. szá ma tar tal maz za. A tárgy mu ta tó árát az elõfizetési díj magában foglalja.

43 2004/185. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A MAGYAR HIVATALOS KÖZLÖNYKIADÓ meg je len tet te a TÖRVÉNYEK ÉS RENDELETEK HIVATALOS GYÛJTEMÉNYE 2003 cí mû ki lenc kö te tes ki ad ványt. A jogszabálygyûjteményt a Miniszterelnöki Hivatal és az Igazságügyi Minisztérium a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan név- és tárgymutatóval, kiegészítõ jegyzetekkel, valamint változásmutatóval látta el. A jog sza bály gyûj te mény I., II., III., IV., V., VI., VII., VIII. és IX. kö te té nek ára: Ft áfá val. A kötetekre szóló megrendelést a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címére (1085 Budapest, Somogyi Bé la u. 6.) kérjük eljuttatni. Fax: vagy Meg ren del jük a M E G R E N D E L Õ L A P TÖRVÉNYEK ÉS RENDELETEK HIVATALOS GYÛJTEMÉNYE 2003 cí mû kilenckö te tes ki ad ványt példányban. A meg ren de lõ (cég) ne ve:... Cí me (vá ros, irá nyí tó szám):... Ut ca, ház szám:... Az ügy in té zõ ne ve, te le fon szá ma:... A meg ren de lõ (cég) bank szám la szá ma:... A meg ren delt pél dá nyok el len ér té két a pos ta költ ség gel együtt, a szál lí tást kö ve tõ szám la kézhez - vétele után, 8 na pon be lül át utal juk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára. Kel te zés:.. cég sze rû alá írás

44 14344 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/185. szám ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló évi XI. törvény rendelkezik többek között a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. A Határozatok Tára megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén (Budapest VIII., So mo gyi Béla u. 6.; pos ta cím: 1394 Bu da pest 62, Pf. 357) vagy a fax szá mán. Éves elõ fi ze té si dí ja a év re: Ft áfá val. (Éves elõ fi ze té si dí ja év re: Ft áfá val.) Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogy i Bé la u. 6. Tel./fax: ). Megrendelem a MEGRENDELÕLAP HATÁROZATOK TÁRA cí mû la pot... pél dány ban. A meg ren de lõ (cég) ne ve:... Cí me (vá ros, irá nyí tó szám):... Ut ca, ház szám:... Az ügy in té zõ ne ve, te le fon szá ma:... A meg ren de lõ (cég) bank szám la szá ma: évi elõfizetési díj egy év re: Ft áfá val évi elõfizetési díj egy év re: Ft áfá val. fél év re: Ft áfá val. fél év re: Ft áfá val. Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: cég sze rû alá írás

45 2004/185. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap he ten te, szer dán ként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként akár színes oldalakon is helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is. Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap. ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Az Euró pai Unió Hi va ta los Lap ja má jus 1-jé tõl az Európai Unió hivatalos nyelveként magyarul is megjelenik. A hi va ta los lap L és C so ro zat ból ál l. Az L (Legislation) sorozatban kerülnek kiadásra az Európai Unió hatályos jogszabályai, az ún. elsõdleges jogforrások (alapító szerzõdések, csatlakozási szerzõdések, társulási szerzõdések), továbbá az alábbi jogforrások: rendeletek, irányelvek, határozatok. Az EU Hivatalos Lapjában történõ közzétételt követõen az évfolyam és a kötet számára, valamint a megjelenés dátumára hivatkozással, cím szerint, május 1-jétõl folyamatosan tájékoztatást adunk a hivatalos lap L kiadásaiban megjelenõ jogi aktusokról a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, le vél cím: 1394 Bu da pest 62., Pf. 357; fax szám: évi éves elõ fi ze té si dí ja: Ft áfá val. (2005. évi éves elõ fi ze té si dí ja: Ft áfá val.) A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes szá mai megvásárol - hatók a kiadó közlönyboltjában: 1085 Budapest, Somogyi Bé la u. 6. Te le fon/fax: M E G R E N D E L Õ L A P Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ cí mû la pot... pél dány ban, és ké rem a kö vet ke zõ cím re kézbe - síteni: Megrendelõ neve:... címe (város/község, irányítószám):... utca, házszám:... Ügyintézõ (telefonszám): évi elõfizetési díj fél év re 5382 Ft áfá val évi elõfizetési díj fél év re 6624 Ft áfá val Számlát kérek a befizetéshez. egy év re Ft áfá val egy év re Ft áfá val Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát. Kelt.: cég sze rû alá írás

46 14346 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/185. szám Tisztelt Olvasó! ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Az Informatikai és Hírközlési Közlöny célja, hogy a minisztérium ügykörébe tartozó vagy azt érintõ kihirdetett minden jogszabályt, közzétett országgyûlési határozatot, kormányhatározatot, iránymutató alkotmánybírósági határozatot, továbbá végzést, miniszteri utasítást, közleményt, tájékoztatót, pályázatot és annak eredményét, valamint a szakterületek vállalkozásainak és magánszemélyeknek a lap profiljába illõ hirdetéseit folyamatosan, összefogottan, jól áttekinthetõen ismertesse az érdekelt szakmai körökkel. A lap kéthetenként, a hónap közepén és végén jelenik meg. Reméljük, hogy a lap hasznos és nélkülözhetetlen tájékoztatási eszköze az informatika, továbbá a hírközlés területén tevékenykedõ valamennyi szervezetnek és állampolgárnak. Az Informatikai és Hírközlési Közlöny elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, So mo gyi Bé la u. 6.) cí mén (pos ta cím: 1394 Bu da pest 62. Pf. 357) vagy a faxszámán évre megállapított elõfizetés díja: Ft áfával. (2005. évi éves elõfizetési díja: Ft áfával.) Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, So mo gyi Bé la u. 6. Tel./fax: ). MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Informatikai és Hírközlési Közlöny cí mû la pot... pél dány ban. A megrendelõ (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):... Ut ca, ház szám:... Az ügyintézõ neve, telefonszáma:... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma:... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk évre megállapított elõfizetés díja: Ft áfával. (2005. évi éves elõfizetési díja: Ft áfával.) Keltezés: cég sze rû alá írás

47 2004/185. szám MAGYAR KÖZLÖNY 14347