Stabilizáció a bankszférában, tétovázás a reálgazdaságban

Átírás

1 Külgazdaság, LIII. évf., november december ( o.) Stabilizáció a bankszférában, tétovázás a reálgazdaságban Válságkezelés Oroszországban szeptember március II. rész RÉTHI SÁNDOR A szerzı tanulmányában a monetáris szférára koncentrálva bemutatja az oroszországi válságkezelés fontosabb elemeit. Az írás elsı része a válságot megelızı idıszak eseményeivel, a 2008 ıszén meghozott válságkezelı lépésekkel, valamint az orosz kormány, illetve az OF Központi Bank likviditásnövelı intézkedéseivel foglalkozott. A cikk második részében a szerzı külön kitér a bajba jutott bankok megmentése érdekében hozott rendelkezésekre, a pénzügyi szférát érintı jogszabályi háttér fontosabb változásaira, elemzi a központi intézkedések esetenként ellentmondásos, helyenként meglepı hatásait, majd fıbb vonalaiban jellemzi azokat a lépéseket is, amelyeket az orosz vezetés a teljes nemzetgazdaság helyzetének stabilizálása érdekében tett. Az elemzés arra a következtetésre jut, hogy mind a pénzintézetek megmentése, mind a jogszabályi környezet módosítása terén hozott intézkedések elérték hatásukat, és a cikk I. részében taglalt alapvetıen likviditásjavító és tıkepótló lépésekhez hasonlóan hozzájárultak a pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartásához. Az írás ugyanakkor arra is kitér, hogy a teljes nemzetgazdaságot érintı intézkedések függetlenül azok kiterjedt voltától, illetve az intézkedésekre fordított jelentıs forrásoktól gyakorlatilag hatástalanok maradtak, az orosz gazdaság, hasonlóan a kelet-európai országok többségéhez mély recesszióba került. Journal of Economic Literature (JEL) kód: E58, G28. A nehéz helyzetbe került bankok helyzetének menedzselése A következıkben három kérdést vizsgálunk: a válságtól függetlenül csıdbe jutott vagy csıdközeli helyzetbe került bankok menedzselését, válságkezelést szeptember októberben, illetve 2008 novemberétıl kezdve. Oroszországban a bajba Réthi Sándor, a Mehib Zrt. Moszkvai Képviseletének vezetıje. cím: rethis@mail.ru 21

2 jutott bankok helyzetének közvetlen menedzselésével az OF Betétbiztosítási Ügynökség foglalkozik. 1 Oroszországban az évi mintegy 2480-ról 2008-ra kb ra csökkent a pénzintézetek száma. Azaz évente átlagosan kb pénzintézet szőnt meg beolvadás, felszámolás vagy végelszámolás keretében. Az ügynökség éves jelentése szerint (OF Betétbiztosítási Ügynökség, 2009) 2008-ban összesen 110 bank csıdeljárása, illetve felszámolása folyt, 27 bank vált az év folyamán fizetésképtelenné, az ügynökség a csıdbe jutott bankok lakossági ügyfeleinek mintegy 10 milliárd RUR kompenzációt fizetett ki. Az adatok nem számítanak rendkívülinek sem a bankok számát, sem pedig a kifizetett kompenzációt tekintve. A válságra az általános adatokból inkább csupán a káresemények, azaz a banki fizetésképtelenségek számának növekedésébıl lehet következtetni (2006-ban 5, 2007-ben 8, 2008-ban 27 káresemény). A válság szeptemberi kitörését követıen viszont számos olyan bank került a fizetésképtelenséghez közeli helyzetbe, amelyek esetleges csıdje a bankrendszer teljes egészére súlyos következménnyel járt volna, ezek: Globex, Szobinbank, KIT Finance, Szvjaz, Rosszijszkij Kapital. Az ügynökség közremőködésével általában állami tulajdonú befektetıt találtak, amely a bankot átvéve tıkeinjekcióval oldotta meg a pillanatnyi problémákat. Így többek között a Gazprom egyik szervezetének tulajdonába került a Szobinbank, míg a Vnyesekonombank (VEB) mentette meg a Globexet és a KIT Finance-ot. A fenti bankok esetében alkalmazott egyedi válságmenedzselés hátrányai szinte azonnal kiderültek. Egyedi megoldásokkal csak egyedi problémákat lehet kezelni, amennyiben tömeges beavatkozásra kerülne sor, a módszer már nem mőködne. Az állam beavatkozási lehetıségei ugyanis végesek, az állami tulajdonú szervezetektıl nem lehet elvárni, hogy alapfunkcióktól eltérı feladatokat is tartósan ellássanak. S végül, de nem utolsósorban az egyedi megoldások minden esetben súlyos problémákat vetnek fel a versenysemlegesség mint fontos gazdaságirányítási elv alkalmazása terén: miért éppen azt az állami szervezetet kedvezményezem egy nagyobb ügyfélállomány átadásával, illetve miért a másikat kényszerítem egy problémahalmaz átvételére. A jelzett problémák megoldására, illetve gondolva egy esetlegesen nagyobb számban elıforduló banki fizetésképtelenségre, az orosz parlament október végén elfogadta A bankrendszer stabilitásának erısítését célzó kiegészítı intézkedések nevet viselı 175-FZ kódjelő törvényt. A jogszabályból annak részletezése nélkül néhány meghatározó elemet érdemes kiemelni. A törvény bevezeti a bank- 1 Az ügynökséget 2004-ben alapították, funkciói között hasonlóan az amerikai FDIC-hez banki válságmenedzselés is szerepel. (2004 augusztusában Oroszországban mini bankválság alakult ki, néhány napra lefagyott a bankközi hitelpiac, több bank tönkrement. A legnevesebb vesztes a nagy lakossági betétállománnyal rendelkezı Guta Bank volt, amelyet az állami tulajdonú óriásbank, a VTB konszolidált, s mind a mai napig VTB24 néven lakossági bankként mőködtet.) Oroszországban a mintegy 1100 bank közül 2008 végén 937 volt tagja az ügynökség által mőködtetett Betétbiztosítási Rendszernek, azaz ezek a pénzintézetek foglalkozhattak lakossági betétgyőjtéssel. 22

3 csıd megelızésének fogalmát. Ennek megfelelıen az OF Központi Bank a likviditásra vonatkozó paraméterek, lakossági vagy vállalati ügyfelek jelzéseire reagálva, illetve a bankfelügyelet vizsgálati eredményeire alapozva értesíti az ügynökséget a beavatkozás szükségességérıl, s ezzel egyidejőleg ideiglenesen felfüggesztik a csıdeljárás általános szabályait az érintett bankra vonatkozóan. Ezt követıen egy válságkezelı szakasz kezdıdik, amely három részbıl állhat. Az elsı fázisban az ügynökség és a jegybank szakemberei a bank elemzésétátvilágítását követıen, amennyiben szükséges hitelek igénybevételével kísérlik meg helyreállítani a szervezet fizetıképességét. Amennyiben ez nem jár sikerrel, akkor az ügynökség megkísérel befektetıt találni, aki kész a bankot átvenni, s a márkanevet megırizve továbbvinni a tevékenységet. A bajba jutott pénzintézet megmentésére vállalkozó bank vagy más szervezet az ügynökséggel kötött megállapodásnak megfelelıen kisebb részben saját tıkét is befektet, illetve az ügynökségtıl kedvezı kamatozású tízéves hitelt vehet fel. Természetesen elıadódhat olyan szituáció is, amikor senki sem vállalkozik az adott bank megmentésére. Erre az esetre a 175-FZ törvény különleges felhatalmazást ad az ügynökségnek. Versenytárgyalás keretében kiválaszthatja azt a bankot, amelyik kész átvenni a csıdbe jutott pénzintézet lakossági betéteit (forrásoldal), majd a bank eszközei között szabadon válogatva kivihet a bankból annyi eszközt, amennyi szembeállítható a lakossági betétek által képviselt forrásokkal. Annak érdekében, hogy a megmentı szervezet likviditása ne inogjon meg, a lakossági betétekkel megegyezı kedvezményes hitelt vehet fel tízéves idıtartamra. Ezt követıen a részben kiürített pénzintézetet az általános szabályoknak megfelelıen felszámolásnak vetik alá, méghozzá az ügynökség által kinevezett felszámoló biztos vezetésével. A kialakított rendszer igazságos volta és versenysemlegessége valószínőleg jogos kritikával illethetı. Mielıtt ezekrıl az elemekrıl szólunk, emlékeztetnünk kell az olvasót arra, hogy az orosz vezetés a válság kitörését követıen a lakossági betétek megırzését jelölte meg fı prioritásként. Az egyik erısen vitatható elem az eszközök értékéhez kapcsolódik, mivel azokat nem független értékelés, hanem a könyv szerint számítják be, s ez az ingatlanok esetében különösen az orosz nagyvárosokban jóval a piaci ár alatt van még válságos idıszakban is. A másik megfontolandó kritika a jogi személy mint hitelezı nyilvánvaló diszkriminációjához kapcsolódik. Az adott módszer ugyanis a csıdvagyon jelentıs csökkenését okozza, így a bank vállalati ügyfelei a felszámolási eljárás során nem sok jóra számíthatnak. A megoldás szakmai problémákat is felvet. Ezek közül a kapcsolt hitelek kezelését kívánjuk kiemelni. Gyakorta elıfordul, hogy egy külföldi pénzintézet bankközi hitelt nyújt, és az orosz bank azt rubelesítve vagy a felvett devizában továbbadja egyik belföldi ügyfelének egy konkrét áru beszerzése vagy beruházási projekt 23

4 végrehajtása érdekében. A 175-FZ lehetıvé teszi a bajba jutott bankot megmentı szervezetnek, hogy az eszközök között válogatva csak a belföldi oldalt (eszköz) vegye át, míg a külföldi hitelezı (forrás) jelentkezhet a felszámolónál. A 175-FZ törvény hatálya alá október december hónapokban összesen 20 bank került, ezek közül 17 pénzintézet mőködıképességét sikerült megırizni, s csupán három bank (Elektronika, Moszkovszkij Kapital, Zálog Bank) esetében indult el a felszámolási eljárás. A nevezett három bank közül egyedül a Moszkovszkij Kapital tekinthetı jelentısnek (a 100. hely körül állt az orosz bankrangsorban). A bank súlyát a meglehetısen nagy lakossági betétállomány (kb. 13 milliárd RUR), valamint a kiterjedt hálózat (több mint 30 moszkvai fiók) adta. A 20 bank mőködıképességének helyreállítására, illetve a felszámolandó bankok lakossági betéteinek megmentésére az ügynökség mintegy 100 milliárd RUR-t fordított elsısorban hosszabb futamidejő hitelek nyújtásával. Értékelésünk szerint a válság adott körülményei között a bankcsıdök megelızésére és kezelésére kialakított rendszer hatékonynak és viszonylag olcsónak bizonyult. Természetesen a 175-FZ által kínált megoldás valódi tesztjét a nagyobb esetszám jelenthetné, de a jelenlegi helyzet szerint szerencsére erre valószínőleg a közeljövıben nem kerül sor. Egyéb válságkezelı intézkedések a pénzügyi ágazatban A hitelek segítségével történı likviditásjavítás, valamint a csıdbe, illetve csıdközelbe jutott bankok problémájának kezelése mellett 2008 szeptembere és 2009 márciusa között mind a pénzügyi ágazatot érintı jogszabályok területén, mind pedig az állam egyéb beavatkozási lehetıségeit felhasználva jelentıs intézkedések születtek. A következıkben ezeket foglaljuk össze. Összhangban az elızıekben jelzett prioritásokkal, az orosz kormány döntése értelmében a Betétbiztosítási Ügynökség már 2008 októberében RUR-ról RUR-ra emelte a biztosított lakossági betétek összegének felsı határát (OF 174-FZ, 2008). Az összeg, hasonlóan a magyar szabályozáshoz, az egy bankban elhelyezett betétekre szól. A rendelkezés nyilvánvalóan a bankrendszer iránti bizalom helyreállítását, illetve megerısítését szolgálta. Az elmúlt néhány hónapban az állam a Pénzügyminisztérium, illetve a tisztán állami tulajdonú VEB útján az alábbi bankoknak nyújtott egy vagy több alkalommal alárendelt kölcsöntıkét: Szberbank (összesen 500 milliárd RUR), VTB (200 milliárd RUR), Rosszelhozbank (összesen 225 milliárd RUR), Alfa Bank (10,2 milliárd RUR), Nomosz Bank (4,9 milliárd RUR), Hanti Mansi Bank (1,9 milliárd RUR) (Bankir, 2009a). A Szberbank és VTB esetében az alárendelt kölcsöntıke nyújtása nyilvánvalóan összefügg a bankok hitelportfóliójának alakulásával. Miközben az állam 24

5 ezeket a pénzintézeteket a termelıágazatok finanszírozásának fokozására kötelezi, folyamatosan nı a bankoknál lévı lejárt, illetve problémás hitelek aránya. Ezt kompenzálandó az állam megemelte a bankok saját tıkéjét. 2 A helyzetet az érintett bankok számára tovább bonyolítja, hogy legnagyobb ügyfeleik többsége állami tulajdonú termelıvállalat, amelynek helyzete a válság következtében meggyengült (a témára a késıbbiekben még visszatérünk). Némileg hasonló a helyzet a Rosszelhozbank esetében is, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy a bank az utóbbi három-négy évben több olyan normatív támogatási rendszert is mőködtet, amely az orosz mezıgazdasági termelık legszélesebb köre számára is elérhetı. Ezért az államnak elemi érdeke főzıdik ahhoz, hogy a termelık még a bank romló hitelportfóliója esetén is hozzájussanak a támogatásokhoz. S ha mindehhez még hozzászámítjuk a rubel leértékelıdése következtében bekövetkezett import drágulását, úgy teljesen nyilvánvaló és érthetı a törekvés a hazai termeléső élelmiszerek részarányának növelésére. A Gazprombanknak nyújtott alárendelt kölcsöntıkét a bank számottevı adósságállománya magyarázza, a három magánbank esetében pedig az állami szervek nyilvánvalóan az alárendelt kölcsöntıke nyújtását tartották a legegyszerőbb és legkézenfekvıbb megoldásnak a meglévı, illetve potenciális problémák kezelésére. A kötelezı tartalékképzés normatívái (2008. március augusztus, százalékban) Külföldi bankokkal szembeni kötelezettségek után Magánszemélyek betétei után 1. táblázat Egyéb Kötelezettségek után ,5 4,5 5, ,0 5,0 5, ,5 5,5 6, ,5 1,5 2, , , , ,5 0,5 2 A témában heves polémia zajlik az orosz sajtóban. A rossz hitelek növekvı aránya párosulva a kormány, illetve egyes kormánytagok a hitelezés további bıvítését célzó nyomásával a közvetlenül érintetteket emocionális megnyilvánulásokra is ragadtatta. Így többek között G. Gref, a Szberbank elnöke a lejárt hitelek állományának havi 10 százalékos emelésével riogatott, A. Kudrin pénzügyminiszter pedig kijelentette, hogy a lejárt hitelek aránya máris elérte a 10 százalékot, miközben a jegybank hivatalosan növekvı, de még mindig viszonylag csekély, mintegy 3 százalékos szintrıl számol be (Newsru, 2009). 25

6 Forrás: OF Központi Bank. A probléma súlyát, illetve komplex jellegét mutatja, hogy december és február során folyamatosan jelentek meg hírek arról, hogy az orosz kormány szükség esetén 2009 második felében újabb, mintegy 40 milliárd USD összegő alárendelt kölcsöntıkét nyújt mindenekelıtt az állami tulajdonú nagybankoknak (Finam, 2009). Az összeg korántsem tekinthetı véletlennek: amennyiben figyelembe vesszük a kihelyezett hitelek várható növekedését, a 40 milliárd USD annak mintegy 10 százalékára nyújt fedezetet, azaz megegyezik az állami vállalatok viszonylatában alkalmazott hitelpolitikát közvetett módon bíráló orosz illetékesek által elıre jelzett lejáró hitelek arányával. Az OF Központi Bank a likviditásbıvítés jegyében a válságos hónapokban folyamatosan módosította a kötelezı tartalékképzésre vonatkozó szabályokat. (Lásd az 1. táblázatot.) Az 1. táblázat alapján jól nyomon lehet követni a jegybank politikáját a tartalékképzés területén nyarán, nyilvánvalóan nem függetlenül a nemzetközi pénzügyi helyzettıl, az OF Központi Bank a normatívák emelésével próbálta fékezni a bankok hiteléhségét, a válság kitörését követıen viszont ezt az eszközt is alkalmazta, illetve alkalmazza mind a mai napig a bankok likviditási helyzetének javítására. Az OF Központi Bank ugyanakkor elırejelzést is nyújt a közeljövıben életbe lépı normatívaemelésrıl. Az eddig követett jegybanki gyakorlat azonban azt is mutatja, hogy az 1. táblázatban szereplı számok és idıpontok korántsem tekinthetık véglegesnek, szükség esetén a jegybank, miként eddig is, rugalmasan alkalmazkodik majd a kialakuló helyzethez. A következıkben megvizsgáljuk, miként alakult az OF Központi Bankban deponált kötelezı tartalék összege kritikus hónapjaiban. (Lásd az 1. ábrát.) Kötelezı tartalékok összege június április 1. ábra Forrás: OF Központi Bank. 26

7 A jegybank tartalékképzésre vonatkozó politikája következtében 2008 novemberében egyedül ez az eszköz mintegy 280 milliárd RUR-ral növelte a likviditást a bankszektorban. Amennyiben figyelembe vesszük az orosz bankrendszer a cikk I. részében bemutatott alultıkésítettségét, illetve az ebbıl adódó nyilvánvaló problémákat, a tartalékképzési követelmények csökkentése volt az egyetlen olyan eszköz, amely a bankok legszélesebb köre számára elérhetı volt, s így valódi segítséget jelentett. Természetesen joggal merülhet fel a kérdés, hogy a kötelezı tartalék szintjének majdnem nullára csökkentése nem jelent-e komoly veszélyt egy alultıkésített rendszerben? Az orosz döntéshozók valószínőleg abból indulhattak ki, hogy ilyen nagy elemszámú rendszerben (mintegy 1100 bank) a mőködıképesség fenntartása az elsı számú prioritás, a kötelezı tartalék hiánya vagy csekély összege miatt is bajba jutó bankok problémáinak rendezésére egyéb eszközök állnak rendelkezésre. A válság kitörését követıen a sajtóban számos olyan vélemény jelent meg, amely a pénzügyi problémák, a várhatóan nagyszámú bankcsıd, a tömegesen lejáró hitelek következtében kialakuló helyzet legfontosabb következményét némi eufemizmussal az orosz bankrendszer gyors konszolidációjában, azaz a bankok számának radikális, akár százalékos csökkenésében látta (Micfin, 2008). Amint nyilvánvalóvá vált, hogy a remélt konszolidáció tisztán piaci hatások eredményeként valószínőleg nem történik meg, az OF Központi Bank döntött a bankok kötelezı alaptıke-emelésérıl (Bankir, 2009b). A jegybank februári rendeletének megfelelıen amennyiben a bank alaptıkéje január 1-jén nem érte el a 90 millió RUR-t, úgy az alaptıkét fel kell emelni legalább erre a szintre január 1-jéig, s január 1-jéig az alaptıke értékének el kell érnie a 180 milliárd RUR-t, amennyiben a bank alaptıkéje január 1-jén millió RUR között alakult, úgy az alaptıkét fel kell emelni január 1-jéig legalább 180 millió RUR-ra, az újonnan alakuló, nem bankként mőködı pénzügyi szervezetek minimális alaptıkéjének, amelyek jogi személyek megbízásából pénzügyi mőveleteket is végezhetnek, minimálisan 90 millió RUR-nak kell lennie. Bár a rendelkezés azonnali tiltakozást váltott ki, 3 továbbá legalább 500 bankot érint, véleményünk szerint aligha lesz érdemi hatással az orosz bankrendszerre. Az eddigi tapasztalatok szerint az erre kötelezett bankok többsége forrást fog találni az alaptıke emelésére, tehát a hitelintézetek száma nem fog érdemben csökkenni, azaz a konszolidáció terén nem történik jelentıs elırehaladás, továbbá nemzetközi összehasonlításban az alultıkésítettség sem fog jelentısen mérséklıdni, hiszen a 3 A befolyásos Orosz Bankszövetség, a kevésbé befolyásos, de nem kevésbé agilis Orosz Regionális Bankszövetség a parlament felsıházához eljuttatott közös közleménye az intézkedés idıszerőtlenségét hangsúlyozza, s az érintett pénzintézetek jelentıs részének csıdjét prognosztizálja (Bankir, 2009). 27

8 180 millió rubel valószínőleg 2012 januárjában sem fog 6 millió USD-nél sokkal többet érni. A cikk I. részében bemutatott számok jelzik, hogy Oroszországban között felgyorsult a lakásépítés üteme, ennek ellenére a lakáshelyzet még Magyarországhoz viszonyítva is súlyosnak minısíthetı. Jelen tanulmány nem tekintheti feladatának az okok elemzését, 4 csupán a válság adott területet érintı egyes következményeirıl, illetve azok kezelésérıl kíván beszámolni. Az elmúlt másfél évtizedben a lakáshelyzet javítására több program, illetve nagy ívő elképzelés is született. Véleményünk szerint ezek közül csupán a putyini idıszak Elérhetı Lakás nevet viselı, elsısorban fiatal családokat megcélzó, a jelzáloghitelezés elemeit is magába foglaló programja nyújtott reális bár nem könnyő és nem rövid távra szóló kiutat a kialakult helyzetbıl. Bár amint arról már szóltunk az I. részben a központi jelzáloghitel-szervezet, az AIZsK a nemzetközi pénzpiacokon kialakult helyzet miatt csak csekély mértékben tudott élni az értékpapírosítás eszközével, ennek ellenére az elmúlt évek során orosz viszonylatban jelentıs jelzáloghitel-állomány keletkezett. (Lásd a 2. táblázatot.) A jelzáloghitel-állomány alakulása ( ) 2. táblázat Hitelek az adott idıszakban* RUR- hitelek (millió RUR) Hitelállomány Átlagos kamatláb (%) Hitelek az adott idıszakban Devizahitelek (millió RUR) Lejárt hitelállomány Hitelállomány Lejárt hitelállomány Átlagos kamatláb (%) , , , , , , , , , , , , , , , , , ,5 * Az adott évben vagy hónapban. Forrás: OF Központi Bank, saját számítások. 4 A jelenlegi helyzet a szovjet idıszak örökségére, valamint a befektetések több mint egy évtizedes ( ) visszaesésére vezethetı vissza. A magyar olvasó számára érdekes lehet, hogy egészen a 80-as évek második feléig a fıt meghaladó lakosságszámú szovjet városokban tilos volt a magánlakás-építés és -birtoklás, a szövetkezeti lakások tulajdonosai nem rendelkezhettek ingatlanjaikkal, az állam pedig többségében kis alapterülető, általában gyenge minıségő lakásokat épített. A 90- es évtized befektetési-beruházási bessze következtében ma Oroszországban a lakások átlagos alapterülete 51 m 2, 2,6 fıs átlagos családméret mellett. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a frissen hivatalba lépı Medvegyev elnök 2008 májusában programot hirdetett, amelynek megfelelıen a II. világháborús veteránok lakásigényét legkésıbb május 9-ig (!) ki kell elégíteni (Prime-tass, 2009). 28

9 A problémás, lejárt, nem vagy csak részben, esetleg késéssel fizetett jelzáloghitelek arányáról a legkülönbözıbb találgatások és becslések jelentek meg az orosz sajtóban. A legpesszimistább forgatókönyv szerint a csökkenı reálkereset és a tömegessé váló munkanélküliség miatt a jelzáloghitelt felvett adósok akár 20 százaléka is bajba kerülhetett volna. 5 Mint azt a 2. táblázat is bizonyítja, a helyzet súlyos, a lejárt állomány nagysága azonban egyelıre nem kritikus. A kormány, reagálva a közhangulatra, már 2008 decemberében döntött a bajba jutott lakáshiteladósok megsegítésérıl. Az AIZsK vonatkozó útmutatása szerint (Kommerszant, 2008) azok számíthatnak a hiteltörlesztés ideiglenes felfüggesztésére, akik 1) a válság következtében váltak munkanélkülivé, 2) akik jövedelme a válság következményeként annyira lecsökkent, hogy az összevethetı az esedékes törlesztések összegével, illetve a létminimummal. Az AIZsK a bankok kiesı törlesztési bevételének kompenzálására egyelıre 60 milliárd RUR értékő támogatást kapott a költségvetéstıl (RWAY, 2009). Az állami támogatáshoz, azaz a hitel felfüggesztéséhez a lakáshiteladósok szigorú feltételek mellett juthatnak hozzá. Az igénylınek 1) bizonyítania kell a munkahely elvesztését, 2) nyilvántartásba vételét a Munkaerı Központban, 3) igazolást kell benyújtania az elzálogosított ingatlan értékérıl, továbbá 4) mellékelnie kell az illetékes adóhatóság jövedelemigazolását. A fentieken túl azt is igazolni kell, hogy 5) a jelzáloghitel segítségével megvásárolt ingatlan az adós egyetlen állandó lakása. A rendszer a jelenlegi elképzelések szerint 2009 végéig mőködik (Kommerszant, 2008). Összhangban a szeptember végi kormánydöntésekkel az OF Központi Bank március végéig 13 pénzintézettel kötött megállapodást azoknak a veszteségeknek a részleges kompenzálásáról, amelyek az idıközben csıdbement bankokkal bonyolított ügyletekbıl keletkeztek. A jegybank még november elején megszabta az adott állami támogatás igénylésének feltételeit. Ennek megfelelıen a támogatásban részesülı bank alaptıkéje nem lehet kevesebb, mint 30 milliárd RUR, hosszú lejáratú hiteleinek besorolása nem lehet rosszabb, mint BB (Standard and Poor s, Fitch) vagy Ba1 (Moody s). Ekkor ezeket a feltételeket összesen 8 (nyolc!) bank teljesítette, ezért a késıbbiekben az OF Központi Bank enyhítette a vonatkozó követelményeket. A márciusi helyzet szerint a sajáttıke-követelmény 20 milliárd USD, míg a nemzetközi besorolásé BB-, illetve Ba1 (Prime-tass, 2009). A támogatott bankok listáján a fentiekkel összhangban csak nagybankok szerepelnek: Szberbank, VTB, Gazprombank, Raiffeisen, Uralszib, Alfa-Bank, Nomosz, Roszbank, Moszkva Bank, MDM, Promszvjazbank, Unikredit. Amire ez az írás megjelenik, valószínőleg további mintegy 10 bankkal születik hasonló támogatási megállapodás, ezek a pénzintézetek is az elsı 30-ból kerülnek majd ki. Az OF Központi Bank bizonyos esetekben a hitelhez jutás feltételeinek enyhítésével is elı kívánja mozdítani a bankrendszer konszolidációját. Amennyiben 5 Mint a késıbbiekben majd látni fogjuk, a márciusi helyzet szerint sem a reáljövedelem nem csökkent drámai mértékben, sem a munkanélküliség nem vált kezelhetetlenné. 29

10 két pénzintézet az összeolvadás mellett dönt, úgy a jegybank kész a külön biztosíték nélkül nyújtott hitelárveréseken a kategóriának megfelelı limiteket növelni. A lépésre azért lehet szükség, mivel beolvadás esetén a megszőnı bank hitelezıi a tulajdonosi szerkezetben történt változásra hivatkozva (change of control) egy öszszegben lejárttá tehetik hiteleiket (Kommerszant, 2009a). Ahhoz, hogy egy bank a fenti céllal a limit megemelését igényelje B (Stamdar&Poor s, Fitch), illetve B3 (Moody s) nemzetközi besorolással kell rendelkeznie. Az OF Központi Bankról szóló törvény módosítását követıen a jegybank ideiglenesen felügyelıket (a rendelkezés a kurátor szót használja) küldhet azokba a bankokba, amelyek számottevı állami támogatásban részesültek (OF 28-FZ, 2009). Az intézkedés nyilvánvaló célja az, hogy hosszabb távon a pénzintézetek az állami támogatást ne használhassák fel spekulatív mőveletekre mint tette ezt közülük jó néhány november és január között. Azokhoz a bankokhoz delegálhatják a felügyelıket, amelyek 1) a VEB-tıl devizahitelt vettek fel, 6 2) amelyek az OF Központi Banktól vagy a VEB-tıl alárendelt kölcsöntıkét kaptak, 3) amelyek számláin az OF Pénzügyminisztérium szabad költségvetési eszközöket helyezett el, 4) amelyek külön biztosíték nélkül jutottak a jegybanktól hitelhez legalább egy hónapos idıtartamra. Az intézkedés elvben mintegy 140 bankot érinthet, a április 1-jei helyzet szerint kb. 40 bankban voltak jelen a felügyelık. A pénzintézet napi operatív irányításában nem vesznek részt, csupán felügyelik az állami támogatás felhasználását. A bankrendszer stabilitása érdekében meghozott intézkedések közvetlen eredményei A következıkben kizárólag azokat a tényezıket fogjuk vizsgálni, amelyek révén közvetlenül értékelhetı a válságkezelı intézkedések hatása a bankrendszerben. A teljes nemzetgazdaságot érintı válságkezelés eredményeit a cikk végén elemezzük. Elsı lépésben nézzük meg, hogy a szeptember 16-i, majd a szeptember 29-i kormányintézkedések hatására miként alakultak a kamatok a bankközi hitelpiacon. (Lásd a 3. táblázatot.) Szeptember közepén a gyors likviditásnövelı intézkedések hatása (valószínősíthetıen a tartalékképzési követelmények enyhítése) azonnal jelentkezett, a bankok ilyen típusú hitelek iránti igénye visszaesett, majd az egyszeri hatás elmúltával a kamatok a piaci folyamatokat követték. Egy-egy kiemelkedı, egy-két napra szóló kamatugrást mindig valamilyen lokális esemény idézett elı. (Az esetek többségében a devizaárfolyammal kapcsolatos várakozások, adófizetés napja stb.) Az is jól megfigyelhetı, hogy egy-egy kiugró 6 A VEB által nyújtott hitelek összege, illetve a hitelben részesülık köre nem nyilvános, csak sajtóinformáció áll rendelkezésre lásd a késıbbiekben. 30

11 kamatemelkedést szinte mindig az azt megelızı szintnél alacsonyabb kamatszint követett, azaz a bankok csak akkor nyúltak ehhez az eszközhöz, amikor más elınyösebb lehetıség nem állt rendelkezésre. Kamatlábak alakulása a bankközi hitelpiacon (Százalékban) 3. táblázat A hitel futamideje, nap ,22 8, ,22 9,00 10,50 10,02 10, ,46 7,56 9,00 10,05 10, ,67 11,89 8,50 9, ,49 8,50 10, ,36 7,50 12,00 12, ,19 9,03 7,00 17, ,22 12,81 14,00 11, ,65 12,86 27,00 24, ,71 20,13 15, ,53 13,86 29,16 6, ,07 10,50 11, ,62 10,37 13,00 Forrás: OF Központi Bank. A bankrendszer stabilitását jellemzı mutatók ( , százalékban) 4. táblázat Tıkemegfelelési mutató 16,0 14,9 15,5 16,8 Likviditási mutatók Könnyen likviddé tehetı eszközök és az összes eszköz hányadosa 15,2 13,6 12,1 14,5 Likviddé tehetı eszközök és az összes eszköz hányadosa 27,4 26,8 24,8 25,9 Könnyen likviddé tehetı eszközök és az azonnali kötelezettségek hányadosa 54,7 51,4 48,4 74,9 Likvid eszközök és a rövid távú kötelezettségek hányadosa 73,7 76,8 72,9 92,1 A bankszektor pénzügyi eredménye A bankok pénzügyi eredménye a bankszektor eszközeinek százalékában 3,2 3,3 3,0 1,8 A bankok pénzügyi eredménye a bankszektor saját tıkéjének százalékában Jövedelmezıségi mutatók 24,2 26,3 22,7 13,3 Az eszközök jövedelmezısége 3,2 3,3 3,0 1,8 A saját tıke jövedelmezısége 24,2 26,3 22,7 13,3 Forrás: OF Központi Bank. 31

12 A 4. táblázat összefoglalja a bankrendszer stabilitását koncentráltan jellemzı mutatókat. Amint a 4. táblázat adatai mutatják, a tıkemegfelelési mutató 2008-ban volt a legmagasabb az elmúlt néhány év során, a likviditási mutatók általában szintén javultak a korábbi idıszakhoz képest, a bankok pénzügyi eredménye romlott, de nem fordult negatívba, s ehhez hasonlóan a jövedelmezıség szintje is visszaesett. Az ismertetett mutatók tükrében azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a válságkezelı intézkedések alapvetı céljukat elérték, a bankrendszer likviditása nem csupán fennmaradt, hanem az elızı évekhez képest még javult is. Természetesen romló gazdasági helyzetben a rossz hitelek arányának növekedése, az üzleti aktivitás csökkenése körülményei között a bankrendszer pénzügyi eredménye nem javulhatott. (Lásd az 5. táblázatot.) Dátum A bankok tevékenységének pénzügyi eredménye ( ) Nyereség (milliárd RUR) Nyereséges bankok részaránya (%) 5. táblázat Veszteség* (milliárd RUR) I. n.év 111,3 97,2 1, I II. n.év 221,0 97,7 0, I III. n.év 343,5 98,1 1, ,9 99,0 0, I. n.év 134,6 92,4 3, I II. n.év 284,5 95,6 1, I III. n.év 354,8 94,2 13, ,2 94,9 37,8 * A veszteséges bankok aggregált negatív eredménye. Forrás: OF Központi Bank. A bankrendszer aggregált nyeresége 2008-ban mintegy 20 százalékkal csökkent 2007-hez képest, s az is látszik, hogy az eredménycsökkenés IV. negyedévében következett be, s ezzel párhuzamosan a nyereséggel mőködı bankok részaránya 5 százalékponttal esett, továbbá a korábbi érték több mint 40-szeresére (!) nıtt az aggregált veszteség volumene. A bankszektor pénzügyi eredményei alapján ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a bankrendszer egésze jól vizsgázott 2008 nehéz hónapjaiban, hiszen a bankok 95 százaléka nyereséggel zárta az évet, s bár nıtt az aggregált veszteség volumene, ez nem okozott tömeges bankcsıdöt. A következıkben azt vizsgáljuk, hogy a válság általunk vizsgált hónapjaiban a bankok miként tettek eleget gazdaságszervezési feladataiknak, miként alakult a kihelyezett hitelek volumene és a kamatok szintje. 32

13 A lakosság körében leginkább kedvelt éven belüli, elsısorban fogyasztási hitelek kamata még a korábbi magas szinthez képest is több mint 10 százalékponttal nıtt, ennél kisebb volt az éven túli lakossági hitelek kamatainak emelkedése, ugyanakkor ezek volumene viszonylag csekély, mivel ez a hitelfajta a lakosság szélesebb köre számára csupán lakásvásárlási céllal érhetı el (2008. IV. negyedévében a bankok jelentısen szigorították a jelzáloghitelhez jutás feltételeit, s az ilyen hitelek odaítélése akadozott), ezért az éven túli lakossági hitelkamatok csak részben tükrözik a valós folyamatokat. Szintén némileg félrevezetı a vállalati hitelkamatok alakulása is. Az ilyen hitelek mintegy 70 százalékát ugyanis az elsı öt nagybank nyújtja, s ezek közül három állami vagy állami irányítás alatt állónak tekinthetı, s mint ilyentıl a kormány megkövetelte, hogy csak minimális kamatfelárat alkalmazzon. Ezt a bankok be is tartották, s még a legnépszerőbb éven belüli (általában forgó-) hitelek esetében is az infláció feletti felár csak 3-4 százalék volt. (Lásd a 6. táblázatot.) Banki hitelkamatok alakulása (2008. július március) Lakossági hitelek, kamatláb % Vállalati hitelek, kamatláb % 6. táblázat nap > 365 nap nap nap > 365 nap ,8 15,8 12,5 13,1 13, ,7 16,0 12,8 13,3 13, ,9 16,1 13,6 13,7 13, ,9 16,6 14,7 14,7 13, ,7 17,7 16,5 14,7 13, ,4 18,1 16,5 16,2 14, ,1 19,4 17,3 16,8 13, ,8 19,8 17,5 17,0 14,9 Forrás: OF Központi Bank. A magánszemélyeknek nyújtott havi aggregált hitelösszeg 2008 októberéig nıtt, majd az ezt követı négy hónapban fokozatosan csökkent. A hitelkamatok alakulása megfelelı magyarázatot ad a jelenségre. (Lásd a 7. táblázatot.) A vállalati hitelek esetében a ıszi néhány hónapos csökkenést, illetve stagnálást követıen januárban nıtt, majd februárban csökkent a nyújtott hitelek volumene. A 7. táblázat adatai alapján nyilvánvaló, hogy a bankok, köztük a nagy hitelintézetek csupán erıs kormányzati ráhatásra folytatják a vállalatok hitelezését a korábbi idıszakhoz hasonló ütemben. Ez egyben azt is elırevetíti a gazdasági aktivitás csökkenése és a cégek mutatóinak romlása következtében, hogy a rossz vállalati hitelek aránya bizonyosan nıni fog az a következı 1-2 évben. 33

14 7. táblázat Bankok által nyújtott hitelek alakulása (2008. július március, havi aggregált adatok) Lakosság (milliárd RUR) Vállalatok (milliárd RUR) Hitelintézetek (milliárd RUR) Összesen (milliárd RUR) június 3180,4 8752,7 651, , július 3323,4 8933,7 729, , augusztus 3452,0 9097,7 677, , szeptember 3566,2 9151,1 591, , október 3615,9 9147,9 640, , november 3590,1 9134,7 811, , december 3527,2 9165,3 752, , január 3479,9 9574,0 791, , február 3422,8 9488,2 728, ,9 Forrás: OF Központi Bank. Válságos idıszakban nyilvánvalóan változhatnak a pénztulajdonosok prioritásai. Joggal feltételezhetjük, hogy az orosz lakosságot, illetve a vállalatokat az utóbbi évtizedek megrázkódtatásai különösen érzékennyé tették a bankszektor problémái iránt. A következıkben megvizsgáljuk, miként reagáltak a betéttulajdonosok a válság eseményeire. A lakosság már szeptemberben megkezdte betéteinek kivonását, ez a folyamat október novemberben felgyorsult, s végeredményben két és fél hónap alatt több mint 450 milliárd rubellel csökkent az állomány. A konszolidálódással párhuzamosan decembertıl a helyzet megfordult, a lakossági állomány növekedni kezdett, s március elejére a magánszemélyek betéteinek volumene már meghaladta az augusztusi szintet. A lakossági és vállalati betétállományok változása (2008. szeptember március, milliárd RUR) Lakossági betétek Vállalati betétek 8. táblázat Rubel Valuta Összesen Rubel Valuta Összesen ,1 808,9 5978,0 3121,6 1699,8 4821, ,0 831,1 5890,1 3449,4 1726,0 5175, ,0 923,6 5535,6 3571,7 1838,0 5409, ,1 1098,7 5523,8 2853,3 1996,5 4489, ,7 1574,3 5906,9 2606,7 2338,7 4945, ,2 2073,2 6115,3 2696,1 2804,0 5100, ,3 2112,3 6217,7 2337,3 2809,3 5146,6 Forrás: OF Központi Bank. 34

15 A számok ugyanakkor azt is mutatják, hogy a lakosság bizalma a bankrendszer iránt állt helyre, s nem a nemzeti valuta iránt, mivel a rubelben tartott betétek részaránya folyamatosan csökkent, de a betétek volumene is csak februárban kezdett el akkor is csupán csekély mértékben emelkedni. Ez egyben azt jelzi, hogy a lakosság pénzügyi kultúrája is jelentısen megnıtt az utóbbi évtizedben: a betétesek számottevı hányada aktívan követte az árfolyam változását, s döntéseit az állami árfolyam-politikával szinkronban hozta meg. (Lásd a 8. táblázatot.) A vállalati folyószámlán lévı összegek esetében az általános trend hasonló, mint a lakossági betéteknél, fokozatosan csökkent a rubel s nıtt a devizabetétek volumene. November láthatóan nehéz hónap volt a cégek számára, ugyanakkor a vállalati betétek összege 2009 márciusában már meghaladta az augusztusi s megközelítette a szeptemberi szintet. Az pedig, hogy egy regionális nagyhatalmi státusszal rendelkezı országban, amelynek fıvárosa nemzetközi pénzügyi központtá kíván fejlıdni (Bankovszkoe Obozrenyie, 2008), a vállalatok szabad pénzeszközeik több mint 50 százalékát valutában tartják, nem tekinthetı szokványosnak. A vállalati betétek összegének alakulása valószínősíti, hogy az orosz cégek nagyobb része a novemberi megingást követıen megfelelıen tudta menedzselni a válság okozta problémákat. A lakosság készpénzes valutamőveletei Oroszországban az általános makrogazdasági stabilitás egyik fontos barométerének tekinthetık. (Lásd a 9. táblázatot.) Lakossági valuta eladás-vásárlás (2008. augusztus február) 9. táblázat Eladás (millió USD) Vásárlás (millió USD) , , , , , , , , , , , , , ,7 Forrás: OF Központi Bank. A lakosság nem csupán a betétek kezelése, hanem a valuta vétele és eladása terén is abszolút adekvát módon reagált a válság fejleményeire. Egészen január végéig egyre kevesebb valutát adtak el, s egyre többet vásároltak (a decemberi nagyobb eladási adatot az újévi elıkészületek magyarázzák), viszont februárban már tömegesen szabadultak meg a valutától, s a válság elıtti szint alá csökkent a valutavásárlás. 35

16 Végül vizsgáljuk meg, hogy a válság hónapjaiban miként alakult a bankok devizapiaci aktivitása, s a bankok eszközein belül miként alakult a konvertibilis deviza állománya. (Lásd a 10. és 11. táblázatot.) A bankközi devizapiac forgalma (2008. augusztus március) 10. táblázat Aznapi mőveletek Millió USD Másnapi mőveletek Millió euró augusztus , , , szeptember , , , október , , , november , , , december , , , január , , , február , , , március , , ,0 Forrás: OF Központi Bank. 11. táblázat A bankok devizakülföldiekkel szembeni követelései, illetve hitelfelvétele (2008. augusztus március) Dátum Követelés devizakülföldiekkel szemben (millió RUR) Külföldi betét Bankok által felvett hitelek (millió RUR) (millió RUR) Rubel Deviza Forrás: OF Központi Bank. A bankok devizapiaci magatartása megfelelt a gazdaságban, illetve a pénzügyi ágazatban kialakult helyzetnek, már szeptembertıl kezdve fokozatosan nıtt az aktivitás, ennek maximuma decemberre esett, amikor egyrészt csúcson volt a bankrendszernek nyújtott állami támogatás, másrészt a lakosság is tömegesen hozta vissza az elızı hónapban kivett betéteket. 36

17 A bankok által felvett hitelek összege csupán csekély ingadozást mutat, valamelyest csökkent a rubel- és amint az várható volt nıtt a bevont devizahitelek aránya. Az adatok egyben azt is mutatják, hogy a bankok az államtól viszonylag kedvezı feltételek mellett felvett legkülönbözıbb hitelek, illetve a lakosság által december-januárban visszahozott betétek egy részét konvertálták, s külföldi bankokban helyezték el. A külföldi betétek volumene megduplázódott, azaz a kb milliárd RUR állami támogatás mintegy negyedét a bankok kimenekítették az országból. Bármilyen paradoxnak is tőnik, maguk a hitelintézetek kevésbé bíztak az általuk is mőködtetett pénzügyi rendszerben, mint a sok tekintetben nekik kiszolgáltatott magánszemélyek és vállalatok. A teljes nemzetgazdaságot érintı válságellenes intézkedések A következıkben elıször áttekintjük a szeptember 29-én hozott két, a termelıvállalatokat (is) közvetlenül érintı intézkedés hatását, majd ezt követıen vizsgáljuk a többi, a teljes nemzetgazdaságot megcélzó válságkezelı rendelkezést hatásaival együtt. A VEB-nek biztosított 50 milliárd USD értékő, a bajba jutott vállalatok külföldi hiteleinek törlesztésére szolgáló keret felhasználását illetıen részletes információ nem áll rendelkezésre. Sajtóhírek alapján annyi ismert, hogy a keretre mintegy 80 milliárd USD értékő igény érkezett, vegyesen bankoktól és vállalatoktól, de csupán 14 milliárd USD értékő refinanszírozási hitelt ítéltek oda, LIBOR+5 százalék kamat mellett elején ezt a keretet megszüntették. A 12. táblázat magyarázatot adhat erre az elsı látásra váratlan döntésre. A VEB refinanszírozási keretébıl részesült néhány vállalat Állami támogatás (milliárd USD) 12. táblázat Vállalati osztalék, (milliárd USD) Ruszal (alumíniumipar) 4,5 7, I. félév Alfa-Group (bank) 2,0 7,0 csak a TNK-BP után Mecsel (fémkohászat) 2,0 1,0 Evraz (fémkohászat) 1,8 2,0 Interrosz 0,75 1,6 csak a Nornikkel után Gazpromnefty (kıolajipar) 0,75 4,0 Forrás: Komszomolszkaja Pravda [2009]. Bár maga a forrás hitelessége adhat okot némi kételyre, mind a számok, mind a 12. táblázatban szereplı cégek azt támasztják alá, hogy a bulvársajtó információja valóságközeli. A refinanszírozási hitelt igénybe vevı vállalkozások mindegyike 37

18 meglehetısen nagy osztalékot realizált a válságot közvetlenül megelızı években, ami jelentıs tartalékokat is valószínősít. Ezért érthetı, hogy az elsı sokk elmúltával az orosz vezetés elıbb a támogatások odaítélésének leállítása, majd ezt követıen a keret megszüntetése mellett döntött. Az orosz sajtó hírei szerint (Vedomosztyi, 2009e) a kormány által az értéktızsde élénkítésére nyújtott 175 milliárd RUR-t a VEB már 2008 decemberében 2009 januárjában elköltötte. A 2. ábra választ adhat arra kérdésre, vajon milyen hatékonysággal. (Az RTSz-index a tızsde meghatározó mutatója.) Az RTSz-index alakulása december 1. és 25. között 2. ábra Forrás: A 2. ábra alapján nyilvánvaló, hogy ez a típusú állami beavatkozás érdemben nem befolyásolta a tızsdei folyamatokat. Medvegyev elnök egy májusi nyilatkozatában (Vedomosztyi, 2009e) a beavatkozást értelmetlennek nevezte véleményünk megegyezik az elnökével. Az orosz kormány a szeptemberben meghozott intézkedésekkel párhuzamosan azonnal hozzálátott egy komplex, nem pusztán a pénzügyi szférát, hanem a teljes nemzetgazdaságot érintı intézkedéscsomag kidolgozásához. A szeptember október óta eltelt események tükrében nyilvánvaló, hogy a követett prioritások között a munkanélküliség kezelhetı és társadalmilag elfogadható keretek között tartása állt az elsı helyen. A válságkezelés legfontosabb, jól kommunikálható eredményének a termelı nagyvállalatok mőködıképességének fenntartását tekintették. A válságkezelés konkrét eszközeként a kormány már 2008 októberében jóváhagyott egy A pénzügyi szektor és egyes gazdasági ágak helyzetének javítását célzó Intézkedési Terv nevet viselı okmányt (OF Kormányportál, 2008). Az 55 pontot tartalmazó anyag a következı fejezetekbıl áll: a pénzügyi és bankrendszer fejlesztése, a belpiaci kereslet fenntartása, a foglalkoztatottság fenntartása és a szociálisan rászoruló állampolgárok támogatása, lakásépítés, mezıgazdaság, jármőgyártás és mezıgazdasági gépgyártás, hadiipar, nyersanyag ágazat, szállító ágazat, kisvállalkozások. 38

19 A szocialista idıszak intézkedési terveire erısen emlékeztetı anyag határidıket és konkrét felelısöket is megnevez, és egyebek mellett a bankszektor mőködésének javítását, a vállalatok hitelhez jutásának könnyítését, bizonyos szektorok tarifális eszközökkel történı védelmét, a hazai vállalkozások közbeszerzési eljárások keretében élvezett elınyeinek növelését, a válsággal összefüggı törvényalkotói feladatokat, és véleményünk szerint kevésbé fontos intézkedéseket tartalmazott. 7 Nem tekintjük feladatunknak az adott program részletes elemzését, csupán jelezni szeretnénk, hogy számos intézkedés megvalósult az elıirányzottakból, de nem kevés csupán papíron maradt. A következıkben azokról a konkrét lépésekrıl esik szó, amelyek valóban megtörténtek, illetve amelyek hatása ténylegesen érzékelhetı volt. Jelen fejezetben röviden ismertetjük a konkrétumokat a meghozott intézkedések értékelésével együtt. A kormány ígéretéhez híven a vállalati nyereségadó mértékét január 1-jei hatállyal 24 százalékról 20 százalékra mérsékelte, egyes nagy értékő tárgyi eszközök esetében az amortizációs kulcsot 10 százalékról 30 százalékra emelte, lehetıvé tette, hogy a régiók 8 az evához hasonló adó kulcsát akár 10 százalékponttal is csökkentsék, 0,5 százalékponttal növelte a régióknak átengedett nyereségadó-hányadot, és több, véleményünk szerint kisebb jelentıségő adókönnyítés mellett is döntött (OF Kormányportál, 2009). Az adóintézkedések hatásáról ma még nem lehet ítéletet alkotni, de nyilvánvalóan csökkentik a vállalati terheket, és hozzá fognak járulni a gazdaság fehéredéséhez (a válságos hónapokban az adóeltitkolás növekedési ütemének mérsékléséhez), természetüknél fogva azonban nem képesek a strukturális gondok megoldására. Az adókódex egy másik módosítása révén számottevı kedvezményeket biztosítottak a kıolaj-kitermelı vállalkozásoknak (Runewsweek, 2009). Ennek megfelelıen a kitermelést terhelı adók csak a 15 USD/hordó feletti árrészre vetik ki, szemben az eddigi 9 USD/hordóval. A fentieken túl bizonyos nehéznek minısített viszonyok közötti kitermelés esetén hosszabb-rövidebb adómentes idıszakot léptettek életbe. Putyin miniszterelnök szerint az intézkedések mintegy 500 milliárd RUR-t hagynak az ágazati vállalatoknál (Runewsweek, 2009). A kormány összhangban a kıolaj árának változásával folyamatosan módosította az exportvámtételt. Alkalmazkodva a körülményekhez, a válságos idıszakban az exportvám a korábbi kéthavival szemben havonta változott (OF Kormányrendeletek a kıolaj exportvámjáról, 2008, 2009). (Lásd a 3. ábrát.) 7 A teljes nemzetgazdaságot érintı válságellenes intézkedések köre 2008 októbere és 2009 márciusa között számtalan alkalommal bıvült, az elhatározott prioritások és tervbe vett intézkedések legjobb összefoglalójának egy Az OF Kormány évre szóló válságellenes intézkedési programja elnevezéső anyagot tartjuk, amely teljes terjedelmében megjelent az egyik napilapban (Argumenti i Fakti, 2009). 8 Oroszország jelenleg 83 régióból (hivatalosan szövetségi jogalanyból) áll. Ezek között 55 megye, 21 nemzetiségi köztársaság, 4 autonóm körzet, 1 autonóm terület és két nagyváros (Moszkva és Szentpétervár) található. 39

20 3. ábra A kıolaj árának és kiviteli vámjának változása 2008 áprilisa és 2009 májusa között Forrás: Vonatkozó kormányrendeletek. A 3. ábra alapján nyilvánvaló, hogy a kormány exportvám-politikája a kıolajárak emelkedésének idıszakában igyekezett az elırejelzések alapján az eseményeket megelızni, míg az árak csökkenésének idıszakában mihamarabb utolérni. A számok egyben azt is bizonyítják, hogy ez a típusú rugalmatlan vámtételszabályozás adott esetben meglehetısen súlyos következménnyel járhat egy-egy vállalat likviditási helyzetére. Valamivel hosszabb elıkészületeket követıen a kormány 2008 decemberében közzétette a rendszeralkotónak minısített, állami támogatásra érdemesnek tartott, a pénzügyi szférán kívül mőködı 295 vállalat 9 jegyzékét (Newsru, 2008). A kormány közleménye hangsúlyozta, hogy az állami segítség módja elsısorban nem a vissza nem térítendı támogatás, illetve az alárendelt kölcsöntıke nyújtása, hanem a hitelek hozzáférhetıbbé tétele, illetve az állami garanciák rendszerének kiterjesztése. A jegyzékbe a következı iparágakból kerültek be vállalatok: közlekedés (30 cég), energetika (36), kıolaj és földgázipar (10), szénbányászat (6), hírközlés (10), média (8), fémkohászat és ércbányászat (32), vegyipar és petrokémiai ipar (17), gépjármőgyártás (5), hadiipar (7), repülıgépgyártás (3), hajógyártás (13), gépgyártás (22), őrtechnikai berendezések gyártása (19), rádióelektronika (7), gyógyszergyártás (11), építıipar (6), építıanyag-ipar (7), erdıgazdaság (5), élelmiszerkiskereskedelem (7), mezıgazdaság és élelmiszeripar (34). A felsorolás már önmagában is bizonyítja, hogy a rendszeralkotás kritériuma egyedül a versenyszférában dolgozó munkaerı megtartása, ergo a munkanélküliség növekedési ütemének mérséklése lehetett. Mással aligha lehet magyarázni kiskeres- 9 A kormány közleménye szerint a jegyzékben szereplı amúgy vegyesen állami és magántulajdonú vállalkozások állítják elı a GDP több mint 90 százalékát. 40

21 kedelmi láncok vagy őrtechnikai kutatóintézetek, esetleg médiavállalkozások közös jegyzékben történı szerepeltetését. A kormány, összhangban a 2008 októberében elfogadott részletes válságellenes intézkedésekkel 2009 januárjában módosította, azaz lényegében normatívvá tette az állami garanciák nyújtásának rendjét. Ennek megfelelıen az állami garancia mértéke a rendszeralkotónak ítélt vállalatok esetében maximum a hitel 50 százalék, míg a hadipari cégek esetében 70 százalék lehet. A garancia szubszidiáris 10 jellegő, az azt igénybe vevı cégnek a garanciával nem fedezett részre egyéb biztosítékot kell (kellene) nyújtani. A rendszer mint azt Medvegyev elnök észrevételezte (Vzgljad, 2009, Vedomosztyi, 2009c) nem mőködik. Nehézkes, a pénzintézeteket kötik a prudenciális szabályok, továbbá különösen hadiüzemek esetében erısen problematikus a zálog biztosítása. Jelen cikk készítése idején (2009. május) a kormány egy szolidáris jellegő garanciarendszer kidolgozásán dolgozik. Az orosz vezetés kiemelt figyelmet fordított az autóipar problémáira. Terjedelmi korlátok miatt csupán a legfontosabb intézkedések ismertetésére szorítkozhatunk. Az Oroszországban gyártott kis-középkategóriás személygépkocsik ( RUR fogyasztói árig) vásárlói kamattámogatást kapnak (244 sz. OF Kormányrendelet, 2009). Számottevıen megemelték az import-személygépkocsik vámtételét. (0 3 éves kocsik esetében általában 5 százalékponttal, 3 5 éves kocsik esetében átlagosan 10 százalékponttal, 5 évnél idısebb kocsik esetén helyenként közel a duplájára) (Drom, 2008). Az állam magára vállalta az orosz gyártmányú gépkocsik Távol-Keletre történı szállításának költségét. 11 Növelték a közbeszerzések keretében vásárolt jármővek volumenét ( milliárd RUR) (OF Kormányportál, 2009). Több specializált hitelvonalat nyitottak az autógyárak, illetve nagyobb lízingcégek számára (80 90 milliárd RUR) (OF Kormányportál, 2009). A Lada gyár külön 25 milliárd RUR értékő egyszeri támogatást kapott (Vedomosztyi, 2009b) stb. A foganatosított intézkedések azonban gyakorlatilag hatástalanok maradtak. A 13. táblázat adatai meglehetısen beszédesek. 10 A szubszidiaritás adott esetben azt jelenti, hogy nemfizetés esetén a hitelezınek elıször a hiteladóshoz kell fordulnia, ezt követıen értékesítenie kell a zálogtárgyat, majd ennek teljes vagy részleges sikertelensége esetén hívhatja le az állami garanciát. 11 Az elmúlt években szinte megszőnt a Ladák értékesítése a távol-keleti nagyvárosokban, mivel a szállítási költséggel növelt eladási ár versenyképtelennek bizonyult a használt jobbkormányos japán autókkal szemben. 41