ENDOCRIN RENDSZER PATHOLOGIÁJA PAJZSMIRIGY

Átírás

1 ENDOCRIN RENDSZER PATHOLOGIÁJA PAJZSMIRIGY 1

2 THYREOIDITIS 2

3 THYREOIDITIS Fő formák: 1.Hashimoto thyreoiditis 2.Subacut (granulomatosus) us) de Quervain thyreoiditis 3.Subacut lymphocytás(fájdalmatlan) thyreoiditis 4.Riedel thyreoiditis 3

4 HASHIMOTO THYREOIDITIS hypothyreosis leggyakoribb oka olyan területeken ahol a jódszint j elégs gségesges a pajzsmirigy fokozatos autoimmun-medi mediált destructioja főként évesekben x gyakoribb nőkben n nem endémi miás s golyva főf oka gyerekekben 4

5 HASHIMOTO THYREOIDITIS 5

6 HASHIMOTO THYREOIDITIS Pathogenesis: thyroidea specificus supressor T sejt defectus thyreoidea ellenes CD4+ helper T sejtek megjelenése autoantitestek antitestek képződése a pajzsmirigy follikulusok különböző komponenseivel szemben (pajzsmirigy peroxydase, thyreoglobulin oglobulin, thyreoid oidea,, TSH receptor, etc.) 6

7 HASHIMOTO THYREOIDITIS Pathogenesis: cellularis és humoralis faktor torok ok együttes szerepe más s autoimmun betegségekkel gekkel társul SLE, Sjögren gren,, RA, anaemia perniciosa sa, DM II típus, Basedow-Graves betegség 7

8 HASHIMOTO THYREOIDITIS Morphologia ia: a mirigy diffúz z szimmetrikus megnagyobbodása, intakt tok a parenchyma normálisn lisnál l halványabb, pancreasra emlékezetet 8

9 HASHIMOTO THYREOIDITIS Morphology: masszív mononuclearis sejtes infiltratio io, gyakran csírat ratüszőkkel residualisis follikulusokban Hürthle sejtes vagy oncocytás átlakakulás atrophiás variáns ns: kifejezettebb fibrosis kevesebb gyulladás, a mirigy gyakran kisebb 9

10 HASHIMOTO THYREOIDITIS 10

11 HASHIMOTO THYREOIDITIS Klinikai lefolyás: fájdalmatlan pajzsmirigy megnagyobbodás bizonyos fokú hypothyreosis középkorú nőkben a betegek általában nem panaszkodnak a betegség g kezdetén átmeneti hyperthyreosis eosis lehet (hashitoxicosis) talaján n lymphomal alakulhat ki, a kialakulás s veszélye kicsi 11

12 SUBACUT (GRANULOMATOSUS) US) DE QUERVAIN THYROIDITIS sokkal ritkább mint Hashimoto leggyakoribb évesekben nők k sokkal gyakrabban érintettek (3-5:1) 12

13 SUBACUT (GRANULOMATOSUS) US) DE QUERVAIN THYROIDITIS Pathogenesis: valósz színűleg virus infectio okozza,vagy postviralis legtöbb esetben felső légúti infectio a kórtörténetben a thyreoiditis előtt 13

14 SUBACUT (GRANULOMATOSUS) US) DE QUERVAIN THYROIDITIS Macro: Változatos: irregularis is vagy szimmetrikus megnagyobbodás 14

15 SUBACUT (GRANULOMATOSUS) US) DE QUERVAIN THYROIDITIS Micro: gócos szövettani elváltoz ltozások korai lesiók: folliculus disruptio neutrophil granulocytákkal később: collabált lt folliculusok mononuclearis sejtekkel körülvéveve + óriássejtek colloid fragmentumokkal 15

16 Pajzsmirígy cytologia Dr Hajnal Papp Rozália SZTE Pathologia Intézet 16

17 SUBACUT (GRANULOMATOSUS) US) DE QUERVAIN THYROIDITIS Klinikai lefolyás: nyakba sugárz rzó fájdalom, láz, fáradékonyság, anorexia és myalgia a gyulladás és s eredmények nyeképpen kialakult hyperthyreosis reosis átmeneti 2-66 hétig h tart átmeneti tünetmentes t hypothyreosis követheti gyógyul gyulás s teljes 17

18 SUBACUT LYMPHOCYTÁS (FÁJDALMATLAN)) THYREOIDITIS ritka hyperthyreosistvagy fájdalmatlan pajzsmirigy megnagyobbodást okoz leginkább postpartum fordul elő ismeretlen etiologia általában következmk vetkezmények nélkn lkül l gyógyul gyul hypothyreosis követheti 18

19 SUBACUT LYMPHOCYTÁS (FÁJDALMATLAN)) THYEROIDITIS Micro: nemspecificus lymphocytás infiltratio io, nyiroktüsz szők k nincsenek, kevés plasma sejt nincs egyértelm rtelmű kapcsolat virussal sal vagy Hashimoto betegséggel ggel klinikailag átmeneti hyperthyreosis eosis, 2-8 hétig tart 19

20 RIEDEL-FÉLE LE THYROIDITIS Ritka, ismeretlen etiológi giájú, fibrotizáló folyamat a pajzsmirigy parenchymát denz fibrózus szövet foglalja el, ez a tokot beszűrve ráterjed a környezk rnyező nyaki strukturákra kra 20

21 RIEDEL-FÉLE LE THYROIDITIS Manifestatiók: atrophia hypothyreosis klinikai vizsgálattal infiltrativ pajzsmirigyráknak tűnikt másutt előfordul forduló idiopathiás fibrosissal sal társulhat 21

22 GRAVES-BASEDOW BETEGSÉG Endogén hyperthyreosis leggyakoribb oka. 22

23 GRAVES-BASEDOW BETEGSÉG Fő jellemzők: 1.hyperthyr yperthyreosis 2.pajzsmirigy diffúz z megnagyobbodása sa,, az összes betegben 3.infiltrat nfiltratív ophthalmopathia ia, exophthalmus, a legtöbb betegben 4.lokaliz alizáltlt infiltratív dermopathia (pretibialisis myxoe oedema) a betegek kis részében 23

24 GRAVES-BASEDOW BETEGSÉG évesekben 7 x gyakoribb nőkben n genetikai tényezők k fontosnak tünnek gyakran autoimmun betegséggel ggel társul: t Hashimoto, anaemia perniciosa, és RA 24

25 GRAVES-BASEDOW BETEGSÉG Pathogenesis: Az autoimmun folymatot beindító tényező nem ismert de szerepet játszhat: j Molecularis mimicry : structuralis hasonlatosság g folytán n a fertőző és s más m exogen agens ellen képzk pződött ellenanyagok kereszt-reag reagálnak pajzsmirigy fehérj rjékkel 25

26 GRAVES-BASEDOW BETEGSÉG Pathogenesis: Primer T- sejt autoimmunitás: a pajzsmirigyhám m a főf hisztokompabilitási si antigént expresszálja ezeket a T sejtek a pajzsmirigyből származ rmazó processzált peptidekkel társultan felismerik 26

27 GRAVES-BASEDOW BETEGSÉG Pathogenesis: Primer r T-T sejtes autoimmunitás: ezután n az aktivált T sejtek B sejtekkel együttm ttműködnek fokozzák k a B sejtekben a különfk nféle pajzsmirigy specifikus autoantitestek képződését 27

28 GRAVES-BASEDOW BETEGSÉG Pathogenesis: autoantitestek titestek TSH receptor, thyroglobulin,, T3 és T4 ellen TSH receptor ellen: TSI: thyrt hyreoida-stimuláló immunoglobulinok nok pajzsmirigyhormon hypersecretiot okoz TGI: thyreoidea növekedést stimuláló immunglobulinok thyrocyta proliferatiot okoznak 28

29 GRAVES-BASEDOW BETEGSÉG Pathogenesis: TSH-kötődést gátlg tló immunoglobulinok: ok: gátolják k a TSH normális kötődését k t a thyreocytákon lévő TSH receptorhoz ezek az ellenanyagok a TSH hatását utánozz nozzák és s stimulálj lják k a thyreocyt reocytákat 29

30 GRAVES-BASEDOW BETEGSÉG Macro: enyhe szimmetrikus megnagyobbodás a tok intakt és s a parenchyma puha 30

31 GRAVES-BASEDOW BETEGSÉG Micro: a folliculusokat bélelő hám diffuse hypertrophiás és hyperplasiás a hengerhámsejtek tömörülnek, t szabálytalan papillaris képződményeket hoznak létrel colloid lényegesen csökkent 31

32 HYPERTHYREOSIS 32

33 HYPERTHYREOSIS 33

34 GRAVES-BASEDOW BETEGSÉG Preoperatív therapia hatása sa: Thiouracil: fokozza a hyperplasiát Jód: előseg segíti a devascularizatiot,, colloid accumulatiot és follicularis is involutiot 34

35 GRAVES-BASEDOW BETEGSÉG Pajzsmirigyen kívülik léziók: generalizált lt lymphoid hyperplasia ophthalmopathia: a: az orbitalis is szövet vizenyős, az ott lévől hydrophil mucopolysaccharidák miatt, későbbk lymphocytás infiltratio io és fibrosis 35

36 GRAVES-BASEDOW BETEGSÉG Klinikai lefolyás: thyrotoxicosis általános tüneteit diffus pajzsmirigy hyperplasia ophthalmopathia lehet enyhe, de progrediálhat a thyrotoxicosis sikeres kezelése ellenére ellenére is dermopathia 36

37 GRAVES-BASEDOW BETEGSÉG Klinikai lefolyás: Laboratororiumi oriumi leletek emelkedett szabad T4 és T3 szint csökkent TSH szint a jódfelvj dfelvétel fokozott, radiojód scan diffus jódfelvételt mutat 37

38 DIFFUS ÉS MULTINODULARIS IS GOLYVA 38

39 DIFFUS ÉS MULTINODULARIS IS GOLYVA Golyva (struma)) a pajzsmirigy megnagyobbodásával járó, j, leggyakoribb pajzsmirigy betegség. g. A golyva a pajzsmirigyhormon termelésének zavarát t tükrt krözi, leggyakrabban a táplt plálék k jód j hiánya okozza. 39

40 DIFFUS NEM TOXICUS GOLYVA típusok: 1. endemiás 2. sporadicus 40

41 DIFFUS NEM TOXICUS GOLYVA 1. Endemiás s golyva olyan területeken ahol a föld, f víz, v élelem jódszegény, főként f hegyvidéki területek 41

42 DIFFUS NEM TOXICUS GOLYVA 1. Endemiás s golyva jód d hiány csökkent pajzsmirigy hormon szintézis zis compensáló TSH-szint emelkedés thyrocyta hyperplasia golyv lyvás megnagyobbodás jód d pótlp tlásával (konyhasó,, kenyér) az endémi miás s golyvák k gyakorisága ga szignifikánsan nsan csökkent 42

43 DIFFUS NEM TOXICUS GOLYVA 2. Sporadicus golyva lyva: kevésb sbé gyakori főként fiatal nőkben n Okok: Golyvaképz pző anyagokat sok zöldsz ldségféleség, növény ny tartalmaz herediter enzim m defectus (autosomalis recesszív állapotok) 43

44 DIFFUS NEM TOXICUS GOLYVA Morphologia ia: hyperplasticus stádium dium: diffus és szimmetrikus megnagyobbodás Micro: folliculus hypertrophia és hyperplasia híg colloiddal 44

45 DIFFUS NEM TOXICUS GOLYVA Morphology: Idővel colloid involutio amikor a pajzsmirigyhormon iránti igény csökken Micro: a stimulált lt epithelium involutioja ioja jön n létre l nagy colloidgazdag mirigyekkel 45

46 DIFFUS NEM TOXICUS GOLYVA Klinikai jellemzők: euthyreoidismus megnagyobbodott pajzsmirigy hypothyreoidismus enzymdefectusban szenvedő gyerekekben 46

47 MULTINODULARIS IS GOLYVA stimulatio és involutio váltakozó epizódjai diffus golyvában a legtöbb hosszú ideig tartó diffus golyva esetei multinodularis is golyvává akulnak át multinodularis is golyvák k okozzák k a legnagyobb mérvű pajzsmirigy megnagyobbodást és gyakran carcinomával téveszthető össze 47

48 MULTINODULARIS IS GOLYVA Típusok: nem toxicus toxicus multinodularis is golyva (Plummer kór) thyrotoxicosist t okozhat 48

49 MULTINODULARIS IS GOLYVA 49

50 MULTINODULARIS IS GOLYVA Macro: megnagyobodott, multilobulált lt, aszimmetrikus mirigyek, a pajzsmirigy súlya 2 kg -t is meghaladhatja lateralis irányba nyomhatja a tracheat vagy esophagust a golyva sternum mögé nőhet: intrathoracicus ( búvár) golyva 50

53 MULTINODULARIS IS GOLYVA Macro: a szabálytalan nodularitás focalis regresszív v elváltoz ltozásokkal: vérzv rzéssel, cysta a képzk pződéssel, fibrosissal és calcificatioval társul Mikro: változó colloid accumulatio,, follicularis is hyperplasia és follicularis is involutio 53

54 GOLYVA: follicularis involutio 54

55 MULTINODULARIS IS GOLYVA Klinikai jellemzők: legtöbb beteg euthyroid lokális lis térfoglalt rfoglaló folyamat jele és s tünetet kozmetikai deformitás trachea, esophagus és vena cava superior compressio acut vérzés fájdalmat okozhat és fokozhatja a térfoglalt rfoglaló hatást 55

56 MULTINODULARIS IS GOLYVA Klinikai jellemzők: alkalmanként nt, focalis nodulus hyperactivitása thyrotoxicosissal sal ritkán hypothyreosis infiltratív ophthalmopathia és dermatopathia NEM látható cardiovascularisis manifestatio (tachycardia, fibrillatio, congestiv szível velégtelenség) prominens lehet 56

57 SOLITER PAJZSMIRIGY NODULUSOK soliter pajzsmirigy nodulusok a normalis populatio 2-4%-ában a gyakoriság endemiás golyvás területeken magasabb egy gócú nodulusok 4x gyakoribbak nőkben és az incidencia az életkorral nő többségük benignus: adenomák, golyva göbök, cysták vagy thyreoiditis gócai 57

58 SOLITER PAJZSMIRIGY NODULUSOK Pajzsmirigy göbök természetére utaló tényezők: soliter göb sokkal gyakrabban daganatos természetű mint a multiplex göb 40 évnél fiatalabbakban valószínűbb hogy daganatos mint öregekben férfiakban lévő göb valószínűbb hogy daganatos 58

59 SOLITER PAJZSMIRIGY NODULUSOK Pajzsmirigy göbök természetére utaló tényezők: fejet nyakat érintő besugárzás esetében malignus pajzsmirigydaganat kialakulásának veszélye nagyobb forró göbök valószínűbb hogy benignusak vékony tű aspiratio (FNA) hasznos eszköz 59

60 ADENOMÁK diszkrét soliter terime malignus transformatio ritka 60

61 ADENOMÁK Pathogenesis: somaticus mutatiók a TSH signal rendszerben a specifikus sejtek clonalis expansioja autonom monoclonalis pajzsmirigy adenomák képződése 61

62 ADENOMÁK Morphologia: jól körülírt soliter lézió, néha fibrosissal, calcificatioval társultan a tumor komprimálja a környező mirigyet változatos szöveti kép beleértve a Hürthle sejtes adenomát és atypusos adenomát 62

63 ADENOMÁK Klinikai jellemzők: fájdalmatlan terimeként jelentkezik amit ráktól kell elkülöníteni scan felvételen áltatában hideg, de néha forró göbök a hideg göbök 10%-a malignus vékony tű aspiratio (FNA) hasznos diagnosztikus eszköz 63

64 CARCINOMÁK az összes rákok r 1.5%-ában töbségük felnőttekben, női n predominantia 90-95% 95% jól l differenciált, viszonylag nem agresszív 64

65 CARCINOMÁK Pathogenesis: fő rizikó faktor az ionizáló sugárz rzás különösen az élet eső két évtizedében nodularis golyva és Hashimoto esetében is van némi n rizikó 65

66 PAPILLARIS IS CARCINOMA pajzsmirigyrákok 75-85% 85%-ában leggyakoribb éves nőkbenn irradiatio adiatiohoz társult rsuló pajzsmirigyrákok csaknem mindig papillaris carcinomák gyakran multifocalisak isak mivel hajlamosak lymphaticus invasiora 66

67 PAPILLARIS IS CARCINOMA Morphologia ia: soliter vagy multifocalis is infiltrativ lesio néha calcificatioval vagy cysticus elváltoz ltozással társult 67

68 PAPILLARIS IS CARCINOMA Micro: hypochrom világos (tejüveg) magok (Árva Annácska szem, Orphan Annie eyes ) magbarázd zdák nuclear grooves eosinophil intranuclearis is pseudoinclusio inclusiok (cytoplasmicus invaginatiók) psammoma testek 68

69 PAPILLARIS IS CARCINOMA 69

71 New York News 1926 Underwood JCE: General and Systemic Pathology, Third edition,

72 PAPILLARIS IS CARCINOMA Micro: Hisztologi tologiai variáns nsok: tokkal rendelkező variáns (korábbi nevén papillaris is adenoma) follicularisis variáns ns: : follicular tumor, árulkodó tell-tale mag jellemzőkkel magas sejtes variáns ns: idősebb egyénekben, rosszabb prognózis zisú 72

73 PAPILLARIS IS CARCINOMA Klinikai jellemzők: általában szabadon mozgatható göb benignus nodulusra emlékezetet az esetek 50%-ában cervicalis nycs áttét t a diagnózis időpontj pontjában távoli áttétek tek ritkák k a jelentkezésekor (5%) lokális tünetek t előrehaladott betegség mellett szólnak 20-éves túlélést 90% 73

75 FOLLICULARIS IS CARCINOMA pajzsmirigyrákok 10-20% 20%-ában főként éves nőkbenn jódhiányos területeken emelkedett a gyakorisága ga 75

76 FOLLICULARIS IS CARCINOMA Morphologia ia: egyedüláll lló göb b ami lehet jól j l körülírt k rt vagy infiltratív tokkal határolt carcinomákat nehéz adenomákt któl elkülöníteni Vascularis invasio kimutatása diagnosztikus értékű! 76

77 FOLLICULARIS IS CARCINOMA 77

78 FOLLICULARIS IS CARCINOMA Micro: papillaris is carcinomákra jellemző nuclearis elváltoz ltozások nincsenek többségük k pajzsmirigyszövetre emlékeztet Vascularis invasio kimutatása diagnosztikus értékű! egyes variansokban Hürthle sejtes predominancia 78

81 FOLLICULARIS IS CARCINOMA Metastasisok főként haematogén úton a csontba, tüdőbe, t májba. m 81

82 FOLLICULARIS IS CARCINOMA Prognózist befolyásolj solják: méret tok és ér-invasio metastasisok hisztologiai anaplasia 82

83 FOLLICULARIS IS CARCINOMA Kliniai lefolyás: jobban differenciált léziók radioaktív v jódot j jobban vesznek fel, ami dg feláll llításában és s a palliatív v kezelésben segíthet sebészi szi kezelés s a lobectomia vagy subtotalis thyroidectomia ia 83

84 MEDULLARIS CARCINOMA sporadicus az esetek 80%-ában éves korban fennmaradók MEN IIa or IIb syndroma- ban éves korban 84

85 MEDULLARIS CARCINOMA pajzsmirigyrákok 5%-ában neuroendocrin daganat parafollicularis is sejtek, C sejtek tumora a medullaris carcinoma sejtjei calcitonint és s esetlegesen más m secretoros produktumokat termelnek a stroma amyloidot tartalmaz 85

86 MEDULLARIS CARCINOMA 86

87 MEDULLARIS CARCINOMA Klinikai lefolyás: sporadicus esetek: pajzsmirigy terime néha dysphagia-val alkalmanként nt a tünetek t a secretált peptiddel kapcsolatosak (pl hasmenés) 87

88 MEDULLARIS CARCINOMA Klinikai lefolyás: Familialis is esetek: általában az abnormális calcitonin szinttel rendelkező érintett beteg tünetmentes rokonainak szűrése se során mutatják k ki. Prognózis változatos,, MEN IIb I lesiók gyakran agresszíve vek. 88

89 ANAPLASTICUS CARCINOMA pajzsmirigydaganatok kevesebb 5%-ában agresszív, a follicularis epithelium differentialatlan tumora leggyakoribb idősebb betegekben különösen endemiás s golyva területein 89

90 ANAPLASTICUS CARCINOMA Micro: magasan anaplasticus sejtek 90

91 ANAPLASTICUS CARCINOMA Micro: következő mintázatok: nagy pleomorph óriássejtek orsósejtes sejtes sarcomatosus megjelenéssel kis anaplasiás sejtek másutt m előfordul forduló kissejtes carcinomára ra emlékeztet keztető képpel 91

92 CONGENITALIS IS ANOMALIÁK Ductus thyroglossus cysta relative gyakori a pajzsmirigy tubularis fejlődésének maradványa trachea előtt lévől középvonali terime bármely életkorban jelntkezhet 92

93 THYROGLOSSUS DUCTUS US (CYSTA) Micro: a falat laphám m bélelib a falban pajzsmirigy szövet, gyakran sok lymphocyta felülfert lfertőződhetnek malignus transformatio ritka 93

94 THYROTOXICOSIS (HYPERTHYREOSIS SIS) Hypermetabolicus állapot amit a keringő emelkedett trijodothyronin (T3) és thyroxin (T4) szint okoz. 94

95 THYROTOXICOSIS (HYPERTHYREOS OSIS) Okai: 1.Basedow Basedow-Graves betegséghez ghez társult rsuló diffus hyperplasia (esetek 85%-ában ban) 2.exogen thyroidea hormon (hypothyreosis kezelésére re) 3.hyperfunctio yperfunctios multinodularis is golyva 4.pajzsmirigy hyperfunctih yperfunctiós adenomája 5.thyroiditis 95

96 THYROTOXICOSIS (HYPERTHYROIDISM) Klinikai lefolyás: hypermetabolicus állapot sympathicus idegrendszer túlzott t activitása 96

97 THYROTOXICOSIS (HYPERTHYREOS OSIS) 1. Bőr: B meleg, nedves, kipirult hogy fokozza a hővesztéstst (Infiltrativ dermopathia csak Graves betegségben gben láthatl tható!) 2. Gastrointestinalis tünetek: fokozott étvágy ellenére súlyveszts lyvesztés, s, amit a fokozott metabolismus és s gyomor motilitás eredményez 97

98 THYROTOXICOSIS (HYPERTHYREOS OSIS) 3. Cardialis manifestatiók legkorábbi és s legkonzisztensebb tünetek t között fokozott cardiac output emelkedett cardialis contaractilitás emelkedett peripherás oxygen igény 98

99 THYROTOXICOSIS (HYPERTHYREOS OSIS) 3. Cardialis manifestatiók: Tünetek: tachycardia palpitatiók cardiomegalia: a thyrotoxicus cardiomyopathia ia eredete bizonytalan + arrhythmiák, különösen pitvarfibrillatio fibrillatio, gyakran idősebb betegekben 99

100 THYROTOXICOSIS (HYPERTHYREOS OSIS) 4. Szemelváltoz ltozások gyakran diagnosztikus értékűek. a szemek szélesen nyitottak, és s pislogás frekvenciája normálisn lisnál l sokkal lassabb Csak a Graves betegségben gben szenvedőkben van ophthalmopathia ia! 100

101 THYROTOXICOSIS (HYPERTHYREOS OSIS) 5. Neuromuscularis tünetek t (sympathicus idegrendszer túlzott t reakciója okozza): tremor hyperactivitás emotionalisis labilitás szorongás képtelen concentrálni insomnia 101

102 THYROTOXICOSIS (HYPERTHYREOS OSIS) Dg: Legjobb kezdeti szűrés hyperthyreosis eosis gyanúja esetén: csökkent serum TSH (feedback gátlás) emelkedett szabad ( nem kötöttk tt) ) T4 102

103 HYPOTHYREOSIS Okok: bármely structuralis vagy functionalis is zavar ami a megfelelő mennyiségű pajzsmirigyhormon termelésével interferál. Primer hypothyreosis eosis: a hypothyreosisal járó esetek többst bbségéért ez felelős. 103

104 HYPOTHYREOSIS Primer hypothyreosis eosis,, okok: 1.chronic hronicus autoimmun thyreoiditis (Hashimoto,, az esetek 15-60% 60%-ában) 2. táplt plálékkal felvett jód j d elégtelens gtelensége, ge, főként hegyvidékeken 3. pajzsmirigy műtétm 4. radiatior 5. gyógyszer gyszer indukált 6. infiltrativi betegség g okozta 104

105 HYPOTHYREOSIS Secunder hypothyreosis bármely eredetű hypopituitarismus tarismus okozta THS deficiencia cia. Tertier hypothyreosis thyreo eotropin- releasing hormon deficiencia ia okozza. 105

106 HYPOTHYREOSIS Klinikai megjelenés: Cretinismus us: ha a pajzsmirigy elégtelens gtelenség perinatalis is periodusban vagy csecsemőkorban. endemiás: táplálékkal bevitt jód j elégtelens gtelensége, ge, endémi miás s golyva sporadicus: hormonszintézis zis defectusa 106

107 HYPOTHYREOSIS Klinikai megjelenés: Cretinismus us: csontváz és s KIR zavart fejlődése mentalis retardatio 107

108 HYPOTHYREOSIS Klinikai megjelenés: Myxoedema: ha pajzsmirigy elégtelens gtelenség idősebb gyerekkorban felnőttkorban jelentkezik 108

109 HYPOTHYREOSIS Klinikai megjelenés: Myxoedema felnőttekben ttekben: fizikai és mentalis aktivitás s alattomos lassulása sa fáradtság hideg intolerancia ia 109

110 HYPOTHYREOSIS Klinikai megjelenés: Myxoedema felnőttekben ttekben: Tünetek: periorbitalis is oedema bőr r durvává válása cardiomegalia ia hajhullás myxoedema a dermisben és s más m szövetekben 110

111 HYPOTHYREOSIS Klinikai megjelenés: Myxoedema gyerekekben: cretinismus és s felnőttkori hypothyreosis közötti közbk zbülső jelek, tünetek t 111

112 MELLÉKPAJZSMIRIGY PATHOLOGIÁJA 112

113 PRIMER HYPERPARATHYREOSIS Az egyik leggyakoribb endokrin betegség a PTH autonom túltermelődése jellemzi. 113

114 PRIMER HYPERPARATHYREOSIS Előidéző léziók gyakorisága: adenoma 75-80% primer hyperplasia (diffus vagy nodularis) 10-15% mellékpajzsmirigy carcinoma < 5% 114

115 PRIMER HYPERPARATHYREOSIS legtöbb eset 50 éves kor felett, női predominanciával (3:1) az esetek túlnyomó többségét sporadikus adenoma vagy hyperplasia okozza kevés esetben örökletes syndroma, MEN I okozza 115

116 PRIMER HYPERPARATHYREOSIS MELLÉKPAJZSMIRIGY ADENOMÁK mellékpajzsmirigy adenoma általában soliter er,, gm g és s finom tok övezi a fennmaradó mirigyek általában normális méretűekek adenomákat általában fősejtek f alkotják 116

117 PRIMER HYPERPARATHYREOSIS PARATHYROIDEA PRIMER HYPERPLASIA primer hyperplasia általában az összes mirigyet érinti asszimmetrikus érintettség g különösen k nodularis hyperplasia esetében láthatl tható a mirigy teljes súlya s ritkán n haladja meg az 1.0 gm g -ot 117

118 118

119 PARATHYREOIDEA HYPERPLASIA 119

120 PRIMER HYPERPARATHYREOSIS PARATHYROIDEA CARCINOMA parathyroidea carcinoma egy mirigyet nagyobbít t meg aminek súlya s 10 gm-ot is meghaladhatja a malignitás diagnózisa a helyi invasio, metastasis vagy mindkettő alapján 120

121 PRIMER HYPERPARATHYREOSIS MÁS SZERVEK ELVÁLTOZ LTOZÁSAI csontváz z eltérések sek: osteoclast activatio demineralizatio, csont resorptio súlyos esetekben az érintett csontban, a velőű őűrben fokozott mennyiségű fibrosus szövet (osteitis fibrosa) később ez focális vérzéssel és cystaképz pződéssel társul (osteitis fibrosa cystica) un. barna-tumor jelentkezhet: : tumorszer szerű, elkülönülő terime vérzéssel, haemosiderin tartalmú macrophagokkal okkal, óriássejtekkel 121

122 OSTEITIS FIBROSA CYSTICA Jellegzetes radiologiai elváltoz ltozás s a molyrágta, felritkult csont, ami legjobban a második m és s harmadik újj középső újjpercében látható. WHO 122

123 OSTEITIS FIBROSA 123

124 PRIMER HYPERPARATHYREOSIS MÁS SZERVEK ELVÁLTOZ LTOZÁSAI vese érintettség: hugyúti kövesség (nephrolithiasis) tubulointertsitium calcificatiója (nephrocalcinosis) metastaticus calcificatio más szervekben hypercalcaemiaemia kedvez kialakulásukban 124

125 VESEKÖVESSÉG 125

126 PRIMER HYPERPARATHYREOSIS KLINIKAI JELLEMZŐK Két t főf megjelenés s van: asymptomaticus hyperparathyreosis symptomaticus hyperparathyreosis 126

127 PRIMER HYPERPARATHYREOSIS KLINIKAI JELLEMZŐK Asymptomaticus hyperparathyreosis sis: legtöbb eset rutin serum Calcium-szint vizsgálata során n kerül l meghatároz rozásra primer hyperparathyreoidism oidismus esetében a serum PTH szint aránytalanul magas a serum Ca szinthez viszonyítva nem mellékpajzsmirigy eredetű hypercalcaemia esetében a serum PTH szint alacsony vagy nem detektálhat lható 127

128 PRIMER HYPERPARATHYREOSIS KLINIKAI JELLEMZŐK Symptomaticus primer hyperparathyreosis eosis: Multiplex tünetek: csontbetegség: csontfájdalom törések t miatt vesebetegség: vesekövess vesség g fájdalommal f és obstructiv nephropathiával 128

129 PRIMER HYPERPARATHYREOSIS KLINIKAI JELLEMZŐK Symptomaticus primer hyperparathyreosis eosis: Multiplex tünetek: CNS elváltoz ltozások: : depresszi zió, görcsrohamok gyengeség cardialis manifesztáci ciók: aorta és mitralis is billentyű calcificatio 129

130 SECUND NDER HYPERPARATHYREOSIS bármely alacsony Ca szinttel járój állapot okozza alacsony Ca szint a parathyroideák compensatorikus túlműködéséhez vezet 130

131 SECUND NDER HYPERPARATHYREOSIS Leggyakoribb oka a veseelégtelens gtelenség: veseelégtelens gtelenségben gben a pathogenesis phosphat retentio és hypocalcaemia által kiváltott compensatoricus PTH hypersecretioval kapcsolatos Járulékos tényezt nyezők: tökéletlen GI Ca resorptio a csontváz z PTH és s D vitaminnal szembeni rezisztenci zisztenciája 131

132 SECUND NDER HYPERPARATHYREOSIS renalis osteodystrophia osteitis fibrosa cystica keveredik a D vitamin elégtelens gtelenséggel ggel kapcsolatos osteomalacia-val más s tényezt nyezők pl dialysatumb umból eredő Aluminum további faktorok melyek a csont mineralizáci ciójával interferálnak metastaticus calcificatio jöhet létrel tre: gyomor, tüdő, bőr, szemek, arteriák, izületek körülk 132

133 Kiegészítő információ a csontpathologiából: D VITAMIN HIÁNY TÜNETEIT Se Ca csökkent kkent,, se phosphat emelkedett. Alapvető elváltoz ltozás: 1. a csont tökéletlent (elégtelen) mineralizatiója ami 2. a nem-mineralizáltlt osteoid szaporulatát eredményezi 133

134 Kiegészítő információ a csontpathologiából D VITAMIN HIÁNY TÜNETEIT Rachitis és osteomalacia rachitis, fejlődésben lévől csontokban osteomalacia a normális fejlődés befejeződését t követk vető csontokban 134

135 SECUND NDER HYPERPARATHYREOSIS az alapját t képezk pező vesebetegség rendezésével az állapot javulhat alkalmanként nt autonom adenoma alakulhat ki: tertier hyperparathyreosis eosis 135

136 HYPOPARATHYREOSIS Lehetséges okok: műtét t okozta az összes mirigy congenitalc ongenitalis is hiánya a mirigy autoimmuna destructiója familialisis hypoparathyreosis 136

137 HYPOPARATHYREOSIS Fő klinikai tünetek: t neuromuscularis tünetekt netek: tetania ia, izomgörcs rcs, laryngealis stridor és convulsiok mentalis elváltoz ltozások: irritabilitás és psychosis intracranialis is tünetekt netek: emelkedett intracranialis is nyomásfokoz sfokozódás papilla oede demával 137

138 HYPOPARATHYREOSIS Fő klinikai tünetek: t szem elváltoz ltozások: lencse calcificatio cataracta a képzk pződéshez vezet cardialis ingerületvezet letvezetési defectusok jellegzetes megnyúlt QT intervallummal 138

139 PSEUDOHYPOPARATHYREOSIS EOSIS PTH receptor complex eltérésével, a PTH- ra való válasz hiány nyával kapcsolatos. 139

140 PSEUDOHYPOPARATHYREOSIS EOSIS ez a következk vetkezőkhöz z vezet: hypocalcaemia compensatorikus parathyroidea hyperfunctio és s különbk nböző csontváz és fejlődésbeli rendellenességek: alacsony termet, kerek arc, rövid nyak, rövid kezek és s lábak l 140

141 MULTIPLEX ENDOCRIN NEOPLASIA (MEN) 141

142 MULTIPLEX ENDOCRIN NEOPLASIA (MEN) Általában autosomalis domináns syndromák amit számos endokrin mirigy szimultán hyperplasiája vagy tumora jellemez. 142

143 MEN I (Werner syndroma) parathyroidea ea,, pancreas, és hypophysis érintettség etiologia: : a 11q13 chromosom omán lévő mutatio, a tu suppressor gén g n elvesztése se a 11-es chromosomán 143

144 MEN I (Werner syndroma) 1. Parathyroidea hyperplasia vagy multiplex adenomák az esetek 90-95% 9 95%- ában. (hypercalcaemia és s vesekövess vesség) 144

145 PARATHYREOIDEA HYPERPLASIA 145

146 MEN I (Werner syndroma) 2. Pancreas s szigetsejtes léziók: : adenoma, carcinoma, hyperplasia. Különböző anyagokat termelhet: gastring (Zollinger-Ellison syndroma), insulin (hypoglycaemia), serotonin, vasoactív intestinalis is polypeptid. 146

147 MEN I (Werner syndroma) 3. Hypophysis adenoma általában nem functionalis. is. 147

148 ÉP HYPOPHYSIS HYPOPHYSIS ADENOMA H-E H-E EZÜST FESTÉS EZÜST FESTÉS 148

149 MEN II (Sippl( Sipple syndroma) ) (MEN IIa) genetikailagilag különbözik MEN I-tőlI medullaris pajzsmirigyrák- pheochromocytoma syndroma etiologia: : 10q11.2 chromomán n lévől RET protooncogen mutáci ciója 149

150 MEN II (Sipple( syndroma) ) (MEN IIa) 1. Medullaris pajzsmirigyrákok általában multifocalisak isak és s a syndromát dominálj lják. C-sejtes hyperplasia is jelen lehet, calcitininon túl l más m peptideket is termelhet. Többségük malignus lefolyású. 150

151 MEDULLARIS CARCINOMA 151

152 MEN II (Sipple( syndroma) ) (MEN IIa) 2. Pheochromytomák 50%-ban vannak jelen, gyakran bilaterálisak lisak és extraadrenalisak. Többségük benignus us. 152

153 PHEOCHROMOCYTOMA 153

154 PHEOCHROMOCYTOMA Relative ritka daganat ami catecholamin termeléssel és hypertensióval jár j (az összes hypertoniás eset 0.1% - 0.3%-ában ban). Alkalmanként nt biogén steroidokat okat vagy peptideket termelhet,, Cushing syndromát t vagy más s endokrin betegséget get eredményezve. 154

155 PHEOCHROMOCYTOMA 85% a mellékvese velőállom llományában ered fennmaradók k bárhol b megjelenhetnek az extra-adrenalis adrenalis paraganglion rendszerben extraadrenalis tumorokat okat gyakran paraganglioma néven illetik 155

156 PHEOCHROMOCYTOMA Lehetnek: sporadicusak (90%) familialisis syndromához társulók (általában autosomalis dominans), beleértve MEN II, III, von Recklinghausen betegség,, von Hippel-Lindau betegség, Sturge-Weber syndroma 156

157 PHEOCHROMOCYTOMA legtöbb sporadicus lesio felnőttkorban jelentkezik, familialis lesiók gyerekkorban erős s férfi f predominanciával bilateralisis lesiók: : sporadicus esetek 10-%- ában, familiaris 70%-ában 157

158 PHEOCHROMOCYTOMA Morphologia ia: méret változatos v lehet (1gm-4kg), halvány szürke vagy barna bevérz rzéssel, necrosissal, cysticus elváltoz ltozással magasan vascularizált lt fixatio Zenker-féle dichromat fixativban ban, catecholaminok ok oxidatiója miatt barnás- fekete lesz 158

159 PHEOCHROMOCYTOMA Micro: a polyglonalis chromaffin sejtek kis sejtfészkeket, szkeket, sejtlabdákat un. Zellballen képeznek a cytoplasma granularis is, a granulumok umok catacholaminokat okat tartalmaznak a sejtek magja gyakran elégg ggé pleomorph, de ezek nem megbízhat zható szövettani jelek a malignitás megitélésében 159

160 PHEOCHROMOCYTOMA Morphologia ia: EM membran határolt electrondenz nz granulumok umok immun-hisztokémiailag a sejtek chromogranin és synaptophysin pozit itívak 160

161 PHEOCHROMOCYTOMA a pheochromocytoma malignus az adrenalis daganatok 2%-10% 10%-ában és az extraadrenalis lesiok 20-40% 40%-ában a malignit itás diagnózisa kizárólag a metastasis jelenléte alapján metastasist a nyirokcsomóba, májba, m tüdőbe és s csontokba adhat 161

162 PHEOCHROMOCYTOMA Klinikum: hypertensio más s szervek rendellenes működésével, m szív (infarctus us, catecholamin cardiomyopathy etc) és hypertonia okozta agyvérz rzés. Típusos klinikai tünet: t hirtelen vérnyomásemelkedés tachycardiával val, palpitatióval val, fejfájással, izzadással és remegéssel. 162

163 PHEOCHROMOCYTOMA Dg: szabad catecholaminok ok és metabolitjaik úgymint vanilin-mandulasav (VMA) fokozott excretiója a vizetbe. 163

164 MEN III vagy MEN IIb MEN IIa-hoz hasonló neuromák vagy ganglioneuromák + tüneteivel. t Etiologia ia a familialis is esetekben valósz színű 10q11.2 RET proto-oncogen oncogen mutatióval kapcsolatos, különbözik MEN IIa-tól mivel 50% sporadicus us. 164

165 MEN III vagy MEN IIb Marfanoid testi habitussal sal társulhat és parathyroidea hyperplasiával val. A jelentkező klinikai tünetek t gyakran a neuromákkal kapcsolatosak, átlagos túlélési idő rövidebb mint MEN IIa-ban ( évtized). 165

166 NEUROMA 166