Ipartelepítés Dunaújvárosban pro és kontra
|
|
- Veronika Lakatosné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Ipartelepítés Dunaújvárosban pro és kontra HAVELLANT ORSOLYA 1 Aláírta a dunaújvárosi gumiabroncsgyár létesítéséről szóló megállapodást a dél-koreai Hankook a magyar kormánnyal Szöulban helyi idő szerint hétfőn - adta hírül a Dow Jones nyomán az MTI. A gyár 2007-től kezd termelni, 1500 munkahely létesül az első ütemben. " (2005. október 31.) A fenti hír a politikusokon kívül jelentősen megosztja a város közvéleményét is, hiszen az ilyen jellegű ipartelepítések kapcsán általában a gazdasági és a környezetvédelmi érdekek szembekerülnek egymással. Dunaújváros esetében sincs ez másképp. Ami a gyártelepítés mellett szól az egyértelműen a beruházás által nyújtott jelentős munkahelyteremtés. Miért is van annyira szüksége új munkahelyekre a városnak? Dunaújváros sajátos monokultúrás iparszerkezetének pillére a városalapítás óta a Dunai Vasmű, amely a város és térségének legnagyobb foglalkoztatója. A rendszerváltásból eredő gazdasági változások Dunaújvárosban is éreztették negatív hatásukat, számos helyi üzem kényszerült dolgozóinak elbocsátására, legrosszabb esetben bezárásra. Megszűnt a cipőgyár, csak régen nem üzemel már a fonoda, a tejüzem és a sörpalackozó sem. Ezeknek azonban mérsékelt hatása volt, így Dunaújvárosban nem következett be olyan látványos foglalkoztatott-réteget érintő összeomlás, mint az ország sok más településén (például a borsodi térségben, ahol több ezreket érintett az ózdi és a diósgyőri kohászati válság). A legnagyobb foglalkoztató, a DUNAFERR vállalatcsoport körüli privatizációs eljárás elhúzódása miatt a foglalkoztatási mutatók az országos átlagnál kedvezőbben alakultak, ez összességében csúsztatott gazdasági átalakulást" eredményezett a városban. A DUNAFERR magánosítását azért is kísérte nagy érdeklődés, mert a vasgyár sorsától nagyban függ a város jövője is. A vasmű eladása végül 2004 decemberében megtörtént. A kormány olyan magánosítást támogatott, amely célul tűzi ki a vaskohászat fejlesztését, és amelyben a tulajdonos biztosítja az alapanyag-ellátást valamint a piacokat is. A térség sajátos gazdasági szerkezetére való tekintettel azonban a befektető kiválasztásakor a fő szempont a foglalkoztatás volt. A jelenlegi foglalkoztatási szint tartása, azért is fontos tényező, mert a munkaképes lakosság 30%-a a DUNAFERR-tői kapja a fizetését 2. Habár a privatizációt elnyerő ukrán cég (Donbass Ipari Szövetség) vállalta, hogy öt évig megtartja a jelenlegi munkás létszámot, a rugalmasabb munkaerő-szerkezet kialakítása érdekében elbocsátásokra előbb-utóbb várhatóan sor kerül. Ezt nem is annyira a technológiaváltás indokolja, hanem az, hogy a vállalatcsoporton belül jelentős számú - elsősorban adminisztratív - munkaerő dolgozik. így a DUNAFERR átalakulását a város és térsége is megérzi. Nem kérdés, hogy a Vasmű hosszútávon fennmarad, csak nem mindegy, hogy 1 doktorjelölt, Miskolci Egyetem 2 Dunaújvárosi Hírlap, június 13. (3.oldal) 173
2 hány embert foglalkoztatnak, és hogy az átmeneti időszak nehézségei mennyire és mennyi ideig terhelik a lakosságot. Az egyoldalú iparszerkezet a jelenlegi piaci viszonyok között igen veszélyes, mindenképpen szükséges lenne ezen változtatni. A hazai esetek közül a megyeszékhely, Székesfehérvár áll példaképpen a város előtt, amely igen nehéz helyzetbe került a '90-es évek elejének gazdasági recessziója miatt. A legutóbbi időkben azonban a megyeszékhely gazdasági fejlődése újra lendületet vett, és a város látványosan talpra állt. Befektetők sora települt le a város ipari parkjaiban, új munkahelyek, áruházi építkezések létesültek. Az új vállalkozások munkahelyteremtése fontos Dunaújvárosnak is, mert a DUNAFERR vállalatcsoport esetleges szerkezetének átalakítása válságot idézhet elő. Az 1994-ben létrehozott DUNAFERR Foglalkoztatásért" Acélalapítvány fő célja, hogy támogassa a DUNAFERR vállalatcsoport azon munkavállalóit, akiknek munkaviszonya gazdasági vagy iparszerkezeti okokból megszűnt. Az alapítvány az érintett dolgozók számára oktatási, képzési támogatást nyújt, közvetítés útján munkalehetőséget biztosít, hogy megkönnyítse újrakezdésüket. Az alapítvány viszont önmagában nem jelent tartós megoldást, ha nincs elég új munkahelyteremtő befektetés. A fő probléma tehát, hogy a DUNAFERR-nél bekövetkező változások esetén új munkalehetőségeket kell biztosítani a felszabaduló munkaerő számára, ha a város meg akarja tartani az érintett családokat. A népesség csökkenése már így is jelentős. A város gazdasági életének fellendülése várhatóan a település évek óta tartó igen kedvezőtlen demográfiai mutatóira is pozitív hatással lehetne. Dunaújváros lakossága 1990 és 2003 között több, mint egy tizedével (-11,4%) csökkent (1. ábra) ábra Lakosságszám változása Dunaújvárosban ( ) Forrás: Fejér Megyei Statisztikai Evkönyvek ( ) 174
3 A lakosság száma elsősorban a negatív migrációs egyenleg következtében csökken óta olyan mértékű elvándorlási folyamat indult meg, hogy azt pár évvel később már a természetes szaporodás sem tudta azt ellensúlyozni. A népességvesztéssel párhuzamosan a lakosság korösszetétele is hátrányára változott. A város lakossága folyamatosan, az átlagosnál erősebben öregszik, melyet jól illusztrál a 60 évesnél idősebbek össznépességhez viszonyított aránya ban a 60 évnél idősebbek aránya alapján a város még fiatalabb" volt a többi város átlagánál, mára viszont elöregedett", és a fiatalok városa" jelző megkopott. A megindult öregedési folyamat eredményeképpen a korösszetétel még az 1949-es, a városépítés előtti állapotoknál is rosszabb. A 0-14 éves korosztály arányának drasztikus csökkenése alapján megállítható, hogy a népesség reprodukciója nem biztosított. Az átlagosnál gyorsabb öregedés a kiugróan kedvezőtlen migrációs egyenleggel - azaz elvándorlással - hozható összefüggésbe, mert az elsősorban aktív korosztályokat, főként a mozgékonyabb fiatal nemzedéket érinti. Szerencsés esetben az elköltözők a város vonzáskörzetén belül maradnak, megtartva városi munkahelyüket, habár pénzügyi szempontból így is adózókat veszít a város (2. ábra). Az ilyen jellegű elköltözések hátterében az anyagiakon túl gyakran az is állt, hogy Dunaújvárosban igen kevés a családi házas övezet, és csak kevés közművesített telek állt rendelkezésre. így aki családi házat szeretett volna építeni, kénytelen volt valamelyik szomszédos községbe átköltözni. Mára javult a helyzet, a hajdani külterületek belterületté nyilvánításával építkezésre alkalmas telkekhez jutott a város. Felmérésem szerint azonban az elvándorlás túlhalad az ún. szuburbanizációs jelenségen, és sokan a város térségén kívülre költöznek. 2. ábra Dunaújváros szuburbanizációs térségének elhatárolása az el- és bevándorlási adatok alapján ( ) településjegyzék: 1.zóna 2.zóna 3.zóna Baracs Mezőfalva Nagyvenyim Rácalmás Dunaföldvár Előszállás Kisapostag Kulcs Nagykarácsony Perkáta Adony Székesfehérvár Pusztaszabolcs Sárbogárd Solt Forrás: KSH 175
4 A gyártelepítés ellen szóló egyetlen érv, annak esetleges környezetkárosító hatása. A városról alkotott általános kép nem a kellemes rekreációs lehetőségeket biztosító Duna-part és a zöldterületek kiemelten magas aránya, hanem a környezetkárosító tényezők erőteljes jelenléte. A környezetkárosítás fő oka az ipari tevékenység. Igaz, a vasmű és a város között telepített véderdőnek óriási szerepe van a porszennyeződés szűrésében, és jelentős az oxigéntermelése, Dunaújváros mégis szennyezett levegőjű város. A légszennyezést elsősorban a levegőben levő szálló és ülepedő por, valamint kén-dioxid és nitrózusgázok okozzák. A környezetkárosítás csökkentése érdekében az elmúlt évtizedben több olyan beruházás és fejlesztés is történt, amely a vasgyártással járó károsanyag kibocsátást (elsősorban porterhelést) mérsékelte (3. ábra). 3. ábra A Dunaújváros területéről kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége (éves kibocsátás tonna/év) D szilárd (por) kén-dioxid D nitrogén-oxidok Forrás: Tájékoztató Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotváltozásáról, 2003, 11. oldal A levegőminőségnek meghatározó szerepe van a légúti betegségek kialakulásában. A környezeti ártalmak összegződnek, és ennek általában egyenes következménye a lakosság egészségkárosodása. A kén-dioxid a nyálkahártyában maró hatású kénsavvá alakul, míg a nitrogén-dioxid salétromsavvá alakulva a tüdő hörgőinek felületét teszi tönkre. Ezért nagyon sok a városban és a környéken a légúti megbetegedésben szenvedő ember. A statisztikák azt mutatják, hogy a légzőszervi megbetegedések száma évről-évre egyenletesen emelkedik, bár az emelkedésben az is közrejátszik, hogy öregszik a város lakossága, továbbá a nem ipari jellegű légszennyezés, mint pl. a levegő pollentartalma is erősíti ezt a tendenciát. A leggyakoribb diagnózis valamilyen allergiás megbetegedés, szénanátha vagy asztma, de gyakori a hörghurut és a daganatos megbetegedés is (4. ábra). 176
5 [ 2500' iooo tüdőtumor szénanátha El tüdőasztma D idült légcsőhurut Forrás: Tájékoztató Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotváltozásáról, 2003, 13. oldal Az új betegségfajtákban szenvedők száma is növekszik, bár 2002-ben a megbetegedések, a tüdőtumor kivételével, minden betegségtípusnál visszaestek (5. ábra). Ennek ellenére továbbra is kijelenthető, hogy van mit javítani a város környezetének nagyon is kifogásolható állapotán. 5. ábra Nyilvántartásba vett betegek száma a tárgyév folyamán lakosra vonatkoztatva Dunaújvárosban I tüdőtumor szénanátha H tüdőasztma D idült légcsőhurut Forrás: Tájékoztató Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotváltozásáról, 2003, 14. oldal 177
6 Sokan joggal tartanak az új beruházástól. A fejekben többnyire az a gondolat fogalmazódik meg, hogy a gumigyártás erős környezeti terheléssel jár. A gyártelepítést ellenzők problémája elsősorban ott fogalmazódik meg, hogy egy ilyen jellegű ipari üzemet nem a várostól északra elhelyezkedő Ipari Parkban kellene megépíteni, amelynek ráadásul közvetlen szomszédságában a város legfelkapottabb, családi házas övezete áll. Az esetleges károsanyag-kibocsátás azonban természetesen nemcsak ezt a városrészt, hanem az egész várost érinti, ugyanis a térségben uralkodó északi-északnyugati szélirány a sűrűn lakott területek felé vinné a potenciális szennyeződést. A déli iparterületen azonban mindössze 6 hektár hasznosítható, és ráadásul messze vannak a közművezetékek, nagyon drága lenne azok odavezetése. A Hankook cég képviselőinek tájékoztatása szerint ők a legkorszerűbb, környezeti követelményeknek is megfelelő technológiát hoznak Dunaújvárosba, amelyben a termelés zárt rendszerben működik, és korántsem zúdít annyi szennyeződést a városra, mint sokan gondolják. A környezetükért és egészségükért aggódókat úgy tűnik, ez nem nyugtatja meg. Joggal gondolják, hogy csak azért, mert ez a város már hozzászokott az ipari szennyezéshez, minden újabb egészségkárosítást is elviselnek. A gyárépítés mindenesetre 2006 januárjában elkezdődik, és a termelés várhatóan 2007-ben megindul. A laikusok pedig csak bízhatnak abban, hogy tényleg (por és gáz)felhötlen lesz a város öröme az első ütemben 1500 főt, majd 3000 főt foglalkoztató cég letelepedése miatt, amely egyben a vasmű létszámleépítéséből adódó foglalkoztatási problémák mérséklésében jelentős részt vállalhat. 178
KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv
KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése
RészletesebbenNógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
RészletesebbenTárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika
BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál
RészletesebbenNYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ
NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés
RészletesebbenSzebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
RészletesebbenSAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló
SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...
RészletesebbenKözfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában
Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Humánmenedzsment Szak Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában dr. Farkas Györgyi 2014. Tartalomjegyzék I. Bevezetés...1 1.) A témaválasztás
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenKisújszállás Város Önkormányzata
HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program
RészletesebbenKisújszállás Város Önkormányzata
ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é
Részletesebbenkézi iszapolás, kézzel
Teljesítés bruttó értéke: 218 065 392 164 763 840 5 017 195 16 159 646 4 751 797 4 668 120 22 704 794 jelmagyarázat: egységár/összesen Ft: 34,4 155 2 980 13,10 OKP teljesítés 10% gaz sík 11 Ft/m2 kézi
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011.
Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. 1 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3 1.2. Főbb célkitűzések 3 1.3.
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi
RészletesebbenBUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET
BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG
RészletesebbenA 10 millió forintos Családi Otthonteremtési Kedvezmény és az új lakások áfa-kulcsának csökkentése
A 10 millió forintos Családi Otthonteremtési Kedvezmény és az új lakások áfa-kulcsának csökkentése Statikus gazdasági és költségvetési hatásvizsgálat 2016. január 25. 2 Alábbi anyagunkban a 10 millió forint
Részletesebben2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr
Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...
RészletesebbenRÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA
HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 1 RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A megalapozó vizsgálatot
RészletesebbenÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT.
ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május Megbízó: ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Tervező: PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. Ügyvezető igazgató: Felelős tervező:
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI
6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros
RészletesebbenLAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai
RészletesebbenEgy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100
gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok
RészletesebbenAZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON
MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK FÜZETEK. 1 MÉRTÉK FÜZETEK 7. szám 2016. március Szerző: Timár János AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZA- BADSÁG-KÉPE 2015-BEN MAGYARORSZÁGON
RészletesebbenTárgy: Közérdekű bejelentés a közúti fuvarozók követeléséről a gázolaj adójának csökkentésére
Veres János úr pénzügyminiszter Pénzügyminisztérium Budapest Budapest, 2008. május 20. Tárgy: Közérdekű bejelentés a közúti fuvarozók követeléséről a gázolaj adójának csökkentésére Tisztelt Pénzügyminiszter
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenA nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...
RészletesebbenDél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12
2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,
RészletesebbenSALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.
1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek
RészletesebbenNyugdíjak és egyéb ellátások, 2013
Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők
RészletesebbenBONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat
BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban
RészletesebbenTársadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal
Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,
RészletesebbenNEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév
Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika
RészletesebbenMunkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév
Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG
BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program
RészletesebbenTájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról
Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői
RészletesebbenÖsszefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről
Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a
RészletesebbenEducatio 1997/03 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN
TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN BÁR A FEJLETT ORSZÁGOK SZEMSZÖGÉBÕL MAGYARORSZÁG EGÉSZE elmaradott területnek számít, egy részletesebb, közeli vizsgálódás viszont már azt is ki tudja mutatni,
RészletesebbenA társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*
2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1
RészletesebbenAHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014
AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb
RészletesebbenKözbizalom 2014. Összefoglaló
Nincs változás, de mégis Közbizalom 2014 Tíz éve kezdték el hazai közösségfejlesztő szervezetek 1 felmérni, vizsgálni a közbizalom magyarországi állapotának pillanatképét. Mivel az évenkénti kérdezéseknél
RészletesebbenOrszággyűlés Hivatala
Országgyűlés Hivatala Bizottsá i módosító javaslat Magyar Országgyűlés Gazdasági Bizottsága Dr. Szili Katalin asszonynak az Országgyűlés elnökének Irományszám: -r/l4,41,346. Érkezett : 2004 OKT 2 6. Helyben
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4
2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...
RészletesebbenBUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1
BERÉNYI B. ESZTER BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 Budapest rendszerváltozás utáni fejlődésének legjellemzőbb vonása az 1980-as évek végén elinduló szuburbanizációs
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2
Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...
Részletesebben"Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni"
"Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni" (Hírszerző, 2008 december 9.) Az Út a munkához program biztosan kielégíti majd a tömegigényt, hogy az ingyenélőket most jól megregulázzuk, az
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2
Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2
Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5
RészletesebbenSZÉKKUTAS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (2010-2014)
SZÉKKUTAS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (2010-2014) 2011. Székkutas településfejlesztési stratégiája (2010-2014) 1. Bevezetés "...igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek
Részletesebben1. A program területének kijelölése
1. A program területének kijelölése 1.1 Előzmények A 2004-ben készült el Józsefváros 15 éves kerületfejlesztési stratégiája, mely javaslatot tett a kerület 11 önálló arculattal rendelkező területi egységre
RészletesebbenBARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler
RészletesebbenJAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására
NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád
RészletesebbenTELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.
RészletesebbenPüspökladány Város. Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY
Püspökladány Város Akcióterületi Terve (ATT) PÜSPÖKLADÁNY 2013 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása...
RészletesebbenMAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotáról 2005. Dunaújváros 2006.
TÁJÉKOZTATÓ Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotáról Dunaújváros 2006. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1 Összefoglaló jelentés 2 Részletező jelentés 6 I. Légszennyezettségi állapot 6 II. Vizeink
RészletesebbenA VASKOHÁSZAT ÁTALAKULÁSA, ÉS ENNEK KÖVETKEZMÉNYEI
A VASKOHÁSZAT ÁTALAKULÁSA, ÉS ENNEK KÖVETKEZMÉNYEI KUKELY GYÖRGY 1 Magyarországon a vaskohászat fejlődése a vasútépítések és az extenzív iparfejlesztés időszakában volt a legdinamikusabb. Az 50-es években
RészletesebbenPÉTERVÁSÁRAI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KÖZOKTATÁSI FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI (INTÉZKEDÉSI) TERV (2005-2008)
PÉTERVÁSÁRAI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA 3250 PÉTERVÁSÁRA, KOSSUTH L. ÚT 1. KÖZOKTATÁSI FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI (INTÉZKEDÉSI) TERV (2005-2008) 2005 1/120 KÖZOKTATÁSI
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL
TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék
RészletesebbenA FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY
A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A csehszlovák köztársaságnak az 1938-39 években történt felszámolása után a Magyarországhoz visszacsatolt területeken élő munkásrétegek
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2
Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenA nyugdíjreform elsõ négy éve
Közgazdasági Szemle, XLIX. évf., 2002. június (518 527. o.) ÁMON ZSOLT BUDAVÁRI PÉTER HAMZA LÁSZLÓNÉ HARASZTI KATALIN MÁRKUS ANNAMÁRIA A nyugdíjreform elsõ négy éve Modellszámítások és tények Az 1998-ban
RészletesebbenÚrkút Község Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Úrkút Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A település bemutatása Értékeink, küldetésünk Célok A helyi Esélyegyenlőségi Program
Részletesebben8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek
Tartalom Tartalom... 1 1. Bevezetés... 4 1.1 A koncepció előnyei... 4 1.2 Miért van szüksége Fényeslitkének településfejlesztési koncepcióra, és programozásra?... 4 1.3 Kihívások... 4 2. Munkamódszerek....
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotváltozásáról 2003
TÁJÉKOZTATÓ Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotváltozásáról 2003 Dunaújváros 2004 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1 Összefoglaló jelentés 2 Részletező jelentés 5 Légszennyezettségi állapot
RészletesebbenBARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október
BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenVélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés
Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés A Fővárosi Önkormányzat ismét jelentősen, 13 százalékkal tervezi emelni a BKV menetdíjait. Amint az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították,
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotáról 2006. Dunaújváros 2007.
TÁJÉKOZTATÓ Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotáról Dunaújváros 2007. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1 Összefoglaló jelentés 2 Részletező jelentés 6 I. Légszennyezettségi állapot 6 II. Vizeink
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3
Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenA kistelepülések helyzete az Alföldön
A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős
RészletesebbenAz árfolyamsáv kiszélesítésének hatása az exportáló vállalatok jövedelmezõségére
MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI KHT Az árfolyamsáv kiszélesítésének hatása az exportáló vállalatok jövedelmezõségére (Az MKIK-GVI és a megyei kamarák kérdõíves vállalati
RészletesebbenBUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV
BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ
RészletesebbenA piros szalag története
2011. DECEMBER 1. AZ AIDS VILÁGNAPJA Miitt jjellentt az AIDS? A négy betű a betegség angol nevének (Acquired Immune Deficiency Syndrome) rövidítése. Magyar jelentése: szerzett immunhiányos tünetegyüttes.
RészletesebbenJ E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2003. decemberi 4-ei üléséről.
J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2003. decemberi 4-ei üléséről. Az ülés helye: Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlésének ülésterme Jelen vannak: 1. Dr. Kálmán
RészletesebbenAkikért a törvény szól
SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként
RészletesebbenAz egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi
Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási
RészletesebbenA pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016
A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című kutatási program keretében
RészletesebbenMiskolc város környezeti és lakossága egészségi állapota 2014.
Miskolc város környezeti és lakossága egészségi állapota 2014. Ivóvízminőség Miskolc város ivóvízminősége 2014. évben megfelelő volt. A hatósági vizsgálatok során a fogyasztói hálózaton kijelölt 35 mintavételi
RészletesebbenJÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002
JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:
RészletesebbenIktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről
Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! Az oktatási rendszer
RészletesebbenDevizahitel-kiváltást
Fórum MI TÖRTÉNIK A HAZAI LAKÁSÁLLOMÁNNYAL? MERRE A KIÚT, VAN-E MEGHATÁROZHATÓ KIÚT A MŰEMLÉKI LAKÓÉPÜLETEKET ÉS AZ ÚJ ÉPÍTÉSŰ INGATLANOKAT EGYARÁNT ÉRINTŐ GAZDASÁGI PROBLÉMÁK KÖRÉBŐL. LETENYEI LÁSZLÓ
RészletesebbenJ e g y zőkönyv ISZB-NP-1/2010. (ISZB-NP-1/2010-2014.)
ISZB-NP-1/2010. (ISZB-NP-1/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottsága népesedéspolitikai albizottságának 2010. november 8-án, hétfőn, 8 óra 37 perckor
RészletesebbenA Gárdonyi Rendőrkapitányság vezetőjének beszámolója Martonvásár Város 2010. évi bűnügyi - közbiztonsági helyzetéről
1 RENDŐRKAPITÁNYSÁG GÁRDONY RENDŐRKAPITÁNY 2483 Gárdony, Szabadság u. 40. Tel./fax: 22/355-338, BM-tel.: 22/5614, BM fax: 22/5642 E-mail: sagij@fejer.police.hu Szám: 07060/ /2011. Ált. Tartalomjegyzék
RészletesebbenA falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*
TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek
RészletesebbenA foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai
2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A
RészletesebbenÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...
RészletesebbenSAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.
1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2
RészletesebbenA CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2
A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének
RészletesebbenA NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS. Záróbeszámoló
A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS Záróbeszámoló I. A kutatás célja A kutatás elsődleges célja az volt, hogy a lakótelepi
RészletesebbenNyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007
MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.
RészletesebbenA KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
RészletesebbenA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 21.
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 21. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Monigl István ISSN 0236-736-X Sorozatszerkesztő:
RészletesebbenOROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE
OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...
RészletesebbenÖregedés és nyugdíjba vonulás
7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség
RészletesebbenAbaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008
Abaúj-Hegyközi Kistérség Fejlesztési Stratégia 2007-2008 2007 május Tartalomjegyzék 1. Helyzetelemzés... 4 1.1. A térség elhelyezése a földrajzi térben... 4 1.1.1. Összegző megállapítások... 6 1.2. Környezeti
RészletesebbenELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN
ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ
RészletesebbenA Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása
Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió
Részletesebben