Mûszaki infrastruktúra a POP-ok ártalmatlanítására. I. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv POP-okat érintõ célkitûzései

Átírás

1 Mûszaki infrastruktúra a POP-ok ártalmatlanítására Összeállította: Kelemen József (KvVM), Dr Kovács László (Környezettechnológiai Kft.), Lotz Tamás (KGI) I. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv POP-okat érintõ célkitûzései Szennyezett területek, régi lerakók Az elmúlt évtizedek során a gondatlanul végzett hulladékkezelés, illetve a mainál jóval enyhébb szabályozás, esetenként illegálisan történt hulladék-elhelyezés következtében számos helyen szennyezett területek alakultak ki. A régi, ma már lezár t, többnyire rekultivált lerakókban mintegy 500 millió tonna ipari hulladékot halmoztak fel, amelynek 99 %-át a bányaipar, a vaskohászat, a villamosenergia -ipar és az építõipar adja. A lerakott mennyiség mintegy 10 %-a ma is veszélyezteti vagy szennyezi a környezetet. A teljes lerakott mennyiségnek ma már %-a hasznosítható lenne, azonban csak 0,3 %-át hasznosítják évente. A lerakókban felhalmozott hulladék 7 %-a (35 millió t) minõsül ma veszélyesnek, amelynek több mint 90 %-a a vörösiszap, a maradék nagy része pedig fúrási iszap. A mai lerakási követelményeket ki nem elégítõ módon lerakott, közvetlen ves zélyeztetést jelentõ veszélyes hulladék mennyisége mintegy 270 ezer tonnára becsülhetõ, amelynek felszámolása folyamatban van. A települési szilárd hulladék lerakására ma is az üzemszerûen használt 665 lerakó mellett a Phare támogatással készülõ lerakó-felmérési program elõzetes adatai alapján további közel 620, m 3 -t meghaladó nagyságú illegálisan használt lerakó és vadlerakó létezik az országban, míg a felhagyott, bezárt, de nem kellõen rekultivált lerakóhelyek száma eléri az 1250-et. Ezek mintegy 10 millió tonna felhalmozott hulladékkal veszélyeztetik a környezetet. A régi, nem megfelelõ biztonságot adó lerakók felszámolására egyrészt az Országos Környezeti Kármentesítési Program, másrészt a településihulladék-lerakók rekultiválási programja mûködik, amelyek eredményeként évente lerakó kerül bezárásra, felszámolásra, illetve rekultiválásra. Nyilvántartás és adatszolgáltatás A hulladékgazdálkodás megfelelõ, reális tervezéséhez, a hulladék sorsának, kezelésének nyomon követéséhez elengedhetetle n a hulladék mennyiségének, minõségének, kezelésének és a hulladékgazdálkodásban szerepet játszó vállalkozásoknak minél pontosabb ismerete. Ennek biztosítása érdekében a hulladék termelõinek és kezelõinek pontos, méréseken alapuló nyilvántartást kell vezetniük hulladékaikról, a hulladék forgalmáról és kezelésérõl, illetõleg a kezelõ létesítmények mûködésérõl. A nyilvántartások alapján külön rendeletekben meghatározott adattartalommal statisztikai és hatósági bejelentéseket kell tenniük a hatóságok részére. A nyilvántartások és a bejelentett adatok egyrészt alapját képezik a rendszeres hatósági ellenõrzéseknek, biztosítják a hulladék sorsának nyomon követését, másrészt az adatok értékelése és elemzése alapján készíthetõk el a megfelelõ tervek. Az adatok nyilvántartására és feldolgozására ma különbözõ, egymással csak részlegesen összehangolt, esetenként hiányos információ -rendszerek mûködnek. A legteljesebb információ -rendszert a veszélyes hulladékról a KvVM mûködteti, ami a veszélyes hulladék termelõk és kezelõk teljes

2 körû bejelentési kötelezettségén alapul. Ugyancsak jól értékelhetõ adatbázist mûködtet a KSH a települési szilárd és folyékony hulladék begyûjtésérõl, amely a közszolgáltatók bejelentésein alapul. E rendszerben azonban nem eléggé részletesek az információk a hulladék kezelésérõl és összetételérõl, illetve a kezelõlétesítmények mûködésérõl. Az ipari hulladék területén a GKM mûködtet reprezentatív felmérési rendszert, amelynek nem feladata a hulladék teljes körû forgalmának nyomon követése. E rendszer a termelõknél képzõdött hulladék kezelésére, hasznosítására koncentrál. A mezõ- és erdõgazdaságban képzõdõ növényi maradványokra vonatkozóan minimális információk állnak rendelkezésre, egyrészt a kistermelõk igen nagy száma következtében, másrészt a megközelítõleg teljes körû visszaforgatás miatt. Az állati eredetû hulladékot és kezelését a veszélyes hulladék információ -rendszer kezeli, az élelmiszeripar nem-veszélyes hulladékairól az ipari adatbázis gyûjt adatokat. A rendszerek egységesítésére és teljessé tételére Phare program keretében került kidolgozásra az átfogó hulladékgazdálkodási információs rendszer rendszer-terve, amely alapján végéig a program segítségével a rendszer üzembe lépett. Jelenleg az adatok feltöltése folyik. Ezzel párhuzamosan meg kell oldani az egyes hulladékáramokra vonatkozó külön rendelkezésekben meghatározott speciális a hulladékot eredményezõ termékek forgalmát is nyomon követõ nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatokat is. Önálló programot szükséges indítani a meglévõ ártalmatlanító lé tesítmények korszerûsítésére, illetve a gazdaságosan nem felújítható létesítmények bezárására, rekultiválására, szükség esetén felszámolására és új kapacitások kiépítésével ezek kiváltására. Az idõszak végére az OHT szerint az ártalmatlanítás területén biztosítani kell, hogy csak a nem hasznosítható hulladék kerüljön lerakásra. A nem megfelelõen kialakított iparihulladéktárolók és lerakók legkésõbb 2009-ig felszámolásra, illetõleg az elõírásoknak megfelelõ lerakók építésével kiváltásra kerüljenek. A hulladék égetésének környezetvédelmi elõírásait biztosítani nem tudó berendezéseket legkésõbb 2005-ig fel kell újítani vagy be kell zárni. Programok a veszélyes hulladékok területén A veszélyes hulladék információ rendszer (HAWIS) adatbázisa szerint Magyarországon 2000-ben összesen 3393 ezer tonna veszélyes hulladék keletkezett, ebbõl a vörösiszap mennyisége 835 ezer tonna. A keletkezett veszélyes hulladék döntõ többségét ásványi eredetû hulladék, valamint az erõmûvek füstgáztisztítási és égetési maradékai képezik. A 2008-ig keletkezõ veszélyes hulladék éves mennyisége az egyes gazdasági ágazatok fejlõdése alapján becsülhetõ meg. E becslésben a jelenlegi helyzettel való összehasonlíthatóság érdekében nem érvényesítettük a 2002-tõl életbe lépõ új hulladék listából és új veszélyes hulladék rendeletbõl következõ változásokat. A gépipar és a mikroelektronikai ipar várható felfutása miatt évi 3-4 %-os hulladék mennyiség növekedéssel számolhatunk, a többi ágazatnál kisebb a keletkezõ hulladék mennyiségének várható növekedése. Ezek figyelembevételével a évre összesen 4150 ezer tonna veszélyes hulladék keletkezése prognosztizálható, amely vörösiszap nélkül 3200 ezer tonna veszélyes hulladékot jelent.

3 Megelõzési, veszélyesség-csökkentési és hasznosítási program A keletkezõ veszélyes hulladék mennyiségére csökkentõ tényezõként hat a hulladékgazdálkodási célkitûzések két legfontosabb elemének érvényesítése, a hulladék keletkezésének megelõzése, valamint a keletkezett hulladék veszélyességének csökkentése. Ezeket a célkitûzéseket olyan technológiák és termékek fejlesztésével és alkalmazásával kell elérni, amelyeknél érvényesülnek az elérhetõ leghatékonyabb anyag- és energiafelhasználási, valamint a hulladékgazdálkodási szempontok is. A képzõdõ hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése és a keletkezett hulladék termelésben való felhasználásának növelése érdekében az ipari nem-veszélyes hulladékra kialakított NKP iparihulladékhasznosítási programhoz hasonló, a veszélyes hulladékra vonatkozó program elindítása szükséges. E programnak összhangot kell teremtenie a kiemelt hulladékáramokra vonatkozó, veszélyes hulladékot érintõ programokkal, egységes elvek szerint kezelve az ipari, a mezõgazdasági, a lakossági és az egészségügyi hulladékot. A keletkezett veszélyes hulladék hasznosítási aránya jelenleg 20 %. Azokban az ágazatokban, ahol lehetséges, fokozni kell a hasznosítás mértékét. Ehhez a már mûködõ begyûjtési rendszereket (olaj, akkumulátor, hûtõberendezések) tovább kell fejleszteni, és újabb rendszereket kell kiépíteni egyes hulladékok külön begyûjtésére és kezelésére (pld. gépjármûvek, elektronikai berendezések). A hasznosítási mérték növelésének irányába fog hatni a lerakási díjak növekedése, amely egyben a lerakandó veszélyes hulladék mennyiségének csökkenését is eredményezi. Szintén e program részeként kell megvalósítani az olyan veszélyes hulladék kezelési eljárások kifejlesztését és alkalmazását, amelyekkel biztosítható, hogy végsõ elhelyezésre az idõszak végére 20 %-kal kevesebb mennyiség kerüljön a jelenleginél. Így olyan befoglalási, szilárdítási, semlegesítõ, stb. eljárások bevezetését kell ösztönözni, amelyek eredményeként már nem-veszélyesként helyezhetõ el a hulladék. Ártalmatlanítás-fejlesztési program A képzõdõ, nem hasznosuló veszélyes hulladék ártalmatlanítására fokozott hangsúlyt kell fektetni. Az idõszak végére el kell érni, hogy egy átfogó, országos hulladékártalmatlanító hálózat álljon a termelõk rendelkezésére. Emellett, a drága égetõ és lerakó kapacitásokkal való takarékosság oldaláról is elengedhetetlen az egyéb, fizikai-kémiai és biológiai ártalmatlanítási módszerek kifejlesztésének és alkalmazásának ösztönzése. A meglévõ égetési kapacitások korszerûsítése és bõvítése szintén elengedhetetlen a megfelelõ szolgáltatási kínálat kiala kulásához. A veszélyes hulladék égetésére t/év kapacitás áll rendelkezésre. Az égetõk közül azonban egyes kisebb égetõk nem felelnek meg a levegõtisztaság-védelmi követelményeknek után csak az EU elõírásoknak megfelelõ hulladékégetõk mûködhetnek. A megfelelõ veszélyes hulladék kezelés érdekében 2008-ban országosan 170 ezer t/év égetési kapacitással kell rendelkeznünk. Ezért 2005-ig a meglévõ égetõk egy részét korszerûsíteni kell, a gazdaságosan nem fejleszthetõ égetõket pedig be kell zárni. Emellett két új, a dorogi égetõhöz hasonló kapacitású égetõ megépítésére van szükség. Preferálni kell a hazai cementgyártási együttégetést, amely a hulladék szempontjából nyersés adalékanyagként történõ hasznosítást, valamint energetikai hasznosítást is je lenthet.

4 Programok a kiemelt anyag- és hulladékáramok területén A kiemelt hulladékáramok közé azokkal a hulladékokkal kapcsolatos gazdálkodási tevékenységek, tervek kerültek, amelyek szabályozási rendszere átalakulóban van, illetõleg amelyeknél a gyártói felelõsség elvén mûködõ begyûjtõ-hasznosító önfinanszírozó rendszerek kialakítása a következõ években szükséges. A kiemelt hulladékáramok közé kerültek a termékdíjas termékekbõl keletkezõ hulladékok is. Itt szerepelnek azon többnyire veszélyes - hulladékfajták is, amelyeknél csak az általánostól eltérõ szervezési, biztonsági és kezelési intézkedésekkel valósíthatók meg a környezetvédelmi törvénybõl adódó feladatok. Az egyes kiemelt hulladékáramokra vonatkozó speciális feltételrendszert megállapító jogszabályoknak a POP-okra (potenciálisan) vonatkozó részei a következõk: - 4/2001. (II. 23.) KöM rendelet a hulladék olajok kezelésének részletes szabályairól, - 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól, ben, részben a közösségi szabályozás fejlõdésével párhuzamosan, további hulladékáramokkal kapcsolatos jogszabályok jelentek meg ill. fognak megjelenni: - KvVM rendelet az elektromos és elektronikai készülékekrõl és hulladékaikról - FVM rendelet a növényvédõ szerek és csomagolásuk hulladékairól Hulladék olajok A hulladék olajok visszagyûjtésében és hasznosításában a jelenlegi 20 ezer t/év mennyiséget 30 ezer t/év mennyiségre, eze n belül a regenerálás részarányát szükséges növelni. A jelenleg kialakított rendszer a termékdíj visszaigénylésével mûködik. A hulladék olajok energetikai felhasználásakor a hulladékégetésre vonatkozó feltétel-rendszert szükséges alkalmazni. Az alapvetõ feladat a hulladék olajok begyûjtési rendszerének korszerûsítése, a benzinkutaknál és a gépjármû szervízekben az átvételi kötelezettség bevezetésével, másrészt a hulladékudvarokon történõ leadási lehetõségek megteremtésével. A begyûjtés fokozása és korszerûtlen hulladék olaj égetés megszüntetésével mód nyílik a regenáráló kapacitások bõvítésére. Mind az energetikai hasznosításnál, mind a regenerálásnál biztosítani kell a felhasznált hulladék olajok esetleges PCB-tartalmának folyamatos önellenõrzését és rendszeres hatósági ellenõrzését. Poliklórozott bifenilek és poliklórozott terfenilek A PCB és PCT tartalmú berendezésekrõl benyújtott bevallások összesítése alapján mintegy 12,5 ezer db PCB-tartalmú berendezés van használatban az országban. Ezek összes tömege csaknem 550 tonnára tehetõ a hulladékos fejezet 2. Függelék 1. Melléklete alapján. A berendezések üzemeltetõinek 2010-ig kell a berendezések mentesítésérõl vagy PCB-mentes berendezésekkel történõ helyettesítésükrõl, valamint a PCB-tartalmú hulladékok ártalmatlanításáról gondoskodniuk. Az ehhez szükséges kezelési kapacitások ma is rendelkezésre állnak, erre a II. pontban visszatérünk.

5 Növényvéd szer hulladék és csomagolás A növényvédelemrõl szóló évi XXXV. törvény és a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény rendelkezik a lejárt szavatosságú növényvédõ szer és a növényvédõ szerrel szennyezett csomagolóeszköz hulladék megfelelõ, a környezetet nem szennyezõ módon történõ teljes körû kezelésérõl, biztonságos ártalmatlanításáról. A lejárt szavatosságú növényvédõ szereket, illetve a növényvédõ szerrel szennyezett csomagoló eszközöket, amennyiben a szer engedélyokirata másképpen nem rendelkezik, veszélyes hulladéknak kell tekinteni. A lejárt szavatosságú növényvédõ szerek és az üres göngyölegek kezelése és ártalmatlanítása gazdasági és szabályozási gondok miatt nem kielégítõen megoldott. A növényvédõ szer hulladék kezelése a vonatkozó rendelkezések alapján történik. A nem hasznosítható növényvédõ szer és a szennyezett göngyöleg hulladék ártalmatlanítási módja elsõsorban az égetés lehet, amely ma is több veszélyes hulladékégetõben gyakorlat. Az elmúlt években a kisüzemekben, a házi és a hobbi kertekben felhasznált növényvédõ szerek és göngyölegei (elsõsorban a 2 liternél kisebb térfogatúak) zömmel a települési hulladéklerakókra kerültek, bár mennyiségük elhanyagolható. A mezõgazdasági közepes és nagyüzemek a selejtté vált növényvédõ szereket részben ártalmatlanították, nagyrészt azonban anyagi okokból tárolták. Jelenleg mintegy 1000 t, raktárakban gyûjtött csomagoló burkolat ártalmatlanításával kell számolni. A program keretében meg kell valósítani a folyamatosan képzõdõ hulladék felhasználótól történõ visszagyûjtését, majd a visszagyûjtött hulladék kezelése már a gyártói felelõsség érvényesítésével megoldható. II. A kármentesítés kivitelezésére ill. ártalmatlanításra rendelkezésre álló kapacitások becslése Az elmúlt évek kármentesítési gyakorlata alapján a POP-ok hazai ártalmatlanítási kapacitásait a következõképpen becsüljük: PCB tartalmú kondenzátorok és transzformátorok kezelése A hulladékgazdálkodásról szóló fejezetben megadtuk a PCB tatalmú kondenzátorok és egyéb POP hulladékok mennyiségét. Az évente jelenleg kezelhetõ PCB tartalmú kondenzátorok és transzformátorok mennyisége: 150 t/év A hulladékos fejezet 2. Függelék 1. Melléklete szerint a hazai, 5 dm3-nél nagyobb térfogatú és 50 ppm-nél nagyobb koncentrációban PCB-t tartalmazó berendezések (fõleg kondenzátorok) össztömege mintegy 536 tonna. Ennek a mennyiségnek az ártalmatlanítására a jelenlegi kapacitások mellett 4 évre van szükség. Növényvédõszerek kitermelési, átcsomagolási és szállítási kapacitása Az elmúlt évek kármentesítési tapasztalatai alapján a hulladékok kitermelésének, csomagolásának (átcsomagolásának) és külföldi ártalmatlanító helyre történõ szállításának kapacitása: t/év

6 POP hulladékok hazai termikus ártalmatlanítási kapacitása A hazai ártalmatlanítási kapacitás gyakorlatilag a veszélyes hulladékégetõkben történõ égetési kapacitást jelenti. A POP-ok közül többnyire PCB tartalmú olajok vagy növényvédõszer maradványok ártalmatlanításáról van szó és a hulladékégetés során dioxin-képzõdéssel is számolni kell. A POP-ok termikus ártalmatlanításánál szóbajöhetõ legnagyobb kapacitású égetõk összes égetési kapacitása mellett megadjuk a PCB égetési kapacitásukat is a III. pontban táblázatos formában. Az égetési kapacitás több mint 50 %-a megfelel a 3/2003 (II.22.) KöM rendelet elõírásainak. Többi égetõ is korszerû füstgáztisztítással van ellátva, megfelel az emissziós elõírásoknak, a folyamatos emisszió -mérést a rendeletben elõírt határidõig, azaz 2004 dec. 31-ig valósítják meg. A figyelembe vett korszerû égetõk fontosabb adatait elsõsorban a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének XIR adatbázisából vettük: A megengedhetõ maximális halogén-tartalom 8 m/m%. Amennyiben a POP-al szennyezett hulladékok átlagos halogéntartalmát 50 m/m %-nak vesszük, évente legfeljebb t/év POP hulladék kerülhet ártalmatlanításra. Gyakorlatilag az égetõk nem mindegyike rendelkezik engedéllyel az összes POP hulladék termikus ártalmatlanítására és az égetési menünek 8 m/m%-ra történõ beállítása nem egyszerû, ezért a reális POP hulladék-ártalmatlanítási kapacitás mintegy t/év Az Országos Hulladékgazdálkodási terv 2008-ig t/év égetési kapacitás megvalósítását irányozza elõ. Ebbõl a kapacitásból célszerû lenne legalább t/év, nagy halogéntartalmú hulladékok égetésére alkalmas égetõmûvi kapacitást megvalósítani. III. Az 1400 t/év-nél nagyobb kapacitású hazai veszélyeshulladék égetõk 1. ONYX Magyarország SARP INDUSTRIES Környezetvédelmi Kft. Cím: 2510 Dorog, Bécsi út 131. Postacím: 2511 Dorog Pf. 31. Telefon: 33/ , 33/ Telefax: 33/ titkarsag@onyxmagyarorszag.hu Vezetõ: Lágler Katalin ügyvezetõ igazgató Égethetõ mennyiség t/év (6-8m/m% halogén tartalom) kb t/év

7 2. Gyõri Hulladékégetõ Kft. Cím: 9010 Gyõr-Bácsa, Postacím: 9010 Gyõr, Pf.: 2. Telefon: 96/ , 96/ Telefax: 96/ Vezetõ: Vargáné Mathláry Eleonóra ügyvezetõ (96/ ) Kapcsolattartó: Babos József ügyvezetõ (96/ ) Égethetõ mennyiség 8500 t/év (4m/m% halogéntartalom) kb t/év 3. Ecomissio Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (2 égetõt üzemeltetnek) Cím: 3581 Tiszaújváros, TVK Ipartelep ill. Alkaloida, Tiszavasvári Postacím: 3581 Tiszaújváros, Pf.: 11. Telefon: 49/ , 49/ Telefax: 49/ Vezetõ: Képes Tibor ügyvezetõ igazgató (49/ ) Kapcsolattartó: Dr. Kiss Imre ügyvezetõ igazgató (49/ ) Égethetõ mennyiség t/év (3m/m% halogén) kb t/év 4. Hajdú-Bihar Megyei Kommunális és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. Cím: 4031 Debrecen, Határ út Postacím: 4001 Debrecen, Pf.: 95 Telefon: 52/ , 52/ , 52/ Telefax: 52/ Vezetõ: Szabó János ügyvezetõ (52/ ) Égethetõ mennyiség t/év (3m/m% halogéntartalom) kb. 40 t/év

8 5. Megoldás Környezetvédelmi és Kereskedelmi Kft. Cím: 9700 Szombathely, Körmendi út 92. Telefon: 94/ , 30/ Telefax: 94/ info@megoldaskft.hu Vezetõ: Mészáros György ügyvezetõ (30/ ) Kapcsolattartó : Gergen László ügyvezetõ (94/ ) Égethetõ mennyiség t/év (3m/m% halogéntartalom) kb. 60 t/év 6. Észak-magyarországi Környezetvédelmi Kft. Cím: 3792 Sajóbábony, Gyártelep Postacím: 3792 Sajóbábony, Pf.: 17. Telefon: 46/ , 46/ Telefax: 46/ emksajob@axelero.hu Vezetõ: Kiss László ügyvezetõ (46/ ) Égethetõ mennyiség t/év (3m/m% halogéntartalom) kb t/év 7. Nitrokémia Rt Hulladékégetõ üzletág Cím: 8105 Fûzfõgyártelep, Munkás tér 2 Postacím: 8105 Fûzfõgyártelep, Pf. 450 Telefon: Telefax: Vezetõ: Csíszár Béla Égethetõ mennyiség t/év (1m/m% halogéntartalom) kb. 70 t/év

9 Hulladéklerakóban történõ elhelyezési lehetõség A hazai veszélyeshulladék-lerakó helyek kialakítása és üzemeltetése megfelel az Európai Unió elõírásainak, azonban nincs engedélyük veszélyes szerves hulladékok (POP-ok) lerakására. Az égetéses ártalmatlanítást követõen az égetési maradékok lerakását végzik. A veszélyeshulladékok égetésébõl származó, dioxinokat és egyéb POP okat kis koncentrációban tartalmazó filter por és salak lerakóban történõ elhelyezésére mintegy m3/év hazai kapacitás áll rendelkezésre. PYRUS-RUMPOLD Környezetvédõ Szolgáltató Rt. (Aszódi vesz. hulladék lerakó) Cím: 1181 Budapest, Zádor u. 4. Postacím: 1675 Budapest, Pf.: 29. Telefon: , Telefax: pyrus@pyrus.hu Vezetõ: Fóris Sándor elnök igazgató ( ) Kapcsolattartó: Maár György ( ) Lerakható hulladék Kb t/év (elõkezelést követõen POP-okkal szennyezett hulladékok lerakhatók a lerakási feltételek szerint) IV. PCB tartalmú hulladékok kezelése, ártalmatlanítása A PCB-ket elsõsorban a transzformátoroknál és a kondenzátoroknál alkalmazták, ezért tekintsük át, hogyan lehet kiváltani a poliklórozott bifenileket: Transzformátorok:- száraz transzformátorok, valamint nem PCB tartalmú töltõfolyadékok alkalmazása (klórozott aromás szénhidrogének, fluorozott szénhidrogének, szilikonolajok, ásványolajok) Fázisjavító kondenzátorok:-száraz kondenzátorok alkalmazása, továbbá a meglévõ kondenzátorok töltõfolyadékának lecserélése. A PCB tartalmú hulladékok közül az 50 ppm PCB koncentráció alattiakra nem vonatkozik sem hazai sem EU szabályozás, tehát az ártalmatlanítás alábbiakban felsorolt általános lépéseinél az 50 ppm feletti PCB koncentrációval bíró hulladékokat vesszük figyelembe: Transzformátorok: a fém felületeket oldószerrel dekontaminálják, a PCB elválasztják az oldószertõl és fémeket hasznosítják. Problémát jelentenek a pórusos részek, Kondenzátorok: az oldószeres dekontaminálást követõen a fém részeket hasznosítják, a PCB tartalmát ártalmatlanítják, PCB-vel szennyezett talajok: biokémiai tisztítás válogatott baktériumokkal, égetés, PCB extrahálása után annak ártalmatlanítása, az extrakciós oldószer újrahasznosítása.

10 PCB tartalmú hulladékok ártalmatlanításának technikai lehetõségei: Égetés hulladékégetõ berendezésben Ártalmatlanítás cementgyári klinker-kemencében Elektromos berendezések mosása Kémiai deklórozás Fotokémiai bontás. Talajok extrakcióval történõ tisztítása. a./ Égetés hulladékégetõ berendezésben Folyadék halmazá llapotú 1 m/m %-nál több PCB-t tartalmazó hulladékoknál a 3/2002 (II.22.) KöM rendelet szerint hõmérséklet: 1200 o C tartózkodási idõ: 2 sec oxigénfelesleg 3 v/v % b./ Ártalmatlanítás cementgyári klinker-kemencében Hõmérséklet 1200 o C felett. Tartózkodási idõ 4-8 s. oxigénfelesleg 3 v/v % A keletkezõ sósavat a lúgos kémhatású nyers liszt semlegesíti. c./ Elektromos berendezések tisztítása A transzformátorokból és kondenzátorokból kiürítik a PCB tartalmú olajat A kiürített berendezéseket forró oldószerrel mossák A PCB-tõl desztillációval elválasztják az oldószert PCB-tõl mentesített berendezések fém részeit metallurgiai technológiában hasznosítják A PCB árta lmatlanításra kerül, ami a hazai lehetõségek közül az égetést jelenti. d./ Talajok extrakcióval történõ tisztítása: a kármentesítési program során mint lehetséges megoldást alkalmazzák a PCB-vel szennyezett talajok megtisztítására A szennyezet talajból elõkezelést követõen oldószerrel kimossák a PCB szennyezést Oldószerként protonmentes oldószert vagy nagytisztaságú vizet használnak. A PCB-tõl desztillációval elválasztják a protonmentes oldószert és a PCB-t ártalmatlanítják. Nagytisztaságú víz használata esetén a PCB -vel szennyezett vizet tisztítják.

11 e./ Kémiai deklórozás ppm -nél kisebb szennyezés esetén alkalmazzák Fém nátrium szuszpenzióval történõ deklórozás Aktív nátrium tartalmú vegyületekkel történõ deklórozás (Na -alkoholát, Na-polietilén glikolát) 2000 ppm koncentrációról, 130 o C hõmérsékleten 60 perc alatt 1 ppm-re csökken a PCB koncentráció

12 f./ Fotokémiai bontás Talajvizek, csurgalékok, ipari szennyvizek kis mértékû PCB szennyezése esetén alkalmazzák Ultraibolya sugárzás (UV), ózon és H2O2 alkalmazásával bontják el a PCB-ket. A szükséges UV intenzitást, ózon és hidrogén peroxid adagolást az adott szennyvízre kísérletileg kell meghatározni. A véggázokban lévõ ózont katalitikus bontóval csökkentik határérték alá. Biztonsági intézkedések A PCB tartalmú hulladékokat az ADR/RID elõírásainak megfelelõen kell szállítani a kezelés, ártalmatlanítás helyére. Az ártalmatlanítás során be kell tartani a környezeti elemek védelmére vonatkozó elõírásokat. A PCB-vel dolgozóknak félévente egészségügyi felülvizsgálaton kell részt venni A dolgozók részére biztosítani kell az egyéni védõeszközöket, aktív szenes vagy friss levegõs légzõkészüléket, oldószerálló kesztyû, csizma, ruházat, védõálarc. Az ártalmatlanító helyrõl kikerülõ hulladékok PCB koncentrációját meg kell határozni