Bük Város hulladékgazdálkodási terve II

Átírás

1 Melléklet a /2011 számú rendelethez Bük Város gazdálkodási terve II június / 67

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS ÁLTALÁNOS ADATOK Tervezésbe bevont szervezetek Tervezéshez felhasznált dokumentumok Alapfogalmak és terminológia Hulladékfajták Kezelési terminológia A település bemutatása Bük várossá nyilvánítása Elhelyezkedés, infrastruktúra Gazdaság, intézmények Látnivalók A térség környezeti jellemzői Statisztikai adatok a településről (2009) BESZÁMOLÓ Tudatformálás, ismeretterjesztés: szelektív begyűjtési rendszer népszerűsítése, gyűjtési akciók szervezése Szelektív gyűjtési módok kialakítása Szelektív gyűjtőszigetek Egyéb, a lakosság által elérhető szelektív gyűjtési módok Hulladékgyűjtő udvar létesítése A szennyvízcsatorna hálózat bővítése Régi lerakók illetve az illegális lerakatok helyzete Régi lerakók Illegális lerakatok Az illegális lerakás megszüntetése érdekében tett intézkedések Biológiailag lebomló szerves elkülönített kezelése, a házi komposztálás népszerűsítése Az önkormányzatnál felelős, tanácsadó kijelölése, képzése Pályázatokon való részvétel A TELEPÜLÉSEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK A táblázatokban lévő jelölések jelentése Keletkező ok eredete A keletkező nem veszélyes ok típusa és éves mennyisége Vegyesen gyűjtött kevert települési szilárd mennyiségi megoszlása június / 67

3 A keletkező települési folyékony mennyiségének becslése A településeken keletkező települési folyékony mennyisége Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő áramok típusa és éves mennyisége A gyűjtőszigeteken szelektíven gyűjtött ok frakciók szerinti bontásban A felhalmozott ok típusa és mennyisége A településre beszállított és onnan kiszállított ok típusa és éves mennyisége A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes ok A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő áramok A tervezési terület éves mérlegének bemutatása Nem veszélyes ok kezelési arányainak bemutatása (mérleg) Kiemelten kezelendő áramok kezelési arányainak bemutatása (mérleg) A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK Törvény Kormányrendelet Miniszteri rendeletek Önkormányzati helyi rendeletek A gazdálkodási törvényben, valamint a végrehajtási jogszabályaiban meghatározott műszaki előírások rövid ismertetése A települési folyékony kal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 11/2003.(X.27.) számú rendeletben előírt műszaki követelmények A települési szilárd ra vonatkozó közszolgáltatásról szóló 14/2003. (XII.15.) számú rendeletben előírt műszaki követelmények A területen folyó, kezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK Hulladékgyűjtő sziget Lomtalanítás Egyéb gyűjtési akciók Gyógyszer Elektronikai Használt elem és akkumulátor gyűjtőpontok június / 67

4 6.7. Kiselejtezett gépjárművek Közterületen elhullott állatok Konyhai Hulladékgyűjtő udvar Házhoz-menő szelektív gyűjtés Házi komposztálás A HULLADÉKOK KEZELÉSE, A KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK Hulladékok gyűjtése és szállítása Nem veszélyes okat begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában A területen működő, egyéb kiemelt ot begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában A területen folytatott kezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése, értékelése A felhalmozott ok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése Az illegális lerakás megszüntetése érdekében szükséges intézkedések A települési szilárd gazdálkodás helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő tényezők A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen A területen a települési részeként keletkező biológiailag lebomló szerves mennyisége, jelenlegi komposztáló- és egyéb kezelőkapacitás A települési folyékony kal való gazdálkodás helyzetelemzése A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése AZ ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA OHT II. általános célkitűzések Megelőzés Hasznosítás Ártalmatlanítás Helyi célkitűzések összevetése az OHT II célkitűzéseivel Települési szilárd Települési folyékony Kommunális szennyvíziszap Építési, bontási Veszélyes ok Kiemelten kezelendő áramok június / 67

5 Csomagolási ok Korábbi évek keletkezési adatai és várható mennyiségek Nem veszélyes ok Kiemelten kezelendő áramok A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM A Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Program bemutatása Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemlélet-formáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok A hasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása A nem veszélyes áramok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása A nem veszélyes ok keletkezésének megelőzésével, hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program A kiemelten kezelendő áramok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása A kiemelten kezelendő áramok keletkezésének megelőzésével, hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program A csomagolási ok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK június / 67

6 1. BEVEZETÉS A gazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (továbbiakban Hgt) írja elő a gazdálkodási tervek kidolgozását. A különböző szintű gazdálkodási terveket hat évre kell elkészíteni, és 3 évente beszámolót kell összeállítani az abban foglaltak végrehajtásáról. A terveket a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programban, a terület- és településfejlesztési, valamint terület- és településrendezési dokumentumokban foglaltakkal összhangban kell kialakítani. A Hgt 35. -a szerint, a helyi gazdálkodási tervek elkészítéséért a települések Önkormányzata a felelős, melyet az országos és a területi gazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban kell kidolgozni. A helyi gazdálkodási tervek tartalmi követelményeit általánosan a Hgt. 37. (4) és (5) bekezdései határozzák meg, míg a részletes szabályozást a 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet tartalmazza. Az Országgyűlés a gazdálkodás stratégiai célkitűzéseinek, továbbá a Hgtben megállapított célok elérésének és az alapvető gazdálkodási elvek érvényesítésének érdekében a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként Országos Hulladékgazdálkodási Tervet fogadott el, melyet 110/2002. (XII.12.) határozattal hirdetett ki. A Nyugat-dunántúli Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Terve I. a 15/2003. (XI.7) KvVM rendeletben lett kihirdetve. A következő tervidőszak határozattal még nem kihirdetett terve: Országos Hulladékgazdálkodási Terv II. ( ). (célkitűzéseit a 8. fejezet tartalmazza) Nyugat-dunántúli Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Terve II. e terv készítésekor (2011. április-június) még nem készült el. Bük Város Önkormányzata első gazdálkodási tervét időszakra készítette el, melyet a 10/2004. (VIII. 31.) számú rendelettel hirdetett ki. A jelenlegi gazdálkodási terv ra vonatkozik. A Hgt, és OHT II. kiemelt fontosságú, elérendő célként határozza meg, a képződő mennyiségének, veszélyességének csökkentését, az újrahasználatot, a keletkező hasznosítását, és a nem hasznosuló, vissza nem forgatható előírásoknak megfelelő ártalmatlanítását. Mindezek figyelembevételével a terv kidolgozásában a keletkezésének megakadályozása, a ok hasznosítási arányainak növelése, valamint a vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés kapott kiemelt szerepet. Kiemelt hangsúlyt kapott továbbá a ok közül a települési szilárd, illetve az azzal együtt kezelhető ok kérdésében a szelektív gyűjtési rendszer kialakítása, valamint az ezen veszélyes tartalmának csökkentése, a biológiailag lebomló lerakási arányának csökkentése, szintén szelektív gyűjtési módszer bevezetésével június / 67

7 2. ÁLTALÁNOS ADATOK Tervezési szint: A terv elkészítéséért felelős szerv: Készítette: A terv időtartama: A tervezés bázis éve: 2010 Bük Város közigazgatási területe Bük Város Önkormányzata (Bük, Széchenyi u. 44.) MTESZ Vas megyei Szervezete (9700 Szombathely, Széll Kálmán u. 54.) megbízásából Kránitz Tibor, környezetmérnök Bük település első gazdálkodási terve ( ) 2004-ben készült el. Jelen dokumentáció tartalmazza a korábbi időszakra vonatkozó beszámolót és a II. gazdálkodási tervet, melyhez bázisként a évi adatok szolgáltak. Amennyiben ezek nem álltak rendelkezésre vagy nem léteztek, akkor a legújabb információforrást, műszaki becsléseket kellett használni. Adathiány esetén a n.a. jelölést alkalmaztuk Tervezésbe bevont szervezetek A terv készítéséhez adatokat szolgáltattak az alábbi közszolgáltatók, a területen működő kezelők, intézmények: - Bük Város Önkormányzata (Bük, Széchenyi u. 44.) - PARKOM Kft. (Bük, Jókai u. 24.) - VÉGH & VÉGH MKT Kft. (Szabó Norbert Sárvár, Cukorgyár u. 8. környezetvédelmi megbízottja) - Megoldás Kft. (Szombathely, Körmendi u. 92.) - ATEV Zrt. (Budapest, Illatos u. 23.) - INNOWest Kft.(Szombathely, Sugár u. 2.) - CSATÁR-Öko Kft. (Vasszécseny, Lipárt u. 50.) - Kőszegi Városüzemeltető Kht. (Kőszeg, Kossuth Lajos utca 3.) - Biofilter Zrt. (Budapest, Cirmos u. 3.) - Bük és Térsége Vízmű Kft. (Bük, Baross G.u.11.) - Zalai HUKE Kft. (Zalaegerszeg, Posta u. 65.) - Központi Statisztikai Hivatal (Szombathely, Széll Kálmán utca 54.) - Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskola (Bük, Eötvös u. 1-3.) - Hungaropharma ZRt. (Budapest, Király u. 12.) - Rábel Melinda (Rábagyarmat, Kör út 14.) - RE LEM Nonprofit Kft. (Budapest, Tutaj u. 6/a) - Forego Magyarország Kft. (Budakeszi, Szőlőskert u. 11.) A Hgt (2) bekezdése alapján az önkormányzat a gazdálkodási tervet kihirdető rendeletének tervezetét a szomszédos és az intézkedéssel érintett más települési önkormányzatoknak, a megyei önkormányzatnak tájékoztatásul, a környezetvédelmi felügyelőségnek véleményezésre megküldte, lehetőséget teremtett a véleményformálásra a lakosság és a civil szervezetek számára június / 67

8 2.2. Tervezéshez felhasznált dokumentumok - Országos Hulladékgazdálkodási Terv I ( ) (röviden OHT I). - Országos Hulladékgazdálkodási Terv II. ( tervezet, röviden OHT II.) - HIR Hulladék Információs Rendszer - MKM Consulting Zrt. által készített Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Program, Előzetes megvalósíthatósági tanulmány (KEOP ) - Bük Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Bük Nagyközségvárossá nyilvánítási kezdeményezésének dokumentációja (2007) - Bük Nagyközség Helyi Hulladékgazdálkodási Terve I. ( ) - A közszolgáltatók, az Önkormányzat, és az Intézmények által rendelkezésre bocsátott adatok - Vonatkozó jogszabályok és helyi rendeletek (lásd 5.fejezet) Nyugat-dunántúli Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Terve II. a terv készítésekor még nem készült el Alapfogalmak és terminológia Hulladékfajták Települési szilárd : - háztartási : az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint intézményekben keletkező, - közterületi : közforgalmú és zöldterületen keletkező, - háztartási hoz hasonló jellegű és összetételű : gazdasági vállalkozásoknál keletkező, veszélyesnek nem minősülő szilárd. Települési folyékony : a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely - emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, - a nem közüzemi csatorna és árokrendszerekből, valamint - a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik. Inert : az a, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, továbbá csurgaléka és szennyezőanyag tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, ezért nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket június / 67

9 Biológiailag lebontható (bio): minden szervesanyag-tartalmú, ami anaerob, vagy aerob módon (mikroorganizmusok, talajélőlények vagy enzimek segítségével) lebontható. Nem települési : ipari tevékenység során, a kereskedelemben, szolgáltatásban és a mezőgazdaságban keletkező. Két fő csoportba osztható: veszélyes és nem veszélyes. Veszélyes : a Hgt. 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő Kezelési terminológia Hulladékgazdálkodás: a kal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást; Kezelés: a veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógondozását is Előkezelés: a begyűjtését, tárolását, hasznosítását, illetőleg ártalmatlanítását elősegítő, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentő tevékenység, amely a fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár; június / 67

10 Hasznosítás: a nak, vagy valamely összetevőjének a termelésben, vagy szolgáltatásban történő felhasználása. Újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása. Ártalmatlanítás: a okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása. A különböző ártalmatlanítási és hasznosítási lehetőségeket a Hgt. 3. illetve 4. melléklete sorolja fel A település bemutatása 2.5. Bük várossá nyilvánítása Az Alsó-Bük, Közép-Bük és Felső-Bük összeépülésével 1902-ben alapított Bük Nagyközség, mint kezdetben kevésbé prosperáló település a fürdő megnyitását (1962.) követően látványos fejlődésnek indult. Nem csupán nemzetközi hírű turisztikai központtá vált, hanem térségi szerepköre egyértelműen növekedett a település által nyújtott szolgáltatások mennyiségén és minőségén, a település által ellátott funkciók révén. A település rendezett településképe, fejlett gazdasága, műszaki és szociális infrastruktúrájának kiépítettsége, sokszínű közösségi élete, társadalma egyre inkább városiasodó jellegre utaltak. Bár a település vezetőségében már korábban felmerült a várossá nyilvánítási kérelem benyújtásának szándéka (1993), a korábbi kezdeményezések kudarcba fulladtak. Az Önkormányzat Képviselő-testülete 2007-ben az 1/2007 (I.15.) számú határozatával amellett döntött, hogy él várossá nyilvánítási kérelmének lehetőségével, s várossá nyilvánítása esetén ellátja a városi önkormányzatok és szerveik részére jogszabályban előírt kötelezettségeket, megteremti azok végrehajtásának szervezeti és személyi feltételeit. Bük július 1-től kapott városi rangot június / 67

11 2.6. Elhelyezkedés, infrastruktúra A település Magyarország nyugat-dunántúli idegenforgalmi régiójában, Vas megyében, a Felső-Répcementi kistérségben található, az Alpokalja és a Kisalföld találkozásánál. A Répce-síkon fekvő üdülőhely Szombathelytől 27 km, Soprontól 47 km távolságra helyezkedik el. Az osztrák határ közelsége meghatározó jelentőségű a fürdőhely és a régió fejlődésében. A település közlekedés-földrajzi fekvése összességében kedvező. Habár az autópályák és főközlekedési utak elkerülik, Szombathelyhez és Ausztriához való közelsége miatt közlekedési árnyékhelyzetről nem beszélhetünk. A kistérség keleti sávján átvezető nagy forgalmú, lassan telítődő 84-es sz. (Sopron-Balaton) útvonal az egész térség megközelíthetőségéhez hozzájárul. Ugyancsak fontos megközelítési lehetőség a kistérséget délkeleten érintő, a Szombathely-Győr forgalom nagy részét lebonyolító 86-os út, amely az európai 65-ös számú főút, ez teremt összeköttetést a Balti tenger és az Adria között. A településen 8614-es számú közút halad át. A Bükfürdőn található a térség egyetlen nemzetközi autóbusz-pályaudvara. Az innen induló autóbuszjáratok közvetlenül három fővárost (Budapest, Bécs, Pozsony) céloznak meg, és nagy a helyközi járatok sűrűsége is. A kistérséget egy vasúti fővonal érinti csak Hegyfalunál, a Szombathely- Csorna- Győr (Budapest) nyomvonalon. Ennek a vonalnak a hatása csak periférikus a kistérség egészét tekintve. Sokkal fontosabb a Szombathely-Lövő-Sopron vasúti szárnyvonal, amely keresztülhalad a kistérségen, Büköt és Tormásligetet érintve. A vonal működtetésében történt változás óta (GYSEV) minőségi ugrást jelentett annak villamosítása. Iparvágány jelenleg Bükön és Hegyfalun található. Kerékpárutak tekintetében a Sárvár-Hegyfalu- Bük-Kőszeg között vezető "termál kerékpárút" büki 7 km-es és a Bük-Zsira-Locsmánd közötti 20 km-es kerékpárútszakasz PHARE CBC uniós és UKIG hazai forrás támogatásával épült meg, május 28-án került átadásra (EuroVelo) június 8-án került átadásra a 3 kilométeres kerékpárút Bő község és Bük között, melynek közvetlen célja, hogy Bük város, mint a térség közigazgatási központja kényelmesebben és biztonságosabban legyen elérhető. A büki szakaszon a bicikliút mellet közel 400 méter hosszan gyalogjárdát is építettek. Bük infrastrukturális helyzete valamennyi Vas megyei településszintnél kiépítettebb és magasabb színvonalú. Teljes egészében kiépült a vezetékes ivóvíz (1972); a szennyvízhálózat (1996); a vezetékes gáz (1991), a csapadékvíz elvezetése döntő mértékben megoldott, a kiépítésre váró utcákra az önkormányzat kész tervekkel rendelkezik. Az önkormányzat tulajdonában lévő belterületi utak teljes hosszban (19 km) szilárd burkolattal ellátottak Gazdaság, intézmények A lakosság kisebbik része mezőgazdaságban, iparban dolgozik, nagyobbik hányada az idegenforgalomhoz kötődő, kereskedelemből, vendéglátásból, szolgáltatásból él. Az óvoda és az általános iskola mellett, a munkaerő-piaci igényekhez igazodva a Vendéglátóipari Szakiskola működik saját konyhával. Bár a település legnagyobb június / 67

12 foglalkoztatója Nestlé Hungária Kft., jelentős gazdasági erőt képvisel a Büki Gyógyfürdő Zrt), Danubius Thermal & Sport Hotel, valamint számos további helyi vállalkozás az idegenforgalom, kereskedelem területén, melyek munkaerőigényüket a környező településekre is alapozzák. A város rendelkezik egyebek mellett rendőrőrssel, gyógyszertárral, egészség központtal (mely a felnőtt és gyermek háziorvosi ellátásnak, fogászatnak, védőnői szolgálatnak és mentőállomásnak ad helyet) Látnivalók Az ideérkező pihenni vágyókat számos építészeti örökség, természeti érték és kikapcsolódási lehetőség várja. Itt található az 1696-ban épült Szapáry kastély, a Felső-Büki Nagy Pál kúria, egyedi látnivalót kínál a sajátos történelmi településszerkezet és településkép (alsóbüki parasztpolgár házak, hosszú udvarok, bészegek). A település D-NY-i határában húzódó Répce és a környező erdők kiváló lehetőséget hordoznak a vadászni, horgászni vágyók, valamint az ökoturizmust kedvelők számára A térség környezeti jellemzői Az Alpok vonulatai átnyúlnak az országhatáron, és Ny-ról K-felé egyre mélyebb helyzetben ( m) találhatóak, a felszín alatt. Ezek a kőzetek a Rába vonaláig követhetőek. Északon a Soproni-hegység idős paleozoikumi kőzetei találhatóak a mélyben, ami az Alsó Kelet-alpi takarórendszer része. Ezt délen a jóval fiatalabb (jura-kréta időszaki millió éves) metamorf palák (csillámpala, fillit, stb.) határolják, ami a Kőszegi-hegység területén, a felszínen is elterjedt. Kelet felől pedig a Felső Kelet-alpi takaróhoz sorolt devon korú ( millió éves) dolomit került elő a Bük környéki fúrásokból. A Répcétől D-re eső csapadékosabb kavicsos dombhátakat agyagbemosódásos barna erdőtalaj fedi, míg a csapadékban szegényebb északi részeken a kisebb mérvű kilúgozódás hatására csernozjom barna erdőtalaj terjedt el. A kavicsrétegekben gyakoriak a pleisztocén kori talajfagy jelenségek, krioturbációs rétegzavarok, fagyzsákok, fagyékek stb. A folyó mentén a víz hatására kialakuló réti öntéstalaj az uralkodó. Bük és környékének éghajlata lényegében kontinentális jellegű. Közepes páratartalom, enyhén szeles idő jellemzi. Az évi középhőmérséklet 9,7 C. A csapadék évi középmennyisége 650 mm. A napsütéses órák száma évi 1900, a nyár forró. Klímájának szubalpin jellege a turisztika szempontjából nagyon előnyös. A pozitív klimatikus viszonyok a vegetációt is erősen befolyásolják (a vegetációs időszak több mint 240 nap), a növényvilágot a pannon táj sokszínűsége jellemzi. Fő vízfolyása a Répce, az Alpok keleti lábainál eredő kis folyó vízjárása meglehetősen szeszélyes, a kisvízi vízhozam és a nagyvízi vízhozam közötti különbsége akár 160 szoros is lehet (Répcevisnél: KQ: 0,44m 3 /s, NQ: 72 m 3 /s). Árvizek főként tavasszal keletkeznek, főleg az alsó, szabályozatlan szakaszán, de az őszi árvizek sem ritkák. Kisvizek jellemzően nyárvégén jelentkeznek. Vas megye június / 67

13 területén csupán kisebb patakok táplálják, ezek közül jelentősebbek a Boldogasszony, Ablánc, Kőris és a Metőc patak. Hatalmas jelentőséggel bír a Bük határában 1957-ben szénhidrogén kutatás közben feltárt termál karsztvíz. A mélyfúrás mintegy ezer m-es mélységben érte el a devon korú dolomitot, amiből 58 o C-os Ca-Na-hidrogénkarbonátos jellegű, fluorid-tartalmú, 35,5 nkf-u és mg/l összes oldott anyag tartalmú, gyógyászati célra is alkalmas víz tört fel. A pannon korú rétegek és a rájuk települő kavicsos hordalékkúpok is jelentős mennyiségű rétegvizet tárolnak, ezért a Répcét övező vidék kiemelt vízbázisnak tekintett védett terület. A felszíni vízfolyások vízminősége I. osztályba sorolható Statisztikai adatok a településről (2009) Területe (km 2 ) Népesség (fő) Lakások száma (db) Rendszeres gyűjtésbe bevont lakás (db) 20, Közüzemi vízhálózattal ellátott lakások (db) Közüzemi szennyvízhálózatra csatlakoztatott lakások (db) Közüzemi szennyvízhálózatra nem csatlakoztatott lakások (db) Lakosságnak szolgáltatott víz (m 3 ) Lakosságnál keletkezett szennyvíz (m 3 ) Regisztrált vállalkozás Kft. (db) Regisztrált vállalkozás Bt (db) Regisztrált vállalkozás Egyéni vállalkozás (db) június / 67

14 3. BESZÁMOLÓ Ebben a fejezetben a korábbi tervidőszak ( ) gazdálkodási tervében vállalt célkitűzések megvalósulását vizsgáljuk Tudatformálás, ismeretterjesztés: szelektív begyűjtési rendszer népszerűsítése, gyűjtési akciók szervezése - Az ingyenesen hozzáférhető szelektív begyűjtés reklámozása a helyi újságban évente egyszer megjelenik - Minden évben a PARKOM Kft. az általános iskolában szelektív gyűjtési napot tart. A szállító autóra a gyerekek által festett szelektív gyűjtéssel kapcsolatos kép kerül - Minden évben a közmeghallgatáson a Polgármester a környezetvédelmi rendelettel kapcsolatosan tájékoztatót tart, amely során tájékoztatja a lakosságot, hogy az aktuális évben az önkormányzat mit tett a település és a hozzátartozó közigazgatási terület védelme ügyében - Az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft 2007-ben és 2009-ben szelektív gyűjtési roadshow-t tartott, mely látványos oktatóeszközökkel mutatta be a ok szelektív gyűjtésének helyes gyakorlatát. Az érdeklődők a szabadtéri oktatóeszközök játékos feladatain keresztül sajátíthatták el a szelektív gyűjtés alapjait, és betekintést nyerhettek a ok újrahasznosításának folyamatába is. A Kft által biztosított tananyagot az oktatási intézményekhez eljuttatták - Évente kétszer egy hétig (a lomtalanítás előtti héten) az elektronikai Parkom Kft. telephelyére ingyenesen beszállítható, és onnan a Csatár-Öko Kft. szállítja el. - A város iskoláiban évente rendeznek papírgyűjtést a gyermekek lelkes közreműködésével. - A Magyar Közút Nonprofit Zrt év óta minden évben a Föld Napja alkalmával, országos szemétszedő akciót tart a közúthálózat és környezetének megtisztítása céljából, melyhez az elmúlt évek során a város diákjai is csatlakoztak. A szemétgyűjtési akció célja, hogy a fiatalabb generációnak is természetessé váljon a környezet megóvása. A résztvevők számára a szervezők biztosítják a kesztyűt, láthatósági mellényt, a zsákokat, valamint gondoskodnak az összegyűjtött maradéktalan elszállításáról június / 67

15 3.2. Szelektív gyűjtési módok kialakítása 3.3. Szelektív gyűjtőszigetek A településen 2004-ben létesültek szelektív gyűjtőszigetek 4 helyszínen, amelyekben papír, üveg és műanyag ot gyűjtenek. Gyűjtőedényzetek 1 db 1100 literes papír gyűjtő 1 db 1100 literes üveg gyűjtő 2 db 1100 literes műanyag gyűjtő Helyszínek 1. Lakótelepi ABC, Bük, Petőfi S. u. 2. Forrás Üzletház Bük, Petőfi s. u COOP ABC Bük, Baross G. u Match ABC Bükfürdő, Termál krt Egyéb, a lakosság által elérhető szelektív gyűjtési módok Jelenleg a lakosságnak a gyógyszertárban és a DM áruházban van lehetősége a kihelyezett 100 literes gyűjtődobozokban a gyógyszermaradékok leadására. Bük város területén élelmiszer kereskedelmi egységekben, illetve egyéb intézményekben 13 helyszínen használt elem és akkumulátor gyűjtőedény került kihelyezésére. Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Program keretében a házhozmenő (zsákos) szelektív gyűjtés megszervezésére is sor kerül Hulladékgyűjtő udvar létesítése Hulladékgyűjtő udvar kialakítására az előző tervidőszakban nem került sor. Tervezése folyamatban van a Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Program keretében. Az üzemelés várhatóan 2014-ben indul meg. (lásd bővebben 9.1 pont) 3.4. A szennyvízcsatorna hálózat bővítése A szennyvízcsatorna hálózat bővítése 2005-től indult, mely a Sajmeggyes és Nyárfa utcákban 500 méteren 20 ingatlant érintett. KSH adatok alapján 2002-ben 1059, 2009-ben 1277 a közüzemi szennyvíz-hálózatra csatlakoztatott lakások száma június / 67

16 3.5. Régi lerakók illetve az illegális lerakatok helyzete Régi lerakók Terület Bük 07/6 hrsz. Intézkedés A Bük 07/6 hrsz. alatti lerakó Lócsi szeméttelep teljes körű felülvizsgálatát az Önkormányzat elvégezte, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban Felügyelőség) által kiadott 1804/17/2005. számú határozatban működési engedélyt kapott a lerakó felhagyásához. A határozat ellen az Önkormányzat fellebbezést nyújtott be, mivel a területnek sem tulajdonosa, sem használója nem volt, az előírt rekultiváció elvégzését a terület tulajdonosa Farkas Gyula (Szakony) vállalta. A Felügyelőség 1804/19/2005. számon a működési engedélyt módosította az engedélyes tekintetében. Farkas Gyula a területet eladta a LAND D 2000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-nek (Budapest), így az engedély ismét módosításra került. Az új (jelenlegi) tulajdonos a Felügyelőség által kiadott /2/2007. számú határozatban február 1-ig kapott határidőt rekultivációs terv elkészítésére. A Kft. jelenleg felszámolás alatt áll, a rekultiváció nem valósult meg, a terület földtakarást kapott. Bük 060/11 hrsz. Bük 060/11 hrsz. un. Dögkút, Dózsa utca vége. A bezárt dögkút lefedésre került, az ingatlan állapota rendezett. A szintén itt található régi lerakó amely földtakarást kapott. A Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Program keretében udvar építését tervezik a területen Illegális lerakatok Terület Bük 087/26 hrsz. Temető mögötti terület Bük 087/19 hrsz. Ady u. végén lévő víztorony Bük 488 hrsz. Hunyadi u. vége Bük 6/5 hrsz. Gyurácz u. vége Bük 0242/4 hrsz. Rákóczi u. vége. (Régi Répce meder) Kossuth utcai kertek alja Csepreg-Tormásliget összekötő út melletti szemétlerakó Acsádi út melletti erdő Intézkedés A tulajdonost az Önkormányzat felszólította az ingatlan rendbetételére, amelynek eleget tett. Lerakott pillanatnyilag nem látható az ingatlanon. A terület rendezett. Illegálisan lerakott időnként van, de azt a Parkom Kft. értesítés alapján elszállítja. A terület rendezett, jelenleg nem található rajta. Nincs lerakási tevékenység. A területen tereprendezés van folyamatban. Továbbra is fellelhető illegálisan lerakott és bontási anyag. Rendezett, nincs illegális lerakás. Nem Bük közigazgatási területéhez tartozik. (Tudomásunk szerint megszüntetésre került, bezárt.) Nem Bük közigazgatási területe, de a Szombathely- Csepreg kereszteződésig évente több alkalommal összeszedik az árokban és erdőszélen lévő ot június / 67

17 3.6. Az illegális lerakás megszüntetése érdekében tett intézkedések Ellenőrzések napi szinten történnek a veszélyeztetett területeken, tettenérés esetén bírságolás és szabálysértési eljárás elindítása történik Biológiailag lebomló szerves elkülönített kezelése, a házi komposztálás népszerűsítése - A lakosságnál keletkező biológiailag lebomló (kerti zöld, konyhai ) elkülönített begyűjtése a tervidőszakban nem valósult meg. - Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Program keretében házi komposztáló ládák kerülnek kiosztásra, az elkülönített begyűjtésre is lesz lehetőség udvarban és/vagy házhoz menő szelektív gyűjtőjárattal. - A PARKOM Kft a saját tevékenysége során a közterületen keletkező kaszálékot, aprított nyesedéket, lehullott lombot stb. a saját telephelyére szállítja, talajjavításra felhasználja Az önkormányzatnál felelős, tanácsadó kijelölése, képzése Jelenleg nincs felelős, tervezik a kolléga kijelölését Pályázatokon való részvétel - GVOP pályázat 2004-ben 50%-os támogatás szelektív gyűjtő szigetek edényzetének beszerzésére. - A Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás gesztorságával a Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Programban (KEOP ) történő részvétel (lásd bővebben 9.1 pont) 4. A TELEPÜLÉSEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK 4.1. A táblázatokban lévő jelölések jelentése Jelölés n.a - Jelentés feltételezhetően keletkezett, de mennyiségéről és sorsáról nincs adat A településen a bázisévben nem keletkezett az adott, mely az önkormányzat felelősségi körébe tartozik június / 67

18 4.2. Keletkező ok eredete A negyedik fejezetben feltüntetett ok eredete: - A lakosságnál keletkező ok (rendszeres gyűjtés, lomtalanítás, szelektív gyűjtő szigetek, gyűjtési akciók, gyűjtőpontok, stb.) - Bük város közigazgatási terültén a gazdálkodó szervezetéknél keletkező települési ok körében értelmezhető ok, melyek a közszolgáltatás keretében kerültek elszállításra. - Bük város közigazgatási terültén az önkormányzat felelősségi körébe tartozó intézményeknél (pl. önkormányzat, iskolák, óvoda, orvosi rendelők, temető, szennyvíztisztító, stb.) keletkező ok. - Bük város közigazgatási területén, közterületen keletkező ok A keletkező nem veszélyes ok típusa és éves mennyisége Hulladék megnevezése Települési szilárd Települési folyékony Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási ok és egyéb inert ok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes ok** Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes ok** A ok jegyzékéről 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti EWC kódszám és megnevezés egyéb települési, ideértve a kevert települési ot is Mennyiség (t/év) 1.805, lom 68,560 Összesen 1.874, emésztőgödrökből származó iszap 2200* települési szennyvíz tisztításából származó iszapok beton 20, téglák 8, föld és kövek 2,470 Összesen 31, * becsült mennyiség ** az önkormányzat felelősségi körébe tartozó tevékenységekből nem keletkezik ez a típusú, a továbbiakban nem kerül feltüntetésre június / 67

19 Vegyesen gyűjtött kevert települési szilárd mennyiségi megoszlása Hulladék származási helye Hulladék EWC Mennyiség kódszáma (t/év) Parkom Kft által a közszolgáltatás keretében begyűjtött mennyiségek Lakosságtól származó kevert települési ,049 Önkormányzati felelősségi körbe tartozó ,232 intézményektől származó kevert települési gazdálkodó szervezetektől származó kevert ,910 települési Összes települési kevert ,191 Szabó Norbert által begyűjtött mennyiségek lakosságtól származó kevert települési ,690 Önkormányzati felelősségi körbe tartozó ,760 intézménytől származó kevert települési Összes begyűjtött kevert települési , A keletkező települési folyékony mennyiségének becslése Az Önkormányzat adatszolgáltatása szerint 2010-ben 41 db olyan ingatlan volt, amelynél van vezetékes vízfogyasztás, de nincs rákötve a közüzemi szennyvízhálózatra. 41 lakás x (3410 fő / 1623 lakás) ~2,1 átlag fő/lakás x 25,55 m 3 /fő /év (70 l /fő/napból számítva) = m 3 /év (1 m 3 ~1t) A településeken keletkező települési folyékony mennyisége A szakértők szerint az országos átlagos vízfogyasztás 100 liter/fő naponta és a fogyasztott vízmennyiségből mintegy 70-80%-ban lesz szennyvíz. Az alkalomszerű szippantás miatt, - mivel nem a keletkezés időpontjában kerül szippantásra és elszállításra -, a tárolóeszközök zárt építése esetén is van veszteség a párolgás miatt, illetőleg a hosszabb idejű tárolás ideje alatt meginduló biológiai folyamatok következtében végbemenő természetes sűrűsödésből eredően. Az elszállítandó mennyiségének számbavétele során számolni kell azzal, hogy a szennyvíz tárolására szolgáló tárolók nem zártak, aminek következtében további veszteség jelentkezik, vagyis a tengelyen elszállítandó mennyiség kevesebb lesz. Amennyiben a tárolók zártak a tárolás során adódó párolgás miatt a keletkező nyers szennyvíznél 20%-kal kevesebb szennyvízmennyiség kezeléséről kell gondoskodni. Amennyiben a tároló nem zárt, a keletkező nyers szennyvíznek csak kb. a tizenketted része (8-9 %) marad a tárolóban június / 67

20 4.4. Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő áramok típusa és éves mennyisége Veszélyes ok Hulladék megnevezése PCB és PCT tartalmú ok Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai ok A ok jegyzékéről 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti EWC kódszám és megnevezés * veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi ok * egyéb ok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében Mennyiség (t/év) - n.a n.a 1,736 n.a 0,125* Állati eredetű ok - Növényvédő-szerek és n.a csomagoló eszközeik Azbeszt n.a Csomagolási ok * veszélyes anyagokat 0,03 maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási ok Nem veszélyes ok Gumi Elektromos és elektronikai ok Csomagolási ok kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések Papír és karton csomagolási ok Műanyag csomagolási ok n.a 0,6845 1,293 3, Üveg csomagolási ok 4,206 Összesen 8,964 Állati eredetű ok - Egyéb biológiailag papír és karton 1,922 lebomló ok biológiailag lebomló n.a ok étolaj és zsír 0, biológiailag bomló konyhai és étkezdei ok 0,545 *háziorvosoknál, fogorvosoknál, az orvosi ügyeletnél és egészségügyi közintézetnél keletkezett mennyiség összege június / 67

21 A gyűjtőszigeteken szelektíven gyűjtött ok frakciók szerinti bontásban Hulladék megnevezése Hulladék EWC kódszáma Mennyiség (t/év) Papír és karton ,922 Papír és karton csomagolási ok ,293 Papír összesen - 3,215 Műanyag csomagolási ok ,465 Üveg csomagolási ok ,206 Összesen 10,886 A 4.4 pontban lévő táblázatban is szereplő mennyiségek 4.5. A felhalmozott ok típusa és mennyisége A településen nincs felhalmozott A településre beszállított és onnan kiszállított ok típusa és éves mennyisége A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes ok Hulladék megnevezése Települési szilárd Települési folyékony Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási ok és egyéb inert ok EWC kódszám Beszállított (t/év) Kiszállított (t/év) , ,560 Összesen , , , ,470 Összesen - 31, június / 67

22 A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő áramok Hulladék Beszállított Kiszállított EWC kódszám megnevezése (t/év) (t/év) PCB és PCT tartalmú ok - - Hulladékolajok - n.a Akkumulátorok és szárazelemek - n.a Elektromos és 1, * - elektronikai ok Kiselejtezett gépjárművek - n.a Egészségügyi ok * - 0,125 Állati eredetű ok - - Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik - n.a Azbeszt - n.a Csomagolási ok * - 0,03 Veszélyes ok Nem veszélyes ok Gumi - - Elektromos és ,6845 elektronikai ok Csomagolási ok , , ,206 Összesen - 8,964 Állati eredetű ok - Egyéb biológiailag ,922 lebomló ok , , A tervezési terület éves mérlegének bemutatása Nem veszélyes ok kezelési arányainak bemutatása (mérleg) Egyéb Hulladék EWC Hasznosítás Égetés Lerakás kezelt megnevezése kódszám t % t % t % t % Települési szilárd Települési folyékony , , Összesen , * június / 67

23 Hulladék megnevezése Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási ok és egyéb inert ok EWC kódszám Egyéb Hasznosítás Égetés Lerakás kezelt t % t % t % t % , , , Összesen 31, Hasznosítás: anyagában történő hasznosításra átadott mennyiség Égetés: energianyerés céljából végzett hasznosítás Lerakás: műszaki védelemmel ellátott lerakóra Egyéb kezelt: pl. szennyvíztisztítóra tengelyen szállított, *Gazdálkodó szervezettől származó mennyiség. A közszolgáltató által adott információk szerint 2010-ben nem gyűjtött be a lakosságtól szippantott szennyvizet (lehetséges okokat lásd 7.4) Kiemelten kezelendő áramok kezelési arányainak bemutatása (mérleg) Hulladék megnevezése PCB és PCT tartalmú ok EWC kódszám Egyéb Hasznosítás Égetés Lerakás kezelt t % t % t % t % Hulladékolajok n.a n.a n.a n.a - - n.a n.a Veszélyes ok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai ok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi ok Állati eredetű ok Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik n.a n.a n.a n.a * 1, n.a n.a n.a n.a * , Azbeszt Csomagolási ok * , június / 67

24 Nem veszélyes ok Hulladék megnevezése EWC kódszám Egyéb Hasznosítás Égetés Lerakás kezelt t % t % t % t % Gumi Elektromos és elektronikai ok , Csomagolási ok Állati eredetű ok Egyéb biológiailag lebomló ok , , , Összesen 8, , n.a , , Hasznosítás: anyagában történő hasznosításra átadott mennyiség Égetés: energianyerés céljából végzett hasznosítás Lerakás: műszaki védelemmel ellátott lerakóra Egyéb kezelt: pl. égetés, amely nem párosul energiahasznosítással 5. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK A tervezési területen, a gazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat - az önkormányzat jegyzője, - az illetékes Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2.) látja el, az érintett szakhatóságok bevonásával. A településen keletkező ok kezelésénél a következő hatályos jogszabályokat kell figyelembe venni: 5.1. Törvény évi XLIII. törvény a gazdálkodásról 5.2. Kormányrendelet 50/2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 98/2001. (VI. 15.) Korm. Rendelet a veszélyes kal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről június / 67

25 192/2003. (XI.26.) Korm. Rendelet a veszélyes kal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet módosításáról 213/2001. (XI. 14.) Korm. Rendelet a települési kal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 241/2001. (XII. 10.) Korm. Rendelet a jegyző gazdálkodási feladat- és hatásköréről 271/2001. (XII. 21.) Korm. Rendelet a gazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról 94/2002. (V. 5.) Korm. Rendelet a csomagolásról és a csomagolási kezelésének részletes szabályairól 164/2003. (X. 18.) Korm. Rendelet a kal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 313/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a kal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, valamint ezzel összefüggésben egyes további kormányrendeletek módosításáról 126/2003. (VIII. 15.) Korm. Rendelet a gazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről 224/2004. (VII. 22.) Korm. Rendelet a kezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről 264/2004. (IX. 23.) Korm. Rendelet az elektromos és elektronikai berendezések ainak visszavételéről 267/2004. (IX. 23.) Korm. Rendelet a ká vált gépjárművekről 109/2005. (VI. 23.) Korm. rendelet az elemek és az akkumulátorok ainak visszavételéről 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet a betétdíj alkalmazásának szabályairól 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet az országhatárt átlépő szállításról 64/2008.(III.28) Korm. rendelet a települési kezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet az elemek és az akkumulátorok ainak visszavételéről 5.3. Miniszteri rendeletek 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról 4/2001. (II. 23.) KöM rendelet a olajok kezelésének részletes szabályairól 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól 9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve aik kezelésének részletes szabályairól június / 67

26 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a ok jegyzékéről 2/2002. (VII. 9.) KvVM rendeletó a titán-dioxid gyártás airól 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a ok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a égetés technológiai kibocsátási határértékeiről 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező kezeléséről 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony kal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet a területi gazdálkodási tervekről 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a bio kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet az állati ok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól 103/2003. (IX.11.) FVM rendelet a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz-ok kezeléséről 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási kezelésének részletes szabályairól 15/2004. (X. 8.) KvVM rendelet az elektromos és elektronikai berendezések ai kezelésének részletes szabályairól 20/2005. (VI. 10.) EüM rendelet a humán gyógyszerek és csomagolásuk ainak kezeléséről 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a lerakással, valamint a lerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről 21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve aik kezeléséről 5.4. Önkormányzati helyi rendeletek 11/2003.(X.27.) számú rendelet a települési folyékony kal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról. 14/2003. (XII.15.) számú rendelet a települési szilárd ra vonatkozó közszolgáltatásról 9/2002. (IX. 30.) számú rendelet a környezetvédelemről 10/2004. (VIII. 31.) számú rendelet a helyi gazdálkodási tervről június / 67

27 5.5. A gazdálkodási törvényben, valamint a végrehajtási jogszabályaiban meghatározott műszaki előírások rövid ismertetése A fejezet alábbi pontjában a vonatkozó jogszabályok legfontosabb tételei kerültek kiemelésre. Hulladék megnevezése Települési szilárd Települési folyékony Kommunális szennyvíziszap Veszélyes Elemek, akkumulátorok Hazai jogszabályi előírások Hgt.: A lerakóra - a települési szilárd részeként - kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget tömegben mérve az 1995-ben országos szinten képződött - a települési szilárd részét képező - biológiailag lebomló szervesanyagmennyiséghez képest a) július 1. napjáig 50%-ra, b) július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni. 2008/98/EK irányelv: 2015-ig elkülönített gyűjtési rendszert kell felállítani legalább a következők esetében: papír, fém, műanyag és üveg. 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési folyékony ot műszakilag megfelelő (zárt) tartályban köteles gyűjteni, azt a begyűjtésre jogosult kezelőnek átadni. Az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség határozza meg, hogy a települési folyékony elhelyezésére melyik szennyvíztisztító telep vehető igénybe. A talajvédelmi hatóság határozatában csak a földhasználó hozzájárulásával felhasználásra tervezett területre engedélyezi a szennyvíz, szennyvíziszap vagy szennyvíziszap komposzt kijuttatását, és egyidejűleg előírja annak feltételeit. 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet Minden tevékenységet, amelynek végzése során veszélyes keletkezik, úgy kell megtervezni és végezni, hogy a veszélyes a) mennyisége, illetve veszélyessége a lehető legkisebb legyen b) hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elő 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet A gyártót a ká vált elemek és akkumulátorok tekintetében visszavételi, begyűjtési és kezelési kötelezettség terheli, melyet átruházhat az átvevőre, vagy koordináló szervezetre. Az elemet, illetve akkumulátort forgalmazó kereskedő köteles a fogyasztótól a ká vált hordozható-, gépjármű és ipari elemet, illetve akkumulátort átvenni és gyűjtőedényben gyűjteni. 21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendelet Forgalmazási tilalom a 0,0005 tömegszázalékot meghaladó higanyt tartalmazó elemek, illetve akkumulátorok és a 0,002 tömegszázalékot meghaladó kadmiumot tartalmazó hordozható elemek, illetve akkumulátorok esetében. A ká vált gépjármű-, valamint ipari elem, illetve akkumulátor lerakóban lerakással és termikus módon való ártalmatlanítása az újrafeldolgozási eljárás alkalmazása során keletkező maradvány kivételével - tilos. EU előírások 2008/98/EK irányelv 1999/31/EK irányelv 86/278/EG K tanácsi irányelv 2008/98/EK irányelv 2006/66/EK irányelv június / 67

28 Hulladék megnevezése Elektromos és elektronikai berendezések Gépjárművek Hulladékolaj Egészségügyi Növényvédőszer és csomagolás Hazai jogszabályi előírások 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet Az elektromos és elektronikai termékeket gyártó és forgalmazó cégek augusztus 13-ától kötelesek visszagyűjteni, hasznosítani a használatból kivont elektromos és elektronikus berendezések ait. Gyártóra vonatkozó begyűjtési, hasznosítási és újrafeldolgozási arányok (berendezés kategóriánként eltérő mértékű) teljesítése 267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet A gyártónak az átvevőhálózatban átvett ká vált gépjármű kezelését, ezen belül kiemelten a hasznosítását úgy kell végeznie, hogy az újrahasználat, a hasznosítás, az anyagában történő hasznosítás (visszanyerés és újrafeldolgozás együttesen) mértéke: a) január 1. napjától az összes ká vált gépjármű - az átlagos gépjárműtömeget alapul véve - újrahasználatának és hasznosításának együttes aránya legalább az évi 85 tömeg%-ot, az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább az évi 80 tömeg%-ot, b) az január 1. napja előtt gyártott gépjárművek esetében az a) pont szerinti arányok legalább a 75, illetőleg a 70 tömeg%-ot, c) január 1. napjától az a) pont szerint arányok legalább a 95, illetőleg a 85 tömeg%-ot elérje januárjától kizárólag azokat a gépkocsikat vonja ki a forgalomból véglegesen az Okmányiroda, amelyiket Nemzeti Közlekedési Hatóság által regisztrált autóbontóban adnak le, aki erről az arra rendszeresített nyomtatványon bontási igazolást ad ki. 4/2001. (II. 23.) KöM rendelet Elsőbbséget kell biztosítani a olajok regenerálással történő hasznosításának. Ha a olajokat nincs lehetőség hasznosítani, akkor égetéssel történő ártalmatlanításukat kell megvalósítani. 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet Tilos a kórházi vagy más humán-egészségügyi, ill. állategészségügyi intézményből származó fertőző lerakása. 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet A fertőző ok égetéssel vagy fertőtlenítéssel ártalmatlaníthatók. 20/2005. (VI. 10.) EüM rendelet A gyógyszer visszafogadására és ártalmatlanítására alkalmas kezelő rendszer kiépítése és üzemeltetése a gyártó feladata. A gyártó a kötelezettségét önmaga teljesítheti, illetőleg átruházhatja a forgalmazóra vagy az arra feljogosított koordináló szervezetre. 103/2003. (IX.11.) FVM rendelet A tisztított csomagolóeszköz- nem veszélyes nak tekintendő, ha a rendeletben meghatározottak szerint kezelik. A nem a rendelet szerint kezelt növényvédő szer csomagolóeszköz- veszélyes nak tekintendő az ellenkező bizonyításig. Csomagoláshoz használt, nem szennyezett papír és kezeletlen fa hagyományos tüzelő berendezésben elégethető, illetve más módon is hasznosítható. Lakossági felhasználásra kerülő 1 liternél, illetve 1 kg-nál nem nagyobb mennyiségű növényvédő szer csomagolására használt kiürített, tisztított csomagolóeszköz-ok települési ként kezelhetők, ha szelektív gyűjtésükről és kezelésükről jogszabály nem rendelkezik. EU előírások 2002/96/EK irányelv 2000/53/EK irányelv 2008/98/EK irányelv 1999/31/EK irányelv 2009/128/E K irányelv június / 67