Bevezetés. Budapest, február 24.

Átírás

1 Bevezetés Óvodánk nevelőtestülete - élve a közoktatási törvény és az Óvodai nevelés országos alapprogramja által nyújtott lehetőséggel, szem előtt tartva addig kialakult értékeinket, keresve az óvodapedagógusokban rejlő aktivitást, megújulási készséget 1998-ban saját nevelési programot készített. A bevezetés óta eltelt évek gyakorlati tapasztalatai, és a minőségirányítási program működtetése során kapott eredmények igazolták a program tartalmi beválását. Az Óvodai nevelés Országos Alapprogramjának jelenlegi módosításával járó változások megerősítettek bennünket eddigi nevelési elveink korszerűségéről, nevelési koncepciónk helyességéről. Hisszük, hogy programunk megvalósításával olyan pozitív szokás,- és magatartásformákat alapozunk meg, melyek egy életre meghatározóvá válnak óvodásaink személyiségében. Ezek az értékek nélkülözhetetlenek a XXI. század felnőtt nemzedékének egészséges életviteléhez. Budapest, február 24. 1

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Nevelésfilozófiánk Gyermekkép Az óvodai nevelés célja Preferált nevelési elvek Az óvodai nevelés feladatai a személyiségfejlesztés terén Az egészséges életmódra nevelés A szomatikus nevelés célja Mentális egészségnevelés célja A szociális egészségnevelés célja Az egészséges életmód alakításának folyamata Érzelmi nevelés és a szocializáció Az anyanyelvi,- értelmi nevelés Anyanyelvi nevelés, kommunikáció A gyermekek tevékenységformái Játék Munka Tevékenységekben megvalósuló tanulás A külső világ tevékeny megismerése, környezeti nevelés, matematika Mozgás, testnevelés Ének-zene, népi játék, néptánc Mese vers Rajz, mintázás, kézimunka Az óvodai élet megszervezése Csoportszervezési alapelvek Napirend, hetirend Óvodánk kapcsolatrendszere Az óvoda és a család kapcsolata Az óvoda fő feladatai az óvoda-család közötti hatékony együttműködés érdekében Új gyermekek fogadása A kapcsolattartás további formái óvodánkban Az óvoda és a bölcsőde kapcsolata Gyermekvédelem Pedagógiai adatkezelés Személyi és tárgyi feltételek Személyi feltételek Tárgyi feltételek fejlesztése Érvényességi rendelkezések LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Irodalomjegyzék

3 1. Nevelésfilozófiánk Gyermekkép 3

4 "Sok mindennek tekintették már a kisgyermeket: megszelídítendő vadállatnak, önálló, csak kisméretű felnőttnek... Talán most eljutunk oda, hogy végre annak tekintjük, ami: emberré fejlődő társunknak, aki fejlődése folyamán olyanná lesz, amilyenné közvetlen környezete alakítja. /Csányi Vilmos / A gyermekeknek genetikai adottságaik, sajátos érési folyamataik, valamint a spontán és tervszerű környezeti hatások következtében életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségleteik vannak. Szeretnénk, hogy a ránk bízott gyermekek a családi és óvodai nevelés folyamán testileg, lelkileg és szociálisan egészségesen, saját érési folyamataiknak megfelelően fejlődjenek. Napjainkra a népesség és benne gyermekeink egészségi állapota romlik, s ezzel együtt rohamosan pusztul a természeti környezet. E folyamatok csak az emberi viselkedés és gondolkodás megváltoztatásával állíthatók meg, s ebben nyilvánvaló szerepe van az óvodai nevelésnek is. Az életforma rohamos és gyökeres változásával egyre fontosabbá válnak nemzeti kultúránk megőrizni való értékei. A gyerekeknek meg kell ismerkedniük a " tiszta forrást" jelentő néphagyományok elsajátítható részeivel zenében, táncban, irodalomban, népszokásokban. A meghatározó emberi értékek alapjait szilárdan le akarjuk rakni, mert " a társadalom nehezen nélkülözi azokat az értékeket, amelyek az embert közel hozzák embertársaihoz, értelmet adnak olyan fogalmaknak, mint család, haza, emberiség, szeretet, barátság, szerelem, hűség... Röviden: ami emberré minősíti az embert." /Petrolay Margit/ Hisszük, hogy amit a gyermekek itt és ekkor kapnak útravalóul az lesz valamennyi nevelési fázis közül a legmeghatározóbb. A szeretetteljes, differenciált bánásmódon alapuló óvodai nevelés kulcsfontosságú a felnövekvő generációk erkölcsi, esztétikai értékrendjének, értelmi és érzelmi struktúrájának kialakításában. 4

5 " Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettre kész, szép célokért hevülő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet és nagyot minden téren, akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely csak a kölcsönösségen, méltányosságon, és jóakaraton épülhet." Szent-Györgyi Albert Az óvodai nevelés célja Az óvoda a közoktatási rendszer részeként a családi nevelés kiegészítője három éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, de legfeljebb nyolc éves korig. Az óvodai nevelés célja a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének hatékony elősegítése, a gyermeki személyiség minél teljesebb kibontakoztatása, figyelembe véve az egyéni sajátosságokat és a fejlődés eltérő ütemét. A gyermekekben az óvodáskor végére alakuljanak ki az iskolai beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások. Gyermekeinkben az óvodai nevelés során alakuljon ki a környezettudatos magatartás, és az életkori sajátosságoknak megfelelő pozitív szokásrendszer, viselkedésforma a természetes,- és az őket körülvevő társadalmi környezetben. Nevelésfilozófiánkból fakadó sajátos nevelési céljaink: a korszerű életvitel megalapozása mely magában foglalja az egészséges táplálkozást, a rendszeres mozgást és a testedzés iránti igényt a néphagyományok széles köréből az ének, a tánc, a népmese, a népi gyermekjátékok, mint értékek, szervesen együtt épüljenek be a gyermekek mindennapjaiba speciális ellátást igénylő - táplálékallergiás - gyermekek különleges testi - lelki szükségleteinek kielégítése 5

6 1. 3. Preferált nevelési elvek Az óvoda funkcióiból / óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő/ következően általános alapelvek az óvodai nevelésben: a gyermekek mindenek felett álló érdekének érvényesítése gyermekközpontúság a gyermeki személyiség szeretetén, tiszteletén, elfogadásán alapuló teljességre törekvő személyiségfejlesztés, az egyéni képességek, készségek kibontakoztatása A kompetencia alapú pedagógiai szemlélet érvényesítése a fejlődő személyiség és a gyermeki jogok fokozott védelme az egyenlő hozzáférés, az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányos családi háttérből adódó lemaradás korrekciója a különbözőségek elfogadása, az inkluzív pedagógiai szemlélet megvalósulása az óvónő kulcs-szerepe a gyermeki személyiség formálásában az önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése Helyi nevelési programunk megvalósításához nélkülözhetetlen alapelvek az óvodáskort végigkísérő gyermeki mozgásvágy maximális, tudatos kielégítése tradíciók, néphagyományok ápolása / szűkebb környezet, családi-szülői, nagyszülői hagyományok/ az élő tiszteletére, szeretetére nevelés az emberek munkája által létrehozott értékek megbecsülése, megőrzése 2. Az óvodai nevelés feladatai a személyiségfejlesztés terén A személyiséget a belső feltételek és a külső hatások dialektikus egysége determinálja, melynek tényezői az öröklés, a környezet és a nevelés. A személyiség legfőbb jellemzője, hogy biológiai struktúrában élő, dinamikus, funkcionális rendszer, egyedi és megismételhetetlen, kölcsönhatásban van természeti és társadalmi környezetével, önszabályozó rendszer, állandóan fejlődő és változó valamint veleszületett testi és idegrendszeri adottságokkal rendelkezik. A nevelés - mint személyiségfejlesztés - a társadalmi igényekhez igazodik. Olyan szellemileg és fizikailag aktív, alkotó embereket kell nevelnünk, akik megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek. 6

7 A gyermek adottságainak, fejlődési ütemének és a gyermeket érő spontán és tervezett hatások együttes eredményének tekinthető az iskolaérettség is. A tanulásra való alkalmasság nem tárgyi tudást jelent, hanem testi, lelki, szociális érettség, fejlettség elérését, mellyel képes alkalmazkodni az új helyzethez és az iskolai követelmények rendszeréhez. Mindezek realizálását segítik az óvodai nevelés feladatai: 1. az egészséges életmódra nevelés 2. az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 3. az anyanyelvi,- értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Az egészséges életmódra nevelés A népesség egyre romló egészségi állapota, a természeti környezet pusztulása csak az emberi viselkedés és gondolkodásmód megváltoztatásával állítható meg, s ezért már az óvodában is sokat kell tennünk. "...az egészség nem egy statikus állapot, hanem állandó mozgásban, változásban lévő kiegyenlítődési folyamat, amely a szervezet és a környezet közötti dinamikus egyensúlyban nyilvánul meg." (Nyíri Mihályné) Az egészséges életmódra nevelés döntő jelentősége abban áll, hogy a követendő életmód elemei mintaként és értékként épüljenek be a nevelési folyamat minden mozzanatába. Területei: 1. Szomatikus nevelés 2. Mentális egészségnevelés 3. Szociális egészségnevelés A szomatikus nevelés célja Szilárd szokásrendszer kialakulása a testi- lelki- szociális egészség megőrzésének érdekében. Pozitív hozzáállás a külső és belső környezethez. Az óvodapedagógus feladatai: a gondozási feladatok nevelő hatásának kiaknázása a kapcsolatépítési lehetőségek kihasználása az önállósági törekvések támogatása az egészséges életmód szokásainak kialakítása gondozás, a testi szükségletek és a mozgásigény kielégítése a személyi higiéné kialakítása egészséges táplálkozás, öltözködés megtanítása a gyermekek edzése mozgásszervek célszerű és tudatos fejlesztése, testnevelés 7

8 a környezet védelméhez kapcsolódó szokások alakítása balesetek megelőzéséhez szükséges magatartásformák tudatosítása állandóan ható, személyes példaadás, a gyerekek egyéni fejlettségétől függő segítségnyújtás, folyamatos ellenőrzés a tárgyi feltételek mindenkori biztosítása együttműködés a gyermekorvossal, védőnővel és speciális szakemberekkel a gyermekek óvodán belüli szűrővizsgálatainak lehetővé tétele az óvoda egészségnevelő védő munkájának megismertetése a szülők körében. Sajátos feladataink: gerinc,- és lábboltozat deformitások feltárása korszerű testnevelési eszközök beszerzése, tudatos, szakszerű használata a gyermekek tánc- és mozgáskultúrájának fejlesztése életkoruknak megfelelő művészi értékű anyag felhasználásával a két agyi központ harmonikus fejlődésének elősegítése céltudatosan tervezett mozgásanyaggal a szabad levegőn tartózkodás aktivitás szintjének növelése /sportudvar és az úszómedence kihasználásával/ a táplálékallergiás, vagy tápanyag felszívódási zavarokban szenvedő gyermekek eltérő táplálkozásának megszervezése helyi adottságok kihasználása a gyermekek környezetvédelmi nevelésében Mentális egészségnevelés célja Az óvoda sajátos életteréből adódó stresszmentes életmód, és biztonságérzet kialakulása. A pozitív életérzés kialakulása. Az óvodapedagógus feladatai: személyi és tárgyi jellegű stresszfaktorok kiküszöbölése pszichés klíma fejlesztése megfelelő mozgástér kialakítása intimitás biztosítása természetes anyagok használata színharmónia megteremtése zaj és légszennyezés csökkentése /bokrosítás, hangszigetelés/ A szociális egészségnevelés célja Kiegyensúlyozott kapcsolatok kialakulása, fennmaradása a gyerekek és a felnőttek egymás közötti viszonyaiban. 8

9 Az óvodapedagógus feladatai: az átjárhatóság biztosítása az egyes csoportok között a mentálisan rászorulóknak a pedagógus párok közötti összehangolt és egyetértő nevelésmód kialakítása Az egészséges életmód alakításának folyamata Az óvodai életritmus kialakítása, a pihenés - aktivitás arányainak helyes megválasztása a gyermekek élettani szükségleteinek figyelembe vételével történik. A megfelelő napi életritmus kialakításának elengedhetetlen feltétele az azonos időben végzett, azonos tevékenység. Fontos, hogy a napirend a különféle tevékenységek elvégzéséhez minden korosztálynak elegendő időt biztosítson. A személyi higiéné alapja a rendszeres, helyes tisztálkodás megtanítása. Reggel, a csoportba lépés előtt a gyerekek saját fésűjükkel megfésülködnek, kezet mosnak. Mindenkinek jellel ellátott, megfelelő méretű törölközője van. A nap folyamán mindig szükség szerint tisztálkodnak segítséggel, vagy önállóan /szappan, körömkefe használata/. A WC használat intimitását megfelelő válaszfalakkal és függönyökkel biztosítjuk. A gyermekek számára mindig igényüknek megfelelően nyújtunk segítséget. Testnevelés foglalkozás után derékig megmosakodnak /ehhez nagyméretű törölközője van mindenkinek/. A nyári időszakban ebéd előtt lezuhanyozhatnak. A gyerekek minden főétkezés után saját, jellel ellátott fogmosó készlettel fogat mosnak, a fogmosás helyes technikájának elsajátítása folyamatos. A fogkeféket szükség szerint cseréljük. Az általában újrahasznosított papírból készült zsebkendőt egyszeri használat után kidobják. A gyerekek időjárásnak megfelelő öltözködésében a kényelem és a praktikum érvényesül. A ruhadarabok, cipők rendben tartását saját fogas, cipőtartó, szekrénypolc biztosítja. Az épületben minden gyerek egészséges, biztonságos és kényelmes váltócipőt visel. A ruhák, a cipők lehetőség szerint természetes anyagból készülnek. Udvari játszóruhának kényelmes tréning, vagy szabadidőruhát viselnek, mely biztosítja számukra a szabad mozgást. Minden gyereknek van tartalék fehérneműje. Testnevelés foglalkozáshoz a gyerekek teljesen átöltöznek /tornaruha, váltó zokni, tornacipő/. 9

10 Ebéd után a gyermekek nyugodt, kellemes hangulatban, saját ágyneművel ellátott megfelelő méretű ágyon pihennek pizsamában. Életkortól függetlenül elfogadjuk a gyermekek kialakult, alváshoz kötődő szokásait, tárgyait. A pihenőidőben is folyamatosan biztosítjuk a levegőcserét. Óvodánk a velünk egy épületben lévő bölcsőde révén saját konyhával rendelkezik. Ez lehetővé teszi: az egészséges gyermekek korszerűbb táplálkozási szokásainak megalapozását a táplálékallergiás gyermekek diétás étrendjének összeállítását, elkészítését. Ügyelünk az ételek tápanyag összetételének helyes arányaira; semmiféle ételt nem száműzünk az ennivalók sorából, de a zsírok /különösen a főzéshez, sütéshez használatos/ és az édességek arányát igyekszünk mérsékelni. Az étrend összeállításánál előnyben részesítjük a bizonyítottan egészségesebb szárnyas húst. A gyerekek minden nap fogyasztanak zöldségfélét vagy gyümölcsöt a szezonális jellegnek megfelelően /alapítványi támogatás segítségével is/. A gyermekek rendszeres "vitaminnapok" keretében ismerkednek meg a különféle ízkombinációkkal /saláták/ és a konyhatechnikai eljárásokkal. A táplálékallergiás, vagy felszívódási zavarokban szenvedő gyermekek eltérő étrendjét orvosi szakvélemény alapján állítjuk össze a számukra is fogyasztható ételekből. Nagy súlyt fektetünk arra, hogy az általuk fogyasztott ételek hasonló jellegűek legyenek, mint a többi óvodásé. Gondot fordítunk arra, hogy a gyermekek minél több egészséges rágnivalót kapjanak. Ivóvizet egész nap - csoportszobában és udvaron - biztosítunk a gyerekeknek. A szülők meggyőzésével próbáljuk kiiktatni az innivalók közül a szénsavas, túlcukrozott, serkentőszereket tartalmazó italokat. Az étkezések száma mellett, azok napi ritmusát is fontosnak tartjuk. Óvodánkban a reggeli és az uzsonna minden csoportban folyamatosan /7,30-9 illetve óra között/ zajlik. Délben a csoportok egyszerre étkeznek. Gondot fordítunk arra, hogy a gyerekek jó hangulatban, esztétikusan megterített asztalok mellett örömforrásként éljék meg az étkezéseket. Igyekszünk maximálisan kivédeni a gyermekeket fenyegető környezeti ártalmakat. Az udvarra minél több növényt telepítünk, ezek csökkentik a por, zaj, légszennyezést. A nagyobb forgalmú út mellett zárt kerítést létesítünk. Nem sétálunk különösen szennyezett területeken, lehetőleg kerüljük a csúcsforgalmat. A nyári hónapokban az udvari játszóhelyeket az UV sugárzás mértékét figyelembe véve használjuk. Az egészség megőrzéséhez, a szervezet ellenálló képességének növeléséhez elengedhetetlenül szükséges a gyermekek testi edzése. 10

11 A gyermekeknek minden évszakban elegendő időt biztosítunk a szabad levegőn tartózkodásra. Ehhez aktív, mozgásra ösztönző környezetet teremtünk óvodánk játékokkal jól felszerelt udvarain. Gyakran kirándulunk, minden alkalmat megragadunk a természetjárásra. A rendelkezésünkre álló úszómedencénkben a nyári időszakban vízhez szoktató programot is szervezünk. A testi edzés fontos része az életkorhoz és fejlettségi szinthez igazodó, megfelelő időtartamú és intenzitású, szabadban vagy tornateremben szervezett kötelező testnevelés foglalkozás is. A szülők meggyőzésével csökkentjük a túl hangos rádió, magnó stb. használatát. A gyerekeket arra neveljük, hogy zárt helyen csak "szobahangon" beszéljenek. A gyermekek környezetében csak annyi tisztítószert és egyéb vegyszert alkalmazunk, amennyi feltétlenül szükséges. Lehetőleg kerüljük a kémiailag kezelt berendezési tárgyak és eszközök használatát. A balesetek megelőzésének érdekében a gyermekek környezetében kizárólag kifogástalan állapotú felszerelési tárgyak, eszközök, szerszámok lehetnek. A gyermekeket - önállóságukat szem előtt tartva - megtanítjuk az eszközök, tornaszerek, játékok helyes és veszélytelen használatára. Korán megismertetjük őket a közlekedés rájuk vonatkozó szabályaival. Az új helyszínek és eszközök használata előtt minden esetben elmondjuk a balesetek megelőzéséhez szükséges tudnivalókat. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére testi-lelki teherbíró képességük alkatuknak megfelelő testi szükségletek kielégítését irányítani tudják, szükség esetén késleltetik az öltözködésben koruknak megfelelően gyorsak és önállóak a testápolási szokásokat a tanultak szerint alkalmazzák elsajátították a kultúrált és egészséges étkezési szokásokat kiegyensúlyozott, ép lelkületű gyerekek, környezetükhöz való viszonyuk pozitív Érzelmi nevelés és a szocializáció Az óvodás korú gyermek személyiségén belül az érzelmek dominálnak, a magatartás érzelmi vezéreltsége a jellemző. A szocializáció az a gyermekkorban különösen nagy jelentőségű személyiségfejlesztő folyamat, melynek során az egyén társadalmi lénnyé válik. 11

12 Az érzelmi nevelés és a szocializáció célja A társas kapcsolatok kialakulása. A közösséghez tartozás érzésének átélése. A különbözőségek elfogadása. A gyermek énképe közelítsen a reálishoz. Az egészséges önérvényesítés kialakulása és az önkifejezés elsajátítása. A társadalmi normák beépülése az életkori sajátosságoknak megfelelően. Az óvodapedagógus feladatai az érzelmi alapigények kielégítése biztonságérzet és védettségérzet terén a szeretet elfogadására és kimutatására való képesség fejlesztése az empátiára való képesség kialakítása az "én tudat" alakulásának segítése a szociális érzékenység fejlesztése a gyermekek társas szükségleteinek kielégítése a különbözőségek elfogadására nevelés az óvónő, a dajka és a gyermekek kapcsolatának érzelmi töltésre építése törekedjen minél hatékonyabb együttnevelésre a családokkal a csoport minden tagjának azonos helyzet biztosítása a gyermekek biztonságérzetének kialakítása, a negatív hatások kiküszöbölése a gyermekek közösség iránti igényének kielégítése a pozitív értékelés megerősítő hatásának érvényesítése tehetséggondozás a hátrányos helyzetű gyerekekkel való fokozott törődés inkluzív nevelés minden gyermek számára, elfogadó szeretet, megkülönböztetett figyelem a különleges bánásmódot igénylő gyermekek felé mint modell, a szociális tanulás folyamatában a gyermek számára interiorizálható minta adása a közösség hagyományainak kialakítása, megtartása (családi és társadalmi, óvodai és csoportszinten) az egyén autonómiájának tiszteletben tartása Sajátos feladataink: élőlények tiszteletére, szeretetére nevelés emberek munkája által létrehozott értékek megbecsülése, megőrzése a kialakított rend megóvása, őrzése környezetvédelmi viselkedési,- és magatartásformák kialakítása, szabályok elfogadása a szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, az önazonosság megőrzése, átörökítésének biztosítása 12

13 a személyes érintkezésen alapuló tevékenységek elsődlegessége ölbeli játékok az emberi kapcsolatok, az egymásra utaltság, az alkalmazkodni tudás megteremtése a népi gyermekjátékok segítségével társaikhoz, családjukhoz, lakóhelyükhöz, elődeikhez való kötődés és az identitástudat erősítése a népi játékok által A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére a gyerekek képesek alkalmazkodni új helyzetekhez kialakul kapcsolatteremtő képességük gyermekekkel, felnőttekkel együttműködnek elfogadják az irányítást kialakult szabálytudatuk van pozitívan állnak hozzá a külső, belső környezethez kiegyensúlyozottak, optimisták képesek a konfliktusok önálló kezelésére társaikkal megértők, empatikusak betartják az alapvető viselkedési szabályokat Az anyanyelvi,- értelmi nevelés Az értelmi nevelés Az óvodába lépő kisgyerek személyiségének kibontakozása, viselkedésének alakulása és értelmének nyiladozása elválaszthatatlanok egymástól. Ennek az időszaknak a gyermek számára meghatározónak kell lennie érzelmileg és értelmileg egyaránt. Az óvodai nevelés - a gyerek sajátosságainak megfelelően - lehet kompenzáló, korrektív, vagy preventív jellegű, de biztosítja a tehetséggondozás továbblépési lehetőségeit is. Az értelmi nevelés a gondolkodási stratégia fejlődésén keresztül megalapozza a későbbi információszerző és feldolgozó, alkalmazó tanulási stratégiákat és segít megelőzni az iskolai tanulási zavarok kialakulását. A gondolkodási stratégiát fejlesztő játékok alkalmazásával fejlődnek a kognitív szempontból legfontosabb funkciók - az érzékelés, észlelés, figyelem, memória, problémamegoldás amelyek mozgásba, tevékenységbe és különböző élethelyzetekbe ágyazódnak. Ebben az időszakban fejlődnek azok a kognitív folyamatok, amelyek az alapvető kultúrtechnikák elsajátítását teszik lehetővé. Az értelmi nevelés célja A gyermekek megismerési vágyának kielégülése. 13

14 A pszichikus funkciók és a mozgásos struktúrák egyidejű fejlődésével - nyelvi kísérővel - megalapozódik a kreatív, problémamegoldó gondolkodás. Az óvodapedagógus feladatai a gyermekek érdeklődésén, kíváncsiságán alapuló életkori sajátosságokra épülő változatos tevékenységek biztosítása az ismeretek rendszerezése, értelmi képességek/ érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás/ és a kreativitás fejlesztése Sajátos feladataink: A környezettel való ismerekedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő komplex folyamat legyen. A környezetről szerzett ismeretek minden esetben személyes tapasztalatokon és cselekvéseken alapuljanak. A tapasztalás minél több érzékszerven keresztül történjen és biztosítva legyen az élmények sokoldalú feldolgozása. Gondolkodási műveletek elősegítése a szöveg és a játék összefüggésének elemzésével. Hallás utáni megfigyelések elemeztetése, a kis különbségek megfigyeltetése és állandó összevetése az analizáló készség fejlődésének érdekében. A megosztott figyelem fejlesztése a dalok egyidejű éneklésével és a mozgás végzésével. A megfigyelőképesség finomítása az egyre tudatosabb odafigyelés által. Improvizáció, önálló kombinációk alkotása a begyakorolt ritmus, dallamfordulat és mozgásforma felhasználásával. A gyerekek fejlettségének és életkori sajátosságainak megfelelő népi játék,- és néptánc anyag kiválasztásával változatos gyakorlási lehetőségek biztosítása a szem-kéz, szem-láb koordinációjához, a testséma erősítéséhez, a térirányok és a térészlelés fejlesztéséhez, és a kommunikációs és metakommunikációs képességek finomításához. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére differenciálódik a gyermekek érzékelése és észlelése képesek a szándékos bevésésre, felidézésre kialakul a feladattudatuk megjelenik az elemi fogalmi gondolkodásuk alapvető ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és a környező világról kialakul egészséges életszemléletük nyitottá válnak a világra megértik a környezetük alapvető eseményeit, változásait fogékonyak a civilizáció által létrehozott valódi értékekre 14

15 Anyanyelvi nevelés, kommunikáció Az anyanyelv a környezettel való érintkezés, az önkifejezés, a gondolkodás legfőbb eszköze, melynek használata valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósul. Az anyanyelvi nevelés célja A tiszta artikuláció, megfelelő beszédtempó kialakulása. A gesztusok, egyéb nonverbális formák használata. A beszélő,- és hallgatószerep kialakulása. A kérdezéskultúra alapjainak elsajátítása. Jó kommunikációs készség kialakulása. Az óvodapedagógus feladatai: az anyanyelv ismerete és szeretete példaértékű beszédkultúra szabályközvetítéssel a gyerekek kérdéseire való adekvát válaszadás az aktív és passzív szókincs fejlesztése a gyermekeket érő negatív nyelvi hatások ellensúlyozása megfelelő beszédszituáció teremtése a hallgatag, gátlásos gyermekek számára a kommunikációs kedv ösztönzése, fenntartása a retardáció felismerése, kapcsolattartás a logopédussal Sajátos feladat: A séták, kirándulások, kerti munka gazdag beszélgetés-kezdeményezési lehetőségét kihasználva fejlesztenünk kell a gyermekek beszédkészségét. A gyermekekkel vetessük észre és ismertessük meg a természet és a társadalmi környezet jelzéseit, nonverbális közléseit. A néptánc és a népi játék anyagának összeállítása a jó zenei hallás és ritmusérzék mellett járuljon hozzá az értelmesen tagolt beszéd megtanulásához szükséges megfigyelőképesség, differenciálni tudó hallás fejlődéséhez is. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére a gyermekek megfelelő aktív és passzív szókinccsel rendelkeznek ismernek metakommunikációs jeleket helyesen használják anyanyelvünket megértenek és használnak sajátos nyelvi formákat 15

16 képesek a magabiztos, tudatos önkifejezésre, a gátlásoktól mentes megnyilvánulásokra 2.4 Integrált nevelés Az intézmény Alapító Okirata szerint az alábbi sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését látjuk el: A közoktatásról szóló törvény 121. (1) bekezdés 29. a) pontjából: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, A közoktatásról szóló törvény 21. (1) bekezdés 29. b) pont A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek integrált nevelése. A megismerő funkciók és a viselkedési zavarok diagnosztizálása (A kognitív, más néven megismerő funkciók) Azok az agyi folyamatok, amelyek segítségével információkat szerzünk a világról, jelentéssel ruházzuk fel azokat, illetve azoknak megfelelően cselekszünk. A neuropszichológiai tesztek hagyományosan öt kognitív területre irányulnak, ezek: intelligencia, nyelv-beszéd, memória, észlelés, végrehajtó funkciók (kreatív rugalmasság, tervezés, munkamemória, gátlás). A megismerési funkció fejlődése adott biológiai korlátok között történik az egyes életkorokban azonban a kognitív funkciók jellemző, gyakran minőségi változását a biológiai, genetikailag meghatározott adottságokon kívül a környezet feltételei erősen meghatározzák. A kognitív tudomány kiinduló tézise, hogy a viselkedés a mögöttes megismerő folyamatok működésének függvénye, ezért a vizsgálat tárgyát ezek a viselkedést eredményező mechanizmusok képezik bár ezekhez a kulcsot a viselkedés adja meg. Konklúzió, hogy a két fogalom szervesen összekapcsolódik, egymás fejlődésére nagy hatással vannak. A megismerő funkciók zavaraival és viselkedési problémákkal küzdő gyermekek integrációja 16

17 Az Európai Unióhoz való csatlakozás mentén a társadalmi kirekesztés csökkentése kiemelt feladata hazánk oktatáspolitikájának. A társadalmi méretű integráció azt az elvet hangsúlyozza, hogy hátrányos helyzete, speciális problémái miatt semmilyen csoport vagy egyén ne legyen a társadalomban hátrányosan megkülönböztetve, vagy valamilyen módon kirekesztve. Napjainkban a nevelő-oktató munka legnagyobb kihívása az integráció sikeres megvalósítása. A közoktatási rendszeren keresztül is arra kell törekedni, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekeknek javuljon az életminősége, a korrekciós, habilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások segítsék elő a továbbhaladást, a továbbtanulást, a társadalomba való beilleszkedést. Az integráció gondolata a humánus alapértékek elfogadását jelenti, pozitív magatartásmintákat közvetít. A speciális szükségletű gyereket reális önértékelésre, képessége maximális kibontakoztatására serkenti, a többi gyermek pedig megtanulja a hozzájuk való alkalmazkodást és segítségnyújtást. A speciális fejlesztés csak a zavarok hátterében álló pszichikus funkciók pontos és konkrét lehatárolásával körvonalazható, annak pontos ismeretében, hogy mely területeken milyen mértékű lemaradások, funkciózavarok okozzák a megnyilvánuló problémákat. Az anamnézist és fejlesztést a nevelési tanácsadó illetve a szakértő bizottság szakemberei végzik: pszichológus, logopédus,, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, konduktor. Irányelvek: Sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása. Az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata, a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés. A kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével. Annak felismerése, hogy az SNI-s gyerek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre képes. Rugalmas szervezeti keretek kialakítása az SNI-s gyerek egyéni foglakoztatásának megvalósulásához. A környezet tájékoztatása a gyerek befogadásáról, együttműködés az SNIs gyerek szüleivel. 17

18 Az integrált nevelés célja: A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességekkel küzdő gyerek sérülésspecifikus fejlesztésének biztosítása és azon lehetőségek megtalálása, amelyekkel úgy tudjuk a hátrányokat kompenzálni, hogy emiatt ezek a gyerekek ne kerüljenek perifériára. Azoknak a gyerekeknek az integrációja, akik olyan beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdenek melynek oka nem organikus eredetű és alkalmasak egy egészséges közösség érdekeinek megsértése nélkül az együttműködésre. Az integráció során fejlődjenek a tanulási képességeket befolyásoló pszichikus funkciók, és az óvodáskor végére alakuljon ki olyan érzékelő apparátus, mely feltétele a fogalmi gondolkodás kialakulásának. A gyermek az életkorának és az élethelyzetéből adódó viselkedési, magatartási követelményeknek és szabályoknak meg tudjon felelni, és azokat magáévá tudja tenni. Az óvodapedagógus feladatai: Fel kell ismerni a rászorultságot, és törekedni kell arra, hogy a probléma eljusson a szakemberekhez. A speciális ellátást nyújtó szakszolgálatokkal szoros együttműködésben kell meghatározni a konkrét célokat, feladatokat. Megfelelő kapcsolattartás kiépítése a szülők a pedagógusok és fejlesztő pedagógusok között. Az integráció elfogadtatása a csoportba járó gyerekekkel és szüleikkel. Az elvárások hozzáigazítása a gyermek fejlődési üteméhez. A harmonikus személyiségfejlődés előhívása elfogadó, eredményeket értékelő attitűddel. A hiányzó vagy sérült funkciók serkentése az ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. Az egyéni sikereket segítő érzelmi-akarati tulajdonságok fejlesztése. Az egyéni terhelhetőség maximális figyelembe vétele. Sokoldalú (vizuális, akusztikus, taktilis, motoros) élménytapasztalat biztosítása a fejlesztő eljárások során. Nyugodt, elfogadó, érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtése. Egyéni fejlesztési tervek elkészítése speciális szakemberek segítségével. A lehetőségekhez mérten differenciálás, speciális eljárások, kiegészítő, fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazása. Pontos, szakszerű dokumentáció vezetése. 18

19 A optimális terhelhetőség megtalálása a gyerekek és a pedagógusok számára az integráció során. Az SNI-s gyerekek speciális fejlesztéséhez szükséges eszköztár kialakítása. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A csoportban természetessé válik az elfogadás, a tolerancia és észrevétlenül kiépülő segítőkészség. Fejlődik a gyerek alkalmazkodó készsége, akaratereje, önállóságra törekvése, az érzelmi élete és az együttműködése. Az egyénre szabott fejlesztés hatására, a gyermek képességei önmagához képest optimálisan fejlődnek. Jó kapcsolat alakul ki a nevelőpartnerek között. 3. A gyermekek tevékenységformái A legfőbb nevelési célul kitűzött sokoldalú személyiségfejlesztés csak komplex, változatos gyermeki tevékenységek során valósul meg. A játék - munka - tanulás magában foglalja az óvodás gyermek egésznapi aktív tevékenységeit. 3-8 éves korban ezek a tevékenységek még szorosan összefonódnak, egymást megerősítik Játék A játék sokrétű és összetett viselkedést, életmódot, életformát, életkategóriát jelent a gyermekek számára. Játékukban tükröződnek belső feszültségeik, érzelmeik és indulataik, azok a külső hatások, amelyeket képtelenek önmagukban feldolgozni, vágyaik és élményeik, amelyeket szavakkal nem tudnak kifejezni. Mindezektől válik a játék a kisgyermek elemi pszichikus szükségletévé. A gyermek számára a játék célja a játéktevékenység maga. A játék célja - az óvónő számára - az elsődleges - vagyis öröklött -intelligenciabázisra építve a másodlagos - tanult - intelligencia alapjainak lerakása, az elemi szokások, viszonyulások megerősítése ember és ember, ember és természet, ember és tárgyi világ között. A játék normákat, szabályokat közvetít a külvilágból, összehasonlítási, önbemérési lehetőséget nyújt a gyermekek számára. A személyközi kapcsolatok nagyban hozzájárulnak az énkép erősödéséhez. 19

20 A szabad játék a gyermek elsődleges és legfontosabb tevékenysége, legfőbb örömforrása, egyben a szocializáció színtere. Ebben a - külső céltól független - szabadon választott önkéntes tevékenységben fejlődik legjobban a gyermeki személyiség. Nevelőértéke abban áll, hogy a gyermek legkorábban a játékhelyzetek, játékeszközök segítségével kezdi a társadalmi tapasztalatokat elsajátítani. A játékból újabb és újabb tevékenységformák alakulnak ki, válnak önállóvá, ezért is kell a gyermeknek "sokat és jól" játszani. Mivel a fejlődés mindenféleképpen értéknövekedést jelent, a gyermek játékának megfigyelése által sokirányú információhoz jutunk a gyermek alakuló személyiségéről jellemvonásairól környezetéhez való viszonyáról problémaérzékenységéről szociális érettségéről és fejlődésének üteméről, irányáról Mindezek ismeretében lehetővé válik az egyéni bánásmód és a személyre szabott fejlesztés. Az óvodapedagógus feladatai: biztosítsa az élményszerzés lehetőségeit tanúsítson tudatos, játék iránt érzékeny, hiteles és őszinte magatartást teremtse meg a játékhoz szükséges oldott légkört a napirenden belül összefüggő, hosszantartó játékidőt alakítson ki biztosítson mobilizálható, választható játéktereket, eszközöket jelenlétével, áthidaló megoldásaival segítse sikerre vinni a gyerekek kezdeményezéseit, ilyenkor magasabb rendű tanulási folyamatot segít a szabadság és a korlátozás kellő arányával nyújtson biztonságot és bizalmat, elfogadást és védelmet az ötletadás, segítségnyújtás mértékét mindig a játszó csoportok igényéhez alakítsa A játék folyamata a valóságban teljes egész, a gyakorló, konstrukciós, szerep-, és szabályjáték valamint a barkácsolás a játékon belül egybeolvad. A játékfajták időbeni megjelenése nem annyira életkori, mint fejlettségi sajátosság. A személyiségfejlesztés főbb lehetőségei az egyes játékfajtákon belül: 20