Pedagógiai Programja

Átírás

1 Kétegyházai Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja Érvényes: Kétegyháza, év augusztus hó 29. napjától 1 Davidovics László igazgató

2 Tartalom 1 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Az Intézmény bemutatása Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje: Intézményünk szerkezeti felépítése Szakgimnázium, szakközépiskola Szakközépiskola, szakképzés Felnőttoktatás (esti munkarend szerint) Kollégium: A köznevelési intézmény nevelési programja Nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei eljárásai Nevelő-oktató munka pedagógiai értékei Nevelő-oktató munka pedagógiai céljai Az értelmi fogyatékosság súlyosságához igazodó részcélok Nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai Nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei Nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai Pedagógusainkra jellemző: Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Otthoni munka, önálló ismeretszerzés A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Diákokkal kapcsolatos megállapításaink: Az egészségnevelés területei A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai Osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

3 6.2 Az integrációt vállaló intézmény feladatai A többi gyermekkel együtt, integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű tanulók, és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztő programja A tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló (F70) Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése A tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) gyermekek együttnevelése, oktatása Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók képzésének fontos szempontjai: A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló Hiperaktivitás és figyelemzavarok A fejlesztés alapelvei A beilleszkedési, tanulási, magatartási (BTM) nehézség meghatározása A zavar és nehézség meghatározása, diagnosztizálása Sajátos nevelési igényű és BTMN-es tanulók hátránykompenzálása A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása, közös céljai és feladatai Az iskolánkban folyó nevelés-oktatás fő feladatai a sajátos nevelési igényű gyermekek szempontjából: A pedagógiai célkitűzések, feladatok eszközei és eljárásai A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az iskolai és a kollégiumi tanárok együttműködése A szülői munkaközösség legfontosabb feladata: A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Vizsgarendszerek Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervek Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A felvételi eljárás különös szabályai Tanulói jogviszony létrehozása

4 8.6 Szakmai gyakorlat szervezése, duális szakképzés A köznevelési intézmény helyi tanterve A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A magasabb évfolyamba lépés feltétele A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Intézményi beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Középszintű érettségi vizsga témakörei A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Az iskolában alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Mindennapos testnevelés A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskolai egészségnevelési és környezeti nevelés elvei A tanuló jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelésének alapelvei Magatartás értékelése: A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen vagy a térségben élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Alkalmazott pedagógiai módszerek Az intézmény hagyományrendszere Mellékletek Kollégiumi pedagógiai programja Helyi tanterv Záradékok 4

5 1 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A Pedagógiai Programját meghatározó jogszabályok: a Közoktatásról szóló többször módosított évi LXXIX. törvény érvényben lévő paragrafusai. a Nemzeti Köznevelésről szóló évi CXC. törvény a évi CLXXXVII. szakképzésről szóló törvény az évi LXXVI. szakképzésről szóló törvény életben lévő paragrafusai A Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról. a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormányrendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet az államháztartásról szóló évi XXXVIII. számú törvény és a végrehajtására kiadott az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet (Ámr), Fővárosi Közgyűlés: 2289/2012.(X.31.) számú határozata, a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény, a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet, a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 36/2012. (XI. 14.) EMMI rendelet, a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény, a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II.13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet 5

6 szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet a 150/2012. (VII.6.) kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről (OKJ) 6

7 1.1 Az Intézmény bemutatása Az intézmény neve: Kétegyházai Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Címe: 5741 Kétegyháza, Gyulai út 6. Oktatási azonosítója: Alapító okiratának azonosítója: IfPF/713/2/2018. Alapító okiratának kelte: augusztus 14. Az intézmény alapításának időpontja: augusztus 01. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy. Az intézmény vezetője: az igazgató, akit az agrárminiszter nevez ki, illetőleg ment fel és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az intézmény gazdálkodási besorolása: önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: a Kétegyházai Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium gazdálkodásával összefüggő jogosítványokat a Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium látja el. Az intézmény fenntartója: Agrárminisztérium, 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje: Az iskola a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 4. -a alapján az alábbi alapfeladatokat látja el: szakközépiskolai nevelés-oktatás (az általános műveltség megalapozása, a szakmai előkészítés az első négy évfolyamon, felkészítés érettségi vizsgára, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére), szakiskolai nevelés-oktatás, szakgimnázium (2016/2017. tanévtől kerül bevezetésre), szakközépiskola (2016/2017. tanévtől, nappali rendszerű, szakközépiskolai nevelés-oktatás (9-11. évfolyam), általános feltételek szerint) gépjavító ráépülő képzés szeptember 01-jétől felnőttoktatás szeptember 18-tól Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatása többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése-oktatása, pedagógiai-szakmai szolgáltatás alapfeladatok. engedélyezett tanulólétszám nappali 185 fő (alapító okirat) esti 30 fő kollégium 150 fő 7

8 1.3 Intézményünk szerkezeti felépítése Szakgimnázium évfolyam nappali munkarend szerint Szakközépiskola Középfokú duális szakképzés évfolyamokon (szakiskolai végzettséggel rendelkező tanulók érettségire történő felkészítése Szé/12/1 és Szé/12/2 évfolyamokon) Szakközépiskola esti munkarend szerinti felnőttoktatás, duális képzés két évfolyamon nappali munkarend szerint Középfokú szakképesítésráépülések egy évfolyamon, nappali munkarend szerint K O L L É G I U M 1.4 Szakgimnázium, szakközépiskola évfolyamokon Ágazatok: Agrár gépész (XXXI.) Szakmacsoportok: Mezőgazdaság szakközépiskolai végzettséggel rendelkező tanulók technikusi vizsgára történő felkészítése, nappali munkarend szerint 5/13. és, és gépjavító szakmára 4/12. évfolyamokon 1.5 Szakközépiskola, szakképzés nappali munkarend szerint duális szakképzés évfolyamokon, nappali munkarend szerint középfokú szakképesítés-ráépülés egy évfolyamon 8

9 duális szakképzés, iskolai rendszerű, esti oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás két évfolyamon Szakmacsoportok: Gépészet 1.6 Felnőttoktatás (esti munkarend szerint) Főbb célok, feladatok A felnőttoktatás legfőbb feladata a belépők hozott tudásához igazodó, az egyén élethelyzetének megfelelő, átjárható, differenciált oktatás kialakítása, működtetése. A rendszer sajátossága a hallgatók heterogén előképzettségéből, különböző motiváltságából, eltérő szociokulturális helyzetéből, meglévő élettapasztalatából, különböző élethelyzetéből fakad. Ezen tényezők figyelembevételével kívánjuk működtetni a szakmai felnőttoktatás nappali és esetleges esti munkarendű képzését. Biztosítanunk kell: - a második szakma megszerzését - váljanak képessé szakmaváltásra, pályamódosításra - az ismeretszerzés számukra leghatékonyabb módszereinek megismerését - a munkaerő-piaci esélyek növelését Fontos feladat a tanári munka hatékonyságának növelése, az önálló tanulást segítő módszerek, az otthoni felkészülést segítő eljárások alkalmazása. Felnőttoktatásban legyen az bármilyen munkarendű (esti) a tanuló akkor zárható le, ha a félév során legalább 3, a tanév során pedig legalább 6 érdemjegyet szerzett. Amennyiben nem szerzett a félév illetve a tanév során megfelelő számú érdemjegyet, osztályozó vizsga szervezhető részére. A felnőttek középiskolájában folyó képzés jellegzetessége: Úgy motiváljuk tanulóinkat, hogy magukénak tekintsék a kitűzött célokat és feladatokat. Ennek érdekében el kell érnünk, hogy egyéni tanulásukat megfelelően szervezzék; önállóan is megértsék a lényeges összefüggéseket, a továbbhaladáshoz szükséges alapismereteket. Az iskolai követelményrendszer belső igényükké válását szorgalmazzuk. Tanulás alatt nemcsak az ismeretek, készségek elsajátítását, a képességek kialakítását, hanem a megismerés, gondolkodásmód, szemlélet, ítélőképesség, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlődését is értjük. Mindezek a felnőtteknél sajátos módon alakulnak, ezért a legmegfelelőbb, differenciált eljárásokat alkalmazzuk pedagógiai munkánk minden területén. Célok Feladatok, eszközök, eljárások 9

10 Tanulóinkat eredményesen felkészítjük a szakmai vizsgára. Az eredményes ismeretszerzés érdekében az egyes tantárgyakban differenciált kiscsoportos foglalkozásokat alkalmazunk. A gyakorlati oktatást kizárólagos gyakorlati képzőhelyként az Iskola fenntartójánál, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.- nél végezzük. Napjainkban a kommunikáció szerepe erősödik, ezért fontosnak tartjuk tanulóink fejlett kommunikációs kultúrájának kialakítását. A kommunikációs képességek fejlesztését a szakmai elméleti tantárgyak keretén belül valósítjuk meg. Célunk az informatika fokozott beépítése a szakmai elméleti és gyakorlati képzésbe egyaránt. A szakmai idegen nyelv oktatását szükség esetén különböző idegen nyelvi előképzettségi szinthez igazodva, differenciáltan végezzük. Tanulóink felkészítése az önálló ismeretszerzésre, az élethossziglan tartó tanulásra. A tanulók önálló ismeretszerzését a tanórákon belül a tanulók gyűjtőmunkájával, projektfeladatok adásával, kiselőadások tartásával kívánjuk elérni. Az önálló ismeretszerzés tárgyi feltételeit, a könyvtárat, az internet használatot a tanulók számára hozzáférhetővé tesszük és ezen eszközök használatára a tanórákon felkészítjük tanulóinkat. Magyarország európai integrációjához kapcsolódóan tanulóink felkészítése az egységesülő Európában való eligazodásra. A tanulók személyiségének harmonikus fejlesztése. Bekapcsolódunk az európai uniós oktatási programokba (Erasmus +). Nemzetközi szervezetekhez kapcsolódva lehetőséget biztosítunk tanulóinknak nemzetközi konferenciákon való részvételre (European State Stud Association). A tanulók önismeretét, önértékelését mind a szakmai elméleti, mind a gyakorlati képzés során fejlesztjük a mérési, értékelési rendszerünk következetes alkalmazásával. Igény szerint önismereti programot, csoportot 10

11 szervezünk. Tanulóink felkészítése felelős állampolgári szerepvállalásra. Iskolai diákönkormányzat működtetése, diákközgyűlések szervezése Harmonikus tanár-diák kapcsolat kialakítása a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek során. Demokratikus elvek érvényesítése az iskola működése során. Képességek fejlesztése, differenciált, egyénhez igazodó módszerek alkalmazása. A szabadidő hasznos eltöltésére nevelés. Iskolai tevékenységünk során kiemelt figyelmet szentelünk a sajátos nevelési igényű tanulók szűrésére, rehabilitációjára, integrált fejlesztésére. Tanulóink nem kötelező tanórai foglalkozásokon és programokon vehetnek részt: szakmai szakkörök, sportkörök; üzemlátogatások, szakmai kiállítások, kirándulások, versenyek. A szabadidő hasznos eltöltését segítik az iskola szolgáltatásai: könyvtárhasználat, kondicionáló terem használata, tornaterem, tornaszoba, sportpálya használata. Az egészséges életmódra nevelést szolgálja a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása, házi bajnokságok szervezése; az Európai Diáksport Napjának megrendezése, részvétel sportversenyeken. Hon- és népismeret, hazaszeretetre nevelés. Iskolai hagyományok megőrzése, nemzeti ünnepeink élményszerű megünneplése. Részvétel iskolánk hagyományos rendezvényein: Gólyaavató, SZAKI Nap, szalagavató, ballagás. Magyarország kulturális és történelmi nevezetességeinek megismertetése, tanulóink benevezése és felkészítése történelmi témájú kulturális és tanulmányi versenyekre. Kétegyháza és vidéke történelmének megismertetése. A határon túli magyarság hagyományainak, történelmének megismertetése. Kirándulá- 11

12 sok szervezése iskolai és testvérvárosi kapcsolatokra építve. 12

13 2 Kollégium: Valamennyi nappali rendszerű képzésben résztvevő tanuló ellátására. 3 A köznevelési intézmény nevelési programja Iskolánk munkáját a demokrácia értékei iránti elkötelezettség, a nemzeti értékeink megbecsülése, az európai humanista értékrend hagyományainak megőrzése jellemzi. Célunk az esélyegyenlőség biztosítása, a régió lemaradásának megszüntetése, értékeinek széles körű bemutatása. Kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. Oktató-nevelő munkánkat a tervszerűség, a komplexitásra való törekvés, a tanulói aktivitásra építés, valamint a tanulóink számára biztosított esélyegyenlőség jellemzi. A demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei alapján szerveződnek a tanítási-tanulási folyamatok. A minőségi munkavégzéshez és a gazdaság világában való eredményes szerepvállaláshoz kapcsolódó értékek: magas szintű szaktudás, a javakkal való okos gazdálkodás, a munkában való megbízhatóság, munka útján történő értékteremtés. 3.1 Nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei eljárásai Nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei - A sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek, felnőtt életben való boldogulásának, társadalmi és szülői elvárásoknak megfelelő, korszerű ismeretek nyújtása, készségek és képességek fejlesztése. - Az egyes tantárgyakban a Tantervi Irányelvekben leírt alapelvek, tartalmak megjelenítése a tanulók képességfejlesztésére, terápiás célú megsegítésére vonatkozó útmutatások felvázolása. - A tanítás-tanulás folyamatában maximálisan figyelembe kell venni az egyes tanuló sajátos nevelési igényét, sérülés specifikus szükségletét, és ennek érvényt kell szerezni az egyedi sajátosságokhoz igazított differenciált tartalmak, módszerek, eszközök alkalmazásával. - A személyiségfejlődés érdekében az előnyös motívumok kialakításának és a hátrányos motívumok előnyössé válásának segítése. - A pedagógiai folyamat során a társadalmi értékrendek, képességek kialakítása, fejlesztése. - Az iskoláztatás teljes időszakában biztosítani kell a kiegészítő pedagógiai szolgáltatásokat: fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú gyógypedagógiai ellátást. - tanulóközpontúság 13

14 - partnerközpontúság - demokratizmus és felelősségvállalás - autonómia - az esélyegyenlőség biztosítása - a kollégiumi nevelés folyamatában megjelenő alapelveka szakközépiskolában az általános műveltséget kiterjesztő és elmélyítő, a magasabb műveltség megszerzését megalapozó nevelő-oktató tevékenység folyik. Alapfeladata az érettségi vizsgára és munkába állásra, illetve a szakmai képzésre, vizsgára és a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés. 3.2 Nevelő-oktató munka pedagógiai értékei Intézményünk egész pedagógiai tevékenységét áthatják a közös értékek, illetve az azok alapján megfogalmazott alapelvek. Ennek az értékrendnek a súlypontjai: demokratizmus, humanizmus, az egyéniség tisztelete, az alapvető közösségek együttműködése, a nemek esélyegyenlősége, a szolidaritás és tolerancia, nemzeti értékek, hagyományok, különböző kultúrák iránti nyitottság. Eszményeinkben olyan gyermek képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását továbbfejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, 14

15 tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: - nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, - a természet, a környezet értékeit, - más népek értékeit, hagyományait, - az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó gyermek személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb tanítványunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. 3.3 Nevelő-oktató munka pedagógiai céljai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Célunk, hogy gyermekeink életkorát, állapotát figyelembe véve juttassuk el őket képességeik maximumára, minél önállóbb életvitelre, eredményesebb szocializációra, társadalmi integrációra készítésük fel őket. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program, különböző fejezeteiben később, meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez 15

16 kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Az iskola alapvető céljának tekinti a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést. Fejlessze a tanulók kritikus gondolkodását, a kreativitását, a kezdeményezőképességét, a problémamegoldó képességét, a kockázatértékelési képességét, a döntéshozó képességét, az érzelmek kezelését, amely területek minden kulcskompetencia fejlesztésében megjelennek. Az iskolai nevelés és oktatás járuljon hozzá Magyarország gazdasági fejlődéséhez. Segítse az etikus gazdasági és társadalmi viselkedésmódok megismerését a felelősségtudat, tudás kialakítását a hosszú távú környezeti és gazdasági fenntarthatóság érdekében, a magyar gazdaság pozíciójának erősítése, növekedése érdekében. Az iskolai tanulásszervezés hatékonyságának egyik feltétele, a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá válása. Az iskola teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. Ez olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, személyiségének a fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Az iskola az ismertátadás mellett az alábbi kulcskompetenciák fejlesztésére helyezi a hangsúlyt: - Anyanyelvi kommunikáció - Idegen nyelvi kommunikáció - Matematika kompetencia - Természettudományos kompetencia - Digitális kompetencia - Hatékony, önálló tanulás kompetencia - Szociális és állampolgári kompetencia - Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A társadalmi befogadás erősítése, társadalmi értékrendek, képességek kialakítása, fejlesztése: - Érték - és normaközvetítés. - Szociális készségek következetes fejlesztése, melyek segítik az együttes munkavégzés és az önálló életvezetés esélyeit. - Tanítványainkat saját képességeikhez és adottságaikhoz igazodva a legteljesebb mértékben készítsük fel a társadalmi beilleszkedésre. - Legyenek gyermekeink az adottságaikhoz képest testileg- lelkileg kiegyensúlyozott fiatalok. 16

17 Készség- és képességfejlesztés: a képességek differenciált, egyénre szabott fejlesztése, habilitációs, rehabilitációs feladatok széleskörű értelmezése, amely az egész intézmény működését áthatja. - Minden gyermeknek a lehetőségeihez mért legteljesebb fejlődés biztosítása egyénekre szabott speciális képességfejlesztés (tanórai differenciálás, habilitáció, logopédia, terápiák ) tehetséggondozás. - A sérült képességek terápiás kompenzáló korrekciós nevelése, az épen maradt képességek maximális fejlesztése. - Magas szintű hozzáadott pedagógiai érték. Széles körű szakmai és szakmaközi együttműködés kiépítése, nyitottság, önálló alkotó szellemi légkör, új tartalmak fejlesztésének képessége, innováció. - Intézményünk működése stabil, biztonságos, felhasználóbarát szakmai segítséget tudjon nyújtani a hozzá forduló intézményeknek. - Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók megsegítése - Esély teremtése a súlyosan és halmozottan sérült tanulók és családtagjaik számára. 3.4 Az értelmi fogyatékosság súlyosságához igazodó részcélok. Részcélok tanulásban tanulók értelmileg tanulók akadályozott akadályozott A tanulók számára elsajátítható műveltség tartalom a specialitásokból adódó készségszintű megalapozása. Az arra képes tanulók felkészítése az alapműveltségi vizsgára a speciális szakiskola évfolyamán való továbbtanulásra. Olyan iskolai gyakorlat kialakítása, amely biztosítja a minél szélesebb körű tapasztalatszerzést, napi tevékenység gyakorlását, ismeretek alkalmazását. Olyan feltételeket, amelyek segítik a komplex személyiségfejlesztő munkát a minél teljesebb emberi élet alapjainak megteremtéséhez. A munkavállalás és az önálló életvitel esélyének érdekében. a praktikus ismeretek közvetítése szolgálja a mindennapi életben való eligazodást. A kommunikációs képességek hangsúlyozott fejlesztése járuljon hozzá az iskola befejezése után adott életközegbe (ÉNO, szociális foglalkoztató, gondozóház, család) való helytálláshoz. Társadalmi integrálódásuk előkészítése, felkészítésük az elemi munkavégzésre. Olyan iskolai életközeg kialakítása melyben lehetővé válik a fogyatékos gyermek testi-lelki harmóniájának megteremtése, önállóságra törekvése. súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek autizmussal élő tanulóink A tanulóink közoktatásban való részvételének biztosítása. Részesüljenek a szükségleteiknek és fogyatékosság struktúrájuknak megfelelő nevelésen, oktatásban, egyéni fejlesztésben és ezek hatására javuljon életminőségük. A lehetőség szerinti legnagyobb önállóság elérése. A családok szakmai megsegítése, tehermentesítése. Az egyéni képességek, fejlettség mellett elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. A szociális, kommunikációs és egyéb kognitív készségek hiányának specifikus módszerekkel való kompenzálása, a fejlődésben elmaradt készségek 17

18 habilitációs (normalizációs célú) fejlesztése, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák kezelése, a mindennapi gyakorlati készségek és az (adaptált) tananyag speciális módszerek segítségével való tanítása. A tanuló képessé váljon a család életébe való beilleszkedésre. 3.5 Nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai - a személyiség harmonikus fejlődésének biztosítása, gazdagítása, önelfogadásra, mások elfogadására, toleráns magatartásra való nevelés - az épen maradt, kevésbé sérült részképességek feltárása és fejlesztése - megfelelő tanulásszervezési formák alkalmazása, a differenciálás, az egyéni fejlesztés érvényesítése - sokoldalú, konkrét segítség nyújtása, alkalmas tanulási környezet megteremtése és tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása - alkalmazható, praktikus ismeretek nyújtása - a tanulói aktivitás serkentése, a folyamatos motiváció biztosítása - a képességek korrekciója és fejlesztése egyéni és kiscsoportos formában - a szükségleteknek megfelelő egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátás megszervezése - egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a hátrányok csökkentésére - az eredményes nevelő-oktató munkához szükséges személyi, tárgyi feltételek biztosítása - munkavégzés képességének fejlesztése - a munkavállalói kompetenciák elsajátíttatása - gyakorlatorientált képzés - az életvezetési technikák elsajátíttatása, gyakorlása - a környezethez való folyamatos reflektív alkalmazkodás, válaszok megfogalmazása a környezet kihívásaira - a szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés erősítése. - a pedagógiai tevékenység alapja a tanuló - nevelő - szülő együttműködése - a szülők tájékoztatása gyermekük fejlődéséről, elért eredményeiről - az iskolai gyermekvédelmi tevékenység működtetése - a hátrányos szociokulturális környezetből érkezett tanulók felzárkóztatása beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségeinek leküzdése - autizmussal élő gyermekek esetében a sérülésből következő fejlődési hiányok, elmaradások kompenzálása érdekében a következő területeket kiemelten kezeljük: o Elemi pszichoszomatikus funkciók o Szenzomotoros készségek o Szociális készségek o Kommunikáció o Kognitív készségek Az iskola feladata, hogy tanulói a nevelési folyamatban megismerjék az országot és tágabb környezetét, a Kárpát-medencét, a hagyományokat, valamint járuljon hozzá a nemzeti 18

19 identitás fejlesztéséhez, beleértve az ország nemzetiségeihez, kisebbségeihez tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását. Az iskolának módot kell adnia arra, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek a hazánk területén élő kisebbségek életéről, kultúrájáról, ugyanakkor összpontosítania kell az európai, humanista értékrendre és azokra a tartalmakra, amelyek Európához tartozásunkat erősítik. Az iskola segítse elő, hogy a tanulók megismerjék más népek történetét, hagyományait, kultúráját, szokásait, életmódját, a különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést. Fordítson figyelmet az emberiség előtt álló közös, globális problémákra. Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a tanuló nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 3.6 Nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei A nevelés-oktatás eljárásrendszerén elsődlegesen az alkalmazott módszerek körét értjük. Az alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei: - a módszert mindenkor a pedagógiai célhoz, tartalomhoz igazítjuk - a módszer megválasztása igazodjon a tanuló fejlettségéhez, állapotához, szükségleteihez - vegyük figyelembe a tanulók életkori sajátosságait, előzetes tudását - a tanulók sérüléséhez leginkább alkalmazkodó módszerkombinációkat használjuk - a tapasztalatszerzésnek a követendő mintaadásnak, a modellnyújtásnak, utánzás, cselekedtetés, gyakorlásnak, a megerősítésnek, játékoknak, szerepjátékoknak, fejlesztő beszélgetéseknek jelen kell lenni a tanítás-tanulás, a nevelés egész folyamatában - fontos a szokások, szabályok követése, gyakorlása, az önállóság kialakítása - az egészséges életmód szokásrendszerének és a minél önállóbb életvezetés tevékenységeinek gyakorlása - az alkotó képesség kibontakoztatása Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások 19

20 Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. Közvetlen módszerek követelés gyakoroltatás segítségadás ellenőrzés ösztönzés Elbeszélés Tények és jelenségek bemutatása Műalkotások bemutatása A nevelő személyes példamutatása Közvetett módszerek tanulói tevékenységének megszervezése közösség közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása hagyományok kialakítása követelés ellenőrzés ösztönzés A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből Tudatosítás kialakítása). (meggyőződés Magyarázat, beszélgetés A tanulók önálló elemző munkája Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról Vita A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. Iskolánk azt a felfogást képviseli, hogy a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. Az a pedagógus, aki jól ismeri tanítványai motivációit, képességeit, érdeklődéseit és tanulási szokásait, eredményesen tudja megoldani a tanulásszervezéssel kapcsolatos feladatait. 3.7 Nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei (pl. meggyőzés, mintaadás, példakép, bírálat, beszélgetés). - A tevékenység megszervezésének módszerei (motiváció, megbízás, ellenőrzés, értékelés, játékosság, gyakorlás) - A magatartásra ható módszerek: 20

21 - ösztönző módszerek (ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret, osztályozás, jutalmazás) - kényszerítő módszerek (felszólítás, követelés, büntetés) - gátlást kiváltó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, tilalom, elmarasztalás) - a módszert az adott helyzetnek, szituációnak megfelelően választjuk meg, rugalmas alkalmazkodás - közösségi jellegű - differenciáló (az átlagosító eltérő didaktikai módszerek - cselekvés és tevékenységközpontúság - közvetlen tapasztalatszerzés - lépésről-lépésre haladás elve - fokozatosság elve - folyamatos megerősítés - speciális eljárások: diagnosztikus mérések, terápiás módszerek egyéni és kiscsoportos 4 Pedagógusainkra jellemző: A tanulók megismerésére törekszik, a tanulók egyéni fejlődésének figyelembe vételével alkalmazza a differenciált tanulásszervezési eljárásokat, tanulásszervezési módokat, formákat. Segítő, irányító, szervező, értékelő tevékenysége arra irányul, hogy a tanulók kompetenciái kialakuljanak. Tapasztalatszerzésre, tevékenységre számtalan teret biztosít a nevelési folyamatban. Jellemzője a szakmai innováció készség, a reflektivitás, az adaptivitás, az együttműködő képesség, az empátia, tolerancia, a játékosság, gyakorlatiasság, tevékenység központúság. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontok emelhetők ki: - Olyan szervezési megoldások előnyben részesítése, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. - A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. - Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. - Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. - Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének előtérbe állítása. - A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. 21

22 Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjai: - Minden tantárgyból megfelelnek a helyi tanterveinkben meghatározott feltételeknek. - Rendelkeznek olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amely képessé teszik őket arra, hogy megfeleljenek a társadalmi elvárásoknak illetve a felsőfokú intézmények követelményeinek, - Ismerik a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, - Határozott elképzeléssel bírnak saját közelebbi és távolabbi jövőjükkel. Az oktatási, nevelési feladatokat ellátó oktatási telephely mindegyike rendelkezik világos, komfortos tantermekkel, testnevelő és kondicionáló termekkel, mindehhez kapcsolódó kiszolgáló mellékhelyiségekkel. A könyvtár minden telephelyen sajátos munkarend mellett működik. Audiovizuális eszközök valamint a személyi PC /számítástechnikai berendezések tantermei/ minden épületegyüttesben korlátozott számban állnak rendelkezésre. 4.1 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése. 22

23 Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 4.2 Otthoni munka, önálló ismeretszerzés A tanítási órán elhangzottak elmélyítését szolgálja, és így nem pótolhatja a tanítási órát. A házi feladatok nem önmagukért valók, a tanítási órán elhangzottak jobb megértését, hosszú távú rögzíthetőségét szolgálja. Elvégzésének ellenőrzése, az ellenőrzés változatos módszereinek alkalmazása nélkülözhetetlen a tanulók aktivitásának, önálló munkájának fokozása érdekében. Felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások A tanulóifjúság - várhatóan - a jövőben is heterogén összetételű lesz. Emiatt szükség van a tudásbeli különbségek csökkentésére. Ilyen foglalkozásokat elsősorban magyar nyelvből, matematikából és idegen nyelvből biztosítunk, de igény szerint a tantárgyfelosztásba betervezve bármelyik tantárgyból szervezhető. Konzultáció a tanulmányi problémákról Bármikor, bármelyik tanuló kérheti a szaktanár, osztályfőnök segítségét tanulási nehézségeinek megoldására. Felkészítés tanulmányi versenyekre, pályázatokra Iskolai verseny bármely tantárgyból szervezhető. Célja, hogy minél több tanulót bevonjunk és sikerélményhez juttassuk. Az itt kiemelkedő eredményt elérő tanulók képviselik az iskolát az iskolán kívüli versenyeken. Városi, megyei, országos versenyek a kiemelkedő iskolai eredményt elérő tanulók részére biztosítják a lehetőséget ismereteik kibontakoztatására. 23

24 Iskolai pályázat: minden tantárgyból hirdethető, ahol a tanulók az általuk választott témát önállóan, kreatív módon dolgozzák ki. A pályázat ezen belül is bármilyen lehet: - egy téma írásos feldolgozása - technikai összeállítás, ötlet - megfigyelések jegyzőkönyvi értékelése A pályázatok értékelése után a legsikeresebb munkák készítői a jutalom mellett az iskola diáksága előtt is ismertethetik pályázatuk lényegét. Külső pályázaton a vállalkozó, érdeklődő tanulók mindig részt vehetnek. 4.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 4.4 Egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Magyarország lakosságának egészségi állapota kedvezőtlenül alakul. Ezért a helyzetért az egészségtelen életmód a felelős (dohányzás, alkoholfogyasztás, egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, drog stb.) Tanulóink egészségi állapotának érdekében szükség van egészségnevelési programokra az iskoláknak. Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a fiatalokat arra, hogy önálló, életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást- különösen a serdülőknek a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. 24

25 Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Napjainkban az egészség-, egészségvédelem, egészségnevelés fokozottabban előtérbe került. Ezért szükségessé vált, hogy az sajátos nevelésű gyermekek is minél fiatalabb korban elemi szinten megismerjék ezen fogalmak lényegét, az ehhez kapcsolódó tevékenységeket. Fontos, hogy intézményes nevelésük végéig következetes oktató-nevelő munkával az egészségnevelés céljai és feladatai képességeiknek megfelelően beépüljenek mindennapi szokásrendjükbe és életük részévé váljon. A tanulók ez által olyan képességek birtokába kerüljenek, mely értékrendjüket, életviteli szokásaikat pozitívan befolyásolják. - Az iskola feladata az elsődleges megelőzés. Az egészségnevelés során figyelembe kell venni az adott gyermekcsoport életkori sajátosságait és az egyes gyermekek egyéni képességeit. - Az egészségnevelés nem szerepelhet önálló tantárgyként, komplexitást kell alkotnia más tantárgyakkal, szabadidős tevékenységekkel, napszakokhoz kötődő egyéb cselekvésekkel, iskolai és diákotthoni élettel. - A korszerű egészségnevelés cselekvésorientált tevékenység. - Az óvoda, iskola és a kollégium a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Helyzetelemzés A közvetlen környezet nem ideális, nem mintaadó (a szülők, ismerősök dohányzása, alkoholfogyasztása, egészségtelen táplálkozás); Egészségnevelési programot segíti (védőnő, eü. intézetek dolgozói, nevelési tanácsadó, rendőrség); A szülők általában alacsony iskolai végzettségűek; Sok a hátrányos helyzetű tanuló, az árva, a csonka család, állami gondozásba vett tanuló és a munkanélküli szülő. 5 Diákokkal kapcsolatos megállapításaink: - gyakori a helytelen mintakövetés: nem ritka a dohányzás már 14 éves korban is, - előfordul alkoholfogyasztás illetve drog kipróbálás, majd fogyasztás; Humánerőforrás: Iskolaorvosi ellátás nem, de iskolafogászatunk működik, ami a település egészségügyi alapellátásának igénybevételével történik. Baleset megelőzés, balesetellátás: - minden balesetveszélyes munka előtt balesetvédelmi oktatásban részesülnek a tanulók, - baleset esetén szervezett elsősegélynyújtást biztosít az iskola, - az orvosi rendelőben szakképzett ápolónő végzi, illetve szervezi ezt a munkát a hét minden munkanapján délelőtt 8-16-ig. 25

26 Segítő kapcsolatok partneri csatornáinak feltérképezése A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az iskola vezetése, az osztályfőnökök, a szaktanárok és nem utolsó sorban a diákok együttműködése jelenti. A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére, valamint a különböző szakemberek, szakértők bevonására. 5.1 Az egészségnevelés területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, - az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, - az értékek ismerete, - az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, - a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat, - a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben, - a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, - a tanulás tanulásának technikái, - az idővel való gazdálkodás szerepe, - a rizikóvállalás és határai, - a szenvedélybetegségek elkerülése, - a tanulási környezet alakítása, - a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége, - az egészséges táplálkozás témái, - a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás, - a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció, - a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat), - a testi higiénia, - a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés), - a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás), - a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás. Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével. Ezzel kapcsolatos teendőink: Gondoskodjunk az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetéséről; 26

27 Megfelelően tájékozódjunk a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról, a részképességeik esetleges zavarairól. Jelenítsük meg az ezzel kapcsolatos feladatokat a pedagógiai programban, s más iskolai dokumentumokban, illetve a tényleges oktatónevelőmunkában; Feleljen meg az osztálytermek berendezése az egészségügyi szempontoknak (pl.: igazodjon az asztalok, székek mérete a gyerekek testmagasságához. Megfelelő legyen a világítás. Megfelelő legyen a számítógépek elhelyezése.) Figyeljenek a pedagógusok a gyerekek megfelelő testtartására. Az ülésrend kialakítása tegye lehetővé minden tanuló számára a megfelelő, egyéni adottságokat is figyelembe vevő (pl. rövidlátás, hallási zavar) testhelyzetben történő figyelést és tanulást. Ügyeljünk arra, hogy az ülésrend időszakonkénti változtatásával nyújtsanak változatosságot a gyermekek szemének és gerincének terhelésében. 5.2 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. Az iskola alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség). A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskola természetéből fakadóan természetes és mesterséges közösségeket teremt, megtanít bizonyos viselkedésmintákat, amelyek sehol máshol nem sajátíthatók el. A közösségi létforma megélése a tanuló szempontjából terápiás jellegű is lehet. A közösség megtartó erejű, a közösségben megélhető a valahova tartozás érzése, a megértés és az elfogadás. Megtanulható az alkalmazkodás, a segítőkészség. A pedagógus és minden pedagógus munkát segítő kolléga feladata a csoportos tevékenységek irányítása, baráti kapcsolatok kialakulásának segítése, csoportos játékok, közös tevékenységek, ünnepségek, kirándulások szervezése. A jól szervezett osztályközösségek teremtik meg a jó iskolai közösség alapját. 27