1. oldal, összesen: 70 oldal PEDAGÓGIAI PROGRAM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. oldal, összesen: 70 oldal PEDAGÓGIAI PROGRAM"

Átírás

1 1. oldal, összesen: 70 oldal PEDAGÓGIAI PROGRAM Óbudai Nagy László Általános Iskola 1032 Budapest, Zápor utca 90. (székhely) 1035 Budapest, Váradi utca 15/b. (telephely) Nevelõtestületi elfogadás dátuma: Fenntartói jóváhagyás dátuma: Érvényesség: 2013/2014. tanév utolsó napja Tervezett felülvizsgálat dátuma: 2010/2011. tanév 1. Bevezetés Az iskola rövid története Az iskola életének, tevékenységének rövid bemutatása Jövõkép Az iskola kapcsolatai 2. Kiemelt fejlesztési feladataink Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Tartalomjegyzék 3. Az iskolában folyó nevelõoktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, színterei Pedagógiai alapelveink Nevelés és oktatás Részvétel a közéletben Az iskolában folyó nevelés-oktatás célja, feladatai A tanórák eredményességének alapfeltételei Folyamatos fejlesztési feladatok Az iskolában folyó nevelés-oktatás színterei Az iskolaotthonos nevelés célja, feladatai A napközi otthonos nevelés célja, feladatai Iskolán kívüli tanórai foglalkozások kötelezõ tananyaga elsajátításának keretei Erdei iskolák, több napos osztálykirándulások Pedagógiai folyamataink A tanulás-tanítás területei A nem szakrendszerû oktatás 4. A szülõ, a tanuló és a pedagógus együttmûködésének formái, továbbfejlesztésének lehetõségei Elvárásaink a hatékony nevelés és oktatás érdekében Tanulóink A pedagógus A szülõ 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanórán kívüli foglalkozások A napközi otthon és a tanulószoba Szakkörök Diákönkormányzat Az iskolai énekkar Sportkörök Iskolán kívüli foglalkozások A szabadidõ hasznos eltöltése Az intézményi hagyományok ápolása A tanulóközösségek fejlõdése 7. Tehetséggondozás 8. A tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal összefüggõ pedagógiai tevékenység A fejlesztésbe bekerülõk köre Szervezeti formái

2 2. oldal, összesen: 70 oldal A fejlesztés célja A fejlesztés elmélete és módszertana Ütemterv az egyéni és kiscsoportos fejlesztéshez Módszerek A fejlesztés fõ területei Pszichomotoros fejlesztés részterületei Beilleszkedési és magatartási zavarok 9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése A felzárkóztatás célja Kis létszámú osztályban alkalmazott módszereink, elveink a Zápor utcai székhelyen Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítõ program a Váradi utcai telephelyen 10. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskolai gyermekvédelem célcsoportjai Az iskola kapcsolatrendszere a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában 11. A szociális hátrányok enyhítését segítõ tevékenység 12. Az iskola egészségnevelési programja Az egészségnevelési program célja Az egészségnevelés következményei A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program A tanulók fizikai állapotának mérése 13. Az iskola környezeti nevelési programja Stratégiailag kiemelt céljaink A környezeti nevelés színterei Környezeti nevelés a tanórákon Környezeti nevelés osztálykiránduláson, erdei iskolában A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt Az iskolai környezet kialakításában és az iskola mûködtetésében rejlõ környezetnevelési lehetõségek 14. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek Jogi háttér A fogyasztóvédelmi oktatás célja A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Módszertani elemek 15. A társadalmi bûnmegelõzéssel, az áldozattá válással, az erõszakmentes konfliktuskezeléssel összefüggõ ismeretek Célok Tartalmi elemek Módszertani elemek 16. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelõ-oktató munkát segítõ eszközök és felszerelések jegyzéke 17. Helyi tanterv Alapfogalmak A helyi tanterv tartalmi szabályozásának köre A helyi tantervek bevezetésérõl, alkalmazásáról és tartalmáról szóló részletes sjogszabályi háttér Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelezõ és választható tanórai foglalkozások A NAT mûveltségi területei százalékos arányainak megoszlása az egyes évfolyamokon Az iskola egyes évfolyamain alkalmazott tanterv a Zápor utcai székhelyen Az iskola egyes évfolyamain alkalmazott tanterv a Váradi utcai telephelyen Az intézménybe lépés feltételei Belépés az iskola kezdõ évfolyamára Belépés felsõbb évfolyamokra Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei, az átjárhatóság érvényesülése, és az évfolyamismétlés rendje Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái és rendje Értékelési alapelvek Az írásbeli beszámoltatás formái A szóbeli beszámoltatás formái, az értékelés módjai A tantárgyi osztályzatok kritériumai Az értékelés kategóriái elsõtõl a negyedik évfolyamig A tanulók tanulmányi munkájának mérése és értékelése Nevelési eredményvizsgálatok Oktatási eredményvizsgálatok Az egyes modulok értékelése és minõsítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minõsítésének követelményei,formái A magatartás és a szorgalom értékelésének alapelvei A magatartás értékelése A szorgalom értékelése Kiemelkedõ szorgalom, magatartás és tanulmányi munka elismerésének intézményi formái A tanulóknak adható egyéb jutalmazási, elismerési eljárások A tanulók elmarasztalásának formái Az otthoni felkészüléshez elõírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladatok fajtái A házi feladatok mennyisége, minõsége

3 3. oldal, összesen: 70 oldal Az önálló tanulás szervezésének lépései (napközi, tanulószoba) Fejlesztési követelmények A tankönyvek, segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére szolgáló tananyag Célok Színterei 18. A pedagógiai program érvényességi ideje 19. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 20. A pedagógiai program módosítása 21. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 22. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 1. Bevezetés Az iskola neve: Óbudai Nagy László Általános Iskola Az iskola címe: 1032 Budapest III., Zápor utca 90. (székhely) 1035 Budapest III., Váradi utca 15/b. (telephely) Az intézmény telefonszámai: (székhely) (székhely) (székhely) (telephely) (telephely) (telephely) Az intézmény faxszámai: (székhely) (telephely) Az iskola fenntartójának neve, címe: Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat 1033 Budapest, Fõ tér 3. Az iskola alaptevékenységei: Alapító okirat engedélye, száma: 94/ÖK/2008. (II. 27.) Törvényi, jogszabályi háttér A közoktatásról szóló (módosított) évi LXXIX. törvény A tankönyvpiac rendjérõl szóló (módosított) évi XXXVII. törvény A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény A fogyasztóvédelemrõl szóló évi CLV. törvény 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl 130/1995. (X. 26.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl,és alkalmazásáról 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésrõl, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevõk juttatásairól és kedvezményeirõl 17/2004. (V. 20.) sz. OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl

4 4. oldal, összesen: 70 oldal 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényû gyermekek óvodai nevelésének és a Sajátos nevelési igényû tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Az iskola rövid története Iskolánk Zápor utcai intézményegysége a Fényes Adolf utcai és a Kiscelli utcai Gelléri Andor Endre Nyelvi Tagozatos Általános Iskola összevonásával jött létre, és a 2001/2002-es tanévet Tímár utcai központtal kezdte meg. A tanulócsoportok létszáma miatt két telephelyen mûködtünk. Egyik telephelyünk a Tímár utcai épület, másik telephelyünk a Szõlõ utcai épület volt, ahol az alsó tagozat osztályai, valamint az 5. évfolyamosok kapnak elhelyezést. Iskolánk Váradi utcai intézményegysége 1977 óta mûködik nyolcosztályos általános iskolaként Budapest III. kerületében lakótelepi környezetben, évfolyamonként két vagy három párhuzamos osztállyal. Az elsõ idõszakban testnevelés tagozatot mûködtetett, melyet 1985tõl angol és német nyelv emelt szintû tanításával váltott fel. Az idegen nyelv tanulását a 2000tõl mûködõ nemzetközi Comenius program is segíti, melynek keretében élõ kapcsolatunk van egy svéd, egy olasz, egy német, egy holland, egy lengyel és egy erdélyi iskolával. A közvetítõ nyelv az angol. 1990tõl fokozatosan álltunk át a mûvészeti tantárgyak képzésére (rajz, kézmûves technikák, énekzene) együttmûködve a kerületi Aelia Sabina Zene-, Képzõ- és Táncmûvészeti Iskola, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézménnyel. A Comenius 2000 Közoktatási Minõségfejlesztési Program keretében kiépítette az I. számú intézményi modellt. Ez garantálja a pedagógusok, diákok és a szülõk hatékony együttmûködését, a teljes körû partnerközpontúságot. A es tanév szeptemberétõl a két intézmény fenntartói határozat alapján egy igazgatás alatt összevonásra került. A döntés eredményeképpen az iskola Tímár utcai székhelye és Szõlõ utcai telephelye a jogszabályi elvárásoknak megfelelõ új épületbe költözött, melynek révén megszûnt a telephelyi szegregáció, s kedvezõbbé váltak a nevelõ-oktató munka tárgyi-technikai feltételei. A július 31-ig önálló intézményként mûködõ Váradi utcai iskola az átszervezett intézmény telephelyeként folytatja tevékenységét, hozzáadva a mûködés sikereihez azt a pedagógiai professziót, melyet a tehetséggondozás terén elért eredményeivel korábban már bizonyított. Az intézményátszervezés a felzárkóztatást, a tehetséggondozást az egyéni bánásmódot fokozottan igénylõ tanulók integrációja révén elõsegíti az esélyegyenlõség nagyobb fokú biztosítását. A megújulás, az integráció mellett az átszervezett intézmény határozott törekvése az eddigi pozitív hagyományok megõrzése. Ezt fejezi ki nevünk: Óbudai Nagy László Általános Iskola. A es tanév szeptemberétõl a Szõlõtõ Kétnyelvû Oktatási Alapítvány által kidolgozott és akkreditált tanterv kerül bevezetésre felmenõ rendszerben a Budapest, Fõváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselõ-testületének döntése alapján Az iskola életének, tevékenységének rövid bemutatása Iskolánkban évfolyamonként általában két párhuzamos osztály mûködik, ez az épület adottságainak megfelelõ. A Zápor utcai székhely elsõdleges profilja az alapképzés biztosításán túl a fejlesztés, a Váradi utcai telephelyé a mûvészeti képzésen keresztül megvalósuló tehetséggondozás. A Zápor utcai székhelyintézményben a tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdõ, valamint sajátos nevelési igényû tanulók fejlesztését tûztük ki célul. Kiemelten fontosnak tartjuk a nevelési tanácsadó javaslatai és a tanulási képességeket vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottságok által hozzánk irányított gyerekek kis létszámú, fejlesztõ osztályban történõ oktatását. Az olvasás-írás tanítás szótagoló módszer szerint történik. A munkát mindkét helyszínen fejlesztõ pedagógusok, logopédusok, pszichológusok, gyógypedagógusok és mozgásterapeuták segítik. Kooperatív technikákat, projektmódszert, drámapedagógiát és kéttanítós modellt is alkalmazunk az oktatás-nevelés sikeressége érdekében. A tehetséges tanulók részére különféle képességfejlesztõ szakköröket mûködtetünk, a felzárkóztatásra egyéni foglalkozások és csoportos korrepetálások formájában biztosítunk lehetõséget. A Zápor utcai épületben alsó tagozaton iskolaotthonos oktatás folyik, 5-6. évfolyamon napköziben, 7-8. osztályokban pedig tanulószoba keretében történik a gyermekek délutáni elfoglaltságának szervezése. A Váradi utcában az 16. évfolyamon az egész napos ellátást napközis csoportokban biztosítjuk. Angol és német nyelv emelt szintû tanítása folyik iskolánkban a 3. illetve a 4. évfolyamtól kezdõdõen. A 3. osztály végén a tanulmányi munka alapján választjuk ki azokat a tanulókat, akik a további években emelt szintû nyelvoktatásra járhatnak. Az 12. évfolyamon az angol nyelvvel választott óra keretei közt ismerkedhetnek tanulóink. 7. évfolyamtól diákjaink második idegen nyelvet tanulhatnak délutáni elfoglaltság keretében. Nagy gondot fordítunk a környezeti nevelésre, a megfelelõ környezeti kultúra kialakítására. Már az alsó tagozattól kezdõdõen kiemelten kezeljük az egészséges életmódra nevelést. Az érdeklõdõk a Váradi utcában az általános iskolai tananyag mellett mûvészeti képzésben (rajz, kerámia, zene) részesülhetnek, ahol mûvészeti iskolai bizonyítványt is szerezhetnek. A gyerekek minimum heti négy órában megismerkednek a rajzolás, festés, mintázás alapjaival. Felsõ tagozaton szakoktatók segítségével mélyíthetik el tudásukat a grafika, a festészet, a linómetszés és a mûvészettörténet területén. Fõleg alsó tagozaton mûhelygyakorlatok keretében ismerkednek meg a népi kismesterségekkel, mint nemezelés, csuhézás, kosárfonás, textilfestés, gyertyaöntés. Több fazekaskoronggal, nyújtópaddal és kemencével felszerelt tanmûhelyünkben a diákok szakoktató segítségével sajátítják el a mesterség alapjait. Ötödik, hatodik évfolyamon a képzés kiegészül drámapedagógiai neveléssel, hon-és népismeret oktatásával. A nagyobbak mozgókép-és médiaismeretet is tanulnak. Informatikát a helyi tanterv mellett választott óraként és szakkörben is oktatunk. A tehetséges tanulók 7. illetve 8. évfolyamon ECDL vizsgát tesznek. Teljes állású szabadidõ szervezõt és pedagógiai asszisztenseket alkalmazunk, megkönnyítve ezzel a pedagógusok tanórán kívüli programjainak szervezõ munkáját. Diákönkormányzatunk aktívan részt vesz az iskolai életben, a programok szervezésében. A megrendezésre kerülõ diákönkormányzati napok témakörei erõsítik a gyermekekben az iskolához tartozás érzését. Jól mûködõ diák sportéletünk van, intézményünkben kiemelt szerepet kap a sport, a mindennapos testedzés. A Zápor utcai épületben tanulói órarendbe építve - a válaszható foglalkozások idõkeretében judo oktatásban vesznek részt az alsó tagozatos tanulók, a Váradiban a III. kerületi TUE Sportegyesülettel együttmûködve labdarúgó utánpótlást nevelünk. Tömegsport keretében a fiú és lány labdarúgás mellett röplabda, kézilabda és kosárlabdaedzéseket tartunk. Iskolánk diák sportéletének területei: judo, kézilabda, labdarúgás, röplabda, kosárlabda. A mindennapos testnevelést választott tantárgyként, a sportkörökkel és a diák sportegyesület keretében biztosítjuk. A könnyített testnevelésben részesülõ gyermekek részére a testnevelõ tanárok differenciált foglalkozást tartanak. A kerület alkalmazásában álló

5 5. oldal, összesen: 70 oldal gyógytestnevelõ tanár hetente iskolánk tornatermében fogadja a gyógytestnevelésre utalt gyermekeket. A tavaszi szünet után a diákok osztálykirándulásra, vagy erdei iskolába utaznak az ország különbözõ részeibe. A nyár folyamán különbözõ táborok várják a gyerekeket. (Sóstó, napközis, kézmûves, dráma, idegen nyelvi és vándortábor) A Váradi utcai telephelyen mûködõ Szõlõtõ Kétnyelvû Oltatási Alapítvány tanterve (kerettanterv) segíti az angol anyanyelvû pedagógusokat és asszisztenseket, akik a párban történõ tanítás módszerét alkalmazzák. A tanterv követi a két tannyelvû oktatásra vonatkozó irányelveket, azonban célkitûzései azokon túl mutatnak. A NAT mellett a Brit Nemzeti Alaptanterv elõírásait is figyelembe veszi. A kerettanterv célja ebben az oktatási formában kettõs: mind a tantárgyi tartalom, mind a nyelv egyidejû fejlesztése. Az európai CLIL (Content and Language Integrated Learning) oktatási formának a sajátos, nyelvileg bõvített változata, melynek során az anyanyelven kívül minden tantárgyat célnyelven is tanulnak a tanulók. A program végsõ célja a kiegyenlített kétnyelvûség elérésére való törekvés Jövõkép A legszebb, legfelemelõbb hitvallás: az ember szolgálata. S ha az ember még fiatal, fõként kiszolgáltatott gyermek, e hivatás még nagyobb terhet ró választójára. A pedagógus, az iskola hatása ugyanis emberi sorsokat dönt el, befolyásol. Az intézmény kollektívája olyan optimista jövõképet vázol maga elé, amilyennek egy távolabbi idõhorizonton látni szeretné az általános iskola mûködését, valamint annak feltételrendszerét. Meggyõzõdése, hogy a jövõkép értékes és hatékony motiváló tényezõ lehet a késõbbi feladatok végrehajtásában. Olyan intézményt képzelünk el, amelyben: - a gyermekek korszerû, európai színvonalú iskolába járhatnak, ahol ellátásuk, oktatásuk a lehetõ legmagasabb szintû; - a diákok a magyarság és európaiság értékeit közvetítõ korszerû tudást és mintát kapnak; - az emberi, nemzeti értékeket megismertetik, elfogadtatják velük; - a szorgalomnak, a tudásnak és a tisztességes munkának becsülete van; - a kulcskompetenciák fejlesztésével az élethosszig tartó tanulást alapozzák meg; - testileg, szellemileg, erkölcsileg egészséges fiatalok hagyják el az iskolát, akik képesek az életben biztonsággal eligazodni; - életformájukká válik a rendszeres mozgás, a mindennapos testedzés, az egészséges életmód. Olyan diákokat szeretnénk nevelni, oktatni, aki: - nyitott, de ha zárkózott, akkor igyekszünk nyitottá tenni; - eleven, de ha csöndes, akkor igyekszünk bátorítani; - magabiztos, de ha bizonytalan önmagában, akkor segítünk önbizalmat ébreszteni benne; - kedves, de ha rosszkedvû, akkor kedvességgel közeledünk hozzá; - barátkozó természetû, de ha magányos, igyekszünk magányát oldani; - szorgalmas, de ha lusta, igyekszünk kedvet ébreszteni benne a tanulás iránt; - ha nem az okosság a fõ erénye, akkor keresünk benne más értékeket; - tisztelettudó; - szófogadó; - kitartó, de nem önfejû; - ambiciózus, de nem törtetõ; - együttmûködõ, de nem konformista. A kétnyelvû program nevelési és oktatási céljai: - hatékony kommunikatív nyelvtanulás biztosítása mindkét nyelven szóban és írásban; - a célnyelven történõ tantárgytanulás révén olyan tanulási stratégiák kialakítása, amelyek a késõbbi iskolafokon is segítik a tanulókat, valamint képessé teszik õket arra, hogy csak angol nyelvû óravezetést is követni tudjanak; - olyan diákokat szeretnék nevelni, akik a többnyelvûséget, multikulturalitást értéknek tekintik, más népek kultúrája, nemzeti értékei iránt fogékonyak Az iskola kapcsolatai Közvetlen partnereink az iskola alkalmazotti köre tanulóink szülõk Szõlõtõ Kétnyelvû Oktatási Alapítvány Közvetett partnereink Közoktatás-irányítással való kapcsolat Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Oktatási Bizottsága Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Oktatási és Kulturális Fõosztály Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Szociális Szolgáltató Fõosztály Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Építési Hatósági Fõosztály Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Pénzügyi és Gazdálkodási Fõosztály Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézmény (KSZKI) Magyar Államkincstár Területi Államháztartási Hivatala Közoktatásban mûködõ szakmai-társadalmi szervezetekkel való kapcsolat Tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottságok szakértõi vélemények III. kerületi Pedagógiai Szolgáltató Intézet (PSZI) szaktanácsadás, továbbképzések, szaktárgyi versenyek

6 6. oldal, összesen: 70 oldal Óbuda-Békásmegyer Nevelési Tanácsadó pszichológiai szakellátás Gyermekorvos, védõnõ, iskolafogászat, gyógytestnevelõ egészségmegõrzés Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Gyámügyi Hivatal gyermekvédelem Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ gyermekvédelem Közoktatási intézményekkel való kapcsolat Aelia Sabina Zene-, Képzõ- és Táncmûvészeti Iskola, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény III. kerületi általános iskolák III. kerületi óvodák Kerületi és budapesti gimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák Nem közoktatási intézményekkel való kapcsolat III. kerületi TUE Óbudai Judo Club Óbudai Sport és Szabadidõ Nonprofit Kht. Egyesített Tanuszodák Óbudai Kulturális Központ Békásmegyeri Közösségi Ház Sodexo Pass Hungária Kft. Óbuda újság Jó Pásztor Anyaotthon Cseppkõ utcai Gyermekotthon Szilágyi Erzsébet Gyermekotthon Külföldi kapcsolatok SvédországUmeå Böleangsskolan Olaszország Milánó Paderno Dugnano III Circolo Didattico Paderno Scoula Elementare Don Milani Románia, KolozsvárBrassai Sámuel Líceum Hollandia Montfort obs De Hobbitstee Németország- Freiburg - Italienisches Konsulat Ufficio Scoula Murg Murgtalschule Waldkirch Kollau Grund Hauptschule Lengyelország- Varsó SPnr306 Szülõkkel való kapcsolat Az iskolai szülõi munkaközösség (továbbiakban: SZMK) aktívan és igen jól képviseli a szülõi érdekeket. Évente háromszor, az éves munkaterv szerint tartunk a szülõi választmány számára tájékoztató értekezletet, ahol a szülõi szervezet vezetõi meghallgatják az igazgató adott idõszakról szóló beszámolóját, valamint megbeszélik az aktuális problémákat. Szülõk Akadémiája elnevezéssel minden évben tematikus elõadás- és vitafórumokat rendezünk aktuális közoktatási, nevelési és más a szülõk széles köreit foglalkoztató az iskolai élettel kapcsolatos kérdésekben. Az iskola mûködését támogató GÁT Alapítvány folyamatosan segíti az nevelõ-oktató munka tárgyi feltételeinek biztosítását. 2. Kiemelt fejlesztési feladataink Két dolgot kell adni a gyerekeknek: gyökereket és szárnyakat (Goethe) Célunk: olyan széleskörû általános mûveltség biztosítása, amely jó alapot ad a középfokú oktatási intézményekben történõ helytálláshoz. Kiemelten kezeljük a tehetséggondozást, a fejlesztést és a felzárkóztatást. Tanulóink számára biztosítani kívánjuk mindazon ismeretek átadását, azoknak a készségeknek képességeknek kialakítását és fejlesztését, melyek életkori adottságaiknak megfelelnek, és szükségesek ahhoz, hogy fejlõdésük töretlen legyen, megalapozva a felnõtt életben való boldogulásukat Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belsõ diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemzõ egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeirõl, igényeirõl alkotott képtõl és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben (továbbiakban: NAT) megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezõkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek mûködését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítõ beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlõdésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvetõ célként tûzhetõ ki az önmegismerés és önkontroll; a felelõsség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemzõ sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedõ magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, mûvészek, írók, költõk, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülõföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit.

7 7. oldal, összesen: 70 oldal Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elõsegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettõl elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élõ más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A NAT a fiatalokat a szûkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetérõl, alkotmányáról, intézményrendszerérõl, az uniós politika szempontrendszerérõl. Diákként és felnõttként tudjanak élni a megnövekedett lehetõségekkel. Magyarságtudatukat megõrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerõsödésével elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzõbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértõvé a különbözõ szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttmûködésrõl. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetõségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlõdésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalomban, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális, esetleg politikai közösség életében. Olyan részvétel, amelyet a megfelelõ tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erõszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. Alapvetõ feladat olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetõségek biztosítása, amelyek elõsegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelõ beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelõ ismeretek az ember és társadalom mûveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlõdéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetõségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlõ bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttmûködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelõsség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntõen a tanulók aktív részvételére építõ tanítás- és tanulásszervezési eljárások minõsége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevõ világ számunkra fontos folyamatainak jelentõs hányadát; e tudás általános mûveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvetõ összefüggéseit értõ és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhetõ el sem mûködõ demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitûd alakuljon ki az értékteremtõ munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerûség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentõségét, felelõsségét. Az iskolai nevelésnek alapvetõ szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú elõnyök között. Elõsegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erõforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekrõl vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellõ figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elõsegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvõ nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elõsegítve ezzel az élõ természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlõdését. A fenntartható fejlõdés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelõdnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelõsséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minõségi változásainak megismerésére és elemi szintû értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megõrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelõsségen alapuló környezetkímélõ magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erõforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megõrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelõsség, a környezeti károk megelõzése váljék meghatározóvá A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külsõ tényezõk hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet mûködtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlõdését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevõje tanítható. Minden pedagógus teendõje, hogy felkeltse az érdeklõdést a különbözõ szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyermekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvezõ körülmények (külsõ feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önmûvelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsõsorban a következõket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értõ olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az elõzetes tudás és tapasztalat mozgósítása, az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erõsítése, célszerû rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önmûvelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a fõbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyûjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhetõ az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a mûvészeti elõadás színtere, de akár a "szabadtér" is. A tanulási folyamatot jelentõsen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetõséget teremt az

8 8. oldal, összesen: 70 oldal ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzõit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerû tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsõsorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erõsítésére, mindennapokban történõ felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Elõtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerõsítése, a konfliktusok kezelése, az életminõség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelõsség hárul a felnövekvõ nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlõdését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelõzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyermekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítõkész magatartást. Ismertessék meg a környezet elsõsorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok, egészséget, testi épséget veszélyeztetõ leggyakoribb tényezõit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintû megelõzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtson támogatást a gyermekeknek különösen a serdülõknek a káros függõségekhez vezetõ szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelõzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelõs, örömteli párkapcsolatokra történõ felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvõ, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlõdést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentõs szerepe van. 3. Az iskolában folyó nevelõ-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, színterei Pedagógiai alapelveink Nevelés és oktatás Iskolánkban a legfontosabb feladat a tanulók korszerû ismereteinek és képességeinek, készségeinek kialakítása, bõvítése, valamint teljes személyiségük fejlesztése. Ennek érdekében: a tervszerû nevelõ és oktató munka során fejlesztjük az alapkészségeket, és a tanulók számára korszerû, a mindennapi életben használható, továbbépíthetõ alapmûveltséget nyújtunk; iskolánk az emberre, a társadalomra, a mûvészetekre, a természetre, a tudományokra, az idegen nyelvre, az informatikára vonatkozó olyan ismereteket közöl, melyek segítik a diákok világképének formálódását és eligazodásukat szûkebb és tágabb környezetükben; nevelõ-oktató tevékenységünk célja a gyermek személyiségének széleskörû fejlesztése; törekszünk a humánumra, az egyén és a közösség iránti tiszteletre, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására és azok betartására; fontosnak tartjuk a tanulók megismertetését nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, személyiségeivel, szûkebb lakóhelyünk (Budapest, kiemelten Óbuda) hagyományaival; célunk, hogy a gyermekek körében legyen becsülete a szorgalmas munkával megszerzett tudásnak, ehhez legyen mód elsajátítani az egyéni tanulás különféle módszereit Részvétel a közéletben Az iskola a szülõi kapcsolatok által folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében, célunk, hogy partnerközpontú intézményként mûködjünk. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal; igyekszünk lehetõséget teremteni arra, hogy az iskola életébõl, tevékenységébõl, eredményeibõl minél többet megismertessünk a szülõkkel, Budapest és Óbuda érdeklõdõ polgáraival; helyszínt és humán erõforrást biztosítunk különbözõ kerületi rendezvényeknek; ápoljuk és bõvítjük eddigi kapcsolatainkat a kerületben található óvodákkal, iskolákkal, közmûvelõdési és egyéb intézményekkel; a nevelõk fontos feladatuknak tartják, hogy az iskola eddigi hagyományaihoz híven képviseltesse magát a különféle kerületi rendezvényeken, és ilyen a tanulók számára szervezett kerületi szintû megmozdulások szervezésében, lebonyolításában maga is részt vegyen Az iskolában folyó nevelés-oktatás célja, feladatai - Az iskola mindenkori pénzügyi lehetõségeitõl függõen biztosítja a tanulók számára a tanuláshoz szükséges egészséges, szép, otthonos környezetet, a taneszközjegyzéknek megfelelõ mennyiségû és minõségû tárgyi eszközöket. - Az iskolai oktatás tartalmát a korszerû, elsõsorban a tanulók képességeit fejlesztõ tananyag mellett az általános emberi, nemzeti és európai értékek elfogadtatása, átadása alkotja. - Az iskola nevelõi a tanulók egyéni képességeihez igazodó oktatást kívánják elõsegíteni különféle e célt szolgáló módszerek és szervezeti formák alkalmazásával. A tanulók egyéni képességeit figyelembe vevõ oktatás vagyis a differenciálás elsõsorban a tanulási nehézségek enyhítésében, a felzárkóztatásban és a tehetséggondozásban valósul meg. - Az iskolában az oktatást a tanulók személyiségének széleskörû fejlesztése céljából sokszínû, változatos tevékenységrendszer egészíti ki a gyermekek egyéni érdeklõdéséhez és életkori sajátosságaihoz igazodva. - Az iskolában folyó nevelés és oktatás fõ feladata, hogy a gyermeki fogékonyságra, kíváncsiságra, érdeklõdésre, nyitottságra építve elsõsorban a következõ készségeket, képességeket, tulajdonságokat alakítsa ki és fejlessze a tanulókban: az önálló ismeretszerzéshez, tanuláshoz és a problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvetõ készségeket (gondolkodási képességeket, beszéd, írás, olvasás, matematikai képességeket); az egyéni tanulás hatékony módszereit;

9 9. oldal, összesen: 70 oldal a kulturált magatartás és viselkedés, az emberek közötti kapcsolatok, az együttmûködés helyes normáit és módszereit; a kommunikáció elfogadott formáit, különös tekintettel a tiszta, szép magyar beszéd használatára; az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismereteket és szokásokat; aktivitást az egészséges környezet kialakítására és megõrzésére; a nemzeti értékek, hagyományok valamint az anyanyelv ismeretét, megbecsülését és tiszteletét; a család szeretetét; a gyerekek erkölcsi érzékét és pozitív akarati tulajdonságait. Célunk és feladatunk, hogy iskolánk végzõs diákjai a kimenõ szakaszok végére a kerettanterv által az összes mûveltségi területen elõírt követelményeket a saját képességeik szerint teljesítsék. Minden tanuló rendelkezzen olyan bõvíthetõ ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik arra, hogy a következõ iskolafokon megállják a helyüket. Ismerjék a kulturált viselkedéshez, a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat. Alakuljon ki bennük elképzelés saját közelebbi és távolabbi jövõjüket illetõen A tanórák eredményességének alapfeltételei Átgondolt tervezés A tanulók kellõ motiválása, aktivizálása A tanulók tevékenykedtetése Folyamatos ellenõrzés és értékelés Folyamatos fejlesztési feladatok Korszerû oktatási tartalom Megújult nevelési és oktatási módszerek A fenti célok érdekében a pedagógus továbbképzésben való részvétel Jól mérhetõ ellenõrzési és értékelési eljárások A minõségi pedagógiai munka anyagi elismerése A megfelelõ minõségi feltételek biztosítása A Zápor utcai intézményegység kis létszámú, fejlesztõ osztályainak létjogosultságát bizonyítja, hogy nõ a tantervi követelményeket nem teljesítõ diákok létszáma. A létszám maximalizálása és a szükség szerinti lassúbb ütemben történõ haladás a biztosítéka annak, hogy a lemaradásokat pótoljuk, integráltan oktatott tanulóink a követelményeket teljesíteni tudják. Természetesen a jelentõs hátránnyal induló diákjaink számára biztosítjuk az egy tanévnél hosszabb ideig történõ évfolyami követelmények teljesítését, ha ezt a nevelési tanácsadó vagy a tanulási képességeket vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság javasolja. Ezt a megoldást választjuk abban az esetben is, ha ezt indokoltnak tartjuk, mert ennek teljesítésétõl pozitív eredményt várunk. Továbbra is törekszünk arra, hogy tanulóink beiskolázása maximálisan sikeresen legyen Az iskolában folyó nevelés-oktatás és színterei Tanórai foglalkozások Tanórán kívüli tevékenységeink Szakkörök, mûhelyfoglalkozások, tanfolyamok Tanulmányi és sportversenyek Korrepetálások Napközi, tanulószoba Könyvtár Szabadidõs tevékenységek Mûveltségi foglalkozások Sportfoglalkozások Osztályprogramok Közéleti tevékenységek Diákönkormányzat Iskolarádió Társadalmi életben való részvétel (nem közoktatási intézményekkel közösen szervezett rendezvények, megemlékezések) Az iskolaotthonos nevelés célja, feladatai Az iskolaotthon az egész napos nevelés egyik formája, melyek keretében a gyermek tanítási órái és tanórán kívüli tevékenysége összefüggõ rendszert alkotnak. Az iskolaotthonos osztályokban a tanítási órák, az órákra való felkészülés és a különbözõ szabadidõs tevékenységek az arányos tanulói terhelés elvének érvényesítésével egész napon át váltakoznak, egységes rendszerbe ötvözõdnek, amelynek alapfeltétele az osztályban tanító pedagógusok szoros együttmûködése. Az iskolába lépõ kisgyermekek fejlettsége között igen nagy eltérés mutatkozik, így a tanulók nem terhelhetõk egyformán. Az iskolaotthonos osztályok célja, hogy megújult módszerekkel, szervezési formával megkönnyítse az 1. évfolyamon az óvoda és az iskola közötti átmenetet, valamint az egyes évfolyamokon a tantervi követelmények sikeresebb elsajátítását. Nagyobb tekintettel lehetünk az eltérõ érettségi szintû és teherbírású kisgyermekek igényeire, valamint a szülõk terhein kívánunk enyhíteni azzal, hogy gyermekeik egész napos oktatásban részesülnek. A napi idõbeosztás e szervezeti formában jobban megfelel a tanulók életkori sajátosságainak. Mûködési elvek: Az 1. évfolyamon az elõkészítõ idõszakot hosszabbra nyújtjuk, hogy ez idõ alatt a nyelvi kifejezõképesség, a nagy- és finommozgások, a testséma, a térbeli tájékozódás, érzékelés, észlelés fejlõdhessen. A délelõtt és a délután folyamán két-két tanítási órát tartunk az 1-3. évfolyamon. A 4. évfolyamon a tanítási órák száma heti átlagban napi 4,5 óra. Ennek napi bontását a mindenkori tantárgyfelosztás szabályozza, de az órarend készítésénél törekedni kell a naponkénti egységes terhelésre. A tanítási órák

10 10. oldal, összesen: 70 oldal között szabadidõs foglalkozás van, ahol feladatokat készítenek a tanulók, gyakorolják, elsajátítják az új anyagot, levegõznek, étkeznek, sportolnak. A gyakorló feladatot az adott tantárgyból a tárgyat tanító pedagógus végezteti, így azonnali visszajelzést kap az elsajátítás mértékérõl. A házi feladatok kb percet, vesznek igénybe délelõtt és délután. Mivel a tanulás és a szabadidõ váltja egymást a nap folyamán, egyenletesebb a tanulók terhelése. Mindkét tanító látja a gyermeket az önálló tanulás folyamatában, megfigyelheti szabadidõben társai között, így a nevelés lényegesen hatékonyabb lehet. Az iskolaotthon idõkeretében valósul meg a fejlesztés, a tehetséggondozás, a judo alapú testnevelés A napközi otthonos nevelés célja, feladatai A nevelésnek alapozó jellegûnek, a családdal együttmûködésre épülõnek kell lennie. A napközis munkát úgy kell megtervezni, hogy az egységes testilelki és szellemi fejlõdés feltételrendszere biztosított legyen. A napközi otthoni programoknak szorosan kapcsolódnia kell a délelõtti nevelési-oktatási folyamatokhoz. A szabadidõs tevékenységet és a tanulási idõt úgy kell megtervezni, hogy az megerõsítse, illetve kiegészítse a délelõtti iskolai munkát Iskolán kívüli tanórai foglalkozások kötelezõ tananyaga elsajátításának keretei A hatályos jogi szabályozás alapján a tantervi követelmények teljesíthetõek a hagyományos tanórai tanulásszervezési módoktól eltérõ formában (kooperatív módszerek, egyéni differenciálás, projektoktatás, erdei iskola stb.) is. Ezzel a lehetõséggel igyekszünk élni, figyelembe véve azt is, hogy mindazok a jogszabályok érvényesek ezekre az esetekre is, melyek a tanítás mindennapjait szabályozzák. Az iskolán kívüli tanórák során a tanulókat kiemeljük a szokásos iskolai környezetbõl. A tanulás-tanítás folyamata a hagyományostól eltérõen szervezõdik, s a közös (és kötelezõ) feladatok és élmények hatására felbomlanak a megszokott tanulásszervezési formák keretei. Minden ilyen program az osztályközösség szocializációjának is fontos, meghatározó színtere. A kötött, iskolán kívüli programok feltételei: a tanulói (és szülõi) igények ismerete, programot levezetõ humán erõforrás biztosítása, az anyagi lehetõségek figyelembevétele. A hagyományos tanítási napoktól eltérõ oktatási és nevelési folyamatok három szakaszra oszthatók: 1. elõkészítõ szakasz: készségek és képességek kialakítása; közös tervezés; kutatómunka, felkészülés. 2. program biztonságos megvalósítása. 3. közös ismétlés (felidézés), ellenõrzés, értékelés, önértékelés. Célok megvalósulásának ellenõrzése, javaslatgyûjtés korrigálásra. A tanítás során rendszeresen megvalósított iskolán kívüli tanórák beépítésre kerülnek a szaktárgyi tanmenetekbe. A múzeum- és színházlátogatások, kirándulások a magyar, történelem, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, hon- és népismeret, biológia, földrajz, természetismeret, kémia és fizika órákra vonatkozó tananyagot teszik színesebbé Erdei iskolák, több napos osztálykirándulások Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építõ nevelés- és tanulásszervezési egység, a szorgalmi idõszakban megvalósuló, egybefüggõen többnapos, az iskola mûködési helyétõl különbözõ helyszínen végzett tanulásszervezési mód, melynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvõ, kölcsönösségen alapuló együttmûködésére és kommunikációjára épül. Kiemelt feladata a környezettel harmonikus, egységes életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységhez kötött szocializáció. Osztályaink minden tanév májusában-júniusában egy hetet erdei iskolában, vagy három napot osztálykiránduláson töltenek. Nagy hangsúlyt kap a környezeti- és egészséges életmódra nevelés, a természet és kulturális emlékeink megfigyelése, minél alaposabb megismerése. A programok összeállításában fontos szerepet kap a gyermekek életkora, már meglevõ ismeretei mellett az is, hogy pedagógusaink hogyan és mit szeretnének a megfigyeltekbõl beilleszteni a további iskolai munkába. Erdei iskolai, kirándulási projektjeink az alábbi területeket ölelik fel: Korosztály Témakör Érintett tantárgyak Alsó tagozat Erdõk, mezõk, vízpartok állat és Környezetismeret növényvilága, Magyar nyelv és Tájékozódás a természetben irodalom A vidéki élet szépségei Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Felsõ tagozat Ismerkedés Magyarország tájegységeivel Természetismeret Magyarország mûemlékei Magyar nyelv és A hagyományok és népmûvészet irodalom szerepe életünkben Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Földünk és környezetünk Biológia Történelem Hon- és népismeret

11 11. oldal, összesen: 70 oldal Pedagógiai folyamataink A tanítás-tanulás területei A nevelõtestület az iskolavezetés és a munkaközösség-vezetõk irányításával közösen határozza meg az iskolánkban folyó tanulás tartalmi, formai és szervezeti egységeit. Pedagógiai programunkban rögzítjük a jelenleg optimálisnak tartott tanulási tendenciákat, amit ha szükségesnek tartunk, a lehetséges keretek között módosítunk. Iskolánk pedagógiai munkájában a legfontosabb a tanítás-tanulás tevékenysége, melynek középpontjában a motiváló tényezõk állnak. Intézményünk alapvetõ célja, hogy a tanítás-tanulás folyamata: teremtsen szilárd alapokat, tegye nyitottá, fogékonnyá az értékek befogadására a gyerekeket, és kreatívvá a szerzett képességek alkalmazásában; minden irányú tevékenységét a szemléletesség, a cselekedtetés, az önálló munkáltatás, a differenciáltság és a kulcskompetenciák fejlesztése hassa át. Mindezen célok megvalósítása érdekében a tanítás-tanulás kulcsfolyamatait EU-kulcskompetencia keretrendszere alapján kidolgozott a Nemzeti Alaptantervben meghatározottak szerinti fõbb készségterületek szerint az alábbiakban fogalmazzuk meg Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidõs tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitûdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlõdéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelõ szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fõ típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fõ sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelõen alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyûjteni és feldolgozni információkat, képes különbözõ segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelõ módon meggyõzõen megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitûd magában foglalja a kritikus és építõ jellegû párbeszédre való törekvést, az esztétikai minõség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelõs nyelvhasználat jelentõségét Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetõ: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelõ keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidõs tevékenységek, az egyén szükségleteinek megfelelõen. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklõdése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitûdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók fõbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelõen. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelõ használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történõ elsajátítására is. A pozitív attitûd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklõdést és kíváncsiságot Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérõ mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitûdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapmûveletek és alapvetõ matematikai reprezentációk fejlõdõ ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvetõ matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelõ segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitûd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.

12 12. oldal, összesen: 70 oldal Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elõrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elõrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük mûszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlõdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelõsséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitûdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvetõ tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák elõnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és mûszaki mûveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülõ problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és mûködtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és mûszaki mûveltséget igénylõ döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlõdés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitûdöt, az etikai kérdések iránti érdeklõdést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja különösen a tudományos és technológiai fejlõdés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidõ terén. Ez a következõ készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elõállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttmûködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitûdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetõségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a fõbb számítógépes alkalmazásokat szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetõségek és az elektronikus média útján történõ kommunikáció ( , hálózati eszközök) a szabadidõ, az információ-megosztás, az együttmûködõ hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhetõ információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyûjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ elõállítását, bemutatását és megértését elõsegítõ eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitûdöket igényel az elérhetõ információ és az interaktív média felelõsségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlõdését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idõvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetõségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elõzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitûdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelõ ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekrõl és szakképesítésekrõl. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erõs és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhetõ oktatási és képzési lehetõségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvetõ képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitûd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetõségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk Szociális és állampolgári kompetencia

13 13. oldal, összesen: 70 oldal A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építõ módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínûbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitûdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlõséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvetõ koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különbözõ nézõpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitûdök vonatkozásában az együttmûködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlõdés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklõdés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitûdnek a személyes elõítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fõ eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, fõbb célkitûzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttmûködés, a helyi és a tágabb közösséget érintõ problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklõdés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különbözõ szinteken a helyi szinttõl a nemzeti és európai szintig hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsõsorban szavazás útján. A pozitív attitûdök az emberi jogok teljes körû tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlõség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínûségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelõsségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlõdés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti Kezdeményezõképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezõképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetõségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitûzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitûdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthetõ lehetõségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság mûködésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történõ munkavégzés. A pozitív attitûdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítõ motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések Esztétikai-mûvészeti tudatosság és kifejezõképesség Az esztétikai-mûvészeti tudatosság és kifejezõképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális mûvészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális mûvészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern mûvészeti kifejezõeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitûdök Az esztétikai-mûvészeti tudatosság és kifejezõképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a fõbb mûvészeti alkotások értõ és beleérzõ ismeretét, a népszerû kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megõrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlõdésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint mûvészi önkifejezés, mûalkotások és elõadások elemzése, saját nézõpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlõ gazdasági lehetõségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitûdök alapját a mûvészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklõdés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a mûvészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. A tanítási-tanulási tevékenység egyéb feladatait a gyerekkor és a serdülõkor sajátosságait, valamint a tankötelezettség végét figyelembe véve határoztuk meg. A kulcskompetenciákon felül a következõ nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában: 1. Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség 2. Környezettudatos magatartásra nevelés 3. Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása 4. Tanulásirányítás önálló tanulásra való nevelés

14 14. oldal, összesen: 70 oldal 5. Szabadidõ szervezése a környezeti neveléskövetelmények figyelembe vételével, annak lehetõségeit kihasználva 6. Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttmûködés képessége) 7. Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelõsség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) A nem szakrendszerû oktatás Törvényi-jogszabályi háttér Az oktatás célja nem minél szélesebb ismeretek, hanem minél mélyebb ismeretek átadása. /J. Bruner/ A közoktatásról szóló (módosított) évi LXXIX törvény (továbbiakban: Közoktatási Törvény, Kt.) 8. (3) bekezdése határozza meg a nevelõoktató munka pedagógiai szakaszait. A bevezetõ és kezdõ szakaszban az 1-4. évfolyamon nem szakrendszerû oktatás keretében kell az oktatást megszervezni, míg az alapozó szakaszban az 5-6. évfolyamon - részben nem szakrendszerû oktatás, részben szakrendszerû oktatás keretei között. A módosított évi LXI. törvény elõírta, hogy a kötelezõ tanórai foglalkozások %-ában nem szakrendszerû oktatást kell szervezni az 5-6. évfolyamokon. A évi LXXI. törvénnyel történt módosítás a nem szakrendszerû oktatásra az 5-6. évfolyamokon felhasználható idõkeretbe bevonta a kötelezõ tanórai foglalkozások mellé a nem kötelezõ tanórai foglalkozásokat is. Az iskoláknak a helyi tantervükben kell meghatározni, hogy a kötelezõ és nem kötelezõ idõkeret mekkora hányadát fordítják majd a szakrendszerû és mekkora hányadát a nem szakrendszerû oktatásra a törvényben meghatározott keretek között. A Kt (1) bekezdése alapján az ötödik évfolyamon elsõ ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követõen az ötödik-hatodik évfolyamokon felmenõ rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerû oktatást. Kt (19) bekezdése alapján a 2008/ /2011. tanítási évben az ötödik-hatodik évfolyamokon a nem szakrendszerû oktatás megszervezhetõ oly módon is, hogy az e célra felhasznált idõ csak az összes kötelezõ óra húsz százalékát éri el. Kt. 17. (8) bekezdése szerint nem szakrendszerû oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történõ felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedõ pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészüléshez szükséges módszereket. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet kiegészítése szerint a helyi tantervnek biztosítania kell, hogy az alapfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszában a bevezetõ és a kezdõ szakaszban a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közremûködésre építve, az érdeklõdés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre, és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányuljon. Az alapozó és a fejlesztõ szakaszban a tanulói terhelésnek a tanulói képességekhez igazodva kell növekednie. Iskolánkban a nem szakrendszerû oktatás bevezetése a es tanévtõl kezdõdik felmenõ rendszerben a Közoktatási Törvény 133. (1) bekezdése alapján. Alapelvek Tanulóközpontú, differenciált módszertan Facilitátor-mentor szerepkör erõsítése a tanári munkában Változatos tanulásszervezési megoldások Kooperáció és csapatmunka (tanuló-tanuló, tanár-tanuló, tanár-tanár) Tananyagtartalmak A nem szakrendszerû oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése folyik. Anyanyelvi kommunikáció fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezése, megértése és értelmezése szóban és írásban beszédkészség erõsítése helyesírás és az esztétikai kép javítása hallott és olvasott szöveg megértése, szövegalkotás értõ és pontos olvasás kialakítása helyes nyelvhasználat a tanórákon és a mindennapokban anyanyelvi kultúra, ítélõképesség fejlesztése Matematikai kompetencia szám-, és mûveletfogalom, számolási készségek erõsítése matematikai gondolkodás fejlesztése tájékozódás térben és idõben, mennyiségi viszonyokban alapvetõ matematikai mûveletek erõteljes gyakoroltatása problémakezelés és -megoldás matematikai modellek alkalmazása a tanulók tempójához igazodó minõségi fejlesztés Természettudományos kompetencia ismeretek és módszerek gyûjtése és felhasználása az élõ és élettelen természet területérõl, természettudományos megfigyelés kialakítása magyarázatok megfogalmazása, elõrejelzések tétele

15 15. oldal, összesen: 70 oldal az ember és természet kölcsönhatásának megértése tájékozódás a tudomány, technika, társadalom kölcsönhatásairól környezettudatos gondolkodás elmélyítése Idegen nyelvi kommunikáció szóbeli és írásbeli kommunikáció nem az anyanyelven hallott, illetve olvasott szöveg megértése beszéd- és íráskészség erõsítése kommunikatív nyelvi kompetencia más kultúrák megismerése és megértése alapok, technikák megszerzése a további nyelvtanulásokhoz A tanulás tanítása, hatékony és önálló tanulás motiváció egyéni és csoportos tanulásszervezés idõvel és információval való hatékony gazdálkodás szükségletek és lehetõségek felismerése a tanulás folyamatának megismerése elõzetes tapasztalatok és tudás használata fokozatos önállóság kialakítása hatékony és egyénre szabott tanulási módszerek és technikák elsajátítása az önmûvelés igényének kialakítása sikerorientáció Intézményi, tanórai szervezeti formák A nem szakrendszerû oktatást 5. és 6. évfolyamon a differenciált tanulásszervezés keretében oldjuk meg. Ennek a technikának a pozitívumai a következõkben foglalhatók össze: Olyan szervezési megoldásokat részesít elõnyben, amelyek elõmozdítják a tanulás belsõ motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontjává a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása válik. Az oktatási folyamat megszervezése elõsegíti a tanulók elõzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, lehetõséget ad esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendezõdésére. Az oktatási folyamat alkalmazza az együttmûködõ (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. Az iskolai tanítás-tanulás különbözõ szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeit, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldásait, alkotóképességét állítja elõtérbe. A tanulásszervezés egyik fõ elve és teendõje a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítségnyújtásban, az ellenõrzésben, az értékelésben is megjelenik. A feladathoz illeszkedõ tanulásszervezési technikák alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetû, és magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdõ tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttmûködést, a tanulási esélyek egyenlõségét szolgáló szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttmûködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetõséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára. Kulcskompetenciák fejlesztése egyéb tanórák és tanórán kívüli tevékenységek keretében Fejlesztési terület anyanyelvi kommunikáció idegen nyelvi kommunikáció kommunikációs képességek erõsítése Fejlesztési terület matematikai kompetencia térbeli, idõbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás természettudományos kompetencia digitális kompetencia információszerzés és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés) képességének fejlesztése hatékony és önálló tanulás, jegyzetelési technikák elsajátítása szociális és állampolgári kompetencia kezdeményezõképesség és vállalkozói kompetencia esztétikaimûvészeti tudatosság és kifejezõképesség A fejlesztés színtere magyar nyelv és irodalom óra, társalgási szituációk a mindennapi életben angol illetve német nyelvi óra, Comenius nemzetközi program területén szakórák, osztályprogramok, tanulmányi versenyek, iskolai vetélkedõk A fejlesztés színtere matematika óra matematika, történelem, természetismeret órák természetismeret óra, kirándulások, erdei iskolák informatika óra, szakkörök szakórák osztályfõnöki óra és a különbözõ szakórák, fejlesztõ foglakozások osztályfõnöki, tánc-és dráma órák, osztályprogramok osztályfõnöki és szakórák, szabadidõs programok, diákönkormányzati tevékenységek rajz és képzõmûvészet oktatás, mûhelyprogramok, szakkörök, osztályprogramok, múzeumlátogatások Humán erõforrás A személyi feltételek biztosítottak. A nem szakrendszerû oktatásban azok a felsõ tagozatos kollégák vesznek részt, akik rendelkeznek tanítói

16 16. oldal, összesen: 70 oldal végzettséggel, vagy megfelelõ továbbképzés keretében sajátították el a szükséges pedagógiai ismereteket Zápor utcai székhely Célok, feladatok A tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek megalapozása, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlõdéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. (NAT) A legfontosabb alapkészségek, képességek, kompetenciák fejlesztése, elmélyítése jól kiválasztott ismeretek és módszerek alapján, megkönnyítve egyben az alsó és felsõ tagozat közötti átmenetet a tanulók iskolaotthonos mindennapokból a felsõs létbe történõ szocializálása révén. A tanulók szociokulturális és egyéni sajátosságaihoz igazodó differenciált, változatos, tevékenységközpontú, a évesek életkori fejlettségére tekintettel lévõ oktatási eljárások alkalmazásával a szóbeli és írásbeli közlés, az olvasás-szövegértés, a problémamegoldás képességeinek fejlesztése, a tanulás iránti motiváció felkeltése az anyanyelvi kommunikáció, a matematikai és a természettudományos kompetencia tanítását magába foglaló tantárgyi oktatás és a fejlesztõfoglalkozások keretében. Idõkeret: a nem-szakrendszerû oktatás órakeretei az 5-6. évfolyamon 5. évfolyam Tantárgy Óraszám magyar nyelv 1 óra/hét magyar irodalom 1 óra/hét matematika 2 óra/hét természetismeret 1 óra/hét komplex képességfejlesztés 2 óra/hét (nem kötelezõ) Összesen: 7 óra/hét = 25 % 6. évfolyam Tantárgy Óraszám magyar nyelv 1 óra/hét magyar irodalom 1 óra/hét matematika 2 óra/hét természetismeret 1 óra/hét komplex képességfejlesztés 2 óra/hét (nem kötelezõ) Összesen: 7 óra/hét = 25 % A nem szakrendszerû oktatás bevezetésének eljárásrendje Magyarázat: NeSZP: a nem szakrendszerû oktatásban tanító pedagógusok Tevékenység Határidõ Résztevõk Ellenõrzés/ értékelés Eredmények/ sikerkritériumok A 4. évfolyam év végi elõzõ tanév; negyedikes tanítók igazgatóhelyettes alapkészségek felmérési szempontjainak április használati szintje meghatározása; felmérés elõkészítése Felmérés elõzõ tanév; negyedikes tanítók igazgatóhelyettes egyéni tanulói május elmaradás ismerete Kompetenciamérés elõzõ tanév; május felmérésvezetõk telephelyi koordinátor motivált teljes körû feladatmegoldások Átadás-átvátel augusztus tanítók,neszp, osztályfõnökök, gyermekvédelmi felelõsök Diagnosztikus mérés és kiértékelés A mérés értékelése után: egyéni és csoportos fejlesztések meghatározása, szülõk tájékoztatása szeptember 3. hete szeptember 25. NeSZP, szaktanárok, fejlesztõpedagógusok NeSZP, osztályfõnökök igazgató igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes kudarcmentes átmenet alsó és felsõ tagozat között májusi, szeptemberi mérés közel azonos eredmények egyéni és csoportos fejlesztési tervek Tevékenység Határidõ Résztevõk Ellenõrzés/ értékelés Tehetség és képesség október 1. NeSZP, igazgatóhelyettes kibontakoztatását segítõ pedagógusok tevékenységek, Eredmények/ sikerkritériumok kooperatív technikák alkalmazása tanórákon és szakkörökön,

17 17. oldal, összesen: 70 oldal felzárkóztatást elõsegítõ programok, a szociális hátrányok enyhítését segítõ tevékenységek beindítása tanórán és tanórán kívül sportkörökön, fejlesztõ foglalkozásokon és napköziben Félévi értékelés január NeSZP igazgatóhelyettes elõremutató fejlõdés a tanulók elõzõ tanévben (májusban) feltérképezett elmaradásainak leküzdése terén Kompetenciamérés, az országos feldolgozás eredményeinek összehasonlítása a félévi mérésekkel Év végi felmérések elõkészítése és lebonyolítása az alapozó funkciók figyelembe vételével február NeSZP, tantestület, mérési team igazgató, telephelyi koordinátor a jogszabály által meghatározott minimumszint feletti teljesítés május NeSZP igazgatóhelyettes a hozzáadott pedagógiai érték nyomon követhetõ Év végi értékelés június NeSZP igazgató észlelhetõ elõremutató fejlõdés az elõzõ év-folyam év végi és az adott évfolyam félévi eredményeihez képest a kulcs-kompetenciák terén; a szeptemberi fej-lesztési tervek céljai min.70 %-ban meg-valósultak. Diagnosztikus felmérés és kiértékelés szeptember 3. hete NeSZP, osztályfõnökök igazgatóhelyettes alapozó funkciók megléte: hol tartanak a tanulók, melyek a húzóerõk A mérés értékelése után: egyéni és csoportos fejlesztések meghatározása, szülõk tájékoztatása szeptember 25. NeSZP, osztályfõnökök igazgatóhelyettes egyéni fejlesztési tervek Tehetségkibontakoztatást, képesség-fejlesztést segítõ tevékenységek, felzárkóztatást segítõ programok és a szociális hátrányok enyhítését segítõ tevékenységek beindítása október 1. NeSZP, pedagógusok igazgatóhelyettes szakkörök, sportkörök, fejlesztõ foglalkozások, napközi beindítása Tevékenység Határidõ Résztevõk Ellenõrzés/ értékelés Eredmények/ sikerkritériumok Félévi értékelés január NeSZP igazgatóhelyettes elõremutató fejlõdés a diagnosztikus mérés (szeptember) óta eltelt idõszakban Kompetenciamérés május felmérésvezetõk telephelyi korrdinátor Év végi felmérések elõkészítése és lebonyolítása különös tekintettel az alapozó funkciókra június NeSZP igazgató a jogszabály által meghatározott minimumszint feletti teljesítés a továbbhaladáshoz szükséges kompetenciák megléte Kiemelt fejlesztési irányok Önálló tanuláshoz szükséges készségek, képességek fejlesztése Jegyzetelési és lényegkiemelõ technikák tanítása Kommunikációs képességek erõsítése Szociális kompetenciák fejlesztése Alaposabb tájékozódás a térbeli, idõbeli, mennyiségi viszonyokban Alapkészségek folyamatos fejlesztése o o o Olvasáskészség: szövegértõ, optimális használhatóságú olvasási készség (az olvasás eszközszerû használata) Íráskészség: a rajzoló íráskészséget fel kell váltani a kiírt íráskészségnek Elemi számolási készség

18 18. oldal, összesen: 70 oldal Számírás készsége Mértékegység-váltás A négy alapmûvelet 1000-es számkörbeli készségei Elemi rendszerezõ képesség Földünk, hazánk, környezetünk élõvilágának alapismerete, a térképen való tájékozódás A tanulók továbbhaladásának feltételei A helyi tantervben meghatározott minimális teljesítményszint elérése, mely az egyes tantárgyi tantervekben a kiemelt fejlesztési irányoknak megfelelõen kerül meghatározásra. Értékelés A tantárgyi órakeretben tartott foglalkozások érdemjeggyel, a komplex képességfejlesztõ foglalkozások szöveges formában kerülnek értékelésre Váradi utcai telephely Célok, feladatok 1.1.Az iskolai alapozó funkciók, az önálló tanuláshoz szükséges készségek és képességek hatékonyságának növelése jól kiválasztott ismeretek alapján. 1.2.Tanulói tevékenykedtetés gyakoriságának emelése. 1.3.A szociális háttér alapján keletkezett hátrányok csökkentése 1.4.Egyes kulcskompetenciák erõsítése Kiemelt feladatnak tartjuk a meghatározó kulcskompetenciák az anyanyelvi és a matematikai kompetencia valamennyi tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson történõ folyamatos fejlesztését A tanulás tanítása minden tantárgy alapvetõ követelménye. Részterületei: az alapkészségek kialakítása, az elõzetes tudás és tapasztalat mozgósítása, az egyénre szabott, és csoportos tanulási módszerek, eljárások, kooperatív munka, az emlékezet erõsítése, célszerû rögzítési módszerek kialakítása, a gondolkodási kultúra fejlesztése, az önmûvelés igényének és szokásának kibontakoztatása. Mindezek vezetnek az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismeréséhez, módszereinek elsajátításához. Osztályfõnöki órák keretében alaposabban foglalkozunk a témával. Idõkeret: a nem-szakrendszerû oktatás arányai az 5-6. évfolyamon 5. évfolyam Tantárgy Óraszám magyar irodalom 1 óra/hét hon-és népismeret 0,5 óra/hét tánc- és dráma 0,5 óra/hét természetismeret 1 óra/hét matematika 1 óra/hét informatika 1 óra/hét osztályfõnöki 0,5 óra/hét fejlesztõfoglalkozás 1 óra/hét (nem kötelezõ) Összesen: 6,5 óra/hét = 25 % 6. évfolyam Tantárgy Óraszám magyar irodalom 1 óra/hét hon-és népismeret 0,5 óra/hét tánc-és dráma 0,5 óra/hét természetismeret 1 óra/hét matematika 1 óra/hét informatika 1 óra/hét osztályfõnöki 0,5 óra/hét fejlesztõfoglalkozás 1 óra/hét (nem kötelezõ) Összesen: 6,5 óra/hét = 25 % A nem szakrendszerû oktatás bevezetésének eljárásrendje Tevékenység Határidõ Résztvevõk Ellenõrzés, értékelés Eredmények, sikerkritériumok A 4. osztályos tanulók 4. osztályban negyedikes tanítók, alsós munkaközösségvezetõ alapkészségek javítása felkészítése az éves kompetencia-mérésre folyamatosan osztályfõnökök Országos kompetencia mérés minden tanév május végén felmérés-vezetõk telephelyi koordinátor problémamentes munkavégzés alsóból felsõbe Tehetség és képesség kibontakoztatását segítõ programok, szociális hátrányok tanév vége, következõ tanév augusztusa szeptember 1. negyedikes és leendõ ötödikes osztályfõnökök nem szakrendszerû oktatásban résztvevõ pedagógusok igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes alapos információszerzés a tanulók képességeirõl kulcskompetenciák terén mérhetõ pozitív irányú fejlõdés

19 19. oldal, összesen: 70 oldal enyhítését segítõ tevékenységek beindítása tanórákon és tanórán kívüli programokon Egyéni és csoportos fejlesztések meghatározása szeptember második hete fejlesztõ pedagógusok, logopédus, pszichológus Félévi értékelés január közepe szaktanárok, osztályfõnökök Az országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása, ebbõl adódó fejlesztések meghatározása Az eredmények ismeretében egyéni és csoportos fejlesztési terv kidolgozása a gyengén teljesítõ tanulók számára Az országos mérés elõkészítése, lebonyolítása Tanév végi értékelés, a tanév tapasztalatainak összegzése február vége mérési felelõs, évfolyamon tanító szaktanárok március-április fejlesztõ pedagógusok, nem szakrendszerû oktatásban résztvevõ kollégák fejlesztõ munkaközösségvezetõ igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes május vége mérési felelõs igazgatóhelyettes, telephelyi koordinátor június eleje nevelõtestület, mérési team igazgató eredményes csoportkialakítás elõremutató fejlõdés a tanulók teljesítménye területén, bukások számának csökkenése jogszabály által meghatározott minimum szint feletti teljesítés észlelhetõ, elõremutató fejlõdés a kulcskompetenciák terén jogszabály által meghatározott minimum szint feletti teljesítés fejlõdés a félévi eredményekhez képest A tanulók továbbhaladásának feltételei A helyi tantervben rögzített minimális követelmények teljesítését követõen a tanulók magasabb évfolyamba léphetnek. Értékelés Az értékelés a nem szakrendszerû tanórákon numerikus módszerrel, a fejlesztõfoglalkozásokon szöveges formában történik. 4. A szülõ, a tanuló és a pedagógus együttmûködésének formái, továbbfejlesztésének lehetõségei Elvárásaink a hatékony nevelés és oktatás érdekében Tanulóink kapjanak az iskolától értékálló tudást az anyanyelv, az idegen nyelv, a mûvészet, a sport és az informatika területén (iskolánk kiemelt képzési területei); ismerjék meg és érvényesítsék jogaikat: vegyenek részt az iskola színes, sokoldalú életében (mûködõ diákönkormányzat); értékeljék saját és mások tudását, a tanulásnak legyen tekintélye; fejlõdjön önismeretük; saját képességeiknek megfelelõ maximális tudást (jártasság, készség) szerezzenek, olyan humán értékeket sajátítsanak el, mint becsület, tisztesség, egymás tisztelete, hazaszeretet, magyarságtudat; kapjanak személyiségfejlõdésüknek és képességeiknek megfelelõ egyéni bánásmódot. Célkitûzések Feladatok Kritériumok Az osztályközösség az iskola és a diákönkormányzat legkisebb mûködõ egysége, amelynek alapértékei: - tanulói joggyakorlás, - célok demokratikus meghatározása, - közösségen belüli vita, kritika, - választott tisztségviselõk tevékenysége, Alakuljanak ki a személyiség olyan értékes tulajdonságai, mint a szervezõkészség, aktivitás, önállóság, kitartás, érdeklõdés, kollektivitás. Az osztályközösség választja meg az osztály tisztségviselõit, s delegál képviselõket az iskola diákönkormányzatába. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezetõ, az osztályfõnök áll. Az ezzel kapcsolatos legfõbb elvárások: - szabad véleménynyilvánítás lehetõségének és a A tanulók tudjanak: - együttmûködni társaikkal, - mások szempontjait is figyelembe véve cselekedni, - felmerülõ akadályok esetén dönteni az életkoruknak megfelelõ szinten, - tetteikért felelõsséget vállalni.

20 20. oldal, összesen: 70 oldal A tanulók megismerhessék és gyakorolhassák a demokrácia elemeit, jogaikat és kötelességeiket. demokratikus döntés létrejöttének biztosítása. - irányítsa úgy a tanulókat, hogy minél többen jussanak érdemi munkával járó megbízáshoz (titkár, helyettes, tanterem-, tanulmányi-, kulturális-, sport-, szekrényfelelõs, ügyeletvezetõ és ügyeletesek stb.), - az iskolai és osztály önkormányzattól kapott információkat építse be nevelõ munkájába. Diákönkormányzat (DÖK) mûködtetése: - Az iskolai diákmozgalmat a DÖK-segítõ pedagógusok támogatják és fogják össze. - A DÖK-nek legyen a tanulók által elfogadott szervezeti és mûködési szabályzata. - Tevékenysége a tanulókat érintõ valamennyi kérdésre kiterjed. - Véleményt nyilváníthat: *a tanulók nagyobb közösségét érintõ kérdések tárgyalásakor, *a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor, *a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor, *a könyvtár és az iskolai sportkör mûködési rendjének megállapításakor, * más jogszabályban meghatározott kérdésekben. - A tanulóifjúságot az iskola vezetõsége és a nevelõtestület elõtt az iskolai diákönkormányzat képviseli. - A DÖK képviseli tanulótársait az iskola vezetõsége, a nevelõtestület, az SZMK értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjánál. - A diákönkormányzat a tanulókat faliújságon, iskolarádión keresztül, valamint az iskolagyûlésen tájékoztatja. A tanulók: - tudják érdekeiket felmérni, megfogalmazni, képviselni, - tudjanak érvelni, vitázni mások nézeteinek tiszteletben tartásával, - legyenek képesek kompromisszumra jutni, - az elfogadott döntéseket hajtsák végre, tartsák be, - tudjanak és merjenek véleményt mondani. Gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérõ nézetekhez. Az Iskolagyûlés a legmagasabb fórum, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az iskolagyûlésen a DÖK és az iskolavezetés beszámolhat az elõzõ iskolagyûlés óta eltelt idõszak: - munkájáról, és minõsítheti azt, - a tanulói jogok helyzetérõl, érvényesülésérõl, - tanulmányi versenyekrõl, - ügyeletesi munkáról. Az iskolagyûlésen: - bárki felszólalhat, közérdekû észrevételt, Az alá- és fölérendeltségi viszony tanítsa meg a tanulókat a vezetésre és az alkalmazkodásra egyaránt.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Óbudai Nagy László Általános Iskola. 1032 Budapest, Zápor utca 90. (székhely) 1035 Budapest, Váradi utca 15/b.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Óbudai Nagy László Általános Iskola. 1032 Budapest, Zápor utca 90. (székhely) 1035 Budapest, Váradi utca 15/b. PEDAGÓGIAI PROGRAM Óbudai Nagy László Általános Iskola 1032 Budapest, Zápor utca 90. (székhely) 1035 Budapest, Váradi utca 15/b. (telephely) Nevelőtestületi elfogadás dátuma: 2013. március 25. Fenntartói

Részletesebben

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 2. számú melléklet A nehézség nem az új eszmék kialakításában rejlik, hanem a régiektől való megszabadulásban. (John Maynard Keynes közgazdász)

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22 PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet HELYI TANTERV 2010. TARTALOMJEGYZÉK A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 3 A kulcskompetenciák fejlesztése... 3 A kulcskompetenciák...

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA

HELYI TANTERV BIOLÓGIA HELYI TANTERV BIOLÓGIA 7-8. évfolyam A tantervet szerkesztette a MOZAIK KIADÓ TERVEI ALAPJÁN- CSARKÓ JÁNOS SZAKTANÁR ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A Biológia tantárgy a természetismeret 5 6. évfolyamán

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás

Részletesebben

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. www.uzletizala.hu ; zalaegerszeg@sob.hu

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes: 2015. szeptember 1-től Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete a 2015. augusztus 31-én tartott értekezletén Jóváhagyta: Tóth Tamás József

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba.

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Közoktatási Főosztály Oktatási és Kulturális Minisztérium 1. Az iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

Kedves Szülők! Tisztelettel köszöntjük Önöket és leendő első osztályos gyermeküket!

Kedves Szülők! Tisztelettel köszöntjük Önöket és leendő első osztályos gyermeküket! A mi iskolánk Kedves Szülők! Tisztelettel köszöntjük Önöket és leendő első osztályos gyermeküket! Minden család életében fontos esemény az iskolaválasztás és a beiratkozás. Döntésük megkönnyítéséhez szeretnénk

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM T A R T A L O M I. Az iskola adatai, jogállása 6 II. Helyzetelemzés 7 1. Társadalmi környezet 7 2. Tárgyi feltételek 7 3. A humán erőforrás 8 III. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. K I V O N A T Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Hevesy György Általános Iskola pedagógiai programjának módosítása

Részletesebben

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

8460. Devecser, Várkert 1. 88/512-780 /fax 88/512-781

8460. Devecser, Várkert 1. 88/512-780 /fax 88/512-781 8460. Devecser, Várkert 1. 88/512-780 /fax 88/512-781 klik.devecser@gmail.com www.gardonyi-devecser.sulinet.hu TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 2 1. Az intézmény bemutatása... 2 1.1. Az intézmény

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Az enyingi. Tinódi Lantos Sebestyén Református Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Az enyingi. Tinódi Lantos Sebestyén Református Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Az enyingi Tinódi Lantos Sebestyén Református Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 8130 Enying, Kossuth u. 65-67. Pedagógia Programjáról Készítette: Szegedi György

Részletesebben

Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 2. Nevelési program 3. A gimnázium környezeti nevelési programja

Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 2. Nevelési program 3. A gimnázium környezeti nevelési programja A CEGLÉDI KOSSUTH LAJOS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2 0 1 3 Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 1.1. Az iskola adatai 2. Nevelési program 2.1. Pedagógiai alapelvek 2.2. A gimnáziumban folyó

Részletesebben

GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC

GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015 Tartalomjegyzék Az iskola nevelési programja... 5 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai,

Részletesebben

Sarkadi Általános Iskola

Sarkadi Általános Iskola Sarkadi Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015. 0 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 3 1.1.1. Az nevelő-oktató munkánk sajátos pedagógiai

Részletesebben

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Személyi feltételek Pedagógus-munkakörben Sorszám A pedagógus végzettsége, szakképzettsége 1. Magyar-orosz-német szakos tanár Szakvizsgázott pedagógus: közoktatási

Részletesebben

243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról. Általános rendelkezések

243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról. Általános rendelkezések 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola Pedagógiai programja SZÉKESFEHÉRVÁR 2013 Tartalom Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka

Részletesebben

T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT

T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat a rendelkezésére álló dokumentumok alapján az 1891. évben nem megállapítható

Részletesebben

A Szerencsi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsőde különös közzétételi listája

A Szerencsi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsőde különös közzétételi listája A Szerencsi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsőde különös közzétételi listája Az iskola pedagógusainak végzettsége, szakképzettsége: Sorszám végzettség Tantárgyfelosztás

Részletesebben

II. KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5 8. évfolyam)

II. KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5 8. évfolyam) II. KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5 8. évfolyam) Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakasza szervesen folytatja a bevezető

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései

FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései Készítette: Kozák András köznevelési szakértő Tanulói terhelhetőségi küszöbszám Az egyes évfolyamokra a kerettantervben megállapított

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Fóti Fáy András Általános Iskola

Fóti Fáy András Általános Iskola Fóti Fáy András Általános Iskola 2151 Fót, Vásár tér 1. Telefon: 06-27-537-620 Telefax: 06-27-537-629 E-mail: info@faysuli.hu www.faysuli.hu Igazgató: Kakuk Zsolt OM azonosító: 032347 Pedagógiai Program

Részletesebben

SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL Készítette: Bíró Jenő, közoktatási szakértő Szakértői igazolvány

Részletesebben

A Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Pedagógiai Programja. Készült: 2013. március

A Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Pedagógiai Programja. Készült: 2013. március A Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja Készült: 2013. március 1 1 NEVELÉSI PROGRAM... 4 2 A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK... 29

Részletesebben

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz Közzétételi lista 2014/15-ös tanév Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,

Részletesebben

KÖZZÉTÉTELI LISTA Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon,

KÖZZÉTÉTELI LISTA Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon, KÖZZÉTÉTELI LISTA Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 6900 Makó, Vásárhelyi

Részletesebben

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013.

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. Pedagógiai program Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 I. NEVELÉSI PROGRAM... 11 1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ Budapest IX. Kerületi Szent Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ A L SÓ TAGOZAT P edagógiai programunkban célul tűztük ki, hogy minden tanulónkat képességének megfelelő szinten

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista i Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2013/2014. tanév Pedagógus végzettsége Pedagógus szakképzettsége

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

BEISKOLÁZÁS 2014/2015

BEISKOLÁZÁS 2014/2015 BEISKOLÁZÁS 2014/2015 Az iskola jellege, célkitűzése: Gimnáziumunkban az általános műveltséget megalapozó, kétszintű érettségi vizsgára, felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint a munkába állásra

Részletesebben

II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola

II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola 3170 Szécsény, Rákóczi út 90. Tel/Fax: 06-32-372-490 Web: www.rfszkki.sulinet.hu E-mail: rfszkki@gimn-szecseny.sulinet.hu

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja Nevelési terv Miskolc, 2013. 1 1. Küldetésnyilatkozat Iskolánk, a Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc város és környékének elismert, népszerű és eredményesen működő

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: A nevelő szakképzettsége / végzettsége.

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: A nevelő szakképzettsége / végzettsége. Közzétételi lista A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. - a értelmében az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola az alábbi adatokat, információkat honlapunkon is közzé tesszük: 1. A pedagógusok iskolai

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2013 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Az intézményben a szakos ellátottság teljes körű. A Nemzeti alaptanterv műveltségterületeinek és

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA AZ ÉRSEKVADKERTI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PROGRAMJA OM azonosító: 032189 Intézményi azonosító: 112008 Készítette: Fábián Attila igazgató 2013 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...2 1. BEVEZETŐ...4 2.

Részletesebben

Helyi tanterv. Osztályfőnöki

Helyi tanterv. Osztályfőnöki Helyi tanterv Osztályfőnöki A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek összhangban

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Szent-Györgyi Albert. Módosítás: 2015. december 21. 2/97

Szent-Györgyi Albert. Módosítás: 2015. december 21. 2/97 Kaposvári SZC Szigeti-Gyula János Egészségügyi Szakképző Iskolája Pedagógiai program 2015. Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához:

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: Közzétételi lista A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. - a értelmében az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola az alábbi adatokat, információkat honlapunkon is közzé tesszük: 1. A pedagógusok iskolai

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 8. (6) bekezdés kötelezi az intézményeket az ún. különös közzétételi lista megjelentetésére. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista 1.A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagógusok Végzettség, szakképzettség Tantárgyfelosztás 1. tanító,

Részletesebben

I. INTÉZMÉNYI ADATOK II. BEVEZETÉS

I. INTÉZMÉNYI ADATOK II. BEVEZETÉS I. INTÉZMÉNYI ADATOK Az intézmény neve: Baross Gábor Általános Iskola Székhelye: Budapest, XXII. Dózsa György út 84-94. Fenntartó: Budapest, XXII. kerület Önkormányzata Működési terület: általános iskola

Részletesebben

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2014/2015. tanév 1. 2. 3. 4. 5. 6. szakvizsgázott szakos, általános

Részletesebben

ÓRATERV. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

ÓRATERV. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: ÓRATERV 3.. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM KOLLÉGIUM A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM (5500. Gyomaendrőd, Selyem út 109/2.) OM: 028300 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 11. o. Az intézmény küldetésnyilatkozata

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE 1 AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE Az intézmény hivatalos elnevezése: BÁTAI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA Az intézmény székhelyének címe: 7149 Báta, Fő u. 174. Az intézmény alapításának

Részletesebben

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős

Részletesebben

Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény. végrehajtásáról

Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény. végrehajtásáról Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény végrehajtásáról 10. A tájékoztató rendszer és a köznevelési intézmények közzétételi listája 23. (1) A nevelési-oktatási

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA AZ EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 1 Tartalomjegyzék 1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 2. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA... 8 2.1. Az iskola arculata... 8 2.2. Az iskola környezete...

Részletesebben

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program Tartalomjegyzék I. NEVELÉSI PROGRAM... 3 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 4

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A HERÉDI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, hogy megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát,

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet 2008-2009-es tanév Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. 1 I. Bevezető A nevelőtestület

Részletesebben

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján KÖZZÉTÉTELI LISTA A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján 1. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató 2. Beiratkozás ideje, a fenntartó által engedélyezett osztályok száma

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

Pedagógiai program 2013-2018

Pedagógiai program 2013-2018 Pedagógiai program 2013-2018 Nyírteleki Általános Iskola 4461 Nyírtelek Iskola u. 2. 1 Tartalom 1 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 4 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,

Részletesebben

Különös közzétételi lista. a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete alapján

Különös közzétételi lista. a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete alapján Különös közzétételi lista a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete alapján 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A

Részletesebben

Sokorópátkai Általános Iskola. Pedagógiai Programja

Sokorópátkai Általános Iskola. Pedagógiai Programja Sokorópátkai Általános Iskola Pedagógiai Programja "Meg kell tanítanunk mindenkit a látásra, hogy jobban örüljön a hársfa kibontakozásának. Meg kell tanítanunk az embert a világ végtelen gazdagságának

Részletesebben

Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. 1 TARTALOM ISKOLÁNKRÓL... 4 1. NEVELÉSI PROGRAM... 5 1.1. ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI,

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 32/2008. ( XI. 24.) a nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló OKM rendelet alapján az alábbi adatokkal működik intézményünk. Intézmény neve: Általános Iskola Tápiószele

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

Kossuth Zsuzsanna Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

Kossuth Zsuzsanna Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2013/2014. tanév Ssz. Végzettség Tanított tantárgyak 1. 2. 3. szakvizsgázott

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Különös közzétételi lista:

Különös közzétételi lista: Különös közzétételi lista: 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. Nevelő oktató munkát segítők száma, szakképzettsége 3. Iskolai

Részletesebben

Helyi tanterv melléklete

Helyi tanterv melléklete Helyi tanterv melléklete 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, óraszámaik, tananyag és követelmény 1.1. Az 1-4. évfolyamon tanított tantárgyak

Részletesebben

Közzétételi lista 2014/2015

Közzétételi lista 2014/2015 Közzétételi lista 2014/2015 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához VÉGZETTSÉG

Részletesebben