A TANÉVRE ÉRVÉNYES SZAKDOLGOZATI TÉMAJEGYZÉK PEDAGÓGIA BA SZAK

Átírás

1 A TANÉVRE ÉRVÉNYES SZAKDOLGOZATI TÉMAJEGYZÉK PEDAGÓGIA BA SZAK Kedves Hallgató! A szakdolgozatok elkészítése választástól függően kutatási etikai engedélyhez kötött. Az etikai engedélyt a vezető kezdeményezi a hallgató által kitöltött formanyomtatványon keresztül. Az engedélyeztetés egy iteratív folyamat, amelyben a Kutatásetikai Bizottság javaslatokat fogalmaz meg, és amely alapján a hallgató átdolgozza a beadott kérelmét. Mindez, ahogy maga a kutatás is, egy időigényes folyamat, amelyet, ha megfelelő tervezés előz meg, később gördülékenyen zajlik. Javasoljuk tehát a szakdolgozati átgondolását, lépéseinek alapos megtervezését és azt, hogy a lehető leghamarabb, s ne a bejelentő benyújtási határidejének hetében vegye fel a kapcsolatot a vezetővel és kezdeményezze a kutatási etikai engedélyeztetést. FELSŐOKTATÁS- ÉS INNOVÁCIÓKUTATÓCSOPORT Tehetséggondozás a felsőoktatásban Az innovációk keletkezésének és terjedésének szervezeti és vezetési kérdései oktatási intézményekben a leírása A felsőoktatási tehetséggondozás klasszikus színterei a szakkollégiumok (a tudományos diákkör és a doktori iskolák mellett). A szakkollégiumok mind tudományterületek függvényében, mind a felsőoktatási intézményükkel való viszonyban sajátos, egyedi képet mutatnak, különböző modelleket követnek. Ezen felül hálózati, horizontális együttműködésük országos fórum keretében támogatott. A kutatás célja a szakkollégiumok sajátos külső szervezeti kapcsolatrendszerének, belső szervezeti dinamikájának, tanulás-tanítás felfogásának és gyakorlatának, illetve rövid és hosszútávú hatásának vizsgálata. A keretében az OTKA által finanszírozott "A helyi innovációk keletkezése, terjedése és rendszerformáló hatása az oktatási ágazatban" című kutatásba lehet bekapcsolódni. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy a központi oktatók, akikhez fordulni lehet választás esetén Horváth László szupervízor vezető: Horváth László szupervízor vezető: Halász Gábor 1

2 Szervezeti és diszciplináris kereteken átívelő együttműködések a felsőoktatásban Az oktatók szakmai tanulása és támogatása a felsőoktatásban szintről nem koordinált, mikro-szintű (helyi/intézményi) innovációk hogyan keletkeznek, milyen módon terjednek, és milyen hatást gyakorolnak az oktatási rendszerek makro-szintű (rendszerszintű) változásaira, különös tekintettel a tanulási környezetet érintő innovációkra. ( A felsőoktatási intézmények tradicionális, diszciplináris alapokon szerveződő szervezeti struktúrája akadályozza az interdiszciplináris együttműködéseket (Eisen, Hall, Lee, & Zupko, 2009). Pedig a 21. századi tudásgazdaság olyan jól képzett diplomásokat vár a felsőoktatási intézményektől, melyek képesek a dinamikusan változó, komplex problémák megoldására, amely nem lehetséges a hagyományos monodiszciplináris keretek között. Az utóbbi években megnőtt a kettő vagy több tudományterületre épülő képzések száma (James Jacob, 2015). Az interdiszciplináris képzési programok sikeres implementációjához nem elégséges a szervezeti struktúrán változtatni, az szervezeti kultúra kérdése is (Holley, 2009). Felmerül a kérdés, hogy vajon az interdiszciplináris képzési programok jobban szolgálják-e a tanulók tanulását, összehasonlítva monodiszciplináris képzésekkel, illetve milyen tanulásértelmezés, tanítási stratégia áll az interdiszciplináris képzési programok mögött (Lattuca, Voigt, & Fath, 2004). A hazai felsőoktatásban az oktatók jellemzően nem rendelkeznek pedagógiai végzettséggel, ugyanakkor a szakmai fejlődés, az oktatásról és magukról mint oktatókról való tanulás számos formája, útja nyitva áll előttük. Ilyen a szakdolgozat keretében jól vizsgálható kérdéskörök, témák lehetnek 1) egy képzéshez/szakhoz tartozó oktatói közösség tanulása, fejlődése 2) az oktatói identitás változása, a szakmai tanulás kritikus eseményei 3) kezdő oktatók tapasztalatai 4) új kurzusok kidolgozásának tapasztalatai különböző szakokon 5) a nem főállású oktatók Horváth László szupervízor vezető: Halász Gábor 2

3 Együttműködésre épülő tanulás Probléma/kutatás/fejlesztés alapú tanulás tanulása és támogatása 6) hallgatói visszajelzések szerepe az oktatók tanulásában A közoktatás, felsőoktatás és a munka világa is elvárt kompetenciaként fogalmazza meg az együttműködő képességet. E kör azzal foglalkozik, hogy a különböző osztálytermi, iskolán kívüli tevékenységek során hogyan alakul a diákok, hallgatók együttműködése, hogyan gondolkodnak az együttműködési tapasztalataikról, hogyan tanulják az együttműködést, valamint mit gondolnak a pedagógusok arról, hogyan támogathatják a diákok közti együttműködést. A szakirodalmak alapján a pedagógusok együttműködő tanulása, az iskolákban a tanuló szakmai közösségek megjelenése is kulcsfontosságú az eredményesség kapcsán, ugyanakkor még ennek hazai tapasztalatai kevéssé feltártak: mit gondolnak az együttműködő tanulásról a pedagógusok, milyen nehézségeik vannak, mit élnek meg pozitívként? A szakdolgozat kutatásmódszertani szempontból főként esettanulmány lehet vagy kvalitatív interjúkra építhet. A tanulók kompetenciáinak fejlesztése érdekében elengedhetetlenek azok a gyakorlati feladatok, melyek egyaránt fejlesztik a tanulói ismereteket, képességeket és attitűdöket. A probléma, a kutatás és a fejlesztés alapú tanulás pedig olyan tanulásszervezési módok, melyek komplex, hétköznapi vagy szakmai helyzetekbe ágyazva lehetővé teszik a tanulói kompetenciák fejlődését. E keretében fel lehet tárni a tanulók, tanárok/oktatók ezekkel a tanulásszervezési módokkal kapcsolatos nézeteit, attitűdjeit, konkrét esetek megvalósulásának történetét, a kivitelezhetőség, eredményesség tapasztalatait. 3

4 ISKOLAI SZERVEZET, PEDAGÓGUSOK TANULÁSA ÉS KÉPZÉSE KUTATÓCSOPORT Nemzetközi óvodák Magyarországon választás esetén Kovács Ivett szupervízor vezető Czachesz Erzsébet KOGNITÍV FEJLŐDÉS ÉS OKTATÁS KUTATÓCSOPORT a as tanévre a helyek beteltek választás esetén Tudnak az óvodások meditálni? A mindfulness meditáció hatása a végrehajtó működésekre és az iskolakezdés körüli stresszre A digitális mesékben megjelenő multimédiás elemek hatása az óvodások meseértésére és szótanulására A kognitív funkciók érintettsége központi idegrendszeri sérült gyerekeknél PEDAGÓGIAI ANTROPOLÓGIA KUTATÓCSOPORT Állampolgári nevelés a tantervekben Erkölcsi szocializáció napjainkban Informális tanulás tegnap és ma választás esetén Horváth H. Attila Horváth H. Attila Horváth H. Attila PEDAGÓGIAI INNOVÁCIÓK ÉS TÁRSADALMI ESÉLYEK KUTATÓCSOPORT Oktatási egyenlőtlenségek Iskolai klímavizsgálatok; Eredményesség és méltányosság az oktatásban Különböző társadalmi és viselkedési problémák az iskolában. választás esetén Fehérvári Anikó Széll Krisztián Paksi Borbála 4

5 Szociális és érzelmi tanulás a családban, az óvodában és az iskolában; A szociális és érzelmi tanulást segítő programok (SEL) elemzése; A szociális készségek, képességek fejlesztésének óvodás- és iskoláskori lehetőségei; A gyermekkori kötődések pedagógiai vonatkozásai. Hátrányos helyzetű diákok eredményes támogatásának lehetőségei; A tanulást támogató értékelés módszerei és intézményi gyakorlat; A jövő iskolája; A gyermekek és fiatalok nézetei az iskola világáról, a nézetek szerepe Az iskolaérettség kognitív feltételei Zsolnai Anikó Lénárd Sándor, Czető Krisztina Rausch Attila, TÖRTÉNETI, ELMÉLETI ÉS ÖSSZEHASONLÍTÓ PEDAGÓGIAI KUTATÓCSOPORT Iskolatörténet, intézménytörténet, emlékezetkutatás Gyermekvédelem az iskolában - Gyermekvédelmi szakellátásban érintettek helyzete - Gyermekkor-történet: gyermekkorok a különböző történeti korszakokban Tanítói és tanári életutak a században, Gyermek/iskola/család a szépirodalomban, Gyermek/iskola/család a filmművészetben Ismert vagy ismeretlen nevelésfilozófiai koncepció bemutatása, elemzése A magyar reformpedagógiai - és életreform filozófiai gyökerei Pedagógus portrék, kiemelkedő pedagógusok szakmai életútjának bemutatása Tankönyvek, iskolai értesítők elemzése Ifjúsági élet (úttörő, KISZ, cserkészet) bemutatása Iskolák, iskolatípusok történeti jelentőségének elemzése választás esetén Dr. Garai Imre Dr. Hegedűs Judit Dr. Hegedűs Judit Dr. Hegedűs Judit Dr. Baska Gabriella Dr. Baska Gabriella Dr. Baska Gabriella 5

6 Hazai és nemzetközi iskolák jó gyakorlatának bemutatása Reformpedagógia és életreform törekvések Magyarországon a 20. és 21. századi iskolában: lokális képviselők, reformiskolák, egyesületekben, szerepe a helyi sajtóban, a helyi iskolák nevelési programjában) A két világháború közötti harmadik utas reformkoncepciók és nevelési utópiák (pl. Németh László, Szabó Dezső, Lesznai Anna) A projektoktatás hazai gyakorlata. Működő sikeres iskolai gyakorlatok bemutatása, elemzése. A pedagógus szakmai professzió konstrukciós folyamatai a században A keretében a tanítói szakma és a középiskolai tanári szakmai professzió különböző korszakainak makro- (intézményrendszer szintű) vagy mikroszintű (pedagógus tudáskonstrukció) folyamatainak valamely időbeni vagy tematikus részterülete. Az érdeklődő hallgatók számára lehetőség nyílik arra is, hogy bekapcsolódjanak a témában folyó kutatásokba is Az iskolai reformok, a reformpedagógia és az iskolai alternativitás elméleti és történeti kérdései. A kerettémán belül az alábbi résztémák kidolgozására nyílik lehetőség: A) A reformpedagógia és életreform törekvések Magyarországon a 20. század első felében, b) A különböző reformpedagógiai koncepciók gyermek- és tanárképe, C) A magyar reformpedagógia jelentős személyiségeinek munkássága, D) A magyar iskolareformok és reformideológiák a században E) Az iskolai tantervek és oktatási ideológiák, tankönyvek és tudáskánonok változásai. A reformpedagógia és életreform témák iránt az érdeklődő hallgatók bekapcsolódhatnak a témában folyó OTKA kutatásba is. A magyar neveléstudomány fejlődésének fő szakaszai, jelentős képviselői, magyar,,szocialista" neveléstudomány sajátos vonásai között. 6

7 A lehetőséget biztosít arra is, hogy a témában folyó OTKA kutatáshoz kapcsolódva az érdeklődő hallgatók szakdolgozatként foglalják össze az általuk végzett részkutatásokat. Bevezetés az iskola történeti antropológiai nézőpontú vizsgálatába. Ennek keretében a hallgatók lehetőséget kapnak az iskolaantropológiai kurzusukhoz kapcsolódó további elmélyültebb kutatómunkához az alábbi témákban: a) iskolai tér és idődimenziók, b) diákélet-tanárélet változó performatív jegyeinek c) az iskolai mimetikus tanulás d) az iskolai fegyelem és önállóság, e) az iskolai rituálék és ünnepek főbb antropológiai elemei századi közoktatásügy Magyarországon (különös tekintettel a középfokú oktatásra) Oktatáspolitikai diskurzusok struktúra- és tartalomelemzése A hálózatelemzés neveléstudományi alkalmazhatósága Tehetséggondozás a felsőoktatásban 7