Innováció és eredményesség eltérő státuszú iskolákban

Átírás

1 Innováció és eredményesség eltérő státuszú iskolákban Széll Krisztián ELTE PPK, Neveléstudományi Intézet OFI-EKE HUCER 2017 Budapest, ELTE PPK május 25.

2 Kutatási célok, kérdések Cél: Az iskolai innovációs folyamatok és az iskolák eredményessége közötti kapcsolat feltárása, figyelembe véve az iskolák tanulói összetétel alapján meghatározott társadalmi-gazdasági státuszát is (feltáró, előzetes elemzés). Kutatási kérdés: Mennyiben függ össze az iskolák innovációs környezete, eredményessége és társadalmi-gazdasági státusza?

3 Adatforrás I.: innováció, szervezeti tanulási kapacitás A helyi innovációk keletkezése, terjedése és rendszerformáló hatása az oktatási ágazatban c. OTKA által finanszírozott projekt (Innova) A kutatás 2016 februárban indult Kutatásvezető: Halász Gábor 1. Online kérdőíves felmérés (2017 februári adatbázis) Óvodától felsőoktatási intézményeken át a piacon működő szervezetekig (teljes minta: n=5077) => szervezeti jellemzők, innovációs tevékenység, konkrét innovációk Jelen elemzés csak az általános iskolai adatokra épül => általános iskolai képzést (is) nyújtó iskola: n=1630 Státusz, eredményességi és innovációs mutatóval rendelkező általános iskola: n=575 (minta torzulásai)

4 Adatforrás II.: iskolai státusz, eredményesség 2. Országos kompetenciamérés (OKM) évenként összekapcsolt telephelyi szintű adatbázisai ( ) 3. Köznevelési feladatot ellátó intézmények statisztikai célú adatszolgáltatása során (KIR-STAT: 2014/2015) Elemzés alapja a 3 összekapcsolt adatbázis.

5 A munkatársaink által kezdeményezett újítások nyomán az eredményesség érzékelhetően javult. Innováció mérése Saját munkatársaink találtak ki a szervezet eredményességét szolgáló új megoldásokat. Valamelyik kollégánk az oktatás, képzés, nevelés területén innovált. Innovációs Aktivitás Az igénybevevők/partnerek aktív szerepet játszottak egy újítás megszületésében. Leírást készítettünk a szervezetünkön belül kialakult jó gyakorlatról, újításokról. Adatokat gyűjtöttünk és elemeztünk az újítás hatásáról. Átvettük külföldi szervezet bevált újításait. A média tudósított az újításunkról. Valaki más átvette a mi újításunkat. Érdeklődő kollégák más szervezetektől megkerestek minket. Átvettük hazai szervezet bevált újításait. Innovációs Tudatosság Innovációs Dinamizmus Összetett Innovációs Mutató Főkomponens-elemzés: - Megőrzött információ: 37,3% - KMO=0,839 (p<0,001) - Cronbach α=0,823 - n=1306

6 Főkomponens-elemzés: Megőrzött információ: 42,2%; KMO=0,915 (p<0,001); Cronbach α=0,905; n=1567. (Faktorelemzéssel 3 faktor is létrehozható: Külső és belső szervezeti összehangolás, Szervezeti tanulás támogatása, Szervezeti reflexivitás) Szervezeti Tanulási Kapacitás (Bess, Perkins és McCown, 2010) ITEMEK Faktorsúly A szervezet elismeri a munkatársak kezdeményezőkészségét (Ö) 0,768 A szervezetben törekszünk arra, hogy egységesek legyenek az elképzelések a szervezet jövőképét illetően (Ö) 0,729 A munkatársak tanulási tevékenységét a szervezet elismeri (T) 0,725 A szervezet biztosítja a munkatársak számára, hogy a szükséges információkhoz gyorsan és könnyen hozzáférhessenek (Ö) 0,722 A szervezet támogatja, hogy a munkatársak közösségi perspektívában gondolkodjanak (Ö) 0,705 A munkatársak a munkájuk során felmerült problémákat tanulási lehetőségként értelmezik (R) 0,641 A munkatársak nyíltan megbeszélik a hibákat, annak érdekében, hogy tanuljanak belőlük (R) 0,637 A munkatársak nyílt és őszinte visszajelzést adnak egymásnak (R) 0,622 A szervezetben nő azok száma, akik új képességeket sajátítanak e (T) 0,618 A szervezet együttműködik a külső partnerekkel, hogy megvalósítsák a közös célokat (Ö) 0,609 A szervezet általában támogatja a tanulási és képzési lehetőségek iránti igényeket (T) 0,601 A szervezetben figyelembe vesszük a döntések hatását a munkatársak hangulatára (Ö) 0,588 A szervezet biztosítja a megfelelő erőforrásokat a munkatársak számára a feladataik sikeres elvégzéséhez (T) 0,559 A szervezet bátorítja a munkatársakat arra, hogy a problémamegoldás során akár a szervezeten túl keressenek megoldásokat (Ö) 0,518

7 Iskola státusza Az iskolába járó tanulók társadalmi-gazdasági státuszának iskolai szintű átlaga (minimum 3 év átlaga: => n=908) A telephely tanulói összetétel-index (OKM): az átlag feletti, illetve a nagyon rossz anyagi körülmények között élők, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők, a veszélyeztetettek, az iskolában térítésmentesen vagy kedvezményesen étkezők, az ingyenes tankönyvben részesülők, a nevelési segélyben, szociális támogatásban részesülők, a munkanélküli, illetve a diplomás szülőkkel rendelkező tanulók aránya.

8 Iskolai eredményesség mérése Fókusz: nyolc évfolyamos általános iskola 8. évfolyama Mind a matematika, mind a szövegértés területén 2012 és 2015 között évenként (OKM telephelyi szintű kutató adatbázisai) Végső eredményességi mutatók: minimum 3 év átlaga ( ) => kollektív iskolai eredmény Három eredményességi mutató Abszolút képességpontszám (n=953) Alul-, illetve kiemelkedően teljesítők aránya (n=953) Pedagógiai hozzáadott érték (n=729)

9 Pedagógiai hozzáadott érték (PHÉ) Súlyozott lineáris regressziós modell (WLS) Eredmény/függő változó: abszolút teszteredmény (iskolai szintű átlag) Magyarázó/független változók: o Tanulói összetétel-index (iskolai szintű átlag): a tanulók családi és iskolán kívüli környezeti hatások kiszűrését célozza. o Iskolába járó tanulók korábbi (2 évvel előtti) matematikai és szövegértés teljesítményeinek iskolai szintű átlagai: az előzetes tudás, veleszületett képességek, a megelőző környezeti körülmények kiszűrését célozza.

10 Innováció, szervezeti tanulási kapacitás és státusz ITEMEK Innováció / Szervezeti tanulási kapacitás Pearson-féle korrelációs együttható Szignifikancia 0,215 ** Innováció / Iskola státusza 0,091 * Szervezeti tanulási kapacitás / Iskola státusza *p<0,05, **p<0,01

11 EREDMÉNYESSÉG-MUTATÓK Eredményesség és innováció PEARSON-FÉLE KORRELÁCIÓS EGYÜTTHATÓ SZIGNIFIKANCIA Képességpont: matematika 0,080 * Alulteljesítők: matematika 0,075 * Kiemelkedően teljesítők: matematika PHÉ: matematika Képességpont: szövegértés 0,103 ** Alulteljesítők: szövegértés 0,101 ** Kiemelkedően teljesítők: szövegértés 0,096 * PHÉ: szövegértés *p<0,05, **p<0,01

12 Eredményesség és szervezeti tanulási kapacitás EREDMÉNYESSÉG-MUTATÓK PEARSON-FÉLE KORRELÁCIÓS EGYÜTTHATÓ SZIGNIFIKANCIA Képességpont: matematika Alulteljesítők: matematika Kiemelkedően teljesítők: matematika PHÉ: matematika Képességpont: szövegértés 0,064 * Alulteljesítők: szövegértés 0,073 * Kiemelkedően teljesítők: szövegértés PHÉ: szövegértés 0,104 ** *p<0,05, **p<0,01

13 Iskolacsoportok kialakítása Nem hierarchikus k-közép klaszterezés => klaszterképző ismérvek Összetett innovációs mutató Szervezeti Tanulási Kapacitás mutató Iskolai státusz index PHÉ matematika PHÉ szövegértés

14 Klaszterképző ismérvek Iskolacsoportok Három klaszter 1. klaszter: alacsonyabb státuszú eredményes és inkább innovatív iskolák 2. klaszter: magasabb státuszú, átlagosan eredményes és innovatív iskolák 3. klaszter: alacsonyabb státuszú kevésbé eredményes és innovatív iskolák Összesített innovációs index Szervezeti Tanulási Kapacitás 1. klaszter (n=115) 2. klaszter (n=284) 3. klaszter (n=176) 0,028 0,116 0,081 0,076 0,032 0,043 Tanulóiösszetétel-index 1,12 0,97 1,23 PHÉ: matematika 58,33 3,71 41,36 PHÉ: szövegértés 41,09 4,07 28,56 Nem besorolható: n=1055

15 Iskolai jellemzők szerinti különbségek I. Alacsonyabb státusz, eredményes, innovatív (n=115) Alacsonyabb státusz, kevésbé eredményes és innovatív (n=176) Tanulószám (átlag, fő) Tanári fluktuáció (%)* 16,9 19,5 HH arány (%) 22,0 26,2 HHH arány (%) 12,7 17,2 Roma/cigány tanulók aránya (%)* 14,5 22,0 *p<0,05

16 Régió: *p<0,05 Iskolai jellemzők szerinti különbségek II. Alacsonyabb státusz, eredményes, innovatív (n=115) (%) Alacsonyabb státusz, kevésbé eredményes és innovatív (n=176) (%) Közép-Magyarország 24,3 23,9 Közép-Dunántúl 6,1 13,6 Nyugat-Dunántúl 10,4 7,4 Dél-Dunántúl 10,4 5,7 Észak-Magyarország 8,7 20,5 Észak-Alföld 24,3 23,9 Dél-Alföld 15,7 5,1 Budapest 16,7 8,6 Megyeszékhely 12,3 10,3 Város 25,4 37,4 Község 45,6 43,7 Állami/önkormányzati 90,4 89,8 Nem állami/önkormányzati 9,6 10,2

17 Összegzés Gyenge kapcsolatok Eredményesség és innováció között Eredményesség és szervezeti tanulási kapacitás között Több és erősebb kapcsolat Abszolút pontszámokon alapuló eredményességi mutatókkal Szövegértés területén Sajátos iskolacsoportok Alacsonyabb státuszú iskolák nem egységesek: o eredményes és innovatív iskolák o kevésbé eredményes és innovatív iskolák Magasabb státuszú, átlagosan eredményes és innovatív iskolák

18 További kutatási irányvonalak További adatkapcsolás: iskola, tanuló és pedagógusjellemzők A pedagógiai munka minőségét befolyásoló tényezők (TÁMOP 3.1.1) => Online kérdőíves pedagógus-panelkutatás (I. hullám: 2013 ősz, II. hullám: 2014 ősz) o o o pedagógiai- és módszertani kultúra, szakmai támogatás, értékelési gyakorlat légkördimenziók, pedagógusattitűdök pedagógiai célok, gyakorlatok, problémák, pedagógus-továbbképzési igények évi OKM, KIR-STAT Eredményesség és innováció mélyebb vizsgálata a státusz szerint elkülönített iskolacsoportokon belül Innováció, szervezeti tanulási kapacitás dimenzióinak mélyebb vizsgálata Akadályozó és ösztönző (iskolai) tényezők mélyebb elemzése Regionális, területi különbségek vizsgálata Minta elemszám, mintatorzulás kezelése