Indul az év! Elismerések, örömhírek

Átírás

1 A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HÍRLAPJA MEGJELENIK KÉTHETENTE Elismerések, örömhírek XII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM szeptember 5. Indul az év! A Magyar Rektori Konferencia elnöki tisztségét dr. Bódis József, a PTE rektora tölti be július 1-jétõl egy évig. A Magyar Rektori Konferencia Plénuma Komáromban, a Selye János Egyetemen tartott ülésén nagy többséggel választotta meg Bódis Józsefet elnökéül. Augusztus 20-a alkalmából a Magyar Köztársági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült Bruhács János, az állam- és jogtudomány kandidátusa, a PTE professor emeritusa. A Magyar Köztársági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vehetett át Maczonkai Mihály egyetemi docens, a PTE ÁJK dékán-helyettese. A Magyar Köztársági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesül Visy Zsolt régész, a PTE Bölcsészettudományi Karának egyetemi tanára. Janszky József akadémikus, a PTE TTK egyetemi tanára, az MTA Szilárdtest-fizikai és Optikai Kutatóintézet professzora a Magyar Köztársági Érdemrend Tisztikeresztjét vehette át. Szeptember elsején, a város napján adták át Pécs Megyei Jogú Város idei rangos kitüntetéseit. Dr. Sárosi István kardiológus, a PTE KK egyetemi docense Városháza Emlékérmet vehetett át. Dr. Kiss Tibor, a Közgazdaságtudományi Kar egyetemi docense Pro Communitate Emlékérmet vehetett át. Dr. Kilár Ferencnek, a Természettudományi és az Általános Orvostudományi Kar professzorának a Pécs Város Tudományos Díjat ítélték, a kitüntetést Kilár Levente vette át. A legnagyobb elismerést, a díszpolgári címet Keserü Ilona festõmûvész, a PTE Mûvészeti Kar professzor emeritája érdemelte ki (interjúnk a oldalon).

2 téma Jakabhegy nemrég FARKAS Tünde publicisztikája Azon szerencsések egyike voltam, akinek lehetõsége nyílt arra, hogy barátnõivel költözzön egy kollégiumi szobába, tehát a jó légkör adott volt. 3 éve, a Jakabhegyi kollégium bezárása elõtt, 2 barátnõmmel laktam együtt egy négyágyas szobában, Szántó anno ezáltal nem csak hogy kényelmesen elfértünk, de összeegyeztethetõ volt mind a tanulás, mind a szórakozás. Szintbulikról akkoriban nem igazán lehetett beszélni, mert az elsõ szinten már csak pár szobában laktak, de a sokak számára ismert Jakabhegyi bulik számunkra is vonzóak voltak. Lényeges volt a kollégium választásakor az is, hogy úgymond ott tudjak élni, ezáltal fõzni, mosni stb. Kecskeméti lakosként évente csak kétszer jártam haza, így igazából a Jakabhegyi kollégiumot otthonomnak is tekintettem, annak ellenére, hogy a felújítás már ténylegesen ráfért. Összességében azt mondhatom, hogy a bezárás elõtt nagyon családias volt a légkör, s remélem, hogy az új falak is ezt fogják sugározni az újdonsült lakóknak. FILÁKOVITY Dusán publicisztikája Életem leggondtalanabb éveimet a Szántó Kollégiumban töltöttem. Öt évig laktam ott, elsõsként kerültem oda 1997 õszétõl. Net még nem volt a szobákban és közös zuhanyzók volt. '98-ban adták át a D épületet, amit csak nászutas lakosztálynak hívtunk, mert ott voltak egyedül kétágyas szobák akkor ez hatalmas nagy szám volt! Nagyon jó hangulata volt a kolinak, csak jót tudok mondani. Voltak Szántó napok, szintvetélkedõk, nõnapi bulik a társalgóban és ajaj, de milyen szintbulik voltak! Amikor már nem volt Pécsi Egyetemi Klub, kialakult a 4 szoba nevezetû bulihelyiség, ami az A épület aljában volt, tulajdonképpen négy szoba összenyitva kicsi klub volt, de csak szántósoknak. Vizsgaidõszakban volt csendrendelet, de tanulni csak éjjel lehetett, amikor már mindenki aludt. Szerintem minden közel van a Szántó kolihoz, a rendelõintézet, a posta, a kocsma, a buszok. Nem véletlenül vettem két utcával arrébb az elsõ lakásunkat, annyira megszerettem Uránvárost. És a portás, a mindenkit ismert, hiába volt nagy a kollégium! Le volt robbanva az épület, de fiatalok voltunk, szerelmesek, ott volt a PEK, ahol jó kávét is lehetett inni, csak nagyon durva buliszag volt csütörtök reggelenként a dj Dusán bulik után. Impresszum Alapító: Pécsi Tudományegyetem, felelôs kiadó: dr. Bódis József rektor, kiadó: Pécsi Tudományegyetem, 7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4., fõszerkesztô: Harka Éva, lapszerkesztõ: Balogh Robert, lapterv, tördelõszerkesztõ: Wéber Tamás, olvasószerkesztôk: Bircsár Dóra, Rossu Katalin, képszerkesztõ: Csortos Szabolcs, hirdetési tanácsadó: Csizmadia Eszter, 20/ , terjesztés: Filákovity Dusán, fotóriporterek: Márk Mirkó, Molnár Attila, Villányi Máté, állandó munkatársak: Facsády Orsolya, Hack Tamás, Horváth Judit, Kónya Mónika, Lugosi scham Tamás, Német Szandra, Papp Veronika, Pauli-Csap Kinga, Andy C. Rouse, Szakonyi Annamária, Weintraut Mária Szerkesztôség: 7622 Pécs, Vasvári P. u em. 123, telefon: 72/ /12140, 12122, univpecs@pte.hu, Nyomda: Pauker Nyomdaipari Kft., Budapest, felelôs vezetô: Vértes Gábor, ügyvezetõ igazgató HU ISSN , Megjelenik példányban UnivPécs A Pécsi Tudományegyetem hírlapja A Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület tagja A SPINE (Student Press in Europe) tagja Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelõje az OBSERVER Budapest Médiafigyelõ Kft Bp. Auróra u. 11. Tel.: (+36-1) , Fax: (+36-1) marketing@observer.hu 2

3 téma Kolis a világ Szántó Kollégiumban a szobaegységekhez kapcsolódik továbbá a saját minikonyha rész külön hûtõszekrénynyel. A szobákba új bútorok kerültek, minden minden férõhelyhez külön internet csatlakozási lehetõség készült. Az épületek épületgépészeti, valamint a gyenge és erõsáramú villamos rendszerei úgy készültek, hogy azok kielégítik a gazdaságos, és egyben biztonságos energiafelhasználás lehetõségeit. A jelenleg érvényben lévõ, rendkívül szigorú elõírásoknak megfelelõ tûzvédelmi és menekítési rendszer került a megújult kollégiumokba. A magasabb biztonságot garantáló kamerarendszer, illetve az elektronikus beléptetõ rendszer viszont még várat magára. Lesz-e elég helye az egyetemistáknak Pécsett? mindenki ezen aggódott tavaly, amikor mind a Szántó, mind a Jakabhegyi Kollégiumot felújítás miatt bezárták. A rekonstrukció mindkét kollégiumra ráfért, s idén szeptemberre megszépülve, belül is átalakulva, komfortosabban várják a diákszállók lakóikat, sõt, a férõhely is bõvült. Összesen több mint 4200 hallgató részesülhet a es tanévben kollégiumi ellátásban. Az UnivPécs megjelenésének napjára a felújított egységekbe is beköltöztek a hallgatók. De mi történt eddig? Jobb, mint volt A PTE kollégiumi rendszere a 2011/2012-es tanévben, a jelentõs fejlesztéseket követõen újra megközelíti a es tanév ellátásának menynyiségi szintjét, a komfort szempontjából azonban jóval meghaladja majd az akkori állapotokat. A felújított épületeknél fontos szempont és egyúttal elõírás volt, hogy csökkentsék a szobánkénti férõhelyeket. Így a Jakabhegyi úti Kollégiumnál az eddigi 4 5 fõs szobákat 2 3 fõs helyiségek, a Szántó Kollégiumban a korábbi három ágyas szobákat két ágyasak váltják. Míg a felújítás elõtt átlagosan 7 8 fõre jutott egy fürdõ, addig mostantól csak négy-öt kollégistának kell majd beosztani egymás között a zuhanyzó használatát. A A PTE-s kollégiumok tarifái I. kategória ETK kolik, MÁSZ, IGYFK, ÁOK Balassa Koli ft/hó II. kategória idén nincs ilyen kollégium, ha volna akkor ft/hó III. kategória Kolping Ház ft/hó IV. kategória az összes PPP koli ft/hó Árak és érvek A hallgatók számára jó hír, hogy a komfort és a biztonság jelentõs javulása nem jár a kollégiumi díjak drasztikus emelésével, ezt ugyanis a PTE vezetõsége és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat között lezajlott egyeztetéseket követõen a Szenátus májusban egyhangúan támogatta. A kollégiumok felújítása alatt a várakozásnak ellentmondóan nem emelkedtek az egekig a pécsi albérletek árai sem, amit vélhetõen a pangó ingatlanpiac és a pénzügyi válság magyaráz. Az egyéni, vagy csoportos lakásbérlés helyett a nagy, homogén közösséget és mára komfortosabb koliszobákat még mindig sokan választják: A jelenleg mintegy nappalis PTE-s hallgatóból 4200-an laknak valamelyik kollégiumban, vagyis az egyetemi polgárok több mint harmada tájékoztatta az UnivPécset Kresák Gergely, a PTE RH Kollégiumi Osztály vezetõje. Ami a felújításokat illeti: lassan az ÁOK Balassa Kollégiumán és az ETK Laterum Kollégiumán a sor. Bár a kollégiumi jelentkezések már lezárultak, a lakók beköltöztek, aki cserélni szeretne vagy várólistára szeretne kerülni, azt a Kollégiumi Osztály az elsõ héten (szeptember 5 7.) 9 és 13 óra között kiemelt ügyfélszolgálati ügyelettel várja, a Tudásközpont mélyfölszintjén, a második szorgalmi héttõl a tanév végéig kedden és szerdán 9 és 11 óra között tartanak nyitva. Újra táncos flash mob Pécsett! A szervezõk várják minden táncot szeretõ ember jelentkezését, stílustól, mûfajtól, elõképzettségtõl függetlenül! Elsõ próba: szeptember Fordan Tánccentrum Infó: tancoljunkegyutt.pecs@gmail.com 3

4 egyetemi élet Egyetem, város, testvériség hírek ÜNNEPÉLYES TANÉVNYITÓ A Pécsi Tudományegyetem Tanévnyitó Ünnepi Szenátusi Ülése szeptember 8-án, csütörtökön órakor kezdõdik, a PTE dr. Halasy-Nagy József Aulájában. A MAGYAR FELSÕOKTATÁSI LEVÉLTÁRI SZÖVETSÉG VÁNDORGYÛLÉSE Augusztus utolsó hétfõjén kezdõdött az a háromnapos konferencia, mely a magyar felsõoktatási levéltárak helyzetét járta körbe. Az idei szekcióüléseken egyebek között arról értekeztek, milyen szerepet játszanak a levéltárak a fenntartó intézmények arculatformálásában, illetve a XIX. századtól máig hogyan változott az egyetemi autonómia fogalma, tartalma. MAGYAR GYERMEKORVOSOK TÁRSASÁGA ÉVI NAGYGYÛLÉSE Szeptember elsején kezdték meg háromnapos tanácskozásukat a gyermekgyógyászok, a PTE ÁOK Elméleti Tömbjében. Az idei kiemelt témák között egyebek a preventív pediátria, az õssejt terápiásalternatív medicina, korai fejlõdési zavarok szerepelt. FOTÓ: MÁRK MIRKÓ Szeptember elseje Pécs város napja, melyet idén is megünnepeltek. Ezúttal azonban a testvérvárosok képviselõi az ünnepség helyszínein kívül a Pécsi Tudományegyetemre is ellátogattak. Úgy gondoljuk, mi itt mindannyian egy cipõben járunk abban a tekintetben, hogy próbáljuk a városokat és az azokon belül létezõ egyetemeket, melyek legtöbbször nem csak a tudomány és az innováció miatt fontosak, hanem azért is, mert nagy foglalkoztatók is összekötni jelentette ki a kerekasztal-beszélgetésen dr. Komlósi László Imre általános rektorhelyettes. Az egybegyûltek Graz, Arad, a kínai Shaoxing, Banja Luka, Tuzla, Aix-en-Provence, Osijek, a belga Namur, és Eszék képviselõi bemutatkoztak, majd dr. Kovács L. Gábor tudományos és innovációs rektorhelyettes és Pozsgai Gyöngyi, a Nemzetközi Szervezetek Irodájának vezetõje mutatta be röviden a PTE kutatatási és innovációs stratégiáját, illetve a külügyi kapcsolatokat. A fõbb pontokat felvillantó elõadások után Komlósi László moderátorkodásával a vendégek és a pécsi egyetemi vezetõk baráti eszmecserébe kezdtek. Érkeztek kérdések a vendéglátókhoz, de közös problémák is körvonalazódtak. Köztudott például, hogy Magyarországon a hallgatói létszám demográfiai okok miatt is folyamatosan csökken Grazban viszont az okoz problémát, hogy ugrásszerûen megnõtt az ott tanulók száma. A Pécsi Tudományegyetem 2000-ben, a régió és a város több egyetemébõl integrálódott egy felsõ utasításnak köszönhetõen. A francia Aix-en-Provenceben éppen most készülnek hasonló elõírások mentén egybeolvasztani a város három egyetemét. KÖLTÖZIK A KLINIKAI KÖZPONT IGAZGATÓSÁGA A Klinikai Központ igazgatása augusztus 26-án megkezdi a költözést a jelenlegi telephelyérõl (Honvéd u. 5.) a Rákóczi úti telephelyre. A költözést követõen az Igazgatás a Rákóczi u. 2. (volt Baranya Megyei Kórház) G épületében lesz megtalálható. A költözésben érintett szervezeti egységek: Fõigazgatói Hivatal, Orvosigazgatás (ezen belül Egészségbiztosítási Osztály), Ápolásigazgatás, Gazdálkodási Igazgatás, Minõségirányítási Igazgatás. Az OI Egészségbiztosítási Osztály várhatóan szeptember 5-ét követõen költözik. A fenti egységek elérhetõsége nem változik. 4

5 egyetemi élet Felelõs marketing A fogyasztókért és a Földért való felelõsségvállalás állt középpontban a Magyar Marketing Szövetség és a Marketing Oktatók Klubjának 17. országos konferenciáján, augusztus án. E széles problémakört sokszínû elõadások mentén vitatták meg. A mintegy száz értekezés egy plenáris, és azt követõ 12 szekcióülésen hangzott el. MOLNÁR Attila írása Az elsõ elõadó, Kathi Attila, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság stratégiai kabinetjének vezetõje a fogyasztóvédelem új irányáról beszélt, melyben a hatóság és a cégek közti kapcsolat nem a büntetésektõl való félelmen, hanem kölcsönös érdekek felkutatásán alapul. Ehhez rávezetik a vállalkozásokat arra, hogy hosszútávon jövedelmezõvé válhat az ügyfelekkel való tisztességes bánásmód. Az ilyen szemléletet elsajátító cégeket biztatásként és példamutatásként meg is jutalmaznák. Hegedûs Miklós a hazai energiapolitika szûkös mozgásterére mutatott rá: szerény természeti erõforrásaink miatt az integrált európai elektromos hálózatnak inkább fogyasztói, mintsem termelõi leszünk. Németh Tamás agrármérnök, az MTA fõtitkára az emberiség fejlõdésének természet által meghúzott határairól beszélt, mint a termõterületek kihasználhatóságának jövõbeni csökkenése, mely ellehetetleníti az egyre növekvõ igények kielégítését. Külön problémaként említett egyfajta, napjainkra jellemzõ szellemi napfogyatkozást, amely az újabb generációk egyre súlyosabb készség- és tudásbeli hiányossága. A plenáris ülés utolsó elõadójaként Páva Zsolt polgármester Pécs településmarketingjét mutatta be, mely egyre hangsúlyosabban épül városunk kulturális értékeire, mint amilyen a felújított Zsolnay Kulturális Negyed lesz. Városfejlesztés a gyakorlatban A holisztikus szemlélet, a városfejlesztés és a településrészek revitalizálása nagy hagyományokkal rendelkezik a Pollackon mondta Bachmann Bálint, a PMMIK dékánja beszédében, mellyel a Francia magyar operatív városfejlesztési szeminárium résztvevõit köszöntötte május 19-én. Zeller Gyula az építészetben is egyre fontosabbá váló fenntartható fejlõdésrõl beszélt, Páva Zsolt, Pécs polgármestere élõben, Szõcs Géza kulturális államtitkár levélben köszöntötte az egybegyûlteket. François Laquieze, a Budapesti Francia Intézet igazgatója arra is kitért, hogy sok fiatal arcot, sok diákot lát az érdeklõdõk között. A megnyitó kedves eleme volt, hogy Bachmann Bálint bejelentette: dr. Tóth Zoltán professzor akit születésnapja alkalmából köszöntött professor emeritusi korba lépett, s a kar legmagasabb elismerését, a Pollack aranyérmet ítélték oda neki. A konferencia elsõ elõadója Michel Rousset fõépítész volt, aki a párizsi Politikatudományi Intézet az urbanisztika európai Harvardjának professzora, a városfejlesztési képzés egyik vezetõje. A három évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkezõ Michel Rousset ismertette a francia városépítészet helyzetét, azokat a közszereplõket, melyek az államot is beleértve meghatározzák Franciaország építészetét. KTK kékben Ulbert József a PTE Közgazdaságtudományi Karának dékánja, aki e tisztet júliustól tölti be. Dékáni programjának egyik alappillére a Kék Gazdaság (melyrõl elõadást is tart a Nyitott Egyetemen Kék Jövõ? címmel részletek a 7. oldalon). A KTK gondozásában megjelent Günther Pauli-könyvön alapuló, a pécsi közgáz hagyományaihoz híven gyakorlatorientált program részleteirõl érdeklõdött az UnivPécs. HARKA Éva interjúja Milyen lehetõségeket rejt a kék gazdaság a kar számára? Egyrészt az oktatás területén hozhat újat, ami nyilván komolyabb elõkészítést, akkreditációt is igényel. Az alapképzés környezet-gazdaságtan kurzusán ami kötelezõ az egész évfolyamnak is szerepet fog kapni, Kiss Tibor kollégánk révén, aki a könyv fordításában és a gondolat disszeminálásában ezt megelõzõen is elévülhetetlen érdemeket szerzett. A kutatás terén azt gondoljuk, hogy a kék gazdaság ahhoz hasonló fordulópontot jelenthet a közgazdaságtanban, mint ami a hetvenes évek végén zajlott le. Akkor a magatartástudomány eredményeit kezdték felhasználni. Mihelyt megjelennek az elsõ tudományos cikkek a kék gazdaság kapcsán, elindulhat egyfajta paradigmaváltás. Különösen a Kar fiatal oktatói tesznek igen komoly erõfeszítéseket azért, hogy ez az áttörés bekövetkezzen. A harmadik pedig az üzleti lehetõség. A kék gazdaság profittal kecsegtet anélkül, hogy támogatást igényelne, termékei, innovációi versenyképesek, a természetben található ökoszisztémák mintájára alakít ki rendszereket, helyben egymásra épülõ technológiákkal, hulladék nélkül. És végül, de nem utolsó sorban a hallgatók számára is lehetõséget nyújt, hiszen szakmai gyakorlaton próbálkozhatnak meg az ilyen típusú ismeretek disszeminációjával. Az is célunk, hogy olyan gyakorlati, partneri rendszert alakítsunk ki, mely körben ezek a gondolatok nem hullanak terméketlen talajra. Mennyire nyitott erre a piac? Vannak olyan cégek, akik látnak benne fantáziát. A kar erõforrásainak részleges felhasználásával létrehoztuk a Kék Gazdaság Innovációs Klasztert, amibe megpróbáltuk az erre a gondolatra fogékony, a versenyszférából származó partneri kört összetoborozni. Klaszterünk nyert a nemrég kiírt induló klaszter pályázaton, ami két évre szól. Így lehetõségünk lesz arra, hogy a piaci szereplõkkel karöltve elõkészítsünk, illetve megvalósítsunk több Kék projektet is. Jelenleg is több apróbb-nagyobb projekttel foglalkozunk (szõlõmag- illetve venyigehasznosítással, kávézaccból gombatermesztéssel, geotermikus hõhasznosítással), ugyanakkor azt kellett tapasztalnunk, hogy ezek gyakorlati adaptációja nem problémamentes. Nemrég kaptunk felkérést a Tüskésrét revitalizációjának kidolgozására, ami a városfejlesztési stratégia része lesz. Ott szeretnénk egyfajta kék gazdaság mintaparkot létrehozni. Mennyire jelent újat a kék gazdaság országos vagy nemzetközi viszonylatban? A kék gazdaság oktatását tekintve unikálisak vagyunk, de azért az mindenféleképpen megfigyelhetõ a szakmában, hogy mindenki nyit: van, ahol a zöld gondolatot, van, ahol az etikát, van, ahol a vallás és a közgazdaságtan kapcsolatának vizsgálatát varrták zászlajukra közgazdasági képzõ intézmények. Versenytársaink tehát, éppen úgy, ahogy mi is a szakma megújulásának lehetséges útjait keresik. Az elmúlt idõszak szomorú gazdaságpolitikai fejleményei miatt az egész szakma forrong, minden alkotó mûhelyben keresik az utakat, a paradigmaváltás lehetõségeit. Nyilván ez annak folyománya, hogy egy elhúzódó válság kellõs közepén vagyunk, aminek kirobbanásában és a válságkezelés szokványos technológiáinak ellehetetlenülésében a mi szakmánk is ludas. Éppen ezért nagyobb a felelõsségünk abban, hogy megtaláljuk a megoldást, és új utat mutassunk a magyar felsõoktatásban is. 5

6 hírek MENTORNAP A Kutató Diákokért Alapítvány Európai Uniós támogatással új programot indított az eddigi 800 fõs mentori és közel 6000 fõs diákhálózatának további bõvítésére. A Mentornapot a PTE-n június én tartották a Halasy- Nagy József Aulában. ÍGY ÉL: EMBERBEN A KÖNYV, A KÖNYVBEN AZ EMBER Negyvenharmadik alkalommal rendezték meg július között a Magyar Könyvtárosok Egyesülete vándorközgyûlését, melynek idén a pécsi Tudásközpont adott helyet. A rangos kongresszust a pécsi Csorba Gyõzõ Megyei Városi Könyvtár és az Informatikai Könyvtári Szövetség mellett a PTE Központi Könyvtára, valamint a PTE FEEK Könyvtártudományi Intézete szervezte. PÉCSI NYOMDAHISTÓRIA A pécsi nyomdászat évszázados históriája ( ) címmel nyílt kiállítás június 6-án a PTE Egyetemi Könyvtár Történeti Gyûjtemények Osztály dolgozóinak köszönhetõen a Klimo Könyvtárban. A kiállítás a Klimo könyvtár három termében látható: az elsõben a XVI II XIX. századi, a másodikban 1950-ig készült helyi sajtótermékek, a harmadik szobában pedig az ún. aprónyomtatványok tekinthetõk meg a XIX. század közepétõl. A tárlat várhatóan március 31-ig lesz látható. NEM VÁLIK VÍZZÉ A Magyar Hematológiai és Transzfúziológiai Társaság (MHTT) XXIII. Kongresszusa kezdõdött május 26-án a pécsi Kodály Központban, a PTE KK I. sz. Belgyógyászati Klinika Hematológiai Munkacsoportja szervezésében. Az eseményen összesen 170 elõadás hangzott el, a kongresszusra több mint 400 szakember regisztrálta magát. TAGFELVÉTEL A TÁNCOLÓ EGYETEMEN A Táncoló Egyetem felvételt hirdet olyan, PTE-kötõdésû táncosoknak, akik a táncnak elkötelezett hívei és többfajta stílusra nyitottak. Jelentkezni a tancprojekt@pte.hu en lehet, szeptember 20-ig. Info: FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS egyetemi élet 5 éves az ETK Doktori Iskolája Idén ünnepli fennállásának ötödik évfordulóját a PTE Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Doktori Iskolája. E jeles alkalomból rendeztek ünnepséget az MTA PAB Székházban június 6-án. Biotechnológiai fellegvárrá válhat a pécsi és az eszéki egyetem FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS Még az egészségtudomány értelmezésérõl is vitát kellett folytatni a doktori iskola akkreditációja során derült ki Bódis József, a doktori iskola alapítójának Az Egészségtudományi Doktori Iskola alapításának örömei és viszontagságai címû elõadásából. Ahhoz, hogy az Egészségügyi Fõiskolából egyetemi kar lehessen, szükség volt a doktori iskolára is, melyet csak komoly kritériumoknak megfelelve lehet létrehozni. A Doktori Iskola égisze alatt elindították az EgészségAkadémia programot, melynek folyománya egy hasonló nevû negyedéves tudományos lap létrehozása lett. Az ETK Doktori Iskolájában jelenleg hat program mûködik, között 182 fõ volt a hallgatója, ebbõl 23-an szereztek fokozatot. Csépe Valéria, az MTA fõtitkár-helyettese Tudományt csinálunk vagy karriert? címû elõadásában arra is kitért, hogy a nõk aránya a doktori fokozat megszerzését tekintve az egészségtudomány területén jobbnak mondható, mint más tudományos körökben. Csépe Valéria elõadására rímelve az a köszöntõkbõl is kiderült, hogy a kevés tudományos pályán érvényesülõ nõ között is egyedülálló, ha egy ápolónõ karrierje ível addig, hogy egyetemi tanárrá nevezik ki élõ példa erre Kriszbacher Ildikó, a PTE ETK tudományos dékán-helyettese, egyben a doktori iskola titkára. A továbbiakban a doktori programokkal kapcsolatos elõadások következtek. Kovács L. Gábor tudományos rektorhelyettes, egyben az ETK Doktori Iskola Laboratóriumi Diagnosztika program vezetõje Laboratóriumi diagnosztika az egészségtudományi kutatásokban címmel tartott elõadást. E terület interdiszciplináris, módszereit tekintve a természettudományhoz, témáját tekintve az egészségtudományhoz, funkcióját tekintve az orvostudományhoz kapcsolható. A képzés felöl közelítve viszont egyértelmû: a magasan képzett laboratóriumi személyzet az egészségtudományhoz köthetõ. A régióban egyedülálló biotechnológiai kutatóközpont jöhet létre a PTE és az eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem együttmûködésében. A több mint egymillió eurós uniós támogatásból megvalósuló, határon átívelõ együttmûködés révén az intézményekben a legkorszerûbb biotechnológiai kutatásokra nyílik majd mód, és a fejlesztések a térség gazdasági fejlõdését is katalizálhatják. A két felsõoktatási intézmény négy közös pályázatán összesen közel kétmillió eurót nyert a fejlesztésekre. A biotechnológia a XXI. század húzóágazata, mely kitörési pontot jelenthet a régiónak hangsúlyozta a projekt kapcsán június elsején tartott sajtótájékoztatón Miseta Attila, a PTE ÁOK dékánja, s utalt arra is, hogy nemrég a biotechnológiai szak is helyet kapott az orvoskar oktatási portfóliójában. A projekt szakmai oldalát magyar részrõl összefoglaló Németh Péter elmondta: Olyan regionális fejlesztésrõl van szó, mely ipari szerkezetváltást céloz. A szakemberképzés, a kutatás-fejlesztés és az elsõsorban a horvát és magyar közép- és kisvállalkozókra támaszkodó kutatáshasznosítás háromszöge szolgál mindennek alapjául. Ines Drenjancevic tudományos dékán-helyettes az eszéki partner oldaláról hangsúlyozta: a projekt kapcsán céljuk mind a horvát, mind a pécsi hallgatóknak lehetõséget adni arra, hogy bekapcsolódhassanak a fõleg autoimmun betegségek kapcsán kezdõdõ kutatásokba. 6

7 egyetemi élet FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS Orosz Központot adtak át június 29-én a PTE BTK D épületében. A pécsi Orosz Központ létrehozásának folyamata 2008-ban indult, amikor is Végvári Valentyina, a Szláv Filológia Tanszék docense részt vett az alapítvány moszkvai közgyûlésén. Az orosz nyelv és kultúra népszerûsítését zászlajára tûzõ Orosz Világ Alapítvány támogatásával létrejött egység egy közel 70 m2-es teremben kapott helyet, 3000 kötetet számláló könyvállománnyal, CD és DVD gyûjteménnyel, adatbázisokkal várja az egyetem és a város polgárait. Kék jövõ? Kék Gazdaság A kék gazdaság fogalmát Günther Pauli alkotta meg, aki nemzetközi szinten jól ismert közgazdász, nem csak a publikációi miatt, hanem azért is, mert azokat a gondolatokat, amikrõl ír, igyekszik átültetni a gyakorlatba is: Ghánában, a spanyol szigeteken zajlanak projektjeivel kísérletek. ULBERT József írása A gondolat mintáit az ökológiai rendszerekbõl szedi, az innovációk profittal kecsegtetnek anélkül, hogy a projektek állami vagy más támogatást igényelnének. A Kék Gazdaságban az egymásra épülõ technológiai láncok helyben maradnak, így például nem kell a hulladékot sem kezelni, mert nem keletkezik. Csak egyetlen példát kiragadva: a természet nem költ arra, hogy hulladékot ártalmatlanítson, inkább hozzárendel egy másik technológiai rendszert, ami hasznosítja azt. Ha a kávézaccot a népszerû és keresett shiitake gomba termesztéséhez használjuk fel, nem kell hulladékkezelésre költenünk. A közgazdaságtudomány területén tehát nem feltétlenül kell elefántcsonttornyokban kitalálni modelleket és elméleteket, sokkal inkább arra kell koncentrálni, mely természeti törvényszerûségek milyen üzleti modellek mentén adaptálhatók a fejlett technológia segítségével a mindennapi életben. A Nyitott Egyetem következõ elõadása szeptember 15-én, 18 órától kezdõdik a PTE Ifjúság úti Vargha Damján konferenciatermében. Új vizsgahelyekkel bõvül az ECL nyelvvizsgarendszer Az októberi vizsgaidõszaktól Dunaújvárosban is lehet ECL nyelvvizsgát tenni, miután a NYAK akkreditálta ECL vizsgahelyként a Pannon Oktatási Központ Gimnázium, Általános és Szakképzõ Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat elnevezésû intézményt. Folyamatban van további ECL vizsgahelyek akkreditációja Magyarországon, ill. Bulgáriában is. A következõ, októberi ECL vizsgaidõszakra szeptember 8-ig lehet jelentkezni a PTE Idegen Nyelvi Titkárságon, illetve online a honlapon. MIG-KOMM projekt Üzleti szaknyelvi e-learning-es tananyag Befejezéséhez közeledik kilenc nyelvbõl (német, magyar, cseh, szlovák, szlovén, észt, lett, litván és román) e-learning-es tananyag és szakmai vizsgarendszer kidolgozása az EU által támogatott MIG- KOMM projekt keretében. Az INYT munkatársainak közremûködésével készül a magyar nyelvû tan- és vizsgaanyag (utóbbi az ECL nyelvvizsga specifikációja alapján), amely életszerû, rugalmas felkészülést és vizsgalehetõséget biztosít az érdeklõdõk számára. További információk: Új szakmai nyelvvizsga-lehetõség az Idegen Nyelvi Titkárságon októbertõl az eddigi vizsgalehetõségek mellett (ECL, Goethe, Origó) az INYT új, szaknyelvi vizsgát kínál a szakmai nyelvvizsga iránt érdeklõdõknek. A KITEX Idegenforgalmi Szaknyelvi illetve a KITEX Kereskedelmi Szaknyelvi vizsgát azoknak az idegenforgalomban, valamint a kereskedelemben tanulóknak és dolgozóknak ajánljuk, akiknél a diploma megszerzésének vagy a munkakör betöltésének feltétele az államilag elismert szaknyelvi nyelvvizsga, illetve a munkaköri alkalmazás feltétele alap-, közép- vagy felsõszintû nyelvismeret. A sikeres nyelvvizsgát a PTE Közgazdaságtudományi Karán is elfogadják, mint a diplomához szükséges szakmai nyelvvizsgát. Mindkét vizsgarendszer magyarországi rendszerû szaknyelvi vizsga. A vizsga egynyelvû: közvetítõkészséget (fordítás, tolmácsolás) nem mér. Angol és német nyelvbõl lehet vizsgát tenni. A vizsga szintjei: alapfok (B1), középfok (B2) és felsõfok (C1). A vizsga lehet szóbeli, írásbeli és komplex. Az egyes vizsgarészekre külön is lehet jelentkezni. Komplex vizsgára jelentkezés esetében a sikeres részvizsgáról a vizsgázó bizonyítványt kap, akkor is, ha a másik részvizsgája sikertelen lett. Miért érdemes a KITEX Idegenforgalmi vagy Kereskedelmi Szaknyelvi Vizsgát választani? Mert: a vizsgán nincsenek nyelvtani tesztek, bonyolult nyelvtani feladatok, ill. fordítások a gazdasági nyelvvizsgák közé tartozik, a szóbeli vagy írásbeli vizsgarész más vizsgarendszerek vizsgarészeivel is kombinálható felkészítõ tanfolyamok és célirányos tankönyvek, feladatgyûjtemények segítik a vizsgára való sikeres felkészülést (Pécsett: KIT Baranya Megyei Képviselete 7622 Pécs, Nagy Lajos király u.11., Tel./Fax: , mobil: , baranya@kit.hu) vizsgaidõszakok januárban, áprilisban és októberben vannak. A vizsgára jelentkezni a honlapon lehet. Ugyanitt megtalálhatók a jelentkezéssel, illetve a vizsgával kapcsolatos részletes információk. Legközelebbi vizsgaidõpontok az Idegen Nyelvi Titkárságon: ECL B1 és C1 október 7-én; B2 október 8-án jelentkezési határidõ szeptember 8. Origó október 8. jelentkezési határidõ szeptember 9. Goethe október 28. jelentkezési határidõ október 10. KITEX angolból: október 13. jelentkezési határidõ szeptember 3. németbõl: október 14. jelentkezési határidõ szeptember 3. 7

8 Elkezdtem valamit, szeretném végigvinni Interjú Zag Gáborral, az EHÖK régi-új elnökével FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS Olyan célokat fogalmaztam meg, melyek a rendelkezésemre álló idõ alatt megvalósíthatóak, és a szervezet egészének javát szolgálják, a hallgatói érdekek maximális figyelembe vételével mondja Zag Gábor, aki pályázatában hat pontba foglalta össze a teendõket (gazdálkodási reformok, beruházások, a kollégiumokkal, juttatásokkal, hallgatói pályázatokkal kapcsolatos reformok, kapcsolatok kiépítése és mûködtetése, a rendezvények és az adminisztráció könnyítése, szervezeti átalakítás). Következzenek a legfontosabbak, címszavak mentén. Gazdálkodás és szabályzat Továbbra is fontosnak tartom, az EHÖK alapszabályának módosítását. Át kell alakítani az ellenõrzõ bizottságot, rögzíteni szeretném azokat az albizottságokat is, melyeket januárban hívtunk életre. Fontosnak tartom továbbá a digitális pályázati rendszer kiépítését. A gazdasági stabilitást sikerült megteremteni az elmúlt kilenc hónap alatt, ennek fenntartása a jövõre nézve elengedhetetlen. Beruházások Fontosnak tartom, hogy a kollégiumok állapotát szinten tartsuk, lehetõség szerint a komfortfokozatot növeljük. A PPP-ben épült kollégiumokat az állam kiváltani tervezi, ez esetben pedig további, a hallgatók kényelmét szolgáló létesítményeket lehetne a kollégiumokban létrehozni akár informatikai labort, akár konditermet. Az idén szeptemberre felújított kollégiumokon kívül fontos lenne az ÁOK Balassa Kollégiumának és az ETK Laterum Kollégiumának a megújítása is. Ezeket mindenképpen próbáljuk majd elõsegíteni. A sportlétesítmények állapotán is javítani kell itt a PTE szabadtéri strandját, a Pollack strandot és annak helyzetét emelném ki. Egyetemi klub Egy saját hallgatói klub, ahol az egyetemisták otthon érezhetik magukat, már nagyon régóta hiányzik. Mielõbb szeretnénk ezt a helyzetet megnyugtatóan rendezni. A helyszín még mindig kérdéses, ám azt mindenképpen fontosnak tartom, hogy közel legyen az egyetemhez, vagy akár az egyetem területén belül helyezkedjen el. Aki még emlékszik arra az egyetemi klubra, ami a FEEK jelenlegi aulájának helyén volt, tudja, hogy ez menynyire fontos szempont. A Pécsi Egyetemi Klub megvalósítását mindenképpen a ciklusom alatt szeretnénk megvalósítani, természetesen, amint biztossá válnak a most még csak folyamatban lévõ tárgyalásaink, tájékoztatom a hallgatókat. Kollégiumok, juttatások Az elmúlt kilenc hónapban, míg az EHÖK elnökeként tevékenykedtem, nem drágultak a kollégiumi férõhelyek díjai, annak ellenére, hogy eddig mintegy 1500 Ft-tal nõttek évente. Ezt a hallgatók számára kedvezõ megegyezést a jövõben is szeretnénk tartani ennek sikere nyilván több tényezõtõl is függ. Rektor úrral együtt írtuk ki az esélyegyenlõségi pályázatot, melyben átvállaljuk a pályázatot elnyert hallgatók kollégiumi díját. Erre jelenleg a lakhatási támogatás 2,5 százalékát használjuk fel, amit mivel az elmúlt évben hallgató részesülhetett benne, s többszörös volt a túljelentkezés növelni szeretnénk. A sport-, tudományos és konferencia támogatási rendszert tovább mûködtetjük, továbbá egy olyan sport-ösztöndíjas támogatási rendszer létrehozásán dolgozunk, melyben a tehetséggondozásnak is szerepe van. Szakkollégiumok Fontosnak tartom a szakkollégiumok munkáját, hiszen ezek a szervezetek jelentik a tehetséggondozás egyik bölcsõjét. Több szakkollégium van a Pécsi Tudományegyetemen, szeretném, ha a szakkollégiumokban folyó ezidági is színovalas munka még jobb körülmények között és még magasabb színvonalon folyhatna a jövõben, ennek megvalósítása érdekében minden lehetséges lépést megteszünk. Kapcsolatok Az elnökség egyik újításaként havonta egyszer hírlevél formájában tájékoztatjuk a hallgatókat a munkánkról. Továbbra is várjuk a megkereséseket. Hallgatói ügyekhez kapcsolódó kérdésekben, mindenki forduljon hozzánk bizalommal. A város felé is nyitunk: szeretném, ha valamilyen formában megmutatnánk, hogy mi, hallgatók is szeretjük ezt a várost, s teszünk is érte. A városi civil szervezetekkel is együttmûködünk, például a tervek szerint elindul az ifjúsági vöröskereszt egyetemünkön is az önkéntesség éve. Jó lenne elérni, hogy a városlakók ne csak a bulizó, hanem a segítõ egyetemistákat is lássák, értékeljék. Az önkéntes munkát akár kredittel is lehetne ösztönözni, hiszen több olyan szervezet van, melyeknél a hallgatók a szakmájukba vágó tevékenységet végezhetnek, például ha egy ETK-s rendszeresen eljár egy idõsek otthonába segíteni, járna neki a kredit. Az elképzelés tanrendi befogadásáról még egyeztetések folynak a PTE oktatási igazgatójával, legkorábban a következõ félévre várható eredmény. Rendezvények Gondolom, errõl a szóról mindenkinek a Pécsi Egyetemi Napok ugranak be. Szeretnénk, hogy legyen, viszont meg kell várnunk, hogy mit hoz az új felsõoktatási törvény, és milyen költségvetéssel gazdálkodhatunk õszén is lesz több kisebb rendezvényünk, ezekrõl idõben tájékoztatunk majd mindenkit. Illetve nem szabad elfelejtenünk a kari hallgatói önkormányzatok rendezvényeit sem. Ismét szervezünk majd nagyobb egyetemi hallgatói fórumokat, melyek reméljük idén is megmozgatják a hallgatóságot, s amelyek révén ki tudjuk kérni a diákok véleményét, hogy aktív tagjai lehessenek a módosításoknak. Az év folyamán a pécsi EHÖK pályázott nyújtott be a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának soron következõ közgyûlésének megrendezésére, ha sikerrel járunk, õsszel minden magyar egyetem hallgatói képviselõi a PTE falai között tanácskoznak majd. 8

9 A Pécsi Tudományegyetem a tudomány szolgálatában címmel tudománypolitikai fórumot rendeztek augusztus 29-én a PTE ÁOK Dékáni Tanácsteremben. Az eseményen a PTE számos kutatója és oktatója részt vett. Bódis József rektor köszöntötte az egybegyûlteket, majd a PTE részérõl sikertelen tavalyi kutatóegyetemi pályázatról is említést téve adta át a szót Pálinkás Józsefnek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, aki a pályázat bírálóbizottságának elnöke volt. Pálinkás József biztosította a jelenlévõket arról, hogy a PTE nem szerepelt rosszul a tavalyi pályázati kiíráson. A szakember ezután arról beszélt, hogyan lehetne még hatékonyabbá tenni a hazai kutatói palettát, vélhetõen illeszkedve a kormány által az új felsõoktatási törvény hármas osztatú rendszeréhez (fõiskolák egyetemek kutatóegyetemek). Fontos feladat hangsúlyozta Pálinkás József hogy a kutatói utánpótlást biztosítsuk úgy, hogy kiemelten a fiatal kutatókat támogatjuk, hiszen (különösen bizonyos tudományterületeken) drasztikusan csökken a számuk. A TÁMOP-4.2.2/08/ SP! IKT Science, Please! Innovatív Kutatói Team létrehozása projekt július 1-én kezdõdött, s idén augusztus 23-án, a Halasy-Nagy Aulában tartották tudományos záróeseményét. Science Building, tudomány, kutatás Kovács L. Gábor, a PTE tudományos- és innovációs rektorhelyettese a kutatási és innovációs stratégiáról tartott beszámolót. A Science Building projektet dr. Helyes Zsuzsanna egyetemi docens mutatta be, annak történetével, a pályázatok tartalmával kezdve. A kutatónõ részletezte a készülõ épület építészeti újdonságait, majd elmondta: az építkezés már folyik (lásd képünkön), jelenleg a második szint felhúzásánál tartanak, a beköltözés 2012 szeptemberére várható. Az elõadásokat fórum követte, melyen egyebek között a professor emeritusok helyzetérõl és az egyetemeken betöltött szerepükrõl volt szó. A PTE júniusban írt ki pályázatot a kiemelt beruházásokért felelõs gazdasági fõigazgató-helyettesi posztra, melyet Ruzsa Csaba, a Pécs Európa Kulturális Fõvárosa projekt korábbi vezetõje nyert el. A vezetõi megbízás határozott idõre, öt éves idõtartamra szól. A fõigazgató-helyettes feladatai közé tartozik majd a PTE 500 millió forint értékhatárt elérõ építési, technológiai beruházások, projektek megvalósításával kapcsolatos folyamatok gazdasági, pénzügyi feladatainak koordinálása így a Science Building is. FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS A Science Building leendõ lakói krónika Kovács L. Gábor tudományos és innovációs rektorhelyettes elmondta: az egyetem új kutatási és innovációs stratégiája elkészült, várhatóan õsszel kerül a szenátus elé. Ebben olyan fókuszpontokat jelöltek ki, melyek mentén 5 10 évre elõretekintve körvonalazni lehet a kutatási irányvonalakat. Ennek egyik építõköve a most lezáruló projekt is. A Hollandiában is dolgozó Vermes István professzor azt hangsúlyozta, hogy a kutatói team létrehozása voltaképpen az épülõfélben lévõ Science Building humán erõforrásának megalapozása, hiszen a részt vevõ kutatók ott folytatják majd tovább tevékenységüket. A projekt futamideje alatt 108 kutató (66 magyar kutató, 23 külföldi kutató és 19 doktorandusz hallgató) dolgozott annak érdekében, hogy eredmények szülessenek. Több mint kétszáz publikáció, tíz szabadalom, számtalan nemzetközi együttmûködés bizonyítja, hogy a projekt megvalósítói éltek a lehetõségeikkel. A tudományos szimpózium elõadói egyben a projekt keretében feldolgozott témák vezetõi, melyek a káros környezeti hatások köré szervezõdtek. Szabadfi Krisztina például a retinakutatásról tartott összefoglalót: Kutatásaink során a retinát károsító különbözõ tényezõk hatásának kivédésére alkalmazható vegyületek sorát teszteljük modelljeinken. Az így elõidézett retinális kórfolyamatokban vizsgáljuk egy, a jövõben potenciálisan gyógyszerként alkalmazható, a szervezetünkben is elõforduló hipofízis adenilát-cikláz aktiváló polipeptid (PACAP) védõ szerepét. 9

10 KÖSZI Anyuci szemefénye felnõ Az egyetemista felnõtt vagy gyerek? Mennyi ideig tart, míg egy középiskolásból felnõtt lesz? Ehhez hasonló kérdésekkel kerestük meg Pásztor Attila klinikai szakpszichológust, aki a KÖSZI tanácsadója is. Az alábbiakban a szakember válaszait foglaltuk össze. Az önállóság felé születésünktõl kezdõdõen, folyamatosan haladunk. Az egészséges leválás folyamata tud harmonikus lenni mára azonban atomizálódtak a családok, melyekben sajátosan alakulnak a személyiségek, így a gyerekek bizonyos körülmények között túl korán felnõnek, máshol hosszan elhúzódnak a kapcsolatok, inkább egymásba kapaszkodnak. A világ pedig egyre elnézõbb, egyre több idõt hagy a felnõtté válásra. Ma már nem sürgetik, hogy évesen valaki eldöntse, mivel akar foglalkozni, hiszen az általános iskola is késõbb kezdõdik, léteznek nulladik évfolyamok, így az az átmeneti korszak, ami a fiatal felnõtté válás folyamatát jelenti, kiszélesedett. Ez az az idõszak, amikor még nem kell végleg elkötelezõdni és a társadalom ezt tolerálja. Az egyetemi struktúra is tükrözi ezt, szabadon lehet váltogatni a különbözõ szakokat, az egyetlen nyomás, hogy az államilag finanszírozott idõszak véges. Az egyetemi évek alatt még minden fluens és flexibilis, több mindent ki lehet próbálni, s így folyamatosan alkalmazkodni kell, ami fiatalon tartja az embert. Jó esetben már úgy érkezik valaki az egyetemre, hogy önálló kapcsolatok létrehozására, saját dolgainak az intézésre képes, a saját, szüleitõl is független életvitelt folytat. Mindezt természetesen meghatározza, hogy ki milyen háttérrel rendelkezik: hogy korábban a szülõk miképpen és hogyan támogatták önállósodását; éppen melyik aktuális érési fázisában lépett az egyetemi életbe; mennyire volt a szülõk általi kontroll alatt akár a tanulást, akár a szabadidõ eltöltését illetõen; érzelmileg mennyire szoros a szülõkkel a kapcsolata; milyen érzelmi távolságot engedtek meg a serdülõnek a szülõi háztól, és ezt a távolságot hogyan tudta saját önállóságának pozitív fejlõdésére érdekében kihasználni. A leválás során többféle problémával szembesülhet egy fiatal. Van, aki az egyedüllétet és a magányt tapasztalja meg, mások éppen az izoláció elöl sodródnak bele a felhõtlen társasági életbe, ami természetes, hiszen ilyenkor szabadul rá egy fiatalra a világ. Különösen igaz ez Pécsett, ahol az egyetemi pezsgés kulturális sokkhatásként éri a hallgatókat, s ez megnehezíti, hogy önmaguknak megfelelõ határokat szabjanak. Könnyen elveszhetnek a személyes kapcsolatok is, hiszen már az egyetemre való bekerülés kiélezett rivalizációs helyzet, a Bolognai-képzés, az államilag fenntartott helyekért való küzdelem erõsíti a hangsúlyt az erõteljes önérvényesítõ magatartásokon. A szülõnek bátorítani kell azokat az önállósodási lépéseket, amik a gyerekek részérõl megtörténnek, mert belátja, hogy az a gyereke javát szolgálja, annak ellenére, hogy veszteségérzéssel is párosul. Sokszor nem is számolnak a szülõk ezzel az érzéssel, annyira leköti õket a felvételi és a szemeszterkezdés miatti aggódás, és akkor éri el õket, amikor már nincs otthon a gyerek, egyedül maradtak akkor pánikszerûen tör rájuk, és kapaszkodni kezdenek. Régebben ezt jól mutatta, hányszor telefonáltak, ma már más a helyzet: most már a szülõt ott hordozhatjuk a zsebünkben, és bármikor szükségünk van rá, elõ tudjuk venni. Az a kapcsolattartási mód elfogadható, ami nem terhes egyik fél számára sem: ha feszültség van benne, akkor a másik fél számára is érhetõ módon jelezni kell azt, ki hogyan szeretné, ha viszonyulnának hozzá. A szülõ-gyerek kötõdés a család mûködésére vonatkozóan is lehet diagnosztikus: Hogyan hat a gyerek leválása a szülõkre, a személyes önazonosságukban mennyire fontosak a gyerekeik, van-e más, ami ezt meghatározhatja? Hány évesnek érezzük magunkat, amikor a szüleinkkel beszélünk? Ha erre van külsõ rálátás, akkor ezt meg lehet élni és meg lehet változtatni. Fontos, hogy ne egy állandósult és megmerevedett helyzet rögzüljön, vagyis ha egy egyetemista hazatér, akkor a szülõk ne ugyanazzal a évessel akarjanak találkozni és ugyanúgy akarjanak viselkedni vele, mint akkoriban. Emiatt fontos, hogy a hallgatók elmondják, milyen hatások érik õket, és ne csak azt üzenjék, hogy érkezzen pénz, de a szülõk nélkül. A kapcsolat akkor tud fejlõdni, ha vannak megélt, együttes élmények, és ezeket a szülõ megláthatja. Az elsõ egyetemi év megkezdése után a pályakezdés a következõ potenciális krízis, itt is ugyanúgy megmutatkozhat, hogy a végzett hallgató mennyire vagy miképpen akar megkapaszkodni a szülõkben, illetve a szülõk mennyire akarják pozícióba helyezni magukat, hátteret biztosítani vagy visszarendezni ezeket a kapcsolatokat. (Az interjú teljes hosszában elovasható a weboldalon.) szeptember 19-tõl újra indulnak tanácsadásaink, mozgásprogramjaink! Várunk benneteket a Tudásközpont mélyföldszintjén. 10

11 English Letter from the Village by Andrew C. ROUSE I lost my father in the summer, but I don't want to talk about that. It's a personal matter. Losing my daughter is also a personal matter, but I do want to write a little about that. I don't think she'll mind. You see, she's still alive and kicking and working in Rugby though not kicking a rugby ball, as far as I know. A couple of years ago she and her friend were still living in Hungary. They worked she had a job, he was employed most of the time, one way or the other this being Hungary, mostly the other. They wanted to know what life would be like if they were independent, but this was financially impossible they had to live either with one mother or the other (as they aren't a married couple, not one mother-in-law or the other, although maybe some of the same rules apply). So they went to England, where despite going there too late, after the boom, and probably to the wrong place, and being in very basic agency employment they now rent a house, and they are discovering the responsibilities, pleasures and treasures of independent life. My daughter, I must admit, is also driven by considerations other than money. Losses She is discovering her English ego, the bit of her that is in her British, not her Hungarian passport. On the one hand she is meeting long-lost cousins. On the other: "I never want to come back," she recently told me. "I'm fed up that whenever I go into a Hungarian pub I hear nothing but racism if you hear racism in an English pub they throw you out." Lucky for me, now I've lost my Dad and the parental home, at least I'll still have somewhere to stay for a week. Less lucky that the day Dad died I got an from Tomi, my fellow musician, saying that he could no longer support his family on his Hungarian teacher's pay, and that in order to survive they would have to leave the country. Tomi's wife is qualified as a German teacher, so they are off to Germany. (Keep your eyes open for the new Simply English line-up!) This, I fear, is a damning indictment on the Hungarian state. The minimum wage was invented (not here!) to ensure that even the most meanly paid person should be able to pay their bills, keep a family, and expect a pension. Not go to the Bahamas, probably not even the Balaton, but certainly live. And without being partial, a teacher's salary should be a bit more than the minimum wage. I came home from England and into hospital for a battery recharge, and was told that another 40 of the staff had left, all at once. "If they can get 15,000 Euros, they leave", one senior sister confided. 1% of my village is working in Britain, more survive from external profits and foreign partners. And now the s are flooding in from my own students, which is what has really spurred me to write. Leaving out the usual pleas for help that the ETR is not working properly when was it ever? the majority of personal messages from students are supplications to allow them to do their courses without attending them, because they simply cannot survive unless they work, some of them still in Hungary, others "desperately looking for a job abroad", as one writer put it. These are requests which I sadly but firmly must refuse: to put my courses in perspective, it would be rather like doing distance learning applied anatomy. The exodus is becoming alarming especially to anyone who would like to get a pension in the next ten years or so because it is palpable and personal. And not one government over the past twenty years has done a thing to stop it, or even admitted seeing the signs. This is because the parties have all been so involved in disliking each other and feathering their own nests that they forget what they are civil servants. Servants, not masters. And the service that must be given is twofold the one covered by the now well-worn phrase "education, education and education", and the older statement by Puskás "öcsi" about good money producing good results. It's even truer off the football pitch. Dressing up in the militaristic clothing of the past isn't going to help Britain's economy (which, we shouldn't forget, is itself not so very rosy) won't turn for the better if the prime minister dresses up as Wellington or Nelson or even an average dragoon, any more than education will change for the better if a headmaster should do the same. Buying Hungarian is not a bad idea if the product's any good and the price fits the pocket of the consumer, but it's strange that TESCO Minehead (the urban myth is that it's the most expensive TESCO in Britain because of the holiday camp next door) is in many cases (cheese, pasta, fruit juice...) absolutely cheaper than TESCO or anywhere else Hungary. (Not to mention the cost of a mobile phone, and the lack of bureaucratic hassle in acquiring it.) So students, you have my heartfelt sympathy when you plead for course exemptions on financial grounds. It's shocking that the higher education system here is reverting to a privileged society, and the country as a whole becoming a society of minority haves and a majority of have-nots. And yes, I can see the bizarre irony in its moving from a regime in which it was difficult for many to leave the country at all, to one where it is nigh-impossible to stay at home. But at the same time I'm afraid you'll have to attend my seminars. 11

12 interjú Eget ostromló igényesség KESERÜ ILONA FESTÕMÛVÉSZNÕ BALOGH Robert interjúja A szeptember 1-jén átvett Díszpolgári címe indoklásában az szerepel, hogy Keserü Ilona festõmûvésznek az eddig végzett szakmai tevékenységért és a képzõmûvészet területén végzett kiemelkedõ teljesítménye elismeréseként, kulturális értékeinek megõrzéséért végzett kiemelkedõ munkájáért, elévülhetetlen érdemeiért a Pécs Megyei Jogú Város Díszpolgára címet adományozza. A díszpolgári cím miként érinti Önt, aki nem polgárként, hanem festõmûvésznõként él? Megtisztelõ ez a cím, remélem, azzal köszöntem meg elõre, amit és ahogy itt tettem az elmúlt 25 évben tanárként és festõként. Ilyen csodás nagy mûtermem korábban sohasem volt, mint Pécsett. Az, hogy ilyen sokat tudtam dolgozni, ilyen szorongatott körülmények között, abban is nagy szerepe volt a mûtermemnek, mert tényleg tudtam ott a képeimmel foglalkozni. Milyennek látja Pécset? Itt nõttem fel. Azoknak a régi épületeknek, ahol vagy mi laktunk a szüleimmel, vagy rokonok, ismerõsök éltek, egy része eltûnt, vagy átépítették és ma már természetesen mások élnek ott. Eközben az emlékeimben az épületek régi állapota sokkal erõsebben létezik, semmint hogy elhigygyem az utcakép mai realitását, azt, ahogy ezek az épületek kinéznek. A város különös építészeti átalakulási folyamata az elmúlt évtizedekben még inkább a régi Pécs erõsen belém rögzült képeit idézi fel, rendkívül szürreális élmény ezek összevetése a fejemben. Az Önök mûteremháza a pécsi hóhatár fölött található, itt télen már az utakat sem takarítják, mennyire mozdult ki innen, mennyire vett részt Pécs életében? Keveset jártam a városban az egyetemi munkámon kívül. Pécsnek a gyerekkoromból ismerõs városi léte kevéssé foglalkoztatott, nem éreztem azt, hogy nyomokat kellene keresnem a múltból. Itt fönn éltünk, kicsit a város felett, festettem és a fiatalokkal voltam leginkább kapcsolatban, akikkel a szakmát közösen mûveltük. És közben az elmúlt 25 évben nagyon sok ember eltûnt nem csak Pécsett, akikkel az életem korábbi szakaszaiban kölcsönös tisztelettel figyeltük egymás tevékenységét. Túléltem õket. Ön a gyermekkorát Pécsett töltötte, 17 évesen hagyta el a várost. Miért tért vissza mintegy 25 évvel ezelõtt? A mûvésztanár kollegák meghívására jöttünk Vidovszky Lászlóval együtt Pécsre, hogy velük közösen az egyetemi mûvészeti kart kialakítsuk. Nagyra törõ terveink voltak, másképp nem is lett volna érdemes belekezdeni. Pár év alatt a fõiskolai képzés mellé egyetemi tanárképzést is kialakítottunk, ez lehetõvé tette a késõbbi önálló karrá válást, s hogy a posztgraduális képzés is elinduljon. Eszelõs dolgok voltak ezek, állandó lavírozásra kényszerültünk a folyton módosuló állami szabályrendszer buktatói között. Pártfogókat kellett a pedagógiai elképzeléseink mellé állítani a nagy hivatalokban, évekig tartó procedúrák eredménye volt az, hogy Pécsett egyetemi szintû mûvészképzés indulhasson, amikor már öt éve dolgoztunk a képzési terveken. Rengeteg szellemi munkát jelentett, hogy nem csak a tanterven, nem csak a szakmai példamutatáson, a követelményeken kellett alakítanunk, hanem az egész intézményi hátteret is fel kellett építeni, részben a semmibõl. Magyarországon még nem létezett mûvészeti doktori képzés, amikor minisztériumi megbízást kaptunk a '90-es évek elején egy pályázat keretében, hogy dolgozzuk ki, hogyan képzeljük mi a doktori képzést képzõmûvészeti területen akkor Pécsett a Mesteriskola már kalandos úton, de mûködött. A Mesteriskola négy alapító tanára ezt közösen megalkotta, ezek alapján született meg a képzõmûvészeti doktori képzés pár év múlva Pécsett a Janus Pannius Tudományegyetemen. Utólag visszanézve heroikus munkát végeztünk. És a képek? Nem vett el túl sok erõt a szervezõmunka az alkotótevékenységtõl? Annál többet nem lehet dolgozni, mint amennyit én dolgoztam. Nem hittem volna, hogy ekkora nyomás alatt, amit az ember önmaga helyez saját maga fölé, enynyit lehet festeni. Elégedett azzal az eredménnyel, amit 20 év alatt elért a Mesteriskolában? Igen. De az eredmény nem az intézmények létrejötte, az természetes. Az igazi eredmény az, hogy Pécsett, ebben a fantasztikus, különös adottságú régióban fiatal mûvészek garmadája él és dolgozik, családot alapít, hatalmas szellemi teljesítmények születnek, nagyszerû állapotban vannak. A kész mûvész nem az iskola küszöbét átlépve alakul ki, ott csak az alapokat kapja meg. Mindenki folyamatosan küzd a saját létállapotával, a társadalommal, rengeteg küzdelem zajlik a létezésben, ez a mûvész pályájának szerves része. Az az igazi eredmény, hogy Pécsett mûvészek élnek, de az, hogy ezt a rendkívül magas, mûvészi, morális értéket a társadalom támogatni is tudja, az még csak kialakulóban van. A tényezõk majd úgy alakítják egymást, hogy az erõk eredõibõl több mûködõ energia jöhessen létre. FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS A Színerõ/Léptékváltás gyakorlati kurzusként indult 2006-ban, s mára a koranyári pécsi kiállítások egyik legjelentõsebbje lett. Ez is Önnek köszönhetõ. 12

13 Minden csodálatosan összevágott, a Zsolnay porcelángyár épületeivel akkoriban nem nagyon lehetett mit kezdeni, s el tudtam kérni ez is a támogatás egy formája, így húsz-harminc fiatal képzõmûvész bekvártélyozhatta magát három-négy hétre, hatalmas terek álltak a rendelkezésükre. Ezért vettük kölcsön Takáts József (a Pécs 2010 Európa Kulturális Fõvárosa program akkori fõtanácsadója) Léptékváltás gondolatát a Színerõhöz. Olyan méretû munkák születtek, amilyenek sehol máshol, megvan a dokumentációnk, fotók, videók, katalógusok... Ez a történet nem rólam szólt, hanem a mûvészetrõl. A mûvészet hálás azért, hogy ez a festõkbõl, szobrászokból álló csoport pályázatok segítségével festéket és vásznat vehetett az ilyen méretû képekhez az alapanyagot nem minden fiatal tudja kifizetni saját zsebbõl. Az a legszebb az egészben, ahogy egy-egy ilyen kurzus magukra az alkotókra hatott. Szívesen emlékeznek vissza azokra a mámoros hetekre, ahogy ott dolgozhattak. Az, hogy egy térben dolgozhattak, leshették egymást, kaptak egymástól ötleteket, megbeszélhették a problémákat Az alkotás így közössé vált, bizonyos szempontból megosztódhatott. Felnõtt emberek esetében erre nem nagyon van példa. Most hogy megújult a Zsolnay Negyed, mi lesz a Színerõ sorsa? A fiatalok máris folytatják. Volt a mi munkánkban valami eget ostromló igényesség. Nem elégedtünk meg a lehetõségek szûkösségével, helyi korlátozásával. A legnagyobbra törtünk, ezt a tanítványaink értékelték, s folytatják is azt, amit elkezdtünk. Az indítékok isteniek, nem kell félteni a fiatalokat attól, hogy lehetõséget kapjanak, minden ebben rejlik. Ön 1962-ben a minisztériumtól kapott öt dollárral a zsebében vágott neki fiatal mûvészként Olaszországnak, majd ott nyert el egy állami ösztöndíjat. A mai fiatal mûvészeknek mennyire mások a lehetõségeik? Ez a szegénylegény/leány-utazgatás ma már nem divatos. Nem tudok a mai fiataloknak alternatívát kínálni. Én gimnazistaként, 1948 után már pénzt kellett hogy keressek, gyerekeket korrepetáltam, nehéz idõk jártak akkor a családra. Az idõ tájt természetes volt, hogy nem tartott el engem senki. Budapesti tanulmányaim során nagyon korán újságillusztrációkat kezdtem rajzolni, kicsit késõbb könyvillusztrációkat is ban kezdtem a Szépirodalmi Könyvkiadónak dolgozni. Csak 40 évesen kerültem munkakönyves állásba, addig ahhoz, hogy festeni tudjak, eseti szerzõdéses munkákat kellett vállalnom, hogy abból a pénzbõl magamat is fenn tudjam tartani, s tudjak anyagokat vásárolni, hogy fessek. A legnagyobb blokád akkoriban a mûvészet területén mûködött. Államilag akkor csak nagyon szûk területen belül mozgó munkákat támogattak, más pedig nem létezett. Nem volt semmilyen szabad kiállítási fórum, nem volt mûkereskedelem! Meg sem próbálom ezt elmagyarázni, mai ésszel ezt már fel sem lehet fogni. A mai körülmények semmiben nem hasonlítanak az akkoriakhoz. Mi az, amit irigyel a maiaktól? Semmit. Azt mondom nekik, hogy sokáig kell élni, sokat kell dolgozni. Úgy tûnik, az ember mindig fut valami után, ami nem létezik. A korosztályomnak olyanokkal kellett megküzdenie, ami ma már értelmezhetetlen. A világ mindig úgy alakult, hogy folyton valamilyen helyzet volt. A létezés mindig megadta a mûvészi pálya befutásának a lehetõségét, de boldog békeidõk sosem voltak. Mondjuk ki, mirõl beszélünk! Az ember egész életén át végig dolgozik, erõket, energiákat mozgósít, erre kell fiatalon felkészülni. Az a baj, hogy vannak, akik azt hiszik, hogy bulizás az egész élet. Ez nem így van. Egyszer fiatal koromban leírtam azt magamnak, hogy: Nem baj a baj. Ez megvilágosodás volt számomra. Az hogy az emberrel jó, rossz, szenvedés, öröm megtörténik, az hogy a nehézségek legyõzésével együtt a megoldhatatlan helyzetek záporozva adják fel a leckét az a természetes. Az hogy rossz dolog történik? Az hogy fáj? Mi az, hogy fáj? Az csak késõbb jön, felnõttként, amikor az ember megismeri a valódi gyötrelmeket, a felelõs létezés feladatait. Erre fel kell készülni! Rengeteget kellene olvasni. Nem ismerik a fiatalok azt a kincset, amit át lehet venni, az átvehetõ tudást. Mint olyat, amire úgy tudok emlékezni, mintha énvelem történt volna meg. Ezt csak az irodalom tudja. Ez nincs meg a történelemtudományokban, abban minden nagyon viszonylagos, ott minden attól függ, kik hogyan láttatták velünk az eseményeket. Nem azt mondom a fiataloknak, hogy ne lézengjenek bizonyos közösségekben, ahol bizonyos hangok hallatán arra törekednek, hogy jobban érezzék magukat. De nem kell magát az embernek annál jobban éreznie, mint ahogy érzi! Legyen több közük a létezéshez! Ne akarjak kibújni a dolgok alól. De ezt csak általánosságban mondom. A tanítványaimmal a részletekbe menõen nem ismerjük egymást, azt viszont örömmel látom rajtuk, hogy jól csinálják a dolgukat. De az, hogy az egyetemisták kedden megérkeznek Pécsre, szerdán elmennek az órákra, majd csütörtökön elkezdõdik a buli, erre nem tudok mást mondani, mint hogy hülyeség. Nem szabad így fecsérelni a legfogékonyabb, legszebb, legtöbb erõvel rendelkezõ idõszakukat. 13

14 (ex)diákportré Borbírólány A PTE FEEK hallgatójaként végzett, világversenyeken borbíráskodik, hét éve a Vylyan Szõlõbirtok és Pincészet marketing-vezetõje. Aki akár idén nyáron, akár korábban érdeklõdött borok iránt, biztosan találkozott már a nevével: Iványi Emese. HARKA Éva interjúja Miért kezdtél a borászattal foglalkozni? Olyan ez, mint a szerelem: nem tudod konkrétan megmagyarázni, miért vonz. Nekem ilyen a bor. Pedig nincs a családomban borász vagy szõlész, senki nem volt körülöttem, aki erre vitt volna, egyszerûen azt vettem észre, hogy egyetemistaként sem voltam képes rossz bort meginni, akkor már inkább nem is ittam. Egyébként nagyon szerettem a FEEK-re járni, 97-ben kezdtem, akkor még nagyon családias volt a hangulat, és szoros volt a tanár-diák kapcsolat. Aztán olvasni kezdtem a borokról, és arra jutottam, hogy ha már egy kicsit késve, a pályaválasztás után ért el ez a szerelem, legalább belevonom a tanulmányaimba: mindkét szakdolgozatomat a borról írtam, a bormarketingbõl a humánszervezõ szakra, és az eredetvédelemrõl a mûvelõdési menedzser szakra. A FEEK elvégzése mellett beiratkoztam egy borbíráló iskolába, ahol hivatalos oklevelet szereztem, aztán szerveztem bortúrát az Erasmusos diákoknak Késõbb ment minden magától. Miután végeztem, a Kulturális Központban kezdtem dolgozni, de bíráltam egy borversenyen, ami egy álláslehetõséget is hozott. Mikor elõször találkoztam Debreczeni Mónikával, a Vylyan birtokigazgatójával, elsõ látásra biztos volt a szimpátia és a bizalom. Egy konferencia felkérést követett egy tanfolyam felkérés, aztán újra az egyetem. A két éve indult PTE Szõlészborász FSZ szakon bormarketing kurzust tartok, és másodmagammal borkóstolás oktatok. Mennyire nyomja rá a munkádra az a bélyegét, hogy nõ vagy? Inkább Mónikát kéne megkérdezni, hogy birtokigazgatóként mennyire szembesül ezzel. A bormarketing területén nekem ötletelnem kell, kreatívnak és empatikusnak kell lennem, jól kell tudnom kommunikálni és kapcsolatot teremteni, így talán inkább elõny, hogy nõ vagyok. Szólnak arról viták, hogy a nõk jobban kóstolnak-e vagy sem de szerintem ez is inkább gyakorlás és lelkesedés, nem pedig nem kérdése. Borbíróként viszont egyértelmû, hogy bizonyítanom kell, amikor egy világversenyen odaülök a nagyöreg szakértõ urak mellé kóstolni ebben a szakmában több a férfi. Viszont a berlini és a strasbourgi világversenyen is sokat tudtam beszélgetni a borászokkal, akik a világ minden tájáról érkeztek, ez új ötleteket ad és az ember szakmailag is tud fejlõdni. Ha szeretem és érdekel a bor, hogyan lehet vele behatóbban megismerkedni egyetemistaként? Semmiképp ne mondjuk ki egy borfesztiválon, hogy édes vörösbort kérek! Komolyabban szólva: érdemes borképzõ kurzusokon részt venni, ezek általában diákoknak olcsóbbak. Tudom, hogy a hallgatóknak általában nincs annyi pénze, hogy egy borboltból válasszanak maguknak egy biztosan jó bort, ami azért 2 3 ezer forint is lehet. Egy kurzuson vagy egy borkóstoláson párezer forintért többfajtából lehet inni úgy, hogy a személyes kapcsolat is kialakul a borásszal. Nem a lexikonokkal vagy az objektív kóstolással kell kezdeni, hanem az élmény, az érzelem oldalról belecsöppenni. És te emlékszel ilyen eseményekre? Mindig arra törekszem, hogy jó borokat igyunk, a szakmán kívül a barátaimmal is, viszont ha fesztiválon vagyok, mindig felírom magamnak a tanulságos vagy említésre méltó borokat. Egyszer Horvátországban voltunk egy borásznál, aki elvitt motorcsónakkal egy olyan picike borvidékre, ami voltaképpen egyetlen kis sziget. Van ott egy szõlõfajta, ami csak ott terem az egész világon, azon a három hektáron, és az ebbõl készült bor teljesen egyedi karakterû na, errõl nem is írnak a lexikonok. Mikor megkóstoltam, szokás szerint elõvettem a jegyzetfüzetem, mire a borász azt mondta, hogy ha erre nem fogok magamtól emlékezni, akkor magamra vessek. És igaza volt, a mai napig emlékszem. Az ilyen felturbózott élmények mindig megmaradnak. Mennyire kell bírnia az alkoholt egy borbírónak? A szabályzat szerint maximum 45 mintát kóstolhat egy nap alatt egy borbíró egy világversenyen. Egy picit muszáj lenyelni mindegyik mintából, hogy érezze az ember a garaton is az ízt, de a maradékot mindenki ki szokta köpni. Azt mondom, hogy aki tiszteli és szereti a bort, az nem tud alkoholista lenni. Én például alkoholistának minõsülök olyan értelemben, hogy rendszeres fogyasztó vagyok, de nem nagy mennyiséget, és nem az alkohol vagy a részegség, hanem a bor megismerése végett iszom. Annyi fesztiválon jártam és annyi bort kóstoltam, hogy szerintem tizennyolcszor annyi bortól tudnék ma berúgni, mint egyetemista koromban! Egyébként a borkóstolásnál az alkohol a legutolsó szempont. 14

15 sport Kékszalag & aranyérem & PTE Európa leghosszabb és legnagyobb hagyománnyal bíró tókerülõ vitorlásversenye a balatoni Kékszalag. Idén a 40-es cirkáló kategóriában dr. Kollár Lajos, Borsos Zoltán, Pálinkás Csaba bronzérmet szerzett; a yolle hajók között az aranyérmet a K.U.K. nevû hozta el, a fedélzetén a PTE sajtószóvivõjével, Kottász Gergellyel és barátaival (Hegedûs Gergely, Bernula Gábor, Pálfi Balázs). Hogyan zajlott az idei verseny? HARKA Éva interjúja Idén a meteorológusok jelezték, erõs szél várható. Éppen Révfülöpnél jártunk, mikor cikázni kezdtek a villámok Badacsony felett, és mire beért miket a nagy nyomás, már készen álltunk. A többiek nem hitték, hogy nagyobb vihar lesz, és teljes vitorlafelülettel haladtak, pedig olyan erõs volt, hogy még a legfelkészültebbeknek is kihívást jelentett. Hozzáteszem: a Kékszalagon indulók 90%-a tõkesúlyos, vagyis nem borulhat a mi hajónk yolle típusú, vagyis borulékony. Kisebb vitorlafelülettel, mentõmellényben vártuk a vihart. Erõs szél fújt esõ nélkül, hatalmas másfél-két méter magas hullámok alakultak ki, átcsaptak a hajón. Mentünk, amíg tudtunk, eljutottunk Vonyarcvashegyig, amikor a kapitány (jó barátom, és egyben a hajó tulajdonosa) parancsot adott arra, hogy vessünk horgonyt a nádasban és várjunk, míg kivilágosodik. Átvészeltük az éjszakát. Amikor felkelt a nap, jelentõs mértékben ugyan nem csökkent a szél, de már jobban lehetett látni, mikor jön a nyomás, így folytattuk. A második nap 10 körül vettük a keszthelyi bóját, aztán a sok borulás miatt hírhedt Szigligetet, majd beértünk a célba Fürednél. Ott derült ki, hogy a mi hajóosztályunkban rajtunk kívül mindenki feladta, vagy még nem ért be ekkor tudatosodott csak, hogy nyertünk. Erre senki nem számított. Mennyiben meghatározó maga a csapat? A hajó egy kis sziget. A kékszalag szabályai szerint nem hagyhatod el a hajót, nem lehet kikötni, és ugyanazzal a csapattal kell befutni, akikkel elrajtoltál. Reggel 9-kor indultunk, másnap délután fél 5-kor értünk be, vagyis több mint 30 órát voltunk együtt egy nagyjából 16 m2-es területen. Ilyenkor nem egészséges a széthúzás. A vitorlázás olyan sport, ami magában rejti a veszélyt, akár az életveszélyt is. Ha valaki a sötétben két méteres hullámoknál beleesik a vízbe, semmi nem garantálja, hogy túléli. Idén 40 embert mentettek a vízbõl, szerencsére senki sem sérült komolyabban. Mennyiben a fizikum és mennyiben a technika határozza meg ezt a sportot? A vitorlázás folyamatosan fejlõdõ technikai sport. Ennek ellenére a Nemere II ös rekordja még mindig él, és a mai napig nem tudták megdönteni! Olyan ez, mintha a rallyban valamelyik pályán egy 1940-ben épített, rosszabb légellenállású autó tartaná az abszolút csúcsot. Akkor a Nemere II. pont olyan szelet fogott ki, hogy 10 óra 40 perc alatt végigmentek a nagyjából 150 km-es távon. Ezek miatt a mítoszok miatt is szép egy ilyen verseny. 15

16 gólyáknak Helló Pécs! Az UnivPécs Szerkesztõsége nevében is köszöntök minden gólyát napsütötte városunkban. Biztos vagyok benne, hogy már számos tanáccsal gazdagodtatok, de néhány tippet tõlünk is kaptok az induláshoz. KÓNYA Mónika írása Mit használjatok? Füzet? Lapok? Mappa? Negyedik évemet kezdem az egyetemen, de még mindig gondolkodóba esem. Kipróbáltam már mindent, és elmondhatom, hogy mindegyik megoldásnak van elõnye és hátránya. A projektfüzetek például remekül mutatnak, de nehéz mindennap magaddal cipelned õket. A sima füzetek jó megoldásnak tûnnek, de sosem lehet biztosra menni. Ne essetek abba a hibába, hogy közvetlenül egymás után írjátok a különbözõ órák anyagait, mert vizsgaidõszakban amikor szükségetek lesz az egészre egyben átkozni fogjátok magatokat. A lapok talán a legegyszerûbbek, mert csak annyit kell magaddal vinned, amit épp felhasználsz, de vigyázat, ahhoz, hogy tényleg hasznosítani tudd õket, rendszerezned kell, legegyszerûbb egy mappában kurzusok szerint. A legokosabb kivárni az elsõ órákat és a tapasztaltak (hogy mennyit írtok) alapján dönteni. Hogyan közlekedjetek? Ha szerencsétek van, akkor az egyetem közelében kaptatok kollégiumot, vagy találtatok albérletet. Azok, akik távolabb laknak, használhatnak biciklit, vagy igénybe vehetik a tömegközlekedést. Havi bérletet Pécs területén több helyen is válthattok, közel 3000 forintért. Aki az alternatív közlekedést választja, és biciklit használ, figyeljen arra, hogy a városban kevés a kerékpárút, keskenyek az utcák, sok az emelkedõ/lejtõ. A karokon mindenhol találtok tárolókat, de érdemes beszerezni erõsebb zárakat. Mit kell megkóstolnotok? A Sör: Pécs legtöbb szórakozóhelyén hiába keresgélitek a korábban kedvelt márkákat. Ez a Szalon hazája, és ha nem azt kéred, bizony furcsán is fognak rád nézni. Bor: aki a sör helyett inkább a borra esküszik, annak is igazi paradicsom Pécs és környéke, hiszen Szekszárd és Villány gyakorlatilag itt vannak a szomszédban és pécsi borokat is egyre több helyen kóstolhattok. A legtöbb kar hallgatói önkormányzata általában szervez borkóstolókat, érdemes figyelni a plakátokat. Képünk és címlapfotónk a Pont Ott Partyn készült Mit nem hagyhattok ki? Pécs számos kulturális programot kínál, valamint minden karon megvannak a bevált bulihelyek. Ha bele akarsz kóstolni az egyetem éjszakai életébe, akkor hozzá kell szoknod ahhoz, hogy a dolgos hétköznapokon kell eljárnod otthonról. A legközelebbi esemény és egyben kötelezõ program, az Örökség Fesztivál. Szeptember között megismerkedhettek a pécsi zenei élet számos tagjával (köztük a Nektek tanácsot adó zenészek bandáival) illetve számos, a városban kedvelt zenekarral. Természetesen Pécs nem véletlenül lett Európa Kulturális Fõvárosa ben, elég csak a Csontváry kiállításra, vagy a kortárs magyar színdaraboknak otthont adó Harmadik Színházra gondolnunk. Lapunk kultúra oldalain mi is igyekszünk bemutatni a város kulturális sokszínûségét. Szóval, hajrá, fedezzétek fel a Mecsek szívét! Fotó: Csortos Szabolcs Isten hozott benneteket a mediterrán hangulatok magyar fellegvárában! Ennél pezsgõbb és sokszínûbb várost keresve sem találhattatok volna a térképen. Turista látványosságokkal nem szolgálhatok, mert azt minden útikönyvben megtalálni. De van itt minden, mi szemnek-szájnak ingere, talán csak a klubok felhozatala az mi kissé klisés és szegényes. Mégis, ha kiállítást, koncertet, dj-ket és a pécsi underground krémjét keresitek, ha külföldi egyetemistákkal szûrnétek össze a levet, ha eljön az este és bugiznátok, megtaláljátok a megfelelõ helyet. Bárhogy is lészen, elsõ a tanulás Wolfie (Punnany Massif) Kedves barátaim, aligha léteznek jó tanácsok. azaz, dehogynem, de azokat inkább érdemes utasításnak gondolni: mondjuk azt, hogy mikor permetezd elõször a gyümölcsfát, hogy gúzolj, mielõtt rendesen felvakolsz, egyél valamit, mielõtt nekiállsz inni, ilyenek. Ezek tanácsok, ha kedvesen mondják, utasítások, ha keményen és parancsok, ha egyenruhában. Szerintem a beszélgetés a jó amikor az válik érdekessé és lényegessé, akivel beszélgetsz, és nem a saját szavaid. Legyen olyan évetek, amelyikre majd úgy gondoltok vissza látjátok, öregszem, múltat csinálok a jövõtökbõl, hogy mások arca elõbb jut eszetekbe, mint a magatoké, és közben nem a tanácsaik, hanem csak a hangjuk hallatszik. de azért egyetek, mielõtt keményen nekiálltok inni. Beck Zoli (30y) Azt kívánom Nektek, hogy sikerüljön kibontakoznotok, be tudjátok fogadni azokat az inspirációkat, amelyeket a környezet és a körülmények hoznak. Amire azonban mindenképpen figyeljetek, hogy ne akarjatok mindig mindenkinek megfelelni! Én régi vágású gyerekként beleestem ebbe a hibába, otthagytam a nyelvvizsgán az utolsó feladatot csak azért, hogy eljussak egy másik épületbe, egy másik vizsgára, amit végül is meg sem írtunk, mert a többiek nem készültek. Emiatt nem sikerült a nyelvvizsgám. Tehát azok vigyázzanak fõként, akik megszoktak egyfajta rendet, szorgalmat, szavahihetõséget. Vannak rugalmas szituációk, fel kell állítani a fontossági sorrendet. Tanuljatok meg kommunikálni az oktatóitokkal és felvenni azt a ritmust, ami megkülönbözteti az egyetemet a középfokú oktatástól! Takáts Eszter Szeretnél újságíró lenni? Írtál már újságot? Akarsz újságot írni? Muszáj újságot írnod? Ha érdekel az egyetemi élet, a kultúra, a sport, az internet, a fotózás akkor téged várunk! Nyitott szerkesztõségi ülés hétfõnként 18 órakor az UNIV PÉCS szerkesztõségében Pécs, Vasvári Pál utca 4. I. emelet 123 univpecs@pte.hu 16

17 fesztivál PRO KONTRA KÓNYA Mónika Fesztiválozni jó és pont. Lehetne ennyi is. Vagy begépelhetném a Belga Fesztivállapot címû szerzeményét, ami sok mindent elmond. Kezdhetném közhellyel is: ahol önmagad lehetsz. De nem akarom, mert nem igaz. Nem hiszem, hogy az év 365 napján koncerteken tombolsz, alig fürdesz/ eszel/iszol (alkoholmenteset), csípnek halálra a szúnyogok, ázol-fázol. Fesztiválozni különleges esemény. Erre gyûjtesz év közben, ezért várod a nyarat, ezért vállalod, hogy hosszú órákat utazol, egy táskából élsz, félig koszosan (mert sosem tudod magad tisztára mosni), leégett bõrrel jelensz meg mások elõtt. Egy külön világ, ahol máshogyan számítódik az idõ, megfordul az éjjel és a nappal. Ott csak te vagy, a barátaid, a többi fesztiválozó és a bandák. Arra az idõre belõled is fesztivállat lehet, legálisan ugrálhatsz és kiabálhatsz fényes nappal, húzhatod fel az elképesztõ, más esetekben polgárpukkasztó szettjeidet. Mindezt jelenti és sokkal többet. Egy pár nap nem alvás, egy pár nap örömködés, egy pár nap semmi más. Kié volt a világ? Nem csak a szórakozásra jutott idõ, amikor idén júliusban is (már 15. alkalommal) megrendezték az ICWiP Pécsi Nemzetközi Kultúrhetet, amely története során Közép-Európa és az Alpok Adria térség egyik legismertebb és legnépszerûbb tematikus ifjúsági eseményévé vált. A rendezvény visszatért gyökereihez: 2011-ben az ICWiP újból a nemzetközi tanulmányok nyári egyeteme lett, amelyen közel 150 fiatal vett részt, akik 4 különbözõ kontinens országaiból érkeztek Pécsre. Az idei rendezvény társszervezõje volt a PTE Bölcsészettudományi Kar, stratégiai partnere az Állam- és Jogtudományi Kar, támogatója a Közgazdaságtudományi Kar, valamint a PTE EHÖK és a BTK HÖK. A nyári egyetem fõtámogatója 2011-ben a CEI és az Uniqa volt. SUHA Kata Azt kérdezed, nyár? Azt mondom, kultúra. Igen, tisztában vagyok azzal, hogy egy fesztivál zenei kínálata ugyanúgy ezt képviseli, mint egy múzeumlátogatás vagy egy komolyzenei koncert ben ha egy fiatal azt mondja, egyik ilyen bulin sem tombolt, legalább olyan értetlen tekintetek kísérik, mint egy bûvészt a régi korok hajnalán. Pedig egyszerûen csak nem lehetünk egyformák. A divat mindig is a meghatározó irányvonalat képviselte szépsége, hogy alakul. A szûk szárú farmer és a facebook mellett mára a fesztiválozás is menõ lett. De azok a zenészek, akik az én szívemhez utat találtak, ritkán lelhetõk fel a Szigeten vagy a PAFE színpadán. Persze megvan a maga varázsa a sátorban izzadásnak, meleg sörnek és csillagos ég alatt egy ritmusra lüktetõ ereknek csak nem számomra. Inkább a séta a városban, a történelmi emlékek, a meseszép látnivalók bûvkörében Tudom, ez sem a legideálisabb elfoglaltság, amikor a beton prüszköli a forróságot Egy ilyen élmény közösséget kovácsol mint ahogy annyi más apróság is. Merre vagytok, anti-fesztiválozók? Gondtalanul a felsõoktatásban Hány éjszakát forgolódtál, azon gondolkodva, honnan kérsz kölcsön kolidíjra vagy laptopra? Be kell fizetned a költségtérítést holnapig? Mindez nem gond, ha felelõsen használod a Diákhitelt. A Diákhitel egy szabadon felhasználható pénzforrás, melyet 2001 óta biztosít az állami tulajdonú Diákhitel Központ Zrt. az egyetemi és fõiskolai hallgatóknak. 40 éves kor alatt bárki felveheti, aki aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. A Diákhitel bármire felhasználható. Egy félévre, de maximum 10 szemeszterre lehet felvenni. Nem kell hozzá sem kezes, sem fedezet. Ha adott hónap 15. napjáig igényled, akkor a következõ hónap 15-ig megkapod. A felvehetõ összegek: havi 15, 21, 25, 30, 40 és 50 ezer Ft. 50 ezer forintot csak az kaphat, aki költségtérítéses képzésben tanul. Lehetõséged van arra is, hogy a Diákhitelt bármikor a félév során egy összegben kérd, ez 200 ezer, költségtérítéses képzésben 250 ezer forintot jelent. A félév elsõ Diákhitel-igénylési határideje: szeptember 15. Az elsõ kifizetési nap: október 14. Az ún. engedményezés igénybevételével lehetõséged van arra is, hogy a felvenni kívánt összeget közvetlenül az egyetemnek utaltasd, így a költségtérítés elõzetes befizetése nélkül be tudsz iratkozni. A Diákhitel igénylése rendkívül egyszerû és gyors. Idén szeptember 1-jétõl a Diákhitel Direkten a Diákhitel elektronikus hiteligénylési oldalán kitölthetõek az igényléshez szükséges nyomtatványok, melyeket a partner bankfiókokban, takarékszövetkezetekben vagy postákon kell leadni. Az egyetemi fõiskolai tanulmányok alatt nem kell törleszteni. A hallgatói jogviszony megszûnése után, az elsõ két évben a törlesztõrészlet a minimálbér 6 %-a; a legmagasabb összeg felvétele esetén 8%. A harmadik törlesztési évtõl a törlesztõrészlet a két évvel korábbi jövedelemhez igazodik. (x) 17

18 programajánló SZEPTEMBER 5. (hétfõ) KIÁLLÍTÁS Az anyag negyedik halmazállapota Romvári Márton képzõmûvész tárlata a légnemû, a folyékony, a szilárd és a plazmaállapotot mutatja be, animációkkal. Október 2-ig látogatható. CELLA SEPTICHORA BULI Nyitó Buli Enikõvel SZENES KLUB SZEPTEMBER 6. (kedd) BULI Rosszlányok éjszakája Semtex DJs POLLACK B CLUB EGYETEMI 9.30 Szüreti bemutató PTE TTK Szõlészeti és Borászati Kutatóintézet konferenciája és szakmai napja SZENT MIKLÓS-HEGYI KÍSÉRLETI TELEP SZEPTEMBER 7. (szerda) KIÁLLÍTÁS Igazi Való Világ 2011 Tárlat a helyi mûvészek ben készített munkáiból SZÉCHENYI TÉRI GALÉRIA SZEPTEMBER 8. (csütörtök) KIÁLLÍTÁS GYUGYI-GYÛJTEMÉNY Zsolnay aranykorának legszebb kerámiái ZSOLNAY-NEGYED SZEPTEMBER 9. (péntek) ELÕADÁS Ljudmilla ULICKAJA A Magyarországon nagy népszerûségnek örvendõ íróval elsõ itthoni fordítója, V. Gilbert Edit beszélget. Kérdéseket elõzetesen feltenni a gilbert.edit@pte.hu-n lehet. TUDÁSKÖZPONT SZÍNHÁZ Zrínyi 1566 rock musical SZABADTÉRI SZÍNPAD, KÁPTALAN UTCA SPORT Mecsek Rally, rajtceremónia SZÉCHENYI TÉR SZEPTEMBER 10. (szombat) KONCERT Boban & Marko Markovic Orkestar A világszerte ünnepelt szerb zenész, Boban Markovic ezúttal fiával, Markóval lép színpadra, hogy trombitajátékukkal elbûvöljék közönségüket. KODÁLY KÖZPONT BULI Electronic Seasons Festival Nemzetközi és hazai DJ-k és VJ-k. EXPO CENTER EGYETEMI V. Pécsi Dísznövény-kiállítás és- Vásár PTE BOTANIKUS KERT SZÍNHÁZ Zrínyi 1566 rock musical SZABADTÉRI SZÍNPAD, KÁPTALAN UTCA SZEPTEMBER 11. (vasárnap) EGYETEMI V. Pécsi Dísznövény-kiállítás és-vásár Szobanövények, orchideák, broméliák, kaktuszok, pozsgások és rovarevõ növények, balkonláda és dézsás növények, trópusi és mediterrán növények és gyümölcsfák, vízinövények, örökzöldek, évelõk, cserjék és fák, kerti kellékek és biotermékek nagy választékban. Szaktanácsadást minden kiállító a helyszínen vállal. PTE BOTANIKUS KERT SZEPTEMBER 12 (hétfõ) KIÁLLÍTÁS Újratervezés, katasztrófák utáni újjáépítések Magyarországon és a nagyvilágban MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA FILM Gianni és a nõk R.: Gianni di Gregorio Dr. Stark Filmklub BULI Flinter Apolló mozi SZENES KLUB SZEPTEMBER 13. (kedd) BULI Kamionosok és prostik party Zene: dj ipa POLLACK B CLUB SZEPTEMBER 14. (szerda) KONCERT Hangverseny Liszt Ferenc születésének 200. évforduló alkalmából Forgó György és Körtesi András zongoraestje, a mûveket Bánky József ismerteti. MÛVÉSZETEK ÉS IRODALOM HÁZA SZEPTEMBER 15. (csütörtök) KONCERT Vad Fruttik, Heaven Street Seven Örökségfesztivál Pécsi Napok DÓM TÉR Fusio Group Örökségfesztivál Pécsi Napok BARBAKÁN Évadnyitó a Pannon Filharmonikusokkal Évadkezdés Kodály, Dvorak és Csajkovszkij jegyében. Közremûködik Deák Márta hegedûmûvész, vezényel Bogányi Tibor. KODÁLY KÖZPONT Magna Cum Laude koncert Szekszárdi szüreti napok BÉLA TÉRI NAGYSZÍNPAD SZEKSZÁRD BULI Space Inhalerz SZEPTEMBER 16. (péntek) KONCERT Dutár Együttes ZION Örökségfesztivál Pécsi Napok BARBAKÁN Ave Vita kórus koncertje népviselet bemutatóval DÓM TÉR ZENÉJÜKKEL ÁTTÖRTEK MINDEN HATÁRT A Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Budapest Klezmer Band közös koncertje A hangversenyen Liszt Ferenc, Bartók Béla, Weiner Leó és Jávori Ferenc mûveinek keresztmetszetében kísérhetjük figyelemmel a román, székely, zsidó dallamok magyar zenét megtermékenyítõ hatását, és megtörténik Jávori Ferenc Emlékek, álmok Munkácsi kincseim címû új alkotásának õsbemutatója is. KODÁLY KÖZPONT EGYÉB Kézmûves kirakodó vásár és bemutatók Örökségfesztivál Pécsi Napok SÉTATÉR SZEPTEMBER 17. (szombat) KONCERT Segítség, komolyzene! Dvorák-morzsák KODÁLY KÖZPONT Zagar Örökségfesztivál Pécsi Napok DÓM TÉR EGYÉB Richter Egészségváros Ingyenes szûrõvizsgálatok, tanácsadások, látványos sport- és táncprodukciók, beszélgetés Jaksity Katával, Rudolf Péterrel, Rácz Zsuzsa íróval, torna Katus Attilával. Élõ kívánságmûsor Garami Gáborral a ClassFM hétvégi kívánságmûsorában. A Richter Gedeon Nyrt Ft alapadományt ajánl fel a Pécsi Tudományegyetem klinikái számára, amit a rendezvényre kilátogató lakosok a programokon való részvételükkel növelnek. KOSSUTH TÉR Fuss a rákgyógyításért Pécsett! Nevezési díj: 1000 Ft/fõ, az ebbõl befolyó teljes összeget a Posta a Nõgyógyászati Daganatos Betegségekért Alapítvány javára utalja át. Regisztráció 9.00 órától, a táv 3 km Pécs történelmi belvárosán belül. SZÉCHENYI TÉR Veteránautó kiállítás Örökségfesztivál Pécsi Napok SZÉCHENYI TÉR Slam Poetry Örökségfesztivál Pécsi Napok BARBAKÁN SPORT PMFC BFC Siófok PMFC STADION SZEPTEMBER 18. (vasárnap) KONCERT Lyre Le Temps A francia Gorillaz -nak is szokták nevezni ezt a remek electro-swing bandát. Sanzonokra alapozó igazi bulizene, Jehan Paumero szíves ajánlásával! Örökségfesztivál Pécsi Napok BARBAKÁN Palcsó Tamás koncertje Örökségfesztivál Pécsi Napok Apáczai Nevelési Központ KULTÚROLTÁS FESZTIVÁL ÕSZ Kortárs mûvészet és közönsége ORIGÓ-HÁZ Pécs, Komlói út 94. SZEPT. 16.: Vedd le! Stettner Zoltán színháza A kortárs mûvészet és közönsége kerekasztalbeszélgetés Közben: bevezetés Nagy Márta keramikusmûvész és Köles Ferenc Színmûvész Szellemi mûhelyébe Rua zenekar koncertje 13.00: Bevezetés Weber Kristóf zeneszerzõ szellemi mûhelyébe 15.00: A kortárs mûvészet és közönsége kerekasztalbeszélgetés folyt: 16.30: Sajátszöveg-válogatás mai pécsi fiatal írók alkotásaiból. A Pécsi Szalon Kör felolvasása : Beszélgetés 19.00: Záróakkordok: fesztiválfelezõ zenés-táncos mulatság a résztvevõk közremûködésével SZEPT. 17.: 10.00: Gyerek-kerekasztal: hogyan látnak õk minket. Kötelezõ olvasmányok, élet az irodalommal 11.00: A Vers ellenforradalma. Horváth Viktor költõ 13.00: Papp Zoltán gyermekszínjátszó csoport: a Tûvétevõk 13.30: a megbeszélés folytatása, zárása 18

19

20 kultúra Zsé, mint Zsolnay Ami szûk egy éve a szkeptikusok kétkedéseinek állandó céltáblája volt, élhetõ valósággá vált: elkészült a Zsolnay Negyed egyetemi része, amit a PTE bérel Pécstõl. Dr. Krutki Józsefné gazdasági fõigazgatót kérdeztük, még a költözési idõszak alatt. Mi a véleménye a Zsolnay Negyed egyetemi részérõl? Pécsiként és egyetemi emberként is jó érzés, hogy ezt az ipartörténeti klasszikust úgy sikerül megtartani és bemutatni, ahogy az a Zsolnay Negyedben látható. Aki járt már a Mûvészeti Kar épületegyüttesében, tudja, hogy különlegességekkel van tele. A Zsolnayak újító szellemét és azt, hogy a kísérletezéseik alatt született szép dolgokat a gyár területén is megjelenítették referenciadarabként a dékáni tárgyaló elõtti korlát bizonyítja, az olvasótermekben lévõ egykori égetõkemencék archaikus hangulatot adnak. Fontos, hogy egy ilyen inspiráló közegbe kerülhetünk, és remélem, hogy ezt majd értékelik, becsülik, és mind a Mûvészeti, mind a késõbb költözõ Bölcsészettudományi Kar, mind a Janus Egyetemi Színház és közönsége jól érzi majd magát a Zsolnay Negyedben. Mirõl és mennyirõl szól a bérleti szerzõdés? Június elején Bilonka Béla vagyongazdálkodási igazgató vezetésével kezdõdtek a tárgyalások a bérleti szerzõdésrõl Pécs városával. Nagyon kedvezõ és gazdaságilag is mértéktartó szerzõdést sikerült biztosítani az egyetem számára: a mintegy négyzetméteres terület havi bérlet díja 4,5 millió Forint úgy, az különbözõ megítélés alá esõ négyzetméter-árakat foglal magába (más a bérleti díja a járdának, vagy a kertnek, mint egy teremnek). Az szerzõdést húsz évre szól. Egy rendes bérlõ természetesen kifizeti a közmûdíjait, és üzemelteti a létesítményt, vagy mások közremûködését kéri ehhez. Az egyetemi épületegyüttest úgy alakították ki, hogy az üzemeltetési költségek egy részét közvetlenül mérni lehet, máshol almérõk alapján határozzuk meg az elszámolást. Kiemelten fontos, hogy a Zsolnay Negyedben olyan technológiákat alkalmaztak, melyek az energiafelhasználás szempontjából költséghatékonyak! Az épületben lesz egy diszpécser-szolgálat is, ami a help desk funkción túl folyamatos kontrollt tesz lehetõvé, ezt a Zsolnay Örökségkezelõ Nonprofit Kft. (ZSÖK) mûködteti. Vannak olyan pontok, ahol össze vagyunk drótozva, de azt gondolom, ez így természetes. Hogyan szabályozzák az üzemeltetés kérdéseit? Az üzemeltetési szerzõdésrõl még tárgyalunk a ZSÖK-kel, már csak néhány kérdéses pont van. Ahogy a bérleti szerzõdésben, úgy az üzemeltetés esetében is nagyon fontosnak tartottuk, hogy az egyetem igényeire szabott legyen. Az ZSÖK létrehozta a Zsolnay Kulturális Negyed Mûködési Kódexet, ami részben marketing, részben kulturális, egyéb ügyekben fogalmaz meg irányokat, szándékokat; ugyanakkor az egyetem is megtartja saját jogait, rendjét és arculatát. A ZSÖK-kel korrekt szakmai kapcsolat formálódik. Mire az UnivPécs megjelenik, a költözés érdemi része már lezajlott. Komoly feladat volt ez is, egyrészt logisztikailag magának a költözésnek a szervezése, melyet részben saját szállítócsapatunkkal bonyolítottunk, részben pedig külsõ szállító partnert is bevontunk, hiszen itt mûtárgyakat, szobrokat, hangszereket, zongorákat is költöztetni kellett. Másrészt beszerezni azokat a berendezéseket, eszközöket, szerszámokat, hangtechnikai felszereléseket, a Janus Egyetemi Színház technikáját, a legszükségesebb felszerelést biztosítva ahhoz, hogy az indulás megfelelõ feltételekkel történjen. Ez a beszerzési folyamat még zajlik, azt gondoljuk, hogy mire a tanításnak indulnia kell, addigra erre pontot lehet tenni. Mi lesz a felszabadult létesítmények sorsa? Ez a következõ, vagyongazdálkodási feladat. Több választási lehetõségünk van, hiszen hasznosíthatjuk egyetemi célra, bérbe adhatjuk, eladhatjuk, vagy akár új funkcióval láthatjuk el ezeket az ingatlanokat de ennek kapcsán sem felejthetjük el a PTE feszes, kiszolgáltatott gazdasági helyzetét. A szeptemberi szenátusra készülünk javaslattal ezzel kapcsoltban. 20