Összefoglalás a Magyar Elektrotechnikai Egyesület centenáriumi éve A villamosítás évszázadit - a Magyar Elektrotechnikai Egyesület évszázada

Átírás

1 Összefoglalás Dr. Krómer István: Gondolatok a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szerepéről az ezredfordulón A nagy átalakulások kíséretében a 20. század végén a mérnöki szakterületek jelentős részenek szerepe szintén lényeges változásokon megy át. Átértékelődnek az eddig szigorúan mérnöki alkotáshoz kötött rendszerek gazdasági és műszaki felosztásának szempontjai. Alapvető profiltisztítás történik, ami valószínűleg a mérnöki teljesítmények újabb csúcsait követeli, de már csak a döntőbe jutott szereplők részéről. Tanácstalanná vált korábban tömegek fogadására felkészült oktatás, nehezen találnak partnereket a szakmai lelkesedésüket génjeikben hordozó kutató-fejles2tő érdeklődésű emberek. Mindezen váratlan tendenciák ellenére nagy teljesítmények tanúi lehetünk és a fejlődés eddig nem ismert eredményei hozzájárulhatnak majd egy jobb minőségű élei megteremtésének fel téleleihez. Szakmai vélemény a villamosenergia-piac nyitásáról A MEE ad hoc bizottságának közleménye A villamos energia különleges áru: nem tárolható és szállítási lehetősegeit az elektrotechnika fizikai törvényei korlátozzák. A villamosenergia-piac nyitásának szervezésénél a szakmai ismeretek nem nélkülözhetők. A Magyar Elektrotechnika Egyesület 99 éve társadalmi szervezete a hazai villamosenergia-termelés, átvitel és elosztás területén működő szakembereknek, ezért elnöksége úgy vélte, hogy szakértőinek véleménye az EU csatlakozás előkészítésével kapcsolatban napirenden lévő, a kormányzati és társadalmi szervezeteket foglalkoztató témában elősegítheti a döntéshozók munkáját, valamint a szakmának a szabad piacra való felkészülését. A villamosenergia-piac kialakulása nemzetközi sajátosságainak és a hazai feltételeknek rövid áttekintése után, a piac nyitásnak előkészítésére vonatkozó alapelveket foglaltuk össze. Dr. Bencze János: Az instabus EIB épületüzemeltetési és felügyeleti rendszer Gondolatok egy újabb cikksorozat elé Az "Atomenergetika" és az "Internet" cikksorozatok után egy ujabb sorozattal kívánjuk Olvasóinkat "meglepni". Ismét olyan témát kerestünk, amelyről úgy gondoljuk közérdeklődésre tarthat számot, újszerű, új technikái, új technológiát képvisel, az eddigiektől eltérő, másik szakterületet érintő téma. Olyan téma, amelyről "általános műveltségi" szinten azért minden villamosmérnöknek tudnia kell, még ha nem ezen a szakterületen dolgozik akkor is. Dr. Kovács Károly: Az instabus EIB épületüzemeltetési és felügyeleti rendszer I, Az 1980-as évek második felében a villamos installációtechnikában vezető német cégek innovációs tevékenységének köszönhetően megfogalmazódott egy az épület teljes egészét lefedd épületirányitó és felügyeleti rendszer iránti igény, amely a számítástechnikában már megismert soros busz elvén, azaz a digitális technikán alapul. Az alapgondolat egy olyan buszrendszer kifejlesztése volt, amelynél minden buszrésztvevő egyenrangú, és a rendszer működése központi felügyeleti számítógép nélkül lehetséges ben a cégek egy fejlesztő közösséget hoztak létre, amelynek feladata egy ilyen buszrendszerü épületirányitó és felügyeleti rendszer létrehozása volt. A rendszer elnevezése European Installálton 8us (EIB). Dr. Nagyiványi András: A Villanyszerelőipari Rt. (Vállalat) története A Villanyszerelőipari Vállalat gyökerei az államosítás ( előtti időkre nyúlnak vissza, és a múlt még ma is érezteti hatását egyes munkafolyamatokban, munkamegosztásban és szervezetekben. A szerző bemutatja a vállalat fejlődését napjainkig. Tamási Balázs: Villamosok korszerűsítő felújítása A három villamos rövid leírásával azt kívántuk bemutatni, hogy a használt, esetenként már élettartamuk vége felé járó villamosok korszerűsítő átalakítása kényszermegoldás, kompromisszumok sorozatát jelenti mind a megrendelő, mind a gyártó részére Azon közlekedési vállalatok azonban, amelyek számára elképzelhetetlen új járművek beszerzése, kénytelenek e közbenső megoldást választani, mert egyrészt ideiglenesen mentesíti őket az egyébként leselejtezendő járművek pótlásától, másrészt ai ilyen és hasonló, a villamos főáramú rendszerét és érintő átalakításokkal valóban a gazdaságosabb üzemeltetést, és a kulturáltabb utazást teszik lehetővé. E jármüvek élettartama legalább 15 évvel meghosszabbodik, ami ugyan nem éri el egy új villamos éves elvárható élettartamát, de erre az időre a problémák egy részét megoldja. Kiss Ferenc: A magyar villamos háztartási készülék ipar 100 éve Magyarországon a villamos háztartási készülékek gyártásának közel 100 éves hagyománya van, de a gyártás évtizedekig kisipari módszerrel, kis volumenben folyt. A fordulat 1953-ban az akkori kormányprogram hatására következett be. A magyar háztartási készülék iparban a 60-as évek elején vált tudatossá, hogy a műszaki lemaradást, a gazdasági hátrányt nem lehet csak hazai fejlesztéssel megoldani, szükség van a nyugati, fejlett cégek bekapcsolására. Az 1960-as évek végén kezdődtek a licenc és know-how vásárlások, valamint a nemzetközi gyártási kooperációk. A hazai háztartási készülék gyárak a már korábban megszerzett hazai- és export-piacok megtartása és folyamatos bővítése érdekéhen ma is naprakészen lépést tartanak a nemzetközi követelményekkel és korszerű, energiatakarékos és árban is versenyképes készülékeket gyártanak. Darabos Zoltán: A felvonók és mozgólépcsők ellenőrzésének változásai A hatósági engedélyezési eljárások részben megváltoztak. Az ellenőrzés rendszere szabaddá vált, ennek ellensúlyozására az adatszolgáltatási és a nyilvántartási kötelezettség kibővült, továbbá szakmai felügyelet ellenőrzi e tevékenységi kört. A szakmai felügyeleti feladatkört, véleményem szerint Magyarországon, a mai helyzetben, a szinte naponta szükséges intézkedések megtétele miatt, a megfelelő hatáskör hiányában, a gazdasági érdekek figyelmen kívül hagyása mellett társadalmi szervezet jelenleg nem képes ellátni, 2000 a Magyar Elektrotechnikai Egyesület centenáriumi éve A villamosítás évszázadit - a Magyar Elektrotechnikai Egyesület évszázada 266

2 Egyesületi élet Gondolatok a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szerepéről az ezredfordulón Dr. Krómer István A huszadik század utolsó két évtizedében drámai változások kezdődtek a gazdaságban és ezen belül is kiemelkedő mértékben az energetika területén. Először fokozatosan meg kellett szoknunk, hogy a villamos energetikát hosszú évtizedeken át jellemző fejlődési törvényszerűségek (pl. a villamosenergia-fogyasztás vagy az átviteli feszültségszint növekedése tekintetében) érvényüket vesztették. A korábban túlnyomó állami tulajdonlást az ipar privatizálása váltotta fel, majd tanúi vagyunk annak, hogy a kialakult vállalat struktúrákat a kedvezőbb vállalkozói profit pozíciók elérése érdekében alapvetően eltérő elveken felépülő felosztás váltja fel és valamennyi terméket, beleértve a villamos áramot is piacon kell értékesíteni, illetve vásárolni. Még ma is folyamatban lévő jelentős változások, valamint az elektrotechnikusok társadalmi szerveződése kezdetének közelgő centenáriuma egyaránt arra Ösztönzik az Egyesülethez közel állókat, hogy megpróbálják áttekinteni és feldolgozni azokat a lehetőségeket és kockázatokat, amelyek a közvetlen jövő képének kirajzolását elősegítik. Egy szerveződést minősít történelme, de tagjai számára a jövő alakulása az igazán izgalmas kérdés. A megindított átalakulások, irányváltások várható eredményei mai ismereteink szerint még pontosan nem becsülhetők. Sokan bizonytalannak ítélik az energetika átszervezésének hatását a végső gazdasági eredmények szempontjából vagy a környezeti kockázatok hosszabb távú kihatásait. A bizonytalan jelleg kiemelése azért szükséges, mert ezekben a helyzetekben az ember általában készen áll arra, hogy korábbi értékelését, döntéseit az új ismeretek, események tükrében felülvizsgálja. Ez a körülmény természetesen a jól informált döntéshozót a közvetlenül előtte álló bizonytalan kérdésekre adandó válaszában is befolyásolja. Ha a bizonytalanság válik uralkodóvá természetesen megnő az információ éhség. Az emberek szeretnék minél jobban megismerni a dolgok lehetséges kimenetelét befolyásoló tényezőket. A számunkra bizonytalanságot okozó tényezők között szerepelnek az általános piaci verseny kényszere, a globalizálódás, nagyszámú új szereplő megjelenése és a műszaki szakmák szerepének változása. A piaci mechanizmusok érvényesülésének általánossá tétele újabb területekre is kiterjeszti a verseny által állított kényszerítő körülményeket, amelyek a ráfordítások radikális csökkentéséhez, a szervezetek, szervezési, üzemeltetési elvek újragondolásához, a berendezés állomány élettartam gazdálkodásához vagy az üzleti titoktartás szigorának növekedéséhez és a műszaki fejlesztési irányok újragondolásához vezetnek. A világgazdaságban megnyilvánuló globalizálódás nemcsak a fejlesztési projektek nemzetközivé válásában és a szakértelem koncentrálásban nyilvánul meg, de nő a külföldi befektetések Dr. Krómer István okl. villamosmérnök, VEIKI vezérigazgató, a MEE elnöke jelentősége és gyakorlatilag eltűntek a különböző osztályú megméretés lehetőségei, egységes követelményszint van kialakulóban. A hazai és nemzetközi szintér jellegzetességei a szereplök változása és nagy számú új szereplő megjelenése mind a társadalmi, mind az üzleti élet területén. Az új szereplők mindig azzal a hittel, reménnyel lépnek színpadra, hogy olyan új módszereket ismernek, amelyekkel a hagyományos szereplőket háttérbe fogják szorítani. Ez részben a társadalom gazdagodását eredményezi, de részben hozzájárulhat az erők szétforgácsolódásához és bizonyos tevékenységek redundanciájához. Új társadalmi összefogások alakulhatnak ki, amely az emberek társadalmi kapcsolat fejlesztés iránti igényét jobban ki tudják elégíteni, de valószínűleg az érdemi döntéselőkészítéshez felhasználható munkaknpacitás lényegesen nem bővül. A feltörekvő vállalkozások támogatása a MEE megalakulásának pillanatától elszakíthatatlanul kötődött támogatóink jelentős részének érdekeihez. Közéleti jelenlétünk súlyának fenntartása elképzelhetetlen anélkül, hogy kapcsolatunk a jövő szereplőivel ne váljon kölcsönösen hasznossá. A nagy átalakulások kíséretében a 20. század végén a mérnöki szakterületek jelentős részének szerepe szintén lényeges változásokon megy át. Átértékelődnek az eddig szigorúan mérnöki alkotáshoz kötött rendszerek gazdasági és műszaki felosztásának szempontjai. Alapvető profiltisztítás történik, ami valószínűleg a mérnöki teljesítmények újabb csúcsait követeli, de már csak a döntőbe jutott szereplők részéről. Tanácstalanná vált a korábban tömegek fogadására felkészült oktatás, nehezen találnak partnereket a szakmai lelkesedésüket génjeikben hordozó kutató-fejlesztő érdeklődésű emberek. Mindezen váratlan tendenciák elleneié nagy teljesítmények tanúi lehetünk és a fejlődés eddig nem ismert eredményei hozzájárulhatnak majd egy jobb minőségű élet megteremtésének feltételeihez. Milyen eszközöket, eljárásokat és mentalitásbeli változásokat igényel, hogy a változó körülményekhez alkalmazkodni tudjunk. Az általános törvényszerűségekből következik, hogy csak fejlődő szervezetek képesek tartós alkalmazkodásra. Ezért két pillérre kell építeni jövőnket, egyrészt a tartósnak bizonyult értékek megőrzésére és továbbfejlesztésére, másrészt az előremutató kihívások vállalására és ehhez kapcsolódóan az új generációk csatasorba állítására. Ennek megfelelően jelöltük ki a MEE stratégiájának hajtóerőit. Értékeink közé olyan dolgokat sorolunk, mint az országos és széleskörű szakmai szerveződés és kialakult működési rend, a hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer, a kialakult kommunikációs eszközök. 268 ELEKTROTECHNIKA

3 Egyesületi élet A kihívások sikeres vállalása érdekében mindenekelőtt fel kell készíteni tagságunkat a változásokkal együttjáró bizonytalanságok kezelésére. De a kihívások között számba kell venni azt is, hogy a szakma kultúra tekintélyének megőrzése csak akkor lesz lehetséges, ha a hazai teljesítmények alkalmasak a nemzetközi összehasonlításra. A konkurens szerveződésekkel a versenyt úgy állhatjuk sikeresen, ha tudatában vagyunk alapvető kompetenciánknak és arra koncentrálunk. A fejlett Európához való felzárkózás néhány kiemelt területe energiahatékonyság, környezetvédelem, az atomenergia biztonságos hasznosítása Egyesületünk alapkompetenciáját érinti. Látható, hogy az erősáramú elektrotechnika lehetőségei nem fognak csökkenni az elkövetkező évtizedekben, de a szakma sikere több együttműködő szakterülettel közös teljesítményként fog megjelenni. Ezért törekedni kell arra, hogy az érintkező szakmák minél nagyobb részét igyekezzünk az Egyesületbe integrálni, megelőzve ezzel a már látható súlypont áttolódás további kedvezőtlen hatását. A hagyományos szakmai megközelítést ki kell szélesíteni a fejlődés gazdálkodási, üzleti, társadalmi, politikai, környezetvédelmi és energiahatékonysági összefüggéseivel. De fel kell készíteni tagságunkat, a gazdaság szereplőit és nem kevésbé a társadalmat, hogy a folyamatban lévő változások új műszaki fejlesztési problémákat is fel fognak vetni. A távvezetékek szabad hozzáférésével kapcsolatban növekvő energiaszállítási feladatokkal kell számolni, amelyek új elektronikus teljesítmény áramlást szabályzó eszközöket igényelnek, hogy a stabilitási és megbízhatósági kritériumok uralhatok maradjanak, miközben az áramnak a piaci üzletkötéseknek megfelelően kell folynia. A teret nyerő decentralizált energiatermelés energiatárolási és megbízhatósági problémákat vet fel, a szolgáltatások integrációja hosszú előkészítést igényel, hogy a befagyott költségek a minimumra korlátozhatók legyenek. Új anyagok, új elveken működő érzékelő és szabályozó elemek, mikrominiatürizálás és az információ technológia fejlődése adják a szükséges "infratechnológiákat" ahhoz, hogy a termelékenység és a stratégiai versenyelőny az iparban biztosítható legyen. A tagságunknak az új körülményekhez való alkalmazkodását új szolgáltatásokkal, illetve a már meglévőknek a kor követelményeihez való alkalmazásával kell támogatnunk. Kommunikációs rendszerünk eszközeit az információs technológia térhódításának megfelelően bővíteni kell, hogy eleve ne veszítsünk el bizonyos rétegeket a közös médiumok hiánya miatt. Ez nemcsak az eszközök fejlesztését, de olyan tartalmi fejlesztést is igényel, ami a könnyű hozzáférhetőséget az információk tartalmi gazdaságával és frissességével teszi igazán vonzóvá. A tagjai önkéntes elhatározásán és vállalkozó szellemén alapuló Egyesületünk jövőjét nem alakíthatja anélkül, hogy a koncepciók kimunkálásába ne érvényesítse tagjai együttgondolkodásának a szellemét. Az itt közölt gondolatok igyekeznek tükrözni azokat a véleményeket, aggodalmakat, amelyekről a közelmúltban különböző körökben beszélgettünk. De az alkalmazkodás folyamatos tanulási és gondolkodási ténykedést igényel, amely nem szakítható félbe egy-egy dokumentum vagy program közzétételével. írásommal elsősorban ezt a folyamatot kívánom ösztönözni, bízva abban, hogy az ebbe bekapcsolódók gondolatai által jelentősen gazdagodni fognak a jövőről alkotott elképzeléseink évfolyam 8. szám 269

4 Villamos energia Szakmai vélemény a villamosenergia-piac nyitásáról A MEE ad hoc bizottságának közleménye Összefoglaló A villamos energia különleges áru: nem tárolható és szállítási lehetőségeit az elektrotechnika fizikai törvényei korlátozzák. A villamosenergia-piac nyitásának szervezésénél a szakmai ismeretek nem nélkülözhetők. A Magyar Elektrotechnika Egyesület 99 éve társadalmi szervezete a hazai villamosenergia-termelés, átvitel és elosztás területén működő szakembereknek, ezért elnöksége úgy vélte, hogy szakértőinek véleménye az EU csatlakozás előkészítésével kapcsolatban napirenden lévő, a kormányzati és társadalmi szervezeteket foglalkoztató témában elősegítheti a döntéshozók munkáját, valamint a szakmának a szabad piacra való felkészülését. A villamosenergia-piac kialakulása nemzetközi sajátosságainak és a hazai feltételeknek rövid áttekintése után, a piac nyitásának előkészítésére vonatozó alapelveket foglaltuk össze. Ezek az alapelvek a következők: A piacnyitást fokozatosan kell végrehajtani annak érdekében, hogy a költségek és kockázatok minimalizálhatók legyenek. Az MVM Rt. kizárólagos jogait meg kell szüntetni a nyitott piacon és az EU irányelveknek megfelelően úgy kell átszervezni, hogy a hazai villamosenergia-iparban jelentős szerepet játszó, külföldi tulajdonú társaságokkal egyenrangú partnerként vehessen részt a piacon. A várható piaci viszonyok között az MVM Rt. többségi állami tulajdonban tartása a társadalom számára gazdaságilag előnyös. Az Országos Villamos Teherelosztónak (OVTnek) a nagyfeszültségű alaphálózattól elválasztott, független társasággá szervezése műszaki és gazdaságossági szempontból nem indokolt. A szállítótól való elválasztást az EU irányelvek sem írják elő. Az OVT-t a szabad piac által megkívánt üzemirányítási feladatok ellátására fel kell készíteni. Az áramszolgáltatók (ÁSZ-ok) szervezetének az EU irányelveknek megfelelő átalakítása is szükségessé válik és az ÁSZ-ok üzemirányító központjait is alkalmassá kell tenni a szabad piac által megkívánt üzemirányítási feladatok ellátására. Hatósági ellenőrzés mellett működő, független kereskedelmi központ (PX) létesítése szükséges a szabad piac szervezésére és irányítására, amely az egyenrangú és diszkriminációmentes piaci részvételt biztosítja valamennyi piaci szereplő számára. A nyitott piaci folyamatok megfelelő törvényi és hatósági szabályozása és ellenőrzése a feltétele a piac helyes működésének, az általános energiapolitikai környezetvédelmi és ellátás biztonsági célkitűzések érvényesítésének. A vélemény részletezése A) A villamosenergia-piac kialakulásának nemzetközi sajátosságai A villamosenergia-piaci értékesítésének megvalósítását az alábbi célok és fejlesztési tendenciák indokolták: Az ellátási monopóliummal rendelkező integrált szolgáltatók (termelőkből, szállító és elosztó hálózatokból álló) monopóliumának megtörése és ennek eredményeként a végfelhasználói ár csökkentése. Erre alapot adott az a körülmény, hogy a vezetékes gázszolgáltatás terjedésének köszönhetően ma már könnyen megvalósíthatók a gazdaságos, kombinált ciklusú gáz- és gőzturbinás, villamos és hőenergia termelésre is alkalmas erőművek, amelyek a gazdaságtalanná váló erőműveket a piacról kiszoríthatják. A gázturbinás erőművek a jelenlegi gázárak mellett kisebb egységekben is versenyképesek lehetnek a nagy egységteljesítményű szén- vagy olajtüzelésű erőművekkel szemben és környezetvédelmi szempontból is előnyösebbek. A környezetvédelmi szempontból még előnyösebb üzemű atomerőművek, a Csernobil szindróma és a hulladék tárolás megoldatlansága miatt, az új egységek a versenyéből kiszorulnak. Jelenleg Európában csak a már elkezdett, megvalósulás alatt álló atomerőművi egységek épülnek tovább. Az információ technológia (IT) fejlődése lehetőséget nyújt arra, hogy a villamos energiának mint olyan különleges árunak, amely gazdaságosan nem tárolható és a szállításának szabadságát a fizika törvényei (Kirchoff törvények) korlátozzák, a piaci adás-vételét megszervezzék és megvalósítsák. Meg kell jegyezni, hogy a piaci részvételhez szükséges IT ráfordítások miatt és mert az IT eredményes működtetéshez hozzáértő emberi beavatkozás is szükséges, a kisfogyasztók részvételét a piacon még ott sem érték el, ahol a piac teljesen nyitott és minden fogyasztónak megvan a lehetősége a termelő vagy ellátó szabad megválasztására (Anglia, California). Említésre méltó tapasztalat, hogy a nyitott piacokon a termelő és szolgáltató társaságok száma csökken, a nagyok vásárlásai és a kisebbek fúziója révén. A nagy holdingok más szolgáltató ágazatokban (gáz, víz, távközlés) is érdekeltségeket vállalnak. Ez egyértelműen jelzi, hogy a piacon a kockázatok vállalására alkalmas, tőkeerős nagy vállalkozásoké a jövő. A nyitott villamosenergia-piac fejlesztésének feltétele, hogy a szükséges beruházásokra tőkeerős társaságok vállalkozzanak. A villamosenergia-piacok működésével szerzett eddigi tapasztalatok bizonyították, hogy a villamosenergia-piac működtetése és a erőművek/hálózatok üzemének szabályzása, irányi- 270 ELEKTROTECHNIKA

5 Villamos energia tása megvalósítható az ellátás biztonságának csökkenése nélkül. Itt megjegyzendő, hogy az USA rendszereiben a közelmúltban fellépett nagy kiterjedésű rendszer-üzemzavarok egyik lehetséges okaként egyesek a piacnyitást is említik. A nagyfogyasztói energia ára egyes országokban jelentősen csökkent; a kisfogyasztói árak észrevehetően csak ott, ahol a piac nyitás előtt rendkívül magasak voltak, tehát ahol az ellátási monopólium megszüntetését a magas ár is sietette. Az eddigi tapasztalatok tehát kedvezőek, de még viszonylag rövid idejűek és nem elégségesek ahhoz, hogy a piac távlati hatásait a környezetvédelem, az erőművek és hálózatok fejlesztése, valamint az ellátás üzembiztonsága szempontjából is értékelhessük. Az erőművek és a nagyfeszültségű hálózatok élettartama év. Kérdéses, hogy az energiahordozó árak távlati változásai a mai piaci döntéseket mennyire fogják igazolni. B) A villamosenergia-piac kialakulásának magyarországi sajátosságai A piacnyitás alapvető feltétele, a nagy állami vertikálisan integrált monopólium szétbontása, az erőművek és hálózatok többségének privatizálásával megvalósult. E vonatkozásban tehát új alapvető intézkedésekre jelenleg nincs szükség. Az EU villamosenergia-piacához való csatlakozás szempontjából hazánk körülményei (geopolitikai helyzetünk, energiahordozókban való viszonylagos szegénységünk) jelentősen eltérnek a többi EU országétól. A hazai termelők, figyelembe véve a szállítási költségeket is, az EU országokban nem nagyon lehetnek versenyképesek, talán az egy atomerőmű kivételével. Az EU országok olcsón termelő kapacitásai távol vannak hazánktól és így kérdéses, hogy az EU piac előnyeit milyen mértéig fogjuk tudni kihasználni. A hazánkhoz hasonló adottságú villamosenergia-rendszerek piaci működéséről nincsenek tapasztalatok, ezért a piac nyitása az EU csatlakozáshoz szükségesnél hamarább csak kísérleti jelleggel indokolt. A piac nyitásának költség vonzatai vannak (a nem versenyképes erőművek miatt befagyott költségek, az IT beruházások stb.). A hazai az EU átlaghoz képest viszonylag még mindig alacsony energiaárak mellett nem valószínű, hogy a piac látványos árcsökkenést eredményezzen. Figyelembe kell venni azt is, hogy az EU csatlakozással egyidejűleg az EU környezetvédelmi előírásainak betartása érdekében a hazai hagyományos erőművek termelési árai is várhatóan emelkedni fognak. A piac bevezetésével járó költségek lehető csökkentése érdekében elsősorban az EU országok gyakorlatát kell figyelni és azok közül is a legkisebb ráfordítással a legtöbb előnyt megvalósítók tapasztalatainak hazai alkalmazására kell törekednünk. Nincs semmiféle indok az EU országokénál gyorsabb intézkedésekre, ezért várnunk kell minél több tapasztalat megismerésére. A nem feltétlenül szükséges és költséges társasági átszervezéseket halasztani kell mindaddig, ameddig gazdaságosságuk egyértelműen nem indokolható. C) A piac nyitására javasolt alapelvek Fentiek alapján a piac nyitásának szervezésével kapcsolatban néhány alapelvet foglaltunk össze, amelynek javarésze ismereteink szerint egyezik a GM energia stratégia tervezetének célkitűzéseivel. (1) A villamosenergia-piac fokozatos nyitása ElsŐ lépésben kísérleti jelleggel elkezdhető a piac nyitása, de csak olyan mértékig, hogy ez ne igényelje a meglévő hosszú távú szállítási szerződések jelentősebb módosítását. Az EU csatlakozás időpontjára az EU irányelvek szerint az összes fogyasztói terhelés mintegy 30 33%-át kitevő nagy fogyasztók részére kell megnyitni a piacot. (Az EU 2006-ra tervezi a további nyitást, az addig nyert tapasztalatok értékelése alapján.) Ez azt jelenti, hogy néhány évig kétféle, a jelenlegihez hasonló "kötött" és a "nyitott" piacot párhuzamosan kell üzemeltetni. Ennek nincs műszaki akadálya, az érdekelt társaságok részére a nyitott piac átláthatósága, az egyenrangú piaci részvétel lehetősége biztosítható. Az átmenet lehetőséget nyújt arra, hogy a jelenlegi kötött piaci szereplők között fennálló hosszú távú szerződéseket ne kelljen jelentős befagyott költségeket okozva rövid időn belül és teljesen megszüntetni, hanem azokat a szerződő felek kölcsönös megegyezése alapján lehet az új törvényi és hatósági szabályozásnak megfelelően úgy módosítani, hogy az esetleges többletköltség minimalizálható legyen. (2) A jövendő piaci szereplők egyenrangúságának biztosítása Ennek érdekében: A piacnyitás mértékéig meg kell szüntetni az MVM Rt.-nek a termelőktől való kizárólagos vásárlói jogát és lehetővé kell tenni az ÁSZ-oknak és a várhatóan jelentkező új ellátóknak és kereskedelmi ügynökségeknek is, hogy közvetlenül vásárolhassanak a termelőktől. A kötött piac fennállásáig fenn kell tartani az ÁSZ-ok szolgáltatási kötelezettségét a kötött piaci fogyasztók részére. Ennek megvalósíthatósága érdekében a kötött piaci fogyasztói igényeknek megfelelő volumenre a jelenlegi szabályozási rendet kell érvényben tartani. (3) Az MVM Rt. átalakítás ügyviteli és számviteli vonatkozásban különálló társaságokból álló szervezeté Az MVM Rt. a következő társaságokból állhat a jövőben: termelő, szállító a rendszerirányítóval, ellátó és kereskedő. Az MVM Rt.-nek a hazai és az EU-beli piaci szereplőkkel egyenrangú, tőkeerős partnerré való átalakítása a feltétele annak, hogy az MVM Rt-nek többségi állami tulajdonban tartása a társadalom számára gazdaságilag egyértelműen előnyös legyen, elősegítve az energia árának lehető alacsony szinten tartását és az államnak jó üzletet is jelentve; lehetővé váljék az MVM Rt. eladásra szánt részének sikeres privatizációja. Az EU országok gyakorlatának megfelelően a szállító nagyfeszültségű hálózatával közös társaságban működő rendszerirányító is alkalmas a piac átláthatóságának, a piaci szereplők hálózatokhoz való hozzáférésének egyenrangú, diszkriminációmentes biztosítására. Ugyanakkor ezzel a szervezettel érhető el a legkisebb költséggel a szállítók hálózata átviteli képességére vonatkozó valós idejű információk gyűjtése és ezeknek a kereskedelmi központon keresztül valamennyi érdekelt piaci szereplő részére való eljuttatása. A fenti feladatra alkalmasak az Országos Villamos Teherelosztó (OVIT) és az áramszolgáltatok (ÁSZ-ok), valamint a nagy erőművek üzemirányító központjai közötti tervezett és rövidesen üzembelépő adatátviteli összeköttetések. Ezért az OVT különálló társasággá szervezése műszaki és gazdaságossági szempontok alapján nem indokolható, és az EU irányelvek sem írják elő a szállítótól való elválasztását. Az OVT-t a szabad piac által megkívánt üzemirányítási feladatok ellátására fel kell készíteni évfolyam 8. szám 271

6 Villamos energia (4) Az ASZ-ok átalakítása ügyviteli és számviteli vonatkozásban különálló társaságokból álló szervezetté Azoknál az ÁSZ-oknál is meg kell oldani a termelői, szállítói és elosztó (szolgáltató) vállalkozások ügyviteli és számviteli vonatkozásban való különválasztását, amelyeknél ezek a funkciók ma egy igazgatási egységet képeznek. Az ASZ-ok üzemirányító központjait (KDSZ-ek) is fel kell készíteni a szabad piac által megkívánt üzemirányítási feladatok ellátására. (5) A kereskedelmi központ (Power Exchange, energia tőzsde) létesítése a nyitott piac irányítására Ez az információs és irányító központ hatósági ellenőrzés mellett végzi a piac szervezését, működtetését, irányítását és ellenőrzését. A kereskedelmi központ legfontosabb feladatai: piaci információk gyűjtése, terjesztése, szállítási menetrendek készítése (export-import menetrendek is), piaci árak meghatározása, piaci kereskedelem támogatása (aukciók, szerződések, elszámolás stb.)- A kereskedelmi központ létesítésének adatátviteli követelményei a piac nagyságától (piaci fogyasztók száma, rövidtávú spot piac vagy csak hosszú távú kétoldalú szerződéseken alapuló piac) függően, különösen a piacnyitás kezdeti időszakában, lényegesen enyhébbek lehetnek, mint a rendszerirányítóra vonatkozóak. Pl. az adatátvitelre a bérelt kapcsolatok is megfelelők. A kereskedelmi központ tehát viszonylag gyorsan és kis költséggel létesíthető. Az OVT különválasztása esetén elvileg az OVT-t is lehetne bővíteni a kereskedelmi feladatok ellátására, de meg kell jegyezni, hogy a példák szerint általában független, a rendszerirányítótól is különálló, kereskedelmi központot létesítenek. (6) A nyitott piaci folyamtok hatósági szabályozása és ellenőrzése A nyitott piaci folyamtok megfelelő törvényi/hatósági szabályozása és ellenőrzése a feltétele a piac helyes működésének, az általános energiapolitikai, környezetvédelmi és ellátás biztonsági célkitűzések érvényesítésének. Ennek jó előkészítése a külföldi tapasztalatok szerint is jelentős munkát igényel, amelynek sikeres teljesítéséhez a jogi és gazdasági szakembereken kívül a műszakiak bevonása is szükséges. Hatósági feladat a monopol helyzetű szállítók és szolgáltatók árainak (szállítási tarifák, rendszerszintű szolgáltatások), valamint a szolgáltatások minőségi jellemzőinek meghatározása, ül. ellenőrizése. Hatósági feladat a termelői prioritások (pl. hazai energiaforrások) és a szállítási prioritások meghatározása, valamint a támogatások (megújuló forrásokra) alkalmazásnak ellenőrzése. Az EU piac nyitása után is fenn kell tartani a nem EU országokból az import állami ellenőrzését, illetve korlátozását. (7) A piaci szereplőktől független szakértő szervezet megbízása az erőműrendszerfejlesztési igényeinek meghatározásával, azaz távlati tervezésével Az erőművek élettartama év, tehát a távlati tervezés a nyitott piac esetén sem nélkülözhető. A független szakértő szervezet a termelök, szállítók és szolgáltatók adatszolgáltatásainak figyelembevételével és a piaci kockázatok értékelésével kell, hogy készítése a távlati terveket az új erőmüvi kapacitások létesítésének az EU irányelvek szerinti előkészítéséhez. Az ad hoc bizottság vezetője: Dr Varjú György okl. villamosmérnök, egyetemi tanár; tagjai: Balázs Péter okl. villamosmérnök, Dr. Benkó Imre okl. villamosmérnök, Hatvani György okl. villamosmérnök, Dr. Krómer István okl. villamosmérnök, Rózsa Sándor okl. villamosmérnök, Zarándv Pál okl. villamosmérnök, a MEE tagjai. 272 ELEKTROTECHNIKA

7 Villamos fogyasztóberendezések Az instabus EIB épületüzemeltetési és felügyeleti rendszer Gondolatok egy újabb cikksorozat elé Az "Atomenergetika" és az "Internet" cikksorozatok után egy újabb sorozattal kívánjuk Olvasóinkat "meglepni". Ismét olyan témát kerestünk, amelyről úgy gondoljuk közérdeklődésre tarthat számot, újszerű, új technikát, új technológiát képvisel, az eddigiektől eltérő, másik szakterületet érintő téma. Olyan téma, amelyről "általános műveltségi" szinten azért miden villamosmérnöknek tudnia kell, még ha nem ezen a szakterületen dolgozik akkor is. Már régóta azon törtem a fejem, hogy hogyan is fogom "elövezetni" az új sorozatot. Kerestem azokat a gondolatokat, amelyekkel felkelthetem Kedves Olvasóink érdeklődését, és valami pluszt is adhatok az új sorozathoz azon belül, amelyet annak szerzője Dr. Kovács Károly cikkeiben közöl. Eszembe jutott egy érdekes dolog. Nevezetesen az, hogy valamikor a '70-es évek elején, közepén Szepessy Sándor az OMFB főosztályvezetője, volt főtitkárunk vezetésével készült egy OMFB tanulmány, amelynek címe ha jól emlékszem "Az elektronika behatárolása az erősáramú elektrotechnikába" volt. A tanulmány célja az volt, hogy felmérje az elektronika, a digitális technika akkori hazai és nemzetközi helyzetét, színvonalát és egyben útmutatást adjon a fejlődés lehetséges irányairól, és meghatározza a hazai fejlesztés lehetőségeit, célját. Nagyon sokan vettünk részt ennek a tanulmánynak a kidolgozásában, jó kis "brain storming"-ok voltak a bizottsági megbeszéléseken. Arra gondoltam előveszem az akkor készült tanulmányt. Milyen érdekes lesz megnézni azt, hogy húszon...egynéhány évvel ezelőtt hogyan láttuk az akkori jövőt, ami természetesen ma a jelen. Gondoltam idézek majd az akkori gondolatokból. Feltehetően lesz benne számos ma már nevetségesnek tűnő gondolat is ezen majd jót mosolygunk, de bizton találni fogok olyan gondolatokat, amelyek ma is helytállóak, és amelyek az akkori magyar műszaki társadalom "bölcs előrelátására" mutattak. Sajnos azonban ez nem sikerült. Bár sokan emlékeznek e tanulmányra, azok közüí akiket megkerestem, annak elkészülési körülményeire, de kézzel fogható példány abból se égen, se földön úgy néz ki ma mar nem található. Még magában az OMFB-ben sem. így azután mankó nélkül magamra maradtam. De azért egy gondolat erejéig visszatérek az "Elektronika behatolása az erősáramú elektrotechnikába" tárgyú tanulmányra. Én úgy érzem, hogy már maga ez a cím is sokatmondó. Ebben ugyanis benne van minden, ami ma van. Nevezetesen többek között az EIB instabus is az, hogy az élet minden területét átszövi (át fogja szőni) a digitális technika, a számítógép, mint az irányító rendszerek központi, intelligens egysége stb. Hát erről ennyit. Bár jól esik egy kicsit nosztalgiázni! Az épület villamosság tipikusan egészen a '90-es évek eleje-, közepéig könnyen áttekinthető, viszonylag primitív erősáramú villamos rendszer volt. Amikor már automatizált, több szabadságfokú robotokkal üzemelő gyártó rendszerek működtek, a Holdon voltunk, az űrben sétáltunk az épületvillamosítást még mindig a maga hagyományos formájában tervezték és vitelezték ki. De amilyen későn jött az épületüzemeltetési- és felügyeleti rendszer, az EIB instabus gondolata, olyan gyorsan fejlődött és terjedt el. A gyors fejlődést két dolgot segítette elő: Az egyik, hogy a megvalósítás eszköze, maga a "busz rendszer", illetve az ehhez csatlakozó intelligens interfészek az instabus gondolat megszületésekor már rendelkezésre álltak, de nemcsak rendelkezésre álltak, hanem jelentős tapasztalatok halmozódtak már fel a különböző busz rendszerek üzemeltetésével. A másik, igény az épületek automatizálására, amely elemi erővel jelentkezett, és gyors utat kívánt törni magának. Miről is van tulajdonképpen szó? Ma egy korszerű épületben a különféle funkcionális, szabályozott fogyasztók és rendszerek számos fajtája megtalálható. Ilyen fogyasztók többek között az épület fűtése, a hűtése, a szellőztetése, a világítása, a szalagfüggöny működtetése, a külön számítógépes hálózat üzemeltetése, a behatolás elleni védelem, a tűzvédelem, a reklámvilágítás, és még nagyon sok minden lehet. Ezen rendszerek működtetése ma már csak automatikusan képzelhető el. Az automatikus működtetés igényli a különböző helyeken elhelyezett érzékelöket, amelyek segítségével a szóban forgó berendezések optimális működtetése biztosítható. Ily módon lehet csak az épület energia felhasználását, az egész rendszer működését optimalizálni, így lehet elkerülni a szubjektív beavatkozásokat, a hibás üzemviteli utasításokat, a véletlenekből adódó esetleges haváriákat. Ma már egy korszerűen felszerelt épület, legyen az bank, biztosító társaság, állami hivatal, stb. jelentős, bonyolult, drága és energiaigényes "üzem". Az instabus rendszer ezt az "üzemvitelt" hivatott irányítani. Az instabus megjelenése további fejlődés lehetőségeit biztosítja. Hagyományos szerelés esetén az erősáramú vezetékek mellé külön kiépítették az adott készülék vezérléséhez szükséges ún. gyengeáramú érpárokat, illetve azok rendszerét. Ezeket a vezeték kötegeket néha nagyon vastag volt a vezérlés helyére gyűjtötték Össze, hogy aztán megfelelően rendezzék a kábelköteget a vezérlés részére. Ez a módszer bonyolult, drága, nem kellően rugalmas stb. Ha azonban a több száz, esetenként több ezer vezérlő kábel helyett egy busz rendszert építünk ki, és azon digitális úton biztosítjuk az adatforgalmat, ez már az előző esettel szemben minőségi változást jelent. Ez utóbbi esetben gyökeresen új helyzettel találjuk magunkat szemben. Erre a busz rendszerre "fel tudjuk fűzni" az önmagukban intelligens berendezéseket, ugyancsak ezen az úton tudjuk a legkülönböa funkcionális berendezésekhez, hogy azok a kapott jeleket évfolyam 8. szám 273

8 Villamos fogyasztóberendezések feldolgozva, azokat értelmezve, optimálisan elláthassák feladataikat. Egy ilyen rendszer gyors, rugalmas, intelligens, hasonlóan más digitális elven működő rendszerekhez, nem zavar érzékeny és hallatlanul megbízható. Egy feltételnek kell teljesülnie mint minden más busz rendszeren keresztül csatolt rendszernek nevezetesen annak, hogy az alkalmazott berendezések kimeno/bemenö portjai instabus kompatíbilisak kell legyen. Ennek biztosítására jöttek létre a különböző szervezetek ezekről a cikksorozatban majd bőven lesz szó, amelyek a vonatkozó egységesítést koordinálják. Az instabitf-szal kapcsolatban gondolataim egy kicsit elkalandoztak a számítástechnika és az életünk egyéb összefüggéseire. Ma már valóban szinte nagyítóval kell keresni az élet azon területeit, ahol még a számítástechnika, a digitális technika nem vetette meg a lábát. Megszoktuk a számítástechnika "jelenlétét" és már észre sem vesszük, hogy a nap 24 órájában velünk van. Nincs olyan technológiai folyamat, legyen az egy atomerőmű, egy távközlési rendszer, különböző navigációs rendszerek, a kommunikáció minden területe, egy szerszámgép, egy komplett gyártósor, egy gépkocsi, a haditechnika minden ága, háztartás stb., ahol a számítástechnika ne lennejelen. Egyszerűen az élet ma számítástechnika nélkül elképzelhetetlen. A számítástechnika láthatóan "átszövi" teljes életünket. Minőségileg változik minden körülöttünk, és ezzel a mi életünk is. Jelentős iparágak jöttek létre (jó tipp a tőzsdére!), ezek növekedése beláthatatlan. Bár a számítógéppel irányított rendszerek hihetetlenül megbízhatóak, de életünk a számítástechnika által mégis csak sebezhető. Ez most nagyon jól érzékelhető az ún. "Y2K" a kétezredik évre való fordulást követő várhatóan előadódó problémákon. Milliárd és milliárd dollárokat költenek az előadódható problémák kiküszöbölésére, de a legoptimistább becslések szerint is a működő rendszerek 15%-a valami váratlant fog produkálni. Pesszimista becslések szerint ez a valószínűség elérheti a 60%-ot is (Forrás: Scientific American). Az összes gondjával, bajával együtt a számítógép azonban alapvetően pozitív hatásokat generált életünkben. Visszatérve az instabus-hoz. Remélem, hogy ez új sorozattal is tudunk valami érdekeset, tanulságosat nyújtani Kedves Olvasóinknak. Dr. Bencze János 274 ELEKTROTECHNIKA

9 Villamos fogyasztóberendezések Az instabus EIB épületüzemeltetési es felügyeleti rendszer I. dr. Kovács Károly Egy kis történelem Az 1980-as évek második felében a villamos installációtechnikában vezető német cégek innovációs tevékenységének köszönhetően megfogalmazódott egy az épület teljes egészét lefedő épületirányító és felügyeleti rendszer iránti igény, amely a számítástechnikában már megismeri soros busz elvén, azaz a digitális technikán alapul. Az alapgondolat egy olyan buszrendszer kifejlesztése volt, amelynél minden buszrésztvevő egyenrangú, és a rendszer működése központi felügyeleti számítógép nélkül lehetséges ben a cégek egy fejlesztő közösséget hoztak létre, a- melynek feladata egy ilyen buszrendszerű épületirányító és felügyeleti rendszer létrehozása volt. A rendszer elnevezése European Installation Bus {EIB) is jelzi az európai összefogást és a közös koncepciót ben alakult meg az European Installation Bus Association (EIBA), amelynek alapító tagjai között ott van az összes erősáramú installációtechnikában mérvadó európai cég (77 alapító tag). A rendszer Az ipari és bankszektorban, valamint irodaházakban és szállodákban az épületekkel szemben támasztott követelmények az utóbbi évtizedekben jelentősen megemelkedtek. Ezek a nagyobb kényelem, az üzemeltetési költségek csökkentése, rövidebb szerelési és átépítési idő, nagy flexibilitás a szobák berendezésének megtervezésénél és átalakításánál, és a nagyobb biztonság. Ezen igények teljesítéséhez egyre több információ átvitelére van szükség, amely a hagyományos villamos installációs technika esetén a lefektetett villamos vezetők számának drasztikus emelkedéséhez vezet. Ennek következtében a szerelési költségek emelkednek és a hibadiagnosztika is egyre nehezebbé válik. Az ilyen rendszer jellemzője, hogy az egyes funkciókat egymástól különböző felépítésű és működésű, egymástól elszigetelt rendszerek irányítják, amelyek egymással nem vagy csak nagyon nagy ráfordítás árán tudnak kommuniúr. Kovács Károly okl. villamosmérnök, a MEE ta&ja kálni. Átépítések és bővítések a rendszer flexibilitásának hiányában csak nagy befektetéssel oldhatók meg, és az installáció átláthatatlanságához vezetnek. Az installáció busz {EIB = European Installation Bus) sokoldalú igények és követelmének esetén is átlátható, gazdaságos megoldásokat kínál korszerű és jövőbemutató technológia alkalmazásával. Az EIB esetén minden vezérlési, szabályozási, felügyeleti, visszajelző funkció egyetlen érpár segítségével megoldható. Ehhez az érpárhoz csatlakozik minden buszrésztvevő, amely lehet érzékelő, beavatkozó és rendszerkomponens. Természetesen a végkészülékek (fényforrások, reluxamozgató /. ábra. Elszigetelt rendszerek motorok stb.) energiaellátása továbbra is a hagyományos 230 V-os hálózatról történik. A hagyományos elektroinstallációs rendszerrel szemben, ahol minden vezérlési feladathoz külön vezérlövezeték szükséges, az installációs busz esetében az információ (a vezérlőparancs vagy visszajelzés) digitálisan egy adattávirat fonnájában jut el minden, a buszra csatlakozó résztvevőhöz. Alapvetően minden résztvevő veszi a táviratot, de csak az dolgozza fel, amelyik a táviratban saját címét felismeri. AZ EIB rendszer definíciószerűen nem más mint buszkészülékek összekötése installációs buszon keresztül egy olyan rendszerré, amely egy adott épületben a különböző funkciókat végrehajtja. Az intelligencia a buszkészülékekben van és az információcsere közvetlenül a buszkészülékek között megy végbe. Átviteli médiumok Ma már a busztechnikában ismert szinte összes médium felhasználható az információ-továbbításra évfolyam 8. szám 275

10 Villamos fogyasztóberenclezések 2. ábra. Az instabus EIB rendszer Árnyékolt, csavart érpár A leggyakrabban használt átviteli mód. Átviteli sebesség 9600 bit/s. Powerline Az erősáramú elosztóhálózaton történik az információtovábbítás. Átviteli sebesség 1200 bit/s. EIBnet Lehetővé teszi oz adatátvitelt az informatikai hálózatokon is mint pl. az ethemet (10 Mbit/s) vagy internet Rádiófrekvenciás átvitel Átviteli sebesség 38,4 kbit/s Üvegszálas kábel A csavar érpáras rendszeméi nagyobb távolságok esetén és/vagy épületek között célszerű üvegszálas kábellel átvinni az információt. Infravörös átvitel Infravörös kézi adókkal helyi funkciók kezelhetők. EIB táviratok átvitelére ez a médium egyenlőre még nem alkalmas. Az EIB rendszer előnyei Az EIB a hagyományos épületinstallációs rendszerekkel szemben a következő előnyökkel rendelkezik: Jövőbe mutató, korszerű technológia: A számítástechnika alkalmazásával egy olyan épületinstallációs rendszer jön létre, amely tulajdonságaival és egyre bővülő timkcióival korszerű technikát képvisel és a XXI. századba mutat. A rendszer decentralizált, osztott intelligenciájú és hierarchikus felépítésű : Az EIB esetén nincs szükség központi vezérlőegységre, mert minden buszra kapcsolt résztvevő saját intelligenciával rendelkezik. Az EIB rendszeren belül három szint különböztethető meg: a vonal, a körzet, és a rendszer. A hierarchikus felépítésnek köszönhetően egy vonalon létrejövő zárlat vagy feszültségkiesés a többi vonal működését nem befolyásolja, így a teljes rendszer nagy megbízhatóságú. A buszrésztvevők energiaellátásán( amely a buszvezetéken történik) kívül az információcsere is hierarchikus szervezésű. Egy vonalon kiadott távirat csak akkor jut el másik vonalra, ha azon a vonalon található résztvevőt szólít meg. Ennek megfelelően a buszvonalon a "csúcsforgalom" elkerülhető. Az, hogy egy távirat eljusson-e egy olyan vonalra, ahol AC230V megszólított résztvevő nincs, az a tervezőtől azaz a programozástól függ. Energiatakarékos és környezetkímélő é- pületüzemeltetés: Az EIB alkalmazásával és energiamenedzsment funkció integrálásával az épületüzemeltetésben jelentős energia-megtakarítás érhető el, így csökkennek az üzemeltetési költségek, valamint védhető a környezet is. Gyors alkalmazkodás a felhasználói igényekhez és nagy flexibilitás:! -AC 230 V Ha az épület funkciója megváltozik, a helyiségeket át kell alakítani, vagy az üzemeltető az üzemeltetési tapasztalatok birtokában meg akar változtatni egyes globális vagy helyi, szobákhoz kötött funkciókat, akkor ez pillanatok alatt elvégezhető a résztvevők átprogramozásával. Problémamentes bővítés: Lehetőség van arra, hogy az EIB rendszert fokozatosan több év alatt vezessük be (esetleg emeletenként) a teljes épületben. De az sem jelent problémát, ha új funkciókat akarunk a már meglévők mellé installálni. Egyszerű tervezés és installálás: Az EIB rendszer tervezése és installálása egyszerű, az átlátható, egyszerű topológia következtében. Ezzel mind a tervezés mind a szerelés alatt jelentős idő takarítható meg. A tűzveszély csökkentése: A lefektetett kábelek számának csökkenése következtében a tűzveszély jelentősen csökken. A készülékek kompatibilisek a szabványosítás következtében: Az EIBA biztosítja, hogy a különböző gyártók termékei egymással csereszabatosak legyenek. TáwezérelhetŐ: A buszra kapcsolt készülékek infravörös távvezérlővel ís irányíthatók, sőt egyes helyeken a buszvezeték helyettesíthető infravörös adatátvitellel is. Az EIB alkalmazási területei A következőkben nézzük meg kicsit részletesebben, hogy milyen funkciók akár mindegyikének együttes ellátására is alkalmas az EIB rendszer. A világításvezérlés és felügyelet: általános és kiemelő világítás automatikus vezérlés [fény, idő (napi, heti, éves program), jelenlét függvényében] kézi vezérlés ki-, bekapcsolás, fényerőszabályozás központi és helyi vezérlés akár egyidejűleg biztonsági világítás ki-, bekapcsolás idő, feszültségfüggő vezérlése Redőnyök és reluxák vezérlése központi vezérlés (szélsebesség, fény, idő, fagy, hó, jég függvényében) helyi vezérlés 276 ELEKTROTECHNIKA

11 Villamos fogyasztóberendezések lammellaállítás és fel, le fimkció Fűtés, klímaberendezések és a szellőzés vezérlése szobánkénti, egyedi helyiségszabályozás hőmérséklet, páratartalom, idő függvényében elektromos, elektrotermikus és más szabályozószelepek, mint pl. elektropneumatikus szelepek vezérlése külső hőmérsékletfüggő szabályozás befiívó, elszívó rendszerek vezérlése páratartalom, léghőmérséklet, légminőség függvényében állapotfelügyelet, riasztás Felügyelet és visszajelzés, üzemállapotok kijelzése üzemállapotok kijelzése, regisztrálása központi, egyedi parancsok kiadása LCD kijelzők, kijelző és nyomógombos táblák Az üzemállapotok megjelenítése, valamint vezérlési parancsok kiadása PC számítógépen is lehetséges vizualizáló szoftver segítségével Terheíésmenedzsment maximumfelügyelet és maximumkorlátozás Tűzjelzés optikai, ionizációs füstérzékelés hőmérsékletváltozás érzékelés diszpécserközponti, vagy külső telefonos riasztás kommunikációs modullal Behatolásvédelem, vagyonvédelem infirás mozgásérzékelés, ablak-, ajtónyitás érzékelés, üvegtörés érzékelés, telefonos riasztás Ipari üzemekben paraméterek figyelése, regisztrálása, pl. motorok hőmérséklete, sűrített levegős rendszerekben nyomás, szivárgásérzékelés, folyadékszint-kijelzés lehetséges Az EIB alkalmazása esetén a vevőt elsősorban az érdekli, hogy a beruházási költség minél alacsonyabb legyen, és ha a vevő saját magának építi az objektumot a pénze az energiamegtakarítások révén minél előbb megtérüljön. A 3. ábra alapján az EIB rendszert elsősorban ott érdemes alkalmazni, ahol több különböző funkciót használunk, például a világítás vezérlés mellett ámyékolóvezérlés és futés/hűtésszabályozás is van, valamint a helyi működtetésen kívül központi beavatkozás is szükséges és automatikus vezérlések is vannak a rendszerben. Az energiamegtakarítás révén tamirmkm egy EIB rendszer tipikus megtérülési ideje 3. ábra. Ár-teljesítmény viszony 0,5 4 év. Az EIBA feladatai Az EIBA a belga törvények szerint alapított egyesület brüsszeli székhellyel. Az EIB feladata többek között az egyes gyártók készülékei kompatibilitásának biztosítása, a képzések koordinálása és elismerése, a szabványosítás előkészítése, irányelvek és vizsgálati előírások készítése, a minőség felügyelete, az EIB védjegy használatának engedélyezése stb. Az EIB rendszer óriási előnye, hogy egy rendszeren belül több gyártó készülékeit lehet installálni, amelyek teljes körű kommunikációra képesek egymással. Az EIB elnevezés mellett néhány gyártó, amelyek tagjai az Insta társaságnak jogosultak az instabus bejegyzett márkanevet is használni. Az ismertebb tagok közül a teljesség 4- áhra - Az ElB lo tí ó igénye nélkül megemlítünk néhányat: ABB Stotz-Kontakt, Ackermann, AEG, Berker, OBO Bettermann, Bosch-Siemens Háztartási Gépek GmbH., Busch-Jaeger, Dehn und Söhne, Gira, Grasslin, Jung, Kleinhuis, Kopp, Merten, Schupa, Siemens, Stiebel Eltron, Viessmann, Wago, Wieland, Zumtobel. Az EIBA dolgozik az EIB rendszer kibővítésén és továbbfejlesztésén. Az új átviteli médiák bevonása mellett egy úgynevezett "Konvergencia" program keretében tárgyalásokat folytat több más buszrendszer gyártójával egy közös, még szélesebb piaci körben terjeszthető buszrendszer kifejlesztéséről. Az ETS: a rendszer tervezése és beüzemelése Az ETS {EIB Tool Software) az EIB rendszerek tervezéséhez, üzembe helyezéséhez és diagnosztizálásához szükséges eszköz (szerszám). Az ETS program a sok gyártó ellenére teljesen egységes és Magyarországon csak a brüsszeli EIBA központon keresztül szerezhető be. Az ETS legutolsó verziója az ETS 2.0 VI. 1, amely a korábbi verziók jelentős átdolgozásával jött létre. Az ETS főbb részei a következők: tervezés üzembe helyezés diagnosztizálás archiválás termékadatbázis karbantartása Tervezés A tervező programrész rendelkezik egy az épület építészeti felosztását követő könyvtárstruktúrával, ahol a buszkészülékek helyiségenként helyezhetők el és egy csoportcímáttekintés ablakkal, ahol a csoportcímek vannak fő-, közép- és alcsoportok szerint rendezve. Az ETS-sel történő tervezés menete a következő: készülékek kiválasztása és elhelyezése az épület struktúrájában logikai címek létrehozása a csoportcímáttekintés ablakban és ezek készülékekhez rendelése alkalmazói programok paramétereinek beállítása Üzembe helyezés Az üzembe helyezés a tervezésnél már isrriertetett vonaláttekintés és csoportcímáttekintés ablakokkal rendelkezik. Az üzembe helyező programban lehetőség van új készülékek definiálására vagy készülékek alkalmazói programjainak, paramétereinek megváltoztatására. Azonban új készülékek definiálásakor vagy készülékek törlésekor a változások az alaprajzra nem kerülnek rá. A változásokat az alaprajzra a tervező programrészben kell felvinni. A programozás, üzembe helyezés menete a következő: fizikai cím letöltése az alkalmazói program letöltése vonal-/tartománycsatoló esetén a szűrőtáblázat letöltése évfolyam 8. szám 277

12 Villamos fogyasztóberendezések Diagnosztizálás Az üzembe helyező program menürendszerében találhatók meg a diagnosztizáláshoz szükséges parancsok is, mint például a: résztvevők ellenőrzése Ezzel a paranccsal a terv és a megvalósított rendszer összehasonlítása történhet Buszvonal meg. távirat küldése Egy kiválasztott csoportcímre a felhasználó által megadott tartalmú távirat küldhe- 230/400 V tő el. csoport olvasása Az egyes résztvevők kommunikációs objektumai állapotának kiolvasását tesz lehetővé. résztvevő olvasása A résztvevő EEPROM tartalmának kiolvasását és hexadecimális formában történő megjelenítését teszi lehetővé. hibaflag-ek visszaállítása A hibás táviratforgalom során beírt hibaflag-ek normál állapotba állítása végezhető el. táviratforgalom rögzítése Ezzel a paranccsal megadott triggerelési feltétel teljesülése esetén minden, a busz adott pontján közlekedő távirat rögzítésre kerül. felvett táviratok analizálása Az előbbi paranccsal felvett táviratok tartalma jeleníthető meg. Termékadatbázis karbantartása Az EIB készülékgyártók floppy-lemezen vagy az interneten kínálják a készülékeikhez előre megírt alkalmazói programokat. Egy készülékhez általában több program tartozik, a tervező/beüzemelő az adott feladathoz legjobban illeszkedő programot választja ki a tervezés során. A floppyn vagy interneten beszerzett tennékadatbázist az ETS szoftverbe importálni kell. J. ábra. Érzékelők és beavatkozók Érzékelők Beavatkozók Az alkalmazói program a beállított paramétereivel csak az ETS-en keresztül tölthető le a készülékbe. Fogalmak A buszrésztvevőket csoportosíthatjuk aszerint, hogy milyen funkciót látnak el. Vannak az ún. rendszerkomponensek, amelyek a busz működéséhez alapvetően szükségesek, ilyenek pl. a tápegység, a vonalcsatoló, a tartománycsatoló, vonalerősítő, adatsín, összekötő, buszkapocs, túlfeszültséglevezető stb. Az érzékelők azok az elemek, amelyek valamilyen fizikai mennyiséget érzékelnek, villamos jellé alakítanak, majd digitális formában a buszra küldenek. Ilyenek pl. a nyomógombos kezelőfelületek, szobatermosztát, alkonyatkapcsoló, fényérzékelő, bináris bemenetek stb. A beavatkozók az érzékelők által kiadott parancsokat leveszik a buszról, dekódolják és a bennük lévő parancsokat végrehajtják, azaz a hozzájuk kapcsolt végkészülékek működését vezérlik. Ilyenek pl. zsaluvezérlő, bináris kimenetek, terheléskapcsolók, fényerőszabályzók, elektromotoros fűtésszelepek stb. Száz éve villanyfényben Gyulafehérvár A budapesti "Részvénytársaság villamos és közlekedési vállalatok számára" tulajdonában létesített "Gyulafehérvári villamostelep" 1899-ben kezdte meg az energiaszolgáltatást. A Nicholson gyártmányú két egyenként 96 kw-os függőleges dugattyúkkal kialakított gőzgép egy-egy Ganz gyártmányú 100 kva-es generátort hajtott, amelyek 3-42 Hz, 2100 V-tal táplálták az elosztóhálózatot. A hálózat faoszlopain elhelyezett, faszekrényekben védett száraztranszformátorok V-ot szolgáltattak a háromvezetékes fogyasztói hálózat számára. A 2 kv-os elosztóhálózat egyik leágazása a gyulafehérvári várerödöt táplálta. A megnövekedett fogyasztói igények kielégítésére 1907-ben egy harmadik gépcsoportot létesítettek, hasonló rendszerű gőzgéppel és 200 kva-es Ganz-generátorral ben a város lakosságának száma a közvilágítást 192 izzó- és 4 ívlámpa, a magánvilágítást 4300 izzó- és 12 ívlámpa látta el, az utóbbit 480 fogyasztásmérőn. Ugyanebben az évben a város elöljárósága megváltotta a teljes villamos energetikai létesítményt. Ezt követően megállapította, hogy a szolgáltatandó villamos energia lényegesen olcsóbb lehet, ha Szászsebes vízerőművéhez csatlakoznak. A két város elöljárósága 1913 októberében szerződést kötött, és ennek alapján 15 km nyomvonalhosszúságban egy 3-15 kv-os távvezeték létesült, amelyről Gyulafehérvár egy transzformátorállomáson 3~5O Hz frekvencián 200 kw-ot vételezett 2 kv-os elosztóhálózatára. A hálózati frekvenciák eltérő értékeinek és az tárgyalásoknak problémái több éven át tartó munkák révén nyertek megoldást. Gyulafehérvár első hőerőművét és Szászsebes eíső vízierőmüvét szemléltető korabeli postai képes levelezőlapokat a Magyar Elektrotechnikai Múzeum Szakkönyvtára tárolja. Z. f. Elektrotechnik, ; Elektrotechnika, Horváth K. Gvitla 278 ELEKTROTECHNIKA

13 Hírek A nukleáris biztonság magyarországi helyzetének nemzetközi értékelése A nukleáris biztonság jelenlegi hazai hatósági rendszere az Európai Unió szakértőinek közreműködésével került kialakításra a kelet-közép-európai országok nukleáris biztonsági hatóságainak megerősítésére indított regionális segélyprogram keretében. A hatósági tevékenység erősítésére irányuló segélyprogram tovább folytatódik, amelynek Magyarország is kedvezményezettje. Az Európai Unióhoz való csatlakozás fontos lépése volt az elmúlt időszakban a hazai és a közösségi jogszabályok helyzetének áttekintését célzó átvilágítási (screening) eljárás. Az atomenergia alkalmazásának biztonságát érintő jogszabályok megtárgyalására két külön fejezetben, az energetikai és környezetvédelmi témák között került sor Brüsszelben 1998 novemberében, illetve 1999 februárjában. A tárgyalások eredményeként egyértelművé vált, hogy Magyarország az atomenergia alkalmazásának biztonságával Összefüggő témakörben nem kér derogációt és érdemi probléma ezen a területen nem merült fel. Az atomenergia biztonságos alkalmazása területén a jelenlegi jogharmonizációs tevékenység elsősorban a sugárvédelemmel, a radioaktív anyagok és hulladékok országhatáron való átszállításával, a nukleáris balesetek elhárításával, valamint az Európai Unió más országokkal kötött nemzetközi megállapodásaival összefüggő közösségi joganyagra vonatkozik. Ezzel kapcsolatos felülvizsgálatok és a hazai bevezetéssel összefüggő intézkedések kialakítása folyamatban van. A nukleáris biztonság területen az Unió keretében közösségi szabályozást nem alakítottak ki. A csatlakozni kívánó országokban a nukleáris biztonság helyzetének megítélésére az Európai Unió külön felülvizsgálatot szervezett, amelynek elvégzésére a tagországok nukleáris biztonsági hatóságainak vezetői kaptak megbízást. A megítélés alapja az Unió tagországaiban kialakított és követett hatósági gyakorlat volt. A felülvizsgálat a hét tagjelölt országra terjedt ki. A felülvizsgálat eredményeként a magyar hatóság és a magyar atomerőmű a legjobb minősítést kapta. A jelentés Magyarországról szóló része többek között az alábbiakat tartalmazza: "A jogszabályok és a nukleáris biztonság egyéb szabályozása aktuális szinten van és kedvezően hasonlítható össze a nyugati országokban alkalmazott elvekkel. Az Országos Atomenergia Hivatal helyzete független a nukleáris energiát támogató szervektől. " Sajtóközlemény április 12. Schneider Electric: új arccal a XXI. század ipari kihívásai előtt a sikeres arculatváltás mögött kiemelkedő hazai és nemzetközi eredmények A korábban Groupe Schneider néven világszerte ismertté vált, a villamosenergia-szállítás és- elosztásában, az ipari folyamatirányításban és automatizálásban piacvezető, közel 130 országban tevékenykedő vállalat ambiciózus célt tűzött ki maga elé: nemcsak az üzleti eredmények alapján, hanem az iparág tevékenységét a vállalat elnevezésben is jobban reprezentáló névváltoztatás és egy dinamikusabb, nyitottabb arculattal a kommunikációs területén is az iparág három legismertebb vállalata közé szeretne kerülni. Ehhez a vállalat dinamikus fejlődése, innovatív termékei és számos országban piacvezető pozíciója biztos hátteret nyújt. A Schneider Electric világszerte több mint alkalmazottat foglalkoztat és világelső több villamosenergia-ipari területen. Ezt a pozíciót a cég több mint 160 éves története során olyan technikai újítások és fejlesztések fémjelzik, mint pl. az első vízi erőmű megépítése vagy az első ipari kommunikációs hálózat kifejlesztése. A közelmúltban megvalósult cégfelvásárlások és profiltisztítás után ma a vállalat elsősorban az ipar (ipari villamos berendezések, automatizálás) az épületek (villamosítás, biztonságtechnikai és vezérlési rendszerek), energia (elosztó hálózatok vezérlése és védelme) és az infrastruktúra (közlekedési és telekommunikációs hálózatok, kommunális intézmények ellátása és működtetése, automatizálás) területén tevékenykedik, s olyan ismert márkákat tudhat magáénak mint pl. a Merlin Gerin, Square D, Modicon vagy a Telemecanique. A vállalat bevétele és eredménye évről évre dinamikusan növekszik ban a forgalom elérte az 50 milliárd francia frankot, a nettó eredmény pedig a 2,7 milliárd frankot. Folyamatosan nő a kutatás-fejlesztése, az ipari beruházásokra és a képzésre fordítható összegek nagysága is. Ezen utóbbi tevékenységre a Schneider Electric különösen nagy hangsúlyt fektet, s nemcsak saját munkatársaival, hanem partnereivel is szervezett oktatás keretében rendszeresen megosztja tapasztalatait. Nem kevésbé sikeres a Schneider Electric 100%-os tulajdonú magyarországi vállalata a Merlin Gerin Vertesz Villamossági Rt. is. A hazai piacra lépés (1991) óta 5 fő üzletágban (ipari folyamatirányítás, automatizálás, nagy- és középfeszültségű energiaelosztás és szállítás, kisfeszültségű végelosztás, valamint kisfeszültségű teljesítmény elosztás) folyamatosan erősíti piaci pozícióját. Tavalyi árbevétele meghaladta a 9 milliárd forintot, adózás előtti eredménye a 800 millió forintot. A vállalat az elmúlt évek során számos bevásárlóközpontnak (Mammut, Cora, Tesco, Pólus Center, az épülő Nyugat City Center) szállított kapcsoló- és elosztóberendezéseket, ipari létesítményekhez (Denso, Alcoa, TVK) transzformátor állomásokat és elosztóberendezéseket, nagy budapesti építésekhez (dél-budai egyetemi létesítmények, BME informatika, Sportcsarnok) kapcsoló- és el osztó berendezéseket. A kismegszakítók piacán egyre élesedő verseny kihívásaira a Bakony márkanév akvizíciójával válaszolt, s azzal vezető piaci pozícióra tett szert ezen piaci szegmensben is. A széles körben ismert Bakony márkanév alatt forgalmazott kínálat folyamatos bővítésével az MGV Rt. a lakossági villamos szektorban elért piaci pozícióját kívánja erősíteni. Magyarországon elsőként a Schneider Electric rendszeresen, szervezett oktatás keretében adja át tapasztalatait partnereinek és a szakembereknek őszén nyitotta meg kapuit az a korszerű oktatási központ, ahol ez év végéig közel kétezer villamosipari szakember kap a mindennapi munkáját segítő hasznos ismereteket. A vállalat mögött álló nemzetközi szakmai és pénzügyi háttér, országos lefedettség, nemzetközi minőségi elvárásoknak (ISO) való folyamatos megfelelés, innováció, teljes körű szolgáltatás a tervezés, szerelés, üzemeltetés, karbantartás és a képzés területén, valamint a védőközpontú kereskedelempolitika jó alapot biztosít a vállalat jövőbeni dinamikus növekedéséhez és piacvezető pozíciójának további erősítéséhez. Sajtóközlemény április 26. Helyesbítés A 92. évfolyam 4. szám 73. oldatán a szöveg helyeseti: az elektrokémiai generátorok vonalán az 50 Amp/dm 2 -es cink-levegő áramforrások voltak a csúcseredmények, valamint a mobil tárolók 10 kg-ban (ugyanez ólomban kb. 700 ky) évfolyam 8. szám 279

14 Hírek Megnyílt a Flextronics International második magyarországi ipari parkja A zalaegerszegi létesítmény stratégiai szerepet játszik az ügyfelek gyártási igényeinek kielégítésében Közép-Kelet-Európában A Flextronics International Ltd. (NASDAQ; FLEX), a tervezési, műszaki, gyártási és terjesztési szolgáltatások nemzetközi éllovasa április 28-án jelentette be második magyarországi ipari parkjának megnyitását Zalaegerszegen. A zalaegerszegi létesítmény hivatalos megnyitóünnepségén a magyar kormány magas rangú képviselői és amerikai vendégek vettek részt, többek között dr. Fónagy János államtitkár, Péter Tufo, az Amerikai Egyesült Allamok magyarországi nagykövete, valamint az Egyesült Allamok kereskedelmi kamarájának képviselője. A Flextronics International mostani befektetésének értéke 60 millió dollár, amelyből 30 millió dollárt az új zalaegerszegi ipari park építésére, további 30 millió dollárt pedig a szállítók idetelepítéséhez szükséges infrastruktúra és berendezések/létesítmények fejlesztésére fordítanak az elkövetkező három évben. A zalaegerszegi ipari park 30 hektáros területen épült, ezen belül a Flextronics létesítménye 20 ezer négyzetméteren helyezkedik el. Zalaegerszegen elsősorban rend szer-összeszereléssel foglalkoznak majd, továbbá nyomtatott áramköri kártyákat, PC-alaplapokat, írható CD-lemezeket, tintasugaras nyomtatókat, lézernyomtatókat, DECT rendszerű zsinór nélküli (cordless) telefonokat és egyéb kártyákat gyártanak a Flextronics OEM- (eredeti készülékgyártó) ügyfelei számára. Az új létesítmény várhatóan mintegy ezer dolgozónak teremt új munkalehetőséget a térségben. A Flextronics az ipari parkokkal kapcsolatban kidolgozott egyedülálló stratégiája keretében szállítókat telepít az olcsó munkaerővel ellátott régiókba, közel a fő piacokhoz, amely a szállítási lánc vertikális integrációját, alacsonyabb gyártási költséget és rövidebb piacra jutási időt eredményez. A Flextronics iparipark-modellje jelentős mértékben fokozza a rugalmasságot az üzemeltetés területén, növeli a reagálási képességet és csökkenti a költségeket azáltal, hogy új szolgáltatásokat jelent az ügyfelek számára a szállítási láncban. Az új zalaegerszegi létesítmény mellett a Flextronics International iparipark-hálózatán belül jelenleg Sárváron, továbbá a kínai Doumenben, és a mexikói Gudadalajarában folyik termelés. Az ötödik ipari parkot a tervek szerint még ebben az évben megnyitják a brazíliai Sao Paulóban. (Sajtóközlemény április 28.) Sárvár Egy ipari park sikere Magyarországon A Flextronics International 53 ezer négyzetméteres sárvári ipari parkja jelentős mértékben hozzájárult a közép-európai régióból származó magas bevételek eléréséhez, és sikere komoly szerepet játszott abban, hogy a Fiextronics kész fokozni régióbeli jelenlétét a sárvári létesítmény testvérének, az új zalaegerszegi ipari parknak a megnyitásával, amelyre holnap kerül sor. A sárvári telephelyen alkatrészeket és számítástechnikai termékeket, fogyasztói elektronikai cikkeket, gépjármű-elektronikai termékeket és orvosi berendezéseket gyártanak. A sárvári ügyfélbázist olyan jól ismert nemzetközi vállalatok alkotják, mint például az Alcatel, Grundig, HP, Kodak, Philips (audio- és videoberendezésekkel, monitorokkal és egyéb alkatrészekkel) és a VDO. A sárvári üzemben dolgozó 2200 alkalmazott gépek és rendszerek összeszerelését, műanyagfröccsöntést, gyártást és kikészítést, összeszerelést és tesztelést, valamint minőségellenőrzést végez a nemzetközi megrendelő számára. A Fiextronics ipari parkja a helyben létesített vámterületnek köszönhetően fontos elemét képezi egy jól működő szállítói láncnak, hiszen a vámterület a termékek és nyersanyagok szabályozott keretek között történő behozatalát és kivitelét teszi lehetővé. A termékeket elszállító kamionokat például helyben pecsételik le, s így nincs szükség további vám- és jövedéki eljárásra mindaddig, amíg a konténerek sértetlen pecsétekkel meg nem érkeznek a célállomásra. A sárvári ipari park a Flextronics számos különböző szállitóés logisztikai cégének ad otthont, amelyek mindannyian hozzájárulnak az ipari park zökkenőmentes működéséhez. A szállítók idetelepítése elősegíti az ügyfelek költségeinek csökkentését, továbbá racionalizálja a szállítói láncot, lerövidítve ezzel a termék piacra kerülési idejét. (Sajtóközlemény április 27.) 282 ELEKTROTECHNIKA

15 A Villanyszerelőipari Rt. (Vállalat) története Dr. Nagyiványi András Villamos fogyasztóberendezések A villamosítás évszázada a MEE évszázada A Villanyszerelőipari Vállalat gyökerei az állomosítás ( ) előtti időkre nyúlnak vissza, és a múlt még ma is érezteti hatását egyes munkafolyamatokban, munkamegosztásban és szervezetekben Ekkor alakultak az állami villanyszerelő cégek, elsőként a Villanyszerelő Nemzeti Vállalat, amelyet később Elektromos Szerelő Vállalatnak neveztek. Ebben a vállalatban egyesítik az 1948-ban államosított neves nagy építőipari részvénytársaság, a Magyar Gyárépítö Rt. villanyszerelő osztályát, az 1949-ben államosított Müller M. Jenő, Rényi Zsigmond, Alexy György, Holitschcr Zsigmond elismert szerelőcégeinek vagyonát, beleértve azt a szellemi összetevőt (know-how) is, amelyet az idekerült szakemberek örökítettek át az új vállalatba. Ugyanebben az évben alakult az Épületvilágítás-szerelő Nemzeti Vállalat, amely elsősorban három építőipari állami cég: a Kőbányai Középítési NV, a Lágymányosi Középítési NV és a Gyárépítési NV villanyszerelő részlegeiből szerveződött. A mai vállalat harmadik "alapító" cége az Ipari Villanyszerelési Vállalat. Ez Barta Károly, Dembitz László, Haraszti Gyula és néhány kisebb magánvállalkozó államosított üzeméből keletkezett. A Budapesti Villanyszerelőipari Vállalat, az 1965-ben alapított VIV negyedik jogelődje a Villanyszerelőipari Nemzeti Vállalat 1. telepéből alakított önálló vállalat. A nevezett vállahiiükba integrált elit magáncégek, gazdasági, szervezési és műszaki ismeretek, tapasztalatok tekintetében megfeleltek az akkori (háború előtti és utáni közepes vállalati) európai gyakorlatnak. Mindegyiknek volt ütőképes vállalkozói-kereskedelmi szervezete, a nagyobbaknak, például Barta Károlynak, Müíler M. Jenőnek tervezőrészlege, és majdnem valamennyinek kisebb-nagyobb összeszerelő mühelye is. Jellemzőjük a szerelő (installációtechnika) profil volt. 1949_1956 Ez az időszak a permanens szervezeti változások időszaka volt. Vállalati részlegek egyik vállalattól a másik vállalathoz való áthelyezése, vállalati mühelyek centralizációja, vidéki kiren- Dr. Nagiiványi András okl. villamosmérnök, a MEE cs az Egyesületi Tanács tagja deltségek Önálló vállalattá szervezése, a tervezési tevékenység centralizációja a jellemző rá. Ebben az időszakban alakult erősáramú kapcsoíóberendezések gyártására a VILLESZ, erősáramú berendezések tervezésére az ÉVITERV mint önálló vállalat. Az önálló szerelőipari vállalatokat, a VILLESZ-t, 1955-ig az ÉVITERV-et az Ipari Központ "irányította". Egy szerepét érdemes kiemelni: ez határozta meg hogy egy-egy konkrét munkát melyik vállalat végezze ban megszűnt az Ipari Központ, és az önálló állami vállalatok irányítása közvetlenül az Építésügyi Minisztérium hatáskörébe került. Nevezetesen esemény volt ebben nz időszakban egy új ipari üzeni, a VILLESZ gyártelepének felépítése a Budapest, X., Venyige utcában. Tevékenysége hasonlított a mai bicskei üzemhez, feladata elsősorban erősáramú, kisfeszültségű, mezős, szekrényes, tokozott és elosztótáblák gyártása volt. Nem sokkal üzembehelyezése után egy átszervezés kapcsán a VILLESZ-t az Építésügyi Minisztérium irányítása alól a KGM hatáskörébe utalták, s ezzel a villamos szerelőipar egy fontos bázisát vesztette el A Villanyszerelőipari Vállalat közismert nevén VIV július l-jén jött létre, amikor is a Budapesti Villanyszerclöipari Vállalatot (BUDAVILL), az Elektromos Szerelő Vállalatot (ELSZER, korábban W), az Épületvilágítási Szerelő Vállalatot (ÉVISZ) és az Ipari Villanyszerelési Vállalatot (IPVILL) egyesítették. A felsorolt cégek profilja némileg eltért a VIV tevékenységi körétől és elsősorban ipari és kommunális létesítmények villamos szerelésére, szabadvezetékek és kábelek, daruk, villámhárítók, díszvilágítás stb. szerelésére terjedt ki között kevés olyan nagy létesítmény épült hazánkban, ahol a VIV ne dolgozott volna. Vállalkozáspolitikájának alapja "Ott lenni minden kilométerkőnél, és minőségi munkával megnyerni a megbízóinkat.". 35 kv feszültségszintig szinte mindenféle villamos munkát végzett. A vaskohászattól a finomvegyszergyártásig, a kőolaj-finomítástól a lakásszerelésig, a cementgyárak építésétől különböző mikroprocesszoros irányítástechnikai rendszerek üzcmbchclyezcséig, minden munkaterületen ott találhatók voltak a VIV dolgozói. Az építőiparban részt vett a cég a Hejőcsabai, a Beremendi, a Bélapátfalvi Cementgyár, a Lábatlani és a Szentendrei Betonc évfolyam 8. szám 285

16 Villamos fogyasztóberendezések lemgyár építésében. A kohászati berendezések közül a M iskolci Lenin Kohászati Művek, a Dunai Vasmű, az Ózdi Kohászati Üzemek és a Székesfehérvári Könnyűfémmű szerelcsen dolgozott a vállalat, ez a cég hajtotta végre a Magyar Állami Operaház villamos berendezéseinek rekonstrukcióját is. Vegyi üzemek szerelési munkái közül kiemelkedik a Borsodi Vegyi Kombinátban folytatott tevékenység, ahol japán szakemberek mellett kellett helytállni mind minőségben, mind határidőben. Folyamatosan jelen voltak a VIV dolgozói a Százhalombattai DKV szerelési munkáinál. Húskombinátok szerelését végezték Kaposvárott, Szekszárdon, Baján. Az országban több helyütt világbankhitclböl épülő gabonatárolók berendezéseit szerelték. Olyan jelentős budapesti létesítmények Őrzik a vállalat keze nyomát, mint a metró egyes részei, az Őrs vezér téri üzletközpont, a Ferihegyi új leszállópálya és fogadóépület, a Magyar Rádió és Televízió. Osztrák idegenforgalmi hitelből épült, illetve felújított szállodák közül a Penta, a Novotel, a Fórum, az Erzsébet, a Hungária és a Taverna szálló, valamint a Lido kávéház. Számos műemlék épületben létesített a cég díszvilágítást, például a Mátyás-templomban, a Budai Várpalotában, az MTA kongreszszusi termében. Utcáinkon, tereinken is találkozhatunk a vállalat világításszerelési munkáival, mint a Hősök terén, a Jászai Mari téri és Flórián téri aluljáróban, a Lánc-hídon, az Árpád hídon. Az exporttevékenység is tekintélyes volt. Ez a terület mindig eredményes volt, a dollárkitermelési mutatók jobbak voltak az átlagnál és a megbízók mindig elismerték a cég teljesítményét. A VIV szakemberei dolgoztak az NDK-ban külszíni bányák villamosításán, Csehszlovákiában szennyvíztisztító és atomerőmű építésén. Nagyvolumenű munkák voltak az egykori Szovjetunió Fehéroroszország részében a Szövetség gázvezeték építésénél Zslobinban és Tengizben, ahol konverteres acélmű épül! osztrák fővállalkozásban. Algériában cementgyárak és takarmánykeverő üzemek építésében vettek részt, ahová villamos elosztókat is szállított a vállalat, valamint sajtgyári kapcsoló és elosztóberendezéseket a Szovjetunió számos városában épülő gyárakhoz. Iránban, Irakba, Nigériába, Algériába vágóhidak, takarmánykeverők, komplett villamos szerelését végezték. Közvetlenül a megalakulás után megkezdődött a szerelőipari üzemek gyártómühelyeinck összevonása és 1965-ben megalakult a Központi Segédüzem. 196S elején kezdődött a későbbi Előszerelő Üzem (bicske) beruházása. Folyamatosan bővítették a telepet, különösen között, mígnem a m kiterjedésű területen a beépítettség elérte a in -t. Legfontosabb gyártmányok az UKT típusú egy- és kétgyüjtősínes mezős elosztó-berendezés a 12 NTK nagyfeszültségű kapcsolóberendezés, a különféle leinezszckrénycsaládok (ESZ, AMS, RSZ, STE) voltak. Nagy választékban készültek vczérlőasztalok és pultok is. Ma is közismertek a már akkor gyártott alumínium tokozású elosztók, kábeltartó rendszerek között Óbudán a III., Ifuszti út 16. alatti területen 6500 m 2 kiterjedésű raktár, illetve szállítási bázis létesült. Végül említést érdemel, hogy a Wesselényi u. 16. sz. alatti központi épület 1975-ben készült el. A kialakult nagyvállalat, mint a táblázat szemlélteti, sikeresen működött és gyarapodott a tervgazdaság, a keresleti piac, a döntően állami tulajdon és a hiánygazdaság évtizedeiben. A vállalat fontosabb jellemzői Összehasonlításra alkalmas két időpontban 1990-íó'I napjainkig 1990-ben a Villanyszerclöipari Vállalat fővel akkori értéken mintegy 3,2 milliárd Ft termelési értéket ért cl bel- és külföldön. Az átalakulási törvény értelmében, amely szervesen illeszkedett a gazdasági társaságokról szóló, évi VI. törvényhez, a vállalat elindította az átalakulás folyamatát és december 29-én megalakult a VIV Rt. Az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) megbízása alapján a Coopers and Lybrand nemzetközi társaság végezte a cégértékelést. Akkor vagyoni és piaci értéke 1,8 milliárd Ft-ot valamivel meghaladó értéket mutatott. Ez esetben meglepő a piaci érték nagysága. A vagyonérték és piaci érték ritkán esik egybe! Állami vállalatoknál szinte mindig az előbbi a lényegesen nagyobb. A felkért angol szakértői jelentések ezt különösen megerősítették, és ez az összeg határozta meg a későbbiekben a cég eladási pozícióját ben részben saját, részben az ÁVÜ kezdeményezésére, mintegy 20 nagyobb, nemzetközileg isméit társaság vizsgálta meg a cég helyzetét. Az átalakulás pillanatában a magyar állam tulajdonában 47,7 %, egy kisebb osztrák magánvállalat tulajdonában 5 % vagyoni hányad volt, a VIV Jóléti alapítványa és a VIV dolgozóinak birtokában lévő tulajdon tette ki a különbözetet. Különösen érdekes volt az akkori átalakítási folyamatban a dolgozói részvények kérdése, inert a VÍV dolgozói 1988-tól, az ide vonatkozó jogszabályok értelmében vagyonjegyekkel rendelkeztek, amelynek dolgozói részvénnyé történő átalakítása különleges jogi kérdéseket veteti fel. Az érdeklődők körében legelőször az ABB fejezte ki vásárlási szándékát, amelyről szándéklevél is, és a kölcsönös akaratnyilvánítás is megtörtént. Az ABB megtorpanása után a spanyol Cobra és a Siemens AG németországi EV ágazata mutatott egyre mélyebb érdeklődést, majd 1991 kora őszén a Siemens AG vette meg az akkor 74,7%-os állami tulajdonhányadot az ÁVÜ-tŐl. Érdekességként meg kell említeni, hogy a cég menedzsmentjének szándékában állt, (és praktikusan kidolgozásra is került) hogy a céget mielőbb tőzsdére viszi, és esetleges szakmai befektetők hiányában pénzügyi befektetőket keres. A Siemensszel történi előrehaladott tárgyalások kapcsán annak kifejezett kérésére állt cl a cég a szándékától, amelynek megtörténte után véglegesítette a Siemens AG a vásárlási szándékát őszétől a VIV Rt. mint a Siemens vállalata dolgozott december 31-Íg. Az új tulajdonos a berendezésgyártás addig is európai színvonalú területeit továbbfejlesztette, a kapott, illetve következő években elért osztalékot e területek fejlesztésére visszaforgatta Őszén a Siemenst AG vezetése arra az elhatározásra jutott, hogy az addig Magyarországon funkcionáló Siemens Budapest Kft.-t és a VÍV Rt.-t fuzionálja, amelynek technikai lebonyolítása a VIV Rt. nevének Siemens 286 ELEKTROTECHNIKA

17 Villamos fogyasztóberendezések Rt.-re történő változtatásával és az említett Kft.-nek alaptőkeemeléssel történő beléptetésével járt. A tulajdonos gondolata az volt a fúzióval, hogy a Kft. addigi kereskedelmi, valamint a VIV Rt. vállalkozási tevékenységét egyesíti és leteszi egy magyarországi Siemens nemzeti vállalat alapjait. Ez január 1-én megtörtént. E vállalat a Siemens AG országmérlegéhez konszolidálódott már a következő zárási időszakban (1994. szeptember 30.). Az anyavállalatnál történő folyamatos koncepcióváltások következtében a cég azt az elképzelését, hogy a bicskei gyártóbázison a közép-európai piacra kis- és középfeszültségű berendezéseket gyártson, fokozatosan feladta egy olyan koncepció érdekében, amely szerint az összes berendezéscsaládot nagy sorozatban, Németországban gyártja, viszont szerelés tekintetében a fővállalkozói tevékenységét kívánja szélesíteni. Ez arra vezetett, hogy kifejezetten tiltotta a hazai piacon korábban jól bevált VIV típusú, kis- és középfeszültségű berendezések gyártását. Az időközben átvett Siemens-licencek gyártásának korlátozásával, gyakorlatilag a hazai háltéripari tevékenység kiszorításával a cég a VIV által e területen hosszú éveken keresztül kivívott és sikeresen vezetett piacvezető pozícióját fokozatosan elvesztette, és e versenyben fokozatosan háttérbe szorult. Ugyanez mondható el fő vonalakban a szerelési tevékenységről is. A Siemens Rt. a hazai berendezésgyártást és az ilyen jellegű ipari tevékenységet szeptember 30-án befejezte. Körülbelül ezen időszakra tehető, hogy önálló szerelöállománynyal már nem rendelkezett, ami annak a számsornak a tükrében izgalmas, hogy a VIV Rt. többségi tulajdonának megvásárlásakor az akkori létszám 2200 főt némileg meghaladja, amelyből fizikai dolgozó közel 1900 fő volt, s ebből az 1700 főt meghaladta a szakképzett villanyszerelök száma. Kétségtelen tény, hogy 1992-ben néhány száz ember leépítése az erodálási folyamatot már megindította, alkalmazkodva a piac akkori kereslet-kínálat arányaihoz, de a felgyorsított leépítés ban történt. 2. ábra. A fémmegmunkáló üzem részlete A mai újjáalakított Villanyszerelő ipari Rt. néhány kisebb Kft évi összevonásából november 26.-án jött létre 10 millió Ft-os alaptőkével. A társaság alapjában véve a hajdani jól ismert szerelővállalat hagyományait kívánta és kívánja továbbvinni azzal a szellemiséggel, amelyet korábbi munkatársai képviseltek. A tudatosan megtermelt eredmény visszaforgatásával a tulajdonosi kör szélesítésével az rt. ma 115 millió Ft-os alaptőkével tevékenykedik. A Siemenst Rt.-től a hajdani bicskei ipari termelést az ingatlan kivételével visszavásárolta, és ma öntött alumínium tokozása elosztók, kábeliéíra-rendszerek, {!. ábra) közép- és kisfeszültségű kapcsolótáblák gyártásával /. áhra. Kábcllétra-rcnriszcr 3. áhra. Vezetékköteg-gyártás részlete évfolyam 8. szám 287

18 Villamos fogyasztóberendezések i 4. ábra. Az 1998-ban épült bicskei üzem amelyből jelentős értéket képvisel a Bicskén ban beruházott 3700 m -es ipari bázis, amelynek termelése biztos hátteret ad jelentős exportteljesítéssel együtt. (4. ábra) Ma az rt. és közreműködő érdekeltségei egymás közötti teljesítéseket kiszűrve 1998-ban 3,5 milliárd Ft-ot meghaladó termelési értéket ért el, összességében mintegy 400 fő munkavállalóval. E termelésből az ipari termelés 1 milliárd Ft-ot meghaladó volt, amelynek jelentősebb hányada exporttevékenység. A VIV Rt. fő tevékenységi köre az épületvillamosság területére koncentrálódik. Legfontosabb részterületek: épületek és építmények közép- és kisfeszültségű energiaellátó rendszere és berendezései (5. ábra), világítási rendszerek, épületek és építmények hírközlési és informatikai rendszerei, villámvédelmi berendezések, folyamatirányítás és automatika vagyon- és tűzvédelmi rendszerek és berendezések. Referenciáink széleskörűek az ipar, a víz- és szennyvízgazdálkodás, az igazgatási épületek, üzletházak (6. ábra) kórházak, kulturális létesítmények, stb. területén. 5. áhra. Üzletház energiaellátása fskapcsolóberendezés részlete foglalkozik. A modem technológiákat alkalmazó fém-megmunkáló üzem (2. ábra) lehetővé teszi elektrolakatos-ipari gyártmányok előállítását, pl. acél, alumínium rozsdamentes acél szerkezetek előállítását is. Nevezetes terméke még az üzemnek a vezetékköteg-gyártás (3. ábra) gépkocsik és kapcsolóberendezések tő- és működtető áramkörei számára. így az rt. és az érdekeltségei körébe tartozó kft.-k egy kivételével az rt. többségi tulajdonában van, alaptőkéje halmozottan közel 200 millió Ft, halmozott vagyona mintegy 800 millió Ft, Zárszó 6. ábra. Részlet a Mammtlt-Üzletházból Ötven év bemutatása egy viszonylag rövid írás keretében együtt jár azzal is, hogy fontos részletek nem kerülnek említésre. Elsősorban terjedelmi ok miatt elnézést kér a szerző mindazoktól, akikről méltatlanul nem esett szó írásában. 288 ELEKTROTECHNIKA

19 MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET E BUDAPEST = VII., ERZSÉBET-KÖRUT SZ. (Royal-azálloda) M. kir. postatalarékpénztári cheque-szám < $ttetyuit, / /%-** március hó SZ. A tekint-etes Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek, Budapest, A Magyar Elektrotechnikai Egyesület 10 éves fennállása alkalmából tagtársainkat az önnálló felfogáson, vagy kutatáson alapuló munkálkodás terén intenzivebb tevékenységre serkenteni óhajtván, átutalok az egyesület igazgatója címére K 5000,-, azaz Ötezer koronát, mely összegnek évi kamatja a mindenkori évi rendes közgyűlésen mint egy jubileumi díj itéltesr-ék oda annak a tagtársnak, aki a lefolyt egyesületi esztendőben hivatalos lapunkban a legértékesebbnek ítélt munkát közölte.- A dij odaítélésének szabályzatát az igazgatóság állapítja meg, részleteire befolyást gyakorolni nem kívánok, csak szívesen látnám, ha ezen dij első sorban oly tagtársnak ítéltetnék oda, aki hivatalos lapunkban megjelent munkáját az egyesületben előadás alakjában élőszóval is ismertette.- Tagtárs i üclvöz lettel féfa^^^^^vyí /zéls^ya, 290 ELEKTROTECHNIKA

20 Technikatörténet Magyar elektrotechnika a Monarchiában Trieszt első villamos müve A város 1919-ig a Habsburg Birodalom része volt, ekkor Olaszországhoz csatolták. A város tanácsa világításra és "munkaátvitelre" szolgáló elektromos központ és hálózat beleértve a közvilágítást létesítésére pályázatot írt ki, amelyet 1897 őszén számos világcég előtt a budapesti Ganz-Gyár nyert meg. A munkákat azonnal megkezdték alvállalkozók bevonásával és a létesítményt november l-jén üzembe helyezték. A Ganz-Gyár tervei alapján és irányítása szerint a központi telep a jól berendezett gázgyár területén épült. A gázgyár, mint alvállalkozó, létesítette az épületeket, kéményt, a kazán- és gépalapokat, a csővezetékeket és elvégezte a kábelfektetéseket. A Ganz cég szállította a teljes gépészeti berendezést, a transzformátorokat, kábeleket, lámpásokat és villamos mérőműszereket. Az első kiépítési szakaszban két, egyenként 220 kw-os, háromfázisú 2 kv-os generátor került üzembe, a dugattyús gőzgép főtengelyére szerelve a generátor forgórésze és a külső csapágyon túl meghosszabbítóit tengelyre szerelve a gerjesztőgép forgórésze. A későbbi bővítésre épített gépalapot egy olyan 350 kw-os gőzgépre alakították ki, amelynek egyik oldalára egy háromfázisú generátor az előbbiek tartalékául, a másik oldalára egy 550 V-os egyenáramú generátor csatlakozik a létesítendő közúti és helyiérdekű villamos vasút számára. A generátorok gyors és biztonságos párhuzamos kapcsolására korszerű készülékeket és műszereket építettek be. Az acélkeretre erősített márványtáblák hátfalán helyezték el a fökapcsolókat és a homlokfalán a mérőműszereket, így a Bláthy-féle fogyasztásmérőt is. A kapcsolótábla utolsó mezőjéből ólombiztosítókon át vezették a 2 kv-os földkábeleket a városba. A kábeleket a sós tengervíz ellen aszfalttal kiöntött, fából készült csatornákba helyezték. A tengerparthoz közel létesített központi villanytelepről a 2 kv-os kábelek a város központjában létesített főelosztóba vezettek, amelyből közterületen elhelyezett 2 kv/100 V-os 13 db transzformátorállomás csatlakozott a közvilágítási hálózat táplálására. Ezeket a transzformátorállomásokat a kor ízlésének megfelelően kialakított, hirdetőoszlopként szolgáló házikókban telepítették. A magánfogyasztókat épületben elhelyezett transzformátorokról látták el. A közvilágítást kezdetben túlnyomórészt 100 ívlámpa látta cl. Ezeket pásztorbot-kandeláber talapzati részében elhelyezett 100 V/35 V-os transzformátorok táplálták 16 A-rel, így minden egyes lámpát önállóan lehetett kapcsolni. Az ívlámpákal a szénrudak 12 órás égéstartamára alakították ki. A kandeláber felső részén henger alakú sapkába illeszkedett be a leereszthető lámpás és csatlakozott a rugózó áratnvezetőkhöz. A lámpást az oszlop alsó részében elhelyezett felvonókészülékkel bocsátották le és húzták fel. Az ívlámpa-transzformátor elhelyezésére szolgáló szekrény vízmentesre lett kialakítva, hogy a tenger rácsapódó hullámai ne okozhassanak kárt. A tengerparton és mólón elhelyezett lámpákat külön állomásból kapcsolták, mivel bóra esetén oda kimenni nem lehetett. A transzformátorok minimális hatásfokára előírt értékeket a Ganz gyár betartotta. Pl. a 3 kva-es 94,3% teljes és 83,8% félterhelésen; a 30 kva-es 96,5%, illetve 91,0%. A létesítmény az első évi működése alatt teljesen bevált. A város főterét (Piazza Grandé) esti villanyfényben Romandini festménye alapján készült korabeli képeslap szemlélteti a M. Elektrotechnikai Múzeumban. Forrás: Z. f. Eleklrotechjiik, p MMÉEK, p.l 9. Horváth K. Gyula évfolyam 8. szám 291