Színi Károly Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 Színi Károly Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2017

2 Pedagógiai program Intézményünk pedagógus közössége elkészítette pedagógiai programját, amelyet a szülőkkel, a tevékenységi körünkkel kapcsolatban levő szervezetekkel egyetértésben fenntartónk elfogadott. A pedagógiai és művelődési program szellemében kezdődött a munka a meghatározott elvek, célok figyelembe vételével történtek az egyes időszakok (tanévek) feladatainak meghatározásai, iskolai, közművelődési teljesítmények értékelései. 1. Az intézményünk egységes nevelési rendszere Intézményünk egy integrált nevelési, oktatási intézmény Alapelvek Intézményünk 1.2. Célok küldetésének tekinti, a neveléshez, oktatáshoz, az önművelődéshez, a sporthoz szükséges alapfeltételek biztosítását; humán és technikai feltételével támogat minden olyan intézményen kívüli kezdeményezést, amely alapfeladatainak, célkitűzéseinek megvalósítása irányába hat; hatásmechanizmusának kialakítása során a társadalmilag elfogadott értékeket tekinti elsődlegesnek. Tevékenységének minden területén érvényesülnie kell a demokratikus, az emberi jogokat elfogadó, arra ösztönző, humánus, a nemzeti összetartozást, a hazaszeretetet erősítő gondolkodásmódnak és eljárásoknak; munkatársainkat emberi értékeik, a pedagógiai, szervezési tudatosságuk, valamint elért teljesítményük alapján, egységes szemlélet és követelményrendszer alapján ítéljük meg. Intézményünkben olyan készségek, képességek, ismeretek kialakítása, fejlesztése a cél, melyek segítik a tanulóink minél sokoldalúbb személyiségének, egyéniségének, tehetségének kibontakoztatását. Szilárd alapismeretek nyújtása. Demokratikus szellemű gondolkodás, magatartás kialakítása. Magas színvonalú nevelő-oktató munka az érték- és ismeretközvetítésben. Digitális kompetencia fejlesztése. Egyértelmű és mindenki számára hozzáférhető elvárások megfogalmazása és közzététele az iskolai munka minden területére vonatkozóan. Az eltérő adottságok és képességek, az eltérő érdekek figyelembe vétele. Az ember tisztelete a másság elfogadása, a tolerancia kialakítása, fejlesztése különös tekintettel a türelemre, a figyelemre, az empátiára. Önmaga és mások által létrehozott tárgyi és szellemi értékek megbecsülése. A közösségi viselkedés alapvető szabályainak betartása. 2

3 1.3. Feladatok A pedagógiai program alapelveinek és célkitűzéseinek, valamint az év aktuális feladatainak figyelembevételével évente tervek készülnek. Ezekben meg kell határozni: a pedagógiai program időarányos teljesítésének és az intézményi együttműködés szintjét, az irányítás és szakmai tevékenység fő irányait, az intézmény szintű rendezvények munkamegosztását, a községi rendezvények intézményünkre vonatkozó feladatait, az év kiemelkedő eseményeit és azok tartalmi és szervezési feladatait, az ellenőrzés kiemelt területeit, a megvalósulást jelző eredménymutatókat. Az intézmény éves programjait úgy kell kialakítani, hogy azok lefedjék a nagyobb csoportokra jellemző igényeket, és feleljenek meg az éves célkitűzéseknek. Biztosítani kell az intézményt irányító dokumentumok egységét, tudatos alkalmazását. (Pedagógiai program, Házirend, Szervezeti és működési szabályzat) 1.4. Kapcsolatok Az intézményi eredményes együttműködés alapja az intézményen belüli kapcsolatok rendszere, amelyet az SzMSz szabályoz. Ennek területei: Az intézményvezetés napi kapcsolata, amelyet az intézményvezető irányít és szervez. A fenntartóval való kapcsolat elsődleges célja, hogy a fenntartói igények, értékelések, vélemények visszajussanak az intézményhez, hogy azok mielőbb beépíthetők legyenek a mindennapi munkába. Fontosak az intézménytől a fenntartó felé eljutó információk is, amelyek a tanulók, valamint az ott dolgozók, igényeit, véleményét fejezik ki. A kölcsönös előnyök és a partneri viszony megteremtése és ápolása vezérli az intézményt a községben és azon kívül működő szervezetekkel kialakított vagy kialakítandó kapcsolatában. Az iskola érdekelt minden olyan kapcsolat folyamatos működtetésében, amely elősegíti az intézményi célkitűzések megvalósítását. Az együttműködés tartalmi és formai jegyei szerződésbe is foglalhatók. Az éves terv elkészítése előtt az intézmény vezetője a programokról, feladatokról, célkitűzésekről egyeztet a külső kapcsolatok képviselőivel. 2. Tágabb környezetünk Nyírpazony Szabolcs-Szatmár-Bereg megye több mint 3000 fős községe, a 4-es főközlekedési út mentén, Nyíregyházától 5 km-re fekszik. A községben háziorvos, gyermekorvos, fogorvos, védőnő és gyógyszerész tevékenykedik. A község infrastruktúrája jó, van gáz-, víz-, szennyvíz-, telefonhálózat, kábel TV, élelmiszerboltok, az autóbusz közlekedés félóránként érinti a települést. Az emberek többsége nyíregyházi munkahelyen dolgozik. A településen csak kereskedelmi egységekben és néhány nagyobb vállalkozásban van munkalehetőség. Sok a munkanélküli, melynek hátrányát minden téren érezzük. A falu határában található a Nyírség egyik dombja, mely körül természetes szabadidőpark van. Kedvelt kirándulóhelye a környező településeknek is. Télen ragyogó szánkózási és síelési lehetőséget nyújt, nyáron kellemes környezete segíti az odalátogatók kikapcsolódását. 3

4 3. Iskolánkról 3.1. Történetünk Iskolánkról az első feljegyzések az 1500-as évek végéről valók, a legrégebbi meglévő anyakönyv az tanévi. Az alapítás évétől egy református, egy katolikus és egy állami iskola működött. Az államosítás után közös igazgatásúvá váltak május 30-án felvette iskolánk Színi Károly író, tanító nevét. A Községi Önkormányzat döntése alapján szeptember 1-jén az óvoda, az iskola és a könyvtár összevonásával Színi Károly Általános Művelődési Központtá alakultunk, majd szeptember 1-jén Színi Károly Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Nyírpazony lettünk az óvoda, könyvtár kiválása után Szűkebb környezetünk Az iskolaépület három részből áll, minden rész más-más korú, a legújabb rész 1984-ben épült. Sportudvart, közlekedési parkot, játszóteret alakítottunk ki. A parkosítás folyamatosan történik. Nagy hangsúlyt fektetünk a rendre és a tisztaságra. Az iskolaépületben 11 tanterem, 1 tornaterem, 2 öltöző, 4 mosdó, 4 WC, 1 egészségügyi szoba, 1 szertár, 1 technika terem, 2 számítástechnika terem, 2 irodahelyiség és előterek vannak. A tantermekből 3 szaktanterem jellegű. Az épületek szintkülönbsége színpad kialakítására adott lehetőséget, így az előtér egyben a rendezvények helyszíne is. Oktatási eszközeink megfelelőek, a legfontosabb berendezések, szakkönyvek, segédanyagok, audio-vizuális eszközök rendelkezésünkre állnak. Az udvaron kiépített játszóudvar, kemence van Tantestületünk Iskolánkban 16 a szaktárgyaknak megfelelő képesítéssel rendelkező pedagógus és egy lektor tanár dolgozik. A tantestület szakmai és módszertani felkészültsége a tanulók folyamatos továbbhaladásában, a tanulmányi és sportversenyeken való eredményes részvételben, valamint az iskolánkból kikerülő tanulók eredményeiben tükröződik. A pedagógusok egy része községünk lakója. Korszerinti megoszlása arányos, vannak nagy tapasztalattal rendelkező kollégák és megtalálhatók a fiatalabb korosztály képviselői is. Mindannyian folyamatosan képezik magukat, és valamilyen szinten állandóan részt vesznek továbbképzéseken, tanfolyamokon. Munkájukat pontosan, nagy körültekintéssel, az új és korszerű, frissen szerzett ismeretek felhasználásával végzik. A tanórákon kívüli munkájuk is kimagasló, a szakkörök vezetése, a gyermekszervezeti-, a diákönkormányzati-, a sportköri munka, a versenyekre való felkészülés és részvétel, a műsorok, rendezvények lebonyolítása mind magukért beszélnek. A tanítás és a nevelés eredményességének megtartása és emelése, valamint az ellenőrzés és az értékelés egységességének érdekében iskolánkban szakmai munkaközösségek működnek Kós Károly, természettudományi - melyek munkaterv szerint dolgoznak. Példamutató összmunka van tantestületünkben. Az egymás munkájának segítése, támogatása, egymás megismertetése a frissen szerzett szakmai és módszertani információkkal életeleme és mindennapi gyakorlata a pedagógusoknak. 4

5 3.4. Dolgozóink Intézményünkben 1 iskolatitkár segíti a tanítást és a nevelést, munkájával hozzájárul a zökkenőmentes működéshez Tanulóink Tanulóink nagy többsége községünk lakosa. Az idejáró gyermekek képessége átlagos szintű. Sok olyan család van, ahol a nehéz anyagi helyzet, a munkanélküliség miatti elkeseredésben nem törődnek kellően a gyermek előmenetelével. Szerencsére többen vannak, akik gyermekük boldogulását, gondozását, eredményes tanulását tartják legfontosabb kötelességüknek. Kapcsolatuk olyan az iskolával, amiből kitűnik, hogy tudják, csak az iskola segítségével érhetik el céljaikat. Hisznek a közös munka eredményességében, a tanárok magas szakmai, pedagógiai, pszichológiai és módszertani tudásában. A tantestület maximálisan eleget szeretne tenni ennek az elvárásnak. Tanítványaink az országos kompetenciamérésben az országos átlag felett teljesítenek, folyamatosan részt vesznek az iskola, a megye, a RISZ által szervezett tanulmányi és sportversenyeken, illetve országos versenyre is eljutnak. Eredményes szereplésüket mutatja a sok jó helyezés, az oklevelek sokasága iskolánk falát díszítik. Az 1-2. osztályos gyerekek az egész napos oktatás keretében, a 3-4. osztályos tanulók a napköziben naponta háromszori, az egészséges fejlődésüket biztosító étkezésben részesülnek. A felsős tanulóknak csak egy része vesz részt iskolai étkeztetésben. A rászorulókat az önkormányzat támogatja Segítőink Intézményünkben Intézményi Tanács és Szülői Munkaközösség működik. Munkájukra mindig számíthatunk, rendezvényeink legfőbb segítői. Általuk naprakész kapcsolatunk van a szülőkkel, a község lakóival. Folyamatosan tájékoztatjuk őket az iskola működéséről, az elképzelésekről és a lehetőségekről. Véleményüket kérjük aktuális tevékenységeinkhez is. Egy osztályban működik a Megyei Rendőrkapitányság segítségével a D.A.D.A. (dohányzás, alkohol, drog, aids) program, mely egészségvédelmi és bűnmegelőzési célokat szolgál. Tanítványaink szakember segítségével ismerkednek meg a rájuk leselkedő veszélyekkel, és megtanulják kivédési lehetőségeiket. Intézményünkben működik a Színi Károly Alapítvány, Nyírpazony, mely hivatalosan bejegyzett. Célja az iskolai munka sokirányú anyagi támogatása Jogi státuszunk: 4. Intézményünk jogállása Az intézmény neve: Színi Károly Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Nyírpazony A fenntartó neve: Nyíregyházi Tankerületi Központ A működtető: Nyíregyházi Tankerületi Központ Az alapítás éve: Intézmény-történeti szempontból: Az Alapító okirat kelte: január 01. Alaptevékenység: Általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás, napközi otthonos és tanulószobai ellátás A képzési idő: 8 év, illetve a tankötelezettségi kor befejezéséig. A képzés szakaszai: Alsó tagozat: 1-4. évfolyam, Felső tagozat: 5-8. évfolyam. 5

6 4.2. Névadónk Színi Károly ( ) Községünk szülötte, zseniális tehetségű kántortanító, folklorista és publicista, író, műfordító és politikus. Munkásságának igazi értékét a felmérhetetlenül gazdag újságírói tevékenysége, szépirodalmi munkássága és néprajz-kutatási működése adja. Korát megelőzve, a modern zenetörténeti elvek figyelembevételével szerkesztette meg és adta ki Dalos könyv című munkáját. Az első magyar nyelvű iskolai énekeskönyv egyik szerzője. Igazi hazafi és demokrata, akinek erkölcsi példája a ma gyerek- és felnőtt társadalma számára most is lelkesítő: az embernek feladata a Földön: tökéletesedni a tudományban, a jóságban, s úgy az anyagi, mint a szellemi boldogságban Intézményi jelképeink Sál/nyakkendő: sárga/kék színű, rajta az iskolai embléma. Intézményi embléma: sárga címerpajzs, szélén körben kékbetűs felírással intézményünk neve, középen csőrében leveles ágat tartó madárka. Intézményi zászló: az egyik oldal sávosan kék és sárga színű, a másik oldalon kék alapon az iskolai embléma található. Intézményi logó: az iskola emblémája, címe és elérhetőségi adatai Belépés az iskolába 5. Az iskola képzési rendje A tanulók iskolába kerülését az érvényes közoktatási törvénybe foglaltak szerint gyakoroljuk. El kell érnünk, hogy csak iskolaérett tanuló kerüljön az iskolába. Az iskolaérettségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek mindegyike egyformán szükséges az eredményes iskolai munkához. Fontos, hogy az iskolába lépő elsős kiegyensúlyozott magatartása önmaga fegyelmezésére és irányítására alkalmas legyen. Az óvodában kialakított feladat- és szabálytudat nélkülözhetetlen számukra. Jó, ha: érzékelése, észlelése tovább differenciálódik, az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, növekszik a figyelem tartama, terjedelme, az értelmi képességek fejlettségében eljut a konkrét személyes tapasztalatoktól az elvont fogalmakon keresztül a műveletek elvégzésének szintjéig, kialakul a téri észlelés, tájékozottság, a térbeli mozgásfejlettség, a testséma. Az óvoda-iskola közötti átmenetet elősegítik a tájékoztató szülői értekezletek, a bemutató foglalkozások, a kölcsönös látogatások, a közös programok. Az 1. évfolyamba való beiratkozáshoz a következő dokumentumok szükségesek: A gyermek születési anyakönyvi kivonata. Áttelepülés esetén a születési anyakönyvi kivonat magyar nyelvű fordítása és a szülők letelepedési engedélye. 6

7 Az iskolaérettséget bizonyító óvodai szakvélemény. A tárgyév június 01. és december 31. között iskolakötelessé váló gyermek iskolaérettségét bizonyító nevelési tanácsadói határozat. A tanuló az iskolával - a beíratás napjától tanulói jogviszonyban áll Továbbhaladás az iskolában Alkalmazzuk - a törvényi előírásoknak megfelelően a szöveges értékelést az első osztálytól a második osztály félévéig. Felső tagozaton, ha a tanuló a tanév végén legfeljebb két elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát köteles tenni. Ha a tanuló tanév végén legalább három elégtelen osztályzatot kapott, a tanévet megismételni köteles. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, és a tananyagot a tanév végéig nem tudja pótolni, a tanítási év végén nem osztályozható, a továbbhaladáshoz osztályozó vizsgát köteles tenni. Az egyes évfolyamok tanulmányi követelményeinek teljesítéséről a tanuló bizonyítványt kap. A bizonyítvány közokirat. A tanulók a 8. évfolyam végén az iskola záróvizsga-szabályzata szerint vizsgát tesznek. A tanuló szülői kérésre a teljes oktatási idő alatt egyszer, az eredményesen befejezett évfolyamot megismételheti A magántanulók továbbhaladásának feltételei Minden magántanuló felkészítő, tanulást segítő feladatsort kap, amelyből negyedévenként beszámol. Félévenként osztályozó vizsgát kell tenniük a készségtárgyak kivételével minden tantárgyból. Igény szerint minden hónap utolsó tanítási napján konzultáción vehetnek részt, azzal a céllal, hogy az otthoni felkészülésük eredményesebb legyen Tanulói jogviszony A tanuló az iskolával a beiratkozás napjától tanulói jogviszonyban áll, iskolai jelenléte és munkája a jogviszony létrehozását, illetve folytonosságát jelzi. A tanulói jogviszony megszűnik: ha a tanuló másik iskolában folytatja a tanulmányait, az átvétel napján, a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni, a nem tanköteles korú tanuló iskolából való kizárása, a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján, annak a nem tanköteles korú tanulónak, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette Iskolaváltás szabályozása Intézményünk a köznevelési törvény 46. (1) értelmében biztosítja a tanulók számára az iskolaváltást a következő feltételek mellett: Az eljárás rendje A kiskorú tanuló szülője kíséretében jelenik meg intézményünkben, és jelzi iskolaváltási szándékát, valamint annak indokait, Kérvényt nyújt be az iskola intézményvezetőjéhez az intézményváltás tényének és okainak rögzítése érdekében. 7

8 A kérvény mellékletét képezik az alábbi dokumentumok: félévi, illetve év végi bizonyítvány, ellenőrző, az aktuális félév tanulmányi előmenetelének nyomon követhetősége érdekében, amennyiben tanév közben történik az iskolaváltás, az adott tanévről szóló naplóoldal fénymásolata hitelesítő pecséttel ellátva. A kérvényt legkésőbb 15 napon belül az intézményvezető elbírálja, és a sikeres átvételről, illetve az elutasításról határozatot hoz. Az elutasítás okai lehetnek: helyhiány, 250 óra hiányzásnál több, az igazolatlan órák igazolt hiányzásokat meghaladó száma, teljes osztályozhatatlanság 1 vagy több tantárgyból a félévi-, illetve év végi osztályozó értekezlet előtt 2 héttel. Az iskolaváltás elutasításának nem lehet oka semmiféle diszkrimináció, amely etnikai, vallási, nemi alapon történő megkülönböztetésre épül. Amennyiben az átvétel iránti kérelem sikeres elbírálást nyert, a tanuló az értesítés kézhez vételétől számított 1 napon belül köteles felvenni a kapcsolatot osztályfőnökével, beiratkozni, beszerezni a tanuláshoz szükséges eszközöket (pl. tankönyv). Az eljárás következménye Amennyiben a tanuló olyan intézményből érkezik, amelyben a nálunk oktatott tantárgyak közül nem szerzett mindenből érdemjegyet, a következő módon köteles ezt pótolni: A nem tanult tárgyak esetében a kijelölt időpontban osztályozó vizsgát tesz. A korábban már valamelyik évfolyamon általa tanult tantárgy érdemjegyét az évfolyam követelményeinek figyelembe vételével beszámítjuk A képzés belső szakaszai az 1-8. évfolyamon A képzés szakaszai Iskolánkban tantárgyi keretek között folyik a tanítás 1-8. osztályig a NAT-ra épülő kerettanterv alapján kidolgozott helyi tantervek szerint A képzés szerkezete Alsó tagozatban kisfelmenő rendszerben történik az oktatás. Az 1. és 2. osztályban egész napos oktatás formájában folyik a tanítás két tanító segítségével. Mindketten részt vesznek a szabadidős tevékenységek szervezésében és lebonyolításában. A 3. és 4. osztályban tantárgycsoportosan folyik az oktatás. A felső tagozatban szaktanár végzi az oktatást, lehetőség szerint ugyanaz a 8. év végéig. A nagy létszámú osztályokban lehetőség szerint csoportbontásban folyik a tanítás A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok 1-2. évfolyam, bevezető szakasz Az óvoda és iskola közötti átmenet biztosítása. Az alapkészségek kialakítása és elsajátíttatása. Ez az elemi szakasz, melynek feladata, hogy a gyermekek megismerjék és természetes közegüknek érezzék az iskolai, közösségi életrendet, tevékenységeket, a tanítás, tanulás folyamatát. Ebben az időszakban alakulnak ki a gyerekek alapismeretei, valamint a tanulás és a társadalmi beilleszkedés 8

9 alapkészségei. Itt szükséges a dislexia, disgraphia és discalculia korrigálása (fejlesztőpedagógus segítségének igénybe vételével). A pedagógusok megbízható ismereteket szereznek az egyes gyerekek adottságairól, személyiségéről, életkörülményeiről és ennek alapján segítik fejlődésüket, s megalapozzák az iskola és a szülők közti együttműködést. A motoros fejlesztés eszközei a differenciálás és a motiváció fontos eszközei valamennyi képességés készségfejlesztési területen mind a tanórai, mind az egyéb foglalkozások során évfolyam, kezdő szakasz A képességek és készségek fejlesztése az egyéni lehetőségek kibontakoztatásával. Ez az alapozó szakasz, melynek feladata, hogy továbbépíti az elemi szakaszban megszerzett ismereteket, jártasságokat. Nagyon indokolt esetben az alapozó szakasz e periódus végéig kitolható. Ebben a szakaszban már nemcsak a tanulás fejlesztése az egyetlen cél, hanem a sokoldalú fejlesztés: a mozgáskoordináció, a beilleszkedési és kommunikációs zavarok, a dislexia, disgraphia és discalculia megszüntetése, a kézügyesség fejlesztése, valamint másfajta szükséges és indokolt tevékenységek. Lehetőséget kapnak a művészeti tárgyak tanulására és az önkifejezés egyéb formáira is. Ebben a szakaszban indul a nyelvtanítás, megkezdődik az informatikai, számítástechnikai alapképzés évfolyam, az alapozó szakasz A belépő új tantárgyak adta lehetőségek kihasználása a világ egységes egészként való átélése érdekében. Ez az átvezető szakasz, melynek feladata: az előző években megszerzett ismeretekre és alapokra támaszkodva tájékozódni a gyerekek képességeiről, érdeklődéséről és sokirányúan segíteni ezek kialakítását, kipróbálását. Törekedni kell a hozott hátrányok ledolgozására, képet kapni a tanulási képességekről és egyben differenciált módon fejleszteni azt. Jártasság szintjére kell fejleszteni a kulturális alaptechnikákat, az írást, az olvasást, a köznyelv használatát, a számolást, az ábrázolást. Fejleszteni kell az önismeretet, a társas együttélés, együttdolgozás képességeit. Kialakítani, vagy fenntartani a tudás iránti vágyat, a tudás értékének tiszteletét, elsajátíttatni az alapvető tanulási technikákat. Fejlesztő csoportban segítjük az egy-egy műveltségi területen lemaradókat. Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem, a megkülönböztetés hátrányainak bemutatása és az ellenük való küzdelem az iskolában társadalmi fontosságú. Ennek etikai alapú megközelítése valamennyi tanórai és a nevelési célzatú foglalkozások között kitüntetett helyen szereplő osztályfőnöki órák mellett a tanórán kívüli foglalkozásban is elengedhetetlen. A nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti megértő, befogadó attitűd, a kultúrtörténeti relevanciájuk, államalkotó jelentőségük bemutatása egyaránt lényeges az ismeretközlésben és a nevelés-oktatás egészén keresztül. Az egészséges nemzeti öntudat fogalmi elemeinek megismertetésével a közösségfejlesztés céljait is szolgáljuk, de kellő hangsúllyal mutatunk rá a tolerancia fontosságára, a velünk élő nemzetiségek, vallási-nyelvi etnikumok nemzet- és államalkotó szerepére, melynek különös jelentősége van történelem, magyar irodalom, erkölcstan tantárgy terén; E szakasz lényeges eleme az önismeret, az érzelmek, az akaraterő fejlesztése. Mindezt a fejlődési fokot úgy érje el a tanuló, hogy jól érezze magát az iskolában évfolyam, a fejlesztő szakasz A pályaválasztás előkészítése. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges módszertani tájékozottság biztosítása. Ez az orientációs szakasz, melynek feladata: az alapvető tudományos és társadalmi ismeretek megtanítása, a szükséges elemi készségek és képességek kialakítása. E szakasz másik igen fontos alapfeladata, hogy segítsen kialakítani a tanulók reális továbbtanulási döntését. 7. osztálytól intenzív pályaismereti programmal bővül oktatásuk. A szakasz tartalmi súlypontja a záróvizsgára való alapos felkészülés és ezzel együtt az eredményes továbbtanulás megkezdése. A gyerekek kipróbálhatják vizsgakörülmények között önmagukat, felkészültségüket, tudásukat. 9

10 Motiválttá és képessé kell váljanak az önálló ismeretszerzésre és az ehhez szükséges technikák alkalmazására. Növekedjék és váljon mindinkább tudatosabbá az önmagukért és közösségeikért érzett felelősség. Ez a szakasz a differenciált fejlesztés szakasza is, hiszen az alaptantárgyakból lehetőség szerint képesség szerinti csoportbontásban folyik a tanítás. Ösztönözzük a tanulmányi versenyeken, az iskolán kívüli ismeretszerzés különböző formáiban való részvételt. Fontosnak tartjuk a tanulási nehézségekkel küzdők segítését. A XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, az általuk elkövetett bűntettek tárgyilagos megismertetése a tanulók életkori sajátosságaiból fakadóan különös jelentőségű az alapvető emberi jogi (alkotmányjogi) ismeretek közvetítésével együtt. Ennek keretén belül az Alaptörvény Nemzeti hitvallás és Alapvetés részegységeinek ismertetésével igyekszünk a tanulókat érthető és általuk is értelmezhető ismeretanyaghoz juttatni, mely a felelős, nemzetéért megalkuvás nélkül tenni akaró és tudó, pozitív demokráciaképpel rendelkező állampolgárrá nevelés kulcsfontosságú területe Az iskola élet- és munkarendje Az iskolai dokumentumok koordinálják és meghatározzák az iskolai élet minden területének működését. Ezek a következők: Alapító okirat Szervezeti és Működési Szabályzat Kollektív szerződés Házirend Diákönkormányzati Szervezeti és Működési Szabályzat Szülői Munkaközösségi Szervezeti és Működési Szabályzat Intézményi Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata Munkaközösségi munkatervek, programok Szakköri programok A tanítási év munkaterve és éves beszámolója az elért eredményekről Továbbképzések terve Elismerések formáinak és az odaítélés szempontjainak a terve Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek, melyekben elemezzük az elért eredményeket. Ha szükséges, a fejleszthető területekre intézkedési tervet dolgozunk ki. 6. Az iskola nevelési elvei A nevelés a szülők, óvónők, tanítók, tanárok feladata elsősorban; de feladata lenne minden felnőttnek is. A jó tanító kincset ér: élete példájával is utat mutat. Érdemes megfogadni mindazt az ismeretet, amit csak átadni képes Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása Nevelési rendszerünk lényege a szakmailag autonóm iskola, ahol minden tanítványunk maximálisan kifejlesztheti képességeit, sokféle lehetőség között választhat, érdeklődésének, adottságainak és céljainak megfelelően. Olyan iskola a mienk, amely egységes, átfogó képzést nyújt és az iskolai esélyegyenlőség megteremtésére törekszik. Nevelő-oktató munkánk eredményességének sikertényezői, melyeket partnereink bevonásával határoztunk meg: Az oktatási tartalom és tanulási lehetőségek minősége Az iskola pozitív légköre 10

11 Az iskola objektív értékelési képessége Szülők bevonása az iskolai működésbe Egyetértő és összetartó tantestület A tanári, szülői és tanulói elégedettség A tanítási módszerek tudatos és célirányos használata és a tanulói teljesítmények folyamatos követése. ha iskolánk végzős diákjai a 8. év végén: Minden tantárgyból megfelelnek az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek, az egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten. Szilárd alapképességekkel rendelkeznek. Rendelkeznek olyan bővíthető, biztos képességekkel, készségekkel és ismeretekkel, amely képessé teszi őket a középiskolai követelmények elérésére. Képesek önálló ismeretszerzésre. Képességeiknek megfelelő továbbtanulási irányt választanak. Probléma-érzékenyek, és azt életkoruknak megfelelően igyekeznek megoldani. Öntevékenyen, aktívan részt vesznek az iskolai munkában. Ismerik és elfogadják a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz és a közösségben éléshez szükséges viselkedési és magatartásformákat. Ismerik nemzeti hagyományainkat, kultúránkat, rendelkeznek szilárd magatartástudattal. Elfogadják a másságot, toleránsak egymással és a felnőttekkel. Általános iskolai tanulmányaik befejezésekor minden tanuló sikeres záróvizsgát tesz Az iskola gyermekképe Iskolánk pedagógusaiban olyan gyermekkép él, ami a közös családi és iskolai nevelés hatására rendelkezik a következő tulajdonságokkal: művelt, fegyelmezett, szorgalmas, megbízható, kreatív, kitartó, udvarias, tisztelettudó, humánus, erkölcsös, toleráns, szeret mozogni, sportolni, szereti szülőföldjét, hazáját, megjelenése, személyi környezete tiszta és gondozott. Ezeknek a tulajdonságoknak a kialakításáért az iskola pedagógusai és dolgozói mindent megtesznek. A pedagógusok alapvető érdeke és az iskolahasználók elvárása, hogy intézményünk gyermekközpontú legyen. Készítsen fel az eredményes továbbtanulásra, a gyakorlati életre, az önművelésre, az új ismeretek megszerzésének technikáira. Erősítse a kapcsolatot a szülők és az iskola, a szülők és a pedagógusok, a pedagógusok és a tanulók között. Iskolánk tanulója legyen: nyitott a tudás megszerzésére, de ha zárkózott, akkor igyekszünk kinyitni, eleven, de ha csendes, akkor igyekszünk bátorítani, magabiztos, de ha bizonytalan önmagában, segítünk önbizalmat ébreszteni benne, kedves, de ha morcos, akkor kedvességgel közeledünk hozzá, barátkozó természetű, de ha magányos, akkor igyekszünk magányát oldani, szorgalmas, de ha lusta, igyekszünk kedvet ébreszteni benne a tanulás iránt, okos, de ha nem annyira az, akkor keresünk benne más értéket, szófogadó, de csak akkor, ha értelmes dolgokban kell szót fogadni, kitartó, de ne legyen önfejű, kezdeményező, de ne legyen törtető. Az ideális tanár-diák viszony kialakítása nélkülözhetetlen feltétele a színvonalas, tartalmas, a kölcsönös tiszteleten alapuló oktató-nevelő munkának. Ezért fontos, hogy a tanuló tisztában legyen jogaival és kötelességeivel, melyet részletesen az iskolai házirend tartalmaz. 11

12 A tanuló joga, hogy: Személyiségi jogait az iskola tiszteletben tartsa, ám e jogainak gyakorlása során nem korlátozhat másokat. Szabadon véleményt nyilvánítson a megfelelő fórumokon. Vallási, világnézeti meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák. Részt vegyen a diákkörök munkájában. Választó, és választható legyen a diákképviseletbe. Az iskolában biztonságban és egészséges környezetben neveljék, oktassák. Napközi otthoni, menzai ellátásban részesüljön. Nemzeti, illetve etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben részesüljön, hit-, és vallásgyakorláson vehessen részt. Válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül. Rendszeresen egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. A tanuló kötelessége, hogy: Részt vegyen a kötelező és az általa választott foglalkozásokon. Eleget tegyen tanulmányi kötelezettségeinek. Megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskolai helyiségek és hozzátartozó területek rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskolai Házirend előírásait. Óvja saját és társai testi épségét, egészségét, sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket. Haladéktalanul jelentse a pedagógusnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait, vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, vagy megsérült. Az előírásoknak megfelelően kezelje és őrizze meg a rábízott, vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszerelését. Ha szándékosan kárt okozott térítse meg. Tartsa tiszteletben az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi jogait. 7. Alapelvek, célok, feladatok, eljárások, eszközök Az iskola pedagógiai programja a NAT ban leírt és képviselt értékekre, valamint a kulcskompetenciák fejlesztésére és a tanulói szükségletekre épül. Pedagógiai feladataink a NAT ban rögzített egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint a tanulási esélyegyenlőséget javító, egyénre szabott differenciált pedagógiai bánásmód alkalmazása. Azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A NAT-ban leírt műveltségi területek cél és feladat rendszerét a PP. mellékleteként a helyi tanterv CD melléklete tartalmazza. A nevelési program és a helyi tanterv szoros egységet alkot. A nevelési programban meghatározott nevelési alapelveket, a kitűzött célokat és feladatokat elsősorban a tanítás tanulás folyamatában a helyi tanterv megvalósításával és a tanórán kívüli tevékenységgel éri el az iskola. Ha ezek a tevékenységformák átgondolt rendszert alkotnak, akkor van esély arra, hogy egymás hatásait erősítsék, és hatékonyabbá tegyék. A PP-ban foglaltak megvalósulásának ellenőrzése az intézményi önértékelés keretén belül történik. 12

13 7.1. Fejlesztési területek nevelési célok A fejlesztési területek és a nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és nemzetiségei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. 13

14 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését az iskolai életbe. Kitüntetett feladata az intézménynek így a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolában foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség a test egészsége és jóléte elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladat, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiválni és segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a tanulók 14

15 viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani Pályaorientáció Az iskolának a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. a tanulók szükségleteire, céljaira építve. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse és fenntartsa az érdeklődést az iránt amit tanít, útbaigazítást és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. (pl. webes felületet működtet) Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. 15

16 Még a következő nevelési területek fejlesztését kezeljük kiemelten: 1. Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is 2. Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál 3. Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása 4. Tanulásirányítás önálló tanulásra való nevelés 5. Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével 6. Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás 7. Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája 8. Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok (pl. zsidóság) diszkriminációjára. 9. Az alsó tagozatos nevelés-oktatás egyik kiemelt feladata a mindennapos művészeti nevelés, amely az iskola szabadidős foglalkozási keretének felhasználásával valósul meg, így teremtve alkalmat a tanulók különféle egyéni, kisközösségi művészeti tevékenységeinek fejlesztésére. Az 5-8. évfolyamokon folyamatosan biztosítjuk a művészeti nevelés tanórai és tanórán kívüli iskolai feltételeit, lehetőségeit Módszertani alapelvek, egységesség, differenciálás A megfelelő tanítási módszerek kiválasztása a tematikus tervekben jelenik meg a pedagógiai prioritásokkal összhangban, az osztály képességeihez igazodva. A tartalmi szabályozást úgy valósítjuk meg, hogy a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége a teljesítmény növelésére sarkalló, az életesélyek tanulással történő növelését szolgáló egységes, közös alapra épüljön. Ily módon lehetőséget nyújtunk az iskolafenntartók értékeinek, a szülők, a tanulók érdeklődésének, a pedagógusok szakmai törekvéseinek és az iskolát körülvevő környezet helyi sajátosságainak figyelembevételére. Előtérbe helyezzük a hagyományos tantárgyak tantárgyközi megjelenítését. A gyerekek képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározásával ösztönözzük a személyiségfejlesztő tanítást. Olyan pedagógiai munkát alkalmazunk, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek elsajátíttatása, kibontakoztatása, a személyiség fejlődéséhez szükséges megfelelő feltételek biztosítása áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és a nevelés színtere nem csak az iskola, hanem az élet számos egyéb fóruma is. A fejlesztési területek, nevelési célok megvalósulásának, a kulcskompetenciák kialakításának egyik feltétele az említett célok szolgálatába állított pedagógiai folyamat. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a következő szempontokat vesszük figyelembe. olyan szervezési megoldásokat részesítünk előnybe, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a tanulást úgy szervezzük meg, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; a nevelési-oktatási folyamat elősegíti a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, lehetőséget adva az esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; 16